A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2007. NOVEMBER 23.

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL H IVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany János u. 25. Tel.: 301-2924

Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft

FELHÍVÁS!

Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra Tartalom I. Személyi rész Megbízásról történõ lemondás ................................................................................................................................................................... Megbízás ....................................................................................................................................................................................................

98 98

II. Elnöki utasítások A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/10/2007. számú utasítása a bányatelek megállapításáról ..................................... A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/15/2007. MBFH számú utasítása a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár kezelésében lévõ adatokba történõ betekintésnek és az adatok kiadásának módjáról, valamint az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékérõl .......................................................................................................................................... A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/16/2007. MBFH számú utasítása az Építési Geotechnikai Adattár mûködési rendjérõl ....

98

108 115

III. Közlemények Pályázat támogatás elnyerésére .................................................................................................................................................................. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közleménye a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján nyilvántartásba vett ellenõrzõ (vizsgáló) szervezetekrõl, üzemeltetõi ellenõrzõ szervezetekrõl ......................................................................................................................................... A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közleménye a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vizsgáló szakemberekrõl és felügyeleti személyekrõl ........................................................................................................................................................................... Tájékoztató a nyomástartó berendezések mûszaki-biztonsági szabályzatának közzétételérõl.................................................................... Tájékoztató a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrejött együttmûködési megállapodás létrejöttérõl A Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság 3/2007. számú állásfoglalása nagynyomású szállítóvezeték maximális üzemi nyomásának a módosítása beadvány tárgyában ......................................................................................................................................................... Robbantásvezetõi igazolvány érvénytelenítése ......................................................................................................................................... Robbantómesteri igazolvány érvénytelenítése............................................................................................................................................ Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal új címérõl ............................................................................................................ Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megváltozott telefon- és faxszámairól ................................................................. Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ügyfélfogadási rendjérõl ...................................................................................... Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága megváltozott telefon- és faxszámairól ................ Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága ügyfélfogadási rendjérõl ..................................... Felhívás a Bányászat és Geotermia 2007 címmel megrendezésre kerülõ konferenciára ...........................................................................

116

116

117 120 121 122 123 123 123 123 125 125 125 125

98

BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY

I. Személyi rész

3. szám I. RÉSZ

A BÁNYATELEK MEGÁLLAPÍTÁSA Megbízásról történõ lemondás Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter – Dr. Esztó Péternek, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) irányítására adott vezetõi megbízásáról történt lemondását – kérelmére – 2007. június 1-jei hatállyal elfogadta. Megbízás Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter – Szabados Gábornak, az MBFH elnökhelyettesi pozíciójára adott vezetõi megbízását 2007. június 1-jei hatállyal visszavonta, és – a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (5) bekezdésében, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – egyidejûleg 2007. június 2. napjától kinevezte az MBFH elnökévé. Szabados Gábor az elnöki megbízást elfogadta. – Dr. Katona Gábort – az MBFH Alapító Okiratában rögzített jogkörénél fogva – 2007. július 1. napjától a Hivatal elnökhelyettesi feladatainak ellátásával bízta meg. Dr. Katona Gábor az elnökhelyettesi megbízást elfogadta.

II. Elnöki utasítások A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/10/2007. számú utasítása a bányatelek megállapításáról Dõlt betûvel a vonatkozó jogszabályok szövege szerepel A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdése alapján a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/B. § (3) bekezdésében elõírt feladatok: a bányatelek megállapításával, módosításával (bõvítés, csökkentés, összevonás, megosztás) és törlésével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályi elõírások egységes végrehajtása érdekében a következõ utasítást adom ki:

1. Az eljárás megindítása Bt. 26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. (2) Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás keretében, továbbá a meddõhányónak a hasznosítása során végzett feltárására és kitermelésére. (3) A bányatelket kérelemre – az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleménye alapján, továbbá külfejtéses mûvelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével – a bányafelügyelet határozatban állapítja meg. Bt. 26/A. § (2) Bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettõl a) a 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkezõ bányavállalkozó, továbbá b) az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely nem minõsül bányavállalkozónak, azonban archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni elõkutatás adatai alapján készletszámítási jelentést készít. 1.1. A kérelmet – beérkezését követõen haladéktalanul – a bányakapitányságnak meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy: a) a kérelmezõ jogosult-e bányatelek megállapítását kérni; Vhr. 11/A. § (1) A bányatelek megállapítására irányuló kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a megállapításra kért bányatelek egészére vonatkozóan a külön jogszabály hatálya alá tartozó tevékenység esetén aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- és nem egységes környezethasználati engedélyköteles, vagy ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy ac) az egységes környezethasználati engedélyt; b) mélymûvelésre vagy külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok

3. szám


ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak (vagyonkezelõinek, használóinak) név- és címjegyzékét, és bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását; c) külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét ca) a kitermelés megkezdésének tervezett idõpontjától számított elsõ öt évre vonatkozóan évenkénti, cb) a továbbiakban ötéves bontásban; d) mélymûvelésre vagy külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetében a Bt. 26/A. § (3) bekezdés e) pontjában elõírt tájékoztatás egy példányát és a tájékoztatási kötelezettség teljesítését igazoló eredeti bizonylatokat, vagy azok hiteles másolatát; b) a kérelmezõ a tájékoztatási kötelezettségét teljesítette-e? E kötelezettség akkor tekinthetõ teljesítettnek, ha a kérelmezõ csatolta a tájékoztató levelét és az eredeti tértivevényt az ingatlantulajdonosok név-, és címjegyzékével; e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést; Bt. Vhr. 8. § (2) A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell: a) a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatási jogot adományozó és a kutatás mûszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, az MGSZ-tõl vagy más földtani adatszolgáltatótól vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználásra jogosító igazolást; c) a készletszámítási jelentés alapján megállapítani kért bányatelek esetén a kérelem tartalmazza-e a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználásra jogosító igazolását (Az adatfelhasználásra vonatkozó jogosultságot a kérelmezõnek szerzõdéssel, számlával, vagy az adatokat átadó bizonyító erejû hozzájáruló nyilatkozatával kell igazolnia, hogy az adatokat – a területen a Bt. 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkezõ bányavállalkozótól vette át; – állami szervtõl, archív adattári adatok megvásárlásával szerezte meg; – új elméleti földtani értelmezés eredményeibõl nyerte; – bejelentés alapján végzett felszíni elõkutatás adataiból szerezte); Bt. Vhr. 11/A. § (2) f) a bányatelek mûszaki leírását; g) a külön jogszabály szerinti bányatelek térképet; h) külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési elõtervet. (3) A (2) bekezdés a)–d) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az e) pont szerinti mellékletet kettõ, az f)–h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közremûködõ érintett hatóságok számával [35. § (10) bekezdés, 1. számú melléklet] megegyezõ példányszámban kell benyújtani. (4) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt mûszaki leírásnak tartalmaznia kell: a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a

99

terep magasságát, az alap- és fedõlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedõszintjeit (mBf); b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani és kitermelhetõ ásványvagyonának mennyiségét és minõségi jellemzõit; c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kõzetmozgásokkal szemben védelmet igénylõ létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését; d) a kijelölendõ határ-, illetve védõpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont; e) a megállapítandó bányatelekkel határos, vagy azt részben vagy egészben magában foglaló bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedõlap magasságát; f) a föld alatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások mûszaki állapotát, felhasználásuk lehetõségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok mûszaki jellemzõit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját. (5) A mûszaki leírásban ismertetni kell: a) a feltáráskor, kitermeléskor várható melléktermékek, hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságait; b) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélymûvelés, külfejtés, fúrólyukas – ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású – módszer) és ezek várható hatásait a felszín alatti vizekre, valamint a környezet más elemeire; c) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését; d) a kitermelési feltételek teljesíthetõségét (beleértve a kitermelt ásványi nyersanyag elszállítását a legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén szállítóvezetékig). (6) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt tájrendezési elõtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, illetve szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési elõtervnek tartalmaznia kell a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendõ létesítmények szöveges leírását és térképét. (7) A tájrendezési elõterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét. (8) A külön jogszabályban meghatározott bányamûvelési térkép méretarányának megfelelõ térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetõséget elõsegítõ metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát. (9) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletbõl származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követõ fennmaradásával kell számolni, úgy a külön jogszabály figyelembevételével a tájrendezési elõtervben

100


meg kell határozni az ezzel kapcsolatos elõzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni. d) a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban elõírt mellékleteket; Bt. 43. § (9) A bányafelügyelet mûködését saját bevételeibõl fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, külön jogszabály szerint földgáztárolói, – szállítói és – elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekbõl a tárgyévet megelõzõ évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,3%-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelõzõ évi árbevételének 0,3%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetése alól az, aki (amely szervezet) a bányafelügyelet részére felügyeleti díjat fizet. e) a felügyeleti díj fizetésére nem kötelezett ügyfél az igazgatási-szolgáltatási díjat befizette-e; Bt. Vhr. 12. § (7) Nem állapítható meg bányatelek annak, aki a bányajáradék bevallására ás fizetésére elõírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa mûvelt kitermelõhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés], vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van. f) a Bt. Vhr. 12. § (7) bekezdés nem zárja-e ki a bányatelek megállapítását. Bt. 26/A. § (3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmezõ a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelõhely kitermelhetõ ásványvagyonnal rendelkezik, b) a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve – ha azt külön jogszabály elrendeli – egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, c) meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányamûvelési technológiát (mélymûvelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és mûszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetõségét, valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti idõpontját, d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban elõírt követelményeket, e) mélymûvelésre vagy külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetében igazolja, hogy a bányatelekkel lefedni tervezett felszíni ingatlanok tulajdonosait (vagyonkezelõit, használóit) a kérelem benyújtását megelõzõen legalább 15 nappal írásban tájékoztatta a bányatelekmegállapítási szándékáról, továbbá külfejtés esetében a bányamûveletekkel érinteni tervezett egyes ingatlanok bányászati célra történõ igénybevételének módjáról és várható idõpontjáról, Bt. 43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje 90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap.

3. szám

(2) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. Ket. 31. § (2) A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidõ meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (3) Ha a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, a hatóság az eljárást megszüntetheti. 1.2. Amennyiben a kérelem a kötelezõ mellékleteket (engedélyek, térképek, igazolások stb.) nem tartalmazza, a bányakapitányság 5 napos határidõ tûzése, és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. Ha a kérelmezõ a megadott határidõig a hiányokat nem, vagy hibásan pótolja, a bányakapitányság az eljárást megszüntetheti (alaki hiány). Ket. 33. § (3) Az ügyintézési határidõbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama, b) a nemzetközi jogsegélyeljárás idõtartama, ideértve a magyar külképviseleti hatóságtól kért jogsegély idõtartamát is, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ, 1.3. A bányakapitányság a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságok esetében (például, ha a mûszaki leírásban hiba, elírás vagy nem megfelelõ adat szerepel), megfelelõ határidõ tûzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. Ha a kérelmezõ a megadott határidõig a hiányokat nem vagy hibásan pótolja, a bányakapitányság az eljárást megszüntetheti (érdemi hiány). A Bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet 1. § (3) Amennyiben a bányatérkép nem felel meg a térképkészítési elõírásoknak, a területileg illetékes bányakapitányság (a továbbiakban: bányakapitányság) kötelezheti a bányavállalkozót a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására, b) ellenõrzõ mérések elvégzésére, illetve c) új bányatérkép készítésére. 1.4. A bányakapitányság a kérelem érdemi elbírálásakor köteles a bányatérképeket is vizsgálni. Ha az eljárás során azt állapítja meg, hogy a bányatelek térkép nem felel meg a

3. szám


69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel hatályba léptetett bányabiztonsági szabályzatban elõírtaknak, akkor a szabályzat l. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell intézkednie. 1.5. A bányakapitányság az 1.2–1.4. pontokban elõírt hiánypótlást egy felhívásban is elõírhatja. 1.6. A bányakapitányság a kérelmet az érintett szakhatóságokhoz, csak az általa a hiánypótlási felhívásban elõírt és teljesített kiegészítésekkel együtt küldheti meg. Ket. 30. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. 2. A bányatelek védneve 2.1. A bányatelek védnevének megállapítása a) a bányatelek védnevét a település neve, a sorszám (római számmal) és az ásványi nyersanyag(ok) jelentõségük1 sorrendjében történõ megjelölése alkotja. A bányatelek védnevét minden esetben a bányakapitányság állapítja meg, függetlenül attól, hogy a kérelemben, illetve a bányatelek térképen a kérelmezõ ettõl eltérõ elnevezést jelölt-e meg; b) a bányatelket annak a településnek a nevérõl kell elnevezni, amelynek közigazgatási területén a bányatelek egésze vagy nagyobb része fekszik. Kivételesen, amennyiben az különösen indokolt, a sorszám után zárójelben megadható egyéb – a terület helyben szokásos azonosítására szolgáló – tömör elnevezés is; c) egy adott településen belül a bányatelkek védnevében szereplõ sorszámot folyamatosan kell vezetni, függetlenül az ásványi nyersanyag fajtájától, és nem lehet azonos már korábban megállapított (de pl. már törölt) bányatelek sorszámával; d) a bányatelek védnevében a kitermelni (tárolni) tervezett ásványi nyersanyag megnevezésénél jogszabályban vagy a bányafelügyelet hatályos közleményében közzétett2 hivatalos elnevezést kell használni; e) a bányatelek megnevezése alakilag a következõ: „Településnév római sorszám. (esetleg egyéb elnevezés) – ásványi nyersanyagnév(nevek)” vesszõvel elválasztva (pl. „Nekeresd II. (Felsõhegy) – andezit, dolomit”). A példában szereplõ andezit és dolomit sorrendjét az határozza meg, hogy melyik ásványi nyersanyag a mértékadó. A zárójelben megjelölt egyéb elnevezés csak akkor kerüljön a védnévbe, ha az az azonosításhoz indokoltan szükséges, és akkor is csak a terület nevére korlátozódjon. 1

Egy bányatelek esetében azt tekintjük jelentõsebb ásványi nyersanyagnak, amely esetében a kitermelhetõ mennyiség és – jogszabályban meghatározott – fajlagos érték szorzata nagyobb értéket eredményez. 2 A hatályon kívül helyezett 1744/95 közlemény helyett 2007-ben referatúra célfeladatként új közleményt kell közzétenni.

101

3. A bányatelek megállapításáról szóló határozat Bt. 26. § (3) A bányatelket kérelemre – az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleménye alapján, továbbá külfejtéses mûvelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével – a bányafelügyelet határozatban állapítja meg. Vhr. 12. § (1) A bányakapitányság a bányatelek megállapítása felõl a szakhatóságok állásfoglalásának érvényesítésével, valamint az MGSZ szakvéleményére figyelemmel, határozatban dönt. A döntésnél a bányakapitányság – mélymûvelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében – a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelõinek, használóinak) az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit is köteles érdemben vizsgálni. (2) A bányatelket megállapító határozatban a bányakapitányság rendelkezik a bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához vagy csökkentéséhez szükséges mûszaki intézkedésekrõl és feltételekrõl, szilárdásvány-bányászat esetében jóváhagyja az újrahasznosítási célt, és külfejtéses mûvelésre tervezett bányatelek esetén elõírja a tájrendezési elõterv alapján meghatározható követelményeket. (3) A bányatelek megállapítás ügyében döntõ határozatot kézbesítés útján közölni kell a kérelmezõvel, az eljárásban szakhatóságként eljárt hatóságokkal és – szilárdásványok esetében – a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival (vagyonkezelõivel, használóival). A jogerõs határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányakapitányság záradékával ellátva meg kell küldeni a kérelmezõnek és szilárdásványra megállapított bányatelek esetén az illetékes földhivatalnak, a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történõ feljegyzése végett, valamint az MGSZ területi hivatala részére. (7) Nem állapítható meg bányatelek annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére elõírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa mûvelt kitermelõhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés], vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van. 3.1. A bányatelket megállapító vagy elutasító határozat rendelkezõ részének – a Ket.-ben elõírtakon kívül – tartalmaznia kell: a) a bányatelek védnevét; b) a bányatelekbõl kitermelésre engedélyezett ásványi nyersanyagok megnevezését és ezeknek jogszabályban vagy az MBFH hivatalos közleményében megadott kódját; c) az ásványi nyersanyag(ok) haszonanyagként vagy meddõanyagként való besorolását (A kutatási zárójelentés mellékletét képezõ laboratóriumi vizsgálati eredmények

102


alapján a bányakapitányság határozza meg azt, hogy a megkutatott területen milyen kód szerint besorolható ásványi nyersanyag termelhetõ ki, amely után a bányavállalkozó megõrzésre, vagy önbevallás alapján bányajáradék elszámolásra kötelezhetõ.); d) a bányakapitányság köteles a bányászati jogosultság, valamint a bányajáradék fizetési kötelezettségrõl rendelkezni, ha a kutatási zárójelentésben (készletszámítási jelentésben) elfogadott ásványi nyersanyag megnevezése (meghatározása) és a bányateleknek adható védnév között eltérés van; e) a bányatelek földrajzi helyét (megye és település); f) a bányatelek jogosítottjának nevét és székhelyét (postai címét); g) a bányatelek határvonalának töréspontjait egységes országos vetületi rendszerben (EOV), a határpontoknál a terep, a fedõ- és alapsík tengerszint feletti magasságát (Balti magassági rendszerben) és a bányatelek területét (m2-ben, illetve km2-ben); h) szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait; i) a kitermelés tervezett módját (fúrólyukas, külfejtés, mélymûvelés), tárolás esetén a tárolást; Bt. 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kõolaj, kõolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetõleg állóvizet, mûemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védõpillér (határpillér, védõidom) kijelölésével kell megóvni. A védõpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok egyetértésével a védõpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszûnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetõk. Vhr. 11. § (1) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kõzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányakapitányság határpillér kijelölésére intézkedik. j) a bányászati tevékenységtõl védõpillérrel védendõ létesítményeket, területeket; k) a védendõ létesítményenként, területenként a védõés határpillérek kijelölését, a védõsáv(ok) méretét, a határszög(ek)et és a határszög(ek) korrekcióját rétegenként,

3. szám

többszintes vagy több telepes mûvelés esetében szintenkénti, telepenkénti meghatározással. Bt. 26/B. § (3) A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bõvítésére, csökkentésére, egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy meddõanyagként történõ besorolását. A kutatási területrõl, a bányatelekrõl és a bányamûveléssel érintett területekrõl a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. 3.2. Amíg a hatályos Bt. 25. §-a a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat üzleti titokként kötelezi kezelni, a határozat – kizárólag a kérelmezõ részére csatolt – önálló mellékletének kell tartalmaznia az ásványi nyersanyagok mennyiségét, illetve a földtani, a kitermelhetõ és a pillérekben lekötött ásványvagyont. E mellékletben a bányakapitányság hivatkozzon a Bt. 25. § (3) bekezdésben megfogalmazottakra. Erre a mellékletre a határozat rendelkezõ részében utalni kell. Ket. 72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézõjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkezõ részben da) a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetõségérõl való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, dc) az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevõinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegérõl szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt, dd) az eljárási költségek viselésérõl szóló döntést, de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetõségérõl szóló tájékoztatást, Bt. 26/A. § (3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a … f) érintett területre vonatkozó tájrendezési elõtervben javasolt újrahasznosítási célját a szakhatóságok, az eljárás során adott hozzájárulásukban elfogadják. 3.3. Attól függetlenül, hogy a kérelemnek a bányafelügyelet helyt adott, vagy azt elutasította, a határozat rendelkezõ részének – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – tartalmaznia kell a) külfejtéses bányászat esetén az elfogadott újrahasznosítási célt tartalmazó tájrendezési elõterv alapján meghatározható követelményeket;

3. szám


Bt. 34. § (5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fõ bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tûzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minõsítését elkészítsék. Vhr. 21. § (3) A bánya minõsítését a bányakapitányság a bányatelek megállapításakor vagy a mûszaki üzemi terv elbírálásakor hagyja jóvá. b) amennyiben indokolt, a tervezett bányatelek fõ bányaveszélyek, valamint a por- és sugárveszély szerinti elõzetes minõsítését vagy ennek mellõzését; Bt. 26. § (3) A bányatelket kérelemre – az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleménye alapján, továbbá külfejtéses mûvelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével – a bányafelügyelet határozatban állapítja meg. c) az igénybevételi ütemterv elfogadását; d) a bányakapitányság egyéb rendelkezéseit. 3.4. A földalatti gáztárolásra jogosító bányatelek határozat mellékletében kell meghatározni: a) az e célra felhasználható kutak megjelölését, funkcióját; b) a betárolás és kitermelés mennyiségi korlátait; c) a kutankénti termelési-besajtolási határértékeket; d) a rétegnyomás megengedett értékeit, a nyomásmérés rendszerességét; e) a felszíni technológia jellemzõ paramétereit; f) a tárolás-termelés alatt szükséges megfigyeléseket. 4. A határozat indokolása Ket. 72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellõzött bizonyítást és a mellõzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történõ utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzõlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minõsített elektronikus aláírást.

103

4.1. A Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontjában elõírtakon kívül a határozat indokolásában rögzíteni kell: a) az eljárás megindításának idõpontját; b) hogy a földtani ismeretek igazolása melyik kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés alapján volt elfogadható; c) az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatokra utaló indokait (ki, mikor és milyen módszerrel végezte a vizsgálatot); d) földalatti gáztárolás esetén a földtani szerkezet zártsága milyen szakértõi vélemények alapján megalapozott; e) a bányavállalkozó milyen környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedéllyel, illetve ezek mellõzését kimondó határozattal rendelkezik; f) a bányaveszélyek szerinti minõsítés indokait; g) az igazgatási-szolgáltatási, illetve felügyeleti díj megfizetésének tényét, vagy a megfizetés alóli mentesítés indokát. 4.2. Az indokolásnak a bányatelek jellegétõl, sajátosságaitól és a közremûködõ hatóságok szakhatósági nyilatkozataitól függõen, értelemszerûen tartalmaznia kell a következõ figyelemfelhívásokat: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni [Bt. 26/A. § (5) bekezdés]; c) a bányatelek megállapítása nem minõsül a területigénybevétel megkezdésének [Bt. 26/A. § (1) bekezdés]; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát [Bt. 26/A. § (4) bekezdés]. Amennyiben a kérelmezõ bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb mûtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése elõtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezõgazdasági rendeltetésû földek védelme érdekében – a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegû igénybevétele, a mûvelési ág megváltozása esetén – a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal elõzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) elõírásait, különös tekintettel a védõtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. §); g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvõ házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. § (1) bekezdés); h) külfejtéses bányamûvelésre szolgáló bányatelek megállapítását követõen, de legkésõbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben

104


megjelölt idõpont elõtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettõl. A határidõ elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszûnnek. [Bt. 26/B. § (1) bekezdés]; i) mélymûvelésre szolgáló bányatelek esetében a bányavállalkozó akkor jogosult az építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezni, ha a bányászati tevékenység elõreláthatóan kihat a felszíni ingatlanra. [Bt. 26/B. § (2) bekezdés]; j) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül elõforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére [Bt. 22. § (7), 26/A. § (3) bekezdés]. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az elõfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történõ kiterjesztését, melyre elsõbbség illeti meg. [Megjegyzés: Amennyiben a jogosultság gyakorlása a Bt 36/B. § (3) bekezdése szerinti meddõanyag besorolású nyersanyag kitermelése nélkül nem valósítható meg, úgy ennek a meddõanyagnak a kitermelési és tárolási feltételeirõl a bányakapitányságnak a mûszaki üzemi terv jóváhagyó határozatában kell rendelkeznie.]; k) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott MÜT szerint lehet megkezdeni és folytatni; l) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni [Vhr. 12. § (5) bekezdés]; m) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik [96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet]. 4.3. A határozat záradékában utalni kell arra, hogy a bányafelügyelet hatáskörét és illetékességét a konkrét ügyben mely jogszabályok mely szakaszai állapítják meg.

3. szám

értve a szén-dioxid gázt is) kitermelésére megállapított bányatelket. A bányatelek megállapítása nem minõsül a terület-igénybevétel megkezdésének. 5.3. A bányatelek megállapításáról, vagy elutasításáról hozott határozatot kézbesítés útján közölni kell: a) a kérelmezõvel; b) az eljárásba szakhatóságként bevont hatóságokkal; c) szilárdásványok esetében – a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival (vagyonkezelõivel, használóival); valamint d) mindazokkal, akik ügyféli minõségüket hitelt érdemlõen igazolták. 5.4. A bányatelket megállapító jogerõs határozatot záradékolt térképmelléklettel kézbesíteni kell: a) a kérelmezõnek; b) szilárd ásványi nyersanyag kitermelésére megállapított bányatelek esetében a földhivatalnak. 5.5. A bányatelket elsõ fokon megállapító, módosító vagy elutasító jogerõs határozatot a bányakapitányság ügyintézõje köteles a záradékolt térképpel együtt postai vagy elektronikus úton – a jogerõre emelkedést követõ 5 napon belül – elküldeni az MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztálya részére, továbbá csak elektronikus úton az MBFH Földtani és Adattári Fõosztálya részére is. 5.6. A bányatelket másodfokon megállapító, módosító vagy elutasító jogerõs határozatot az MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztálya (ügyintézõje) köteles elektronikus úton elküldeni az MBFH Földtani és Adattári Fõosztálya részére is. 5.7. Az MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztályának ügyintézõje köteles gondoskodni arról, hogy a bányatelek megállapításáról, módosításáról vagy törlésérõl hozott jogerõs másodfokú határozatokat nyilvántartásba vétel céljából elektronikus úton megkapja az MBFH Informatikai és Adatvédelmi Osztálya is.

5. Bányatelek térkép, záradékolás, kézbesítés II. RÉSZ 5.1. A bányatelek határozat kötelezõ melléklete a bányatelek térkép.

6. A bányatelek módosítása

5.2. A bányatelek térképre rá kell vezetni a bányatelek megállapítása ügyében hozott határozat számát és a térképet a bányakapitányság aláírással, dátummal és bélyegzõvel záradékolja. Bt. 26/A. § (1) A bányatelek megállapításáról szóló határozatot a bányafelügyelet kézbesítés útján közli a kérelmezõvel, a szakhatóságként eljárt hatóságokkal, továbbá külfejtéses és mélymûveléses bányamûvelésre megállapított bányatelek esetében a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival és a jogerõs határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak, a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kõolaj, földgáz (bele-

Bt. 26/B. § (4) Ha az ásványi nyersanyagok elhelyezkedése indokolja, a bányafelügyelet a bányatelket kérelemre, módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkezõ jogerõs határozat megküldésével az illetékes földhivatalt is értesíteni kell. Bt. 26/C. § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a mûvelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszûnése elõtt olyan természeti, környezeti, mûemléki vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhetõ meg, az érintett hatóság határozata alapján – melyben rendel-

3. szám


kezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is – a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti. (2) A mûvelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megilletõ kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Vhr. 12. § (4) A bányatelek módosítására irányuló eljárásban a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a módosítás a bányatelekben található ásványi nyersanyag(ok) besorolásának változtatására irányul, a módosításról az annak alapjául szolgáló földtani szakértõ által ellenjegyzett készletszámítási jelentés alapján és az MGSZ szakvéleményének figyelembevételével a bányakapitányság dönt. 6.1. A bányatelek módosításának kell tekinteni a bányatelek területének bõvítését, csökkentését (beleértve a mélységi változásokat is), egyesítését, megosztását, valamint a szénhidrogén kitermelésére megállapított bányatelek föld alatti gáztárolásra történõ megváltoztatását. Nem tekinthetõ a bányatelek módosításának a jogosított személyében, elnevezésében, székhelyében bekövetkezett változás. A bányatelek módosítása nem a bányatelket megállapító határozat módosítását jelenti. 6.2. A bányatelek módosítására hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. A bányatelek módosításáról hozott határozatnak önmagában is értelemszerûen meg kell felelnie a bányatelek megállapítására vonatkozó 2.1. – 5.5. pontokban foglaltaknak: a) a bányatelek módosításáról hozott határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell a módosítandó bányatelekhez képest bekövetkezett – nevesített – változásokat, valamint ezekre és a korábbi módosításokra is figyelemmel a bányatelek aktualizált adatait, a vonatkozó rendelkezéseket a korábbi határozatokkal egységes szerkezetben; b) a módosítás során a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell, hogy a korábbi határozatok mely elõírásait nem lehet – az idõ múlásával bekövetkezett jogszabályi vagy egyéb okok miatt – megismételni; c) az egységes szerkezetbe foglalt módosító határozat indokolásában egyértelmûen meg kell jelölni, hogy a határozatnak melyek azok az új rendelkezései (és azok indoklása), amelyek ellen fellebbezést lehet beterjeszteni; d) amennyiben a módosítás egy bányatelek kettõ vagy több részre való megosztását jelenti, a módosítással létrejött új bányatelkeket önálló határozatokkal kell megállapítani; e) amennyiben a módosítás kettõ vagy több bányatelek egyesítését vagy egy bányatelek kettõ vagy több bányatelekre való megosztását jelenti, egyik új bányatelek sem kaphatja a korábbi bányatelek vagy bányatelkek sorszámát; f) a bányatelkek összevonása, vagy bányatelek megosztása esetén az érintett eredeti bányatelket (bányatelkeket) a határozatban tett rendelkezéssel törölni kell, és az új bányatelket (bányatelkeket) folyamatos sorszámozással kell nevesíteni.

105 III. RÉSZ 7. A bányatelek törlése

Bt. 26/B. § (5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli, és errõl az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezetés természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követõen is fennállnak. Bt. Vhr. 12. § (6) A bányatelek akkor törölhetõ [Bt. 26/B. § (5) bekezdés], ha a területen a bányászattal összefüggõ környezetkárosodást felszámolták, és a felszínt veszélyeztetõ talajmozgás már nem várható. Bt. Vhr. 22. § (6) Amennyiben a bányafelügyelet a Bt. 26/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a bányatelekben fennálló bányászati jogot a bányakárral kapcsolatos, a tájrendezési, a környezet- és természetvédelmi fennálló kötelezettségekkel együtt az MBH átruházás céljából meghirdeti a Bányászati Közlönyben, az MBH honlapján, szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is. A bányászati jog átruházása esetén az 1/C. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az átadó a Magyar Állam. A hirdetményre jelentkezéseket kérelemnek kell tekinteni, és azokat a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. Ha a meghirdetéstõl számított egy év elteltével a bányászati jog más személy részére nem került átruházásra, a bányatelket a bányafelügyelet hivatalból törli, és intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerint rendelkezésre álló biztosíték terhére történõ teljesítésérõl. 7.1. A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre törölheti, vagy hivatalból törli. Hivatalból törli a bányafelügyelet a bányatelket a Bt. Vhr. 22. § (6) bekezdésében foglalt esetben (meghirdetés eredménytelensége). 7.2. A bányakapitányság a bányatelket a tájrendezési kötelezettség végrehajtását követõen – a Bt.Vhr. 12. § (6) bek.-re is figyelemmel – határozattal törli. Bt.Vhr. 27. § (2) A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete – a Bt. 1. § (1) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a kitermelés befejezését és a tájrendezési feladatok elvégzését követõen megszûnik. 7.3. A bányászati tevékenységre szóló hatósági felügyelet megszûnése nem jelenti azt, hogy a bánya bezárását, vagy a bányatelek törlését követõen bekövetkezett – a bányászati tevékenységbõl eredõ – káros hatások vagy veszélyhelyzetek megszüntetésére a bányafelügyelet intézkedési kötelezettsége ne állna fönn. Bt. 26/A. § (5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést,

106


üzemszerû föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettõl a kitermelés, illetve az üzemszerû tárolás megkezdésére megállapított határidõ legfeljebb 5 évvel történõ meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendõ százalékos bányajáradék-mértéket – a kérelem idõpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben – a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerzõdésben kell megállapítani. A határidõ meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerzõdésben megállapított értékét is rögzíteni kell. A bányavállalkozó egyidejûleg kettõnél több bányatelekre akkor kaphat határidõ-hosszabbítást, ha a határidõ meghosszabbításával érintett bányatelkekre meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását legalább 5 éves idõtartamra szóló szerzõdésben kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. Ötnél több bányatelekre kért határidõ-hosszabbítás esetén a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerzõdésben a megnövelt bányajáradékon felül – legfeljebb a megnövelt bányajáradék alapján fizetendõ összeg 20%-ának megfelelõ – további egyszeri térítés is megállapítható. Bt. 22. § (5) [hatályos 2005. II. 11-éig] A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés megkezdésére a koncessziónál elõírt határidõket (14–15. §), az engedély határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidõk elmulasztása esetén az engedélyhez fûzõdõ jogok megszûnnek. 7.4. A bányafelügyelet eljárása a kitermelés megkezdésére a bányatörvényben adott 5 éves határidõ elmulasztása esetén: A Bt. 15. §-ának 2005. február 11-éig és 2005. február 11-e után is hatályos szövege szerint a bányavállalkozónak a kitermelést a bányatelek megállapításától kezdõdõ 5 éven belül meg kell kezdenie. Az eltérés a határidõ elmulasztása esetén fellépõ következményekben van. A kitermelés megkezdésére a Bt.-ben adott 5 éves határidõ elmulasztása esetén a jogszabály változása miatt el kell választani a 2005. február 11-éig („A” eset) és a 2005. február 11-e után („B” eset) lejárt 5 éves határidejû bányatelkek esetét. Az „A” esetben kerülhet sor a bányatelek hivatalból történõ törlésére. 7.4.1. „A” eset: Bár a korábban hatályos Bt. 22. § (5) bekezdése szerint a határidõ elmulasztása esetén az engedélyhez fûzõdõ jogok – hatósági cselekmény nélkül, a törvény erejénél fogva – megszûnnek, ez azonban nem jelenti a bányatelek ex lege történõ megszûnését is. Ennek törlésérõl a bányakapitányság intézkedni köteles. A bányavállalkozót a bányászati jogának ex lege megszûnésérõl a bányatelek törlésérõl szóló bányakapitánysági határozat kézbesítésével kell értesíteni.

3. szám

A 2005. február 11-ét megelõzõen a kitermelés megkezdése jogvesztõ határidejének lejárta miatt ex lege megszûnt bányászati jogokat a bányakapitányságoknak már törölniük kellett. Ezekre a bányatelkekre nem alkalmazható a törvényben emelt járadék-fizetéssel kiváltható hosszabbítás lehetõsége. Abban az esetben, ha a jogvesztõ határidõ ugyan 2005. február 11. után járt le, de meghosszabbítási kérelem a miniszterhez a lejáratig nem érkezett be, az elõzõekhez hasonló módon a bányavállalkozó bányászati joga megszûnik, amelyrõl határozatot kell hozni, a bányatelek további sorsa azonban a „B” eset szerint alakul. Az elõzõ esetekben közös, hogy a jogvesztõ határidõ lejártával a bányavállalkozó a bányászati engedélyhez fûzõdõ valamennyi jogát elveszti. A bányatelek nyilvántartásból való törlésérõl hozott határozatot a bányafelügyelet megküldi a bányavállalkozónak, a bányatelek megállapítási eljárásban közremûködõ valamennyi érintett hatóságnak, valamint jogerõre emelkedése után a Földhivatalnak és az MBFH-nak. A bányavállalkozót esetleg még terhelõ kötelezettségek teljesítésérõl külön határozatban kell rendelkezni. 7.4.2. „B” eset: A Bt. 2005. február 11-e után hatályos 26/A. § (5) bekezdése szerint az 5 éves határidõ kérelemre meghosszabbítható, a bekezdés rendelkezéseinek betartásával. Kérelem hiányában vagy a meghosszabbított határidõ elmulasztása esetén a Bt. 26/A. § (6) bekezdése alapján a bányafelügyelet nem a bányatelket, hanem a bányavállalkozó bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot átruházásra a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján, a Bányászati Közlönyben – szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is – meghirdeti. Bányatelek hivatalból történõ törlésére ez esetben csak akkor kerülhet sor, ha a bányatelekben fennálló bányászati jog átruházása sikertelen volt. 7.5. A bányatelek törlésérõl hozott határozatban a 3–6. pontokban elõírtakat értelemszerûen alkalmazni kell azzal, hogy: – utalni kell a jelen határozattal megszüntetendõ bányatelket megállapító, és az azt módosító határozatok számára; – a jogerõs határozat megküldésével a területileg illetékes földhivatalnál kezdeményezni kell a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlését; – utalni kell arra, hogy a bányatelek jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követõen is fennállnak. 7.6. Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszûnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni. A bányászati tevékenység befejezése és a bányatelek törlése után kérelemre, a bányakapitányság intézkedik az építésügyi hatóság felé a bányatelek határai közt fekvõ telkekre elrendelt építési tilalom és korlátozás megszüntetésérõl, módosításáról vagy fenntartásáról.

3. szám


Bt. Vhr. 23/A. § (4) A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania az illetékes földhivatalhoz. Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszûnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni.

IV. RÉSZ 8. Nyilvántartás, okmánytár Bt. 26/B. § (3) A kutatási területrõl, a bányatelekrõl és a bányamûveléssel érintett területekrõl a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. 8.1. A bányatelek nyilvántartása a bányakapitányságoknál az erre rendszeresített bányatelek-nyilvántartási könyvben és számítógépen történik. Az okmánytár – ami tartalmazza a bányatelekkel kapcsolatos valamennyi dokumentációt és a térképeket – az irattár része, melynek kezelésére az MBFH Iratkezelési Szabályzatának elõírásait értelemszerûen alkalmazni kell. 8.2. A bányatelek-nyilvántartási könyv az ásványi nyersanyag csoportokhoz igazodóan a következõ kötetekbõl áll: I. kötet – Szénre és lignitre megállapított bányatelkek; II. kötet – Ércekre megállapított bányatelkek; III. kötet – Kõre, kavicsra, homokra és agyagra megállapított bányatelkek; IV. kötet – Bauxitra megállapított bányatelkek; V. kötet – Kõolajra és földgázra (beleértve a C02 gázt is), föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelkek; VI. kötet – Egyéb ásványi nyersanyagra megállapított bányatelkek. 8.3. A bányatelek nyilvántartási könyvben – a védnévben szereplõ egyetlen vagy elsõnek felsorolt ásványi nyersanyagnak megfelelõ kötetében – a következõ adatokat kell feljegyezni: a) a bányatelek védneve; b) a bányatelek jogosítottjának neve és címe (székhelye), a név- és székhelyváltozás vezetésével; c) a bányatelek megállapítása, átruházása, módosítása vagy törlése ügyében hozott jogerõs határozatok száma és kelte; d) esetleges szöveges megjegyzés (számítógépes nyilvántartásnál a megjegyzés kódja). 8.4. A bányatelek számítógépen történõ nyilvántartásának is a 8.2. pont szerinti beosztást, felépítést kell követnie, és tartalmaznia kell a 8.1.–8.3. pont szerinti adatokat is. 8.5. A bányakapitánysági okmánytárban bányatelkenként a bányatelek-nyilvántartási könyv sorszámával azonos sorszámú gyûjtõben kell elhelyezni: a) a bányatelek megállapítására, átruházására, módosítására, kiterjesztésére, törlésére vonatkozó kérelmek do-

107

kumentációit és a jogerõs határozatokat, melyekre rá kell vezetni a bányatelek nyilvántartási kötet számát és a bányatelek azon belüli sorszámát is; b) a kijelölt védõ-, és határpillérek törlését vagy módosítását, illetve azok teljes vagy részleges lefejtését engedélyezõ végrehajtható határozatokat; c) a kapcsolatos térképeket; d) a területileg illetékes földhivatal bányatelek bejegyzésére, átruházására, módosítására vagy törlésére vonatkozó határozatait. 8.6. A bányakapitánysági gyûjtõben elhelyezett iratokról és térképekrõl iratjegyzéket kell vezetni és azt a gyûjtõben kell tartani. 8.7. Az MBFH-nál a bányatelek nyilvántartást a 8.1.–8.3. pontok figyelembevételével elektronikus adathordozón kell vezetni, amelyet az e célra létrehozott Referatúrák kezelnek. 8.8. A IV. rész adatait a „Bányászati területek számítógépes nyilvántartásában (BATER)” is azonos tartalommal kell átvezetni, illetve folyamatosan vezetni.

V. RÉSZ 9. Átmeneti és záró rendelkezések 9.1. Jelen utasítás 2007. június 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Az utasítás hatálya a bányafelügyeletre terjed ki, harmadik személyre jogot, kötelezettséget nem állapít meg, ezért arra az eljárásban, illetve a határozatban hivatkozni nem lehet. Az utasítást – tájékoztatásul – a Bányászati Közlönyben közzé kell tenni. 9.2. Jelen utasítás hatálybalépését követõ egy éven belül a bányakapitányságok vizsgálják felül a bányatelek nyilvántartásaikat és azokban az esetekben, ahol a bányatelek védnevébõl hiányzik az ásványi nyersanyag megnevezése [2.1.d) pont], gondoskodni kell a hiányos védnevû bányatelek ásványi nyersanyaggal történõ kiegészítésérõl. 9.3. A jogerõs bányafelügyeleti határozatot kiadmányozó szervezeti egységek jelen utasítás hatálybalépését követõ egy éven belül kötelesek felülvizsgálni a bányatelek nyilvántartásaikat és a II. rész 6. pontja követelményeinek meg nem felelõ, egyszer vagy többször módosított bányatelek határozataikat egységes szerkezetben – az egyes módosításokat indokolásban részletezõ módon – új határozattal kötelesek összevonni. 9.4. Jelen utasítás hatálybalépését követõ 3 hónapon belül a bányakapitányság köteles felülvizsgálni, valamint folyamatosan nyomon követni mindazon bányatelkeket, amelyeknél a bányatelek megállapítását követõ 5 éven belül a bányavállalkozó a kitermelést nem kezdte el. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a jogvesztõ határidõ 2005. február 11-e elõtt már lejárt, és még nem törölte

108


3. szám

hivatalból a bányatelket, azt köteles haladéktalanul pótolni. Abban az esetben, ha a jogvesztõ határidõ, bár az elõzõ határidõ után járt le, de meghosszabbítási kérelem a miniszterhez a lejáratig nem érkezett be, az elõzõekhez hasonló módon a bányavállalkozó bányászati joga a törvény erejénél fogva megszûnt. Ekkor a bányatelket törölni nem szabad, de a bányavállalkozót – bányászati jogának ex lege történõ megszûnésérõl –, valamint az MBFH-t a bányakapitányságnak utólag értesítenie kell.

1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) és a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó részeire is – a jelen utasítás mellékletében megadottak szerint szabályozom.

9.5. A bányakapitányságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékességi területükön található bányatelkekrõl a bányatelek nyilvántartási könyvek és a számítógépes nyilvántartások naprakészek legyenek. Határidõ: 2007. szeptember 15.

Az utasítás vonatkozik az MBFH bármely telephelyén kezelt, tárolt és az FGBA nyilvántartásában szereplõ vagy arra kijelölt adatra, adattári dokumentumra, illetve ezek használatára. Vonatkozik továbbá a Bt. 50. § (2) hatálya alá tartozó azon adatokra is, amelyeket – az FGBA részállományaként – az MBFH-val (vagy jogelõdjével) kötött egyedi megállapodás alapján ideiglenesen más szervezetek kezelnek.

9.6. A KIR2 elektronikus iratkezelési szabályzat megjelenéséig is kötelesek a bányafelügyelet ügyintézõi az általuk keletkeztetett iratokat (határozatokat) a KIR-ben az ügyirat mellékleteként csatolmányozni. Határidõ: folyamatos. 9.7. 2007. december 31-éig az MBFH köteles célellenõrzés keretében felülvizsgálni a jelen utasítás szerint kialakított nyilvántartást a bányakapitányságokon. Indokolt esetben kezdeményezni kell jelen utasítás módosítását. 9.8. A hatálybalépés napján a bányatelekkel kapcsolatos egyes eljárási kérdésekrõl szóló 9/1999. MBH elnöki utasítás hatályát veszti.

II. Az utasítás hatálya

III. Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések 1. Jelen utasítás 2007. október 10-én lép hatályba. 2. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Geológiai Szolgálat fõigazgatójának 9/1994. (IX. 1.) és 9/2006. (VI. 15.) számú utasítása. Budapest, 2007. október 2.

Budapest, 2007. május 22. Szabados Gábor s. k., Dr. Esztó Péter s. k.,

elnök

Melléklet az 1/15/2007. MBFH számú utasításhoz A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/15/2007. MBFH számú utasítása a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár kezelésében lévõ adatokba történõ betekintésnek és az adatok kiadásának módjáról, valamint az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékérõl I. Utasítás A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 10/B. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés j) pontja szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) által mûködtetett Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (a továbbiakban: FGBA) mûködési rendjét – figyelemmel a bányászatról szóló

A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár mûködésének szabályai Az adatokba történõ betekintés és az adatok kiadásának módja 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) által kezelt földtani, geofizikai és bányászati adatok hozzáférhetõség szempontjából közérdekûek és nyilvánosak. Kivételt képeznek az államtitokká vagy szolgálati titokká, illetve belsõ használatra készült adattá vagy döntés-elõkészítõ adattá minõsített, valamint az üzleti titokkörbe tartozó adatok. Ezek az adatok korlátozott hozzáférésû adatok. 2. Az adatokba történõ betekintés és az adatok kiadása az MBFH Adattári Osztályától igényelhetõ. A közérdekû adatok megismerésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelem postai úton, illetõleg személyesen egyaránt átadható. Adatigazolási kérelem a bányakapi-

3. szám


tányságokon is benyújtható. Ideiglenes adatkezelõktõl – amennyiben errõl külön megállapodás nem rendelkezik – adatkiadás közvetlenül nem igényelhetõ. 3. A korlátozott hozzáférésû adatok tanulmányozásához, felhasználásához, illetve másolat készíttetéséhez a kérelmezõnek jogosultsági felhatalmazással vagy az arra jogosult engedélyezõ (minõsítõ, üzleti titok birtokosa) által aláírt, névre szóló írásbeli engedéllyel kell rendelkeznie, amely tartalmazza az adatok engedélyezett felhasználási területét. Az engedélyt a kérelmezõnek kell beszereznie. Az MBFH munkatársainak engedélyt az elnök, az elnökhelyettes és fõosztályvezetõjük adhat. 4. A mintákból (fúrási magmintákból) azok tudományos értéke, állapota és mennyisége alapján megállapított korlátozás mellett részminta kiadása lehetséges. 5. A közérdekû adat megismerésére irányuló kérelemnek az MBFH megkeresett adatkiadó egysége a kérelem tudomására jutását, korlátozott hozzáférésû adat esetén a felhatalmazás átadását, díjköteles szolgáltatás esetén az elõzetes díjkalkuláció kérelmezõ által írásban történt elfogadását követõen a lehetõ legrövidebb idõ alatt, legfeljebb 15 napon belül tesz eleget. Ha az adatokat vagy azok egy részét az MBFH egy másik egysége kezeli, akkor az adatkiadás határideje 8 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a kérelmezõ által kért adatokat vagy azok egy részét nem az MBFH kezeli, az Adattári Osztály a kérelmet az adatokat ideiglenesen kezelõ szervezethez továbbítja. Ha az adatokat kezelõ szervezet csak késedelmesen tudja az adatokat szolgáltatni, akkor az adatszolgáltatás ideje meghosszabbodhat, melyrõl az MBFH a kérelmezõt tájékoztatja. A kérelem elutasításáról az MBFH határozatban dönt. Teljesíthetõség esetén különleges körülmény felmerülésérõl – annak indokaival együtt – az MBFH megkeresett adatkiadó egysége 8 napon belül írásban értesíti a kérelmezõt. 6. A betekintésre kért anyagokat az FGBA valamelyik nyilvános olvasótermében, illetve a bányakapitányságok arra kijelölt hivatali helyiségeiben bocsátják a kérelmezõ rendelkezésére. Ettõl eltérõ esetben a kérelmezõt elõzetesen tájékoztatják. Kivételt képeznek a minták (fúrási magminták), amelyek a minták raktározási helyén tekinthetõk meg.

109

maguknál. Sorozatdokumentáció (pl. fúrási naplók) kölcsönzését az Adattári Osztály vezetõje ettõl eltérõen is meghatározhatja. A kölcsönzött anyagért a kölcsönzõ személyesen felel, azt másnak nem adhatja át. A kölcsönzött anyag a kölcsönzõlapon feltüntetett külön engedély nélkül az MBFH adott telephelyérõl nem vihetõ ki, és azt az FGBA munkatársainak, illetve a bányakapitányságok adattári felelõseinek felszólítására bármikor be kell mutatni, vagy vissza kell szolgáltatni. Külsõ felhasználók az adattári dokumentumokat nem kölcsönözhetik. 9. Az adattári szolgáltatások igénylését, illetve igénybevételét – a katalógusrendszerek használata kivételével – a megfelelõ ûrlapok kitöltésével dokumentálni kell. 10. A kérelmezõ a kérelem átadásával kötelezettséget vállal az adatvédelemre, a szerzõi jogra, a felhasználói jogra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi elõírások és feltételek teljeskörû betartására. 11. Külön kérelemre az MBFH – a másolatok átadásával egyidejûleg – az átadott adatokról igazolást (2. és 3. sz. függelék) állít ki, amely a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja, illetve (6) bekezdése alatt említett igazolásként használható fel. 12. Az FGBA nyitvatartási ideje: hétfõ–péntek 9–14 óra; ezen belül kedden és csütörtökön csak korábban kikért anyag tanulmányozása és katalógushasználat lehetséges. Ünnepek, rendezvények, különleges események idején a nyitvatartási idõ eltérhet.

Az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértéke 1. A nyilvános olvasótermek hagyományos és számítógépes olvasótermi katalógusrendszereinek használata, valamint a (kérelmezõ által egyedi azonosítóval megadott) dokumentumok, adatok – kivéve az elektronikus adathordozón lévõk – olvasótermi tanulmányozása díjmentes.

7. A betekintésre kiadott anyag a betekintési helyrõl nem vihetõ el. A betekintõ a kiadott anyagba jegyzeteket nem tehet, annak állapotát semmilyen módon nem változtathatja meg, nem károsíthatja. Az adattári dokumentációkról másolatot kizárólag az MBFH munkatársai készíthetnek, a kérelmezõ az olvasóteremben másolóberendezést (pl. szkennert, fényképezõgépet) nem használhat.

2. Meghatározott, az 1. sz. függelékében megadott térítési díjat kell fizetni – az adatoknak az MBFH munkatársai által az adatkiadás érdekében történõ kutatásáért – a másolatok készítéséért – az elektronikus adathordozón lévõ adatok betekintésre történõ elõkészítéséért és kiadásáért – az adatoknak az MBFH más telephelyen lévõ szervezeti egységeitõl, külsõ, vagy vidéki raktárakból történõ szállításáért – a minták betekintésre történõ elõkészítéséért, a részminták kiadásáért.

8. Az MBFH munkatársai az adattári dokumentációkat legfeljebb két hetes idõtartamra kikölcsönözhetik, egyidejûleg azonban legfeljebb 3 db dokumentációt tarthatnak

3. Különösen nagy volumenû külsõ közremûködés igénybevételének szükségessége esetén az MBFH a térítési díjat részben vagy egészben elõre is kérheti.

110


3. szám

1. számú függelék Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 1145 Budapest, Columbus u. 17–23. Az adatközléssel kapcsolatos térítési díjak Érvényes 2007. október 10-tõl 1. Másolatok készítése Fekete-fehér fénymásolás: A/4–A/3 méretben Folyóméterben: – papírszélesség A/3–A/0 – pausz: A/3–A/0 szélességgel

100–180 Ft 1 950–2 400 Ft/fm 2 550–3 000 Ft/fm

Színes másolás: a díj meghatározása az alkalmazott technikától és az adathordozó fajtájától függõen egyedi díjkalkuláció alapján történik. 2. Elektronikus adathordozón tárolt adatok kiadása Alapdíj (adatbázisonként és a kérelmezõ által meghatározott, tetszõleges (megvalósítható) szempontrendszer szerint kialakított keresõprofilonként): 15 000 Ft. A tételes díjszabást adatcsoportonként és adatonként megadva az 1. táblázat tünteti fel. Az adathordozón még nem rögzített adatok bevitelének költségét (munkaidõ-ráfordítás) a táblázat nem tartalmazza. A nyilvántartási adatbázisokhoz kapcsolódó térkép, rajz, diagram, egyéb grafikus, számítógépes prezentáció díjának meghatározása egyedi díjkalkuláció alapján történik. 3. A dokumentum szállítása másolás vagy betekintés céljából Amennyiben betekintés vagy másolás céljából a dokumentumot a kiadó egység és az MBFH más telephelyen lévõ szervezeti egységei, vagy külsõ, vidéki raktárak között szállítani kell, az MBFH – a szükséges munkaidõ-ráfordításon túlmenõen – az alábbi díjakat számítja fel: MBFH központ – budapesti telephelyek között: MBFH központ – szépvízéri raktár között:

3 600 Ft 20 000 Ft

4. Minták betekintésre történõ elõkészítése, a részminták kiadása 4.1. A magszemle feltételeinek vizsgálata: 16 000 Ft/kérelem 4.2. Az MBFH/MÁFI magminta-raktáraiban 4.2.1. Alapdíj: független az alkalmanként megtekintendõ minta mennyiségétõl, igénylésenként, telephelytõl függõ mértékben fizetendõ. Szolnok I: Pécs–Vasas: Rákóczi-telep: Szépvízér:

20 000 Ft 40 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft

4.2.2. A minták szemlére történõ elõkészítése Az igényelt minták szemléjéhez kapcsolódó elõ- és utómunkálatok során felmerülõ tényleges költségek: a ki- és visszarakodást végzõ és irányító legszükségesebb személyek utazási, szállás-, és napidíj-költségei, a rakodáshoz használt berendezések üzemköltségei, az elõkészítésnél felmerülõ anyagköltségek (pl. új magláda, fólia, munkavédelmi kiadások). 4.2.3. Részminta kiadása: 1 500 Ft/minta (max. 100 g)

3. szám


111

4.3. Szolnok II. (szénhidrogén-kutató fúrások mintaanyaga): Alapdíj A minták szemlére történõ elõkészítése Részminta vágás/csomagolás/kiadás (max. 100 g)

90 000 Ft/alkalom 22 000 Ft/megkezdett óra 4 000 Ft/minta

5. Az adatkiadás érdekében végzett adatkezelés Az MBFH munkatársa által végzett adatkezelés: 12 000 Ft/befejezett óra Megjegyzések: – A jelenlegi szabályozás szerint az itt tárgyalt szolgáltatások tárgyi adómentességet (áfa-mentességet) élveznek. – A jegyzékben nem szereplõ szolgáltatások nem tartoznak az MBFH általános adatkiadási rendjébe, teljesítésük a szolgáltatást igénylõvel kötött egyedi megállapodás alapján történik. – A mindenkor érvényes díjak az adatkiadó egységeknél megtekinthetõk, vagy azokról telefonon/írásban, illetve az MBFH honlapján tájékoztatás kapható. 1. táblázat: Elektronikus adathordozón tárolt földtani, geofizikai és bányászati adatok kiadási díjai Adatcsoport

JELENTÉSEK FÚRÁSOK BÁNYÁSZATI TERÜLETEK

GRAVIMETRIA

MAGNETOMETRIA

Megnevezés

Bibliográfiai adatbázisok Fúrási adatbázisok

Bányatelkek, kutatási területek adatbázisai

Adattartalom [mértékegység]

Egység

Forma

Díj (Ft)

jelentés

A/D

25/50

Azonosítók

fúrás

A/D

25/50

Koordináták

fúrás

A/D

75/150

Egyéb (földtani) adatok

fúrás

A/D

130/260

sarokpont

D

150 / pont, de max. 1500

Bibliográfiai adatok

Azonosítók, sarokpont-koordináták 2

Gravimetriai alappont (0-rendû bázis)

Nehézségi gyorsulási érték (g) [m/s ]

pont+helyrajz

D+P

2 800

Gravimetriai alappont (I–II. rendû bázis)

Nehézségi gyorsulási érték (g) [m/s2]

pont

D

1 400

Bouguer anomália adat szabályos rácsba interpolálva

Rácsponti gravitációs anomália (Dg) [mgal]

pont

D

68

Bouguer anomália adat a mérési ponton

Gravitációs anomália (Dg) [mgal]

pont

D

68

pont

D

167

pont+ helyrajz

D+P

280

Alacsonyabb rendû gravimetriai adatpont gravitációs adatsora (g) Eötvös-inga mérési adat

Gravitációs gradiens (grad g) [mgal/m]

Gravitációs-mágneses térképek (másodlagos feldolgozás térképi ábrázolása is)

A/4 formátum

Mágneses alappont

Totális mágneses tér (T, D, I, Z) [nT]

Alacsonyabb rendû magnetometriai adatpont a totális mágneses tér adataival (T) Magnetometriai adat a mérési ponton Mágneses adat szabályos rácsba interpolálva

Nagyobb formátumban

oldal m2 pont+helyrajz

GEOELEKTROMOS ADATOK (2) Egyenáramú és Elektromágneses Szelvényezés és térképezés

796 13 260

D+P

1 400

pont

D

265

Mágneses tér komponense (DT, DZ, DH) [nT]

pont

D

68

Rácsponti mágneses tér komponense [nT]

pont

D

68

Magnetotellurikus szondázás (MTS)

Frekvencia (f) [Hz], Komplex impedancia (Z)

D

177

Vertikális elektromos szondázás (VESZ)

ABMN-táv ® [m], látszólagos ellenállás (r) [Wm]

P/D

700/700

Elektromágneses.frekvencia szondázás (FDEM) Frekvencia (f) [Hz], Hz/Hr, fázistolás (dj) [grad] GEOELEKTROMOS ADATOK (1) Egyenáramú és Elektromágneses Szondázások

P

Elektromágneses frekvencia szondázás (TDEM) Idõ (t) [ms], Hz komponens [A/m/s] szondázási görbe

Mesterséges terû elektromágneses frekvenciaszondázás (EM FRSZ)

A/D

700/700

A/D D

177

D

177

Gerjesztett polarizációs szondázás (IPS)

ABMN-táv [m], látszólagos polarizálhatóság [%]

D

700

Gerjesztett polarizációs lecsengési görbe

Idõ (t) [ms], látszólagos polarizálhatóság [%]

D

700

Ellenállás-polarizálhatóság szondázás

ABMN-táv ® [m], látszólagos ellenállás (r) [Wm], látszólagos polarizálhatóság [%]

D

700

Ellenállás

Mérési elrendezés, látszólagos ellenállás (r) [Wm]

Polarizáció

Mérési elrendezés, látszólagos polarizálhatóság [%]

EM vezetõképesség

Vezetõképesség (s) [S/m]

VLF

Látszólagos ellenállás (r) [Wm], fázistolás (dj) [grad]

Potenciál

Vezetõképesség (s) [S/m]

Természetes potenciál

Feszültség (U) [S/m]

Tellurika

Izoarea érték [A–1/2]

Geoelektromos mérések elrendezési térképeinek A/4 formátum szerkesztése és papír másolatai: Nagyobb formátumban

168 pont

A*

168 168 140

pont

A*

pont

A/D A

140 140

oldal m2

P

133 796 13 260

112

BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY Adatcsoport

KOMPLEX LÉGI-GEOFIZIKA

Adattartalom [mértékegység]

Megnevezés

3. szám Egység

Forma

In-phase (Re), Out-phase (Im) komponensek [ppm]

Mágneses szelvény/interp. Rácspont

Mágneses tér (dT) [T]

98

Radiometrikus szelvény/interp. Rácspont

Teljes (TC) [c/s, mR/h], urán (eU) [ppm],tórium (eT) [ppm], kálium (K) [%]

98

Hidrosztatikus nyomás [Mpa]

280

km/pont

D

Csúcsnyomás (cpt) [Mpa] MÉRNÖK-GEOFIZIKA

Természetes gamma sugárzás [cpm]

Mérnökgeofizikai szondázás

D

Sûrûség [kg/m3] Georadar szelvény

Szeizmikus 2D vonal

Terepi 2D szeizmikus felvételek szalagjai

280

3D szeizmikus terepi/archív felvételek másolása:

280 szelvény

D

23 800

Terepi adatai és paraméterei reambulálva, digitális formában:

szelvény

D

68 000

Teljes adatbevitele archív papírdokumentációból, digitális kimenettel

szelvény

D

108 000

9 sávos szalag SEGY formátum

szalag

D

45 000

A meglévõ egyéb formátumból kazettára:

szalag

D

42 000

Kazettáról történõ másolás: (3480, 3490, 3590)

kazetta

D

26 000

kazetta

D

32 000– 93 000

szelvény/ változat

D

10 400


kazetta

D

26 000

Kazettáról történõ másolás: (egyéb kazetta típus)

kazetta

D

32 000– 93 000

9 sávos szalag SEGY formátum, kazettára

szalag

D

26 000


kazetta

D

26 000

kazetta

D

32 000– 93 000

m

P

9 000

m

P

37 000

SEGY formátumú digitális kiírása Exa/Cartr/CD adat-hordozóra, szûretlen/szûrt/migrált változatban

SZEIZMIKA

280

EM idõszelvény

Kazettáról történõ másolás: (egyéb kazetta típus)

Feldolgozott 2D szeizmikus vonal:

98

280 mérési görbe

Nedvesség [%]

Kazettáról történõ másolás: (egyéb kazetta típus) Fekete-fehérben (OYO film/Xerox 8030 papír) Feldolgozott 2D vonal és 3D terület kirajzolása: 36” széles színes Képernyõ megjelenítés Vonalkeresztezõdések ASCII fájlban

képernyõ

2 300

100 ker.

D

6 800

Vonalak listája adott téglalapban ASCII fájlban

100 vonal

D

5 100

CDP nyomvonal koordinátái UKOOA fájlban

10 vonal

D

4 420

P

22 100

Szeizmikus alaptérképek, CDP térképek

Többparaméteres karotázs szelvény (4–6 mért paraméterrel) KAROTÁZS Bármely típusú karotázs szelvény digitális másolata adathordozóval:

TEREPI HELYAZONOSÍTÓ ADATOK

Díj (Ft)

Elektromágneses szelvény/interp. Rácspont

A/0 méretben

P

17 000

Szelvény ASCII formátumban

A/1 méretben 100 fm

D

6 300

Szelvény 1:200 mélység-léptékben kinyomtatva

100 fm

P

3 600

fm

P

1 950–2 400

Adattári példány fénymásolata (A3-A0 szélességû tekercs) 3,5” 1.44 MB floppy

floppy

DAT magnó (4mm) 4 GB

DAT

D

110 700

18 700

CD (1× írható) 650/700 MB

CD

D

33 600–38 500

CD (újraírható) 650/700 MB

CD

D

33 600–38 500

Felszíni geofizikai szelvény alappontokkal megadva, vagy légi geofizikai szelvény mintavételi helyenként megadva

Földrajzi koordináták pontazonosítók

szelvény

D

1 260

Egyedi mérési helyek

Földrajzi koordináták, pontazonosító

pont

D

150

Az adathordozók költsége: 3490E kartridzs 3590 kartridzs 10 Gbyte 3590 kartridzs 20 Gbyte 8 mm-es kazetta CD-DVD 3,5” 1.44 MB floppy

9 000 Ft/db 25 000 Ft/db 50 000 Ft/db 9 500 Ft/db 1 500–2 550 Ft/db 500 Ft/db

Magyarázat: * = digitális adat jelenleg nem áll rendelkezésre A táblázat ‘Forma’ oszlopában megadott adathordozó kódok jelentése: – A = adatállományból nyomtatott alfanumerikus, – D = digitális, – P = papír (fénymásolat).

3. szám


113

2. számú függelék A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti földtani adatfelhasználásra jogosító IGAZOLÁS Igazoljuk, hogy …………………………………………………………………………………… bányavállalkozó 200___ ...................................-n az alábbi adatokba betekinthetett. üzleti titkot képezõ adat esetén a jogosult belegyezése csatolva [Bt. 25. § (3)] olvasótermi katalógusok, nyilvántartások (másolat igénylése nélkül) egyedi dokumentumok: a dokumentumról vagy annak részérõl másolatot kapott azonosító szám/jel …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… ……………………

cím, szerzõ ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

Az igazolás a bányavállalkozót nem mentesíti a Bt. 25. §-ában foglalt felelõsségei alól, és a Vhr. 8. § (1) és (4) bekezdéseiben elõírt földtani szakértõi ellenjegyzés kötelme alól. Az adatok és a jelen igazolás kiadásakor a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) nem vizsgálta a kért adatok területre vagy kutatási célra vonatkozó teljeskörûségét, valódiságát, illetve egyezését. Az MBFH fenntartja magának a jogot, hogy a Bt. hatálya alatti államigazgatási eljárásai során ezeket, más szakmai követelményekkel együtt, vizsgálja. Kelt: Az igazolást kiállítja: Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár Építési Geotechnikai Adattár Budapesti Bányakapitányság adattári egysége Miskolci Bányakapitányság adattári egysége Pécsi Bányakapitányság adattári egysége Szolnoki Bányakapitányság adattári egysége Veszprémi Bányakapitányság adattári egysége

114


3. szám

3. számú függelék A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 26/A. § (2) bekezdése szerinti és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdése szerinti földtani adatfelhasználásra jogosító IGAZOLÁS Igazoljuk, hogy ……………………………………………………………………………………………………… természetes személy / jogi személy / jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (aláhúzandó) 200___ ...................................-n az alábbi adatokba betekinthetett. üzleti titkot képezõ adat esetén a jogosult belegyezése csatolva [Bt. 25. § (3)] olvasótermi katalógusok, nyilvántartások (másolat igénylése nélkül) egyedi dokumentumok: a dokumentumról vagy annak részérõl másolatot kapott azonosító szám/jel

cím, szerzõ

…………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… ……………………

………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

Az igazolás a bányavállalkozót nem mentesíti a Bt. 25. §-ában foglalt felelõsségei alól, és a Vhr. 8. § (1) és (4) bekezdéseiben elõírt földtani szakértõi ellenjegyzés kötelme alól. Az adatok és a jelen igazolás kiadásakor a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) nem vizsgálta a kért adatok területre vagy kutatási célra vonatkozó teljeskörûségét, valódiságát, illetve egyezését. Az MBFH fenntartja magának a jogot, hogy a Bt. hatálya alatti államigazgatási eljárásai során ezeket, más szakmai követelményekkel együtt, vizsgálja. Kelt: Az igazolást kiállítja: Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár Építési Geotechnikai Adattár Budapesti Bányakapitányság adattári egysége Miskolci Bányakapitányság adattári egysége Pécsi Bányakapitányság adattári egysége Szolnoki Bányakapitányság adattári egysége Veszprémi Bányakapitányság adattári egysége

3. szám


A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/16/2007. MBFH számú utasítása az Építési Geotechnikai Adattár mûködési rendjérõl I. Utasítás A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet 10/B. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés j) pontja szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) által mûködtetett Építési Geotechnikai Adattár (a továbbiakban: ÉGA) mûködési rendjét – figyelemmel a 9/1978. (IX. 14.) ÉVM rendelet vonatkozó részeire is – a jelen utasítás mellékletében megadottak szerint szabályozom. II. Az utasítás hatálya Az utasítás vonatkozik az MBFH bármely telephelyén kezelt, tárolt és az ÉGA nyilvántartásában szereplõ vagy arra kijelölt adatra, adattári dokumentumra, illetve ezek használatára. III. Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések

115

3. A szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos térítési díjakat az 1. sz. függelék állapítja meg. 4. Az ÉGA szolgáltatásainak igénylését, illetve igénybevételét a megfelelõ ûrlap kitöltésével dokumentálni kell. Az ûrlap aláírásával az igénylõ tudomásul veszi, és magára nézve kötelezõnek ismeri el a jelen utasításban foglaltakat. 5. Egy betekintõ egy alkalommal maximum 10 dokumentumot kérhet ki. 6. Az adattári szolgáltatások igénybevétele során kapott adatokat az igénylõ harmadik személynek nem adhatja tovább. 7. Az ÉGA nyitvatartási ideje: hétfõ–péntek 9–14 óra; ezen belül kedden és csütörtökön csak korábban kikért anyag tanulmányozása és katalógushasználat lehetséges. Ünnepek, rendezvények, különleges események idején a nyitvatartási idõ eltérhet.

1. számú függelék Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Építési Geotechnikai Adattár 1145 Budapest, Columbus u. 17–23.

1. Jelen utasítás 2007. október 10-én lép hatályba. 2. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Geológiai Szolgálat fõigazgatójának 7/1995. (V. 2.) számú utasítása. Budapest, 2007. október 2. Szabados Gábor s. k.,

Díjszabás Érvényes 2007. október 10-tõl 1. Térítésmentes szolgáltatások Katalógushasználat biztosítása Dokumentumok kiadása olvasótermi tanulmányozásra

elnök

Melléklet az 1/16/2007. MBFH számú utasításhoz Az Építési Geotechnikai Adattár mûködésének szabályai 1. Az Építési Geotechnikai Adattárban (a továbbiakban: ÉGA) kezelt geotechnikai adatok hozzáférhetõség szempontjából közérdekûek és nyilvánosak. 2. Az ÉGÁ-ban a következõ szolgáltatások vehetõk igénybe: – katalógusrendszerek használatának biztosítása – az ÉGA állományába tartozó dokumentumok kiadása olvasótermi tanulmányozásra – másolatok készítése – egyedi megállapodás alapján adatgyûjtés, adat-összeállítás.

2. Adatok másolása Fekete-fehér másolás: – A/4 méretben – A/3 méretben

100 Ft 180 Ft

Színes vagy nagyméretû másolás: a díj meghatározása az alkalmazott technikától és az adathordozó fajtájától függõen egyedi díjkalkuláció alapján történik. 3. Adatgyûjtés, adat-összeállítás Munkadíj/befejezett óra 12 000 Ft 4. Adatszolgáltatás postai utánvéttel, vagy faxon Elszámolás a 2–3. díjtételek alapján. 5. Különleges esetekben: egyedi díjkalkuláció. A közölt díjak forintban értendõk, és a jelenlegi szabályozás szerint e tevékenységek tárgyi adómentességet (áfa-mentességet) élveznek.

116


III. Közlemények PÁLYÁZAT TÁMOGATÁS ELNYERÉSÉRE A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján pályázatot hirdet a 2007. 09. 01-ig befizetett bányászati bírságból igénybe vehetõ támogatásra. A pályázatokat az MBFH-hoz (1145 Budapest, Columbus u 17–23.; levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 95) kettõ példányban kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: PÁLYÁZAT 2007/ I. A benyújtás határideje: a Bányászati Közlöny XV. évfolyam 3. szám megjelenését követõ 15. naptári nap. A megjelölt határidõ után érkezett, illetõleg támogatható célok közé nem sorolható pályázat nem vehetõ figyelembe. A támogatásról az MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztály javaslata alapján az MBFH elnöke a Bányászati Közlöny XV. évfolyam 3. szám megjelenését követõ 30. naptári napig dönt. A döntésrõl, ezt követõ 10 napon belül a pályázók levélben értesítést kapnak, a pályázat eredményének a Bányászati Közlönyben történõ közzétételérõl az MBFH gondoskodik. A támogatást – a biztonsági, munkavédelmi kutatásokra és ezek megvalósítására, – a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, az ipartörténeti jelentõségû bányászati emlékek felkutatására és megõrzésére, a bányászati szakirodalom támogatására, az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására, – a bányászati országos gyûjtõkörrel rendelkezõ iparági múzeumok mûködési támogatására kell fordítani. A pályázatra fordítható összeg 9,0 millió Ft. A támogatás mértéke: 100 000–1 000 000 forint, a pályá zatban megfogalmazott feladat nagyságától, költségigényétõl függõen. Támogatást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság és egyéni vállalkozó kaphat. A támogatás csak egyedi lehet, nem nyújtható folyamatosan és nem szolgálhatja a pályázó alapvetõ gazdasági mûködését. A saját és egyéb források, valamint az igényelt támogatás

3. szám

együttesen kell, hogy fedezetet teremtsenek a pályázati cél megvalósítására. A pályázatnak tartalmaznia kell a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság vagy egyéni vállalkozó rövid bemutatását, a megvalósítandó cél leírását és költségvetését, a megpályázott pénzösszeg megjelölését, a munkaprogram tervezetét. A kedvezményezettel az MBFH megállapodást köt, amely a támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit és ellenõrzés szabályait tartalmazza. A megállapodásban foglaltak be nem tartása a kedvezményezettet kizárja a további pályázatokból. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás kérhetõ az MBFH Elnöki Titkárság telefonszámán [06 (1) 301-2900].

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közleménye a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján nyilvántartásba vett ellenõrzõ (vizsgáló) szervezetekrõl, üzemeltetõi ellenõrzõ szervezetekrõl (2007. szeptember 19-i állapot) Nyomástartó berendezéseket ellenõrzõ (vizsgáló) szervezetek Sorszám és jel

Szervezet megnevezése

Szervezet címe

001 ESZ

PÉBÉ-COOP Kft.

4200 Hajdúszoboszló, Ady E. u. 87.

002 ESZ

ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft.

1112 Budapest, Budaörsi út 45.

003 ESZ

OLVEX Kft.

2440 Százhalombatta, Erkel F. krt. 20.

004 ESZ

EGERFÉM Kft.

3301 Eger, Pf. 590

005 ESZ

AETA Mérnökiroda Kft.

1118 Budapest, Háromszék u. 32–34.

Nyomástartó berendezéseket ellenõrzõ üzemeltetõi vizsgáló szervezetek Sorszám és jel

Szervezet megnevezése

Szervezet címe

001 ÜESZ

TOTAL HUNGARIA Kft.

2040 Budaörs, Edison u. 2.

002 ÜESZ

MOL Nyrt. KTD KEKT

5000 Szolnok, Ady Endre u. 26.

3. szám


117

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közleménye a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vizsgáló szakemberekrõl és felügyeleti személyekrõl (2007. szeptember 19-i állapot) Sorszám és jel

055 SZ 131 SZ 114 SZ 049 SZ 132 SZ 142 SZ 056 SZ 110 SZ 057 SZ 109 SZ 059 SZ 111 SZ 060 SZ 026 SZ 008 SZ 125 SZ 047 SZ 145 SZ 061 SZ 062 SZ 063 SZ 143 SZ 064 SZ 065 SZ 030 SZ 151 SZ 155 SZ 007 SZ 159 SZ 121 SZ 066 SZ 036 SZ 067 SZ 037 SZ 058 SZ 001 SZ 011 SZ 068 SZ 106 SZ 035 SZ 152 SZ 118 SZ

Név

Ábel József Ács József Agócs Bertalan Agócs Róbert Babér Zoltán Bakaity István Balázsy László Bálint György Banyuta László Benedek Péter Béni Sándor Benkõ János Berecz Judit Bertli János Bertli Zoltán Bicsár György Bíró Zsolt Bobvos János Bogáthy Dezsõ Boglári Pál Borbás Ferenc Bozsó József Bozsoki László Böröcz Zoltán Bukor József Buzás László Czentnár Mihály Csaba Cseh Sándor Csepregi István Csernák József Péter Cserpák János Csuzdi István Csüllög Bálint Dénes Gyula Dr. Barabás László Dr. Vízváry Dezsõ Egyházi Tibor Erdei Ferenc Ézsiás Gábor Fábián Béla Fábián Lajos Tamás Farkas István

Lakcím

7396 Magyarszék, Zöldfa u. 11. 8060 Mór, Érmellék út 11. 2094 Budakeszi, Szél utca 55. 6726 Szeged, Erdélyi tér 9. 2840 Oroszlány, Takács I. u. 43. I/4. 6400 Kiskunhalas, Kiffer u. 2. 7624 Pécs, Székely B. u. 31. 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 34. II/4. 2483 Gárdony, Bercsényi u. 2. 5081 Szajol, Dankó P. u. 8. A. 2085 Pilisvörösvár, Deák F. u. 1922/3. 8800 Nagykanizsa, Kisberki u. 21. 4090 Polgár, Rákóczi út 104. 4200 Hajdúszoboszló, Liszt F. u. 12. 4200 Hajdúszoboszló, Madách u.6. 4400 Nyíregyháza, Déri Miksa u. 57. 8360 Keszthely, Rákóczi u. 33. 6721 Szeged, Dugonics u. 11. 7624 Pécs, Pacsirta u. 8. 9024 Gyõr, Pátzay P. u. 38. 3060 Pásztó, Mátraszõlõsi u. 44. 6721 Szeged, Bánka u. 3. 8000 Székesfehérvár, Selyem u. 1. II/19. 9707 Szombathely, Csók István u.10/b. 6728 Szeged, Hídverõ út 96. 8330 Sümeg, Vincellér út 22. 4565 Pusztadobos, Petõfi u. 53. 4200 Hajdúszoboszló, Egressy Béni u. 11. 1139 Budapest, Bálint Gy. u. 18. VI/18. 6727 Szeged, Dárda u. 15/A. 4032 Debrecen, Hatvani I. u. 13/a. 1055 Budapest, Markó u. 7. 5600 Békéscsaba, Vidovszky u. 3. 5671 Békéscsaba, Rajk László u. 37. 1111 Budapest, Budafoki u. 37–39. 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 606. 9653 Répcelak, Kõris u. 3. 8096 Sukoró, Géczi hegyi u. 15. 6060 Tiszakécske, Pollack Mihály u. 12. 4200 Hajdúszoboszló, Wesselényi u. 21. 2040 Budaörs, Nádasdûlõ sétány 19. II/6. 9028 Gyõr, Erfurti u. 52. 1/4.

Tevékenység kódja

SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ+F SZ SZ+F SZ SZ+F SZ SZ F SZ SZ SZ SZ SZ+F

118 Sorszám és jel

127 SZ 006 SZ 027 SZ 054 SZ 012 SZ 069 SZ 070 SZ 149 SZ 018 SZ 038 SZ 017 SZ 009 SZ 071 SZ 050 SZ 072 SZ 051 SZ 107 SZ 123 SZ 014 SZ 039 SZ 105 SZ 074 SZ 010 SZ 075 SZ 112 SZ 126 SZ 077 SZ 076 SZ 115 SZ 141 SZ 078 SZ 156 SZ 154 SZ 079 SZ 080 SZ 045 SZ 040 SZ 081 SZ 135 SZ 082 SZ 083 SZ 052 SZ 053 SZ 113 SZ 084 SZ 085 SZ 086 SZ 087 SZ 130 SZ

BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY Név

Farkas József Ferecskó István Forgács László Gali Sándor Gángli Péter Garai János Gombos Károly Gonda Benjámin Gulyás Viktor Gyurics Lajos Gyuris Mihály Hajdú István Hámory László Hídvégi Péter Hódor Tibor Holtz Gábor József Horpácsi Bálint Horváth Gábor Horváth István Horváth József Horváth Lajos Jónás Kornél Jurek János Karsai Csaba Kazinczi József Kirilly Tamás Kis Ervin Jenõ Kis Tamás Kiss László Koczfán István Kocsis Péter Kokas Tibor Kókay András Koncz András Kondor Dezsõ Kosztolánczi Zsolt Kovács Péter Koza László Köntös Csaba Kövecses Sándor Kreitli Mihály Kujbus Vilmos Laklia Tibor Lengyel László Ludvig Gyula Lukács András Majtényi Zsolt Malek Jenõ Matolcsi Géza

Lakcím

3000 Hatvan, Bercsényi út 52. 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 11. 2089 Telki, Muskátli u. 6/a. 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 76. 9654 Nick, József A. u. 7. 3529 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 65. 3525 Miskolc, Mátyás király u. 22. 3/3. 6727 Szeged, Gerle u. 67. 3588 Hejõkürt, Kossuth Lajos u. 12. 1182 Budapest, Esze Tamás u. 7/b. 8056 Bakonycsernye, Akác u. 40. 4200 Hajdúszoboszló, Madách u.4. 7624 Pécs, Rókus u. 3/b. 5000 Szolnok, Sziget u. 3. 5600 Békéscsaba, Franklin u. 159. 7100 Szekszárd, Zrínyi u. 71/b. 6060 Tiszakécske, Batthyány u. 18. 9021 Gyõr, Szent István u. 8. 8300 Tapolca, Berzsenyi u. 21 B/3. 8800 Nagykanizsa, Hunyadi u. 9. 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 34. 2/5. 1126 Budapest, Hertelendy u. 1/a. 2000 Szentendre, Deák F. u. 4. 4. ajtó 1161 Budapest, Ungvári u. 26. 6400 Kiskunhalas, Nyírfa u. 26. 1196 Budapest, Batthyány u. 178. 5600 Békéscsaba, Teleki u. 8. 7634 Pécs, Csillag u. 32. 8778 Újudvar, Fõ u. 7/a. 8956 Páka, Ifjúság u. 16/b. 9023 Gyõr, Szabolcska u. 20. 1146 Budapest, Lakkozó u. 17. II/3. 2083 Solymár, Tersztyánszky Ödön u. 136. 4027 Debrecen, Sinai M. u. 25. 2440 Százhalombatta, Erkel F. u. 74. 8300 Tapolca, Kiss János u. 14. 9022 Gyõr, Bástya u. 49. 1126 Budapest, Németvölgyi u. 22. 2840 Oroszlány, Móricz Zs. u. 49. 2600 Vác, Aranka u. 6. 9028 Gyõr, Traktoros u. 21. 4200 Hajdúszoboszló, Kossuth u. 52. 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 19. 8878 Lovászi, Ifjúság út 13. 3700 Kazincbarcika, Vadrózsa u.16. 9012 Gyõr, Mandula u. 1. 3529 Miskolc, Testvérvárosok útja 20. 2093 Budajenõ, Pátyi u. 1309/2. 2840 Oroszlány, Takács I. u. 59. II/ 2.

3. szám Tevékenység kódja

SZ SZ SZ SZ F SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F F SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

3. szám Sorszám és jel

116 SZ 088 SZ 119 SZ 160 SZ 161 SZ 089 SZ 090 SZ 046 SZ 032 SZ 033 SZ 004 SZ 002 SZ 003 SZ 021 SZ 091 SZ 092 SZ 129 SZ 048 SZ 153 SZ 013 SZ 134 SZ 093 SZ 094 SZ 128 SZ 095 SZ 162 SZ 044 SZ 031 SZ 140 SZ 144 SZ 019 SZ 024 SZ 096 SZ 122 SZ 025 SZ 136 SZ 029 SZ 097 SZ 041 SZ 005 SZ 098 SZ 099 SZ 137 SZ 100 SZ 020 SZ 022 SZ 101 SZ 117 SZ 120 SZ


Merencsics István Mészáros Lóránd Metky István Monoki József Muzslai Ferenc Nagy Ernõ Nagy Éva Nagy István János Nagy József Csaba Nagy Lajos Németh Csaba Németh László Németh László Németh László Németh László Németh László Novák József Nyírfalvi Gyula Onodi István Csaba Ördögh Gábor Pagács László Pál Csaba Pálfy Attila Palotás Sándor Pankotay József Pap Sándor Parádi Ervin Péntek Gyula Pontyik Csaba Sági István Sándor József Sándor Miklós Sárecz László Serfõzõ Kálmán Subkégel Jenõ Szabadi Gábor Szabó András Szabó Gyula Szabó István Szabó Sándor Szabó Zsolt Lajos Szebedy Vajk István Szeles Mihály Széll Kálmán Szerzõ Gyula Szijártó Árpád Szilágyi István Szilágyi Lajos József Szõke András

Lakcím

8778 Újudvar, Ország u. 1. 1152 Budapest, Régifóti u. 35. 9027 Gyõr, Tatár u. 12. 1151 Budapest, Csobogós u. 8. 1095 Budapest, Soroksári út 36. II/1. 4272 Sáránd, Kossuth u. 39. 1025 Budapest, Törökvész u. 51. 4320 Nagykálló, Nagykert I, Szõlõ u. 4. 8981 Gellénháza, Napsugár u. 38. 3441 Mezõkeresztes, Hunyadi u. 27. 1185 Budapest, Üllõi u. 576. 1185 Budapest, Rimaszombat út 16. 1185 Budapest, Rimaszombat út 16. 9653 Répcelak, Ady Endre u. 10. 9700 Szombathely, Kaposi János u. 1. 8000 Székesfehérvár, Dobsinai u. 28. 2030 Érd, Gyula u. 4. 3214 Nagyréde, Kertalja út 24. 1045 Budapest, Ankara u. 4. 6728 Szeged, Pázsit u. 9. 2840 Oroszlány, Takács I. u. 93. 2030 Érd, Rákóczi u. 83–85. 7634 Pécs, Újfasor 44. 6762 Sándorfalva, Rigó u. 17. 9700 Szombathely, Tamási Áron u. 48. 1111 Budapest, Karinthy F. u. 8. 8330 Sümeg, Kinizsi P. u. 7. 8874 Dobri, Fõ u. 20. 6771 Szõreg, Légió u. 4. 2638 Kemence, Dózsa György út 22. 2461 Tárnok, Testvériség u. 25. 5008 Szolnok, Kassák L. u. 23. 8000 Székesfehérvár, Újbányai u. 8. 4200 Hajdúszoboszló, Wesselényi u. 8/C. 1025 Budapest, Apostol u. 27. 8060 Mór, Kert u. 24. 5000 Szolnok, Nyár út 17. 9024 Gyõr, Kovács Margit u. 21. 5000 Szolnok, Szántó krt. 87. 1097 Budapest, Vaskapu u. 1. 4031 Debrecen, Császár Péter u. 71. 1025 Budapest, Nagybányai u. 86/b. 2840 Oroszlány, Szeptember 6. út 98. 1112 Budapest, Menyecske u. 3. 3200 Gyöngyös, Warga László u. 6. 3/13. 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 43. 8002 Székesfehérvár, Mancz J. u. 8. 8800 Nagykanizsa, Garay u. 12/c. 8300 Nagykanizsa, Teleki u. 315. 9. em. 54.

119 Tevékenység kódja

SZ+F SZ SZ+F SZ+F SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ+F F SZ SZ SZ SZ+F SZ F SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ F SZ SZ+F SZ SZ SZ+F SZ+F

120 Sorszám és jel

034 SZ 108 SZ 028 SZ 102 SZ 016 SZ 133 SZ 139 SZ 138 SZ 042 SZ 015 SZ 103 SZ 043 SZ 104 SZ 023 SZ


Szutor István Takács Sándor Tarjáni László Timkó Ervin Tirpák Gábor Lajos Toloczkó Ferenc Tompos József Tóth Gyula Varga Ottó Végh József Antal Virágh Sándor Zabos Péter Zsigovits Attila Zsitnyánszki Zoltán

Lakcím

9653 Répcelak, Úttörõ u. 4/A. 5400 Mezõtúr, Bolyai J. u. 13/A. 2740 Abony József A. u. 16. 1047 Budapest, Perényi Zs. u. 11/A. 8300 Tapolca, Berzsenyi u. 13/B. 8060 Mór, Kis u. 1. 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton út 18. 6400 Kiskunhalas, Juhar u. 27. 8778 Újudvar, Ország u. 77. 8300 Tapolca, Batthyány J. u. 10. 1181 Budapest, Havanna u. 17. 4200 Hajdúszoboszló, Liszt F. u. 46. 1237 Budapest, Dinnyehegyi köz 4/b. 5008 Szolnok, Gátõr u. 59.

3. szám Tevékenység kódja

F SZ SZ SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ+F SZ SZ SZ SZ SZ

A tevékenység kódja: SZ = vizsgáló szakember F = felügyeleti személy

Tájékoztató a nyomástartó berendezések mûszaki-biztonsági szabályzatának közzétételérõl A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója elõkészítette, majd ezt követõen a nyomástartó és töltõlétesítmények mûszaki-biztonsági hatósági felügyeletérõl szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján létrehozott Nyomástartó Mûszaki Szakbizottságon (a továbbiakban: Szakbizottság) egyeztette a nyomástartó berendezések mûszaki-biztonsági szabályzatát (a továbbiakban: NyMbSz). A Szakbizottság, továbbá az Energetikai Berendezést Gyártók Szövetsége, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Magyar PB Gázipari Egyesület, a Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség, a Magyar Vegyipari Szövetség bevont szakértõi által végzett munkának köszönhetõen a NyMbSz a tudomány, technika mai állásának megfelelõ korszerû és részletes irányadó elõírásokat, mûszaki megoldásokat tartalmaz. A nyomástartó berendezés létesítésének, áthelyezésének, használatbavételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének (felhagyásának) mû-

szaki-biztonsági feltételeire, az idõszakos és rendkívüli ellenõrzések mûszaki-biztonsági elõfeltételeire és módjára vonatkozóan a NyMbSz elõírásai az irányadóak. A NyMbSz nem kötelezõ Szabályzat. A Szabályzat elõírásai a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendeletben elõírt kötelezettségeknek való megfelelõsség vélelmét jelentik (hasonlóan, mint az új megközelítésû irányelvekben a nem kötelezõ érvényû szabvány alkalmazása), eltérni lehet tõle, ha az üzemeltetõ bizonyítja, hogy az elérhetõ biztonsági szintet más módon biztosítani tudja. Ennek alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója javasolta a NyMbSz-nek a R. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti közzétételét, amelyet teljesítettünk. A NyMbSz elérhetõ a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján, a mkeh.gov.hu/muszaki/nemzeti/nyomastarto címen, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján a www.mbfh.hu címen Dokumentumtár/Egyéb menüpont alatt. A NyMbSz elõírásaival kapcsolatos szakmai észrevételeket a Szakbizottság titkárságának címére (MKEH Nyomástartó Mûszaki Szakbizottság Titkársága 1124 Budapest, Németvölgyi út 37–39.) lehet megküldeni. A 2007. október 1-jéig beérkezõ javaslatokat a Szakbizottság kiértékeli, az indokolt módosításokat elfogadja és javaslatot tesz annak közzétételére.

3. szám


Tájékoztató a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrejött együttmûködési megállapodás létrejöttérõl Együttmûködési megállapodás amely a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrejött egyrészrõl az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség (1024 Budapest, Margit krt. 85.; képviseli: Papp István elnök), másrészrõl a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; képviseli: Szabados Gábor elnök) (a továbbiakban együtt: Felek) között a mai napon az alábbi tartalommal: 1. A megállapodás célja az R. 14. §-a (2) bekezdése szerinti, a közcélú állami munkavédelmi információs rendszert (a továbbiakban: MIR) mûködtetõ szolgálatok tevékenységének összehangolása, a MIR szakszerû mûködtetése, a MIR keretében végzett információnyújtási tevékenység fejlesztése, illetve a fenti célok megvalósítása érdekében a kölcsönös tájékoztatás elõsegítése. 2. Az 1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a) a Felek munkavédelmi információs szolgálatokat (a továbbiakban: szolgálat) mûködtetnek. A szolgálatok feladata munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó, felvilágosító tevékenység ellátása. A szolgálatok a vonatkozó jogszabályi elõírások, szakmai szabályok alkalmazásából, valamint mûködésük során nyert tapasztalatok alapján végzik. A szolgálatok által nyújtott információ nem minõsül jogi iránymutatásnak vagy elvi állásfoglalásnak, a tájékoztatás konkrét mûszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja. A szolgálatok munkanapon, hivatali idõben telefonon nyújtanak információt. Az információszolgáltatás során érvényesíteni kell, hogy az igénybe vevõ személyek és szervezetek térítésmentesen (zöld szám), anonimitásukat megõrizve, lehetõség szerint azonnal vagy rövid határidõvel, közérthetõ formában, a jogszabályi rendelkezések pontos megjelölése mellett jussanak hozzá a kért tájékoztatáshoz.

121

Az információnyújtás során a szolgáltatást igénybe vevõ személyének vagy szervezetének egyedi azonosítására alkalmas adat nem kérhetõ; b) a szolgálatok a másik szolgálat szakmai kompetenciájába tartozó megkeresés (tájékoztatáskérés) esetén tájékoztatják az információkérõt az illetékes szolgálatról, és annak elérhetõségérõl (zöld szám megadásával); c) a Felek a szolgálatok belsõ eljárási rendjét, továbbá a szervezeti önállóság garanciális feltételeit a vezetõ által jóváhagyott ügyrendben állapítják meg; d) a Felek kötelesek a szolgáltatások nyújtásához és a nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítógépes rendszert kialakítani, üzembe helyezni, karbantartani és továbbfejleszteni; e) a Felek folyamatosan gondoskodnak a szolgálatoknál dolgozó szakemberek informálásáról, és – szükség esetén külsõ szakemberek vagy intézmények bevonásával – biztosítják szakmai továbbképzésüket. 3. A feladat ellátása során az adatok kezelése, nyilvántartása és feldolgozása kizárólag az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történhet. A szolgálatok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a) a megkeresés dátumát; b) a megkeresés – minden évben 1-es sorszámmal kezdõdõ – ügyszámát; c) a megkeresés tárgyát; d) a megkeresésre adott tájékoztatás lényegi elemeit és a szakmai álláspont kialakítása során figyelembe vett jogszabályhelyek megjelölését. 4. A szolgálatokat fenntartó szervezetek – az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei folyamatos fejlesztése érdekében – a tárgyévet követõ év január 31. napjáig írásban értékelik a MIR mûködtetésének tapasztalatait, és arról február 28. napjáig tájékoztatják egymást, valamint az OÉT Munkavédelmi Bizottságát. 5. A 4. pont szerinti értékelésben foglaltak megvitatása, a beérkezett szakmai információk feldolgozása, valamint a mûködtetéshez szükséges döntések összehangolása érdekében szakmai fórumot (a továbbiakban: Fórum) hoznak létre. A Fórum évente egyszer, legkésõbb a tárgyévet követõ március hónap végéig ülésezik, de szükség szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OMMF) elnöke évente többször is összehívhatja. A Fórum ülésein a Felek vezetõi, az információs szolgáltatás kijelölt felelõsei, valamint a szolgálatok 1-1 munkatársa, továbbá meghívottként az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkaadói és munkavállalói oldalának ügyvivõi vesznek részt.

122


A Fórum feladata különösen: a) a szolgálatok éves tapasztalatairól készített értékelés megvitatása, b) a megkeresésekkel kapcsolatos szakmai információk átadása, c) a MIR mûködtetésével összefüggõ személyi, szervezeti és szervezési kérdések megtárgyalása, a szükséges döntések meghozatala, d) javaslat a MIR mûködtetésével kapcsolatos kommunikációs stratégia kialakítására és végrehajtására. A Fórum ülésein a Felek 1-1 szavazattal rendelkeznek. A Felek nyilatkozataik tartalmát egyetértésben alakítják ki, és a nyilatkozatokat nyilvánosságra hozzák. A Fórum titkársági tevékenységét, illetve a kommunikációs stratégiával összefüggõ feladatokat, illetve azok koordinálását az OMMF az R. 14. §-a (3) bekezdésének második mondatában meghatározott keret terhére látja el. 6. A MIR mûködtetését biztosító pénzügyi forrás felhasználásának módjáról és nyilvántartásának rendjérõl a Felek saját hatáskörben gondoskodnak. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a kiszabott és befolyt munkavédelmi jellegû bírságok fele a MIR folyamatos mûködtetésére használható fel. Az R. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében a kiszabott és befolyt, a MIR mûködtetésének pénzügyi forrását jelentõ bírság összegébõl az OMMF 80%-ot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) 10%-ot mint szolgálat kezel. A bírság bevétel fennmaradó 10%-át az OMMF a MIR mûködésével kapcsolatos kommunikációs stratégia költségeinek fedezetére fordítja. A kiszabott és befolyt bírságbevételek közcélú állami munkavédelmi információs rendszer mûködtetésére felhasználható részének elszámolását az OMMF Gazdasági Fõosztálya negyedévente, a negyedévet kõvetõ második hónap utolsó napjáig elvégzi, és ezzel egyidejûleg gondoskodik az összeg átutalásáról az MBFH részére. Az MBFH által fenntartott szolgálat mûködtetésének pénzügyi forrása mûködési célú pénzeszköz formájában kerül átadásra. A kiszabott és befolyt bírságbevételek közcélú állami munkavédelmi információs rendszer mûködtetésére felhasználható összeg IV. negyedévre jutó részének megállapítását és pénzügyi rendezését az OMMF Gazdasági Fõosztálya a tárgyévi mérlegzárást követõ év március 31. napjáig készíti el. Az OMMF Gazdasági Fõosztálya a negyedéves elszámolásokról a negyedévet követõ második hónap utolsó napjáig értesítést küld a Felek részére. 7. A Felek jelen együttmûködési megállapodásról területi szerveiket hivatalból értesítik. 8. A Felek jelen megállapodást elolvasták, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezõt, cégszerûen aláírták.

3. szám

9. Ez a megállapodás aláírása napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Felek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat között korábban megkötött együttmûködési megállapodás hatályát veszti. Budapest, 2007. július 31. Papp István s. k.,

Szabados Gábor s. k.,

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

A Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság 3/2007. számú állásfoglalása nagynyomású szállítóvezeték maximális üzemi nyomásának a módosítása beadvány tárgyában A MOL Földgázszállító Zrt. az UG0B2100–K– 708/2007. sz. levelében kérte „hogy milyen módon lehet a 120, illetve 150 bar-os tervezési nyomású vezetéket engedélyeztetni, illetve a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet vonatkozó elõírását módosítani”. A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeirõl és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételérõl szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet nem korlátozza szállítóvezetékek tervezési nyomását. A rendelettel hatályba léptetett SzSzBSz I. Fejezet 6. pontja a földgázt szállító vezetékek biztonsági övezetét csak 100 bárnál kisebb MOP értékekre határozza meg. A szakági mûszaki bizottság álláspontja szerint, a hivatkozott szabályzat nem szab korlátot a maximális üzemnyomás tekintetben, de 100 bárnál nagyobb maximális üzemnyomású földgázt szállító vezetékek biztonsági övezetének kérdésében a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdés szerint kell eljárni, nevezetesen: „A Szabályzat elõírásai alól – egyenértékû biztonsági szintet eredményezõ mûszaki megoldás esetén – általános érvényû eltérést, felmentést a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH), egyedi esetekben az egyes elõírások alóli eltérést, felmentést a területileg illetékes bányakapitányság engedélyezhet”. Indoklás A beterjesztõknek az a vélelmezése, hogy „A 79/2005. (X. 11.) GKM rendeletben elõírt maximális üzemi nyomás (MOP) értéke hazánkban 100 bar, ami nem teszi lehetõvé a tervezett vezeték létesítését, illetve üzemeltetését ennél magasabb nyomáson.” téves. Sem a rendelet, sem a rendelettel harmonizált, MSZ EN 1594 szabvány nem maximálja a földgáz szállítóvezetékek üzemnyomását! A hivatkozott jogszabály csak 100 bar MOP értékig rendelkezik a földgáz szállítóvezetékek biztonsági övezeté-

3. szám


nek terjedelmérõl, abból a helyzetbõl kiindulva, hogy a szabályzat megjelenéséig létesített szállítóvezetékek maximális üzemnyomása eddig sohasem haladta meg a 75 bárt (pl. HAG vezeték). A jogszabályalkotó éppen ilyen helyzetek kezelésére, felmentések megadására jogosította fel a Magyar Bányászati Hivatalt (ma: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal). A Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság álláspontja szerint egy ilyen esetben feltétlenül kockázatelemzést kell végezni. A kockázatelemzés eredménye alapján kell javaslatot tenni az MBFH felé a 100 bárnál nagyobb nyomású földgázszállító vezetékek biztonsági övezetének méretére. A javaslatot egyidejûleg célszerû a Szállítóvezetéki SzMB részére is elküldeni, véleményezésre. Jelen állásfoglalást a Szállítóvezetéki SZMB a MOL Földgázszállító Zrt. kérésére adta ki. Budapest, 2007. május 12. A Szállítóvezetéki SzMB nevében Török Attila s. k.,

123

– Andrási Gyula (születési hely, idõ: Gödöllõ, 1960. július 27.; anyja neve: Horváth Éva; lakóhelye: 7628 Pécs, Komlói út 223.) robbantómesteri igazolványa elveszett. Az igazolvány száma: P–28–76 Az igazolvány érvényességi köre: „F” Az igazolvány érvénytelen. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal új címérõl A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal értesíti valamennyi ügyfelét és partnerét, hogy 2007 novemberében új székhelyre költözött. Az új cím: 1145 Budapest, Columbus u. 17–23. 2007. november 5. napjától a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal új levélcíme:

elnök

1590 Budapest, Pf. 95

Robbantásvezetõi igazolvány érvénytelenítése Kuris Károly (születési hely, idõ: Balassagyarmat, 1960. szeptember 7.; anyja neve: Tresó Teréz) robbantásvezetõi igazolványa elveszett. Az igazolvány száma: M–03–67 Az igazolvány érvényességi köre: „A, C, E, F, G” Az igazolvány érvénytelen. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Robbantómesteri igazolvány érvénytelenítése – Ifj. Pifka Zoltán (születési hely, idõ: Balassagyarmat, 1977. szeptember 19.; anyja neve: Fábián Ágnes) robbantómesteri igazolványa elveszett. Az igazolvány száma: M–52–10 Az igazolvány érvényességi köre: „A” Az igazolvány érvénytelen. – Sasi Gábor (születési hely, idõ: Szolnok, 1952. december 13.; anyja neve: Keskeny Julianna) robbantómesteri igazolványa elveszett. Az igazolvány száma: SZ–03–65 Az igazolvány érvénytelen.

Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megváltozott telefon- és faxszámairól Személy/szervezet neve

Helyiség

Hívószám

Típus

MBFH, Elnöki Titkárság

203.

301-2900

&

MBFH, Elnöki Titkárság

203.

301-2903

fax

MBFH, elnök

202.

301-2901

&

MBFH, elnökhelyettes

204.

301-2904

&

Wurczer Kálmánné

203.

301-2900

&

Felkai György

205.

301-2955

&

Lukucza György

205.

301-2948

&

Lesták Ferenc

210.

301-2906

&

Bihari György

114.

301-2931

&

Jogi és Igazgatási Fõosztály

207.

301-2937

&

Jogi és Igazgatási Fõosztály

207.

301-2918

fax

Dr. Hámor Tamás

206.

301-2905

&

124 Személy/szervezet neve

BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY Helyiség

Hívószám

3. szám

Típus

Személy/szervezet neve

Helyiség

Hívószám

Típus

Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztály

102.

301-2927

&

Bányászati, Gázipari és Építésügyi Fõosztály

102.

301-2928

fax

Dr. Káldi Zoltán

101.

301-2970

&

Jávor Géza

103.

301-2930

&

Erdõdi Karolina

102.

301-2927

&

Bérces Tamás

104.

301-2932

&

Kapitány Ferenc

104.

301-2933

&

Szõts Tibor

104.

301-2929

&

Horeczky Veronika

106.

301-2922

&

Savanyú Katalin

105.

301-2946

&

Dr. Barátosi Kálmán

105.

301-2945

&

Tóth Péter

106.

301-2947

&

Vakán Vilmosné

124.

301-2943

&

Salzinger György

107.

301-2934

&

Lelkes Péter

108.

301-2936

&

Török Iván

108.

301-2938

&

Gazdasági Fõosztály

132.

301-2911

&

Gazdasági Fõosztály

132.

301-2910

fax

Pappné Hajdu Katalin

131.

301-2965

&

Sztrunga Istvánné

129.

301-2966

&

Pestiné Dr. Katona Ilona

208.

301-2919

&

Szente Erika

207.

301-2937

&

Dr. Nagyné Dr. Kiss Erika

209.

301-2969

&

Dr. Bányácski Szilvia

209.

301-2984

&

Mizák Éva

214.

301-2923

&

Erdélyi Józsefné

110–112.

301-2924

&

Papp Mária

110-112.

301-2935

&

Vályi Andrea

110–112.

301-2940

&

Keppel Pál

109.

301-2926

&

Hegyi Józsefné

109.

301-2925

&

Zsitnyányi Péter

109.

301-2975

&

Humánpolitikai Osztály

212.

301-2907

fax

Taba Sándor

212.

301-2908

&

Varga Margit

211.

301-2909

&

Mikola András

113.

301-2952

&

Kun András

116.

301-2951

&

Thierry Tibor

116.

301-2953

&

Keller Attila

116.

301-2921

&

Szalai István

116.

301-2950

&

Földtani és Adattári Fõosztály

155.

373-1830

&

Földtani és Adattári Fõosztály

155.

373-1840

fax

Szakmári Attiláné

132.

301-2911

&

Dr. Farkas István

154.

373-1831

&

Csenki Márta

137.

301-2912

&

Unicza Zsuzsa

155.

373-1830

&

Grancsai Attiláné

126.

301-2914

&

Szõts András

157.

373-1832

&

Bocsi Roland

136.

301-2967

&

Klima Krisztián

152.

373-1833

&

Dobi Éva

126.

373-1820

&

Oszvald Tamás

152.

373-1834

&

Göcz István

136.

373-1821

&

Petró Éva

152.

373-1835

&

Lovászné Csige Julianna

128.

373-1822

&

Gombárné Forgács Gizella

156.

373-1836

&

Lukácsné Zsukán Judit

134.

373-1823

&

Máté Sándorné

128.

373-1824

&

Partényi Zoltán

147.

373-1837

&

Riba Miklósné

128.

373-1825

&

Dr. Tóth Csaba

147.

373-1838

&

Sárkány Lászlóné

126.

373-1826

&

Pamucsi Sándorné

147.

373-1839

&

Hegedûs Zsigmondné

133.

373-1827

&

Dr. Ó. Kovács Lajos

123.

373-1841

&

Fekete Lászlóné

127.

301-2913

&

Budainé Uitz Judit

F17.

373-1842

&

Balogh Józsefné

127.

373-1828

&

Csörgei Péterné

F17.

373-1843

&

Lengyel Ilona

F16.

373-1844

&

Valusné Orosz Judit

125.

373-1845

&

Veres István

F16.

373-1846

&

Zsadányi Éva

F27.

373-1847

&

Varga Anett

F27.

373-1848

&

Dr. Kovács Gábor

125.

373-1849

&

127.

373-1829

&

122/a

301-2939

fax

135.

301-2942

&

Bányai Ildikó

122/b

301-2941

&

Vargha Anna

122/a

301-2944

&

Koós Marian

122/b

301-2916

&

Gál Gergely

122/a

301-2968

&

Török Istvánné Járadékbevételi Osztály Sándor Zsuzsanna

3. szám


125

Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ügyfélfogadási rendjérõl

Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága ügyfélfogadási rendjérõl

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal értesíti valamennyi ügyfelét, hogy 2007. november 6. napjától az 1145 Budapest, Columbus u. 17–23. szám alatti székhelyén az Ügyfélszolgálat a földszint 1. számú helyiségben került kialakításra.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága értesíti valamennyi ügyfelét, hogy 2007. november 6. napjától az 1145 Budapest, Columbus u. 17–23. szám alatti székhelyén az Ügyfélszolgálat a földszint 1. számú helyiségben került kialakításra.

Az ügyfélfogadási idõ: kedd 9–12 óráig, szerda 9–12 óráig, csütörtök 9–12 óráig, közbeszerzési eljárásokhoz hatósági igazolás kiadása: munkanapokon 9–12 óráig.

Az ügyfélfogadási idõ: kedd 8–12 óráig, csütörtök 12–15 óráig.

Felhívás a Bányászat és Geotermia 2007 címmel megrendezésre kerülõ konferenciára Tájékoztatás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága megváltozott telefon- és faxszámairól Személy/szervezet neve

Helyiség

Hívószám

Típus

Budapesti Bányakapitányság

142.

373-1800

&

Budapesti Bányakapitányság

142.

373-1810

fax

Solymos Péter

140.

373-1801

&

Pályi György

139.

373-1803

&

Jurek János

138.

373-1804

&

Veréb László

138.

373-1805

&

Veres Imre

141.

373-1806

&

Szalai Ferenc

141.

373-1807

&

Kovács Lajos

141.

373-1808

&

Kókay Ágoston

143.

373-1809

&

Németh Károly

143.

373-1811

&

Kovácsné Szatmári Tünde

143.

373-1812

&

Kiripolszki Jánosné

142.

373-1800

&

Pap Béláné

142.

373-1802

&

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség Bányászat és Geotermia 2007 címmel 2007. november 27–28-án Visegrádon, a Hotel Silvanus Konferencia és Sport Hotelben tartja soron következõ konferenciáját. A konferencia tematikája: – kormányzati szándékok, irányzatok a GKM és KvVM szakterületén – a hazai szilárdásvány-bányászat és szénhidrogénipar kihívásai a jogszabályi változásokra – a geotermikus energia hasznosításának lehetõségei – bányajáradék és biztosítékadás: változások rövidesen – fórum a konferencia mindkét napján. A részletes program és az általános tudnivalók megtekinthetõk a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (www.mbfh.hu), a Magyar Bányászati Szövetség (www.mabsz.hu) és a Montan-Press Rendezvényszervezõ, Tanácsadó és Kiadó Kft. (www.montanpress.hu) honlapján. A konferencia a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján továbbképzésnek minõsül (kreditpont 2+2).

126


3. szám

3. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Dr. Király Tibor akadémikus fordításában Vuchetich Mátyás (1767–1824)

A magyar büntetõjog rendszere II. könyv Gyakorlati büntetõjog címû könyvét 1819-ben írta, még latin nyelven, a horvát származású pesti egyetemi tanár, Vuchetich Mátyás a magyar büntetõjog rendszerét bemutató mûvét. A Deák Ferenc-féle 1843. évi európai szintû törvénytervezetet megelõzõ elsõ tudományos értékû mû volt az, amelyben a szerzõ a ma is vallott emberi jogi elvek mellett kötelezte el magát. A Kiadó által közreadott kötet Vuchetich Mátyás mûvének második, nagyobb jelentõségû részét tartalmazza, amely a 18. századi, még a rendi jelleget viselõ magyar büntetõeljárási jogot tárgyalja, ebben azonban már a tortúra elutasítását, az ártatlanság vélelmét, az emberi méltóság tiszteletben tartásának igényét fogalmazza meg a szerzõ. E mûvet a jogtörténetet, a magyar jogi kultúra történetét kutató, tanuló, értékelõ olvasók figyelmébe ajánlja a Kiadó. A könyv Dr. Máthé Gábor és Dr. Mezey Barna szerkesztésében jelent meg. A kötet 272 oldal terjedelmû, ára 5124 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Vuchetich Mátyás (1767–1824) A magyar büntetõjog rendszere II. könyv Gyakorlati büntetõjog címû, 272 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 5124 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

127

128


3. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közigazgatási Szemle

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év 7 400 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

Szerkeszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest V., Arany János u. 25. Szerkesztésért felelõs: Szabados Gábor Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). A 2007. évi éves elõfizetési díj: 4 788 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 2394 Ft áfával. 2008. évi éves elõfizetési díj: 5 544 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 2 772 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

ISSN 1217—3371 07.3922 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents