XIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
ÁRA: 609 Ft
2007. augusztus 27.
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM I. rész Tabdi Község Önkormányzatának 5/1998. (III. 25.) rendelete a közterület használatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
554
II. rész 2007. LXXXIII. tv. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007. C. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187/2007. (VII. 18.) Korm. r. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193/2007. (VII. 25.) Korm. r. A helyi önkormányzatok által 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésérõl szóló 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199/2007. (VII. 30.) Korm. r. A településrendezési és az építészeti-mûszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 211/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19/2007. (VII. 30.) MeHVM r. Az új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplõ Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elõirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77/2007. (VII. 30.) FVM r. Az új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott elõirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20/2007. (VIII. 2.) MeHVM r. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programokból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elõcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttmûködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM r. Az építésügyi célelõirányzatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
556 570 579 583 586 588 591 600
606 608
III. rész 127/2007. (VI. 29.) KE h. Városi cím adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48/2007. (VII. 3.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
611 611
IV. rész A pénzügyminiszter közleménye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok 2007. évi I. ütemû támogatásáról . . . . Pályázati felhívás a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, valamint a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerûsítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás az önkéntes tûzoltóságok szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerûsítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . Arnót Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csomád Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kenyeri és Pápoc Községi Önkormányzatok pályázatot hirdetnek körjegyzõi állás betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató a helyi önkormányzatok aktuális vízügyi létesítményei témájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
618 630 632 634 636 639 639
554
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
I. rész Tabdi Község Önkormányzatának 5/1998. (III. 25.) rendelete a közterületek használatáról* Tabdi Község Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és 80. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya – a közutak kivételével – Tabdi község közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévõ, közterületként nyilvántartott földterületekre terjed ki.
Általános szabályok
8. szám
(6) Aki a közterületet szerzõdés nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérõen használ, ezen idõtartamra az egyébként fizetendõ díj kétszeresét köteles megfizetni. (7) Nem kell a közterület használata után díjat fizetni: a) a fegyveres erõk, rendészeti szervek, a mentõk, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi szervek létesítményeinek elhelyezése, b) a közmû- és köztisztasági szolgáltatóknak a szolgáltatási feladatuk ellátását szolgáló közérdekû létesítményei elhelyezése, c) a távközlési létesítmények elhelyezése, d) a közforgalmú közúti tevékenységet végzõknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekû létesítményeik elhelyezése, e) a szobrok, emlékmûvek és egyéb köztárgyak elhelyezése, f) az önkormányzat és szervei, intézményei rendezvényeinek alkalmával az e rendezvényekhez kapcsolódó közterülethasználat, g) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek, h) legfeljebb 6 hónapig terjedõ idõre lakóház, lakóház kerítésének építéséhez vagy felújításához szükséges állványzat, építõanyag, törmelék elhelyezése után.
2. § (1) Közterületet épülettel vagy más építménnyel elfoglalni, illetve rendeltetésétõl eltérõ célra és módon használni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak közterület használati szerzõdés (a továbbiakban: szerzõdés) birtokában, az elõírt hatósági engedélyeknek megfelelõen szabad. (2) Közterület kereskedelmi tevékenységre csak a 4/1997. (I. 22.) kormányrendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével adható használatba. (3) A szerzõdés a) 5 évet meg nem haladó meghatározott idõre, b) valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 5 éves idõtartamra köthetõ. (4) A közterület használatáért e rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. (5) A díjat a) eseti jellegû vagy 90 napot meg nem haladó, határozott idõre kötött szerzõdés esetén a közterület birtokbavétele elõtt egy összegben, b) egyéb esetben – megegyezéstõl függõen – havonta, negyedévente, vagy évente elõre az év március 15. napjáig kell megfizetni.
* A rendelet eredeti szövegét módosította a 17/1999. (X. 28.) rendelet.
A szerzõdés megkötése 3. § (1) A szerzõdés megkötésére irányuló kérelmet annak kell benyújtania, aki a közterületet használni kívánja. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, b) a közterülethasználat célját, idõtartamát, c) a közterülethasználat helyének, módjának megjelölését. (3) A szerzõdés megkötése során figyelembe kell venni a vonatkozó ágazati jogszabályok, a településszerkezeti, a helyi építési szabályok elõírásait, valamint a köztisztasági követelményeket, és ellenõrizni kell a tevékenység végzésére jogosító okiratok meglétét. (4) Ha a közterület használata építési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület használatára csak elõzetes megállapodás köthetõ. (5) A szerzõdés, illetve az elõzetes megállapodás megkötésére a polgármester, az e rendelet mellékletében fel nem sorolt közterületfoglalás esetén a képviselõ-testület jogosult.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A szerzõdés tartalma 4. §
(1) A szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) a használó nevét, lakóhelyének vagy székhelyének címét, b) a közterülethasználat célját, idõtartamát, helyének és módjának, illetve egyéb feltételeinek pontos meghatározását, c) a szerzõdés megszûnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség elõírását, d) díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét, fizetésének módját, e) a szerzõdés megszûnésének eseteit, f) elõzetes megállapodás megkötése esetén az a)–e) pontban foglaltakat, valamint a jogerõs építési engedély bemutatásának határidejét azzal, hogy a szerzõdés megkötésére, illetve a birtokbavételre csak az engedély benyújtását követõen, az abban foglalt további feltételek figyelembevételével kerülhet sor. (2) A szerzõdésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos szerzõdésben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, a baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban elõírt módon történhet, b) az építési munka végzésének tartalmára szóló szerzõdésben, indokolt esetben elõ kell írni védõtetõ, védõkorlát, vagy más, a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtését.
A szerzõdés megszûnésének esetei 5. § (1) A szerzõdés megszûnik a) a szerzõdésben meghatározott idõ elteltével vagy feltétel bekövetkeztével, b) ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik, c) ha az arra jogosult felmond, d) ha a használónak a közterületen folytatott tevékenység végzésére jogosító okirata érvényét veszti, vagy tevékenységét a hatóság megtiltja, e) ha a közterülethasználó meghal. (2) Az elõzetes megállapodás hatályát veszti, ha a kérelmezõ a jogerõs építési engedélyt a megállapodásban foglalt idõpontig nem mutatta be. (3) A polgármester a szerzõdést felmondhatja, ha a) a közterülethasználó a használati díjat írásbeli felszólítás ellenére, a fizetésre megállapított idõpontig nem fizeti meg, b) a közterülethasználó a közterületet nem a szerzõdésben meghatározott célra vagy attól eltérõ módon használja, c) a közterület közérdekbõl más célra szükséges.
555
(4) Ha a polgármester a szerzõdést a (3) bekezdés c) pontja alapján mondja fel, a felmondási idõ 2 hónapnál rövidebb nem lehet.
Záró rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg Tabdi Község Képviselõ-testületének a közterülethasználat engedélyezésérõl szóló 7/1994. (IX. 27.) sz. és az ezt módosító 12/1995. (IX. 28.) Kt. sz. rendelete hatályát veszti.
Szedlák Lipót s. k.,
Dr. Szentendreiné Bakos Erzsébet s. k.,
polgármester
jegyzõ
Tabdi Község Önkormányzatának 5/1998. (III. 25.) rendeletének melléklete A közterületek használatáért fizetendõ díjak Megnevezés
Díj összege Ft (ált. forg. adó nélkül)
1. A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védõtetõ, ernyõszerkezet, hirdetõberendezés, cég- és címtábla
75 Ft/m2/hó
2. Önálló hirdetõberendezés
75 Ft/m2/hó
3. Mobil árusító és egyéb fülke – ezen belül 6 napon túli közterületfoglalás
150 Ft/nap 150 Ft/m2/hó
45 Ft/m2/nap 4. Alkalmi és mozgóárusítás – ezen belül mezõgazdasági kis- de legalább 180 Ft/nap 30 Ft/m2/nap termelõ saját termékének árusítása de legalább 150 Ft/nap 5. Építési munkával kapcsolatos állvány, építõanyag, törmelék
150 Ft/m2/hó
6. Vendéglátóipari elõkert
75 Ft/m2/hó
7. Mutatványos tevékenység – ezen belül cirkuszi sátor
400 Ft/nap 800 Ft/nap
8. Építési engedélyhez kötött közterülethasználat – ezen belül a lakosság részére végzett nem kereskedelmi szolgáltatásnak helyt adó építmény
150 Ft/m2/hó 75 Ft/m2/hó
9. Árubemutatás
75 Ft/m2/hó
10. Közmû építés kivételével egyéb, más kategóriába nem sorolt
50 Ft/m2/hó
556
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
II. rész 2007. évi LXXXIII. törvény a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról* 1. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzõség (a továbbiakban: képviselõ-testület hivatala) köztisztviselõinek és ügykezelõinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyûlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyûlési biztos hivatala, az Állami Számvevõszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalap kezeléséért felelõs szerv, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselõi közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyûlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyûlési biztos hivatala és az Állami Számvevõszék esetében a próbaidõre, a pályázatra, a versenyvizsgára és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és mûködési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.” 2. § A Ktv. 1. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozása (5)–(9) bekezdésre változik: „(4) A 10. §, a 10/A–10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban, közigazgatási versenyvizsgán vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.” 3. § A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a következõ e)–g) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „e) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje alatt – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – minisztériumok esetében a minisztert kell érteni,
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
8. szám
f) munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelõbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát (így különösen a betöltendõ munkakört, közigazgatási szerv megnevezését, illetményt, munkakör betöltésének várható helyét és idejét), az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltõjével szemben a munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettséget, végzettséget, szakmai tapasztalatot, kompetenciákat), g) kompetencia-vizsgálat a pályázóval szemben a különbözõ munkakörökre elõírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelõ központ alkalmazható.” 4. § A Ktv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni] „b) a 10. §, a 10/A–10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23–30/B. §, a 32–36. §, a 40/C. § és a 49/N. § (3) bekezdés – ide nem értve a vezetõ megbízással rendelkezõ politikai fõtanácsadót, politikai tanácsadót – kivételével a politikai fõtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselõre.” 5. § (1) A Ktv. 7. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ mondat lép: „Közszolgálati jogviszony büntetlen elõéletû, cselekvõképes, – a 10. § (4)–(7) bekezdésében, a 10/A. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelõi feladatkör kivételével – közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelõi feladatkörre legalább középszintû szakképesítéssel rendelkezõ magyar állampolgárral létesíthetõ és tartható fenn.” (2) A Ktv. 7. §-ának (8) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdéstõl eltérõen ügykezelõi feladatkörre közszolgálati jogviszony a jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelõi munkaköröket, valamint a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetõi megbízás esetét kivéve] „c) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevõ államok állampolgáraival” 6. § (1) A Ktv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Jegyzõvé, körjegyzõvé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetõjévé, aljegyzõvé (a továbbiakban együtt: jegyzõ) az nevezhetõ ki, aki] „a) igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továb-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
biakban: OKV) elnöksége által a teljes körûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és” (2) A Ktv. 8. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A községi önkormányzati képviselõ-testület a körjegyzõ és az ötezernél több lakosú község jegyzõje kivételével] „a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az elõírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstõl számított két éven belül befejezi. A felmentés idõtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyzõ közszolgálati jogviszonya megszûnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidõt a képesítés megszerzésétõl kell számítani,” (3) A Ktv. 8. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fõjegyzõvé – valamint a fõjegyzõ helyettesítésére aljegyzõként – az nevezhetõ ki, aki] „a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és” 7. § A Ktv. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) Közigazgatási szervnél (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) köztisztviselõi kinevezés, vezetõi megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetõi kinevezés, vezetõi megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselõnek. A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidõt a pályázatot kiíró szerv által történõ közzétételtõl kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idõ a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történõ közzétételétõl számított 10 napnál nem lehet rövidebb. (2) A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejûleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében. (3) A pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a miniszterelnöki kabinet, titkárság, a miniszteri kabinet, titkárság, az államtitkári, szakállamtitkári titkárság vezetõje, az e törvény szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejû jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont, 25/A. §, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B. § esetében.
557
(4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a köztisztviselõi kinevezés a tartós külszolgálatra történõ kihelyezésre tekintettel történik és annak idõtartamára jön létre. Ez esetben a kinevezésre kerülõ személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül. (5) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha katonai szolgálati jogviszonyban álló jogviszonya úgy szûnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülõ személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidõ sem köthetõ ki. (6) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha hivatásos szolgálati viszonyban álló jogviszonya úgy szûnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülõ személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidõ sem köthetõ ki. (7) Az állami vezetõi szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetõi jogviszonyának létesítését közvetlenül megelõzõen közszolgálati jogviszonnyal rendelkezõ államtitkárnak, a szakállamtitkárnak az állami vezetõi szolgálati jogviszonya megszûnését követõ 2 éven belül pályázati eljárás lefolytatása és közigazgatási versenyvizsga nélkül is adható köztisztviselõi kinevezés, vezetõi megbízás, kinevezés, feltéve, hogy legalább 3 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. (8) Pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselõi hely – az (1) bekezdésben meghatározott vezetõi kinevezést, vezetõi megbízást kivéve – tartalékállományban lévõ köztisztviselõvel nem tölthetõ be. (9) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a közigazgatási szerv megnevezését, b) a betöltendõ munkakör, vezetõi megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését, c) az ellátandó feladatok ismertetését, d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban elõírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt, e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást, f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét, g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást, h) az állás betöltésének idõpontját, i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. (10) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésõbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthetõ és az állást betöltõ köztisztviselõt a kiírást megelõzõen legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. (11) A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat benyújtásának idõpontjában e törvény szerinti, eredményes közigazgatási versenyvizsgával.
558
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(12) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra elõírt határidõt követõ 30 napon belül, testület esetében a következõ ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselõ kinevezésérõl, vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Kinevezést és vezetõi megbízást adni csak annak a köztisztviselõnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és érvényes pályázattal rendelkezik. (13) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú elõkészítõ bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az elõkészítésbe a közigazgatási szervnél mûködõ munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselõjét is be lehet vonni. (14) A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetérõl, valamint az általa elért eredményrõl. (15) A képviselõ-testület legkésõbb a jegyzõ, fõjegyzõ közszolgálati jogviszonyának megszûnését követõ harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzõi, fõjegyzõi állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni. (16) A szolgáltató központ toborzási adatbázist mûködtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elõsegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkezõ személy kérheti felvételét, aki büntetlen elõéletû, cselekvõképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérõnek kötelezõen kell, illetve választhatóan lehet megadnia. (17) A közigazgatási szerv vezetõje a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetõje az így kiválasztott személy adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti. (18) A miniszter az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szerv(ek) tekintetében rendeletében meghatározhatja azokat a munkaköröket – vezetõi kinevezés, megbízás kivételével –, amelyek betöltéséhez nem kell pályázati eljárást lefolytatni, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik. Helyi önkormányzat rendeletében határozhatja meg azokat a munkakör(öke)t – vezetõi beosztás kivételével –, amely(ek) pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetõk, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezést kapott köztisztviselõnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén a közszolgálati jogviszonya megszûnik. Az adott szervnél a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselõk száma tárgyévben nem haladhatja meg a hivatali szervezetnél foglalkoztatott köztisztviselõk létszámának 3%-át (minimum 1 fõ). A hivatali szervezet vezetõje – helyi önkormányzatnál a jegyzõ – a pályázati eljárás le-
8. szám
folytatása nélkül adott köztisztviselõi kinevezésrõl tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert.” 8. § A Ktv. a következõ 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselõi kinevezés, vezetõi megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetõi kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetõi kinevezés, vezetõi megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetõi kinevezés, vezetõi megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetõi kinevezés, vezetõi megbízás (a továbbiakban együtt: köztisztviselõi hely) csak a szolgáltató központ által történõ pályáztatás útján adható. (2) A pályázati eljárás során kompetencia-vizsgálatot kell végezni. A pályáztatás és a kompetencia-vizsgálat lebonyolítását a munkáltató nevében – a Kormány által meghatározott rendben – a szolgáltató központ végzi. (3) A pályázati felhívást az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázati kiírást kezdeményezõ szerv) által meghatározott munkakör-térkép alapján, a pályázati kiírást kezdeményezõ szerv, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójának nevében a szolgáltató központ írja ki. (4) A pályázati felhívás közzétételérõl – a pályázati kiírást kezdeményezõ szerv egyidejû tájékoztatása mellett – a szolgáltató központ gondoskodik. A pályázat benyújtására meghatározott idõ a pályázati felhívásnak a szolgáltató központ által történõ közzétételétõl számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A pályázati kiírást kezdeményezõ szerv a szolgáltató központ által közzétett pályázati felhívást egyéb módon is közzéteheti. (5) A szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatási eljárást követõen a pályázati kiírást kezdeményezõ szerv tájékoztatja az érvényesen pályázót a kiválasztás további menetérõl. A pályázati kiírást kezdeményezõ szerv kiválasztási eljárásában a végleges döntéshez egyéb kiválasztási módszert, illetve eljárást alkalmazhat, akkor, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetõi megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta. (6) A kinevezési jogkör gyakorlója a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok megérkezését követõ 10 munkanapon belül dönt az eredményes pályázatról és a köztisztviselõ kinevezésérõl. Kinevezést és vezetõi megbízást adni – a 10. § (12) bekezdésében foglalt feltételeket is ideértve – csak annak a köztisztviselõnek lehet, akit a szolgáltató központ is alkalmasnak talált a munkakör betöltésére és pályázatát megküldte a munkáltatónak. A kinevezési jogkör gyakorlója végsõ döntésérõl tájékoztatja a szolgáltató központot. Ha a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok közül – figyelemmel az általa lefolytatott kiválasztási eljárásra – egyiket sem minõsítette eredményesnek, döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(7) Az e törvényben meghatározott pályázati eljárás alól indokolt esetben – a Kormány rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében – a központi közszolgálati hatóság vezetõje mentesítést adhat. A mentesítéssel egyidejûleg a jelölt számára halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga letételére is, az így kinevezést kapott köztisztviselõnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. (8) Ha az (1)–(7) bekezdés eltérõen nem rendelkezik, akkor a pályáztatásra a 10. §-ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.” 9. § A Ktv. a következõ 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10/A. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követõen – függetlenül annak eredményességétõl – a szolgáltató központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyûjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követõen törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a késõbbi pályázati lehetõségekrõl tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követõen törli a nyilvántartásából. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó a) természetes személyazonosító adataira, b) önéletrajzára, motivációs levelére, c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére, d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira, e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire, f) kompetencia-vizsgálat eredményére, g) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó a) természetes személyazonosító adataira, b) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére, c) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselõ a) természetes személyazonosító adataira, b) önéletrajzára, motivációs levelére, c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére, d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
559
e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire, f) az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra, g) kompetencia-vizsgálat eredményére, h) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki. (5) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A szolgáltató központ nyilvántartásában szereplõ személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerûségéért, az adatszolgáltatásért a szolgáltató központ vezetõje felelõs. (6) Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, a köztisztviselõ saját adataival történõ rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történõ adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevõ köztisztviselõ felelõsségének és az adatokhoz történõ hozzáférése terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság vezetõje hagyja jóvá. (7) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból – jogszabályban meghatározott módon – az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. (8) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni: a) a szolgáltató központ vezetõje, b) meghatározott körben a szolgáltató központ vezetõje által feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy, c) a szolgáltató központ felügyeletét ellátó Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított köztisztviselõ, d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplõ személy, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, f) munkaügyi per kapcsán a bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetõeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész. (9) Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból – személy azonosítására alkalmas adatokat nem tartalmazó – adatszolgáltatás végezhetõ. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személy azonosítására alkalmas adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhetõ.”
560
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
10. § A Ktv. a következõ 10/C. §-sal egészül ki: „10/C. § (1) Köztisztviselõi kinevezést, vezetõi megbízást, vezetõi kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát (a továbbiakban: versenyvizsga) tett. Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen elõéletû, cselekvõképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. (2) A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A köztisztviselõi kinevezést, vezetõi megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját – ide nem értve a megismételt versenyvizsga díját – a munkáltató megtéríti. (3) A teljesített versenyvizsga annak letételétõl számított 5 évig érvényes. Ha a vizsgázó a vizsga teljesítését követõen köztisztviselõi kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszûnését követõ 1 évig érvényes. (4) A sikertelen és a teljesített versenyvizsga egyaránt megismételhetõ. (5) A Kormány a versenyvizsga alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítja meg.” 11. § A Ktv. 11/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni. (2) A próbaidõ nem hosszabbítható meg. A próbaidõ tartamát a pályakezdõnél a gyakornoki idõbe be kell számítani. (3) A próbaidõ alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.” 12. § (1) A Ktv. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közigazgatási szerv vezetõje a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történõ létszámcsökkentésrõl a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkezõ munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.” (2) A Ktv. 17. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszüntethetõ a köztisztviselõ közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a köztisztviselõ munkaköre nem válik feleslegessé, de a köztisztviselõ nem járul hozzá a kinevezésében szereplõ munkavégzés helyének módosításához. Ez esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését követõ 30 napon belül a köztisztviselõ számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselõ képzettségének és a besorolásának megfelelõ másik betöltetlen munkakör van, akkor azt – feltéve, hogy a köztisztviselõ írásban a felmentés közlését követõ 10 napon belül kéri – fel kell ajánlania. Ha a köztisztviselõ az állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elõ határidõben,
8. szám
akkor azt úgy kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesül az állásfelajánlási kötelezettség alól. Ha a köztisztviselõ a felajánlott állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell vonni és a kinevezését megfelelõen módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben nincs ilyen munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez a köztisztviselõ nem járul hozzá, akkor a köztisztviselõ közszolgálati jogviszonya a közölt felmentéssel megszûnik.” 13. § A Ktv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) A felmentési idõ legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettõl eltérõen, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idõ egy hónap. (2) A két hónapos felmentési idõ a közszolgálati jogviszonyban töltött [72. § (1) bekezdés] a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) Határozott idejû közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idõ nem terjedhet túl azon az idõponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszûnt volna. (4) A köztisztviselõt a felmentés idõtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az idõtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselõvel szemben. (5) A köztisztviselõ a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult.” 14. § A Ktv. 20/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselõt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)–c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, a felmentési ideje felére tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelõ köztisztviselõi állást ajánljanak fel. A köztisztviselõ felmentési idejének fennmaradó idõtartamára a tartalékállományba helyezés a köztisztviselõ hozzájárulásával hosszabbítható meg. Ha a köztisztviselõ nem járul hozzá, hogy a közszolgálati jogviszonya fennállásáig tartalékállományba helyezzék, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, errõl a tényrõl a szolgáltató központ értesíti 15 na-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
pon belül a köztisztviselõt, valamint a közigazgatási szervet. A közszolgálati jogviszony megszûnésével a tartalékállományba helyezés is megszûnik. (2) A tartalékállományba helyezésrõl a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje intézkedik. Intézkedésérõl – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – haladéktalanul értesíti a szolgáltató központot. (3) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselõnél – annak kérésére – kompetenciavizsgálatot végez. (4) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselõk mielõbbi elhelyezése érdekében együttmûködik az állami foglalkoztatási szervvel. (5) A közigazgatási szerv vezetõje a pályázat kiírása elõtt – a vezetõi kinevezést, vezetõi megbízást kivéve – megkeresi a szolgáltató központot, hogy a tartalékállományba helyezett köztisztviselõk közül válasszon. (6) A közigazgatási szerv megkeresésében megküldi az állás betöltéséhez szükséges, általa meghatározott munkakör-térképet a szolgáltató központnak. (7) A szolgáltató központ a tartalékállományban lévõ köztisztviselõk kompetencia-vizsgálatának eredményét is figyelembe véve összeállítja a (6) bekezdésben említett megkeresésben szereplõ munkakör betöltésére alkalmas köztisztviselõk listáját (a továbbiakban: ajánlati lista), amelyet az ajánlati listán szereplõ köztisztviselõkrõl nyilvántartott adatokkal együtt megküld a közigazgatási szervnek. (8) A közigazgatási szerv vezetõje az ajánlati listán szereplõ köztisztviselõket meghallgathatja és dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselõ alkalmazásáról. (9) A közigazgatási szerv vezetõje tájékoztatja a szolgáltató központot, az állás betöltésének felajánlásáról a tartalékállományba helyezett köztisztviselõ részére, valamint annak elfogadásáról. Ezt követõen a szolgáltató központ a köztisztviselõt törli a tartalékállományból. A közigazgatási szerv vezetõje dönthet úgy is, hogy a szolgáltató központ által megküldött ajánlati listán szereplõ, tartalékállományba helyezett köztisztviselõk közül egyiket sem nevezi ki, mely döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles. (10) A köztisztviselõ alkalmazásakor az áthelyezésrõl – a köztisztviselõ beleegyezése esetén – a közigazgatási szerv gondoskodik. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést – az áthelyezés idejének megfelelõen – vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idõ alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény, átlagkereset jogalapját. Ha a köztisztviselõ az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (11) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselõ közszolgálati jogviszonyából eredõ jogokat, illetve kötelezettségeket. (12) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha a felmentési idõn belül: a) a köztisztviselõt új munkakörbe helyezik át;
561
b) a köztisztviselõ tartalékállományból való törlését kéri.” 15. § (1) A Ktv. 30/B. § (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A miniszterelnök – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter együttes javaslatára – határozatlan idõre címzetes fõjegyzõi címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedõ szakmai munkát végzõ jegyzõnek – ide nem értve az aljegyzõt –, aki” (2) A Ktv. 30/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A címzetes fõjegyzõi cím adományozását a képviselõ-testület a közigazgatási hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzõi szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszternek. A cím adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselõ-testület, illetve a jegyzõi szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.” (3) A Ktv. 30/B. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter együttes javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza. (9) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétõl azt a nyugdíjas jegyzõt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.” (4) A Ktv. 30/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A címzetes fõjegyzõi cím adományozásának, megszûnésének és visszavonásának eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter együttes rendeletben állapítja meg.” 16. § A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Vezetõi megbízást, kinevezést csak felsõfokú iskolai végzettségû, versenyvizsgával, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körû mentesítéssel rendelkezõ köztisztviselõ kaphat. Vezetõi megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõ is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetõi megbízástól, kinevezéstõl számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetõi megbízás, kinevezés a törvény
562
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
erejénél fogva megszûnik. A határidõbe nem számíthatók be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresõképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés idõtartama.” 17. § A Ktv. 31. §-a a következõ (10)–(17) bekezdéssel egészül ki: „(10) A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium fõosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – hat évre szól. Vezetõi kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb idõtartamra is adható. A vezetõi határozott idejû kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható. (11) A kinevezés, megbízás visszavonását – a köztisztviselõ kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tûnnie. A visszavonás indoka átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszûnése, valamint a vezetõ magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellõ magyarázatát adják annak, hogy a vezetõ nem hagyható a beosztásában. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerûségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A köztisztviselõ az indokolást a visszavonás kézhezvételétõl számított három munkanapon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három munkanapon belül köteles a köztisztviselõ részére írásban megadni. (12) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes, a köztisztviselõt – kérelmére – az eredeti vezetõi beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenõen a köztisztviselõi és a vezetõi illetmény közötti különbözet összegét a köztisztviselõ részére meg kell téríteni. (13) A bíróság mellõzi a köztisztviselõ vezetõi beosztásba történõ visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott idõre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszûnt volna. A köztisztviselõt ebben az esetben a köztisztviselõi és a vezetõi illetmény közötti különbözetnek a határozott idõ leteltéig számított összege illeti meg. A köztisztviselõt, ha a határozott idõre szóló kinevezés, megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a vezetõi beosztásba való visszahelyezését, a köztisztviselõi és a vezetõi illetmény közötti különbözetnek a határozott idõ leteltéig számított összege illeti meg. (14) A köztisztviselõi és a vezetõi illetmény közötti különbözet megtérítésén túlmenõen a munkáltató a köztisztviselõ felmerült kárát is köteles megtéríteni. (15) Ha a (10) bekezdésben meghatározott vezetõi megbízást átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszûnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselõnek köztisztviselõi munkakört és szakmai fõtanácsadói címet – Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-fõtanácsadói címet – kell felajánlani, feltéve, hogy vezetõi megbízatását legalább 1 évig betöltötte, és a közigazgatási szervnél felajánlható munkakör van. Ez esetben a szakmai
8. szám
fõtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni. (16) A (10) bekezdésben meghatározott vezetõi kinevezés, megbízás esetében a (2), (3) és (6)–(9) bekezdést is megfelelõen alkalmazni kell. (17) A (11)–(15) bekezdés csak a (10) bekezdés szerinti vezetõi megbízás, kinevezés esetében alkalmazható.” 18. § (1) A Ktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A köztisztviselõ jogosult az elõmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által elõírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetõképzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetõi megbízással, kinevezéssel rendelkezõ köztisztviselõ e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szûnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit megtéríteni.” (2) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselõ köteles megtéríteni, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az elõírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szûnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselõ a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselõnek az iskolarendszeren kívüli kötelezõ továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.” (3) A Ktv. 33. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselõ jogosult részt venni az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja. A költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelõirányzatból, illetve egyéb forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselõi továbbképzések pénzügyi feltételeit.” 19. § (1) A Ktv. 34. § (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat] „a) a köztisztviselõ technikai azonosító kódjáról,” (2) A Ktv. 34. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter ellenõrzi a központi állam-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
igazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetõjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A szerv vezetõje tájékoztatja a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs minisztert a megtett intézkedésekrõl.” 20. § A Ktv. a következõ 40/C. §-sal egészül ki: „40/C. § (1) A miniszterelnök döntése alapján – az érintett miniszterek véleményének kikérését követõen – kormányzati érdekbõl a központi államigazgatási szerv vezetõ megbízású köztisztviselõje ideiglenesen kirendelhetõ másik központi államigazgatási szervhez a végzettségének, képzettségének és vezetõi megbízásának megfelelõ munkakörbe. A miniszterelnök döntése alapján – az érintett miniszterek véleménynek kikérését követõen – minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló nem vezetõ beosztású köztisztviselõ másik minisztériumba, kormányhivatallal és központi hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselõ minisztériumba ideiglenesen kormányzati érdekbõl kirendelhetõ a végzettségének és képzettségének megfelelõ munkakörbe. A kirendelésrõl, illetve annak várható idõtartamáról a köztisztviselõt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. (2) A kormányzati érdekbõl történõ kirendeléshez a köztisztviselõ hozzájárulása nem szükséges. A kormányzati érdekbõl történõ kirendelés a köztisztviselõre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem rendelhetõ ki a köztisztviselõ, ha a kirendelés a) a korábbi kötelezõ heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelezõ munkaidõvel együtt járó munkakört kell ellátnia, b) a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történõ oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelõ köztisztviselõ esetében a másfél órát meghaladja, továbbá nem rendelhetõ ki c) a nõ terhessége megállapításának kezdetétõl gyermeke hároméves koráig, d) kiskorú gyermekét egyedül nevelõ köztisztviselõ, e) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselõ. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt következik be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni. (4) A kormányzati érdekbõl történõ kirendelés idõtartama nem haladhatja meg az egy évet, melynek lejártát követõen a köztisztviselõt eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (5) A kormányzati érdekbõl kirendelt köztisztviselõ illetménye és juttatásai nem csökkenhetnek a kirendelést követõen. Ha a köztisztviselõ a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezõbb illetményre lenne jogo-
563
sult, akkor illetményét ennek megfelelõen kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A kirendelt köztisztviselõ illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülõ költségeket az a közigazgatási szerv viseli, amelyhez a köztisztviselõt kirendelték. (6) A kirendelésrõl írásban kell rendelkezni és meg kell határozni: a) a kirendelés idõtartamát, b) az (5) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást, c) a kirendeléssel felmerült költségeket, d) a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét, e) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket. (7) A kinevezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt köztisztviselõ felett a munkáltatói jogokat annak a közigazgatási szervnek a vezetõje gyakorolja, ahova a köztisztviselõt kirendelték.” 21. § (1) A Ktv. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselõ igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezésérõl, s arról a köztisztviselõt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelõen kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselõ ezzel összefüggésben felmerülõ kárát, költségeit – kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselõ kérelmére került sor – köteles megtéríteni. A köztisztviselõ kérelmére az alapszabadság kettõötödét – a közszolgálati jogviszony elsõ három hónapját kivéve – a tervtõl eltérõen a köztisztviselõ által kért idõpontban kell kiadni. A köztisztviselõnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elõtt legkésõbb tizenöt nappal be kell jelentenie.” (2) A Ktv. 41/A. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg az eredeti (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minõsül különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos mûködése, b) elõre nem tervezhetõ, rendkívüli feladatok határidõre történõ ellátása, kivételesen fontos szolgálati érdeknek minõsül a közigazgatási szerv mûködési körében fellépõ veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).” (3) A Ktv. 41/A. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az idõszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv veze-
564
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
tõje, a Kormány által megállapított igazgatási szünet idõtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérõ idõszakban, illetve idõtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselõ-testület – a Kormány ajánlásának figyelembevételével – igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselõ adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.” 22. § (1) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hivatali szerv vezetõje – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül tárgyévet megelõzõ év szakmai munkája értékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselõ kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselõ besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét – a hivatali szervezet vezetõje esetében a kinevezésre jogosult, jegyzõ, fõjegyzõ esetében a polgármester – december 31-ig – helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétõl következõ év február végéig – terjedõ idõszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésrõl a hivatali szervezet vezetõje minden év január 31-ig – helyi önkormányzatnál március 1-jéig – dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A fõjegyzõ, illetve a jegyzõ részére a polgármester – a teljesítményértékeléstõl függõen – személyi illetmény megállapítására is jogosult.” (2) A Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „E bekezdés eltérõ rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelõen alkalmazni kell.” 23. § A Ktv. 45. §-a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) A regionális államigazgatási szerv – ide nem értve a regionális közigazgatási hivatal – a) vezetõjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelõ miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója – a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter egyetértésével – legfeljebb az illetményalap 22-szeresében, b) vezetõ-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap 17-szeresében, a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg.” 24. § A Ktv. 49/N. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által meghatározott teljesítményérté-
8. szám
kelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél kizárólag a teljesítményértékelés alapján fizethetõ ki. (4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselõnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-szeresét.” 25. § (1) A Ktv. 49/O. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adatszolgáltatás kiterjed:] „a) a köztisztviselõ technikai azonosító kódjára,” (2) A Ktv. 49/O. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter ellenõrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelezõ eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekrõl.” 26. § A Ktv. 61. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartásának adatait elektronikus formában a szolgáltató központ tárolja. A szolgáltató központ a nyilvántartás adatain csak olyan adatkezelési mûveleteket végezhet, amelyek a számítástechnikai rendszer fenntartása, zavartalan mûködésének biztosítása és védelme érdekében szükségesek. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselõ adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ – az adatátvétel naplózásával – az elektronikus nyilvántartásból felhasználhatja azokat az adatokat, amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükségesek.” 27. § A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplõ alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelõen a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási szervek, valamint a szolgáltató központ – a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében – adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.” 28. § A Ktv. 62/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselõknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól a közigazgatási szerv a Kormány által meghatározott adatgyûjtõk
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
útján folyamatos adatszolgáltatást végez – a Kormány által meghatározott rendben – a szolgáltató központ részére.” 29. § (1) A Ktv. 63. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: [A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetõleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenõen abból adatokat átvenni:] „l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetõje, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.” (2) A Ktv. 63. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:] „e) a feladatai ellátásához szükséges mértékig a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetõje, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.” (3) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnöki hivatali közszolgálati alapnyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – közszolgálati jogviszonnyal összefüggõ adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részére a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselõk adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhetõ.” 30. § A Ktv. 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelõen alkalmazni:] „a) 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5–12. §-át, 15–19/A. §-át, 21–28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B–86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)–(3) bekezdését, 103. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)–(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 119/A. §-át, 120–121. §-át, 123–126. §-át, 127. §-ának (1)–(2) és (6)–(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)–(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)–(4) bekezdését, 152–153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének elsõ és harmadik mondatát, 155–157. §-át,
565
159–164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168–169. §-át, 171–172. §-át, 174. §-át, 176–183. §-át, 184. §-ának (1)–(2) bekezdését, 185–187. §-át, 192/C–192/G. §-át, 193–193/A. §-át, 204–205. §-át, 207. §-át;” 31. § A Ktv. 72. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ mondat lép: „A köztisztviselõ besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetõi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerzõdéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött idõt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó idõtartamból hat hónapot kell beszámítani.” 32. § A Ktv. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „78. § (1) A hivatali szervezet vezetõje – ide nem értve a helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthetõ feladatot állapíthat meg a köztisztviselõ részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentõsen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet vezetõje a célfeladat eredményes végrehajtásáért – a köztisztviselõ illetményén felül – céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül. A céljuttatás kifizetésérõl, annak összegérõl, a köztisztviselõk besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetõje tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert. (2) A köztisztviselõ számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselõ egyévi illetményének 50%-át. (3) A köztisztviselõ a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetõje igazolta. (4) A hivatali szervezet vezetõje alatt, az (1)–(4) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni. (5) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselõ részére megállapított feladattal.” 33. § A Ktv. a következõ 78/A. §-sal egészül ki: „78/A. § (1) A stratégiai kormányzati célok elérése érdekében a miniszter, illetve a kormánybiztos javaslatára a miniszterelnök összkormányzati projekt indításáról dönthet. Az a projekt tekinthetõ összkormányzati projektnek, amely legalább három minisztériumot érint – ideértve a Miniszterelnöki Hivatalt is –, és idõtartama legalább három hónap. A projektet vezetõ minisztert vagy kormánybiztost a miniszterelnök jelöli ki. Az összkormányzati projektben résztvevõ köztisztviselõ személyérõl – a köztiszt-
566
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
viselõt foglalkoztató miniszter véleményének kikérését követõen – a miniszterelnök dönt. (2) Az összkormányzati projektben résztvevõ köztisztviselõk díjazására fordítható keretösszeget a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete tartalmazza. (3) A projektet vezetõ miniszter vagy kormánybiztos – a miniszterelnök által az adott projekt tekintetében meghatározott összegen belül – dönt a projekttagok egyéni prémiumainak összegérõl, amelyek kifizetésérõl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gondoskodik. (4) A köztisztviselõ számára tárgyévben megállapított projekt-prémium együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselõ egyévi illetményének 50%-át. (5) A projekt-feladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselõ részére megállapított feladattal, valamint a célfeladattal. Nem fizethetõ projekt-prémium, ha a köztisztviselõ a 40/C. §-ban megállapított kormányzati kirendelés keretében látja el a feladatot. (6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az összkormányzati projektre vonatkozó részletszabályokat.”
8. szám
(5) A Ktv. 3. számú mellékletének VIII. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „a felmentési idõtartam adatai.” 36. § (1) A Ktv. 4. számú mellékletének IV. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „– közigazgatási versenyvizsga adatai” (2) A Ktv. 4. számú mellékletének V. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „– pályázatának adatai – próbaidejének adatai – kormányzati kirendelésének adatai” (3) Ktv. 4. számú melléklet V. pontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „– jelenlegi besorolása, vezetõi kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszûnésének adatai” (4) A Ktv. 4. számú mellékletének VII. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „a felmentési idõtartam adatai”
34. § A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következõ j)–l) ponttal egészül ki: [A Kormány rendeletben határozza meg] „j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, valamint tartalmára, a versenyvizsga alóli mentesítésre, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára, k) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és adatszolgáltatásra, l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a pályázati eljárás alól adott mentesítésre, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra”
37. § A Ktv. 5. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
35. § (1) A Ktv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „– közigazgatási versenyvizsga adatai”
(5) E törvény 7. §-ával megállapított Ktv. 10. § (8) bekezdése; 10. §-a, 14. §-a, 16. §-a és 28. §-a 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Ktv. 3. számú mellékletének V. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „– pályázatának adatai – próbaidejének adatai” (3) A Ktv. 3. számú melléklet V. pontjának ötödik francia bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „– vezetõi kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszûnésének adatai” (4) A Ktv. 3. számú mellékletének VII. pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „– kormányzati kirendelésének adatai”
38. § A Ktv. kiegészül e törvény 2. mellékletében foglalt 7. számú melléklettel. 39. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E törvény 53–56. §-a a kihirdetését követõ napon lépnek hatályba. (3) A Ktv.-nek e törvény 7. §-ával megállapított 10. § (1), (3)–(7), (9)–(15) és (18) bekezdése 2007. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (4) E törvény 7. §-ával megállapított Ktv. 10. § (2), (16) és (17) bekezdése; 13. §-a, 22. §-a, 26. §-a, 27. §-a és 29. §-a 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
40. § (1) E törvény 8–9. §-át a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetõire és a kormányhivatal vezetõjére 2008. január 1-jétõl, a központi hivatal és kormányhivatal vezetõire 2008. július 1-jétõl, a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselõire 2009. január 1-jétõl, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetõire, helyi szerveit vezetõkre, a közigazgatási hivatalok vezetõire 2009. július 1-jétõl kell alkalmazni. (2) E törvény 7. §-ával módosított Ktv. 10. § (11) bekezdését és a 16. §-át 2009. március 1-jétõl kell alkalmazni.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
567
(3) Versenyvizsga 2009. január 1-jétõl szervezhetõ. E törvény 10. §-ában foglalt Ktv. 10/C. § (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetõire 2009. március 1-jétõl, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetõire és helyi szerveit vezetõkre 2009. július 1-jétõl, a köztisztviselõkre 2009. december 1-jétõl kell alkalmazni.
tói jogkör gyakorlására jogosult vezetõ szakmai munkája értékelése alapján eltérítette (legfeljebb 30%-kal), akkor e munkáltatói intézkedés 2007. december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet az eltérítésrõl a Ktv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló alapilletményen a fõtisztviselõi alapilletményt (illetményalap tizenháromszorosa) kell érteni.
41. § E törvény 5. §-ának (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetõire 2009. március 1-jétõl, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetõire és helyi szerveit vezetõkre 2009. július 1-jétõl, a köztisztviselõkre 2009. december 1-jétõl kell alkalmazni.
(2) A rendelkezési állományban lévõ fõtisztviselõ közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszûnik, a fõtisztviselõ részére hat havi fõtisztviselõi alapilletményét és a törvény alapján – a fõtisztviselõi alapilletménye alapulvételével – járó végkielégítését kell kifizetni.
42. § A törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban állóknál a jogviszony fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga.
46. § (1) A 13. §-ban meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépését követõen közölt felmentésekre kell alkalmazni.
43. § Az a köztisztviselõ, akinek a közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépése elõtt keletkezett és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény hatálybalépéséig nem tett eleget, 2009. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-éig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha a köztisztviselõ az alapvizsgát az elõírt határidõig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszûnik. A közigazgatási alapvizsga letételére elõírt határidõbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresõképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés idõtartama.
(2) E törvény 24. §-ával megállapított 49/N. § (4) bekezdésében foglaltakat csak e törvény hatálybalépését követõen alapított elismerésekre kell alkalmazni.
44. § Az, aki e törvény hatálybalépést követõen, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése elõtt vezetõi megbízást, kinevezést, köztisztviselõi kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követõ egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve, ha ezen idõpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idõ alatt nem teljesíti, vagy az alól e § szerint nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszûnik. A közigazgatási alapvizsga letételére elõírt határidõbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresõképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés idõtartama. 45. § (1) E törvény hatálybalépését követõ 15 napon belül a korábban fõtisztviselõi kinevezéssel rendelkezõ köztisztviselõt beosztásának megfelelõen be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy az illetménye – ide nem értve a Ktv. 43. § (4) bekezdés alkalmazását – nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését megelõzõen számára megállapított fõtisztviselõi illetménye. Ha a fõtisztviselõ alapilletményét a kinevezésre, illetve munkálta-
47. § (1) E törvény hatálybalépésével a központi államigazgatási szerveket, valamint területi és helyi szerveiket vezetõknek, továbbá a minisztériumi és a miniszterelnöki hivatalbeli fõosztályvezetõknek a vezetõi kinevezése, megbízása – hozzájárulásuk esetén – határozott idejû vezetõi kinevezéssé, megbízássá alakul át – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a törvény hatálybalépését követõ 30. napon. A Ktv. 31. § (10) bekezdése szerinti hat éves megbízást e törvény hatálybalépését követõ 30. naptól kell számítani. A vezetõi megbízás átalakításához történõ hozzájárulás hiányában a vezetõi megbízást vissza kell vonni, és a Ktv. 31. § (8) és (9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselõi munkakör felajánlásával egyidejûleg szakmai fõtanácsadói címet – a Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-fõtanácsadói címet – is fel kell ajánlani számára. Ez esetben a szakmai fõtanácsadói cím adományozásakor a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni. (2) A törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül a hivatali szervezet vezetõje visszavonhatja az (1) bekezdésben meghatározott vezetõk megbízását, kinevezését és pályázatot írhat ki a vezetõi megbízásra, illetve kinevezésre. A vezetõi megbízás, kinevezés visszavonása esetén az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni. 48. § A kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az állami vezetõi szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetõi jogviszonyának létesítését közvetlenül megelõzõen közszolgálati jogviszonnyal rendelkezõ államtitkár és szakállamtitkár részére az állami vezetõi szol-
568
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
gálati jogviszonyának megszûnését követõen, ha azt harminc napon belül írásban kéri, annál a szervnél (jogutód szervénél), amelynél állami vezetõi szolgálati jogviszonya fennállt, vezetõi megbízással járó, ennek hiányában más megfelelõ köztisztviselõi munkakört és szakmai fõtanácsadói címet – Miniszterelnöki Hivatal esetében kormányfõtanácsadói címet – kell felajánlani. Ez esetben a szakmai fõtanácsadói cím adományozásakor a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.” 49. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (8) és (10) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsgát” szövegrész helyébe a „közigazgatási versenyvizsgát” szövegrész, a 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „40%-a” szövegrész, a b) pontjában a „10%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szövegrész, a c) pontjában a „20%-a” szövegrész helyébe a „30%-a” szövegrész, a 44/A. §-ának (2) bekezdésében a „10%” szövegrész helyébe a „20%” szövegrész lép. 50. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdésének d) pontja, 22/A. § (8) bekezdésének b) pontja, 25. §-ának (3)–(6) bekezdése, 29. §-ának (2) bekezdése, 31/A–31/F. §-a, 46. § (1) bekezdésének b) pontja, 62. § (5) bekezdésének c) pontja, 63. § (2) bekezdésének c) pontja, 80. § (1) bekezdésének h) pontja, 3. számú mellékletének X. pontja, 4. számú melléklet VIII. pontja, valamint a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. §-ának (7) bekezdésében a „fõtisztviselõi” szövegrész, 14. §-ának (3) bekezdésében a „– a szabadság kivételével –” szövegrész, 22/A. §-ának (10) bekezdésében a „fõtisztviselõi” szövegrész, 31/A. §-át megelõzõ „A kiemelt fõtisztviselõi kar” alcím, 46. § (1) bekezdésének felvezetõ szövegében az „illetve a közigazgatási hivatalvezetõjénél és helyettesénél” szövegrész, 46. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a közigazgatási hivatal hivatalvezetõ helyettes” szövegrész, 61. §-ának (4) bekezdésében a „és a 63. § (4) bekezdésében” szövegrész, 62. §-ának (7) bekezdésében a „és a 31/A–31/F. §-ban” szövegrész, 71. §-ának (3) bekezdésében a „fõtisztviselõnél a fõtisztviselõi alapilletményt és a fõtisztviselõi illetménypótlékot”, 4. számú mellékletének II. pontjában a „a fõtisztviselõ neve” szövegrész. 51. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
8. szám
„(3) E törvény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell arra a 2006. június 30-án közigazgatási vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkezõ személyre is, akinek államtitkári vagy szakállamtitkári állami vezetõi szolgálati jogviszonya felmentéssel szûnik meg és megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek.” 52. § A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyben az (5)–(8) bekezdések számozása (6)–(9) bekezdésre változik: „(5) Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetõjét a kormányhivatalt felügyelõ miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetõjének helyettesét a kormányhivatal vezetõjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelõ miniszter nevezi ki és menti fel.” 53. § (1) A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ titkárság, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnak a (4) bekezdésben meghatározott vezetõ által vezetett szervezeti egysége segíti.” (2) A Ksztv. 29. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) A tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendeletben kell kijelölni a Miniszterelnöki Hivatal azon államtitkárát, szakállamtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetõjét, aki a tárca nélküli miniszter irányítási jogkörébe tartozik.” 54. § A Ksztv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tárca nélküli minisztert az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyûlés bizottsága ülésén a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, az irányítása alatt álló szakállamtitkár vagy vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti.” 55. § A Ksztv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ államtitkár közremûködik az összkormányzati érdekek érvényesítésében, valamint ellátja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, illetve a tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.”
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
56. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében a „(2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész, 69. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszter hatáskörébe” szövegrész helyébe „a miniszter, illetve a 29. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tárca nélküli miniszter hatáskörébe” szövegrész, 76. §-ának (3) bekezdésében az „a minisztert helyettesítõ” szövegrész helyébe az „a miniszter hatáskörét gyakorló” szövegrész és az „a kormánybiztost” szövegrész helyébe az „a tárca nélküli minisztert és a kormánybiztost” szövegrész lép. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
569
feladatkör/munkakör megnevezése, célja feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó fõbb feladatok a megszûnés módja IV. – – – –
az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe a tartalékállományba helyezés idõpontja a tartalékállományba helyezés idõtartama kompetencia-vizsgálat adatai
V. – – – – –
közszolgálati jogviszonyának idõtartama besorolási osztálya, fokozata fizetési fokozata illetménye adományozott címe”
1. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez „5. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
2. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez
A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának adatköre
„7. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A köztisztviselõ
A toborzási adatbázis adatköre
I. – neve – technikai azonosítója – születési ideje – lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma II. – iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) – képzõ intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével) – képzés idõtartama, végzés idõpontja – szakképzettségei – iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései – tudományos fokozata – idegen nyelv ismerete (szintje, típusa) – közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének idõpontja, oklevél száma III. a munkáltató megnevezése, tevékenységi területe a korábbi munkaviszonyban töltött idõtartamok szakmai tapasztalat beosztás besorolás
I. – név – születési hely, idõ – lakcím, telefonszám, email cím II. – – – –
szakmai tapasztalat munkáltató megnevezése, tevékenységi területe betöltött feladatkör/munkakör idõtartam
III. – iskolai végzettség – képzõ intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével) – képzés idõtartama, végzés idõpontja – idegen nyelv ismerete (szintje, típusa) – közigazgatási versenyvizsga megszerzésének idõpontja, oklevél száma, eredménye – informatikai ismeretek IV. – területek, amelyekrõl pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne.”
570
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2007. évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról*
1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 44/A. §, az 53/A. § és 54/A. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is. (6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.” 2. § (1) A Kjt. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintõ] „b) területi és települési jelentõségû, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintõ kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztetõ fórumban” [egyeztet.] (2) A Kjt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az önkormányzat döntése elõtt az érintett, megfelelõ szintû szakszervezetekkel véleményezteti a) a közalkalmazotti illetmény-elõmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintõ intézkedés tervezetét.” 3. § A Kjt. a következõ 20/A–20/B. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthetõ. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthetõ közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelezõ. (3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni: a) a munkáltató és a betöltendõ munkakör, vezetõi megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
8. szám
c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. (4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenõen a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthetõ munkakört és a kinevezés feltételeit a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenõen, ha a fenntartó aa) önkormányzat, a székhelyén, ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevõ önkormányzatok székhelyén is, továbbá b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtõl számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. (5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. (6) A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel. 20/B. § (1) A miniszter – különösen az ellátandó feladatokra és a felelõsség terjedelmére tekintettel – meghatározhatja munkakörönként, illetõleg magasabb vezetõi, vagy vezetõi beosztásonként a pályázati eljárás egyes szabályait, valamint a 20/A. § (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a pályázati felhívás tekintetében további feltételeket írhat elõ. (2) A 20/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen, a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetõi beosztást, amelyben nem kötelezõ pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetõi beosztással történõ megbízáshoz.” 4. § A Kjt. a következõ 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidõ megállapítása kötelezõ. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidõ köthetõ ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidõ meghosszabbítása tilos. A próbaidõ tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Áthelyezés, illetve meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejû kinevezés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkal-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
mazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén nem lehet próbaidõt megállapítani. Ettõl eltérõen, próbaidõt kell megállapítani, ha a) a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szûnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idõ kikötése kötelezõ, vagy b) a kinevezést megelõzõ közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi, illetve bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonya fegyelmi büntetéssel vagy – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot – tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelõ munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre. (5) A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidõt nem lehet megállapítani.” 5. § A Kjt. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakörbe történõ határozatlan idõre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idõ kikötése kötelezõ, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylõ, a három évet meghaladó idõtartamú szakmai gyakorlattal. (2) A gyakornoki idõ folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idõ alatt megszûnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszûnését követõen a korábbival azonos vagy – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazása alapján – azzal egyenlõ értékû munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettõl eltérõen, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony idõtartamát, ha az a gyakornoki idõ alatt a) a (12) bekezdésben foglaltak szerint megszûnik, vagy b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelõ munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. (3) A szakmai gyakorlat a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerzõdésen alapuló jogviszonyban, személyes közremûködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
571
során szerezhetõ meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat idõtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. (4) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakört, továbbá meghatározhatja munkakörönként azt az iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést, amely a szakmai gyakorlat tekintetében az (1)–(2) bekezdés alkalmazása esetén a kinevezéshez szükséges végzettséggel, illetve képesítéssel egyenlõ értékûnek tekintendõ. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni. (5) A gyakornoki idõ az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörökben három év. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol – az egyenértékû követelményrendszer, vizsga, illetõleg továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki idõt kikötni. (6) A gyakornoki idõ tartamát a kinevezéskor kell elõírni. A gyakornoki idõ kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idõ alatti szakmai vezetõ személyérõl. (7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés idõpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idõ kikötését mellõzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõ tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)–(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minõsítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti. (8) A gyakornoki idõ tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresõképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelõ munka, a javító-nevelõ munka, valamint a közérdekû munka tartama. (9) A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idõ alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetõjének feladatait, valamint a gyakornoki minõsítés különös szabályait. (10) A gyakornoknak és szakmai segítõjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidõben a gyakornoki idõvel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (11) A gyakornoki idõ lejártának hónapjában a közalkalmazottat minõsíteni kell. A minõsítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
572
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítõ javaslatát is köteles meghallgatni, valamint b) a minõsítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható. (12) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszûnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minõsítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minõsítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követõ tizedik napon szûnik meg.” 6. § A Kjt. a következõ 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § A közalkalmazottra a gyakornoki idõ tartama alatt a 30/A–30/D. §-ban, valamint a 45–53. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.” 7. § (1) A Kjt. 23. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A magasabb vezetõi, illetve vezetõi feladat ellátása önálló munkakörben, illetõleg magasabb vezetõi, illetve vezetõi beosztásban történik. A magasabb vezetõi, illetve vezetõi beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetõi, illetve vezetõi beosztásból eredõ feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A miniszter meghatározhatja azokat – a munkáltató mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû – magasabb vezetõi munkaköröket, amelyek betöltésére a Munka Törvénykönyve vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra, b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá c) a munkakörbe tartozó vezetõi hatáskör terjedelmére. (2) A magasabb vezetõ, valamint a vezetõ munkaköröket, illetve beosztásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezetõ munkakör betöltésére, illetõleg a beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a vezetõi munkakör vagy beosztás betöltésére pályázat kiírása nem kötelezõ, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezetõi beosztást, illetõleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. (3) A magasabb vezetõ, valamint a vezetõ munkakörre történõ kinevezés, illetõleg a beosztás ellátásával történõ megbízás határozatlan idõre szól. Jogszabály határozott idõre szóló kinevezést vagy megbízást is elõírhat.” (2) A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A magasabb vezetõ, valamint vezetõ beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A lemondást követõen a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.”
8. szám
(3) A Kjt. 23. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A megbízás visszavonása, valamint a határozott idõre szóló megbízás esetén a határozott idõ letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.” 8. § A Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítésérõl és a munkaszerzõdés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I–III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének elsõ fordulata, valamint 80–81. §-a nem, továbbá b) a vezetõ munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188–192/B. §) az e törvény szerinti eltéréssel alkalmazható.” 9. § (1) A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A közalkalmazotti jogviszony megszûnik:] „d) a 22. § (12) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,” (2) A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a (2) bekezdés a következõ h) ponttal egészül ki: [(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetõ:] „g) elbocsátással, továbbá h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idõ alatt.” 10. § (1) A Kjt. 25/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az átvevõ munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelõzõ illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetõi pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselõi alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetõi pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselõi alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan elõírt legmagasabb mértéket.” (2) A Kjt. a következõ 25/C. §-sal egészül ki: „25/C. § (1) A 25/A–25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése szerinti idõpont elõtt a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is –
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti idõpontot követõen megszûnik. Az a)–b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt idõpont elõtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt idõpontot követõen az átadó helyébe az átvevõ munkáltató lép, illetõleg ezen idõpont után a keresetlevelet az átvevõ munkáltató ellen kell elõterjeszteni. (2) Az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott idõpontját követõen a közalkalmazottat az átvevõ munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntetõ nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszûnésének idõpontja közötti idõtartam alatt esedékes díjazást, illetõleg juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszûnésével összefüggõ juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésõbb az átadás idõpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérõ rendelkezése hiányában – a távolléti díj figyelembevételével kell meghatározni. (3) A folyamatban lévõ fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggõ munkaügyi pert – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni, ha a munkáltató egésze vagy a közalkalmazottat foglalkoztató része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ha a munkáltató egésze vagy a közalkalmazottat foglalkoztató része a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a fegyelmi eljárásban a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt idõpontot megelõzõen kijelölt vizsgálóbiztos, illetve fegyelmi tanácstag személyére ezen idõpontot követõen is e törvény szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (4) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál a) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve, b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történõ átadására kerül sor. (5) A fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára történõ átadására kerül sor. (6) A 34. § alkalmazásakor – amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevõ munkáltató köteles az ítélet jogerõre emelkedésekor a 25/A–25/B. §-ban foglaltak megfelelõ alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevõ munkáltató a 25/A. § (2)–(3) bekez-
573
dése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerõs ítélet közlésétõl számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.” 11. § A Kjt. 26. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkáltató fenntartója – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan idõre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenõidõ, illetõleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetõk.” 12. § A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató – a 25. § (2) bekezdésétõl eltérõen – azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott idõbõl még hátralévõ idõ egy évnél rövidebb, a hátralévõ idõre jutó átlagkeresetét köteles elõre megfizetni.” 13. § A Kjt. 30. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a Kjt. a következõ 30/A–30/F. §-sal egészül ki: „30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszûnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a központi költségvetési szerv vezetõje vagy az önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetõség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelõen; továbbá d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetõleg legkésõbb a felmentési idõ kezdetének napján nyugdíjasnak minõsül [37/B. §]. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tûnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerû. (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés elõtt lehetõséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibõl következõen ez a munkáltatótól nem várható el.
574
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
30/A. § (1) A 30. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a) a munkáltatón belül, b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelõ másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetõségérõl. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétõl számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetõség igénybevételérõl. Ha a közalkalmazott a határidõ leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetõséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetõség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történõ megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelõ másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történõ áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. (2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetõleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. (3) A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstõl számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökrõl, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörrõl csak e munkáltató vezetõjének egyetértésével adható tájékoztatás. 30/B. § (1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelõ döntés esetén nem szüntethetõ meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltõ közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidõ mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidõ mértékének a felét. A kérelmet valamennyi érintett
8. szám
közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendõ munkaidõ mértékét. (2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek közalkalmazottra kedvezõbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelõzõ illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidõ arányában kell megállapítani. 30/C. § (1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett idõpontja elõtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a) a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörrõl (munkakörökrõl) vagy a pályázat lehetõségérõl, továbbá b) a 30/B. § szerinti lehetõségrõl és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevérõl, valamint munkakörük megnevezésérõl, továbbá a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítással megállapítható munkaidõ mértékének felsõ határáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követõ öt napon belül a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve b) a 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell. (3) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelõ módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. (4) A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történõ közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni. 30/D. § (1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelõzése érdekében. (2) A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötõ önkormányzatok fenntartásában lévõ, e törvény hatálya alatt mûködõ valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak idõbeli hatályáról. (3) A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekrõl, illetve azok hiányáról. 30/E. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet a) a munkáltató, továbbá b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreirõl. (2) A munkáltató legkésõbb a közalkalmazotti jogviszony megszûnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszûnés következtében betöltetlenné váló munkakör a) megnevezésérõl, továbbá b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségrõl, szakképzettségrõl és szakképesítésrõl, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekrõl. 30/F. § A 30/A–30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény alapján megállapított, a munkaerõ-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.” 14. § A Kjt. a következõ 31/A. §-sal egészül ki: „31/A. § A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének idõpontja az irányadó. Ettõl eltérõen a) a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetõség, illetve b) a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítási lehetõség esetén az errõl szóló tájékoztatás közlésének idõpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.” 15. § A Kjt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhetõ, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c)–d) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.” 16. § (1) A Kjt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felmentés esetén a felmentési idõ legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettõl eltérõen, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idõ harminc nap.”
575
(2) A Kjt. 33. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Kollektív szerzõdés 8 hónapnál hosszabb felmentési idõt nem állapíthat meg.” 17. § A Kjt. a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) A munkáltató a gyakornoki idõ tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredõ lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentõs mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerûségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése elõtt lehetõséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibõl következõen ez a munkáltatótól nem várható el. (3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétõl számított egy éven belül, bûncselekmény elkövetése esetén a büntetõeljárás megindítására nyitva álló elévülési idõ alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli felmentés esetén – e törvényben elõírt kivételektõl eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.” 18. § A Kjt. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történõ továbbfoglalkoztatását, ha a) a munkáltató általi felmentés, elbocsátás vagy próbaidõ alatti azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlõ bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A–30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselõ, illetve a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének) közalkalmazotti jogviszonyát a 45–53. és az 54/A. §-okba, illetõleg a Munka Törvénykönyve 28. §-ába ütközõ módon szüntette meg.
576
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. (3) Ha a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történõ jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerõre emelkedésének napján szûnik meg. Ekkor – a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelõ összeg megfizetésére kötelezi. (4) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésrõl szóló jognyilatkozat idõpontjában megszûnik, de a közalkalmazott részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább tizenkét, legfeljebb huszonnégy havi átlagkeresetét meg kell fizetni. (5) A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellõ gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellõ gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem mûködik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elõsegítésérõl szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelõ munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellõ gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg. (6) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szûnt meg – a (2)–(5) bekezdésben foglaltakon kívül – megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is. (7) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszûnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minõsítésének jogellenességét, a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerû joggyakorlás vagy az egyenlõ bánásmód követelményébe ütközött, az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat, b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4) és (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.”
8. szám
19. § A Kjt. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „35. § (1) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szûnt volna meg. A közalkalmazott ekkor köteles a munkáltató részére a lemondási idõre járó átlagkeresetének megfelelõ összeget megfizetni. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a közalkalmazott lemondási idõ egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idõvel arányos. (2) Ha a közalkalmazott a határozott idõtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelõen kell alkalmazni. Ha azonban a határozott idõbõl még hátralévõ idõtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti idõtartam, a munkáltató csak a hátralévõ idõre járó átlagkereset megfizetését követelheti. (3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. (4) A munkáltató (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a Munka Törvénykönyve munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályai (Mt. 173. §) az irányadók.” 20. § A Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert kérelme alapján a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetõleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidõre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidõben történõ foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidõ esetén teljes munkaidõben történõ foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidõ mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejû helyett határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történõ oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelõ közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idõ mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett idõtartamot elérte.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegû.” 21. § A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszûnésérõl és megszüntetésérõl szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. §-ának (5)–(6) bekezdése, a 86–86/A. §, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)–(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)–(2) bekezdése, a 95–96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99–101. §-a nem alkalmazható.” 22. § A Kjt. 38/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a)–c) pontja alapján kerül sor, b) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejûleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplõ kötelezettsége teljesítése érdekében, c) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelõzõen a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.” 23. § A Kjt. a következõ 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § A Munka Törvénykönyve 106. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor tulajdonosnak tekintendõ a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a közalkalmazott kirendelését, illetve a Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedés megtételét az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál történõ átmeneti foglalkoztatás érdekében.” 24. § A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálóbiztosnak – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – magasabb vezetõ, illetve vezetõ munkakört vagy beosztást betöltõ, ennek hiányában az eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos besorolású közalkalmazottat kell
577
kijelölni. A magasabb vezetõ, illetve vezetõ munkakört vagy beosztást betöltõvel szemben indított fegyelmi eljárás esetén vizsgálóbiztos az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintû vezetõi munkakört vagy beosztást betöltõ közalkalmazott lehet.” 25. § A Kjt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vont a) magasabb vezetõi, illetve vezetõi munkakört vagy beosztást betöltõ közalkalmazott esetén magasabb vagy azzal azonos szintû vezetõi munkakört vagy beosztást, b) az a) pontba nem tartozó közalkalmazott esetén magasabb vezetõ vagy vezetõ munkakört, illetve beosztást, betöltõ közalkalmazottra ruházhatja át. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ közalkalmazottai közül jelöli ki.” 26. § A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fegyelmi tanács az elsõ tárgyalástól számított legkésõbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Felmentõ határozatot kell hozni, ha az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el. Az eljárást megszüntetõ határozatot kell hozni az 51/A. §-ban foglaltak esetén, továbbá, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont a fegyelmi vétséget elkövette.” 27. § A Kjt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „52. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerõs elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidõ eltelte vagy a kereset jogerõs elbírálása elõtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Ettõl eltérõen, az elbocsátás fegyelmi büntetésrõl szóló határozat végrehajtására az ellene benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya.” 28. § A Kjt. a következõ új 54/A. §-sal egészül ki: „54/A. § (1) E törvény eltérõ rendelkezése hiányában a munkáltató vezetõje elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetõi vagy vezetõi megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetõje köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét a fegyelmi eljárást megindító személyt foglalkoztatóval a) közalkalmazotti jogviszonyban állók közül e törvény szerint, vagy b) közszolgálati jogviszonyban álló személyek közül kell kijelölni.
578
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Ha az e törvényben foglalt követelmények alapján a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja nem biztosítható, a munkáltató fenntartója mérlegelési jogkörében eljárva köteles gondoskodni a megfelelõ, az ügyben elfogulatlan személy kijelölésérõl.” 29. § A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelezõ óraszámra esõ mértékét meghatározza.” 30. § A Kjt. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre:] „III. – a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött idõtartamok megnevezése, – a munkahely megnevezése, – a megszûnés módja, idõpontja” 31. § (1) E törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a Kjt.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 20/A. § (4) bekezdése, a 7. §-ával megállapított 23. § (1)–(3) bekezdése, (5) és (7) bekezdése, 16. §-ával megállapított 33. § (1)–(2) bekezdése, valamint e törvény 32. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Kjt. 48. §-ának (2) bekezdése, valamint 61. §-a (1) bekezdésének ba) és cb) pontja, továbbá a 83/A. § (5) bekezdésébõl az „a 30. § (1) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése, (3) bekezdésébõl a c) pontra utaló szövegrész,” szövegrész hatályát veszti, b) a Kjt. 78. §-ának (3) bekezdésében a „30. § (1) bekezdés e) pontja alapján” szövegrész helyébe a „30. § (1) bekezdés d) pontja alapján” szövegrész lép. (4) A Kjt.-nek az e törvény – 3. §-ával megállapított 20/A. §-át, – 4. §-ával megállapított 21/A. §-át, – 5. §-ával megállapított 22. §-át az e törvény hatálybalépését követõ közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni. (5) A Kjt.-nek az e törvény 10. §-ával megállapított 25/B. § (3) bekezdését és 25/C. §-át az e törvény hatálybalépését követõ, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszony-megszûnéssel kapcsolatban kell alkalmazni. (6) A Kjt.-nek az e törvény – 13. §-ával megállapított 30–30/B. §-át, – 14. §-ával megállapított 31/A. §-át, – 15. §-ával megállapított 32. § (2) bekezdését, – 16. §-ával megállapított 33. § (1)–(2) bekezdését, – 20. §-ával megállapított 37. § (9) bekezdését
8. szám
az e törvény hatálybalépését követõen közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni. (7) A Kjt.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 34. §-át az e törvény hatálybalépését követõen kezdeményezett munkaügyi jogvitában kell alkalmazni. (8) A Kjt.-nek az e törvény 19. §-ával megállapított 35. §-át az e törvény hatálybalépését követõ közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés esetén kell alkalmazni. (9) A Kjt.-nek az e törvény – 24. §-ával megállapított 47. § (1) bekezdését, – 25. §-ával megállapított 49. § (2) bekezdését, – 26. §-ával megállapított 51. § (1) bekezdését, – 28. §-ával megállapított 54/A. §-át az e törvény hatálybalépését követõen indult fegyelmi eljárásban kell alkalmazni. (10) A Kjt.-nek e törvény 27. §-ával megállapított 52. § (1) bekezdésének harmadik mondatát az e törvény hatálybalépését követõen kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetés esetén kell alkalmazni. (11) A közalkalmazott által betöltött magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás a Kjt. – e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított – 23. § (2) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján alakul át 2008. január 1-jével magasabb vezetõ vagy vezetõ munkakörré. (12) Az e törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyt nem érinti, ha a közalkalmazott által betöltött magasabb vezetõi munkakörre a Kjt. – e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított – 23. §-ának (1) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján munkaviszonyt kell létesíteni. Ebben az esetben a határozott idõre szóló magasabb vezetõi megbízás nem hosszabbítható meg. (13) Az e törvény hatálybalépése és 2007. december 31. között a munkáltató a magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás ellátásával történõ megbízás visszavonását, határozott idõre szóló megbízás esetén a határozott idõ leteltét követõen a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelõ munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség. (14) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvény 32. §-ával megállapított 86/C. és 86/E. §-át az e törvény hatálybalépését követõ átadásra kell alkalmazni. 32. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Mt. 86/C. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A munkavállalót közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékû,
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
579
mint az átadást közvetlenül megelõzõ személyi alapbér összege. Közszolgálati jogviszony létesítése esetén, ha az átadást közvetlenül megelõzõ személyi alapbér összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetõi pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselõi alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetõi pótlék együttes összege elérje a személyi alapbér összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselõi alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan elõírt legmagasabb mértéket.”
(4) A 109. § alapján megállapított hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását, illetve az ezzel kapcsolatos pert meg kell szüntetni. (5) A 100. § alkalmazásakor – amennyiben a munkavállalót eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevõ munkáltató köteles az ítélet jogerõre emelkedésekor a 86/B. §-ban és a 86/C. §-ban foglaltak megfelelõ alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevõ munkáltató a 86/B. § (2)–(3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerõs ítélet közlésétõl számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Mt. a következõ 86/E. §-sal egészül ki: „86/E. § (1) A 86/B–86/D. §-t nem kell alkalmazni, ha a 85/B. § (1) bekezdésében, illetve a 86/B. § (2) bekezdésében meghatározott idõpont elõtt a) tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, illetve b) megkötött megállapodás alapján a munkaviszony ezen idõpontot követõen megszûnik. Az a)–b) pont szerinti, a 86/B. § (1) bekezdésében foglalt idõpont elõtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 86/B. § (1) bekezdésében foglalt idõpontot követõen az átadó helyébe az átvevõ munkáltató lép, illetõleg ezen idõpont után a keresetlevelet az átvevõ munkáltató ellen kell elõterjeszteni. (2) Az átadás 86/B. § (1) bekezdésben meghatározott idõpontját követõen a munkavállalót az átvevõ munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntetõ nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszûnésének idõpontja közötti idõtartam alatt esedékes díjazást, illetõleg juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszûnésével összefüggõ juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésõbb az átadás idõpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérõ rendelkezése hiányában – a távolléti díj figyelembevételével kell meghatározni. (3) A munkáltató rendkívüli felmondásával összefüggõ munkaügyi perben a munkavállalói kereset elbírálásánál a) az elbocsátás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a munkavállalót foglalkoztató részének a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a munkavállalót foglalkoztató részének a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történõ átadására kerül sor. Ettõl eltérõen, ha a munkavállaló az átadást követõen a XII. fejezet hatálya alá kerül, e rendelkezést nem kell alkalmazni.
(3) Az Mt. – az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 4. §-ával megállapított – 119. §-ának (4) bekezdésében „a (3) és a (8) bekezdés” szövegrész helyébe a „a (3) és a (7) bekezdés” szöveg lép. 33. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. § (4) bekezdésében a „30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással” szövegrész helyébe a „30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással”, valamint b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-a (8) bekezdésében a „30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással” szövegrész helyébe a „30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással” szövegrész lép. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
A Kormány 187/2007. (VII. 18.) Korm. rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének szabályairól* A Kormány – az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti feladatkörében eljárva – az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás felhasználására a következõket rendeli el: * A mellékletek a Magyar Közlöny 2007/95. számában megtalálhatók.
580
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Általános szabályok 1. §
(1) A Duna, a Tisza, illetve ezek mellékfolyói 2006. tavaszi áradásával érintett, az e rendelet 1. számú melléklete szerinti területeken lévõ helyi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) támogatást igényelhetnek azon indokolt védekezési, illetve helyreállítási kiadásaikhoz, a) amelyek az árvíz által okozott közvetlen károk helyreállítását, valamint az elsõdleges veszélyhelyzeti tevékenységek finanszírozását szolgálták; és b) amelyekhez nem vagy csak részlegesen részesültek támogatásban az alábbi jogszabályok alapján: ba) a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, vagy bb) a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet, vagy bc) a mûködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés-elõkészítési feladatokról szóló 9/2006. (BK 5.) BM utasítás módosításáról szóló 25/2006. (BK 10.) BM utasítás. (2) Pályázatot csak azon önkormányzatok nyújthatnak be, amelyek az (1) bekezdés ba)–bc) pontja alapján a 2006. évben az árvízzel kapcsolatos kiadásaikhoz központi költségvetési támogatást igényeltek. (3) Támogatás az alábbi szükséges és indokolt intézkedések részbeni támogatásához igényelhetõ: a) az infrastruktúra és berendezések azonnali helyreállítása az energiaellátás, vízellátás, szennyvízelvezetés, távközlés, közlekedés, egészségügyi ellátás és oktatás mûködése területén: aa) a károsodott árvízvédelmi és szabályozási rendszerek azonnali helyreállítása minimális mûködésük biztosításának céljából, továbbá a legfontosabb védekezési beavatkozások, ab) az árvízi védekezés során tönkrement és megrongálódott védekezési eszközök és anyagok azonnali helyreállítása a védekezési intézkedéseket megelõzõ értékük összegén, ac) az azonnali védekezés és helyreállítás költségeinek támogatása (ideértve a járulékos költségeket is), ad) az önkormányzati tulajdonban levõ utakban bekövetkezett károk helyreállítása; b) ideiglenes szállás biztosítása és a mentési szolgálatok finanszírozása az érintett lakosság azonnali igényeinek kielégítése érdekében: ba) az azonnali és rendkívüli közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásából keletkezett többletkiadások támogatása,
8. szám
bb) a mentésben részt vevõ, jelentõsen igénybe vett eszközök szükséges javítása, élelmezési és ruházati ellátásához kapcsolódó anyagok és eszközök visszapótlása a mentési mûveleteket megelõzõ értékük összegében; c) a szükséges infrastruktúra azonnali biztosítása és intézkedések a kulturális örökség azonnali védelmére: ca) jelentõs kulturális helyszínek azonnali védelme érdekében tett intézkedések, cb) a kulturális örökség szükséges helyreállítása az árvíz elõtti állapot visszaállításának érdekében, cc) az árvízvédelmi infrastruktúra nélkülözhetetlen részhelyreállítása a minimális szükséges mûködés biztosítása és az árvízvédelmi biztonság érdekében, cd) az árvízvédekezés járulékos költségeinek támogatása; d) a katasztrófa sújtotta terület azonnali rehabilitálása, a természeti övezeteket is ideértve: da) az árvíz által sújtott területek azonnali rehabilitálásához szükséges növény- és talajvédelmi költségek részfinanszírozása, db) a katasztrófa sújtotta terület azonnali rehabilitálásához szükséges takarítási költségek. (4) Az árvíz által okozott közvetlen károk helyreállítása csak abban az esetben támogatható, ha az érintett építmény (épület, út, híd, komp, ár- és belvízvédelmi létesítmény, közmû és mûtárgyai), illetve a természetvédelmi terület: a) önkormányzati tulajdonban van, és b) – a (3) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével – kötelezõ önkormányzati feladat ellátását szolgálja, vagy a károsodás a belterületi közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve veszélyeztette. (5) Külterületen levõ utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. (6) Nem nyújtható támogatás a károsodást megelõzõ állapothoz képest jobb körülmények kialakításához. Nem támogathatók továbbá a helyreállításon túli infrastrukturális fejlesztések, az árvíz ellen biztosított, illetve árvíz ellen biztosítható építmények kárai, a kizárólag megelõzõ jellegû intézkedések, az elsõ káreseményt megelõzõ preventív intézkedések, a bevételcsökkenés és -kiesés, közmunka keretében a közmunkát végzõk átcsoportosításával keletkezõ költségek, illetve a magánszemélyeknél bekövetkezett kár. (7) A támogatás keretében nem ismerhetõk el a szükségtelen és indokolatlan, valamint a helyreállítási munkálatokkal közvetlenül össze nem függõ költségek, így különösen: a) a szakértõi költségek; b) a pályáztatás költségei (ideértve a közbeszerzési eljárással kapcsolatos kiadásokat is); c) a mûszaki ellenõri költségek; d) a munkálatok elvégzését biztosító mûveletek (így különösen az útlezárás, jelzõtáblák kihelyezése).
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(8) Nem tartoznak a támogatható intézkedések körébe olyan munkálatok, amelyek nem az árvíz okozta károk mûködõképességhez feltétlenül szükséges helyreállítást célozzák, illetve az olyan intézkedések, amelyek nem halaszthatatlanok (így különösen kiránduló utak, mezõgazdasági utak helyreállítása).
2. § (1) Az árvíz elleni védekezés, illetve az elsõdleges veszélyhelyzeti tevékenységek költségei – 2006. április 4. és 2006. augusztus 31. között kiállított – számla és teljesítés-igazolás alapján igényelhetõk. (2) Az árvizet követõ helyreállítás költségei a következõ dokumentumok alapján igényelhetõk: a) amennyiben a helyreállítás már befejezõdött, számla és teljesítés-igazolás, valamint a kötelezettségvállalás dokumentuma alapján; b) amennyiben a helyreállítás még nem kezdõdött el vagy folyamatban van, a helyreállítás kivitelezõjével, illetve kivitelezõivel kötött szerzõdés alapján. (3) Amennyiben az önkormányzat a megjelölt védekezési, illetve helyreállítási munkálatokhoz az 1. § (1) bekezdés ba)–bc) pontjai szerinti jogszabályok alapján részleges támogatásban részesült, úgy támogatást kizárólag az e támogatási összegen felüli költségekhez igényelhet. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a védekezési, és az elsõdleges veszélyhelyzeti munkálatok teljes költségérõl be kell nyújtani a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat, és nem csak a jelen rendelet alapján igényelt támogatás összegérõl. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha az önkormányzat már befejezett helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást. Ebben az esetben a számla-, illetve költségösszesítõn fel kell tüntetni, hogy az önkormányzat mely elemekhez mekkora központi költségvetési támogatást kapott.
A támogatás igénylése 3. § (1) Az önkormányzatok pályázataikat – papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban, valamint elektronikus úton – a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságaihoz (a továbbiakban: Igazgatóság) 2007. augusztus 24-éig nyújthatják be. A határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell a következõ mellékleteket: a) az e rendelet 2. számú melléklete szerinti adatlapot; b) az önkormányzat indokolását arról, hogy a pályázatban megjelölt munkálatok, illetve intézkedések miért nélkülözhetetlenek a mûködõképesség azonnali helyreállítá-
581
sához, illetve a közvetlen károk elhárításához (munkálatonként, illetve intézkedésenként külön-külön értékelve, a számla-, illetve költségösszesítõ elemei szerint bemutatva); c) a képviselõ-testület nyilatkozatát a következõkrõl: ca) a megjelölt támogatási igények olyan munkálatokhoz, intézkedésekhez kapcsolódnak, amelyek nélkülözhetetlenek a mûködõképesség azonnali helyreállításához, illetve a közvetlen károk elhárításához, cb) az érintett építmény(ek) milyen kötelezõ önkormányzati feladat(ok) ellátását szolgálják, illetve a károk veszélyeztetik-e (veszélyeztették-e) a közlekedés biztonságát, cc) a helyreállítandó építményre az önkormányzat árvíz elleni biztosítással nem rendelkezik (indokolással ellátva), cd) helyreállítási munkálatok esetén annak igazolását, hogy az árvíz közvetlenül okozta a károsodásokat, ce) amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati tulajdonú épületre az önkormányzat nem rendelkezik értékkövetõ biztosítással, és az biztosítható, úgy vállalja, hogy az épületre határozatlan idõtartamú, értékkövetõ biztosítást köt, és vállalja annak 5 éven keresztüli fenntartását; d) legalább két biztosító igazolását arra vonatkozóan, hogy az érintett építményre árvíz ellen nem köt biztosítást; e) a 2. §-ban meghatározottak szerint a teljesítés-igazolás(oka)t, számlá(ka)t, a kötelezettségvállalás dokumentumait, szerzõdés(eke)t; f) mûszaki szakértõ által készített nyilatkozatot, amely tartalmazza: fa) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, fb) a károsodott építmény általános jellemzését (így különösen az építés évét, a legutóbbi felújítás dátumát, a karbantartás gyakoriságát, az építés technológiáját), fc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), fd) az építmény károsodás elõtti állapotának megfelelõ helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását; g) az elvégzett, illetve elvégzendõ munkálatok, intézkedések részletes költségvetését, részletes indokolással; h) az önkormányzati tulajdon igazolásához szükséges tulajdoni lapokat; i) számla-, illetve költségösszesítõt. (3) Amennyiben a pályázat benyújtásáig a képviselõ-testület nem hívható össze, a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot az önkormányzat legkésõbb 2007. szeptember 26-áig küldi meg az ÖTM részére. (4) A védekezési, elsõdleges veszélyhelyzeti tevékenységek, illetve a már befejezett helyreállítási munkálatok
582
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
esetében a pályázathoz csatolni kell az e tevékenységekrõl, illetve munkálatokról készített szakmai beszámolót is. (5) Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerûségét és szükség esetén hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül van lehetõség. (6) Amennyiben az önkormányzat az (5) bekezdés szerinti felhívásnak határidõben nem tesz eleget vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: ÖTM) és errõl értesíti a pályázót. (7) Az Igazgatóság a pályázatokat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – elektronikus úton és papír alapon egy eredeti példányban legkésõbb 2007. szeptember 5-éig továbbítja az ÖTM részére.
Döntési rendszer, a támogatás folyósítása 4. § (1) A benyújtott pályázatokról és a támogatási összegekrõl az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2007. szeptember 28-áig dönt. Az ÖTM a döntés elõkészítéséhez – szükség esetén, a kárelhárítás költségeinek megállapítása érdekében – a 3. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül további dokumentumokat is bekérhet a pályázó önkormányzattól. (2) Az ÖTM a döntés-elõkészítés idõszakában jogosult helyszíni ellenõrzést folytatni az érintett településen. Ezen ellenõrzésbe – a károsodás jellegétõl függõen – bevonhat szakértõket is. (3) Amennyiben az önkormányzat meg nem kezdett, vagy folyamatban levõ helyreállításhoz nyer el támogatást, úgy az összeg felhasználásának feltételeit az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint az önkormányzat megállapodásban (a továbbiakban: támogatási megállapodás) rögzíti. (4) A támogatási megállapodást az önkormányzati és területfejlesztési miniszteri döntést követõen legkésõbb 2007. október 10-éig meg kell kötni, amelynek az önkormányzat hibájából történõ elmulasztása jogvesztõ hatályú. (5) A támogatást az ÖTM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár egy összegben folyósítja.
8. szám
(2) Az önkormányzatnak – meg nem kezdett, illetve folyamatban levõ helyreállítási munkálatok esetén – biztosítania kell a támogatás célnak megfelelõ felhasználását, különösen belsõ ellenõrzés megvalósításával a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban. (3) A meg nem kezdett, illetve folyamatban levõ helyreállítási munkálatok esetén a támogatás felhasználásának végsõ határideje 2008. június 30., amelynek meghosszabbítására nincs lehetõség. E határidõt követõ 30 napon belül az önkormányzat köteles részletes szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtani az Igazgatóságon keresztül az ÖTM felé. A pénzügyi beszámolónak részletesnek, számlákkal, teljesítés-igazolásokkal és a kötelezettségvállalás dokumentumaival alátámasztottnak kell lennie. (4) A támogatott önkormányzat 2008. július 31-éig köteles az Igazgatóságon keresztül az ÖTM felé nyilatkozatot benyújtani, amely tartalmazza a következõket: a) a végrehajtott tevékenységek listája az 1. § (3) bekezdése szerinti tevékenységi típusok szerint osztályozva, és az ehhez kapcsolódóan felhasznált támogatási összeg; b) az árvízzel kapcsolatban ténylegesen felmerült és kifizetett költségek teljes összege; c) a károk korlátozása vagy a hasonló katasztrófák újbóli elõfordulásának lehetõ legnagyobb mértékû megelõzése érdekében bevezetett vagy javasolt megelõzõ intézkedések bemutatása. (5) Az Igazgatóság megvizsgálja a benyújtott beszámolókat és nyilatkozatokat, majd szükség esetén hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. A hiánypótlási felhívásnak az önkormányzat öt munkanapon belül tehet eleget. (6) A felülvizsgált beszámolókat és nyilatkozatokat az Igazgatóság – véleménye csatolásával – legkésõbb 2008. szeptember 1-jéig továbbítja az ÖTM felé. Amennyiben az ÖTM a beszámolók vizsgálata során további tájékoztatást, illetve dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, ezeket az önkormányzatok – külön felhívásra – kötelesek részére teljesíteni. (7) A támogatás felhasználása során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti, az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó támogatás felhasználására vonatkozó megvalósítási szerzõdésben (a továbbiakban: Szerzõdés) foglaltakat kell alkalmazni.
6. § A támogatás felhasználása, elszámolása és ellenõrzése 5. § (1) A támogatás felett az önkormányzat rendelkezik és felelõs annak jogszerû felhasználásáért.
(1) A támogatást – az Európai Bizottság felé fizetendõ kamattal növelt összegben – vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha azt nem a vonatkozó jogszabályoknak, a Szerzõdésben és a támogatási megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelõen használják fel.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Amennyiben az ellenõrzésre jogosult állami szerv, vagy az Európai Bizottság az ellenõrzése során az önkormányzat által igénybe vett támogatásnál szabálytalanságot észlel, és ezért a Magyar Államnak az Európai Unió felé visszafizetési kötelezettsége keletkezik, úgy az önkormányzat köteles a visszafizetendõ összeget a központi költségvetés felé megtéríteni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ÖTM felszólítja az önkormányzatot a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. Az önkormányzat a felszólítás kézhezvételét követõ 30 napon belül köteles eleget tenni a kötelezettségének. (4) Amennyiben az önkormányzat a (3) bekezdés szerinti határidõben nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, úgy az ÖTM errõl tájékoztatja a Magyar Államkincstárat, és a követelés érvényesítésére – az Ámr. szabályai szerint – azonnali beszedési megbízás alkalmazásával kerül sor.
7. § (1) A támogatás felhasználását az ÖTM, az Európai Bizottság tisztségviselõi és egyéb alkalmazottai, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenõrizhetik. (2) Az önkormányzat köteles a kapott támogatást elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani úgy, hogy a támogatással kapcsolatos minden tranzakció, és minden egyes kiadási tételt alátámasztó, a támogatáshoz kapcsolódó kísérõ dokumentumok azonosíthatók legyenek. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha az önkormányzat védekezési, elsõdleges veszélyhelyzeti tevékenységek vagy már befejezett helyreállítási munkálatok költségeihez igényelt támogatást. (3) Az önkormányzat köteles az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni.
8. § (1) Amennyiben az e rendelet feltételeinek megfelelõ pályázatok között a rendelkezésre álló forrás nem osztható fel, úgy a maradvány összege a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 1. számú melléklete szerinti IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím elõirányzatát növeli. Ebben az esetben a maradvány összege a már köz-
583
pontilag finanszírozott közkiadások visszapótlását szolgálja, így az Európai Bizottság felé az elszámolás alapja az önkormányzatoknak nyújtott korábbi központi költségvetési támogatás. (2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás érdekében az ÖTM adatokat és dokumentumokat kérhet az érintett önkormányzatoktól és a megyei területfejlesztési tanácsoktól.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 193/2007. (VII. 25.) Korm. rendelete a helyi önkormányzatok által 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésérõl szóló 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Ztv.) 7. §-ának (21) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Ztv. 7. §-ának (18) bekezdésében meghatározott, jogtalanul igénybe vett közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésére a következõket rendeli el: 1. § A helyi önkormányzatok által 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésérõl szóló 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
584
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám
Melléklet a 193/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez „Melléklet a 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelethez Sorszám
Önkormányzat neve
1.
Adács
2.
Visszafizetési kötelezettség összege (forint)
Visszafizetés kezdete
Visszafizetés befejezése
118 582 745 2010. március 1.
2015. december 31.
Alsóberecki
62 390 348 2010. március 1.
2015. december 31.
3.
Alsódobsza
23 719 034 2010. január 1.
2015. december 31.
4.
Atkár
81 086 828 2011. április 1.
2015. december 31.
5.
Berkenye
21 284 163 2010. március 1.
2015. december 31.
6.
Csány
84 083 244 2011. január 1.
2015. december 31.
7.
Csertõ
42 376 314 2010. március 1.
2015. december 31.
8.
Csesztve
9.
Csomád
4 868 035 2008. január 1.
2012. december 31.
10.
Csongrád
186 166 547 2010. március 1.
2015. december 31.
11.
Dabrony
1 176 332 2007. július 1.
2010. december 31.
12.
Diósjenõ
81 761 881 2010. március 1.
2015. december 31.
13.
Drágszél
14 159 007 2008. január 1.
2015. december 31.
14.
Felgyõ
12 170 211 2010. április 1.
2015. december 31.
15.
Felsõberecki
21 554 637 2010. március 1.
2015. december 31.
16.
Furta
40 725 591 2010. január 1.
2015. december 31.
17.
Gégény
9 198 000 2008. január 1.
2013. december 31.
18.
Gyönk
42 950 914 2010. március 1.
2015. december 31.
19.
Gyúró
40 008 368 2010. március 1.
2015. december 31.
20.
Jósvafõ
6 481 849 2009. január 1.
2009. december 31.
21.
Karos
27 675 008 2010. március 1.
2015. december 31.
22.
Kisdorog
18 267 121 2013. január 1.
2015. december 31.
23.
Kiskunmajsa
24 317 083 2011. január 1.
2015. december 31.
24.
Kisvejke
10 451 920 2013. január 1.
2015. december 31.
25.
Lengyel
19 986 334 2013. január 1.
2015. december 31.
26.
Magyaregregy
108 200 357 2010. március 1.
2015. december 31.
27.
Mártély
37 931 595 2010. március 1.
2015. december 31.
28.
Martonvásár
29.
718 830 2007. szeptember 1.
2008. szeptember 30.
100 643 809 2010. január 1.
2015. december 31.
Megyaszó
80 114 886 2010. január 1.
2015. december 31.
30.
Mezõkövesd
26 235 081 2012. december 1.
2015. december 31.
31.
Mezõzombor
32.
Miske
4 857 720 2009. január 1.
2014. december 31.
55 255 648 2008. január 1.
2015. december 31.
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
Sorszám
Önkormányzat neve
33.
Múcsony
34.
Visszafizetési kötelezettség összege (forint)
Visszafizetés kezdete
585 Visszafizetés befejezése
11 201 175 2010. január 1.
2015. december 31.
Nagyalásony
1 690 165 2007. július 1.
2010. december 31.
35.
Nemesszalók
2 134 804 2007. július 1.
2010. december 31.
36.
Nógrád
54 450 657 2010. március 1.
2015. december 31.
37.
Noszvaj
106 084 993 2010. január 1.
2015. december 31.
38.
Nyírmada
176 605 591 2010. március 1.
2015. december 31.
39.
Olasz
60 403 566 2010. március 1.
2015. december 31.
40.
Perkupa
8 498 061 2009. január 1.
2009. december 31.
41.
Poroszló
43 085 112 2010. március 1.
2015. december 31.
42.
Pusztadobos
52 888 003 2010. március 1.
2015. december 31.
43.
Pusztavacs
28 960 235 2010. január 1.
2015. december 31.
44.
Pusztavám
160 460 533 2010. március 1.
2015. december 31.
45.
Ráckeresztúr
85 541 439 2010. március 1.
2015. december 31.
46.
Sarud
33 145 887 2010. március 1.
2015. december 31.
47.
Sóstófalva
16 976 467 2010. január 1.
2015. december 31.
48.
Szeged
76 398 520 2007. július 1.
2010. június 30.
49.
Szentegát
31 871 335 2012. március 1.
2015. december 31.
50.
Szentes
22 365 464 2012. július 1.
2013. június 30.
51.
Szigetvár
19 738 920 2010. március 1.
2014. december 31.
52.
Szin
5 316 594 2009. január 1.
2009. december 31.
53.
Szomolya
81 429 442 2010. március 1.
2015. december 31.
54.
Szögliget
8 875 104 2009. január 1.
2009. december 31.
55.
Tevel
41 457 786 2013. január 1.
2015. december 31.
56.
Tiszafüred
19 563 493 2010. szeptember 1.
2015. december 31.
57.
Tiszakeszi
38 898 321 2011. március 1.
2015. december 31.
58.
Tiszanána
54 782 843 2010. március 1.
2015. december 31.
59.
Tordas
50 477 943 2010. március 1.
2015. december 31.
60.
Újcsanálos
39 106 547 2010. január 1.
2015. december 31.
61.
Újlengyel
46 154 435 2010. január 1.
2015. december 31.
62.
Újlõrincfalva
1 666 224 2010. március 1.
2014. december 31.
63.
Vámosgyörk
89 676 119 2011. március 1.
2015. december 31.
64.
Verseg
21 687 953 2010. január 1.
2015. december 31.
65.
Závod
10 907 058 2013. január 1.
2015. december 31.
66.
Zsáka
54 297 029 2010. január 1.
2015. december 31.”
586
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
A Kormány 199/2007. (VII. 30.) Korm. rendelete a településrendezési és az építészeti-mûszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A településrendezési és az építészeti-mûszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ter.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A területi szakmai kamarák a tervtanácsba – a központi és a területi tervtanács esetében az országos kamarával egyetértésben – legalább 10, legfeljebb 50, az 5. § (1) és (3) bekezdésben foglalt képesítési feltételeknek megfelelõ személyt jelölnek ki.”
2. § A Ter. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tervtanács elnöke] „b) a területi tervtanácsok esetén a mûködési területén külön jogszabály szerint illetékes állami fõépítész (a továbbiakban: területi fõépítész),”
3. § A Ter. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 2. § (3) bekezdés d) pontja alapján a) az oktatási és kulturális miniszter felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ mûvészettörténészt, b) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrõl és a feljogosítás módjáról szóló külön jogszabályban meghatározott felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személyt is javasolhat tervtanácsi tagnak.”
4. § (1) A Ter. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A központi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze]
8. szám
„b) azon helyi építési szabályzatokat, amelyek az a) pontban meghatározott területekre, valamint a fõvárosi kerületekre szabályozási tervvel együtt készülnek,” (2) A Ter. 8. §-a (4) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze] „a) a városok, az 1000 fõ lakosságszámot meghaladó községek közigazgatási területét, valamint az országos mûemléki védettség alatt álló vagy az országos jelentõségû védett természeti területeket, illetve az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû (a továbbiakban: Natura 2000) területekkel rendelkezõ községek településszerkezeti terveit, és azon helyi építési szabályzatait, amelyek szabályozási tervvel együtt készülnek, b) a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt tervek és szabályzatok legalább egy településszerkezeti egységre (a természeti és mûvi elemek által meghatározott, körülhatárolható településrészre) kiterjedõ módosítását,”
5. § (1) A Ter. 9. §-a (2) bekezdésének c)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, illetve a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki: [A központi építészeti-mûszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:] „c) a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásban létesítendõ új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket, d) az egyedi mûemléki védelem alatt álló ingatlant érintõ tervezett beruházás, illetve mûemléki védelem alatt álló épületek teljes homlokzatát, teljes tömegét érintõ felújítás, átalakítás, hozzáépítés, illetve mûemléki védettségû ingatlanon új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket, e) az a) és d) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretû új épület – az ipari és logisztikai rendeletetésû új épület kivételével – építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket.” (2) A Ter. 9. §-a (4) bekezdésének ac) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi építészeti-mûszaki tervtanács feladata – a 10. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével –, hogy véleményezze] „ac) a meglévõ közhasználatú építmény homlokzatát is érintõ, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bõvítés
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket.” (3) A Ter. 9. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi építészeti-mûszaki tervtanács feladata – a 10. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével –, hogy véleményezze] „b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületû – a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó –, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretû ipari és logisztikai rendeltetésû új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket.”
6. § (1) A Ter. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: [Az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével a helyi építészeti-mûszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze] „b) azokat a jogszabállyal építési engedélyezéshez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéshez kötött építészeti-mûszaki terveket mérethatár nélkül, amelyeknek a helyi tervtanács általi véleményezését – a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében – a települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat az általa mûködtetett tervtanács mûködési rendjérõl szóló rendeletében elõírta.” (2) A Ter. 10. §-a (4) bekezdésének ac) pontja és az a) pont záró szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fõvárosi építészeti-mûszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze] „ac) a meglévõ közhasználatú építmény homlokzatát is érintõ, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bõvítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket;” (3) A Ter. 10. §-a (4) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fõvárosi építészeti-mûszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze] „b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, de legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületû – a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó –, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretû ipari és logisztikai rendeltetésû új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi épí-
587
tési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket, c) a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a fõvárosi önkormányzat – tervtanács mûködési rendjérõl szóló, az érintett kerületi önkormányzatokkal e tekintetben egyeztetett – rendeletében meghatározott, jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-mûszaki terveket mérethatár nélkül.” (4) A Ter. 10. §-ának (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.
7. § A Ter. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A tervtanácsi tárgyalásra a következõk szerinti esetben meg kell hívni: a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselõ tagot, b) a központi és a területi településrendezési tervtanács esetén az országos mérnök kamarát képviselõ tagot, valamint fõvárosi kerületre készülõ szabályzatok esetében szavazati joggal a fõvárosi fõépítészt, c) az önkormányzat által mûködtetett helyi tervtanács esetén a területi építész kamarát képviselõ tagot, d) a központi és a területi építészeti-mûszaki tervtanács, illetve a területi építész kamara által mûködtetett helyi tervtanács esetén az illetékes önkormányzati fõépítészt, e) a 9. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben és mûemléki jelentõségû területen, illetve mûemléki környezetben, valamint országos jelentõségû védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen tervezett építési engedélyköteles beruházás esetén a 2. § (3) bekezdésének d) pontjában említett miniszter által javasolt tagot.”
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A rendeletet a hatálybalépése után indított ügyekben kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Ter. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a fõvárosi kerületek” szövegrész, a 9. § (2) bekezdésében a „ , továbbá helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen” szövegrész, a 9. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 10. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 10. § (4) bekezdésének a) pontjában a „ , továbbá a helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen” szövegrész, valamint a 10. §-a
588
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) és (4) bekezdésének a) pontjában „a világörökség területen,” szövegrész a hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Ter. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „építésügyi hatósági engedélyezéséhez” szövegrész helyébe az „építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez” szövegrész lép. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet II. Rész 7. pontjában az „FMV-TH/B” szövegrész helyébe az „FMV-TH/A” szövegrész, az „FMV-Távhõ – B + a területi kamara kódja + regisztrációs szám/érvényesség éve” szövegrész helyébe az „FMV-TH/B- területi kamara kódja – regisztrációs szám/érvényesség éve, hónapja, napja” szövegrész lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelete a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (4) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének l) pontjában, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-át követõen kiegészül a következõ hivatkozással és 3/A. §-sal: „[A Kjt. 21/A §-ának (5) bekezdéséhez] 3/A. § Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidõ annak, akinek a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követõ egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsõokta-
8. szám
tási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejû kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsõoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejû kinevezéssel, munkaszerzõdéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejû kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése elõtt az e rendelet 3. §-a alapján már határozott idõre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.”
2. § (1) Az R. 3. §-át követõ hivatkozás helyébe a következõ hivatkozás lép: „[A Kjt. 22. §-ának (4) és (5) bekezdéséhez]” (2) Az R. a következõ 4. §-sal egészül ki: „4. § (1) A gyakornoki idõ kikötése szempontjából alaptevékenységnek minõsül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására – az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint – pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintézõ-szakértõ, pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó, ügyintézõ munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. (2) Nem kell gyakornoki idõt kikötni annak, aki a) – az (1) bekezdésben felsorolt – bármilyen munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, b) rendelkezik pedagógus szakvizsgával.”
3. § Az R. a következõ hivatkozással és 4/A–4/C. §-okkal egészül ki: „[A Kjt. 22. §-ának (9) bekezdéséhez, a Kt. 118. §-ának (10) bekezdéséhez] 4/A. § (1) A gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai követelmények két részbõl állnak: az általános követelményekbõl és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekbõl. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elõ kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetõleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és mûködési szabályzatát, házirendjét, minõségirányítási programját, kollektív szerzõdését, b) az intézmény pedagógiai célkitûzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
c) a gyermekek, a tanulók, a szülõk, a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogait és kötelezettségeit, d) a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, e) a tanügyigazgatási dokumentumok alkalmazását. (3) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, b) megismerje az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, c) alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylõ gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetû, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló, tehetséges tanulókkal való foglalkozás), d) elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket (a továbbiakban a (2)–(3) bekezdésben felsoroltak: szakterületek). (4) Közoktatási intézményen belül történõ munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését. (5) A számonkérés feltételeit, a gyakornoki minõsítés különös szabályait a közoktatási intézmény gyakornoki szabályzata tartalmazza. A gyakornoki szabályzatban kell meghatározni továbbá a szakmai követelményrendszert, valamint a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggõ eljárási rendet. (6) A munkáltató szakterületenként szakmai vezetõt (segítõt) jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai vezetõ (segítõ) a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint – szövegesen – értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minõsítésérõl az intézmény vezetõje dönt. Az intézmény vezetõje döntése elõtt beszerzi a szakmai vezetõk (segítõk) együttesen kialakított véleményét. (7) A szakmai vezetõ (segítõ) felkészíti a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervezõ munkára, e körben a) az iskola helyi tantervében, az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó elõírások értelmezésére és szakszerû alkalmazására, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerû megválasztására, c) a tanítási (foglalkozási) órák elõkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendõk ellátására, d) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására. (8) A szakmai vezetõ (segítõ) szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá – ha igényli – konzultációs lehetõséget biztosít számára. (9) A szakmai vezetõt (segítõt) a (7)–(8) bekezdésben rögzített feladatok ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó
589
kereset-kiegészítésként a (8) bekezdés szerint megtartott órákra számított óradíjának megfelelõ díjazás illeti meg. 4/B. § (1) A gyakornoki szabályzatot az intézmény vezetõje adja ki. A gyakornoki szabályzat kialakítása során egyeztetni kell az érintett szakmai munkaközösségekkel. A gyakornoki szabályzat kiadása elõtt az intézmény vezetõje kikéri a nevelõtestület véleményét. (2) A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 4/C. § (1) A gyakornok részére a gyakornoki idõ alatt a heti kötelezõ óraszám felett tanítás, foglalkozás megtartása csak e rendelet 11/A. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott okból rendelhetõ el. A munkaidõ kötelezõ órákkal le nem kötött részében a gyakornok munkaköri feladatként csak a következõk teljesítésére köteles: részt vesz a nevelõtestület munkájában, és ellátja a munkaköréhez kapcsolódó elõkészítõ és befejezõ feladatokat. (2) A munkáltató az e rendelet 11/B. §-ában meghatározott feladatellátási terv készítésénél a szakmai vezetõ (segítõ) tevékenységét a nevelõ és oktató munkával összefüggõ egyéb feladatok elosztásánál köteles figyelembe venni. (3) A gyakornok részére osztályfõnöki megbízás csak írásban adott hozzájárulásával adható.”
4. § (1) Az R. 5. §-át megelõzõ hivatkozás helyébe a következõ hivatkozás lép: „[A Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdéséhez, a 20/B. §-ának (1) bekezdéséhez és a 23. §-ának (2)–(3) bekezdéséhez]” (2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pályázati felhívást – a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl – az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.” (3) Az R. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A pályázat benyújtásának határideje – ha a pályázat hosszabb határidõt nem állapít meg – az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában történt közzétételtõl számított harminc nap.”
5. § (1) Az R. 14. §-át követõ hivatkozás helyébe a következõ hivatkozás lép: „[A Kjt. 66. §-ának (2) és (4) bekezdéséhez]”
590
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Az R. 14/A. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az (1)–(2) bekezdés számozása (2)–(3) bekezdésre változik: „(1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett – a kinevezésében feltüntetett – további szakképzettségét a kötelezõ óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben – kéthavi tanítási idõkeretre vetítve – a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.”
6. § (1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következõ illetménypótlékok járnak:] „a) osztályfõnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfõnöki feladatokat, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetõi feladatot lát el;” (2) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következõ illetménypótlékok járnak:] „c) munkaközösség-vezetõi (tanszakvezetõi, tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi) pótlék annak, aki intézményi munkaközösség-vezetõi (tanszakvezetõi, tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetõi (tanszakvezetõi, tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi) feladatot lát el;” (3) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következõ illetménypótlékok járnak:] „g) területi pótlék annak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik – ideértve a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott, községi önkormányzat területén tagintézményként mûködõ nevelési-oktatási intézményt is –, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között;”
8. szám
(4) Az R. 15. §-a (8) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértékét – az e rendeletben meghatározott keretek között – a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerzõdés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg.”
7. § Az R. 16. §-át követõ hivatkozás helyébe a következõ hivatkozás lép: „[Az Mt. 80. §-ának (1) bekezdéséhez, a Kjt. 20/A. §-ának (1)–(2) bekezdéséhez, 20/B. §-ához, 30/E–30/F. §-ához és a Kt. 16. §-ának (7) bekezdéséhez]” 8. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közoktatási intézményben az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt munkakörökre nem kell nyilvános pályázatot kiírni.” (2) Az R. 17. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, továbbá a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Az e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenység ellátására létesített munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati felhívásokat – a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl – az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére a magasabb vezetõ beosztásra vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell alkalmazni.” (3) Az R. 17. §-a az új számozás szerinti (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nem kötelezõ nyilvános pályázat meghirdetése, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerõ-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor.”
9. § (1) Az R. 20. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az e rendelet szerinti gyakornoki szabályzatot 2007. december 31-éig kell elkészíteni azzal, hogy eddig az idõpontig az érintett elõírásokat, követelményeket a munkáltató állapítja meg.”
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Az R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 15. §-ának (2) bekezdés c) pontja alapján kell a pótlék összegét megállapítani azok részére, akik 2007. szeptember 1-jén vagy ezt követõen válnak jogosulttá a pótlékra. Azok részére, akik a 2006/2007. tanítási évben jogosultak voltak tanszakvezetõi (tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi) pótlékra, – e feladat további ellátása esetén – legalább a 2006/2007. évi pótlék összegének megfelelõ mértékû pótlékot kell biztosítani a 2007/2008. tanítási évben is.”
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba és 2008. január 2-án hatályát veszti. (2) Az e rendelet 4. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint a 8. §-ának (2) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) hatályát veszti az R. 11/A. §-a (2) bekezdésében az „– ideértve a Kt. 133. §-a (8) bekezdésében meghatározott két foglalkozást is –” szöveg, az R. 16. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata és az R. 16. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata; b) az R. 14/A. §-a új számozás szerinti (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szöveg helyébe „(2) bekezdés” szöveg, a 18. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében és a)–c) pontjaiban a „14/A. §-a (1) bekezdésének” szöveg helyébe „14/A. §-a (2) bekezdésének” szöveg, a 19/A. §-a (1) bekezdésében a „legfeljebb heti hat óra” szöveg helyébe a „legfeljebb heti öt óra” szöveg lép. A miniszterelnök helyett:
591
valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) fejezetéhez tartozó, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplõ Nyugat-dunántúli Operatív Program, Dél-alföldi Operatív Program, Észak-alföldi Operatív Program, Észak-magyarországi Operatív Program, Közép-magyarországi Operatív Program, Közép-dunántúli Operatív Program, Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együttesen: Regionális Fejlesztés Operatív Programok) állami támogatási szabályok alá esõ egyes jogcímei tekintetében, a meghatározott elõirányzat felhasználására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Közép-magyarországi Operatív Program vonatkozásában a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet által már szabályozott területekre. (3) Az e rendeletben szabályozott célelõirányzat felhasználására, kezelésére, mûködtetésére és ellenõrzésére, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet) foglaltak az irányadók.
Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Értelmezõ rendelkezések 2. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelete az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplõ Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elõirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – a Miniszterelnöki Hivatalról,
E rendelet alkalmazásában a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); b) általános képzés: az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 68/2001/EK bizottsági rendelet) 2. cikkének e) pontjában meghatározott képzés;
592
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
c) felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; d) hátrányos helyzetû munkavállaló: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; e) induló beruházás: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévõ létesítmény bõvítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történõ diverzifikációjával vagy egy meglévõ létesítmény termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a felvásárlás; f) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában megfelel az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; g) múzeum: mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézmények és múzeumi mûködési engedéllyel nem rendelkezõ egyéb kiállítások, bemutató helyek; h) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; i) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tõkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelõzõ beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett; j) referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló
8. szám
659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; k) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; l) speciális képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott képzés; m) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; n) szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az elõállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezné; o) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; p) támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke.
Az elõirányzatok felhasználásának általános céljai 3. § (1) Az Áht., az Ámr., a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban az NFÜ által felügyelt Regionális Fejlesztés Operatív Programok céljai a következõk: a) A regionális versenyképesség javítása, az ipar modernizációjának gyorsítása, a magas hozzáadott értékû beruházások ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése; b) Az elmaradott területek felzárkóztatása, az egyes térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerû telephelyek kialakításával. A vállalkozások koncentrált letelepedésének elõsegítése; c) A természeti és épített környezet megóvása;
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
d) A turizmus jövedelemtermelõ képességének javítása; e) A kis- és középvállalkozói szektor megerõsítése; f) Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása; g) A térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése; h) Gyógy- és egészségmegõrzõ szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvû fejlesztése; i) A nagy növekedési potenciállal rendelkezõ, fejlõdõképes vállalkozások piaci pozícióinak megerõsítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerûsítésük révén; j) A vállalatközi együttmûködés javítása, a megtelepedett vállalatok regionális gazdaságba történõ erõteljesebb integrálása, továbbá a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttmûködés különbözõ formáinak támogatása; k) A vállalkozások beindításához és fejlõdéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátítása fõként a kis- és középvállalkozások számára, a hatékonyságuk növelése, illetve a túlélési, növekedési esélyeinek javítása érdekében; l) Minõségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, minõségi menedzsment kialakítása, a minõségi és környezetközpontú szemlélet erõsítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása; m) A termelés, mûködés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazása; n) Az információs, tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetõségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása és a hálózatbiztonság növelése; o) A vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzésére és bõvítésére; p) Komplex minõségi szolgáltatásokat lehetõvé tevõ ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében; q) Az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minõségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és mûködésének elõsegítése; r) A vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belsõ informatizáltságának, valamint az IKT szektor termelékenységének fejlesztése; s) Mikro- és kisvállalkozás fejlõdését gátló piaci elégtelenségek közül a piaci hitel-, tõke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférés elõsegítése.
593
(2) Az EK Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó e rendelet által szabályozott támogatások a 3–25. § alapján nyújthatók.
A támogatások elõirányzatok szerinti jogcímei 4. § A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) Régészeti lelõhelyek, értékek feltárása, mûemléki létesítmények, kastélyok, várak, múzeumok helyreállítása, értékõrzõ megújítása, látogatóbarát fejlesztése; b) Örökségvédelem, történelmi és kulturális örökség fenntartható hasznosítása; c) Kulturális létesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése; cs) Szabadidõ- és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése; d) Távfûtõ rendszerek kialakítása és korszerûsítése; dz) A biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások; dzs) A növényi és állati eredetû, valamint szilárd és folyékony hulladék alapú biogáz hasznosításának fejlesztése; e) Turizmus fogadási feltételeinek javítása, szálláshelyfejlesztés, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, szervezeti és mûködési feltételek javítása; f) Turisztikai célú vasúti mellékvonalak (kisvasutak, erdei vasutak) felújítása, fejlesztése; g) Turisztikai hálózatok, klaszterek, együttmûködések alapításának, szervezésének, általuk megvalósított beruházások támogatása; gy) A hazai geotermikus potenciál kihasználására épülõ hõenergia ellátás fejlesztése, hõszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése; h) Fejlesztések mûködtetéséhez szükséges munkaerõ képzése, vállalkozások humánerõforrás fejlesztése; i) Kulturális, vallási, mûvészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; j) Sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; k) Konferenciáknak helyt adó létesítmények, konferenciaközpontok kialakítása, meglévõk infrastrukturális és technológiai fejlesztése; l) Tematikus turisztikai termékek (elsõsorban egészség-, vízi-, öko-, aktív-turizmus) feltételrendszerének, illetve a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; ly) Napenergiát hasznosító rendszerek telepítése; m) Vállalkozások versenyképességének növelése, vállalati beruházások, munkahelyteremtõ beruházások támogatása;
594
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
n) Ipari parkok létesítése, szolgáltatások fejlesztése, befektetési környezet fejlesztése; ny) Szélenergiával történõ villamosenergia-termelés fejlesztése; o) Vállalkozások betelepítésére alkalmas (ipari parki címmel nem rendelkezõ) ipari területek fejlesztése; p) Beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatási, információs és marketingtevékenység támogatása; q) Megvalósíthatósághoz kötõdõ dokumentáció elkészítése, beruházás elõkészítése, hatásvizsgálatok készítése; r) Munkaerõ-piaci (újra)beilleszkedést segítõ képzési, oktatási programok; s) Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények utólagos akadálymentesítése; sz) települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevõi, állati eredetû, valamint építési-bontási hulladékok kezelése; t) 5 MW teljesítmény alatti vízerõmûvek korszerûsítése, illetve létesítése; ty) KKV-k adott kiállításon, vásáron való elsõ megjelenésének támogatása; u) KKV-k részére nyújtott tanácsadás; v) Nagyvállalatok részére tanácsadás, információnyújtás, projekt-tervezés és projekt-menedzsment; w) Gazdasági tevékenység funkciójú épületek energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására; x) Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések; y) Klaszterek, hídképzõ intézmények támogatása; z) Vállalati szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása; zs) KKV-k részére kockázati tõkebefektetés nyújtása.
A támogatásban részesíthetõk köre 5. § A rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból támogatás – a pályázati felhívás tartalmától függõen – a Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személy, jogi személyiségû vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, nonprofit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelõ intézmények, közgyûjtemények és közszolgáltatók részére nyújtható.
8. szám
A támogatások formái 6. § (1) Az elõirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére a) a pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás), b) garanciadíj támogatás, c) visszatérítendõ támogatás, d) kamattámogatás, kedvezményes hitel, e) kockázati tõkebefektetés, f) kedvezményes lízing nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egy kedvezményezett tekintetében együttesen és egy idõben is alkalmazhatók.
Támogatási kategóriák 7. § A 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható: a) A 4. § a)–gy), i)–o), sz)–t), x), y) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amely tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak, valamint e rendelet 8–15. §-ában foglaltak az irányadók. E rendelet alapján, amennyiben a nagyberuházási projekteknek nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkezõ beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) (a továbbiakban: 54/08 számú iránymutatás) szerint kell eljárni. b) A 4. § ty), u) pontja alapján kizárólag kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 16–17. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. c) A 4. § h), r) pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás nyújtható, amelyekre a 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 18–19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. d) A 4. § d), e), g), gy), i), j), n), o)–q), s), t)–w), y), z) pontja alapján csekély összegû támogatás nyújtható,
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
amelyekre az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók. e) A 4. § a)–c), i) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amennyiben azok elõsegítik a kultúra és a kulturális örökség megõrzését, kulturális célú támogatás nyújtható, feltéve, hogy az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. f) A 4. § zs) pontja alapján kockázati tõkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázatitõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005. augusztus 18.) alapján, feltéve, hogy ezt a támogatatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte.
A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 8. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelõ hatóság írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az NFÜ honlapján is közzé kell tenni.
A támogatás mértéke 9. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történõ kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felsõ határból eredõ legkedvezõbb összeget.
595
(2) A maximális támogatási intenzitás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdése szerinti érték. (3) A támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, a) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minõsül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 20 százalékponttal, b) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor középvállalkozásnak minõsül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig, b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre, c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (5) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázatitõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005. 08. 18.) alapján mentesített, állami támogatásnak minõsülõ kockázati tõkejuttatásban részesül, a tõkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tõke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.
A beruházási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 10. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki. (2) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (3) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett KKV. (4) Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) A támogatás akkor vehetõ igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak teljes befejezésétõl (üzembe helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig (kötelezõ üzemeltetési idõszak) fenntartja az érintett régióban.
596
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(6) A támogatás immateriális eszközhöz akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett azokat piaci feltételek mellett harmadik féltõl vásárolta, kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülõ létesítményben használhatók fel, és azokat a vállalat eszközei közé sorolják, valamint legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülõ létesítményben maradnak. (7) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett gazdálkodó szervezet az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (8) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható bérköltséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétõl számított három éven belül létre kell hozni és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV-k esetén három évig, azaz a kötelezõ üzemeltetési idõszak alatt az érintett régióban fenntartja. (9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül, teljes munkaidõben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az elõzõ 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (10) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használatbavételi megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történõ benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne. (11) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási idõszak végéig kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy elõzetes jóváhagyásával idegenít-
8. szám
hetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntést hozó személy hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles az elidegenített vagy bérbe adott tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (12) Pályázati felhívás a fentieknél szigorúbb rendelkezést is elõírhat.
11. § A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, elõzetes megrendelés hiányában, a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedõen valósítják meg, a projekt megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont.
12. § Nem nyújtható támogatás a) az 54/08 számú iránymutatás I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben vagy ennek helyébe lépõ jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az 54/08 számú iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz; d) az 54/08 számú iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22–52. o.) szerinti halászati és akvakultú-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
ra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlásához; g) az EK Szerzõdés I. számú mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termeléséhez, elõállításához; h) azon projektekhez, amelyek esetében a program a 8. § (3) bekezdése szerint, az NFÜ honlapján való közzététel elõtt merültek fel elszámolható költségek.
A támogatott beruházás elszámolható költségei 13. § (1) A támogatás iránti kérelem az Irányító Hatóság, illetve az általa akkreditált közremûködõ szervezet által történõ írásos visszaigazolását követõen az alábbi költségek számolhatók el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja.
14. § (1) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (2) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az zártvégû pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a bérleti idõtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját köve-
597
tõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.
15. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülõ eszközök) bekerülési értéke; e) a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve, a támogatási programot kezelõ hatóság által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, valamint ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a 13. § (1) bekezdésének ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülõ létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. § (1) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való elsõ megjelenéshez nyújtható támogatás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és mûködtetése költsége. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás maximum 50 százalék.
17. § (1) A beruházással kapcsolatos elõkészítõ tanulmány és külsõ tanácsadók által nyújtott szolgáltatás címen elszámolható költség esetén a maximális támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül a 9. §-ban foglaltaktól.
598
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos, visszatérõ tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos mûködési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.
A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. szám
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetû munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 5 százalékponttal növelni lehet a Pest megyében és Budapesten mûködõ kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni lehet Pest megyében és Budapesten kívül mûködõ kedvezményezettek esetében.
A támogatás célja 18. §
A CSEKÉLY ÖSSZEGÛ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.
20. §
A képzési támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei és a támogatás mértéke
(1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról.
19. §
(2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(1) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.
(3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
(2) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei; b) az oktatók és a képzésben résztvevõk utazási költségei; c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány; d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják; e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; f) a képzésben résztvevõk személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyezõ összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idõ vehetõ számításba, az ebbõl termelésben eltöltött idõ vagy annak megfelelõje levonása után. (3) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetõen és tételesen részletezve. (4) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az (5)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (5) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) KKV-k esetében 70%, ab) nagyvállalkozások esetében 50%; b) speciális képzéshez: ba) KKV-k esetében 35%, bb) nagyvállalkozások esetében 25%.
(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 7. § d) pontban meghatározott bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.
A KULTURÁLIS CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja és igénybevételének alapvetõ feltételei 21. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elõsegíti a kultúra és a kulturális örökség megõrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentõségûek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az e rendelet 5. §-ában meghatározottak köre részesülhet, különösen az alábbiak:
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Mûemléki nyilvántartásában szereplõ ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelõi; b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplõ régészeti lelõhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelõi; c) azokat a tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek, amelyek tevékenységének célja a mûemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás); d) a kulturális örökség ápolását, megõrzését, terjesztését szolgáló rendezvények szervezõi; e) a muzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelõi; f) mûtárgyak védelmét célzó tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek; g) az örökségvédelem területén mûködõ szervezetek. A támogatás mértéke 22. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülõ, igazoltan e célra fordított költségek. (2) Az igénybe vehetõ támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) A támogatás mértékének felsõ határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 23. § Nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben; b) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három
599
naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, és ezért az Ámr. 88. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárás alatt áll, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességû, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tõkéje a törzstõke (alaptõke) jogszabályban elõírt legkisebb mértéke alá csökkent; h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, illetõleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább a külön rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetõleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.
24. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni.
25. § Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást.
600
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû és regionális beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést képzési és KKV tanácsadási támogatás tekintetében 2008. június 30-ig lehet hozni.
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 27. § Ez a rendelet az alábbi uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályozást tartalmaz: a) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006. 11. 1., 29–40. o.) b) A Bizottság 70/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról (HL L 10., 2001. 1. 13., 33–42. o.) c) A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001. 1. 13., 20–29. o.) d) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006. 12. 28., 5–10. o.)
8. szám
lódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) állami támogatási szabályok alá esõ egyes intézkedései, illetve alintézkedései tekintetében, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap (továbbiakban: EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elõirányzat felhasználására terjed ki. (2) Az e rendeletben szabályozott elõirányzat felhasználására, kezelésére, mûködtetésére és ellenõrzésére, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (továbbiakban: Áht.) és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjérõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet], valamint a mezõgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történõ bejelentési rendjérõl szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet] foglaltak az irányadók.
Budapest, 2007. június 29. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Értelmezõ rendelkezések 2. §
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 77/2007. (VII. 30.) FVM rendelete az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott elõirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcso-
E rendelet alkalmazásában a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); b) beruházás befejezése: a Vhr. szerinti utolsó kifizetési kérelem benyújtása;
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
c) felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; d) induló beruházás: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévõ létesítmény bõvítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történõ diverzifikációjával vagy egy meglévõ létesítmény termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a felvásárlás; e) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése alapján – megfelelõ forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházást egyetlen beruházásnak kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves idõszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházások esetében, amelyek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; f) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tõkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelõzõ beszámoló óta eltelt idõ alatt keletkezett; g) referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; h) saját forrás: az ügyfél által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; i) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minõségû, közepes minõségû és gyenge minõségû A és B csoportba sorolt szén; j) szinten tartást szolgáló eszköz: azon eszköz, amely az ügyfél által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az elõállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetõ változását eredményezné; k) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;
601
l) támogatástartalom: az ügyfél számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke.
Az elõirányzat felhasználásának általános céljai 3. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet, a Tv., valamint a Vhr. rendelkezéseivel összhangban az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által felügyelt: ÚMVP I. tengelyének keretében az alábbi célok megvalósítására vehetõ igénybe támogatás: a) a mezõgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása; aa) az ismeretszerzés támogatása és az emberi erõforrások javítása; ab) a fizikai erõforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése, valamint az innováció elõsegítése; ac) a mezõgazdasági termelés és termékek minõségének javítása; ad) átmeneti intézkedések. (2) Az ÚMVP II. tengelyének keretében az alábbi célok megvalósítására vehetõ igénybe támogatás: a) a környezet és vidék fejlesztése; aa) a mezõgazdasági földterületek fenntartható használata; ab) az erdészeti földterületek fenntartható használata. (3) Az ÚMVP III. tengelyének keretében az alábbi célok megvalósítására vehetõ igénybe támogatás: a) a vidéki élet minõségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása; aa) vidéki gazdaság diverzifikálása; ab) a vidéki élet minõségének javítása; ac) képzés, készségek elsajátítása és ösztönzés. (4) Az ÚMVP IV. tengelyének keretében az alábbi célok megvalósítására vehetõ igénybe támogatás: a) Leader. (5) Az EK Szerzõdés 87. § cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó e rendelet által szabályozott támogatások a 3–19. § alapján nyújthatók.
A támogatások elõirányzatok szerinti jogcímei 4. § E rendelet alkalmazásában az ÚMVP forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel, amennyiben azok a Vhr., illetve a támogatás részletes feltételeit megállapító jogsza-
602
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
bály alapján nem mezõgazdasági beruházás megvalósítását szolgálják: a) állattartó telepek korszerûsítése; b) üzemi diverzifikáció; c) mezõgazdasági termékek értéknövelése, feldolgozása; d) telephelyen belül történõ energiaellátás megújuló energiaforrások felhasználásával; e) nem mezõgazdasági tevékenységgé történõ diverzifikálás; f) mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése; g) turisztikai tevékenységek ösztönzése; h) vidéki örökség megõrzése és korszerûsítése.
A támogatásban részesíthetõk köre 5. § A rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatból támogatás – a támogatási rendelet tartalmától függõen – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, egyéni cég és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, klaszterek, nonprofit szervezetek és közszolgáltatók részére nyújtható.
8. szám
zási támogatás) nyújtható, amely tekintetében a Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L sorozat 302/29. 2006. november 1.) foglaltak, valamint e rendelet 8–15. §-ában foglaltak az irányadók. E rendelet alapján, amennyiben a nagyberuházásoknak nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkezõ beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, úgy az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) szerint kell eljárni. (2) A 4. § d)–h) pontjai alapján csekély összegû támogatás nyújtható, amelyekre a Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók.
A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 8. §
A támogatások formái
(1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.
6. §
(2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha az ügyfél még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét (pályázatát) benyújtja, és a kifizetõ ügynökség írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – beruházás elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek (befogadó nyilatkozat).
(1) Az elõirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére a) mûködési támogatásnak nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás), b) garanciadíj támogatás, c) visszatérítendõ támogatás, d) kamattámogatás, kedvezményes hitel, e) kedvezményes lízing nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egy ügyfél tekintetében együttesen és egy idõben is alkalmazhatók.
(3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is közzé kell tenni.
A támogatás mértéke 9. §
Támogatási kategóriák 7. § (1) A 4. § a)–c) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruhá-
(1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) beruházásokhoz nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított tá-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
mogatással történõ kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felsõ határból eredõ legkedvezõbb összeget. (2) A maximális támogatási intenzitás az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdése szerinti érték. (3) A támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, a) amennyiben az ügyfél a támogatási kérelem (pályázat) benyújtásakor kisvállalkozásnak minõsül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 20 százalékponttal, b) amennyiben az ügyfél a támogatási kérelem (pályázat) benyújtásakor középvállalkozásnak minõsül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig, b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre, c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre.
A beruházási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 10. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján számítják ki. (2) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha az ügyfél az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (3) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve ha az ügyfél kis- és középvállalkozás. (4) Ingatlanvásárlás, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) A támogatás akkor vehetõ igénybe és tartható meg, amennyiben az ügyfél a beruházást annak teljes befejezésétõl (üzembe helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig (kötelezõ fenntartási idõszak) fenntartja az érintett régióban. (6) A támogatás immateriális eszközhöz akkor vehetõ igénybe, ha az ügyfél azokat piaci feltételek mellett harmadik féltõl vásárolta, kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülõ létesítményben használhatóak fel
603
és azokat a vállalkozás eszközei közé sorolják, valamint legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülõ létesítményben maradnak. (7) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követõ fenntartási idõszakban az ügyfél gazdálkodó szervezet az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (8) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ügyfél azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható bérköltséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétõl számított három éven belül létre kell hozni és minden munkahelyet legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig, azaz a kötelezõ fenntartási idõszak alatt az érintett régióban fenntartja. (9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma az ügyfél közvetlenül, teljes munkaidõben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az elõzõ 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (10) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a kérelem, pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt használatbavételi megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz kérelemmel (pályázati dokumentációval) történõ benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.
11. § (1) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási idõszak végéig kizárólag a támogatási határozatban és a támogatási rendeletben (pályázati felhívásban) meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az az ügyfél tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási döntés-
604
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
ben (szerzõdésben) foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez az MVH hozzájárult, az ügyfél mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában az ügyfél köteles az elidegenített vagy bérbe adott tárgyi eszköz értékére esõ támogatás idõarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (2) Támogatási rendelet az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb rendelkezést is elõírhat.
12. § A támogatott beruházások megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó beruházás esetén, aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó beruházás esetén az elsõ beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó beruházás esetén, amennyiben a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, elõzetes megrendelés hiányában, a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a támogatási kérelemben (pályázatban) ismertetett beruházást több tevékenységre (építés és gép) kiterjedõen valósítják meg, a beruházás megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont.
13. § Nem nyújtható támogatás: a) a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: az iránymutatás) I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az ügyfél kis- és középvállalkozás és a Bizottság 70/2001/EK rendeletében vagy ennek helyébe lépõ jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz;
8. szám
d) az iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22–52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) a szállítási ágazatban gördülõeszköz vásárlásához; g) az EK Szerzõdés I. számú mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termeléséhez, elõállításához; h) azon beruházáshoz, amelyek esetében e program a 8. § (3) bekezdése szerint, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján való közzététel elõtt merültek fel elszámolható költségek; i) létesítmény felvásárlásához.
A támogatott beruházás elszámolható költségei 14. § (1) A támogatás iránti kérelem az IH, illetve az általa akkreditált kifizetõ ügynökség (MVH) által történõ írásos visszaigazolását (a kérelem befogadása) követõen az alábbi költségek számolhatóak el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a támogatási rendelet és kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák. A támogatási rendelet az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja.
15. § (1) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni abban az esetben is, ha az az ügyfél és a
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (2) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az zártvégû pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a bérleti idõtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházás befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg kis- és középvállalatok esetében három évig kell folytatódnia.
605
(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni az ügyfelet a támogatási rendeletben (pályázati felhívásban), illetve a támogatási határozatban (szerzõdésben) arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 18. §
16. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az ügyfél, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülõ eszközök) bekerülési értéke; d) a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve, a kifizetõ ügynökség (MVH) által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, valamint ráfordítás; e) személygépkocsi bekerülési értéke; f) a 14. § (1) bekezdésének ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az ügyfél nem kizárólag a támogatásban részesülõ létesítményben használja; g) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.
A CSEKÉLY ÖSSZEGÛ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 17. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy az ügyfél nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
Nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben; b) csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak;
19. § Az ügyfél köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni abban az esetben is, ha a Tv. 36. § (3) bekezdése alapján a megõrzési kötelezettség ennél rövidebb ideig állna fenn.
20. § Egy beruházáshoz igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi jogszabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû és regionális beruházási támogatások tekintetében 2012. december 31-ig lehet hozni.
606
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 22. § Ez a rendelet az alábbi uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályozást tartalmaz: a) a Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006.11.1., 29–40. o.); b) a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5–10. o.). Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 20/2007. (VIII. 2.) MeHVM rendelete az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programokból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elõcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttmûködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának rendjérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében foglalt feladatkörben és a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörben – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. mellékletében meghatározott XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 13. EU Integráció fejezeti kezelésû elõirányzat cím, 2. INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai al-
8. szám
címhez, a 4. Európai Területi Együttmûködés alcímhez, valamint az 5. INTERACT 2007–2013 alcímhez; a XIX. EU Integráció fejezetbe tartozó 2. EU Integráció fejezeti kezelésû elõirányzat, 41. INTERREG és Európai Területi Együttmûködés céltartalék alcímhez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatokra; b) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 46. §-ának (5) bekezdése alapján év közben megállapított elõirányzatokra.
Értelmezõ rendelkezések 2. § A rendelet alkalmazásában a) kötelezettségvállalás: az Ámr. 134. §-ának (1)–(8), (11), illetve (13)–(15) bekezdésében szabályozott tevékenység; b) kötelezettségvállaló: az Ámr. 134. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzõ személy; c) kötelezettségvállalás dokumentuma: az Ámr. 2. §-ának 67. pontjában meghatározott dokumentumok; d) pénzügyi ellenjegyzés: az Ámr. 134. §-ának (9)–(12) bekezdésében szabályozott tevékenység; e) szakmai teljesítés igazolása: az Ámr. 135. §-ának (1) bekezdésében elõírt és a (2) bekezdésében szabályozott tevékenység; f) érvényesítés: az Ámr. 135. §-ának (3)–(6) bekezdésében szabályozott tevékenység; g) érvényesítõ: a kifizetések lebonyolítását végzõ szervezeti egységek azon írásban kijelölt munkatársai, akik az Ámr. 135. §-ának (4) bekezdésében elõírt feltételeknek megfelelnek; h) utalványozás ellenjegyzése: az Ámr. 137. §-ában szabályozott tevékenység; i) utalvány ellenjegyzõje: az Ámr. 137. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy; j) utalványozás: az Ámr. 136. §-ában szabályozott tevékenység; k) utalványozó: az Ámr. 136. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy; l) jogi ellenjegyzés: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Jogi, Igazgatási és Koordinációs Fõosztálya vezetõjének vagy az általa írásban kijelölt személy egyetértése a kötelezettségvállalás polgári jogi szempontból való megfelelõségének megalapozottságáról.
Az elõirányzatonkénti eljárási és hatásköri szabályok 3. § A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 13. EU Integráció fejezeti kezelésû elõirány-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
zat cím, 2. INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai alcím, a 4. Európai Területi Együttmûködés alcím, az 5. INTERACT 2007–2013 alcím vonatkozásában a) kötelezettségvállaló: az NFÜ Nemzetközi Együttmûködési Programok Fõosztályának vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy; b) pénzügyi ellenjegyzõ: az NFÜ gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettese vagy az általa írásban kijelölt személy; c) jogi ellenjegyzõ: az NFÜ Jogi, Igazgatási és Koordinációs Fõosztályának vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy; d) szakmai teljesítést igazoló: az NFÜ Nemzetközi Együttmûködési Programok Fõosztályának vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy, továbbá – az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programjai alcím (XI/13/2), valamint az Európai Területi Együttmûködés alcím (XI/13/4) Technikai Segítségnyújtás forrása kivételével – a VÁTI INTERREG Igazgatóság vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy; e) utalványozó: az NFÜ Nemzetközi Együttmûködési Programok Fõosztályának vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy; f) az utalvány ellenjegyzõje: az NFÜ gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettese vagy az általa írásban kijelölt személy; g) érvényesítõ: az NFÜ gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettese által írásban kijelölt személy.
Az elõirányzatok rendeltetésszerû felhasználása 4. § (1) A kötelezettségvállaló gondoskodik az elõirányzat – felhasználási céljainak, jogcímeinek megfelelõ – felhasználásáról. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó naprakész nyilvántartás vezetésérõl a kötelezettségvállaló személy a számviteli feladatokat ellátó szervezet útján gondoskodik. A kötelezettségvállaló felelõsséggel tartozik az elõirányzat terhére történõ felhasználás cél- és szabályszerûségének betartásáért és betartatásáért. (2) Az elõirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységnek – az éves beszámoló, illetve a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az elõirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, amelyet az NFÜ Fejezeti Fõosztályának kell átadnia. (3) Az elõirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységnek a kötelezettségvállalásokat figyelemmel kell kísérnie, és követnie a lekötést és a felhasználást, valamint kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó felhasználásra nem kerülõ maradvány összegekrõl írásban tájékoztatnia kell az NFÜ Fejezeti Fõosztályát.
607 5. §
(1) Az elõirányzatok terhére nyújtott, vissza nem térítendõ támogatások esetében a szerzõdéskötés feltétele: a) a kedvezményezett bejegyzésérõl szóló okirat másolat, b) aláírási címpéldány, c) a szükséges jogerõs hatósági engedélyek (beruházások esetében) megléte. (2) Az elõirányzatok terhére nyújtott, vissza nem térítendõ támogatások esetében a szerzõdésben meg kell határozni különösen: a) a támogatás konkrét célját; b) a támogatás forrását; c) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését; d) a támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási, beszámolási kötelezettséget (tartalom, forma, szempontok, határidõk); e) az ellenõrzési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezést; f) a kedvezményezett szervezet nyilatkozatát arról, hogy nem áll felszámolási eljárás alatt, csõd- és végrehajtási eljárás nincs ellene folyamatban, valamint amennyiben a támogatás az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozik, jogosult-e áfa-visszaigénylésre, és él-e az adólevonási joggal; g) a szerzõdésszegés eseteit és szankcióit. (3) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthetõ és a már kiutalt támogatás visszafizetése írható elõ, ha a támogatott szervezet a támogatás igénylésekor lényeges körülményrõl, tényrõl valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, illetve a támogatást a megjelölt céltól eltérõen használja vagy használta fel. (4) Az elõirányzatok terhére nyújtott egyedi vagy pályázati támogatások folyósítása utólagosan, a kedvezményezett által benyújtott elszámolások alapján történhet. Támogatási elõleg folyósítására az Ámr. 91. §-ának figyelembevételével, a támogatási szerzõdésben rögzített feltételeknek megfelelõen kerülhet sor. (5) A kedvezményezett mûködéséhez nyújtott támogatások biztosítása idõarányosan történik. Az idõarányostól eltérõ folyósítást a kedvezményezett megfelelõ indokokkal alátámasztott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az idõarányostól eltérõ felhasználás engedélyezésére – a szerzõdés módosításával – a támogatást nyújtó jogosult. A teljesítményarányos finanszírozás kivételével a kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról utólag, legkésõbb a költségvetési évet követõ év június 30-ig kötelesek elszámolni.
6. § Az elõirányzat felhasználásával összefüggõ feladatok lebonyolításával, így különösen szerzõdés-elõkészítéssel, szerzõdéskötésben való közremûködéssel, programmene-
608
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
dzseléssel, mûszaki ellenõrzéssel, pénzügyi, ügyviteli, könyvvezetéssel külsõ szervezetek is megbízhatók.
Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter felügyelete alá, a XIX. EU Integráció fejezetbe a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter felügyelete alól átkerült egyes elõirányzatok felhasználásának rendjérõl szóló 12/2006. (XII. 14.) MeHVM rendelet. Budapest, 2007. június 28. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A önkormányzati és területfejlesztési miniszter 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelete az építésügyi célelõirányzatról Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában megállapított feladatkörben eljárva – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) Az építésügyi célelõirányzat (a továbbiakban: ÉC) bevételei az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására szolgálnak. (2) Az ÉC bevételei és kiadásai a költségvetési törvény Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében a fejezeti kezelésû elõirányzatok között kerülnek megtervezésre. Az ÉC bevételeinek fogadására, a pénzforgalom elkülönített kezelésére a Magyar Államkincstár a 10023002-0100934950002007 számú célelszámolási számlát vezeti.
8. szám
(3) Az ÉC felhasználásával, kezelésével, mûködtetésével, ellenõrzésével, továbbá a terhére meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadók.
2. § Az ÉC-vel a miniszter rendelkezik, ennek keretében gondoskodik a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenõrzésérõl.
3. § Az ÉC forrásait a) az építésügyi bírság, b) az építésfelügyeleti bírság, c) a visszatérítendõ támogatások, d) a minisztérium Építésügyi és Építészeti Fõosztálya hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság, e) a késedelmi kamatok teszik ki.
4. § E rendelet alkalmazásában a) társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött jogi személy (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint egyházat); b) gazdálkodó szervezet: a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet; c) egyedi döntés: az ÉC éves felhasználási tervében meghatározott jogcímekre vonatkozó, a kötelezettségvállaló döntése alapján, nem pályázati úton nyújtott támogatás (pl. rendezvények, oktatás, képzés, továbbképzés, kommunikáció); d) pályázatkezelõ: az Építésügyi és Építészeti Fõosztály, amely meghirdeti és befogadja a pályázatokat, valamint ellenõrzi a pályázati programok céljainak megvalósulását; e) befogadott pályázat: a pályázati felhívásnak megfelelõ hiánytalan pályázat, melyet a pályázatkezelõ által a pályázónak megküldött befogadó nyilatkozat igazol; f) kötelezettségvállaló: a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár vagy felhatalmazásával az általa írásban megbízott vezetõ állású munkakört betöltõ személy; g) szakmai teljesítést igazoló: területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, Építésügyi és Építészeti Fõosztály
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
fõosztályvezetõje, fõosztályvezetõ-helyettese, Területrendezési és Településügyi Fõosztály fõosztályvezetõje, fõosztályvezetõ-helyettese, vagy azon vezetõ állású munkakört ellátó személy, akit a támogatási szerzõdésben a kötelezettségvállalásra jogosult megjelöl; h) támogatott: aki pályázati úton vagy egyedi kérelemre támogatásban részesülõ a támogatás alapjául szolgáló feladatot ellátó társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet; i) pályázatért kötelezettséget vállaló szervezet: a pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati program végrehajtására, a támogatás pályázó általi felhasználására és elszámolására a támogatási szerzõdés aláírásával kötelezettséget vállaló.
A célelõirányzat felhasználása 5. § (1) A 3. § a) pontja szerinti befizetett építésügyi bírságnak a a) 20%-a az építésügyi bírságot kiszabó elsõ fokon eljáró építésügyi hatóságot, b) 15%-a az érintett építmény helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzatot illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal szervezeti egységét a bírság bevétel 15%-a illeti meg. (2) A 3. § b) pontja szerinti befizetett építésfelügyeleti bírságnak a 30%-a az elsõ fokon eljáró építésfelügyeleti hatóságot illeti meg. Ha az építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat elleni fellebbezés elbírálására kerül sor, a befizetett építésfelügyeleti bírság további 20%-a a másodfokon eljáró hatóságot illeti meg. (3) Az (1)–(2) bekezdésben említett szerveknek az e bekezdések szerinti összeget évente két alkalommal, június 30-ig, illetve december 30-ig kell átutalni. (4) Az (1)–(2) bekezdésben említett szervek az õket megilletõ bevételt a következõ feladatokra használhatják fel: a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a)–b), j) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a), c), e)–f) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra, c) a (2) bekezdés szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a)–b), j) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra. (5) A (4) bekezdés szerinti felhasználásról az (1)–(2) bekezdésben említett szervek külön jogszabály szerinti tartalmú szakmai és pénzügyi beszámolót kötelesek készíteni a tárgyévet követõ év január 31-ig az Építésügyi és Építészeti Fõosztály számára.
609 6. §
(1) Az ÉC-nek az 5. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint csökkentett bevételét, vagyis az ÉC éves fejezeti kezelésû elõirányzatát (a továbbiakban: Elõirányzat) az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására kell használni úgy, hogy legalább 40%-át közigazgatási feladatokra kell tervezni, amelyet kötelezettségvállalás során kell érvényesíteni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közigazgatási feladat különösen: a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági feladatok, b) a szakmai kamarák közigazgatási feladatai (szakmagyakorlási jogosultság megállapítása, megújítása, névjegyzék vezetése, tervtanácsi feladatok), c) a tervtanácsi feladatok, valamint d) a településrendezési feladatok a központi kormányzati intézkedések által érintett településen.
7. § (1) A felhasználás jogcímeit, prioritási sorrendben – 6. § (1) bekezdése szerinti arányok figyelembevétele mellett – az Elõirányzat éves felhasználási feladatterve állapítja meg, amely meghatározza a támogatás formáját és alapját. Az Elõirányzat éves feladattervét (a továbbiakban: Feladatterv) az Építésügyi és Építészeti Fõosztály fõosztályvezetõjének elõterjesztésére, az építésügyért felelõs szakállamtitkár javaslatára, a miniszter hagyja jóvá évente február 28-ig. (2) Az Elõirányzat felhasználása a) vissza nem térítendõ támogatás, b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ támogatás, (a továbbiakban együtt: támogatás) formájában történhet. (3) Támogatás az e rendeletben meghatározottak szerint a) általános pályázati eljárás, b) egyedi döntés, legfeljebb az Elõirányzat 20%-ának erejéig.
A pályázati rendszer szabályai 8. § (1) Az Elõirányzat felhasználására vonatkozó pályázatokat a Feladatterv alapján az Építésügyi és Építészeti Fõosztály írja ki és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a honlapján. A pályázatok kiírására folyamatosan a rendelkezésre álló bevételi forrástól függõen kerül sor. (2) A beérkezett pályázatokra az Építésügyi és Építészeti Fõosztály által felkért személyekbõl álló döntés-elõkészítõ bizottság (a továbbiakban: bizottság) tesz javaslatot.
610
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám
(3) A pályázatokról a Feladatterv és a bizottság véleményének figyelembevételével a kötelezettségvállaló dönt.
(3) A támogatási döntéseket a minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
9. §
A szerzõdéskötés, támogatás folyósítása, ellenõrzés
(1) A pályázati felhívás – az Ámr. 83. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenõen – tartalmazza: a) a támogatási célt, b) a támogatás igénybevételének feltételeit, c) az elbírálás szempontrendszerét, d) a pályázatban közlendõ adatokat, köztük az Ámr. 83. §-ában felsorolt – a támogatási cél szempontjából jelentõs – adatokat, továbbá e) figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegû támogatás is megítélhetõ.
12. §
(2) A felhívásban meghatározható a pályázattal elnyerhetõ támogatási összeg felsõ határa, valamint – ha a támogatási cél vagy a felhasználás jellege azt szükségessé teszi – elõírható, hogy a pályázónak az igényelt támogatás arányában meghatározott saját forrással kell rendelkeznie.
10. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati felhívásban elõírt adatokat és dokumentumokat, továbbá a pályázati felhívásban közölt elbírálási szempontok szerint értékelhetõnek kell lennie. (2) A pályázati felhívásnak nem megfelelõ, hiányos pályázat esetén a pályázót a pályázat benyújtását követõ 10 napon belül a pályázatkezelõ hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétõl számított 8 napon belül van lehetõség. A pályázatbefogadás idõpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelõ pályázat – hiánypótlási felhívás esetén a teljeskörû hiánypótlás – beérkezésének idõpontját kell tekinteni.
(1) A kötelezettségvállaló akkor köt támogatási szerzõdést a támogatottal, ha az teljesítette az Ámr. 87. §-ának a szerzõdéskötésre elõírt feltételeit, és – ha a pályázati felhívás saját forrás biztosítását írta elõ – a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolta, beleértve az egyéb állami támogatásokról szóló döntést is. (2) A támogatási szerzõdésben az elállás jogát ki kell kötni arra az esetre, ha a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik, b) a nyertes pályázó a kötelezõen lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követõ 30 napon belül nem nyújtja be, c) a nyertes pályázó a támogatást nem elkülönítetten tartja nyilván, d) a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerzõdésben rögzített célra használja fel, e) nem teszi lehetõvé a felhasználás ellenõrzését, vagy f) hamis vagy meghamisított adatokat szolgáltat a pályázati eljárás vagy az ellenõrzés során. 13. § (1) A támogatásokat a minisztérium gazdálkodási feladatokat ellátó szerve folyósítja a rá irányadó rendelkezések szerint. (2) A támogatási szerzõdések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenõrzését a minisztériumnak a miniszter által erre kijelölt szervezeti egységei jogosultak. Az ellenõrzésre jogosult szervezeti egységeket a támogatási szerzõdésben meg kell jelölni.
11. § Beszámolási kötelezettség (1) A pályázat elbírálását követõen az Építésügyi és Építészeti Fõosztály 15 napon belül tájékoztatja a pályázót a döntésrõl. A támogatási szerzõdést a döntésrõl szóló értesítés átvételét követõ 120 napon belül meg kell kötni. Ha a szerzõdés megkötésére – a kedvezményezett mulasztásából – nem kerül sor a támogatási döntés érvényét veszti. (2) Ha a pályázat a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzés megvalósítására irányul, a támogatási szerzõdésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás eredményes lezárása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után folyósítható.
14. § Köteles beszámolót készíteni a támogatás felhasználásáról a) a támogatott a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõben és módon, b) az 5. § (1)–(2) bekezdés szerinti szervek az 5. § (4) bekezdés szerinti felhasználásról, a tárgyévet követõ év január 31-ig. A beszámoló az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló a fejezeti kezelésû elõirányzatok
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat tartalmazza.
611
Az Alkotmánybíróság 48/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Hatálybalépés 15. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2007. január 1. napját követõen befolyt bírságok tekintetében kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépését követõ 30 munkanapon belül a miniszter jóváhagyja a Feladattervet.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § a) pontja alkotmányellenes, ezért azt 2007. december 31. napjával megsemmisíti.
Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter
III. rész A Köztársasági Elnök 127/2007. (VI. 29.) KE határozata városi cím adományozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. § b) pontja alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elõterjesztésére Baranya megyében: Kozármisleny Békés megyében: Körösladány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Alsózsolca Komárom-Esztergom megyében: Ács Pest megyében: Biatorbágy, Malód, Törökbálint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Mándok Vas megyében: Bük nagyközségeknek a városi címet adományozom. Ez a határozat 2007. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 2007. június 11. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2007. június 18. Dr. Lamperth Mónika s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter
KEH ügyszám: VI-1/2282/2007.
2. Az Alkotmánybíróság Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § b) pontja, a 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. Négy indítványozó közös indítványban kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6. § a) és b) pontjainak, a 21. § d) pontjának és a 24. §-ának alkotmányellenességét és azokat semmisítse meg. Siófok Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a 37/2006. (XII. 15.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm1.) és az 5/2007. (III. 2.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm2.) – módosítva az Ör. támadott rendelkezéseit – az idegenforgalmi adó és építményadó mértékét 2007. január 1-jétõl megemelte, illetve új mentességi szabályokat állapított meg. Az indítványozók véleménye szerint az építményadóemelés mértékének az Ör. 24. §-ában történõ megállapításánál a Képviselõ-testület – amikor „Siófok Város egységes közigazgatási területét önkényesen két övezetre osztotta” – jogellenesen járt el, az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben a magasabb mértékû adó megállapításával. Az indítványozók álláspontja szerint ez sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontját, mert az építményadót nem az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapította meg,
612
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
illetve sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mivel hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Ör. támadott rendelkezése. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartották az indítványozók az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontját – az indítványozók tévesen 21. § d) pontjának jelölték –, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az indítványozók továbbá az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást is jogszabályellenesnek vélték, egyrészt azért mert – véleményük szerint – az építményadó-rendeletben azt nem lehet szabályozni, továbbá az idegenforgalmi adó mértéke a törvényi felsõ határt eléri és ugyancsak indokolatlan különbséget tesz a II. övezetben lakók javára az I. övezetben lakókkal szemben. Az ötödik indítványozó önálló indítványában az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére, a 70/A. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések diszkriminatívak, mivel Siófok város közigazgatási területét két övezetbe sorolta be az építményadó fizetési kötelezettség mértéke szempontjából, és az I. övezetben lakókat „jogalap nélkül irreálisan magas adóval” sújtja, ami nem veszi figyelembe az adózók teherbíró képességét és ellehetetleníti õket. Az indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében. Az indítványozó a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét nem indokolta. Az indítványozó kiegészítõ indítványában az Ör. támadott 21. § (1) bekezdés d) pontja és 24. §-a törvényellenességére vonatkozóan az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és a Htv. 6. § a) és e) pontját, valamint a 7. § b) pontját is meghivatkozta. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozók által támadott Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontjának jelölése az Örm2. 2. §-a alapján 2007. március 2-ától 21. § (2) bekezdés e) pontra változott, mivel az Örm2. 1. §-a az Ör. 21. §-ába új (1) bekezdést, illetve az Örm2. 2. §-a az Ör. korábbi 21. § (1) bekezdésének jelölését (2) bekezdésre módosította, valamint új d) pontot állapított meg a rendeletben és egyidejûleg a korábbi d) pont jelölését e) pontra módosította. Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatát az indítványok erre vonatkozó részében az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontjára folytatta le. Az Alkotmánybíróság a két indítványt – tartalmi azonosságukra tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határo-
8. szám
zat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.
II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következõk: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” 2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. § (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.” „6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetõleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének idõpontját és idõtartamát (határozott vagy határozatlan idõre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felsõ határokra, illetõleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felsõ határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtõl pedig a 2003. évre és az adó-
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
évet megelõzõ második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felsõ határ és a felsõ határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa, d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse, e) e törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. 7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó (5. §) fizetésére kötelezheti, b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, (...)” „15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke.” „16. § Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,” „30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a 12. §-ban meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak.” „32. § Az adó alapja: a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén 1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy 2. a megkezdett vendégéjszakára esõ a) szállásdíj, ennek hiányában b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülõhasználati jog) fizetendõ ellenérték (pl. üzemeltetési költség); b) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete.” „33. § Az adó mértékének felsõ határa: a) a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; b) a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a; c) a 32. § b) pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m2.” 4. Az Ör. indítvánnyal támadott – Örm1.-gyel megállapított – rendelkezései: „6. § Az adó mértéke:
613
a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Mentes az adó alól: (...) d) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-nél nem nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m 2; b) 80 m2-nél nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.” 5. Az Ör. indítvánnyal támadott – hatályos – rendelkezései: „6. § Az adó mértéke: a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Kérelem alapján egyéni elbírálással mentesíthetõ részben vagy egészben az adó megfizetése alól az I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki szociális rászorultsága alapján az általa lakott építményben a ráesõ adót megfizetni nem képes. (2) Mentes az adó alól: (...) d) I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki az adó alapjául szolgáló épületbe, épületrészbe 2006. december 31. napja elõtt létesített lakcímet és igazolja,
614
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
hogy életvitelszerûen ott is tartózkodik, mentes 80 m2-ig a megállapított adó 60%-ának, 80 m2 felett pedig a megállapított adó 50%-ának megfizetése alól, e) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-ig a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2; b) 80 m2 felett a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.”
III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének idõpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró-képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentessé-
8. szám
gekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. rendelkezéseit és megállapította, hogy a Htv. az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. „A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselõ-testületének a joga. A képviselõ-testületet a helyi adók megállapítása során – a törvény keretei között – széles körû döntési szabadság illeti meg. A képviselõ-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselõ képességéhez.” (14/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1309, 1313.) „A Htv. és az annak alapján megalkotható, helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítása, a helyi adó is a közterhekhez való hozzájárulás egy formája. A Htv. a helyi adóztatás kereteit határozza meg. A törvény keretei között az önkormányzat kötelessége, hogy rendeletben az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelõ adókat vezessen be.” (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2128.) Az indítványozók szerint az építményadó és idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a Képviselõ-testület az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg, mivel Siófok városát két övezetbe sorolta be, s az adófizetési kötelezettség mértéke szempontjából a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben az I. övezetben lakó tulajdonosokra magasabb mértékû adót állapított meg. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartotta négy indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontját, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelvként kap értelmezést. Alkotmányellenes megkülönböztetésrõl csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha alapjogsérelmet okoz, illetve önkényes. „Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezésével az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végsõ soron nagyobb társadalmi egyenlõséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
A vizsgált kérdésben központi elem annak megállapítása, hogy a szabályozási koncepció szempontjából mit kell csoportnak tekinteni. 1.1. Az építményadó vagyoni típusú adó, az adó tárgya az építmény, az adó alanya az építmény tulajdonosa. Az építményadónak, mint vagyoni típusú adónak célja az igazságos közteherviselés elvének megvalósítása, amely elvet az Alkotmány 70/I. §-a a következõképpen fogalmaz meg: „Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.” Az Alkotmánybíróság a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmával kapcsolatosan korábbi határozatában megállapította: „Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezésével. Bár a jogegyenlõség fogalma csupán a hivatkozott § (3) bekezdésének szövegében lelhetõ fel, a jogegyenlõség követelménye jelen van a 70/A. § valamennyi szabályában. A jogegyenlõség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlõ elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvetõ állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom – amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, illetõleg az alapvetõ állampolgári jogok közé. A jogegyenlõség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti egyenlõségét is. Az ember, mint a társadalom tagja hivatása, képzettsége, kereseti viszonyai stb. szerint különbözhet és ténylegesen különbözik is más emberektõl. Az állam joga – s egyben bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévõ különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta különbségtételt tilt – egy ilyen általános tilalom összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével –, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sértõ megkülönböztetéseket. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság nyomatékosan rámutat: az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének a vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó szabályát is csak ekként szabad értelmezni. Amikor tehát az Alkotmány 70/I. §-a kifejezetten a vagyoni viszonyoknak megfelelõ közteherviselést írja elõ, ez nem jelent az alaptörvényen belüli ellentétet a 70/A. § (1) bekezdésével. Sem a
615
jogegyenlõségbõl, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ugyanis, hogy – vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez, illetõleg – az állam bizonyos, kifejezetten a hátrányos szociális helyzet ellensúlyozását szolgáló jogok (pl. a szociális bérlakás kiutalására való jogosultság), segélyek vagy kedvezmények szabályozásánál ne vehetné figyelembe az érintett személyek vagyoni helyzetét.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.] Az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók által övezeti besorolási-szabály az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével nem áll ellentétben. Az ingatlanok értékét befolyásolja, hogy azok az ország mely részén találhatóak, továbbá az országon belüli elhelyezkedésen túl befolyásolja az ingatlannak az adott településen belüli helye is. Minden településnek van frekventált és kevésbé frekventált területe, amelyen az ingatlanok értéke – akár azonos terv alapján készült építmények forgalmi értéke is – különbözik a fekvés szerinti hely függvényében. Az arányos közteherviselés elve érvényesítésének egyik megnyilvánulási formája lehet a Htv. 16. § a) pontjának alkalmazásakor a frekventált és kevésbé frekventált területek szerinti eltérõ mértékû adómegállapítás. Az építményadó mértékének megállapításánál, ahol nem a Htv. 16. § b) pontja szerinti korrigált forgalmi érték az alapja az adómérték megállapításának, hanem a Htv. 16. § a) pont szerint az építmény alapterülete, ott a Htv. 6. § c) pontjában meghatározott, a helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. Az Ör. támadott rendelkezése esetében a Képviselõ-testület két övezetet állapított meg. Az Alkotmánybíróság korábbi eljárásában sem találta alkotmányellenesnek az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást, ahol a településen fizetendõ építményadó mértékét az önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciáltan állapította meg az önkormányzat (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2129.) Az Ör. szabályozása kétségtelenül különbségtételt jelent a Siófok két része közötti ingatlantulajdonosok között, ám e különbségtétel a kifejtettek szerint nem alkotmányellenes, s ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította. 1.2. Az idegenforgalmi adó kommunális jellegû adó, az adó tárgya a vendégéjszaka, illetve az olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület, amely nem minõsül lakásnak, az adó alanya a nem állandó lakos vendég, illetve az épület tulajdonosa. Ez esetben az adó tárgya nem valamilyen vagyontárgy. Az idegenforgalmi adó esetében az adó alanya az a személy, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,
616
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
illetve aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a Htv. 12. §-ában meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak. Az idegenforgalmi adó célja nem valamilyen vagyontárgy adóztatása, hanem az önkormányzat által biztosított és igénybe vett kommunális szolgáltatás, helyi közszolgáltatás biztosításához – az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodó – közteherként történõ hozzájárulás. Mivel az adófizetési kötelezettség alapja a helyi közszolgáltatás igénybevétele – és nem az adóalany vagyoni helyzete –, ezért az idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a szálláshely településen belüli frekventált vagy kevésbé frekventált helyen lévõ elhelyezkedésén alapuló eltérõ nagyságú adómérték megállapításának, a szálláshelyet igénybe vevõ nem állandó lakos esetében az adómérték differenciálásának nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Az ilyen differenciálás az azonos csoportba tartozó adóalanyok között sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogegyenlõség követelményét, ezért alkotmányellenes. A Htv. 6. § a) pontja alapján a már bevezetett helyi adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit. Az Ör. idegenforgalmi adóról szóló rendelkezéseinek részleges megsemmisítésével az egységes adómérték megállapítására az Alkotmánybíróságnak hatásköre nincs. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezésének az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napjával történõ megsemmisítése az önkormányzat gazdálkodását, az ellátandó feladatok tárgyévi finanszírozását veszélyeztetné, mivel az önkormányzat költségvetésében az idegenforgalmi adó a helyi adó bevétel jelentõs részét képezi. Ezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját pro futuro, 2007. december 31. napjával semmisítette meg. A pro futuro megsemmisítéssel egyben a Képviselõ-testületnek is lehetõsége nyílik arra, hogy még a 2007. évben 2008. január 1-jétõl oly módon módosítsa az Ör.-t, hogy annak szabályozása megfeleljen a jogegyenlõség követelményéinek. A Htv. 30. § b) pontján alapuló az Ör. 6. § b) pontjában az adómérték megállapításánál – a belterületen és a külterületen biztosított helyi közszolgáltatás eltérõ volta miatt –, illetve az Ör. 21. §-ában a Képviselõ-testület a Htv. 6. § d) pontjában kapott törvényi felhatalmazás alapján biztosított adókedvezményt, illetve adómentességet. Az Alkotmánybíróság számos döntésében – elvi jelleggel a 670/B/1997. AB határozatban – mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta: „a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szemponto-
8. szám
kat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérõ kedvezõbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket”. (ABH 1999, 600., 604.) Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja és a 21. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat e vonatkozásban elutasította. 2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.] Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközõnek minõsítette, ezért az Ör. 6. § a) pontjának a Htv. 6. § c) pontjával ellentétét már nem vizsgálta. 3. Az állampolgárok alapvetõ alkotmányos kötelezettsége, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájáruljanak. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében követelmény, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azzal arányban kell állnia. „A hozzájárulás módját és mértékét a helyi adók esetében a Htv. és a helyi képviselõ-testületeknek a helyi adók megállapításáról szóló rendeletei határozzák meg. A Htv. az adóalanyok teherviselõ képességének védelmében szabályozza a helyi adók megállapításának kereteit, korlátozva ezzel az önkormányzatok adómegállapítási jogát. A 6. § c) pontjában kimondja, hogy az önkormányzat a helyi adó mértékét – a törvény keretei között – a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapítja meg. A törvény maga állapít meg adómentességeket és adókedvezményeket, és felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy további kedvezményeket, mentességeket állapítson meg rendeletében.” [49/1993. (VII. 6.) AB határozat, ABH 1993, 493, 496.] Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy a Htv. 6. § c) pontjának rendelkezése alapján az építményadó esetében az adómaximum a 2007. évre az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
1042,60 Ft/m2, valamint az idegenforgalmi adó esetében az adómaximum a 2007. évre vendégéjszaka alapján 347,50 Ft/személy, illetve épület után évente 1042,60 Ft/m2. A Képviselõ-testület az Ör. 6. § b) pontjában (épület után 1000 Ft/m2 és a 24. § (1) bekezdésében (építményadó I. övezetben 80 m2 feletti lakás céljára szolgáló épület, épületrész, valamint nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2, 80 m2-ig lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2, II. övezetben 600 Ft/m2 a Htv. 6. § c) pontjában, valamint a 16. § a) pontjában és 33. § c) pontjában meghatározott keretek között, a törvényi felsõ határként meghatározott adómaximum évi mértéknél alacsonyabb összegekben állapította meg az adóköteles adótárgy után fizetendõ építményadó, illetve az idegenforgalmi adó 2007. január 1-jétõl fizetendõ mértékét. Ezzel a Képviselõ-testület eleget tett azon törvényi kötelezettségének is, amely szerint a vagyoni típusú adók körében az építményadót egységesen – jelen esetben tételes összegben – határozhatja meg [Htv. 7. § b) pontja], illetve az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál [Htv. 7. § c) pontja]. Az Ör. 6. § b) pontja és a 24. §-a a fizetendõ adó mértéke tekintetében az Ör. 1. számú mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciált, emiatt az adó mértékét az Alkotmánybíróság nem minõsítette aránytalannak. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján a vagyoni típusú adó mértékét azokban az esetekben minõsítette alkotmányellenesnek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710.; 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 622–623.; 507/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1500, 1506.]. A Htv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselõ-testület szabad mérlegelésén nyugszik, aminek célszerûségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja, valamint a 24. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában azok Htv. 6. § c) pontjába ütközésébõl eredõ alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. 4. Négy indítványozó az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást azért is jogszabályellenesnek tartották, mert – véleményük szerint – azt az építményadó-rendeletben nem lehet szabályozni. A Htv. 1. § (1) bekezdése alapján a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Arra vonatkozóan sem a Htv., sem más jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, hogy a Htv.-ben meghatározott egyes helyi adókat az önkormányzat csak adótípusonként önálló rendeletben állapíthatja meg. Tehát annak jogszabályi akadálya nincs, hogy az önkormányzat akár több helyi adót is egy önkormányzati rendeletben vezessen be, állapítsa meg
617
az egyes adótípusokra vonatkozó – Htv. által az önkormányzat hatáskörébe utalt – szabályokat. Az Ör. – már a jogszabályszerkesztésrõl szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésében a jogszabály megjelölésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – az önkormányzati rendelet tárgyának a helyi adókat és az adózás rendjét jelölte meg, és nem az indítványozók által hivatkozott építményadót. Ezért az önkormányzati rendelet tárgya és szabályozási tartalma nem ellentétes egymással. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította. 5. Az ötödik indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében, és ezért az Alkotmány a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását is kérte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szociális biztonsághoz való jog tartalma, az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló „ellátáshoz való jogot” jelenti. Az állam eleget tesz alkotmányi kötelezettségének, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és mûködteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatás egyéb rendszereit. „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság az ellátásra való jogot a társadalombiztosítás útján és szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az idézett rendelkezésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság – az indítványokban megfogalmazott sérelmek kapcsán – a szociális biztonsághoz való jog kérdéseit vizsgálta és értelmezte, mert nyilvánvalóan jogilag csak ez releváns. Álláspontja szerint a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági viszonyok kedvezõtlen alakulása következtében ne csökkenhetne. Az államnak polgárai szociális biztonsága tekintetében fennálló kötelezettségeit az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében foglaltak általános jelleggel nevesítik.” [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162–163.] „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állam általi biztosításának kötelezettségét tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok mint alkotmányos alapjogok nem vezethetõk le.” [42/2000. (XI. 8.) AB határozat, ABH 2000, 329, 334.] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései és az Alkotmány idézett 70/E. §-a között nincs alkotmányjogilag értékelhetõ tartalmi összefüggés, mert a helyi adókkal kapcso-
618
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
latos jogalkotás nem a szociális jogok vonatkozásában fennálló alkotmányos állami feladatok körébe esik. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 716, 717.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.], ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította.
8. szám
léklet szerinti önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok együttesen 16 088 748 ezer forint támogatásban részesülnek. A 2. számú melléklet szerinti települési önkormányzatok támogatási igényének elismerésére a törvény szerint nincs lehetõség. A támogatások átutalása – az elõlegek elszámolását figyelembe véve – 2007. július hónaptól kezdõdõen, a nettó finanszírozás keretében történik. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
6. Az ötödik indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérve az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan is hivatkozott, de erre irányuló kérelmét nem indokolta. Az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította. A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul. Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 123/B/2007.
IV. rész A pénzügyminiszter közleménye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok 2007. évi I. ütemû támogatásáról A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján 2007. évben, az I. ütemben az 1. számú mel-
1. számú melléklet Támogatásban részesülõ önkormányzatok Sorszám
Önkormányzat neve
Támogatás (ezer Ft)
Baranya megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Abaliget Áta Baranyajenõ Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Diósviszló Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávasztára Egerág Felsõegerszeg Gilvánfa Hegyszentmárton Hetvehely Ivánbattyán Kákics Kisasszonyfa Kisherend Kisjakabfalva Kistótfalu Liget Lúzsok Magyarlukafa Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Márok Mezõd Nagycsány Nagynyárád
9 160 2 013 14 607 3 897 12 846 4 803 14 405 23 648 2 590 2 746 3 699 8 450 7 119 1 250 11 524 11 882 19 758 1 491 5 344 1 160 1 432 1 042 5 299 4 732 2 025 4 050 7 425 7 339 957 3 281 3 215 2 889 6 723 5 745
8. szám Sorszám
35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Okorág Okorvölgy Oroszló Ócsárd Ózdfalu Palkonya Rádfalva Regenye Sásd Sellye Siklósnagyfalu Somogyhárságy Sósvertike Szentkatalin Szentlászló Szentlõrinc Varga Vásárosbéc Vázsnok Versend Villánykövesd Vokány Baranya megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
4 036 410 1 123 9 322 7 831 1 524 2 316 2 712 54 255 61 579 3 729 12 392 7 594 2 415 6 911 38 821 1 116 1 593 2 174 9 810 653 17 942 468 804
Bács-Kiskun megye 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.
Borota Csávoly Dunafalva Foktõ Fülöpháza Gátér Géderlak Harkakötöny Imrehegy Izsák Jánoshalma Kalocsa Kaskantyú Kiskõrös Kisszállás Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunpeszér Mátételke Ordas Pirtó Rém Tataháza Tiszaalpár Uszód Bács-Kiskun megye összesen:
13 667 20 603 13 281 8 073 9 917 16 482 1 857 3 419 15 119 35 757 4 350 109 755 13 168 45 471 22 463 16 758 34 987 9 190 2 875 2 033 10 668 3 898 11 140 30 562 3 545 10 341 469 379
Sorszám
619 Önkormányzat neve
Támogatás (ezer Ft)
Békés megye 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.
Almáskamarás Battonya Békéssámson Békésszentandrás Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsûd Csabaszabadi Csanádapáca Doboz Dombegyház Dombiratos Geszt Kardos Kevermes Kétegyháza Kétsoprony Kisdombegyház Körösnagyharsány Körösújfalu Kötegyán Lõkösháza Magyardombegyház Medgyesbodzás Mezõgyán Mezõhegyes Okány Pusztaottlaka Sarkadkeresztúr Tarhos Tótkomlós Végegyháza Zsadány Békés megye összesen:
12 048 68 127 18 423 5 514 28 033 23 014 12 196 23 864 1 419 28 388 32 054 12 506 21 024 16 994 11 734 8 553 15 537 13 600 12 923 18 896 7 374 5 951 2 732 5 926 18 923 17 675 65 942 23 597 18 282 41 854 10 792 23 167 6 233 5 567 638 862
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.
Abaújlak Abaújszántó Abaújvár Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsószuha Arló Arnót Ároktõ Beret Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud
3 782 47 580 2 785 10 874 4 375 26 692 662 2 049 11 847 1 241 6 087 4 679 16 980 22 471 31 898
620 Sorszám
132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Bodrogolaszi Borsodgeszt Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bódvalenke Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csobád Dédestapolcsány Domaháza Edelény Emõd Encs Erdõbénye Erdõhorváti Égerszög Farkaslyuk Felsõberecki Felsõgagy Felsõtelekes Felsõvadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkomlós Füzérradvány Gagybátor Garadna Gelej Golop Gönc Göncruszka Halmaj Harsány Háromhuta Hegymeg Hejce Hejõbába Hejõpapi Hercegkút Hernádvécse Hidasnémeti Hídvégardó Hollóháza Imola Izsófalva Járdánháza
Támogatás (ezer Ft)
14 959 2 108 32 904 12 652 5 442 5 205 832 11 802 4 462 1 299 6 180 5 569 9 299 27 883 12 937 6 136 9 359 99 724 76 579 16 254 5 227 28 423 2 773 8 318 9 950 1 946 6 482 8 897 4 413 2 835 19 172 1 719 10 931 4 879 4 237 1 887 4 077 4 997 6 271 53 658 10 393 16 177 9 834 4 481 1 510 5 925 1 324 13 012 7 954 9 470 11 714 27 633 37 528 351 15 182 22 144
Sorszám
188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243.
8. szám Önkormányzat neve
Karos Kisgyõr Kishuta Kiskinizs Kistokaj Komlóska Kondó Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kurityán Lak Legyesbénye Léh Makkoshotyka Mád Mályinka Megyaszó Mezõcsát Mezõkövesd Mezõnagymihály Mezõnyárád Mikóháza Mogyoróska Monok Nagyhuta Nagyrozvágy Nekézseny Négyes Novajidrány Nyíri Olaszliszka Pamlény Parasznya Pácin Pálháza Pányok Pere Pusztafalu Putnok Ragály Rakaca Rátka Répáshuta Rudabánya Rudolftelep Sajókaza Sajópetri Sajószentpéter Sály Sárazsadány Sárospatak Sáta Sátoraljaújhely Szalaszend Szászfa
Támogatás (ezer Ft)
6 373 12 973 4 928 5 684 6 276 6 789 8 509 7 703 2 228 7 830 14 976 4 873 43 365 2 327 23 079 39 097 1 814 3 656 9 004 128 215 5 135 3 398 5 905 975 25 226 952 28 932 15 815 1 160 3 338 50 40 105 1 077 3 460 8 412 22 564 1 447 1 353 4 263 82 221 2 307 14 777 2 369 12 505 29 081 16 203 5 143 9 944 27 099 459 5 143 113 961 17 941 162 045 10 070 2 208
8. szám Sorszám
244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Szegi Szegilong Szemere Szendrõ Szentistván Szomolya Szögliget Szõlõsardó Szuhafõ Szuhakálló Szuhogy Tard Tardona Tállya Telkibánya Tibolddaróc Tiszakeszi Tiszaladány Tiszatarján Tokaj Tolcsva Tomor Tornanádaska Tornaszentjakab Trizs Uppony Újcsanálos Vajdácska Vámosújfalu Vilmány Vilyvitány Viss Vizsoly Zádorfalva Zubogy Zsujta Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
3 168 4 982 415 27 966 3 497 15 608 9 548 2 565 1 112 2 874 21 280 9 799 11 706 12 376 5 052 31 188 5 029 16 278 3 231 74 803 20 002 2 753 4 823 7 599 3 526 6 343 6 554 13 981 10 213 25 608 4 201 7 824 34 106 4 099 10 813 1 388 2 394 363
Sorszám
294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312.
621 Önkormányzat neve
Klárafalva Magyarcsanád Maroslele Mindszent Nagyér Nagytõke Óföldeák Ópusztaszer Öttömös Pitvaros Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Szegvár Székkutas Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Csongrád megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
4 163 28 079 12 165 45 104 857 7 592 1 606 19 147 26 595 23 793 34 099 19 709 40 181 15 472 33 472 7 687 35 416 30 380 29 376 720 877
Fejér megye 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327.
Alsószentiván Bakonycsernye Csabdi Csõsz Enying Hantos Káloz Lepsény Mezõkomárom Nagykarácsony Nagylók Soponya Szabadhídvég Vereb Vértesboglár Fejér megye összesen:
15 333 4 046 8 398 5 105 32 916 15 636 16 702 5 435 24 435 7 729 9 915 6 817 7 854 16 407 3 125 179 853
Csongrád megye 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293.
Ambrózfalva Apátfalva Árpádhalom Ásotthalom Csanádalberti Csanádpalota Csanytelek Deszk Dóc Eperjes Fábiánsebestyén Felgyõ Földeák Királyhegyes
12 858 21 657 2 291 4 411 15 822 33 848 3 623 34 628 17 099 20 686 29 640 36 573 58 191 14 657
Gyõr-Moson-Sopron megye 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339.
Agyagosszergény Barbacs Bogyoszló Bõsárkány Darnózseli Dunaremete Dunasziget Egyed Enese Fertõd Fertõendréd Gönyû
20 516 8 844 7 796 30 363 23 883 1 223 26 078 5 402 11 194 22 586 2 330 10 803
622 Sorszám
340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Gyömöre Gyõrsövényház Kapuvár Kisbabot Kisbajcs Markotabödöge Mecsér Mezõörs Nagybajcs Osli Pannonhalma Páli Pér Rábacsanak Rábakecöl Rábapordány Rábaszentandrás Répcevis Sokorópátka Szárföld Szerecseny Szilsárkány Táp Tárnokréti Und Újrónafõ Várbalog Vének Vitnyéd Gyõr-Moson-Sopron megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
10 631 27 023 52 337 811 15 302 2 278 8 583 4 357 5 225 23 452 47 719 3 179 8 627 18 590 21 363 830 8 391 5 600 4 913 4 100 2 484 8 714 4 293 1 882 11 412 2 322 1 850 853 18 393 496 532
Sorszám
391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422.
Hajdú-Bihar megye 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390.
Álmosd Bakonszeg Báránd Bedõ Berekböszörmény Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Bojt Csökmõ Esztár Földes Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúsámson Hajdúszovát Hencida Hortobágy Hosszúpályi
45 082 35 785 32 346 10 517 42 986 27 288 40 946 28 555 13 918 42 202 32 900 7 111 23 768 16 375 31 305 5 318 21 818 55 917 27 979 2 316 5 230 71 181
8. szám Önkormányzat neve
Kismarja Kokad Komádi Konyár Körösszakál Körösszegapáti Létavértes Magyarhomorog Mezõpeterd Mezõsas Monostorpályi Nagykereki Nagyrábé Nyíradony Nyírmártonfalva Pocsaj Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szentpéterszeg Szerep Tépe Tiszacsege Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Vámospércs Váncsod Vekerd Hajdú-Bihar megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
23 710 12 297 4 009 2 831 29 819 34 754 52 230 18 180 5 891 25 377 19 515 22 547 8 561 66 636 4 051 40 207 71 161 11 673 23 864 23 376 26 217 19 395 89 003 10 556 7 835 15 086 24 529 35 148 22 455 19 997 1 031 903 1 393 687
Heves megye 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441.
Aldebrõ Atkár Balaton Bekölce Bélapátfalva Egerszólát Erdõkövesd Fedémes Feldebrõ Gyöngyöstarján Heves Istenmezeje Ivád Kisnána Kompolt Mátraballa Mezõtárkány Mikófalva Nagykökényes
12 650 11 738 29 626 8 615 29 195 15 450 10 254 1 503 8 246 7 664 52 712 3 072 4 799 1 688 16 193 12 361 19 040 11 301 697
8. szám Sorszám
442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Nagyút Nagyvisnyó Noszvaj Pétervására Poroszló Recsk Sarud Szentdomonkos Szücsi Tófalu Váraszó Vécs Visznek Heves megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
7 538 9 235 8 216 21 319 27 891 3 012 5 852 4 163 8 763 3 627 6 417 10 327 1 053 374 217
Komárom-Esztergom megye 455. 456. 457. 458. 459.
Annavölgy Bajót Csép Szomor Úny Komárom-Esztergom megye összesen:
16 423 2 507 3 413 10 322 1 918 34 583
Sorszám
488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513.
Nógrád megye 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487.
Alsótold Balassagyarmat Bátonyterenye Berkenye Bér Bokor Borsosberény Buják Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dorogháza Ecseg Egyházasgerge Endrefalva Felsõtold Garáb Herencsény Héhalom Hugyag Ipolytarnóc Karancsalja Karancsberény Kozárd Kutasó
3 976 336 183 29 130 245 4 124 3 918 16 789 2 613 10 655 8 760 4 848 882 7 950 320 4 762 5 242 13 509 435 3 086 854 11 899 12 813 14 638 6 172 191 9 333 4 070 3 368
623 Önkormányzat neve
Litke Lucfalva Ludányhalászi Magyarnándor Márkháza Mátramindszent Mihálygerge Mohora Nagykeresztúr Nézsa Nógrádmarcal Nógrádsipek Õrhalom Piliny Rimóc Romhány Sámsonháza Szanda Szente Szécsény Szécsényfelfalu Szilaspogony Szirák Szuha Tereske Varsány Nógrád megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
5 816 12 409 3 846 29 273 3 783 21 279 9 326 15 250 3 461 5 677 4 961 18 904 18 610 11 674 9 415 3 718 1 895 3 829 5 929 57 885 677 54 3 400 3 529 11 746 7 779 794 890
Pest megye 514. 515. 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522. 523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538.
Acsa Aszód Bernecebaráti Galgagyörk Ipolydamásd Kartal Kemence Kisnémedi Kocsér Kóspallag Letkés Márianosztra Mikebuda Nagybörzsöny Nagykáta Perõcsény Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szigetszentmárton Szob Szokolya Vácduka Vácegres Váckisújfalu
10 386 29 231 23 594 14 058 8 425 28 590 30 456 19 320 5 982 20 665 16 853 14 886 11 219 31 460 2 385 2 397 18 954 12 142 8 430 8 234 63 315 6 197 5 270 17 735 4 556
624 Sorszám
539. 540.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Vácrátót Vámosmikola Pest megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
9 469 20 156 444 365
Somogy megye 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555. 556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567. 568. 569. 570. 571. 572. 573. 574. 575. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588. 589.
Ádánd Balatonszentgyörgy Baté Bábonymegyer Bedegkér Berzence Bodrog Bolhó Bõszénfa Buzsák Büssû Cserénfa Csoma Csombárd Csurgó Ecseny Edde Fiad Fonó Fõnyed Gadány Gamás Gálosfa Gölle Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa Hedrehely Heresznye Hollád Homokszentgyörgy Inke Istvándi Jákó Kaposgyarmat Kaposkeresztúr Kaposszerdahely Karád Kálmáncsa Kánya Kercseliget Kereki Kisbajom Kisbárapáti Kötcse Lad Magyaratád
12 895 24 021 1 725 16 814 24 127 2 841 10 069 1 715 13 390 14 696 970 4 391 2 971 6 577 83 033 919 9 230 4 583 2 511 3 215 3 706 18 585 11 572 4 534 16 178 4 374 11 435 2 769 11 936 5 054 1 387 3 226 19 783 20 360 6 206 10 011 9 828 2 184 19 421 11 189 1 508 3 353 5 566 12 124 700 6 354 12 965 4 353 19 464
Sorszám
590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600. 601. 602. 603. 604. 605. 606. 607. 608. 609. 610. 611. 612. 613. 614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622. 623. 624. 625. 626. 627. 628. 629. 630. 631. 632. 633. 634. 635. 636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645.
8. szám Önkormányzat neve
Magyaregres Marcali Mezõcsokonya Miklósi Mosdós Nagybajom Nagycsepely Nágocs Nemesdéd Nemesvid Osztopán Öreglak Õrtilos Pamuk Patalom Pogányszentpéter Polány Porrogszentkirály Pusztaszemes Sántos Simonfa Somodor Somogyacsa Somogyaszaló Somogybükkösd Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogyszentpál Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Szegerdõ Szentbalázs Szorosad Szólád Szõlõsgyörök Szulok Tab Tarany Taszár Teleki Tengõd Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Vízvár Vörs Zics Zimány
Támogatás (ezer Ft)
8 880 22 952 950 9 172 20 925 34 494 5 191 15 454 10 197 17 372 26 861 11 767 4 000 8 659 1 500 3 366 2 037 6 053 6 084 14 566 4 961 5 181 3 988 15 868 2 675 6 186 7 336 7 287 48 172 7 941 14 508 5 897 3 213 7 923 14 529 43 961 6 401 9 544 1 096 8 727 15 649 2 112 66 585 18 991 11 843 4 366 8 512 6 766 5 033 8 294 12 888 10 651 7 062 13 393 240 15 000
8. szám Sorszám
646. 647.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Zselickislak Zselicszentpál Somogy megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
6 565 6 527 1 177 169
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 648. 649. 650. 651. 652. 653. 654. 655. 656. 657. 658. 659. 660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668. 669. 670. 671. 672. 673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687. 688. 689. 690. 691. 692. 693. 694. 695. 696.
Ajak Anarcs Apagy Balkány Balsa Barabás Bátorliget Beregsurány Berkesz Besenyõd Beszterec Biri Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Csegöld Csenger Csengersima Csengerújfalu Demecser Dombrád Érpatak Fábiánháza Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Gávavencsellõ Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Gyõröcske Gyõrtelek Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ibrány Ilk Jánd Jánkmajtis Jéke Kállósemjén Kántorjánosi
18 046 11 443 9 336 47 856 21 994 21 975 17 303 21 947 21 315 8 939 33 450 25 822 23 554 20 577 21 850 6 883 21 024 12 143 38 002 8 123 14 916 32 735 58 980 14 538 46 939 14 031 10 279 14 593 14 312 13 614 7 622 7 026 17 246 45 051 20 259 903 24 376 2 551 6 822 5 708 3 837 7 116 77 408 6 755 20 757 21 899 16 476 13 101 4 869
Sorszám
697. 698. 699. 700. 701. 702. 703. 704. 705. 706. 707. 708. 709. 710. 711. 712. 713. 714. 715. 716. 717. 718. 719. 720. 721. 722. 723. 724. 725. 726. 727. 728. 729. 730. 731. 732. 733. 734. 735. 736. 737. 738. 739. 740. 741. 742. 743. 744. 745. 746. 747. 748. 749. 750. 751. 752.
625 Önkormányzat neve
Kemecse Kék Kékcse Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisvarsány Kisvárda Kisszekeres Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kölcse Kömörõ Laskod Levelek Lövõpetri Magosliget Magy Mánd Máriapócs Márokpapi Mátészalka Mátyus Mezõladány Méhtelek Mérk Milota Nagyar Nagydobos Nagyecsed Nagyhalász Nagyvarsány Nábrád Nemesborzova Nyírbátor Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövõ Nyírlugos Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírtass Nyírtelek Nyírtét
Támogatás (ezer Ft)
56 588 12 223 16 837 29 087 757 21 629 5 477 4 147 16 711 75 640 4 222 34 071 5 596 13 943 20 683 11 644 16 065 25 230 11 778 571 25 797 5 849 59 222 809 77 170 3 290 10 867 7 268 42 343 36 331 14 536 34 032 103 862 85 847 15 525 35 195 272 81 978 28 613 32 220 5 163 1 161 17 326 18 386 14 275 21 176 14 459 14 044 10 045 48 666 7 420 5 241 15 752 4 973 12 526 36 342
626 Sorszám
753. 754. 755. 756. 757. 758. 759. 760. 761. 762. 763. 764. 765. 766. 767. 768. 769. 770. 771. 772. 773. 774. 775. 776. 777. 778. 779. 780. 781. 782. 783. 784. 785. 786. 787. 788. 789. 790. 791. 792. 793. 794. 795. 796. 797. 798. 799. 800. 801. 802. 803. 804. 805. 806. 807. 808.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Nyírtura Olcsvaapáti Ófehértó Ököritófülpös Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Rakamaz Ramocsaháza Rétközberencs Rohod Rozsály Sényõ Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szamosangyalos Szamosbecs Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg Szatmárcseke Székely Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszalök Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavasvári
Támogatás (ezer Ft)
25 312 533 17 508 14 548 2 849 6 255 5 270 18 956 20 184 3 479 16 657 21 785 7 097 37 686 30 235 4 853 15 101 11 887 1 979 12 645 5 804 39 890 17 123 4 458 8 853 30 034 4 228 6 653 19 748 3 264 1 847 21 983 23 857 25 501 28 006 8 933 19 497 33 448 6 260 24 099 12 304 10 145 8 694 17 358 35 969 21 422 11 218 30 178 51 010 7 136 20 297 8 402 30 168 16 975 23 184 131 705
Sorszám
809. 810. 811. 812. 813. 814. 815. 816. 817. 818. 819. 820. 821. 822. 823.
8. szám Önkormányzat neve
Tiszavid Tornyospálca Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újfehértó Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Zajta Zsurk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
202 10 040 18 521 19 943 17 978 19 520 50 6 064 37 064 13 239 9 881 31 236 12 414 3 984 3 307 3 535 094
Jász-Nagykun-Szolnok megye 824. 825. 826. 827. 828. 829. 830. 831. 832. 833. 834. 835. 836. 837. 838. 839. 840. 841. 842. 843. 844. 845. 846. 847. 848. 849. 850. 851. 852. 853. 854. 855. 856.
Abádszalók Cibakháza Jászágó Jászdózsa Jászivány Kétpó Kisújszállás Kuncsorba Kunhegyes Kunszentmárton Mesterszállás Nagyiván Nagyrév Öcsöd Örményes Pusztamonostor Rákóczifalva Szelevény Tiszabõ Tiszabura Tiszaderzs Tiszafüred Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenõ Tiszakürt Tiszaörs Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszõlõs Tiszatenyõ Tiszavárkony
48 954 16 365 2 428 3 040 5 355 9 312 148 408 5 654 112 483 34 315 16 734 15 805 29 011 27 908 9 290 9 088 48 165 41 879 7 341 5 036 3 214 58 975 17 432 1 787 29 424 14 549 41 454 18 890 11 533 34 717 16 308 32 718 21 048
8. szám Sorszám
857. 858. 859.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Támogatás (ezer Ft)
Tomajmonostora 15 718 Újszász 122 333 Vezseny 9 313 Jász-Nagykun-Szolnok megye összesen: 1 045 984
Tolna megye 860. 861. 862. 863. 864. 865. 866. 867. 868. 869. 870. 871. 872. 873. 874. 875. 876. 877. 878. 879. 880. 881. 882. 883.
Attala Báta Dombóvár Fácánkert Felsõnána Felsõnyék Fürged Gerjen Grábóc Györköny Kajdacs Kakasd Kisszékely Kocsola Kölesd Magyarkeszi Medina Mórágy Pincehely Pusztahencse Szakcs Tamási Tengelic Tolnanémedi Tolna megye összesen:
5 893 832 69 046 2 337 5 725 575 1 285 8 591 2 733 17 199 3 553 17 479 3 999 616 16 632 14 492 12 346 14 183 14 591 14 533 9 623 51 529 20 818 22 484 331 094
Vas megye 884. 885. 886. 887. 888. 889. 890. 891. 892. 893. 894. 895. 896. 897. 898. 899. 900. 901. 902.
Acsád Alsóújlak Bajánsenye Csehimindszent Csepreg Csénye Egyházashetye Felsõcsatár Hegyfalu Ispánk Ják Káld Kám Kerkáskápolna Kondorfa Köcsk Magyarszombatfa Mikosszéplak Nagyrákos
6 580 3 490 3 122 2 516 98 652 8 390 12 299 4 585 19 974 2 209 54 015 7 283 2 413 696 5 870 1 043 7 654 1 904 3 439
Sorszám
903. 904. 905. 906. 907. 908. 909. 910. 911. 912. 913. 914. 915.
627 Önkormányzat neve
Nagysimonyi Õrimagyarósd Õriszentpéter Rönök Sitke Szakonyfalu Szalafõ Szatta Szentpéterfa Szergény Szõce Vasvár Velemér Vas megye összesen:
Támogatás (ezer Ft)
3 462 5 123 37 583 5 947 2 260 1 630 6 989 2 752 14 372 1 583 4 280 4 689 2 480 339 284
Veszprém megye 916. 917. 918. 919. 920. 921. 922. 923. 924. 925. 926. 927. 928. 929. 930. 931. 932. 933. 934. 935. 936. 937. 938. 939. 940. 941.
Balatonhenye Csabrendek Csajág Devecser Hárskút Hosztót Kemenesszentpéter Monoszló Nagyesztergár Nemesvita Öskü Pula Rigács Somlójenõ Somlószõlõs Sümeg Szentimrefalva Szentjakabfa Taliándörögd Tüskevár Ukk Veszprémgalsa Vigántpetend Zalaerdõd Zalameggyes Zalaszegvár Veszprém megye összesen:
3 108 7 312 2 970 33 321 5 883 3 411 13 986 3 062 1 632 1 041 13 581 4 489 3 383 7 403 4 268 54 082 1 885 1 001 9 595 2 232 4 673 3 032 1 337 2 382 933 3 519 193 521
Zala megye 942. 943. 944. 945.
Alibánfa Alsónemesapáti Alsószenterzsébet Baktüttõs
2 734 6 124 943 3 501
628 Sorszám
946. 947. 948. 949. 950. 951. 952. 953. 954. 955. 956. 957. 958. 959. 960. 961. 962. 963. 964. 965. 966. 967. 968. 969. 970. 971. 972. 973. 974. 975. 976. 977. 978. 979. 980. 981. 982. 983. 984. 985. 986. 987. 988. 989. 990. 991. 992. 993. 994. 995. 996. 997. 998. 999. 1000. 1001.
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Önkormányzat neve
Barlahida Bázakerettye Becsehely Becsvölgye Belezna Borsfa Böde Csesztreg Csonkahegyhát Csömödér Csörnyeföld Dióskál Dobri Dobronhegy Döbröce Egeraracsa Eszteregnye Felsõrajk Fityeház Garabonc Gelse Gelsesziget Gétye Gutorfölde Gyûrûs Hahót Homokkomárom Hosszúvölgy Iklódbördõce Karmacs Kálócfa Keménfa Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkateskánd Kisgörbõ Kiskutas Kisvásárhely Kissziget Kozmadombja Kustánszeg Lenti Letenye Lovászi Magyarszerdahely Mihályfa Mikekarácsonyfa Milejszeg Molnári Muraszemenye Nagygörbõ Nemesapáti Nemesnép Nemespátró Nemesszentandrás
Támogatás (ezer Ft)
5 222 9 116 20 240 19 247 15 490 203 2 021 33 858 16 759 21 922 8 431 4 129 1 644 3 211 2 052 1 400 12 899 26 072 21 062 17 390 25 260 1 939 2 600 15 771 490 27 308 5 042 5 928 6 374 30 317 4 301 522 3 402 774 2 670 3 339 4 288 1 584 1 562 4 664 309 5 145 24 071 71 180 12 787 4 689 8 132 8 642 7 735 10 489 1 888 2 115 4 090 2 564 3 854 1 541
Sorszám
1002. 1003. 1004. 1005. 1006. 1007. 1008. 1009. 1010. 1011. 1012. 1013. 1014. 1015. 1016. 1017. 1018. 1019. 1020. 1021. 1022. 1023. 1024. 1025. 1026. 1027. 1028. 1029. 1030. 1031. 1032. 1033. 1034. 1035. 1036. 1037. 1038. 1039. 1040. 1041. 1042. 1043. 1044. 1045. 1046. 1047. 1048. 1049. 1050.
8. szám Önkormányzat neve
Németfalu Nova Oltárc Pacsa Pakod Páka Pálfiszeg Pórszombat Pölöske Pölöskefõ Pusztaapáti Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Ramocsa Resznek Rédics Rezi Rigyác Salomvár Sárhida Sármellék Söjtör Surd Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentpéterfölde Szentpéterúr Szepetnek Szécsisziget Szilvágy Tormafölde Tornyiszentmiklós Tótszentmárton Türje Vaspör Várvölgy Vindornyafok Vindornyaszõlõs Zalabaksa Zalalövõ Zalaszántó Zalaszentgrót Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalatárnok Zalavár Zebecke Zala megye összesen: ORSZÁG ÖSSZESEN:
Támogatás (ezer Ft)
7 723 14 721 1 851 3 625 3 723 24 194 3 990 3 643 19 673 3 885 118 10 180 6 341 1 130 2 601 11 844 21 940 1 785 7 883 7 805 38 385 11 353 13 972 17 780 3 255 3 437 11 592 3 020 10 238 33 071 2 995 967 3 253 2 439 9 394 21 450 5 916 14 109 2 548 4 874 5 770 18 618 16 283 43 728 435 8 070 3 346 12 122 2 079 1 056 190 16 088 748
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2. számú melléklet
Sorszám
Önkormányzat neve
Támogatásban nem részesülõ önkormányzatok Sorszám
Önkormányzat neve
629
Komárom-Esztergom megye 30.
Epöl Nógrád megye
Bács-Kiskun megye 1. 2. 3.
Csikéria Dunaegyháza Újtelek Békés megye
4. 5. 6. 7. 8.
Csárdaszállás Kamut Kertészsziget Méhkerék Szabadkígyós
31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
Somogy megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Bekecs Damak Egerlövõ Füzérkajata Kazincbarcika Kéked Ózd Csongrád megye
16. 17.
Alap Cece Igar Pákozd Vértesacsa
Csorna Himod Püski Pázmándfalu Zsira
Derecske Heves megye
29.
Kápolna
52. 53. 54. 55. 56.
Kérsemjén Nagyhódos Tivadar Vámosoroszi Vásárosnamény Jász-Nagykun-Szolnok megye
Hajdú-Bihar megye 28.
Andocs Bakháza Balatonboglár Csurgónagymarton Felsõmocsolád Fonyód Hetes Nagyatád Porrog Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Gyõr-Moson-Sopron megye 23. 24. 25. 26. 27.
43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
Derekegyház Üllés Fejér megye
18. 19. 20. 21. 22.
Cered Dejtár Galgaguta Ipolyszög Karancslapújtõ Kisbárkány Nógrádszakál Patvarc Pásztó Szalmatercs Szügy Zabar
57. 58. 59. 60. 61. 62.
Csépa Jánoshida Mezõhék Tiszagyenda Tiszaroff Törökszentmiklós Tolna megye
63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.
Bátaszék Bogyiszló Bonyhád Mõcsény Nagyszokoly Nagyszékely Szakály
630
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
Sorszám
Önkormányzat neve
Vas megye 70. 71. 72. 73. 74. 75.
Egyházashollós Gersekarát Kétvölgy Nagykölked Rátót Szeleste Veszprém megye
76.
Olaszfalu Zala megye
77. 78.
Kisbucsa Újudvar
Pályázati felhívás a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, valamint a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerûsítésére A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok valamint a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény mûszaki-technikai fejlesztése, szakmai programjának kialakításáról szóló 2/2006. (BK 2.) BM utasítással módosított 5/2001. (BK 2.) BM utasítás 4. pontja alapján a tûzoltóságok több évre szóló technikai fejlesztésének biztosítása érdekében az alábbi pályázati felhívást teszem közé: I. Pályázati feltételek 1. A pályázaton a készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ tûzoltóságokat fenntartó települési önkormányzatok (a továbbiakban: pályázó) vehetnek részt.
8. szám
c) a pályázott eszközfajtából a tûzoltóságnál meglévõ eszközök mennyiségét, életkorát és mûszaki állapotát, illetve részletes szakmai indoklást a tervezett fejlesztés szükségességérõl, d) a saját forrás biztosítását igazoló okmányokat (testületi határozat, önrész mértéke, legkorábban történõ biztosítás éve stb.), amelyek a közbeszerzési eljárás során fedezetként figyelembe vehetõk. (Nem vehetõ figyelembe saját forrásként a hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködési költségfedezete.) Az önrészesedés fedezetébe beszámítható az OKF által kijelölt szakértõ szervezet által – a tényleges mûszaki állapot alapján – megállapított értéken a csereként felajánlott 7 évesnél idõsebb tûzoltógépjármû-fecskendõ. Gépjármûfecskendõre történõ pályázat feltétele egy, a parancsnokságon folyamatosan készenléti szolgálatot ellátó gépjármûfecskendõ felajánlása (a gépjármûfecskendõre rendszeresített szívó, illetve nyomó oldali szakfelszerelés tartozék). Indokolt esetben (pályázó által részletesen leírt indoklás) a bírálóbizottság javaslatára az OKF a leadástól eltekinthet. A felajánlott fecskendõ leadási kötelezettségérõl, illetve értékének önrészként történõ elfogadásáról az OKF fõigazgatója dönt. e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy – a pályázat alapján elnyert és átvett eszközt készenlétben, az általa fenntartott tûzoltóság kezelésében tartja, – bármely okból történõ elidegenítés esetén a pályázott eszköz 5 éves koráig az OKF elõvásárlási jogát biztosítja a további tûzoltósági használat érdekében. A visszavásárlási ár maximuma a befizetett önrész, – a pályázat alapján elnyert eszközre olyan mértékû biztosítást köt, mellyel annak esetleges pótlását biztosítani tudja, – a pályázó vállalja a fejlesztés érdekében átvett eszköz üzemeltetéséhez szükséges összes személyi és tárgyi költség biztosítását. 5. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a beérkezett pályázatokat – szakmai véleményükkel együtt – a beadási határidõt követõ 10 napon belül kötelesek felterjeszteni az OKF-re.
II. A pályázható eszközök köre 2. A pályázatokat az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra – a fõváros esetében az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságra (a továbbiakban: OKF) kell benyújtani. 3. A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. október 31.
1. Mûszaki mentõ gépjármû könnyûkategória a) országúti gyorsbeavatkozó zártfelépítményes hordozójármû b) országúti gyorsbeavatkozó Pick Up rendszerû hordozójármû 2. Mûszaki mentõ gépjármû középkategória
4. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, címét, telefonszámát és pénzforgalmi jelzõszámát, b) a pályázott eszköz megnevezését, darabszámát,
3. Magasból mentõ gépjármû 30 méteres, 37 méteres, 42 méteres 18–24 méteres mûködési magasságú
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
4. Gépjármûfecskendõ a) 2000 liter víz b) 4000 liter víz 5. Vízszállító gépjármû minimum 6500 liter 6. Daru a) 30 tonna feletti névleges teherbírással 7. Kombinált tûzoltógépjármû (Magasból mentõ – fecskendõvel legalább 2000 liter víztérfogattal) 8. Erdõtüzes gépjármû 9. Hab-por konténer, cserefelépítményt szállító gépjármûvel 10. Nagyértékû tûzoltási és mûszaki mentõfelszerelés, védõruházat, védõfelszerelés 11. Fecskendõ felújítás 12. Felújított fecskendõ Megjegyzés: a 11. 12. pontok kivételével pályázat csak új technikai eszközre nyújtható be.
III. A támogatás mértéke és feltételei 6. A vissza nem térítendõ támogatás mértéke valamennyi pályázható eszköz esetében a tényleges bruttó vételár 80%-a. 7. A pályázható eszközök 1–9., 11. és 12. pontjaiban szereplõ gépjármûvek, szolgáltatások esetén a támogatás mértéke további 2%-kal növekszik, amennyiben a pályázó önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok közé tartozik a pályázat beadásakor, vagy az átadás évében. Az erre vonatkozó igazolást a pályázathoz vagy legkésõbb az önrész befizetési kötelezettséget megelõzõen 30 nappal csatolni kell. 8. A nyertes pályázó saját hozzájárulását 30 nappal a fizetési kötelezettség(ek) elõtt megküldött bekérõ levél alapján, legkésõbb 15 naptári nap alatt köteles átutalni az OKF Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-00000000 számú számlájára. 9. A pályázott eszközök csak a saját hozzájárulás teljes összegének kiegyenlítése után kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába.
631
IV. A pályázatok elbírálásának rendje 10. A pályázatokat szakmai bizottság értékeli. A bizottság elnöke: az OKF gazdasági fõigazgató-helyettese, tagjai: az OKF mûszaki fõosztály vezetõje, a hatósági fõigazgató-helyettesi szervezet, a veszélyhelyzet kezelési fõigazgató-helyettesi szervezet megbízottja, a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, a Létesítményi Tûzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének, a Megyei Jogú Városok Szövetségének, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselõje. (Az ülések állandó meghívottja – tanácskozási joggal – a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetének képviselõje.) 11. A pályázatok értékelése során a pályázó által fenntartott tûzoltóság mûködési területén élõ lakosainak számát, a terület nagyságát, infrastrukturális környezetét, valamint a jelenlegi eszközellátottsági szintjét és annak mûszaki állapotát kell figyelembe venni. 12. Elõnyben kell részesíteni azokat a tûzoltóságokat, amelyeknél a szervezési kategória módosulással összefüggésben indokolt technikai eszköz igény jelentkezik. 13. A pályázatok értékelésének határideje: a pályázatok lezárását követõ 50. nap. 14. Az értékelés alapján a fõigazgató javaslatot készít az önkormányzati és területfejlesztési miniszter részére. 15. A pályázatok elfogadásáról a jármûvek átadási sorrendjérõl a miniszter dönt. 16. A fõigazgató gondoskodik a döntést követõ 30 napon belül a pályázók értesítésérõl.
V. A pályázatok teljesítésének, elszámolásának rendje 16. A beszerzés a 2003. évi CXXIX. törvény figyelembevételével meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatása útján valósul meg. A közbeszerzési eljárások lefolytatására a negyedévente meglévõ pénzügyi fedezetek figyelembevételével, a pályázati igények alapján meghatározott technikai eszköz-
632
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
tartalommal kerül sor. Az egyes közbeszerzési eljárások mûszaki tartalmát az OKF fõigazgatója által kijelölt bizottság határozza meg. A pályázat során elfogadott tûzoltógépjármûvek és felszerelések átadása a beszerzések ütemében történik. 17. A gépjármûvek átadásának sorrendjét az OKF Fõigazgatójának javaslata alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter hagyja jóvá. 18. Az eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolást a beszerzõ szervezet a közbeszerzési eljárás pénzügyi lezárását követõen az OKF részére megküldi. Az OKF az eszközök egységárát 30 napon belül közli a pályázóval, egyben intézkedik a pénzügyi elszámolásról. 19. A pályázható technikai eszközökkel, a beszerzéssel és a pénzeszközök átutalásával összefüggõ kérdésekrõl a pályázókat az OKF Mûszaki Fõosztálya részletesen tájékoztatja. Dr. Tatár Attila tû. altábornagy s. k., fõigazgató
8. szám
c) a pályázott eszközfajtából a tûzoltóságnál meglévõ eszközök mennyiségét, életkorát és mûszaki állapotát, illetve részletes szakmai indokolást a tervezett fejlesztés szükségességérõl, d) a saját forrás biztosítását igazoló okmányokat, amelyek a közbeszerzési eljárás során fedezetként figyelembe vehetõk (nem vehetõ figyelembe saját forrásként az önkéntes tûzoltóság mûködési költségfedezete), e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázat alapján elnyert és átvett eszközt készenlétben tartja, f) bármely okból történõ elidegenítés esetén a pályázott eszköz 5 éves koráig az OKF elõvásárlási jogát biztosítja a további tûzoltósági használat érdekében. A visszavásárlási ár maximuma a befizetett önrész, – a pályázat alapján elnyert eszközre olyan mértékû biztosítást köt, mellyel annak esetleges pótlását biztosítani tudja, – a pályázó vállalja a fejlesztés érdekében átvett eszköz üzemeltetéséhez szükséges összes személyi és tárgyi költség biztosítását. 5. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a beérkezett pályázatokat – szakvéleményükkel együtt – a beadási határidõt követõ 10 napon belül kötelesek felterjeszteni az OKF-re.
II. A pályázható eszközök köre Pályázati felhívás az önkéntes tûzoltóságok szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerûsítésére A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok valamint a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény mûszaki-technikai fejlesztése, szakmai programjának kialakításáról szóló 2/2006. (BK 2.) BM utasítással módosított 5/2001. (BK 2.) BM utasítás 4. pontja alapján a tûzoltóságok több évre szóló technikai fejlesztésének biztosítása érdekében az alábbi pályázati felhívást teszem közzé. I. Pályázati feltételek 1. A pályázaton a készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ önkéntes tûzoltóságok – mint köztestületek – (a továbbiakban: pályázó) vehetnek részt.
1. Gépjármûfecskendõ 2000 liter víz 4000 liter víz 2. Vízszállító gépjármû minimum 6500 liter víz 3. Fecskendõ felújítás 4. Felújított fecskendõ 5. Kombinált tûzoltógépjármû (Magasból mentõ – fecskendõvel legalább 2000 liter víztérfogattal) 6. Nagyértékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés, védõruházat, védõfelszerelés.
2. A pályázatokat az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra kell benyújtani. III. A támogatás mértéke és feltételei 3. A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. október 31. 4. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, címét, telefonszámát és pénzforgalmi jelzõszámát, b) a pályázott eszköz megnevezését, darabszámát,
1. A vissza nem térítendõ támogatás mértéke valamennyi pályázható eszköz esetében a tényleges bruttó vételár, 90%-a. 2. A pályázható eszközök 1–5. pontjaiban szereplõ gépjármûvek, szolgáltatások esetén a támogatás mértéke
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
további 2%-kal növekszik, amennyiben a pályázó köztestületi tûzoltóság székhelyén lévõ önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok közé tartozik a pályázat beadásakor, vagy az átadás évében. Az erre vonatkozó igazolást a pályázathoz vagy legkésõbb az önrész befizetési kötelezettséget megelõzõen 30 nappal csatolni kell. 3. A nyertes pályázó saját hozzájárulását 30 nappal a fizetési kötelezettség(ek) elõtt megküldött bekérõ levél alapján, legkésõbb 15 naptári nap alatt köteles átutalni az OKF Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200283494-00000000 számú számlájára. 4. A pályázott eszközök csak a saját hozzájárulás teljes összegének kiegyenlítése után kerülhetnek az önkéntes tûzoltóság tulajdonába.
IV. A pályázatok elbírálásának rendje 1. A pályázatokat szakmai bizottság értékeli. A bizottság elnöke: az OKF gazdasági fõigazgató-helyettese, tagjai: az OKF mûszaki fõosztály vezetõje, a hatósági fõigazgató-helyettesi szervezet, a veszélyhelyzet kezelési fõigazgató-helyettesi szervezet megbízottja, a Létesítményi Tûzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselõje. 2. A pályázatok értékelése során a pályázó által fenntartott tûzoltóság mûködési területén élõ lakosainak számát, a terület nagyságát, infrastrukturális környezetét, valamint a jelenlegi eszközellátottsági szintjét és annak mûszaki állapotát kell figyelembe venni. 3. Elõnyben kell részesíteni a földrajzi elhelyezkedésüket és infrastrukturális környezetüket tekintve az ország tûzvédelmi szempontjából kiemelt helyen lévõ pályázókat.
633
4. A pályázatok értékelésének határideje: a pályázat lezárását követõ 30. nap. 5. Az értékelés alapján a fõigazgató javaslatot készít az önkormányzati és területfejlesztési miniszter részére. 6. A pályázatok elfogadásáról a jármûvek átadási sorrendjérõl a miniszter dönt. 7. A fõigazgató gondoskodik a döntést követõ 30 napon belül a pályázók értesítésérõl.
V. A pályázatok teljesítésének, elszámolásának rendje 1. Az új eszközök beszerzése a 2003. évi CXXIX. törvény figyelembevételével meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatása útján valósul meg. A közbeszerzési eljárások lefolytatására a negyedévente meglévõ pénzügyi fedezetek figyelembevételével, a pályázati igények alapján meghatározott technikai eszköztartalommal kerül sor. Az egyes közbeszerzési eljárások mûszaki tartalmát a BM OKF fõigazgatója által kijelölt bizottság határozza meg. A pályázat során elfogadott eszközök átadása a beszerzések ütemében történik. 2. A gépjármûvek átadásának sorrendjét az OKF fõigazgatójának javaslata alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hagyja jóvá. 3. Az eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolást a beszerzõ szervezet a közbeszerzési eljárás pénzügyi lezárását követõen az OKF részére megküldi. Az OKF az eszközök egységárát 30 napon belül közli a pályázóval, egyben intézkedik a pénzügyi elszámolásról. 4. A pályázható technikai eszközökkel, a beszerzéssel és a pénzeszközök átutalásával összefüggõ kérdésekrõl a pályázókat az OKF Mûszaki Fõosztálya részletesen tájékoztatja. Dr. Tatár Attila tû. altábornagy s. k., fõigazgató
634
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám
Arnót Község Önkormányzatának egyszerûsített mérlege 2006. E Ft-ban Elõzõ év auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Tárgyévi költségvetési beszámoló záróadatai
– – – –
1 261 489 222 1 163 226 –
1 275 817 461 1 179 097 –
– – – –
1 275 817 461 1 179 097 –
98 041 28 391 535 1 742 – 13 587 12 527
– – – – – – –
98 041 28 391 535 1 742 – 13 587 12 527
96 259 24 275 498 3 537 – 9 542 10 698
– – – – – – –
96 259 24 275 498 3 537 – 9 542 10 698
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:
1 289 880
–
1 289 880
1 300 092
–
1 300 092
D) SAJÁT TÕKE 1. Indulótõke 2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalék E) TARTALÉKOK I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
1 242 048 77 495 1 164 553 – 12 105 12 105 – 35 727 3 600 18 118 14 009
– – – – – – – – – – –
1 242 048 77 495 1 164 553 – 12 105 12 105 – 35 727 3 600 18 118 14 009
1 236 023 77 495 1 158 528 – 7 804 7 804 – 56 265 3 477 40 352 12 436
– – – – – – – – – – –
1 236 023 77 495 1 158 528 – 7 804 7 804 – 56 265 3 477 40 352 12 436
FORRÁSOK ÖSSZESEN:
1 289 880
–
1 289 880
1 300 092
–
1 300 092
Elõzõ évi költségvetési beszámoló záróadatai
Auditálási eltérések (±)
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1 261 489 222 1 163 226 –
Megnevezés
Auditálási eltérések (±)
Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés 2006. E Ft-ban Sorszám
01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13.
Megnevezés
Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú, támogatás értékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatás értékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12)
Eredeti
Módosított elõirányzat
149 738 47 688 70 216 32 820 5 000 – 11 807 2 500 – 1 419 – – 321 188
164 927 53 489 94 843 39 960 20 825 – 29 393 7 163 – 2 749 – – 413 349
Teljesítés
164 197 53 457 93 808 39 908 19 820 – 28 454 5 722 – 2 608 – – 407 974
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
635 E Ft-ban
Sorszám
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
Eredeti
Megnevezés
Módosított
Teljesítés
elõirányzat
Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+…+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások További (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (19+…+22) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatás értékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvételek Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 28.-ból: önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatás értékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvételek Támogatások, kiegészítések 32.-bõl: önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24+…+28+30+31+32+34+35) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+…+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek Bevételek összesen (42+…+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet(+)] Finanszírozási mûveletek eredménye (41–48) Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások különbsége (44–21) Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (45–22)
3 312 7 000 – – 10 312 331 500 17 048 – – 348 548 13 148 142 632 4 200 – 10 000 – – 5 153 142 068 142 068 – –
3 312 20 320 – – 23 632 436 981 12 138 – – 449 119 15 226 144 579 32 892 566 9 375 4 437 13 320 6 330 170 689 170 689 – –
1 656 20 320 – – 21 976 429 950 – – –1 829 428 121 15 648 143 077 32 848 566 9 020 4 437 13 320 2 692 171 071 170 689 – –
319 201 – 18 828 – – 18 028 336 029 12 519 – – 348 548
392 977 17 303 26 362 – – 43 665 436 642 12 477 – – 449 119
388 242 17 303 20 104 – – 37 407 425 649 12 487 – –1 573 436 563
–8 516 8 516
–20 033 20 033
–7 245 15 431
– –
– –
– 256
Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás 2006. E Ft-ban
Megnevezés
1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±) 3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–)
Elõzõ év auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Elõzõ évi költségvetési beszámoló záróadatai
Auditálási eltérések (±)
13 587
–
13 587
9 542
–
9 542
–1 482
–
–1 482
–1 738
–
1 738
–
–
–
–
–
–
Tárgyévi költségvetési beszámoló záróadatai
Auditálási eltérések (±)
636
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám E Ft-ban
Megnevezés
Elõzõ év auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záróadatai
Elõzõ évi költségvetési beszámoló záróadatai
Auditálási eltérések (±)
–
–
–
–
–
–
12 105 –10 –
– – –
12 105 –10 –
7 804 –1 215 –
– – –
7 804 –1 215 –
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
12 095
–
12 095
6 589
–
6 589
– – –
– – –
– – –
– – –
– – –
– – –
4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7±8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa 12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány
Tárgyévi költségvetési beszámoló záróadatai
Auditálási eltérések (±)
Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Arnót Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló Arnót Község Önkormányzat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter-nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplõ értékadatok az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak. Gyõrffi Dezsõ s. k., könyvvizsgáló
Csomád Község Önkormányzatának egyszerûsített mérlege 2006. E Ft-ban Megnevezés
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. II. III. IV.
Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
B) FORGÓESZKÖZÖK
I. II. III. IV. V.
Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:
Elõzõ év
Tárgyév
627 994 197 627 297 500 – 16 790 41 6 954 – 6 626 3 169
569 858 370 569 488 – – 34 014 45 7 305 – 22 289 4 375
644 784
603 872
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
637 E Ft-ban
Megnevezés
Elõzõ év
D) SAJÁT TÕKE
1. 2. 3.
Indulótõke Tõkeváltozások Értékelési tartalék
E) TARTALÉKOK
I. II.
Költségvetési tartalékok Vállalkozási tartalékok
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. II. III.
Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
FORRÁSOK ÖSSZESEN:
Tárgyév
563 492 17 360 546 132 – 6 753 6 753 – 74 539 39 154 32 423 2 962
534 564 17 360 517 204 – 23 174 23 174 – 46 134 22 866 19 858 3 410
644 784
603 872
Egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés 2006
E Ft-ban Sorszám
01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
Megnevezés
Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú, támogatás értékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatás értékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+…+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások További (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (19+…+22) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatás értékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvételek Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 28.-ból: önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatás értékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvételek Támogatások, kiegészítések 32.-bõl: önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése
Eredeti
Módosított elõirányzat
76 264 24 936 89 256 5 809 1 760 – 2 220 32 964 – – – – 233 209 24 289 – – – 24 289 257 498 431 – – 257 929 25 514 107 454 932 – 62 489 – – 31 031 23 883 23 883 – –
76 767 24 531 68 626 5 573 1 760 – 4 284 8 500 – 2 165 – – 192 206 24 289 – – – 24 289 216 495 431 – – 216 926 22 755 107 756 2 602 – 17 518 – – 31 031 28 638 28 638 – –
Teljesítés
72 149 23 401 62 352 3 716 1 803 – 4 225 8 443 – 2 345 – – 178 434 24 288 2 000 – – 26 288 204 722 – – 1 206 205 928 19 300 124 368 3 472 – 17 270 – 937 25 053 28 638 28 638 105 –
638
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám E Ft-ban
Sorszám
36.
Megnevezés
Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24+…+28+30+31+32+34+35) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+…+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek Bevételek összesen (42+…+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet(+)] Finanszírozási mûveletek eredménye (41–48) Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások különbsége (44–21) Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (45–22)
37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
Eredeti
Módosított
Teljesítés
elõirányzat
251 303 – – – – – 251 303 6 626 – – 257 929
210 300 – – – – – 210 300 6 626 – – 216 926
219 143 – 2 000 – – 2 000 221 143 7 458 – 448 229 049
24 289 –24 289
24 289 –24 289
48 167 –24 288
– –
– –
– –758
Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás 2006 E Ft-ban Megnevezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Záró pénzkészlet Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±) Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–) Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) Finanszírozásból származó korrekciók (±) Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9) A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány A 10. sorból szabad pénzmaradvány
Elõzõ év
Tárgyév
6 546 207 – – 6 753 – – – – 6 753 – – 6 753
22 209 965 –706 – 23 880 – –48 – – 23 832 – – 23 832
Egyszerûsített eredménykimutatás 2006 E Ft-ban Megnevezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt folyó bevételei Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–) Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2) Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–) Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–) Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel (±) Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6) Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetés (–) Tartalékba helyezhetõ összeg
Elõzõ év
Tárgyév
– – – – – – – – –
– – – – – – – – –
8. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
639
Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Csomád Község Önkormányzatának 2006. évi egyszerûsített összevont éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített összevont éves beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített összevont éves beszámoló az önkormányzat 2006. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2006. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Havjár Mihály s. k., könyvvizsgáló
Kenyeri és Pápoc Községi Önkormányzatok pályázatot hirdetnek körjegyzõi munkakör betöltésére Pályázati feltételek: – államigazgatási fõiskolai igazgatásszervezõ, vagy állam- és jogtudományi egyetemi képesítés, – közigazgatási vagy jogi szakvizsga, – legalább 5 éves, közigazgatási szervnél szerzett vezetõi és szakmai gyakorlat, – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, cselekvõképesség, – felhasználó szintû számítógép-kezelõi ismeret, – a körjegyzõ a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat tételére köteles. A pályázathoz mellékelni kell: – részletes szakmai önéletrajzot, – képesítést tanúsító okirat másolatát, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – a munkakör betöltésével kapcsolatos szakmai, vezetõi elképzeléseket. Ellátandó feladat: újonnan alakuló, pályázatot kiíró települések körjegyzõi feladatainak ellátása. Elvárások: körjegyzõség szakmai apparátusának magas színvonalú irányítása. Munkavégzés helye: Kenyeri és Pápoc. Bérezés és egyéb juttatás: a Ktv. szerint. Az állás betöltésének idõpontja: 2008. január 1. Pályázat benyújtásának határideje: A pályázatot postai úton kell benyújtani Kenyeri község polgármesterének – 9514 Kenyeri, Ady u. 72. – az Önkor-
mányzatok Közlönyében történõ megjelenést követõ 16. napig, ajánlott levélben. A borítékra kérjük ráírni „körjegyzõi pályázat”. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázati határidõ lejártát követõ legközelebbi együttes testületi ülés. A pályázattal kapcsolatos információk: Tuba Ferenc polgármester, 9514 Kenyeri, Ady u. 72.; tel.: 06 (95) 390-003 és Horváth Tiborné polgármester, 9515 Pápoc, Sárvár u. 1.; tel.: 06 (95) 392-001.
Tájékoztató a helyi önkormányzatok aktuális vízügyi létesítménye témájában A VIZ-SZK Mérnökszakértõi Kft., 1113 Budapest, Bartók B. út 152., 718. szoba [tel. és fax: 06 (1) 204-8971] www.vizszk.hu honlapján a következõkrõl is olvashatnak tájékoztatást: 4.2. pont: Törpe vízierõmû, 4.3. pont: Természetközeli szennyvíztisztítás, 4.4. pont: Települési Szennyvízkezelési Program, 4.5. pont: Öntözõvíz biztosítása. Az ismétlõdõ aszály és a talajvíz csökkenése miatt különösen az utóbbi területén kell mielõbb elõre lépni. A honlapon leírtaknál részletesebb tájékoztatást a Kft. irodájában, díjmentes konzultáció keretében lehet kapni, elõzetes idõpont-egyeztetés után [06 (20) 227-0826]. Dr. Varga György s. k., ügyvezetõ igazgató egyetemi docens
640
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
8. szám
Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232. Telefax: 441-4743. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 5544 Ft áfával. Egy példány ára: 609 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1219–2635 07.2809 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.