INNOAXIS The borderline as an axis of innovation
A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum
INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
2011
1
© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028
Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata
2
INNOAXIS Turizmus ágazat
Tartalomjegyzék 1. A turizmus jelentősége.................................................................................................................................................. 3 2. Helyzetértékelés............................................................................................................................................................ 4 2.1. A terület turisztikai jelentősége ............................................................................................................................. 4 2.2. A terület turisztikai kínálata ................................................................................................................................... 5 2.2.1. A terület turisztikai vonzereje ......................................................................................................................... 5 2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata ................................................................................................................ 9 2.2.3. A terület megközelíthetősége ...................................................................................................................... 11 2.2.4. A terület szálláshelykínálata......................................................................................................................... 12 2.3. A terület turisztikai kereslete ............................................................................................................................... 14 2.4. SWOT összefoglaló ............................................................................................................................................... 19 3. Jövőkép kialakítása...................................................................................................................................................... 21 3.1. Turisztikai problémák ........................................................................................................................................... 21 3.2. Stratégiai cél......................................................................................................................................................... 21 4. Stratégia ...................................................................................................................................................................... 22 4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz........................................................... 22 4.2. Prioritások ............................................................................................................................................................ 22 4.3. Beavatkozások...................................................................................................................................................... 24 5. Irodalom ...................................................................................................................................................................... 26
1. A turizmus jelentősége A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete. A turizmus egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ GDP-jéhez, és egyre nagyobb mértékben vesz részt a foglalkoztatottságban is. A WTO előrejelzése szerint a jövőben várható turisztikai forgalom erősödésének következtében a turizmus gazdasági ereje tovább fog nőni (WTO 2009). Magyarországon a turizmus 5,9 %-al járult hozzá az ország GDP-éhez, és a foglalkoztatottak 8,4%-a dolgozott a turizmusban (MT Zrt 2010). A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk, 3
hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002). A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes, és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás P. 2010). A sikeres turizmus megteremtéséhez semmi esetre sem elegendő, ha egy-egy ország bővelkedik természeti és kulturális vonzerőkben, ezek ugyanis önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt. A turizmusfejlesztés sikertelenségét gyakran az okozza, hogy elsősorban az egyes vonzerők attrakcióvá fejlesztésére koncentráltak, nem fordítva elegendő figyelmet a vonzerő termékké alakításához nélkülözhetetlen komplex fejlesztésre, illetve a megfelelő turisztikai imázs kialakítása és menedzsmentje. Ez annyit jelent, hogy a turisztikai fejlesztések során a vonzerő (attraction) fejlesztése mellett a desztináció megközelíthetőségére (access), a szálláshelyekre (accomodation) és a hozzáállásra (attitude) is figyelmet kell fordítani (MTRT, 2005).
2. Helyzetértékelés Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010). A területen a lehetőségekhez képest szerény turizmus valósul meg. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az országos és a megyei tendenciákkal is. A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani.
2.1. A terület turisztikai jelentősége Az INNOAXIS projekt területei turizmus szempontjából korábban sem tartoztak, és most sem tartoznak Magyarország és Szerbia leglátogatottabb desztinációi közé. A turistaforgalom legnagyobb része Magyarország területén belül főként a főváros környékére és a Balatonra koncentrálódik. A rendszerváltás előtt a Dél-alföldi régióba, csakúgy, mint Magyarország egészére, a vendégek többsége a volt szocialista országokból érkezett. A rendszerváltásig a fő küldő országok: Németország, a volt Szovjetunió országai, Jugoszlávia voltak. A Dél-alföldi régióba elsősorban Jugoszláviából és Romániából érkeztek a vendégek, viszont a 90’-es évek után jelentősen visszaesett a számuk. Jugoszláviában más volt a helyzet, hiszen a jugoszláv állampolgárok utazhattak nyugatra is akár (Gulyás 2010). A rendszerváltás után megnyíló határok következtében jelentősen lecsökkent a kelet-európia országokból Magyarországra látogatók száma, viszont nyugatról egyre többen érkeztek. A kezdetei, néhány évig tartó élénk kereslet azonban hamarosan kifulladt. 4
Szerbia az elmúlt tizenöt év politikájának köszönhetően elvesztette összes tengeri kijáratát, és ezzel - magától értetődően - a tengerparti turisztikai övezeteket is. Az elmúlt ötven évben éppen az Adriai-tenger közelsége miatt fejlesztették csak nagyon alacsony szinten a szerbiai belföldi turizmust. Vajdaságban az elmúlt évtizedekben a turizmust elsősorban a vadász-, gyógyfürdő- és kis mértékben a városokat látogató, kulturális jellegű turizmus jelentette. A Szerbiába érkező vendégek legnagyobb arányban a volt jugoszláv köztársaság egykori tagállamaiból érkeznek: Bosznia-Hercegovinából, Makedóniából, Szlovéniából, Horvátországból. Az Olaszországból érkezők elsősorban a jó vadászlehetőségek miatt keresik fel Szerbiát. A két ország turisztikai kapcsolatokat jelentősen meghatározta, hogy a Jugoszláviában kitört dél-szláv háború következtében az ország elszigetelődött és gazdasági teljesítménye is nagymértékben csökkent. Ez jól jellemzi, hogy 1990-ben a Dél Alföldi régióba érkező összes vendég 7,1%-a és a vendégéjszakák számának 3,8%-át köthető a jugoszláv vendégekhez, addig 2008-ra 1% alá csökkent a jugoszláv utódállamokból érkezők száma, és 0,5% alá a Szerbiából érkezők száma (Gulyás P. 2010). A Szerbia és az Európai Unió közötti 2003-ban bevezetett vízumkényszer 2009. évi eltörlése következtében megnövő turistaszámból a Dél-alföldi régió profitálhat a legtöbbet. Az utóbbi években ismét kezd megerősödni a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok felelevenítése, kiépítése. 1997-ben jött létre a DKMT (Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégió), amelyet a térség turizmusának egyik meghatározó tényezőjének tartottak. Az euroregionális együttműködés keretein belül 4 tematikus utat is kidolgoztak (termál, ipari műemlékek, szecesszió, folklór). Az útvonalak promócióját többnyelvű kiadványok, térképek segítik. Szükség lenne azonban az utakat működtető, programokat és turistacsoportokat szervező szervezetre. A Phare CBC programok keretein belül is történtek lépések a határ menti térségek turizmusának fejlesztésére (pl. E7 európai hosszú távú vándorút Csongrád megyei szakaszának kiépítése, továbbá a határon átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, egy határ menti kézműipari adatbázis létrehozása). 2009 szeptemberében megalakult a kormányközi gazdasági együttműködés bizottság turisztikai munkacsoportja, amely lehetőséget ad a két ország turisztikai kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a turisztikai együttműködésre (Gulyás P. 2010). A gazdasági válság idején, amikor a turisták kevesebb pénzből szeretnék megoldani az utazásaikat újra felértékelődnek a meglévő szomszédos országok közötti turisztikai kapcsolatok, és újabb célterületek, turisztikai termékek kerülhetnek a fókuszpontba (Gulyás P. 2010).
2.2. A terület turisztikai kínálata 2.2.1. A terület turisztikai vonzereje A turizmus kialakuláshoz egy adott területen elengedhetetlen a vonzerők jelenléte. Az INNOAXIS projekt által lehatárolt területre nem esik sem olya természeti, sem olyan kulturális vonzerő, amely jelentős nemzetközi forgalmat tudna generálni. A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége (1. táblázat) azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb korosztály és a kisgyerekes családok. TURISZTIKAI KINÁLAT Fürdők Gyógy- és Wellnessturizmus
1. táblázat. Területi vonzerőleltár TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK Magyarkanizsa: gyógyfürdő, reumatikus megbetegedések, postoperativ rehabilitáció, wellnes Ada: Orlovacsai gyógyfürdő - üzemen kivül Topolya: gyógyfürdő (üzemen kivül) Zombor: Bezdáni gyógyfürdő, Svetozar Miletic gyógyfürdő (üzemen kivül) Apatin: Junakovic Banja - gyógyfürdő Kula: Razvala - gyógyforrás Kiskunmajsa: Jonathermál fürdő – határon túl is ismert Kistelek: Gyógy- és élményfürdő Kiskunhalas: jódtatralmú gyógyvíz, Sóstó (fürdés, horgászat) Balatonszállás: magas hőfokú termálvíz Tompa: magas hőfokú termálvíz Kelebia: magas hőfokú termálvíz Zsana: magas hőfokú termálvíz Mórahalom: gyógy és wellness-központ Szeged: Anna fürdő (gyógy – és wellness központ), Napfényfürdő, sport uszoda
5
Rendezvények
Vadász turizmus Halász turizmus
Dávod: termálfürdő Nagybaracska: termálfürdő Magyarkanizsa: Festival Tiski cvet /Tiszavirág fesztivál, Modern tánok gyermekfesztivál, Jazz fesztivál, Nemzetközi horgásztalálkozó + 24 mega rendezvény + 23o egyébb rendezvény Csóka: Csókai kultúrnapok, dobosok fesztiválja, költők estje Zenta: amatőr szinháztalálkozó, Zentai napok, hagyományőrzők találkozója, a Tiszai strandnapok, álarcosbál, Zentai művésztelep Festival amaterskih pozorišta Ada: arató napok, Moholyi strandnapok, nemzetközi és országos kutyakiállitások, nyelvésznapok, Novak Radonjic festői napok, énnekkarok versenye, fúvüs zenekarok versenye, régi mesterségek kiállitása, Gulyásfesztivál Szabadka: Duzsijanca - új kenyér ünnepe, Interetnó fesztivál, bornapok, Etno fest, Európai filmfesztivál - Palics, Nemzetközi gyermekszinháztalálkozó, könyvkiállitás, Trenchtown, Summer BP Topolya: Tolerancia kamp, zobnaticai lovasjátékok, nemzetközi kutyakiállítás, a Topolya expo - vásár, mézkarnevál, sörnapok, festői napok, Topolyai napok, bográcsfőzőversenyek, úszómaraton, kézimunkakiállitások Nagybecskerek: Mamutfest, Dani ludaje - tök napok, Tucanijada - Húsvéti tojástörő verseny, Gusanijada, erősember verseny Novi Kozarciban Zombor: Zomori nyár, Zombori bogrács, Bodrog feszt, ügető lóverseny, folklórfesztivál Kljajicevón, nemzetközi tslálkozü Citroen kedvelőknek, fijákerfesztivál, Bunjeváci préló, Stapári fesztivál - Első Szerb harmonikás Vajdaságban, az új kenyér ünnepe, Interfer, Zombori zenés esték, nyári tudbaltorna, falunapok, vásárok Kula: Amatőr szintársulatok országos fesztiválja,''Jesen stize dunjo moja"' - zenei rendezvény, ''Bulka''- gyermekirók fesztiválja, "Famus" - zenei fesztivál, "Petar Riznic Djala" emléknapok Szabadka: kiállitások, konferenciák Topolya: Topola-expo Zombor: Moto kiállitás, Nemzetközi méhész kiállitás Kiskunhalas: Halasi Lovasnapok, Halasi Hetek, Szüreti Fesztivál Kunfehértó: Kunfehértói Nyár Szőreg: Szőregi Rózsafesztivál, Búcsúfesztivál Szeged: Szabadtéri Játékok, Mezzo Operafesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok, Kamionos Country találkozó, Szegei napok, borfesztivál, sörfesztivál, Tavaszi kulturális fesztivál, Őszi kulturális fesztivál. Baja, Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál Bajai Halfőző Fesztivál IV. Bajai Újbor Fesztivál Nagybaracska: halászléfőzőverseny Ópusztaszer: Hunniális Jánoshalma: Bográcsos ünnep Kiskunhalas: szüreti fesztivál Kéleshalma: Kakasfőző verseny Magyarkanizsa: Nagy kiterjedésű vadászterületek - Kapetanski rit, fácánnövelde, 5 vadászház, halászat a természetes élőhelyeken Törökkanizsa: Három vadászterület - Nagysziget, Vadászház Fility városrészben - 1ö fekvőhely, halászat a Tiszán, csatornák, termászetes és mesterséges tavak Csóka: Padeji erdő (vaddisznó), vadászterületek - Vrbica, Szanad, Ostojityeco, Nagyrét, Sujmos halastó - Zlatica, sólyommal történő vadászat, Tisza és a Zlatica folyók, csatornák, Holt Tisza Zenta: Zentai szállások vadászterület, Tisza, holtágak, nemzetközi horgászverseny Ada: Felső és Alsó rét vadászegyesületek, Tisza horgászeggyesület, erdő a Tisza partján, Budzsáki tó Szabadka: Palicsi tó, Ludasi tó, Szabadkai homok és Szabadkai erdő vadászterületek Topolya: vadászterületek, vadászegyesületek - Panonija, Zobnatica, Capriollo vadászotthon, fácánnevelde, rekreációs tavak, halastavak Nagybecskerek: Városi rét, Visoka greda, Gelija Star bare Livade vadászterületek, vadászegyesületek, Zlatica folyó, Duna-Tisza-Duna csatorna Zombor: Nyugat Bácska és Kozara vadászterületek, Bezdáni sporthorgászati terület, Kupuszinai sporthorgászati terület, Monostori holt Duna, Kraljevska prepelica - agroturisztikai központ, Beli dvor kávéház, Kronic - vendégház, Srbijasume közvállalat, Kolut halastó, madárlesek Apatin: Duna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum-, sporthorgászat - Svilojevói halastó-, öt vadászegyesület, Kruskovác, Apatini rét és Svilojevo vadászterületek Kula: Nagy-Bácskai csatorna vadászterület, gazdasági és sporthorgászat, Jarebica - vadászegyesület Óbecse: Tisza holtága (Gyöngysziget), Becsei szállások, Plavsa és Csik vadászterületek, Jaruge vadászterület – Törökbecse Kishegyes: Krivaja vadászterület Kiskunhalas: Sóstó – horgászat Hercegszántó - vadászat
6
Falusi turizmus, Nemzetiségi kultúra, hagyományok
Érsekcsanád- vadászat Bácsszőlős- vadászat Kunbaja- vadászat Szeged: Fehér- tó: Baja: Sugovica:Halászpart Magyarkanizsa: Tótfalu - 8o fekvőhelyes gyermekszállás, Kucora szállás . Horgos Zenta: Szállás - A gyümölcsök gyöngye, elszórt és csoportos szállások Ada: Nagypál szállás, szálláscsoportosulások - Sterijino, Hrasztov szállás Budzsáknál Szabadka: Majkin szállás, Rókatanya Topolya: Capriollo, Kátai tanya Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh egymás mellett élő nemzetiségek: szerbek, horvátok, németek, cigányok, székely betelepültek, „őslakos bácskai magyarok”, vajdaságból áttelepültek hungaricumok: szegedi paprikaőrlemény, halászlé, szalámi, makói hagyma, szőregi rózsa, szegedi papucs Gasztronómiai programok: böllérnap, paprikanap, pálinka-párlat bemutató, halászléfőző fesztivál Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh Kiskunhalas: halasi csipke Tápé: gyékényszövés Nemesnádudvar: sváb pincefalu
Bácsalmás: kékfestő műhely Szatymaz: barackpálinka, baracklekvár Sport Rekreáció
Magyarkanizsa: Futbal stadion - 7oo férőhely, Partizán sportcsarnok - 5o férőhely, kajak klubb, horgászeggyesület, strand a Tisza mentén Törökkanizsa: Városi stadion, kosárlabda, kézilabda és focipálya, 15 sportklubb, kerékpár és sétaút a Tisza mentén Csóka: Asztalitenisz, sportpálya Zenta: Sportközpont, pályákkal, uszodával, Ifjúsági sportjátékok, tekeverseny, Vilenyák fijákerklubb, modellezők versenye, sakkbejnokság Ada: nyilt uszoda, Sportközpont, sárkányrepüllő és kisrepüllő felszállópálya, Kobra motorklubb motorostalálkozók Szabadka: Spotcsarnok, kosárlabda, kézilabda, röplabda klubb, tenisz klubb, úszó és vizilabda klubb, városi stadion - jégkorong, korcsolya, gimnasztika, asztalitenisz klubb, kerékpárklubb, küzdősportok, futbalegyesület, skvos klubb Topolya: Kissportok csarnoka 4 teremmel (küzdő sportok, asztalitenisz és két sakkterem), tornatermek, tekepálya, teniszpálya, kézilabda és röplabdapálya, városi stadion, futbal, kézilabda, kosár és röplabdaklubb, asztaliteniszklubb, szabadtéri medencék - Topolya (üzemen kivül), Bajsa, Bácskossuthfalva, versenytáncklubb, strand Nagybecskerek: sport és rekreációs komplekszum - Staro Jezero (Jezero sportközpont, Blandas park, Lovac étterem) Sombor : Mostonga - sportközpont, Sokolski dom - sportközpont, Mostonga uszoda, városi strand, Csonoplyai tó, teniszpályák, repüllőtér - ejtőernyőzés, városi stadion, Radnicki - futbalklubb, fitnesz központ, Lemes ring - motoros versenyek, lóversenypálya és lovasklubb Apatin: Duna - nautizmus, hajókirándulások, kajak utak, hat godbalpálya, öt teniszpálya, gyalogút, 4o km hosszú kerékpárút, trim út, sporthorgászat, Zelena glava (zöld fej) - turisztikai park éteremmel, bungalókkal, kampal, hét csárda - Vagon csárda, Zlatna kruna csárda, Pagos csárda, sportklubbok, sportterepek. Három kerékpártúra: Apatin-Kupuszina-Apatin, Apatin-Kucka-Apatin, Apatin-Backi Monostor-Apatin i Apatin-Sonta-Apatin. Kula: Nagy-Bácskai csatorna, Sport és vidámpark - teniszpályák, kosárlabdapálya, kateringpálya-, Rekreációs központ (üzemen kivül), fodbalpályák, nyitott uszoda
Szeged: sportuszoda és uszoda, kajak-kenú bajnokságok, Arheológiai lelőhelyek/történelmikultúr értékek
Magyarkanizsa: Velebit arheológiai lelőhely, Óváros, Kárász kastély, földvárak, Kurgáni sirok - 5ooo évesek, Halász tér a bronz korból Törökkanizsa: Bair II, Prkos és Majdan arheológiai lelőhely, Supler kastély, Szerb praviszláv templom - sv. Arhangel Gavrilo Törökkanizsán és Obility faluban, Katolikus tamplom, Szervijszki kastély, Kolostor - 12 század Majdán helységben Csóka: Csóka arheológiai lelőhely Horgos: Kamarás arheológiai lelőhely, Kárász gróf kastélya Csóka: kastélyok - Csóka, Padéj, szentélyek - Csóka, Szanád, Crna Bara, arheológia lelőhelyek - Stari
7
vinogradi, Okruglica, Kerabara Zenta: óváros, Szerb pravoszláv és katolikus temlomok, tűzoltóotthon, Zenati gimnázium, városháza, Stevan Sremac emlékháza, városi múzeum Ada: Szerb pravoszláv és katolikus templomok Szabadka: Biserna obala - Nosa és Ludas - Budzsák arheológiai lelőhelyek, Rajlh palota, óváros, Irók tere - Danilo Kis, Géza Cat és Artur Munk szobrai, szökőkutak - Zöld és Kék szökőkút Zsolnai kerámiából, Népszinház, gyermekszinház, Kosztolányi Dezső szinház, városi múzeum, óváros, Rajhl kastély városháza Topolya: Zákó kastély Bajsán, Kráj kastély, Pannónia kastély, 9 műemlék, 40 előzőleg védelem alatt álló múemlék, 27 régészeti lelőhely, 23 köztéri emlékmű és 30 épület, melyek védelmét iratanyaggal irányozták elő, Községi Művelődési Ház, Galéria – Városi Múzeum, Népkönyvtár, Lovasmúzeum, Kovácsmúzeum, Állandó művésztelep és galéria Zobnaticán, bajsai múzeum - tájház, Topolyai tájház, Kovács-bognár műhely, szélmalom, várkastély Krivaján Nagybecskerek: Mokrin és Gradiste arheológiai lelőhely, óváros, Andor Karácsonyi gróf kastélya Novo Milosevón, Djure Jaksic emlékház Srpska Crnjában, lóerőmeghajtású szélmalom, szinház, népkönyvtár, történelmi arhivum, Terra - kőpzőművészeti központ, kulturközpont, lómeghajtású, szárazőrlésű malom, Szerb pravoszláv és katolikus tmplom Rusko Selo-ban Zombor: Gyöpföld arheológiai lelőhely Doroszló, Mostonga arheológiai lelőhely - Odzaci, óváros, Kolut és Bacsmonostor arheológiai lelőhelyek, Redl kastély Rasztinban, Csűr Staparon, Baba puszta Aleksa Santicban, Semze Kljajityevón, Vamose Bacski Monostoron, Fernbah kastély Aleksa Santic településen, etno gyűjtemények - Doroszlón, babagyűjtemény Bacski Monostoron, dohány múzeum Telecskán, hagyományos kézművesség - Stanisic galéria, Art galéria, Knez művészeti műhely, Novitet selyemgyár Bezdánban, templomok, kolostorok, városi múzeum, szinház, Milan Konjovic, Laza Kostic galériák, Laza Kostic emlékház, középkori lelőhely - Botrány, zentai csata - Franc Ajzenhut hires festménye a polgármesteri hivatalban Apatin: városháza, zsinagóga, katolikus templom,, általános zeneiskola épülete, szerb pravoszláv templom, falusi szakrális épületek Szontán és Kupuszinán, etno tárlat Prigrevicán és Kupuszinán, kultúrközpont - Meander galéria, mozi, könyvkereskedés, amatőr szintársulat, kreativ műhely, kultúrközpont a Rrma településen Kula: Kula arheológiai lelőhely, Kultúrközpont, városi Népkönyvtár Óbecse: Matejszki brod arheológiai lelőhely Törökbecse, Dundjerszki kastély, óváros kunhalmok Gorzsa:7000 éves falu leletei Kökénydomb: 7000 éves falu leletei Kopáncs: 7000 éves falu leletei Dorozsma: szélmalom Ófölddeák: Kiszombor Ópusztaszer: nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri Néprajzi Múzeum, Világmagyarok hajlékában, Árpád vezér emlékműve , szoborkert Baja: Szentháromság tér, ferences templom, Szent PáterPál templom, szerb „nagya“ templom, Nagy István városi képtár, Türr István múzeum, „bajai paneton“, Bátmonostor: bencés monostor feltárt romajia, helytörténeti gyűjtemény Bácsalmás: katolikus templom, nemesi kúriák ( Causcher palota, Urlich palota, stb) Ksikunhalas: műemlékmalom, klasszicista-korairomantikus zsinagóga, városháza, Thorma János Múzeum, Szilárdy Galéria, Gyűjtemények háza, Vadászati kiállítás, Virágh Kúrria, Csipkeház, Jánoshalma: bormúzeum, Felső-Bácskai Mműmalom Kiskunmajsa: római katolikus templom Szeged: városháza,Rreök-palota. zsinagóga Széchenyi tér szobrai, a Hősők kapuja, Fogadalmi templom ( a Dóm), Dömötör torony, görögkeleti ttemplom, Hungária-ház, Nemzeti Emlékcsarnok, Fekete-ház, Kass Galéria, Közművelődési Palotában, Szegedi nemzeti Színház, Vár, Havi Boldogassszony temploma, Frences kolostor, Fűvészkert
8
Természetes élőhelyek/rezervátumok
Magyarkanizsa: Tiszavirágzás, Szelevényi puszták, Kamaras - természeti park, Kis Tisza területe Törökkanizsa: Túzok élőhelye Csóka: Túzok élőhelye, Padéji erő, holtágak Zenta: Tisza partvidék, Csik ér völgye, Keresztesi halastó, Pana és Batka holtágak Ada: Budzsák tó Szabadka: Szabadkai erdő - regionális park, Palics - természeti park és rezervátum, Ludasi tó és Szelevényi puszta- szpeciális természeti rezervátum, Szabadkai puszta - kiemelt jelentőségű terület. Palicsi tó Topolya: Topolyai park, Krivajai régi park – kertépítészeti műemlék, Zobnaticai mezőgazdasági birtokon lévő regionális park és erdősített park, a Pannóniai természeti park és rezervátum, Kocsányos tölgy Bácskossuthfalván – természeti műemlék, Krivaja folyó, Zobnaticai tó, viztározó tavak Bácskossuthfalva, Pacsér, Svetityevó Nagybecskerek: Velika droplja - szpeciális természeti rezervátum, Zlatica folyó, holt Tisza, DunaTisza-Duna csatorna Zombor: Monostori rét, Duna, Plazovic, Mostonga (folyók), Duna-Tisza-Duna csatorna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum, arborétum a fernbah kastély körül, Miki állatkert, ökó tanterem - Baracska Apatin: Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum Kula: Mali Stapar - természeti szépség (Ipari örökség védelmi Tanácsa által kiemelt érték) Bezdán Verbász csatorna, Stapar - Kosancic csatorna, Bogojevo - Becse csatorna Duna-Dráva Nemzeti Park: Béda-karapancsai területei Kiskunsági Nemzeti Park (egyes részeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította) Szikes és homokpuszta növény és vadállománya Duna mentén kerékpárút Bácsalmás: Sóstó, Kígyósi-főcsatorna Kéleshalom: ősbórókás Szeged: Fehér-tó Baja: Gemenci erdő
Viziturizmus
Magyarkanizsa: Kikötő, téli kikötő lehetősége a Kis Tisza területén Zenta: kikötő, regatta, strand Ada: klubbkikötők Adán és Moholon, strandok Apatin: kikötő, kajakklubb, sporthorgászat Harkakötöny: Harkai-tó, zöldtuizmus Kunfehértó – a tó mellett 800 fős üdülő Bácsalmás: Sóstó
2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata Gyógy –és wellness turizmus A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Magyarországon a regionális és megyei koncepciók fejlesztéséi irányai között kiemelik. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben. A szóban forgó területen több település is rendelkezik magas hőfokú termálvízzel, amelynek egy részét már turisztikailag is hasznosították (pl. Kiskunhalas, Szeged, Mórahalom), míg más települések (pl. Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Zsana) még nem életek ezzel a lehetőséggel. A jövőbeni fejlesztések során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni fejlesztések minden esetben a már meglévő paletta kínálatának szélesítését jelentse, vagyis hogy csak olyan szolgáltatásokat hozzanak 9
létre, amelyek még nem találhatók meg a területen, hiszen ellenkező esetben a már meglévő, nehezen fenntartható fürdőkomplexumoknak újabb vetélytársat hoznánk létre. A Dél-alföldi termálklaszter több éve szoros kapcsolatot ápol a vajdasági fürdőkkel, főleg a Magyarkanizsán lévővel. 2007-ben egy Interreg projekt keretében alakult meg a vajdasági egészségturisztikai klaszter. 2007. augusztus 23.-án a Vajdaságban megalakult a Regionális Egészségturizmus Klaszter, melybe nem csak Magyarkanizsaiak tartoznak, hanem még hat község, Óbecse, Ada, Zenta, Szabadka, Topolya, Kishegyes területéről az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, gyógy intézmények, szállodák, vendéglők, oktatási intézmények. 32 taggal alakult, ami folyamatosan bővül. A megalakulást követően a Dél-alföldi Termál Klaszter együttműködési megállapodást írt alá a Regionális Egészségturizmus Klaszterrel. Azóta a két klaszter szorosan próbál együttműködni. Aktív- és ökoturizmus A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Természetvédelmi és tejvédelmi területekből sok van a térségben. A domborzati adottságok kedvezőek a kerékpártúrák, lovas túrák, gyalogtúrák kialakításához. Tanösvények kialakítása, túraútvonalak kijelölésére lenne szükség. A védett területeken a legkézenfekvőbb az ökoturisztikai termékek kialakítása, fejlesztése, amely elősegíti a térség természeti szépségeinek megismerését és megőrzését.
Lovasturizmus A terület magyarországi részén a lakosság jelentős része él ma tanyákon. A mai napig erősen megőrzött kun – és lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól való megkülönböztethetőségét is. A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó megközelítésmódra van szükség. Ehhez meg kell teremteni a lovas oktatást. A pályák kialakítása, a lovas programok szervezése (bemutatós, sétakocsikázás, lovas túrák, versenyek), a szállások megfelelő színvonalának kialakítása elengedhetetlen. A lovasturisztikia programok kiegészíthetnék a tanyasi-falusi turizmus kínálatát. Az igazi probléma ebben a turizmusformában, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná ezeket a lovas szolgáltatókat. A lovas turizmus viszont arra pont megfelelő, hogy a meglévő infrastruktúrán nem kell sokat fejleszteni, viszont megvan az a tulajdonság, hogy kevésbé a nyári szezonhoz kötött- szezonhosszabbító hatás. Hosszabb útvonalak kialakításával a határ két oldalát össze is kötheti. Szerbiában Zobnatica emelkedik ki lovas turisztikai kínálatát illetően. Vadászturizmus A Dél-Alföld nagy részén elég magas az erdősültség hányada (akár a 40%-ot is elkérhet, pl. Kiskunhalas térségében) és több 10 hektárnyit tesz ki a nádas területek is. Ez egy hagyományosan apróvadas terület, az őz mellett a gím- és dámaszarvasra, valamint a vaddisznóra vadásznak. Szerbiába vadászturizmus szempontjából vonzó célterületnek számít. Főleg a közeli országokból (elsősorban Olaszországból) érkeznek ide a vadászat kedvelői. A kevésbé szigorúan szabályozott és ellenőrzött vadászat vonzotta turisták Szerbia turistáinak jelentős szegmensét jelentik. Vízitrizmus A természetes állóvizek közül Kunfehértó emelhető ki, amely fürdésre is alkalmas, s amely mellett egy kemping kínál olcsó szálláslehetőséget. A tó a horgászturizmus berkiben is ismert tavak közé sorolható a kiskunhalasi Sóstó is. Szerbiában turisztikai szempontból a Palicsi-tó jelenti a legjelentősebb vonzerőt, amely már az 1920-as évek elején kiemelkedő turisztikai jelentőséggel bírt. A mai állapotában fürdőzésre már nem alkalmas, de a horgászok kedvelt helye. A Ludasi-tó, a Velebiti-tó és a Tisza további horgászlehetőséget nyújtanak Szerbiában. A Tiszán sétahajózás, motoros hajózás és evezős hajózás valósul meg, amely elsősorban a helyieknek nyújt rekreációs lehetőséget. A térség turizmusában nem kap megfelelő hangsúlyt a Tisza. Ennek megváltoztatásához a parti infrastruktúra (pl. hajóállomások, kempinghelyek) kiépítésére lenne szükség. Épített örökség és folklór Ez a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő speciális kulturális hagyaték jelenti, amely részben az épített környezetben, tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi 10
élethez kapcsolódik és jelenik meg a néphagyományokban és szokásokban. Ez a turisztikai termék azonban főleg a belföldi turisták érdeklődésére számíthat, hiszen a külföldiek kevésbé tudnak különbséget tenni az egymás mellett élő kultúrák hasonló vonásai között. A helytörténeti alkotóházak, gyűjtemények létrehozása növelheti a turizmus vonzerejét, valamint az identitástudatot is pozitívan formálja. A régi mesterségek felelevenítése (pl. kosárfonás (Kistelek, Ópusztaszer), fafaragás (Kistelek), szíjgyártás (Baks, Kistelek), fazekasság (Kistelek, Ópusztaszer), bognár (Csengele), csipkeverés, hímzés (Pusztaszer), szövés, csuházás) és átadása a turistáknak színesíti a hagyományokra alapozott turisztikai termékkínálatot.
Falusi turizmus Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen betudnak kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A gondot az jelenti, hogy a tanyák elhanyagolt állapotban vannak, rosszak az infrastrukturális adottságaik (pl. vezetékes víz hiánya). A rendezett falukép és a közbiztonság megteremtésé elengedhetetlen ahhoz, hogy a települések vonzó célpontjai legyenek az olcsóbb szálláslehetőséget és /vagy hagyományos életmód iránt érdeklődők számára. Rendezvényturizmus Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik. A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont. A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál) 2.2.3. A terület megközelíthetősége A vendéglátás és idegenforgalom is részben a tranzit helyzetnek köszönhetően fejlődött, különösen igaz ez az átutazó tranzitforgalomhoz kapcsolódó út menti szolgáltatásokra, amelyeket ebből adódóan az alacsonyabb kategóriájú szállások, éttermek, töltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, illemhelyek jellemzenek). Azonban nagy problémát jelent, hogy a meglévő szolgáltatások alacsony színvonalon maradtak és nagy különbségek jellemzik e tekintetben a térséget. A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása évek óta nem történt meg, aminek következtében a 2 órás út ma már 3 órásra nőtt. Szegedre viszont óránként vannak vonatok Budapestről. Az M5-ös autópálya megépítése sokat javított a megközelíthetőségen. Azonban a településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát nehezíti a határok megléte. A Horgos-Röszke és a Kelebija-Tompa határátkelőket tehermentesítik a Dala-Tiszasziget és a Bácsalmás-Bajmok is. Az utóbbiak azonban nem üzemelnek teljes nap, csak időszakosan tartanak nyitva. Szerbiában a Magyarországról Röszkei határátkelőn át érkező forgalmat egy félig kész, jelenleg is épülő autópálya továbbítja az ország belseje felé. A két ország közötti átjárhatóságot az is nehezíti, hogy a határon feltorlódó tömegek (főleg a vendégmunkások ünnepek körüli hazalátogatásának idején) gyakran több órásra (akár 2-3 vagy 4 órásra) is növelhetik a várakozási időt. A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán nem valósul meg rajtuk. A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de további fejlesztésükre lenne szükség – nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége.
11
2.2.4. A terület szálláshelykínálata A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal (2. táblázat). Erre az 5 évre is az jellemző, hogy jóformán semmiféle változás nem történt a szálláshelyek számát illetően. 1999-hez képest 2000-ben már Kishegyes és Ada községeiben is van már igénybe vehető szálláshely. Szabadka, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Törökkanizsa, Kúla és Zombor községeiben pedig bővült az addig meglévő szálláshelyek kínálata. 2000-től kezdve azonban éveken keresztül semmiféle változás nem történt ezen a téren, 2004tőlpedig a megfelelő adatok hiányában nem tudjuk, hogy hogyan alakult a szálláshely kínálata. Magyarországon ezzel szemben minden kistérségben változik a szálláshelyek száma. Az évről évre történő változás végeredményeként a Bajai kistérségben történik jelentősebb változás, ahol az 1999-es állapothoz képest 2007-re a szállásférőhelyek 60 %-a megszűnt. Bácsalmás kistérségében kismértékű csökkenés, a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai és a Kisteleki kistérségekben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a szálláshelyek számának növekedésében. A szálláshelyek száma a Szegedi és a Mórahalmi kistérségben volt a legmagasabb ütemű. Amíg í Szegedi kistérségben 1999 és 2007 között mintegy 44%-al nőtt a szálláshelyek száma (ez mintegy 5376 férőhelyet jelent), addig a Mórahalmi kistérségben megháromszorozódott a szálláshelyek száma (azaz 2007-ben már 606 férőhely van a kistérségben). 2. táblázat. A terület szállásférőhelyeinek száma (1999-2007)
Topolya
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
252
252
252
252
252
n/a
n/a
n/a
n/a
Kishegyes
0
14
14
14
14
n/a
n/a
n/a
n/a
Szabadka
547
584
672
766
766
n/a
n/a
n/a
n/a
0
57
57
57
57
n/a
n/a
n/a
n/a
Magyarkanizsa
306
340
340
340
340
n/a
n/a
n/a
n/a
Nagykikinda
178
233
233
233
233
n/a
n/a
n/a
n/a
Törökkanizsa
23
44
44
44
44
n/a
n/a
n/a
n/a
Zenta
110
110
110
110
110
n/a
n/a
n/a
n/a
Ada
Csóka
0
0
0
0
0
n/a
n/a
n/a
n/a
Apatin
198
198
198
198
198
n/a
n/a
n/a
n/a
Kúla
82
130
130
130
130
n/a
n/a
n/a
n/a
Hódság
55
55
55
55
55
n/a
n/a
n/a
n/a
Zombor
190
200
240
240
240
n/a
n/a
n/a
n/a
Bajai
3744
3676
3638
3228
3096
3042
2752
2800
1540
37
30
30
30
16
16
20
22
22
Kiskunhalasi
1544
1531
1581
1530
1493
1474
1554
3098
1585
Kiskunmajsai
669
836
856
998
923
958
1005
1068
854
Jánoshalmai
28
28
25
28
28
0
0
0
6
Kisteleki
815
866
934
986
667
798
535
521
808
Mórahalmi
202
208
201
265
757
785
873
487
606
12551
12141
12985
14516
17373
15374
14558
17614
Bácsalmási
Szegedi 12238 Forrás: KSH T-STAR
Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében (1. ábra) a magyarországi kistérségek szállásférőhelyek számát illetően kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra 50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén 10-30 szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa községe tér el, ahol 1000 lakosra 30-40 férőhely jut.
12
1. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2003)
Forrás: KSH T-STAR
13
2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható. Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged, Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el) töltenek el a célterületen. A hétvégén megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője. A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a vendégéjszakák 55%-át). 2007-ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan elhagyják a területet (MTRT 2008). Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs). A vendégek számát illetően a szerbiai oldalon 1999 és 2007 között általánosnak mondható a vendégek számának növekedése (3. táblázat). Szabadka, Magyarkanizsa, Kikinda, Ada és Zobor községében a legjelentősebb mértékű a növekedés. Jellemző, hogy amíg 1999-ben Ada, Csóka és Kishegyes községébe sem érkezett egyetlen turista sem, addig 2007-ben ezen községek mindegyike fogad már vendégeket (2. és 3. ábra). Ezzel szemben a Magyarországi oldalon 1999-ben csak a szegedi és a bajai kistérségbe érkezett 20 000 főnél több turista (2. ábra). Mórahalom ekkor még kevesebb, mint 3000 vendéget fogadott évente. 2007-re a Szeged Kistérség közel 14 000 fővel több vendéget fogad, amely ahhoz vezet, hogy megőrizte vezető pozícióját. Ez idő alatt Mórahalomi kistérség viszont megháromszorozta vendégeinek a számát, és 2007-ben már több mint 7000 turistát fogad. 3. táblázat: A vendégek számának alakulása (1999-2007) 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
3832
6448
5936
6461
4359
2835
3516
2278
3223
Kishegyes
0
433
210
181
207
151
99
98
70
Szabadka
20961
27376
41512
42109
36364
32124
42097
45959
59689
Topolya
Ada
0
539
735
710
1043
974
1230
1167
1451
Magyarkanizsa
9769
10848
11416
10054
8896
10275
13116
13630
16906
Nagykikinda
8659
9879
10202
9340
9203
8797
8569
7758
11657
Törökkanizsa
366
929
1599
1058
264
0
0
341
581
Zenta
3876
4708
3564
3759
3865
3732
3246
3799
1806
Csóka
0
0
0
0
0
0
0
406
920
Apatin
4893
5269
5901
8301
6932
7253
7025
6750
10636
Kúla
963
2387
2586
2806
3220
2991
2270
2231
2241
Hódság
1166
1137
890
354
0
0
0
0
0
Zombor
7804
8920
9896
11953
10297
11074
10814
12041
12770
Kisteleki
5591
6162
6870
6680
7403
9867
12272
8895
10266
Mórahalomi
1452
2418
4053
1454
4021
3978
6255
5903
6141
128632
120884
124028
124777
132026
133093
141505
139394
142599
654
799
807
509
896
448
406
392
643
21848
17817
20146
20990
22563
20840
23176
19849
16199
Jánoshalmi
198
232
427
211
236
68
0
0
0
Kiskunhalasi
8979
7344
7902
7171
7030
6763
9687
8965
10843
Kiskunmajsai 13894 Forrás: KSH, T-STAR
12219
12272
15453
17275
18073
19343
18084
17584
Szegedi Bácsalmási Bajai
2. ábra. A külföldi vendégek száma (1999)
14
Forrás: KSH, T-STAR 3. ábra. A vendégek száma (2007)
Forrás: KSH, T-STAR
A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban belföldiek. A 326 225 vendég közül 81 929 fő származott külföldről, azaz a vendégkör 25,1 % (4. ábra). Bácsalmási és a Kiskunhalasi kistérségekben, valamint Szerbiában Hódság és a Kishegyes községeiben nagyon kis számban 15
vannak jelen a külföldi vendégek (ha egyáltalán jelen vannak). A legtöbb külföldi vendég (mintegy 40.000 fő) a Szegedi kistérségbe érkezik. A külföldi vendégek 30 % feletti részesedése a vendégkörből a Szerbiában Topolya, Szabadka és Kúla községeiben, a magyarországi oldalon pedig csak a Szegedi kistérségben valósul meg. 4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007)
Forrás: KSH T-STAR
1999
4. táblázat. A külföldi vendégek száma (1999-2007) 2000 2001 2002 2003 2004
2005
2006
2007
218
546
727
828
579
467
569
407
1158
Kishegyes
0
8
0
0
7
8
11
9
0
Szabadka
1910
2781
4210
7300
5656
7207
9382
8936
11286
0
66
291
229
534
527
548
667
780
Magyarkanizsa
178
104
95
163
312
610
1299
1743
2573
Nagykikinda
664
758
882
1120
1050
1117
2223
1936
3187
Törökkanizsa
0
120
215
225
41
0
0
64
145
Zenta
222
336
440
545
540
668
521
879
470
Csóka
0
0
0
0
0
0
0
94
157
Apatin
586
704
740
852
650
860
729
725
2322
Kúla
75
295
574
683
696
797
1067
789
764
Hódság
182
19
26
12
0
0
0
0
0
Zombor
633
907
1536
830
1025
997
2261
2319
2941
Kisteleki
2651
2727
2928
3603
3811
5115
5334
2612
2994
Mórahalomi
610
793
859
249
1119
1166
1284
621
978
42204
38238
38910
40256
37154
41367
40015
40043
43925
44
43
31
0
0
0
0
0
0
6881
5607
5839
5607
5212
5275
4316
4409
3825
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Topolya
Ada
Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi
16
Kiskunhalasi
2354
1697
1594
1643
1608
1723
2813
2326
2527
Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR
3240
3057
3558
4141
2325
2424
2104
1654
1897
5. táblázat. Belföldi vendégek száma (1999-2007) 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
3614
5902
5209
5633
3780
2368
2947
1871
2065
Kishegyes
0
425
210
181
200
143
88
89
70
Szabadka
19051
24595
37302
34809
30708
24917
32715
37023
48403
0
473
444
481
509
447
682
500
671
Magyarkanizsa
9591
10744
11321
9891
8584
9665
11817
11887
14333
Nagykikinda
7995
9121
9320
8220
8153
7680
6346
5822
8470
Törökkanizsa
366
809
1384
833
223
0
0
277
436
Zenta
3654
4372
3124
3214
3325
3064
2725
2920
1336
Csóka
0
0
0
0
0
0
0
312
763
Apatin
4307
4565
5161
7449
6282
6393
6296
6025
8314
Kúla
888
2092
2012
2123
2524
2194
1203
1442
1477
Hódság
984
1118
864
342
0
0
0
0
0
Zombor
7171
8013
8360
11123
9272
10077
8553
9722
9829
Kisteleki
2940
3435
3942
3077
3592
4752
6938
6283
7272
Mórahalmi
842
1625
3194
1205
2902
2812
4971
5282
5163
86428
82646
85118
84521
94872
91726
101490
99351
98674
610
756
776
509
896
448
406
392
643
14967
12210
14307
15383
17351
15565
18860
15440
12374
Jánoshalmi
198
232
427
211
236
68
0
0
0
Kiskunhalasi
6625
5647
6308
5528
5422
5040
6874
6639
8316
Kiskunmajsai 10654 Forrás: KSH T-STAR
9162
8714
11312
14950
15649
17239
16430
15687
Topolya
Ada
Szegedi Bácsalmási Bajai
A térségben eltöltött vendégéjszakák számának 22,9%.a köthető a külföldi vendégekhez. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 éjszaka. A belföldi vendégekhez köthető a vendégéjszakák 77,1%-a, amely 2,6 napos átlagos tartózkodási időt jelenet, amely kissé elmarad az országos 2,7 éjszakás átlagos tartózkodási időtől. 6. táblázat. Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007) 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
359
1172
2069
1569
1071
973
1286
796
2990
Kishegyes
0
8
0
0
7
8
11
9
0
Szabadka
3488
7119
8253
15401
9968
15031
18574
17912
26729
0
66
595
454
1257
1020
929
1189
1456
Magyarkanizsa
999
411
363
638
1386
2032
4522
5973
8638
Nagykikinda
1695
1995
2089
3168
3473
2609
6294
4139
10302
Topolya
Ada
Törökkanizsa
0
239
586
902
215
0
0
111
230
Zenta
310
724
1245
1092
1093
1287
922
3044
4461
Csóka
0
0
0
0
0
0
0
400
683
Apatin
3771
4703
4603
4255
3182
4327
3222
2552
8839
Kúla
121
599
1249
1359
2038
2232
3996
2122
2096
Hódság
5162
101
48
13
0
0
0
0
0
Zombor
672
1098
2693
1440
1835
1587
5732
5676
7991
17
Kisteleki
3224
3371
3241
4545
4300
5728
5951
4019
3999
Mórahalomi
677
845
1007
301
3098
4272
3968
1333
2695
69226
60082
57742
62727
59391
64237
67069
70037
73532
66
49
31
0
0
0
0
0
0
18013
16407
14571
12897
12604
12590
9485
9418
6960
Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6863
5396
5454
5613
5855
6483
9267
8259
7392
22656 Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR
25367
28652
26300
23352
22602
19662
16352
16607
7. táblázat. Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
2006
2007
7984
5177
5171
Kiskunhalasi
Topolya
13276
10860
12805
8433
5456
6284
Kishegyes
0
688
341
539
320
223
88
124
109
Szabadka
37864
46459
64390
51537
49064
57671
59113
58363
85805
0
473
584
1041
1543
1008
1156
740
1662
Magyarkanizsa
82998
103488
103064
99382
96088
101883
108066
99422
100366
Nagykikinda
28215
1946
36828
27695
28538
24681
18908
19299
29033
Törökkanizsa
1261
1767
3210
1213
395
0
0
444
1065
Zenta
11664
25744
13909
15106
20978
15601
8548
9084
5470
Csóka
0
0
0
0
0
0
0
1048
1804
Apatin
44403
53972
45240
52330
47668
49378
49279
35592
40529
Kúla
1302
3239
3181
3501
4102
3407
2010
2224
2676
Hódság
1395
2557
1222
638
0
0
0
0
0
Zombor
11444
17561
12635
16743
18230
19232
17633
19727
34779
Kisteleki
5605
5836
6664
5403
4973
10151
25487
10850
13148
Mórahalomi
1194
2154
4448
2313
6700
7199
12309
14251
13702
194845
163330
170409
166656
191981
183793
219871
219763
195466
715
811
1079
1167
1736
851
814
791
1328
33727
29233
32028
31389
36284
30297
33732
28539
20518
845
423
427
467
775
128
0
0
0
16765
14868
15876
13394
13777
12223
16651
14802
21791
34193 Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR
32457
30707
37381
48208
49290
52482
57978
51473
Ada
Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kiskunhalasi
18
2.4. SWOT összefoglaló 7. táblázat: A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők)
Gyengeségek (belső tényezők)
vonzerő (attraction) kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok multikulturális térség, nemzeti sokszinűség gazdag gyógy- és termálvízkészlet gazdag kultúrtörténelmi örökség hasonló adottságok a határ két oldalán folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával gazdag építészeti örökség a desztináció megközelíthetősége (access) kedvező földrajzi fekvés a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, BudapestBelgrád autópálya) EU-s utak kereszteződése a határ közelsége a szálláshelyek (accomodation) versenyképes árak hozzáállás (attitude) vendégszeretet erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió) hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus) a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és kiránduló turizmus) környezeti tényezők / egyéb közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte a két ország küldő területeinek különbözősége vállalkozó szellem jelenléte a turizmus törvényekkel való szabályozása
vonzerő (attraction) kihasználatlan turisztikai potenciálok kiegészítő szolgáltatások hiánya a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok elhanyagoltsága, kihasználatlansága ökológiai degradáció épített kulturális örökség pusztulása egységes turisztikai termékek hiánya tervnélküli építkezés, az egységes településképek megbontása a meglévő épületek karbantartásának, felújításának hiánya a desztináció megközelíthetősége (access) gyenge infrastrukturális ellátottság a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége helyi repülőterek hiánya a határátlépők nem megfelelő gyorsasága elriasztja az régióba készülőket a szálláshelyek (accomodation) hiányos vendégfogadási feltételek és szállásellátottság a meglévő szálláshelyek kihasználatlansága és újak kiépítése a szálláshelyek nem megfelelő minőségűek a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal küzdenek a létesítmények elavultsága alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága nem megfelelő kategorizálási (besorolási) kritériumok hozzáállás (attitude) a környezetvédelmi tudat hiánya gyenge turizmusmarketing turisztikai márka /imázs hiánya a turisztikai jelzőtáblák hiánya alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra szakmai szervezetek hiánya az információs technológia alacsony szintű alkalmazása a turizmusban az irányítás (management) kiforratlansága szakemberhiány környezeti tényezők / egyéb a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban a turizmus szezonális mivolta rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap) kismértékű turisztikai forgalom a turisták alacsony költése relatív alacsony devizabevétel stratégia hiánya a falusi háztartások bekapcsolódásáról a vidékfejlesztésbe
19
Lehetőségek (külső tényezők)
Veszélyek (külső tényezők)
vonzerő (attraction) a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt az alternatív turizmusformák iránti érdeklődés növekedése (vízi turizmus, sétahajókázás, foto szafari, vadászat, horgászat, falusi és ökoturizmus, kerékpártúrák, történelmi és kultúrörökség nyomában) a desztináció megközelíthetősége (access) EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok kiépítésére a gyorsforgalmi utak továbbépülése növekvő szállodahajó forgalom a Dunán útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő piacokhoz (pl. kerékpár) a szálláshelyek (accomodation) növekvő befektetői érdeklődés hozzáállás (attitude) a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek és egyének összehangoltabb tevékenysége regionális és helyi szinten a régió lakosságának jövedelemnövekedése elterjed a lakosság körében a második és harmadik utazások szokása központi támogatás egyes kínálatok mögé szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió) környezeti tényezők / egyéb a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák összehangolása az új környezetvédelmi törvény érvényesítése (Szerbia) EU-s források által nyújtott fejlesztési lehetőségek növekedése az EU és a szerbiai, valamint magyar lakosság idősödik, szabadideje, kereslete növekszik
20
vonzerő (attraction) nem alakul ki egy egységes imázskép a területről átutazók „tranzitfogyasztása” erősödik a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége csökken az országon belül a társrégiók kínálatának fejlesztés, kínálatduplázódás más térségek intenzívebb turizmusfejlesztése elvonja a keresletet a többi régió ismertsége promóciójuk révén erősebben nő a környező régiók árszínvonala átcsábítja a vendéglátás fogyasztóit a desztináció megközelíthetősége (access) az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés állami fejlesztése az információs struktúrába való elégtelen befektetés közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása (főutak fejlesztése) a szálláshelyek (accomodation) befektetések hiánya minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban hozzáállás (attitude) a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés kimaradása a fejlesztésekből túlzó várakozások a turizmussal kapcsolatban nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett „verseny” alakul ki vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia) változatlansága környezeti tényezők / egyéb a turizmus fejlesztési stratégiájának lassú végrehajtása eredménytelen környezetvédelem területi operatív programok hiánya
3. Jövőkép kialakítása A területi stratégiák keretet nyújtanak az adott területek célirányos fejlesztéséhez. A megfelelő stratégia kialakításához szükség van a problémák összefoglalására, illetve a terület jövőbeni pozicionálására. A jövőkép nagyvonalakban fogalmazza meg, hogy milyen jövőt szán a területnek, de részeltekbe menő prioritásokat és beavatkozásokat nem fogalmaz meg.
3.1. Turisztikai problémák A kedvező turisztikai adottságok ellenére számos probléma érhető tetten a régió területén. A legmarkánsabb turisztikai problémákat az alábbi problémafák foglalják össze: 1. A turisztikai termékek gyenge versenyképessége kevés a színvonalas az idegenforgalmi a meglévő szállás és szolgáltatások szolgáltatások és vendéglátóhely kiépületlensége termékek egyenetlen színvonala
a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal küzdenek
a turisztikai attrakciók nemzetközi és régión belüli ismertségének a hiánya
a turizmus összehangolt monitoringjának hiánya
2. A terület megközelíthetőségének nehézségei határok átjárhatósága (kevés határátkelőhely, a tranzitforgalom lassú áthaladása a térségben áteresztőképességgel a turisztikai szezonban) 3. Gyenge együttműködés Önkormányzatok között Köz- és magánszféra között a térségre vonatkozó beruházás hiánya marketing hiánya egységes arcukat hiánya
speciális turisztikai infrastruktúra hiánya (Tourinform iroda, utazási irodák, eligazító táblák, nyilvános WC hiánya. ) alacsony turistaszám rövid átlagos tartózkodási idő a kapacitások kihasználtsága
kevés az emléktárgyak száma
a turisták tájékozódását segítő információs táblák, turisztikai irodák, programkiadványok hiánya.
megközelíthetőségi problémák (autóutak beruházások hiányossága minősége, tömegközlekedés nehézségei)
Szerbia és Magyarország között gyenge a közös turizmusmarketing Kevés a közös fejlesztés, program
Turisztikai cégek között kevés közös kínálat
3.2. Stratégiai cél A feltárt problémák jól tükrözik az INNOAXIS terület turisztikai problémáit: A meglévő turisztikai attrakciók ellenére a terület kevés vendéget tud a térségbe vonzani, akik rövid időt töltenek el a térségben. Ebből kiindulva a stratégia cél megfogalmazásakor az alábbi jövőképet kell szem előtt tartani: Az INNOAXIS területét minden szinten az együttműködés jellemzi annak érdekében, hogy a jövőben közösen alakítsanak ki a már meglévő turisztikai attrakciókból programokat, programcsomagokat, amelyek minőségi élményt és szolgáltatást nyújtva a hosszabban itt tartózkodó vendégeknek. 21
4. Stratégia 4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz Szerbia számára fontos a turizmussal külföldről beáramló bevétel, ezért a szerb kormány is prioritásként tűzte ki a turizmus fejlesztését. Egy külföldi tanácsadó céggel kidolgoztatták Szerbia Turisztikai Fejlesztési Tervét, amely meghatározza a fejleszthető részeket, és stratégiát állít fel a fejlesztéshez. (Kistérségek életereje, Délvidéki fejlesztési lehetőségek, Regionális Tudományi Társaság, 2006, 221 oldal). A terv, figyelembe véve Szerbia természeti értékeinek és kultúrörökségének területi elhelyezkedését, négy területi turisztikai klaszterek létrehozását javasolja, amelyek közül Vajdaságot, mint a „vizekben gazdag pannon élvezet” jellemzi. Vajdaság turizmusának marketing stratégiája (Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina Vojvodina, Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009) és a Vajdaság Autonóm Tartomány gazdaságfejlesztési stratégiája (Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006) az előző dokumentumhoz illeszkedően Vajdaságot egységes területként kezeli Szerbián belül. Vajdaság turizmusának fejlesztését illetően legfontosabb teendőknek a szálláshelyek minőségi javításán túl, a Duna és a Palicsi tó kihasználatlan potenciáljainak hasznosítását, a gyógyfürdők minőségi javítását és új tematikus útvonalak és tervek kialakítását tartják. Magyarországon a hatályban lévő Turizmusfejlesztési Statégia 2005-2013 három turisztikai területet kíván erősíteni: az örökségturizmust, a gyógy és- és welnnesturizmust, valamint a konferenciaturizmust (MTRT 2005). Míg az utóbbi turisztikai termék csak kismértékben van jelen a területen (elsősorban a városokhoz köthetően, pl. Szeged, Baja, Szabadka), addig a másik két támogatott turisztikai termékekhez kifejezetten jó adottságokat találunk az szóban forgó területen. A Dél-Alföldi turisztikai koncepció és fejlesztési program többek között az egészségturizmus, valamint a kulturális és örökségturizmus fejlesztését tűzi ki célul ( Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési 2000), amely célok egybecsnegenek az INNOAXIS területének stratégiai céljaival is. Az Új Szévhenyi Terv az Egészségipari Program prioritásai között sorolja fel az egészségiparra épülő turizmus fejlesztését.
4.2. Prioritások A feltárt problémák megszüntetésére és a kívánt jövőkép eléréséhez az alábbi prioritáscsoportok jelentenek megoldást: 1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése Kínálatfejlesztés kínálat diverzifikálása Szállás minőségi szállás fejlesztése Vendéglátása minőségi étterem fejlesztése, kialakítása Költési szint költési szint növelése szabadidős programok megszervezésével, szuvenír termékek kialakításával Promóció a létre hozott turisztikai termékek promóciójának megszervezése Speciális turisztikai speciális turisztikai infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése infrastruktúra A terület turisztikai termékeinek fejlesztésekor termékcsomagok kialakításában kell gondolkodni. 1-1 attrakció, vagy 1-1 település csak néhány órára nyújthat programot a területre érkezőknek, vagyis önmagában nem generál elég nagy látogatottságot. Az új turisztikai termékek kialakításakor a térség adottságaira kell építeni, aminek következtében nem csak fenntarthatóbbá válik a turizmus, de a terület adottságainak kihangsúlyozása és eladhatóvá tétele megerősíti a térség egyediségét is. A fő turisztikai termékcsoportok mellé kellenek alprogramok is, amelyek minden időjárás és minden napszak esetére biztosítanak programkínálatot. 2-3 téma köré csoportosított útvonalak is kialakíthatók a területen, amelyek tematikus útvonalakként esetleg olyan helyszíneket is felfűzhetnek egy-egy útvonalra, amelyek önállóan nem jelentenének vonzerőt. (A DKMT tematikus útvonalainak bizonyos szakaszai az INNOAXIS projekt területén haladnak keresztül. A DKMT keretein belül kialakított útvonalakra a megjelentett promóciós kiadványok ugyan felhívják a figyelmet, de az utak tényleges felkeresése gyakorlatilag alig valósul meg.) E terület adottságaiból kiindulva az alábbi turisztikai termékeket kell fejleszteni: 1. Gyógy és- wellness turizmus gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése a gyógyhatású termálvízkincs rekreációs célú hasznosítása 22
2. Falusi turizmus a falusi turizmus programkínálatának bővítése (akár a lovasturizmus vagy a kerékpáros turizmus erősítésével) 3. Lovasturizmus lovardák, lovastanyák kiépítése 4. Ökotutrizmus (víziturizmus, horgászturizmus, kerékpáros turizmus) Tisza menti partok, holtágak ökoturisztikai fejlesztése vízi turisztikai létesítmények kialakítása (őrbódék, a vízi felügyeletet megszervezése) horgász programok kialakítása A Duna és a csatornák mentén, gátakon és az árvízvédelmi töltéseken belüli területeken: ökoturizmus kialakítása (vízi turizmus, természet megfigyelő turizmus gyalogos, kerékpáros, lovas turizmus) A vízi és a kerékpáros turizmus terén egyik legjelentősebb cél a Tisza bekapcsolása a turizmusban, amely ezáltal összeköttetést is teremtene a két ország között. Ehhez azonban szükséges a települések közötti kerékpárutak kiépítésére és a települések aktív részvétele is a szolgáltatásnyújtásban kerékpáros turizmus- kerékpárbérlési lehetőség megteremtése, ajánlott útvonalak kijelölése, térképes útikalauz készítése, kerékpárutak építése, a meglévők karbantartása gyalogos túraútvonalak kialakítása, felfestése (Duna és a Tisza mentén) 5. Rendezvényturizmus Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény (pl. falunap, vásárok, búcsúk) Ilyen rendezvények alkalmával természetesen a településre érkezők csak ritkán maradnak éjszakára is a településen, de a szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik. A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont. A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál) A turisztikai termék része az esztétikus tájkép és a rendezett településképi környezet is, amelynek megteremtése elengedhetetlen feladat, hiszen az idelátogató vendégek számára ez egy olyan érzékeny elem, amely nagymértékben befolyásolhatja, hogy a vendégek visszatérnek-e jövőben. Ennek érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket, pl. gondozott utcakép kialakítása, a higiéniai létesítmények és a parkolási feltételek megteremtésével. A turisztikai tájékoztatótáblák kihelyezése is az otthonosság és biztonság érzetét kelti a turistában. A turisztikai termék részét képezik a szállások is. A szállások tekintetében nagyon fontos lenne a szálláshelyek minőségének növelése, hiszen az utóbbi években megnőtt a konferencia-, fesztivál-, egészség- és sporturizmusban részvevők száma, akik az átlagosnál többet hajlandóak áldozni a minőségi szolgáltatásokra. A turisztikai termék promóciójára szintén nagy hangsúlyt kell fektetni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a magyarországi oldalon a Tourinform irodák (pl. Kistelek, Ópusztaszer, Baja, Szeged, Mórahalom) 2. A terület megközelíthetőségének javítása Megközelíthetőség lobbi a tehermentesítés, fejlesztések (híd, kikötő, vasút, hajó, busz) érdekében Határok átjárhatósága lobbi a fejlesztésekért Tranzitforgalom tranzitforgalom megállítása Infrastruktúra infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmányok, minőségi fejlesztések A terület megközelítés nagymértékben javulna az úthálózat fejlesztésével (pl. a gyorsforgalmi utak kiépítésével, a települések közti utak minőségének javításával). A kerékpárutak pedig nem csak a közlekedés könnyítése miatt lenne fontos, hanem a kerékpáros turizmus kialakításában is alapvető fontosságú. A határátkelőhelyek áteresztőképességének növelés (akár csak időszakosa, a turisztikai szezon idején) lerövidítené a várakozási időt. Erre azért is érdemes lenne már most felkészülni, mert Szerbia belépésével az Eu-ba megnőhet a forgalom. 23
3. Az együttműködés fokozása Önkormányzatok között tanulás, egységes információs rendszer, közös fejlesztések Köz- és magánszféra együttműködés, programcsomagok, befektetésösztönzés Szerbia és Magyarország eurorégiós és szolgáltatói szintű kooperáció között közös termékcsomagok, promóció vállalatok egymás közt szakmai szövetségek, termékláncok, termékcsomagok A települések turizmusát szervező szervezetek összefogása, valamint az együttműködés megteremtése az önkormányzatok és a vállalkozói szféra között megkönnyíteni a terület bekapcsolását az idegenforgalmi vérkeringésbe. Fontos lenne egy professzionális, szakmai szervezet létrehozása, amely összefogja és koordinálja a szakmai fejlesztéseket és tevékenységeket. Közös programszervezéssel és közös programtervezéssel megvalósítható lenne, hogy a programok ne egy időben legyenek egymásnak konkurenciát jelentve (pl. közös rendezvénynaptár elkészítése). Összefogással kiaknázható lenne a két ország eltérő küldő piacainak kölcsönös megismertetése a határ túl oldalán lévő attrakciókkal. A határ két oldalán zajló folyamtok könnyebben tetten érhetőek és nyomon követőek lennének, amennyiben a a határ két oldalán konzekvens adatgyűjtés folyna.
4.3. Beavatkozások A turisztikai fejlesztések során nem csak a turisztikai terméket kell fejleszteni, hanem a termékekhez szükséges, ahhoz szorosan hozzátartozó egyéb elemeket is. Biztosítani kell a megfelelő személyi, intézményi háttért, valamint a megfelelő infrastruktúrát is. Tehát minden egyes prioritás elérése az alábbi beavatkozási területek mentén valósulhat meg: 1. humán erőforrás fejlesztés 2. intézményfejlesztés 3. infrastruktúra fejlesztés 4. idegenforgalmi termékfejlesztés 5. értékesítés és promóció („marketing”)
24
8. táblázat PRIORITÁSOK 2. A terület megközelíthetőségének javítása
1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése
3. Az együttműködés fokozása
szakmai továbbképzés
humán erőforrás fejlesztés
az idegenforgalmi ismeretek megismertetése szükség van
idegen nyelvi kommunikációs készségek fejlesztése
desztinációmenedzsment humán erőforrásának szakképzése, továbbképzése
nemzetközi tapasztalatok megosztás – best parctice csere
Központi turisztikai adatbázis létrehozása Tourinform irodahálózat kiépítése, szélesítése
intézményfejlesztés
Testvértelepülések közötti kapcsolatok erősítése rendezvények szervezésével
Településrész revitalizáció
infrastruktúra fejlesztés
Vízi infrastruktúra Kerékpárút fejlesztés a helyi gasztronómia értékeinek beépítése a turisztikai termékekbe a régió saját imázsának megteremtése
idegenforgalmi termékfejlesztés
A regionális identitástudat fejlesztése Külföldi partnerekkel való együttműködés a termékfejlesztésben (pl. szállodaláncokhoz való csatlakozás)
a tranzit turizmus lassítása/megállítása a Tisza és a Duna összekötő szerepének turisztikai hasznosítása
összehangolt rendezvénynaptár települések közös turisztikai programcsomagjának kialakítása
Lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése
értékesítés és promóció („marketing”)
marketinganyagok létrehozása
közös térségi turisztikai kiadványok és tájékoztató anyagok kiadása, ezek minőségének javítása
egyedi arculat megteremtése és promocionálása
25
5. Irodalom A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000) A homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája 2009 Bácska Gyöngye Vidékfejlesztési Terv (2005): Bácska Gyöngye Akciócsoport Bácsalmási kistérség fejlesztési Koncepciója Bajai Kistérség Fejlesztési Koncepciója Bajai Többcélú Kistérségi Társulás Déli Napfény Hagyományörző Leader +Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Terve. DKMT Eurorégió Stratégiája. MTA RKK Békéscsabai Alosztály Gulyás P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai: In: Turizmus Bulletin volume:1-2. pp: 37-43. Jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója Kiskunhalasi Kistérség komplex területfejlesztési programja – helyzetelemzés és koncepció) 2005. GKI Gazdaságkutató Rt Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlseztési és környezetgazdálkodási programja. Helyzetértékelés – Koncepció – Operatív Program.(2006) VÁTI-RKK- Viziterv Consult Kft. Nagy G. (szerk.) 2009. Dél-Alföld. A Kárpát-medece régiói 10. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -
Dialóg-Campus Kiadó, Nagy I (szerk.) 2007 Vajdaság. A Kárpát-medece régiói 7. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -
Dialóg-Campus Kiadó, MTRT 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turizmus Rt., Budapest MTRT 2008: Turizmus Magyarországon 2007. MTRT 2010: Turizmus Magyarországon 2010. Puczkó L. – Rátz T. (2005) A turizmus hatásai. Aula Kiadó. Budapest. Szeged MJV Fejlesztési Koncepciója (2007): T.T.T. Városépítő település, Magas- és Mélyépítés Tervező Bt. Új Széchenyi Terv 2010 WTO 2009 Tourism Highlight A Vajdasági Autonóm tartomány Gazdaságfejlesztési Programja (2003) Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006. - Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina Vojvodina, Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009. - Moraca mr Slobodan: Strategija uspostavljanja i razvoja klastera u AP Vojvodini, Centar za konkurentnost i razvoj klastera - Strategija turizma Republike Srbije, drugi izveštaj, Strateški marketing plan, Horwath Consulting, Zagreb, 2006. - Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. godine. - Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju, preduzetništvo, mala i srednja preduzeća, Futura publikacije, Novi Sad, 2006. - A DKMT Eurorégió stratégiája, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet - Topolya község területi terve, Vajdasági városrendezési Intézet, Ujvidék, 2oo9 - Strategija ekonomskog razvoja opštine Subotica 2007-2011 - Strateški plan razvoja socijalne zaštite opštine Subotica, Subotica 2007 - Akcioni plan ekonomskog razvoja grada Subotica za 2008 godinu - Ada község fenntartható fejlődésének stratégiája 2o1o-1o19, Ada 2oo9 - Zenta község fejlesztési terve (2oo7-2o13) - Integrativni pln društveno-ekonomskog razvoja, Banat 2005-2007 - Doroszló község, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Doroszló, 2oo6 - Magyarkanizsa község fejlesztési stratégiája, Magyarkanizsa, 2oo5 Kupuszina, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Kupuszina, 2oo6 - Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju, preduzetništvo, mala i srednja preduzeća i Centar za strateška ekonomska istraživanja- „Vojvodina CESS“, Novi Sad, 2008 - Lokalna strategija održivog razvoja, Kikinda, 2009 - Strategija lokalnog održivog razvoja opštine Sombor, Sombor, 2007 - Strategija održivog razvoja opštine Kula, 2009-2010
26
