A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

ÁRA: 735 Ft

2008. július 18.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

TARTALOM II. rész 2008. XXV. tv. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008. XXVII. tv. Egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008. XXIX. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008. XXXIII. tv. Az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154/2008. (VI. 6.) Korm. r. A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . 161/2008. (VI. 19.) Korm. r. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162/2008. (VI. 19.) Korm. r. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177/2008. (VII. 1.) Korm. r. A közigazgatási hivatalról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

458 459 460 461 463 463 468 470

III. rész 83/2008. (VI. 13.) AB h. Az alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140/2008. (VI. 25.) KE h. Városi cím adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50/2008. (VII. 3.) ME h. Címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

476 483 483

IV. rész Tájékoztató Helyi Építészeti Örökség 2008 építészeti nívódíj pályázatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Isztimér Községért Közalapítvány 2007. évi közhasznúsági jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baj Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csapi Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dunaszeg Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kalocsa Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kocs Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tiszapüspöki Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zalaszentiván Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás munkaszervezet-vezetõi állására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerzõdés keretében történõ ellátására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

483 485 487 490 493 496 499 502 505 508 511 511 513

458

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE

II. rész 2008. évi XXV. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról* 1. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „A jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága” 2. § Az Einfotv. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történõ, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelõs szerkesztõje a minõsített elektronikus aláírásával és a közzététel idõpontjában olyan szolgáltató által kiadott idõbélyegzõvel lát el, amely e szolgáltatást minõsített szolgáltatóként nyújtja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenõrzéséhez a felelõs szerkesztõ és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetõek el. (3) A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi önkormányzat képviselõ-testülete által alkotott rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, az Országgyûlés határozatait, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. § szerinti mellékleteket. (4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A szerkesztõ a Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyûlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyûlési Könyvtárnak. (6) A Magyar Közlöny oldalhû másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthetõ azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hitelesnek tekinteni. (7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyrõl vagy annak egy részérõl papírra oldalhû másolatot készít.” * A törvényt az Országgyûlés a 2008. május 19-i ülésnapján fogadta el.

7. szám

3. § Az Einfotv. a következõ új 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § (1) A Határozatok Tárát és a Hivatalos Értesítõt a Magyar Közlöny mellékleteként történõ közzététellel, a 12. § alkalmazásával kell kiadni. (2) A Határozatok Tára tartalmazza – a minõsített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével – a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság határozatait, valamint a miniszterek azon határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a miniszter kezdeményezi. (3) A Hivatalos Értesítõ tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi. (4) A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott jogi aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítõben, a Cégközlönyben és a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.” 4. § Az Einfotv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a § a következõ új (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(1) A 12–12/A. §-ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történõ közzététellel adja ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban olyan közlemény tehetõ közzé, amely a Magyar Közlönyben megjelent. (3) Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján egy hivatalos lapot adhat ki. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhû másolata nyomtatott formában akkor terjeszthetõ, ha a tárgyévet megelõzõ év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó szerveken kívüli elõfizetõinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja.” 5. § Az Einfotv. a következõ új 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményét és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteményét azok szerkesztõjének legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott, elektronikus dokumentumként a kormányzati portálon való közzététellel kell kiadni. (2) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteménye és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye digitális adathordozón is terjeszthetõ.” 6. § (1) Az Einfotv. 22. § (1) bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „c) a 12. § (7) bekezdése szerinti másolatot készítõ szerv kijelölését.”

7. szám


(2) Az Einfotv. 22. § (2) bekezdése a következõ új e)–f) pontokkal egészül ki: (Felhatalmazást kap) „e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy az elõfizetõknek a 13. § (4) bekezdése szerinti számát rendeletben állapítsa meg, f) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy a 12. § (7) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.” 7. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 1–2. §-a, – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 3. §-a, 5–6. §-a, 7. § (4)–(5) bekezdése és 8. § (5) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) Az Einfotv.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 12/A. § (1) bekezdésében a „Határozatok Tárát és a” szövegrész, 12/A. § (2) bekezdése, 12/A. § (4) bekezdésében az „és a 12/A. § (2) bekezdésében” szövegrész, valamint a 4. § és a 8. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba. (4) A Magyar Közlöny 2008. december 31-ig az Einfotv. e törvény 2. §-ával megállapított 12. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a Kormánynak a Magyar Közlönyben közzétenni rendelt határozatait és jogi iránymutatásait, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is; azokra, valamint a Határozatok Tárában 2008. december 31-ig megjelent közleményekre az Einfotv. 12/A. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) A Magyar Közlöny 1998. január 1-jétõl kezdõdõen, de 2008. július 1-jét megelõzõen kiadott számait, valamint a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményének 2003. január 1-jét követõen, de 2008. július 1-jét megelõzõen kiadott számait a Magyar Közlöny 2008. július 1-jén hivatalban levõ felelõs szerkesztõjének a minõsített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumként 2008. július 31-ig a kormányzati portálon közzé kell tenni. (6) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos lapokkal és a hivatalos jogszabálygyûjteményekkel összefüggõ adatbázisok felhasználói jogainak a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelõsségû Társaság részérõl a Miniszterelnöki Hivatalnak való átengedését. 8. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az ügyészség hivatalos lapja az Ügyészségi Közlöny, amelynek kiadását, tartalmát és megjelenését a legfõbb ügyész utasítással szabályozza.” (2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 57. § (4) bekezdésében és 58. § (4) bekezdésében az „a Minisztertanács Titkársága” szövegrész helyébe az „a feladatkörrel rendelkezõ miniszter által kijelölt személy” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „a Minisztertanács

459

Titkárságának a vezetõje” szövegrész és az 59. § (3) bekezdésében az „a Minisztertanács Titkársága vezetõjének az” szövegrész helyébe az „a Határozatok Tára szerkesztõje” szöveg, 60. §-ában az „Az igazságügyminiszter és a Minisztertanács Titkárságának a vezetõje” szövegrész helyébe az „A Kormány által kijelölt szerv vagy személy” szöveg lép. (3) A Jat. 59. §-át megelõzõ alcímben a „minisztérium és az országos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal” szöveg, 59. § (1) bekezdésében a „minisztérium és az országos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és – külön törvény rendelkezése alapján – a kormányhivatal” szöveg, 59. § (2) bekezdésében az „a minisztérium, az országos hatáskörû szerv, illetõleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv” szövegrész helyébe az „a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „minisztérium, illetõleg az országos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal” szöveg lép. (4) Az Einfotv. 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátozástól mentesen, díjmentesen” szövegrész helyébe a „korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „határozatok anonimizált” szövegrész helyébe a „határozatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált” szöveg lép. (5) A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Hivatalos Értesítõben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban köztisztviselõi jogviszony létesítésérõl és megszüntetésérõl, vezetõi megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésrõl, vezénylésrõl, valamint azok megszüntetésérõl szóló közleményeket.” Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2008. évi XXVII. törvény egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról* 1. § (1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában – az Országgyûlés tisztségviselõje, valamint az országgyûlési bi-

* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 2-i ülésnapján fogadta el.

460


zottság tagja és tisztségviselõje kivételével – az Országgyûlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselõ) a megválasztását követõen, az Országgyûlés elõtt a következõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz: „Én, (a megválasztott közjogi tisztségviselõ neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségembõl eredõ feladataimat a Magyar Köztársaság fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott közjogi tisztségviselõ meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen!” (2) Az eskü vagy fogadalom tételérõl a közjogi tisztségviselõ okmányt ír alá.

7. szám

ír alá” szöveg lép, valamint hatályát veszti az 1. § (2) bekezdésének második mondata és 11. § (1) bekezdésének második mondata. (5) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés j) pontja hatályát veszti. (6) A 2. §, a 3. § (3)–(6) bekezdése, valamint a melléklet 2009. január 1-jén hatályát veszti. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök


Melléklet az egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényhez

2. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A polgármester a megválasztását követõen a képviselõ-testület elõtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt ír alá.”

„Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez

(2) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül ki.

„Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségembõl eredõ feladataimat a (megye/település/kerület) fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselõ meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen!” ”

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Az 1. § és a 3. § (3) bekezdése 2008. december 31-én lép hatályba. (3) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. § (1) bekezdésében az „ – az Országgyûlés házszabálya szerint – esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 16. § (2) bekezdésében az „esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg, 35. § (2) bekezdésében az „esküt tesz” szövegrész helyébe az „az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ személyek esküjének megfelelõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg lép. (4) A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló 2000. évi XCVI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „esküt tesz a képviselõ-testület elõtt” szövegrész, valamint 11. § (1) bekezdésében a „köteles esküt tenni a képviselõ-testület elõtt” szövegrész helyébe az „a képviselõ-testület elõtt – a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt

A polgármester esküjének és fogadalmának szövege

2008. évi XXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról* 1. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160. § (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervnél (a továbbiakban: központi nyilvántartó) vagy a körzetközponti feladatokat ellátó


7. szám


jegyzõ által mûködtetett okmányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél kezdeményezhetõ. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szervek az elõttük személyesen eljáró ügyfeleknek felajánlják az ügyfélkapu létesítését, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz.” 2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Sólyom László s. k.,




2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl* Az Országgyûlés, elismerve az önkéntes tûzoltó mozgalom másfél évszázados áldozatkész munkáját; az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a nemzetgazdaság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében szükségesnek tartja a tûz elleni védekezést önként vállalók tevékenységének erõsítését, és ezért az önkéntes tûzoltók, és a tûzoltó egyesületek mûködési feltételei javításának érdekében a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET KÖZREMÛKÖDÕ TEVÉKENYSÉGE 1. § A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Ttv.) meghatározott tûzmegelõzési, valamint tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõként vehet részt az az önkéntes társadalmi szervezet (a továbbiakban: tûzoltó egyesület), amely alapszabályában azt tevékenysége céljaként rögzítette. 2. § (1) A tûzoltó egyesület tûzmegelõzési, tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységben való közremûködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) a Ttv.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzmegelõzés körében tájékoztathatja a lakosságot az idõszerû tûzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tûzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.


461

(3) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység körében a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósághoz, b) a hivatásos vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezéséig minden tõle elvárhatót megtesz a tûz továbbterjedésének megakadályozására, a tûz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévõ személyek részére történõ segítségnyújtásra, a balesetek megelõzésére, c) az eseményt észlelõket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közremûködésre kérheti fel, d) a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezését követõen a tûz oltásában, illetve a mûszaki mentésben a tûzoltásvezetõ intézkedésének megfelelõen mûködik közre.

II. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 3. § (1) Szaktevékenységet a tûzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvõképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezõ tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget. (2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni, és azt a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig õrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidõ nélkül visszavonható. 4. § (1) A tûzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére a tûzoltó egyesület alapszabálya az irányadó. (2) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Ttv.-ben foglalt eltérésekkel irányadó. 5. § (1) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellátása során a Büntetõ Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személynek minõsül. (2) A tûzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzõ tagja kérelemre mentesíthetõ a) a polgári védelmi kötelezettség, b) részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

462


6. § (1) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a) tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában b) tûzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tûzoltó szakképesítés megszerzését. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium tûzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élvez.

III. Fejezet EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Az együttmûködési megállapodás megkötése és felmondása 7. § (1) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósággal (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: tûzoltóság). (2) Az együttmûködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a) a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, és b) az egyesület mûködése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. (3) Együttmûködési megállapodás határozatlan idõre köthetõ, és azt a tûzoltó egyesület az együttmûködési megállapodásban meghatározott határidõvel írásban indokolás nélkül felmondhatja. (4) A tûzoltóság az együttmûködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) az együttmûködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn, b) a tûzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elõírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

7. szám

Az együttmûködési megállapodás tartalma 8. § (1) Az együttmûködési megállapodásban rögzíteni kell a) a tûzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetõségének módját, szakmai igénybevehetõségének körét, és azt, hogy a tûzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület), b) tûzoltóság részérõl a tûzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elõsegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a tûzoltó egyesület részére, az idõszerû tûzvédelmi feladatokra vonatkozó, a tûzoltó egyesület tûzmegelõzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a tûzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét, c) a tûzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét. (2) A tûzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben – a tûzoltóság kérésére – tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet. (3) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki. (4) A tûzoltóság a vele megállapodást kötõ tûzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.

IV. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLETEK MÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FELTÉTELRENDSZERE 9. § A tûzoltó egyesület a mûködés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz.

V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(5) Az együttmûködési megállapodást bármely fél megfelelõ indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttmûködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.

10. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

(6) A tûzoltóság és a tûzoltó egyesület közötti együttmûködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell jelenteni.

11. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 2. pont h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. közfeladatot ellátó személy] „h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság, valamint a tûzoltó egyesület tûzoltói feladatot ellátó tagja,”

(7) Az együttmûködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.

(2) E törvény 9. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.

7. szám


(2) A Ttv. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § A tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzési, valamint a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ társadalmi szervezet. A tûzoltó egyesület tevékenységét és mûködését, valamint a tûzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tûzoltósággal megállapodás keretében való együttmûködését a tûzoltó egyesületekrõl szóló törvény állapítja meg.” (3) A Ttv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések] „40. § A rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl rendelkezõ jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tûzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevõ fizeti meg.” (4) A Ttv. 47. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg.] „8. a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategória meghatározásának elveit és az azokba történõ besorolást.” Sólyom László s. k.,




463 2. §

Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelete az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzésérõl A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének e) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. §

A Kormány 154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelete a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésében a „nem tagadhatja meg” szövegrész helyébe a „nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani” szöveg lép.

E rendeletet – a közigazgatási hivatal vezetõje, helyettese és a jegyzõ kivételével – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõ és döntéshozó (a továbbiakban együtt: köztisztviselõ) a) építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, követelményeire és eljárási szabályaira, továbbá b) szakmai továbbképzésére kell alkalmazni.

Építésügyi vizsga 2. § (1) Az építésügyi vizsga célja, hogy a köztisztviselõ bizonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok közé tartozó döntések jogszabályi elõírásoknak megfelelõ elõkészítésére, illetve meghozatalára.

464


(2) Az építésügyi vizsgát – a külön jogszabály szerinti felnõttképzési nyilvántartásba vételt követõen – a) az elsõfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselõ részére a területileg illetékes közigazgatási hivatal, b) a másodfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselõ, valamint az építésfelügyelõ részére az építésügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) szervezi (a továbbiakban együtt: vizsgaszervezõ). (3) A munkáltató közigazgatási szerv – az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával – a vizsgára kötelezett köztisztviselõk névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének idõpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezõnek. (4) A vizsgaszervezõ az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít. (5) A köztisztviselõ számára a vizsgaszervezõ – figyelembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének határidejét – jelöli ki az építésügyi vizsga idõpontját, legalább két idõpont választásának lehetõséget megadva. (6) A vizsgaszervezõ köteles az építésügyi vizsgára való felkészítésrõl gondoskodni. (7) A miniszter gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítõ anyag elkészítésérõl, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételérõl.

3. § (1) A vizsga keretében a köztisztviselõ – a 2. mellékletben meghatározott követelményrendszernek megfelelõen – számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteirõl, továbbá elemzõ, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási és döntéshozatali készségérõl. (2) Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésébõl áll, amelyeket a köztisztviselõ számára egy vizsganapon kell megszervezni. (3) Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) elõtt kell letenni. A bizottság elnöke a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelõ személy. (4) Az építésügyi vizsga az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidõn belül korlátlanul ismételhetõ. (5) Az eredményes építésügyi vizsgáról a bizottság az 1. mellékletben meghatározott formában bizonyítványt állít ki.

7. szám

A szakmai továbbképzés 4. § (1) A szakmai továbbképzés kötelezõ és szabadon választható részbõl áll. (2) A szakmai továbbképzési idõszak 5 év. A továbbképzési idõszak 2009. január 1-jétõl, illetve az e határidõ után kinevezett köztisztviselõ esetében a kinevezés idõpontjától kezdõdik. (3) A munkáltató közigazgatási szerv a szakmai továbbképzésen való részvételt köteles biztosítani.

A szakmai továbbképzés kötelezõ része 5. § (1) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének formája tanfolyam, idõtartalma legalább 40, de legfeljebb 50 óra, amit a köztisztviselõnek egy szakmai továbbképzési idõszak alatt kell teljesítenie. (2) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének keretében az építésügyi vizsgakövetelmények alapját képezõ – az adott továbbképzési idõszak alatti – jogszabályi változások gyakorlati alkalmazását kell elsajátítani. (3) A szakmai továbbképzés kötelezõ részét a 2. § (2) bekezdésében meghatározott szerv szervezi (a továbbiakban: kötelezõ továbbképzést szervezõ). A kötelezõ továbbképzést szervezõ kötelessége: a) e rendelet elõírásainak megfelelõ oktató biztosítása, b) a szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása, c) a költségek és a munkaidõalap kímélése. (4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés kötelezõ részének lebonyolítására egységes – az építésügyi hatósági eljárásokban szakhatóságként részt vevõ hatóságok szakmai irányításáért felelõs miniszterekkel egyeztetett tartalmú – továbbképzési program álljon rendelkezésre. Indokolt esetben a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplõ kötelezõ szakmai továbbképzést is elrendelhet. (5) Az adott szakmai továbbképzési idõszakon belül eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselõ az idõszak hátralevõ részében mentesül a továbbképzés kötelezõ részén való részvétel alól. (6) A kötelezõ továbbképzést szervezõ a szakmai továbbképzés kötelezõ részének teljesítésére a (2) és (4) bekezdésben meghatározott, miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján – a következõ évre vonatkozóan, minden év december 15-éig – éves továbbképzési tervet készít.

7. szám


A továbbképzés szabadon választható része

465

Az építésügyi vizsgáztatás és a szakmai továbbképzés közös szabályai

6. § 7. § (1) A szakmai továbbképzés szabadon válaszható témaköre az adott hatósági feladat ellátásának szakmai (építészeti-mûszaki) színvonalát elõsegítõ, a mindenkori mûszaki fejlõdést figyelembe vevõ ismeretanyag, amelynek formája lehet különösen a) szakmai tanfolyam, b) a felsõoktatásban a mûszaki képzési területen második alapképzés vagy mesterképzés, illetve szakirányú továbbképzés, c) szakmai elõadáson, konferencián hallgatóként való részvétel, d) szakmai elõadáson, konferencián elõadóként való részvétel, e) szakmai tanulmányúton való részvétel, f) az adott szakterületen végzett oktatói, tudományos és szakirodalmi tevékenység, g) építõanyagok, technológiák, szerkezetek megismerését célzó szervezett épületlátogatás, kiállításlátogatás, szakmai program. (2) Az (1) bekezdés szerinti szabadon választható szakmai továbbképzést – az (1) bekezdés f) pontja kivételével – a mûszaki képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmény, valamint a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény alapján a Felnõttképzési Akkreditáló Testület által kiadott érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezõ intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szervezhet (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervezõ). (3) A köztisztviselõnek az (1) bekezdés szerint szabadon választható továbbképzési formákból egy szakmai továbbképzési idõszak alatt legalább ötöt kell teljesítenie azzal, hogy ebbõl legalább kettõt a továbbképzési idõszak elsõ két évében kell teljesíteni. (4) A szabadon választható továbbképzési kötelezettség alóli, az Éhk. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti részbeni mentesítésrõl – a szakmagyakorlási névjegyzéket vezetõ szerv igazolása alapján – a munkáltató dönt. (5) A szervezett, szabadon választható szakmai továbbképzésen történt részvételrõl a továbbképzést szervezõ igazolást állít ki a résztvevõ számára, amely tartalmazza a köztisztviselõ nevét, lakcímét, munkahelyének megnevezését, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát), és ezen igazolás egy példányát a résztvevõnek átadja. Az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység végzését az errõl készült publikációval, illetve szakirodalmi tevékenység esetén a megjelent mûvel lehet igazolni. (6) A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésérõl a munkáltató közigazgatási szerv vezet nyilvántartást, amelynek elõzõ évi állapotáról minden év március 1-jéig összevont jelentést köteles küldeni a miniszternek.

(1) Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szakmai továbbképzés kötelezõ részén oktató a miniszter által nyilvántartásba vett, az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsõfokú végzettséggel és a) legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkezõ, vagy b) a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkezõ személy lehet. (2) Az építésügyi vizsga módszertanának kidolgozását, az építésügyi vizsgáztatás és a kötelezõ szakmai továbbképzések központi koordinálását, szakmai irányítását, felügyeletét és ellenõrzését a miniszter végzi.

Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Az építésügyi vizsga – az e rendelet elõírásai szerint – legkorábban 2009. január 1-jétõl kezdõdõen tehetõ le, a szakmai továbbképzési idõszak 2009. január 1-jén kezdõdik. (3) A 2009. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésõbb 2008. augusztus 30-áig küldi meg a vizsgaszervezõnek. (4) A vizsgaszervezõ a 2009. évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsgákra történõ felkészítõk idõbeosztását legkésõbb 2008. szeptember 30-áig készíti el és teszi közzé. (5) A 7. § (1) bekezdése szerinti oktatói, illetve vizsgáztatói nyilvántartásba 2008. szeptember 1-jétõl folyamatosan lehet jelentkezni. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Éhk. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2009. január 1-je elõtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselõnek az építésügyi vizsgát legkésõbb 2011. január 1-jéig kell teljesíteni.” (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselõk továbbképzésérõl szóló 6/1998. (III. 16.) KTM rendelet, valamint b) az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

466


ba) 9. §-a (2) bekezdésének második mondatában az „és a szakmagyakorlási jogosultság érvényességi idejét”, bb) 1. mellékletében az „/érvényesség éve, hónapja, napja”, bc) 2. mellékletének I. és II. pontjában az „/év (érvényesség éve)” szövegrészek a hatályukat vesztik. (8) A (6) és (7) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ napon, a (8) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ második napon a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k. miniszterelnök

1. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Szám: ………....

BIZONYÍTVÁNY építésügyi vizsgáról Ezt a bizonyítványt …………………………... részére állítottuk ki, aki ……………………… városban (községben) ……… év ……… hó ……… napján született, anyja neve:………...………….……………………………… Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság elõtt az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT Kelt: …..............., ..…..... év ….……... hó ……... nap P. H. ……..................………..... vizsgáztató bizottság tagja

.…….............….............. vizsgáztató bizottság tagja

.............……………………....... vizsgáztató bizottság elnöke

7. szám

2. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Építésügyi vizsga-követelmények I. A vizsgázó ismerje az alább felsorolt témakörökre vonatkozó alapvetõ általános követelményeket (szóbeli, írásbeli témakörei): 1. Az építésügy alkotmányos alapjai 2. Az Országgyûlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 4. Az építésügyért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai 6. A mûemlékvédelemért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.1. a települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.2. a megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. a fõvárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.4. a kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.5. a körjegyzõség építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.6. az önkormányzati társulás építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.8. kistérségi körzet-központ építésüggyel kapcsolatos feladatai 8. A közigazgatási hivatalok építésüggyel kapcsolatos feladatai 9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere 9.1. országos településrendezési és építési követelmények 9.1.1. a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei 9.1.2. közmûvesítettségi elõírások 9.1.3. övezeti elõírások 9.1.4. építmények elhelyezésére vonatkozó követelmények 9.1.5. jármûvek elhelyezésének elõírásai 9.1.6. építmény elhelyezése közterületen 9.1.7. építmények kialakításának általános szabályai 9.1.8. épületszerkezeti követelmények 9.1.9. égéstermék-elvezetés szabályai 9.1.10. építmények, önálló rendeltetési egységek általános elõírásai 9.1.11. lakás kialakítására vonatkozó követelmények 9.1.12. meglévõ építményekre vonatkozó elõírások 9.1.13. az egyes elõírásoktól való eltérés lehetõségei és módja 9.2. helyi építési szabályzat

7. szám


9.3. szabályozási terv 9.4. illeszkedési szabályok 9.5. szabványok 9.6. tûzvédelmi követelmények 9.7. sajátos építményfajtákra (atomenergiával, honvédelemmel kapcsolatos építmények, bányák, erõmûvek, közlekedési építmények) vonatkozó speciális követelmények 9.8. a mûemlékekre vonatkozó követelmények 9.9. az építési anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minõségtanúsítása 9.10. alapfogalmak 9.11. energetikai követelmények 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.1. helyi építészeti értékvédelem 10.2. mûemlékvédelem 10.3. világörökség védelme 10.4. országos és helyi jelentõségû védett természeti területek, valamint az egyedi tájértékek védelme 10.5. tervpályázat 10.6. tervtanács 11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer 11.1. építmények esetén 11.2. sajátos építményfajták esetén 11.3. mûemlékek esetén 11.4. nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén 12. Szakhatóságok köre 12.1. szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban 12.2. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a sajátos építményfajták és a mûemlékek építésügyi hatósági eljárásaiban 12.3. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más hatósági eljárásban 13. Építésügyi hatósági eljárások 13.1. Engedélyezési típusúak 13.2. Kötelezési típusúak 13.3. Végrehajtási típusúak 13.4. Bírságolási típusúak 13.5. Közbülsõ eljárások 13.6. Kiegészítõ eljárások 14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások 14.1. elvi építési engedélyezés 14.2. építési engedélyezés (módosított építési engedélyezés, továbbépítési engedélyezés), bejelentés tudomásul vétele 14.3. bontási engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele 14.4. használatbavételi engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele 14.5. fennmaradási engedélyezés 14.6. rendeltetési mód változtatásának engedélyezése 14.7. telekalakítás engedélyezése

467

15. Építésügyi hatósági kötelezések 15.1. engedély feltételeinek számonkérése 15.2. hatósági ellenõrzés során tett intézkedések 15.3. építésrendészeti intézkedés 16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások 16.1. meghatározott cselekmény elrendelése 16.2. meghatározott cselekmény kényszervégrehajtása 16.3. pénzbehajtás 17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása 17.1. a végrehajtás elrendelése az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által 17.2. a bírság tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése 17.3. jelzálogjog bejegyzése 17.4. késedelmi kamat 18. Közbülsõ eljárások 18.1. hiánypótlás kiírása 18.2. eljárás felfüggesztése 18.3. belföldi jogsegély keretében adatok beszerzése 18.4. szakhatóságok megkeresése 18.5. eljárás megszüntetése 18.6. kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 18.7. ügyintézési határidõ meghosszabbítása 18.8. szakértõ kirendelése 18.9. tanú meghallgatása 18.10. helyszíni szemle tartása 18.11. költségmentesség megállapítása 18.12. értesítés az eljárás megindításáról 19. Kiegészítõ, utólagos eljárások 19.1. jogutódlás 19.2. engedély érvényének meghosszabbítása 19.3. teljesítési határidõ meghosszabbítása 19.4. határozat kijavítása 19.5. határozat visszavonása 19.6. határozat módosítása 19.7. az építõipari kivitelezési tevékenység kezdésének bejelentése 19.8. a kivitelezés leállítása 20. Az építés résztvevõi, feladataik, felelõsségük, szankcionálásuk 20.1. építtetõ 20.2. építészeti-mûszaki terv tervezõje, szakági tervezõje 20.3. vállalkozó kivitelezõ, alvállalkozó kivitelezõ 20.4. felelõs mûszaki vezetõ 20.5. építési mûszaki ellenõr 20.6. beruházás lebonyolító 20.7. kivitelezési tervek tervezõje, szakági tervezõje 20.8. tervellenõr 20.9. munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor 20.10. tervezõi mûvezetõ 20.11. energetikai tanúsító

468


20.12. építésügyi mûszaki szakértõ 20.13. építésügyi igazgatási szakértõ 20.14. építésügyi igazságügyi szakértõ 20.15. hatósági közvetítõ 21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek 21.1. az eljárás megindítása, kérelem, bejelentés követelményei 21.2. a döntés típusai, tartalmi követelményei 21.3. a döntés közlésének módjai 21.4. a kérelem mellékletei 21.5. az ügyfél fogalma 21.6. az ingatlannal rendelkezni jogosult fogalma 21.7. építési jogosultság igazolása 21.8. a tervezõi nyilatkozat tartalma 21.9. a felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat tartalma 21.10. a tényállás tisztázásának módjai, eszközei 21.11. tervtanácsi állásfoglalás 21.12. jegyzõkönyv felvétele 21.13. helyszíni szemle megtartása 21.14. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai 21.15. az ügyintézési határidõ számítása 21.16. az engedély érvényességi ideje 21.17. hatáskör megállapítása, hatásköri vita 21.18. illetékesség vizsgálata 21.19. kizárási szabályok 21.20. határidõ számítása 22. Az építészeti-mûszaki és a kivitelezési tervek tartalma 23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 24. Az építésügyi hatósági ellenõrzés szabályai 25. Az építésfelügyeleti intézkedések 25.1. helyszíni ellenõrzés 25.2. döntéshozatal 25.3. építésfelügyeleti bírság megállapítása, behajtása 25.4. építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése, adat-továbbítás 26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultság ellenõrzése 27. Jogorvoslati lehetõségek 28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai II. Vizsgarészek: szóbeli és írásbeli Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely az 1–28. pontok alatt felsorolt témakörökbõl építésügyi hatósági határozatnak jogtár felhasználásával történõ szerkesztésébõl áll (pl. konkrét engedélyezési dokumentáció vagy ellenõrzési jegyzõkönyv alapján).

7. szám

A Kormány 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésérõl A Kormány – az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 84. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a közszférában foglalkoztatottak átlagában a reálkeresetek 2007. évi szintjének 2008. évi megõrzése céljából a következõ rendeletet alkotja: 1. § (1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 4. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék, illetve a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Ágazati célelõirányzatok alcím, 39. Fejezeti tartalék jogcímcsoport, 2. Fejezeti egyensúlyi tartalék jogcím terhére az e rendeletben meghatározottak szerint eseti kereset-kiegészítés jogcímen támogatást nyújt a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére. (2) E rendeletet kell alkalmazni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítése finanszírozásáról szóló kormányhatározat alapján átcsoportosított, az eseti kereset-kiegészítés fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználására és elszámolására. (3) Támogatás illeti meg az (1) bekezdés szerinti igényjogosultakat a következõ jogviszonyban foglalkoztatottak után: a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint

7. szám


h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó jogviszonyban álló személyek, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre a 2008. június hónapra járó illetmények kifizetésével egyidejûleg a 2008. június 1-jén fennálló – az 1. § (3) bekezdés szerinti – jogviszonya alapján jogosult a (2)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel. (2) Bruttó 15 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) 2008. június 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és b) a jogviszonya költségvetési szervvel 2008. január 1-je és 2008. június 1-je között folyamatosan fennáll, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § (3) bekezdése szerinti több jogviszonya állt fenn 2008. január 1. és 2008. június 1. között egymást követõen, megszakítás nélkül, továbbá c) a jogviszonya 2008. január 1-je és 2008. június 1-je között nem szünetelt összesen 60 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés idõtartamát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult az a 2008. június 1-jén teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy – vagy a (2) bekezdés b) pontja szerint több – jogviszonya 2008. január 1-jét követõen keletkezett. Az arányszámot a 2008. június 30-ig számított jogviszony napokban meghatározott idõtartama és a 2008. I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatározni. (4) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya (2) vagy (3) bekezdés szerinti idõtartama – a fizetett szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül – összesen 60 napnál hosszabb ideig szünetelt, az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés idõtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2008. június 30-ig számított, jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 2008. I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatározni. (5) A (2)–(4) bekezdés szerinti összeg munkaidõvel arányos részére jogosult a 2008. június 1-jén részmunkaidõben foglalkoztatott személy. (6) Az eseti kereset-kiegészítés nem rendszeres jövedelemnek minõsül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszony-

469

ból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi.

3. § (1) Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megállapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó 15 000 forint. (2) A támogatás megállapítása a) a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet végrehajtása során felmért 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszám, b) az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó felsõoktatási intézmények esetében a 2008. évi elemi költségvetésben az Egyetemek, fõiskolák címen kimutatott teljes- és részmunkaidõben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ járulékokkal növelt összege alapján történik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás – a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével – kizárólag az eseti kereset-kiegészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok fedezetére használható fel.

4. § (1) Ha az eseti kereset-kiegészítésre jogosultak száma magasabb a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámnál, akkor a kifizetendõ összeget a központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat – a támogatással történõ 5–6. § szerinti elszámolásig – megelõlegezi. Alacsonyabb létszám esetén a többlettámogatás – kamatmentes – visszafizetésére az elszámolás során kerül sor. (2) Amennyiben a költségvetési szerv az R. alapján támogatásban részesült, de 2008. június 1-jét megelõzõen jogutód nélkül megszûnt, akkor a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámra jutó elõirányzatot a fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a helyi önkormányzatnak központilag kell kezelnie.

5. § (1) Központi költségvetési szerv esetén az e rendelet alapján járó többlettámogatás igénylése, illetve az igénybe nem vehetõ támogatás elszámolása 2008. szeptember 30-ig történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a pénzügyminiszter készíti elõ.

470

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 6. §

(1) A helyi önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár – az Önkormányzati Minisztérium által utalványozott és június 23-áig átadott – településsoros lista alapján június 25-éig folyósítja a támogatást, ebbõl külön bemutatva az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szerveket megilletõ összeget. (2) A helyi önkormányzatot megilletõ eseti kereset-kiegészítés közterhei a következõ havi nettófinanszírozás keretében kerülnek elszámolásra. (3) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a 2008. évi zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelete a közigazgatási hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 40. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következõket rendeli:

7. szám

(2) A kirendeltség a közigazgatási hivatal szervezeti egysége, amely a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat lát el. Kirendeltségek az e rendeletben meghatározott megyeszékhely városokban, megyére kiterjedõ mûködési területtel mûködnek. (3) A szakigazgatási feladatokat ellátó szervnek a megyei kirendeltségen területi osztálya mûködhet. Területi osztály mûködését kormányrendelet elrendelheti. (4) A területi fõépítész a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (5) A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül a Dél-dunántúli Régió állami fõépítésze különös illetékességgel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti településekre terjed ki. (6) A közigazgatási hivatal építésfelügyelõje a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (7) A hivatalvezetõ vezetése alatt álló szervezeti egységek, a szakigazgatási szervek, a kirendeltségek, a területi szinten mûködõ állami fõépítész, valamint az építésfelügyelõ egy költségvetési szervet képeznek. (8) A közigazgatási hivatalok létszámát szakigazgatási szervi bontásban kell meghatározni. 3. §

1. §

(1) A hivatalvezetõt – pályázat alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezetõ megbízását – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára – a miniszterelnök vonja vissza.

(1) A közigazgatási hivatal a Kormány kijelölt területi államigazgatási szerve.

(2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter – a vezetõi megbízás és a vezetõi megbízás visszavonása kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ felett.

(2) A közigazgatási hivatalt a Kormány a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter közremûködésével irányítja.

(3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású köztisztviselõ.

2. §

(4) Hivatalvezetõi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

(1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetõjének (a továbbiakban: hivatalvezetõ) vezetése alatt álló szervezeti egységekbõl, továbbá kormányrendeletben meghatározott ágazati szakigazgatási szervbõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), valamint – a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével – kirendeltségekbõl áll.

4. § (1) A hivatalvezetõ munkáját hivatalvezetõ-helyettesek segítik. A hivatalvezetõ-helyettes ellátja a hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladato-

7. szám


kat, és távollétében a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesíti a hivatalvezetõt. (2) A kirendeltséget a kirendeltségvezetõ hivatalvezetõ-helyettesként vezeti, aki ellátja a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat. (3) A hivatalvezetõ-helyettest – a hivatalvezetõ javaslatára – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezetõhelyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatalvezetõ gyakorolja. (4) A hivatalvezetõ-helyettes minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (5) Hivatalvezetõ-helyettesi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

5. § (1) A szakigazgatási szerv önállóan gyakorolja a jogszabályban megállapított hatáskörét. (2) A szakigazgatási szerv vezetõje minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (3) A szakigazgatási szerv vezetõje gondoskodik a szakmai követelmények érvényesülésérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv köztisztviselõi felett.

6. § A költségvetés elõkészítése során a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását a 7. § (1) bekezdése szerint ellátó központi államigazgatási szerv vezetõje véleményét.

471

(2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatalt, a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, valamint – a szakigazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg – az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl.

8. § (1) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a központi államigazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplõ ellenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja a 7. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogokat. (2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzését. (3) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, célés utóellenõrzés lehet. Átfogó ellenõrzést legalább négyévenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenõrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani. (4) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a szakmai irányító miniszter közremûködésével látja el. (5) A területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: fejlesztési tanács) törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. § (3) bekezdésben meghatározott jogokat. (6) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi felügyeletét a tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja.

7. § (1) Azokkal az ügyekkel összefüggésben, a) amelyekben a közigazgatási hivatal hatósági jogkörben jár el, valamint b) amelyekben a szakigazgatási szervek járnak el, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az adott ügycsoport tekintetében feladatkörrel rendelkezõ szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) gyakorolja.

9. § (1) A közigazgatási hivatalnak az a) ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatásalapú ellátásának feltételeivel kapcsolatos feladataival összefüggõ, b) a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével, a szakember-utánpótlás megszervezésével, valamint a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos ügyek tekintetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja.

472


(2) A 16–24. §-okban meghatározott feladatok ellátása körében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kezdeményezi és ellenõrzi a) a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását; b) a közigazgatás korszerûsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolását; c) a központi államigazgatási szervek területi szervei informatikai fejlesztéseinek összehangolását a közigazgatási informatikai fejlesztési tervekkel, koncepcióval összhangban.

10. § (1) A hivatalvezetõ gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetõi, a közigazgatási hivatal – szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott – szervezeti egységeinek köztisztviselõi, valamint munkavállalói felett.

7. szám

sek érvényesülését, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósítását segítõ közigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét; b) a közigazgatási hivatal törvényességi ellenõrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait; c) a közigazgatási hivatalnak a jegyzõ és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait; d) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek mûködésének, tevékenységének tapasztalatait; e) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat; f) a b), c) és d) pontban meghatározott szerveknél a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét.

13. §

(2) A szakigazgatási szerv vezetõjének megbízásához, megbízásának visszavonásához a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges.

(1) A törvényességi ellenõrzést, a törvényességi felügyeletet az önkormányzat, a társulás, illetve a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja.

11. §

(2) A közigazgatási hivatal, illetõleg a szakigazgatási szerv a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol.

A hivatalvezetõ a) vezeti a közigazgatási hivatalt, ellátja a költségvetési szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat; b) gondoskodik a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei feladatai ellátásának feltételeirõl; c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban elõírt belsõ szabályzatok elkészítésérõl.

12. § (1) A hivatalvezetõ évente beszámol a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter elõtt a hivatal tevékenységérõl és a területi államigazgatás helyzetérõl. (2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a közigazgatási hivatal területén mûködõ államigazgatási feladatot ellátó szervre és személyre, a központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, kirendeltségére, illetve a polgármesterre, a jegyzõre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen. (3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közremûködnek a beszámolási feladatok teljesítésében. (4) A beszámolónak tartalmaznia kell: a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelõs miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitûzé-

(3) A közigazgatási hivatal ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat.

14. § (1) Amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a hivatal koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartoznak. (2) A közigazgatási hivatal a kézhezvételtõl számított 5 napon belül véleményezi a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó, régión belüli székhellyel rendelkezõ megyei és az egy megyét meghaladó illetékességgel rendelkezõ központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinek vezetõi megbízását és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelõsségre vonásukat. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott véleményét megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek, az államháztartásért felelõs miniszternek, valamint az érintett központi államigazgatási szerv területi szerve vezetõjének és a szakmai irányító miniszternek.

7. szám


(1) A közigazgatási hivatal a mûködési területén lévõ bármely központi államigazgatási szerv területi és helyi szervétõl, polgármestertõl, jegyzõtõl, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtõl, személytõl az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedésérõl tájékoztatást kérhet, illetve az iratokba betekinthet. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél – törvénysértés észlelése esetén – egyeztetõ eljárást kezdeményez. Ennek eredménytelensége esetén az érintett szerv felügyeleti szervénél felügyeleti intézkedést kezdeményez, utóbbi eredménytelensége esetén pedig a szakmai irányító miniszter eljárását kezdeményezi. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a szakmai irányító miniszter egyidejû tájékoztatása mellett kezdeményezi az önkormányzatokért felelõs miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét. (4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter együttesen tesz javaslatot a Kormánynak az Alkotmány 35. § (4) bekezdése alapján a Kormánynak alárendelt területi szervek törvénybe ütközõ határozatának vagy intézkedésének megsemmisítésére, illetve megváltoztatására.

16. § (1) A közigazgatási hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében a) gondoskodik a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról; b) gondoskodik a regionális államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) mûködtetésérõl, ügyrendjének elõkészítésérõl; c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában; d) gondoskodik a közigazgatás korszerûsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról, szervezésérõl; e) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetõitõl; f) gondoskodik ügyfélszolgálat mûködtetésérõl; g) kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bõvítéséhez; h) elõsegíti a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer naprakész mûködését.

473

(2) A kollégium a közigazgatási hivatal véleményezõ, összehangolást elõsegítõ testülete. A hivatalvezetõ a) vezeti a kollégiumot; b) az ügyrendben meghatározott idõközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások elõkészítésérõl; c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetõit. (3) A kollégium elnöke a hivatalvezetõ, tagjai a hivatalvezetõ-helyettes, a kirendeltségvezetõk, a központi államigazgatási szervek területi szervei, a szakigazgatási szervek vezetõi, az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek vezetõi és a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetõi. (4) A kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt az elnök által meghívott közigazgatási feladatot ellátó más szervezet vezetõje. (5) A kollégium ügyrendjét a hivatalvezetõ terjeszti elõ és a kollégium állapítja meg. A kollégium testületként mûködik, mûködésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. (6) A kollégium a) elemzi és értékeli a közigazgatási hivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervek és a helyi önkormányzatok együttmûködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését; b) egyezteti és értékeli az ellenõrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenõrzési tervek tartalmáról, ütemezésérõl, végrehajtásáról; c) elõmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és mûködését; d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan; e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szervei és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttmûködését, ajánlást dolgozhat ki az együttmûködések továbbfejlesztésére; f) véleményezi az egyes központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit; g) értékeli és véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét.

17. § A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek területi szervei feladataik ellátása során kötelesek együttmûködni. A hivatalvezetõ szükség szerint regionális

474


koordinációs értekezletet hívhat össze egyes, több ágazatot érintõ feladat ellátásának elõmozdítására, a területi államigazgatási szervek, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi és más szervek vezetõit ideiglenes bizottság alakítására kérheti fel.

18. § A kirendeltség a hivatalvezetõ által meghatározottak szerint vesz részt a közigazgatási hivatal koordinációs feladatai ellátásában.

19. § (1) A közigazgatási hivatal ellenõrzési feladat- és hatáskörében a központi államigazgatási szervek területi szervei vonatkozásában a) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenõrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzésérõl; b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítõ ellenõrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról; c) ellenõrzi a szervek vezetõinek köztisztviselõkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét; illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez; d) ellenõrzi – az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását; e) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl e feladata tekintetében határidõ tûzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba betekinteni. (3) A közigazgatási hivatal az ellenõrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve a feladatkörében érintett minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 21. § (1) bekezdésében meghatározott jogait. (4) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik az ellenõrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjérõl.

7. szám 20. §

A közigazgatási hivatal, valamint a szakigazgatási szerv vezetõje az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában a) jogosult a polgármesteri hivatalnál, körjegyzõségnél, megyei közgyûlés hivatalánál, fõvárosi fõpolgármesteri hivatalnál, hatósági igazgatási társulásnál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti ellenõrzést tartani; b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályosulásának vizsgálata keretében az ellenõrzések szervezésére és a tapasztalatok összegzésére szakmai-koordinációs értekezletet hívhat össze.

21. § (1) A közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv a 19. és 20. §-ban meghatározott szervek ellenõrzése során tudomására jutott jogszabálysértés esetén a) felhívja az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre; b) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet; c) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárást kezdeményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet – a megkereséstõl számított 30 napon belül – tájékoztatni.

22. § A közigazgatási hivatal az önkormányzati szervek tekintetében a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez, b) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását.

23. § (1) A közigazgatási hivatal az informatikai tevékenység összehangolása érdekében a) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, elõmozdítja annak egységes program szerinti ellátását, és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter

7. szám


irányítása mellett és az általa biztosított feltételeknek megfelelõen biztosítja az ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatás alapú ellátásának kereteit; b) elõmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony mûködését és adattartalmának a területi államigazgatási szervek feladatával összefüggõ használatát, illetve ellenõrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését; c) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter irányítása mellett közremûködik abban, hogy az önkormányzati törzsadattárat, az önkormányzati törvényességi és hatósági statisztikai rendszer adatait a területi államigazgatási szervek használhassák; d) közremûködik a központi államigazgatási szervek területi szervei informatika fejlesztéseinek összehangolásában; e) a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint – igény esetén – az önkormányzatok és kistérségek informatikai rendszereinek távfelügyeleti rendszerben történõ mûködtetésérõl, ennek érdekében központi rendszergazdai és segítségnyújtó szolgáltatást biztosíthat. (2) A közigazgatási hivatal ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggõ informatikai feladatokat. (3) A közigazgatási hivatal közremûködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében.

24. § (1) A közigazgatási hivatal a köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében a) éves terv alapján szervezi a régióban az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselõinek képzését, továbbképzését; b) oktatási-módszertani központként közremûködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember- utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában; c) gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek elõkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezésérõl és lebonyolításáról; d) elõmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinél, a feladatkörében érintett miniszternél; e) közremûködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselõinek, képviselõinek képzésében;

475

f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, köztisztviselõket érintõ képzési, továbbképzési feladatok ellátását; g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket; h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelõen megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselõi vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. (2) A hivatalvezetõ összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelõ nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit. 25. § (1) Ha a központi államigazgatási szervek területi szerve illetékessége több régióra terjed ki, a közigazgatási hivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti hivatal gyakorolja. E jogkörben tett intézkedésrõl a közigazgatási hivatal tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalokat. (2) Ha a közigazgatási hivatal nem az (1) bekezdésben említett területi szerv székhelye szerinti régióban, de annak illetékességi területén mûködik, feladatainak ellátása érdekében gyakorolhatja a 16. § (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjában meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedésérõl tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti közigazgatási hivatalt. 26. § (1) A jegyzõ – az ülést követõ 15 napon belül – megküldi a közigazgatási hivatal részére a képviselõ-testületnek, bizottságának, a részönkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet, továbbá a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát. (2) A kisebbségi önkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet az elnök az ülést követõ 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzõjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. (3) A közigazgatási hivatal felhívására a jegyzõ a kitûzött határidõre köteles rendelkezésre bocsátani azokat az iratokat, egyéb információkat, amelyek az önkormányzati döntés és mûködés jogszerûségének vizsgálatához szükségesek. (4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult társulás tanácsának ülésérõl készült jegyzõkönyvet, társulási megállapodást 15 napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak.

476


Kirendeltség

(1) A közigazgatási hivatal alapító okiratát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter adja ki. (2) A közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter elõzetes véleményének figyelembevételével hagyja jóvá, a szakigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a szakmai irányító miniszter egyetértésével. A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a szakmai irányító miniszter közötti vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt. (3) A közigazgatási hivatal vezetõje és a szakmai irányító miniszter között a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt.

7. szám Mûködési terület

Veszprém

Veszprém megye

Pécs Szekszárd Miskolc

Baranya megye Tolna megye Borsod-AbaújZemplén megye Nógrád megye

Salgótarján Szolnok Nyíregyháza Kecskemét Békéscsaba

Jász-NagykunSzolnok megye Szabolcs-SzatmárBereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye

Régió

Közép-dunántúli Régió Dél-dunántúli Régió Dél-dunántúli Régió Észak-magyarországi Régió Észak-magyarországi Régió Észak-alföldi Régió Észak-alföldi Régió Dél-alföldi Régió Dél-alföldi Régió

28. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szerven a polgármestert, a jegyzõt és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjét kell érteni. (2) E rendelet alkalmazásában polgármesteren a fõpolgármestert és a megyei közgyûlés elnökét, jegyzõn a fõjegyzõt és a körjegyzõt is érteni kell.

30. § Ez a rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s., k., miniszterelnök

29. § (1) A közigazgatási hivatal az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. fejezetében meghatározott azon statisztikai tervezési régiónak a közigazgatási területén jogosult eljárni, melynek területén a székhelye van. (2) A közigazgatási hivatal székhelye: a) a Nyugat-dunántúli Régióban Gyõr; b) a Közép-dunántúli Régióban Székesfehérvár; c) a Dél-dunántúli Régióban Kaposvár; d) a Közép-magyarországi Régióban Budapest; e) az Észak-magyarországi Régióban Eger; f) az Észak-alföldi Régióban Debrecen; g) a Dél-alföldi Régióban Szeged. (3) A közigazgatási hivatalok kirendeltségei:

III. rész Az Alkotmánybíróság 83/2008. (VI. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következõ határozatot:

Kirendeltség

Mûködési terület

Szombathely Vas megye Zalaegerszeg Zala megye Tatabánya

KomáromEsztergom megye

Régió

Nyugat-dunántúli Régió Nyugat-dunántúli Régió Közép-dunántúli Régió

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze, 12. pontjának „állampolgár” és „ , valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid

7. szám


indoklásnak” szövegrésze, illetve 14. pontjának „miután a betekintést kérõ személy igazolványa alapján meggyõzõdött az illetõ személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselõ vagyonnyilatkozatába. A betekintõ arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követõen a betekintõ aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 11–14. pontja a következõ szöveggel marad hatályban: „11. A 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése szerint a képviselõk vagyonnyilatkozata – az ellenõrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. E jog gyakorlásának biztosítására az alábbiakban rögzített szabályok érvényesek. 12. A képviselõi vagyonnyilatkozatba betekintést kérõ a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmezõ nevének, értesítési címének; annak, hogy melyik képviselõ nyilatkozatába kíván betekinteni. 13. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idõpontját. 14. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A Bizottság elnöke és jelenlevõ tagja rövid jegyzõkönyvvel dokumentálja a betekintés tényét.” 2. Az Alkotmánybíróság Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 12. pontja „A kérelemben szerepelnie kell a kérelmezõ nevének, értesítési címének;” szövegrész, valamint 13. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 8. számú melléklete 11–14. pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. A támadott rendelkezések a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatába való betekintés szabályait határozzák meg.

477

Bár az indítványozó az Ör. 8. számú mellékletének 11–14. pontját egészében kifogásolta, azonban az indítvány tartalma alapján egyértelmûen megállapítható, hogy csak e rendelkezések egyes elemét tartja sérelmesnek. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ör. 8. számú melléklete 11. pontja kizárólag „választásra jogosult magyar állampolgár” számára biztosítja a képviselõi vagyonnyilatkozat megismerését, valamint azt, hogy a 12. pont a betekintést csak kérelemre teszi lehetõvé, s a kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezõ nevét, értesítési címét, a kérelem tárgyát és indokolását. Az indítványozó továbbá sérelmezte, hogy az Ör. 8. számú melléklete 13. pontja a Vagyonnyilatkozatokat Kezelõ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökének szabad mérlegelésére bízza azt, hogy a kérelemre mikor válaszol, s a betekintés helyét és idõpontját miként határozza meg. Az indítványozó az Ör. 8. számú melléklete 14. pontját is támadta, mert a betekintést kérõ személy a képviselõ vagyonnyilatkozatáról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, mi több kézbe sem veheti azt, s ennek ellenére még igazolnia is kell a betekintés tényét az ún. „Betekintési nyilvántartás”-ban. Az indítványozó szerint az Ör. kifogásolt rendelkezései sértik az Alkotmány 61. § (1) bekezdésébe foglalt közérdekû adatok megismeréséhez való jogot, valamint ellentétesek a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Hökjtv.) 10/A. § (3) bekezdésével, mely kimondja, hogy a képviselõ vagyonnyilatkozata nyilvános. Az indítvány benyújtását követõen Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének 1/2007. (II. 5.) rendelete 3. §-a módosította az Ör. 12. pontját, s immár a betekintést kérõ értesítési címének feltüntetését írja elõ a betekintési kérelemben.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.” 2. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) érintett rendelkezései: „2. § E törvény alkalmazása során: 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy

478


különösen akkor tekinthetõ azonosíthatónak, ha õt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetõleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzõ tényezõ alapján azonosítani lehet; (…) 4. közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esõ, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyûjteményes jellegétõl; (…) 5. közérdekbõl nyilvános adat: a közérdekû adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetõvé tételét törvény közérdekbõl elrendeli; (…) 9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így például gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzõk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is; (…) 11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetõvé teszik;” „19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerzõdésekre, a piaci szereplõk, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elõsegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (…) (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekbõl nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggõ személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggõ személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” „20. § (1) A közérdekû adat megismerése iránt bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – igényt nyújthat be.

7. szám

(2) A közérdekû adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelõ szerv az igény tudomására jutását követõ legrövidebb idõ alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. (3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrõl, annak tárolási módjától függetlenül az igénylõ másolatot kaphat. Az adatot kezelõ szerv kizárólag a másolat készítéséért – legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedõen – állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylõ kérésére elõre közölni kell. (4) Ha a közérdekû adatot tartalmazó dokumentum az igénylõ által meg nem ismerhetõ adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhetõ adatot felismerhetetlenné kell tenni. (5) Az adatigénylésnek közérthetõ formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igénylõ által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthetõ formában nem lehet eleget tenni.” 3. A Hökjtv. érintett rendelkezései: „10/A. § (3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és mûködési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenõrzi. A képviselõ vagyonnyilatkozata – az ellenõrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselõ hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenõrzõ bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenõrzés céljából. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenõrzõ bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményérõl az ellenõrzõ bizottság tájékoztatja a soron következõ ülésen a képviselõ-testületet.” 4. Az Ör. 8. számú mellékletének az indítvány elbírálásakor hatályos érintett rendelkezései: „A vagyonnyilatkozatokba történõ betekintés szabályai: 11. A 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése szerint a képviselõk vagyonnyilatkozata – az ellenõrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet. E jog gyakorlásának biztosítására az alábbiakban rögzített szabályok érvényesek. 12. A képviselõi vagyonnyilatkozatba betekintést kérõ állampolgár a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmezõ nevének, értesítési címének; annak, hogy melyik képviselõ nyilatkozatába kíván betekinteni, valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid indoklásnak. 13. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idõpontját. 14. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A Bizottság elnöke miután a bete-

7. szám


kintést kérõ személy igazolványa alapján meggyõzõdött az illetõ személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselõ vagyonnyilatkozatába. A betekintõ arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követõen a betekintõ aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke és jelenlevõ tagja rövid jegyzõkönyvvel dokumentálja a betekintés tényét.” III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsõként azt az indítványi elemet vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével és a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú mellékletének az a rendelkezése, mely kizárólag a választásra jogosult magyar állampolgárok számára teszi lehetõvé a képviselõi vagyonnyilatkozatba való betekintést. 1.1. Az Alkotmánybíróság korábban már vizsgált olyan törvényi rendelkezéseket, amelyek vagyonnyilatkozatra vonatkozó kötelezettséget rendeltek el, s a vagyonnyilatkozat nyilvánosságáról rendelkeztek. Az Alkotmánybíróság 30/1997. (IV. 29.) AB határozatában – az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatban – rámutatott arra, hogy a képviselõ vagyonnyilatkozatában feltüntetett nyilvános „vagyoni adatai olyan személyes adatnak minõsülnek, amelyek a képviselõ köztevékenységének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak. A vagyonnyilatkozat kivonatának nyilvánosságra hozatala a választópolgárok számára átláthatóvá és ellenõrizhetõvé teszi a képviselõk vagyoni és érdekeltségi viszonyait és ezáltal eszköze a képviselõk (…) tevékenységébe vetett bizalom megerõsítésének.” (ABH 1997, 130, 145.) Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselõ vagyonnyilatkozatában szereplõ, nyilvános „személyes adatai a közérdekû adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá esnek”. [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 143.] Az Alkotmánybíróság a fentiekben idézett megállapításait az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatával összefüggésben fejtette ki. Az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatában szereplõ nyilvános személyes adatoknak a közérdekû adatokhoz hasonló kezelésére vonatkozó követelmény a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános adataival szemben is érvényes. Amennyiben törvény a helyi önkormányzati képviselõ vagyonnyilatkozatában szereplõ személyes adatok nyilvánosságra hozatalát a közélet ellenõrizhetõvé tétele érdekében elrendeli, akkor a közérdekbõl nyilvános adatokat a közérdekû adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá kell vonni.

479

1.2. Az Alkotmánybíróság fentiekben idézett határozatát követõen az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény, azaz az Avtv. kiegészült a közérdekbõl nyilvános adatokról szóló rendelkezésekkel. Az Avtv. 19. § (4) bekezdése közérdekbõl nyilvános adatként határozza meg az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggõ személyes adatát. Az Avtv. 2. § 5. pontja szerint közérdekbõl nyilvános adat: „a közérdekû adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetõvé tételét törvény közérdekbõl elrendeli”. Az Avtv. 19. § (4) bekezdésének utolsó mondata a közérdekbõl nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv.-nek a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzati „képviselõ vagyonnyilatkozata – az ellenõrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános”. Tekintettel arra, hogy a Hökjtv., azaz törvény a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát közérdekbõl elrendelte, a nyilvános vagyonnyilatkozatban foglaltak az Avtv. 2. § 5. pontja értelmében közérdekbõl nyilvános adatnak minõsülnek. A közérdekbõl nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv. 19. § (4) bekezdésének megfelelõen a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a követelmény vezethetõ le a 30/1997. (IV. 29.) AB határozatból (ABH 1997, 130, 143.) is. 1.3. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. Eszerint a „Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze”. A közérdekû adatok megismeréséhez való jog címzettje tehát bárki lehet. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekû adatok megismerésének jogát nem köti semmilyen, így állampolgári státushoz sem. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével összhangban az Avtv. 20. § (1) bekezdése is rögzíti továbbá, hogy a „közérdekû adat megismerése iránt bárki (…) igényt nyújthat be.” 1.4. A helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát – a fentiekben kifejtettek szerint – a közérdekû adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni, a vagyonnyilatkozatban foglalt nyilvános adatokkal kapcsolatban a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így azt is, hogy a közérdekû adatokat bárki megismerheti, a közérdekû adatokhoz bárki alanyi jogon hozzáférhet. Ennek következtében a hozzáférésnek nem lehet feltétele a magyar állampolgárság, illetve a választójog. Az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának elsõ mondata ugyanakkor a helyi önkormányzati képviselõk nyilvános vagyonnyilatkozatába való betekintést a választásra jogosult magyar állampolgárok számára teszi lehetõvé. Ezáltal az Ör. a helyi önkormányzati képviselõk nyilvános vagyonnyilatkozatának megismerésére jogosultak körét a

480


közérdekû adatok megismerésére jogosultak köréhez képest szûkebben, korlátozottan állapítja meg, s ennélfogva a képviselõi vagyonnyilatkozatban szereplõ, közérdekbõl nyilvános adatokat nem részesíti a közérdekû adatokéhoz azonos elbírálásban. A helyi önkormányzati „képviselõk tevékenységének átláthatósága és tájékozott megítélése szempontjából (…) a törvényben meghatározott adatokra nézve a közérdekû adatok nyilvánosságának alkotmányos elve érvényesül” [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 145.]. Az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze azonban a közérdekû adatok megismeréséhez való jog jogosulti körétõl eltér, azt szûkebben, korlátozottan határozza meg. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja”. A jelen esetben az Ör., vagyis törvénynél alacsonyabb szintû jogszabály a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését korlátozottan biztosította, mely ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze, valamint ezzel szoros összefüggésben az Ör. 8. számú melléklete 12. pontjának „állampolgár” kifejezése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisítette.

2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt az indítványi elemet vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú melléklete 12. pontjának az a rendelkezése, mely a helyi önkormányzati képviselõi vagyonnyilatkozatba való betekintést csak indokolással ellátott kérelem esetén teszi lehetõvé. A helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát – a fentiekben kifejtettek szerint – a közérdekû adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. A közérdekû adatok megismeréséhez való alapjog szerint a „Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze”. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot alanyi jogként biztosítja, mely indokolás nélkül mindenkit megillet. Az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény, azaz az Avtv. 20. § (1) bekezdése is indokolási kötelezettség nélkül biztosítja a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot. Ezen túlmenõen a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdése sem teszi indokolástól függõvé a nyilvános képviselõi vagyonnyilatkozat megismerését.

7. szám

A fentiekhez képest az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerint a nyilvános képviselõi vagyonnyilatkozatba való betekintést indokolni kell. Az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja tehát a közérdekû adatokhoz hasonló elbírálásban részesülõ közérdekbõl nyilvános adatok megismerését korlátozottan, indokolástól függõen teszi lehetõvé. Ennek következtében a közérdekû adatok megismeréséhez való jog csak korlátozottan érvényesülhet. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben az Ör., vagyis törvénynél alacsonyabb szintû jogszabály a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot korlátozottan biztosította, mely ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 12. pontjának „ , valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid indoklásnak” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. 3. Az Alkotmánybíróság továbbá azt az indítványi elemet is vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével és a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú melléklete 14. pontjának több eleme. Az indítványozó e rendelkezéssel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a nyilvános képviselõi vagyonnyilatkozatba való betekintésre csak az adatigénylõ személy igazolványának felmutatása alapján van lehetõség. Az indítványozó továbbá sérelmezte, hogy az igénylõ a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt vagy feljegyzést nem készíthet, illetve még kezébe sem veheti a vagyonnyilatkozatot. Továbbá sérelmesnek tartotta, hogy az Ör. a nyilvános képviselõi vagyonnyilatkozatba való betekintés igazolására kötelezi az adatigénylõ személyt azzal, hogy aláírásával igazolnia kell a „betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban”. 3.1. Az Alkotmánybíróság a fentiekben rámutatott arra, hogy a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekû adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot az Alkotmány 61. § (1) bekezdése alanyi jogként biztosítja, melynek címzettje bárki lehet [Avtv. 20. § (1) bekezdése]. A közérdekû adatok megismeréséhez való alapjog az igénylõ személyétõl függetlenül bárkit megillet. A személyes adatok rendelkezésre bocsátása, a személyazonosság feltárása és igazolása nem lehet a közérdekû adatok igénylésének feltétele. Ezzel szemben az Ör. 8. számú mellékletének 14. pontja értelmében a Bizottság elnöke csak akkor enged betekintést a kérelemben megjelölt képviselõ nyilvános vagyonnyilatkozatába, ha elõzõleg az adatigénylõ személy igazolványát felmutatta és annak alapján a Bizottság elnöke meggyõzõdött az illetõ személyazonosságáról. Tehát a közérdekû adatok megismeréséhez való jognak megfele-

7. szám


lõen történõ adatigénylés feltétele egy másik alapjog, azaz az Alkotmány 59. § (1) bekezdésben biztosított személyes adatok védelméhez való jog korlátozása. „Az Alkotmánybíróságnak a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban összegezett állandó gyakorlata szerint (ABH 1998, 91, 98–99.), az alapvetõ jog korlátozása csak akkor marad meg az alkotmányos határok között, ha a korlátozás elkerülhetetlen, azaz más alkotmányos alapjog, valamint alkotmányos érték védelme vagy érvényesülése, illetve az Alkotmányból következõ feladat megvalósítása más módon nem biztosítható, továbbá, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban áll egymással.” (1234/B/1995. AB határozat, ABH 1999, 524, 530.) A helyi önkormányzati képviselõk nyilvános vagyonnyilatkozatának megismerése, vagyis a közérdekbõl nyilvános adatokhoz való hozzáférés az igénylõ személyes adatainak átadása, a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása nélkül is biztosítható lenne. A közérdekbõl nyilvános adatok megismerésének nem elkerülhetetlen feltétele az adatigénylõ információs önrendelkezési jogának csorbítása. Az Ör. 8. számú mellékletének 14. pontja a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan és szükségtelen korlátozása mellett teszi lehetõvé a közérdekbõl nyilvános adatok megismerését. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, mely szerint „az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A törvénynél alacsonyabb szintû Ör. ugyanis a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan és szükségtelenül korlátozása mellett tette lehetõvé. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „miután a betekintést kérõ személy igazolványa alapján meggyõzõdött az illetõ személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselõ vagyonnyilatkozatába.” szövegrésze alkotmányellenes. 3.2. Amint az Alkotmánybíróság e határozatában kifejtette, a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekû adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni, tehát vonatkozik rá a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló szabályozás. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantált alapjoggal kapcsolatos részletszabályokat pedig az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. határozta meg. Az Avtv. 20. § (3) bekezdése szerint az igénylõ a közérdekû adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrõl, annak tárolási módjától függetlenül másolatot kaphat, s a másolat készítéséért az adatkezelõ szerv csak korlátozottan állapíthat meg költségtérítést. Az Avtv. 20. § (5) bekezdése szerint továbbá az adatigénylésnek az igénylõ által kívánt módon kell eleget tenni.

481

Az Ör. az Avtv.-nek a közérdekû adatok megismerését biztosító rendelkezéseitõl eltérõen arról rendelkezett, hogy az adatigénylõ a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében azt kezébe sem veheti. Ezáltal az Ör. a közérdekû adatokhoz hasonló kezelendõ közérdekbõl nyilvános adatok megismerését korlátozott módon tette lehetõvé. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot az Ör. korlátozottan biztosította azzal, hogy az adatigénylõ a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében azt kezébe sem veheti. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „A betekintõ arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti.” mondata alkotmányellenes. 3.3. Az Alkotmánybíróság a fentiekben már többször hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzati képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekû adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantált alapjoggal kapcsolatos részletszabályokat a 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. határozta meg. Az Ör. a közérdekû adatok megismerésének magasabb szinten meghatározott feltételeit nem súlyosbíthatja, illetve a közérdekû adatok megismerésével kapcsolatosan nem állapíthat meg újabb, az adatigénylõt terhelõ követelményeket. Az Ör. az Avtv.-nek a közérdekû adatok megismerését biztosító rendelkezésétõl eltérõen elõírta, hogy az adatigénylõ a betekintést követõen köteles aláírásával igazolni a betekintés tényét az ún. „Betekintési nyilvántartás”-ban. Ezáltal az Ör. a közérdekû adatok megismerését olyan módon tette lehetõvé, hogy az Avtv.-hez képest új kötelezettséget terhelt az adatigénylõre. A betekintés tényének aláírással történõ igazolása személyes adat (név) átadására kötelezi az igénylõt, s az aláírásoknak a „Betekintési nyilvántartás”-ban való gyûjtésével az Ör. személyes adatok tárolását rendeli el. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot az Ör. a törvényi szabályokhoz képest eltérõen, újabb kötelezettség megállapításával tette lehetõvé. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.

482


Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „A betekintést követõen a betekintõ aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes. Tekintettel arra, hogy az Ör. 8. számú melléklete 14. pontjának „miután a betekintést kérõ személy igazolványa alapján meggyõzõdött az illetõ személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselõ vagyonnyilatkozatába. A betekintõ arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követõen a betekintõ aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes, ezért a rendelkezés e részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette. 4. Ezen túlmenõen az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 12. pontjának azt a rendelkezését is vizsgálta, mely szerint a nyilvános vagyonnyilatkozatba foglaltak megismerése céljából olyan kérelmet kell elõterjeszteni, mely tartalmazza az adatigénylõ nevét és értesítési címét. Az indítványozó ezt az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétesnek tartotta. Az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja ugyanis a közérdekû adatokhoz hasonló elbírálásban részesülõ közérdekbõl nyilvános adatok megismerését csak akkor teszi lehetõvé, ha az igénylõ a személyes adatait feltárja. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az Ör. 8. számú mellékletének 12–13. pontja csak az írásbeli adatigénylést szabályozza. Az írásbeli adatigénylés teljesítésére vonatkozó válasz viszont csak akkor továbbítható az igénylõhöz, ha elérhetõségét (nevét, értesítési címét) rendelkezésre bocsátja. Ebben az esetben tehát az adatigénylés teljesítéséhez szükséges az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerinti elõírás, mely szerint a kérelemben szerepelnie kell a kérelmezõ nevének, értesítési címének. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy a közérdekû és közérdekbõl nyilvános adatok megismerését az Avtv. rendelkezéseinek megfelelõen kell biztosítani. Az Avtv. 20. § (1) bekezdése szerint a közérdekû adat megismerése iránt igény nemcsak írásban, hanem szóban vagy elektronikus úton is elõterjeszthetõ. Az adatigénylésnek az Avtv. 20. § (1) bekezdése szerinti módozatai közül az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja csak az írásban elõterjesztett adatigénylést szabályozza. Ezért csak az írásos adatigénylésre vonatkozik a név és értesítési cím feltüntetésének kötelezettsége. Amennyiben viszont az adatigénylés szóban vagy elektronikus úton érkezik az adatkezelõhöz, akkor arra az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerinti elõírás nem vonatkozik, tehát ebben az esetben nem kötelezõ az igénylõ nevét és értesítési címét feltárni. Enélkül is köteles a Bizottság az adatkérési igényt az Avtv. rendelkezéseinek megfelelõen teljesíteni.

7. szám

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 12. pontja csak az írásbeli adatigénylés teljesítéséhez szükséges mértékben kívánta meg a kérelmezõ nevének és értesítési címének megjelölését. Ezért az Ör.-nek a közérdekbõl nyilvános adatok megismerését elõsegítõ rendelkezése nem ellentétes a közérdekû adatok megismeréséhez való joggal. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 12. pontja e része alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az Ör. 8. számú melléklet 13. pontjának azzal a rendelkezésével foglalkozott, mely szerint az adatigénylésre vonatkozó kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idõpontját. Az indítványozó az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétesnek tartotta azt, hogy az Ör. e rendelkezése szerint a Bizottság elnöke teljesen kötetlen módon határozhatja meg a betekintés helyét és idõpontját. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adatkezelõ szerv a közérdekû adat megismerésére irányuló igény teljesítése során köteles a magasabb szintû szabályokat teljesíteni. Az Avtv. 20. § (2) bekezdése szerint a közérdekû adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelõ szerv az igény tudomására jutását követõ legrövidebb idõ alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül köteles eleget tenni. Az Avtv. 20. § (5) bekezdése szerint továbbá az adatigénylésnek az igénylõ által kívánt módon kell eleget tenni. Tehát az adatkezelõ szerv egyáltalán nem kötetlen az adatigénylés teljesítését érintõen, hanem az Avtv. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelõen, az igénylõ kívánsága szerint köteles a kért adatokhoz való hozzáférést biztosítani. Az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja bár valóban nem határozza meg pontosan a közérdekû adatok megismerésének módját, de ez az Avtv. hivatkozott rendelkezései alapján egyértelmûen megállapítható. Ezért az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja nem sérti, nem korlátozza a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapult. Dr. Bihari Mihály s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 637/B/2006.

7. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A Köztársasági Elnök 140/2008. (VI. 25.) KE határozata városi cím adományozásáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. § b) pontja alapján, az önkormányzati miniszter elõterjesztésére Bács-Kiskun megyében:

Hajós

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Rudabánya Fejér megyében:

Bodajk, Pusztaszabolcs

Gyõr-Moson-Sopron megyében:

Fertõszentmiklós

Pest megyében:

Halásztelek, Isaszeg

Somogy megyében:

Zamárdi

483

dr. Mózes Ervinnek, Nagyné dr. Szabó Juditnak, dr. Németh Ferencnek, dr. Oláh Tibornénak, Oleárné dr. Kádas Mariannának, dr. Simai Zoltánnak, Szurok Sándornénak, Tarjányi Lászlónénak, dr. Váliné Antal Máriának, Vidó Györgynek címzetes fõjegyzõi címet adományozok. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

nagyközségeknek a városi címet adományozom. Ez a határozat 2008. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 2008. június 13.

IV. rész

Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Dr. Gyenesei István s. k.,

Tájékoztató Helyi Építészeti Örökség 2008 építészeti nívódíj pályázatáról

önkormányzati miniszter

KEH ügyszám: XI-1/02802/2008.

A Miniszterelnök 50/2008. (VII. 3.) ME határozata címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (1) bekezdése alapján – az önkormányzati és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter együttes javaslatára – dr. Bíró Károlynak, Bozsolik Róbertnek, dr. Kálmán Zsuzsannának, dr. Kardos Józsefnek, dr. Kovács Tamásnénak, Lehner Máriának, Molnár Juliannának,

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Fõosztálya 2008-ban másodízben hirdette meg a Helyi Építészeti Örökség címû építészeti nívódíj pályázatot. A 4 millió forint összdíjazású pályázatra 8 településrõl 10 pályamû érkezett, amelyekbõl a Bíráló Bizottság 5 munkát javasolt díjazásra. A pályázatot a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. gondozta. Az építtetõk, tervezõk és kivitelezõk díjait Fegyverneky Sándor fõosztályvezetõ adta át. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, korábban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) és jogelõdei 1999 óta évente meghirdették az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatását biztosító pályázatot. Amíg a korábbi pályázatokkal támogatást lehetett nyerni, a mostani építészeti nívódíjjal a megvalósult alkotásokat ismerik el. A döntésnél a helyreállítás szakszerûsége, hitelessége fontos szempontként szerepelt. A 2008. április 2-ai határidõre 8 településrõl 10 pályamû érkezett. A nívódíjra pályázni lehetett az ország területén lévõ, önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, melyek jelentõs építészeti értéket képviselnek és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerû színvonalon, értéknövelõ módon valósult meg.

484


A zsûrit szakmai, oktatási és érdekképviseleti szervezetek tagjai alkották: 1-1 fõvel képviseltette magát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata, a Magyar Építõmûvész Szövetség, a Magyar Építész Kamara, a BMGE Építészettörténeti és Mûemléki Tanszéke, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Falu- és Városvédõk Szövetsége (Hungaria Nostra). A zsûri elnöke Fegyverneky Sándor országos fõépítész, az Építésügyi és Építészeti Fõosztály vezetõje volt.

A Helyi Építészeti Örökség 2008 építészeti nívódíj címet az alábbi pályázatok kapták 1 500 000 Ft díjazásban részesült: Szerencs, Fürdõ- és Wellnessház, volt községi fürdõ felújítása (3900 Szerencs, Rákóczi út, hrsz.: 1599) Építtetõ: Szerencs Város Önkormányzata (3900 Szerencs, Rákóczi út 89.) Tervezõ: Salamin Ferenc, AXIS Építésziroda Kft. (1024 Budapest, Margit krt. 5/A) Kivitelezõ: Szivárvány Kft. (3900 Szerencs, Huszárvár u. 26.) Az 1910-ben épült községi fürdõ felújítása a szomszédos templom és a várkert megújításával párhuzamosan jöhetett létre. Az épület több mint 20 évig állt használaton kívül, meglehetõsen leromlott állapotából kellett a mai igényeknek megfelelõ, elegáns fürdõ és wellness épületet kialakítani. A helyreállítás során alapvetõ szempont volt az eredeti, impozáns térrendszer, a régi épület atmoszférájának megõrzése, visszaállítása. Ezt szolgálta az eredeti részletek, szerkezetek megõrzése, szükséges mértékben harmonikus kiegészítése. A tervezést kutatás elõzte meg, sok részletet fotók alapján rekonstruáltak (pl. az 1960-as években elpusztult bejárati kaput). Új térként valósult meg az alsó szint boltozatos központi társalgó-kávézó helyisége, mely – a körben meglévõ, boltozatos pinceterekhez kapcsolódva – a föld kiemelésével, utólagos boltozat építésével jött létre. Legmarkánsabb kiegészítés az egykori külsõ medence lefedése, így belsõ térbe kerülhetett az új úszómedence, közvetlen kapcsolattal egy napozóterasz felé. A kádfürdõnek épült szecessziós épület befogadta a mai funkciókat (pl. szauna, gõzkamra, sókamra), a korszerû gépészeti megoldásokat. Az eredeti atmoszférát megtartva, elegáns keretet adva tud megfelelni a jelen kor igényeinek.

900 000 Ft díjazásban részesült: Balatonalmádi, nyaraló épület felújítása (3220 Balatonalmádi, Arany János u. 1., hrsz.: 2157)

7. szám

Építtetõ-tervezõ-kivitelezõ: Ácsné Vuk Ágnes és Ács István (1112 Budapest, Nagymákfa u. 11.) Minden ízében igényes, szeretettel és hozzáértéssel végzett helyreállítás, mely a hitelességet, az eredeti állapot visszaállítását szem elõtt tartva készült. Az igen leromlott állapotú, az 1930-as években felépült épület megújítását gondos kutatómunka elõzte meg. A hiteles felújítást segítette, hogy rendelkezésre álltak az eredeti állapotról készült fényképek. Szerencsés, hogy a jelenlegi nyaraló funkció a lakóépület eredeti használatával szinte megegyezik. A hajdan volt térkapcsolatok megõrzése és a terek minimális változtatása mellett az épület meg tud felelni a mai használat igényeinek. A belsõ részleteket megõrzi, felújítja, a felhasznált anyagok az eredetivel egyezõk vagy azokhoz hasonlók. A külsõ megjelenésben a fedett veranda, a vörös mészkõ lábazat igényesen felújított. A homlokzati vakolat hajdan sima, nem kõporos felületû lehetett. A tetõtéri fürdõszoba új tetõablaka tudatosan eltér a meglévõktõl, bár a manzárd tetõformára az álló tetõablak illeszkedõbb.

700 000 Ft díjazásban részesült: Miskolc, Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ felújítása (3525 Miskolc, Kossuth L. u. 15., hrsz.: 2562) Építtetõ: Nyilas Misi Alapítvány (3525 Miskolc, Kossuth L. u. 17.) Tervezõ: Rudolf Mihály, HADAS Mûterem Kft. (3530 Miskolc, Rákóczi u. 15.) Kivitelezõ: Juhász László (3700 Kazincbarcika, Alsóvárosi krt. 56.) A XVIII. században emelt földszintes, boltozatos, stukkós lakóépület Miskolc egykori fõbírájának otthona volt. Az ezredfordulóra olyan rossz állapotba került, hogy elbontását latolgatták. Végül a Református Egyház vásárolta meg az ingatlant és újíttatta föl, illetve bõvíttette ki a házat. A felújítás során jelentõs kutatásra került sor az eredeti állapot feltárása érdekében. A földszinti rész felújításánál messzemenõkig ragaszkodtak az eredeti állapot visszaállításához. A pinceszint a jobb kihasználhatóság érdekében bõvítésre került, ami azonban nem befolyásolta az épület eredeti térszerkezetét. A földszinti tereket eredeti szépségükben állították helyre: ezt mutatják a bejárati kapu, a boltíves kapubehajtó, az utcafronti szobák stukkós mennyezete, XIX. századi spalettás ablakai, a belsõ ajtók részletei. Az épületre a mai funkciót kiszolgáló emeletráépítés és tetõtér került. Az új építés igényes, részletgazdag, harmonikusan illeszkedik a helyreállításhoz, mégis egyértelmûen megkülönböztethetõen mai, modern tereket alkot. A ráépítés a környezõ épületek magasságát figyelembe véve harmonikusabb utcaképet eredményezett.

7. szám


500 000 Ft díjazásban részesült: Kõszeg, Taverna Flórián étterem felújítása (9730 Kõszeg, Várkör 59. hrsz.: 1832) Építtetõ: Sybille Stewart (9730 Kõszeg, Hegyalja u. 33.) Tervezõ: Szima Andrea (9730 Kõszeg, Chernel u. 6.), Németh István (9789 Sé, Szerház u. 14.) Kivitelezõ: Vágfalvi Gábor (9730 Kõszeg, Bercsényi M. u. 34.)

485

Díjazandó az önkormányzat törekvése, mellyel a tulajdonukba került lakóépület felújítását elvégezték, hasznosítását biztosították, mint népmûvészeti alkotóház. Az épület utcafronttal párhuzamos homlokzatát az építészeti tagozatok – párkányok, nyíláskeretezések, a homlokzati mezõt mintegy keretbe foglaló féloszlopok – rekonstruálásával újították fel. Az udvari szárny bõvítése az épülethez szervesen illeszkedik, a közösségi funkciót szolgálja. A megfelelõ hasznosítás hosszú távon biztosítja az épület folyamatos „jó karban tartását”, történeti kialakításának megfelelõ fenntartását. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Hangulatos étterem kialakítása volt a cél a kõszegi várfal tövében álló egykori lakóház felújításával. Az épület több egységbõl álló ház volt, melynek eredeti formái az elmúlt évszázadok alatt átépültek, megváltoztak. A felújítás során végzett kutatás számos meglepetéssel szolgált, sok érdekes részlet került elõ. Az eredeti terek, pincék feltárásával, hasznosításával alakult ki a mai vendéglátó funkciót kiszolgáló térrendszer. A két tégla boltozatos pincetér feltárásával, kitisztításával, járószintjének lesüllyesztésével nyertek fogyasztótereket, melyeknek közvetlen kertkapcsolata is van. A kerti homlokzat két boltíves nyílással tárul föl. Az emeleti nyílásrend kissé átalakult, egységes méretû, formájú ablakok kerültek beépítésre. Izgalmas megoldás az eredeti kemence helyére telepített látványkonyha, mely az eredeti kéménynyílást hasznosítja. Az épület egy késõbbi bõvítményét elbontva új épületrészt emeltek terasszal, különteremmel. A bõvítés szervesen illeszkedik a meglévõhöz. A felújítás során megtalált épületelemeket, melyek eredeti helyét nem tudták megállapítani, csak mint díszítõelemeket mutatják be: a pincében feltárt kút megtekinthetõ, szép részlete a háznak. A kertben fekvõ kapu kõkeret kissé nehezebben értelmezhetõ. A kertben, a várfal tövében újonnan épített kõ mellvédfal megtévesztõ hangulati elem. A tulajdonos törekvése a vár közelségében lévõ épület helyreállítására dicséretes.

400 000 Ft díjazásban részesült: Szentlászló, Népmûvészeti Alkotóház, Csuhémúzeum felújítása (7936 Szentlászló, Petõfi u. 1., hrsz.: 125) Építtetõ: Szentlászló Község Önkormányzata (7936 Szentlászló, Rákóczi u. 27.) Tervezõ: Építész Kör Kft. (7621 Pécs, Várady Antal u. 5.) Kivitelezõ: Aqua-Híd Kft. (7936 Szentlászló, Kossuth L. u. 2/B)

Isztimér Községért Közalapítvány 2007. évi közhasznúsági jelentése I. Általános adatok A közalapítvány neve: Isztimér Községért Közalapítvány Székhelye: 8045 Isztimér, Köztársaság u. 77. A közalapítvány megalakulásának idõpontja: 2004. január 30. Alapító: Isztimér Község Önkormányzata A Fejér Megyei Bíróság a közalapítványt 2004. június 18-án a Pk. 63.794/2004/7. számú végzésével 791. sorszám alatt nyilvántartásba vette. A közalapítvány célja: – a község közmûvelõdési, mûvészeti és sporttevékenységének támogatása, – részvétel az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosításában, – a község településfejlesztési és -rendezési, infrastrukturális fejlesztésének elõsegítése. A közalapítvány képviselõje, a kuratórium elnöke: Szabó Gábor A kuratórium titkára: Angeli József A kuratórium tagja: Szumzer László Az alapítvány nyitott. Az alapítvány jellege: kulturális Közhasznúsági fokozat: kiemelkedõen közhasznú A közalapítvány induló vagyona 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint.

486


II. Számlaosztályok 1. Számlaosztály – Befektetett eszközök Az Isztimér Községért Közalapítványnak 2007. évben befektetett eszköze nem volt. 2. Számlaosztály – Készletek Az Isztimér Községért Közalapítványnak 2007. évben készlete nem volt. 3. Számlaosztály – Követelések, pénzeszközök A társaság követelést nem tart nyilván. 2007. december 31-i leltározott pénzkészlete a bankszámlán 566 857 Ft. 2007. évben aktív idõbeli elhatárolás képzésére nem került sor. 4. Számlaosztály – Források Az Isztimér Községért Közalapítványnak 2007. évi induló vagyona 322 032 Ft. Ezt növelte a 2007. évi 244 825 Ft eredmény. Az alapítványnak kötelezettsége 2007. december végén nincs. 2007. évben passzív idõbeli elhatárolás képzése nem történt.

III. Közhasznú eredménykimutatás Az Isztimér Községért Közalapítványnak eredménykimutatását a Számviteli törvény és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elõírásai alapján készíti. Költségeit csak az 5-ös számlaosztályban könyveli, a számlatükör bontása a magyar törvényeknek megfelelõ. Bevételek: 2007. évben Isztimér Községért Közalapítványnak vállalkozási tevékenységbõl származó árbevétele és költsége nem volt. 2007. évben Isztimér Községért Közalapítvány költségvetési támogatást nem kapott, melyet a Katolikus Templom elõtti térkövezés költségeire fordított. A közhasznú tevékenység bevétele 2 406 191 Ft, a következõképpen alakult: – támogatások: 2 233 000 Ft, – kapott bankkamat: 1 199 Ft, – SZJA 1% bevétele: 171 992 Ft.

7. szám

Kiadások: Az Alapítvány kiadásai 2007. évben az alábbiak szerint alakultak: – bank- és postaköltség: 15 447 Ft, – hirdetés díja: 22 639 Ft, – webdesign készíttetése: 233 280 Ft, – térkövezés: 1 890 000 Ft. A közhasznú tevékenység összes ráfordítása: A közhasznú tevékenység 2007. évi eredménye:

2 161 366 Ft. 244 825 Ft.

Személyi jellegû költségek A Közalapítványnak 2007. évben személyi jellegû költségei nem voltak. 2007. évben az Isztimér Községért Közalapítványnak alkalmazottja, valamint bérjellegû kifizetése nem volt. A vezetõ tisztségviselõk az alapítványtól juttatást nem kaptak.

IV. Összefoglalás A 2007. évben a Közalapítvány ténylegesen mûködött, 3 alkalommal ülésezett. Ebben az évben a legnagyobb kiadást a Katolikus Templom elõtti tér térkövezése jelentette, mely 1 890 000 Ft volt. A Katolikus Templom felújítását és díszkivilágítását követõen a térkövezés és tereprendezés tovább növeli a településközpont esztétikai megjelenését. A Közalapítvány Isztimér község weboldalának kialakítását ismételten támogatta, melynek segítségével a kistérség egyik legszebb, legjobb honlapjává alakult át községünk internetes oldala, ahol lehetõség van az Alapítvány tevékenységének széles körû népszerûsítésre is. (www.isztimer.hu) Az Isztimér Községért Közalapítvány célja az elkövetkezõ években a közhasznú tevékenység folyamatos fejlesztése, bõvítése, valamint Isztimér hosszú távú kulturális, mûvészeti és sportéletének fejlesztése. Isztimér, 2008. május 7. Isztimér Községért Közalapítvány Szabó Gábor s. k., Isztimér Községért Közalapítvány elnöke

7. szám


487

Baj Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban Auditálási eltérések2 (±)

Tárgyév auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai

886 989

13

887 002

633

328

–

328

–

797 730

830 258

–

830 258

4 387

–

4 387

3 613

13

3 626

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök

63 628

–

63 628

52 790

–

52 790

B) FORGÓESZKÖZÖK

34 563

–169

34 394

36 038

–

36 038

420

–

420

252

–

252

6 175

–169

6 006

8 541

–

8 541

–

–

–

–

–

–

20 185

–

20 185

18 320

–

18 320

7 783

–

7 783

8 925

–

8 925

900 941

–169

900 772

923 027

13

923 040

Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

Auditálási eltérések1 (±)

Elõzõ év auditált egyszerûsített beszámoló záró adatai



834 077

–169

833 908

865 155

13

865 168

67 122

–

67 122

67 122

–

67 122

766 955

–169

766 786

798 033

13

798 046

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

17 331

–

17 331

15 723

–

15 723

I. Költségvetési tartalékok

17 331

–

17 331

15 723

–

15 723

–

–

–

–

–

–

F) KÖTELEZETTSÉGEK

49 533

–

49 533

42 149

–

42 149

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

20 000

–

20 000

19 710

–

19 710

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

18 896

–

18 896

10 917

–

10 917

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

10 637

–

10 637

11 522

–

11 522

900 941

–169

900 772

923 027

13

923 040

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK




866 378

–

866 378

633

–

797 730

I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalék

II. Vállalkozási tartalék

FORRÁSOK ÖSSZESEN: 1

Az elõzõ évet érintõ és a könyvekben rögzített módosítások.

2

A tárgyévet érintõ és a könyvekben a tárgyévet követõ évben rögzített módosítások.

Tárgyévi költségvetési beszámoló záró adatai


488


7. szám

2007. évi egyszerûsített eredménykimutatás Ezer Ft-ban Sorszám

Megnevezés


1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei 2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–) 3. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2) 4. Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–) 5. Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–) 6. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel (±) 7. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6) 8. Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetési kötelezettség 9. Tartalékba helyezhetõ összeg 1 2

Elõzõ év Tárgyévi auditált költségvetési egyszerûsített beszámoló beszámoló záró adatai záró adatai




–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Az elõzõ évet érintõ és a könyvekben rögzített módosítások. A tárgyévet érintõ és a könyvekben a tárgyévet követõ évben rögzített módosítások.

2007. évi egyszerûsített pénzmaradvány-kimutatás Ezer Ft-ban Sorszám

Megnevezés

1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlege (±) 3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–) 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7±8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa 12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány 1 2






20 185 –2 854

– –

20 185 –2 854

18 320 –2 597

– –

18 320 –2 597

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

17 331

–

17 331

15 723

–

15 723

– 1 402 –

– – –

– 1 402 –

–2 000 – –

– – –

–2 000 – –

–

–

–

–

–

–

18 733 –

– –

18 733 –

13 723 –

– –

13 723 –

9 540

–

9 540

4 522

–

4 522

9 193

–

9 193

9 201

–

9 201

Az elõzõ évet érintõ és a könyvekben rögzített módosítások. A tárgyévet érintõ és a könyvekben a tárgyévet követõ évben rögzített módosítások.

7. szám


489

249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti 2007. évi egyszerûsített pénzforgalmi jelentése Ezer Ft-ban Sorszám

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Eredeti

Megnevezés

Módosított

elõirányzat

Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+…+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (19+…+22) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvétel Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 28.-ból önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvétel Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök megtérülése Rövid lejáratú kölcsönök megtérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24+…+28+30+31+32+34+35) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+…+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, függõ átfutó bevételek Bevételek összesen (42+…+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) Finanszírozási mûveletek eredménye (44–18) Továbbadási célú bevételek és kiadások különbsége (44–21) Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (45–22)

Schunder Tibor s. k.,

147 131 44 856 80 186 6 821 6 985 – 9 879 – – – 1 800 – 297 658 – – – – – 297 658 11 268 – – 308 926 42 387 142 899 3 623 – 8 633 8 633 – – 97 234 97 234 850 – 295 626 – – – – – 295 626 13 300 – – 308 926 – – – –

157 075 47 163 87 888 7 289 4 766 – 36 402 25 733 – – 1 880 – 368 116 – – – – – 368 116 10 314 – – 378 430 44 060 150 977 16 064 574 14 733 8 633 700 1 500 130 239 130 239 850 – 359 697 – – – – – 359 697 18 733 – – 378 430 – – – –

Dr. Oláh Tiborné s. k.,

polgármester

jegyzõ

Stamler Jánosné s. k., könyvvizsgáló

Teljesítés összege

154 467 46 849 79 649 7 177 4 645 – 33 954 25 471 – – 300 – 352 512 – – – – – 352 512 – – 1 142 353 654 46 903 151 253 16 113 574 14 985 9 425 700 1 500 117 758 116 356 1 118 – 350 904 – – – – – 350 904 18 733 – 885 370 522 17 125 – – –257

490


7. szám

Csapi Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban

ESZKÖZÖK



Auditálási eltérések (±)



899 129

–

899 129

884 054

–

884 054

2 446

–

2 446

1 605

–

1 605

853 607

–

853 607

840 966

–

840 966

1 386

–

1 386

1 713

–

1 713

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

41 690

–

41 690

39 770

–

39 770

B) FORGÓESZKÖZÖK

33 579

–

33 579

42 378

–

42 378

I. Készletek

1 095

–

1 095

830

–

830

II. Követelések

1 241

–

1 241

752

–

752

–

–

–

–

–

–

23 690

–

23 690

35 067

–

35 067

7 553

–

7 553

5 729

–

5 729

932 708

–

932 708

926 432

–

926 432

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök összesen III. Befektetett pénzügyi eszközök

III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK






897 655

–

897 655

881 750

–

881 750

25 730

–

25 730

25 730

–

25 730

871 925

–

871 925

856 020

–

856 020

E) TARTALÉKOK

19 270

–

19 270

28 878

–

28 878

I. Költségvetési tartalékok elszámolása

19 270

–

19 270

28 878

–

28 878

–

–

–

–

–

–

15 783

–

15 783

15 804

–

15 804


–

–

–

–

–

–


3 810

–

3 810

3 886

–

3 886

11 973

–

11 973

11 918

–

11 918

932 708

–

932 708

926 432

–

926 432

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások

II. Vállalkozási tartalék F) KÖTELEZETTSÉGEK

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások FORRÁSOK ÖSSZESEN:

7. szám


491



Megnevezés





1. Záró pénzkészlet

23 349

–

23 349

35 067

–

35 067

2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege

–4 079

–

–4 079

–6 189

–

–6 189

3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa

–

–

–

–

–

–

4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye

–

–

–

–

–

–

5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (01+…+04)

19 270

–

19 270

28 878

–

28 878

6. Finanszírozásból származó korrekciók (±)

–1 897

–

–1 897

617

–

617

7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±)

–

–

–

–

–

–

8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg

–

–

–

–

–

–

9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosított tétel (±)

–

–

–

–

–

–

17 373

–

17 373

29 495

–

29 495

11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa

–

–

–

–

–

–

12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

–

–

–

–

–

–

17 373

–

17 373

29 495

–

29 495

10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9)

13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány

2007. évi egyszerûsített pénzforgalmi jelentés Ezer Ft-ban Sorszám

Eredeti

Módosított


Megnevezés elõirányzat

125 105

134 210

131 304

2. Munkaadókat terhelõ járulékok

38 858

39 207

39 182

3. Dologi és egyéb folyó kiadások

68 113

69 334

60 609

4. Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

9 956

9 900

9 130

5. Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások

1 457

1 457

600

6. Ellátottak juttatásai

–

–

–

7. Felújítási kiadások

3 000

3 000

–

15 500

17 100

13 105

–

–

–

–

–

988

800

800

700

262 789

275 008

255 618

1 000

1 000

1 000

1. Személyi juttatások

8. Felhalmozási kiadások 9. Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás 10. Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközkiadás 11. Kölcsönök nyújtása 12. Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+11) 13. Hosszú lejáratú hitelek

492 Sorszám


7. szám Eredeti

Módosított


Megnevezés elõirányzat

–

–

–

1 000

1 000

1 000

16. Pénzforgalmi kiadások (12+15)

263 789

276 008

256 618

17. Pénzforgalom nélküli kiadások

–

7 471

–

18. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások

–

–

–1 824

19. Kiadások összesen (16+17+18)

263 789

283 479

254 794

20. Intézményi mûködési bevételek

8 536

10 219

10 218

21. Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele

28 807

28 923

28 892

22. Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb bevételek

31 854

33 399

33 350

23. Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátadás

600

4 191

4 191

24. Felhalmozási és tõke jellegû bevételek

200

–

–

25. Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások

–

3 200

3 200

26. Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátadás

–

336

535

27. Támogatások, átvett pénzeszközök

176 411

184 627

185 457

28. 28.-ból önkormányzatok költségvetési támogatása

176 411

184 627

184 627

381

381

383

246 789

265 276

266 226

31. Hitelek és kölcsönök bevételei

–

–

–

32. Értékpapírok bevételei

–

–

–

33. Finanszírozási bevételek összesen (31+32)

–

–

–

34. Pénzforgalmi bevételek (30+33)

246 789

265 276

266 226

35. Pénzforgalom nélküli bevételek

17 000

18 203

18 203

–

–

286

263 789

283 479

284 715

1 000

1 000

28 811

–1 000

–1 000

–1 000

–

–

2 110

14. Rövid lejáratú hitelek 15. Finanszírozási kiadások (13+14)

29. Kölcsönök visszatérülése 30. Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (20+…+27+29)

36. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek 37. Bevételek összesen (34+35+36) 38. Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (31+36–09–19) 39. Finanszírozási mûveletek eredménye (33–15) 40. Aktív és passzív pénzügyi mûveletek eredménye (35–18)

Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Csapi Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített összevont éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló az önkormányzat 2007. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Somoskeõy Istvánné s. k., könyvvizsgáló

7. szám


493

Dunaszeg Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban

ESZKÖZÖK







771 583

–

771 583

874 699

–

874 699

7 609

–

7 609

5 760

–

5 760

672 134

–

672 134

779 487

–

779 487

4 040

–

4 040

4 040

–

4 040


87 800

–

87 800

85 412

–

85 412

B) FORGÓESZKÖZÖK

75 728

–

75 728

95 796

–

95 796

–

–

–

–

–

–

8 332

–

8 332

5 411

–

5 411

–

–

–

–

–

–

61 573

–

61 573

84 254

–

84 254

5 823

–

5 823

6 131

–

6 131

847 311

–

847 311

970 495

–

970 495

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK







763 662

–

763 662

864 671

–

864 671

47 448

–

47 448

47 448

–

47 448

716 214

–

716 214

817 223

–

817 223

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

58 994

–

58 994

80 858

–

80 858


58 994

–

58 994

80 858

–

80 858

–

–

–

–

–

–


24 655

–

24 655

24 966

–

24 966


13 248

–

13 248

12 480

–

12 480


3 005

–

3 005

2 959

–

2 959


8 402

–

8 402

9 527

–

9 527

847 311

–

847 311

970 495

–

970 495

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalékok


FORRÁSOK ÖSSZESEN:

494


7. szám

2007. évi egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés Ezer Ft-ban Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Megnevezés

Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások összesen Kiadások összesen (19+20+21+22) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátvétel Felhalmozási és tõke jellegû bevétel 28.-ból önkormányzat sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvétel Támogatások, kiegészítések 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24–35) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek összesen Bevételek összesen (42+43+44+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) Finanszírozási mûveletek eredménye (41–18) Továbbadási célú bevételek és kiadások különbsége Aktív és passzív pénzügyi mûveletek eredménye (45–22)

Eredeti

Módosított elõirányzat

106 009 33 579 74 726 12 326 3 553 – 29 861 44 621 – 3 815 – – 308 490 768 – – – 768 309 258 – – – 309 258 9 485 102 057 16 487 – 14 853 14 853 21 055 – 72 202 72 202 – – 236 139 – 13 779 – – 13 779 249 918 59 340 – – 309 258 –13 011 13 011 – –

108 869 34 479 80 510 12 686 3 330 – 35 337 53 394 – 3 815 – 270 332 690 768 – – – 768 333 458 – – – 333 458 16 611 104 253 18 677 240 23 603 23 603 11 963 1 299 86 022 86 022 – 179 262 847 – 11 988 – – 11 988 274 835 58 623 – – 333 458 –11 220 11 220 – –


104 838 33 224 56 754 9 596 3 132 – 21 138 6 218 – 4 106 – 270 239 276 768 – – – 768 240 044 – – 308 240 352 14 927 104 771 19 292 212 22 475 22 475 11 962 1 437 86 653 86 022 – 179 261 908 – – – – – 261 908 58 623 – 1 125 321 656 81 255 –768 – 817

7. szám


495


Megnevezés







1.

Záró pénzkészlet

61 573

–

61 573

84 254

–

84 254

2.

Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összvont záróegyenlege (±)

–2 579

–

–2 579

–3 396

–

–3 396

3.

Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–)

–

–

–

–

–

–

4.

Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–)

–

–

–

–

–

–

5.

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4)

58 994

–

58 994

80 858

–

80 858

6.

Finanszírozásból származó korrekciók (±)

–371

–

–371

309

–

309

7.

Pénzmaradványt terhelõ elvonások, módosító tételek (±)

–

–

–

–

–

–

8.

A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg

–

–

–

–

–

–

9.

Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±)

–

–

–

–

–

–

58 623

–

58 623

81 167

–

81 167

–

–

–

–

–

–

10.

Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8+9)

11.

A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa

12.

A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

58 623

–

58 623

81 167

–

81 167

13.

A 10. sorból szabad pénzmaradvány

–

–

–

–

–

–

Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Dunaszeg Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló az önkormányzat 2007. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Pék Gáborné s. k., könyvvizsgáló

496


7. szám

Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban

ESZKÖZÖK







3 823 101

–

3 823 101

4 714 385

–

4 714 385

13 669

–

13 669

11 223

–

11 223

3 616 552

–

3 616 552

4 510 985

–

4 510 985

III. Befektetett pénzügyi eszközök

93 438

–

93 438

96 555

–

96 555


99 412

–

99 412

95 622

–

95 622

B) FORGÓESZKÖZÖK

67 663

–

67 663

104 879

–

104 879

1 682

–

1 682

2 332

–

2 332

24 749

18 578

–

18 578

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

I. Készletek

24 749

II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK

9

–

9

9

–

9

502

–

502

38 875

–

38 875

40 721

–

40 721

45 085

–

45 085

3 890 764

–

3 890 764

4 819 264

–

4 819 264







3 597 609

–

3 597 609

4 412 451

–

4 412 451

79 733

–

79 733

79 733

–

79 733

3 517 876

–

3 517 876

4 332 718

–

4 332 718

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

–24 888

–

–24 888

13 250

–

13 250


–24 888

–

–24 888

13 250

–

13 250

II. Vállalkozási tartalékok

–

–

–

–

–

–


318 043

–

318 043

393 563

–

393 563


37 238

–

37 238

171 979

–

171 979


214 694

–

214 694

150 873

–

150 873

66 111

–

66 111

70 711

–

70 711

3 890 764

–

3 890 764

4 819 264

–

4 819 264

D) SAJÁT TÕKE 1. Induló tõke 2. Tõkeváltozások 3. Értékelési tartalék


7. szám


497

2007. évi egyszerûsített éves pénzforgalmi jelentés Ezer Ft-ban Sorszám

Eredeti

Módosított

Megnevezés

Teljesítés összege elõirányzat

1. Személyi juttatások

735 482

761 775

744 005

2. Munkaadókat terhelõ járulékok

231 830

244 582

244 778

3. Dologi és egyéb folyó kiadások

389 192

397 969

346 199

4. Mûködési célú támogatásértékû kiadás, egyéb támogatás

56 744

332 730

340 205

5. Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások

17 592

23 401

20 825

–

–

–

16 000

16 000

1 298

795 048

832 850

952 355

6. Ellátottak pénzbeli juttatásai 7. Felújítás 8. Felhalmozási kiadások

–

3 000

3 000

13 300

13 540

9 198

2 255 188

2 625 847

2 661 863

165 428

165 428

122 895

–

–

–

165 428

165 428

122 895

15. Pénzforgalmi kiadások (8+11)

2 420 616

2 791 275

2 784 758

16. Pénzforgalom nélküli kiadások

20 000

18 433

–

–

–

4 364

18. Kiadások összesen (12+13+14)

2 440 616

2 809 718

2 789 122

19. Intézményi mûködési bevételek

55 700

55 700

71 464

783 532

966 209

965 632

62 574

41 378

56 997

–

1 315

14 452

23. Felhalmozási és tõke jellegû bevételek

61 754

61 754

21 244

24. 18.-ból önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei

61 754

61 754

19 734

25. Támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök

791 596

1 198 059

1 485 808

26. 23.-ból önkormányzatok költségvetési támogatása

791 596

1 198 059

1 196 748

4 000

4 000

4 040

2 084 668

2 470 827

2 707 863

355 948

338 891

115 033

–

–

–

355 948

338 891

115 033

32. Pénzforgalmi bevételek (22+25)

2 440 616

2 809 718

2 822 896

33. Pénzforgalom nélküli bevételek

–

–

–

9. Felhalmozási célú támogatásértékû kiadás, egyéb támogatás 10. Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás 11. Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (1+…+7) 12. Hitelek, kölcsönök kiadásai 13. Értékpapírok kiadásai 14. Finanszírozási kiadások összesen (9+10)

17. Kiegyenlítõ, átfutó, függõ kiadások

20. Önkormányzatok sajátos mûködési bevétele 21. Mûködési célú támogatásértékû bevételek 22. Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvétel

27. Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése 28. Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (16+17+18+20) 29. Hitelek, kölcsönök bevételei 30. Értékpapírok bevételei 31. Finanszírozási bevételek összesen (23+24)

–

–

4 561

35. Bevételek összesen (26+27+28)

2 440 616

2 809 718

2 827 457

36. Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (22+27–8–13) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet (+)]

–190 520

–173 463

46 000

190 520

173 463

–7 862

–

–

197

34. Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek

37. Finanszírozási mûveletek eredménye (25–11) 38. Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (28–14)

498


7. szám


Tárgyév Elõzõ év Tárgyévi Elõzõ évi Auditálási auditált Auditálási auditált költségvetési költségvetési eltérések egyszerûsített eltérések egyszerûsített beszámoló beszámoló (±) beszámoló (±) beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai

Megnevezés

1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlege (±) 3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7±8±9) 11. A 10. sorból az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa 12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

372 –25 260

– –

372 –25 260

38 707 –25 457

– –

38 707 –25 457

– – –24 888 –30 830 – –

– – – – – –

– – –24 888 –30 830 – –

– – 13 250 –745 – –

– – – – – –

– – 13 250 –745 – –

–

–

–

–

–

–

–55 718 –

– –

–55 718 –

12 505 –

– –

12 505 –

–

–

–

12 505

–

12 505


Megnevezés

1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei 2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–) 3. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2) 4. Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–) 5. Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–) 6. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tételek 7. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6) 8. Tárgyévrõl átvitt veszteség 9. Megelõzõ év(ek) el nem számolt veszteségének tárgyévre esõ része 10. Vállalkozási tevékenység helyesbített eredménye (7+8–9) 11. Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetési kötelezettség (–) 12. Tartalékba helyezhetõ összeg:


–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

– –

– –

– –

– –

– –

– –

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Hitelesítõ záradék: Az önkormányzat által összeállított 2007. évi egyszerûsített költségvetési beszámoló a számviteli és államháztartási törvény, továbbá a vonatkozó kormányrendeletek elõírásai szerint készült. Az éves beszámoló megbízható és valós képet ad az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérõl, a mûködés eredményeirõl. Reszler György s. k., könyvvizsgáló

7. szám


499

Kalocsa Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban ESZKÖZÖK







17 015 048

–3 406

17 011 642

17 759 502

–9 118

17 750 384

37 754

–6 583

31 171

14 627

–

14 627

15 933 553

–

15 933 553

16 723 631

–

16 723 631

74 900

3 177

78 077

67 450

–9 118

58 332


968 841

–

968 841

953 794

–

953 794

B) FORGÓESZKÖZÖK

513 442

486

513 928

541 200

11 096

552 296

77 131

–

77 131

75 190

–

75 190

106 171

486

106 657

93 537

12 333

105 870

–

–

–

–

–

–

IV. Pénzeszközök

181 834

–

181 834

178 166

–

178 166

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

148 306

–

148 306

194 307

–1 237

193 070

17 528 490

–2 920

17 525 570

18 300 702

1 978

18 302 680

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK







16 394 390

–108 994

16 285 396

16 747 956

21 852

16 769 808

1 083 768

–

1 083 768

1 083 768

–

1 083 768

15 310 622

–108 994

15 201 628

15 664 188

21 852

15 686 040

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

143 379

–

143 379

104 533

–

104 533


143 379

–

143 379

100 574

–

100 574


–

–

–

3 959

–

3 959


990 721

106 074

1 096 795

1 448 213

–19 874

1 428 339


218 254

–

218 254

333 588

–

333 588


585 706

106 074

691 780

846 685

–19 874

826 811


186 761

–

186 761

267 940

–

267 940

17 528 490

–2 920

17 525 570

18 300 702

1 978

18 302 680



500


7. szám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Megnevezés

Személyi juttatások Munkaadót terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen Pénzforgalmi kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvétel Felhalmozási és tõke jellegû bevétel 28.-ból önkormányzat sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvétel Támogatások, kiegészítések 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevétele Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen Pénzforgalmi bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, átfutó, függõ bevételek Bevételek összesen Költségvetési bevételek és kiadások különbsége Finanszírozási mûveletek eredménye Továbbadási célú bevételek és kiadások különbsége

Eredeti


3 290 840 1 064 305 2 167 937 325 284 29 575 18 963 113 131 2 075 327 177 429 – 4 067 – 9 266 858 56 736 40 016 – – 96 752 9 363 610 – – – 9 363 610 1 142 537 1 825 631 2 038 908 2 000 193 655 89 468 1 473 296 10 754 1 885 434 1 885 434 4 159 – 8 576 374 322 770 383 174 – – 705 944 9 282 318 81 292 – – 9 363 610 –609 192 609 192 –

3 346 913 1 090 395 2 426 882 334 173 33 405 18 217 158 579 1 883 568 193 352 106 6 871 – 9 492 461 56 736 40 015 – – 96 751 9 589 212 – – – 9 589 212 1 043 502 1 805 126 2 224 214 21 390 197 960 89 468 1 182 382 55 308 2 352 485 2 352 485 4 415 – 8 886 782 333 375 172 646 – – 506 021 9 392 803 196 409 – – 9 589 212 –409 270 409 270 –


3 303 533 1 064 960 2 284 499 280 620 26 123 17 702 164 692 1 103 940 203 692 5 472 736 – 8 455 969 45 445 – – – 45 445 8 501 414 – – 46 001 8 547 415 1 014 117 1 822 761 2 268 751 20 970 122 263 65 431 579 843 48 795 2 345 801 2 320 898 3 209 – 8 226 510 148 162 87 896 – – 236 058 8 462 568 171 461 – 79 041 8 713 070 –57 998 190 613 –

7. szám


501



Megnevezés

1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±) 3. Elõzõ években képzett tartalékok maradványa (–) 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszközök maradványa 12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány

158 401 –15 022

– –

158 401 –15 022

152 595 –48 062

– –

152 595 –48 062

25 303 – 118 076 –2 045 – –

– – – – – –

25 303 – 118 076 –2 045 – –

20 741 3 959 79 833 –25 453 –4 160 –

– – – – – –

20 741 3 959 79 833 –25 453 –4 160 –

–

–

–

–

–

–

116 031 –

– –

116 031 –

50 220 –

– –

50 220 –

120 191 –

– –

120 191 –

85 616 –

– –

85 616 –


Megnevezés

1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

bevételei Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–) Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6) Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetés (–) Tartalékba helyezhetõ összeg


26 280

–

26 280

35 377

–

35 377

25 280

–

26 280

31 418

–

31 418

– –

– –

– –

3 959 –

– –

3 959 –

–

–

–

3 959

–

3 959

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

– –

– –

– –

– 3 959

– –

– 3 959

Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Kalocsa Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetési beszámolóját (egyszerûsített éves költségvetési beszámolóját), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves költségvetési beszámolót (egyszerûsített éves költségvetési beszámolót) a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves költségvetési beszámoló (egyszerûsített éves költségvetési beszámoló) az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter-nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplõ értékadatok az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak. A fentiekben leírtak alapján Kalocsa Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített éves beszámolóját korlátozás nélküli könyvvizsgálói záradékkal látom el. Kemény Anna s. k., könyvvizsgáló

502


7. szám

Kocs Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban ESZKÖZÖK

A) Befektetett eszközök összesen I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) Forgóeszközök összesen I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Eszközök összesen


0

D) Saját tõke összesen I. Induló tõke II. Tõkeváltozások III. Értékelési tartalék


Auditálási eltérések (+–)

620 767

622 279

5 819

628 098

358

358

723

–6

717

317 893

317 893

329 559

2 914

332 473

3 559

3 559

4 614

298 957

298 957

287 383

2 911

290 294

28 796

18 990

637

19 627

348

348

520

8 071

8 071

7 375

0

0

0

0

11 908

11 908

1 554

1 554

8 469

8 469

9 541

9 541

649 563

641 269

620 767

0

28 796

0

649 563

FORRÁSOK






617 539

614 595

34 686

34 686

34 686

582 853

582 853

579 909

0

0

0

10 400

369

617 539

0

0

4 614

520 637

6 456

8 012

647 725



6 456

621 051 34 686

6 456

586 365 0

0

369

E) Tartalékok összesen

10 400


10 400

10 400

369

369


0

0

0

0

21 624

26 305

F) Kötelezettségek összesen

21 624

0

0

26 305


3 560

3 560

1 800

1 800


8 087

8 087

13 779

13 779


9 977

9 977

10 726

10 726

649 563

641 269

Források összesen

649 563

0

6 456

647 725

7. szám


503


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Eredeti Megnevezés

Személyi juttatások Munkaadót terhelõ járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (1.+…+11.) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14.+…+17.) Pénzforgalmi kiadások (13.+18.) Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási ) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (19.+…+22.) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatás Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszköz átvétel Felhalmozási és tõkejellegû bevétel 28.-bõl önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatás Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszköz átvétel Támogatások, kiegészítések 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37.+…+40.) Pénzforgalmi bevételek (36.+41.) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási ) célú bevételek Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek Bevételek összesen (42.+…+45.) Költségvetési bevételek és kiadások különbözete (36.+43.–13.–20.) Finanszírozási mûveletek eredménye (41.–18.) Továbbadási célú bevételek és kiadások különbsége (44.–21.) Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (45.–22.)


130 104 40 586 73 735 12 714 4 100 0 1 955 21 988 0 0 2 000 0 287 182 1 760 0 0 0 1 760 288 942 0 0 0 288 942 27 648 152 298 12 817 0 0 0 6 786 0 73 493 73 493 900 0 273 942 0 0 0 0 0 273 942 15 000 0 0 288 942 1 760 –1 760 0 0

137 457 43 149 81 966 15 395 5 082 627 1 979 26 092 0 0 2 000 0 313 747 2 200 0 0 8 000 10 200 323 947 5 421 0 0 329 368 32 059 161 129 17 445 295 800 0 6 786 100 81 454 81 454 900 0 300 968 0 10 000 0 8 000 18 000 318 968 10 400 0 0 329 368 –7 800 7 800 0 0

Teljesítés

133 899 42 343 80 403 13 484 4 774 742 4 514 19 173 0 2 1 800 0 301 134 2 200 0 0 0 2 200 303 334 0 0 1 105 304 439 26 151 166 747 18 024 266 800 0 1 000 108 79 628 79 628 612 0 293 336 0 0 0 0 0 293 336 10 400 0 657 304 393 2 602 –2 200 0 –448

504


7. szám


Tárgyév Elõzõ év Tárgyévi Elõzõ évi Auditálási auditált Auditálási auditált költségvetési költségvetési eltérések egyszerûsített eltérések egyszerûsített beszámoló beszámoló (+–) beszámoló (+–) beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai

Megnevezés

1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolás összevont záróegyenlege (+,–) 3. Elõzõ években képzett tartalékok maradványa (–) 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1.+–2.–3.–4.) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (+,–) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (+,–) 8. Vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (+,–) Módosított pénzmaradvány (5.+–6.+–7.+8.+–9.) 10. 11. 10.-bõl egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszközök maradványa 12. 10.-bõl kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 13. 10.-bõl szabad pénzmaradvány

11 889 –1 489

11 889 –1 489

1 443 –1 074

1 443 –1 074

2 324 0

2 324 0

0 0

0 0

8 076

0

8 076

369

0 0 0

–4918

–4 918 0 0

–2 586 0 0

–2 586 0 0

0

0

0

3 158 0

–2 217 0

0 8 076

0 0

0 8 076 0

–4 918

0 8 076

0

0

369

–2 217 0 0 0


Megnevezés

1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei 2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–) 3. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1.–2.) 4. Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (–) Alaptevékenység ellátására felhasznált, felhasz5. nálni tervezett eredmény (–) 6. Pénzforgalmi eredmény külön jogszabály alapján módosító tétel (+,–) 7. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3.–4.–5.+–6.) 8. Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetés (–) 9. Tartalékba helyezhetõ összeg

Elõzõ év Elõzõ évi Auditálási auditált költségvetési eltérések egyszerûsített beszámoló (+–) beszámoló záró adatai záró adatai

Tárgyév Tárgyévi Auditálási auditált költségvetési eltérések egyszerûsített beszámoló (+–) beszámoló záró adatai záró adatai

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0

0 0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

A könyvvizsgálat során a Kocs Község Önkormányzat 2007. évi egyszerûsített összevont éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített összevont éves beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített összevont éves beszámoló az önkormányzat 2007. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Kutruczné Kovács Györgyi s. k., könyvvizsgáló

7. szám


505

Tiszapüspöki Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK






166 378

–

166 378

247 007

–

247 007

3 780

–

3 780

2 593

–

2 593

152 748

–

152 748

193 938

–

193 938

9 850

–

9 850

10 960

–

10 960

–

–

–

–

–

–

19 239

–

19 239

12 929

–

12 929

–

–

–

–

–

–

5 971

–

5 971

7 401

–

7 401

–

–

–

–

–

–

1 468

–

1 468

83

–

83

11 800

–

11 800

5 445

–

5 445

185 617

–

185 617

259 936

–

259 936






172 349

–

172 349

231 898

–

231 898

29 738

–

29 738

29 738

–

29 738

142 611

–

142 611

202 160

–

202 160

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

2 476

–

2 476

–4 817

–

–4 817


2 476

–

2 476

–4 817

–

–4 817

–

–

–

–

–

–

10 792

–

10 792

32 855

–

32 855


–

–

–

–

–

–


–

–

–

22 510

–

22 510

10 792

–

10 792

32 855

–

32 855

185 617

–

185 617

259 936

–

259 936


II. Vállalkozási tartalék F) KÖTELEZETTSÉGEK


506


7. szám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

Megnevezés

Személyi juttatások Munkaadót terhelõ járulék Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megt. értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (09+10) Pénzforgalmi kiadások (08+11) Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (12+13+14) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvétel Felhalmozási és tõke jellegû bevétel 28.-ból önkormányzat sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvétel Támogatások, kiegészítések 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24+28+30+31+32+34+35) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+…+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, átfutó, függõ bevételek Bevételek összesen (42+…+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) [költségvetési hány (–), költségvetési többlet (+)] 48. Finanszírozási mûveletek eredménye (41–18) 49. Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (45–22)

Eredeti



140 062 45 492 72 515 59 107 4 772 – 300 732 – 5 344 – – 328 324 – – – – – 328 324 15 000 – – 343 334 14 708 160 144 13 228 1 500 – – – – 96 024 96 024 – – 285 604 – 57 720 – – 57 720 343 324 – – – 343 324 –57 720

127 918 41 967 70 647 63 416 4 977 – 17 817 18 320 – 1 651 – – 346 713 – – – – – 346 713 – – – 346 713 10 107 173 723 14 881 2 732 – – – 2 478 113 557 113 557 – – 317 478 – 29 235 – – 29 235 346 713 – – – 346 713 –29 235

127 143 41 955 70 405 63 840 4 978 – 17 818 18 319 – 1 651 – – 346 109 – – – – – 346 109 – – –6 355 339 754 10 110 169 765 16 147 2 732 – – – 2 478 115 074 113 557 – – 316 306 – 22 510 – – 22 510 338 816 – – –447 338 369 –29 803

57 720 –

29 235 –

22 510 5 908

7. szám


507


Megnevezés

Tárgyév Elõzõ év Tárgyévi Elõzõ évi Auditálási auditált Auditálási auditált költségvetési költségvetési eltérések egyszerûsített eltérések egyszerûsített beszámoló beszámoló (+–) beszámoló (+–) beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai

1. Záró pénzkészlet

1 468

–

1 468

83

–

83

2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások

1 008

–

1 008

–4 900

–

–4 900

2 524

–

2 524

4 041

–

4 041

–

–

–

–

–

–

–48

–

–48

–8 858

–

–8 858

–807

–

–807

–171

–

–171

7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±)

–

–

–

–

–

–

8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevé-

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–855

–

–855

–9 029

–

–9 029

–

–

–

–

–

–

12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány

–

–

–

–

–

–

13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány

–

–

–

–

–

–

egyenlege (±) 3. Elõzõ év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (–) 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi

eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±)

kenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alap-

ján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7+8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított

pénzeszköz maradványa

Hitelesítõ záradék:

A könyvvizsgálat során Tiszapüspöki Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló az önkormányzat 2007. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad.

Kristóf Jánosné s. k., könyvvizsgáló

508


7. szám

Zalaszentiván Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója 2007. évi egyszerûsített mérleg Ezer Ft-ban

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

FORRÁSOK







2 341 789

–

2 341 789

2 279 970

–

2 279 970

3 244

–

3 244

3 495

–

3 495

792 109

–

792 109

770 665

–

770 665

1 500

–

1 500

1 500

–

1 500

1 544 936

–

1 544 936

1 504 310

–

1 504 310

54 077

–

54 077

50 917

–

50 917

–

–

–

–

–

–

3 330

–

3 330

5 250

–

5 250

–

–

–

–

–

–

48 671

–

48 671

43 344

–

43 344

2 106

–

2 106

2 323

–

2 323

2 395 866

–

2 395 866

2 330 887

–

2 330 887







1 001 903

–

1 001 903

1 006 015

–

1 006 015

36 818

–

36 818

36 818

–

36 818

965 085

–

965 085

969 197

–

969 197

–

–

–

–

–

–

E) TARTALÉKOK

43 474

–

43 474

39 227

–

39 227


43 474

–

43 474

39 227

–

39 227

–

–

–

–

–

–


1 350 489

–

1 350 489

1 285 645

–

1 286 645


1 341 608

–

1 341 608

1 270 950

–

1 270 950


1 578

–

1 578

8 255

–

8 255


7 303

–

7 303

6 440

–

6 440

2 395 866

–

2 395 866

2 330 887

–

2 330 887




7. szám


509


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

Megnevezés

Személyi juttatások Munkaadót terhelõ járulék Dologi és egyéb folyó kiadások Mûködési célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges mûködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatásértékû kiadások, egyéb támogatás Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+…+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megt. értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+…+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások Kiadások összesen (19+…+22) Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Mûködési célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges mûködési pénzeszközátvétel Felhalmozási és tõke jellegû bevétel 28.-ból önkormányzat sajátos felhalmozási és tõkebevételei Felhalmozási célú támogatásértékû bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülrõl végleges felhalmozási pénzeszközátvétel Támogatások, kiegészítések 32.-bõl önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (16+17+18+20) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+…+40) Pénzforgalmi bevételek (36+…41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítõ, átfutó, függõ bevételek Bevételek összesen (42+…+45) Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43–13–20) [költségvetési hiány (–), költségvetési többlet (+)] 48. Finanszírozási mûveletek eredménye (41–18) 49. Továbbadási célú bevételek és kiadások különbsége 50. Aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlege (42–22)

Eredeti



102 726 32 925 64 094 3 360 4 707 – 16 080 31 512 19 960 – – – 275 364 – – – – – 275 364 9 721 – – 285 085 21 448 72 768 44 166 – 60 157 50 042 – – 60 090 60 090 – – 258 629 26 456 – – – 26 456 285 085 – – – 285 085 –26 456

98 381 31 814 61 262 32 255 4 827 – 16 080 36 724 24 743 14 – – 306 100 – 16 852 – – 16 852 322 952 51 979 – – 374 931 23 432 72 620 50 690 – 87 423 50 042 1 971 – 68 865 68 865 – – 305 001 9 604 16 852 – – 26 456 331 457 43 474 – – 374 931 –9 604

96 547 30 685 53 166 31 494 3 744 – 10 052 33 606 24 340 14 – – 283 648 – 16 852 – – 16 852 300 500 – – – 300 717 15 366 74 825 50 863 – 63 021 26 298 1 971 35 68 865 68 865 – – 274 946 4 455 16 852 – – 21 307 296 253 43 474 – –861 338 867 34 773

26 456 – –

9 604 – –

4 455 – –1 078

510


7. szám


Tárgyév Elõzõ év Tárgyévi Elõzõ évi auditált Auditálási auditált Auditálási költségvetési költségvetési eltérések egyszerûsített eltérések egyszerûsített beszámoló beszámoló beszámoló (+–) beszámoló (+–) záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai

Megnevezés

1. Záró pénzkészlet 2. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlege (±) 3. Elõzõ évben képzett tartalékok maradványa (–) 4. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (–) 5. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1±2–3–4) 6. Finanszírozásból származó korrekciók (±) 7. Pénzmaradványt terhelõ elvonások (±) 8. A vállalkozási tevékenység eredményébõl alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 9. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) 10. Módosított pénzmaradvány (5±6±7±8±9) 11. A 10. sorból az egészségbiztosítási alapból folyósított pénzeszköz maradványa 12. A 10. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 13. A 10. sorból szabad pénzmaradvány

48 667 –5 193

– –

48 667 –5 193

43 342 –4 115

– –

43 342 –4 115

– – 43 474 –383 – –

– – – – – –

– – 43 474 –383 – –

– – 39 227 –684 – –

– – – – – –

– – 39 227 –684 – –

–

–

–

–

–

–

43 091 –

– –

43 091 –

38 543 –

– –

38 543 –

928 42 163

– –

928 42 163

38 543 –

– –

38 543 –


Megnevezés

1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei 2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (–) 3. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1–2) 4. Vállalkozási tevékenységet terhelõ értékcsökkenési leírás (±) 5. Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény (–) 6. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel (–) 7. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (3–4–5±6) 8. Vállalkozási tevékenységet terhelõ befizetési kötelezettség 9. Tartalékba helyezhetõ összeg

Tárgyév Elõzõ év Tárgyévi Elõzõ évi auditált Auditálási auditált Auditálási költségvetési költségvetési eltérések egyszerûsített eltérések egyszerûsített beszámoló beszámoló beszámoló (+-) beszámoló (+-) záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

– –

– –

– –

– –

– –

– –

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Hitelesítõ záradék: A könyvvizsgálat során Zalaszentiván Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített összevont éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerûsített összevont éves beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az egyszerûsített éves költségvetési beszámoló az önkormányzat 2007. évi költségvetése teljesítésérõl, a 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint a mûködés eredményérõl megbízható és valós képet ad. Szijártóné Gorza Klára s. k., könyvvizsgáló

7. szám


511

Pályázati felhívás a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás munkaszervezet-vezetõi állására

A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1.

2.

3.

4.

Vas Megyei Önkormányzat, Bük Város Önkormányzata, Celldömölk Város Önkormányzata, Sárvár Város Önkormányzata, Szentgotthárd Város Önkormányzata

Vas Megyei Szakképzésszervezési Társulás munkaszervezete vezetõi álláshely 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.

Felsõfokú iskolai végzettség, legalább 3 év vezetõi gyakorlat, büntetlen elõélet, szakképzésben szerzett gyakorlat. Elõnyt jelent: idegen nyelv megfelelõ szintû ismerete – angol vagy németnyelv-tudás, széles körû szakmai kapcsolatrendszer, vezetõi és kommunikációs készség, számítógépes felhasználói ismeret, Internet-kommunikációban jártasság

A megbízás a pályázat elbírálását követõen határozatlan idõre azonnal betölthetõ. Alapbér és magasabb vp. a Kjt. szerint, megegyezéssel. Pehi: 2008. szeptember Részl. szakmai ön; dipl. hiteles más., erkölcsi biz. Pc: Vas megyei Közgyûlés elnöke, 5 példányban „Vasi TISZK vezetõi pályázat” f: Vas Megyei Közgyûlés Önkormányzati Hivatala Mûvelõdési és Sport titkárság 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. (94) 515-750

Pályázati felhívás Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerzõdés keretében történõ ellátására A pályázati kiírás konkrét célja az egységes, integrált városi szintû közösségi közlekedés megteremtése. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Kiíró/Ellátásért felelõs) Közgyûlése a 2004. évi XXXIII. törvény 6. §-ában foglaltaknak megfelelõen, Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerzõdés keretében történõ ellátására pályázatot ír ki.

Általános információk A Kiíró neve, címe, telefon- és telefaxszáma: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1–3. Tel.: (94) 520-193, fax: (94) 520-264. Kapcsolattartó: Lakézi Gábor, a Polgármesteri

Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály vezetõje. Az eljárás tárgya: autóbusszal végzett, menetrend szerinti helyi tömegközlekedési szolgáltatás ellátása közszolgáltatási szerzõdés keretében. A személyszállítást meghatározott menetrend szerint kell végezni. A részletes követelményrendszert, a pályázaton való részvétel feltételeit, valamint a pályázat benyújtásához szükséges információkat a pályázati kiírás tartalmazza. A szerzõdés idõtartama: Kiíró a szerzõdést határozott idõtartamra, 8 évre köti. A szolgáltatás megkezdésének napja: 2009. január 1. A teljesítés helye: Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. szeptember 18., 12.00 óra. Az eredményhirdetés legkésõbbi idõpontja: 2008. december 1., 10.00 óra. A szerzõdéskötés tervezett legkésõbbi idõpontja: 2008. december 31. Az elbírálás módja és szempontja: a pályázati kiírásban meghatározott alkalmassági követelmények és bírálati szempontok alapján a Kiíró az összességében legelõnyösebb ajánlatot benyújtó pályázóval köt szerzõdést.

512


7. szám

A pályázat bírálati szempontjai a következõk:

1.

2.

3.

4.

Bírálati szempont

Elérhetõ maximális pontszám

Súlyszám

A szolgáltatás mérõszámának – 2009. évre vonatkozó – kiindulási alapja (bruttó 350 Ft/közszolgálati km, melybõl a rezsi km mértéke maximum 11% lehet)

10

50

Jármûállomány átlagéletkora a szolgáltatás kezdésének idõpontjától számított harmadik év utolsó napján (hónapokban)

10

10

Alacsonypadlós, valamint térdeplõ üzemmódra alkalmas jármûvek aránya, %-ban a szolgáltatás kezdésének idõpontjától számított negyedik év utolsó napján

10

10

Egységes gyártmányú jármûállomány aránya az összjármûállományból, %-ban a szolgáltatás kezdésének idõpontjától számított negyedik év utolsó napján

10

10

A jelenleg hatályos menetrendben meghatározott szolgáltatási igény figyelembevételével a 2009. évre vonatkozó tarifaemelési javaslat

10

40

A pályázó által benyújtott menetrend-racionalizálási javaslat figyelembevételével a 2009. évre vonatkozó tarifaemelési javaslat

10

30

ALTERNATÍV AJÁNLATOK 5/A.

5/B.

A pályázati kiírás beszerzésének feltételei A pályázati kiírás beszerzésének határideje: 2008. augusztus 14., 15.00 óra. A pályázati kiírás postai úton való kézbesítése is kérhetõ, ez esetben a kérelem postára adásának dátuma az irányadó a határidõ tekintetében. A pályázati kiírás ára: 100 000 Ft + áfa. A pályázati kiírás ellenértékét a pályázó átutalással teljesítheti a Kiíró OTP és Kereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett 11747006-15421137 számú bankszámlájára. A dokumentáció az átutalási megbízás másolatával vehetõ át hétfõtõl csütörtökig 8–16 óra között, illetve pénteken 8–12 óra között a következõ címen: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály titkársága (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1–3., V. emelet 507. iroda). A pályázati kiírás kérésre – az erre vonatkozó igény kézhezvételétõl számított öt munkanapon belül – postai úton kerül megküldésre, amennyiben az ellenérték megtérítését a pályázó igazolja. A megvásárolt pályázati kiírás másra át nem ruházható. A pályázati kiírás megvétele elõfeltétele az eljárásban való részvételnek.

A pályázók köre A pályázat nyílt. A pályázaton pályázóként részt vehetnek azon belföldi vagy külföldi székhelyû jogi személyek, melyek megfelelnek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek. Külföldi székhelyû szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára. Kizáró okok A) Az eljárásban nem lehet pályázó, illetve az eljárásból kizárásra kerül, aki: – végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csõdeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, – tevékenységét õ maga vagy más arra jogosult szerv felfüggesztette, – gazdasági, illetõleg szakmai tevékenysége során elkövetett bûncselekménnyel kapcsolatban hozott jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy az ítélet folytán bekövetkezett büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült, illetõleg a jogi személlyel szemben alkalmaz-

7. szám


ható büntetõjogi intézkedésekrõl szóló 2001. évi CIV. törvény alapján hozott jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll. B) Az eljárásban nem lehet pályázó, illetve az eljárásból kizárásra kerül, aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulék-fizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy a Kiíró székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha a megfizetésére halasztást kapott. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság A pályázó a szerzõdés teljesítésére alkalmatlan, ha 2007. december 31-én a saját tõkéje nem érte el az 500 millió forintot. Mûszaki és szakmai alkalmasság A) A pályázó a szerzõdés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik autóbuszos személyszállításra irányuló engedéllyel [49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet szerint]. B) A pályázó a szerzõdés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik legalább egy, legalább 50 000 fõ népessé-

513

gû városban a teljes vonalhálózat ellátására irányuló személyszállítási közszolgáltatási szerzõdéssel. C) A pályázó a szerzõdés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó minõségirányítási rendszerrel. D) A pályázó a szerzõdés teljesítésére alkalmatlan, ha a szerzõdés teljes idõtartama alatt nem rendelkezik teljes körû utasbiztosítással.

Helyesbítés Az Önkormányzatok Közlönye 2008/6. számában a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleményében a 2008. évi céltámogatásokról a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata beruházási összköltsége nyomdahiba miatt tévesen 8500 E Ft-tal jelent meg, ami helyesen 85 000 E Ft.

514


7. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû könyvét A kriminalisztika ma már az egyetemek jogi karain kötelezõ tantárgy, de a tematika, amely szerint tanítják, egyetemenként változó. Mindenütt közös jellemzõ azonban, hogy a tananyag alapvetõen a bûnügyi nyomozás kriminalisztikájához igazodik, mondhatni, a Rendõrtiszti Fõiskola kriminalisztikai tananyagának rövidített és egyszerûsített kivonata. A hagyományos jogi pályákon – bíró, ügyész, ügyvéd – mûködõ jogász számára azonban csaknem feleslegesnek mondható sok olyasmi, aminek a készségszerû ismerete egy nyomozó számára szinte létfontosságú, ugyanakkor létfontosságú sok olyan dolog, amit hasznos ugyan, de nem feltétlenül szükséges egy nyomozónak tudnia. Máshová esnek a hangsúlyok a nyomozásnál, és máshová a hagyományos jogászi pályák gyakorlásának terepén, a bírósági eljárásban. Más szempontok vezérlik a jogalkalmazót annak függvényében is, hogy milyen eljárási funkciót lát el. Ez a könyv több évtizedes jogalkalmazói gyakorlat és a kriminalisztika oktatásában évek hosszú során kifejtett tevékenység tapasztalatait összegzi. Haszonnal forgathatják ügyvédjelöltek, bírósági és ügyészségi fogalmazók, de bizonyára találnak benne újszerû ismereteket már gyakorlottabb jogászok is. A bizonyítás kriminalisztikai indíttatású elmélete, a büntetõeljárási kényszerintézkedések feltételeinek kriminalisztikai szemléletû értelmezése, a perbeszédek szerkesztésével, érvelési rendszerével foglalkozó gyakorlatias fejtegetések még azok számára is adhatnak új ötleteket, akik már rendelkeznek némi gyakorlattal. A kötet 164 oldal terjedelmû, ára 4305 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû, 164 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4305 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

7. szám


515

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. Ûrlapkitöltõ programunk a gazdasági társaságok alapításával, mûködésével kapcsolatos formanyomtatványok kitöltésére és tárolására alkalmas. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

81 000 Ft + áfa 143 000 Ft + áfa 180 000 Ft + áfa 292 500 Ft + áfa 382 500 Ft + áfa 650 000 Ft + áfa

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

516


7. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft + áfa 130 000 Ft + áfa 160 000 Ft + áfa 260 000 Ft + áfa 340 000 Ft + áfa 590 000 Ft + áfa

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR változatát ................. példányban, 2008. ............................................ hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

7. szám


517

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó útjára indította a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot. A KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE a hazai közigazgatás-tudomány képviselõi, közigazgatási szakemberek számára kíván olyan fórummá válni, amely igényes periodika szerepét tölti be a jövõben. A lap teret biztosít a közigazgatás-tudomány területén születõ tanulmányok, kutatási eredmények közzétételére, ugyanakkor feladatának tekinti, hogy a közigazgatásban végbemenõ változásokról, változtatásokról, új megoldásokról, kísérletekrõl is számot adjon; szakmai háttéranyagokat, elemzéseket mutasson be a kormányzati intézkedések jobb megértése érdekében. Egyúttal helyet ad a nemzetközi kitekintések számára, illetve a közigazgatási szakmában közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, rendezvényekrõl szóló érdekes és hasznos publikációk, könyvismertetések megjelentetésére. Ezen átfogó ismeretanyag teszi a folyóiratot a közigazgatás-tudomány, valamint a közigazgatási szakma gyakorlata iránt érdeklõdõ olvasóközönség számára egyaránt hasznos olvasmánnyá. A Közigazgatási Szemle a Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati Minisztérium alapításában, a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente jelenik meg. A Közigazgatási Szemle elõfizetési díja a 2008. évre: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Közigazgatási Szemle ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** Az angol és magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY – Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat – International Journal of Public Administration in Central and Eastern Europe megjelentetésével a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó erejéhez mérten hozzá kíván járulni, hogy lépéseket tegyünk régiónk országai közigazgatási rendszereinek kölcsönös megismerése terén. Az újszerû és hiánypótló kezdeményezéssel a Kiadó célja, hogy térségünk több mint másfél tucat országából érkezõ cikkek, tanulmányok, közérdekû információk színesítsék minél szélesebb körben a lapot – ugyanakkor teret adván a világ távolabbi részeibõl érkezõ, a közigazgatási szakmát foglalkoztató témáknak is. A közép-kelet-európai térség közigazgatási szervezetrendszereibe, az ott zajló folyamatokba és ott érvényesülõ tendenciákba történõ betekintés hasznos eszköze lehet az egymástól való tanulás folyamatának, a rendelkezésre álló tapasztalatok megismerésének, valamint az érdeklõdõ tudományos és szakmai olvasóközönség számára alapot szolgáltathat összehasonlítások végzéséhez is. A Nemzetközi Közlöny a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente kerül kiadásra. A Nemzetközi Közlöny elõfizetési díja a 2008. évre 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Nemzetközi Közlöny ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** A Közigazgatási Szemle és a Nemzetközi Közlöny együttes elõfizetési ára: 14 000 Ft vagy 54 euró.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a NEMZETKÖZI KÖZLÖNY Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE, valamint az angol–magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY KözépKelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapokat ….......... példányban, amelyeket kérem, juttassanak el címünkre. Az együttes elõfizetés éves díja: 14 000 Ft (áfával) vagy 54 euró. A megrendeléseket kérjük, a következõ faxszámra: (1) 338-4746, vagy e-mail címre: [email protected] szíveskedjenek küldeni! Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze elõfizetési igényét! A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város/község, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………

………….....……………… cégszerû aláírás

518


7. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 6552 Ft áfával. fél évre: 3276 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

7. szám


519

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. 2008. évi éves elõfizetési díj: 25 452 Ft áfával, féléves elõfizetés: 12 726 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/ kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 25 452 Ft áfával. fél évre: 12 726 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

520


7. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: .......................................................

9 771219 263234

08007

...................................................................... cégszerû aláírás

Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232. Telefax: 441-4743. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Fáma ZRt. közremûködésével. Telefon/fax: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 318-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2008. évi éves elõfizetési díj: 6552 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 3276 Ft áfával. Egy példány ára: 735 Ft áfával. HU ISSN 1219–2635 08.2185 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents