Világszenzáció! A szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelmően azonosított húsz rovásbetőt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival. Világszenzáció látott napvilágot a tegnapi nap folyamán, ám sem a Blikk, sem a Retekklub, sem a Telaviv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbeszabott régészeti felfedezés. A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz elıdeink, a mag (tudás) urai építették. A hüledezés keltı hír röviden ismertetve a következı: a szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelmően azonosított húsz rovásbetőt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival. Nemsokára talán megindul a rendkívüli izgalmat, s talán historikus paradigmaváltást hozó pontos vizsgálódás. Remélhetıleg nem fogják elhallgatni, eltüntetni a valós eredetünket ország-világ elé táró, kárpát-medencei életterünk ısiségét bizonyító táblákat és rovásmaradványokat a szélsıséges globális eszmeiség jegyében cselekvı fıideologizátorok csicskacsatlósai.
İseink legnagyobb fennmaradt csodája: a hun-magyar Nap Piramis Boszniában A monumentalitásával szemeket lenyőgözı Kínai Nagy Fal alig több, mint kétezer éves, a gízai piramisok még nincsenek ötezer évesek, s a Stonehenge kövei is csak maximum pár évszázaddal idısebbek Egyiptom csodáinál. A mi pompázatos piramisunk azonban közel 30.000 évet ver az összes elıbb felsorolt földi remekre, ami
egyenesen lenyőgözı, nemzeti büszkeségünket sokszorosára duzzasztó adat. A nonplusszultra pedig a megtalált rovásírás kora. A hivatalos, vaskalapos és mega materialista "tudomány" szerint a legrégebbi ismert írás Mezopotámia területérıl származik, s az i.e. IV. évezred végén, avagy az i.e. III. évezred elején alakulhatott ki. Erre elıkerül egy amazoknál majd tízszer ısibb székely rovásírás... atomcsapásszerő pofon lehet ez a finnugor blıdlit szajkózók számára éppúgy, ahogy a "majomemberes", "Mezopotámia az elsı civilizációs" sületlenségeket sulykoló mesekutatók lelkületének is. Ismét a vad liberális körökben csak "sumer párthus nagy magyaroknak" csúfolt tudós hazafiak igazsága bizonyosodott be a ténynek hazudott mőanyag agylúgozó elméletkupacok ellenében! Félı azonban, hogy a mai liberális nevelés atyaúristenei elhallgatják ezt a szenzációs felfedezést.
A legrégibb ismert földi írás! Ha valamikor a Jóisten kegyelmébıl igazi nemzeti kormány kerül majd sokat szenvedett Magyarországunk élére, akkor az elsı feladatai egyikeként kell majd a történelemoktatást korrigálnia, hogy a mőveletlen retekklubita rétegek ne fitymálhassák többé le ezt a neoliberálanarchista szavakkal élve "kurva országot". Ne a kétszáz éves mammonimádó multikultifellegvár, a tenyérbemászó antihumánus törtetés Mekkája, a háború- és terrorpárti USA legyen a példa gyermekeink elıtt "demokratikus és modern" berendezkedésével, sokkal inkább ıseink ideológiája és remekei! Vona Gábor történész végzettségő személy, így remélem kulcskérdésként fogja kezelni a problémát. Szeretném, ha a magyar ıstörténet nem Árpádnál, esetleg az "uráli ıshaza" felemlegetésénél kezdıdne, hanem a Kárpát-medence hungár életterének ısiségénél. Szeretném, ha a históriaoktatás szempontjából fontos
tankönyvek címoldalán a Nap Piramis, valamint a rovásírás virítana, s ugyancsak ezen magyar csodák ismertetésével kezdıdne a történelemtanítás a fiatal magyar gyerekek számára. Várom a Nap Piramis kutatásának újabb eredményeit, s bízom továbbra is a szebb magyar jövıben! (Tor Salqvist) Helyesbítés: "Sajnálom, hogy a hír pontatlanul jelent meg. A rovásjeleket én és feleségem, Friedrich Klára azonosítottuk a helyszínen és nem szláv régészek értesítették a magyarokat." (Szakács Gábor - rovásírás szakértı, a lelet megtalálója) http://www.rovasirasforrai.hu
Interjú a Nap Piramis rovásírásainak azonosítójával, Szakács Gábor úrral
A "Világszenzáció" címő bejegyzésem óriási érdeklıdésre tett szert, eddig közel 12000 ember olvasta el a Nap Piramisról és a benne talált rovásírásról szóló szösszenetemet. Felvette velem a kapcsolatot Szakács Gábor úr, a lelet azonosítója, aki szeretné, ha néhány kérdésben helyesbíteném a korábban írtakat, s emiatt egy email interjúra is igent mondott. Nézzük elıször a hibákat, majd közlöm a vágatlan interjút! A Világszenzáció címő salqvisti szöveg szláv rovásfelfedezıkrıl számol be, holott az érdem interjúalanyomat illeti. İ dekódolta a székely-magyar jeleket, s nem bosnyák régészek. Hibás továbbá a Magyar Hírlap által is ismertetett információ, mely szerint további ásatások indulnának meg a helyszínen. Ugyancsak tévedés a Nap Piramissal kapcsolatban magyar építıkrıl értekezni, hiszen a rovásírás székely-magyar eredete nem bizonyítja a piramis hungár mivoltát. Nézzük azonban az izgalmas interjút!
Szakács Gábor a Nap Piramisban Tor Salqvist: - A lelet megtalálása elıtt milyen indokkal mentek ki magyar rovásírás-kutatók a Nap Piramishoz? Lehetett elıre sejteni a szenzációt? Szakács Gábor: - Elıttem rovásírás-kutató nem járt Visokoban, mert nem errıl szólt a történet. Újságíróként a fınököm megbízásából magam is tudósítóként mentem elıször Visokoba 2006 júniusában, majd azután még hétszer, hol tudósító/rovásíráskutatóként, hol mintegy 150 érdeklıdıvel. Hogy tudósításaim óta mentek-e a helyszínre valóban más rovásírás-kutatók is, nem tudom, mert nem olvastam róluk és senki nem is tájékoztatott személyükrıl, írásaikról, elıadásaikról. Elıtte annyit lehetett tudni a visokoi piramis alakú hegyekrıl, amennyit a sajtó és a hírhálók közzétettek. Még maga az USA-ban élı, bosnyák származású Semir Osmanagic piramiskutató is csak 2005 nyarán lett figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az ásatásokat 2005 ıszén kezdte meg. Tor Salqvist: - Hány darab felirat került elı, illetve el lehet-e ezeket többékevésbé olvasni? Szakács Gábor: - Az Osmanagic által symbol-nak, azaz jel(kép)nek nevezett karcolatok és a kárpát-medencei, röviden székely-magyar rovásírásnak is nevezett betők kapcsolatát elsıként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg is írtam és közzétettem, majd feleségemmel, Friedrich Klára rovásírás-kutató/oktatóval közös többszöri utunkon minden kétséget kizáróan 21 betőt azonosítottunk az említett, 39 betős ábécébıl. Többet egyelıre a betők összevisszasága és olvashatatlansága miatt még nem, de ez idı kérdése. Ettıl függetlenül ennyi azonosság nem lehet véletlen, ezért amikor ezt Klára egy angol nyelvő tanulmányában megküldte Osmanagicnak, a 2008-as, sarajevoi tudóstanácskozás egyik alelnökévé választották. Mivel személyesen nem tudott eljönni, helyette én tartottam meg az angol nyelvő elıadást a jelek európai
párhuzamairól, amit a jelenlévı 55 különbözı nemzetiségő tudós egyhangúlag elfogadott. Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8000 éves, kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vinca mőveltséghez tartozik, ami egyértelmő bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget. A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
A Nap Piramis alagútja tele rovásjelekkel (baloldalt lent például egy rovás "A", míg fent középen egy rovás "R") Ami az eddig megtalált rovásfeliratok számát illeti, nem lehet megmondani, hiszen van olyan kı, amelyen több tucat egymásba kapcsolódó bető is van, másokon viszont csupán egy. Kisebb-nagyobb rovásjeles kıbıl rengeteg volt, ezekbıl a turisták már jócskán vittek el, hiszen a helybeliek nem ırizték, mivel számukra nem volt jelentıségük. Elolvasni a szövegeket nem lehet, mert pillanatnyilag fogalmunk sincs a szókincsrıl, amit az adott kor embere kövekre vésett. A rovás ábécé jeleinek azonosítása még nem jelenti a szövegértést, hiszen hiába tudom napjainkban elolvasni a latin betőkkel írt olasz, svéd, angol szövegeket, ha nem ismerem ezen népek szókincsét. Ezért válaszoltam a tanácskozáson is a nyilvánosan feltett kérdésekre, hogy csak annyi állapítható meg, hogy a Kárpát-medencében 7-8000 évvel ezelıtt élt és a visokoi piramisoknál írásjeleket hátrahagyott népcsoport ugyanazt az írásbeliséget használta, kapcsolatuk nem kizárt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ezt a két népcsoportot mai szóhasználattal élve magyarnak nevezték volna, hiszen ilyen régmúltból nincsenek emlékeink a népnevekrıl. Az viszont tény, és ezt hangsúlyoztam, hogy ezt az ábécét a Kárpát-medencében élı magyarság mind a mai napig használja, egyedül a mi nyelvünk minden hangjára van benne bető, tehát a korabeli népességnek kapcsolata lehetett a mai magyarsággal. Ezt a magyarázatot elfogadták a jelenlévı tudósok is.
Mivel ilyen körben csak nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem állítható, hogy a visokoi piramisok építését a rovásjelek megállapítása ellenére is a magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és legendák nem elegendıek.
Rovás "P", rovás "S" és a nyíl alakú rovás "C" Tor Salqvist: - A rovásírás(ok)on kívül elıkerült-e bármiféle egyéb tárgyi, avagy írásos lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb, környékbeli piramisból? Szakács Gábor: - Nagyon furcsa, hogy a vésetek, karcolatok mellett más - pl. használati - tárgyak alig kerültek elı. Ezért is jelentısek a feliratok. Találtak az egyik alagútban egy összetört kıkereket, másutt kılapát szerőséget, szerszám öntıformát, de ilyen kiterjedt területő feltárásnál, ennél sokkal több lett volna elvárható. Nem is a feltételezett használati tárgyak száma a fontos jelenleg, hanem a különbözı piramis alakú hegyek szabályos fed- és járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt, feltételezett tumulusz (földdel fedett kısírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás kıoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlı oldalú háromszöget képeznek. A Szeretet és a Földanya piramisok létét egyelıre csak légifelvételekbıl következtetik. A kıoszlop és a kıkerék a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának ( www.rovasirasforrai.hu ) Kitekintı fejezetében, a Dolmenek és tumuluszok címő írásomban láthatók.
Friedrich Klára a Hold piramisnál Tor Salqvist: - Készítettek-e fotókat a rovásokról, s ha igen, megtalálhatóak-e ezek az interneten (avagy a nyomtatott médiumokban)? Ha nem, magántulajdonban vannak-e fotók? Szakács Gábor: - Rengeteg fényképet készítettünk az útitársakkal is a piramisokról, rovásjelekrıl. Az említett honlap Kitekintı fejezetében, a Múlt üzenete beszámolóban az egyik kövön láthatók jelek, többek között a nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel meg. Ez tévesztette meg a helybelieket és vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait találták meg, holott ilyen idıtávlatban azt még meg sem alkották. A Friedrich Klára által eddig azonosított jelek európai összehasonlítása honlapunk Rovásírás fejezetében A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel jelrendszerének összehasonlítása cím alatt olvasható. Ezen kívül a Tatárlakától a bosnyák piramisokig címő, dupla, négy és félórás DVD-n és könyveinkben is látható belılük több. Bizonyára vannak honlapok, ahová még felkerültek ilyen képek, de hogy azok letiltják-e, nem tudom. Mi csak azt kérjük, hogy a mi felvételeinket a forrás megjelölésével vegyék át, közlésüket nem tiltjuk!
Alul rovás "C" bető, míg a felsı fényben rovás "NY" és "D" bető Tor Salqvist: - Említette, hogy a piramis szkíta – hun - magyar mivoltára nincs közvetett bizonyíték. Csak a benne talált rovásírás sejteti ezt, ám ez nem perdöntı. A rovásírásokon kívül elıkerült-e bármiféle olyan lelet, mely más kultúrához kapcsolná ezt a csodás építményt? Szakács Gábor: - A Tordos-Vinca mőveltségnél régebbi, bizonyítható leletegyüttes egész Európában sem létezik, ez viszont nem csak írásbeliséget, hanem fazekasságot, stb. is jelent. Ezekbıl nem találtak eddig, márpedig - amint azt feleségem megírta Torma Zsófia 1875-ben éppen ezekbıl a töredékekbıl talált rengeteget a Tordosmenti Maros partfalában. A helybeliek magukat az illir kultúrkörhöz kapcsolják, Osmanagic viszont az elıttük létezett, de eddig meg nem nevezhetı, mert ismeretlen, kultúrához. Tor Salqvist: - Van-e tudomása bármilyen olyan emberalkotta építményrıl, mely régebbi lenne a Nap Piramisnál, illetve tud-e olyan írást említeni, ami koraibb a szóbanforgó rovásnál? Szakács Gábor: - Az eddigi leletekbıl nem állapítható meg egy másik, megnevezhetı mőveltség a Kárpát-medencein kívül, a már említett cikkeink egyikében látható is a Tordos-Vinca Égei tengerig lenyúló mőveltségi területe még a visokoi feltárások elıtt. Maguk a boszniai piramisok több tízezer éves múltjuk miatt jelenlegi ismereteink szerint semmiféle népcsoporthoz, mőveltséghez nem kapcsolhatók, ugyanakkor nála régebbi építmények, jelek csak feltételezés szintjén léteznek. Találgatni persze lehet, csak ahhoz valami bizonyíték is kell.
Az a nyilacska a rovás "C" Tor Salqvist: - Mióta foglalkozik rovásírás-kutatással, s mekkorára becsüli a rovásírni tudó magyar emberek számát? Léteznek-e rovásírás-oktató tanfolyamok? Szakács Gábor: - Feleségemmel kezdeném a választ, ı ugyanis gyermekkorától foglalkozik rovásírással, magam tıle tanultam el úgy harminc évvel ezelıtt. Az érdeklıdık számát eladott könyveink, elıadásaink és az általunk, a Forrai Sándor Rovásíró Kör keretein belül szervezett Kárpát-medencei Rovásírásversenyek tíz éves tapasztalata alapján több százezerre becsülöm. Ennél persze lényegesen kevesebben vannak, akik napi gyakorisággal használják. Ennél azonban lényegesen fontosabb, hogy aki használja, az legalább helyesen tegye, mert ahogyan a latin betős helyesírási hibák is mőveletlenség színében tüntetik fel használóját és ugyanez van a rovásírásban is. Egyelıre legyenek inkább kevesebben, de azok a hagyományos Magyar Adorján, vagy a latin ábécé betőihez igazított Forrai Sándor féle ábécét használják, ahogyan a versenyeken is a gyerekek! Tor Salqvist: - Négyzetes világszenzáció esetén (például a boszniai rovásírás sikerrel történı dekódolásakor) milyen lépéseket terveznek a lelet magyarországi, illetve világviszonylatban történı széleskörő megismertetésére? Sajnos sok
nemzeti beállítottságú ember sem tud a leletrıl, avagy fél-információkkal rendelkezik csupán róla. Szakács Gábor: - Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja igen népszerő, a KultúraMővészet csoportban 1200 honlap közül két év óta az elsı 20-40 között van. Könyveink kaphatóak a nemzeti boltokban, sorra alakulnak a rovásíró körök, rovásjeles helységtáblákat avatunk majd minden hónapban, Fényképtárunk jelzi, hogy hol, miként használják ısi írásunkat, több újság folyamatosan közöl cikkeket Visokoról és a rovásírásról. A hivatalos magyar történetírás viszont nem kíván tudomást venni róla, ezt a szemléletet csak a hétköznapokban történı terjesztés és tömeges használat tudja megváltoztatni. Volt egy kísérlet, hogy a Rovásbizottság angol nyelvő tanulmányban javasolta a rovásírás számítógépes UNICODE-ba történı beillesztését, ez azonban idén elbukott a dublini tanácskozáson. Ez arra int bennünket, hogy a továbbiakban is óvatosan fogalmazzunk, amikor mindenhol és mindenben a magyarság elıdeinek a kezét véljük látni, mert csak ellenségeket szerzünk magunknak. Ezért szoktam azt mondani, hogy jelenleg jobban örülök annak, ha egy magyar falu iskolásai elsajátítják a helyes rovásábécét, megtanulják történetét, mintha kiderülne, hogy az eszkimók is a mi ısi írásunkat használják. Elıször a Kárpát-medencében kell megteremteni a tömeges használatát és elismertségét, utána léphetünk vele a nagyvilág elé. Az interjú most nem közölt vége, mely a Nap Piramis, illetve a benne talált rovásírás megtalálásának körülményeivel fog foglalkozni kvázi világpremierként, elolvasható lesz nemsokára - a mostani bejegyzéssel egyetemben - a nemzeti radikális Flag Magazinban: www.flagmagazin.hu
Tor Salqvist http://torsalqvist.freeblog.hu/ Szerzı a Flag Polgári Mőhely tagja
