A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM

ÁRA: 546 Ft

2006. november 27.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra TARTALOM II. rész 2006: LXXIII. tv. A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

722

2006: XCII. tv. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról . . . . . . . . . .

726

211/2006. (X. 20.) Korm. r. Az EU Költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítéséhez szükséges decentralizált forrás felhasználásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

727

212/2006. (X. 27.) Korm. r. A „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

730

28/2006. (XI. 9.) IRM–ÖTM e. r. Az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

732

10/2006. (XI. 3.) MeHVM–SZMM–FVM–GKM–KvVM–PM e. r. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–GKM– KvVM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

737

28/2006. (XI. 6.) PM r. A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

744

11/2006. (XI. 10.) OKM r. A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

744

5/2006. (XI. 17.) ÖTM r. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól szóló 48/2005. (X. 31.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

746

III. rész 60/2006. (XI. 9.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

747

1109/2006. (XI. 20.) Korm. h. A helyi önkormányzatok 2007. évi új címzett támogatásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

749

IV. rész A Kormány közleménye a helyi önkormányzatok 2007. évi címzett támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

749

A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének közleménye a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat módosításáról (egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

750

A „Tündérkert” Közhasznú Közalapítvány alapító okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

755

Tájékoztató az Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Kft. munka- és tûzvédelmi szakképzéseirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

758

A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetõi, címük és telefonszámuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

759

A megyei közgyûlések elnökei, címük és telefonszámuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

760

A fõvárosi fõpolgármester és a kerületi polgármesterek, címük és telefonszámuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

761

A megyei jogú városok polgármesterei, címük és telefonszámuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

762

Tiszaújváros Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bélyegzõinek érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

763

Pályázati felhívás Bocfölde–Csatár községek önkormányzatainak körjegyzõi állása betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

763

Sajtóközlemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

764

722

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE

II. rész 2006. évi LXXIII. törvény a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról* 1. § A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A gazdasági tanács a felsõoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelõs használatát segítõ gazdasági stratégiai döntéseket elõkészítõ és végrehajtásuk ellenõrzésében részt vevõ, a fenntartói döntések elõkészítésében – e törvényben meghatározottak szerint – közremûködõ testület. A felsõoktatási intézmény vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/H. § (1) bekezdése, és 109/K. § (1)–(2) bekezdése szerinti döntést – ide nem értve azokat a döntéseket, amelyeket a felsõoktatási intézmény külön jogszabály alapján saját hatáskörben hozhat meg – a szenátus kezdeményezésére a gazdasági tanács hozza meg. Az értékesítés jóváhagyására és lebonyolítására a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó jogszabályi elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni.” 2. § Az Ftv. 25. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A gazdasági tanács a felsõoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hozott döntését megküldi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntés ellen harmincnapos jogvesztõ határidõn belül kifogással élhet. A kifogásolt döntés nem hajtható végre.” 3. § Az Ftv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A felsõoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsõoktatási intézménybe jelentkezõ korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkezõ milyen munkarend szerinti képzésre, továbbá hogy az elsõ tanévre államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a jelentkezõ több lehetõséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell.” * A törvényt az Országgyûlés a 2006. október 9-i ülésnapján fogadta el.

11. szám

4. § Az Ftv. 40. §-ának (3) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az idõarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév idõtartamra szól. A felsõoktatási intézmény a hallgató besorolásáról e törvény rendelkezései alapján hoz döntést.” 5. § Az Ftv. 46. §-a (5) bekezdése c) pontjának a helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen] „c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon,” 6. § Az Ftv. 49. §-a a következõ e) ponttal egészül ki: [A hallgató kötelessége, hogy] „e) teljesítse a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így különösen államilag támogatott képzés keretében képzési hozzájárulást, költségtérítéses képzésben költségtérítést fizessen.” 7. § Az Ftv. 51. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A Kormány határozza meg a) az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott képzésben vegyen részt, b) a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket, továbbá egyes, a felsõoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit, c) a rászorultsági alapon adható juttatásokat. (4) A felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, hogy a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. A szervezeti és mûködési szabályzat – az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói juttatások tekintetében – kormányrendeletben meghatározott keretek között meghatározza az egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a hallgatók részére további jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.”

11. szám


8. § Az Ftv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felsõoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az e törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles.” 9. § (1) Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elõtt megszûnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsõoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgató léphet. Ha a felsõoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsõoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben elõírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következõ tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók száma a tanévben a felsõoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.” (2) Az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg.” 10. § Az Ftv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A támogatási idõ, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idõ számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsõként megkezdett képzésének legkésõbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejûleg több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsõoktatási intézményben egyidejûleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.” 11. § Az Ftv. 60. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés

723

módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsõoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Záróvizsgát a felsõoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.” 12. § Az Ftv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 13. § Az Ftv. 107. §-ának (6) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A regisztrációs központ veszi nyilvántartásba az e törvénnyel létrehozott jogi személy Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságot, a Felsõoktatási és Tudományos Tanácsot és a Magyar Rektori Konferenciát.” 14. § Az Ftv. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságot a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba, alapító okiratát az oktatási és kulturális miniszter adja ki. A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és mûködési szabályzatot készít, amelyet az oktatási és kulturális miniszter hagy jóvá.” 15. § Az Ftv. 113. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács alapító okiratát az oktatási és kulturális miniszter adja ki, a Tanácsot a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Felsõoktatási és Tudományos Tanács szervezeti és mûködési szabályzatot készít, melyet az oktatási és kulturális miniszter hagy jóvá.” 16. § Az Ftv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Rektori Konferencia a felsõoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsõoktatás rendszerének mûködésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés elõkészítõje részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy,

724


székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenõrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konferencia beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 17. § (1) Az Ftv. 125. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, valamint a) pontja és a §-t megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS, ILLETVE TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETÕ SZOLGÁLTATÁSOK (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehetõ szolgáltatások a következõk: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges elõadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történõ felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történõ megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,” (2) Az Ftv. 125. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát.” 18. § Az Ftv. a következõ 125/A. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 125/A. § (1) Az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgató – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtõl kezdõdõen, mesterképzésben a teljes tanulmányi idõ alatt képzési hozzájárulás fizetésére köteles. A hátrányos helyzetû hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles. (2) A hallgató által fizetendõ képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámoknak – az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított – számtani átlaga és a költségvetési évet megelõzõ második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzé-

11. szám

tett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka. (3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsõoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A felsõoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát – a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint – mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsõoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszámának és a (3) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét. (4) A képzési hozzájárulásból származó bevételnek Kormány által meghatározott mértékét – legalább egyharmadát, de legfeljebb felét – a kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani. (5) A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályait a Kormány állapítja meg.” 19. § Az Ftv. 129. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A felsõoktatási intézmény a diákotthonban elhelyezett hallgatókra tekintettel megállapított, a kollégiumi normatív támogatásnak megfelelõ összegû támogatásra jogosult, ha a diákotthon a felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató elhelyezését biztosítja és a diákotthont a 122. § (1) bekezdés b) pontja szerinti PPP keretében a felsõoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója közötti szerzõdés szerint mûködtetik. A diákotthon fenntartója – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – a felsõoktatási intézménnyel kötött szerzõdésben meghatározott szolgáltatásra jogosult.” 20. § Az Ftv. 147. §-ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ 22/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „10. hátrányos helyzetû hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,” „22/A. kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgató: a felsõoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgató,”

11. szám


21. § Az Ftv. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény 10/A. §-a és 10/B. §-a rendelkezései alapján utoljára 2006-ban lehet ösztöndíjat odaítélni, a már megállapított ösztöndíjakat e törvény hatálybalépése nem érinti, azokat az ösztöndíjas jogviszony kezdetekor hatályos rendelkezések szerint kell az ösztöndíj tartamának megfelelõen folyósítani.” 22. § Az Ftv. 153. §-a (1) bekezdésének 7. és 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ 23. ponttal egészül ki: [(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza] „7. a felsõoktatási információs rendszer mûködtetésével, a felsõoktatási intézmények iratkezelésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási kérdéseket, a támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1) bekezdés],” „12. a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét [51. § (3) bekezdés, 104. § (5) bekezdés, 118. § (6) bekezdés, 119. § (3) bekezdés, 125/A. § (4) bekezdés],” „23. a hallgatói hozzájárulási kötelezettség megállapításának, nyilvántartásának és teljesítésének, a soron kívüli teljesítéshez kapcsolódó, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyra tekintettel igénybe vehetõ és egyéb kedvezmények biztosításának rendjét, [125/A. § (5) bekezdés].” 23. § Az Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, azt a felsõoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján fõiskolai szintû végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi idõt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelõen kell meghatározni. E rendelkezésektõl a felsõoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétõl eltérhet.” 24. § Az Ftv. 2. számú melléklet „A hallgatók adatai” címének 1. bb) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: b) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorandusz, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggõ adatok:]

725

„bb) a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idõ, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési hozzájárulás adatai,” 25. § (1) E törvény – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Ftv. 46. §-a (7) bekezdése d) pontjának az „oktatási jogok miniszteri biztosához” szövegrésze helyébe az „oktatási jogok biztosához” szövegrész, az Ftv. 48. §-a (4) bekezdésének „melynek havi összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér)” szövegrésze helyébe a „melynek havi összege, a teljes munkaidõ ötven százalékának megfelelõ idejû foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér), eltérõ idejû foglalkoztatás esetén ennek idõarányos része” szövegrész, az Ftv. 55. §-a (2) bekezdésének „valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett” szövegrésze helyébe a „valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett” szövegrész, az Ftv. 59. §-a (2) bekezdésének „Ha az ismétlõ javítóvizsga sem volt sikeres” szövegrésze helyébe a „Ha a javítóvizsga sem volt sikeres” szövegrész, az Ftv. 75. §-a (3) bekezdésének „az oktatási jogok miniszteri biztosának” szövegrésze helyébe „az oktatási jogok biztosának” szövegrész, az Ftv. 82. §-a (1) bekezdés c) pontjának az „oktatási jogok miniszteri biztosához” szövegrésze helyébe az „oktatási jogok biztosához” szövegrész, az Ftv. 103. §-a (1) bekezdés ac) pontjának az „oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát” szövegrésze helyébe „az oktatási jogok biztosának hivatalát” szövegrész, az Ftv. 112. §-a (9) bekezdésének „az oktatási jogok miniszteri biztosának” szövegrésze helyébe „az oktatási jogok biztosának” szövegrész, az Ftv. 114. §-a (3) bekezdésének „szabályzatában” szövegrésze helyébe „alapszabályában” szövegrész, az Ftv. 115. §-a (13) bekezdés b) pontjának „az e törvény 106. §-ának (1) bekezdésében” szövegrésze helyébe „a 106. § (1) bekezdésében” szövegrész, az Ftv. 120. §-a (3) bekezdésének „a saját bevételébõl az átmenetileg szabad pénzeszközeit” szövegrésze helyébe „a saját bevételébõl és elõzõ évi bevételi elõirányzat maradványaiból átmenetileg szabad pénzeszközeit – amennyiben nincs lejárt kötelezettsége –” szövegrész, az Ftv. 138. §-a (1) bekezdésének „megfelel az e törvény 137. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,” szövegrésze helyébe a „megfelel a 137. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek,” szövegrész, az Ftv. 139. §-a (8) bekezdése b) pontjának „a 46. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól” szövegrésze helyébe az „a 46. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 125/A. §-ban foglaltaktól” szövegrész, az Ftv. 140. §-a (1) bekezdésének „az e törvény 23. §-ának (5) bekezdésében meghatározott” szövegrésze helyébe „a 23. § (5) bekezdésében meghatározott” szövegrész, az Ftv. 153. §-a (2) bekezdése a) pontjának „az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának” szövegrésze helyébe „az oktatási jogok biztosa hiva-

726


talának” szövegrész, az Ftv. 1. számú melléklete „Nem állami fõiskolák” címének „Budapesti Kommunikációs Fõiskola, Budapest” szövegrésze helyébe „Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola, Budapest” szövegrész lép, b) az Ftv. 7. §-a (4) bekezdésének, 18. §-a (5) bekezdésének, 23. §-a (5) bekezdésének és (7) bekezdés h) pontjának, 26. §-a (4) bekezdésének, 32. §-a (1) bekezdésének, 35. §-a (1) bekezdésének, 54. §-a (2) bekezdésének, 89. §-a (2)–(3) bekezdésének, 91. §-a (3) bekezdésének, 95. §-a (3) bekezdésének, 102. §-a (1)–(3) és (5)–(6) bekezdésének, 103. §-a (1)–(2) bekezdésének, 104. §-a (1) és (4)–(6) bekezdésének, 105. §-a (1)–(3) és (5) bekezdésének, 106. §-a (1)–(4) és (6) bekezdésének, 107. §-a (1) és (3) bekezdésének, 110. §-a (3)–(4) és (6) bekezdésének, 111. §-a (2) és (8) bekezdésének, 112. §-a (1) és (6) bekezdésének, 113. §-a (1)–(2) és (8) bekezdésének, 116. §-a (2) bekezdésének, 117. §-a (1) és (3) bekezdésének, 139. §-a (6)–(7) és (11) bekezdésének, 145. §-a (3)–(4) és (7) bekezdésének, 151. §-a (4) és (7) bekezdésének, 153. §-a (2) bekezdés felvezetõ szövegének, (4) bekezdésének „oktatási miniszter” szövegrésze helyébe „oktatási és kulturális miniszter” szövegrész, az Ftv. 37. §-a (8) bekezdésének, 106. §-a (3) bekezdésének, 107. §-a (3) bekezdésének „az oktatási miniszternél” szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális miniszternél” szövegrész, az Ftv. 106. §-a (4) bekezdésének, 114. §-a (6) bekezdésének „az oktatási miniszternek” szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális miniszternek” szövegrész, az Ftv. 129. §-a (5) bekezdésének, 139. §-a (7) bekezdésének „az oktatási miniszterrel” szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális miniszterrel” szövegrész, az Ftv. 151. §-a (7) bekezdésének „az oktatási minisztertõl” szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális minisztertõl” szövegrész, az Ftv. 23. §-a (9) bekezdésének, 37. §-a (8) bekezdésének, 38. §-a (1) és (3) bekezdésének, 45. §-a (2) bekezdésének, 98. §-a (3) bekezdésének, 110. §-a (8) bekezdésének, a 111. §-a (2) és (5) bekezdésének, 113. §-a (2) és (5) bekezdésének, 118. §-a (2) és (3) bekezdésének, 122. §-a (4) bekezdésének, 127. §-a (4) bekezdésének, 128. §-a (2)–(3) és (7) bekezdésének, 149. §-a (11) bekezdésének „Oktatási Minisztérium” szövegrésze helyébe „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, az Ftv. 127. §-a (4) bekezdésének „az Oktatási Minisztériummal” szövegrésze helyébe „az Oktatási és Kulturális Minisztériummal” szövegrész, az Ftv. 113. §-a (1) bekezdésének „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrésze helyébe a „szociális és munkaügyi” szövegrész lép, c) hatályát veszti az Ftv. 62. § (5) bekezdésének „ , képzési forma” szövegrésze, valamint a 73. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, az Ftv. 126. § (1) bekezdésének „ingyenesen igénybe vehetõ” szövegrésze, d) hatályát veszti az Ftv. 159. § (3) bekezdésének „A doktoranduszok jogai és kötelezettségei nem változnak.” szövegrésze. (3) E törvény 1–2. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.

11. szám

26. § (1) Az Ftv. – e törvény 3. §-ával megállapított – 39. §-ának (3) bekezdését elsõ alkalommal a 2007/2008. tanévre vonatkozó felvételi jelentkezési eljárásban kell alkalmazni. (2) Az Ftv. – e törvény 6., 17–18. és 24. §-ával, megállapított – 49. §-ának e) pontját, 125. §-át megelõzõ címét, 125. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegét és a) pontját, valamint (4) bekezdését, 125/A. §-át, 2. számú melléklet „A hallgatók adatai” címének 1. bb) pontját a 2007. szeptemberben az elsõ évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. A 2007. szeptemberben államilag támogatott mesterképzésben elsõ évfolyamon tanulmányokat kezdõ hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére 2008. szeptembertõl kezdõdõen kötelesek. (3) Az Ftv. – e törvény 4–5., 8–11. és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjával megállapított – 40. §-ának (3) bekezdését, 46. §-a (5) bekezdésének c) pontját, 53. §-ának (1) bekezdését, 55. §-ának (1) és (6) bekezdését, 56. §-ának (3) bekezdését, 60. §-ának (6) bekezdését, a 2007. szeptemberben tanulmányaikat az elsõ évfolyamon megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. (4) Az Ftv. – e törvény 13. §-ával megállapított – 107. §-ának (6) bekezdése alapján a regisztrációs központ a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács hatósági nyilvántartásba vételét – e törvény hatálybalépését, illetve az alapító okirat kiadását követõen – hivatalból lefolytatja. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2006. évi XCII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról* 1. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a 2006. november 6-i ülésnapján fogadta el.

11. szám


„(2) A prémiumévek programban való részvételhez történõ hozzájárulással egyidejûleg a közalkalmazott magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztása, valamint a köztisztviselõ és az ügykezelõ vezetõ megbízása megszûnik. A prémiumévek programba való belépéskor meg kell állapítani a programban részt vevõ ezen idõpontig ki nem adott szabadságát.” 2. § A Péptv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A munkáltató a munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb két olyan idõtartamra vonatkozóan, melyek együttes mértéke a programban részt vevõnek a prémiumévek programba történõ belépését közvetlenül megelõzõ évi rendes szabadságának felel meg. Ha a prémiumévek programban történõ részvétel év közben kezdõdik, vagy szûnik meg, a programban részt vevõ részére ezen idõ arányos része jár. A programba való belépés évében, illetve szükség esetén a következõ naptári évre áthúzódóan ezt az idõtartamot meg kell növelni a 3. § (2) bekezdése szerint megállapított, ki nem adott szabadság napjaival. A munkáltató legkésõbb a programba történõ belépését követõ tizenöt napon belül, illetõleg minden év január 15-ig felhívja a programban részt vevõ figyelmét erre a jogosultságra. A programban részt vevõ az igénybevételt megelõzõen legalább tizenöt nappal jelzi a munkáltatónak ezen idõszakok kezdõ idõpontját és idõtartamát.” 3. § A Péptv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A 4. § (4)–(5) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti juttatás és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:] „b) a 2006–2013. évekre vonatkozóan az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás.” 4. § A Péptv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) E törvény alapján a prémiumévek programba történõ belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre 2005. január 1-je és 2008. december 31-e között kerülhet sor.” 5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Péptv. 4. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szövegrész, b) pontjában a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(3) bekezdés” szövegrész lép, b) a Péptv. 6/A. §-ának (1) bekezdésébõl a „Péptv.” szövegrész hatályát veszti, c) a foglalkoztatás bõvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrõl szóló 2005. évi

727

CLXXX. törvény 2. §-ának (10) bekezdésében a „2. cikkének (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1. cikkének (2) bekezdésében” szövegrész lép. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 211/2006. (X. 20.) Korm. rendelete az EU Költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítéséhez szükséges decentralizált forrás felhasználásáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 21. számú mellékletének „B) 2006. évben 2007., illetve 2008. évi kifizetésre vállalható kötelezettségek I. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörében”, „az EU költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítésére az 50. § (11) bekezdése szerint 2007. évre” sorban szereplõ összesen 4000 millió forint forrás felhasználására terjed ki. (2) A forrás felhasználásával, kezelésével és ellenõrzésével kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadóak.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelõ pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkezõ fejlesztési elképzelés;

728


b) projekt-elõkészítés: a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret operatív programjaihoz illeszkedõ, a Kohéziós Alap vagy a strukturális alapok támogatásával megvalósítandó projektek támogatási pályázatainak és kapcsolódó megalapozó dokumentumainak, valamint a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása. Ennek része a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, a különféle tervek, a szakhatósági engedélyekhez szükséges dokumentációk kidolgozása, a környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése, kiviteli tervek kidolgozása, valamint a közbeszerzési eljárás elõkészítése és lefolytatása; c) komplex fejlesztés: a 2007–2013-as fejlesztési idõszakra vonatkozó, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) és az operatív programok stratégiai céljaihoz illeszkedõ, azok megvalósulását szolgáló, több ágazatot érintõ, komplex, hosszú távú fejlesztés; d) egyedi projekt: olyan regionális jelentõségû – 500 millió forint összköltség feletti – projekt, amely illeszkedik a régió fejlesztési programjához.

Az elõirányzat célja, a felhasználás feltételei, támogatható tevékenységek 3. § (1) Az elõirányzat célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak megvalósítását szolgáló projektek elõkészítése. (2) Az 1. §-ban meghatározott forrás egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítésének támogatására akkor használható fel, ha az megfelel az alábbi általános támogatási feltételeknek: a) a fejlesztés az EU strukturális alapjaiból és/vagy a Kohéziós Alapból történõ támogathatóság külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel; b) illeszkedik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési prioritásaihoz, a regionális vagy valamely ágazati operatív program támogatási irányaihoz; c) illeszkedik a régió saját fejlesztési koncepciójához, stratégiájához; d) illeszkedik az érintett szakterület ágazati szakmapolitikai irányaihoz, fejlesztési céljaihoz és követelményeihez; e) társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból kiemelkedõ jelentõségû, eredménye a lokális hatáson túlmutató, legalább kistérségi, regionális érvényû; f) szakmai tartalma szerint hozzájárul a régió versenyképességéhez, fenntartható fejlõdéséhez, a foglalkoztatási lehetõségek megõrzéséhez és bõvítéséhez, a hátrányos adottságok felszámolásához, a környezetbiztonság növe-

11. szám

léséhez, az életkörülmények javításához, a környezeti és kulturális értékek megõrzéséhez; g) a megvalósítás jogi, pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételei biztosíthatók; h) az elõkészítés támogatását követõen megvalósítani kívánt beruházás költsége legalább 500 M Ft. (3) Az 1. §-ban meghatározott forrás felhasználására irányuló elõkészítési támogatási igények elbírálásának specifikus szempontjait az alábbiak szerint a Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: RFT) állapítja meg: a) a fejlesztés megfelelõsége a megcélzott EU-támogatási forrás (Kohéziós Alap, strukturális alapok) felhasználhatóságának egyedi kritériumai szerint; b) a fejlesztési javaslat tartalmi kidolgozottsága és megalapozottsága (legalább elõzetes megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztva), a projektelemek koherenciája és teljessége, részletes elõkészítési munkaterv és megvalósítási ütemterv; c) a fejlesztés hozzájárulása más kapcsolódó projektek megvalósulásához (szinergia); d) a fejlesztés költséghatékonysága az elfogadott célok megvalósítására; e) a fejlesztés eredményének fenntarthatósága, a megvalósítás, mûködtetés, hasznosítás kockázatai; f) kötelezettségvállalás a támogatást igénylõ részérõl az elõkészített projekt megvalósítására, ehhez a saját erõ biztosítására; g) jogszerûen rendezett és dokumentált együttmûködés a fejlesztés érdekeltjei között (együttmûködési megállapodások); h) rendezett tulajdonviszonyok; i) felkészült és döntési hatáskörrel rendelkezõ projekt menedzsment szervezet; j) a támogatási kérelem benyújtója a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal szemben támasztott, az Áht.-ban meghatározott követelményeknek megfelel. (4) Az elõkészítési támogatási kérelmek pályázati benyújtásának, elbírálásának, sorolásának részletes szabályait – a fenti általános követelmények és kiválasztási szempontok érvényesítése mellett – az egyes EU-támogatási forrásokhoz és fejlesztési területekhez adaptáltan a régiók maguk alakítják ki. (5) A (2) és (3) bekezdésekben foglalt támogatási feltételeknek együttesen és egyidejûleg kell teljesülniük.

Az elõirányzat felhasználása 4. § A támogatási keret terhére csak olyan fizetési kötelezettség vállalható, melynek teljesítése legkorábban 2007-ben esedékes.

11. szám


729

5. §

7. §

A támogatási rendszer mûködtetését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) és az RFT között létrejövõ megállapodás szabályozza, melyben legalább az alábbiakat kell rögzíteni: a) az RFT döntési körébe utalt keret összegét; b) a felhasználás céljait, feltételeit; c) regionális fejlesztési ügynökséggel történõ feladatmegosztás kereteit; d) a pályázati rendszerben mûködtetendõ keret pályázati felhívásának tartalmi egyeztetését; e) a végsõ kedvezményezettekkel kötendõ mintatámogatási szerzõdések NFÜ általi jóváhagyásának rendjét; f) a támogatással megvalósultak ellenõrzése vonatkozásában közremûködõ szervezetek feladat- és hatáskörmegosztását; g) az RFT által nyújtott támogatás formáját és mértékét – beleértve a támogatható projekt megvalósításához biztosítandó minimális saját erõ összegét, melynek legkisebb mértéke az adott támogatással érintett projekt értékének 10%-a –, az elszámolható költségek körét.

(1) A támogatási keretbõl vissza nem térítendõ támogatás ítélhetõ meg.

6. § (1) Az RFT döntési hatáskörébe utalt támogatással helyi önkormányzatok, az 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott megállapodással létrejött önkormányzati társulások, területfejlesztési társulások, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, kistérségi területfejlesztési tanácsok, önkormányzati többségi tulajdonban lévõ közszolgáltatást végzõ gazdasági társaságok, költségvetési szervek, köztestületek, egyházak és társadalmi szervezetek projektjei támogathatóak. (2) Amennyiben – a 8. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási célra tekintettel – az RFT a támogatott, a támogatási szerzõdés az NFÜ és az RFT között jön létre. (3) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással, valamint az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen fennálló tartozással rendelkezõkkel a köztartozás, illetve tartozás megfizetéséig, valamint a csõd-, felszámolási és végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerzõdés nem köthetõ. A szerzõdéskötést követõen felmerülõ köztartozással, valamint az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen felmerülõ tartozással rendelkezõ, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás, valamint adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetek esetén támogatás nem folyósítható, csõdeljárás esetén a csõdegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhetõ meg. Egy adott támogatási célra csak egyszer adható támogatás. (3) A támogatás maximális összegét és arányát a támogatási szerzõdés határozza meg. (4) A támogatási szerzõdésben elõirányzott költségeket meghaladó kiadások a kedvezményezettet terhelik.

8. § (1) Támogatás az alábbi feladatok teljesítéséhez nyújtható: a) átfogó fejlesztési programok kidolgozásához, fejlesztési programok értékeléséhez, átdolgozásához; b) projektek, projektcsoportok azonosításához, azonosítását megalapozó felmérések, elemzések elvégzéséhez; c) projektek, projektcsoportok kidolgozásához kapcsolódó átfogó megvalósíthatósági tanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítéséhez. (2) A támogatás szempontjából elszámolható költségek közvetlenül és elengedhetetlenül kapcsolódnak a projekt elõkészítéséhez, illetve az EU-támogatási kérelemnek és háttér-dokumentációinak elkészítéséhez. A támogatható tevékenységek köre: a) tanulmányok, tervek, hatásvizsgálatok (hatástanulmányok) elkészítése, aktualizálása, az ezekhez esetleg szükséges felmérésekkel, feltárásokkal együtt; b) engedélyezési dokumentációk elkészítése, egyeztetése, az engedélyezési eljárások lefolytatása; c) a beruházás elõkészítéséhez és megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárások elõkészítése és lefolytatása, tenderfelhívási dokumentációk elkészítése; d) a beruházás megvalósításához szükséges terület megszerzésének és építéshez történõ rendelkezésre bocsátásának elõkészítési költségei; e) lakossági egyeztetések, civil és szakmai fórumok, PR tevékenység; f) az EU-támogatási kérelem elkészítése; g) projekt-irányítást segítõ és menedzsment tevékenységek költségei.

9. § Amennyiben a támogatott a szerzõdésben rögzített kezdési idõpontot követõ 2 hónapon belül nem kezdi meg a szerzõdésben rögzített feladatok végrehajtását, vagy nem kezdeményezi a támogatás – vagy a támogatás egy részé-

730


nek – igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási szerzõdés a megkötésének idõpontjára visszamenõen hatályát veszti.

A támogatások folyósításának rendje, ellenõrzése és követeléskezelése

11. szám Záró rendelkezések 11. §

E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba.

10. §

12. §

(1) A támogatási szerzõdések elõkészítését, a támogatások folyósítását, ellenõrzését és a követeléskezelést az NFÜ megbízásából a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megállapodás alapján, díjazás ellenében végzi. A díjat az NFÜ a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 1. számú mellékletének XIX/2/12 alcíme alatt szereplõ „2007-tõl induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztéseik elõkészítése” fejezeti kezelésû elõirányzat terhére biztosítja.

A rendelet hatálybelépésével egyidejûleg az Ámr. 4. sz. mellékletének 2006. évben feladatfinanszírozás körébe tartozó költségvetési elõirányzatok címû táblázatában a XIX. Fejezet EU integráció 2. cím, 12. alcím 2007-tõl induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések elõkészítése címû sor a következõképpen módosul: „2007-tõl és azt követõen induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések elõkészítése (központi elõirányzatrész)”.

(2) A támogatásokat a Kincstár az Ámr. 90–92. §-ában elõírtak szerint folyósítja azzal, hogy a támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a megítélt támogatás igénybevétele tervezett ütemezésének bemutatása negyedéves bontásban. A támogatási szerzõdések elõkészítéséhez az RFT a támogatási döntésekkel együtt – a döntést követõ 3 munkanapon belül – a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi a Kincstár fejlesztés helye szerint illetékes területi igazgatóságának. A támogatott számláját a Kincstárhoz nyújtja be, mely alapján a támogatás a 7. §-ban meghatározott feltételek szerint folyósítható. A támogatási összeg teljesítményarányosan, utólagos folyósítás keretében vehetõ igénybe. (3) A támogatási szerzõdések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenõrzését a Kincstár és az érintett RFT, vagy az általa megállapodás alapján eljáró szervezet végzi. (4) A támogatásból megvalósuló projekt-elõkészítési és tervezési tevékenységeket, valamint a benyújtott dokumentumokat értékelõ szakmai jelentéseket, a támogatások pénzügyi ellenõrzését tartalmazó elemzéseket az RFT – együttmûködve a Kincstárral – az NFÜ által az 5. § szerinti megállapodásban meghatározott formában és tartalommal évente elkészíti, és a tárgyévet követõ február 15-ig megküldi az NFÜ részére. (5) Az Ámr. 88. § (2) bekezdése alapján visszavont támogatást és kamatait az NFÜ megbízásából a követelés-kezelési feladatokat ellátó Kincstár – támogatási szerzõdésben meghatározott – számlájára, az értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell befizetni. Az Ámr. 88. § (2) bekezdésének a) pontja alapján keletkezett fizetési kötelezettségnek a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyását tartalmazó dokumentumban elõírt idõpontig kell eleget tenni, az Ámr. 88. § (2) bekezdésének b) pontja szerint visszafizetendõ támogatást és kamatait a visszavonást tartalmazó értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell megfizetni.

13. § A decentralizált támogatási keretre az Ámr. szerinti, a feladatfinanszírozás körébe vont elõirányzatokra vonatkozó felhasználási rend nem terjed ki. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

A Kormány 212/2006. (X. 27.) Korm. rendelete a „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 103. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a „Pályamódosító hitelprogram” (a továbbiakban: Hitelprogram) keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl a következõket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) közszférában foglalkoztatott: aa) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó köztisztviselõ és ügykezelõ,

11. szám


ab) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazott, ac) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban álló személy, ad) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban álló személy, ae) a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnél, a közalapítványnál, valamint a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) XII. fejezete alapján közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló; b) pályakezdõ: az a közszférában foglalkoztatott, aki elõször létesített az aa)–ae) pontban felsorolt jogviszonyt, és a jogviszony létesítésekor a huszonötödik életévét – felsõfokú végzettségû személy esetén a harmincadik életévét – még nem töltötte be; c) nyugdíjas: az a közszférában foglalkoztatott, aki a jogviszonya megszûnésekor megfelel az Mt. 87/A. §-a (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak; d) gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti korlátolt felelõsségû társaság és a zártkörûen mûködõ részvénytársaság; e) egyéni vállalkozó: az 1990. évi V. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó, aki vállalkozói igazolványát e rendelet kihirdetését követõen váltotta ki; f) többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet: az olyan gazdasági társaság, közhasznú társaság, amelyben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék; g) tõkeemelés: korlátolt felelõsségû társaságban törzstõke, illetõleg zártkörûen mûködõ részvénytársaságban alaptõke emelés; h) beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történõ elõállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerû használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerû használatbavételig végzett tevékenység. Beruházás a meglévõ tárgyi eszköz bõvítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítõképességének közvetlen növelését eredményezõ tevékenység is; i) ügyfél: az a jogviszonya megszûnéséig a közszférában foglalkoztatott, aki a Hitelprogram keretében a kedvezményes hitelt igénybe veszi, illetve annak igénybevételét kezdeményezi; j) finanszírozó hitelintézet: az – a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. §-ában meghatározott – pénzügyi intézmény, amely az ügyfél számára – a Hitelprogram keretében – a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban:

731

MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozott forrásból kedvezményes kamatozású hitelt nyújt; k) kedvezményes kamatozású hitel: a Kormány által elfogadott Hitelprogram keretében a finanszírozó hitelintézet által nyújtott, a Magyar Állam készfizetõ kezességvállalásával biztosított hitel.

2. § (1) Az ügyfélnek nyújtható kedvezményes hitel összege a (2) bekezdésben meghatározott célra fordítandó összeg, de legfeljebb 3 millió forint, lejárata legfeljebb tíz év, a türelmi idõ legfeljebb három év. (2) A kedvezményes kamatozású hitelt kizárólag a) gazdasági társaság alapításához nyújtott pénzbeli hozzájáruláshoz, b) gazdasági társaságban történõ tõkeemeléshez, c) egyéni vállalkozó részére a vállalkozás indításához szükséges beruházáshoz lehet felhasználni. (3) A hitelbõl szerzett üzletrész vagy részvény futamidõ alatti értékesítése esetén a hitel fennálló teljes összegét egy összegben vissza kell fizetni.

3. § (1) A hitelkérelmet az ügyfél a foglalkoztatási jogviszonya megszûnését követõ egy éven belül és abban az esetben nyújthatja be, ha a foglalkoztatási jogviszonya megszûnését közvetlenül megelõzõen megszakítás nélkül legalább egy évig – pályakezdõk esetén legalább hat hónapig – a közszférában állt alkalmazásban, a felmentése (rendes felmondása) munkáltató általi közlésére 2006. július 1. és 2008. december 31. között került sor, és arra a felmentési (felmondási) okirat tanúsága szerint a) a Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja, (2) bekezdésének a), illetve c)–d) pontja, b) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja, c) az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetén a munkáltató mûködésével összefüggõ ok, d) a Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a)–b) és d) pontja, illetve (2) bekezdésének c) pontja, vagy e) a Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének a)–b) és d) pontja alapján került sor, feltéve, hogy a jogviszony megszûnéséig nem minõsül nyugdíjasnak. (2) Hitelfelvételre az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén sem jogosult az az ügyfél, aki a) a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

732


b) a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában hitelszerzõdésbõl eredõ lejárt tartozással rendelkezik, c) ellen a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában végrehajtási eljárás van folyamatban. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételnek való megfelelést a felmondási (felmentési) okirattal, a jogviszony megszûnésekor kiadott munkáltatói igazolással, az adóhatóság által kiadott igazolással, illetõleg a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyfél nyilatkozatával kell igazolni. (4) A kedvezményes hitel iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt okiratokon túlmenõen – eredetiben vagy hiteles másolatban be kell nyújtani a) új gazdasági társaság alapítása esetén a közjegyzõ által készített közokiratba, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba foglalt társasági szerzõdést, alapszabályt vagy alapító okiratot, b) tõkeemelés esetén az(oka)t a határozato(ka)t, amely(ek)ben a gazdasági társaság legfõbb szerve a tõkeemelés elhatározásáról, valamint arról dönt, hogy az ügyfelet jogosítja fel a tõkeemeléshez szükséges vagyoni szolgáltatás nyújtására, továbbá a Gt. 156. §-ának (2) bekezdésében foglalt nyilatkozatot, c) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt. (5) A kedvezményes hitel igénybevételére vonatkozó hitelkérelmeket a finanszírozó hitelintézetekhez folyamatosan, a) a Kvtv. 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tõkeösszeg teljes felhasználásának idõpontjáig, de b) legkésõbb 2009. december 31-éig lehet benyújtani. 4. § (1) A kedvezményes hitelhez a Kvtv. 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételekkel az állam készfizetõ kezességet vállal. Az állami kezességvállalás további feltételeire és a kezesség beváltásának rendjére az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. szám

(2) Az MFB Rt. a kezességvállalási keret igénybevételének alakulásáról hitelintézetek szerinti bontásban a tárgynegyedévet követõ 30. napig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

6. § A Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minõsül. A támogatás kategóriája: „D. Csekély összegû támogatás”. A hitelt kizárólag az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazására szóló 69/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani. Az egy vállalkozásnak csekély összegû támogatás jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 28/2006. (XI. 9.) IRM–ÖTM együttes rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl

(2) A hitel folyósításának feltétele, hogy a hitelfelvevõ a Kvtv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti – a hitel tõkeösszege 2%-ának megfelelõ – kezességvállalási díjat a Magyar Államkincstár 10032000-01034066 számú, „Kincstár Pályamódosító hitelprogram kezességvállalási díj” elnevezésû számlájára befizesse.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:

5. §

A rendelet hatálya

(1) Az MFB Rt. feladata a Kvtv. 44. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 000,0 millió forintos állami kezességvállalási keret és ügyfelenként a 3,0 millió forintos hitelösszeg túllépésének megakadályozása.

1. § (1) A rendelet hatálya – a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével – az Igazságügyi és Rendészeti Miniszté-

11. szám


rium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeteire, ezen minisztériumok hivatali tevékenységét segítõ szervezetekre, az érintett miniszterek irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra és a velük szolgálati viszonyban lévõ hivatásos állomány tagjaira, valamint hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki.

733

sítási Pénztár Orvosszakértõi Intézetének (a továbbiakban: OEP OOSZI) illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben állapítja meg. (2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdése szerinti teljes összegû szolgálati nyugdíjat az 50. életév betöltése, illetõleg az 50%-os munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjától kell megállapítani és folyósítani.

(2) E rendeletben foglaltakat az (1) bekezdésben meghatározott szervek szerzõdéses állományú tagjaira és hozzátartozóira is alkalmazni kell a Hszt. rájuk vonatkozó elõírásai szerint.

(3) A munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben nyilatkozik. Ha az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról nem nyilatkozott, az általa kiadott orvosi szakvélemény kelte az irányadó.

SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj megállapítása

Szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 183. §-ához)


5. §

2. §

(1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a Hszt. 183. §-a alapján a nyugdíjazás kezdõ napját megelõzõ 12 hónap – 365 nap (szökõév esetében 366 nap) – alatt, a szolgálati jogviszony keretében elért és a nyugdíj alapjául szolgáló, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett illetményt és illetmény jellegû juttatást kell figyelembe venni.

(1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történõ megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell a) a szolgálati viszony megszûnésének jogcímét, b) a szolgálati viszony megszûnésének idõpontját, c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rendfokozatát és beosztását, d) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idõt, e) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati idõt. (2) A nyugállományba helyezésrõl szóló parancshoz mellékelni kell az (1) bekezdés e) pontja szerinti idõtartamokról készült részletes kimutatást.

3. § A – folyósítás nélküli – rögzített szolgálati nyugdíj megállapításánál a szolgálati idõt a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idõ elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés idõpontja az ezt követõ naptári nap.

4. § (1) A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét az illetékes orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) határozatban, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét pedig az Országos Egészségbizto-

(2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának idõszaka – az (1) bekezdés szerinti 12 hónapon belül – két naptári év hónapjait (napjait) érinti, úgy az ún. tört évekre esõ illetmény és illetmény jellegû juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1/12-ed része képezi a nyugdíjalapot. (3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé az elsõ hónapra csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni. (4) Ha a szolgálati jogviszony megszûnése elõtt a jogosult más szervnél is teljesített szolgálatot, akkor a nyugellátás megállapításánál – erre az idõszakra – a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatásokat kell figyelembe venni. (5) A Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a szolgálati nyugdíj rögzítésének idõpontját megelõzõ 12 hónapra – 365 napra (szökõév esetében 366 napra) – elért illetményt és illetmény jellegû juttatást kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak szerint. 6. § (1) A Hszt. 183. §-ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelõen, a nyugdíjalap megállapításánál az e rendelet 5. §-a szerinti illetmény és illetmény jellegû jut-

734


tatások közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekbõl a járulékfizetés – törvényben szabályozott – felsõ határának figyelembevételével nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenõ) mértékben. (2) A szolgálati nyugdíj megállapítására és annak részbeni vagy teljes összegû folyósítására jogosult személy az ellátásra a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult.

Rokkantsági nyugdíj (A Hszt. 185. §-ához) 7. § (1) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításához a munkaképesség-csökkenés mértéke tekintetében az OEP OOSZI orvosi bizottságának véleménye szükséges. (2) Az állomány azon hivatásos vagy szerzõdéses tagja, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg és szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a rokkantsági nyugdíj folyósítására a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult. (3) A rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. (4) Az ideiglenesen rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az arról szóló határozat keltét követõ második hónap elsõ napjától határozattal kell megszüntetni. (5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 185. § (3) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjra való jogosultságot megszerezte, olyan összegû szolgálati nyugdíjat kell számára megállapítani a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve, mint amilyen a megszüntetés idõpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna. (6) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett határozattal megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult részére a rokkantsági nyugdíj megszüntetése napját követõ naptól teljes összegben kell folyósítani.

11. szám 8. §

(1) Ha az ismételt (soros) orvosi felülvizsgálat során a rokkantság fennállása mellett annak csoportja megváltozik – az állapotváltozásnak megfelelõen – a rokkantsági nyugdíj összegét is módosítani kell. (2) Az állapotváltozás idõpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvosszakértõi szervek által megállapított napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat – állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének – napja. (3) Az emelt összegû rokkantsági nyugdíjat – állapotrosszabbodás esetén – az ismételt (soros) felülvizsgálat hónapját követõ hónap elsõ napjától, a csökkentett összegû rokkantsági nyugdíjat – állapotjavulás esetén – pedig a felülvizsgálat idõpontját követõ második hónap elsõ napjától kell folyósítani. (4) A hivatásos szolgálat felsõ korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

BALESETI ELLÁTÁSOK (A Hszt. 186. §-ához) Baleseti rokkantsági nyugdíj 9. § (1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához a) az állományilletékes parancsnok által kijelölt szervnek a baleset (megbetegedés) szolgálati kötelmekkel való összefüggését minõsítenie kell, valamint b) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés mértékét orvosszakértõi véleményben állapítja meg, továbbá kimondja, hogy a munkaképesség-csökkenés a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetbõl ered. (2) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset (betegség) minõsítésének szabályait külön rendelet tartalmazza.

10. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt. 192. § (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével kell folyósítani. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

11. szám


(3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 8. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani. (4) Az ideiglenesen baleseti rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a 7. § (4)–(6) bekezdése szerint kell megszüntetni. (5) Szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy szolgálati eredetû betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálni kell a baleseti járadékra való jogosultságot.

735

(2) A baleseti járadék alapját – az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset idõpontját, megbetegedés okozta munkaképesség-csökkenés esetén annak orvosi szakvéleményben megállapított idõpontját megelõzõen elért illetmény, kereset alapján kell megállapítani. (3) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

13. § Baleseti járadék 11. § (1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor. A baleseti járadék iránti igényt a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követõ egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. (2) A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok – a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a nyugdíjmegállapító szervhez, ha az orvosszakértõi vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetbõl (megbetegedésbõl) eredõ munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri vagy meghaladja. (3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az eredeti a) baleseti jegyzõkönyvet, b) a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító, az OEP OOSZI által kiadott orvosszakértõi véleményt, c) szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetet minõsítõ határozatot, a baleset részletes körülményeinek leírását tartalmazó indokolással, d) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását igazoló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot.

(1) Amennyiben az ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvéleményben megállapított idõpontot követõ második hónap elsõ napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni. (2) Ha a munkaképesség-csökkenés két éven belül újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytõl az I. fokozatba tartozó baleseti járadékot megállapították.

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülõi nyugdíj (A Hszt. 187–188. §-aihoz) 14. § A hivatásos állomány elhunyt tagjának az elhalálozásakor vele nem közös háztartásban élõ, nyugellátásra jogosult hozzátartozói részére megállapított ellátást az elhunyt halála napjától, a jogosultság késõbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés napjától kell folyósítani.

12. § 15. § (1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset napjától, a szolgálatból eredõ betegség következtében megállapított baleseti járadék esetén az ebbõl származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának elsõ napjától kezdõdik.

Akinek szolgálati nyugdíját a felsõ korhatár elérése elõtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegû szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani.

736


11. szám

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

17. §


(1) A 16. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket – a nyugdíjrögzítés kivételével – az erre a célra rendszeresített, az igénylõ aláírásával, továbbá az állományilletékes parancsnok aláírásával és bélyegzõjével ellátott adatlapon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt a nyugdíjmegállapító szervhez kell felterjeszteni. A hivatásos állomány tagja magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén az igénylõ adatlaphoz csatolni kell a magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat, illetve visszalépés esetén a visszalépést igazoló dokumentum eredeti vagy hitelesített másolati példányát.

16. § (1) A Hszt. 191. § (1) bekezdése alapján járó nyugellátásokat az Országos Rendõr-fõkapitányság nyugdíjmegállapító szervezeti egysége (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) határozattal állapítja meg. A megállapított nyugellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a 17. § (2) bekezdése szerint megküldött okmányok alapján hivatalból hoz határozatot a) a szolgálati nyugdíjról, b) a rokkantsági nyugdíjról, c) a szolgálati nyugdíj Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti megállapításáról és rögzítésérõl. (3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot a) a baleseti járadékról; b) minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen ba) a szülõi nyugdíjigények elbírálásáról, bb) a hivatásos és szerzõdéses állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról, bc) az elvált vagy különélõ házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról, bd) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága által kiadott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának megszüntetésérõl, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról, be) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igényrõl, bf) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekrõl, bg) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével kapcsolatban benyújtott kérelem elbírálásáról, bh) a Hszt. hatálybalépése után nyugállományba helyezettek esetében az 50. életév betöltésekor a teljes összegû nyugdíj folyósításáról. (4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni a nyugellátásra jogosultnak, illetve az igénylõnek, valamint az állományilletékes parancsnoknak. A nyugellátásra (baleseti ellátásra) vonatkozó végrehajtható határozatot meg kell küldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszûnését, illetve a 3. § szerinti jogviszonyban töltött idõ elérését követõ 15 napon belül köteles gondoskodni a nyugdíjjogosultságot elértek, a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetõleg elhunytak hozzátartozói nyugellátásának elbírálásához elõírt okmányoknak – a személyügyi és a pénzügyi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a nyugdíjmegállapító szervhez történõ megküldésérõl. (3) A – folyósítás nélküli – rögzített szolgálati nyugdíj megállapítása határozattal történik, amelynek egy példányát – számfejtési melléklettel – az érintett részére kell megküldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagába, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni. (4) Ha mulasztás miatt az ellátás megállapítására – és folyósítására – késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-ában meghatározott késedelmi kamatot a mulasztást elkövetõ szerv köteles megfizetni. (5) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megelõlegezett késedelmi kamatot a mulasztásért felelõs szerv gazdasági vezetõje az errõl szóló értesítés megérkezésétõl számított 60 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szolgáltatási számlájára köteles átutalni.

18. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. §-ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a Hszt. 2. § g) pontjában megjelölt miniszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani. A nyugdíjmegállapító szerv a fellebbezést – elõkészítõ irattal együtt – 8 napon belül köteles felterjeszteni. A másodfokon meghozott határozatot az érintett részére az elsõ fokú nyugdíjmegállapító szerv küldi meg.

11. szám


A NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK Átmeneti ellátás (A Hszt. 192. §-ához) 19. § (1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minõsül. Amennyiben a kéthavi nyugdíjat helyettesítõ illetmény egy hónapra esõ része kevesebb a megállapított nyugellátás összegénél, úgy annak kéthavi különbözetét a munkáltató utólag köteles a jogosultnak kifizetni. (2) Ha a hivatásos vagy a szerzõdéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együtt élõ, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak – házastárs, élettárs, gyermek, szülõ sorrendben – kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj elsõ kéthavi összegét helyettesíti. (3) A kéthavi illetményt a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján, a (2) bekezdés szerinti hozzátartozóknak pedig tizenöt napon belül kell kifizetni. (4) A szolgálati nyugdíj rögzítésérõl szóló határozatban a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül kerül megállapításra a szolgálati nyugdíj összege. Csak a tényleges nyugállományba vonulásról szóló határozat veszi figyelembe a szolgálati nyugdíj összegének megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét. (5) A szolgálati nyugdíj rögzítésérõl szóló határozatban a nyugdíjat terhelõ tartozások elbírálására is ugyanez vonatkozik. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés elõtt indult eljárásokban a határozatot a 16. § (1) bekezdésében megjelölt nyugdíjmegállapító szerv hozza meg. (2) A nyugdíjmegállapító szerv az 1. §-ban megállapított személyi hatály alá tartozó ügyek tekintetében az 58/2005. (XII. 9.) BM rendelettel kijelölt, a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szervének jogutódja. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl szóló 58/2005. (XII. 9.) BM rendelet hatályát veszti. Dr. Petrétei József s. k.,

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

737

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 10/2006. (XI. 3.) MeHVM– SZMM–FVM–GKM–KvVM–PM együttes rendelete az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM– GKM–KvVM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-a (9) bekezdésében, valamint a 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § Az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM– GKM–KvVM–PM–TNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 3. §-ából eredõ egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2112/2006. (VI. 28.) Korm. határozat 1. számú mellékletébõl a) a XIX. EU Integráció fejezet 2. cím 3. alcím KTK technikai segítségnyújtás fejezeti kezelésû elõirányzatra, valamint a 2. cím 27. alcím Regionális Operatív program (ROP) elõirányzataira, b) az alábbi fejezetek EU Integráció cím fejezeti kezelésû elõirányzataira 1. XII. Földmûvelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím 2. XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Fejezet 26. cím 3. XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejezet 11. cím 4. XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Fejezet 12. cím 5. XXI. Egészségügyi Minisztérium Fejezet 11. cím 6. XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 17. cím 7. XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet 4. cím,

738


c) a XIX. fejezet 2. cím 1. alcím Kohéziós Alap céltartalék elõirányzatra, d) a XIX. fejezet 2. cím 4. alcím Operatív programok céltartalékai elõirányzatra, e) a fejezetrend szerkezeti változásai miatt megállapított új elõirányzatokra, f) valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 46. § (5) bekezdése alapján megállapított új elõirányzatokra”

11. szám 5. §

Az R. 8. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a 8. § szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az 1. § d) pontban leírt céltartalék tekintetében amennyiben az OP IH-nál céltartalék felhasználási igény keletkezik, úgy az OP IH vezetõje kezdeményezésére a KTK IH vezetõjének egyetértése mellett a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzat-módosítást.”

2. §

6. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az 1. §-ban meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok felhasználása az operatív programoknak az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozóan a (2)–(5) bekezdésben meghatározott jogszabályok állami támogatások nyújtásának feltételeire (a támogatási kategóriára, a támogatás formájára, a támogatás mértékére, a támogatás kedvezményezettjeire, az elszámolható költségekre, a támogatáshalmozódásra, illetve az adott támogatási kategóriára vonatkozó egyedi feltételekre) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen történhet.”

(1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet alkalmazásában a Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek esetében évente, illetve új projekt indításakor, vagy már folyamatban levõ projekt módosításakor a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnek az Ámr. 72. § (1) bekezdés b) pontjában elõírt és az Ámr. 5. számú mellékletében részletezett „Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból Származó Támogatással Megvalósuló Projektekre” dokumentumot (a továbbiakban: Finanszírozási Alapokmány) kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint elkészíteni.”

3. § Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok felhasználása során a rendelet mellékletében meghatározott intézkedések, illetve komponensek esetében, a mellékletben meghatározott kedvezményezettek számára fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható. A támogatás megítélését ez esetben is meg kell elõznie a projekt dokumentáció kidolgozásának és értékelésének.”

4. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1. §-ban meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok tekintetében a 2. §-ban meghatározott hatásköröket és feladatokat a következõ személyek látják el:” (2) Az R. 7. §-a (3) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az 1. § a), c)–d) pontja tekintetében a 2. §-ban meghatározott feladatokat a következõ személyek látják el:”

(2) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Finanszírozási Alapokmánnyal kapcsolatosan: a) kitöltõ: a közremûködõ szervezet, illetve a kedvezményezett vezetõje által kijelölt személy, b) ,,Kötelezettségvállaló aláírása” helyén aláíró: az 5. pontban megjelölt elõirányzat fölött rendelkezõ személy, c) ellenjegyzõ: a 10. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt, a kötelezettségvállalást ellenjegyzõ személy, d) jóváhagyó: az elõirányzatokért felelõs miniszter vagy az általa írásban felhatalmazott személy.” (3) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti kitöltött dokumentum egy, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által aláírt példányát a Kincstár köteles a Kohéziós Alap Irányító Hatóságának (a továbbiakban: KA IH) megküldeni.”

7. § Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) E rendelet 1. § b) pontjában megjelölt XV. és XVI. Fejezetekben foglalt, a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló projektek elõirányzataival, valamint a maradványok átadása következtében az e) pont alapján megállapított új elõirányzatokkal kapcsolatban a 2. §-ból

11. szám


következõ hatásköröket és feladatokat a következõ személyek látják el: a) kötelezettségvállaló: a Finanszírozási Alapokmány 5. pontjában foglaltaknak megfelelõen a közremûködõ szervezet vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy, b) kötelezettségvállalást ellenjegyzõ: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdasági Igazgatója vagy az általa írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: a Finanszírozási Alapokmány 5. pontjában a kitöltéskor megjelölt személy, d) érvényesítõ: a közremûködõ szervezet vezetõje által kijelölt, az Ámr. 135. § (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ személy, e) utalványozást ellenjegyzõ: a közremûködõ szervezet pénzügyi vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy, f) utalványozó: a közremûködõ szervezet vezetõje, illetve a Finanszírozási Alapokmány kitöltésekor annak 5. sorában megjelölt személyek. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt elõirányzatok közül a „Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek elõkészítése” jogcímcsoport nem tartozik a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésû elõirányzatok körébe, ezért e jogcímcsoport tekintetében a feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.”

8. § Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Az 1. § c) pontban leírt céltartalék tekintetében amennyiben a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnél céltartalék felhasználási igény keletkezik, úgy a közremûködõ szervezet vezetõje kezdeményezésére a KA IH vezetõjének egyetértése mellett a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzat-módosítást.”

739 9. §

Az R. mellékletének „Regionális Operatív Program”, „Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program”, „Gazdasági Versenyképesség Operatív Program”, „Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program”, „KTK Technikai segítségnyújtás,” valamint „Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program” címû részei helyébe e rendelet mellékletében foglaltak lépnek.

Záró rendelkezések 10. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

11. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 7. §-ának (2) bekezdése és (4) bekezdése, valamint az R. 9. §-ának (2) bekezdése. Dr. Szilvásy György s. k.,

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

szociális és munkaügyi miniszter

Gráf József s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

Kovács Kálmán s. k.,

Dr. Veres János s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár

pénzügyminiszter

Melléklet a 10/2006. (XI. 3.) MeHVM–SZMM–FVM–GKM–KvVM–PM együttes rendelethez Azon intézkedések, komponensek, illetve kedvezményezettek, amelyek esetében, illetve amelyek számára fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható: Elõirányzat (Prioritás)

Intézkedés/komponens

A humánerõforrás-fejlesztés 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek regionális dimenziójának kapacitásépítése erõsítése

Kedvezményezett

Magyar Közigazgatási Intézet, fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok

1. Komponens: A helyi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok révén 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 2. Komponens: A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése

VÁTI Kht.

740

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Elõirányzat (Prioritás)


3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

11. szám Kedvezményezett

Regionális Fejlesztési Ügynökségek, Balaton Integrációs Kht.

3. Komponens: Regionális és kistérségi szintû együttmûködések ösztönzése 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

3. Komponens: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerõsítése 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, kereskedelmi és iparkamarák

1. Komponens: A regionális munkaerõpiaci kereslet és kínálat közötti összhang erõsítése 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása

VÁTI Kht.

2. Komponens: Szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása Technikai segítségnyújtás

4.2. ROP Technikai segítségnyújtás

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI Kht., regionális fejlesztési ügynökségek, ROP IH

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, XII. FVM Technikai segítségnyújtás

Technikai segítségnyújtás

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, XV. GKM Beruházásösztönzési elõirányzat

1.3. Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás

Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH)

Kis- és középvállalkozások 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése / fejlesztése elõirányzat 2.2.1. Alapszintû tanácsadás komponens

Helyi vállalkozói központok


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, IT Információs Társadalom Kht., Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., Regionális Támogatásközvetítõ Kht.

Technikai segítségnyújtás (1–2. intézkedés)

11. szám



741 Kedvezményezett

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, XVI. KvVM Környezetvédelmi elõirányzat

1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem;

1.6. A levegõszennyezés és a zajterhelés mérése

1.5. Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Központ és Közgyûjtemények 1.6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségek; Budapest Fõváros Önkormányzata; Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, XV. GKM Közlekedési infrastruktúra fejlesztése elõirányzat


2.1. A fõúthálózat mûszaki színvonalának emelése;

2.1. Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

2.2. MÁV ZRt.; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG)


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KIOP KSZ, Energia Központ Kht., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság

Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Egész életen át tartó tanulás 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges és alkalmazkodóképesség készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése / támogatása – EU forrásrész 3.1.1. Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság, Országos Közoktatási Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.

3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése / 3.2.1. Új szakképzési szerkezet kialakítása

Nemzeti Szakképzési Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Apertus Közalapítvány

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.1. Korszerû felnõttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása

Nemzeti Felnõttképzési Intézet, Foglalkoztatási Hivatal, Regionális Képzõ Központok

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.2. Intézményhálózat kialakítása a hátrányos helyzetû felnõttek digitális oktatásának és szakmai képzésének támogatására és foglalkoztatásuk elõsegítésére

Apertus Közalapítvány

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.3. Lépj egyet elõre

Foglalkoztatási Hivatal

742


Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása – Hazai társfinanszírozás

Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása – EU forrásrész

Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása – Hazai társfinanszírozás

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítségével – EU forrásrész


11. szám Kedvezményezett

3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése / 3.1.1. Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság, Országos Közoktatási Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.

3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése / 3.2.1. Új szakképzési szerkezet kialakítása

Nemzeti Szakképzési Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Apertus Közalapítvány

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.1. Korszerû felnõttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása

Nemzeti Felnõttképzési Intézet, Foglalkoztatási Hivatal, Regionális Képzõ Központok

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.2. Intézményhálózat kialakítása a hátrányos helyzetû felnõttek digitális oktatásának és szakmai képzésének támogatására és foglalkoztatásuk elõsegítésére

Apertus Közalapítvány

3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.3. Lépj egyet elõre

Foglalkoztatási Hivatal

1.1. A munkanélküliség megelõzése és kezelése / 1.1.1. Munkanélküli és inaktív személyek tartós munkanélkülivé válásának megelõzése, munkaerõpiaci integrációjuk elõsegítése

Fõvárosi és megyei munkaügyi központok

1.2. ÁFSZ modernizációja / 1.2.1. ÁFSZ modernizációja

1.2. Foglalkoztatási Hivatal, továbbá fõvárosi és megyei munkaügyi központok

1.1. A munkanélküliség megelõzése és kezelése /

Fõvárosi és megyei munkaügyi központok

1.1.1. Munkanélküli és inaktív személyek tartós munkanélkülivé válásának megelõzése, munkaerõpiaci integrációjuk elõsegítése 1.2. ÁFSZ modernizációja / 1.2.1. ÁFSZ modernizációja

1.2. Foglalkoztatási Hivatal, továbbá fõvárosi és megyei munkaügyi központok

2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben /

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság

2.1.1. A hátrányos helyzetû, elsõsorban a roma és sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése 2.2. A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, valamint a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmûködési modelljének kidolgozásával

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Foglalkoztatási Hivatal

11. szám


Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítségével – Hazai társfinanszírozás


743 Kedvezményezett

2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben / 2.1.1. A hátrányos helyzetû, elsõsorban a roma és sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság

2.2. A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, valamint a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmûködési modelljének kidolgozásával

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Foglalkoztatási Hivatal

Az oktatási, szociális és 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott Debreceni Egyetem Orvos egészségügyi infrastruktúra régiókban / és Egészségtudományi fejlesztése – EU forrásrész 4.3.1. Regionális egészségcentrum modellintézmény Centrum létrehozása Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – Hazai társfinanszírozás

4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott Debreceni Egyetem Orvos régiókban / és Egészségtudományi 4.3.1. Regionális egészségcentrum modellintézmény Centrum létrehozása

Technikai segítségnyújtás – Technikai segítségnyújtás EU forrásrész

Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Európai Szociális Alap Kht., Foglalkoztatási Hivatal, OM Alapkezelõ Igazgatósága, EüM Strukturális Alapok Programiroda, Magyar Államkincstár

Technikai segítségnyújtás – Technikai segítségnyújtás Hazai társfinanszírozás

Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Európai Szociális Alap Kht., Foglalkoztatási Hivatal, OM Alapkezelõ Igazgatósága, EüM Strukturális Alapok Programiroda, Magyar Államkincstár

744


A pénzügyminiszter 28/2006. (XI. 6.) PM rendelete a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A felügyeleti szerv a munkáltatók által benyújtott költségvetési megtérítési igénybejelentéseket összesíti, és azt a beérkezéstõl számított 15 napon belül a Pénzügyminisztériumhoz továbbítja, a 4. számú mellékletben meghatározott adattartalmú igénylõlapnak megfelelõ csoportosításban. A tárgyév negyedik negyedévére vonatkozó igényeket a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztérium részére december 10-ig továbbítja. (2) Amennyiben a felügyeleti szerv a tárgynegyedévre vonatkozó költségtérítési igénybejelentéseket az adott tárgynegyedévhez tartozó határidõig nem továbbítja, úgy azokat a következõ tárgynegyedévi igénybejelentésekkel együtt továbbíthatja a Pénzügyminisztérium részére. (3) Különös méltánylást érdemlõ esetben a felügyeleti szerv a kérelem részletes indoklásával együtt december 20-ig is eljuttathatja a Pénzügyminisztérium részére a tárgyév negyedik negyedévére vonatkozó igényeket.” (2) Az R. 1. számú mellékletének 5. pontjához tartozó lábjegyzet helyébe az alábbi lábjegyzet lép: „* A korábbi illetmény 70%-ának megfelelõ juttatás, természetbeni étkezés, vagy étkezési hozzájárulás 30%-a, jubileumi jutalom.”

2. § Ez a rendelet 2006. december 1-jén lép hatályba.

Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

11. szám

Az oktatási és kulturális miniszter 11/2006. (XI. 10.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában, a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglaltak végrehajtására a következõket rendelem el: 1. § A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ címmel és 39/G–39/I. §-sal egészül ki: „A képességfejlesztõ, kompetencia alapú oktatás 39/G. § (1) A képességfejlesztõ, kompetencia alapú oktatás keretében az 1. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiban felsorolt iskola az elõírt tananyagot a mûveltségi területeket követõ szerkezetben közvetíti, építve a tanulók együttmûködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését. (2) A képességfejlesztõ, kompetencia alapú oktatás megszervezését az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képességfejlesztõ, kompetencia alapú oktatási programok (a továbbiakban: képességfejlesztõ program) segítik, amelyeket az érintett iskolának alkalmaznia kell. (3) Az oktatási és kulturális miniszter a képességfejlesztõ program kiadása elõtt beszerzi az Országos Köznevelési Tanács véleményét. Az Országos Köznevelési Tanács abban a kérdésben foglal állást, hogy a képességfejlesztõ program pedagógiai, tartalmi és logikai szempontból egységes-e. Az oktatási és kulturális miniszter a kiadott képességfejlesztõ programhoz való hozzáférés lehetõségét és feltételeit az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzéteszi. A Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programja 39/H. § (1) A Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programban (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehet a kollégium, a középiskola és a szak-

11. szám


iskola, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget, illetve államilag elismert szakképesítést szerezhessenek. (2) A Kollégiumi Programban részt vevõ kollégium kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (3) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidõ lejártát követõ harminc napon belül – bírálja el. A gyõztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A bizottság három tagú, amelybe az oktatási és kulturális miniszter delegálja a Kollégiumi Program vezetõjét, a Kollégiumi Program tanácsadó testületének egy tagját és az Országos Kollégiumi Szövetség egy tagját. A bizottság maga határozza meg mûködésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerû szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (5) A pályázathoz csatolni kell a a) Kollégiumi Program indítására vonatkozó intézményi alapító okiratot, b) fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát, c) kollégium – az Oktatási Közlöny 2005. évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett „Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában” meghatározottak szerint elkészített – pedagógiai programját, d) Kollégiumi Programban partnerként közremûködõ iskola nyilatkozatát arról, hogy biztosítja a résztvevõk felkészítését az iskolai tanulmányokra, illetve a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést. (6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki – abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül – halmozottan hátrányos helyzetû, és a) tanulói jogviszonyban áll, valamint a középiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, vagy b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni. (7) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiumi Programban való részvétel során õt megilletõ jogokról és az õt terhelõ kötelezettségekrõl. A Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 39/I. § (1) A Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programban (a továbbiakban: Tehetséggondozó Program) részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitûzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt terem-

745

teni a felsõoktatásba történõ bejutásra azoknak a hátrányos helyzetû tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsõoktatásban. (2) A Tehetséggondozó Programban részt vevõ középiskola és kollégium kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (3) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidõ lejártát követõ harminc napon belül – bírálja el. A gyõztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A bizottság három tagú, amelybe az oktatási és kulturális miniszter delegálja a Tehetséggondozó Program vezetõjét, a Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét. A bizottság maga határozza meg mûködésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerû szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (5) A pályázathoz csatolni kell a a) Tehetséggondozó Program indítására vonatkozó intézményi alapító okiratot, b) fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát, c) középiskola és a kollégium – az Oktatási Közlöny 2006. évi L. évfolyam 14. számában közzétett „Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában” meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összehangolt – pedagógiai programját. (6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki tanulói jogviszonyban áll, hátrányos helyzetû, valamint a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül. (7) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Tehetséggondozó Programban való részvétel során õt megilletõ jogokról és az õt terhelõ kötelezettségekrõl.”

2. § A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 26/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „26/A. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett képességfejlesztõ, kompetencia alapú oktatást segítõ dokumentumokat, szakmai eszközrendszereket, az oktatási és kulturális miniszter által közzétett képességfejlesztõ program részeként kell kiadni. (2) A közzétett képességfejlesztõ programoknak a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatáro-

746


zott szabad felhasználásokon kívül történõ felhasználására az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvános pályázata útján lehet engedélyt szerezni. (3) A tankönyvjegyzéken a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett – az oktatási és kulturális miniszter által kiadott – képességfejlesztõ programot is fel kell tüntetni.” 3. § A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 4. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (6) bekezdésében felsorolt intézmény ellátja a fejlesztõ iskolai oktatás feladatait is, e tevékenységével összefüggésben, hivatalos nevében és iratain használhatja a „fejlesztõ iskola” megnevezést.”

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 6. § (10) bekezdése, valamint a 34. § (2) bekezdés a) pontja, b) a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról rendelkezõ 30/2004. (X. 28.) OM rendelet 16. §-a, c) az OM rendelet 3. § (2) bekezdés g) pontja, továbbá d) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 7/1996. (VII. 9.) MKM rendelet 1. számú mellékletének 47. pontja, valamint e) a közalkalmazottak jogállását érintõ kérdésekrõl szóló 30/2000. (X. 11.) OM rendelet 1. §-ában a „Magyar Akkreditációs Bizottság Titkárságára,” szövegrész. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 39/D. §-ának (4) bekezdésében az „oktatási miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási és kulturális miniszter” szövegrész, b) az R. 2. számú mellékletének „A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggõ egyes feladatok A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége” címû rész 7. pontjában az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, c) az R. 4. számú mellékletének „A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése” címû rész 13. pontjában az

11. szám

„Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, „A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelezõ nyomtatványok” I. Irattári terv Nevelési-oktatási ügyek cím 26. pont „Az alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozataira vonatkozó õrzési idõ 2” szövegrész helyébe „Az érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozataira vonatkozó õrzési idõ 1” szövegrész, „A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelezõ nyomtatványok” cím III. fejezet Megjegyzés részben az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, d) az R. 8. számú mellékletének „A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai” címû 1.3. pontban az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, „A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai” cím 1.19. pontban az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, „A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai” cím 2.3. pontban az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, „A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai” cím 8. pontjában az „oktatási miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási és kulturális miniszter” szövegrész lép. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 5/2006. (XI. 17.) ÖTM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól szóló 48/2005. (X. 31.) BM rendelet módosításáról A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályai-

11. szám


ról szóló 48/2005. (X. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A központi támogatás december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követõ december 31-ig kell elszámolni.”

2. § Azt a helyi önkormányzatot, amely az R. szerinti támogatással 2006. június 30-ig nem számolt el, nem terheli visszafizetési kötelezettség, amennyiben a támogatásról az R. e rendelet 1. §-ával megállapított 7. § (5) bekezdése szerinti határidõig elszámol.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter

III. rész Az Alkotmánybíróság 60/2006. (XI. 9.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Bodony Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a települési szilárd hulladékkal összefüggõ, szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének szabályairól szóló 12/1998. (V. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2006. december 31. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

747 INDOKOLÁS I.

A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje indítványában kezdeményezte Bodony Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a települési szilárd hulladékkal összefüggõ, szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének szabályairól szóló 12/1998. (V. 17.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) – a 15/2005. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított – 8. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert törvényességi észrevételét a képviselõ-testület nem fogadta el. Az indítványban kifogásolt rendelkezés a szemétszállítást „kéthetenkénti” gyakorisággal határozza meg a község területén. A hivatalvezetõ szerint ez a rendelkezése ellentétes a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrõl szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM. r.) 5. § (2) bekezdésével, amely alapján az ilyen településen a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot legalább hetente egyszer el kell szállítani. Az indítványozó szerint az Ör.-nek a szemétszállítás gyakoriságát meghatározó rendelkezése ellentétes magasabb szintû jogszabállyal, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

II. Az indítványban megjelölt jogszabályok: 1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” 2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) felhívott rendelkezése: „1. § (1) A jogalkotó szervek a következõ jogszabályokat alkotják: a) az Országgyûlés törvényt, b) c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, e) f) az önkormányzat rendeletet. (2) E rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”

748


3. Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.): „10. § (1) (...) (2) A lakóterület lehet: 1. nagyvárosias (sûrû beépítésû és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú), 2. kisvárosias (sûrû beépítésû és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 3. kertvárosias (laza beépítésû és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó – a lakóterületre vonatkozó – megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület.” 4. EüM. r. megjelölt rendelkezése: „5. § (2) A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetõleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.” 5. Az Ör. kifogásolt rendelkezése: „8. § (3) A szolgáltató a települési szilárd hulladék elszállítását kéthetente, keddenként végzi. A szolgáltatás kezdetének dátuma 2006. január 3.”

III. Az indítvány megalapozott. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet. A Jat. 1. § (1) bekezdése meghatározza a jogalkotó szerveket, az általuk alkotható jogszabályokat. A felsorolás egyben meghatározza a jogszabályok rangsorát is, amely alapján a legalacsonyabb szintû jogszabály az önkormányzati rendelet. A Jat. 1. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott rangsornak megfelelõen az alacso-

11. szám

nyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabályokkal. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatává teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását. A Hgt. 23. §-a felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg – többek között – a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét. A hulladékszállítási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja szabályozásakor is figyelemmel kell lenni a képviselõ-testületeknek a magasabb jogszabályok elõírásaira. Ezek körébe tartozik az EüM. r. is, amelynek 5. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot a Korm. r. 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetõleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani. E rendelkezés szerint „kéthetente” történõ szemétszállításról egy önkormányzat sem határozhat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezése, amely kéthetenkénti hulladékszállítást határoz meg, ellentétes az EüM. r. 5. § (2) bekezdésével, emiatt sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mely szerint az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszabállyal. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 8. § (3) bekezdését alkotmányellenessé nyilvánította és 2006. december 31. napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezés megsemmisítésének határidejét úgy állapította meg, hogy a képviselõ-testületnek kellõ idõ álljon rendelkezésre az új, alkotmányos tartalmú szabályozás megalkotására. Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 527/H/2006.

11. szám


A Kormány 1109/2006. (XI. 20.) Korm. határozata a helyi önkormányzatok 2007. évi új címzett támogatásáról A Kormány 1. felkéri a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztost és az érintett minisztereket, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt célok lehetõség szerinti teljes körét az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban jelenítse meg; Felelõs:

fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos egészségügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter szociális és munkaügyi miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidõ: azonnal 2. felkéri a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztost és az érintett minisztereket, hogy az önkormányzatok által benyújtott – és különösen az ágazati minisztériumok 2006. június 22-éig meghozott szakmai rangsorolásában szereplõ – 2007. évi címzett beruházási koncepciók közül határozza meg azon projekteket, amelyek szerepeltethetõk az Operatív Programokhoz kapcsolódó, azok végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentumban, az Akciótervekben; Felelõs:

fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos egészségügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter szociális és munkaügyi miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidõ: az Akciótervek kidolgozásával folyamatosan 3. felkéri a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztost, hogy adjon tájékoztatást a Kormány részére azon címzett beruházási koncepciókról, amelyek szerepeltethetõk Központi Projektként az Operatív Programokhoz kapcsolódó Akciótervekben. Felelõs: fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos Határidõ: az Akciótervek elfogadásával egyidejûleg

749

IV. rész A Kormány közleménye a helyi önkormányzatok 2007. évi címzett támogatásáról A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény és a végrehajtásáról szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet szerint a Kormány az alábbiak szerint foglal állást a helyi önkormányzatok 2007. évi címzett támogatásáról. Az elmúlt 16 évben a címzett támogatási rendszer megfelelõen töltötte be a szerepét, e támogatás segítségével a helyi önkormányzatok jelentõs beruházásokat valósítottak meg. Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Mindezen felül az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. E források és a hazai társfinanszírozás segítségével lényegesen több önkormányzati fejlesztési program valósulhat meg, mint a korábbi években. Így lehetõség nyílik többek között a korábban címzett támogatással megvalósuló beruházási célok uniós forrásokból történõ finanszírozására is. A Kormány ennek érdekében elõsegíti, hogy az önkormányzati fejlesztési elképzelések – minél teljesebb körben – az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban szerepeljenek. A fentiek figyelembevételével a Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény és a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján 2007. évben nem javasol címzett támogatásra beruházást. Az egyes Operatív Programok Akciótervében olyan – az egyes operatív programok prioritásainak megfelelõ – projektek szerepeltethetõk, amelyek pályázat nélkül, uniós források segítségével valósulhatnak meg. Annak érdekében, hogy a 2007. évi új címzett támogatásra benyújtott, megfelelõen elõkészített beruházási koncepciók már a 2007. évben elindulhassanak, a Kormány javasolja annak vizsgálatát, hogy melyek azok a beruházások, amelyek az Operatív Programok Akcióterveiben Központi Projektként jelenhetnek meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

miniszterelnök

750

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének közleménye a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat módosításáról

11. szám

2. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló eljárás lefolytatására az NFA elnökének jóváhagyása alapján kerülhet sor.

I. Fejezet

3. A Kiíró a meghirdetett minimális árat a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI ÉS BÍRÁLATI, VALAMINT ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA

III. Fejezet

(egységes szerkezetben)

A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati, valamint árverési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvényben (a továbbiakban: NFA tv.) foglaltakat figyelembe véve szabályozza a földterületek értékesítésének módját, az értékesítés elõkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevõk számára az értékesítési feltételek kiírása során az azonos és egyenlõ feltételeket, s érvényesítse az esélyegyenlõség elvét. A Szabályzat hatálya kiterjed: a) a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetre (a továbbiakban: Kiíró), b) minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre (a továbbiakban együtt: Személy), akit/amelyet az NFA szerzõdéssel megbíz az értékesítésben történõ közremûködéssel, c) a Nemzeti Földalapba tartozó termõföld, volt zártkerti ingatlan, valamint azok használatához szükséges mûvelés alól kivett terület (a továbbiakban: földterület) értékesítésére irányuló pályázati és bírálati eljárásra, d) a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó egyéb mûvelés alól kivett területek értékesítésére, amennyiben a terület nagysága, értéke és a felhasználás célja ezt indokolja, e) az ajánlattevõkre. A Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy az értékesítés részletes feltételeit az egyes hirdetményekben, illetve kiírásokban eltérõ módon szabályozza.

II. Fejezet ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK 1. Az NFA tv. alapján a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületeket – jogszabályban meghatározott kivételekkel – nyilvános pályázat keretében vagy nyilvános árverés útján kell értékesíteni. A nyilvános pályázat lebonyolítására jelen Szabályzat III. fejezetének, az árverés lebonyolítására jelen Szabályzat IV. fejezetének rendelkezései irányadóak.

ÉRTÉKESÍTÉS PÁLYÁZTATÁSSAL A pályázat formája és fõbb elõírásai 1. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére vonatkozó pályázatot az NFA írja ki. 2. A pályáztatást nyilvános eljárással kell lebonyolítani. 3. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázati regisztráció, amely díj ellenében történik. A regisztrált pályázók a regisztrációs díj megfizetése után, az errõl szóló igazolás ellenében pályázati hirdetményben, illetve kiírásban meghatározott módon és helyen pályázati dokumentációt kapnak. 4. A pályázat elbírálásánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat. 4.1. A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet köztisztviselõi, továbbá a más jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalói a pályázaton pályázóként, illetve meghatalmazottként nem vehetnek részt. 4.2. A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, illetve azok képviselõje, aki maga az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy annak a) közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja, c) más szerzõdéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja, d) akitõl az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el. 4.3. A pályázat elbírálásában részt vevõ köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. 4.4. Összeférhetetlenségi és elfogultsági kérdésben az NFA elnöke vagy az általa erre felhatalmazott helyettese dönt és jelöli ki a továbbiakban eljáró személyt.

11. szám


5. A pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni a földterület helye szerint illetékes birtokhasznosítási bizottságot. A pályázat elbírálásának nem akadálya, hogy az adott településen birtokhasznosítási bizottság nem alakult meg, vagy határidõn belül nem nyilatkozott.

A pályázati hirdetmény és kiírás 6. A pályázati hirdetményt és a kiírást az NFA elnöke hagyja jóvá. 7. A pályázati hirdetményt, valamint benne az értékesítésre kerülõ földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén az ügyfélforgalom elõtt nyitva álló helyiségben, internetes honlapján, a földterület fekvése szerinti Területi Irodájának ügyfélforgalom elõtt nyitva álló helyiségében, valamint a földterület fekvése szerinti települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat hirdetõtábláján legalább harminc napra hirdetmény formájában kell közzétenni. A pályázat meghirdetésének kezdõ idõpontja az önkormányzatnál történt kifüggesztés napját követõ nap. 8. Értékesítési egységnek az egy pályázati azonosító szám alatt szereplõ földrészletek tekintendõk. 9. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a Kiíró megnevezését, székhelyét, b) az értékesítendõ földterület megjelölését (pályázati azonosító, település, helyrajzi szám, mûvelési ág, értékesítésre kerülõ tulajdoni illetõség, térmérték, aranykorona érték), valamint a területet érintõ terheket, c) az NFA által meghirdetett minimális ajánlati árat, amelynél kisebb összegû ajánlat nem tehetõ, d) azt, hogy pályázni csak teljes értékesítési egységre lehet, e) a regisztráció, a pályázati csomag átvételének, valamint a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét, f) a pályázat elbírálásának határidejét. 10. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a Kiíró megnevezését, székhelyét, b) a regisztráció, a pályázati csomag átvételének, valamint a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét, c) a pályázaton való részvételre és az értékesítésre vonatkozó részletes feltételeket, d) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit, e) a szerzõdéskötésre vonatkozó lényeges feltételeket, kötelezettségeket és jogokat, f) annak rögzítését, hogy a pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétõl, illetve a pályázat eredményességétõl függetlenül az ajánlattevõt terhelik,

751

g) hogy a földterület adásvételére kötött szerzõdés tartalmából közérdekû adatnak minõsül a személyes adatok közül a vevõ neve, lakcíme; a földterület helyrajzi száma és a vételár összege.

Az ajánlattételi határidõ, a pályázati hirdetmény visszavonása 11. A Kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidõt nem határozhatja meg a pályázati hirdetmény közzétételétõl számított harminc (30) naptári napnál rövidebb idõtartamban. Az ajánlattételi határidõ kezdõ idõpontja az önkormányzatnál történt kifüggesztés napját követõ nap. 12. A Kiíró az ajánlattételi határidõt egy alkalommal, legfeljebb harminc (30) naptári nappal meghosszabbíthatja. Ezt a tényt – az indok megjelölésével – a pályázati hirdetmény közlésével megegyezõ helyeken, az eredeti benyújtási határidõ lejárta elõtt legalább öt (5) nappal köteles hirdetményben megjelentetni. 13. A Kiíró jogosult a pályázati hirdetményt az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt visszavonni, errõl a pályázati hirdetmény közlésével megegyezõ helyeken az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt öt (5) nappal köteles hirdetményt megjelentetni. 14. A pályázati hirdetmény visszavonása esetén a Kiíró köteles a regisztrációs díjat visszafizetni.

Az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték 15. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidõ lejártát követõ napon kezdõdik. 16. Az ajánlattevõ köteles legalább százhúsz (120) napos ajánlati kötöttséget vállalni. 17. Ha az ajánlattevõ az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszíti. 18. A pályázati hirdetményben, az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Az ajánlati biztosíték összege az NFA által meghirdetett minimális ajánlati ár – ezer forintra kerekített – tíz (10) százaléka, de legalább 10 000 (tízezer) Ft. 19. A Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a pályázati hirdetményben vagy kiírásban meghatározott visszafizetési határidõt elmulasztja, amely esetben a késedelmi kamat mértéke a késedelembe eséskor érvényes jegybanki alapkamat.

752


20. A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati egységre vonatkozó hirdetmény visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, illetve a szerzõdéskötésre jogosult személyének megállapítására vonatkozó döntés meghozatalát követõ tíz (10) munkanapon belül köteles az érdekeltek részére visszafizetni. 21. A nyertes ajánlattevõ esetében a befizetett ajánlati biztosítékot a Kiíró a vételárba beszámítja. Ha a szerzõdés megkötése a nyertes ajánlattevõ érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték összegét elveszíti, az a Kiírót illeti meg.

11. szám

f) az ajánlattevõ az ajánlati biztosítékot nem, vagy nem az elõírtaknak megfelelõen bocsátotta rendelkezésre; g) amelyben a közölt tények, adatok, információk részben, vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak; h) az ajánlat nem tartalmazza az ajánlattevõ külön írásos nyilatkozatát a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat elfogadásáról; i) az ajánlat nem tartalmazza az ajánlattevõ külön írásos nyilatkozatát a hozzájárulásáról ahhoz, hogy a jelen szabályzatban foglaltak szerint a pályázati anyagát a helyi birtokhasznosítási bizottság is megismerje véleményezés céljából.

Az ajánlatok benyújtása 22. Az ajánlattevõk ajánlataikat zárt csomagolásban a pályázati hirdetményben, illetve kiírásban elõírt módon és példányszámban, példányonként összefûzve nyújthatják be. Az ajánlattevõ meghatalmazottja köteles közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, és annak terjedelmét.

A pályázati ajánlatok felbontása 23. Az ajánlatok felbontására az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõen a Kiíró hivatalos helyiségében a bíráló bizottság tagja elõtt kerül sor. 24. A Kiíró hiánypótlást biztosíthat a pályázat benyújtását követõen a pályázati kiírásban megjelölt módon és feltételekkel. 25. Érvénytelen az ajánlat, a) amelyet olyan személy nyújtott be, aki a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény alapján a pályázat tárgyát képezõ termõföldet vagy ingatlant nem vásárolhatja meg; b) amely nem határozza meg egyértelmûen a megajánlott vételárat, vagy több vételár ajánlatot tartalmaz, vagy az ajánlat egy másik pályázó ajánlati árához kötött, vagy a megajánlott vételár a Kiíró által meghirdetett minimális árnál kisebb; c) amelyet nem a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerûen meghosszabbított határidõben, vagy nem az ott megjelölt helyen nyújtottak be; d) amelyet nem zárt csomagolásban nyújtottak be, a pályázati kiírásban megjelölt példányszámban; e) azt olyan ajánlattevõ nyújtotta be, – akinek vagy közeli hozzátartozójának, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságnak a Kiíróval szemben lejárt tartozása van, – aki az NFA-val vagy jogelõdjével földhasználattal összefüggésben perben áll. Fentiekrõl az ajánlattevõnek külön is nyilatkoznia kell;

A pályázati ajánlatok elbírálása 26. A Kiíró az érvényes ajánlatok megismerése céljából átadja a pályázat tárgyát képezõ földterület helye szerinti település birtokhasznosítási bizottság elnökének az ajánlatok egy példányát véleményezésre, melyet a birtokhasznosítási bizottság a Kiíró hivatalos helyiségében is megtárgyalhat. Az ajánlatokról további másolat nem készíthetõ. A megismert adatokra vonatkozóan a birtokhasznosítási bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli. A birtokhasznosítási bizottság a véleményével egyidejûleg, de legkésõbb a véleményezési határidõ lejártát követõ napon köteles az ajánlatokat dokumentáltan visszaküldeni a Kiírónak. 27. A birtokhasznosítási bizottság a pályázat kézhezvételét követõ tizenöt (15) napon belül jogosult a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítani. A pályázatot csak a birtokhasznosítási bizottság részére nyitva álló véleményezési határidõ leteltét követõen lehet elbírálni. 28. A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés elõkészítése érdekében bíráló bizottságot hoz létre. A bíráló bizottság tagjait az NFA elnöke írásban nevezi ki, a bíráló bizottság elnökének és titkárának egyidejû megnevezésével. 29. A pályázatok értékelésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az értékelésben részt vevõ legalább három bíráló bizottsági tag aláírásával hitelesít. 30. A bíráló bizottság döntését a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõ negyvenöt (45) napon belül hozza meg. 31. A Kiíró a pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján értékeli és rangsorolja a pályázatokat.

11. szám


32. A pályázat nyertese az, aki a pályázati hirdetményben, illetve kiírásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette. 33. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, c) egyik ajánlattevõ sem tett a pályázati hirdetményben, illetve kiírásban foglaltaknak megfelelõ ajánlatot. 34. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázati eljárás jogszabályt vagy jelen pályázati szabályzat elõírásait sérti, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve egyéb körülmények figyelembevételével a Kiíró a pályázati eljárás teljes vagy részleges érvénytelenítésérõl dönt. Az érvénytelenségrõl szóló döntést a pályázati kiírás közlésével megegyezõ helyeken és módon, hirdetmény formájában kell közzétenni. A Kiíró a pályázati eljárás érvénytelenítésérõl a szerzõdéskötés idõpontjáig dönthet. 35. A pályázatok értékelésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az értékelésben részt vevõ bíráló bizottsági tagok aláírásukkal hitelesítenek.

A pályázati eljárás eredményének közlése és a szerzõdés megkötése 36. A Kiíró a pályázat eredményérõl a döntést követõ tizenöt (15) napon belül tájékoztatja a pályázókat. Az értesítésében tájékoztatni kell az ajánlattevõket a pályázati eljárás elõvásárlással kapcsolatos jogosultságokkal összefüggõ rendelkezéseirõl. 37. A Kiíró az elfogadott vételi ajánlatot a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet elõírásainak megfelelõen megküldi a földterület helye szerint illetékes település jegyzõjének. 38. A jegyzõ által megküldött jognyilatkozatokat a Kiíró a kézhezvételtõl számított 10 napon belül értékeli, és az eredményrõl haladéktalanul tájékoztatja a jognyilatkozatot tevõ személyeket és a pályázat nyertesét, egyúttal felszólítja a szerzõdéskötésre jogosultat az adásvételi szerzõdés megkötésére. 39. Több, azonos helyen álló elõvásárlásra jogosult közül a Kiíró az alábbi sorrend szerint választja ki, hogy kivel köt adásvételi szerzõdést: a) a nyertes pályázó, b) érvényes ajánlatot tett pályázó, a földterület fekvése szerinti település birtokhasznosítási bizottsága véleményének figyelembevételével, c) a pályázaton nem indulók közül a sorsolással kiválasztott személy. A sorsolás az NFA hivatalos helyiségé-

753

ben legalább 3 tagú, a Kiíró által meghatalmazott sorsolási bizottság jelenlétében történik. 40. A Kiíró a nyertes visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következõ helyezettjével szerzõdést kötni, a nyertes pályázó által vállalt feltételekkel. 41. Vevõ tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésének feltétele a teljes vételár megfizetése. A birtokba adásról az adásvételi szerzõdésben rendelkeznek a felek. 42. Amennyiben az értékesítésre kerülõ ingatlan használatára vonatkozóan érvényes szerzõdés vagy engedély van, és a szerzõdéskötésre az adott év szeptember 15. napja után kerül sor, az éves díj teljes összege az NFA-t illeti meg. 43. A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzõkönyveket, dokumentumokat köteles öt (5) évig megõrizni, továbbá ellenõrzés esetén az ellenõrzést végzõ szerv, személyek rendelkezésére bocsátani. Más, harmadik személy számára a betekintés nem engedélyezhetõ. 44. Az ajánlattevõ a pályázat eredményérõl szóló értesítés idõpontjáig köteles a Kiíró által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal való kapcsolattartásra. 45. A Kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevõknek nem ad. Ez alól kivételt képeznek a pályázati eljárás keretein belül megtartott, a birtokhasznosítási bizottságok részére rendelkezésre bocsátott információk.

IV. Fejezet ÉRTÉKESÍTÉS ÁRVERÉSSEL 1. A 10 ha-t meg nem haladó térmértékû földterületeket elsõsorban árverés útján kell értékesíteni. Ettõl a Kiíró döntése alapján el lehet térni. 2. A földterület értékesítésére irányuló árverést a Kiíró írja ki. 3. A pályázati eljárásra jelen Szabályzatban meghatározott elõírásokat, az ingatlan árverés keretében történõ értékesítése során jelen fejezetben foglalt eltérésekkel, értelemszerûen kell alkalmazni.

754


4. Az árverést az árverés napja elõtt legalább 30 nappal hirdetmény közzétételével kell kitûzni. A 30 napos határidõt az önkormányzat hirdetõtábláján történt kifüggesztés napját követõ naptól kell számítani. 5. A hirdetményt jelen szabályzat III. fejezet 7. pontjában foglaltak szerint kell közzétenni. 6. A hirdetményben fel kell tüntetni: a) az árverést Kiíró (árvereztetõ) megnevezését, b) az árverés helyét és idejét, c) az árverésre kerülõ földterületek megjelölését (árverési azonosító, település, helyrajzi szám, mûvelési ág, értékesítésre kerülõ tulajdoni illetõség, térmérték, AK érték), valamint a földterületre vonatkozó terheket, d) a Kiíró által meghatározott bruttó kikiáltási árat, e) az árverési elõleg összegét, befizetésének módját, határidejét, f) az árverésen történõ részvétel feltételeit. 7. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési elõleget a hirdetményben megjelölt módon és idõben befizette. 8. Az NFA a bruttó kikiáltási árat a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendeletben foglaltak szerint állapítja meg. 9. Az árverésre történõ jelentkezés feltételei: a) személyazonosság igazolása, képviselet esetén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazás bemutatása, illetve annak átadása; b) az árverezõ írásbeli nyilatkozata arról, hogy neki, közeli hozzátartozójának, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságnak nincs a Kiíróval szemben fennálló fizetési kötelezettsége; c) igazolás bemutatása arról, hogy az árverezõ az árverési elõleget a kitûzött árverés napján, az árverés megkezdéséig készpénzben befizette a Kiíró pénztárába. 10. Az árverést a Kiíró megbízásából eljáró ügyvéd, illetve közjegyzõ, vagy az NFA jogtanácsosa jelenlétében kell lebonyolítani. 11. Minden egyes árverési tételre külön kell jelentkezni és az árverési elõleget befizetni. 12. Az árverezõ az árverés megkezdésekor ismerteti az árverés részletes feltételeit, technikai részleteit. 13. Az árverés megkezdésekor az árverezõkkel közölni kell az árverésre kerülõ földterület bruttó kikiáltási árát.

11. szám

14. Az árverést addig kell folytatni, amíg az árverezõk ajánlatot tesznek. Azonos ajánlat tételére nincs lehetõség. Ha nincs tovább árajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követõen ki kell jelenteni, hogy a földterületet a legmagasabb vételárat ajánló árverezõ veheti meg. 15. Az árverési elõleg a vételárba beszámít. A többi letevõnek az árverési elõleget az árverés befejezése után, az árverés napján vissza kell fizetni, illetve amennyiben erre nincs lehetõség, haladéktalanul vissza kell utalni. 16. Az árverési elõleg után a Kiíró költséget nem számít fel, kamatot nem fizet. 17. A Kiíró az árverés nyertesével az árverés idõpontjától számított tizenöt (15) napon belül szerzõdést köt. A szerzõdéskötés feltétele a teljes vételár megfizetése. 18. Az árverésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az árverés levezetõje, a jegyzõkönyvvezetõ, az árverési vevõ, az árverésen második legjobb ajánlatot tevõ ír alá, és a Kiíró megbízásából az árverésen jelenlevõ ügyvéd, illetve közjegyzõ vagy az NFA jogtanácsosa hitelesít. 19. Az árverés eredménytelen, ha a) az árverezõk nem tettek érvényes ajánlatot; b) csak a kikiáltási ár alatti ajánlatot tettek; c) az árverési eljárás tisztaságát vagy az árverezõk érdekeit súlyosan sértõ cselekmény miatt az árverés érvénytelenítésérõl kell dönteni; d) a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén az árverés soron következõ helyezettjével szerzõdéskötésre nem kerül sor. 20. A Kiíró fenntartja jogát arra, hogy az árverést érvénytelennek nyilvánítsa. 21. A Kiíró fenntartja a jogot arra, hogy az árverési hirdetményt az árverés idõpontját megelõzõen visszavonja, melyet a hirdetmény közlésével megegyezõ helyeken és módon hirdetmény formájában tesz közzé. Az árverési hirdetményt nem lehet az árverés idõpontjának napján visszavonni. 22. A Kiíró fenntartja azt a jogát, hogy a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén az árverés soron következõ helyezettjével kössön szerzõdést a nyertes ajánlattevõ által megajánlott vételáron. Visszalépésnek minõsül, ha a nyertes ajánlattevõ a szerzõdéskötésre elõírt határidõ alatt a szerzõdést nem köti meg, vagy az elõírt határidõn belül a teljes vételárat nem fizeti meg, vagy ajánlatát írásban visszavonja. Ebben az esetben az árverési vevõ a befizetett árverési elõleget elveszti.

11. szám


Jelen Szabályzat rendelkezéseit a Magyar Közlönyben történõ közzétételt követõen meghirdetett földrészletek értékesítési eljárása során kell alkalmazni. Tömör László s. k., a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnöke

* * *

A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat módosítása és egységes szerkezetben történõ közzétételérõl szóló szabályzatot a 2001. évi CXVI. törvény 15. § felhatalmazása alapján jóváhagyom. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A „Tündérkert” Közhasznú Közalapítvány alapító okirata Andocs Község Önkormányzati Képviselõ-testülete a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi 74/G. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Andocs községben mûködõ napközi otthonos óvodába mûködési feltételeinek javítása céljából „Tündérkert Közhasznú Közalapítvány” néven önálló jogi személyiséggel rendelkezõ közalapítványt hoz létre önkormányzati közfeladat biztosítása céljából.

I. fejezet 1. A közalapítvány alapítója: Andocs Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete. 2. A közalapítvány neve: „Tündérkert” Közhasznú Közalapítvány. 3. A közalapítvány székhelye: Napközi Otthonos Óvoda Andocs, Ady E. u. 13. 4. A közalapítvány bankszámla vezetõje: Dél-Balaton Takarékszövetkezet Andocsi Kirendeltsége, 8675 Andocs, Szabadság tér 3.

755 II. fejezet

A közalapítvány célja A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen Andocs Község Önkormányzatának a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény 8. § (1) bekezdésében kötelezõ feladatként elõírt óvoda fenntartási feltételeinek javítása, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § C) 1., 4., 5., 6., 8., 9., 10., 11. pontjában foglaltak alapján, különös tekintettel az alábbiakra: a) az óvodai nevelés tárgyi, technikai feltételeinek biztosítása: – a számítástechnikai alapismeretek megszerzésének segítéséhez szükséges eszközök beszerzése, – az óvoda szemléltetõ eszköztárának bõvítése, korszerûsítése, – az óvoda udvari játékainak bõvítése, korszerûsítése, – óvodai tornaszoba kialakításának és felszereléseinek folyamatos bõvítéséhez való hozzájárulás; b) az egészségmegõrzés és betegségmegelõzés érdekében: – az óvodai szabadidõs programok támogatása (hozzájárulás kirándulások, sportversenyek rendezéséhez, – gyógytestneveléshez szükséges eszközök beszerzésének támogatása; c) kulturális örökségünk megóvása érdekében: – rendezvények, elõadások, mûsoros estek szervezési költségeihez való hozzájárulás, – video- és DVD-filmek beszerzése, technikai feltételek biztosítása; d) a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a hátrányos helyzetû csoportok esélyegyenlõségének növelése érdekében: – a rászoruló gyermekek és családjainak támogatása, a közösségbe történõ integrációjának elõsegítése. 2. A közalapítvány vagyona: a) A közalapítvány induló vagyona: 100 000 Ft, azaz százezer forint készpénz. b) Az alapító az 1. pontban meghatározott induló vagyont a Dél-Balaton Takarékszövetkezet Andocsi Kirendeltségénél elkülönített 66200101-11000035 számú számlán a közalapítvány nyilvántartásba vételi kérelmével egyidejûleg biztosítja. (Errõl a bankigazolás az alapító okirat 1. számú mellékletét képezi.) c) A közalapítvány nyitott, ahhoz bármely magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet pénzbeni, vagy dologi adományaikkal csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt. d) A közalapítvány az alapítványi vagyonból, annak hozadékából és a számlájára történõ befizetésekbõl gazdálkodik.

756


A tõkét és a kamatokat csak olyan módon lehet felhasználni, hogy a közalapítvány vagyona soha nem csökkenhet az alapító tõke összegének 80%-a alá. A kuratórium az alapítványi célok megvalósulása érdekében – egyedi döntéssel adományokat oszt elsõsorban az intézmény számára. A döntés elõtt minden esetben ki kell kérni a vezetõ óvónõ véleményét. A juttatás összegére bármely tag javaslatot tehet. III. fejezet A közalapítvány kezelõ szerve, képviselete, ellenõrzése 1. a) A közalapítvány legfõbb testületi irányító, döntéshozó, vagyonkezelõ és gazdálkodó szerve a 4 tagú kuratórium. b) A kuratórium elnökét és tagjait az alapító kéri fel és megbízatásuk 3 évre szól. c) A kuratóriumi tagság megszûnik: – a tag lemondásával, – a tag halálával, – visszahívással (ha a kuratórium tevékenységével a közalapítvány céljait veszélyezteti, az alapító jogosult a kuratórium egészének, vagy egyes tagjainak a visszahívására). A kuratórium tagjainak névsorát, valamint a kuratóriumi tagság elfogadásáról szóló nyilatkozatokat az alapító okirat 2. számú melléklete tartalmazza. 2. A kuratórium jogköre: – gondoskodik a közalapítvány vagyonának az alapító okiratban meghatározott céloknak megfelelõ felhasználásáról, – elfogadja a közalapítványhoz való csatlakozást, – elfogadja a pénzügyi tervet és a gazdálkodás éves mérlegét, – megállapítja a közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatát és dönt annak módosításáról, – dönt az alapító felé felterjesztendõ, a közalapítvány mûködésérõl szóló éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról. 3. A kuratórium mûködése: A) A kuratórium döntéseit üléseken hozza. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti, szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal. Az ülések napirendi pontjait az elnök a tanácskozás napja elõtt legalább 3 nappal kiküldött írásos meghívóban közli. A kuratórium ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. B) A kuratórium akkor határozatképes, ha legalább három tag jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, egyenlõ szavazatszám esetén az elnök szavazata dönt. C) A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

11. szám

1. a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy 2. b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás. D) A határozatokról idõrendi nyilvántartást kell vezetni, melybõl kiderül a kuratórium döntésének tartalma, idõpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzõk száma. A kuratórium döntéseit Andocs Község Polgármesteri Hivatalának hirdetõtáblájára való kifüggesztéssel teszi közzé. A kuratórium határozatait 8 napon belül írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettekkel. E) Az ülésekrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a kuratórium egyik tagja ír alá. A jegyzõkönyvek megtekinthetõk az Andocsi Napközi Otthonos Óvodában munkaidõben, naponta 8–16.00 óráig. A közalapítvány mûködésével kapcsolatban keletkezett iratokba a közalapítvány székhelyén a kuratórium elnökével elõzetesen egyeztetett idõpontban bárki betekinthet. A közalapítvány mûködésének adatait, szolgáltatási igénybevétele módját, beszámolóit Andocs Község Polgármesteri Hivatalának hirdetõtábláján hozza nyilvánosságra. F) A közalapítvány szervezetének és mûködésének részletes szabályait a kuratórium Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg. 4. Képviselet: A közalapítvány egyszemélyi és teljes körû képviseletére a kuratórium elnöke jogosult. Akadályoztatása esetén képviseleti jogát – az alapító képviselõjét kivéve – átruházhatja a kuratórium tagjára. 5. a) A kuratórium – a vonatkozó jogszabályok szerint – köteles évente beszámolni mûködésérõl az alapítónak. b) Az éves beszámolóval egyidejûleg a kuratórium elnöke közhasznúsági jelentést készít, melynek elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtõl, helyi önkormányzattól kapott támogatás mértékét, f) a kuratórium tisztségviselõinek nyújtott juttatás összegét, illetve mértékét, g) az alapító okirat II. fejezet 1. pontjában megfogalmazott közhasznú célok megvalósítása érdekében végzett tevékenységérõl rövid, tartalmi beszámolót. Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

11. szám


6. A mûködés ellenõrzése: 1. A közalapítvány ellenõrzõs szerve az alapító által, a kuratóriummal azonos idõszakra létrehozott, 3 fõbõl álló felügyelõbizottság, melynek elnökét és tagjait az alapító jelöli ki, tevékenységüket díjazás nélkül látják el. 2. Nem lehet a felügyelõbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) a kuratórium elnöke vagy tagja, b) a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ szolgáltatásokat, d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3. A felügyelõbizottság névsorát az alapító okirat 3. számú melléklete tartalmazza. 4. A felügyelõbizottság figyelemmel kíséri a közalapítvány és a kuratórium pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja a közalapítvány zárszámadását. 5. Vizsgálatot folytat, ha a közalapítvány céljai veszélyeztetve látszanak és ezt haladéktalanul köteles jelezni az alapító felé. Ennek során a kuratórium tisztségviselõitõl jelentést kérhet, azokat megvizsgálhatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni az alapítót, ha arról szerez tudomást, hogy: – a kuratórium mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a közalapítvány érdekeit súlyosan sértõ esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása az alapító döntését teszi szükségessé, – a kuratórium tagjának felelõsségét megalapozó tény merül fel. A felügyelõbizottság indítványára Andocs Község Képviselõ-testületének ülését 30 napon belül össze kell hívni. Ha az alapító a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõbizottság haladéktalanul köteles értesíteni a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenõrzési Fõosztályát. 6. A kuratórium ülésein a felügyelõbizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelõbizottság tevékenységérõl évente köteles beszámolni az alapítónak. 7. A kuratórium és a felügyelõbizottság tagjaira vonatkozó közös összeférhetetlenségi szabályok: 1. A közalapítvány vezetõ tisztségviselõje nem lehet olyan személy, aki a jelölését megelõzõ két évben olyan megszûnt közhasznú szervezetnél volt legalább egy évig vezetõ tisztségviselõ, melynek az adózás rendjérõl szóló törvény szerint kiegyenlítetlen köztartozása van. 2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve ennek kijelölt személy valamennyi közhasznú szervezetet köteles elõzetesen tájékoztatni róla, ha ilyen megbízatást egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

757 IV. fejezet

A közalapítvány gazdálkodása 1. Az alapító felhatalmazza a kuratóriumot, hogy a közalapítvány jelen alapító okiratának 2. IV. fejezetben felsorolt vagyonával – a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a jogszabályok megszabta keretek között rendelkezzék. 3. A közalapítvány bankszámlája felett a kuratórium elnöke és tagjai a számlavezetõ pénzintézethez bejelentett módon együttes aláírásukkal rendelkeznek. 4. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak az alapító okirat II. fejezet 1. pontjában megfogalmazott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a fenti pontban meghatározott tevékenységre fordítja. 5. Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. A kuratórium tagjai munkájukat társadalmi munkában látják el. A közalapítvány érdekében kifejtett tevékenységük során felmerült igazolt kiadásaikra költségtérítés illeti meg õket.

V. fejezet Az alapítvány megszûnése Az alapítvány határozatlan idõre jött létre, és a Polgári Törvénykönyv 74/E. §-ban foglaltak szerint szûnhet meg. Az alapítvány megszûnésekor a Ptk. 74/G. § (9) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

VI. fejezet Záró rendelkezések 1. A közalapítvány létrejöttéhez a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 2. A közalapítvány alapító okiratát a Magyar Közlönykiadó „Magyar Közlöny” címû hivatalos lapban kell közzétenni a bírósági nyilvántartásba vétel napjától számított 60 napon belül. Az alapító okirat mellékletei: – bankigazolás a közalapítvány készpénzérõl, – a tisztségviselõk elfogadó nyilatkozata,

758


– Andocs Község Képviselõ-testületének az alapító okirat jóváhagyásáról szóló 119/2006. (VI. 26.) számú határozat kivonata. Andocs Község Önkormányzata – mint alapító – képviseletében: Törõcsik Ferencné polgármester

11. szám

– érettségi és a MÁV felsõfokú forgalmi és kereskedelmi tanfolyamain szerzett végzettség, vagy – érettségi és postaforgalmi képesítés. Képzési idõ: 2 félév (250 óra). A tanulmányokat követõen sikeres záróvizsgát tett hallgatók munkavédelmi technikusi bizonyítványt kapnak, mely bizonyítvány középfokú munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosít.

Záradék: Jelen alapító okiratot Andocs Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete a 48/2006. (III. 31.) számú határozatával jóváhagyta és a Somogy Megyei Bíróság a Pk.60. 124/2006/2. számú végzésével 3152 sorszám alatt nyilvántartásba vette. Werner Józsefné s. k., jegyzõ

III. Tûzvédelmi elõadó szakképzés (Országos Képzési Jegyzék száma: 52 8915 02) Jelentkezési feltétel: középiskolai végzettség. Képzési idõ: 2 félév (324 óra). A tanulmányokat követõen sikeres záróvizsgát tett hallgatók tûzvédelmi elõadó bizonyítványt kapnak, mely bizonyítvány középfokú tûzvédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve tûzvédelmi szakképesítést igénylõ feladatok ellátására jogosít. IV. Munkavédelmi és tûzvédelmi szakképzések

Az Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Kft. közleménye munka- és tûzvédelmi szakképzésekrõl a 2006/2007-es tanév – keresztfélévre FMK Nyilvántartási szám: 01-0182-05 Intézményakkreditációs lajtsromszám: 0477 I. Felsõfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az OMKT Kft. együttmûködésének keretében indul: Jelentkezési feltétel: egyetemi, illetve fõiskolai végzettség. Képzési idõ: 5 félév. A tanulmányok elvégzése után tett sikeres záróvizsga esetén a hallgatók felsõfokú munkavédelmi szakirányú képesítést igazoló oklevelet kapnak. Az oklevél munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosít, egyben alapfeltétele a munkavédelmi szakértõi igazolvány megszerezhetõségének is. II. Munkavédelmi technikus szakképzés (Országos Képzési Jegyzék száma: 53 5499 01) Jelentkezési feltételek: – mûszaki jellegû szakközépiskolai, vagy mûszaki ismeretet nyújtó képzésen szerzett képesítés, vagy – mûszaki technikusi végzettség, vagy – érettségi bizonyítvány és mûszaki jellegû szakmunkás-bizonyítvány, vagy

A tanrendek összehangolásával mind az I., mind a II. pontokban felsorolt munkavédelmi szakképzésekre jelentkezõk részére az OMKT Kft. lehetõséget biztosít arra, hogy a munkavédelmi tanulmányaikkal egyidejûleg a III. pontban szereplõ tûzvédelmi elõadó szakképzésben is részt vegyenek. Általános tudnivalók Valamennyi szakképzés 2007 januárjában indul az OMKT Kft. székhelyén, Budapesten. Jelentkezési határidõ: 2006. december 29. Jelentkezni az OMKT Kft. jelentkezési lapján lehet, melyek beszerezhetõk személyesen – az OMKT Kft.-ben (1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 9. „R” ép. II. em. 216., 218.) vagy – a regionális Munkabiztonsági Felügyelõségeken, illetve igényelhetõk levélben vagy telefonon. A II. és III. pontokban felsorolt képzések jelentkezési lapja letölthetõ a www.omkt.bme.hu weboldalról is. Részletes információkat a jelentkezési laphoz mellékelt tájékoztató, valamint az említett honlap tartalmazza. Szóbeli felvilágosítást ad – a felsõfokú munkavédelmi szakképzésrõl: Bogenfürst Ferencné a 463-3610-es telefonon, – a középfokú munkavédelmi szakképzésrõl: Szilágyiné Mihály Gyöngyi a 463-4396-os telefonon, – a tûzvédelmi elõadó szakképzésrõl: Mészárosné Margittay Katalin a 463-2709-es telefonon. Igazgatóság

Megye/fõváros

Név

Irsz

Település

Cím

Telefon

Dr. Forgács Imre

1056 Budapest

Váci utca 62–64.

(1) 235-1700

Baranya

Dr. Bércesi Ferenc

7623 Pécs

József Attila utca 10.

(72) 507-010

Bács-Kiskun

Dr. Metzinger Éva

6000 Kecskemét

Deák Ferenc tér 3.

(76) 513-713

Békés

Dr. Pataki István

5600 Békéscsaba

József Attila utca 2–4.

(66) 441-594

Borsod-Abaúj-Zemplén

Dr. Orosz Gábor

3525 Miskolc

Városház tér 1.

(46) 517-700

Csongrád

Dr. Dubeczné dr. Károlyi Éva

6741 Szeged

Rákóczi tér 1.

(62) 562-662

Fejér

Dr. Gelencsér József

8000 Székesfehérvár

Szent István tér 9.

(22) 316-321

Gyõr-Moson-Sopron

Dr. Németh Éva

9021 Gyõr

Árpád út 32.

(96) 514-425

Hajdú-Bihar

Dr. Kerekes Edit

4024 Debrecen

Piac utca 54.

(52) 507-550

Heves

Dr. Balás István

3300 Eger

Kossuth Lajos utca 9.

(36) 412-016

Jász-Nagykun-Szolnok

Dr. Csíkos Zoltán

5000 Szolnok

Kossuth Lajos út 2.

(56) 511-930

Komárom-Esztergom

Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna

2800 Tatabánya

Fõ tér 4.

(34) 512-150

Nógrád

Dr. Szandai László

3101 Salgótarján

Rákóczi út 36.

(32) 520-472

Pest

Dr. Dombóvári Ottó

1052 Budapest

Városház utca 7.

(1) 485-6800

Somogy

Hoffmanné dr. Németh Ildikó

7401 Kaposvár

Csokonai utca 3.

(82) 502-600

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Dr. Rácz János

4401 Nyíregyháza

Hõsök tere 5.

(42) 594-200

Tolna

Dr. Láng Ágnes hivatalvezetõ-helyettes

7100 Szekszárd

Szent István tér 11–13.

(74) 501-200

Vas

Dr. Tömböly Tamás

9700 Szombathely

Berzsenyi Dániel tér 1.

(94) 506-500

Veszprém

Dr. Éllõ Mária

8200 Veszprém

Megyeház tér 1.

(88) 579-300

Zala

Dr. Doba István

8900 Zalaegerszeg

Kosztolányi Dezsõ utca 10.

(92) 597-200


Budapest Fõváros

11. szám

A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetõi, címük és telefonszámuk

759

760

A megyei közgyûlések elnökei, címük és telefonszámuk Megye

Név

Irsz

Település

Cím

Telefon

Dr. Hargitai János

7621 Pécs

Széchenyi tér 9.

(72) 500-400

Bács-Kiskun

Bányai Gábor

6000 Kecskemét

Deák Ferenc tér 3.

(76) 513-800

Békés

Domokos László

5600 Békéscsaba

Derkovits sor

(66) 441-141


Dr. Ódor Ferenc

3541 Miskolc

Városház tér 1.

(46) 517-700

Csongrád

Magyar Anna

6741 Szeged

Rákóczi tér 1.

(62) 566-002

Fejér

Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya



(22) 522-500

Gyõr-Moson-Sopron

Szakács Imre

9021 Gyõr

Árpád út 32.

(96) 522-222

Hajdú-Bihar

Rácz Róbert

4024 Debrecen

Piac u. 54.

(52) 507-550

3300 Eger

Kossuth L. u. 9.

(36) 521-333

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

Fejér Andor

5000 Szolnok

Kossuth Lajos út út 2

(56) 505-200

Komárom-Esztergom

dr. Völner Pál

2800 Tatabánya

Fõ tér 4.

(34) 517-100

Nógrád

Becsó Zsolt

3100 Salgótarján

Rákóczi út 36.

(32) 620-100

Pest

Szûcs Lajos

1052 Budapest

Városház u. 7.

(1) 485-68-00

Somogy

Gelencsér Attila

7401 Kaposvár

Csokonai u. 3.

(82) 508-100


Fülöp István

4400 Nyíregyháza

Hõsök tere 5.

(42) 599-599

Tolna

Dr. Puskás Imre

7100 Szekszárd

Szent I.tér 11–13.

(74) 505-600

Vas

Kovács Ferenc

9700 Szombathely

Berzsenyi tér 1.

(94) 515-700

Veszprém

Lasztovicza Jenõ

8200 Veszprém

Megyeház tér 1.

(88) 545-000

Zala

Manninger Jenõ

8900 Zalaegerszeg

Kosztolányi út 10.

(92) 500-700


Baranya

11. szám

Fõváros/fõvárosi kerület

Név

Irsz

Település

Cím

Telefon

Dr. Demszky Gábor

1052

Budapest

Városház u. 9–11.

(1) 327-1000

Budapest I. kerület

Dr. Nagy Gábor Tamás

1014

Budapest

Kapisztrán tér 1.

(1) 458-3000

Budapest II. kerület

Dr. Láng Zsolt

1024

Budapest

Mechwart tér 1.

(1) 346-5400

Budapest III. kerület

Bús Balázs

1035

Budapest

Fõ tér 3.

(1) 437-8500

Budapest IV. kerület

Dr. Derce Tamás

1042

Budapest

István út 14.

(1) 231-3101

Budapest V. kerület

Rogán Antal

1051

Budapest

Erzsébet tér 4.

(1) 318-5990

Budapest VI. kerület

Verók István

1067

Budapest

Eötvös u. 3.

(1) 342-0905

Budapest VII. kerület

Hunvald György

1073

Budapest

Erzsébet krt. 6.

(1) 462-3100

Budapest VIII. kerület

Csécsei Béla

1086

Budapest

Baross u. 63–67.

(1) 459-2100

Budapest IX. kerület

Dr. Gegesy Ferenc

1092

Budapest

Bakáts tér 14.

(1) 215-1077

Budapest X. kerület

Verbai Lajos

1102

Budapest

Szent László tér 29.

(1) 433-8100

Budapest XI. kerület

Molnár Gyula

1113

Budapest

Bocskai út 39–41.

(1) 372-4500

Budapest XII. kerület

Pokorni Zoltán

1126

Budapest

Böszörményi út 23–25.

(1) 224-5900

Budapest XIII. kerület

Dr. Tóth József

1139

Budapest

Béke tér 1.

(1) 452-4100

Budapest XIV. kerület

Dr. Weinek Leonárd

1145

Budapest

Pétervárad u. 2.

(1) 467-2300

Budapest XV. kerület

Hajdu László

1153

Budapest

Bocskay u. 1–3.

(1) 305-3100

Budapest XVI. kerület

Kovács Péter

1163

Budapest

Havashalom u. 43.

(1) 401-1400

Budapest XVII. kerület

Riz Levente

1173

Budapest

Pesti út 165.

(1) 257-3333

Budapest XVIII. kerület

Dr. Mester László

1184

Budapest

Üllõi út 400.

(1) 296-1300

Budapest XIX. kerület

Gajda Péter

1195

Budapest

Városház tér 18.

(1) 347-4500

Budapest XX. kerület

Szabados Ákos

1201

Budapest

Kossuth L. tér 1.

(1) 283-0640

Budapest XXI. kerület

Tóth Mihály

1211

Budapest

Szent Imre tér 10.

(1) 276-6622

Budapest XXII. kerület

Szabolcs Attila

1221

Budapest

Városház tér 11.

(1) 229-2611

Budapest XXIII. kerület

Geiger Ferenc

1239

Budapest

Grassalkovits út 162.

(1) 287-3155


Budapest fõváros

11. szám

A fõvárosi fõpolgármester és a kerületi polgármesterek, címük és telefonszámuk

761

762

A megyei jogú városok polgármesterei, címük és telefonszámuk Megye

Megyei jogú város

Név

Irsz

Település

Cím

Telefon

Pécs

Tasnádi Péter

7621 Pécs

Széchenyi tér 1.

(72) 533-800

Bács-Kiskun

Kecskemét

Dr. Zombor Gábor

6000 Kecskemét

Kossuth tér 1.

(76) 513-513

Békés

Békéscsaba

Vantara Gyula

5601 Békéscsaba


(66) 523-800


Miskolc

Káli Sándor

3525 Miskolc

Városház tér 8.

(46) 512-700

Csongrád

Hódmezõvásárhely

Dr. Lázár János

6800 Hódmezõvásárhely

Kossuth tér 1.

(62) 530-100

Csongrád

Szeged

Dr. Botka László

6745 Szeged

Széchenyi tér 10.

(62) 564-364

Fejér

Dunaújváros

Dr. Kálmán András

2400 Dunaújváros

Városháza tér 1.

(25) 412-211

Fejér

Székesfehérvár

Warvasovszky Tihamér


Városház tér 1.

(22) 537-200

Gyõr-Moson-Sopron

Gyõr

Borkai Zsolt

9021 Gyõr

Városház tér 1.

(96) 500-233

Gyõr-Moson-Sopron

Sopron

Dr. Fodor Tamás

9400 Sopron

Fõ tér 1.

(99) 515-100

Hajdú-Bihar

Debrecen

Kósa Lajos

4024 Debrecen

Piac u. 20.

(52) 511-400

Heves

Eger

Habis László

3300 Eger

Dobó István tér 2.

(36) 523-700

Jász-Nagykun-Szolnok

Szolnok

Szalay Ferenc

5000 Szolnok

Kossuth tér 9

(56) 503-503

Komárom-Esztergom

Tatabánya

Bencsik János

2800 Tatabánya

Fõ tér 6.

(34) 515-700

Nógrád

Salgótarján

Székyné Dr. Sztrémi Melinda

3100 Salgótarján

Múzeum tér 1.

(32) 417-255

Pest

Érd

T. Mészáros András

2030 Érd

Alsó u. 3.

(23) 522-300

Somogy

Kaposvár

Szita Károly

7400 Kaposvár

Kossuth L. tér 1.

(82) 501-501


Nyíregyháza

Csabai Lászlóné

4400 Nyíregyháza

Kossuth tér 1.

(42) 524-524

Tolna

Szekszárd

Horváth István

7100 Szekszárd

Béla tér 8.

(74) 504-100

Vas

Szombathely

Dr. Ipkovich György

9700 Szombathely

Kossuth Lajos u. 1–3.

(94) 520-100

Veszprém

Veszprém

Debreczenyi János

8200 Veszprém

Óváros tér 9.

(88) 425-222

Zala

Nagykanizsa

Marton István

8800 Nagykanizsa

Erzsébet tér 7.

(93) 500-700

Zala

Zalaegerszeg

Dr. Gyimesi Endre

8900 Zalaegerszeg

Kossuth u. 15–17.

(92) 502-100


Baranya

11. szám

11. szám


Tiszaújváros Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bélyegzõinek érvénytelenítése A Tiszaújváros Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2006. október 19-i hatállyal érvénytelenné nyilvánítja a „Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tiszaújváros 1” feliratú körbélyegzõt és a „Tiszaújváros Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 3580 Tiszaújváros” feliratú fejbélyegzõt.

763

Szakképesítés: igazgatásszervezõ. Szakmai gyakorlat: 3 év államigazgatási szervnél. Idegennyelv-ismeret: elõny az angol vagy német középfokú nyelvvizsga. A köztisztviselõi jogviszony idõtartama: határozatlan idõre (teljes munkaidõs foglalkoztatás).

V. Illetmény és egyéb juttatások: Az 1992. évi XXIII. törvény alapján alapilletmény, vezetõi és körjegyzõi illetménypótlék.

VI. A pályázat tartalmára vonatkozó elõírások: Pályázati felhívás Bocfölde–Csatár községek önkormányzatainak körjegyzõi állása betöltésére I. A pályázati felhívást kiíró adatai: Bocfölde–Csatár Községek Önkormányzati Képviselõ-testülete, 8943 Bocfölde, Ady Endre utca 15.

A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: – pályázati kérelmet, – önéletrajzot, – erkölcsi bizonyítványt, – az okleveleket, bizonyítványokat vagy azok másolatait.

VII. A pályázat benyújtásának módjára és határidejére vonatkozó elõírások: II. A pályázati felhívás kiírását kötelezõvé tevõ jogszabály: A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (3) bekezdése.

1. A pályázatot postai úton kell benyújtani a következõ címre: Bocfölde Község Önkormányzatának polgármestere, 8943 Bocfölde, Ady Endre utca 15. 2. A pályázat benyújtásának határideje: 2007. augusztus 1.

III. A meghirdetett állás adatai: A közigazgatási szerv neve: Bocfölde–Csatár Községek Körjegyzõsége, címe: 8943 Bocfölde, Ady Endre utca 15. Feladatkör/munkakör megnevezése: körjegyzõ. Az állás az alábbi idõponttól tölthetõ be: – 2007. augusztus 1-jétõl – 2007. szeptember 30-ig munkaszerzõdéssel, – 2007. október 1-jétõl kinevezéssel.

VIII. A pályázat elbírálásának módjára és határidejére vonatkozó tájékoztatás: 1. A pályázat elbírálásának módja: Bocfölde–Csatár Községek Önkormányzatának együttes zárt ülése. 2. A pályázat elbírálásának határideje: 2007. augusztus 25.

IX. A pályázattal kapcsolatosan további információt nyújt: IV. Az állás betöltésének feltételei: A pályázónak meg kell felelnie az 1992. évi XXIII. törvényben szereplõ alkalmazási feltételeknek (magyar állampolgárság, cselekvõképesség, büntetlen elõélet, legalább felsõfokú iskolai végzettség, összeférhetetlenség hiánya), és azokat igazolni kell. Iskolai végzettség szintje: államigazgatási fõiskola vagy jogi egyetem.

1. Lendvai Miklós polgármester, 8943 Bocfölde, Deák utca 18. Telefon: (92) 461-089, mobil: (30) 216-4977. 2. Mátyás László polgármester, 8942 Csatár, Rákóczi utca 3. Telefon: (92) 461-1993, mobil: (30) 997-5039.

Lendvai Miklós s. k.,

Mátyás László s. k.,

polgármester

polgármester

764

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Sajtóközlemény

Húsz, új önkormányzati bérlakás átadására került sor 2006. november 20-án Nyíregyházán. A korábban nõtlentiszti-szállóként üzemelõ honvédségi épület átalakításával 20 család jutott biztos hajlékhoz, mindannyian már be is költöztek. A beruházás összköltsége 118 millió forint volt, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány 47,5 millió forinttal támogatta a projektet.

11. szám

Az átalakított épület 2005-ben került a Magyar Honvédségtõl Nyíregyháza önkormányzatának tulajdonába. A kulcsrakész lakások összterülete 2145,76 négyzetméter. Az új önkormányzati bérházban tizenhat 1+1 félszobás és négy 1+2 félszobás lakás található. Az elkészült otthonokat Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya, Fegyverneky Sándor, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója adta át.

11. szám


INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselõk, munkavédelmi szakemberek, figyelem! Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrõl a munkavállalók és munkáltatók, az érdek-képviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklõdõ számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következõ szervezetek látják el: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-292

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Témakör: Munkahelyi egészség Hívható: hétfõtõl csütörtökig 7.45–16.00, pénteken 7.45–11.45 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-264

Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Témakör: Bányászati munkavédelem Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–15.00, pénteken 8.00–15.00 óráig

Zöldszám: 06 (80) 204-258

Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékozódhat, pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védõeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. Csak egy telefon, és az információs szolgálatok jól képzett szakemberei gyors, szakszerû, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal szolgálnak! Az igénybe vevõk névtelenségüket megõrizve érdeklõdhetnek. A tájékoztató szolgálat sem személyileg, sem informatikailag nem kapcsolódik a munkavédelem állami hatósági felügyeleti ellenõrzéséhez.

765

766


11. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

11. szám


767

768


11. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

9 771219 263234

06011

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232 (szerda–csütörtök 9–13 óráig). Telefax: 269-2090. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj: 5040 Ft áfával. Egy példány ára: 546 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1219–2635 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.3765 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents