A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation

A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Rövidített változat

INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

1

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

2

INNOAXIS Turizmus ágazat 1. A turizmus jelentősége A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete. A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk, hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002). A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes, és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás P. 2010).

2. Helyzetértékelés Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010). A lehetőségekhez képest jelenleg szerény turizmus valósul meg a területem. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az országos és a megyei tendenciákkal is. A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani.

2.1. A terület megközelíthetősége A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát nehezíti a határok megléte. A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán nem valósul meg rajtuk. A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de 3

további fejlesztésükre lenne szükség – nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége.

2.2. A terület szálláshelykínálata A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal. 2003ban megközelítőleg 2500 szálláshely áll rendelkezésre. Ezzel szemben ebben az évben a magyarországi oldalón már jóval több, mintegy 21500 szállásférőhelyet lehet igénybe venni. Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében a magyarországi kistérségek kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra 50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén 10-30 szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa községe tér el, ahol 1000 lakosra 30-40 férőhely jut.

2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható. Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged, Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el töltenek el a célterületen. A hétvégén megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője. A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó. 2007-ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan elhagyják a területet. Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs). A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban belföldiek, azaz a vendégkör 25,1 % (1. ábra). 4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007)

Forrás: KSH T-STAR

4

2.4. A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők)

Gyengeségek (belső tényezők)

vonzerő (attraction)  kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok  multikulturális térség, nemzeti sokszinűség  gazdag gyógy- és termálvízkészlet  gazdag kultúrtörténelmi örökség  hasonló adottságok a határ két oldalán  folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával  gazdag építészeti örökség a desztináció megközelíthetősége (access)  kedvező földrajzi fekvés  a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, BudapestBelgrád autópálya)  EU-s utak kereszteződése  a határ közelsége a szálláshelyek (accomodation)  versenyképes árak hozzáállás (attitude)  vendégszeretet  erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió)  hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus)  a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és kiránduló turizmus) környezeti tényezők / egyéb  közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte  a két ország küldő területeinek különbözősége  vállalkozó szellem jelenléte  a turizmus törvényekkel való szabályozása

vonzerő (attraction)  kihasználatlan turisztikai potenciálok  kiegészítő szolgáltatások hiánya  a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok elhanyagoltsága, kihasználatlansága  ökológiai degradáció  épített kulturális örökség pusztulása  egységes turisztikai termékek hiánya  tervnélküli építkezés, az egységes településképek megbontása a desztináció megközelíthetősége (access)  gyenge infrastrukturális ellátottság  a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége  a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége  helyi repülőterek hiánya  a határátlépők időszakos zsúfoltsága a szálláshelyek (accomodation)  a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal küzdenek  a létesítmények elavultsága  alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága  nem megfelelő kategorizálási (besorolási) kritériumok hozzáállás (attitude)  gyenge turizmusmarketing  turisztikai márka /imázs hiánya  a turisztikai jelzőtáblák hiánya  alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra  szakmai szervezetek hiánya  szakemberhiány környezeti tényezők / egyéb  a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban  a turizmus szezonális mivolta  rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap)  kismértékű turisztikai forgalom  a turisták alacsony költése

Lehetőségek (külső tényezők)

Veszélyek (külső tényezők)

vonzerő (attraction)  a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés  az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés  az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt a desztináció megközelíthetősége (access)  EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok kiépítésére  a gyorsforgalmi utak továbbépülése  növekvő szállodahajó forgalom a Dunán  útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő piacokhoz (pl. kerékpár) a szálláshelyek (accomodation)  növekvő befektetői érdeklődés

5

vonzerő (attraction)  átutazók „tranzitfogyasztása” erősödik  a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége csökken az országon belül  a többi régió ismertsége promóciójuk révén erősebben nő  a környező régiók árszínvonala átcsábítja a vendéglátás fogyasztóit a desztináció megközelíthetősége (access)  az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés állami fejlesztése  az információs struktúrába való elégtelen befektetés  közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása

hozzáállás (attitude)  a régió lakosságának jövedelemnövekedése  elterjed a lakosság körében a második és harmadik utazások szokása  központi támogatás egyes kínálatok mögé szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió) környezeti tényezők / egyéb  a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák összehangolása

a szálláshelyek (accomodation)  befektetések tartós hiánya  minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban hozzáállás (attitude)  a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés kimaradása a fejlesztésekből  nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett „verseny” alakul ki  vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia)

A terület adottságainak és gyengeségeinek tükrében elmondható, hogy a legmarkánsabb turisztikai probléma az, hogy a meglévő turisztikai attrakciók ellenére a terület kevés vendéget tud a térségbe vonzani, akik rövid időt töltenek el a térségben. Ebből kiindulva a stratégia cél megfogalmazásakor az alábbi jövőképet kell szem előtt tartani: Az INNOAXIS területét minden szinten az együttműködés jellemzi annak érdekében, hogy a jövőben közösen alakítsanak ki a már meglévő turisztikai attrakciókból programokat, programcsomagokat, amelyek minőségi élményt és szolgáltatást nyújtva a hosszabban itt tartózkodó vendégeknek.

3. Stratégia 3.1. Prioritások A feltárt problémák megszüntetésére és a kívánt jövőkép eléréséhez az alábbi prioritáscsoportok jelentenek megoldást: 1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb korosztály és a családok. A terület turisztikai termékeinek fejlesztésekor termékcsomagok kialakításában kell gondolkodni. 1-1 attrakció, vagy 1-1 település csak néhány órára nyújthat programot a területre érkezőknek, vagyis önmagában nem generál elég nagy látogatottságot. Az új turisztikai termékek kialakításakor a térség adottságaira kell építeni, aminek következtében nem csak fenntarthatóbbá válik a turizmus, de a terület adottságainak kihangsúlyozása és eladhatóvá tétele megerősíti a térség egyediségét is. A fő turisztikai termékcsoportok mellé kellenek alprogramok is, amelyek minden időjárás és minden napszak esetére biztosítanak programkínálatot. 2-3 téma köré csoportosított útvonalak is kialakíthatók a területen, amelyek tematikus útvonalakként esetleg olyan helyszíneket is felfűzhetnek egy-egy útvonalra, amelyek önállóan nem jelentenének vonzerőt. A terület adottságaiból kiindulva az alábbi turisztikai termékeket kell fejleszteni: 1. Gyógy és- wellness turizmus A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Egyre több regionális és megyei koncepciók tűzi ki célul a fejlesztésüket. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben, pl.gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése 2. Falusi turizmus Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen be tudnak kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A terület másik igen nagy előnye a falusi turizmus szempontjából, hogy a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő élő kulturális hagyatékai elsősorban a falvakban érhetők tetten. 3. Lovasturizmus A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó megközelítésmódra van szükség, 6

viszont a lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól való megkülönböztethetőségét is. 4. Ökotutrizmus (víziturizmus, horgászturizmus, kerékpáros turizmus) A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos-, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Az ilyen típusú turisztikai termékpaletta további fejlesztésekkel még sokszínűbbé tehető (pl. a Duna és a Tisza menti partok, holtágak ökoturisztikai fejlesztése (kerékpáros turizmus, gyalogtúrák tekintetében); vízi turisztikai létesítmények kialakítása (őrbódék, a vízi felügyeletet megszervezése); horgász programok kialakítása; kerékpáros turizmus- kerékpárbérlési lehetőség megteremtése, ajánlott útvonalak kijelölése, térképes útikalauz készítése, kerékpárutak építése, a meglévők karbantartása. 5. Rendezvényturizmus Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik. A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont. A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál) A turisztikai termék része az esztétikus tájkép és a rendezett településképi környezet is, amelynek megteremtése elengedhetetlen feladat, hiszen az idelátogató vendégek számára ez egy olyan érzékeny elem, amely nagymértékben befolyásolhatja, hogy a vendégek visszatérnek-e jövőben. Ennek érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket, pl. gondozott utcakép kialakítása, a higiéniai létesítmények és a parkolási feltételek megteremtésével. A turisztikai tájékoztatótáblák kihelyezése is az otthonosság és biztonság érzetét kelti a turistában. A turisztikai termék részét képezik a szállások is. A szállások tekintetében nagyon fontos lenne a szálláshelyek minőségének növelése, hiszen az utóbbi években megnőtt a konferencia-, fesztivál-, egészség- és sporturizmusban részvevők száma, akik az átlagosnál többet hajlandóak áldozni a minőségi szolgáltatásokra. A turisztikai termék promóciójára szintén nagy hangsúlyt kell fektetni. 2. A terület megközelíthetőségének javítása A terület megközelítés nagymértékben javulna az úthálózat fejlesztésével (pl. a gyorsforgalmi utak kiépítésével, a települések közti utak minőségének javításával). A kerékpárutak pedig nem csak a közlekedés könnyítése miatt lenne fontos, hanem a kerékpáros turizmus kialakításában is alapvető fontosságú. A határátkelőhelyek áteresztőképességének növelés (akár csak időszakosa, a turisztikai szezon idején) lerövidítené a várakozási időt. Erre azért is érdemes lenne már most felkészülni, mert Szerbia belépésével az Eu-ba megnőhet a forgalom. 3. Az együttműködés fokozása A települések turizmusát szervező szervezetek összefogása, valamint az együttműködés megteremtése az önkormányzatok és a vállalkozói szféra között megkönnyíteni a terület bekapcsolását az idegenforgalmi vérkeringésbe. Fontos lenne egy professzionális, szakmai szervezet létrehozása, amely összefogja és koordinálja a szakmai fejlesztéseket és tevékenységeket. Közös programszervezéssel és közös programtervezéssel megvalósítható lenne, hogy a programok ne egy időben legyenek egymásnak konkurenciát jelentve (pl. közös rendezvénynaptár elkészítése). Összefogással kiaknázható lenne a két ország eltérő küldő piacainak kölcsönös megismertetése a határ túl oldalán lévő attrakciókkal.

3.2. Beavatkozások A turisztikai fejlesztések során nem csak a turisztikai terméket kell fejleszteni, hanem a termékekhez szükséges, ahhoz szorosan hozzátartozó egyéb elemeket is. Biztosítani kell a megfelelő személyi, intézményi háttért, valamint a 7

megfelelő infrastruktúrát is. Tehát minden egyes prioritás elérése az alábbi beavatkozási területek mentén valósulhat meg: 1. humán erőforrás fejlesztés 2. intézményfejlesztés 3. infrastruktúra fejlesztés 4. idegenforgalmi termékfejlesztés 5. értékesítés és promóció („marketing”) PRIORITÁSOK 2. A terület megközelíthetőségének javítása

1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése

3. Az együttműködés fokozása

szakmai továbbképzés

humán erőforrás fejlesztés

idegen nyelvi kommunikációs készségek fejlesztése

az idegenforgalmi ismeretek megismertetése szükség van

nemzetközi tapasztalatok megosztás – best parctice csere

desztinációmenedzsment humán erőforrásának szakképzése, továbbképzése

Központi turisztikai adatbázis létrehozása

intézményfejlesztés

Tourinform irodahálózat kiépítése, szélesítése

Testvértelepülések közötti kapcsolatok erősítése rendezvények szervezésével

Településrész revitalizáció

infrastruktúra fejlesztés

Vízi infrastruktúra Kerékpárút fejlesztés a helyi gasztronómia értékeinek beépítése a turisztikai termékekbe a régió saját imázsának megteremtése

idegenforgalmi termékfejlesztés

A regionális identitástudat fejlesztése Külföldi partnerekkel való együttműködés a termékfejlesztésben (pl. szállodaláncokhoz való csatlakozás)

a tranzit turizmus lassítása/megállítása

összehangolt rendezvénynaptár

a Tisza és a Duna összekötő szerepének turisztikai hasznosítása

települések közös turisztikai programcsomagjának kialakítása

Lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése

értékesítés és promóció („marketing”)

marketinganyagok létrehozása

közös térségi turisztikai kiadványok és tájékoztató anyagok kiadása, ezek minőségének javítása

egyedi arculat megteremtése és promocionálása

8