A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

ÁRA: 546 Ft

2006. július 14.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. július 3-tól a Közlönybolt új helyre, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jogi szolgáltató és tájékoztató központjába költözik, ahol a megszokott kiadványokon kívül bõvebb szolgáltatások (jogszabálykeresés, irodai és nyomdai szolgáltatások, terméktámogatás, internetkávézó, olvasósarok stb.) állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az új elérhetõségek: Közlöny Centrum 1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány utca–Nyár utca sarkán). Telefon: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected], www.kozlonycentrum.hu

TARTALOM II. rész 2006: LV. tv. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2006: LVII. tv. A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135/2006. (VI. 22.) Korm. r. A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142/2006. (VI. 29.) Korm. r. A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . 44/2006. (VI. 13.) FVM r. Az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46/2006. (VI. 19.) FVM r. A 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet módosításáról . . 2/2006. (VI. 26.) ÖTM r. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl . . . . . . .

442 443 455 456 458 464 464

III. rész 26/2006. (VI. 15.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40/2006. (VI. 30.) ME h. Címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

469 471

IV. rész Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közleménye pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása pályázat 2006. évi eredményeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás az egycsatornás gyûjtõkémények felújításának támogatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás lakbértámogatásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Makó és Térsége Egészséges Környezetéért Közalapítvány alapító okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bakonyszombathely Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Boldog Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Böhönye Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gönc Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Doboz Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kalocsa Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétújfalu Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kistokaj Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyarbóly Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Márok Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parasznya Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pellérd Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tét Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleményének kiegészítése a helyi önkormányzatok 2006. évi céltámogatásáról. . . . . . . . . . . . . . . A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok céltámogatása kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pótjelentkezési felhívás az Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Kft. munka- és tûzvédelmi szakképzéseire 2006/2007-es tanév . . . . . . Szakmai segítség az önkormányzatok környezetvédelmi problémáinak megoldásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

471 475 476 477 481 485 487 489 492 495 498 501 503 506 509 512 515 517 520 522 526 526 527 527

442

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE

II. rész 2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 34. §-a alapján a következõ törvényt alkotja: 1. § A Magyar Köztársaság minisztériumai a következõk: a) Egészségügyi Minisztérium, b) Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, c) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, f) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, g) Külügyminisztérium, h) Oktatási és Kulturális Minisztérium, i) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, j) Pénzügyminisztérium, k) Szociális és Munkaügyi Minisztérium. 2. § Ahol e törvény hatálybalépését megelõzõen kiadott törvény vagy rendelet a) Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert említ, ott aa) a helyi önkormányzatokkal, a katasztrófák elleni védekezéssel, a közigazgatás-szervezéssel, a választással, a népszavazással, a kommunális ellátással, a településüzemeltetéssel, a temetkezéssel, a kéményseprõ-ipari közszolgáltatással, a köziratok kezelésének szakmai irányításával, továbbá a sporttal kapcsolatos feladatok tekintetében Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, valamint önkormányzati és területfejlesztési minisztert, ab) a közbiztonság, valamint az élet- és vagyonbiztonság védelmével, az államhatár õrizetével és a határforgalom ellenõrzésével, a magyar állampolgársággal, az anyakönyvvel, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok tekintetében Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, valamint igazságügyi és rendészeti minisztert, b) Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, valamint foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert említ, ott Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert, c) Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztériumot, valamint ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi minisztert említ, ott Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert, * A törvényt az Országgyûlés a 2006. május 30-i ülésnapján fogadta el.

7. szám

d) Igazságügyi Minisztériumot, valamint igazságügyi minisztert említ, ott Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, valamint igazságügyi és rendészeti minisztert, e) Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, valamint informatikai és hírközlési minisztert említ, ott – a közigazgatási informatikai feladatokat kivéve – Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert, f) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterét említ, ott Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint oktatási és kulturális minisztert, g) Oktatási Minisztériumot, valamint oktatási minisztert említ, ott ga) a kutatás-fejlesztéssel, valamint a technológiai innovációval összefüggõ feladatok tekintetében Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert, gb) a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert, gc) a ga)–gb) alpontok hatálya alá nem tartozó feladatok tekintetében Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint oktatási és kulturális minisztert, h) a területfejlesztésért, az építésügy ágazati irányításáért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, valamint az idegenforgalom ágazati irányításáért felelõs minisztériumot, valamint minisztert említ, ott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, valamint önkormányzati és területfejlesztési minisztert, i) az Európai Unió közösségi politikáiból eredõ kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért felelõs minisztert említ, azon külügyminisztert, j) a határon túli magyarok ügyeivel, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel összefüggésben Külügyminisztériumot, valamint külügyminisztert, ott Miniszterelnöki Hivatalt, valamint Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, k) a közigazgatási informatikai feladatokért, valamint országos szintû fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatokért felelõs minisztériumot vagy minisztert említ, ott Miniszterelnöki Hivatalt, valamint Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert kell érteni. 3. § (1) Ez a törvény az országgyûlési képviselõk 2006. évi általános választását követõen megalakult Országgyûlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejûleg lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolá-

7. szám


sáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCV. törvény. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési törvény keretei között az e törvény végrehajtásához szükséges fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosításokat elvégezze. (4) Az e törvénnyel más szervhez átkerülõ feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedõen – a feladatot eredetileg ellátó szerv jogutódja az adott feladatot, hatáskört átvevõ szerv. (5) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából a 2. §-ban megjelölt minisztériumot, illetve közigazgatási szervet kell az ott megjelölt szervezetek jogutódjának tekinteni. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

443

f) a kormányhivatalok, g) a központi hivatalok, h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai. (3) Autonóm államigazgatási szervnek minõsül: a) a Közbeszerzések Tanácsa, b) az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája és c) a Gazdasági Versenyhivatal. (4) Kormányhivatalnak minõsül: a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) a Nemzeti Hírközlési Hatóság, c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, d) a Magyar Energia Hivatal. (5) Rendvédelmi szervnek minõsülnek: a) a rendõrség, b) a határõrség, c) a polgári védelem, d) a vám- és pénzügyõrség, e) a büntetés-végrehajtási szervezet, f) az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság, g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Irányítás és felügyelet 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról* Az Országgyûlés a kormányzati szervezetrendszer mûködésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alkotmány 39. § (2) bekezdésének végrehajtására a következõ törvényt alkotja:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervekre, valamint a Kormány tagjaira, az államtitkárokra és a szakállamtitkárokra terjed ki. (2) Központi államigazgatási szervnek minõsülnek: a) a Kormány, b) a Kormány kabinetjei, c) a kormánybizottságok, d) a minisztériumok, e) az autonóm államigazgatási szervek, * A törvényt az Országgyûlés a 2006. május 30-i ülésnapján fogadta el.

2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérõ rendelkezése hiányában a következõ hatáskörök együttesét kell érteni: a) az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, a szétválasztását, alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése, b) az államigazgatási szerv vezetõjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzése, d) az államigazgatási szerv szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyása, e) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, f) a költségvetési törvény keretei között az államigazgatási szerv költségvetési elõirányzatának és létszámkeretének meghatározása, g) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek elõzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. (2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

444


3. § Ahol e törvény állami vezetõ vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetõje tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérõ rendelkezése hiányában a következõ hatáskörök együttesét kell érteni: a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, b) a vezetõ tevékenységének ellenõrzése, c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. 4. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény eltérõ rendelkezése hiányában e törvény 2. § (1) bekezdés a)–e) pontjában, valamint kizárólag ezekkel összefüggésben i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. (2) A 2. § (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott hatáskörök tekintetében a felügyelet kizárólag a jogszabálysértõ szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásának megtagadását, illetve a jogszabálysértõ döntés megsemmisítését, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítást foglalja magában.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok 5. § (1) A központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – egyszemélyi vezetés alatt állnak. (2) A központi államigazgatási szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket a szerv vezetõjének kell címezni. Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetõje gyakorolja. (3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és mûködési szabályzata a szerv vezetõjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetõi szolgálati jogviszonyban vagy vezetõi megbízatással rendelkezõ közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetõje nevében jár el.

A miniszterelnökre, a miniszterre, az államtitkárra és a szakállamtitkárra vonatkozó közös szabályok 6. § (1) A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár (a továbbiakban együtt: állami vezetõ) e tevékenységét állami vezetõi szolgálati jogviszony keretében látja el. (2) Az állami vezetõi szolgálati jogviszonyra – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az állami vezetõk személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Hivatal vezeti.

7. szám

(4) Ha az állami vezetõ megbízatása megszûnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szûnt meg. (5) Az állami vezetõ a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. (6) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök, az államtitkár és a szakállamtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki. 7. § (1) Az állami vezetõ társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. (2) Az állami vezetõ megbízatásának idõtartama, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartam közszolgálati jogviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít. 8. § (1) Az állami vezetõ további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelõbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezetõ tisztségét, alapítvány kezelõ szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredõ nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet (összeférhetetlenség). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár országgyûlési képviselõ legyen, illetve hogy az állami vezetõ tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységet végezzen. (3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az állami vezetõ a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellõzni kell. 9. § (1) A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyûlésnek felelõsséggel tartozik. (2) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetõleg a miniszterelnöknek felelõsséggel tartozik. (3) A szakállamtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek felelõsséggel tartozik. (4) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár a tisztségébõl eredõ kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelõsségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári

7. szám


megbízatást betöltõ állami vezetõ és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek. 10. § (1) Az országgyûlési képviselõi megbízatással nem rendelkezõ állami vezetõ az állami vezetõi jogviszonya keletkezését követõ harminc napon belül, majd azt követõen évente, valamint a megbízatásának megszûnését követõ harminc napon belül az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. (2) Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett állami vezetõ a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élõ házas- vagy élettársának, gyermekeinek az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. (3) Az állami vezetõ megbízatásának megszûnésekor a 11. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszûnését követõen e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz. (4) Az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyûlési képviselõi megbízatással nem rendelkezõ állami vezetõ vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kezeli. Az állami vezetõ vagyonnyilatkozatának oldalhû másolatát – a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a Kormány honlapján közzéteszi. (6) Az országgyûlési képviselõi megbízatással rendelkezõ állami vezetõ az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot. 11. § (1) Ha az állami vezetõ megbízatása megszûnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alkotmány vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét. (2) Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével, felmentésével vagy halálával szûnik meg, a megbízatás megszûnésétõl számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyezõ összegû juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás – valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. (3) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói

445

nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehetõ figyelembe. (4) Amennyiben a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár megbízatása a (2) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szûnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor a (2) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult. (5) Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár a megbízatásának megszûnését követõen újabb állami vezetõi megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik hatásköre gyakorlásának megszûnésétõl az új megbízatással összefüggõ hivatalba lépéséig terjedõ idõre járó illetménnyel. (6) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár végkielégítésre és felmentési idõre nem jogosult. (7) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott idõtartamok számításánál a folyamatosan állami vezetõi szolgálati jogviszonyban töltött idõt – a hatáskörgyakorlás megszûnésétõl az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedõ, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszûnésétõl a hatáskörgyakorlás megszûnéséig terjedõ megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – egybe kell számítani. 12. § (1) A minisztert, az államtitkárt és a szakállamtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg, valamint minden naptári évben külön juttatásként legalább egyhavi illetményére, jubileumi jutalomra pedig a köztisztviselõkre vonatkozó szabályok szerint jogosult. (2) A szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek elõzetesen be kell jelenteni.

II. Fejezet A KORMÁNY A Kormány feladatköre 13. § (1) A Kormány a közigazgatás általános hatáskörû központi szerve. (2) A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe. (3) A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetõinek a tevékenységét.

A miniszterelnök feladatköre 14. § (1) A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát.

446


7. szám

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetõi számára normatív utasítás kiadásával feladatokat határozhat meg.

20. § (1) A miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely országgyûlési képviselõ kezdeményezheti. A kezdeményezést az Országgyûlés elnökének be kell jelenteni.

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

(2) A Kormány, illetve a miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti bejelentést követõen három munkanapig, illetve a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti szavazás lezárultáig nem mondhat le.

15. § Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen elõéletû, az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ személy.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás idõtartama folyamatosan legfeljebb tizenöt nap lehet.

16. § (1) A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

Az ügyvezetõ miniszterelnök

(2) A megválasztott miniszterelnök az Országgyûlés elõtt esküt tesz.

21. § (1) Az ügyvezetõ miniszterelnök e megbízatása megszûnik a) az ügyvezetõ miniszterelnök halálával, b) az ügyvezetõ miniszterelnök választójogának elvesztésével, c) az ügyvezetõ miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.

A miniszterelnök megbízatásának megszûnése 17. § (1) A miniszterelnök megbízatásának megszûnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszûnésével. (2) A miniszterelnök megbízatásának megszûnése esetén – a (3) bekezdésben, valamint az Alkotmány 39/A. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a köztársasági elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyûlés megalakulása miatt szûnt meg, a köztársasági elnök az új Országgyûlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére. 18. § (1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. (2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szûnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(2) Az ügyvezetõ miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapítására a 19. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az ügyvezetõ miniszterelnök e megbízatásának megszûnését követõen az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja az ügyvezetõ miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az elsõ helyen kijelölt miniszter. 22. § Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezetõ miniszterelnök megbízatásának megszûnésére az Alkotmány 33/A. § c)–d) pontjában, illetve e törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kerül sor, ennek tényét az Országgyûlés elnöke jelenti be az Országgyûlésnek.

(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést.

A Kormány szervei

(4) A Kormány az Alkotmány 39/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a miniszterelnök útján, az (1)–(3) bekezdés megfelelõ alkalmazásával mond le.

23. § (1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései elõtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre.

19. § Ha a miniszterelnök az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyûlés bármely országgyûlési képviselõ írásbeli indítványára – az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után – az országgyûlési képviselõk több mint felének szavazatával az indítvány kézhezvételétõl számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetõket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó kormányhatározat jelöli ki. (3) A kabinet – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – ügydöntõ jogkörrel nem rendelkezik.

7. szám


24. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentõs, több minisztérium feladatkörét érintõ feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. (2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetõket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

447

27. § (1) E törvényben nem szereplõ megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói feladatok vagy egyéb eseti jellegû feladat ellátására megbízást adjon.

III. Fejezet A MINISZTEREK ÉS A MINISZTÉRIUMOK

25. § (1) A Kormány egyéb javaslattevõ, véleményezõ vagy tanácsadói tevékenységet végzõ testületeket hozhat létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

A kormánybiztos 26. § (1) A Kormány – határozatával – egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. (2) Kormánybiztossá a) miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével összefüggõ, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a Kormány vagy a miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhetõ ki. (3) A (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezett kormánybiztosok száma egyidejûleg a három fõt nem haladhatja meg. (4) A miniszterelnök rendelet kiadásával a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetõi, a szervek szervezeti egységei vezetõinek tevékenysége, valamint egyes szakállamtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel. (5) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja. (6) A kormánybiztos megbízatása meghatározott idõre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása az államtitkári vagy a szakállamtitkári megbízatásának megszûnésével megszûnik. (7) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg. (8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ titkárság segítheti, amelyre megfelelõen alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.

A miniszter és a minisztérium feladatköre 28. § (1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörû államigazgatási szerv. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (3) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg. 29. § (1) A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhetõ ki. (2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ titkárság segíti, amelyre megfelelõen alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait. (3) A tárca nélküli miniszterek száma nem haladhatja meg a minisztériumot vezetõ miniszterek száma egyötödének egész részét. (4) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg.

A Miniszterelnöki Hivatal feladatköre 30. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnöki Hivatalra – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelõen kell alkalmazni. (2) A Miniszterelnöki Hivatal tevékenységét a miniszterelnök irányítja. (3) A Miniszterelnöki Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter vezeti. (4) A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a miniszterelnök adja ki. (5) A Miniszterelnöki Hivatal közremûködik a Kormány társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakításában;

448


a Kormány és a miniszterelnök döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitûzéseinek megfelelõen gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról, a döntés-elõkészítésben az összkormányzati érdekek érvényesítésérõl. A Hivatal ellátja a Kormány testületi mûködésével kapcsolatos feladatokat.

A miniszter helyettesítése 31. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtitkár helyettesíti. (2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyûlés ülésén és az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeiben a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti. (3) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyûlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti. (4) A tárca nélküli minisztert a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter, az Országgyûlés bizottsága ülésén a titkársága állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti. (5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert az általa rendeletben kijelölt államtitkár, az Országgyûlés bizottsága ülésén a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti.

7. szám

(5) A miniszteri biztosok száma a minisztériumban egyidejûleg a két fõt nem haladhatja meg. (6) A miniszteri biztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg. (7) A Miniszterelnöki Hivatalban miniszteri biztos nem mûködhet. (8) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben mûködõ titkárság segítheti, amelyre megfelelõen alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.

A miniszter javadalmazása 33. § (1) A miniszter alapilletménye a köztisztviselõi illetményalap 15,6-szorosa. (2) A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a. (3) A miniszter vezetõi illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

A miniszter megbízatásának keletkezése 34. § (1) Miniszterré kinevezhetõ minden büntetlen elõéletû, az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ személy. (2) A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyûlésnek a miniszter feladatköre szerinti bizottsága a kinevezését megelõzõen meghallgatja. 35. § (1) A miniszter a kinevezésében megjelölt idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (2) A kinevezett miniszter az Országgyûlés elõtt esküt tesz.

A miniszteri biztos 32. § (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. (2) Miniszteri biztossá a) államtitkár vagy szakállamtitkár az eredeti feladatkörével összefüggõ, b) a minisztérium állományába tartozó politikai fõtanácsadó a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhetõ ki. (3) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja. (4) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott idõre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, szakállamtitkári vagy politikai fõtanácsadói megbízatásának megszûnésével megszûnik.

(3) A miniszter tekintetében törvény eltérõ rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

A miniszter megbízatásának megszûnése 36. § (1) A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. (2) Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet késõbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történõ eljuttatását követõ harmincadik napnál. (3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

7. szám


449

37. § (1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.

mánynak az ügyvezetõ miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.

(2) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

Az államtitkár feladatköre

38. § Ha a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétõl számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétõl számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében. 39. § Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. § d)–e) pontja alapján szûnik meg, ennek tényét a miniszterelnök elõterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg. 40. § (1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével szûnt meg, az újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen az új Kormány más tagját bízza meg. (2) Ha a miniszter megbízatása nem a Kormány megbízatásának megszûnésével szûnik meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen a Kormány más tagját bízza meg. (3) A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nélkül gyakorolja.

Az ügyvezetõ miniszter 41. § A miniszter a Kormány megbízatásának megszûnésétõl az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezetõ miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat. 42. § (1) Az ügyvezetõ miniszter e megbízatása megszûnik: a) az ügyvezetõ miniszter lemondásával, b) az ügyvezetõ miniszter halálával, c) az ügyvezetõ miniszter választójogának elvesztésével, d) az ügyvezetõ miniszter összeférhetetlenségének megállapításával. (2) Az ügyvezetõ miniszter összeférhetetlenségének megállapítására a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ha az ügyvezetõ miniszter e megbízatása megszûnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az Alkotmány 39/B. §-ában meghatározott ügyvezetõ kor-

43. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörû helyettese. (2) Egy minisztériumban egy államtitkár mûködhet. 44. § (1) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. (2) Az államtitkár tekintetében törvény eltérõ rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Az államtitkár javadalmazása 45. § (1) Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselõi illetményalap 12-szerese. (2) Az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a. (3) Az államtitkár vezetõi illetménypótléka az alapilletmény 65%-a. (4) Az államtitkár alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

Az államtitkár megbízatásának keletkezése 46. § (1) Államtitkárrá minden büntetlen elõéletû, az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ személy kinevezhetõ. (2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követõen tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (3) Az államtitkár a kinevezésében megjelölt idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök elõtt az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ személyek esküjének megfelelõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

Az államtitkár megbízatásának megszûnése 47. § Az államtitkár megbízatása megszûnik: a) a Kormány megbízatásának megszûnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával,

450


e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával. 48. § (1) Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozatot az államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek. (2) Lemondás esetén az államtitkár megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet késõbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történõ eljuttatását követõ harmincadik napnál. (3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. 49. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követõen bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére. (2) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg. 50. § Ha az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétõl számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétõl számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében. 51. § Ha az államtitkár megbízatása a 47. § d)–e) pontja alapján szûnik meg, ennek tényét a miniszterelnök elõterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg. 52. § Ha az államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével szûnt meg, az új Kormány megalakulásáig vagy a 47. § b)–f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.

7. szám

A szakállamtitkár feladatköre 54. § (1) A szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen irányítja a miniszter feladatés hatáskörének a minisztérium szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. A szervezeti és mûködési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a szakállamtitkár tevékenységét az államtitkár irányítja. (3) A szakállamtitkár tekintetében törvény eltérõ rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a tevékenységét irányító állami vezetõ gyakorolja. (4) Szakállamtitkári megbízatás kizárólag gazdálkodási, üzemeltetési vagy humánpolitikai feladatok ellátására nem adható. 55. § (1) Egy minisztériumban legfeljebb öt szakállamtitkár mûködhet. (2) A szakállamtitkárt az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó fõosztályvezetõ helyettesíti.

A szakállamtitkár javadalmazása 56. § (1) A szakállamtitkár alapilletménye a köztisztviselõi illetményalap 9-szerese. (2) A szakállamtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a. (3) A szakállamtitkár vezetõi illetménypótléka az alapilletmény 65%-a. (4) A szakállamtitkár alapilletményét a miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követõen – át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

A szakállamtitkár megbízatásának keletkezése A Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ államtitkár 53. § (1) A 43–52. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Miniszterelnöki Hivatalban legfeljebb négy államtitkár mûködhet. (3) A Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ államtitkár közremûködik az összkormányzati érdekek érvényesítésében, valamint ellátja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló rendeletben meghatározott feladatokat.

57. § (1) Szakállamtitkárrá minden büntetlen elõéletû, az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ személy kinevezhetõ, aki jogi, közgazdasági vagy szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezik. (2) A szakállamtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. (3) A szakállamtitkár a kinevezésében megjelölt idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (4) A kinevezett szakállamtitkár a miniszterelnök elõtt az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ személyek esküjének megfelelõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

7. szám


A szakállamtitkár megbízatásának megszûnése 58. § A szakállamtitkár megbízatása megszûnik: a) a Kormány megbízatásának megszûnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával. 59. § (1) A szakállamtitkár a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. (2) Lemondás esetén a szakállamtitkár megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet késõbbi a lemondásnak a miniszterhez történõ eljuttatását követõ hatvanadik napnál. (3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. 60. § (1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a szakállamtitkár felmentésére. (2) Felmentés esetén a szakállamtitkár megbízatása megszûnésének idõpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg. 61. § Ha a szakállamtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétõl számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány kézhezvételétõl számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében. 62. § Ha a szakállamtitkár megbízatása az 58. § d)–e) pontja alapján szûnik meg, ennek tényét a miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg. 63. § Ha a szakállamtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével szûnt meg, az 58. § b)–f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig, illetve az új szakállamtitkár kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.

451

(3) Az 54. § (4) bekezdésében meghatározott tilalom a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ szakállamtitkárra nem irányadó.

A minisztérium szervezete 65. § (1) A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg. (2) A szervezeti és mûködési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követõen – normatív utasításban adja ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelõzõen közzétegyék. (3) A szervezeti és mûködési szabályzatot a minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni. (4) A minisztérium létszámkeretét – az egyes állami vezetõk és a kabinetfõnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban – a szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg. 66. § (1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, fõosztályokra és titkárságokra, a fõosztály osztályokra tagozódik. (2) Vezetõi megbízatás csak a hatályos szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható. 67. § (1) A miniszter – normatív utasításával – több szakállamtitkár vagy fõosztály feladatkörét érintõ, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból és fõosztályvezetõkbõl álló munkacsoportot hozhat létre. (2) Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetõjét, tagjait és mûködésének idejét. (3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti. 68. § (1) A miniszteri kabinetet a kabinetfõnök közvetlenül vezeti, akinek tevékenységét a miniszter irányítja. (2) A kabinetfõnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselõk felett.

A Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ szakállamtitkár

(3) A kabinetfõnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselõje helyettesíti.

64. § (1) Az 54–63. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ szakállamtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A munkáltatói jogokat a kabinetfõnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó köztisztviselõk felett a kabinetfõnök gyakorolja. A vezetõi megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

(2) A Miniszterelnöki Hivatalban mûködõ szakállamtitkár a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló rendeletben meghatározottak szerint közremûködik az összkormányzati feladatok ellátásában.

69. § (1) A fõosztályt fõosztályvezetõ vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és mûködési szabályzatban

452


meghatározott szakállamtitkár irányítja. A szervezeti és mûködési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a fõosztályvezetõ tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfõnök irányítja. (2) A fõosztályvezetõ, valamint az általa vezetett fõosztály állományába tartozó köztisztviselõk felett a munkáltatói jogokat a fõosztályvezetõ tevékenységét irányító állami vezetõ vagy – ha a fõosztályvezetõ tevékenységét a miniszter vagy a kabinetfõnök irányítja – a kabinetfõnök gyakorolja. A vezetõi megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik. (3) Az osztályokat fõosztályvezetõ-helyettes vagy osztályvezetõ vezeti, akinek a tevékenységét a fõosztályvezetõ irányítja. (4) A fõosztályon – ha a szervezeti és mûködési szabályzat ezt lehetõvé teszi – a fõosztályvezetõ általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezetõ fõosztályvezetõ-helyettes mûködhet. 70. § (1) Az állami vezetõ tevékenységének ellátását – ha a szervezeti és mûködési szabályzat így rendelkezik – titkárság segíti. (2) A miniszterelnök titkárságát fõosztályvezetõ vezeti, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja. (3) A miniszter titkárságát fõosztályvezetõ-helyettes, osztályvezetõ vagy politikai fõtanácsadó vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfõnök irányítja. (4) Az államtitkár titkárságát fõosztályvezetõ-helyettes vagy osztályvezetõ vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. (5) A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy olyan osztályvezetõi megbízatással rendelkezõ személy vezeti, akinek tevékenységét a szakállamtitkár irányítja. (6) A titkárság állományába tartozó köztisztviselõk felett a munkáltatói jogokat a titkárság vezetõjének tevékenységét irányító vagy a titkárságot közvetlenül vezetõ állami vezetõ, illetve kabinetfõnök gyakorolja. A vezetõi megbízás adása és visszavonása a miniszterelnök titkárságának vezetõje esetében a miniszterelnök, egyéb esetekben a miniszter hatáskörébe tartozik.

7. szám

(2) A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – különösen a) javaslatot tesz a kormányhivatal vezetõjének és helyettesének kinevezésére, b) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve elõterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására, c) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyûlés elõtt. (3) A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. (4) A kormányhivatal – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. 72. § (1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amelyet a miniszterelnök jóváhagyását követõen a kormányhivatalt felügyelõ miniszter normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelõzõen közzétegyék. (2) A szervezeti és mûködési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni. (3) A kormányhivatal létszámkeretét a szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg. (4) A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetõséget ad. (5) A kormányhivatal vezetõje – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. (6) A kormányhivatal vezetõjének helyettese – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – szakállamtitkári illetményre jogosult.

A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KÖZPONTI HIVATALOK

(7) Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérõen nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai szakállamtitkári illetményre jogosultak. (8) A kormányhivatalra – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – e törvény 66–70. §-ait megfelelõen alkalmazni kell.

A kormányhivatalok

A központi hivatal

71. § (1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt mûködõ központi államigazgatási szerv.

73. § (1) A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt mûködõ központi államigazgatási szerv.

IV. Fejezet

7. szám


(2) A központi hivatal – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – az õt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. 74. § (1) A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki. (2) A szervezeti és mûködési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni. (3) A központi hivatal létszámkeretét az irányító miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott normatív utasításban határozza meg. (4) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetõséget ad. (5) A központi hivatalra – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – e törvény 66–70. §-ait megfelelõen alkalmazni kell.

V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Módosuló rendelkezések 75. § (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetõje, valamint az Országgyûlés Hivatalának vezetõi az államtitkárral, az Országgyûlés Hivatalának helyettes vezetõi a szakállamtitkárral azonos illetményben, illetõleg juttatásban részesülnek.” (2) A Ktv. 31/C. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fõtisztviselõ alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. A központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló fõosztályvezetõ fõtisztviselõnek fõtisztviselõi illetménypótlék jár, amelynek mértéke a fõtisztviselõi alapilletmény 25%-a. A fõtisztviselõ illetménykiegészítésre, vezetõ fõtisztviselõ vezetõi alapilletményre – idegennyelv-tudási pótlék kivételével – és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a fõtisztviselõnek a fõtisztviselõi kinevezését megelõzõen megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható fõtisztviselõi illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A fõtisztviselõ illetményérõl a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.”

453

(3) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Frektv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Tanács három tagját a miniszterelnök a miniszter javaslatára nevezi ki és menti fel. A miniszterelnök által kinevezett tagok visszahívásáról a miniszterelnök a miniszter javaslatára határoz.”

Felhatalmazás 76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a szakállamtitkár, a miniszteri biztos és 27. § (2) bekezdésében meghatározott személy juttatásait. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tekintetében a köztisztviselõket megilletõ juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítson meg. (3) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a minisztert helyettesítõ más minisztert, valamint a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházza fel. (4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az õt helyettesítõ államtitkárt.

Hatálybalépés 77. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény 72. § (4) bekezdése és 74. § (4) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdésében és 1. számú melléklet 1. § (2) bekezdésében a „miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett” szövegrészek helyébe a „miniszterelnök” szövegek, a Ktv. 43. § (5) bekezdés felvezetõ szövegében az „Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fõosztályvezetõ” szövegrész helyébe az „A fõosztályvezetõ” szöveg, a Frektv. 5. § (9) bekezdésének b) pontjában a „Kormány által delegált” szövegrész helyébe a „miniszterelnök által kinevezett” szöveg, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében, valamint 14. § (2) bekezdésének elsõ, második és negyedik mondatában, valamint 14. § (4) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 48. § (4) bekezdésének második és negyedik mondatában, valamint 53. § (2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg lép.

454


(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Ktv. 2. § a) pontja, 3. § a) pontja, 10. § (1) bekezdésben az „– a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve –” szövegrész, 22/A. § (8) bekezdés b) pontjában az „a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, címzetes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülõ köztisztviselõ, valamint” szövegrész, 31. § (8) bekezdésben az „illetõleg – feltéve, ha ilyet részére megállapítottak – államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra,” szövegrész, 31/A. § (3) bekezdése, 41. § (5) bekezdés d) és e) pontjai, 43. § (5) bekezdés a) pontjában az „az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve” szövegrész, 45. § (1) bekezdés a)–d) pontjai, 46. § (1) bekezdés a) pontja, 46. § (1) bekezdés b) pontjában a „helyettes államtitkár,” szövegrész, 46. § (2) bekezdés a) pontja, 47. § (1) bekezdés második mondata, 73. § (4) bekezdése, valamint 76. § (2) bekezdésben az „és a miniszteri illetményhez kötõdõ külön jogszabályokban meghatározott juttatásokra” szövegrész. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.), a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés j) pontja, az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyrõl, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvény 4. §-a, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsõbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 28. § (3)–(5) bekezdése, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 86. §-a, valamint 102. § (1) bekezdés c) pontja, a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 24. §-a, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról szóló 2003. évi CXXIV. törvény 1. §-a, továbbá a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (6) bekezdésének f) pontjában a „kinevezett” szövegrész, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. § (4) bekezdésének „címzetes államtitkár,” szövegrésze, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVII. törvény, az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjának „ , címzetes” szövegrésze. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-

7. szám

vény 18/A. § (5) bekezdésének negyedik mondata, továbbá 18/A. § (6) bekezdésének harmadik mondata, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 4. § (3) bekezdése, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 18. § (3) bekezdése, a Hszt. 245/D. § (4) bekezdésében az „és – feltéve, ha ilyet részére megállapítottak – az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokat kell biztosítani” szövegrész, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése, a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVIII. törvény 6. § (2) bekezdése, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 12. § (2) bekezdése, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 7. § (2) bekezdésének második mondata, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. törvény 5. § (1) bekezdésének második mondata, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (6) bekezdésének elsõ mondata, az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 19. § (2) bekezdése, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 377. § (3) bekezdése, a 394. § (2) bekezdésének harmadik mondata, 395. § (4) bekezdésének negyedik és ötödik mondata, a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 70. § (2) bekezdésének második mondata.

Átmeneti rendelkezések 78. § (1) A miniszterek az általuk irányított minisztérium új szervezeti és mûködési szabályzatát úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követõ hónap elsõ napjáig hatályba lépjen. (2) A miniszterek az általuk felügyelt kormányhivatal vagy az általuk irányított központi hivatal új szervezeti és mûködési szabályzatát úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követõ harmadik hónap elsõ napjáig hatályba lépjen. (3) Az új szervezeti és mûködési szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg az e törvénynek meg nem felelõ vezetõi megbízatásokat vissza kell vonni. 79. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a kormánybiztosok, a kormánymeghatalmazottak, a kormánymegbízottak és a miniszteri biztosok e megbízatása megszûnik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy ott megjelölt jogosultságának megszûnése az érintett foglalkoztatási jogviszonyát nem érinti, õt a foglalkoztatási jogviszo-

7. szám


nyára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint be kell sorolni. 80. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a közigazgatási államtitkárok, a címzetes államtitkárok és a helyettes államtitkárok megbízatása e törvény erejénél fogva megszûnik, részükre vezetõ beosztást felajánlani nem kell, azonban megbízatásuk megszûnésére a Jt. 29. § (4)–(7) bekezdéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell. (2) Azok a közigazgatási államtitkárok, címzetes államtitkárok és helyettes államtitkárok, akiket e törvény hatálybalépését követõen hat hónapon belül bármely államigazgatási szervnél miniszterré, államtitkárrá vagy szakállamtitkárrá neveznek ki, az (1) bekezdés alapján végkielégítésre nem jogosultak, illetve azt kötelesek visszafizetni, továbbá õket a felmentési idõbõl a kinevezésüket követõen hátralevõ idõ tekintetében az (1) bekezdés alapján juttatások nem illetik meg. (3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyt az ott meghatározott esetben neveznek ki szakállamtitkárrá, e megbízatásának felmentéssel történõ megszûnése esetében a Jt. e törvény kihirdetésekor hatályos 29. § (4)–(7) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy e rendelkezések alkalmazása szempontjából közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári és helyettes államtitkári, valamint szakállamtitkári megbízatásának idejét együttesen kell figyelembe venni. (4) Ahol jogszabály közigazgatási államtitkár számára feladat- vagy hatáskört állapít meg, azt a miniszter gyakorolja. 81. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor a Kormány vagy a miniszterelnök rendeletével vagy határozatával biztosított államtitkári és helyettes államtitkári illetményre, illetõleg juttatásokra való jogosultság e törvény hatálybalépésekor megszûnik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy ott megjelölt jogosultságának megszûnése az érintett foglalkoztatási jogviszonyát nem érinti, õt a foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint be kell sorolni.

455

A Kormány 135/2006. (VI. 22.) Korm. rendelete a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól* 1. § (1) A települési önkormányzatot, a fõvárosban a kerületi önkormányzatot (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) a 2006. július 17-tõl 2006. augusztus 31-ig terjedõ idõszakra gyermekek szociális étkeztetése (a továbbiakban: nyári étkeztetés) céljából kötött felhasználású állami támogatás illeti meg. (2) Az állami támogatás célja, hogy a gyermeki jogokkal összhangban segítse a gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását. (3) Az állami támogatás elõirányzata a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 1. számú mellékletének „IX. Helyi önkormányzatok támogatásai” fejezetében szerepel. Az állami támogatás elõirányzatának összege 1,2 milliárd forint.

2. § (1) A gyermekek nyári étkeztetésének állami támogatását azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakban vállalják, hogy a (2) bekezdés szerinti gyermekek számára legalább 30 munkanapig folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak, ideértve a felmelegíthetõ ételrõl való gondoskodást is. (2) Az állami támogatásból a települési önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ, elsõsorban 10 év alatti gyermekek étkeztetésérõl gondoskodik.

(3) Ahol törvény államtitkárt megilletõ illetményt, illetve juttatásokat említ, azon államtitkárt megilletõ illetményt, illetve juttatásokat kell érteni.

(3) Amennyiben a gyermek nem a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat által szervezett nyári étkeztetésben vesz részt, a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti települési önkormányzat a 3–4. § alapján meghatározott elõirányzata terhére az adott gyermekre jutó állami támogatást átadja a nyári étkeztetést biztosító helyi önkormányzatnak.

(4) Ahol törvény helyettes államtitkárt megilletõ illetményt, illetve juttatásokat említ, azon a szakállamtitkárt megilletõ illetményt, illetve juttatásokat kell érteni.

(4) A nyári étkeztetés címén igénybe vehetõ állami támogatás egy gyermekre jutó napi összege legfeljebb 320 forint.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

* A mellékletek megtalálhatók a Magyar Közlöny 2006/75. számában.

456


7. szám

3. §

5. §

A települési önkormányzat által nyári étkeztetés céljára igénybe vehetõ elvi keretösszeget, valamint a megyénkénti elvi keretösszeget a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekek 2005. szeptember, valamint 2005. december havi együttes létszámadataiból számított átlag 20%-át alapul véve az 1. számú melléklet tartalmazza.

(1) A települési önkormányzat 2006. szeptember 15-éig a 3. számú melléklet szerint elszámol az állami támogatással az Igazgatóság felé, egyidejûleg gondoskodik a fel nem használt összeg visszautalásáról. (2) Az Igazgatóság elektronikusan összesíti a 3. számú melléklet szerinti elszámolásokat, és 2006. október 16-áig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a minisztérium részére. A minisztérium az összesített adatokat tájékoztatásul megküldi a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.

4. § (1) A települési önkormányzat jegyzõje – a gyermekjóléti szolgálat közremûködésével – 2006. június 27-éig felméri a nyári étkeztetés iránti igényeket. A felmért igények alapján a települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az illetékes megyei, fõvárosi szociális és gyámhivatalt (a továbbiakban: megyei gyámhivatal) arról, hogy a) a települési önkormányzat milyen arányban kívánja igénybe venni az 1. számú mellékletben a rá vonatkozóan megállapított elvi keretösszeget, b) a megyében esetlegesen keletkezõ elõirányzat-maradvány esetén mekkora többletigénye van a települési önkormányzatnak. (2) Amennyiben valamelyik települési önkormányzat nem vagy nem teljes egészében igényli meg az 1. számú mellékletben a rá vonatkozóan megállapított elvi keretösszeget, a megyei gyámhivatal a fennmaradó összeget – a megyében bejelentett összes többletigény és az egyes települési önkormányzatok által bejelentett többletigények arányában – szétosztja a többletigényt bejelentõ települési önkormányzatok között. (3) A megyei gyámhivatal az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja az egyes települési önkormányzatokat megilletõ elõirányzat összegét. (4) A megyei gyámhivatal a (3) bekezdés szerinti elõirányzat összegérõl 2006. július 3-áig értesíti a) a települési önkormányzatot, b) a 2. számú melléklet – papír alapon és elektronikusan történõ – megküldésével a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságát, illetve a fõvárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Igazgatóság). (5) Az Igazgatóság 2006. július 7-éig a 2. számú melléklet szerinti, elektronikusan összesített adatokat számítógépes hálózaton megküldi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére. A minisztérium az összesített adatokat tájékoztatásul megküldi a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak. (6) A minisztérium 2006. július 12-éig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 2. számú melléklet szerint igényelt állami támogatásnak a települési önkormányzatok részére történõ átutalásáról.

6. § Az e rendelet szerint igényelt támogatással az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni.

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. §-ának (3) bekezdése 2006. július 7-én lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (VI. 20.) ICSSZEM–BM–PM együttes rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 142/2006. (VI. 29.) Korm. rendelete a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

7. szám


Korm. rendelet) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A közigazgatási hivatalok a Kormány területi államigazgatási szervei.” 2. § A Korm. rendelet 3. §-ának (1)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A közigazgatási hivatalokat a Kormány az önkormányzati és területfejlesztési miniszter közremûködésével irányítja. (2) A hivatalvezetõt – pályázat alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezetõ megbízását – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter együttes javaslatára – a miniszterelnök vonja vissza. (3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású köztisztviselõ, megbízása határozatlan idõre szól.” 3. § A Korm. rendelet 3/A. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A hivatalvezetõ-helyettes minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (3) A hivatalvezetõ-helyettest – a hivatalvezetõ javaslatára – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezetõ-helyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatalvezetõ gyakorolja.”

4. § A Korm. rendelet 4. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a vezetõi megbízás és a vezetõi megbízás alóli felmentés kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ felett.” 5. § A Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetés elõkészítése során az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kikéri az igazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását ellátó miniszter, központi államigazgatási szerv vezetõje (a továbbiakban együtt: miniszter) véleményét.”

457 6. §

(1) A Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ellátja a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésének, a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a dekoncentrált szervek jogszabályban szereplõ ellenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogokat.” (2) A Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter meghatározott ügyben eljárásra az illetékességgel rendelkezõ hivatalvezetõ helyett más hivatalvezetõt jelölhet ki. (7) A központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésének, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatoknak a szakmai irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatoknak a szakmai irányítását a közigazgatási hivatalok bevonásával az önkormányzati és területfejlesztési miniszter látja el, ennek keretében gyakorolja az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogokat.”

7. § A Korm. rendelet 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hivatalvezetõ koordinációs feladat- és hatáskörében] „c) közremûködik – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által meghatározottak szerint – a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában;”

8. § A Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A több megyét érintõ, illetve a fõváros közigazgatási határán túlterjedõ – az (1) bekezdésben meghatározott – területi koordinációs feladatok ellátásáról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter gondoskodik.”

9. § A Korm. rendelet 18. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

458


[A hivatalvezetõ a köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében] „b) közremûködik az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában;”

7. szám

b) különleges külterület: a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minõsülõ terület; c) központi belterület: a közigazgatási egység központjában levõ belterület, amely a település összefüggõ, beépített része, ahol jellemzõen a közigazgatási szervek helyezkednek el; d) különálló belterület: a közigazgatási egység központi belterületével földrajzilag össze nem függõ belterület.

10. § A Korm. rendelet 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hagyja jóvá, az igazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterek egyetértésével. (3) A miniszter és a hivatalvezetõ közötti vitás kérdésekben – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elõterjesztésére – a miniszterelnök dönt.”

11. § (1) Ez a rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2. § (1) A községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fõvárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet – egyértelmû azonosíthatóságuk érdekében – helyrajzi számmal kell megjelölni. (2) A helyrajziszámozást közigazgatási egységenként külön-külön kell elvégezni. A közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elõ. (3) A közigazgatási egységhez tartozó domíniumokat a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni. (4) Helyrajziszámozás szempontjából a közigazgatási egység földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet (a továbbiakban: fekvés) alkotnak. (5) A közigazgatási egység vagy az ahhoz tartozó fekvés újfelmérése, térképfelújítása során a földrészletek korábbi, meglévõ helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni (át-helyrajziszámozni).

3. § A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelete az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelölésérõl* Az önálló ingatlanok azonosíthatósága érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) domínium: a közigazgatási egységhez tartozó, önálló KSH kóddal rendelkezõ, földrajzilag különálló egység; * A mellékletek megtalálhatók a Magyar Közlöny 2006/71. számában.

(1) A közigazgatási egységhez tartozó fekvéseket elhelyezkedésük sorrendjében – Budapest fõváros kivételével – nullás számokkal kell ellátni. A 01 számmal minden esetben a belterületet – több belterület esetén a központi belterületet – kell megjelölni (melléklet 1. ábra). (2) Budapest fõvárosban – közigazgatási egységre és fekvésre tekintet nélkül – a helyrajziszámozást a térképkészítés sorrendjében 1-gyel kell kezdeni. (3) A belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határvonalánál le kell zárni (melléklet 1. ábra). (4) Ha a különleges külterületet vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna megszakítja, az ezek által megosztott különleges külterület egyes részeit önálló fekvésként kell kezelni és nullás számmal megjelölni. Egyéb vonalas létesítmény területét a különleges külterületi fekvés határánál le kell zárni, és a fekvésen belül lévõ földrészletekkel azonos módon kell helyrajziszámozni (melléklet 1. ábra).

7. szám


(5) Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkeresztezõdés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.

4. § (1) Az egymást keresztezõ vonalas létesítményeket a következõk szerint kell helyrajziszámozni: a) ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, az alacsonyabb rendû vonalas létesítmény területét a magasabb rendû vonalas létesítmény határvonalánál le kell zárni és külön kell helyrajziszámozni; b) ha a vonalas létesítmények több szintben keresztezik egymást, a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményt pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minõsül többszintû keresztezõdésnek a vasúti vagy közúti áteresz. (2) Helyrajziszámozás szempontjából „föld felszínén” a bemérés idõpontjában talált természetes vagy mesterségesen kialakított felszínt (pl. bevágás, folyó) kell érteni. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a vonalas létesítmények rendûségének sorrendje a következõ: a) közforgalmú vasút; b) út; ezen belül a sorrend országos közút (autópálya, autóút, elsõrendû, másodrendû fõút stb.), önkormányzati közút, saját használatú út, talajút; c) gazdasági vagy iparvasút; d) folyó (folyam), csatorna, árok.

5. § (1) A közös udvarból a különbözõ tulajdonban lévõ épületek által elfoglalt területeket – ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve – önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket idõközben lebontották. (2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévõ kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben „átugrott”-ként kell kezelni.

6. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a helyrajzi szám alfanumerikus változó, amely maximum 18 karakter hosszúságú lehet.

459

(2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetûivel kell megjelölni. A magánhangzók közül csak az „A” betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûek – a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betû) – használhatók. Ha a felhasználható betûk nem elegendõek, a jelölést az „AA”, „AB”, „AC”, ..., „BA”, „BB”, „BC”, ... stb. jellel kezdve kell folytatni. Egy épületen belül a lakások helyrajziszámozását 1-tõl 999-ig lehet végezni (pl. 128265/2858/BA/118).

7. § (1) A belterületi földrészleteket a belterület központjából, több belterület esetén a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezõen, elhelyezkedésüknek megfelelõ sorrendben körkörösen – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eggyel (1-gyel) kezdõdõ folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni. (2) Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit – az egyes belterületi egységek nullás számának sorrendjében – a központi belterületnél, illetõleg az elõzõ belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következõ százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei (fõvárosi) földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) ettõl eltérõen is elõírhatja. (3) A külön jogszabályban meghatározott megyei jogú városok földrészleteit kerületenként elkülönítve is lehet helyrajziszámozni. A helyrajziszámozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. kerület földrészleteit az elõzõ kerületnél felhasznált helyrajzi számok után – szükség szerinti mennyiségû számjegy kihagyása után – a következõ ezereggyel kezdõdõ számcsoport számaival kell végezni. A megyei jogú városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes megyei földhivatal állapítja meg. (4) Budapest fõváros esetén a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. (5) Az utakat, utcákat és más közterületeket elnevezésük szerint – a 3. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák keresztezõdése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlõ szélességû utcák esetén a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként kell helyrajziszámozni. (6) Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét – Budapest fõváros kivételével – az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettõl elkülönítetten kell helyrajziszámozni.

460


7. szám

8. §

11. §

(1) A különleges külterületen belül lévõ földrészletek helyrajziszámozását – ideértve a különleges külterületi egységhez tartozó vonalas létesítmények helyrajziszámozását is – a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel – de legalább ötven szám kihagyásával – kell kezdeni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.

Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok helyrajziszámozását a befoglaló földrészlet helyrajzi számból kiindulva a 6. § szerint kell végezni.

(2) Ha a közigazgatási egységben több különálló különleges külterület van, a második és a további különleges külterületi egység földrészleteit – nullás számaik sorrendjében – az elõzõ különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.

9. § (1) A külterületi földrészleteket a központi belterület 01-es számát követõ nullás számokkal (02, 03, 04 stb.) a földrészletek elhelyezkedésének sorrendjében – ideértve a további belterületi és a különleges külterületi egységeket is – kell megjelölni. (2) A 2. § (3) bekezdés szerinti különálló egységek földrészleteit az elõzõ külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.

10. § (1) A helyrajzi számot lehetõleg a földrészlet ábrájának közepébe, az északi irányra merõlegesen, keskeny földrészletbe pedig a mértékadó hossztengellyel párhuzamos elforgatással, dõlt számokkal kell beírni oly módon, hogy a helyrajzi szám könnyen olvasható legyen. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriai alakjába nem helyezhetõ el, a helyrajzi számot ún. zászlózással is fel lehet tüntetni. (2) A közigazgatási egység áttekintõ vázlatán a belterületben és a különleges külterületben fel kell tüntetni a fekvés nullás számát, alatta zárójelben a földrészletek helyrajzi számát tól-ig. A külterületen sûrûn egymás mellett lévõ földrészletek helyrajzi számát ugyancsak tól-ig kell feltüntetni.

12. § (1) Az alrészleteket – a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, egymástól való megkülönböztetésük, valamint nyilvántartásuk érdekében – a magyar abc kisbetûivel kell megjelölni, ha az alrészletek területe a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket eléri. (2) A megjelölésre a magánhangzók közül csak az „a” betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûeket szabad használni. (3) Ha azonos, de egymással nem határos mûvelési ág egy földrészleten belül többször elõfordul – és területük külön-külön eléri a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket –, valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni. (4) Külön alrészletként kell megjelölni – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett – a külön jogszabályban meghatározott mûvelési ágakat (mûvelés alól kivett területek). (5) Ha a földrészleten belül a mûvelési ág területe (mûvelés alól kivett terület) a legkisebb területi mértéket nem éri el, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (6) Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, a földrészletet – alkalmas helyen – meg kell osztani oly módon, hogy húsznál több alrészlet egyik földrészleten se keletkezzen. A megosztás során a földrészleteket a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

13. § (1) Az alrészletek betûjelét lehetõleg az alrészlet ábrájának közepében kell elhelyezni. Abban az alrészletben, amelyben a földrészlet helyrajzi száma található, az alrészlet betûjelét a helyrajzi szám alá – ha ez nem lehetséges, mellé, szükséges esetben a helyrajzi számmal azonos módon történõ elforgatással –, a helyrajzi számtól távolabb kell feltüntetni. Vonalas létesítmény esetén az alrészlet betûjelét a hossztengelyre merõlegesen kell megírni. (2) A mûvelési ágak jelzését minden esetben az alrészlet betûjele mellett, ha a földrészlet egésze egy mûvelési ágba tartozik, a helyrajzi szám alatt kell elhelyezni.

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 14. §

461

(1) Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni: a) egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója – valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan – a földrészlet eredeti helyrajzi száma, a tört nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám (melléklet 2. ábra); b) tört helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén az új helyrajzi szám számlálója – valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan – a megosztással érintett földrészlet számlálójával azonos; nevezõje pedig az eredeti helyrajzi szám addig felhasznált legmagasabb alátörése után következõ számmal kezdõdõ sorszám (melléklet 3. ábra); c) a megosztás után keletkezõ új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettõl kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni.

ra – a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani a következõ eltérésekkel: a) új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következõ számmal kezdõdõ sorszám [melléklet 5. a) ábra]; b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására – figyelemmel a 16. §-ban foglalt rendelkezésre – a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni [melléklet 5. b) ábra]; c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévõ legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (melléklet 6. ábra).

(2) A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása (pl. telekhatár rendezés) során az érintett földrészletek helyrajzi számait – területük módosítása mellett – változatlanul kell hagyni (melléklet 4. ábra).

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részbeni megosztás az (1) bekezdés a) pontjában lévõ rendelkezés alapján is elvégezhetõ, ebben az esetben azonban a (3) bekezdés elõírásait is alkalmazni kell.

(3) Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivételével – a keletkezett új földrészleteket az (1) bekezdésben foglaltak szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni. Ha a házhelyeket több földrészlet területébõl alakították, a földrészleteket elõször a 16. §-ban foglaltak szerint össze kell vonni. Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ számmal kell kezdeni. Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal – de legalább ötven szám kihagyásával – kell kezdeni.

(3) A vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számok (1) bekezdés b) pontja szerinti összevonásáról – az (1) bekezdés a) pontja szerinti megosztással egy idõben – külön változási vázrajzot kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni az (1) bekezdés c) pontja szerinti vonalas létesítmény keletkezésekor is, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint történt a megosztás.

(4) A fõváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.

(4) Meglévõ vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módósítani. Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás elõtt több földrészletbõl állt, a határvonal módosítása után – az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 16. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – egy helyrajzi számmal kell megjelölni (melléklet 7. ábra).

16. § 15. § (1) Több földrészletet érintõ új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát – figyelemmel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak-

Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajziszámozására az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot; egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni (melléklet 8. ábra).

462


(1) Közigazgatási egységek határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. §-ban foglalt elõírások szerint kell helyrajziszámozni. (2) Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számait a csökkenõ közigazgatási egységben meg kell szüntetni, a növekvõ közigazgatási egységben pedig a következõk szerint át kell helyrajziszámozni: a) külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást általában a növekvõ közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a huszat, akkor csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket [melléklet 9. a) és b) ábra]; b) belterületi és különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a növekvõ közigazgatási egység belterületi – ha különleges külterület is van, a különleges külterület – földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel – de legalább ötven szám kihagyásával – kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot követõ százeggyel kezdve – legalább ötven szám kihagyásával – az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni; c) ha az átcsatolt belterületi vagy különleges külterületi földrészletek csatlakoznak a növekvõ közigazgatási egység belterületéhez, illetõleg különleges külterületéhez, a belterületi, illetve a különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pontban foglaltak szerint kell helyrajziszámozni.

18. § Az egyesített közigazgatási egységek földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Az egyesítésre kerülõ közigazgatási egységek közül a több földrészlettel rendelkezõ egységet kell növekvõ közigazgatási egységként kezelni, ahol a helyrajziszámozást változatlanul kell hagyni. A többi földrészletet a 17. § (2) bekezdés szerint kell át-helyrajziszámozni.

7. szám

szabályai szerint (2. §) újból kell helyrajziszámozni, a csökkenõ közigazgatási egységekben maradó földrészletek helyrajzi számait pedig változatlanul kell hagyni. A csökkenõ közigazgatási egységekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat „átugrott”-ként kell kezelni.

20. § (1) Belterületi határvonal változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni. (2) Külterületbõl belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ – és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a huszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (melléklet 10. ábra). (3) Külterületi lakott hely különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi – ha különleges külterület is van, a különleges külterületi – földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni [melléklet 11. a) és b) ábra]. (4) Belterületbõl külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számának megfelelõ alátöréseivel kell a helyrajziszámozást elvégezni [melléklet 12. a) és b) ábra]. (5) Különálló belterület külterületté minõsítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelõ alátöréseivel kell számozni [melléklet 13. a) és b) ábra].

21. § (1) Különleges külterületbõl a belterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerû alkalmazásával kell helyrajziszámozni.

19. §

(2) Különleges külterület különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

Új közigazgatási egység alakulása esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános

(3) Különleges külterületbõl a külterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

7. szám


(4) Különleges külterület külterületté minõsítése esetében a 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az át-helyrajziszámozást végrehajtani.

22. § (1) Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében azonosító jegyzéket kell készíteni. (2) Az azonosító jegyzék „változás elõtt” rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait – a régi helyrajzi számok növekvõ sorrendjében – kell bejegyezni. A „változás után” rovatban a növekvõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni. (3) A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás elõtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás elõtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességel kell egymással egyezni.

463

ket – a területek megfelelõ megváltoztatásával – változatlanul kell hagyni (melléklet 15. és 16. ábra); c) a mûvelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következõ – a földrészleten belül eddig fel nem használt – kisbetûjével kell megjelölni (melléklet 16. ábra).

24. § (1) A közigazgatási egység fekvéseiben lévõ földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni a) közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése, b) a belterület határvonalának nagymértékû változása, c) a tört helyrajzi számok nagy száma esetén szabad. (2) Átszámozást a helyrajziszámozás általános elõírásai szerint kell végezni. (3) Az átszámozáshoz az illetékes megyei földhivatalnak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elõzetes engedélyét meg kell kérnie.

23. §

25. §

(1) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket – a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön – szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstõl függetlenül kell megjelölni (melléklet 14. ábra).

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult földmérési munkáknál kell alkalmazni.

(2) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggõ, azonos mûvelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes mûvelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétõl függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érõ és ezért az összevonás elõtt más mûvelési ághoz csatolt mûvelési ágak területe az összevonás után a – külön jogszabályban meghatározott – legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (melléklet 8. ábra). (3) Mûvelési ág változása esetén az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni a következõ kiegészítésekkel: a) ha valamely alrészlet mûvelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet mûvelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az „a” betûvel kezdve – folytatólagosan – kell újra megjelölni (melléklet 15. ábra); b) ha valamely alrészlet mûvelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet mûvelési ágára, betûjelzésü-

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg kisajátítási terv készítésérõl és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet 2. mellékletének 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „28. A kisajátításra kerülõ és visszamaradó földrészleteket a helyrajziszámozásról szóló rendelet elõírásai szerint kell helyrajziszámozni.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 60. § (2) bekezdésének elsõ mondata. (4) Az Inyvhr. 3. számú melléklete a következõ új III. ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi III. és IV. pontok számozása IV. és V. pontra változik: „III. Költségviselõ adatai Költségviselõ neve (megnevezése): ............................. Költségviselõ címe (székhelye): .................................. ”

464


7. szám

(5) Az Inyvhr. 4. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

késõbb az adott idõszakot követõ negyedik hónap utolsó napjáig az MVH-hoz.”

„II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése

(2) Az R. 7. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A támogatási kérelem (1) bekezdésben meghatározott határidõn túli benyújtása esetén a közösségi rendelet 11. cikk (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra. (5) A támogatási kérelemrõl az MVH a beérkezés napjától számított négy hónapon belül dönt. (6) Az e rendeletnek megfelelõ támogatási kérelemnek az MVH helyt ad, amelyrõl határozatot hoz. A helyt adó határozatnak tartalmaznia kell az igénybe vehetõ támogatás összegét. A támogatás az MVH határozata alapján az (5) bekezdés szerinti határidõn belül kerül átutalásra a kérelmezõ által – a Regisztrációs rendelet szerinti – ügyfélregisztrációs rendszerben megadott bankszámlaszámra.”

A neve

település

Az ingatlan Az ingatlan fekvése helyrajzi száma

” Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 46/2006. (VI. 19.) FVM rendelete a 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet módosításáról

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A jóváhagyási kérelmeket az MVH a beérkezéstõl számított százhúsz napon belül bírálja el.”

2. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kérelmezõ az e rendelet 3. számú melléklete szerinti támogatási kérelmét a 2006. január 1. és 2006. március 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: I. idõszak), valamint a 2006. április 1. és az intézmény nyári szünetének hivatalos kezdõ idõpontja közötti idõszakban (a továbbiakban: II. idõszak) kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, idõszakonként egy alkalommal nyújthatja be leg-

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylésére, folyósítására és elszámolására vonatkozóan a következõket rendelem el.

1. § E támogatás szolgál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi X L I I I . t ö r v é n y mó d o s í t á s á r ó l sz ó l ó 2 0 0 5 . é v i CLXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szolgálatteljesítési idõcsökkentés támogatására.

7. szám


(1) A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok igényelhetik a készenléti jellegû beosztásban dolgozók részére 2006. év elsõ félévére ténylegesen kifizetett túlórák arányában. (2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 84. §-ának figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult tûzoltóparancsnok köteles a Hszt. 84. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított referenciaidõszakra szóló szolgálati idõkeretet elõre meghatározni és arról az érintetteket tájékoztatni. Az (1) bekezdésben meghatározott túlóraként azon szolgálatteljesítési idõmennyiség vehetõ figyelembe, amely a referenciaidõn belül teljesítendõ 52 órás szolgálati idõkeret mértékét meghaladja, és nem lehet több a szolgálatteljesítési idõ csökkentésébõl keletkezõ túlszolgálat mértékénél. (3) E rendelet értelmében csak az az idõmennyiség minõsül túlszolgálatnak, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelõen a rendszeresített létszámnak a készenléti szerekre kötelezõen történõ beosztása mellett keletkezik. A referenciaidõszakban a betöltetlen létszámhely miatt keletkezett túlszolgálat e támogatás terhére nem számolható el. (4) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás.

3. § (1) A támogatási igényeket a helyi önkormányzatok e rendelet 2. melléklete szerinti igénylési adatlapon 2006. július 13-ig megküldik a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság). (2) Az (1) bekezdés szerinti igénylési adatlap kitöltésének alapjául az e rendelet 1. mellékletét képezõ adatlap szolgál, amelyet – kitöltve – a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó önkormányzat köteles megõrizni, és ellenõrzés esetén az arra jogosult szervnek bemutatni.

465

(3) Az Igazgatóság öt munkanapon belül megvizsgálja az igénylés szabályszerûségét és – hiányosság észlelése esetén – az igénylõ önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül van lehetõség. (4) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat megyénként, településsoros bontásban – e rendelet 3. melléklete szerinti adatlapon, elektronikus formában is – 2006. augusztus 4-ig megküldi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részére. (5) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az Igazgatóságtól kapott adatok alapján, a 2. § (1)–(2) bekezdése szerint számított túlórák arányában elkészíti a rendelkezésre álló támogatási összeg felosztását, és az augusztus havi nettó finanszírozás keretében rendelkezik a támogatások helyi önkormányzatok részére történõ utalásáról.

4. § (1) A támogatás felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenõrzik. (2) A jogtalanul igénybe vett támogatást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. (3) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

Dr. Lamperth Mónika s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter

466

1. melléklet a 2/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez Lapszám:

FF

ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tĦzoltó dolgozóinak 2006. I. félévi túlszolgálati díjának megállapításáról Helyi önkormányzat neve: KSH kódja (7 karakter): Költségvetési szerv törzsszáma:

Hivatásos Önkormányzati TĦzoltóság neve: címe:

Beosztási illetmény

Rendfokozati illetmény Ft

1

2

3

4

6

7

8

9

10

Túlszolgálati díj

Tényleges összege 2006. január 1-jétĘl

Havi rendszeresített illetmény összesen

Ft

Ft

Ft/óra

14

15

Besorolás szerinti kötelezĘ illetménypótlékok havi összege

Tényleges összeg

Jogcím

Ft 11

Polgármester: ..............................

12 a

b

P. H.

13 c

d

a

b

c

d

Tûzoltóparancsnok: .................

P. H.

7. szám

Dátum: .......................................................

5

Jogcím

Rendfokozati állománycsoport

Fizetési fokozat

Beosztási kategória

Azonosító száma

Besorolási osztály

Dolgozó neve

Illetménykiegészítés


Sorszám

Illetmény Havi alapilletmény tényleges összege 2006. január 1-jétĘl

Lapszám: FF

Kitöltés elĘtt az útmutatót át kell tanulmányozni!

7. szám

2. melléklet a 2/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez

IGÉNYLÉSI ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tĦzoltó dolgozója részére 2006. I. félévre kifizetett túlszolgálati díjról Helyi önkormányzat neve: KSH kódja (7 karakter): Költségvetési szerv törzsszáma:

Dolgozó neve

Azonosító száma

1

2

3

Túlszolgálati díj

2006. I. félévében teljesített túlszolgálati óra

Ft/óra

1–6. hónapokra összesen

Járandóság

Kifizetett

Kifizetésre kerülĘ

4

5

6

7

8

2006. I. félévi túlszolgálati díj


Sorszám

Hivatásos Önkormányzati TĦzoltóság neve: címe:

Összesen

Polgármester: ......................................

P. H.

Tûzoltóparancsnok: ....................

P. H.

467

Dátum: .......................................

468

3. melléklet a 2/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez

ÖSSZESÍTė LAP a helyi önkormányzati tĦzoltóságok hivatásos állományú tagjai szolgálati idĘ csökkentésének túlszolgálati díj megváltásával történĘ többletkiadásáról megyénként MEGYE:

Önkormányzat

2006. I. félévben teljesített túlszolgálat

2006. I. félévi túlszolgálati díj

Sorszám Neve

Létszáma

Óraszáma

Kifizetett

Kifizetésre kerülĘ

Összes túlszolgálati díj (6.+7.)

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.


KSH kódja

Megye összesen:

Dátum: ........................................

................................................................................................... P. H.

Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatósága

7. szám

igazgató

7. szám


III. rész Az Alkotmánybíróság 26/2006. (VI. 15.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot:

469

tartalmazza az indítványozó által kifogásolt rendelkezést. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben elbírálta.

II. Az indítvány elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok: 1. Az Alkotmánynak az indítványban említett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 16/2005. (XII. 30.) számú, az ivóvíz-szolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete 2. §-ának a) pontja alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést 2006. december 31-i hatállyal megsemmisíti.

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabálya: „16. § (1) A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”

2. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt az indítványt, hogy kötelezze a DRV Rt.-t a szerzett haszon visszafizetésére.

3. Az Ámt. szabálya: „7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.” „8. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mûködõ vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. [...] (3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan mûködõ vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.” „9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó elõírásokkal. (2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minõség, a határidõ, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.” „11. § (1) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenõleges hatálya nem lehet.” „Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez Hatósági áras termékek I. Legmagasabb ár [...]

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az Iszkaszentgyörgy Önkormányzat képviselõ-testülete által 2000. november 29-i ülésén az ivóvízszolgáltatás kéttényezõs díj megállapításáról alkotott 20/2000. (XI. 30.) számú rendeletét és semmisítse meg azt, mert a rendeletnek a rendelkezésre állási díjról szóló szabálya ellentétes az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésével. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzat az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján jogosult ugyan a vízdíjat meghatározni, de a törvény nem teszi lehetõvé a fogyasztás nélkül történõ fizetési kötelezettség megállapítását. Az indítványozó egyik beadványában azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze „a DRV Rt.-t a törvénytelenül szerzett haszon visszafizetésére”. Az indítvány beadását követõen a támadott rendelet hatályát vesztette, de a hatályos szabály, az Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 16/2005. (XII. 30.) számú, az ivóvíz-szolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete (a továbbiakban: R.) is

470


B) Szolgáltatások [...] 05511 Az önkormányzati tulajdonú víziközmûbõl szolgáltatott ivóvíz díja települési önkormányzat – fõvárosban a Fõvárosi Önkormányzat – képviselõ-testülete” 4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályai: „13. § (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja – termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti – azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.” 5. Az R. támadott szabálya: „2. § Az ivóvíz szolgáltatási díjának megállapítása kéttényezõs díj alkalmazásával történik a következõk szerint: a) rendelkezésre állási díj: 275 Ft/hó + 15% áfa vízbekötésenként (fõ- és mellékmérõnként)”

III. Az indítvány megalapozott. Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, ez a rendelet azonban nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése az Alkotmány szabálya alapján úgy rendelkezik, hogy a képviselõ-testület rendeletalkotási joga a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazásban meghatározott kérdésekre terjed ki. A Vtv. 13. §-ának (3) bekezdése szerint a közüzemi szolgáltatással nyújtott vízért díjat kell fizetni, az önkormányzati víziközmûbõl szolgáltatott ivóvíz díja azonban nem szabad megállapodástól függ, hanem az Ámt. 7. §-ának (1) bekezdése és mellékletének B) pontjában meghatározott listában szereplõ 05511 számú tétel szerint hatóság határozza meg. Ez a hatóság az Ámt. hivatkozott szabályai alapján a helyi önkormányzat. Az Ámt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a hatósági árat jogszabályban kell közzétenni. Az önkormányzati rendelet kibocsátására tehát az Ámt. ad felhatalmazást, de egyúttal megszabja a hatósági ár meghatározásának feltételeit. A 8. § külön a legmagasabb és külön a legalacsonyabb hatósági ár meghatározásának szempontjait úgy állapítja meg, hogy a vállalkozó mûködésének fedezete biztosított legyen. Sem az Ámt., sem a Vtv. díjra vonatkozó rendelkezése

7. szám

nem tesz azonban említést rendelkezésre állási díj kötelezõ megfizetésérõl, hanem csak a nyújtott szolgáltatás árát említi. Az Alkotmánybíróság az 1108/H/1995. AB határozatban, valamint a 447/H/1996. AB határozatban úgy foglalt állást, hogy nem ütközik az Ámt. rendelkezéseibe a fizetendõ vízdíj több tényezõ alapján történõ meghatározása, de a fogyasztott víz mennyiségére a vízdíj kiszámításánál mindenképpen figyelemmel kell lenni (ABH 1996, 722, 724.; ABH 2001, 1178, 1180.). A vízdíj meghatározásával foglalkozó egyik határozatában ezzel szemben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Ámt. 8. §-a az önkormányzat számára mérlegelési jogot biztosított a vízdíj összegének megállapítására, de a rendeletalkotásnál szigorúan értelmezte a jogszabályban adott felhatalmazás kereteit [29/1996. (VII. 3.) AB határozat, ABH 1996, 277, 279, 280.]. Azonos alapon áll az Alkotmánybíróságnak az a határozata, amely egy önkormányzat képviselõ-testületének olyan rendeletét bírálta el, amely közszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban rendelkezésre állási díj fizetését írta elõ. Ez a határozat is a jogszabályban adott felhatalmazás kereteinek túllépését és ezért az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állapította meg [27/2003. (V. 30.) AB határozat, ABH 2003, 796, 799.]. A jelen esetben az R. támadott szabálya a fogyasztott víz mennyisége alapján számított díjon felül a fogyasztástól független díjtétel megfizetését is elõírja. Ezért az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az R. az Ámt. és a Vtv. vonatkozó rendelkezéseitõl eltért. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. rendelkezésre állási díjat megállapító szabálya alkotmánysértõ és ezért ezt a szabályt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. §-ának (1) bekezdése szerint azt a jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az errõl szóló határozatnak a hivatalos közlönyben való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A 43. § (4) bekezdése szerint azonban az Alkotmánybíróság a jogszabály hatályon kívül helyezésének idõpontját ettõl eltérõen is meghatározhatja. A jelen esetben a közösség részére nyújtott szolgáltatás mûködési feltételeit veszélyeztethetné, ha a vízdíj összegének felülvizsgálatára nem állna rendelkezésre felkészülési idõ. Ezért az Alkotmánybíróság a megsemmisítés idõpontját a rendelkezõ rész szerint határozta meg. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. §-a pontosan meghatározza. A törvény szerint nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe pénzkövetelések elbírálása. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. §-ának b) pontja alapján visszautasította az indítványozónak azt a kérelmét, hogy az Alkotmánybíró-

7. szám


ság kötelezze a DRV Rt.-t a szerzett haszon visszafizetésére. Az Alkotmánybíróság a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételérõl az Abtv. 41. §-a alapján rendelkezett. Dr. Bagi István s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k., elõadó alkotmánybíró

471

A Miniszterelnök 40/2006. (VI. 30.) ME határozata címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (1) bekezdése alapján – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter javaslatára – Fehér Lászlónénak, Káposzta Józsefnek és dr. Sinka Józsefnek címzetes fõjegyzõi címet adományozok. Gyurcsány Ferenc s. k.,

Alkotmánybírósági ügyszám: 454/B/2002.

miniszterelnök

IV. rész Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közleménye pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása pályázat 2006. évi eredményeirõl Település

Abasár Abaújvár Acsa Acsa Annavölgy Arka Babarc Bajna Bataapáti Baté Belvárdgyula Berente Bernecebaráti Boldogkõváralja Borsodgeszt Borsodgeszt Bp. X. ker. Budajenõ Bükkaranyos Bükkaranyos Cered Cikó

Típus

pince partfal pince partfal partfal partfal pince pince partfal partfal pince partfal pince pince partfal pince pince pince partfal pince partfal partfal

Igényelt támogatás M Ft

3,239 8,880 5,040 5,808 8,340 9,468 8,400 3,554 10,880 7,600 1,800 9,324 6,880 7,129 7,994 4,400 20,000 5,600 6,850 7,448 8,344 5,920

Támogatás M Ft

0,000 4,000 3,000 0,000 5,500 0,000 3,500 3,000 5,500 6,500 0,000 0,000 2,000 3,500 5,000 2,000 0,000 4,000 6,000 4,000 0,000 5,500

Elutasítás indoka

4

4 4

4 4

4

4

472

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Település

Cserépváralja Dorogháza Dunaföldvár Dunaszentmiklós Eger Eger Eger Eger Egerszalók Egerszólát Erdõbénye Erdõbénye Értény Erzsébet Fazekasboda Feked Füzérradvány Galgagyörk Geresdlak Gönc Göncruszka Gyód Gyöngyöspata Gyöngyöspata Harc Harsány Hatvan Hatvan Hejce Hidas Igar Jásd Kács Kesztölc Keszü Kisnyárád Kisvejke Kocsola Köblény Lad Lad Legénd Lesencefalu

Típus

partfal partfal pince partfal pince partfal pince pince pince pince partfal pince partfal pince pince partfal pince partfal partfal pince pince partfal partfal pince partfal pince partfal pince pince partfal partfal partfal partfal partfal partfal partfal partfal partfal partfal partfal pince partfal partfal


8,505 11,058 6,600 11,108 3,219 4,062 1,990 6,942 5,163 6,171 5,131 10,822 10,720 6,720 4,050 4,064 8,266 7,680 8,388 3,850 3,650 13,140 10,374 7,000 6,240 4,768 6,330 2,400 10,800 6,300 6,080 10,976 7,308 6,477 15,549 8,190 5,360 7,600 6,723 8,272 7,520 8,314 9,136

7. szám Támogatás M Ft

5,000 6,000 0,000 8,000 0,000 0,000 0,000 0,000 2,500 4,500 5,000 6,000 8,000 3,500 3,500 0,000 4,000 3,500 4,000 3,500 3,000 5,000 5,000 4,000 5,000 3,500 0,000 0,000 4,500 6,000 5,000 5,500 4,000 6,000 5,000 4,000 5,000 4,000 4,000 6,000 3,500 5,000 8,000

Elutasítás indoka

4 4 3 4 4

4

1 4

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Település

Liptód Liptód Lovasberény Lovasberény Mád Magyarnándor Maráza Márok Miskolc Miskolc Monyoród Mórágy Mõcsény Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagymaros Nagyrada Nagyvejke Nemti Nógrádkövesd Nógrádsáp Noszvaj Olasz Ostoros Ostoros Ostoros Ozora Parád Pécs Perbál Perõcsény Perõcsény Piliscsév Pilisszántó Püspökhatvan Rezi Romonya Sály Sály Simonfa Szálka Szécsény Szederkény

Típus

partfal pince partfal pince pince partfal partfal pince partfal pince partfal partfal partfal partfal pince partfal partfal partfal partfal partfal partfal pince pince partfal partfal pince partfal partfal partfal pince partfal pince partfal pince partfal partfal partfal pince partfal partfal partfal partfal pince


11,124 2,995 15,640 2,625 7,000 7,939 12,969 9,600 15,000 15,000 12,825 9,520 9,840 9,510 8,720 13,475 25,431 9,000 12,266 7,307 10,450 7,628 6,080 8,458 7,991 5,307 5,600 13,475 15,000 6,324 7,826 9,000 2,800 4,233 3,320 8,626 2,062 3,859 7,002 38,404 9,450 23,344 6,860

473 Támogatás M Ft

4,500 2,000 0,000 1,000 5,000 0,000 5,000 3,500 0,000 0,000 5,000 7,500 0,000 5,000 4,000 0,000 7,500 7,000 5,500 5,000 0,000 3,500 3,500 8,000 0,000 3,500 5,500 6,000 0,000 3,000 5,000 3,000 2,500 0,000 0,000 5,000 0,000 2,500 3,50 0,000 5,500 0,000 3,500

Elutasítás indoka

3

4

4 4

4

2

2

4

4

4 4 3

4 4


474 Település

Szellõ Szin Szob Szomolya Szõkéd Tállya Telkibánya Tevel Tolcsva Tordas Tornaszentjakab Töttös Ugod Újpetre Úny Úri Úri Vál Velény Véménd Vértesacsa Villány Villánykövesd Vilmány Visegrád Visegrád Vizsoly Zabar Zebegény Zengõvárkony Összesen Összesen Összesen

Típus

pince partfal partfal partfal pince pince partfal partfal pince partfal partfal pince partfal pince partfal pince partfal partfal pince pince partfal pince pince pince partfal pince pince partfal partfal partfal pince partfal


3,672 8,888 8,781 7,021 3,958 7,920 5,680 9,360 4,200 8,616 19,188 7,376 12,320 8,560 7,437 1,626 9,243 9,835 2,475 6,784 9,870 11,600 9,000 5,653 4,044 7,042 5,728 9,582 7,232 8,190 354,246 783,384 1 137,630

7. szám Támogatás M Ft

3,000 8,500 5,000 3,500 3,000 4,000 5,500 5,000 3,500 8,500 5,000 4,500 6,500 3,500 5,000 1,500 6,000 7,000 0,000 4,000 5,000 4,000 3,500 3,500 4,000 3,500 3,500 4,500 6,000 8,000 154,000 346,000 500,000

Elutasítás indoka

2

Elutasítási indok: 1. Határidõre nem számolt el. 2. Hiányos pályázat, leggyakrabban a jogerõs építési engedély hiánya. 3. Tartalmilag a kiírásnak nem felel meg. 4. Forráshiány. A fentiekkel a 2006. évre jóváhagyott 500,00 M Ft költségvetési támogatási keret utaltatásra került. A támogatások (és az önrészek) felhasználása elszámolásának részletes szabályait a 6/2006. (II. 8.) BM rendelet tartalmazza.

7. szám


Pályázati felhívás az egycsatornás gyûjtõkémények (termofor kémények) felújításának támogatására (Kódszám: LKFT-2006-LA-7) A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésrõl szóló 2005. évi CLIII. törvényben (továbbiakban: költségvetési törvény) biztosított forrásokból a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (2) bekezdése alapján az alábbi pályázatot teszi közzé: I. A támogatás célja A támogatás célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelõ, gáztüzelõ-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyûjtõkéményeinek (a továbbiakban: termofor kémény) biztonságtechnikai felújítása. II. A pályázók köre A pályázat során csak azok a települési önkormányzatok – beleértve a fõvárosi önkormányzatot és fõvárosi kerületi önkormányzatokat is – (a továbbiakban: pályázók) nyerhetnek el központi támogatást, amelyek maguk is pályázat útján mûködtetett támogatási rendszert hoznak létre – rendeleti úton – a közigazgatási határaikon belül elhelyezkedõ társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak termofor kéményeinek biztonságtechnikai felújításának elõsegítésére. Nem vehet részt a pályázaton az a pályázó, amelynek 60 napon túli meg nem fizetett köztartozása van, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll. III. A pályázati feltételek A pályázat keretén belül a legalább 8 lakással rendelkezõ lakóépületekben 1 lévõ kettõsfalú, illetve egyesített falú gyûjtõkémények, valamint az ezekhez kapcsolódó füstcsövezés olyan felújítási munkálataira igényelhetõ támogatás, amelynek eredményeként biztosítható a tüzelõberendezések által elõállított, jelenleg a termofor kéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok lakásokba, illetve egyéb helyiségekbe történõ és az életbiztonságot veszélyeztetõ visszaáramlásának megakadályozása. A kéményfelújítás során csak olyan megoldások alkalmazhatók, amelyek érvényes építõipari mûszaki engedéllyel rendelkeznek. A felújítás során az épületben lévõ valamennyi termofor kéményt – az állapotának megfelelõen – fel kell újítani. Nem nyújtható támogatás a termofor kéményekbe bekötött tüzelõberendezések cseréjéhez, illetve javításához, felújításához.

1 A támogatás tárgya csak teljes épület, vagy dilatációval határolt épületrész lehet (a továbbiakban együtt: épület).

475

Nem igényelhetõ támogatás a pályázat benyújtása elõtt már megkezdett beruházáshoz.2 IV. A pályázattal elnyerhetõ támogatás A pályázaton az egycsatornás gyûjtõkémények felújításának bekerülési költségéhez vissza nem térítendõ állami támogatás igényelhetõ. Az igényelt állami támogatás mértéke a bekerülési költség maximum 40%-a, de lakásonként legfeljebb 80 000 forint lehet. A pályázónak a teljes bekerülési költség és a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség megosztását a pályázatban be kell mutatnia. A költségmegosztás a termofor kémények felújítási költségei vonatkozásában a következõ: – pályázó önkormányzat a bekerülési költség 30%-a, – lakástulajdonosok a bekerülési költség 30%-a, – vissza nem térítendõ állami támogatás maximum a bekerülési költség 40%-a, de nem haladhatja meg a 80 000 Ft/lakás összeget 3. Az önkormányzat, illetve a többi lakástulajdonos – az adott épület esetében – átvállalhatja részben vagy egészben az egyes lakástulajdonost terhelõ saját részt. A lakástulajdonosok az önkormányzatot terhelõ saját részt részben vagy egészben átvállalhatják. Az önkormányzat saját erõként beszámíthatja: 1. az önkormányzat tulajdonában lévõ saját pénzeszközöket; 2. a projekt finanszírozására felvenni tervezett, vagy felvett pénzintézeti kölcsönt; 3. más költségvetési forrásból származó, e célra felhasználható, készpénzben, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendõ támogatást, valamint egyéb adományt4. Ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás összege abban az esetben sem nõ, ha a pályázónak (tulajdonos/ok és az önkormányzat) a beruházás megvalósítása során a pályázatban megjelölthöz képest többletköltségei merülnek fel. Ezt a pályázónak saját forrásából kell finanszírozni. V. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje 1. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon nyújtható be.

2 A R. 39. § (6) bekezdése szerint: „A pályázat benyújtása elõtt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés idõpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontját, egyéb program esetén az elsõ pénzügyi kifizetés idõpontját kell tekinteni.” 3 Minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehetõ figyelembe. 4 Támogatásként, adományként csak készpénz számítható be, tehát például közhasznú munka, harmadik személy által felajánlott építési anyag nem!

476


2. A pályázat részletes feltételeit a Pályázati útmutató tartalmazza. A pályázati formanyomtatványok és a Pályázati útmutató az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal internetes honlapjáról letölthetõ (www.oleh.hu). A formanyomtatvány nem változtatható sem tartalmában, sem alakjában. 3. A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen, hiánytalanul, azaz a pályázati formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 4. A pályázatot 1 eredeti példányban, zárt borítékban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Kettõ kg alatt levélként: Lakáspályázatok Kódszám: LKFT-2006-LA-7 Budapest Pf. 41. 1441 Kettõ kg felett csomagként: Lakáspályázatok Kódszám: LKFT-2006-LA-7 Budapest Rb. 2. 1448 5. A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázatonként egyszeri, 20 000 Ft összegû pályázati díjat kell fizetni. 6. A pályázatok befogadása folyamatos, benyújtási határidõ: 2006. szeptember 29. A támogatási keret kimerülése esetén a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter hirdetményt tesz közzé, és a pályázatok befogadását leállítja.

Pályázati felhívás lakbértámogatásra (Kódszám: LBT-2006-LA-8) A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvényben (továbbiakban: költségvetési törvény) biztosított forrásokból a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 32/D. § alapján az alábbi pályázatot teszi közzé:

7. szám

I. A támogatás célja A támogatás célja a nem állami és nem önkormányzati tulajdonban lévõ bérlakásban lakó, a R.-ben meghatározott feltételeknek megfelelõ jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelõ bérlõk lakbérmegfizetésének támogatása. II. A pályázók köre A pályázat során azok a települési önkormányzatok – beleértve a fõvárosi önkormányzatot és a fõvárosi kerületeket is – (továbbiakban: önkormányzat) nyerhetnek el állami támogatást, amelyek szabályozzák a lakbértámogatás igénybevételének részletes szabályait, valamint az állami támogatással legalább megegyezõ összegû saját forrást a lakbértámogatásra fordítanak. Nem vehet részt a pályázaton az a települési önkormányzat, amelynek 60 napon túli meg nem fizetett köztartozása van, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll. III. Fontosabb pályázati feltételek Központi lakbértámogatást igényelhet az önkormányzat az általa felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati és nem állami tulajdonban lévõ bérlakásban lakó, a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó lakást bérlõ számára, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: – a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (4) bekezdésének b)–e) pontjában foglalt – a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó – mértékeket, – a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelemhatárt, – a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelmérõl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § szerinti – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként elõírt – vagyon mértékét. – A lakbértámogatás nyújtásának feltétele, hogy a lakás tulajdonosa a bérleti szerzõdésben hozzájáruljon ahhoz, hogy az önkormányzat az adóazonosító adatait megküldje az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságának. IV. A pályázattal elnyerhetõ támogatás A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint, ezzel legalább azonos összegû lakbértámogatást pedig az önkormányzat saját forrásaiból nyújt a bérlõnek. Vissza nem térítendõ támogatásnak minõsül a R. szerint biztosított lakbértámogatás a központi forrásból, valamint az önkormányzat saját forrásából biztosított összege. A központi lakbértámogatás a pályázatban legfeljebb három egymást követõ évre igényelhetõ.

7. szám


Az önkormányzat a tárgyhónapot követõ minden hónap 5-éig elszámol az általa a bérlõknek kifizetett lakbértámogatással, és azt megküldi a hivatalnak. A hivatal a tárgyhónapot követõ hó 25-éig gondoskodik az önkormányzat által elszámolt központi lakbértámogatás utólagos folyósításáról. A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerzõdésben meghatározott feladatok elvégzését követõen. V. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje: 1. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványokon nyújtható be. 2. A pályázat részletes feltételeit a Pályázati útmutató tartalmazza. A pályázati formanyomtatványok és a Pályázati útmutató az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapjáról letölthetõ (www.oleh.hu). A formanyomtatvány nem változtatható sem tartalmában, sem alakjában. 3. A pályázatot a Pályázati útmutatóban közölteknek megfelelõen, hiánytalanul, azaz a pályázati formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az elõírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. 4. A pályázatot 1 eredeti példányban, zárt borítékban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Kettõ kg alatt levélként: Lakáspályázatok Kódszám: LBT-2006-LA-8 Budapest Pf. 41. 1441 Kettõ kg felett csomagként: Lakáspályázatok Kódszám: LBT-2006-LA-8 Budapest Rb. 2.

477

Makó és Térsége Egészséges Környezetéért Közalapítvány alapító okirata Makó város, Apátfalva község, Földeák község, Kiszombor község, Magyarcsanád község, Maroslele község önkormányzati képviselõ-testületei a polgári törvénykönyv 74/G. § alapján jogi személyként mûködõ közalapítványt hoznak létre önkormányzati közfeladat folyamatos biztosítása céljából. 1. A közalapítvány elnevezése: Makó és Térsége Egészséges Környezetéért Közalapítvány (a továbbiakban közalapítvány). 2. A közalapítvány alapítói: – Makó Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6900 Makó, Széchenyi tér 22., képviseli: dr. Buzás Péter polgármester, – Apátfalva Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6931 Apátfalva, Templom u. 69., képviseli: Szentesi József polgármester, – Földeák Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6922 Földeák, Szent László tér 1., képviseli: Vass Imre polgármester, – Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselõtestülete 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8., képviseli: Szegvári Ernõné polgármester, – Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6932 Magyarcsanád, Templom tér 1., képviseli: Farkas Jánosné polgármester, – Maroslele Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6921 Maroslele, Szabadság tér 1., képviselõ: Szõnyi Erzsébet polgármester. 3. A közalapítvány székhelye: 6900 Makó, Széchenyi tér 22. A közalapítvány székhelyéül szolgáló ingatlant Makó Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete alapító biztosítja a közalapítvány számára.

1448 5. A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázatonként egyszeri, 20 000 Ft összegû pályázati díjat kell fizetnie. 6. A pályázatok befogadása folyamatos, a végsõ benyújtási határidõ: 2006. szeptember 29. A támogatási keret kimerülése esetén a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter hirdetményt tesz közzé és a pályázatok befogadását leállítja.

4. A közalapítvány célja: az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése alapján az alapítók kötelezõ feladatát képezõ csapadékelvezetés, csatornázás elõsegítése, megvalósítása Makó, Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád és Maroslele települések közigazgatási területén. 5. A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak semmilyen támogatást nem nyújt, illetve azoktól semmilyen támogatást nem fogad el, közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem végez, országgyûlési képviselõi, illetve önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

478


6. A közalapítvány jellege, csatlakozás a közalapítványhoz A közalapítvány nyílt, ahhoz felajánlásokkal bárki csatlakozhat, amennyiben elfogadja a közalapítvány céljait és mûködési szabályait, feltéve, hogy csatlakozási kérelmét a kuratórium jóváhagyja. Ennek során a kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetrõl, intézményrõl vagy magánszemélyrõl rendelkezésre álló információkat és – célhoz kötött felajánlás esetén – a megjelölt célt mérlegelni. Elnapolhatja a csatlakozás jóváhagyását, amennyiben a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyrõl további információbekérést tart indokoltnak. Elutasíthatja azon célhoz kötött ajánlások elfogadását, amelynek esetében a megjelölt cél nem, vagy csak részben illeszkedik a közalapítvány alapító okiratában rögzített célokhoz. A kuratórium köteles elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek esetében a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyt erre méltatlannak ítéli, továbbá az olyan célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes a közalapítvány alapító okiratában rögzített célokkal. 7. A közalapítvány vagyona A közalapítvány induló vagyonát az alapítók az alábbi pénzbeli befizetések teljesítésével biztosítják: Makó Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete: 12 487 104 Ft Földeák Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete: 100 000 Ft Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete: 100 000 Ft Apátfalva Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete: 1 615 500 Ft Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselõtestülete: 1 488 000 Ft Maroslele Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete: 1 239 000 Ft Az alapítók által rendelkezésre bocsátott összesen 17 029 604 Ft-ot (tizenhétmillió-huszonkilencezer-hatszáznégy forintot) kötelesek a jelen alapító okirat aláírásától számított 15 napon belül az OTP Bank Rt.-nél nyitott letéti számlára elhelyezni, melyrõl névre szóló igazolást kapnak. A közalapítvány nyilvántartásba vételét követõen a közalapítvány képviseletére jogosult OTP Bank Rt.-nél bankszámlaszerzõdést köt. A közalapítvány az alapító vagyonnak évente legfeljebb 0,01%-át használhatja fel mûködése költségeinek fedezetére. Az alapítói vagyont növeli a csatlakozók által befizetett összeg és az alapítói vagyon kamata. 8. A közalapítvány vagyonának kezelése A közalapítvány kezelõje és legfõbb döntéshozó szerve a kuratórium, amely gondoskodik a közalapítvány kezelésérõl és céljai megvalósításáról.

7. szám

Az alapító 10 tagból álló kuratóriumot jelöl ki. A kuratórium elnöke: Rotár Viorel, anyja neve: Higyisán Ilona, lakcíme: 6900 Makó, Kálvin u. 48. A kuratórium tagjai: – Sarró Ferenc, anyja neve: Csányi Veronika, lakcíme: 6900 Makó, Teleki L. u. 7., – Németh Sándor, anyja neve: Kanyó Julianna, lakcíme: 6900 Makó, Ráday u. 18., – Vargáné Nagy Éva, anyja neve: Baranyi Erzsébet, lakcíme: 6900 Makó, Hunyadi u. 13/B fszt. 3., – Benkõ Béla, anyja neve: Varga Julianna, lakcíme: 6900 Makó, Széchenyi tér 14–16. V/44., – Árva Béla, anyja neve: Csuri Piroska, lakcíme: 6921 Maroslele, Vásárhelyi u. 13., – Kerekes Gézáné, anyja neve: Veréb Ilona, lakcíme: 6931 Apátfalva, Templom u. 119/A, – Búzásné Vízi Judit, anyja neve: Szûcs Judit, lakcíme: 6922 Földeák, Béke u. 5., – Borsos Józsefné, leánykori név: Kiss Mária, anyja neve: Szentesi Anna, lakcíme: 6932 Magyarcsanád, Állomás u. 17., – dr. Szilágyi Dezsõ, anyja neve: Keló Erzsébet, lakcíme: 6775 Kiszombor, Rákóczi u. 12/A. A kuratórium elnökének és tagjainak kijelölése a közalapítvány jogerõs bejegyzésétõl 2010. december 31-éig tart. A kuratórium elnöke és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek, és ismételten is kijelölhetõek ezen feladat ellátására. A kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosultak. A kuratóriumi tisztség megszûnik: – a kijelölés lejártával, – a tag halálával, – lemondással, – a tag, illetve a kuratórium egészének [Ptk. 74/C. § (6)] az alapító által történõ visszahívásával, – a közalapítvány megszûnésével. 9. A kuratórium mûködése: A kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon a kuratórium tagjainak több mint fele jelen van és az összehívás szabályszerûen történt. Határozatképtelenség esetén a kuratóriumi ülést 14 napon belül változatlan napirenddel ismételten össze kell hívni. A megismételt ülés is akkor határozatképes, ha a kuratórium tagjainak több mint fele jelen van.

7. szám


A kuratórium ülését a kuratórium elnöke – akadályoztatása esetén az általa kijelölt kuratórium tagja – hívja össze. Az ülést a napirendre tûzött javaslatokhoz tartozó írásos anyagok megküldésével úgy kell összehívni, hogy a meghívó és az írásos anyagok megküldése és az ülés idõpontja között legalább 8 napnak kell eltelnie. A kuratórium döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a határozati javaslat az elõterjesztés szerinti tartalommal elvetettnek tekintendõ. A kuratórium tagjainak minõsített (kétharmados) szótöbbséggel hozott határozat szükséges a szervezeti és mûködési szabályzat, az éves gazdálkodási terv és költségvetés, az éves gazdálkodási beszámoló és a mérleg elfogadásához. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: – a közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatának és belsõ szabályzatának elfogadása, módosítása, – a kuratórium ügyrendjének kialakítása, – a közalapítvány éves munkatervének, gazdálkodási tervének, költségvetésének, gazdálkodási beszámolójának, mérlegének elfogadása, illetve jóváhagyása, – a csatlakozási kérelmek jóváhagyása, – a könyvvizsgáló megbízása, díjazásának megállapítása, szerzõdésének felmondása, – javaslattétel az alapítóknak a kuratórium elnökének vagy a tagjának visszahívására. A kuratórium könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a mûködéssel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a kuratórium külsõ pénzügyi szervet, szakértõt bízhat meg díjazás ellenében. A kuratórium a közalapítvány mûködésérõl és gazdálkodásáról évente az alapítónak beszámolni köteles, továbbá gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének, szervezetének és képviseletének, valamint a kuratórium egyéb döntéseinek részletes szabályait a közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium ülésein a közalapítvány kuratóriumának határozatait bárki megtekintheti, de a kuratórium határozatainak nyilvánossága nem sértheti az érintett személyiségi jogait és személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogait. A kuratórium zárt ülést tart, ha bármely tagjának javaslatára minõsített szótöbbséggel így határoz. Zárt ülést egyes napirendi pontok tekintetében is lehet tartani. 10. A közalapítvány képviselete A közalapítvány képviseletét a kuratórium elnöke látja el. Akadályoztatása esetén a kuratórium kettõ – az elnök által akadályoztatása esetére elõre kijelölt – tagja együttesen látja el a közalapítvány képviseletét.

479

A közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a kuratórium elnökének és bármely másik tagjának együttes aláírása szükséges. 11. Felügyelõbizottság Az alapítók a közalapítvány mûködése és gazdálkodása törvényességének és célszerûségének ellenõrzésére 10 tagú felügyelõbizottságot hoznak létre. A felügyelõbizottság elnöke: Puskás János József, anyja neve: Somodi Mária, lakcím: 6900 Makó, Kálvária u. 81. A felügyelõbizottság további tagjai: – dr. Tamásné Rébék-Nagy Klára, leánykori név: Rébék-Nagy Klára Etelka, anyja neve: Rácz Klára, lakcím: 6900 Makó, Esze Tamás u. 39., – Kácsik Jenõ, anyja neve: Sárkány Anna, lakcím: 6900 Makó, Kossuth u. 8., – Joó Julianna, anyja neve: Mezõ Julianna, lakcím: 6900 Makó, Toldi u. 2., – Lánc Jánosné, leánykori név: Bustyaházi Ágnes, anyja neve: Szabó Ágnes, lakcím: 6900 Makó, Szegedi u. 40., – Kerekes László, anyja neve: Koszó Ilona, lakcím: 6921 Maroslele, Rózsa u. 47/A, – Bíró Antal, anyja neve: Dinnyés Julianna, lakcím: 6931 Apátfalva, Aradi u. 16/A, – Tóth Imre, anyja neve: Szalma Mária, Lakcím: 6922 Földeák, Gagarin u. 11., – Fodorné Luncz Ágnes, anyja neve: Jani Katalin, lakcím: 6932 Magyarcsanád, Széchenyi u. 25., – Balogh Jánosné, anyja neve: Farkas Ilona, lakcím: 6775 Kiszombor, Tisza u. 52. A felügyelõbizottság tagjai a közalapítvány jogerõs bejegyzésétõl 2010. december 31-ig látják el feladatukat. A tagok ismételten megbízhatók. A felügyelõbizottság üléseit annak elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag. A felügyelõbizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg. A felügyelõbizottság köteles a közalapítvány mûködését, az ügyek teljes körét átfogóan ellenõrizni, így különösen: – a kuratórium üléseirõl készült emlékeztetõk figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját, az éves számadásokat és mérlegeket, – jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, – jogosult a közalapítvány ügyeirõl felvilágosítást kérni, a közalapítvány könyveit, iratait, a pénzkezelés és az utalványozás rendjét megvizsgálni. A felügyelõbizottság tevékenységének eredményérõl és a közalapítvány mûködésérõl az alapítóknak évente jelentést tesz, a kuratórium errõl tájékoztatja.

480


A felügyelõbizottság tagjai költségtérítésre jogosultak. A költségtérítés módját, mértékét a kuratórium állapítja meg. 12. Könyvvizsgáló A kuratórium a közalapítvány pénzügyeinek, számvitelének ellenõrzésére könyvvizsgálót bíz meg. A könyvvizsgáló neve: Kis Pál László, anyja neve: Zádori Eszter, lakcím: 6726 Szeged, Vedres u. 10. VII/36., könyvvizsgálói igazolvány száma: KI-2176/95/I. A könyvvizsgáló megbízatása a közalapítvány jogerõs bejegyzésétõl 2010. december 31-éig tart. A könyvvizsgáló köteles negyedévente a közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a kuratóriumnak jelentést készíteni. A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a kuratórium állapítja meg. 13. A közalapítvány vagyonának felhasználása A közalapítvány mûködése során rendelkezésre álló vagyon költségeket meghaladó része teljes egészében az alapítványi célok támogatására fordítható. Az alapítók szándékával összhangban a kuratórium köteles a közalapítvány vagyonával az alapító okirat, a szervezeti és mûködési szabályzat keretei között gazdálkodni, az ebbõl származó jövedelem a közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A közalapítvány által felhasználható források pénzbeli támogatás nyújtására vagy az alapítványi célok elõsegítését szolgáló tervek, tanulmányok készítésére használhatók fel. A közalapítvány gazdasági társaságot, egyéni vállalkozást nem támogat. A közalapítvány alapítványi célja elõsegítése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására kell fordítania. A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. A közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. 14. A közalapítvány vagyonának nyilvántartása és gazdálkodása eredményeirõl történõ beszámolás alapvetõ szabályai A közalapítvány a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételét és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani. A közalapítvány bevételei: – az alapítóktól vagy más adományozóktól származó támogatás, illetve adomány,

7. szám

– egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, – a közalapítvány eszközeibõl, befektetéseibõl származó bevétel, – vállalkozási tevékenységébõl származó bevétel. A közalapítvány kiadásai: – az alapítványi célok elérése érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), – a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), – a mindkét tevékenység érdekében felmerült és el nem különíthetõ közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), melyeket bevételarányosan kell megosztani. 15. Az alapítók kizárólagos hatásköre a) a kuratórium elnökének és tagjainak, a kuratórium egészének, valamint a felügyelõbizottság elnökének és tagjainak megbízása és visszahívása, b) a közalapítvány alapító okiratának módosítása, c) egyéb, jogszabály által az alapítók hatáskörébe utalt kérdésekben való döntés. 16. A közalapítvány megszûnése Az alapítók a közalapítványt határozatlan idõre hozták létre. A közalapítvány megszûnésére a Ptk. 74/G. § (9) bekezdése az irányadó, amely szerint a bíróság a közalapítványt az alapítók kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az alapítókat illeti meg (az induló vagyon rendelkezésre bocsátásának arányában) azzal, hogy valamennyi alapító köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõ módon tájékoztatni. 17. Egyéb rendelkezések A közalapítvány nem kívánja magát közhasznú szervezetként regisztráltatni. A közalapítvány a bírósági nyilvántartásba bejegyzõ végzés jogerõre emelkedésével jön létre, tevékenységét ezt követõen kezdheti meg. A közalapítvány alapító okiratát valamennyi alapító köteles a saját hivatalos lapjában közzétenni. A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. alapítványról szóló rendelkezései, továbbá az egyéb alapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezések az irányadók. Az alapító okiratot az alapítókat képviselõ polgármesterek – a képviselõ-testületi határozatokban kapott felhatalmazás alapján – elolvasás és közös értelmezés után mint akaratunkkal mindenben megegyezõt írták alá.

7. szám


Az alapítók jelen okiratban meghatalmazzák dr. Ollé György ügyvédet (6722 Szeged, Gutenberg u. 3., mfszt. 3., helyettesítésre jogosult: dr. Regõs Attila és dr. Illés Lilla ügyvédjelöltek), hogy a Csongrád Megyei Bíróságon a nyilvántartásba vételi eljárásban képviseletüket ellássa.

481

Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete képviseletében: Szegvári Ernõné s. k., polgármester

Makó, 2006. február 9. Maroslele Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete képviseletében:

Dr. Buzás Péter s. k., polgármester

Szõnyi Erzsébet s. k., polgármester

Apátfalva Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete képviseletében: Szentesi József s. k.,

Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete képviseletében:

polgármester

Farkas Jánosné s. k., polgármester

Földeák Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete képviseletében:

Készítette és ellenjegyezte:

Vass Imre s. k.,

Dr. Ollé György s. k.,

polgármester

ügyvéd

Bakonyszombathely Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

1.

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.

I. Immateriális javak

3.

II. Tárgyi eszközök

4.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

5.

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

6.

B) FORGÓESZKÖZÖK

7.

I. Készletek

8.

II. Követelések

9.

III. Értékpapírok

10.

IV. Pénzeszközök

11.

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

12.

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

1 335 268

Auditálási eltérések (±)

Elõzõ év auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

1 335 268

Tárgyévi költségvetési beszámoló záró adatai

1 405 106


Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

1 405 106

578

578

1 695

1 695

1 309 983

1 309 983

898 439

898 439

20 490

20 490

17 077

17 077

4 217

4 217

487 895

487 895

61 870

61 870

25 297

25 297

641

641

721

721

8 392

8 392

8 750

8 750

48 883

48 883

8 868

8 868

3 954

3 954

6 958

6 958

1 397 138

1 397 138

1 430 403

1 430 403

482

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

Források

13.

D) SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN

14.

1. Induló tõke

15.

2. Tõkeváltozások

16.

3. Értékelési tartalék

17.


7. szám





1 321 840

1 321 840

1 358 452

1 358 452

18 316

18 316

18 316

18 316

1 303 524

1 303 524

1 340 136

1 340 136

E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN

41 093

41 093

3 309

3 309

18.

1. Költségvetési tartalékok

41 475

41 475

3 542

3 542

19.

II. Vállalkozási tartalékok

–382

–382

–233

–233

20.

F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

34 205

34 205

68 642

68 642

21.

1. Hosszú lejáratú kötelezettségek

12 856

12 856

28 095

28 095

22.

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

9 605

9 605

28 030

28 030

23.

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

11 744

11 744

12 517

12 517

24.

FORRÁSOK ÖSSZESEN

1 397 138

1 397 138

1 430 403

1 430 403

Egyszerûsített pénzforgalmi jelentés Ezer Ft Eredeti

Sorszám

Megnevezés

1

2

Módosított Teljesítés elõirányzat

3

4

5

01.

Személyi juttatások

99 900

107 244

99 092

02.

Munkaadókat terhelõ járulék

32 380

34 843

32 203

03.

Dologi és egyéb folyó kiadások

55 370

62 354

60 823

04.

Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

26 789

25 738

25 757

05.

Ellátottak pénzbeli juttatásai

06.

Felújítás

2 650

17 751

17 384

07.

Felhalmozási kiadások

79 938

81 071

80 304

08.

Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01.+…+07.)

297 027

329 001

315 563

09.

Hitelek, kölcsönök kiadásai

2 572

3 497

3 497

10.

Értékpapírok kiadásai

11.

Finanszírozási kiadások összesen (09.+10.)

2 572

3 497

3 497

12.

Pénzforgalmi kiadások (08.+11.)

299 599

332 498

319 060

13.

Pénzforgalom nélküli kiadások

2 785

2 785

14.

Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások

15.

Kiadások összesen (12.+13.+14.)

302 384

335 283

322 064

16.

Intézményi mûködési bevételek

27 826

27 503

25 699

17.

Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele

76 405

76 405

76 993

18.

Felhalmozási és tõke jellegû bevételek

4 847

4 847

5 727

19.

18-ból önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei

20.

Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök

120 129

160 290

142 633

21.

20-ból önkormányzatok költségvetési támogatása

83 932

110 613

110 581

3 004

7. szám


483

Eredeti

Sorszám

Megnevezés

1

2


3

4

5

22.

Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (16.+17.+18.+20.)

23.

Hitelek, kölcsönök bevételei

229 207

269 045

251 052

37 948

23 481

30 224

24.

Értékpapírok bevételei

25.

Finanszírozási bevételek összesen (23.+24.)

37 948

23 481

30 224

26.

Pénzforgalmi bevételek (22.+25.)

267 155

292 526

281 276

27.

Pénzforgalom nélküli bevételek

35 229

42 757

41 093

28.

Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek

29.

Bevételek összesen (26.+27.+28.)

302 384

335 283

323 657

30.

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22.+27.–08.–13.) [költségvetési hiány (-), költségvetési többlet (+)]

–35 376

–19 984

–23 418

31.

Finanszírozási mûveletek eredménye (25.–11.)

264 583

289 029

277 779

32.

Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (28.–14.)

1 288

–1 716

Egyszerûsített eredménykimutatás Ezer Ft Sorszám

Megnevezés







01.

Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei

02.

Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–)

382

382

233

233

03.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2)

–382

–382

–233

–233

04.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–)

164

164

05.

Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (±)

06.

Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel (±)

07.

Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6)

–546

–546

–233

–233

08.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetési kötelezettség

09.

Tartalékba helyezhetõ összeg

–382

382

–233

233

484


7. szám

Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás Ezer Ft Sorszám

Megnevezés







01.

Záró pénzkészlet

48 363

48 363

8 863

8 863

02.

Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±)

–7 270

–7 270

–5 554

–5 554

03.

Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–)

04.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–)

–382

–382

–233

–233

05.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4)

41 475

41 475

3 542

3 542

06.

Finanszírozásból származó korrekciók (±)

896

896

–411

–411

07.

Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±)

08.

A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg

09.

Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±)

10.

Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9)

42 371

42 371

3 131

3 131

11.

A 10. sorból – az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradványa

187

187

169

169

12.

– kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

33 516

33 516

2 962

2 962

13.

– szabad pénzmaradvány

8 668

8 668

Könyvvizsgálói záradék A könyvvizsgálat során Bakonyszombathely Község Önkormányzatának egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerinti felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek, továbbá a vonatkozó Korm. rendelet szerint készítették el. Az egyszerûsített éves beszámoló a költségvetés teljesítésérõl a 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad.

Malomsoki István s. k., könyvvizsgáló

7. szám


485

Boldog Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft Elõzõ évi záró

Eszközök


Auditális eltérések

1 408 546

I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

0

1 408 546

Auditálási eltérések

Tárgyévi

1 398 223

Tárgyévi auditált

–6

1 398 217

6 690

6 690

3 724

3 724

1 314 957

1 314 957

1 310 950

1 310 950

876

876

1 556


86 023

B) FORGÓESZKÖZÖK

64 642

I. Készletek

Elõzõ évi auditált záró

0

86 023

81 993

64 642

39 090

–6

1 550

246

39 336

81 993

105

105

105

105

50 740

50 740

20 994

20 994

IV. Pénzeszközök

6 926

6 926

9 300


6 871

6 871

8 691

1 473 188

1 437 313

II. Követelések III. Értékpapírok

Eszközök összesen

1 473 188 Elõzõ évi záró

Források

D) SAJÁT TÕKE

1 378 506

I. Induló tõke II. Tõkeváltozások

0 Auditális eltérések


0

1 378 506

9 300 246 240 Auditálási eltérések

Tárgyévi

1 355 509

8 937 1 437 553 Tárgyévi auditált

–11 255

1 344 254

26 632

26 632

26 632

1 351 874

1 351 874

1 328 877

–11 255

1 317 622

–837

3 662

1 466

5 128

–8 37

3 662

1 466

5 128

E) TARTALÉKOK

–837

I. Költségvetési tartalékok

–837

0

26 632

II. Vállalkozási tartalékok autoF) KÖTELEZETTSÉGEK

95 519

95 519

78 142

10 029

88 171

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

55 282

55 282

39 197

11 200

50 397


25 603

25 603

24 616

49

24 665

14 634

14 329

–1 200

13 109

1 473 188

1 437 313

240

1 437 553


0

14 634

Források összesen

1 473 188

0

Egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés Ezer Ft Sorszám

Megnevezés

Eredeti elõirányzat

Módosított elõirányzat

Teljesítés

01.


161 512

162 151

156 635

02.

Munkaadókat terhelõ járulékok

50 237

50 280

52 496

03.


56 031

62 061

66 279

04.


42 907

44 707

38 239

05.


1 535

1 535

1 682

06.

Felújítás

14 651

17 578

17 283

07.


3 386

6 464

4 101

08.


19 200

19 200

106 200

09.


10.

Pénzforgalmi kiadások

11.


3 228

3 228

486


Sorszám

7. szám


Megnevezés

12.


13.

Kiadások összesen

14.


15.


16.

Felhalmozási és tõkejellegû bevételek

17.


18. 19. 20.


21.


22.

Pénzforgalmi bevételek

23.


24.


25.

Bevételek összesen


Teljesítés

1 820 352 687

367 204

444 735

12 854

12 992

12 869

161 648

162 814

142 613

16 011

16 011

17 911

Támogatások, kiegészítések, véglegesen átvett pénzeszközök

143 805

148 404

179 021


137 058

148 404

148 404

18 369

18 369

95 000

8 614

8 614 –317

352 687

367 204

455 711

Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás Sorszám

Megnevezés

Elõzõ évi záró



Tárgyévi



1.


6 876

6 876

9 238

9 238

2.

Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege

–7 713

–7 713

–5 576

–5 576

3.

Elõzõ évek maradványa

–7 337

–7 337

4.

Váll. tev. pénzforg. eredménye

5.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány

6.

Finanszírozásból korrekciók

7.

Pénzmaradványt terhelõ elvonások

8.

Váll. tev. eredményébõl alaptevékenységre felh.

9.

6 500

6 500

–1 050

–1 050

2 140

2 140

Költségvetési pénzmaradványt módosító tétel

7 590

7 590

10.

Módosított pénzmaradvány

7 590

7 590

11.

A 10. sorból az egészségbizt. alapból foly. pénzeszköz maradványa

3 662

1 466

5 128

–108

–108

3 662

1 358

5 020

3 662

1 358

5 020

A könyvvizsgálat során Boldog Önkormányzat 2005. évi egyszerûsítet éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót nem teljes egészében a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek, továbbá a vonatkozó kormányrendelet szerint készítették el. Az elõzõekben felsorolt hiányosságok miatt azonban az egyszerûsített éves beszámoló a költségvetés teljesítésérõl, az önkormányzat és intézményei 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl csak a hibák kijavítása után nyújt megbízható és valós képet. Ezért a beszámolót korlátozott záradékkal adom meg. Feicht Ferencné s. k., könyvvizsgáló

7. szám


487

Böhönye Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

Eszközök






A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök

396

–

396

451

–

451

764 824

–

764 824

779 817

–

779 817

77

–

77

50

–

50

181 361

–

181 361

174 371

–

174 371

447

–

447

420

–

420

16 702

–

16 702

5 825

–

5 825

–

–

–

–

–

–

21 243

–

21 243

28 385

–

28 385

9 547

–

9 547

12 095

–

12 095

994 597

–

994 597

1 001 414

–

B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Összesen


Források




1 001 414 Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai


C) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke

29 523

–

29 523

29 523

–

29 523

902 088

–

902 088

908 599

–

908 599

–

–

–

–

–

–


15 379

–

15 379

24 770

–

24 770


–

–

–

–

–

–

2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalék D) TARTALÉKOK

e) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

10 120

–

10 120

4 970

–

4 970


22 076

–

22 076

17 842

–

17 842

994 597

–

994 597

1 001 414

–

1 001 414

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Összesen

Egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés Ezer Ft Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés

Teljesítés elõirányzat

01.


188 468

200 582

195 400

02. 03.


61 531

65 276

63 718


96 295

96 905

93 291

488


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


04.


05.


06.

Felújítás

07.


08.


09.


10.


11.


12.


13.


14.


15.

49 687

51 176

52 402

–

–

–

176 614

32 539

32 626

4 698

5 621

4 698

577 293

452 099

442 135

4 910

14 252

14 520

–

–

–

4 910

14 252

14 520

582 203

466 351

456 655

28 676

19 567

–

–

–

2 548


610 879

485 918

459 203

16.


28 566

28 566

27 909

17.


154 090

154 090

151 474

18.


21 385

21 385

7 058

19.

18-ból: önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei

7 910

7 910

5 408

20.


391 537

266 576

279 470

21.

20-ból: önkormányzatok költségvetési támogatása

201 083

219 738

219 738

22.

Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (16+17+18+20)

595 578

470 617

465 911

23.


–

–

135

24.


–

–

–

25.

Finanszírozási bevételek összesen (23+24)

–

–

135

26.

Pénzforgalmi bevételek (22+25)

595 578

470 617

466 046

27.


15 301

15 301

22 804

28.


–

–

267

29.

Bevételek összesen (26+27+28)

610 879

485 918

489 117

30.

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22+27–8–13) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet (+)]

4 910

14 252

46 580

31.

Finanszírozási mûveletek eredménye (25–11)

–4 910

–14 252

–14 385

32.

Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (28–14)

–

–

–2 281

Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás

Sorszám

Megnevezés







1.


21 243

–

21 243

28 353

–

28 353

2.


–5 864

–

–5 864

–3 583

–

–3 583

3.

Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (±)

–7 095

–

–7 095

–

–

–

7. szám

Sorszám


Megnevezés

4.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (±)

5.

489






–

–

–

–

–

–


22 474

–

22 474

24 770

–

24 770

6.


3 923

–

3 923

–584

–

–584

7.


–

–

–

–

–

–

8.


–

–

–

–

–

–

9.


–

–

–

–

–

–

10.

Módosított pénzmaradvány (5±6±7±8±9)

26 397

–

26 397

24 186

–

24 186

11.

A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszközmaradvány

–

–

–

–

–

–

Hitelesítõ záradék Böhönye Község Önkormányzata és intézményei 2005. évi költségvetési mérlegbeszámolóit, valamint az összevont és az egyszerûsített mérlegbeszámolóját felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az adatok egymásnak megfelelnek, a szükséges egyezõségek fennállnak. A beszámoló adatait összehasonlítottam az önkormányzat 2005. évi rendeletének adataival és megállapítottam, hogy a kétféle dokumentáció szükséges egyezõségei, azonosságai fennállnak. A rendelet a módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (az államháztartásról) által elõírt szerkezetben készült. Az ellenõrzés eredményeként Böhönye Község Önkormányzata 2005. évi zárszámadásirendelet-tervezetét tartalmában és szerkezetében megfelelõnek véleményeztem. Jeles Ferencné s. k., könyvvizsgáló

Gönc Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft Sorszám

Eszközök

1.


2.


3.


4.








969 076

969 076

1 009 768

1 009 768

2 471

2 471

1 994

1 994

856 349

856 349

904 456

904 456

14 105

14 105

15 034

15 034

490


Sorszám


Eszközök

5.


6.

B) FORGÓESZKÖZÖK

7.

I. Készletek

8.

II. Követelések

9.


10.

IV. Pénzeszközök

11.


12.


Sorszám

13.


14.

1. Induló tõke

15.


16.


17.





96 151

96 151

88 284

88 284

167 928

167 928

50 127

50 127

10 174

10 174

13 282

13 282

145 181

145 181

21 701

21 701

12 573

12 573

15 144

15 144

1 137 004

1 137 004

1 059 895

1 059 895


Források


7. szám






975 952

975 952

993 310

993 310

53 930

53 930

53 930

53 930

922 022

922 022

939 380

939 380


139 125

139 125

19 737

19 737

18.


139 125

139 125

19 737

19 737

19.


20.


21 927

21 927

46 848

46 848

21.


689

689

22.


2 609

2 609

29 740

29 740

23.


18 629

18 629

17 108

17 108

24.

FORRÁSOK ÖSSZESEN

1 137 004

1 137 004

1 059 895

1 059 895


Sorszám

Megnevezés

1

2


3

4

206 943

5

01.


206 943

203 936

02.


67 626

67 626

63 931

03.


168 030

168 701

134 444

04.


118 108

119 129

212 790

05.


06.

Felújítás

76 444

80 644

61 610

07.


4 975

8 642

7 688

08.


642 126

651 685

684 399

7. szám


491

Eredeti

Sorszám

Megnevezés

1

2


3

4

5

09.


10.


1 479

11.


12.


13.


14.


15.


644 117

654 420

688 449

16.


17 064

18 623

18 665

17.


161 039

161 146

157 695

18.


2 400

2 400

3 023

19.


20.


323 656

376 915

374 021

21.


248 454

300 443

299 257

22.


504 159

559 084

553 404

23.


116 058

71 436

13 086

24.


25.


116 058

71 436

13 086

26.


620 217

630 520

566 490

27.


23 900

23 900

133 508

28.


29.


30.

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22.+27.–08.–13.) [költségvetési hiány (-), költségvetési többlet (+)]

31.


32.


1 479 642 126

651 685

1 991

2 735

685 878

2 571

–1 521 644 117

654 420

698 477

–116 058

–71 436

2 513

620 217

630 520

565 011 –4 092


Megnevezés

01.


02.



Elõzõ év Tárgyévi auditált költségvetési egyszerûsített beszámoló beszámoló záró adatai záró adatai



145 181

145 181

21 701

21 701


–6 056

–6 056

–1 964

–1 964

03.


5 617

5 617

6 896

6 896

04.


05.


133 508

133 508

12 841

12 841

06.


–11 581

–11 581

125

125

492


Sorszám


Megnevezés

07.


08.


09.


10.

Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9)

11.

A 10. sorból – az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradványa

12.


13.



7. szám




121 927

121 927

12 966

12 966

121 927

121 927

12 966

12 966

A könyvvizsgálat során Gönc Város Önkormányzat 2005. évi egyszerûsített éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló Gönc város vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Gyõrffi Dezsõ s. k., könyvvizsgáló

Doboz Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak


862 782



862 782


908 667



908 667

1 678

1 678

1 188

1 188


685 154

685 154

730 225

730 225


130 339

130 339

129 419

129 419

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök

45 611

45 611

47 835

47 835

B) FORGÓESZKÖZÖK

68 428

68 428

221 938

221 938

817

817

786

786

38 110

38 110

27 061

27 061

I. Készletek II. Követelések

7. szám


Eszközök



27 381

174 101

174 101

411

1 116

1 116

1 709

1 709

18 874

18 874

931 210

1 130 605

931 210 Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

D) SAJÁT TÕKE



902 713

1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások



411


Források


27 381

IV. Pénzeszközök Összesen



493

902 713


1 130 605 Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai


1 089 434

1 089 434

59 994

59 994

59 994

59 994

842 719

842 719

1 029 440

1 029 440

–

–


–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

–20 129

–20 129

–2 099

–2 099


–20 129

–20 129

–2 099

–2 099


–

–

–

F) KÖTELEZETTSÉGEK

48 626

48 626

43 270

43 270


20 439

20 439

II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Összesen

–

–

–

5 938

5 938

21 181

21 181

22 249

22 249

22 089

22 089

931 210

931 210

1 130 605

1 130 605

Egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés Ezer Ft Megnevezés

01.


02.


03. 04. 05.


06.



Tárgyévi teljesítés


Tárgyévi módosított teljesítés

302 090

314 601

297 395

297 395

95 594

191 091

96 899

96 899


144 801

176 043

177 689

177 689


109 181

108 173

107 896

107 896

Felújítás

13 838

18 461

51 033

51 033

07.


96 184

77 948

36 383

36 383

08.


761 688

796 317

767 295

767 295

09.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


790 133

16.


49 588

25 000

26 045

25 698

25 698

147 238

146 720

146 720

25 000

173 283

172 418

172 418

786 688

969 600

939 713

939 713

3 445

3 445 17 165

17 165

973 045

956 878

956 878

54 459

55 295

55 295

494

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Eredeti elõirányzat

Megnevezés

17.


18. 19.

7. szám


Tárgyévi teljesítés


Tárgyévi módosított teljesítés

249 682

250 861

246 916

246 916


7 000

8 164

10 170

10 170


2 500

3 664

4 766

4 766

20.


388 316

612 167

616 766

616 766

21.


273 860

502 610

502 610

502 610

22.


694 586

925 651

929 147

929 147

23.


68 166

47 394

28 596

28 596

24.


27 381

25.


95 547

47 394

28 596

28 596

26.


790 133

973 045

957 743

957 743

27.


28.


–160

–160

29.


790 133

973 045

957 583

957 583

30.

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége

–70 547

125 889

161 852

161 852

31.


70 547

–125 889

–143 822

–143 822

32.


–17 325

–17 325

Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás Ezer Ft

Megnevezés

1. Záró pénzkészlet






411

411

1 116

1 116

2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±)

–20 540

–20 540

–3 215

–3 215

3. Elõzõ években képzett tartalékok maradványa (–)

–18 175

–18 175

–16 036

–16 036

–1 954

–1 954

13 937

13 937

3 474

3 474

–3 153

–3 153

1 520

1 520

10 784

10 784

4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa

7. szám


495

Könyvvizsgálói záradék A felülvizsgálat alapján megállapítottam, hogy az önkormányzat egyszerûsített mérlege, pénzforgalmi jelentése és pénzmaradvány-kimutatása a számviteli törvényben és a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben megfogalmazott elvek szerint került összeállításra. Az éves beszámoló az önkormányzat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható, valós képet ad. Az egyszerûsített mérleg fõösszegét 1 130 605 E Ft-ban fogadtam el. A módosított pénzmaradvány 10 784 E Ft. Galuska Józsefné s. k., könyvvizsgáló

Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2005. évi pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

1.


2.


3.


4.


5.


6.

B) FORGÓESZKÖZÖK

7.

I. Készletek

8.

II. Követelések

9.


10.

IV. Pénzeszközök

11.


12.


Források

13.


14.

1. Induló tõke

15.


16.


17. 18.






3 052 262

3 052 262

3 179 536

3 179 536

6 664

6 664

13 563

13 563

2 845 312

2 845 312

2 969 396

2 969 396

93 293

93 293

93 374

93 374

106 993

106 993

103 203

103 203

63 803

63 803

83 882

83 882

1 928

1 928

1 769

1 769

21 015

21 015

15 724

15 724

9

9

9

9

3 047

3 047

22 635

22 635

37 804

37 804

43 745

43 745

3 116 065

3 116 065

3 263 418

3 263 418






3 005 266

3 005 266

3 100 794

3 100 794

79 733

79 733

79 733

79 733

2 925 533

2 925 533

3 021 061

3 021 061


–19 179

–19 179

–824

–824


–19 179

–19 179

–824

–824

496


Források

19.


20.


21.


7. szám




129 979

129 979

163 448

163 448


23 600

23 600

53 949

53 949

22.


46 436

46 436

42 382

42 382

23.


24.

FORRÁSOK ÖSSZESEN

59 943

59 943

67 117

67 117

3 116 066

3 116 066

3 263 418

3 263 418


Sorszám

Megnevezés

1

2

Módosított Teljesítés

Telj. % 6

elõirányzat 3

4

5

01.


646 250

664 666

651 181

98%

02.


208 088

211 622

215 768

102,0%

03.


291 714

337 269

351 410

104,2%

04.


457 700

60 621

48 193

79,5%

05.


49 632

298 195

307 694

103,2%

06.

Felújítás

17 700

23 977

13 459

56,1%

07.


85 905

180 206

158 765

88,1%

08.


1 756 989

1 776 556

1 746 470

98,3%

09.


171 906

110 258

15 041

13,6%

10.


11.


12.


13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


21.


22.


23.


24.


25.


26.


27.


28.


171 906

110 258

15 041

13,6%

1 928 895

1 886 814

1 761 511

93,4%

5 941 1 928 895

1 886 814

1 767 452

93,7%

44 632

53 055

65 035

122,6%

723 843

727 385

711 583

97,8%

42 175

45 031

39 161

87,0%

35 275

35 275

30 955

87,8%

961 339

932 031

931 572

100,0%

930 258

876 744

861 797

98,3%

1 771 989

1 757 502

1 747 351

99,4%

156 906

129 312

32 515

25,1%

156 906

129 312

32 515

25,1%

1 928 895

1 886 814

1 779 866

94,3%

7 190

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Eredeti

Sorszám

Megnevezés

1

2

497 Módosított Teljesítés

Telj. %

5

6

elõirányzat 3

29.


30.

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22.+27.–08.–13.) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet (+)]

31.


32.


4

1 928 895

1 886 814

1 787 056

94,7%

15 000

–19 054

881

–4,6%

1 756 989

1 776 556

1 764 825

99,3%

1 249


Tárgyévi költségvetési betszámoló záró adatai


Megnevezés

1.


2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.


2 929

22 533

–22 108

–23 357

500

–5 328

–19 679

4 504

–1 046

9.


10.


11.


12.


13.


5 639

6 148

–15 086

10 652 10 652

Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során a Hajdúsámson Város Önkormányzat 2005. évi egyszerûsített beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak, valamint az önkormányzati szabványok szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített beszámolót a számviteli törvényben és a számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített beszámoló Hajdúsámson Város Önkormányzat 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. A költségvetési beszámoló egyéb dokumentumainak az adatai az egyszerûsített beszámoló adataival összhangban vannak. Kovács Katalin s. k., könyvvizsgáló

498


7. szám

Kalocsa Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

Elõzõ évi költségvetési beszámoló adatai


Elõzõ évi auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

Tárgyévi beszámoló záró adatai

15 346 413

0


Tárgyévi auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

0

16 417 399

1.

A

Befektetett eszközök összesen

2.

I.

Immateriális javak

15 346 413

16 417 399

42 773

42 773

63 162

63 162

3.

II.

Tárgyi eszközök

14 358 672

14 358 672

15 275 576

15 275 576

4.

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

89 061

89 061

81 442

81 442

5.

IV.

Üzemeltetésre, kezelésre átadott

855 907

855 907

997 219

997 219

6.

B

Forgóeszközök összesen

664 855

664 855

642 445

7.

I.

Készletek

8.

II.

Követelések

0

0

642 445

82 869

82 869

75 032

75 032

130 143

130 143

116 758

116 758

9.

III.

Értékpapirok

10.

IV.

Pénzeszközök

334 529

334 529

0 315 266

315 266

11.

V.

Egyéb aktív pénzügyi elszám.

117 314

117 314

135 389

135 389


12.

0

16 011 268

0

16 011 268

17 059 844

0

17 059 844

15 047 268

0

15 047 268

15 760 053

97 400

15 857 453

Források

13.

D

Saját tõke összesen

14.

1.

Induló tõke

15.

2.

Tõkeváltozások

16.

3.

Értékelési tartalék

17.

E

Tartalékok összesen

221 170

18.

I.

Költségvetési tartalékok

221 170

19.

II.

Vállalkozási tartalékok

20.

F

Kötelezettségek összesen

742 830

21.

I.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

22.

II.

23.

III.

24.

1 083 768

1 083 768

1 083 768

13 963 500

13 963 500

14 676 285

97 400

14 773 685

1 083 768

221 170

266 139

0

266 139

221 170

266 139

0 0

0

0 1 033 652

169 400

169 400

194 400

Rövid lejáratú kötelezettségek

342 757

342 757

654 736

Egyéb passzív pü. Elszámolások

230 673

230 673

184 516

16 011 268

17 059 844

16 011 268

0

0

742 830

Források összesen

266 139

0

–97 400

936 252 194 400

–97 400

557 336 184 516

0

17 059 844

Egyszerûsített pénzforgalmi jelentés Ezer Ft Eszközök



Teljesítés

1.


2 934 212

2 984 543

2 928 661

2.

Munkaadókat terhelõ járulékok

977 029

994 373

973 864

3.


2 137 358

2 359 999

2 348 436

4.

Végleges pénzeszköz átadás, egyéb támogatás

524 603

634 413

601 160

5.

Ellátottak juttatásai

31 787

30 460

24 758

6.

Felújítás

92 715

107 496

42 787

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Eszközök

499



Teljesítés

7.


2 836 337

2 970 085

1 533 691

8.

Költsgvetési pénzforgalmi kiadások összesen

9 534 041

10 081 369

8 453 357

9.

Hitelek és kölcsönök kiadásai

35 062

37 866

31 224

10.

Értékpapirok kiadásai

11.

Finanszírozási kiadások összesen

35 062

37 866

31 224

9 569 103

10 119 235

8 484 581

26 044

26 044

12.


13.


14.

Kiegyenlítõ függõ átfutó kiadások

15.

Kiadások összesen

16.


17.

Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei

18.

Felhalmozási és tõke jellegû bevétel

19.

18-ból önkkormányz.sajátos felhalm.és tõkebev.

20. 21.

18 075 9 595 147

10 145 279

8 502 656

923 545

996 685

1 041 592

1 645 327

1 635 787

1 590 688

163 356

156 664

108 037

57 357

79 740

95 971

Támogatás, kiegészítõ és/vagy átvett pénzeszk

6 443 410

6 859 026

5 638 389

20-ból önkormányzatok ktgvetési támogatása

2 412 302

2 757 515

2 743 745

22.

Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen

9 175 638

9 648 162

8 378 706

23.


406 578

264 174

150 844

24.

Értékpapirok bevételei

25.

Finanszirozási bevételek összesen

26.


406 578

264 174

150 844

9 582 216

9 912 336

8 529 550

27.


12 931

232 943

222 279

28.


29.


9 595 147

10 145 279

8 699 172

30.


–371 516

-226 308

147 628

31.

Finanszírozási mûveletek eredménye

371 516

226 308

119 620

32.

Aktív és passzív pénzügyi mûveletek eredménye

0

0

–70 732

-52 657


Eszközök

Elõzõ évi kötségvetési beszámoló adatai






1.


320 050

320 050

294 287

294 287

2.

Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záró egyenlege (+, -)

–98 880

–98 880

–28 148

–28 148

3.

Elõzõ években képzett tartalékok maradványa (-)

19 372

19 372

18 938

18 938

4.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (-)

5.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1+ ,- 2,-3,-4,)

6.

Finanszírozásból származó korrekciók (+,-)

7.

Pénzmaradványt terhelõ elvonások (+,-)

0

0

201 798

201 798

247 201

247 201

8 790

8 790

–2 917

–2 917

0

0

500

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Elõzõ évi kötségvetési beszámoló adatai

Eszközök


7. szám





8.

Vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg

0

0

9.

Ktgvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (+,-)

0

0

10.

Módosított pénzmaradvány ( 5+,-6,+,-7,+8+,-9)

11.

10-bõl egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszközök maradványa

12.

10-bõl kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

13.

10-bõl szabad pénzmaradvány

210 588

210 588

244 284

244 284

0 510 588

510 588

0 244 284

244 284

0

0

Egyszerûsített eredménykimutatás Ezer Ft

Eszközök







1.


22 963

22 963

20 385

20 385

2.

Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai

22 963

22 963

20 385

20 385

3.


0

0

0

0

4.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás

0

0

5.

Alaptevékenység ellátására felhasznált, felh.terv.eredmény (-)

0

0

6.

Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító tétel

0

0

7.

Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3-4-5+,-6)

8.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetés (-)

0

0

9.


0

0

0

0

0

0

Az éves költségvetési beszámoló (az egyszerûsített éves beszámoló) az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter-nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplõ értékadatok az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak. A fentiekben leírtak alapján Kalocsa Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített éves beszámolóját korlátozás nélküli könyvvizsgálói záradékkal látom el. Kemény Anna s. k., könyvvizsgáló

7. szám


501

Kétújfalu Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

Eszközök


176 703



–5 840

508



218 523

508

3 069

3 069

162 138

208 633

208 633

–4 905


3 572

–1 910

1 662

1 662


5 580

975

6 555

5 159

35 541

–7 930

27 611

27 148

894

902

2 941

3 452

15 980

7 615

I. Készletek

894

II. Követelések

10 871

–7 930

–94


170 863

167 043

B) FORGÓESZKÖZÖK


–94

218 429

1 568 5 159

–1 652

25 496 902

–1 652

1 800

III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

15 980


7 796


7 615

7 796

15 179

212 244

–13 770

198 474

245 671

–1 746

243 925

15 179

177 169

–16 933

160 236

218 554

–4 079

214 475

25 540

25 540

134 696

193 014

Források

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke

25 540


151 629

–16 933

25 540 –4 079

188 935

3. Értékelési tartalék E) TARTALÉKOK

11 861

11 861

9 248

9 248


11 861

11 861

9 248

9 248

II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK

23 214

3 163

26 377

17 869

2 333

20 202

11 299

3 163

14 462

4 323

2 333

6 656

11 915

13 546

–13 770

198 474

245 671

–1 746

243 925

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

11 915

Források összesen

212 244

13 546


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


146 573

150 747

147 404

02.


47 301

48 862

47 838

03.


69 687

88 987

77 506

04.


23 400

24 307

23 102

502


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


05.


500

528

403

06.

Felújítás

8 321

3 848

3 593

07.


3 350

19 346

18 818

08.


299 132

336 625

318 664

09.


3 500

3 500

3 984

10.


0

0

0

11.


12.


13.


14.


15.

3 500

3 500

3 984

302 632

340 125

322 648

895

895

0

0

0

7 383


303 527

341 020

330 031

16.


14 801

15 795

14 867

17.


51 304

50 131

49 534

18.


0

50

50

19.


0

50

50

20.


219 580

254 662

255 337

21.


190 524

193 472

193 357

22.


285 685

320 638

319 788

23.


17 200

7 879

247

24.


0

0

0

25.


17 200

7 879

247

26.


302 885

328 517

320 035

27.


642

12 503

11 861

28.


0

0

1 631

29.


303 527

341 020

333 527

30.


–13 700

–4 379

12 985

31.


13 700

–4 379

–3 737

32.


0

0

–5 752


Megnevezés







1.


15 980

15 980

7 615

7 615

2.


–4 119

–4 119

1 633

1 633

3.


7. szám

Sorszám


Megnevezés


503





4.


5.


11 861

11 861

9 248

9 248

6.


4 398

4 398

–3 451

–3 451

7.


8.


9.


10.


16 259

16 259

5 797

5 797

11.


12.

Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

646

646

13.

Szabad pénzmaradvány

5 151

5 151

Hitelesítõ záradék Az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló Kétújfalu Község Önkormányzatának 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter-nyilvántartás, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatás értékadatai az egyszerûsített éves beszámoló adataival összhangban vannak. Kósa Lászlóné s. k., könyvvizsgáló

Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök


887 524



887 524

871 855

2 750

2 750

10 859

616 636

616 636

614 430

59 656

59 656

54 136

208 482

208 482

192 430



0

0

504


Eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK


7. szám


40 939

40 939

22 600

33 413

33 413

17 122

5 811

5 811

4 485



0

0

0

0

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Eszközök összesen

1 715

1 715

993

928 463

928 463

894 455


Források

D) SAJÁT TÕKE

891 135

1. Induló tõke



891 135

876 102

38 277

38 277

38 277


852 858

852 858

837 825

E) TARTALÉKOK

–12 621

–12 621

–14 131


–12 621

–12 621

–14 131



0

0

0

0

0

0

0

0

II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK

49 949

49 949

32 484


4 946

4 946

4 132


24 856

24 856

8 743

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Források összesen

20 147

20 147

19 609

928 463

928 463

894 455


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


02.


03.


04.


05.


06.

Felújítás

07.


08.


09.


10.


11.


12.


13.


14.


228 492

225 609

225 606

75 561

75 936

75 935

105 230

107 935

107 814

97 691

95 589

95 589

26

26

15 077

17 050

17 048

522 051

522 145

522 018

12 000

12 000

12 000

12 000

12 000

12 000

534 051

534 145

534 018

3 661

3 661 –722

7. szám


505

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


15.


537 712

537 806

533 296

16.


13 754

14 927

14 929

17.


203 949

205 123

200 830

18.


73

73

19.


20.


251 612

302 053

306 085

21.


222 213

270 377

270 377

22.


469 315

522 176

521 917

23.


68 397

10 592

10 591

24.


25.


68 397

10 592

10 591

26.


537 712

532 768

532 508

27.


5 038

6 248

28.


29.


–538 537 712

537 806

538 218


Megnevezés

1.


2.





5 811

5 811

4 485


–18 432

–18 432

–18 616

3.


–14 837

–14 837

–14 837

4.


5.


2 216

2 216

706

6.

Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt

–1 210

–1 210

7.


8.

Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt

3 130

3 130

725

9.

Költségvetési pénzmaradvány

4 136

4 136

1 431

10.


4 136

4 136

1 431

11.

Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

4 136

4 136

1 431


0


0

506


7. szám

Hitelesítõ záradék Az önkormányzat egyszerûsített mérlege, pénzforgalmi jelentése és pénzmaradvány-kimutatása a számviteli törvényben és a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben megfogalmazott elvek szerint került összeállításra. Az éves beszámoló az önkormányzat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható, valós képet ad. Az egyszerûsített mérleg fõösszegét 894 455 E Ft-ban fogadtam el. A módosított pénzmaradvány 1 431 E Ft. Galuska Józsefné s. k., könyvvizsgáló

Kistokaj Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök




760 118


760 118

827 387



6 644

834 031

6 644

610 244

739

739

305

529 137

529 137

603 600

20 609

20 609

20 609

20 609


209 633

209 633

202 873

202 873

B) FORGÓESZKÖZÖK

136 410

136 410

55 123

55 123

320

320

290

290

38 819

38 819

41 789

41 789

92 552

92 552

7 870

7 870

4 719

4 719

5 174

5 174

896 528

882 510

II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

I. Készletek II. Követelések

305

III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Eszközök összesen

896 528

Források



739 233



739 233

822 088

6 644 Auditálási eltérések (±)

889 154 Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

6 644

828 732

6 644

793 054

33 303

33 303

33 303

703 555

703 555

786 410


2 375

2 375

2 375

2 375

E) TARTALÉKOK

85 782

85 782

7 080

7 080


85 782

85 782

7 080

7 080



33 303

7. szám


Források



507




71 513

71 513

53 342

53 342

60 024

60 024

47 378

47 378

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Források összesen

11 489

11 489

5 964

896 528

896 528

882 510

5 964 6 644

889 154


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


117 036

118 437

112 548

02.


39 925

40 652

36 516

03.


55 196

68 090

56 596

04.


33 299

49 577

30 482

05.


06.

Felújítás

7 000

12 919

5 919

07.


189 654

197 108

50 018

08.


442 110

486 783

292 079

09.


45 000

45 000

10 000

10.


11.


45 000

45 000

10 000

12.


487 110

531 783

302 079

13.


5 650

3 650

14.


15.


492 760

535 433

302 534

16.


13 490

16 490

18 013

17.


86 206

86 054

79 532

18.


51 879

51 879

12 829

19.


1 695

1 695

1 209

20.


200 597

238 842

113 003

21.


61 694

124 632

104 632

22.


352 172

393 265

223 377

23.


74 588

56 386

24.


25.


74 588

56 386

26.


426 760

449 651

223 377

27.


66 000

85 782

87 118

28.


29.


455

–5 520 492 760

535 433

304 975

508


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


30.


31.


32.


–29 588

–11 386

18 416

28 588

11 386

–10 000 –5 975



Megnevezés






1.


92 547

92 547

7 870

7 870

2.


–6 765

–6 765

–790

–790

3.


4.


5.


85 782

85 782

7 080

7 080

6.


–8 993

–8 993

227

227

7.


8.


9.


10.


76 789

76 789

7 307

7 307

11.


Helyi (helyi kisebbségi) önkormányzat adósságállományának évenkénti alakulása 2005. évben Ezer Ft Adósságállomány a tárgyévet követõ Megnevezés

Sorszám

1. évben

2. évben

3. évben

4. évben

5. évben

6. és ezt követõ években

1

2

3

4

5

6

7

8

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

1

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

2

Tartozások mûködési célú kötvénykibocsátásból

3

Beruházási és fejlesztési hitelek

4

35 000

A tárgyévet követõ éven túli Összesen hosszú lejáratú 9=4+…+8

10 =3+9

35 000

7. szám


509

Adósságállomány a tárgyévet követõ Megnevezés

Sorszám

1. évben

2. évben

3. évben

4. évben

5. évben

6. és ezt követõ években

1

2

3

4

5

6

7

8

Mûködési célú hosszú lejáratú hitelek

5

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

6

Hosszú lejáratú kötelezettségek évenkénti törlesztõrészletei

7

A tárgyévet követõ éven túli Összesen hosszú lejáratú 9=4+…+8

35 000

10 =3+9

35 000

Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során a Kistokaj Község Önkormányzat egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámoló a számviteli törvényben foglaltak, és az általános számviteli elvek, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves beszámoló az önkormányzat költségvetésének 2005. évi teljesítésérõl, az önkormányzat 2005. december 31-én fennálló vagyoni helyzetérõl, valamint a pénzmaradványról megbízható és valós képet ad. Juhász Géza s. k., könyvvizsgáló

Magyarbóly Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök




pnumI. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok


363 827

363 827

407 134

407 134

55

55

143

143

361 400

361 400

388 707

388 707

2 372

2 372

2 403

2 403

15 881

15 881

20 551

20 551

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK


27 187

27 187

558

558

363

363

2 931

2 931

1 785

1 785

510


Eszközök


7. szám




IV. Pénzeszközök

12 341

12 341

8 569

8 569


11 357

11 357

9 834

9 834

391 014

391 014

427 685

427 685



Források

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások





343 742

343 742

395 905

395 905

12 845

12 845

12 845

12 845

330 897

330 897

383 060

383 060

E) TARTALÉKOK

6 402

6 402

1 678

1 678


6 402

6 402

1 678

1 678

40 870

40 870

30 102

30 102


23 574

23 574

13 377

13 377


17 296

17 296

16 725

16 725

391 014

391 014

427 685

427 685

II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

Források összesen


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


97 221

99 109

97 913

02.


31 421

32 308

31 531

03.


57 386

59 106

59 897

04.


9 869

20 168

19 691

05.


06.

Felújítás

07.


08.


09.


10.


11.


12.


13.


14.


15.

5 225

32 240

33 778

24 344

30 344

30 517

225 466

273 275

273 327

21 701

29 454

27 254

21 701

29 454

27 254

247 167

302 729

300 581

1 267

3 256


248 434

305 985

299 058

16.


18 779

20 675

21 687

17.


61 050

59 112

60 319

–1 523

7. szám


511

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


18.


7 585

7 609

19.


7 585

7 609

20.


157 776

191 061

189 404

21.


84 389

103 149

103 149

22.


237 605

278 433

279 019

23.


4 616

21 339

16 838

24.


25.


4 616

21 339

16 838

26.


242 221

299 772

295 857

27.


6 213

6 213

6 402

28.


29.


30.


31.


32.


–571 248 434

305 985

301 688

17 085

8 115

12 094

–17 085

–8 115

–10 416 952


Megnevezés







1.


12 341

12 341

8 569

8 569

2.


–5 939

–5 939

–6 891

–6 891

3.


426

426

747

747

4.


5.


5 976

5 976

931

931

6.

Finanszírozásból származó korrekciók

7.


8.

A vállalkozási tevékenység ellátására felhasznált összeg

9.


10.


5 976

5 976

931

931

11.

A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa

512


7. szám

Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során Magyarbóly önkormányzat egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek, továbbá a vonatkozó Korm. rendelet szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves beszámoló a költségvetés teljesítésérõl a 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és való képet ad. Bõhmné Sárkány Irén s. k., könyvvizsgáló

Márok Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök




418 062


418 062


402 340


402 340

206

206

155

155

397 072

397 072

382 025

382 025

1 060

1 060

1 321

1 321


19 724

19 724

18 839

18 839

B) FORGÓESZKÖZÖK

25 673

25 673

8 705

8 705

1

1

2

2

572

572

566

566

16 114

16 114

6 082

6 082

8 986

8 986

2 055

2 055

443 735

411 045

411 045



II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök


443 735

Források



359 857


359 857

360 396


360 396

5 998

5 998

5 998

5 998

353 859

353 859

352 816

352 816

E) TARTALÉKOK

20 044

20 044

5 619

5 619


20 044

20 044

5 619

5 619

2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalék


7. szám


Források



63 834

513


63 834

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek

58 778


58 778



45 030

45 030

25 811

25 811

16 701

16 701

5 056

5 056

2 518

2 518

443 735

443 735

411 045

411 045


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


34 888

36 562

36 152

02.


11 172

11 683

11 290

03.


24 764

24 353

25 772

04.


7 848

12 384

11 082

05.


06.

Felújítás

8 200

40 540

39 154

07.


2 233

4 116

1 488

08.


89 105

129 638

124 938

09.


10 000

36 224

43 620

10.


11.


10 000

36 224

43 620

12.


99 105

165 862

168 558

13.


1 581

4 669

14.


15.


16.


17.


18.


19.

–6 931 100 686

170 531

161 627

2 481

14 964

15 901

36 972

36 990

37 176

1 222

3 607

7 293


1 222

1 222

1 222

20.


34 131

65 372

67 332

21.


16 468

31 812

31 812

22.


74 806

120 933

127 702

23.


7 326

29 554

26 431

24.


25.


7 326

29 554

26 431

26.


18 554

20 044

20 044

27.


6 213

6 213

6 402

28.


29.


–2 538 100 686

170 531

171 639

514


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


30.


31.


32.


2 674

6 670

22 808

–2 674

–6 670

–17 189 4 393


Megnevezés







1.


16 114

16 114

6 082

6 082

2.


3 930

3 930

–463

–463

3.


479

479

395

395

4.


5.


19 565

19 565

5 224

5 224

6.


97

97

–692

–692

7.


8.


9.


10.


19 662

19 662

4 532

4 532

11.


Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során a Márok Önkormányzat egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak, és az általános számviteli elvek, továbbá a vonatkozó kormányrendelet szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves beszámoló a költségvetés teljesítésérõl a 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Bõhmné Sárkány Irén s. k., könyvvizsgáló

7. szám


515

Parasznya Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

Eszközök

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek





1 796 936

–

1 796 936

1 836 304

–

1 836 304

3 118

–

3 118

2 890

–

2 890

1 791 078

–

1 791 078

1 827 074

–

1 827 074

2 740

–

2 740

6 340

–

6 340

–

–

–

–

–

–

72 035

–

72 035

56 665

–

56 665

163

–

163

262

–

262

4 078

–

4 078

4 026

–

4 026


10 000

–

10 000

10 000

–

10 000

IV. Pénzeszközök

42 618

–

42 618

35 436

–

35 436

II. Követelések


15 176

–

15 176

6 941

–

6 941


1 868 971

–

1 868 971

1 892 969

–

1 892 969

D) SAJÁT TÕKE

1 805 973

–

1 805 973

1 839 485

–

1 839 485

1. Induló tõke

76 137

–

76 137

76 137

–

76 137

1 729 836

–

1 729 836

1 763 348

–

1 763 348

E) TARTALÉKOK

28 361

–

28 361

20 444

–

20 444


28 361

–

28 361

20 444

–

20 444


–

–

–

–

–

–


34 637

–

34 637

33 040

–

33 040


–

–

–

–

–

–


5 204

–

5 204

11 107

–

11 107



29 433

–

29 433

21 933

–

21 933

1 868 971

–

1 868 971

1 892 969

–

1 892 969


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


132 806

128 547

123 682

02.


41 652

41 698

40 015

03.

Dologi kiadások

62 097

80 082

67 050

04.

Pénzeszközátadás, egyéb támogatás

44 376

43 130

39 756

05.

Ellátottak juttatásai

0

0

0

06.

Felújítás

19 431

6 885

6 752

07.


13 364

45 187

45 018

08.

Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen

313 726

345 529

322 273

516


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


09.


0

2 000

2 791

10.


0

0

0

11.

Finanszírozási kiadások összesen

0

2 000

2 791

12.


313 726

347 529

325 064

13.


8 097

8 051

0

14.

Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások összesen

0

0

–8 235

15.

Kiadások összesen

321 823

355 580

316 829

16.


7 609

9 142

7 586

17.

Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei

87 027

86 572

85 540

18.

Felhalmozási és tõkejellegû bevételek

600

1 300

700

19.


600

600

0

20.

Támogatások, kiegészítõ és/vagy átvett pénzeszközök

183 969

212 425

211 172

21.


154 182

160 504

160 504

22.

Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen

279 205

309 439

304 998

23.


0

2 000

10 000

24.


0

1 523

2 149

25.

Finanszírozási bevételek összesen

0

3 523

12 149

26.


279 205

312 962

317 147

27.


42 618

42 618

30 751

28.

Kiegyenlítõ, átfutó, függõ bevételek összesen

29.


30.

–7 500 321 823

355 580

340 398


0

–1 523

13 476

31.


0

1 523

9 358

32.


0

0

735


Megnevezés

1.


2.







42 618

–

42 618

35 436

–

35 436


–14 257

–

–14 257

–14 992

–

–14 992

3.


0

–

0

0

–

0

4.


0

–

0

0

–

0

5.


28 361

–

28 361

20 444

–

20 444

6.


–1 499

–

–1 499

–2 766

–

–2 766

7.


0

–

0

0

–

0

7. szám


Megnevezés


517





8.


0

–

0

0

–

0

9.


0

–

0

0

–

0

10.


26 862

–

26 862

17 678

–

17 678

11.


0

–

0

0

–

0

12.

A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

11 184

–

11 184

0

–

0

13.

A 10. sorból szabad pénzmaradvány

16 637

–

16 637

17 678

–

17 678

Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során a Parasznya Község Önkormányzat egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak, és az általános számviteli elvek, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves beszámoló az önkormányzat költségvetésének 2005. évi teljesítésérõl, az önkormányzat 2005. december 31-én fennálló vagyoni helyzetérõl, valamint a pénzmaradványról megbízható és valós képet ad. Juhász Géza s. k., könyvvizsgáló

Pellérd Község Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

1


2


3


4


5


6

B) FORGÓESZKÖZÖK

7

I. Készletek







1 129 794

1 129 794

1 188 444

1 188 444

590

590

7 315

7 315

818 287

818 287

881 288

881 288

10 771

10 771

10 771

10 771

300 146

300 146

289 070

289 070

38 182

38 182

37 762

37 762

581

581

767

767

518


Eszközök

8

II. Követelések

9


10

IV. Pénzeszközök

11


12






23 440

23 440

13 459

13 459

0

0

0

0

8 531

8 531

17 763

17 763

5 630

5 630

5 773

5 773

1 167 976

1 167 976

1 226 206

1 226 206


Források


7. szám






13

D.) SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN

1 142 978

1 142 978

1 191 940

1 191 940

14

1. Induló Tõke

20 089

20 089

20 089

20 089

15


16


1 122 889

1 122 889

1 171 851

1 171 851

17

E.) TARTALÉKOK ÖSSZESEN

4 364

4 364

13 249

13 249

18


4 364

4 364

13 249

13 249

19


20

F.) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

20 634

20 634

21 017

21 017

21

I. Hosszúlejáratú kötelezettségek

1 007

1 007

0

0

22

II. Rövidlejáratú kötelezettségek

10 024

10 024

10 946

10 946

23


9 603

9 603

10 071

10 071

24

Források összesen

1 167 976

1 167 976

1 226 206

1 226 206

0

0

0

0


Sorszám

Módosított

Megnevezés


1


103 068

103 560

103 357

2


34 178

34 178

34 025

3


80 085

79 380

91 906

4


18 499

21 254

20 908

5


0

0

0

6

Felújítás

7


8

Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+...+07)

9


10


11

Finanszírozási kiadások összesen (09+10)

12 13

300

14 422

14 508

13 793

99 012

85 417

249 923

351 806

350 121

972

972

1 030

0

0

0

972

972

1 030

Pénzforgalmi kiadások (08+11)

250 895

352 778

351 151


39 958

37 843

0

7. szám


519

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


14


–

–

143

15

Kiadások összesen (12+13+14)

290 853

390 621

351 294

16


31 997

33 938

32 794

17


95 065

94 650

103 662

18


22 014

30 641

31 455

19

18-ból: Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei

9 374

18 001

18 001

20


131 540

221 155

191 620

21

20-ból: Önkormányzatok költségvetési támogatása

101 719

175 428

144 909

22


280 616

380 384

359 531

23


1 900

1 900

505

24


0

0

0

25


1 900

1 900

505

26


282 516

382 284

360 036

27


8 337

8 337

0

28


29


30

Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22+27-8-13) [költségvetési hiány (-), költségvetési többlet (+)]

31

Finanszírozási mûveletek eredménye (25-11)

32

Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (28-14)

–

–

468

290 853

390 621

360 504

–928

–928

9 410

928

928

–525

–

–

325


Megnevezés







1.


8 337

8 337

17 547

17 547

2.


–3 973

–3 973

–4 298

–4 298

3.

Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (-)

2 237

2 237

7 267

7 267

4.


0

0

0

0

5.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2-3-4)

2 127

2 127

5 982

5 982

6.


12

12

–1 690

–1 690

7.


0

0

0

0

8.


0

0

0

0

9.


0

0

0

0

520


Sorszám


Megnevezés

10.


11.


12.


13.

A 10. sorból szabad pémzmaradvány


7. szám





2 139

2 139

4 292

4 292

0

0

0

0

2 139

2 139

4 292

4 292

0

0

0

0

Hitelesítõ záradék A Pellérd Község Önkormányzat 2005. december 31-i fordulónappal készített, az intézmények adatait is tartalmazó éves beszámolóját (mérleg, pénzforgalmi jelentés és pénzmaradvány-kimutatás), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és annak alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámoló a Számviteli Törvényben foglaltaknak és a beszámoló összeállítását szabályozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben elõírtaknak megfelel. Véleményem szerint az éves beszámoló Pellérd Község Önkormányzat 2005. december 31-én fennálló tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl valós és megbízható képet ad. Dr. Szabó Sándor s. k., könyvvizsgáló

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft Állományi érték Eszközök

Auditált adat Elõzõ év


Tárgyév

8 32 307

891 103

891 103

184

1 920

1 920

753 983

813 930

813 930

8 437

8 437

8 437


69 703

66 816

66 816

B) FORGÓESZKÖZÖK

96 528

64 126

64 126

521

462

462

10 844

13 440

13 440

72 044

36 632

36 632

I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök


13 119

13 592

13 592

928 835

955 229

955 229

7. szám


521

Állományi érték Források

Auditált adat Elõzõ év

D) SAJÁT TÕKE

Tárgyév

808 327

877 355

877 355

45 221

45 221

45 221


763 106

832 134

832 134

E) TARTALÉKOK

63 555

28 078

28 078


63 555

28 078

28 078

56 953

49 796

49 796


35 345

27 650

27 650


21 608

22 146

22 146

928 835

955 229

955 229

1. Induló tõke

II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

Források összesen


Módosított

Megnevezés

Teljesítés

Auditált adat

elõirányzat

01.


267 549

284 867

272 344

272 344

02.


88 057

94 561

89 100

89 100

03.


99 957

115 406

105 763

105 763

04.

Pénzeszközátadás, egyéb támogatás

152 745

144 975

144 312

144 312

06.

Felújítás

40 605

60 534

55 999

55 999

06.


10 424

26 806

32 312

32 213

07.


08.

Pénzforgalmi kiadások összesen

09.


10.

Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen

0

0

0

0

659 337

727 149

699 731

699 731

3 390

3 115

0

0

0

0

473

473

662 727

730 264

700 204

700 204

11.


12.


13.


0

0

0

0

14.

Támogatás, kieg. és átvett pénzeszköz

354 031

400 680

404 605

404 605

Ebbõl: önkorm. költségvetési támogatás

305 723

321 494

321 494

321 494

15.


42 355

0

0

0

16.

Pénzforgalmi bevételek összesen

662 727

664 376

664 254

664 254

17.


0

65 888

65 888

65 888

18.


0

0

538

538


662 727

730 264

730 680

730 680

19.


–42 355

0

30 411

30 411

20.


42 355

0

0

0

21.


0

0

65

65

Ebbõl: önkormányzatok sajátos felhalom. tõkebev.

16 990

18 953

18 014

18 014

249 351

244 743

241 635

241 635

0

0

0

0

522


7. szám

Egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás Ezer Ft Megnevezés

Elõzõ év

Tárgyév

Audit eltérés


1.


72 044

36 632

36 632

2.

Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont egyenlege (±)

–8 489

–8 554

–8 554

3.


790

1 831

1 831

4.


0

0

0

5.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány

62 765

26 247

26 247

6.


–432

2 863

2 863

7.

Pénzmaradványt terhelõ elvonások

0

0

0

8.


0

0

0

9.

Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel

0

0

0

10.


62 333

29 110

29 110

11.


0

0

0

12.

10-bõl kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

35 345

27 650

27 650

13.

10-bõl szabad pénzmaradvány

26 988

1 460

1 460

Hitelesítõ záradék Az egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás a pénzgazdálkodásról és a pénzügyi helyzetrõl megbízható és valós képet ad. Dr. Gaál Géza s. k., könyvvizsgáló

Tét Város Önkormányzatának 2005. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója Egyszerûsített mérleg Ezer Ft

Eszközök

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

2004. évi költségvetési beszámoló záró adatai

915 319


2004. év 2005. évi auditált költségvetési egyszerûsített beszámoló beszámoló záró adatai záró adatai

915 319

967 545


2005. év auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

967 545

7 191

7 191

20 072

20 072

776 152

776 152

821 081

821 081

9 878

9 878

9 021

9 021

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2004. évi költségvetési beszámoló záró adatai

Eszközök

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK 0I. Készletek II. Követelések


523




122 098

122 098

117 371

117 371

85 884

85 884

49 926

49 926

872

872

923

923

7 355

7 355

5 876

5 876

68 822

68 822

39 669

39 669

8 835

8 835

3 458

3 458

1 001 203

1 001 203

1 017 471

1 017 471

III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Eszközök összesen

2004. évi költségvetési beszámoló záró adatai

Források

D) SAJÁT TÕKE

903 285



903 285


961 498


961 498

1. Induló tõke

125 635

125 635

125 635

125 635


777 650

777 650

835 863

835 863

E) TARTALÉKOK

58 457

58 457

20 247

20 247


24 764

24 764

–8 105

–8 105


33 693

33 693

28 352

28 352


39 461

39 461

35 726

35 726


8 000

8 000

4 000

4 000


12 263

12 263

8 848

8 848


19 198

19 198

22 878

22 878

1 001 203

1 001 203

1 017 471

1 017 471


Sorszám

Módosított

Megnevezés


01.


276 941

284 280

268 325

02.


89 163

91 321

86 690

03.


04.


119 059

131 261

119 075

45 823

87 822

75 746

05.


1 330

1 330

944

06.

Felújítás

53 639

61 639

49 953

07.


37 535

38 548

23 668

08.


623 490

696 201

624 401

09.


4 000

4 000

4 000

10.


11.


12.


4 000

4 000

4 000

627 490

700 201

628 401

524


7. szám

Eredeti

Sorszám

Módosított

Megnevezés


13.


5 683

39 376

33 693

14.


15.


633 173

739 577

656 717

16.


88 543

91 325

95 563

17.


215 373

220 551

214 746

18.


57 500

57 500

151

19.


20.


211 150

274 658

279 731

21.


165 485

213 897

213 897

22.


572 566

644 034

590 191

23.


30 607

24 924

24.


25.


30 607

24 924

26.


603 173

668 958

590 191

27.


30 000

70 619

68 629

28.


29.


633 173

739 577

662 500

30.


–26 607

–20 924

726

31.


26 607

20 924

–4 000

32.


–5 377

3 680

9 057


Megnevezés

2004. évi kötségvetési beszámoló adatai



2005. évi beszámoló záró adatai



1.


68 820

68 820

39 667

39 667

2.


–10 363

–10 363

–19 420

–19 420

3.


16 357

16 357

28 001

28 001

4.


33 693

33 693

28 352

28 352

5.


8 407

8 407

36 106

36 106

6.


4 798

4 798

–1 339

–1 339

7.


8.


39 502

39 502

33 693

33 693

9.


10.


52 707

52 707

–3 752

–3 752

11.


7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2004. évi kötségvetési beszámoló adatai

Megnevezés


525


12.


44 040

44 040

13.

A 10. sorból szabad pénzmaradvány

8 667

8 667



1 378


1 378

Egyszerûsített eredménykimutatás Ezer Ft

Megnevezés

2004. évi kötségvetési beszámoló adatai






1.


110 734

110 734

98 023

98 023

2.

Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–)

77 041

77 041

69 671

69 671

3.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2)

33 693

33 693

28 352

28 352

4.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–)

164

164

511

511

5.

Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–)

39 502

39 502

33 693

33 693

6.

Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel (–)

–384

–384

456

456

7.

Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5+6)

–6 357

–6 357

–5 396

–5 396

8.

Tárgyévrõl átvitt veszteség

9.

Megelõzõ év(ek) el nem számolt veszteségének tárgyévre esõ része

10.

Vállalkozási tevékenység helyesbített eredménye (7+8–9)

–6 357

–6 357

–5 396

–5 396

11.

Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetési kötelezettség

12.


–5 809

–5 809

–5 341

–5 341

Hitelesítõ záradék A könyvvizsgálat során az önkormányzat egyszerûsített beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített beszámolót a magyar számviteli törvényben, a vonatkozó Korm. rendeletben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített beszámoló Tét Város Önkormányzatának és intézményeinek 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetérõl, a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Unger Ferenc s. k., könyvvizsgáló

526


7. szám

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleményének kiegészítése a helyi önkormányzatok 2006. évi céltámogatásáról Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, többször módosított LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 9. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Önkormányzatok Közlönye 12. évfolyam 6. számában közzétett közleménye 1. sz. melléklete 4. sorát az alábbiak szerint pontosítja a társult önkormányzatok megnevezésével: 1. számú melléklet 4. sora: 2006. évtõl céltámogatásban részesülõ Berettyóújfalu Város Önkormányzata igénye Régió kódja

Társult önkormányzatok

Önkormányzat

Beruházási összköltség ezer Ft-ban

Összes Saját forrás céltámogatás ezer Ft-ban ezer Ft-ban

Céltámogatás évenkénti bontásban 2006

2007

2008

Támogatás aránya %-ban

28 980

9695

0

85

Mûködõ kórházak és szakrendelõk gépmûszer beszerzései 6

Berettyóújfalu

Bakonszeg Furta

45 500

6 825

38 675

Debrecen, 2006. június 26. Gazda László s. k., az ÉARFT elnöke

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok céltámogatása kapcsán Az Önkormányzatok Közlönye 2006. június 12-én megjelent XII. évfolyam 6. számában szereplõ DARFT-közlemény 2. sz. melléklete módosításra kerül az alábbiak szerint. A 45/2006. (V. 31.) DARFT-közlemény értelmében a helyi önkormányzatok céltámogatása keretbõl 2006-ban formai okok miatt támogatásban nem részesült igénybejelentõ önkormányzatok a következõk: Sorszám

Régió kódja

Önkormányzat

Beruházás típusa

5.

7

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata

Vízgazdálkodás

9.

7

Körösújfalu Község Önkormányzata

Vízgazdálkodás

16.

7

Zákányszék Község Önkormányzata

Vízgazdálkodás

A táblázatból kimaradt igénybejelentõ települések a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény 9. § 3. bekezdése értelmében a kiegészítõ jegyzékben szerepelnek.

7. szám


Pótjelentkezési felhívás az Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Kft. munka- és tûzvédelmi szakképzéseire 2006/2007-es tanév FMK nyilvántartási szám: 01-0182-05 Intézmény-akkreditációs lajtsromszám: 0477 I. Felsõfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés A továbbképzés a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az OMKT Kft. együttmûködésének a keretében indul. – jelentkezési feltétel: egyetemi, illetve fõiskolai végzettség, – képzési idõ: 5 félév. A tanulmányok elvégzése után tett sikeres záróvizsga esetén a hallgatók felsõfokú munkavédelmi szakirányú képesítést igazoló oklevelet kapnak. Az oklevél munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosít, egyben alapfeltétele a munkavédelmi szakértõi igazolvány megszerezhetõségének is. II. Munkavédelmi technikus szakképzés (Országos Képzési Jegyzék száma: 53 5499 01) – jelentkezési feltételek: = mûszaki jellegû szakközépiskolai, vagy mûszaki ismeretet nyújtó képzésen szerzett képesítés, vagy = mûszaki technikusi végzettség, vagy = érettségi bizonyítvány és mûszaki jellegû szakmunkás bizonyítvány, vagy = érettségi és a MÁV felsõfokú forgalmi és kereskedelmi tanfolyamain szerzett végzettség, vagy = érettségi és postaforgalmi képesítés; – képzési idõ: 2 félév (250 óra). A tanulmányokat követõen sikeres záróvizsgát tett hallgatók munkavédelmi technikusi bizonyítványt kapnak, mely bizonyítvány középfokú munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosít. III. Tûzvédelmi elõadó szakképzés (Országos Képzési Jegyzék száma: 52 8915 02) – jelentkezési feltétel: középiskolai végzettség, – képzési idõ: 2 félév (324 óra). A tanulmányokat követõen sikeres záróvizsgát tett hallgatók tûzvédelmi elõadó bizonyítványt kapnak, mely bizonyítvány középfokú tûzvédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére jogosít. IV. Munkavédelmi és tûzvédelmi szakképzések A tanrendek összehangolásával mind az I., mind a II. pontokban felsorolt munkavédelmi szakképzésekre jelentkezõk részére az OMKT Kft. lehetõséget biztosít arra, hogy a munkavédelmi tanulmányaikkal egyidejûleg a

527

III. pontban szereplõ tûzvédelmi elõadó szakképzésben is részt vegyenek. Általános tudnivalók a) Valamennyi szakképzés 2006. szeptemberében indul az OMKT Kft. székhelyén Budapesten. b) Pótjelentkezési határidõ: 2006. augusztus 18. c) Jelentkezni az OMKT Kft. jelentkezési lapján lehet, melyek beszerezhetõk személyesen – az OMKT Kft.-ben (1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 9. „R” ép. II. em. 216; 218.), vagy – a Munkabiztonsági Felügyelõségek regionális központjaiban, – illetve igényelhetõk levélben vagy telefonon. A II. és III. pontokban felsorolt képzések jelentkezési lapja letölthetõ a www.omkt.bme.hu web oldalról is. d) Részletes információkat a jelentkezési laphoz mellékelt tájékoztató, valamint az említett honlap tartalmazza. Szóbeli felvilágosítást ad – a felsõfokú munkavédelmi szakképzésrõl: Bogenfürst Ferencné a 463-3610-es telefonon, – a középfokú munkavédelmi szakképzésrõl: Szilágyiné Mihály Gyöngyi a 463-4396-os telefonon, – a tûzvédelmi elõadó szakképzésrõl: Mészárosné Margittay Katalin a 463-2709-es telefonon. Budapest, 2006. július Igazgatóság

Szakmai segítség az önkormányzatok környezetvédelmi problémáinak megoldásához Az önkormányzati feladatok között egyre több a környezetvédelemmel összefüggõ kötelezettség. Emellett szinte valamennyi feladat finanszírozása egyre inkább szakmai pályázat útján oldható csak meg. A megfelelõ szakcég kiválasztását ajánlatkérések elõzik meg, ehhez pedig az adott szakterület cégeinek ismerte szükséges. A környezetvédelemben mûködõ cégekrõl ad információt a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által ismét elkészített KÖRNYEZETVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 2006. címû 350 oldalas kiadvány. Megjelent: 2005 májusában.

528


9 771219 263234

06007

A kiadvány tartalmazza a cégek széleskörû környezetvédelmi tevékenységét keresõjegyzékkel, az akkreditált laboratóriumokat, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek engedélyeit, a környezetvédelmi felügyelõségek és a vízügyi igazgatóságok adatait is. Az önkormányzatok számára e kiadvány ingyenes.

7. szám

Beszerezhetõ a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségénél. Cím: 1133 Budapest, Hegedûs Gyula u. 68., telefon/fax: 06 (1) 350-7271, 350-7274, e-mail: [email protected], postafiókcím: 1364 Budapest 4., Pf. 8, mobilszám: 06 (20) 946-5465. A kiadvány megrendelhetõ, a postaköltséget utánvétellel felszámítjuk.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232 (szerda–csütörtök 9–13 óráig). Telefax: 269-2090. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj: 5040 Ft áfával. Egy példány ára: 546 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1219–2635 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.2208 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents