A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

ÁRA: 609 Ft

2007. október 24.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra TARTALOM I. rész Dombóvár Város Önkormányzatának többször módosított 13/1991. (VIII. 29.) rendelete a közterületek és ingatlanok rendjérõl, a település köztisztaságáról (egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

690

II. rész 2007. évi CVII. törvény A települési, önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . 239/2007. (IX. 12.) Korm. r. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255/2007. (X. 4.) Korm. r. Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258/2007. (X. 4.) Korm. r. A nyugellátások és a baleseti járadék 2007. évi kiegészítõ emelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259/2007. (X. 4.) Korm. r. A nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások 2007. évi kiegészítõ emelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267/2007. (X. 15.) Korm. r. Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80/2007. (IX. 19.) GKM r. A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítésérõl, használatbavételérõl, üzemben tartásáról és megszüntetésérõl szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28/2007. (X. 12.) ÖTM r. Az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2007. évi támogatásának rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

695 696 699 702 707 708 709 711 714

III. rész 55/2007. (IX. 26.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56/2007. (IX. 28.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

720 725

IV. rész Tájékoztató az Államigazgatási Fõiskola alapításának 30 éves évfordulóján rendezett ünnepségen az intézet elsõ fõigazgatójának elhangzott emlékezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató a regionális turisztikai pályázatok megjelenésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás a Dél-Alföldi Operatív Program keretében „Dél-Alföld Spa” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására Pályázati felhívás a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében Helyi jelentõségû egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése c. pályázati felhíváshoz. Csobád és Hernádszentandrás községi önkormányzatok pályázatot hirdetnek körjegyzõi állás betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csobánka Község Önkormányzatának jegyzõje pályázatot hirdet pénzforgalmi ügyintézõi álláshely betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szár, Újbarok Községek Körjegyzõsége pályázatot hirdet aljegyzõi állás betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat pályázatot hirdet hivatala hivatalvezetõi állásának betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

727 729 730 736 742 742 742 743

690

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE

I. rész Dombóvár Város Önkormányzatának 2/1992. (I. 25.), a 21/1994. (XI. 14.), a 9/1995. (III. 31.), a 27/1999. (IX. 28.), a 14/2000. (IV. 14.), a 14/2004. (IV. 19.), a 8/2005. (I. 28.), 28/2006. (VI. 30.), és a 49/2006. (XII. 20.) rendelettel módosított 13/1991. (VIII. 29.) rendelete a közterületek és ingatlanok rendjérõl, a település köztisztaságáról (Egységes szerkezet) A Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete a város, valamint üdülõterülete tiszta, esztétikus városképének formálása, a környezet rendje iránti igényes magatartás felkeltése érdekében – a helyi körülményekbõl adódó sajátos feladatokra – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1 I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre és természetes személyekre, illetve azok társaságaira. (2) A rendeletet alkalmazni kell: a) a települési szilárd hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggõ tevékenységre, továbbá b) a közterületek rendjével, igénybevételével kapcsolatos tevékenységre.

10. szám

d) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék, e) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók köztes használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi hûtésbõl keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a mûanyag konzervdobozt, üveget, kisebb mértékû bútordarabot), továbbá a kisebb mennyiségû falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkezõ mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minõsülõ mennyiséget, mely 25 liter, f) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékû berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetõleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét), g) köztisztasági szolgáltatás: a közterületek tisztántartása, valamint a települési szilárd hulladék kezelése, h) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetõleg pormentesítése, i) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyûjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, j) ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak kijelölt lerakóhelyen, illetõleg létesítményben történõ – hasznosítás nélküli – elhelyezése, k) kutyavezetés:2 az eb a tartózkodási helyétõl a kutyasétáltató helyig legrövidebb úton történõ eljuttatása, l) kutyasétáltatás:3 az erre a célra kijelölt helyen az ebek pórázon történõ sétáltatása.

II. fejezet 2. § Köztisztasági feladatok E rendelet alkalmazása szempontjából: a) köztisztasággal összefüggõ tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztántartása, b) települési szilárd hulladékkal összefüggõ tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása, c) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda stb.), város közhasználatú zöldterülete,

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 3. § (1) Az egyes ingatlanok és azok környezetének tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelõje, tartós használója, illetõleg haszonélvezõje (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévõ ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetõleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlõ (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. 2

1

Módosította a 8/2005. (I. 28.) R.

3

Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1. Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1.

10. szám


Ezen belül: a) a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (lépcsõház, folyosó, pince, padlásrész, kapualj, szárító, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítésrõl a tulajdonosnak kell gondoskodnia, b) házfelügyelõ alkalmazása esetén a tulajdonost, kezelõt terhelõ kötelezettségek végrehajtása a házfelügyelõ feladata. Házfelügyelõ alkalmazása nélkül ezek a kötelezettségek azt a bérlõt terhelik, akivel a tulajdonos a ház és a járda tisztántartásával kapcsolatos teendõk ellátására igazoltan megállapodást kötött. (2) A tulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlan elõtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetõleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az útig terjedõ teljes terület), b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek mûtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (3) A vegyes tulajdonú épületek elõtti járdaszakasz tisztántartása a tulajdonosok, valamint a használók közös kötelezettsége, amit részleteiben megállapodásban rögzítenek. (4) Intézmény, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek elõtti járdaszakasz tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése mind nyitvatartási idõben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltetõ kötelessége. (5) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégezteti.

4. § (1) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési jármûvek esetében: a) a közterületen levõ üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a jármûvek üzembentartója, b) a belterületen levõ és az a) pont alá nem tartozó helyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat, c) a külterületen levõ és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármû üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelõje köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

691 5. §

Szilárd burkolatú utak, terek tisztántartásáról és a burkolatlan utak rendben tartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

6. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot, cigarettacsikket csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad dobni.4 (2) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata. (3) Az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek elõtt a szemétgyûjtõ tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltetõ feladata.

7. § Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban: (1) A város területén lévõ ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megmûvelni, illetve rendbentartani, gyomtól, gaztól, szeméttõl, vadon élõ bokortól megtisztítani. (2) A város területén mûködõ vállalatok, üzemek, intézmények, állami, szövetkezeti, vállalkozói és személyi tulajdonban lévõ kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külsõ és belsõ nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetõk kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (elõtetõ, ernyõszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartására. (3) A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetõi a kirakatokat kõtelesek tisztántartani és a kirakatokat az üzlet profiljának, jellegének megfelelõen árubemutatásra használni és ízlésesen berendezni.

8. § (1) A röplapok utcai terjesztõi kötelesek a terjesztés megkezdése elõtt a röplapok szétszóródásával keletkezõ hulladék eltakarításáért – az engedélyben megjelölt szervnek (személynek) – díjat fizetni. (2)5 4 5

Módosította a 28/2006. (VI. 30.) R., hatályos: 2006. július 1. Hatályon kívül helyezte a 11/1998. (IV. 1.) R.

692


10. szám

9. §

14. §

(1) Építés, bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztántartása a kivitelezõ feladata.

Az utcai vagy egyéb közterületen mûködõ árusok kötelesek az árusítóhely környékét állandóan tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyûjteni és annak elszállításáról, vagy kihelyezett tartályba való elhelyezésérõl gondoskodni.

(2)6 (3) Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál a keletkezõ por és szenny elterjedését meg kell akadályozni. Az úttesten, járdákon az építõanyagot úgy kell tárolni, hogy ne szennyezze a közterületet. A települési szilárd hulladék (szemét) kezelése és elszállítása 10. §7 10/A. §8

Települési szilárd hulladék lerakása és ártalmatlanítása 11. §

9

III. fejezet A közterület rendje 12. § (1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésszerûtõl eltérõ módon használni csak engedély alapján lehet. (2) A meghatározott idõtartamra szóló kézterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévõ berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni a helyreállítás módját, idejét és a költségvetési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is. (3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken szemetet, hulladékot, cigarettacsikket, szennyezõ vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.10 13. §11 6 7 8 9 10 11

Hatályon kívül helyezte a 11/1998. (IV. 1.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R. Módosította a 28/2006. (VI. 30.) R., hatályos: 2006. július 1. Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R.

15. § (1) Szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség, kerthelyiség és más elárusítóhely elõtti járdaszakaszon és a közterületen, a közterülethez közvetlenül kapcsolódó kapualjban, átjáróban a szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel, engedéllyel létesítenek elárusítóhelyet, illetve a vendéglátó-ipari elõkertre. (3) A (2) bekezdésben engedélyezett árusítás esetén a terület rendezvény utáni takarítását és tisztántartását a rendezvény befejezése után egy napon belül, saját költségén az a személy köteles elvégezni, vagy elvégeztetni, aki részére az engedélyt kiadták. Amennyiben a terület takarítását nem végzi el, az önkormányzat végezteti és a költséget az árusítóval megtérítteti.

IV. fejezet Zöldterületek fenntartása és kezelése 16. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület a város bel- és külterületén, az önkormányzati tulajdonban lévõ minden: a) közterületnek minõsülõ közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló védõ- és parkerdõ, c) lakó-, illetõleg üdülõépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek (játszó- és pihenõkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa, használója nem azonos a közkert tulajdonosával és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyezõ, illetõleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó részben, vagy egészben, fákkal, növényzettel ellátott közterület. (2) Közhasználatú zöldterület, fenntartásának minõsül azok karbantartása, felújítása, korszerûsítése, így különösen: a) a növényzet, valamint a talaj folyamatos ápolása, védelme, gondozása, b) a növényzet pótlása, idõszakos cseréje,

10. szám


693

c) a kerti és sétautak, a játszási, pihenési, szórakozási, testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések üzemképes állapotban tartása, a játszótéri homokozók homokjának szükség szerinti fertõtlenítése és cseréje, d) a kertészeti építmények (díszkerítések) jó állapotban tartása, e) kerti és sétautak tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése, továbbá f) kézparkok felügyelete.

(8) Tilos az e rendelet 4. számú mellékletében szereplõ közterületeken a dohányzás. Az 5. számú melléklet tartalmazza a dohányzásra kijelölt helyeket. 13

17. §

Szabálysértési rendelkezések

(1) A város területén lévõ közhasználatú parkok, védõés parkerdõk építésérõl, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról, ápolásáról az önkormányzat megbízás útján gondoskodik. (2) A lakóházak elhelyezésére szolgáló tömbtelkeken kialakított játszóterek, zöldterületek és növényzet kezelését és ápolását a lakóházak tulajdonosának vagy a lakóházak használóinak (bérlõinek) kell elvégezniük. (3) A város területén lévõ gazdálkodó szervek, valamint intézmények területén lévõ zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az idõszerû növényvédelmi munkálatokat saját maguk kötelesek elvégezni.

19. §

18. § (1) Tilos a közparkban a gyepre letelepedni, átjárni, a zöldterületre jármûvel behajtani és parkolni. (2) Tilos a közhasználatú parkban a növények, a növényi részek (virágok, levél, termés stb.) szedése, a fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és kiszegezése. (3) A közhasználatú, valamint az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármely eszközzel történõ zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása tilos. (4) A közhasználatú zöldterületekhez tartozó játszótereket és játszószereket 14 éven aluli, a tornaszereket 16 éven aluli gyermekek használhatják. (5) A közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál jármûvet mosni, a közhasználatú parkban állatot legeltetni és itatni tilos. (6)12 (7) A közhasználatú zöldterületek és egyéb zöldterületeken lévõ növényzet, valamint felszerelési és berendezési tárgyak megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának, a közterület-foglalási engedélyek, a zöldterületek felbontási engedélyek végrehajtásának a helyszíni ellenõrzését – bírságolási jogkörrel rendelkezõ – közterület-felügyelõ látja el.

(9) Dombóvár város polgármestere korlátozza a közterületeken az ebek sétáltatását. Az ebek sétáltatására alkalmas területeket a 6. számú melléklet tartalmazza. A többi közterületen kutyát sétáltatni tilos. 14

V. fejezet

Szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható: 15 (1) aki az ingatlan tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítésérõl nem gondoskodik, (2) aki az ingatlan elõtti járdaszakasz tisztántartásáról, hó- és síkosságmentesítésérõl, valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek mûtárgyai tisztántartásáról nem gondoskodik, (3) aki a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésre szolgáló terület tisztántartásáról, hó- és síkosságmentesítésérõl nem gondoskodik, (4) a szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek használója, illetve üzemeltetõje, ha a helyiségek hó- és síkosságmentesítését elmulasztja, továbbá ha szemétgyûjtõ tartályt nem helyez el, illetve azt nem tartja tisztán, (5) az a gazdálkodó szerv, amely az üzemeltetésében lévõ kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külsõ, belsõ nagytakarítását, valamint a kirakatok tisztántartását nem végzi el, (6) a közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési jármûvek esetében a jármûvek üzembentartója, a közút kezelõje, az üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, megálló- és várakozóhelyek rendszeres tisztántartásáról nem gondoskodik, (7) aki a közterületen tartott rendezvényt követõen a takarítási kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, (8) aki építésnél, bontásnál, tatarozásnál a közterületet engedélytõl eltérõ módon használja, vagy közterület-használati engedélyben foglalt kötelezettégének nem tesz eleget, (9)16

13 14 15

12

Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R.

16

Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1. Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1. Módosította a 14/2000. (IV. 14.) Ök. R. Hatályon kívül helyezte a 14/2000. (IV. 14.) Ök. R.

694


(10) aki közterületen anyagot engedély nélkül lerak és 48 órán túl engedély nélkül tárol, (11) aki zöldterületre jármûvel behajt, ott parkol, (12) aki közhasználatú vagy zöldterületen jármûvet mos, (13) az a gazdálkodó szerv, intézmény, amely a területén levõ zöldterületek gondozását elmulasztja, (14) aki a közhasználatú zöldterületet és az építményeinek, berendezéseinek, felszereléseinek állagát szándékosan megrongálja,

10. szám 22. §

Szabálysértést követ el, és 30 000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható: 26 (1) aki zöldterületen növényeket szed, hasznos állatokat, védett madarakat megzavar, (2) aki a közhasználatú zöldterület és azok építményeit, berendezéseit, felszerelését rendeltetéstõl eltérõ módon használja vagy gondatlanságból megrongálja. 23. §27

(15) aki zöldterületen védett madár fészkét megrongálja, tojásokat, fiókákat kiszedi, kiírtja.

Záró rendelkezések

(16)17 aki a 10/A. §-ban szabályozott égetési tilalmat megszegi.

24. §

20. § Szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható: 18 (1) aki a hulladékgyûjtõ körül szemetet hagy maga után, (2) aki a hulladékgyûjtõk tisztántartásáról, fertõtlenítésérõl, szabályos tárolásáról nem gondoskodik, (3)19

A rendelet 1991. október 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a közterületek tisztántartásáról és a háztartási szemét kezelésérõl szóló 1/1981. (II. 18.) sz. tanácsrendelet, a fásított és parkosított területek védelmérõl szóló 7/1993. (XII. 22.) sz. tanácsrendelet, az üzletek környékén történõ szeszes ital fogyasztásának tilalmáról szóló 2/1979. (III. 28.) sz. tanácsrendelet, és az azt módosító 1/1985. (II. 27.) sz. tanácsrendelet 1. §-a, valamint a közterületi díjak megállapításáról szóló 15/1990. sz. vb. határozat hatályát veszti.

(4)20 (5)21

2. számú melléklet

22

(6) aki az utcán a szemetet, a cigarettacsikket, vagy egyéb más hulladékot nem az arra rendszeresített tárolóedénybe helyezi.

Kóbor ebek befogásával kapcsolatos rendelkezések

(3) Aki a 4. sz. mellékletben megjelölt közterületeken dohányzik.24

1. Az önkormányzat területén a kóbor, gazdátlan ebek befogását az Ebtenyésztõk Dombóvári Egyesületének gyepmestere végzi a Polgármesteri Hivatal megbízása alapján. 2. A befogott ebet a gyepmesteri telepre kell szállítani, nyilvántartásba venni és a hatósági állatorvos utasítása szerint 8 napig õrizni, gondozni. 3. A gyepmesteri telepre beszállított ebek 8 napos megfigyelési idejében jelentkezõ tulajdonos részére az ebet ki kell adni abban az esetben, ha a tulajdonos a gondozási és tartási díjat (etetési költséget) megtéríti. 4. Amennyiben a befogott eb tulajdonosa 8 napon belül nem jelentkezik, az ebet ki kell irtani.

(4) Aki a kijelölt kutyasétáltató helyeket kivéve ebet közterületen sétáltat. 25


21. § Szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható: 23 (1) aki közpark területére telepszik, azon átjár, (2) aki zöldparkban állatot legeltet vagy itat, ebet játszótérre bevisz, vagy sétányon, parkban póráz nélkül vezet.

17 18 19 20 21 22 23 24 25

Beiktatta a 27/1999. (IX. 28.) R. Módosította a 14/2000. (IV. 14.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2000. (IV. 14.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2000. (IV. 14.) R. Hatályon kívül helyezte a 14/2000. (IV. 14.) R. Beiktatta a 28/2006. (VI. 30.) R., hatályos: 2006. július 1. Módosította a 14/2000. (IV. 14.) R. Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1. Beiktatta a 49/2006. (XII. 20.) R., hatályba lép: 2007. március 1.

Az alábbi közterületeken tilos a dohányzás – Játszótereken található játékeszközök körzetének 10 m-es védõtávolságán belül, 26 27

Módosította a 14/2000. (IV. 14.) Ök. R. Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (IV. 19.) R.

10. szám


– oktatási intézményeket övezõ közterületen és parkolókban, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – egészségügyi intézményeket övezõ közterületen és parkolókban, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – kulturális intézményeket övezõ közterületen és parkolókban, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – szociális intézményeket övezõ közterületen és parkolókban, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – közintézményeket övezõ közterületen és parkolókban, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – különbözõ felekezeti egyházi intézményeket övezõ közterületen, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – újdombóvári temetõben, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – Kossuth téren, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – Petõfi téren, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – kórházi parkoló, buszmegálló, üzletek elõtti közterületen, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – 516. sz. Ipari Szakképzõ Iskola és Kollégiumot övezõ közterületen, beleértve a CBA áruházat övezõ közterületet, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – Szent Imre téren, – Arany János tér teljes területén, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – 56-os forradalom terén, – Illyés Gyula Gimnáziumot övezõ közterületen, – Szent István téren, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – Hunyadi téren, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen, – Kertvárosi temetõben, kivéve az 5. sz. mellékletben található dohányzásra kijelölt helyen.


695

4. sz. dohányzásra kijelölt hely: kórház mellett található pénzváltó automata mellé dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében. 5. sz. dohányzásra kijelölt hely: 516. sz. Ipari Szakképzõ Iskola és Kollégium és a CBA áruház közötti pad mellé dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 6. sz. dohányzásra kijelölt hely: Arany János téri orvosi rendelõ és templom között kijelölt dohányzóhely 3 m-es körzetében 7. sz. dohányzásra kijelölt hely: Mûvelõdési Központ és Könyvtár bejárata mellett dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 8. sz. dohányzásra kijelölt hely: bíróság bejárata mellett dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 9. sz. dohányzásra kijelölt hely: polgármesteri hivatallal szemben levõ totózó elõtt dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 10. sz. dohányzásra kijelölt hely: rendõrség elõtt a hirdetõtáblához közelebb esõ pad mellé dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 11. sz. dohányzásra kijelölt hely: Hunyadi téren található buszmegállóban dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 12. sz. dohányzásra kijelölt hely: Hunyadi téren található Napsugár áruház mellett dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 13. sz. dohányzásra kijelölt hely: Illyés Gyula Gimnázium melletti buszmegállóban dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 14. sz. dohányzásra kijelölt hely: Kertvárosi temetõ Hetényi úti parkolójában dohányzásra kijelölt hely 2 m-es körzetében

II. rész 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról* 1. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

Közterületeken dohányzásra kijelölt helyek 1. sz. dohányzásra kijelölt hely: Újdombóvári temetõnél a volt mázsaház helyén lévõ parkolóban dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében 2. sz. dohányzásra kijelölt hely: a Kossuth tér ÉK-i területén dohányzásra kijelölt helyek 3 m-es körzetében 3. sz. dohányzásra kijelölt hely: a Petõfi téren a szelektív hulladékgyûjtõ sziget mellett dohányzásra kijelölt hely 3 m-es körzetében

2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. szeptember 10-i ülésnapján fogadta el. (A törvény melléklete a Magyar Közlöny 2007/121. számában található).

696


A Kormány 239/2007. (IX. 12.) Korm. rendelete a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. §-ának (10) bekezdésében és 35/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya a közfeladatot ellátó szervekre és – a (2) bekezdésben foglalt korlátozással – azok irattári anyagára terjed ki. E rendelet határozza meg a közfeladatot ellátó szervekhez beérkezõ és az ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratok (a továbbiakban: irat) kezelésének egységes követelményeit, továbbá a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenõrzési rendjét.” (2) A Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) e feladatkörét a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (a továbbiakban: KIF) útján látja el.”

2. § (1) A Korm. rendelet 2. §-ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „10. érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldõjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele;” (2) A Korm. rendelet 2. §-ának 22. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „22. küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el;”

10. szám

(3) A Korm. rendelet 2. §-a a következõ 38. és 39. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „38. kezdõirat: az ügyben keletkezett elsõ irat, az ügy indító irata; 39. savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz.”

3. § A Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, a) amelyek „s.k.” felbontásra szólnak, b) amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint c) amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegûek.”

4. § A Korm. rendelet 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. (2) A küldeménynek a fogadó félhez történõ beérkezése idõpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldõjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztetõ azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti elektronikus ügyintézés során az érkeztetõ azonosító szám képzése a külön jogszabályban foglaltak szerint történik. (3) A kizárólag érkeztetendõ iratok körét, amelyeket nem kell iktatni, az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.”

5. § A Korm. rendelet 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: fõszám – alszám/év/; az iktatószám felépítése az osztott vagy vegyes ügyiratkezelés esetén: iktatóhely azonosítója/fõszám – alszám/év/egyedi azonosítás. A fõszám – alszám/év/ egy egységként tekintendõ azonosító. A fõszám és alszám folyamatos sorszám, amelyet a szoftverben beállított számláló automatikusan képez. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az iktatóhely azonosítóját (szám és betû kombinációja) az adott szervezet – igényeinek megfele-

10. szám


lõen – alakítja ki (nem osztott iktatás esetén ez az adat lehet az iktatókönyv betû és számkombinációs azonosítója). Egyedi azonosítási jelölés alkalmazása nem kötelezõ. Az iktatóhely azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelõs vezetõ adja ki és tartja nyilván.”

6. § A Korm. rendelet 41. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a rendvédelmi szerveknél, bíróságoknál és ügyészi szerveknél a különbözõ években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy fõszámon lehet nyilvántartani. A különbözõ években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy fõszámon nyilvántartható ügyek körét a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltár és a miniszter egyetértésével az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.”

7. §

697

„(1) A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertõzött állapotban, levéltári õrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzõkönyv kíséretében, annak mellékletét képezõ átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni.”

9. § A Korm. rendelet a következõ 67/A–68/C. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „A központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtásának ellenõrzési rendje Általános rendelkezések

A Korm. rendelet 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. § (1) Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után – a 41. § (6) bekezdésben foglaltak kivételével – le kell zárni. (2) A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követõ aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követõen aláírással, továbbá a körbélyegzõ lenyomatával hitelesíteni kell. A 41. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során kézi iktatókönyv esetén a lezárt iktatókönyvben ezt követõen új irat fõszámra történõ iktatása tilos, az érkezett újabb iratot az ugyanazon ügy soron következõ alszámára iktatják. (3) Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén – a 41. § (6) bekezdésben foglaltak kivételével – biztosítani kell, hogy zárás után a rendszerbe az adott évre, az adott iktatókönyvbe ne lehessen több iratot iktatni. A 41. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az év utolsó munkanapján el kell készíteni az iktatókönyv idõbélyegzõvel ellátott, hiteles elektronikus változatát. Ezt követõen az elõzõ évi iktatókönyvben új irat fõszámra történõ iktatása tilos, az érkezett újabb iratot az ugyanazon ügy soron következõ alszámára iktatják. Az iktatókönyvek végleges zárásának részeként el kell készíteni – külön jogszabályban meghatározott formátumban – az iktatókönyv idõbélyegzõvel ellátott, hiteles elektronikus változatát.”

8. § A Korm. rendelet 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

67/A. § (1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításával összefüggõ ellenõrzési feladatait a KIF útján, az éves munkatervben meghatározott ütemezéssel, a központi államigazgatási szerveknél végzi. (2) A területileg illetékes közigazgatási hivatal a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdésének e) pontjában biztosított ellenõrzési jogkörében ellenõrzi az önkormányzati hivatalok iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtását, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében biztosított törvényességi ellenõrzési jogkörében ellenõrzi az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtását. (3) A KIF és a közigazgatási hivatalok (1) és (2) bekezdésben rögzített ellenõrzési tevékenysége nem érinti a közlevéltárak ellenõrzési jogosultságait szabályozó jogszabályi elõírásokat. (4) Az ellenõrzés célja az iratkezelés helyzetének feltárása, továbbá annak vizsgálata, hogy az iratkezelés gyakorlati végrehajtása megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban foglaltaknak. (5) A központi államigazgatási szervek esetében az ellenõrzések éves ütemtervét a KIF a Magyar Országos Levéltárral egyeztetve határozza meg. Az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások esetében az ellenõrzések éves ütemtervét a területileg illetékes közigazgatási hivatal az illetékes közlevéltárral egyeztetve határozza meg.

698


(6) Az ellenõrzésben nem vehet részt az ellenõrzött szerv dolgozójának a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott hozzátartozója (közeli hozzátartozója). (7) Az ellenõrzést végzõ a kizárási okot közvetlen vezetõjének haladéktalanul köteles bejelenteni, de azt az ellenõrzött szerv is bejelentheti. (8) Az ellenõrzést végzõ köteles a titokvédelemre, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó elõírásokat betartani. Az ellenõrzés rendje 67/B. § (1) Az ellenõrzésrõl az ellenõrizendõ szervet (a továbbiakban: szerv) az ellenõrzés megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal írásban – az iratkezelés felügyeletét ellátó szerv vezetõjén keresztül – értesíteni kell az ellenõrzési terv egyidejû megküldésével, amennyiben annak megküldése az ellenõrzés célját nem hiúsítja meg. (2) Ellenõrzésre a KIF, valamint a közigazgatási hivatal megbízott köztisztviselõje jogosult. Az ellenõrzésre jogosult személy az ellenõrzési jogosultságát az ellenõrzés megkezdése elõtt köteles igazolni. Az ellenõrzésre jogosult személyt ellenõrzési megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói (szolgálati) igazolvánnyal együtt érvényes. Az ellenõrzési megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) a „megbízólevél” elnevezést; b) az ellenõr nevét, beosztását, munkáltatói (szolgálati) igazolványának a számát; c) az ellenõrzés helyére, az ellenõrzési tervre történõ utalást; d) az ellenõrzés végrehajtására, eljárási szabályára vonatkozó jogszabály megnevezését; e) a megbízólevél érvényességi idejét; f) a kiállítás keltét; g) a kiállításra jogosult aláírását, a bélyegzõlenyomatot. (3) Az ellenõrzést úgy kell végezni, hogy az ellenõrzött szerv rendeltetésszerû tevékenységét lehetõleg ne akadályozza. Az ellenõrzést az ellenõrizni kívánt tevékenység folytatása idején (munkanap) a szerv hivatalos munkaidejének megfelelõ idõpontban kell végezni. Az ellenõrzés eszközei, módszere, szempontjai, eredménye, az ellenõrzési jegyzõkönyv 67/C. § (1) Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzés eredményes lefolytatása érdekében jogosult: a) az ellenõrzés lefolytatásához szükséges területre belépni (a szerv székhelye, telephelye, irattára, raktári helyisége stb.), illetve a személyes adatnak nem minõsülõ elektronikusan tárolt adatokhoz hozzáférni; b) az iratkezeléssel kapcsolatos iratokba, iratkezelési nyilvántartásokba betekinteni, amelynek körében az ellenõrzés tárgyával összefüggõ iratot – az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok és a személyes adatok kivételével – megvizsgálhat;

10. szám

c) az iratkezeléssel kapcsolatos munkafolyamatokat megvizsgálni; d) az iratkezeléssel összefüggésben felvilágosítást kérni, amelynek keretében a vizsgált szervtõl személyes adatnak nem minõsülõ adatokat, tájékoztatást kérhet. (2) Az iratkezelés helyzetének feltárása érdekében az ellenõrzést végzõ ellenõrzése során az alábbi körülményeket vizsgálja különösen: a) az ellenõrzött szerv rendelkezik-e az Ltv., valamint a Korm. rendeletnek megfelelõ egyedi/egységes iratkezelési szabályzattal; b) milyen az iratkezelés szervezete (központi, osztott, vegyes); c) az iratkezeléssel kapcsolatos felelõsséget; d) az ellenõrzött szerv iratkezelési informatikai infrastruktúráját (iratkezelési szoftver adatok, a jogosultsági rendszer kidolgozottsága, az iratkezelési szoftver mûködési tapasztalatai stb.); e) hogyan támogatja az iratkezelési gyakorlat a szerv rendeltetésszerû mûködését; f) az iratkezelés folyamatát; g) az iktatási/nyilvántartási fegyelmet, az iktatókönyvek hitelességét, a küldemények útjának pontos nyomon követhetõségét, a hivatali bélyegzõk nyilvántartásának és használatának rendjét, az irategység elvének érvényesülését; h) a lejárt megõrzési idejû iratok iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerinti rendszeres selejtezését és a nem selejtezhetõ, maradandó értékû iratok illetékes levéltárnak történõ átadását; i) a feladatkörök megváltozása, megszûnõ szervek, szervezeti egységek esetén az iratok sorsának rendezését. (3) Az ellenõrzés során az ellenõrzés tárgyával kapcsolatban a szervnél tett megállapításokról jegyzõkönyvet készít az ellenõrzést lefolytató személy. Az ellenõrzési jegyzõkönyvnek tartalmazni kell: a) az eljáró szerv megnevezését; b) az ellenõrzött szerv megnevezését; c) az ellenõrzés célját; d) a helyszín és az idõpont megjelölését; e) az ellenõrzést végzõ személyek megnevezését; f) az ellenõrzés során tapasztalt, a vizsgálat szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat; g) a vizsgált szervet képviselõ személy által a vizsgálattal kapcsolatban tett nyilatkozatokat; h) a vizsgált szervet képviselõ személy és az ellenõrzést végzõ személy aláírását. (4) Az ellenõrzési jegyzõkönyv egy példányát az ellenõrzést végzõ a helyszínen átadja vagy amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, az ellenõrzés befejezését követõ öt napon belül megküldi a vizsgált szervnek. Az ellenõrzést végzõ az ellenõrzési jegyzõkönyv egy példányát tájékoztatásul az illetékes közlevéltárnak is megküldi.

10. szám


(5) Amennyiben az ellenõrzés során megállapították, hogy az ellenõrzött szerv a jogszabályban foglalt elõírásokat megsértette, az ellenõrzõ a) felhívja a szerv figyelmét a jogszabálysértésre és határidõ megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történõ figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, b) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkezõ szervet, illetve fegyelmi vagy egyéb eljárást kezdeményez.”

10. § A Korm. rendelet 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az érvényes tanúsítvánnyal rendelkezõ iratkezelési szoftvereket e rendelet 40. §-ában meghatározott követelményeknek a tanúsítvány érvényességi idejének lejártáig, legkésõbb a tanúsítvány megújításakor kell megfeleltetni.”

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a, 9. §-a, 11. §-ának (2) bekezdése, valamint 69. §-ának (4) bekezdése. (2) A Korm. rendelet 2. §-ának 24. pontjában a „helyben” szövegrész helyébe az „irattári” szövegrész lép.

12. § Ez a rendelet a hatálybalépését követõ hónap elsõ napján hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

699

alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt jogkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) a következõ 2/A. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: ,,[A Kjt. 20/A.–20/B. §-ához] 2/A. § (1) A pályázati felhívást a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. (2) Nem kötelezõ pályázatot kiírni a) az e rendelet 1. számú mellékletben szereplõ elõadómûvészeti intézményeknél a mûvészi és egyéb mûvészeti munkakörök, b) az e rendelet 1. számú mellékletben szereplõ alkotómûvészeti intézményeknél a mûvészeti szakmai munkakörök, c) az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt A–B–C–D fizetési osztályokba tartozó levéltári, múzeumi, könyvtári és közmûvelõdési szakmai, valamint egyéb közalkalmazotti munkakörök betöltésére, d) azon munkakör betöltése esetén, amely tekintetében – 90 napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás, valamint e) azon munkakör betöltése esetén, amely haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatóak. (3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles a nyilvánosságot tájékoztatni.”

2. § A Kormány 241/2007. (IX. 21.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-ban kapott felhatalmazás

A rendelet 4. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[A Kjt. 22. § (4)–(5) és (9) bekezdéséhez] 4. § (1) A gyakornoki idõ kikötése szempontjából a munkáltató alaptevékenységi körébe tartozó munkakörök: a) elõadómûvészeti intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ mûvészi és egyéb mûvészeti munkakörök, b) alkotómûvészeti intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ mûvészeti szakmai munkakörök,

700


c) közgyûjteményi intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ múzeumi, könyvtári, levéltári szakmai munkakörök, d) közmûvelõdési intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ közmûvelõdési szakmai munkakörök. (2) Nem kell gyakornoki idõt kikötni: a) elõadómûvészeti intézménynél az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mûvészi munkakörökben, b) községi és városi könyvtárban, illetve községi, városi és fõvárosi kerületi közmûvelõdési intézményben, ha a közalkalmazott a gyakornoki követelményeket teljesítõ, legalább 120 órás akkreditált továbbképzésben vesz részt. (3) A gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai követelmények két részbõl állnak: az általános követelményekbõl és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekbõl. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elõ kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetõleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. (4) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és munkahelyi belsõ szabályzatok (SzMSz és kötelezõ mellékletei, a szervezeti egységek ügyrendje) tartalmát, b) munkahelyének intézményközi szakmai kapcsolatrendszerét, c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját, d) a közmûvelõdési és közgyûjteményi intézményben az ügyintézés elveit és gyakorlatát is. (5) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai elõírásokat, b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen, c) alkalmassá váljék a munkakör önálló ellátására, d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazási módját. (6) A gyakornoki idõvel kapcsolatos szakmai kötelezettségek és a gyakornoki idõ alatti számonkérés feltételeinek részletes szabályait, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggõ részletes eljárási rendet, valamint a gyakornoki minõsítés különös szabályait a munkáltató által kiadott gyakornoki szabályzat tartalmazza. (7) A munkáltató szakterületenként szakmai vezetõt jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai vezetõ a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint – szövegesen – értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minõsítésérõl – a szakmai vezetõ értékelésére figyelemmel – az intézmény vezetõje dönt.”

10. szám 3. §

A rendelet 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § A magasabb vezetõi és vezetõi önálló munkakörök és beosztások körét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”

4. § A rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és 2008. január 1-jén hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a rendelet 1. § (3) bekezdésében a „mûvelõdési és közoktatási miniszterrel” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszterrel (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész, a 2. § (2) bekezdésében és a 22. § (3) bekezdésében a „mûvelõdési és közoktatási miniszter” szövegrész, a 6. § (5) bekezdésének második mondatában, valamint a 6. § (12) és (13) bekezdésében a „nemzeti kulturális örökség minisztere” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és közgyûjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 184/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és közgyûjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/1997. (I. 31.) Korm. rendelet, valamint c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és közgyûjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/2001. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti. (4) A rendelet 2/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének c) pontja 2007. december 31-én hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

10. szám


Melléklet a 241/2007. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Beosztás megnevezése

[3. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez] Vezetõi és magasabb vezetõ munkakörök és beosztások

Munkakör megnevezése

701 Vezetõi pótlék (%)

karigazgató zenei vezetõ zenekar-igazgató vezetõ karnagy

175 175 175 175

Alkotómûvészet Vezetõ: alkotótelepi vezetõ

150

Elõadómûvészet Magasabb vezetõ: fõigazgató fõigazgatóhelyettes igazgató Vezetõ: igazgatóhelyettes ügyvezetõ igazgató marketing-menedzser igazgató mûvészeti fõtitkár Alkotómûvészet Magasabb vezetõ: (fõ)igazgató (fõ)igazgatóhelyettes Vezetõ: fõosztályvezetõ osztályvezetõ Beosztás megnevezése

Elõadómûvészet Magasabb vezetõ: igazgató fõrendezõ igazgató karnagy fõzeneigazgató fõrendezõ balettigazgató mûvészeti igazgató Vezetõ: zeneigazgató elsõ karmester karvezetõ

Vezetõi pótlék (%)

300 300 275 275 275 275

200 200 175

Közgyûjtemény, közmûvelõdés Magasabb vezetõ: Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény, valamint egyetemi könyvtár fõigazgatója, igazgatója Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény, valamint egyetemi könyvtár fõigazgatóhelyettese, igazgatóhelyettese Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény fõosztályvezetõje (tudományos titkára) Megyei intézmény, fõiskolai könyvtár igazgatója Megyei intézmény, fõiskolai könyvtár igazgatóhelyettese Minisztérium, országos hatáskörû szerv szaklevéltárának igazgatója Megyei jogú városi (fõvárosi kerületi) könyvtár, közmûvelõdési intézmény igazgatója Megyei jogú városi (fõvárosi kerületi) könyvtár, közmûvelõdési intézmény igazgatóhelyettese Városi könyvtár, közmûvelõdési intézmény igazgatója Községi könyvtár, közmûvelõdési intézmény igazgatója Vezetõ: Országos szakmúzeum, felsõoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi intézmény szaklevéltárának igazgatója Országos szakmúzeum, felsõoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi intézmény szaklevéltárának igazgatóhelyettese Minisztérium, országos hatáskörû szerv szaklevéltárának igazgatóhelyettese Minisztérium, országos hatáskörû szerv szaklevéltárának osztályvezetõje

300

275

225 275 250 250 225 200 225 200

200

150 200 150

702

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Beosztás megnevezése


Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény fõosztályvezetõ-helyettese Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény, valamint egyetemi könyvtár osztályvezetõje Országos (fõvárosi) intézmény, országos feladatkörû szakkönyvtár és közmûvelõdési intézmény, valamint egyetemi könyvtár egyéb vezetõje Tájmúzeum igazgatója Tájmúzeum egyéb vezetõje Megyei, fõvárosi, kerületi intézmény osztályvezetõje (tudományos titkára) Megyei, fõvárosi kerületi intézmény egyéb vezetõje Megyei jogú városi levéltár és múzeum igazgatója Megyei jogú városi levéltár és múzeum igazgatóhelyettese Fõvárosi kerületi könyvtár, közmûvelõdési intézmény igazgatóhelyettese Fõvárosi kerületi könyvtár, közmûvelõdési intézmény osztályvezetõje Fõvárosi kerületi könyvtár, közmûvelõdési intézmény egyéb vezetõje Városi múzeum, levéltár igazgatója, városi könyvtár, továbbá közmûvelõdési intézmény igazgatóhelyettese Városi múzeum, levéltár igazgatóhelyettese, városi könyvtár, továbbá közmûvelõdési intézmény osztályvezetõje Városi közgyûjtemény, közmûvelõdési intézmény egyéb vezetõje Egyéb községi önkormányzati kulturális intézmény vezetõje Gazdasági, mûszaki és igazgatási szakterület Magasabb vezetõ: Gazdasági, mûszaki, igazgatási szakterület irányítására kinevezett vezetõ, amennyiben a kulturális intézmény vezetõje és helyettese magasabb vezetõnek minõsül Vezetõ: Magasabb vezetõ gazdasági (mûvészeti intézmény) mûszaki, igazgatási, szakterületen mûködõ helyettese

175

10. szám

Beosztás megnevezése


Az intézmény vezetõjének gazdasági, mûszaki, igazgatási területen mûködõ helyettese A munkamegosztás szempontjából elkülönült gazdasági, mûszaki, üzemeltetési és igazgatási szervezeti egység irányítója

150

100

150

100 150 100

A Kormány 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelete az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

150 100 200

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

150

A rendelet hatálya

200

1. §

150

(1) E rendelet hatálya az építésügy körébe tartozó tevékenységekkel összefüggõ hatósági tevékenységeket szolgáló nyilvántartások [Étv. 58. § (1) bekezdés] vezetésére terjed ki.

100

175

125 100 150

(2) E rendelet szabályait – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – a sajátos építményfajtákkal, valamint a mûemlékekkel összefüggõ nyilvántartásokra és az azokból történõ adatszolgáltatásokra is alkalmazni kell, ha a sajátos építményfajtával, illetve a mûemlékekkel összefüggõ nyilvántartást szabályozó jogszabály eltérõen nem rendelkezik. (3) E rendelet szabályai a) a vízgazdálkodási, továbbá b) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági sajátos építményfajtákkal összefüggõ nyilvántartásokra, valamint az azokból történõ adatszolgáltatásokra nem terjed ki.

Általános rendelkezések 250

200

2. § (1) E rendeletben szabályozott nyilvántartásokba (a továbbiakban: nyilvántartás) való bejegyzés, annak módosítása és törlése jogszabályban elõírt okiratba foglalt tényeken alapulhat. A bejegyzés (módosítás, törlés) során az alapul szolgáló okiratnak a nyilvántartás tartalma szempontjából jelentõs tényeit és adatait kell figyelembe venni.

10. szám


703

(2) A nyilvántartást – az alapjául szolgáló okiratok hozzáférhetõségét figyelembe véve – elektronikus úton naprakészen kell vezetni, tárolni, feldolgozni. (3) A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történõ elektronikus adatszolgáltatásra. (4) A nyilvántartás adatait az ellenkezõ bizonyításáig valódinak kell tekinteni (közhitelesség).

tésügyi hatóság) vezeti – településenként elkülönítve, az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal – az illetékességi területén mûködõ települési önkormányzatok által megállapított helyi építési szabályzatok, továbbá ezek módosításainak nyilvántartását. Ez a hatáskör nem érinti a települési jegyzõnek a települési önkormányzat rendeleteinek és határozatainak nyilvántartásával összefüggõ feladatát.

3. §

7. §

E rendelet hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartásnak minõsülnek, ideértve a nem közigazgatási szervek által vezetett nyilvántartásokat is. 4. § (1) Ha a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló, a nyilvántartás vezetését elõíró jogszabályban meghatározott okiratot nem a nyilvántartást vezetõ szerv készíti, az okiratot készítõ szerv a) önkormányzati döntés esetén legkésõbb a döntés hatálybalépéséig a jegyzõ, b) közigazgatási döntés esetén a jogerõs döntést hozó hatóság haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartást vezetõ szervnek. (2) A nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat nyilvántartást vezetõ szerv általi megõrzésére az adott okirat megõrzésére jogszabályban elõírt követelmények az irányadók.

5. § (1) A nyilvántartásból – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a kért adathoz fûzõdõ érdekeltség igazolása vagy valószínûsítése esetén adat szolgáltatható. (2) Ha az adatot nem érdekeltségre hivatkozással, hanem kifejezetten mint közérdekû adatot vagy közérdekbõl nyilvános adatot kérik kiadni, a közérdekû adatokra irányadó törvényi szabályok szerint kell eljárni. Ilyen esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy csak a személyes adat törvényi fogalma alá nem esõ adat adható ki. (3) A nyilvántartásból személyes adat – ha törvény másként nem rendelkezik – az érintett írásbeli hozzájárulása esetén adható ki. Egyes építésügyi nyilvántartások 6. § A külön jogszabály szerinti, hatósági engedélyezést végzõ építésügyi hatóság (a továbbiakban: elsõfokú épí-

(1) Az elsõfokú építésügyi hatóság vezeti a) a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos nyilvántartásokat a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal, b) az építmények nyilvántartását – ennek részeként a lakásépítéssel (megszûnéssel) kapcsolatos nyilvántartást – a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal, c) a felvonók és mozgólépcsõk (mozgójárdák), valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartását a felvonók és mozgólépcsõk központi nyilvántartására irányadó, külön jogszabály szerinti adattartalommal, d) a hatósági ellenõrzések nyilvántartását a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, e) az építésügyi hatósági eljárások során kiszabott építésügyi és eljárási bírságok, valamint azok behajtásának nyilvántartását az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal. (2) A külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelmi hatóság vezeti a mûemléki védelem alá tartozó épületek esetében az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti nyilvántartásokat. (3) Az elsõfokú építésügyi hatóság a másodfokú építésügyi hatóságnak a tárgyévet követõ év január 15-ig, míg a másodfokú építésügyi hatóság a szakmai felügyeletet ellátó közigazgatási szervnek köteles a tárgyévet követõ év január 31-éig a tárgyi naptári év (január 1.–december 31.) összesített nyilvántartási adatait elektronikusan megküldeni.

8. § Az elsõfokú építésfelügyeleti hatóság vezeti a) az építésfelügyeleti ellenõrzések jegyzõkönyveit, az ellenõrzés során feltárt jogsértõ építésügyi cselekmények nyilvántartását az ellenõrzési jegyzõkönyvek alapján a 6. számú melléklet szerinti, b) a kiszabott építésfelügyeleti bírságok és azok behajtásának nyilvántartását a 7. számú melléklet szerinti, c) az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos adatok nyilvántartását a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal.

704

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 9. §

Az Étv. 5. §-ának (4) bekezdése szerint meghatározott tervtanácsok nyilvántartást vezetnek a hozzájuk benyújtott tervdokumentációkról a külön jogszabály szerinti adattartalommal.

10. § (1) A településtervezõi, építészeti-mûszaki tervezõi, az építésügyi mûszaki szakértõi névjegyzéket, továbbá az elkülönítetten vezetett névjegyzékeket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara területi kamarái (a továbbiakban: területi kamarák) vezetik külön jogszabályban megállapított eljárásban és a névjegyzékbe vételt megállapító határozat szerinti adatoknak, továbbá a külön jogszabályban megjelölt egyéb adatoknak megfelelõ adattartalommal. (2) Az építési mûszaki ellenõrök, valamint a felelõs mûszaki vezetõk névjegyzékét a területi kamarák vezetik külön jogszabályban megállapított eljárásban és adattartalommal. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzéket egymással összehangoltan, elektronikusan kell vezetni. (4) A külön jogszabály szerinti feltételekkel szakmagyakorlási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek nyilvántartását a területi kamara vezeti a külön jogszabály szerinti adattartalommal.

11. § A terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelõ szerv vezeti az e rendelet 9. számú melléklete szerinti adattartalommal a bauxitcementtel épült építmények központi címjegyzékét.

Módosuló rendelkezések 12. § (1) A településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az építésügyi mûszaki szakértõ vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét 30 napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelõ szervnek.”

10. szám

(2) A Jr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A területi építész-, illetve mérnöki kamarák névjegyzéket vezetnek a szakmagyakorlási jogosultság megállapításáról szóló határozatnak a 13. § (2) bekezdésben meghatározott adatai alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban elõírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét.” (3) Az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: „(2) A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban elõírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét.”

Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti a) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mûködésének feltételeirõl szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkezõ 87/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése, valamint b) a Jr. 3. melléklete I. fejezetének 8. pontja. (3) A 7. § (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartásokat 2008. január 1-jét megelõzõen vezetõ szerv e napon a) a nyilvántartás aktuális adatait aa) – ha információtechnológiai feltételei fennállnak – elektronikus úton, vagy ab) a nyilvántartási szám szerint emelkedõ sorrendben kinyomtatott formában, továbbá b) a nyilvántartás alapját képezõ dokumentumokat átadja a 6. § szerinti hatóságnak. (4) A 11. §-ban megjelölt nyilvántartást 2008. január 1-jét megelõzõen vezetõ szerv e napon a nyilvántartás aktuális adatait – ha információtechnológiai feltételei fennállnak – elektronikus úton, ennek hiányában kinyomtatott formában, valamint a nyilvántartás alapjait képezõ dokumentumokat átadja a 11. § szerinti szervnek. (5) A 6–11. § szerinti szervek az e rendelet hatálya alá tartozó nyilvántartásokat 2009. január 1-jétõl egységes elektronikus rendszeren keresztül teszik hozzáférhetõvé az adatok megismerésére jogosultak számára. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

10. szám


705

1. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez

4. az építmény rendeltetésének megnevezése, külön jelezve az épület közhasználatú építmény-jellegét és annak feltüntetését, hogy az épület tartalmaz-e azbesztet,

Az építésügyi hatóság településrendezési nyilvántartásának adattartalma

5. az építési tevékenység rövid leírása (a határozat rendelkezõ része szerint),

Az építésügyi hatóság illetékességi területén lévõ települések, településrészek helyi építési szabályzatának nyilvántartása településenként: a helyi építési szabályzat vagy annak módosítását megállapító helyi rendelet

6. másodfokú építésügyi hatósági eljárás lefolytatására sor került-e.

4. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez

1. száma, 2. a jóváhagyás dátuma, 3. hatálybalépésének idõpontja, 4. területi hatálya (a határoló közterületek megnevezésével).

2. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Az építésügyi hatóság helyi építészeti értékvédelmi nyilvántartásának adattartalma Az építésügyi hatóság illetékességi területén lévõ helyi értékvédelem alatt álló építmények, területek nyilvántartása településenként: a helyi értékvédelemrõl szóló helyi rendeletet vagy annak módosítását jóváhagyó helyi rendelet 1. száma,

Az építésügyi hatósági ellenõrzések nyilvántartásának adattartalma Az építésügyi hatósági ellenõrzések: 1. helyszínének címe, 2. a tulajdonos (ingatlannal rendelkezni jogosult) neve (megnevezése), 3. – ha van – építésügyi hatósági engedély száma, kelte, 4. az építésügyi hatósági engedély tárgya (rövid leírás), 5. az építõipari kivitelezési tevékenység bejelentésének, illetve a bejelentés tudomásulvételének dátuma.

5. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Adatok az építésügyi bírság nyilvántartásának vezetéséhez

2. a jóváhagyás dátuma, 3. hatálybalépésének idõpontja, 4. helyi területi védelem esetén területi hatálya (a határoló közterületek megnevezésével), 5. helyi egyedi védelem esetén a védelem alatt álló építmények, építményrészek címe, helyrajzi száma.

3. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Az építésügyi hatóság építmény-nyilvántartásának adattartalma Az építésügyi hatóság illetékességi területén kiadott építésügyi hatósági engedélyek, bejelentések tudomásulvétele (elvi, építési, bontási, fennmaradási, használatbavételi, rendeltetésmódosítási) – ezen belül elkülönítve a lakásépítéssel kapcsolatos adatokat –: 1. jogosultjának megnevezése, címe, 2. az építészeti-mûszaki tervezõ neve, jogosultsága, 3. az építés helyszínének címe, helyrajzi száma,

1. A bírságot kiszabó elsõfokú építésügyi hatóság megnevezése. 2. Építtetõ neve (megnevezése), címe (székhelye). 3. Építmény helye (cím, helyrajzi szám). 4. A bírságot kiszabó elsõfokú határozat száma, kelte, jogerõssé és végrehajthatóvá válás dátuma, a bírság összege. 5. Másodfokon eljárt építésügyi hatóság megnevezése, másodfokú határozat száma, kelte, rövid tartalma. 6. Bírósági felülvizsgálat esetén a határozat száma, kelte, rövid tartalma. 7. Egyösszegû befizetési határidõt módosító végzés száma, kelte, az új befizetési határidõ dátuma. 8. Befizetés kelte. 9. Végrehajtás elrendelése az APEH felé (végzés száma, kelte). 10. Végrehajtás eredménye: a) behajtás kelte, b) jelzálogjog-bejegyzés kelte,

706


c) végrehajtási eljárást megszüntetõ végzés száma, kelte, a megszüntetés oka (elévülés, felszámolás, kötelezett jogutód nélküli megszûnése, behajthatatlanság, egyéb).

6. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Az építésfelügyeleti hatósági ellenõrzések nyilvántartásának adattartalma Az építésfelügyeleti hatósági ellenõrzések: 1. építmény helye, címe, 2. építtetõ neve (megnevezése), címe (székhelye), 3. kivitelezõ, felelõs mûszaki vezetõ, építési mûszaki ellenõr neve (megnevezése), 4. építésügyi hatósági engedély száma, kelte, ennek hiányában e tény rögzítése, 5. építésügyi hatósági engedély tárgya (rövid leírás).

7. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Az építésfelügyeleti bírság nyilvántartásának adattartalma 1. A bírságot kiszabó elsõfokú hatóság megnevezése. 2. Építtetõ neve (megnevezése), címe (székhelye). 3. Megbírságolt neve (megnevezése), kivitelezési minõsége (építtetõ, kiviteli terv készítõje, kivitelezõ, felelõs mûszaki vezetõ, építési mûszaki ellenõr), címe. 4. Építmény helye, címe. 5. A bírságot kiszabó elsõfokú határozat száma, kelte, jogerõssé és végrehajthatóvá válás kelte, a bírság összege, a befizetés határideje. 6. Másodfokon eljárt hatóság megnevezése, másodfokú határozat száma, kelte, rövid tartalma. 7. Bírósági felülvizsgálat esetén a határozat száma, kelte, rövid tartalma. 8. Egyösszegû befizetési határidõt módosító végzés száma, kelte, új befizetési határidõ. 9. Befizetés kelte. 10. Végrehajtás elrendelése az APEH felé (végzés száma, kelte). 11. Végrehajtás eredménye: a) behajtás kelte, b) jelzálogjog-bejegyzés kelte, c) végrehajtási eljárást megszüntetõ végzés száma, kelte, a megszüntetés oka (elévülés, felszámolás, kötelezett jogutód nélküli megszûnése, behajthatatlanság, egyéb).

10. szám

8. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez Építési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos nyilvántartás adattartalma 1. Bejelentés jogcíme (30 millió forintot meghaladó, közbeszerzés hatálya alá tartozó; adatváltozás). 2. Építtetõ adatai (neve, címe). 3. Építési helyszín adatai (cím, helyrajzi szám). 4. Kivitelezés megkezdésének tervezett idõpontja (csak az elsõ bejelentésnél). 5. Kivitelezõ (vállalkozó) adatai: a) neve (elnevezése), b) címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím), c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma, d) adóazonosító jele, adószáma. 6. a) b) c)

Felelõs mûszaki vezetõ adatai: neve (elnevezése), címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím), névjegyzéki száma.

7. a) b) c)

Építési mûszaki ellenõr adatai: neve (elnevezése), címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím), névjegyzéki száma.

8. a) b) c) 9. a) b) c)

A kiviteli tervek készítõjének adatai: neve (elnevezése), címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím), jogosultsági száma. Tervellenõr neve (elnevezése), címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím), jogosultsági száma.

10. A benyújtás dátuma.

9. számú melléklet a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez A bauxitcementtel készült építmények nyilvántartásának adattartalma 1. Az építmény helye (címe, helyrajzi száma), építésének éve. 2. A tulajdonos neve, címe. 3. A statikai vizsgálat idõpontja, megállapításai. 4. Hatósági intézkedések kelte, tartalma.

10. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A Kormány 258/2007. (X. 4.) Korm. rendelete a nyugellátások és a baleseti járadék 2007. évi kiegészítõ emelésérõl

A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § (1) 2007. november 1-jétõl – 2007. január 1-jei visszamenõleges hatállyal – 2,4 százalékkal kell emelni a 2007. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülõi nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. (2) Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell az (1) bekezdés szerint emelni. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerint kell emelni a mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is. (4) Az emelést a 2007. november havi ellátásnak a) a nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért járó pótlék, c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépõ pótlék nélküli összegére kell végrehajtani.

2. § Az özvegyi és a szülõi nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított emelés illeti meg.

3. § Szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásból a magyar jogszabályok

707

szerint elismert szolgálati idõ tartamának megfelelõ – a magyar szerzõdõ felet terhelõ – arányos részt kell az 1. § szerint emelni.

4. § (1) Azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet 2006. december 31-ét követõen átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék vagy baleseti járadék megszûnését követõ naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának idõpontját alapul véve kell az 1. §-ban foglaltak szerint emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani. (2) Több nyugellátásra való jogosultságot érintõ változás esetén a változás idõpontjától kezdõdõen a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások összegét az 1. § (1)–(2) bekezdésének figyelembevételével kell tovább folyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelõzõen is önállóan került volna folyósításra. (3) A 2006. december 31-ét követõen megállapított özvegyi, szülõi nyugdíjat, árvaellátást és baleseti hozzátartozói nyugellátást az 1. § szerint a megállapítás idõpontjától kezdõdõen kell emelni, feltéve, hogy a jogszerzõ nyugellátását 2007. január 1-je elõtt állapították meg.

5. § (1) A 2007. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított baleseti járadékot az 1. § rendelkezései szerint kell emelni. (2) Azt a baleseti járadékot, amelyet baleseti rokkantsági nyugdíj megszûnését követõ naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának idõpontját alapul véve kell az 1. §-ban foglaltak szerint emelni.

6. § (1) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a) a bányásznyugdíjak, b) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet szerint a mûvészek részére megállapított öregségi nyugdíjak, c) a mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit.

708


(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek átutalására, illetõleg elszámolásának módjára vonatkozóan külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

10. szám

mány 35. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el:

1. § 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1–5. §-ok szerinti nyugdíjemelés végrehajtása során a november hónapra járó – már emelt összegû – nyugellátással egyidejûleg kell kifizetni a) a 2007. január–október hónapokra járó nyugdíjemelés tíz havi összegét, illetve, ha az érintett több nyugellátásban, illetõleg a nyugellátás mellett november hónapban emelésre kerülõ egyéb ellátásban is részesül, ezen ellátások emelésének 2007. január–október hónapokra járó, tíz havi együttes összegét, b) a tizenharmadik havi nyugdíjnak – a Tny. 6/A. § (4) bekezdése alapján – 2007. novemberben folyósításra kerülõ összegét. (3) Amennyiben az 1. és a 3–5. §-ok szerinti ellátásokra való jogosultság e kormányrendelet hatálybalépése elõtt megszûnt, a visszamenõlegesen járó kiegészítõ emelést vagy, ha az érintett több nyugellátásban, illetõleg a nyugellátás mellett november hónapban emelésre kerülõ egyéb ellátásban is részesül, illetve részesült, az ezen ellátások után visszamenõlegesen járó kiegészítõ emelések együttes összegét kell – kérelemre – egy összegben kifizetni a megszüntetett ellátás jogosultja, illetõleg a jogosult halála esetén a Tny. 83. § (2) bekezdésében meghatározott személy részére. (4) A Tny. 50. §-ának (6) bekezdésében, illetõleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. §-ának (7) bekezdésében meghatározott együttfolyósítási összeghatár – 2007. január 1-jei visszamenõleges hatállyal – havi 60 530 forintra változik.

(1) A nyugdíjfolyósító szervek, valamint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai által folyósított nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások havi összege 2007. november 1-jétõl – 2007. január 1-jei visszamenõleges hatállyal – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik. (2) 2,4 százalékkal kell emelni a) az átmeneti járadék összegét, b) a havi 81 390 forintot el nem érõ egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 81 390 forintot, c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét. (3) A vakok személyi járadékát havi 14 300 forintra kell emelni. (4) A nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások közül a) a rokkantsági járadék összegét havi 730 forinttal, b) a rendszeres szociális járadék összegét a 2007. december 31-ig a 62. életévüket betöltõ személyek esetében havi 690 forinttal, egyéb esetekben havi 590 forinttal, c) a központi szociális segély összegét havi 690 forinttal, d) a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összegét 450 forinttal, e) a házastárs után járó jövedelempótlék összegét havi 310 forinttal kell emelni.


2. § Azt a személyt, aki több nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

A Kormány 259/2007. (X. 4.) Korm. rendelete a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások 2007. évi kiegészítõ emelésérõl A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alkot-

3. § (1) Az 1. § (2) és (4) bekezdései szerint megemelt nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások fedezetét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. (2) Az összegek átutalásának, illetõleg elszámolásának módjáról és idõpontjáról a Pénzügyminisztérium, az Or-

10. szám


709

szágos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megállapodást köt.

nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások e rendelet szerint megemelt összegeinek figyelembevételével kell végrehajtani.

4. §


(1) Az 1–2. § szerinti emelést oly módon kell végrehajtani, hogy az érintett személyeknek a 2007. január–október hónapokra járó emelés tíz havi összegét november hónapban egy összegben kell kiutalni. A november hónapra járó ellátást az 1–2. § szerint megemelt összegben kell kifizetni. (2) A 2006. december 31. utáni idõponttól megállapított ellátás esetén a visszamenõleges emelés idõarányos része jár.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Az (5) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E rendelkezés a hatálybalépést követõ második napon hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépését követõ idõponttól megállapításra kerülõ a) rokkantsági járadék összege havi 31 060 forint, b) rendszeres szociális járadék összege havi 25 160 forint azzal, hogy ezen összegekre az 1–2. § szerinti emelés nem jár. (4) Amennyiben az 1–2. § szerinti ellátásokra való jogosultság e kormányrendelet hatálybalépése elõtt megszûnt, a visszamenõlegesen járó kiegészítõ emelést a megszüntetett ellátás jogosultja, illetõleg a jogosult halála esetén a hozzátartozója vagy örököse részére – kérelemre – egy összegben kell kiutalni. (5) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék bevezetésérõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a) 2. §-a (1) bekezdésének da) és dc) alpontjában, valamint 4. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában a „126 300 Ft-ot” szövegrész helyébe a „129 300 Ft-ot” szövegrész, b) 4. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „126 300 Ft” szövegrész helyébe a „129 300 Ft” szövegrész, c) 4. §-ának (2) bekezdésében a „63 150 Ft-ot” szövegrész helyébe a „64 650 Ft-ot” szövegrész lép. (6) E rendelet hatálybalépése elõtt megállapított nemzeti helytállásért elnevezésû pótlékot az (5) bekezdés szerint módosított összeghatárok alapulvételével – 2007. november 1-jétõl, 2007. január 1-jei visszamenõleges hatállyal – meg kell emelni. Az emelést a nyugellátások, valamint a

A Kormány 267/2007. (X. 15.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 31. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az R. a II. Címet megelõzõen a következõ alcímmel és 31/A. §-sal egészül ki: „31. § (1) Aki a) a jogszabályban elõírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, b) szándékosan a valóságnak meg nem felelõ adatot szolgáltat, c) tevékenységet érintõ hatósági ellenõrzést akadályozza, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, repülõtéri intézeteinek, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, továbbá a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés országhatár átlépésekor történõ elkövetése esetén magyar állampolgárral szemben a fõvámhivatal, Pest megyében a Buda térségi Fõvámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, nem magyar állampolgárral szemben a Vám- és Pénzügyõrségnek az Európai Unió külsõ vámhatárán mûködõ vámhivatala jár el. Statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés 31/A. § (1) Aki a) jogosulatlanul, vagy jogszabályban elõírt eljárási szabályok megszegésével, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

710


b) gondatlanul a valóságnak meg nem felelõ adatot szolgáltat, c) a szabályszerûen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az elõírt határidõben teljesíti, d) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi, e) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál elõírt nyilvántartás vezetését elmulasztja, f) a statisztikai adatszolgáltatás ellenõrzését akadályozza, az ellenõrzés, illetõleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetõleg megõrzési kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.”

10. szám

kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

6. § Az R. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

2. § 7. § Az R. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

Az R. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

3. §

8. §

Az R. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

Az R. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

4. §

9. §

Az R. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

5. § Az R. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy

(1) Az R. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital elõállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-biztonsági elõírást tartalmazó jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott rendelkezést megszegi, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.” (2) Az R. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik.”

10. szám


711

10. §

15. §

Az R. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

Az R. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

16. § 11. § Az R. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetõleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

Az R. 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, állatról emberre terjedõ betegség esetén a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is tartozik.”

17. § 12. § Az R. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, illetve az élelmiszer-vállalkozások esetében a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe is tartozik.”

13. § Az R. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, a bányakapitányság, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, továbbá az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség hatáskörébe is tartozik.”

14. § Az R. 105. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivata hatáskörébe is tartozik.”

(1) Ez a rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 84. §-ának (3) bekezdése, valamint 113. §-ának (3) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A gazdasági és közlekedési miniszter 80/2007. (IX. 19.) GKM rendelete a kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítésérõl, használatbavételérõl, üzemben tartásáról és megszüntetésérõl szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés k) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

712


A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítésérõl, használatbavételérõl, üzemben tartásáról és megszüntetésérõl szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhetõ:) „b) az engedélyezett tevékenységnek megfelelõ mûszaki jellemzõkkel és paraméterekkel rendelkezõ elem cseréje,”

10. szám

„(2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi idõtartamra engedélyezi: a) hajóállomásnál, egyéb úszómûves kikötõhelynél, vízisportpályánál, vízi repülõtérnél, úszómûállásnál és hajóhídnál 5 évre, b) kiépített partfalú kikötõnél, komp- és révátkelõhelynél, csónakkikötõnél és veszteglõhelynél 10 évre.”

7. § 2. § Az R. 6. § felvezetõ szövegének helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha e rendelet elõírja a kérelmezõ létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság a következõ iratokkal igazolható:”

Az R. 24. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelemhez mellékelni kell:) „e) a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban,”

3. § 8. § Az R. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következõ hatóságok szakhatóságként járnak el:] „a) a kikötõ – a kizárólag csónakok fogadására alkalmas kikötõ kivételével –, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,” 4. § Az R. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A létesítési engedély iránti kérelemhez – az 5. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – mellékelni kell:] „a) a vízjogi engedélyt;” 5. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A létesítési engedélyt a kérelmezõ jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelõ igazolása mellett – az elsõ fokú hajózási hatóságnak írásban bejelenteni. A névátírásról a bejelentés alapján az engedélyezõ hatóság végzésben rendelkezik.”

6. § Az R. 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 27. §-a a következõ (4)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(4) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehetõ, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidõn belül elhárítható. (5) Ha az építtetõ az értesítés szerinti határidõig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetõleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidõben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a létesítmény bontását elrendeli. (6) A hajózási hatóság a hatósági ellenõrzés keretében megtartott helyszíni szemle alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, amelynek keretében a) megvizsgálja, hogy az (1) és (4) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetõek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetõt a fennmaradási engedély feltételeirõl és jogkövetkezményeirõl, egyidejûleg legfeljebb 60 napon belüli határidõ kitûzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (7) A fennmaradási engedély egyben a hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy idõ-

10. szám


ben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrõl is. A hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 23. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (8) A meghatározott idõ elteltét, illetõleg az engedély visszavonását követõen, továbbá ha a fennmaradási engedélyben elõírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a hajózási létesítményt, létesítményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli. (9) Ha fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmezõ nem tartotta be a környezetvédelmi engedélyben foglalt elõírásokat vagy eltért azoktól, az eljárásba a környezetvédelmi szakhatóságokat bevonja. (10) Ha a szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhetõ, a lebontását. (11) A szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatban elrendelt átalakítást vagy bontást az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezõje, használója) köteles végrehajtani.”

9. § (1) Az R. 46. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „d) hajókiemelõ berendezés: úszólétesítmények vízbõl történõ kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelõmû, szárazdokk),” (2) Az R. 46. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „f) üzemi kikötõ: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggõ tevékenység végzésére szolgáló kikötõ,” (3) Az R. 46. § l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „l) köteles komp: nem szabadon közlekedõ (kötélpályás) komp,” (4) Az R. 46. § s) és t) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

713

(E rendelet alkalmazásában) „s) úszómûállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszómûvel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszómûves kikötõhelynek nem minõsülõ veszteglõhely, t) úszómûves kikötõhely: olyan kikötõhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási mûveletek (úszómûves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötõeszközökkel ellátott úszómûhöz köthetnek ki. Az úszómûves kikötõhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötõ része.”

10. § (1) Az R. 1. számú melléklet 2.2.5. pont .25–.27 alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „.25 A köteles komp felsõ vezetõkötelét a víziút osztályának függvényében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell a víziút felett átvezetni. .26 Ha a köteles komp vezetõkötele nem alakítható ki a .25 alpont szerinti magasságban, akkor olyan vezetõkötelet kell alkalmazni, amely a mederfenékre fekszik és a komp az áthaladáskor szedi azt fel és elhaladását követõen leereszti (mélyvezetésû kötél). A nemzetközi jelentõségû víziutakról szóló európai megállapodás szerinti „E” jelû víziúton kötél segítségével közlekedõ átkelés nem üzemeltethetõ, kivéve olyan gépi hajtással rendelkezõ köteles kompot, amelynek kötele megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak. .27 A felsõ vezetésû kötél leeresztésének lehetõségét mindkét partról biztosítani kell. Gépi kötélfeszítésnél, illetve leeresztésnél biztosítani kell, hogy áramkimaradás esetén a kötél mindkét parttól kézi beavatkozással is leereszthetõ legyen.” (2) Az R. 1. számú melléklet 2.2.5. pont .30 alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „.30 Az alacsony vezetésû kompkötél kifeszített állapotát a külön jogszabályban elõírt jelzésrendszerrel meg kell jelölni.”

11. § Az R. 2. számú melléklet 2.5.1. és 2.5.2. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.5.1 A vízi repülõtér sarokpontjait jól azonosító radarreflektorral és tetõjelként a Hajózási Szabályzat szerinti A.1 nappali és éjszakai jelzéssel felszerelt bójával kell jelölni. 2.5.2 Olyan vízterületen, ahol egyéb közlekedési, munkavégzési vagy fürdési tevékenység nem folytatható, az A.1 nappali és éjszakai jelzés elhagyható.”

714


10. szám

12. §

Értelmezõ rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti az R. 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának d) pontja. (3) Az országos közforgalmú és saját használatú kikötõk a korábban kiadott használatbavételi engedélyek alapján az engedély érvényességének lejártáig tarthatók üzemben.

2. §

(4) A rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti e rendelet 1–11. §-a, 12. § (2) bekezdése. E bekezdés hatályát veszti a rendelet hatálybalépését követõ második napon. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 28/2007. (X. 12.) ÖTM rendelete az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2007. évi támogatásának rendjérõl*

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 5. számú melléklet 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Tv.) 5. számú melléklet 12. pontjában foglalt elõirányzat az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez (a továbbiakban: EU Önerõ Alap támogatás) nyújt támogatást.

* A rendelet mellékletei megtalálhatók a Magyar Közlöny 2007/136. számában.

E rendelet alkalmazásában a) európai uniós fejlesztési célú pályázat: a 2004–2006-os és a 2007–2013-as finanszírozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a 2004–2006-os idõszakban az INTERREG Közösségi Kezdeményezés és a Szomszédsági Programok forrásaiból, a 2007–2013-as idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Elõcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes területi együttmûködéshez kapcsolódó programokból, valamint az EGT Finanszírozási Mechanizmusból és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból adódó támogatások elnyerése érdekében meghirdetett fejlesztési célú pályázatok (a továbbiakban: uniós pályázat); b) elnyert uniós támogatás: elnyert uniós támogatásnak az tekinthetõ, ha a támogatás elnyerésérõl a pályázót külön levélben értesítik; c) fejlesztési célú pályázat: felhalmozási tevékenység támogatására irányuló pályázat, amely új vagy a korábbinál mûszaki, technikai szempontból korszerûbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, vagy a meglévõ tárgyi eszközök mûszaki, technikai paramétereinek korszerûsítését valósítja meg; d) kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum: a megítélt uniós támogatásról szóló, az érintett felek által aláírt támogatási szerzõdés; e) települési önkormányzatok társulásai: ea) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ társulás, továbbá eb) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ktt.) szerint megalakult többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: kistérségi társulás); f) saját forrás: a helyi önkormányzatok által – az uniós és az EU Önerõ Alap támogatással megvalósítani tervezett fejlesztésre – képviselõ-testületi határozattal jóváhagyott, illetõleg a képviselõ-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás, amelybe a lakossági hozzájárulás, az egyéb szervezetek támogatása és egyéb magánforrás nem számít bele; az ea) pont szerinti társulások esetén a társulás tagönkormányzatai által a megvalósítani tervezett fejlesztésre képviselõ-testületi határozattal jóváhagyott, illetõleg a képviselõ-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával jóváhagyott forrás.

10. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Általános rendelkezések 3. §

(1) Az EU Önerõ Alap támogatás igényelhetõ az EU strukturális alapjaiból (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap), az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és Kohéziós Alapjából, az EGT Finanszírozási Mechanizmusból és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból adódó támogatásokból 2006. október 31-ét követõen elnyert uniós támogatásokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítéséhez a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt uniós támogatások esetében az EU Önerõ Alap támogatás akkor igényelhetõ, ha a) a fejlesztés az 5. § (1) bekezdés szerinti pályázó helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és kistérségi társulás vagyonának gyarapodását eredményezi, b) a fejlesztés nem kezdõdött meg, vagy amennyiben a fejlesztés megvalósítása folyamatban van, annak mûszaki-pénzügyi lezárása az EU Önerõ Alap támogatási igény benyújtását követõ 60 napon belül nem történik meg, c) a fejlesztésnek van a 2007. vagy az azt követõ év(ek)re ütemezett kifizetése, illetve része.

4. § Az EU Önerõ Alapból nyújtandó támogatásról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt.

Az EU Önerõ Alap igénylésének általános feltételei

715

feladatot ellátó intézmény fejlesztésének megvalósításához nyer el uniós támogatást, c) a kistérségi társulás ca) az általa fenntartott intézmények fejlesztésére, illetve cb) azon fejlesztési célú uniós pályázatához szükséges saját forrás kiegészítéséhez, amely a kistérségi társulás vagyonának gyarapodását szolgálja, és amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért, d) a Ttv. 16. §-a szerinti jogi személyiségû társulás esetén a társult önkormányzatok nevében eljáró – társulási megállapodásban erre felhatalmazott – települési önkormányzat, ez esetben támogatás kizárólag a jogi személyiségû társulás aa), ab) vagy ac) pont szerinti feltételeknek megfelelõ tagjai által – a fejlesztési célú uniós pályázatban – vállalt saját forrás alapján, e) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Pécs – Európa Kulturális Fõvárosa” projekt megvalósításához, továbbá f) azon megyei jogú városok önkormányzatai, melyek a Kormány által jóváhagyott, kiemelt környezetvédelmi beruházásokat valósítanak meg [az a)–f) pontok szerinti igénylõk a továbbiakban együttesen: Pályázó]. (2) A Pályázó benyújthatja EU Önerõ Alap támogatásra igényét abban az esetben is, amennyiben az uniós támogatást az általa fenntartott költségvetési szerv nyerte el. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, ha a jogi személyiségû társulás az általa fenntartott egyes, e rendelet 8. §-ában meghatározott, térségi feladatot ellátó intézmény fejlesztésének megvalósításához nyer el uniós támogatást, a társulásban részt vevõ valamennyi önkormányzat által vállalt saját forrás alapján igényelhetõ az EU Önerõ Alap támogatás.

5. §

6. §

(1) Az EU Önerõ Alap támogatásra igényt nyújthat be a) az a települési önkormányzat, amely aa) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy ab) 2005. és 2006. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatásában részesült, vagy ac) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló külön jogszabály alapján kedvezményezett kistérséghez tartozik, b) az aa)–ac) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelõ települési önkormányzat, amennyiben az általa fenntartott egyes, e rendelet 8. §-ában meghatározott, térségi

(1) A Pályázónak az EU Önerõ Alap támogatás iránti pályázatát 2007. október 31-éig kell a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságainak megyeszékhelyen található szakterületi feladatokat ellátó szervezeti egységeihez (a továbbiakban: Igazgatóság) benyújtania. (2) A pályázathoz a Pályázónak – az (5) bekezdésre figyelemmel – csatolnia kell: a) az uniós pályázat kedvezõ elbírálását igazoló dokumentumot, b) települési önkormányzat pályázata esetén a képviselõ-testületnek vagy közgyûlésnek az uniós pályázat megvalósításához biztosított saját forrás vállalását tanúsító hitelesített határozati kivonatát vagy a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatának hitelesített kivonatát, a Ttv. 16. §-a szerinti jogi személyiségû társulás esetén valamennyi a pályá-

716


zatban részt vevõ önkormányzat esetében a saját forrás vállalását tanúsító hitelesített határozati kivonatát vagy a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát, c) települési önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodást, d) amennyiben az uniós pályázat a 9. § szerinti célok megvalósítását szolgálja, a kistérségi társulás 9. § szerinti nyilatkozatát, és e) az e rendelet mellékleteit képezõ – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – pontosan és hiánytalanul kitöltött adatlapokat. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti képviselõ-testületi, közgyûlési, társulási tanácsi határozatnak vagy polgármesteri nyilatkozatnak a következõket kell tartalmaznia: a) a Pályázó megnevezését, b) a képviselõ-testületi, közgyûlési, társulási tanácsi határozat esetén annak számát, c) a tervezett fejlesztés ca) pontos megnevezését, cb) pénzügyi ütemezését, cc) összköltségét, cd) pénzügyi forrásainak összetételét és azok éves ütemezését, d) a források biztosításának vállalt módját. (4) Az 5. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti Pályázó esetében a 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint az igényléshez csatolandó társulási megállapodásnak tartalmaznia kell a vonatkozó külön jogszabályokban elõírtak mellett a) a vállalt költségviselés nemteljesítésének következményeit, b) a társult önkormányzatok nyilatkozatát arról, hogy átvállalják a fejlesztés közös megvalósításából kiváló önkormányzat(ok) saját forrás részének finanszírozását. (5) Az 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti Pályázó pályázatát a (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti dokumentumok, valamint az Európa Kulturális Fõvárosa 2010 program beruházási (fejlesztési) forrásainak biztosításáról és a program megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló szerzõdés másolati példányának csatolásával nyújthatja be. (6) A (2) bekezdésben foglalt dokumentumokat papír alapon, egy eredeti és két hitelesített másolati példányban kell csatolni. A másolati példányt a helyi önkormányzat jegyzõje, kistérségi társulás esetén a munkaszervezet vezetõje hitelesíti. A (2) bekezdés e) pontja szerinti adatlapokat – melyek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) honlapjáról tölthetõk le – elektronikusan kell kitölteni és elektronikus úton is csatolni kell. A kitöltést követõen ennek nyomtatott változata szolgál az igénylés papír alapú benyújtásához. (7) A Pályázó igénylésének valamennyi – e rendelet mellékletei szerinti – adatlapot tartalmaznia kell, amelyek sem tartalmukban, sem alakjukban nem változtathatók meg.

10. szám 7. §

(1) Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázatot, és – hiányosság észlelése esetén – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése alapján a Pályázót hiánypótlásra szólítja fel a pályázat benyújtását követõ 10 napon belül. A Pályázónak a hiány pótlására a felszólítás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül van lehetõsége. (2) Az Igazgatóság az EU Önerõ Alap támogatás iránti igényeket az Áht. 64/B. § (3) bekezdésében meghatározott vizsgálatának lezárását követõen – annak eredményérõl szóló tájékoztatásának becsatolásával – egy eredeti és egy hiteles másolati példányban 5 napon belül megküldi az ÖTM részére. (3) Amennyiben a Pályázó a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy nem megfelelõen teljesíti, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja az ÖTM részére, és errõl tájékoztatja a Pályázót és az ÖTM-et.

Az EU Önerõ Alap pályázatok igénylésének az uniós fejlesztési pályázatok célja szerinti további feltételei 8. § Az 5. § (1) bekezdés b) pontja és az 5. § (3) bekezdés szerinti térségi feladatot ellátó intézmény alatt a) a szociális ágazatban a szakosított ellátást nyújtó intézmények, továbbá azon alapszolgáltatási feladatot ellátó intézmények, amelyek fenntartója önkormányzatok társulása, b) az egészségügyi ágazatban a járó- és fekvõbeteg szakellátást nyújtó intézmények, továbbá azon sürgõsségi alapellátást nyújtó intézmények, amelyek fenntartója önkormányzatok társulása, c) az oktatási ágazatban a középiskola, kollégium, továbbá a szakképzést nyújtó intézmények, beleértve a térségi integrált szakképzõ központot (a továbbiakban: TISZK), d) a kulturális ágazatban a térségi mozgókönyvtári szolgáltatásokat nyújtó városi könyvtárak értendõk.

9. § (1) Amennyiben a Pályázó óvoda, általános iskola vagy középiskola létrehozására, fejlesztésére nyert el uniós támogatást, az EU Önerõ Alap támogatást az alábbi feltételek teljesítése esetén igényelheti: a) a meglévõ intézménynek teljesíteni szükséges a Költségvetési Tv. 8. számú melléklet IV. A többcélú kistérségi társulások támogatása, Kiegészítõ szabályok

10. szám


2.1. pontja szerinti feltételeket (a továbbiakban: átlaglétszám-feltételek), b) intézmény fejlesztése esetén a Pályázónak vállalnia kell, hogy az intézményben legalább öt évig teljesülni fognak az átlaglétszám-feltételek, c) az intézmény fejlesztése a kistérség közoktatási intézkedési terve szerint szükséges, továbbá d) amennyiben a Pályázó nem kistérségi társulás, a kistérségben mûködõ kistérségi társulás támogatja a pályázat megvalósítását, és errõl nyilatkozik. (2) Szociális vagy gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény kialakítására, fejlesztésére elnyert uniós pályázathoz kapcsolódóan az EU Önerõ Alap támogatás az alábbi feltételek teljesítése esetén igényelhetõ: a) az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti Pályázó esetében a társult települések együttes lakosságszámának el kell érnie szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény esetén legalább a 3000, gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény esetén legalább az 5000 fõt, és a Pályázónak vállalnia kell, hogy az intézménnyel legalább öt évig részt vesz kistérségben mûködõ kistérségi társulás feladatellátásában, b) amennyiben egy települési önkormányzat önállóan pályázik olyan intézmény fejlesztésére, kialakítására, mely olyan közszolgáltatást nyújt, melyet a kistérségben mûködõ kistérségi társulás ellát, a települési önkormányzatnak vállalnia kell, hogy az intézményével legalább öt évig részt vesz a kistérségi társulás külön jogszabály szerint megszervezett feladatellátásában, c) amennyiben a Pályázó nem kistérségi társulás, az a) és b) pontok esetében további feltétel, hogy a kistérségben mûködõ kistérségi társulás támogassa a pályázat megvalósítását, és errõl nyilatkozzon. (3) Egészségügyi sürgõsségi alapellátást nyújtó intézmény kialakítására, fejlesztésére elnyert uniós pályázathoz kapcsolódóan, amennyiben a Pályázó nem kistérségi társulás, az EU Önerõ Alap támogatás igénylésének további feltétele, hogy a kistérségben mûködõ kistérségi társulás a pályázatot támogassa, és errõl nyilatkozzon.

Az EU Önerõ Alap támogatási igények elbírálása, a támogatás mértéke 10. § (1) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a beérkezõ pályázatokról – a pályázatoknak, illetõleg a hiánypótlás(ok)nak – az ÖTM-be érkezésétõl számított 60 napon belül dönt. (2) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a támogatási döntésnél elõnyben részesítheti a) a pályázat alanya szerint a települési önkormányzatok társulásai pályázatait,

717

b) a pályázat célja szerint a 9. § szerinti fejlesztési célú pályázatokat, c) a 2006. évben beruházási koncepció benyújtásával címzett támogatási igényüket jelzett és uniós támogatást elnyerõ pályázatokat, valamint d) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 6. § (5) bekezdés szerinti pályázatát. (3) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az igényeltnél alacsonyabb összegû támogatás megítélésére is jogosult. Ebben az esetben a támogatási szerzõdés megkötése elõtt az érintett Pályázóval egyeztetni szükséges.

11. § Nem részesülhet támogatásban a Pályázó, ha a) adósságrendezési eljárás alatt áll, b) nem fõkedvezményezett vagy egyedüli kedvezményezett a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentumban, c) a hiánypótlási kötelezettségének nem tett határidõre eleget, vagy azt csak részben teljesítette, d) a hiánypótlás, valamint az ÖTM kérésére megtett kiegészítések, módosítások ellenére az igénylésben szereplõ adatok, valamint a becsatolt dokumentumok hiányosak, hibásak, e) az elnyert EU támogatásra kiírt pályázathoz szükséges saját forrás finanszírozására vonatkozó elõírások azt nem teszik lehetõvé, f) a pályázatban foglalt adatok nem egyeznek meg az uniós támogatási szerzõdés pénzügyi-mûszaki adataival, g) nem fejlesztési célú uniós támogatáshoz igényli a szükséges saját forrás kiegészítését.

12. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatás meghatározásának alapját a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum alapján számított vagy abban rögzített, a Pályázó költségvetésében vállalt saját forrás összege képezi. (2) A 16. § szerinti támogatási szerzõdésben a támogatás százalékos mértéke, összege és ütemezése a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentumban foglalt adatok alapján kerül meghatározásra. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum nem forintban, hanem euróban rögzíti a finanszírozáshoz szükséges összeget, és az átváltás árfolyamáról nem rendelkezik, akkor ezen összegek az uniós támogatások tekintetében 272,5 Ft/euró átváltási mértékkel kerülnek forintban meghatározásra, és képezik a további számítások alapját.

718


10. szám

13. §

15. §

(1) Az EU Önerõ Alap támogatás mértéke – az (5) bekezdés kivételével – nem haladhatja meg a Pályázó saját forrás százalékában kifejezve a) a strukturális alapokból és az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a Kohéziós Alapból igényelt támogatás esetében a 40%-ot, b) a Közösségi Kezdeményezések és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Elõcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz alapokból meghirdetett fejlesztési célú pályázati programok, valamint az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatása esetében a 30%-ot.

A megítélt EU Önerõ Alap támogatás vissza nem térítendõ támogatás, amely a fejlesztés teljes idõtartamára vonatkozóan kerül megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legmagasabb támogatási mértéken felül a) a Rendelet alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel egyaránt sújtott önkormányzatok és az 5. § (1) bekezdés ab) pontja szerinti önkormányzatok 10%-kal, b) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló külön jogszabály szerinti hátrányosabb helyzetû kistérségben megalakult kistérségi társulások 10%-kal, c) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló külön jogszabály szerinti leghátrányosabb helyzetû kistérségben megalakult kistérségi társulások 20%-kal magasabb támogatást kaphatnak. (3) A Kohéziós Alap saját forrás kiegészítéséhez jóváhagyott EU Önerõ Alap támogatás pályázatonként a 900 millió forintot nem haladhatja meg. Ettõl eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha a fejlesztés több település részvételével valósul meg, valamint a fejlesztés célja és a térség jellemzõi alapján indokolt. Ekkor e határ településenként legfeljebb 250 millió forinttal megemelhetõ, de a támogatás nem haladhatja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéket.

Támogatási szerzõdés megkötése 16. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásának feltételeit támogatási szerzõdésben rögzíti az önkormányzati és területfejlesztési miniszter és a Pályázó. (2) A támogatási szerzõdés elõkészítését az ÖTM végzi. (3) A támogatási szerzõdés önkormányzati és területfejlesztési miniszter által aláírt 4 példányát az ÖTM a Pályázónak megküldi, aki egyetértése esetén a támogatási szerzõdés 3 példányát legkésõbb a kézhezvételtõl számított 30 napon belül az arra jogosult aláírásával ellátva visszaküldi az ÖTM részére. 17. § A támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell a) a Pályázó által megvalósítandó fejlesztés – a 6. § (5) bekezdés szerinti szerzõdés és a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum szerinti – pontos megnevezését és azonosító adatait, b) az EU Önerõ Alap támogatás százalékos mértékét, összegét és éves ütemezését, c) az EU Önerõ Alap támogatás folyósításának feltételeit, d) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználás feltételeit, e) a Pályázó által vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén irányadó, e rendelet 23. §-a szerinti jogkövetkezményeket. 18. §

(4) Az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti önkormányzatok társulása esetében önkormányzatonként szükséges feltüntetni a fejlesztéshez vállalt összes saját forrás összegét.

(1) A Pályázó részérõl a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum bármely pontjának megsértése a támogatási szerzõdés megsértését is jelenti.

(5) Az 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti pályázat esetében az EU Önerõ Alap támogatás összege legfeljebb a „Pécs – Európa Kulturális Fõvárosa” projekt uniós támogatásra jogosult összköltségének (34,6 milliárd forintnak) 5%-a.

(2) Amennyiben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettség megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, valamint ha a szerzõdést érintõ adatok és körülmények változnak, a Pályázó haladéktalanul köteles e tényt írásban az ÖTM részére bejelenteni. Az EU Önerõ Alap folyósítása, felhasználása

14. § 19. § Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a döntésérõl az elbírálást követõ 15 munkanapon belül értesíti a Pályázókat.

A támogatás költségvetési forrása a Költségvetési Tv. 5. számú melléklet 12. pontja szerinti elõirányzat.

10. szám


(1) Az EU Önerõ Alap támogatást a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint, teljesítményarányosan, az ÖTM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja a Pályázó költségvetési elszámolási számlájára. (2) Az EU Önerõ Alap folyósítása a) a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentumban foglalt kifizetési ütemezéshez igazodik, és b) évenkénti összege nem haladhatja meg a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentumban meghatározott évenkénti üteme(ke)t, kivéve, ha a fejlesztés megvalósítása során ba) elõzõ évi maradványfelhasználás történik, bb) a kedvezõ elbírálást igazoló dokumentum módosításával az uniós támogatás évek közötti átütemezésére kerül sor.

21. § Az EU Önerõ Alap támogatás jogtalan felhasználásának minõsül, ha a) a Pályázó a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, b) a Pályázó az EU Önerõ Alap támogatását nem a támogatási szerzõdésben rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelõen használja fel, c) a Pályázó a fejlesztés összköltségének növekedése nélkül saját forrásból, átvett pénzeszközbõl, költségvetési támogatásból vagy támogatásértékû bevételként az adott fejlesztés esetében további fejlesztési forrásokhoz jut (saját forrás további kiváltása), d) a jogszabályban erre feljogosított szervek vizsgálata alapján a Pályázónak (költségvetési szervének) visszafizetési kötelezettsége keletkezik, e) a Pályázó (illetve költségvetési szerve) elveszti az uniós támogatásra való jogosultságát.

Ellenõrzés és elszámolás 22. § (1) A támogatási szerzõdésben foglaltak teljesítését jogszabályban erre feljogosított szervek ellenõrzik. (2) A Pályázó köteles a) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználását – számlákkal és az egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva – elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, b) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal a mindenkori zárszám-

719

adás keretében és annak rendje szerint elszámolni. Az év végi elszámolás szabályszerûségének felülvizsgálatára az Áht. 64/D. §-ában foglaltak az irányadók. (3) A EU Önerõ Alap támogatás igénybevételének és az elszámolás szabályszerûségének vizsgálatát az Igazgatóság végzi a Magyar Államkincstár által minden évben kiadásra kerülõ közleményben meghatározott módon.

23. § (1) A Pályázó a 21. § alapján megállapított jogtalan felhasználás esetén a támogatást köteles visszafizetni a központi költségvetésbe. Amennyiben a Pályázó a 9. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a) a pályázat benyújtásának évében nem teljesíti, akkor a támogatást köteles visszafizetni a központi költségvetésbe, b) 5 éven belül nem teljesíti, akkor idõarányosan, évente 20%-kal csökkentett összegben köteles visszafizetni a központi költségvetésbe. (2) Az (1) bekezdés alapján visszafizetendõ támogatás után a Pályázó a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot köteles fizetni a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. (3) Jegybanki alapkamaton, ha a Pályázó visszafizetési kötelezettségének a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamatát, b) az igénybevétel évét követõen tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát kell érteni.

Átmeneti és záró rendelkezések 24. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a helyi önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázataihoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítése 2006. évi támogatásának rendjérõl szóló 15/2006. (III. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) azzal, hogy a) az R. alapján benyújtott EU Önerõ Alap támogatási igények esetében rendelkezéseit alkalmazni kell, b) az R. alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz benyújtott, de el nem bírált EU Önerõ Alap pályázatok esetében a döntés a 19. §-ban meghatározott költségvetési forrás terhére történik. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter

720


III. rész Az Alkotmánybíróság 55/2007. (IX. 26.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kaszó Község Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2006. április 1. napjáig hatályban volt 8/2004. (IV. 1.) számú rendelete 7. § (1) bekezdés h) pontja alkotmányellenes volt, ezért az a Somogy Megyei Bíróság által a 13.K. 21.104/2004/6. számú ítélettel befejezett ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó jogi képviselõje útján benyújtott alkotmányjogi panaszában elõadta, hogy az indítványozó részére Kaszó Község Önkormányzata a 302/2003. számú határozatával 2003. február 8. napjától, mint aktív korú nem foglalkoztatottnak rendszeres szociális segélyt állapított meg. A segélyt nem vette fel, a község polgármestere az 1106/2004. számú határozatával a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát 2004. május 1. napjával megszüntette. E határozat ellen az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyet a képviselõ-testület a 18/2004. (05. 25.) számú határozatával elutasított. A képviselõ-testület döntése ellen az indítványozó keresetet terjesztett elõ a határozat hatályon kívül helyezése iránt. Keresetében kérte a segély további folyósítását, valamint a lejárt és ki nem fizetett segély összege utáni kamat megállapítását. A Somogy Megyei Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a 13.K.21.104/2004/6. számú ítéletével a keresetet elutasította. A Bíróság ítélete 2004. november 17-én kelt, az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz 2005. január 18-án érkezett, az ítélet megszerkesztéséhez és kézbesítéséhez szükséges idõtartamra figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt határidõben benyújtottnak tekintette. Kaszó Község Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2004. (IV. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. §

10. szám

(1) bekezdés h) pontja alapján meg kell szüntetni a támogatásra való jogosultságát – többek között – annak a Kaszó, Darvas pusztai jogosultnak, aki az elõre meghírdetett helyszínen nem jelenik meg, akadályoztatásának okáról megfelelõ igazolást bemutatni nem tud. Az alkotmányjogi panasz szerint az önkormányzati rendelet és az önkormányzati rendelet alapján meghozott önkormányzati és bírói döntések alkotmányellenesek, mert ellentétesek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, a 7. § (1) bekezdésével, a 8. § (1) bekezdésével, a 13. § (1) bekezdésével, az 54. § (1) és (2) bekezdésével, az 59. § (1) bekezdésével, a 70/A. § (1) bekezdésével, a 70/E. § (1) bekezdésével, § megjelölése nélkül utal arra, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal, a magyar jog részévé vált nemzeközi szerzõdésben foglaltakkal, a magasabb szintû jogszabályokban elõírtakkal. Ennek megfelelõen utalt az emberi jogok, és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítõ jegyzõkönyv kihírdetésérõl szóló 1993. évi XXXI. törvényre (a továbbiakban: Egyezmény), 1., 3. és 14. Cikkére. Ellentétet állított az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Et.) 1., 2., 5., 8., 9. §-aival, a 10. § (1) bekezdésével, a 24. §-ával, 37. §-ában foglaltakkal; a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyílvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Adatvédelmi tv.) 1. § (1) és (2) bekezdésével, a 2. § 1., 11. és 19. pontjaiban foglaltakkal, a 3. § (1) bekezdés b) pontjával, a (2) és (4) bekezdésével, a 4. §-ával, a 10. § (1) és (2) bekezdésével; valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésével, amely szerint az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszabállyal.

II. 1. Az Alkotmánynak az alkotmányjogi panasszal érintett rendelkezései: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve

10. szám


az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” 2. Az Egyezmény indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. Cikk – Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására A Magas Szerzõdõ Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.” „3. Cikk – Kínzás tilalma Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.” „14. Cikk – Megkülönböztetés tilalma A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.” 3. Az Et. indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. § Az egyenlõ bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlõ bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” „5. § Az egyenlõ bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, a) aki elõre meg nem határozott személyek számára szerzõdés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, (...)” „8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt (...)

721

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzõje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezõtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levõ személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.” „9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minõsülõ, látszólag az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezõ egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévõ személy vagy csoport volt, van vagy lenne.” „10. § (1) Zaklatásnak minõsül az az emberi méltóságot sértõ, szexuális vagy egyéb természetû magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítõ, ellenséges, megalázó, megszégyenítõ vagy támadó környezet kialakítása.” „24. § Az egyenlõ bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekbõl finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során.” 4. Az Adatvédelmi tv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § E törvény alkalmazása során: 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetõ azonosíthatónak, ha õt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetõleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzõ tényezõ alapján azonosítani lehet; (...) 11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetõvé teszik; (...)” „3. § (1) Személyes adat akkor kezelhetõ, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. (...) (3) Kötelezõ adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendõ adatok körét és megismerhetõségét, az adatkezelés idõtartamát, valamint az adatkezelõ

722


személyét az adatkezelést elrendelõ törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg. (4) Törvény közérdekbõl – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. 4. § A személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fûzõdõ más érdekek, ideértve a közérdekû adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.” „10. § (1) Az adatkezelõ, illetõleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adatés titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelõnek, az adatfeldolgozónak, illetõleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetõjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.” 5. A Jat. indítványban érintett rendelkezései: „1. § (1) A jogalkotó szervek a következõ jogszabályokat alkotják: a) az Országgyûlés törvényt, b) a köztársasági elnök törvényerejû rendeletet, c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörû szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést, f) a tanács rendeletet. (2) E rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „10. § A tanács rendeletet ad ki a) törvény, törvényerejû rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelõ részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintû jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.” „11. § (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. (2) A tanácsrendelet hatálya a tanács illetékességi területére terjed ki.”

10. szám

6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Szoc.tv.) a bírósági ítélet idõpontjában hatályos, az indítvánnyal érintett rendelkezései: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (...) (3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára idõskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások).” „37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetõleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.” „37/D. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt szervvel együttmûködni köteles. (2) Az (1) bekezdésben elõírt együttmûködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttmûködik, továbbá c) a települési önkormányzat, illetõleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelõ munkalehetõséget elfogadja, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza. (4) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülõ személy számára abban az esetben írhat elõ a munkaügyi központ kirendeltségével történõ – a (2) bekezdés c) pontja szerinti – együttmûködési kötelezettséget, ha errõl a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodott. (5) Ha a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülõ személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történõ együttmûködésre kötelezi, errõl a segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell.

10. szám


(6) A települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a) a családsegítõ szolgálattal, vagy b) a kijelölt szociális intézménnyel, vagy c) a munkaügyi központ kirendeltségével való – (2) bekezdés d) pontja szerinti – együttmûködési kötelezettséget írhat elõ, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel, illetõleg a c) pontban megjelölt esetben a települési önkormányzat és a munkaügyi központ errõl megállapodást kötött. Az együttmûködésre kijelölt családsegítõ szolgálat, szociális intézmény vagy munkaügyi központ kirendeltsége és a segélyben részesülõ személy írásban megállapodik az együttmûködés tartalmáról. (7) A (6) bekezdés szerinti együttmûködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttmûködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztõ vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történõ felkészülési programokon való részvétel. (8) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttmûködés eljárási szabályait, továbbá az együttmûködési programok típusait és az együttmûködési kötelezettség megszegésének következményeit.” 7. Az Ör.-nek a bírósági ítélet idején hatályos, az indítvánnyal érintett rendelkezései: „7. § (1) Együttmûködést nem vállalónak minõsül a segélyezett, és a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni, ha: (...) h) a segély kifizetésének napján Somogyszob-Kaszó Körjegyzõségének hivatalában (Somogyszob, Petõfi u. 1.), illetve az önkormányzat hivatalos helyiségében (Kaszó, Kaszópuszta), valamint a Kaszó, Darvas pusztai jogosultak vonatkozásában az elõre meghírdetett helyszínen nem jelenik meg, akadályoztatásának okáról megfelelõ igazolást bemutatni nem tud. (2) Az együttmûködési kötelezettség megszegésének következménye a megállapított segély megszüntetése, amely egyben azzal jár, hogy ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet rendszeres szociális segélyben az aktív korú nem foglalkoztatott személy.”

III. Az alkotmányjogi panasz megalapozott. 1. Az Ör. 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján együttmûködést nem vállalónak minõsül a segélyezett és a támoga-

723

tásra való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki a kifizetés napján az önkormányzat hivatalos helyiségében nem jelenik meg, valamint a Kaszó, Darvas pusztai jogosultnak, ha az elõre meghírdetett helyszínen nem jelenik meg, akadályoztatásának okáról megfelelõ igazolást bemutatni nem tud. Az indítványozó a következõket adta elõ annak okaként, hogy miért nem vette át a rendszeres szociális segélyt. „Nem vizsgálta a Tisztelt Bíróság (...), hogy a 7. § h) pontja szerinti, elõre meghírdetett helynek mi minõsül Darvas pusztán. Ez az a bizonyos hely a vegyesbolt-kocsma elõtti közterület, ahol a körjegyzõség köztisztviselõje az autó ülésén ülve az utcán mundenki szeme láttára iratja alá a segélyezettekkel az átvételi bizonylatot és ossza ki a segély összegét. Korábban még ennél is rosszabb volt a helyzet, mert a kocsmáros a kocsmában fizette ki a segélyeket. Ilyenkor egyben módja is volt rögtön rendezni bizonyos tartozásokat is. Ha már azt nem lehet megoldani, hogy Darvas puszta létszámban nem nagy segélyezettjeinek a lakására vigye ki a köztisztviselõ a segélyeket, úgy ezt a fajta megoldást én emberileg elfogadni nem tudom. Úgy gondolom, hogy van annyi minimális személyiségi jogom és emberi méltóságom, hogy ne mindenki szeme láttára kelljen köztudomású ténnyé tenni, hogy én, illetve mások ilyen helyzetbe kerültünk, hogy munkalehetõség híján erre a segélyre szorulunk.” Az indítványozó ennek alapján jelölte meg azokat az alkotmányi és más törvényi rendelkezéseket, amelyekkel ellentétesnek tartja az Ör. támadott rendelkezését, az ügyben hozott önkormányzati és bírói döntéseket. 2. Az Alkotmánybíróság elsõként azt vizsgálta, hogy a rendszeres szociális segély feltételeként az önkormányzat milyen együttmûködési kötelezettséget írhat elõ. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a képviselõ-testület a feladatkörében alkothat rendeletet, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet. A képviselõ-testület az Ör.-t a Szoc.tv. felhatalmazása alapján alkotta meg. Az Ör. megalkotásakor, az önkormányzati döntések, a Bíróság ítéletének meghozatalakor a Szoc.tv. 25. § (3) bekezdése hatalmazta fel a települési önkormányzatot arra, hogy rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – rendszeres szociális segélyt állapítson meg e törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. A Szoc.tv. 37/D. § (1) bekezdése írja azt elõ, hogy az aktív korú nem foglakoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal és/vagy az álatal kijelölt szervvel együttmûködni köteles. A Szoc.tv. 37/D. § (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat rendelete az aktív

724


korú nem foglalkoztatott személy esetén a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a családsegítõ szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel, vagy a munkaügyi kirendeltséggel való együttmûködés kötelezettségét írhatta elõ meghatározott feltételek teljesülésével. A (7) bekezdés pedig azt is meghatározza, hogy a (6) bekezdés szerinti együttmûködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttmûködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztõ vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történõ felkészülési programokon való részvétel. A (8) bekezdés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatot, hogy az rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttmûködés eljárási szabályait, továbbá az együttmûködési programok típusait és az együttmûködési kötelezettség megszegésének következményeit. Az együttmûködési kötelezettséget tehát törvény, a Szoc.tv. írja elõ, meghatározva azt is, hogy az együttmûködés mely szervekkel és milyen tartalommal lehet kötelezõ. Ez a törvény meghatározott kérdések szabályozására hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, nem ad azonban felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a jogosultság megvonásának a következményét kapcsolja ahhoz, ha a jogosult nem veszi át a segélyt az elõírt helyen és idõben. Ez ugyanis nem tartozik a törvényben elõírt együttmûködési kötelezettség körébe. Az Ör. 7. § (1) bekezdés h) pontja tehát ellentétes a Szoc.tv. 37/D. § (8) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság már a 280/B/1998. AB határozatában megállapította: „A helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a rendszeres szociális segélyek megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenõrzésének szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a segélyre vonatkozó szabályozási jogkörrel.” (ABH 1999, 771, 775.) Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselõ-testület, a felhatalmazás kereteit túllépõ, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, 377–378.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691–697.; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541.; 56/2003. AB határozat, ABH 2003, 867, 870.]. Az Ör. a támadott rendelkezéssel túllépte a Szoc.tv.-ben kapott felhatalmazást, ezért ez a rendelkezés alkotmányellenes volt. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy Kaszó Község Képviselõ-testületének a pénzbeli, a

10. szám

természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 7/2006. (III. 31.) rendelete az Ör. támadott rendelkezését 2006. április 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az új önkormányzati rendelet [a képviselõ-testületnek a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondokodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 7/2006. (III. 31.) rendelete] a támadott rendelkezést nem tartalmazza. Az Alkotmánybíróság fõszabályként hatályos jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. A fõszabály alól az egyik kivétel az alkotmányjogi panasz, amelynek elbírálása során az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányosságát vizsgálja, mert annak alkalmazhatósága a kérdés. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetõségeit már kimerítette, illetõleg más jogorvoslati lehetõség nincs számára biztosítva. A Bíróság ítélete jogerõs. A Bíróság az Ör. akkor hatályos rendelkezését alkalmazni volt köteles. Az alkalmazott Ör. 7. § (1) bekezdés h) pontja azonban alkotmányellenes volt. Ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke – a megélhetését szolgáló rendszeres szociális segélyre való jogosultságának visszaállítása – érdekében mondta ki, hogy az alkotmányellenes rendelkezés a Bíróság által a 13.K.21.104/2004/6. számú ítélettel befejezett ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabállyal összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális segélynek közterületen történõ kifizetése sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jogot, sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdésébe foglalt, a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot, az Adatvédelmi tv. 10. §-ában meghatározott kötelezettségek önkormányzati megsértését eredményezi, a végrehajtás módja is meg kell feleljen az alkotmányos követelményeknek. 3. Az indítványozó az alkotmányossági vizsgálatot más alkotmányos tilalmakra, más törvények különbözõ rendelkezéseivel való ellentétekre hivatkozással is kérte. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, ha az adott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány valamely rendelkezése alapján már megállapította, akkor az indítványban felhívott további alkotmányi, törvényi rendelkezésekkel való ellentétet már nem vizsgálja [61/1997. (XI. 9.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.]. Ezért az

10. szám


Alkotmánybíróság nem vizsgálta az alkotmányjogi panaszban megjelölt további rendelkezésekkel való ellentétet: az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, a 7. § (1) bekezdésével, a 8. § (1) bekezdésével, a 13. § (1) bekezdésével, az 54. § (1) és (2) bekezdésével, az 59. § (1) bekezdésével, a 70/A. § (1) bekezdésével, a 70/E. § (1) bekezdésével, az Egyezmény), 1., 3. és 14. Cikkével; az Et. 1., 2., 5., 8., 9. §-aival, a 10. § (1) bekezdésével, a 24. §-ával, 37. §-ában foglaltakkal; az Adatvédelmi tv. 1. § (1) és (2) bekezdésével, a 2. § 1., 11., és 19. pontjaiban foglaltakkal, a 3. § (1) bekezdés b) pontjával, a (2) és (4) bekezdésével, a 4. §-ával, a 10. § (1) és (2) bekezdésével; valamint a Jat. 1. § (2) bekezdésével való ellentétet. Az Alkotmánybíróság a határozatnak a Magyar Közlönyben történõ közzétételét a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására figyelemmel rendelte el. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 66/D/2005.

Az Alkotmánybíróság 56/2007. (IX. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság folyamatban lévõ ügyekben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2008. március 31. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a Somogy Megyei Bíróság elõtt 13.K.20.028/2005. szám alatt folyamatban lévõ ügyben nem alkalmazható.

725

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó bíró az elõtte folyamatban lévõ eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. § (3) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését. A kifogásolt elõírás értelmében a termõföld (és tanya) elõvásárlási jogának jogosultjával a vételi ajánlatot hirdetmény útján kell közölni. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközik, ugyanis ellentétes a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.), amely kimondja, hogy az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges és az akkor hatályos, ha a másik félhez megérkezik. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt, a tulajdonhoz való jog sérelmét is jelenti – az indítványozó álláspontja szerint – a közlés ezen módja, mivel „az esetek többségében nem biztosítja, hogy az elõvásárlásra jogosult tulajdonostárs értesüljön arról a szerzõdésrõl, amely jogát, jogos érdekét érinti”. Ami „azért különösen jelentõs, mert a tulajdonos társaknak a jogszabályon alapuló elõvásárlási joga – lényegét tekintve – nem más mint a tulajdonhoz való jognak az egyik részjogosítványa”. Az indítványozó hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletre, amely a vételi ajánlat közlésének igazolására a tértivevényt és az átvételi elismervényt jelöli meg, valamint az e kérdésben kialakult bírói gyakorlatra, a Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának 9. számú állásfoglalására. Az indítványozó kifejtette, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl következõ jogbiztonság elvének a sérelmét okozza a „tudomásszerzés garantáltságának” hiánya, amit az Alkotmánybíróság a 38/2002. (XI. 25.) AB határozatában (ABH 2002, 266.) alkotmányellenesnek ítélt. Az Alkotmánybíróság beszerezte a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter véleményét.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” „35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterel-

726


nök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” 2. A Korm. r. támadott rendelkezése: „1. § (3) Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzõség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetõtáblájára való kifüggesztéssel, igazgatási szolgáltatási díj ellenében történik.”

III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a törvények végrehajtására szolgáló rendeletalkotási joggal. Az Alkotmánybíróság már a mûködésének kezdetén kifejtette, hogy a „végrehajtás során hozott szabályok a fogalmakat kitölthetik, (...) de a törvény által megfogalmazott rendelkezéseket nem szûkíthetik” [17/1990. (VII. 31.) AB határozat, ABH 1990, 173, 176.]. „A végrehajtási jogszabályok – az alapszabály keretei között – elsõsorban olyan részletes szabályokat állapítanak meg, amelyek elõsegítik az alapszabály rendelkezéseinek a gyakorlati megvalósulását, értelmezik az alapszabályban használt fogalmakat. A felhatalmazás kereteinek túllépése – a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül – alkotmányellenességet eredményez” [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 432–433.; 47/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 525, 545.]. Az Alkotmánybíróság a Kormány rendeletalkotási jogával összefüggésben általános érvénnyel rögzítette azt is, „hogy a rendeletalkotási jog korlátja – a törvényben taxatíve meghatározott eseteket nem számítva – az Alkotmány 35. § (2) bekezdése” [26/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 534, 537.; 45/1996. (X. 22.) AB határozat, ABH 1996, 320, 321.]. 2. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) felhatalmazta a Kormányt, hogy a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg [90. § (1) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság ezért az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés a felhatalmazás keretei között maradt-e, továbbá, hogy annak tartalma nem ellentétes-e törvényi elõírással. Az elõvásárlási jog és annak gyakorlása általános szabályait a Ptk. tartalmazza (373. §). A Ptk. rendelkezéseit mind a szerzõdéses, mind a jogszabályon alapuló elõvásárlási jogra alkalmazni kell [373. § (6) bekezdés]. Az elõvásárlási jog érvényesülését biztosító rendelkezés, hogy az eladónak az általa elfogadott ajánlatot az elõvásárlásra jogosulttakkal közölnie kell. A Ptk. fõszabály szerint az ingatlanra – beleértve a termõföldet és a tanyát is – fennálló

10. szám

elõvásárlási jog jogosultja számára az ajánlat írásban történõ megküldését írja elõ [373. § (1) bekezdés, 365. § (3) bekezdés]. Az írásos nyilatkozat hatályosságához az is szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék [214. § (1) bekezdés]. Az eladó az ajánlat közlése alól csak akkor mentesül, ha az értesítés a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna [373. § (1) bekezdés]. Ez utóbbi rendelkezés értelmében is csupán az érintettek tekintetében mellõzhetõ az ajánlat megküldése (a kialakult gyakorlatról lásd Legfelsõbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalását). A Ptk.-hoz képest speciális szabályokat állapít meg a Tft., amely a termõföld és tanya tekintetében – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – további elõvásárlási jogokat állapít meg és meghatározza a joggyakorlás sorrendjét (10. §), valamint felhatalmazza a Kormányt a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlása részletes szabályainak megállapítására [90. § (1) bekezdés e) pont]. A jogalkotó a Korm. r.-et – preambuluma szerint is – a Tft. 90. § (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés a Tft. és a Ptk. alapján a termõföldre és tanyára fennálló elõvásárlási jog eseteiben [Korm. r. 1. § (1) bekezdés] az ajánlat közlésének módjaként általános érvénnyel hirdetményi kifüggesztést ír elõ. Az Alkotmánybíróság megállapította: sem a Ptk., sem a Tft. nem adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy a Ptk. alapján fennálló elõvásárlási jog eseteire is kiterjedõen szabályozza az elõvásárlási jogok jogosultjainak – kizárólag hirdetményi úton történõ – értesítését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az esetben, ha a törvény pontosan megjelölt tárgykörök további szabályozására hatalmazza fel a Kormányt, akkor köteles a felhatalmazás keretei között maradni [lásd 9/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 89, 113–114.]. Az Alkotmánybíróság szerint a Korm. r. támadott szabálya azzal, hogy a Ptk. alapján fennálló elõvásárlási jogok eseteiben új rendelkezést állapít meg az ajánlat közléseként kizárólagosan hirdetményi közzététel elõírásával, túlmegy a végrehajtási jogszabály számára biztosított kereteken, ezért a Tft.-ben megállapított elõvásárlási jogok vonatkozásában – a jogosultak nagy száma és tartózkodási helyének ismeretlensége miatt – ésszerûnek tekinthetõ szabályozás ellenére is, formai okból alkotmányellenes. „A magyar jogforrási rendszerben – a jogforrási hierarchia elvének megfelelõen – az egyszer már törvényben szabályozott jogviszonyok átalakítása, megváltoztatása (...) csak törvénnyel történhet” [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414.]. Mivel a kifogásolt rendelkezés a Ptk. hatálya alá tartozó esetek tekintetében eltér az ajánlat közlésére vonatkozó, a Ptk. fentiekben ismertetett elõírásaitól, ezért – tartalmát tekintve is – az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközik.

10. szám


Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Korm. r. 1. § (3) bekezdését alkotmányellenesnek minõsítette és megsemmisítette. Mivel az Alkotmánybíróság szerint a rendelkezés azonnali hatályú megsemmisítése jogbizonytalanságot okozna, ezért az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdése alapján pro futuro semmisítette meg, kellõ idõt biztosítva ezzel a jogalkotónak is arra, hogy a Tft. által adott felhatalmazás keretei között maradva alkotmányos szabályozást alkosson. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az indítványozó különösen fontos, méltányolható érdekére tekintettel megállapította, hogy az alkotmányellenes rendelkezés az ügyében nem alkalmazható. 3. Az Alkotmánybíróság a Korm. r. 1. § (3) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének sérelme miatt megállapította, ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése állított sérelmének vizsgálatát az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133., 136.; 27/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 444., 451.; 44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203., 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37., 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361., 364.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193., 200.; 21/2001. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2001, 231., 236.] mellõzte. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 394/B/2005.

IV. rész Tájékoztató az Államigazgatási Fõiskola alapításának 30 éves évfordulóján rendezett ünnepségen az intézet elsõ fõigazgatójának elhangzott emlékezésérõl „Az Államigazgatási Fõiskola az 1977. évi 3. tvr., illetve az ennek végrehajtásáról rendelkezõ 1017/1978. (VI. 14.) MT határozat alapján 1978–1979-ben kezdte meg elsõ tanévét. Ezzel a magyar oktatási rendszer megteremtette intézményi alapjait annak, hogy a keleti tömb országaiban elõször, az ezekben az államokban mindenhol mûködõ Tanácsakadémiai képzés helyett immár nyugati

727

országok hosszú ideje elkülönült, felsõszintû közigazgatási szakemberképzési modelljeit válassza követendõ célul.” Írja Baka András Államigazgatási Fõiskola 1977–1997. jubileumi kiadványában. Ezúttal arra vállalkozom, hogy a lényegre mutató és summás megállapítás mögött rejlõ hétköznapokat felidézzem ez újabb jubileumi nap alkalmával. Az MT TH államtitkára több mint 20 éves, elsõsorban járási és megyei szintû tanácsigazgatásban eltöltött évek után nevezett ki a tanácsakadémia utolsó fõigazgatójának 1977. július 1-jei hatállyal, majd rá egy évre az Államigazgatási Fõiskola alkotmányjogi tanszékének tanárává és egyidejûleg 1981. július 1-jéig, tehát három évre szóló megbízást kaptam a fõigazgatói teendõk ellátására. Ezután még egy újabb három, majd öt évre szóló fõigazgatói megbízás alapján dolgoztam a Ménesi úti intézetben nyugdíjazásomig. A feladat nem volt számomra ismeretlen, mivel a Tanácsakadémia belsõ életét mint annak hallgatója, majd tanára és szombathelyi tanintézetének igazgatója ismertem. Másrészt az utolsó közigazgatásban töltött 4 évem az MT TH-ban betekintést engedett az itt folyó elõkészületi munkálatokba. Ugyanakkor mégis egy új világ tárult fel elõttem az egyetemekrõl, tudományos intézetekbõl érkezõ kollégák munkájának, habitusának láttán. Ezért hát kerestem szerepemet a formálódó, számomba most már mind újabb kihívást tartalmazó környezetben. Világos volt, hogy legfontosabb feladatomat a személyi és tárgyi feltételek, összességében a kollégák, munkatársaim munkafeltételeinek lehetõ legjobb biztosításában kell keresnem. Idõtsürgetõ tennivaló a Tanterv, a Szervezeti és mûködési és más szabályzatok véglegesítése volt. E munkában részt vettek az államigazgatás-tudományban ismert szakembereken kívül gyakorlati szakemberek is, akik a felhasználó oldaláról tudták bírálni a tervezetet. 1978. márciusában elkészült, s 1983-ig érvényes tantervet dr. Papp Lajos államtitkár hagyta jóvá mind a nappali, mind az esti és levelezõ tagozatos hallgatókét is. A tanterv meghatározta az alapozó, szakmai és kiegészítõ tárgyak irányelveit. Jelentõs változás az 1985–86. tanévtõl, hogy talán elsõként a magyar felsõoktatási intézetekben bevezettük a számítástechnika címû tárgy elméleti és gyakorlati oktatását. A tíz fejezetbõl álló szabályzat mellékletei a következõk voltak: Hét tanszék és Nyelvi lektorátus Veszprémi Továbbképzõ és Szombathelyi Konzultációs Intézet, Tanácsigazgatási Intézet, Diákotthon, Könyvtár és Dokumentációs Központ, és A fõiskola hivatali szervezetei, mint a Fõigazgatói Hivatal és Gazdasági Igazgatóság szabályzatai. A Fõiskolai Tanács 1979. januárjában szabályozta a fõiskolai tevékenység – mely rendkívül szerteágazó volt – fontosabb ügycsoportjainak elõkészítõ és döntési hatásköreit.

728


1978 szeptemberében tehát megindult a 3 éves nappali, 4 éves esti és levelezõ képzés. Nappalin 2874 órával, melybõl 30% volt az elõadások aránya. 1979 májusában – tehát a tanévnyitó után hét hónappal – összesen 67 oktató dolgozott a fõiskolán: Budapesten (47 fõ, ezek közül három kandidátus és ketten készültek a kandidátusi dolgozat megírására), a veszprémi és szombathelyi intézetekben (20 fõ). Vezetû oktatók száma 30. Négy fõ, akik valamilyen nyelvbõl nyelvvizsgát tettek, kilencen tervezték a nyelvvizsga letételét. Több okból jelentõsen eltérõ érdekû oktató, mûszaki és hivatali közösség homogenizálását kellett megfelelõ támogatók megnyerésével elérni, hogy teljes energiáját mindenki az intézmény elõtt álló feladatokra, ezen belül a képzési cél megvalósítására tudja fordítani. Ez persze sok hétköznapi, aprólékos, türelmes döntéselõkészítést, majd döntést kívánt. Utólag úgy látom – volt kollégáim akkori és kései megjegyzésével egyetértve – hogy határozottabb önálló intézkedések megtétele nem csorbította volna a csapatmunka demokratizmusát, hogy a gyakori apró operatív „ügyintézés” mellõzése, alacsonyabb szintre tolása, hasznos idõt biztosított volna számomra. De nézzük, mibõl is adódtak tulajdonképpen a különbözõségek? 1. A személyi feltételek biztosításának bázisa az 1977/78. utolsó tanévben a Tanácsakadémián nagy rutint szerzett oktatók és hivatali, gazdasági feladatokat ellátó dolgozók, amely „kétségtelenül sok elõnyt jelentett a fõiskola létrehozatalában, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy néhány esetben éppen a léte miatt kompromisszumos megoldásokat kellett alkalmazni.” A volt tanácsakadémiai oktatók aránya még 1984-ben is az összoktatók egyharmada. 2. Továbbá az ELTE, és más Jogi Karokról, az MTA Állam és Jogtudományi Intézetébõl sikerült a közgazdasági szakemberképzés iránt elkötelezett magasan képzett szakemberekkel megerõsítve – részben fõ-, illetve mellékállásban, esetleg óraadóként – indulni az elsõ iskolai évben. A külsõ óraadók száma még 1984/85. tanévben is 15 fõ volt, tehát az induláshoz képest nem változott számuk, s személyük is alig. Idekívánkozik egy emlékkép felidézése a pesti Cházár András utcai tanácsakadémiai szobámból. 1977 õszén Lõrinc Lajost elsõk között kértem, legyen munkatársam. „Azzal a feltétellel vállalom, ha tanterv véglegesítésénél, illetve a fõiskolán oktatandó tananyag államigazgatási jogtartalmának, struktúrájának meghatározásában szabad kezet kapok és nem köt a jogi karokon hasonló elnevezéssel oktatott tantárgy és tankönyv” kb. ezt mondta az akkor már Állam és Jogtudományi Intézet „szamárlétráját” – tõle a fogalom – végigjárt, doktori fokozat megszerzése elõtt álló, Cívis város – Mikes utcájában

10. szám

gyerekeskedõ – szülöttje. Mint tudott, tankönyvét, annak bemutatóján 2006. február 11-én vehettük kézbe. 3. Az oktatói kar végül a pályázatokra jelentkezettekkel – akik különbözõ szintû közigazgatási szervektõl jöttek – végzõs egyetemistákkal egészült ki, lett teljes, illetve gyarapodott, ahogy azt a növekvõ graduális és posztgraduális képzési feladatok, illetve a nyugdíjba vonulók pótlása szükségessé tették. A különbözõ elõéletû közösség a fõiskolai munka különbözõ területein konfrontálódott, amit kezelni kellett. Ezek különösen a tudományos kutatómunka, óraterhelés és bérviták voltak. 1. A tudományos kutatómunkával szemben támasztott követelményt nem fogadta nagy és egységes lelkesedés. A tudományos kutatásban gyakorolt és jártas oktatók ezen az úton akartak tovább járni, fejlõdni. A közigazgatási szakemberképzés egyetemi szintre emelését tartották mielõbb elérendõ célnak. A közigazgatás legfelsõbb szintû képzési formájának a komoly presztizsû francia ENA-t tartották. Az egykori tanácsakadémiai oktatók, akik a kétéves képzés keretében a praktikus ismeretek nyújtására voltak kötelezve, általában hosszú távon elképzelhetõnek és elégségesnek tartották a fõiskolai szintû képzést. Kinevezett tagja voltam a MT TH Elnöke tanácsadó testületeként mûködõ Tanácsi Koordinációs Bizottságnak, ahol beszámoltam és az intézet mûködésérõl rendszeres és konkrét „eligazításokat” kaptam – nem lépve túl a jogszabályi kereteket. 1981-ben készült el az elsõ középtávú kutatási terv, 1986 májusában sajnálattal kellett megállapítani, hogy öt év alatt húsz oktató egyetlen cikket, tanulmányt sem publikált. Éspedig jegyzetírásra hivatkozással nem születtek írások. Az oktatás színvonalának növelését megalapozó és a közigazgatás fejlesztéséhez kapcsolódó igényeket szolgáló 1986–90-re szóló tervben vállalt feladatokat tanszéki bontásban hagyta jóvá a Fõiskolai Tanács. Nem nehéz megmondani, kik voltak eredményesek: a kutatási múlttal bíró oktatók. 2. Az óraterhelés mérését minden újabb létszámfejlesztésnél napirendre kellett tûzni, ami ismételt konfrontálódást eredményezett. Bár egyetértés volt abban, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem mérhetõ az oktatók sokrétû teendõi miatt, mégis napirendre került egy komplex mérési rendszer alapján az 1982/83. tanév és 1983/84. tanév elsõ félévének kimutatható tényszáma alapján a terhelés mértéke. 3. A bérviták – bár ilyen szempontból az egyik legjobban ellátott felsõoktatási intézmény voltunk – az év eleji, soronkívüli elõléptetéseknél és jutalmazáskor erõteljesek voltak. Ez a vita elsõsorban az oktató és a hivatali-gazdasági dolgozók között szinte állandósult.

10. szám


A felsõoktatási intézetek között kollégiumi férõhelyellátás szempontjából elõkelõ helyen voltunk, ha nem a legjobban ellátottak. Viszont az egy épületben lévõség és a fõigazgató közvetett felelõssége az itt folyó nevelõmunkáért ugyancsak sok konfliktus forrásává vált. Helyzetünk végül is a 80-as évek közepére teljesen konszolidálódott. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke dr. Papp Lajos államtitkár sok vezetõ politikussal is vitázva megteremtette a fõiskola mûködéséhez szükséges anyagi feltételeket. (A teljes vertikumot!) Bár sokak által irigylésre méltó körülményeket biztosított számunkra a Ménesi úti „üvegpalota”, ahogy egy köztiszteletben álló író nem kis túlzással megállapította, mind az elsõ megkezdett tanév elõtti évben, mind ezután sok energiát kötött le komfortossá tétele. Az intézet és kollégium zavartalan üzemeltetése érdekében saját szolgáltatóegység megszervezésére kényszerültünk. Ez épületberuházást és megfelelõ számú munkásfelvételt követelt. Már az elsõ évben felmerült a könyvtár bõvítésének, új tornacsarnok és uszoda, majd szabadtéri sportpálya építésének igénye. Mindezen igények kielégítésének szervezésére egy jól felkészült gazdasági apparátust sikerült létrehozni. Így megállapítható, hogy az elsõ nem egészen 10 év anyagi, összkomfortos állapotot is teremtett a Ménesi úton. Utólag úgy látom, sok eldöntendõ kérdésben két vagy több ellentétes érdekû csoport munkáját egyensúlyozó vezetõ szerepébe kényszerültem. Hogy mégis az egyetemi szintû közigazgatási szakemberképzés megalapozását szolgálta az elsõ 10 esztendõ – mely idõ alatt az igazgatásszervezõ fõiskola fõiskolai képzésének teljes vertikuma kiépült – azzal magyarázom, hogy vezetõ munkatársaim közti viszony nem irányító, végrehajtó viszony volt, hanem a kölcsönös megértésen, tiszteleten alapuló együttmûködés. A csapatjáték egy tagjának tartottam magamat és örök hitû pedagógusnak. Dr. Kelemen Ferenc s. k., az intézet elsõ fõigazgatója

729

Tájékoztató a regionális turisztikai pályázatok megjelenésérõl 2007. október 4-én az alábbi turisztikai pályázati felhívások jelentek meg: – Pályázati felhívás az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében turisztikai attrakciók fejlesztése támogatására. – Pályázati felhívás az Észak-Alföldi Operatív Program keretében versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatására. – Pályázati felhívás a Dél-Alföldi Operatív Program keretében versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatására. – Pályázati felhívás a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében turisztikai vonzerõ és termékfejlesztés elõmozdítására. – Pályázati felhívás a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében régió arculatát meghatározni képes turisztikai vonzerõk támogatására. – Pályázati felhívás a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések támogatására. – Pályázati felhívás a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztéséhez. – Pályázati felhívás a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében komplex turisztikai termékcsomagok kialakításához. – Pályázati felhívás a Dél-Dunántúli Operatív Program, a Közép-Dunántúli Operatív Program és a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében a balatoni térség turisztikai vonzerejének növeléséhez. A pályázatok benyújtása 2007. november 27-tõl 2008. február 1-jéig lehetséges. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. További felvilágosítás az illetékes regionális ügynökség honlapján, vagy ksz. ügyfélszolgálati telefonszámán kapható.

730


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására Kódszám: DA-OP/2.1.A/2F

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

10. szám

10. szám


A. A

TÁMOGATÁS

CÉLJA,

RENDELKEZÉSRE

731

ÁLLÓ

FORRÁS,

ELJÁRÁSREND

Alapvető cél A támogatás fő célját a régió legfőbb vonzerejét jelentő termál- és gyógyvízkészletre alapozott gyógy-és egészségturisztikai fejlesztések jelentik. A gyógy- és termálfürdők szolgáltatásainak bővítése a nemzetközi versenyképesség megőrzése érdekében szükséges. Az egészségturizmus jelenlegi célcsoportja leginkább az idősebb korosztályból kerül ki, az egészségturizmus fejlődését tekintve megállapítható ugyanakkor, hogy a vendégkör fiatalodik, egyre népszerűbbé válik a családi wellness. Ez indokolttá teszi a wellness irányába történő fejlesztéseket és a családi wellness üdülések professzionális kínálatának kialakítását. Új gyógyfürdők létesítése ugyanakkor nem indokolt, hiszen azok új versenytársként jelennének meg a már így is túltelített piacon. A gyógy- és egészségturizmushoz kapcsolódó helyszínek és szolgáltatások színvonala, sokszínűsége sok esetben azonban nem éri el a turisták igényeit, amit a gyógyfürdők és infrastruktúrájának és szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése javíthat. A szezonalitás áthidalása is egyik fontos szempontja a fejlesztési irányoknak, mivel az egész éves kapacitáskihasználtságot csak direkt fejlesztésekkel lehet elősegíteni. A marketing tevékenységek fokozására is szükség van, mert a fejlesztésekkel megvalósított beruházások népszerűsítése elengedhetetlen a sikeres kihasználtság és a hosszú távú gazdaságos fenntartás érdekében.

Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 5,116 milliárd forint

Eljárásrend Jelen pályázati kiírás keretében támogatásra kerülő pályázatok kétfordulós eljárás keretében kerülnek elbírálásra. Az első fordulót követően a támogatásra javasolt pályázók a pályázat kidolgozása céljából pénzügyi támogatásban, valamint a Közreműködő Szervezet részéről tanácsadásban részesülnek. Az első fordulót követően kerül sor a végleges pályázatok kidolgozására, azon pályázatok esetében, melyet a Közreműködő Szervezet támogatásra javasol. A pályázónak az első fordulóban született támogatási döntés időpontjától fél év áll rendelkezésére a pályázat kidolgozására. A pályázatról végérvényes támogatási döntés az eljárás második fordulójában születik.

B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jogi forma I.

állami szervezetek: 1. önkormányzatok (1990. évi LXV. tv alapján) és intézményeik (1992. évi XXXVIII. tv alapján) (KSH 321,322)

732


10. szám

2. önkormányzati társulások, szövetségek, többcélú kistérségi társulások, térségi fejlesztési tanácsok (1996. évi XXI. tv. és a 2004. évi CVII. tv. alapján) (KSH 362, 363, 364, 365,366) II.

non profit szervezetek 1. egyesületek (KSH 529) 2. alapítványok (KSH 561,562,569) 4. 2009. jan. 1-ig közhasznú társaságok (KSH 571)

III.

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi, a régióban bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, vállalkozások (2006. évi IV. tv. alapján) 1. profitorientált gazdasági társaságok (KSH 112,113,114, 129, 133,211,212,226), 2. non-profit gazdasági társaságok, (KSH 691)

IV. Egyéni vállalkozó (1990. évi V. tv alapján) (KSH 231, 232) A pályázó szervezetre vonatkozó kizáró feltételek: •

Egészségügyi intézmények és egészségügyi szervezetek csak partnerként pályázhatnak.

•

Csak azon fürdők üzemeltetői, tulajdonosai pályázhatnak, amelyek esetén a fejlesztendő fürdő látogatószáma az utóbbi 3 év legalább egyikében elérte a 100 000 fő/éves látogatószámot.

•

Azon gyógyfürdők∗ üzemeltetői, tulajdonosai is pályázhatnak, amelyek esetén a fejlesztendő gyógyfürdő látogatószáma az utóbbi 3 év legalább egyikében elérte a 75 000 fő/év látogatószámot és nincs másik gyógyfürdő az adott statisztikai kistérségben∗∗.

szolgáltatásokat

kínáló

egyéb

Méret Nem releváns.

C.

PÁLYÁZAT TARTALMA

Támogatható tevékenységek köre •

•

∗

A meglévő gyógyfürdőkben új gyógy-, termál- és élményfürdőzési szolgáltatások létrehozása, valamint a meglévő (korszerű elvárásoknak nem megfelelő) szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése. A meglévő gyógyfürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások (gyógyászati, wellness, sport) fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrastruktúra színvonalának emelése a modern egészségturisztikai és technológiai követelményeknek megfelelően.

Gyógyfürdő fogalma 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet alapján

∗∗

244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet melléklete alapján

10. szám


733

C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések •

Infrastrukturális beruházások esetén kötelező az integrált akadálymentesség megoldása.

C1.2. Választható, bírálatnál tevékenységek, szolgáltatások

előnyt

jelentő

kapcsolódó

C1.2.1.Választható, kiegészítő jellegű tevékenységek: • •

• •

•

Meglévő szolgáltatások bővítéséhez szükséges termálkút létesítése A gyógyvízzé, gyógyiszappá vagy ásványi vízzé minősített természetes gyógytényezők gyógyító hatásainak további vizsgálata, azzal a céllal, hogy a kutatások eredményeire alapozva további kezelések, terápiás módszerek kerülhessenek kidolgozásra és alkalmazásra. A balneológiai célra használt gyógy-, termálvízkezelés, ártalmatlanítás és elhelyezés korszerű technológiai feltételeinek kialakítása. A támogatott turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, pl. feltáró utak, közterületek, parkok, parkolóhelyek, közbiztonság javításához kapcsolódó beruházások; A turisták/vendégek tájékoztatására szolgáló eszközök beszerzése, kihelyezése, valamint tájékozódását segítő táblák, térképek elhelyezése a terepen;

C1.2.2. A bírálatnál tevékenységek: •

•

előnyt

jelentő

kiegészítő

jellegű

Kiegészítő jelleggel a turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztéséhez szakemberek szakmaspecifikus, informatikai és e-marketing, idegen nyelvi, kommunikációs készségre irányuló képzése; Családbarát szolgáltatások kialakítása

Nem támogatható tevékenységek •

Minden olyan tevékenység nem támogatható, amely kimaradt a támogatható tevékenységek felsorolásából, vagy bármely más Operatív Programból is finanszírozható tevékenységet takar.

•

Nem támogatható az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program turisztikai fejlesztésekre vonatkozó bármely tevékenysége, ami összefüggésben van az egészségturisztikai fejlesztésekkel.

•

Új gyógy- vagy termálfürdő létrehozása nem támogatható tevékenység

Projekt területi szűkítése A megvalósulásának helye kizárólag a Dél-alföldi régió lehet.

734


D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás.

Támogatás mértéke1 A Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése esetében a támogatás maximális mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 %-a.

Támogatás összege A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke minimum 250 millió Ft, maximum 2000 millió Ft lehet.

E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK A pályázatok elbírálása a pályázati dokumentáció részét képező pályázati útmutatóban közzétett jogosultsági, formai, szakmai és pénzügyi szempontok alapján történik.

F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (kizárólag CD/DVD lemezen), zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni: Dél-alöldi Operatív Program Kódszám: DA-OP-2007-2.1.A/2F Közreműködő Szervezet: DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6726 Szeged, Középfasor 1-3.

1

A regionális beruházásokra vonatkozóan a támogatási intenzitás elméleti felső határát a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott támogatási intenzitások jelentik.

10. szám

10. szám


Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatok személyes benyújtására is lehetőség nyílik a Dél-alföldi RFÜ fenti irodájában munkanapokon 9.00-15.00 óráig, pénteken 9.00 – 13.00 óráig. Kérjük, hogy a CD/DVD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (DA-OP-2007-2.1.A/2F a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről! A nyomtatott és elektronikus formában (kizárólag CD/DVD lemezen) benyújtott projekt adatlapban és a mellékletben található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt példány tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú projekt adatlap és a melléklet megegyezőségéről a pályázó köteles gondoskodni. Az I. forduló tekintetében a pályázatok benyújtása 2007. november 26-tól 2008. február 1-ig lehetséges lehetséges. Postai feladás esetén a feladás dátumát (postai bélyegző) kell figyelembe venni. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatos.

A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a www.nfu.gov.hu honlapon keresztül tölthetők le. További felvilágosítás a www.nfu.gov.hu honlapon, illetve a 06 40 638 638-as telefonszámon kapható. A Pályázati Felhívás elválaszthatatlan része a Pályázati Útmutató és a Projekt adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a www.nfu.gov.hu honlapon keresztül tölthetők le. További felvilágosítás a http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40 638 638-as telefonszámon kapható.

735

736


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében Helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése c. pályázati felhíváshoz Kódszám: DDOP-2007-2.1.1./S

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

10. szám

10. szám


A. A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS Alapvető cél A Dél-dunántúli régió gyógy- és termál turisztikai adottságait és sajátosságait összefoglaló egészségturisztikai program mentén kisebb léptékű egészségturisztikai fejlesztések megvalósítása. A pályázati kiírás célja hozzájárul az Dél-Dunántúli Operatív Program 2. prioritási tengelyében (Turisztikai potenciál erősítése a régióban) kitűzött célok eléréséhez, azaz a régióba látogató turisták számának, valamint a vendégek tartózkodási idejének növeléséhez. Jelen pályázati útmutató a Dél-Dunántúli Akcióterv 2. prioritása, a Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása konstrukció c. komponensét, azaz a „Helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése” című komponenst kezeli.

Részcélok A „Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása” című dokumentum által helyi jelentőségűnek ítélt, már meglévő termálvízzel rendelkező fürdők alapinfrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, melynek révén kínálatukban máshol nem található hozzáadott értéket képviselhetnek. A javasolt fejlesztési irányokat, a specializáció lehetőségeit a Dél-dunántúli régió „Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása” című dokumentuma (5.1-es fejezet) tartalmazza. További, kiegészítő cél az egészségturisztikai marketing tevékenységének ösztönzése, továbbá az emberi erőforrás fejlesztése a turisztikai szolgáltatások magas szintű biztosítása érdekében. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 0,525 milliárd forint.

B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak I.

II.

Költségvetési szervek és intézményeik (KSH 3): 1. központi költségvetési szervek és intézményeik (KSH 31) 2. önkormányzatok (1990. évi LXV. tv alapján) és intézményeik (1992. évi XXXVIII. tv alapján) • helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és intézményeik (KSH 32) • megyei önkormányzatok és intézményeik (KSH besorolás nem ismert) 3. önkormányzati társulások (KSH 36), többcélú kistérségi társulások (KSH 366), térségi fejlesztési tanácsok (1996. évi XXI. tv. és a 2004. évi CVII. tv. Alapján; KSH 362) non 1. 2. 3. 4.

profit szervezetek egyesületek (KSH 52) alapítványok (KSH 56) egyéb jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezetek (KSH 59) 2009. jan. 1-ig közhasznú társaságok (KSH 57)

737

738

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 5.

III. IV.

V. VI.

10. szám

egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek (1990. évi IV. tv alapján)

szövetkezetek (KSH 12) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vagy az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó belföldi, a Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, vállalkozások (2006. évi IV. tv. Alapján; KSH 11, 21) 1. profitorientált gazdasági társaságok (KSH 11, 21) 2. átalakulással vagy alapítással 2007. július 1-je után létrejövő non-profit gazdasági társaságok (KSH besorolás nem ismert) Egyéni vállalkozó (1990. évi V. tv alapján; KSH 23) Szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények (ez utóbbi közül azok, amik nem az I.1. alá tartoznak) (2005. évi CXXXIX. törvény alapján)

Méret A jelen pályázati felhívás esetére nem vonatkozik.

C. PÁLYÁZAT TARTALMA Támogatható tevékenységek köre A „Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása” című dokumentum által már meglévő, helyi jelentőségűnek ítélt egészségturisztikai helyszíneken történő kisléptékű fejlesztések: termál- és gyógyfürdők technológiai és infrastrukturális fejlesztése • medencék korszerűsítése, új medencék építése • meglévő élményelemek korszerűsítése, új élményelemek kialakítása • a meglévő kiszolgáló helyiségek korszerűsítése, új kiszolgáló helyiségek kialakítása (pl.: higiéniás helyiségek, öltözők) termál- és gyógyfürdők szolgáltatásainak fejlesztése és bővítése • a meglévő szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések (pl.: kezelő helyiségek korszerűsítése) • új szolgáltatások kialakítása (a meglévő szolgáltatások körének bővítéséhez szükséges fejlesztések) - Gyógytényezőre alapuló szolgáltatások fejlesztése (kivéve: szálláshely-fejlesztés) Önállóan nem, csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: - A fürdők technológiai korszerűsítése - A fürdők medencéinek vízforgatóval való ellátása vagy szükségszerű cseréje a vonatkozó jogszabályi előírások alapján - Szakmai nyelvi képzések, szakmai továbbképzések az egészségturizmusban dolgozók számára - Projekthez kapcsolódó marketingeszközök fejlesztése Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések A projekt kötelező eleme a teljes körűen kivitelezett akadálymentesítés. (Fizikai és infokommunikációs hozzáférés biztosítása, így pl. piktogramok, Braille-írásos és nagybetűs táblák, hangjelzések, vezetősávok, speciális berendezések csatlakoztathatósága). Az alapszolgáltatások akadálymentesítése kötelező, ezek: az épület körüli környezet, és az épület megközelítése, bejárata; mosdó; étkezőhelység; valamint biztosítani kell az épület/terület fő funkciójának használatát (pl. a látogatóközpont szolgáltatásainak igénybe vétele; a kastély meglátogatás; a fürdő használata) és a mindezekhez vezető elérési és menekülési útvonalak.

10. szám


Új építés esetén az akadálymentesítés a teljes területen kötelező, egyéb esetben a beruházás által érintett épület-/területrészre vonatkozóan, a fenti megszorításokkal (megközelítés, bejutás, főfunkció használata, mosdó, menekülési útvonal) kötelező. Az alapszolgáltatások akadálymentesítése keretében minden olyan tevékenység támogatható, aminek eredményeként teljesülnek a „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” c. dokumentumban (Pályázati útmutató IX. sz. melléklete) foglalt minimum-követelmények. Ennek értelmében a pályázók olyan tevékenységekre kérhetnek támogatást, aminek eredményeként az épület meglevő adottságaiból kiindulva az alapszolgáltatásokra vonatkozóan elérik a „minimumkövetelményekben” előírt szintet. Műemlékvédelem alatt álló épületek esetében az akadálymentesítés szintjét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által meghatározott mértékben kell megvalósítani, ugyanakkor törekedni kell a fent megfogalmazott elvárások minél teljesebb körű betartására. További követelmények: A tervezés és megvalósítás során kötelező az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) akadálymentesítésre vonatkozó szakaszainak, valamint a jelen Pályázati Útmutatóhoz csatolt IX. számú mellékletben („Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához”) részletezett előírások, biztonsági és kialakítási szabályok következetes és szakszerű alkalmazása, illetve betartása. Az OTÉK-nak és a „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” c. dokumentumnak való megfelelést a tervdokumentációt készítő tervező mérnök, vagy rehabilitációs környezettervező szakmérnök vagy rehabilitációs környezettervező szakértő1 által a pályázati dokumentáció részét képező minta (XIV. sz. melléklet) szerint kiállított szakvéleménynek kell igazolnia. A pályázóknak a meglévő épületek akadálymentesítésére vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkat az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet figyelembevételével, az abban előírt tartalmi részletezettséggel kell összeállítani függetlenül attól, hogy az akadálymentesítési munkák építési engedélyköteles tevékenységek-e vagy sem. Amennyiben a fejlesztés műemlék épületben valósul meg, a pályázó felmentést kaphat a teljes körű akadálymentesítés biztosítása alól a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (3) bekezdése értelmében: „Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható,” ugyanakkor törekedni kell a fent megfogalmazott elvárások minél teljesebb körű betartására. A támogatásból megvalósított beruházás és a beszerzett eszközök kizárólag a pályázatban megjelölt célra használhatóak fel, ezért ezeket végleges helyükön, tartósan és rendeltetésszerű használatra alkalmas módon kell elhelyezni és/vagy beépíteni.

Projekt területi szűkítése A „Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása” című dokumentum alapján a következő településeken található helyi jelentőségűnek ítélt gyógy-, illetve termálfürdők: Tarany, Babócsa, Szulok, Magyarhertelend, Dunaföldvár, Nagybajom.

1 A rehabilitációs környezettervező szakmérnökök/szakértők aktuális névjegyzéke, elérhetősége megtalálható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján. (Elérhetőség: http://www.szmm.gov.hu, Főoldal » Esélyegyenlőség » Fogyatékosságügy » Akadálymentesítés).

739

740


10. szám

Jelen pályázati kiírásban csak a felsorolt települések meglévő gyógy- és termálfürdőinek, fejlesztéseire lehet pályázni.

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás mértéke A komponens esetében a támogatás elszámolható költség 50 %-a.

maximális

mértéke

maximum

az

összes

Támogatás összege Minimum 20 millió Ft, de maximum 150 millió Ft lehet.

E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK A támogatásban részesülő projektek kiválasztása a Pályázati útmutató vonatkozó pontjaiban foglalt kritériumok alapján történik. Valamennyi pályázó, aki ezen kritériumoknak megfelel, a rendelkezésre álló keret mértékéig az elért pontszám sorrendjében támogatásban részesül.

F. ADMINISZTRÁCIÓS INFORMÁCIÓK A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Projekt adatlapon nyújtható be, mind a papír alapú, mind az elektronikus formában való kitöltésnél. A Projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A Projekt adatlap mellett kell szerepeltetni azokat az előírt projektterveket és dokumentációkat, amelyek a pályázat megítéléséhez szükségesek. Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség. A Projekt adatlapot hiánytalanul, minden kérdésére választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Projekt adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik az Ön pályázatára, kérjük a Projekt adatlap megfelelő helyén a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést bevezetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a benyújtást követően a pályázat tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe. A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (kizárólag CD lemezen), zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni: Dél-Dunántúli Operatív Program Kódszám: DDOP-2007-2.1.1/S Közreműködő Szervezet: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Postacím: 7621 Pécs, Mária u.3. A pályázatok személyes leadására is lehetőséget biztosítunk az Ügynökség alábbi irodáin 2007. november 26-tól 2008. február 01-ig munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 között, pénteken 8.00-14.00-ig Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pécsi iroda: 7621 Pécs, Mária u. 3.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kaposvári iroda: 7400 Kaposvár, Szántó u. 5.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szekszárdi iroda: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

10. szám


Amennyiben a pályázatot csomagként kívánja 2007/2.1.1/S Pécs.” címzést kell feltüntetni.

feladni,

741 a

csomagon

a

„DDOP-

Kérjük, hogy a CD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát: DDOP-2007/2.1.1/S, a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről! A nyomtatott és elektronikus formában (kizárólag CD lemezen) benyújtott projekt adatlapban és a mellékletben található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt példány tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú projekt adatlap és a melléklet megegyezőségéről a pályázó köteles gondoskodni. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban információkat az NFÜ honlapján (http://www.nfu.hu) talál, felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt. Az NFÜ telefonos ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638-638. A pályázatok benyújtása 2007. november 26-tól 2008. február 1-ig lehetséges. Postai feladás esetén a feladás dátumát (postai bélyegző) kell figyelembe venni. A pályázatok benyújtása és elbírálása szakaszos. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését! A Pályázati Felhívás elválaszthatatlan része a Pályázati Útmutató és a Projekt adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

742

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Csobád és Hernádszentandrás községi önkormányzatok pályázatot hirdetnek körjegyzõi állás betöltésére

Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – államigazgatási fõiskolai igazgatásszervezõ, vagy állam- és jogtudományi egyetemi képesítés, – közigazgatási vagy jogi szakvizsga, – legalább 5 éves, közigazgatási szervnél szerzett vezetõi és szakmai gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell: – részletes szakmai önéletrajzot, – képesítést tanúsító okirat másolatát, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – a munkakör betöltésével kapcsolatos szakmai, vezetõi elképzeléseket. Ellátandó feladat: újonnan alakuló, pályázatot kiíró önkormányzatok körjegyzõi feladatainak ellátása. Bérezés és egyéb juttatás: – a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. szerint, – szolgálati lakás nem biztosított. Az állás betöltésének idõpontja: 2008. január 1. A pályázat benyújtásának határideje: A pályázatot postai úton kell benyújtani Csobád község polgármesterének – 3848 Csobád, Petõfi út 35. – az Önkormányzatok Közlönyében történõ megjelenést követõ 16. napig, ajánlott levélben. A borítékra kérjük ráírni: „Körjegyzõi pályázat”. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázati határidõ lejártát követõ legközelebbi együttes testületi ülés.

10. szám

Ellátandó feladatok: 1. Az önkormányzat és hivatala pénzügyi gazdálkodásának ellenõrzése és felügyelete, számlák érvényesítése és utalása, és az azokkal kapcsolatos feladatok ellátása, 2. házipénztárral kapcsolatos teendõk ellátása, könyvelési bizonylatok rögzítése, kontírozása, 3. önkormányzat szerzõdéseinek naprakész nyilvántartása, az abban foglalt feladatok ellátása, 4. társhatóságok által megállapított pénzügyi kötelezettségek teljesítése (bírság, ápolási díj, segélyek stb.). Alapkövetelmény: a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletben pénzügyi igazgatási feladatok ellátására II. besorolási osztályban meghatározott képesítési elõírások megléte, továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.-ben foglalt feltételek. Feltétel: közigazgatási alapvizsga. Elõny: feladatkörben szerzett önkormányzati gyakorlat. Javadalmazás: a Ktv. elõírásai, valamint a helyi rendeletben biztosított egyéb juttatások. (A helyi rendelet megtekinthetõ a www.csobanka.hu weboldalon.) A pályázat benyújtásának határideje: a pályázati kiírás megjelenésétõl számított 2 hét. A pályázat elbírálásának határideje: 2007. november 1. Az állás betöltésének idõpontja: 2007. november 1-jétõl. A pályázathoz csatolandó iratok: 1. szakmai önéletrajz, 2. képesítést igazoló okmányok, 3. 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, 4. nyilatkozat, amelyben a pályázó vállalja a Ktv. 22/A. § (8) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat megtételét, 5. nyilatkozat egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálaton való részvétel vállalásáról. Pályázat benyújtásának címe: 2014 Csobánka, Fõ út 1., dr. Finta Béla jegyzõ: 26/320-094. E-mail: [email protected].

A pályázattal kapcsolatos információk: Bukovenszki István polgármester, 3848 Csobád, Petõfi út 35. Tel.: 46/456-218 és Üveges Gábor polgármester, 3852 Hernádszentandrás, Fõ út 41. Tel.: 46/456-201. Szár, Újbarok Községek Körjegyzõsége pályázatot hirdet aljegyzõi állás betöltésére Csobánka Község Önkormányzatának jegyzõje pályázatot ír ki a Polgármesteri Hivatal pénzforgalmi ügyintézõi állásának betöltésére Közigazgatási szerv: Csobánka Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Munkakör: pénzforgalmi ügyintézõ (4 órában).

Pályázati feltételek: – igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi képesítés, – jogi vagy közigazgatási szakvizsga – felmentés adható az 1992. évi XXIII. törvény 8. § (4) bekezdése szerint, – közigazgatásban eltöltött legalább 2 év gyakorlat, az elõírt gyakorlati idõ csökkenthetõ vagy elengedhetõ az 1992. évi XXIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján,

10. szám


– büntetlen elõélet, – magyar állampolgárság, – németnyelv-tudás elõny. Ellátandó feladatok: – Ötv. 36. § (2) bekezdés. A kinevezés határozatlan idõre szól, a munkakört teljes munkaidõben kell ellátni. Bérezés és juttatás: a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a képviselõ-testület rendelkezése alapján. A pályázathoz csatolni kell: – iskolai végzettséget tanúsító okirat másolatát, – szakvizsgát igazoló okirat másolatát, – 1 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – a pályázó szakmai önéletrajzát. A kinevezést megelõzõen az eredeti dokumentumokat be kell mutatni. A pályázó nyilatkozatát kérjük arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárásban részt vevõk a pályázati anyagot megismerhetik. A pályázat benyújtásának határideje: – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában történõ megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázat elbírálására a benyújtási határidõt követõ elsõ testületi ülésen kerül sor. Az aljegyzõi állás betöltésének idõpontja: 2008. január 1. A pályázatot 1 példányban, zárt borítékban Garán Éva polgármesternek címezve kell benyújtani. (Garán Éva; 2066 Szár, Rákóczi F. u. 68.). Tel.: 22/591-031. A pályázattal kapcsolatos további információ a fenti címen kérhetõ.

Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Közgyûlése (1147 Budapest XIV., Gyarmat u. 85/B) pályázatot ír ki az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Hivatala hivatalvezetõi állásának betöltésére Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – igazgatásszervezõi, vagy jogtudományi doktori képesítés,

743

– jogi vagy közigazgatási szakvizsga, – közigazgatási szervnél legalább tízévi közigazgatási gyakorlat, – öt év közigazgatási vezetõi gyakorlat, – ruszin nyelvismeret. A pályázat tartalmazza: – szakmai önéletrajzot, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – oklevél(ek) másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: a szakközlönyben való megjelentetést követõ 15. nap. A munkaviszony jellege: részmunkaidõ (heti 10 óra), 2008. január 1-jétõl határozatlan idejû kinevezés. Ellátandó feladat: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/B. § szerint. A pályázatról a pályázati határidõ lejárta utáni ülésen a közgyûlés dönt. A pályázatot az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnökének címezve (1147 Budapest XIV., Gyarmat u. 85/B) kell benyújtani. 1. Pályázatot meghirdetõ szerv Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 1147 Budapest XIV., Gyarmat u. 85/B. Tel.: 70/931-1828. 2. Meghirdetett munkahely Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Hivatala hivatalvezetõi állás. 3. Képesítési és egyéb feltételek Igazgatásszervezõi, vagy jogtudományi doktori képesítés; jogi vagy közigazgatási szakvizsga; közigazgatási szervnél legalább tízévi közigazgatási gyakorlat, öt év közigazgatási vezetõi gyakorlat; ruszin nyelvismeret, magyar állampolgárság. 4. Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb Munkaviszony jellege: részmunkaidõ (heti 10 óra), 2008. január 1-jétõl határozatlan idejû kinevezés. Pályázat benyújtásának határideje: szakközlönyben való megjelenést követõ 15. nap. Szakmai önéletrajz, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, oklevél(ek) másolata. Felvilágosítás: Manajló András ORKÖ elnök. Manajló András s. k., ORKÖ elnök

744


10. szám

10. szám


745

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: „Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk – helyeselhetõ módon – abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi – a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott – számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és – egyre inkább – az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért.” A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

746


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában – a Kreátor Info Kft. szervezésében – megjelent a

„Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára – az önkormányzati rendeletalkotáshoz – szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.

10. szám


A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kötet szerzõi a magyar önkormányzati rendszer és az Európai Unió joganyagának kiváló ismerõi: Dr. Gyergyák Ferenc fõtanácsadó (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) Dr. Orova Márta fõosztályvezetõ-helyettes (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) Sárközyné dr. Szabó Piroska, jegyzõ Dr. Zöld-Nagy Viktória közigazgatási jogász (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt ajánlja az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 384 oldalterjedelmû kiadvány ára: 3948 Ft áfával Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ..........................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt (ára: 3948 Ft + postaköltség), ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ......................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

747

748


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


10. szám


A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

LEX-ICON § 5.0 kiadványát, amely a

Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteményét tartalmazza. A „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” a – LEX-ICON 1.0 (Önkormányzati Jogszabályok Gyûjteménye), a LEX-ICON 2.0 (Közigazgatási Eljárások Jogszabályainak Gyûjteménye), valamint a LEX-ICON 3.0 és 4.0 (Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye I–II.) korábbi kiadványok nyomdokain haladva és a felsõoktatási képzéshez segítséget nyújtva – a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza az országos és helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó hatályos jogszabályokat. A kötet négy részbõl és függelékbõl áll. Az elsõ részben az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény téma szerinti rendelkezéseit, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésérõl szóló törvényt, a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a területszervezési eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a választójogi törvénynek az adott témában történõ végrehajtására kiadott 34/2002. (XII. 23.) BM rendeletét és a 29/2000. (X. 27.) BM rendeletét közöljük. A második rész az Országos Választási Bizottságnak a témakörrel összefüggésben a Magyar Közlönyben 1998–2006 között közzétett állásfoglalásait, a harmadik rész az Alkotmánybíróság által 1990–2006 között hozott és a témával összefüggõ, a Magyar Közlönyben közzétett elvi jelentõségû határozatait adja közre, az országos, illetve helyi népszavazás, népi kezdeményezés szerinti bontásban. A negyedik rész a Legfelsõbb Bíróság eseti döntéseit tartalmazza. A függelékben az 1989–2006 között tartott országos népszavazások adatait tartalmazó összeállítás szerepel. A kiadvány nem csak a tanulmányaikat folytató egyetemi és fõiskolai hallgatók, hanem a választási bizottságok tagjai (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság), és a választási irodák munkatársainak igényeit is kielégíti. A tematikusan rendezett jogszabálygyûjtemény segítséget nyújthat a választópolgárok és a társadalmi szervezetek népszavazásban, népi kezdeményezésben történõ részvételéhez, a bírósági jogalkalmazáshoz, a közvetlen demokráciát megtestesítõ intézményrendszer kutatását és oktatását végzõ szakemberek munkájához és a téma iránt érdeklõdõk ismereteinek elmélyítéséhez. A kiadvány 584 oldal terjedelmû. Ára: 4221 Ft áfával. A kötet megrendelhetõ, illetve személyesen is megvásárolható a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Közlönycentrumában [1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán; telefon: 321-5971, fax: 321-5275], valamint a kiadó Jogi Könyvesboltjában is (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.)

MEGRENDELÉS Megrendelem a LEX-ICON § 5.0 „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” címû kiadványt (ára: 4221 Ft áfával) ...................... példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

749

750


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alat ti Köz löny Centrumban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


10. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


751

752


10. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232. Telefax: 441-4743. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 5544 Ft áfával. Egy példány ára: 609 Ft áfával. 2008. évi éves elõfizetési díj: 6552 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 3276 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1219–2635 07.3524 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents