A LEGFEJLETTEBB OLASZ RÉGIÓ, LOMBARDIA GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGELEMZŐ SZAKIRÁNY

A LEGFEJLETTEBB OLASZ RÉGIÓ, LOMBARDIA GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE

Készítette: Papócsi Andrea

Budapest, 2007 2

TARTALOMJEGYZÉK __________________________________________________

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 5 1. FÖLDRAJZI ADATOK......................................................................................................... 7 2. NÉPESSÉG .......................................................................................................................... 10 2.1. A népesség száma és alakulása ......................................................................................... 10 2.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása ............................................................ 12 2.3. A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor.............................................. 13 2.4. A külföldi népesség........................................................................................................... 14 3. KÖZIGAZGATÁS............................................................................................................... 16 3.1. Közigazgatási egységek .................................................................................................... 16 3.2. Lombardia intézményrendszere ........................................................................................ 17 4. TÖRTÉNELEM ................................................................................................................... 21 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÉS NÖVEKEDÉS.......................................................... 24 5.1. A GDP értéke és változása ................................................................................................ 24 5.2. A GDP szektorok szerinti megoszlása .............................................................................. 26 5.3. A GDP felhasználási szerkezete........................................................................................ 27 6. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KUTATÁS-FEJLESZTÉS................................................ 28 6.1. Oktatás............................................................................................................................... 28 6.2. Egészségügy ...................................................................................................................... 30 6.3. Kutatás-fejlesztés .............................................................................................................. 32 7. IPARI TERMELÉS ÉS TERMELÉKENYSÉG .................................................................. 36 7.1. A régió ipara...................................................................................................................... 36 7.2. A legfontosabb iparágak.................................................................................................... 37 7.3. A termelékenység alakulása .............................................................................................. 39 7.4. A beruházások növekedése ............................................................................................... 40 3

8. MEZŐGAZDASÁG............................................................................................................. 41 8.1. A régió mezőgazdasága..................................................................................................... 41 8.2. Állattenyésztés .................................................................................................................. 42 8.3. Növénytermesztés ............................................................................................................. 42 8.4. Mezőgazdasági termékek .................................................................................................. 43 8.5. A mezőgazdasági termelésből származó bevételek .......................................................... 43 9. SZOLGÁLTATÁSOK ......................................................................................................... 44 9.1. Turizmus............................................................................................................................ 44 9.2. Kiállítások és vásárok........................................................................................................ 50 9.3. Közlekedés ........................................................................................................................ 50 9.4. Áruszállítás és logisztika................................................................................................... 52 9.5. Pénzügyi szolgáltatások .................................................................................................... 53 10. MUNKAERŐPIAC............................................................................................................ 54 10.1. A régió munkaerőpiaca ................................................................................................... 54 10.2. Foglalkoztatás.................................................................................................................. 56 10.3. Munkanélküliség ............................................................................................................. 61 10.4. Aktivitás .......................................................................................................................... 63 10.5. Heti ledolgozott munkaórák száma ................................................................................. 64 11. KÜLGAZDASÁG.............................................................................................................. 65 11.1. A régió exportja............................................................................................................... 65 11.2. A régió importja .............................................................................................................. 67 11.3. A külkereskedelmi mérleg .............................................................................................. 68 11.4. A külföldi működő tőke .................................................................................................. 69 BEFEJEZÉS ............................................................................................................................. 70 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 72 1. számú melléklet: Tanácsadói csoportok és elnökeik............................................................ 72 2. számú melléklet: Lombardia ipari körzetei .......................................................................... 73 IRODALOMJEGYZÉK........................................................................................................... 74 TÁBLÁZATJEGYZÉK ........................................................................................................... 76 DIAGRAMJEGYZÉK ............................................................................................................. 77 ÁBRAJEGYZÉK ..................................................................................................................... 78 4

BEVEZETÉS ___________________________________________________________________________

A szakdolgozat témájának kiválasztásánál részben személyes élmények, részben pedig az eddig tanult ismeretek dominálnak. A nemzetközi gazdaságelemző szakirányon lehetőségem nyílt elsajátítani egy ország gazdasági elemzésének módszereit és mindenképpen ezt szerettem volna alkalmazni a szakdolgozat megírásakor. A főiskolán nagyon megszerettem az olasz nyelvet és kultúrát; ezért választottam dolgozatom témájául egy olasz régió komplex gazdasági elemzését. Lombardia mellett az szólt, hogy ez az ország legfejlettebb tartománya. Szakdolgozatom megírásával szeretnék segítséget nyújtani azoknak is, akiknek bővebb információra van szükségük a régióval kapcsolatban, de nem rendelkeznek olasz nyelvtudással; ugyanis a szakirodalom jelentős része magyar nyelven nem érhető el. A szakdolgozat első fejezetei a régióról szóló általános ismereteket tartalmazzák: a legfontosabb földrajzi adatokat; közigazgatását és politikai rendszerét, legjelentősebb történelmi eseményeit; valamint a népességgel kapcsolatos adatokat. A következőkben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miért Lombardia az ország legfejlettebb régiója. Ennek megválaszolása érdekében az ötödik fejezetben a régió gazdasági teljesítményét és növekedését vetettem össze a többi olasz illetve más európai uniós régiókéval. Napjainkban egyre nagyobb szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, ezért elsősorban azt vizsgáltam, hogy milyen a K+F helyzete a régión belül, milyen stratégiákat határoztak meg és mennyit költenek ezekre a célokra. A hetedik fejezet a régió méltán híres iparát mutatja be: ipari körzeteit, a legjelentősebb iparágakat és a régióban működő legjelentősebb nagyvállalatokat. Emellett fontosnak tartottam a régióban – és egész Olaszországban is - kulcsfontosságú közép-és kis vállalkozások helyzetének-; valamint a beruházások és a termelékenység alakulásának elemzését is.

5

A tercier szektoron belül a turizmust emeltem ki; de szó esik még a közlekedésről, a logisztikáról, a kiállításokról és vásárokról, valamint a milánói tőzsdéről is. Lombardiában ugyan magas a foglalkoztatás és alacsony a munkanélküliség, a képzés és a munkaerő-kereslet viszont nincs összhangban. A munkaerőpiaci mutatók elemzése mellett azt is megvizsgáltam, mit tesz a régió a probléma megoldása érdekében. Olaszország külkereskedelme tekintetében is vezető szerepet tölt be Lombardia, ezért az export-import alakulását, valamint áruszerkezetét vizsgáltam. Kíváncsi voltam arra is, hogy mely országok a legfontosabb kereskedelmi partnerei, és Magyarországgal milyen százalékban kereskedik. A dolgozat megírásához nyújtott segítségért és a hasznos tanácsokért külön köszönettel tartozom dr. Ferkelt Balázsnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar docensének és Herczeg Ildikónak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar adjunktusának, az olasz nyelvi szakcsoport vezetőjének.

6

1. FÖLDRAJZI ADATOK ___________________________________________________________________________

Lombardia régió Olaszország északi részén található; az északi szélesség 45. és 46. foka-, valamint a keleti hosszúság 8. és 11. foka között. Északról Svájc, ÉszakKeletről Trentino - Alto Adige-, Keletről Veneto-, Délről Emilia- Romagna, Nyugatról pedig Piemonte tartományok határolják.1 23.834 négyzetkilométernyi területével az ország negyedik legnagyobb régiója; Szicília (25703 km2), Piemonte (25.400 km2) és Szardínia (24.090 km2) után. Az EU 25-ben a 254 NUTS-2 régió közül a 33. legnagyobb 1. ábra Olaszország régiói (http://www.classitaly.com)

területű.

A régió 11 megyéből (provincia) áll: Brescia (4.784,36 km2), Sondrio (3.211,90 km2), Pavia Milano

(2.964,70 (1.982,08

km2),

Bergamo

km2),

Cremona

(2.722,86 (1.770,57

km2), km2),

Mantova

(2.338,84

km2),

Como

(1.285,91

km2),

Varese (1.198,71 km2), Lecco (816,17 km2) és Lodi (782,36 km2). 2

Természetföldrajzi vonatkozásban mutat, területein

kettősséget

hiszen

északi

az

Alpok

hegyláncait, míg délen a Pósíkságot

2. ábra Lombardia természetföldrajzi térképe (http://www.arcaini.com) 1

Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)

2

http://www.istat.it 2007.10.10. 08:02 7

találhatjuk.

Lombardia területének 40%-át az Alpok lánchegység központi vonulatai képezik, melynek részei az Alpi Lepontine és az Alpi Retiche. A régió legmagasabb pontja (4050 méter) a Bernina-hegységben található. A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok és medencék jöttek létre. 60 000 négyzetkilométeres területével az ország legtermékenyebb, gondosan megművelt vidéke és éléstára. 3 Olaszország – és így Lombardia is – ásványkincsekben igen szegény, viszont a régió területén található kőolaj (Cremona környékén), földgáz (Cremona-, Lodi- és Piacenza környékén), vasérc (Pitz Bernina, Adamello), uránérc (Bergamo környékén) és kálisó (Sondrio mellett) is.4 Lombardia viszont nagyon gazdag vízenergia-forrásokban. Az öntözőcsatorna-rendszer képezi fejlett mezőgazdaságának alapját. A vízerőművek szintén alapvető fontosságúak a régió ipari fejlettsége szempontjából. Emellett meghatározó a vízi személy- és áruszállítás is. A régió gazdasági szempontból fontos folyói közé tartozik a Pó (amely 652 km-ével egyben az ország leghosszabb folyója is) mellett az Oglio (280 km), a Tanaro (260 km), a Ticino (248 km), a Mincio (194 km), a Chiese (160 km) és a Lambro (130 km). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak találhatóak: a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore, a Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano) és az Iseói-tó; melyek Olaszország az észak-olasz tóvidék jellegzetes tórendszerét alkotják. Az É-D-i lefolyású tavak mindegyikén egy-egy folyó folyik keresztül. Az Alpok közelsége ellenére, védett mikroklímájuk mindnek enyhe telet biztosít.

3 4

http://www.lebellezzeditalia.it/lombardia/lombardia_it/lombardia.htm 2007.10.10. 09:38 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia,2000) 8

A régiónak „zöld szíve” van, hiszen területének ¼-ét ligetek és erdők borítják. A 494 249 hektárnyi erdőterület 26%-a a régió tulajdonában van. Itt található az olasz erdőségek 7,2%-a, nagyobb kiterjedésű erdők csak Szardínián, Piemontéban, Alti-Adigében és Toscanaban vannak. A régión belül a legnagyobb kiterjedésű erdős 3. ábra Erdőségek a régióban

területekkel Bergamo, Brescia és Como megyékben találkozhatunk.

(http://www.regione.lombardia.it) A régió területének 22%-a (közel 450 000 hektár) védett terület. Lombardia határain belül

található egy nemzeti park (Parco Nazionale dello Stelvio), 24 regionális park (többek között a minciói), 60 természetvédelmi terület és 29 természeti műemlék (például a „Hold kő”) is.5 Lombardia éghajlata jelentősen eltér az ország középső és déli területeinek klímájától; mert nem mediterrán, hanem kontinentális (az Alpokban hegyvidéki) éghajlata van. A Pó-síkság éghajlata szélsőséges, hiszen a tél hidegebb, nyár viszont forróbb. Ősszel és télen a nagy ködök okoznak fennakadásokat a közlekedésben és az áruszállításban. A tóvidék nyara a tavak hűsítő hatásnak köszönhetően kellemesebb és a tél sem olyan hideg, mert a hűvös északi szelek megtörnek az Alpok gerincén. 6 Az átlaghőmérséklet télen 2,9-, nyáron 23,2 C º, az éves hőmérséklet - ingadozás pedig 20 C º. A csapadék nagy része a téli hónapokban hullik, az Alpokban átlagosan 1000 mm, míg a Pó-síkságon 600-800 mm.7 Lombardia növényvilágát elsősorban erdőségei határozzák meg; leginkább nyár-, szil- és fűzfával találkozhatunk. A vidék nevezetes gesztenyeerdőiről és eperfáiról is, ez utóbbi kedvez a selyemhernyó tenyésztésének. Emellett sok gyümölcsös és szőlőhegy is van a régióban. A tóvidék mediterrán jellegű területein megterem az olaj-, a füge- és babérfa mellett a narancs és a citrom is. Előfordul néhány ciprus, legyezőpálma, babérrózsa, eukaliptusz, banánfa és egzotikus virág is. A régió állatvilágának legfontosabb egyedei közé tartozik a hegyi fácán, a fajdkakas, a

zerge,

a

vaddisznó

és

a

hiúz.

Az

őz

és

a

5

http://www.parchi.regione.lombardia.it/html/index.asp 2007.10.10. 12:24

6

Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék (Panoráma, 1972)

7

Illésné Balázs Edina: Észak - Olaszország (Ketzal Kft., 2004) 9

szarvas

kiveszőfélben

van.5

Annál nagyobb jelentőségű a folyók és tavak halállománya; legfontosabb halfajai a fattyúhering, a koncér, a fejes domolykó, a csuka, a csapósügér, a compó, a pisztráng, az angolna és a viza.8

2. NÉPESSÉG ___________________________________________________________________________

2.1. A népesség és a népesség alakulása9 Lombardia népessége 2006-os adat szerint 9.545.441 fő; közel annyi, mint hazánké; pedig a régió területe csak ¼-e Magyarországénak. Népessége alapján első az itáliai régiók közül; minden hatodik olasz itt él, míg területe (23.863 km2) alapján csupán a negyedik. Ebből kifolyólag népsűrűsége is magas, 400 fő/ km2; kétszerese az olaszországinak (196,2 fő/ km2). Ennél csak Calabria rendelkezik magasabb mutatóval (426,1 fő/ km2). Világviszonylatban is magasnak számít ez a népsűrűség, hiszen az OECD országok közül csak Dél-Koreában találkozhatunk magasabbal (483 fő/ km2). Az egyes megyék népsűrűsége között nagy differenciát tapasztalhatunk. A legmagasabb népsűrűséggel rendelkező Milánóban 1952 fő él egy négyzetkilométernyi területen; míg Sondrióban ennek csupán 2,7%-a, vagyis 52 fő. 1. diagram A népesség alakulása a régión belül (2002-2006)

Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján 8

9

http://www.buonlombardia.it 2007.10.10. 12:10

A fejezet a lombardiai statisztikai hivatal (www.istat.it/attivita/sediregionali/lombardia 2007.10.11. 07:32) adatai felhasználásával készült 10

A régió népessége növekszik, - hazánkéval ellentétben- viszont a növekedés nagysága évről-évre csökken. A legnagyobb mértékben (1,58%-kal) 2003-ról 2004-re nőtt a lakosság száma, míg tavaly csupán fele annyival, 0,74%-kal, de még ez is magasabb az OECD országok átlagánál (0,7%). Olaszország lakóinak száma az elmúlt évben csak 0,09%-kal növekedett, ehhez képest jelentős a lombardiai népességgyarapodás. 1. táblázat Olaszország, Lombardia és a régió tartományainak népessége (2006)

Terület

Népesség

Születések

(jan.1.)

száma

Halálozások Halálozási száma

ráta

Be-

El-

vándorlás

vándorlás

Népesség (dec.31.)

Varese

848.606

8.291

7.689

9,2

38.366

32.174

855.400

Como

566.853

5.569

5.003

8,4

25.962

20.940

572.441

Sondrio

179.767

1.676

1.667

9,5

5.180

4.527

180.429

Milano

3.869.037

38.523

33.424

8,3

153.501

143.156

3.884.481

Bergamo

1.033.848

11.317

8.514

8,4

45.135

36.966

1.044.820

Brescia

1.182.337

13.047

9.700

8,4

52.773

42.680

1.195.777

Pavia

515.636

4.519

6.041

11,7

25.836

16.654

521.296

Cremona

348.370

3.069

3.680

10,8

14.552

11.943

350.368

Mantova

393.723

3.744

4.185

11,0

17.727

13.476

397.533

Lecco

325.039

3.246

2.818

8,0

13.441

11.398

327.510

Lodi

211.986

2.155

2.113

8,9

11.333

7.975

215.386

9.475.202

95.156

84.834

8,8

403.806

343.889

9.545.441

58.751.711

560.010

557.892

9,4

1.851.564

1.548.946

58.802.902

Lombardia Olaszo.

Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján

A régió legnépesebb megyéje Milánó (a lombardiaiak negyven százaléka itt él), melyet Brescia és Bergamo követ; bár lakosaik száma jóval elmarad Milánó népességétől. A legkevesebben Sondrio, Lodi és Lecco megyékben élnek. 2005-ben Lombardia minden megyéjében nőtt a népesség száma, összesen 70.239 fővel. Ennek egyik oka az, hogy születések száma (Pavia, Cremona és Mantova kivételével) mindenütt meghaladja a halálozások számát; másik oka pedig, hogy a bevándorlások száma is meghaladja az elvándorlásokét. Ugyanez a tendencia áll fenn Olaszország esetén is.

11

A születések és bevándorlások magas számához valószínűleg nagymértékben hozzájárul a régió magas gazdasági fejlettsége és a magas életszínvonal. Lombardia mind az olaszok, mind pedig a külföldiek számára vonzó letelepedési célpont. Az elvándorlás egyik oka lehet a régióra

-

különösen

Milánó

megyére

-

jellemző

nagyon

magas

népsűrűség.

A lakosság jelentős (19) százaléka idős, a születéskor várható átlagos élettartam magas és emiatt viszonylag alacsony a halálozások száma; 1000 lakosra megközelítőleg 9 halálozás jut. A halálozási ráta csak három megyében (Paviában, Cremonában és Mantovában) közelíti meg, vagy haladja meg a 11-et; a többi megye esetében jóval alacsonyabb, 8 és 9 körüli. A régió indexe öt tizeddel alacsonyabb, mint az országos halálozási ráta.

3.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása 3.2.1. A népesség nemek szerinti megoszlása A népesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Lombardiában a nők és férfiak száma csaknem azonos volt 2006-ban. A gyengébbik nem képviselői 4.850.461-en vannak és ezzel a lakosság 50,8 százalékát alkotják. Ezzel szemben a férfi lakosok száma 4.624.741. fő volt és ezzel a lakosság 49,2 százalékát képviselték. Ugyanez az arány 51,4:48,6 volt országos szinten, tehát valamivel magasabb volt a nők aránya, mint Lombardiában. 3.2.1. A népesség életkor szerinti megoszlása 2. diagram A népesség életkor szerinti megoszlása Lombardiában(2005)

Forrás: saját készítés,www.istat.it alapján

12

A népesség életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a régió társadalma kezd elöregedni, hiszen a 14 év alattiak közel 5,5%-ponttal kevesebben vannak, mint a 65 év felettiek. Az ország egészét az elöregedő társadalom jellemzi, szintén átlagosan 5,5%-kal több az időskorú lakos, mint a fiatal. Csak Campaniában és Bolzano-Bozenben él több fiatalkorú; a legtöbb idős emberrel pedig Liguria (26,5%)-, Umbria (23,3%) és Toscana (23,2%) régiókban találkozhatunk.

13

3.3. Születéskor várható átlagos élettartam és átlagéletkor 2. táblázat A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor alakulása Olaszországban és régióiban (2004)

Születéskor várható

Születéskor várható Átlagéletkor

átl. élettartam (férfiak) átl. élettartam (nők) Piemonte Valle d'Aosta Lombardia Trentino-Alto Adige Bolzano-Bozen Trento Veneto Friuli-Venezia Giulia Liguria Emilia-Romagna Toscana Umbria Marche Lazio Abruzzo Molise Campania Puglia Basilicata Calabria Sicilia Sardegna Olaszország

77,4 77,4 77,6 77,6 77,6 77,7 77,9 77,5 77,6 78,1 78,6 78,8 78,9 77,3 77,8 77,8 76,5 78,7 78,0 78,1 77,8 77,7 77,8

83,6 83,6 84,0 84,3 83,9 84,6 84,4 83,3 83,6 83,9 84,5 84,6 84,7 82,8 84,2 84,2 82,4 84,0 83,3 83,5 82,8 84,1 83,7

44,6 43,3 42,8 40,9 39,9 42,0 42,6 45,1 47,3 45,0 45,2 44,8 44,0 42,2 43,0 43,0 38,3 39,9 41,2 40,2 40,1 41,3 42,3


A legfrissebb (2004-es) közzétett adatok szerint a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetén 77,4; nőknél pedig 84 év volt; ami a többi régiót vizsgálva átlagosnak mondható. A leghosszabb életre Marche (78,9 és 84,7 év), Umbria (78,8 és 84,6 év) és Toscana (78,6 és 84,5 év) -; míg a legrövidebbre Campania (76,5 és 82,4 év), Lazio (77,3 és 82,8 év) és Piemonte (77,4 és 83,6 év) régiókban számíthat a lakosság. 14

Az egész országot tekintve a férfiak átlagban 0,2 évvel élnek tovább, mint Lombardiában; viszont a nők 0,3 évvel kevesebbet élnek. 2001-hez képest a régió lakói átlagosan egy évvel élnek tovább. A régió átlagéletkora (42,8 év) az olaszok átlagéletkoránál 0,5 évvel magasabb. A legalacsonyabb átlagéletkor Campania (38,3 év)-, Bolzano-Bozen (39,9 év)- és Puglia (39,9 év)-; míg a legmagasabb Liguria (47,3 év)-, Friuli-Venezia-Giulia (45,1 év)- és Emilia-Romagna (45 év) régiókban van.

3.4. A külföldi népesség 3.4.1. A külföldiek népessége és aránya a Lombardia népességén belül 3. táblázat A külföldi népesség száma és aránya a régió lakosságán belül (2006)

Varese Como Sondrio Milano Bergamo Brescia Pavia Cremona Mantova Lecco Lodi Lombardia Olaszország

Külföldiek száma aránya (%) 46.103 5,43 29.455 5,20 4.685 2,60 292.204 7,55 71.293 6,90 110.663 9,36 26.335 5,10 22.787 6,54 31.781 8,07 16.761 5,16 13.817 6,52 665.884 7,03 1.465.849 2,49


2006-ban a külföldi népesség száma a régión belül hét százalék körüli, ami csaknem háromszorosa az olaszországinak. Majdnem minden második külföldi származású lakos Lombardiában él. Bresciában a legmagasabb a külföldiek aránya, több mint kilenc százalék. Szintén magas Mantovában (6,9%) és természetesen Milánóban is (7,55%). Como és Pavia lakossága viszonylag homogén, hiszen csupán minden huszadik lakos nem olasz nemzetiségű. A külföldiek aránya a 11 megye közül egyedül Sondrióban közelíti meg az országos (2,5%-os) arányt. 15

3.4.2. Külföldi népesség összetétele Lombardiába a világ 177 országából érkeztek a külföldiek és összesen 117 állampolgárság nélküli lakója volt az elmúlt évben. A régióban a legmagasabb a marokkóiak száma (83 727 fő), akiknek közel egynegyede Milánó tartományban él. Őket követik az albánok, akik 76 448-an voltak 2006-ban. A régión belül a harmadik legnagyobb létszámban (56 295 fő) a románok vannak jelen, akiknek nyelve hasonlít az olaszra. Ennek köszönhetően könnyen meg tudják értetni magukat és egyszerűbben tudnak munkát vállalni. Őket követik az egyiptomiak (46 262 fő), a fülöp-szigetekiek (37576), a kínaiak (33 314 fő), az equadoriak (31 399 fő), a peruiak (29 249 fő), az indiaiak (27 660 fő), valamint a szenegáliak (23 182 fő). Megállapíthatjuk, hogy Lombardia elsősorban az afrikaiak és az ázsiaiak számára vonzó letelepedési célpont, emellett az európai szláv népek és a latin-amerikaiak is nagy létszámban vannak jelen. Ha a fekete kontinenst vizsgáljuk, sokan érkeztek még Tunéziából, Nigériából, Ghánából, Eritreából, Libanonból és Etiópiából. Az ázsiai népek közül találkozhatunk számos pakisztánival, iránival és japánnal is. Közép-és Dél-Amerika valamennyi jelentős államának élnek képviselői Lombardiában, ennek oka valószínűleg az olasz és a spanyol nyelv rokonsága. Spanyol anyanyelvűek közel 5000-en élnek a régióban. Érdekes, hogy a szomszédos svájciak létszáma csupán 2868 fő, az osztrákoké pedig mindössze 918 fő. Ha a régió egyes megyéit vizsgáljuk; Vareseben, Comóban, Leccóban, Lodiban, Paviában és Sondrióban a marokkóiak, az albánok és a románok vannak a legtöbben. Érdekes, hogy Milánó megyében az egyiptomiak száma a legmagasabb, utánuk pedig a fülöp-szigetekiek és az equadoriak következnek. Bergamoban kiemelkedően magas (7571 fő) a szenegáliak száma; csakúgy, mint Bresciában, ahol a pakisztániak és az indiaiak száma is meghaladja a 9000-et. Cremonában a legnagyobb létszámban az indiaiak, a marokkóiak és a románok vannak jelen; míg Mantovában a marokkóiakat, indiaiakat és albánokat a kínaiak követik.

16

3. KÖZIGAZGATÁS ___________________________________________________________________________

3.1. Közigazgatási egységek10

A régió közigazgatásilag 11 megyéből áll, tartományi fővárosa Milánó. Minden megye a megyeszékhely nevét viseli.

4. ábra Lombardiai megyéi és zászlaik (http://www.classitaly.com)

Lombardiában 1546 önálló közigazgatási település található; 244 Bergamóban, 206 Bresciában, 190 Paviában, 189 Milánóban, 162 Comóban, 141 Varesében, 115 Cremonában, 90 Leccóban, 78 Sondrióban, 70 Mantovában és 61 Lodiban. 10

http://www.consiglio.regione.lombardia.it 2007.10.13. 18:01 17

3.2. Lombardia intézményrendszere Olaszország alkotmánya szerint a régiók maguk határozzák meg intézményi rendszerüket. Lombardia ezt a következőképp szervezte meg: Regionális Tanács (törvényhozó testület, regionális parlament) és Regionális Kormány (végrehajtó testület).

3.2.1. Törvényhozás Olaszországban kétkamarás parlament működik, melynek mindkét kamarája egyenlő jogokkal rendelkezik és a népképviselet elve szerint működik. Az alsóház (Képviselőház) 630, a felsőház (Szenátus) 315 tagból áll. A szenátori helyek a régiók között arányosan kerülnek kiosztásra, de minden régió legalább hét szenátori hellyel rendelkezik. A választott tagok mellett a Szenátusnak vannak úgynevezett életre szóló tagjai is (a volt miniszterelnökök és a köztársasági elnök által kijelölt öt személy). A parlamenti képviselőket ötévente választják. A választójoggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött olasz állampolgár, amennyiben nincs kizárva a választójogból. A szenátusi szavazáson való részvétel korhatára 25 év. A választhatóság korhatára a Képviselőház esetében 25 év, a Szenátus esetében 40 év. A parlamentbe való bekerüléshez a pártoknak négy százalékos küszöböt kell teljesíteniük.11 A Regionális Tanács a régió közösségének képviselő szervezete. A Tanács elsődleges feladatai: a törvényhozó hatalom gyakorlása, a régió által nyújtandó juttatások szabályozása és egyéb Alkotmány illetve törvények által ráruházott funkciók. Az Alkotmány 123-as cikkelye szerint a Tanács fogadja el a régió alaptörvényeit. A hatályban levő törvények alapján a szervezet meghatározza a politikai és közigazgatási irányelveket, a regionális tervezés irányelveit; bizottságai révén részt vesz a régió programjainak és terveinek kidolgozásában illetve elfogadásában. Plenáris ülések keretében jóváhagyja a régió költségvetési előirányzatát, a kiigazításokat és a zárómérleget. Továbbá törvényjavaslatokat is benyújthat a Parlamentnek. A régió lakossága ötévenként választja a Tanács tagjait.

11

http://www.hbmk.hu/eu25/olasz/orszagism.html 2007.10.13. 18:24 18

A regionális tanácsnokok az egész régiót képviselik meghatalmazási kötelezettség nélkül, a lakosság által nem vonhatók kérdőre feladatkörük ellátása során kifejtett nézeteik és leadott szavazataik miatt. A tanácsnoknak joga van regionális törvényt és tanácsi határozatot javasolni, véleményt kérni és kérdezni. Kötelezettségei teljesítéséhez a szükséges információkat beszerezheti a régió önkormányzatának alárendelt hivataloktól és szervektől. Minden tanácsnoknak legalább egy tanácsadó bizottságban vagy tanácsi szervben részt kell vennie. A Tanács Elnöke viszont nem vehet részt az állandó bizottságokban és az elnöki hivatal

tagjai

nem

vehetnek

részt

az

állandó

bizottságok

elnöki

hivatalában.

A Tanács első ülésén minden tanácsnoknak írásban kell tájékoztatnia az Elnököt, hogy melyik tanácsadó csoporthoz kíván csatlakozni. A tanácsosok költségtérítési juttatást kapnak, mely tartalmazza többek között a szolgálati- és utazási költségtérítést.9 A Tanács jelenleg 80 tanácsnokból áll, akiket a 2005. április 3-4-én választottak meg. A regionális választásokon 73%-os részvételi arány mellett a Casa della Libertà győzött 53,4%-kal, 43,6%-ot kapott az Unione Lombardia, a többi párt pedig összesen a szavazatok 3%-át szerezte meg. A 2004-es Európa Parlamenti választásokon 26,3%-ot kapott az Uniti nell’Ulivo, 25,8%-ot a Forza Italia, 13,8%-ot a Lega Nord és 7,2%-ot az Alleanza Nazionale. A többi párt egyenként a szavazatok két százalékát sem szerezte meg. 12 A tanácsadói csoportok valamelyikében minden tanácsnoknak részt kell vennie, a csoport elnökét a Tanács Elnöke nevezi ki az első ülést követő tíz napon belül. Az Elnöki Hivatal ellenőrzi a csoportok szabályos szervezeti felépítését. A minimális létszám három fő. Természetesen a tanácsnokok új tanácsadói csoportot is alakíthatnak. Aki nem csatlakozott egy már létező csoporthoz és nem tud újat alakítani, egy vegyes csoportba kerül, mely politikailag heterogén is lehet (2005-ben alakult tanácsadói csoportok ld. 1. számú melléklet).

12

http://www.repubblica.it/speciale/2005/elezioni/regionali/lombardia.html# 2007.10.13. 19:19

19

A Regionális Tanács Elnöke a régió vezetője, aki képviseli a régiót, és kihirdeti a törvényeket. 2006. július 6-tól Adalberto Albertoni tölti be ezt a tisztséget. Albertoni a comó-i egyetem jogi karának dékánja, a történelemtudományok professzora és 2000-től Lombardia Kulturális, Egyenlőségi és Függetlenségi Bizottságának Tanácsosa. Az Elnöki Hivatal egy olyan szervezet, melynek tagjai az elnök, a két alelnök és a tanácsosok. Az Alkotmány 11. cikkelyének értelmében a Hivatal garantálja és védi a tanácsosok jogait és előjogait; biztosítja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását; kapcsolatot tart a tanácsadó csoportokkal és ellátja a belső rendszabályokban előírt funkciókat. Emellett többek között segítséget nyújt az Elnöknek a Tanács és a Bizottságok tevékenységének megszervezésében; a polgárok kezdeményezéseinek és a regionális népszavazások javaslatainak elfogadása ügyében, valamint a regionális mérleg és beszámoló elfogadásában. A kisebbségi képviseletet biztosító Elnöki Hivatal tagjait a Regionális Tanács első ülésén választják meg. Az Elnöki Hivatal jelenlegi tagjai: elnök:

Adalberto Albertoni (Lega Lombarda - Lega Nord – Padania)

alelnökök:

Enzo Lucchini (Forza Italia) Marco Cipriano (Democratici di Sinistra)

tanácsosok:

Luca Daniel Ferrazzi (Alleanza Nazionale) Battista Bonfanti (Margherita)9

3.2.2. Végrehajtás

Olaszországban a miniszterelnököt, majd az Ő előterjesztése alapján a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat és a parlament ellenőrzése alatt áll. Az egyes miniszterek a tárcájuk hivatalát vezetik, egyben tagjai a minisztertanácsnak is.13 A Regionális Kormányt az Elnök és - a 80 közül választott- 16 tanácsnok alkotja (beleértve az alelnököt is). A kormányt a Tartományi Tanács nevezi ki abszolút többséggel. Az elnök

13

http://www.euvonal.hu 2007.10.13. 19:48 19

koordinálja a Kormány munkáját, végzi a Régió közigazgatási vezetését és ezért a Tanácsnak felelős. A régió Elnöke Roberto Formigoni (Forza Italia), akit 2005-ben harmadszorra választottak meg a régió elnökének, 2006-ban pedig parlamenti szenátornak. Korábban tagja és elnökhelyettese is volt az európai parlamentnek.14 Az elnökhelyettes Viviana Beccalossi (Alleanza Nazionale), aki a mezőgazdasági tanácsnok pozícióját is betölti. A 16 tanácsnok szerepe olyan, mint a kormányban a minisztereké. A szociális és családügyi tanácsnok Giancarlo Abelli (Forza Italia), az -egészségügyi Luciano Bresciani (Lega Nord), -a környezetvédelmi Lionello Marco Pagnoncelli (Forza Italia), az ifjúsági-, sport- és turisztikai tanácsnok Pier Gianni Prosperini (AN), az oktatási és munkaügyi tanácsnok pedig Gianni Rossoni (FI). A közhasznú szolgáltatások és a fenntartható fejlődés felelőse Massimo

Buscemi

(Forza

Italia);

az

infrastruktúráért

Raffaele

Cattaneo,

a pénzügyekért és az intézményi kapcsolatokért Romano Colozzi, az iparért és a KKV-kért Massimo Corsaro; a külkereskedelemért Franco Nicoli Cristiani (FI), a polgári védelemért Massimo Ponzoni (FI), a közlétesítményekért Mario Scotti (UDC); a szolgáltatásokért és kézművesiparért Domenico Zambetti (UDC), a városrendezésért Davide Boni (Lega Nord) a kultúráért, az egyenlőségért és az autonómiáért pedig Massimo Zanello (LN) felel.15

3.2.3. Igazságszolgáltatás Az olasz jogrendszer alapja a római jog. Az olasz bírósági rendszerben a bírók az állampolgárok közötti vitás kérdésekben, illetve az állampolgárok és az állam között felmerült jogvitákban

hoznak

döntéseket. A

polgári

jogi

ügyeket

a

Békebíróságok

14

http://www.formigoni.it/biografia.htm 2007.10.13. 22:02

15

http://www.mi-lorenteggio.com/primopiano/politica/giuntalombardia06.htm 2007.10.13. 22:27

20

(Giudice Conciliatae) és az elsőfokú bíróságok (Pretore), a Törvényszéki Bíróságok (Tribunale) és a Fellebbezési Bíróságok (Corte d'Apello) bírálják el.12

4. TÖRTÉNELEM ___________________________________________________________________________

Lombardia Olaszország északi határán található, ezért a történelem folyamán gyakran vált a szomszédos népek területszerzési vágyainak célpontjává. I.e. 1000 körül jelentek meg a gall őslakók a mai Lombardia területén. A Pó-síkság évszázadokig Gallia Cisalpina, az Alpokon inneni gall terület része volt. Az i.e. III. században az első és második római-pun háború között Rómára támadtak és a Toscana – Lazio határvonalon található Talamone városát is elfoglalták. A rómaiak ellentámadása azonban sikeresnek bizonyult, a gallokat kiűzték az északi területekről és a mai Piacenza és Cremona területén kolóniákat alapítottak. 303-ban Diocletianus császár a Római Birodalom adminisztratív központjává tette meg Mediolanumot (Milánót). A népvándorlás korában a hunok Milánóig is eljutottak. Pusztításaikat követően (568 táján) germán eredetű longobárdok jelentek meg a félsziget északi határain és nagy részét (Milánó-, Pavia-, Brescia-, Verona környékét egészen Friuli tartományig) el is foglalták; a területnek pedig a Lombardia nevet adták. A VIII. századra a lakosság tagjai között már nem lehetett megkülönböztetni longobárdokat és rómaiakat. A longobárd Itália központja a 620-as évektől néhány évszázadon keresztül Pavia volt, átvéve Milánó korábbi vezető szerepét. A VIII. század második felében az észak-és közép-itáliai longobárd királyság összeomlott a frank támadások súlya alatt. A XIII. századig a német-római császárok és a francia királyok folytattak harcokat a gazdag észak-itáliai városok megszerzéséért. 1162-ben Barbarossa Frigyes császár (11551190) leromboltatta Milánót és ennek következtében 1167. december elsején létrejött az itáliai államok Lombárd Ligája. A szövetség tagjai voltak Velence, Verona, Pádua, Treviso, Ferrara, Brescia, Bergamo, Cremona, Milánó, Lodi, Piacenza, Párma, Modena és Bologna; ezenfelül a kezdeményezést a pápa is támogatta. 1176-ban a Liga csapatai Legnanónál 21

vereséget mértek Frigyes seregeire és a császár az 1183. évi konstanzi békében kénytelen volt elismerni a Lombárd Liga városainak teljes autonómiáját saját névleges hűbéreként.

A XIII. századtól Milánóban a Della Torre család képviselte a néppárt-, míg a Viscontiak a ghibellin nemesség érdekeit. A Viscontiak - dacolva a franciákkal - az olasz egység élharcosai voltak és erős olasz államot építettek ki. Ottone Viscontit milánói érsekké-, unokaöccsét, Matteót pedig császári helynökké (vicario) nevezte ki VI. Henrik császár. Az utóbbi megszüntette a Della Torrék uralmát és hatalmát kiterjesztette Paviára és Cremonára is. Giovanni Visconti (a város későbbi érseke) elfoglalta Génuát (Genovát) és Bolognát; míg Giangaleazzo (1351-1402) háborúskodás és diplomáciai húzások révén Észak-Itália domináns hatalmává tette Milánó városállamát. Giovanni Maria Visconti uralma alatt (14021412) a hercegség területeket veszített és a kormányzat is meggyengült. Filippo Maria Visconti (1412-1447) visszaszerezte Paviát, Pármát, Piacenzát és Génuát. Francesco Sforza (1450-1466) feleségül vette Filippo Visconti lányát és - miután megszerezte a hatalmat,- felvette a hercegi címet. 1473-ban Galeazzo Sforza szövetségi szerződést kötött a firenzei Cosimo’ de Medicivel. 1479-ben Lodovico Sforza („a Mór”) szerezte meg a város feletti uralmat, azonban 1499-ben azonban behívta Itália földjére VIII. Károly francia seregét; aki ellene fordult és a herceget börtönbe vettette. Hamarosan erős liga alakult ellene (Milánó, Velence és a pápa megszerezte Miksa császár és Aragóniai Ferdinánd támogatását) és ki kellett vonulnia az országból. A XVI. század folyamán a Habsburgok spanyol ága és Franciaország vívott csatákat az észak-itáliai területek megszerzéséért. 1515-ben I. Ferenc francia uralkodó foglalta el Milánót, 1525-ben a paviai csatában azonban a spanyolok győzedelmeskedtek. A franciák két évvel később egész Lombardiát elfoglalták. 1529-ben azonban V. Károly spanyol uralkodó kierőszakolta a cambriai békeszerződést, melynek értelmében a franciák lemondták területi követeléseikről és a Sforzák visszakerültek Milánó élére. Amikor 1535-ben az utolsó Sforza is meghalt, a város közvetlen spanyol uralom alá került. Annak ellenére, hogy 1540-ben V. Károly feladta Milánóra támasztott igényét, a nagyváros továbbra is a Német-római Birodalom hűbérbirtoka maradt.16 A spanyol örökösödési háborút lezáró 1713-as ultrechti 16

Harry Hearder: Olaszország rövid története (Maecenas, 1992) 22

béke értelmében Ausztria megszerezte többek között Milánót és Mantovát, a spanyol uralmat az osztrák váltotta fel. Lombardiához csatolták a mantovai hercegséget is. Ebben az időszakban a régió lakosainak száma elérte az 1 millió főt; fővárosa a 130 ezer lakosú Milánó, a félsziget leggazdagabb városa volt. Napóleonnak sikerült elűznie az országból az osztrákokat és a spanyolokat. 1796-ban elfoglalta Milánót, amely a Transpadániai (a Pón túli) köztársaság alapja lett. Egy évvel később Mantovát is „megszerezte”. 1799-ben Észak-Itáliában megalakította az „Olasz Királyságot”, melynek részei Lombardia, Modena, Bologna, Ferrara és Reggio Emilia voltak. 1814-ben az osztrák Habsburgok ismét elfoglalták Lombardiát és létrehozták a LombardVelencei Királyságot. 1848 márciusában forradalom tört ki Milánóban, melyet az osztrákok hamar levertek. A régió az 1859-es villafrancai béke értelmében ismét francia fennhatóság alá került. 1860-ban felszabadító mozgalom indult Garibaldi vezetésével és egy évvel később létrejött az egységes olasz állam, melynek első királya II. Victor Emanuel lett. Egészen a második világháborúig a Savoyai-ház uralkodói vezették az országot. Az imperializmus korában Milánó fontos pénzügyi központtá alakult, és ipara is tovább fejlődött. Az első világháborúból győztesen került ki az ország, megszerezve Dél-Tirolt, Isztriát és Triesztet. 1922-ben Mussolini került hatalomra, akinek fasiszta diktatúrája egészen 1943-ig tartott. Ekkor III. Viktor Emánuel király őrizetbe vetette, ahonnan Hitler segítségével menekült meg. A német kancellár még egy kis olasz államot is adott a volt diktátornak, melynek hivatalos neve „Olasz Szociális Köztársaság” („Salói Köztársaság”) volt. A Duce elméletileg Itália 2/3 részének köztársasági elnöke lett, a valóságban a németek kezében volt a hatalom. 1944-ben Milánót és a többi északi nagyvárost a partizánok már a szövetséges haderők megérkezése előtt felszabadították.17 A tartományi főváros a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezeket azonban teljesen helyrehozták. A XX. század második felében (1970-ben, 1999-ben és 2000-ben) több robbantást is végrehajtottak különböző terrorszervezetek Milánóban.18 A régió zászlaját 1975. június 12-én fogadták el. A zöld alap közepén elhelyezkedő virágjellegű, íves minta, a "Rosa Camuna", a történelemelőtti 5. ábra Lombardia zászlaja 17 18

Kis Aladár: Olaszország története (1748-1968) (Akadémiai Kiadó, 1975) Illésné Balázs Edina: Észak Olaszország (Ketzal Kft., 2004) 23

(http://www.regine.lombardia.it)

idők lombardiai őslakosainak (camunik) ábrázolásait követi.19

5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÉS NÖVEKEDÉS ___________________________________________________________________________

5.1. A GDP értéke és változása: A régió gazdasági teljesítményét, illetve annak növekedését a legegyszerűbben a GDP-jével és

ahhoz

viszonyított

mutatóival

jellemezhetjük.

A

többi

olasz

régióval

összehasonlításhoz az egy főre jutó GDP szolgál alapul. 4. táblázat A GDP értéke, az 1 főre jutó GDP és a GDP értéke az EU27 átlagában (2005)

Piemonte Valle d'Aosta Lombardia Trentino Alto Adige Bolzano-Bozen Trento Veneto Friuli Venezia Giulia Liguria Emilia Romagna Toscana Umbria Marche Lazio Abruzzo Molise Campania Puglia Basilicata Calabria Sicilia Sardegna Olaszország 19

GDP értéke*

1 főre jutó

GDP étéke

(millió €)

GDP (€)

az EU27 átlagában

114.178,0 3.941,6 296.282,2 29.590,9 15.208,8 14.382,1 131.335,5 32.314,1 39.759,1 122.121,0 94.848,1 19.710,9 36.805,9 155.436,5 25.552,4 5.637,9 89.696,9 64.785,9 10.051,6 31.403,3 80.378,0 32.012,5 1.417.241,4

26.332,6 31.941,6 31.405,5 30.197,9 31.691,6 28.764,2 27.830,6 26.783,4 24.830,8 29.289,1 26.280,3 22.829,5 24.154,0 29.397,5 19.621,0 17.541,7 15.491,7 15.918,7 16.884,9 15.648,5 16.027,2 19.367,5 24.182,1

http://www.regione.lombardia.it 2007.10.16. 19:00

24

119,5 128,2 141,5 n.a.** 140,2 126,9 127,4 117,4 109,7 130,4 116,9 101,0 107,5 131,8 84,8 77,1 68,4 69,8 75,4 68,5 67,3 81,4 n.a.

való

* folyó áron ** n.a.: nincs adat Forrás: saját készítés, az istat és az eurostat adatai alapján

Lombardia – az ország legfejlettebb régiójaként - 2005-ben folyó áron 296.282,2 millió euró értékű GDP-t produkált, mely Olaszország GDP-jének közel 21 százaléka (20,9%). Ez az összeg valamivel meghaladja a második és harmadik legmagasabb bruttó hazai termékkel rendelkező Lazio (155.436,5 millió €) és Veneto (131.335,5 millió €) régiók GDP-jének összegét. Az Európai Unió NUTS-2 régiói közül- Ile de France után- a második legmagasabb GDP-vel rendelkezik. A 31405,5 eurós egy főre jutó GDP-jével csak a harmadik helyen áll az olasz régiók rangsorában; Valle d’Aosta (31.941,6 €) és Bolzano - Bozen (31.691,6 €) mögött. Azonban e mutatószám tekintetében is jóval megelőzi a déli régiókat; - elsősorban Pugliát, Calabriát és Campaniát, - ahol csupán fele akkora GDP jut egy lakosra. Az EU régiók közül a 19. legmagasabb GDP-vel rendelkezik; a belga, a brit, az osztrák, a svéd és a norvég főváros, valamint négy német-, három brit-, három holland-, egy svéd-, egy osztrák- és egy francia régió előzi meg. A régió GDP-je a többi EU-s NUTS-2 régió átlagának csaknem másfélszerese (141,5 %- a), s ezzel a 14. legmagasabb GDP-vel rendelkezik az Európai Unióban és a legmagasabbal Olaszországban. Az észak-olasz régiók mindegyikének magasabb a GDP-je az uniós átlagnál, viszont a délieké 20-30%-kal alacsonyabb. 3. diagram Lombardia és Olaszország reál GDP növekedése (2001-2005)


A régió reál GDP növekedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az országos tendenciának megfelelően változott. 2001-ben még magas, csaknem öt százalékos, növekedési rátával rendelkezett; ami 2005-re sajnos a felére csökkent. 2001-től egyre kisebb mértékben növekedett a bruttó hazai termék értéke; 2002-ről és 2003-ra több mint egy százalékkal csökkent a GDP növekedési rátája. A következő évben a régió gazdasága ismét megerősödött 25

és 3,32%-os növekedést produkált; viszont 2005-ben csak 2,47%-ot ért el. A régió – 2004 kivételével - mindig néhány tizeddel magasabb növekedést mutatott, mint az országos átlag és még a 2005-ös adata is magasabb, mint az OECD országok átlaga. A lombardiai statisztikai hivatal adatai alapján a régió gazdasági teljesítményét tovább elemezhetjük az egyes megyék szintjén is. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes megyék GDP-je

milyen

százalékban

járul

hozzá

Lombardia

teljes

GDP-jéhez,

szembetűnő Milánó dominanciája, hiszen a régió bruttó nemzeti termékének közel felét (138 milliárd eurót) ez a megye állított elő. 34,6 milliárd eurójával Brescia 12 százalékot-, 29 milliárd euróval Bergamo 10 százalékot-, míg 21,3 milliárd euróval Varese 7 százalékot tesz ki; a többi megye viszont csak elenyésző részt képvisel. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a gazdasági fejlettség egyik legfontosabb mutatóját, az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk. Az egy milánói lakosra jutó 35 776 eurós GDP nagyon magas a többi területhez képest, például Como, Pavia és Lecco megyékben csak ennek 2/3-át tudták előállítani

a

2005-ös

évben.

Milánót

csak

Mantova

(30 035

€)

és

Brescia

(29 245 €) közelíti meg; ennek köszönhetően a régió lakosainak egy főre jutó GDP-je is 4000 euróval alacsonyabb, mint a tartományi főváros megyéjében.

5.2. A GDP megoszlása szektorok szerint 6. táblázat A GDP megoszlása szektorok szerint Lombardiában és megyéiben (2005)

Varese Como Sondrio Milano Bergamo Brescia Pavia Cremona Mantova Lecco Lodi Lombardia

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatások

0,3 0,7 2,3 0,2 1,0 2,2 2,8 5,2 5,1 0,5 3,9 1,1

37,5 38,0 25,9 30,8 42,5 34,1 29,0 34,4 38,0 41,6 36,9 33,9

62,2 61,4 71,7 69,0 56,5 63,8 68,2 60,3 56,8 57,9 59,3 64,9 26

Olaszország

1,9

28,9

69,2


A fenti táblázat adatai megerősítik, hogy Lombardia régió nem a mezőgazdaságáról, hanem fejlett iparáról híres. Regionális szinten a mezőgazdaság csupán egy százalékban járul hozzá a GDP-hez, Olaszország egészét tekintve 1,9%. A primer szektor jelentősége Milánó, Varese és Lecco megyékben a legkisebb; Cremona és Mantova (5%) kivételével mindenütt a fejlett országokra jellemző két százalék körül mozog. Az ipar részesedése valamivel magasabb, mint a legfejlettebb államokban, hiszen átlagosan 34%; országos szinten 28,9%. A legnagyobb jelentősége Bergamo és Lecco megyékben van, már Milánóban is egyre nagyobb a tercier szektor részesedése. A szolgáltatások regionális szintű 64,5%-a 4,7%-kal alacsonyabb az országosnál; Milánó és Sondrio megyékben viszont ennél is magasabb, s ez a fejlettség egyik fontos mutatója. Összességében megállapíthatjuk, hogy Lombardiában a GDP szektorok szerinti megoszlása a fejlett országokéhoz hasonlít, hiszen a mezőgazdaság részesedése öt százalék alatti, a szolgáltatásoké pedig 65% körül van.

5.3. A GDP felhasználási szerkezete: A GDP felhasználási szerkezetét vizsgálva megfigyelhető, hogy országos és regionális szinten is a magánfogyasztásra fordítódik a bruttó hazai termék körülbelül ötven százaléka. 2005-ben Lombardia esetében ez 52,8% volt; ennél csak Emilia - Romagna, Marche, Toscana és Liguria tartományokban költöttek többet magánfogyasztásra 2005-ben. Viszont ha a pénzösszeget vesszük figyelembe, Lombardia költötte a legtöbbet, a maga 153,2 milliárd eurójával az országos lakossági kiadások 18%-át adja. A közösségi fogyasztás nemzeti és regionális szinten egyaránt 20% körül mozog. A legtöbbet Szicília (24,6%)-, míg a legkevesebbet Lombardia (14,6%), Veneto (15%) és Veneto (15,1%) költi. Lombardia 42,3 milliárd eurós kiadása ebben az esetben is a legmagasabb országos szinten 2005-ben. A beruházásra

(bruttó

állóeszköz

felhalmozásra)

az

olaszok

átlagosan

szintén

a

GDP 1/5-ének megfelelő pénzösszeget költenek, mely Lombardia esetében 57,6 milliárd euró (ennél többet egy régió sem költött). Liguria, Campania és Szicília csupán 14-15%-ot fordít beruházásokra. Ha több éves időszakot veszünk figyelembe, az olaszok általában évről-évre 27

valamivel többet fordítottak fogyasztásra és kevesebbet beruházásokra; míg a lombardiaiak GDP-felhasználása ezzel ellentétes volt.20

6. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KUTATÁS-FEJLESZTÉS ___________________________________________________________________________

6.1. Oktatás 6.1.1. Olaszország oktatási modellje Olaszországban az állami és magán iskolák feletti felügyeletet az Oktatási Minisztérium (Ministrero della Pubblica Istruzione) látja el. A tankötelezettség 6 éves kortól 14 éves korig tart. Az alapszintű oktatás ingyenes és a helyi hatóságok biztosítják a tankönyveket is. A diákok öt évet járnak általános iskolába (scuola elementare) és három évet a középiskola alsó tagozatába (scuola media inferiore), ahol egy idegen nyelv tanulása kötelező (leggyakrabban angolul és a franciául tanulnak). A középiskola alsó tagozatának sikeres befejezése után a diákok folytathatják tanulmányaikat vagy munkába állhatnak. 14 és 19 éves kor között a középiskolák 3, 4 és 3+2 éves képzést kínálnak (szakképző iskola, műszaki-informatikai-, idegen nyelvi-, művészeti középiskola és klasszikus líceum). Az egyetemi felsőoktatás általában 3-5 évig tart. Az egyetemek között vannak állami és magánegyetemek, ez utóbbi intézmények nem részesülnek állami támogatásban. Az oktatás első szakaszában egyetemi diplomát (diploma universitario), második szakaszában egyetemi fokozatot (diploma di laurea), harmadik szakaszában pedig szakdiplomát lehet szerezni (diploma di specializzazione). A doktori cím (diploma di dottorato) megszerzése még legalább három évet vesz igénybe.

20

http://www.istat.it/attivita/sediregionali/lombardia adatai alapján 2007.10.22. 18:05 28

Az egyetemi tandíjakról szóló elnöki rendelet szerint a diákoknak tandíjat és beiratkozási díjat kell fizetniük. Ennek összegét az 1995/96-os egyetemi tanév elején határozták meg és minden évben az infláció mértékével emelkedik.21 6.1.2. Az oktatás helyzete a régióban Lombardia oktatási modelljében az állami és magán iskolák kiegészítik egymást. A családoknak joguk van szabadon megválasztani gyermekeik képzési pályáját. Az oktatás és képzés területén az elmúlt néhány évben új kezdeményezéseket is kilátásba helyeztek. Az ún. „jó iskola” program lehetőséget nyújt a Lombardiában vagy a szomszédos régiókban tanuló diákok szülei számára, hogy a felmerülő költségeket részletekben fizessék ki. Emellett a tanulók (általános- és középiskolások vagy államilag elismert felsőfokú intézményekben tanulók) családja egyéb támogatásokhoz is folyamodhat, ha jövedelmük nem halad meg egy regionálisan meghatározott szintet. Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói ösztöndíjat kaphatnak, ha kiváló tanulmányi eredményt érnek el és tanulmányaik során nem halasztottak. Ezt az ösztöndíjat a régióban tanulók, illetve a szomszédos régiókban tanuló – ingázó- lombardiaiak kaphatják meg. Emellett a régió a 2004/2005-ös tanévben hat millió eurót osztott szét a települések között, melyet a családok a diákok utazásának finanszírozására, valamint a csökkent értelmi vagy fizikai képességűek támogatására használhattak fel. A nehéz anyagi helyzetben levő lombardiai családok középiskolás vagy egyetemista gyermekei tankönyv-támogatást is kapnak. A régión belül nagyon fontosnak tartják a szakképzett munkaerőt, hiszen szakképesítéssel vagy diplomával könnyebb munkát találniuk; ezért a régió - a munkanélküliség csökkentése érdekében - különböző szakképzési és továbbképzési lehetőségeket kínál nők és férfiak, fiatalok és idősek számára egyaránt. A polgároknak joguk van akár 12 évig-, vagy a megfelelő szakmai képesítés eléréséig tanulni. A régió emellett további segítséget is nyújt a fiatalok számára:

21

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=13 - 152k 2007.10.13. 19:48 29

-

kedvezményes hozzájutási lehetőséget az első lakáshoz

-

személyre szabott támogatást és segítségnyújtást önálló vállalkozás indításához

-

gazdasági ösztönzőket a mezőgazdasági vállalkozásban munkát vállaló fiatalok számára22

6.2. Egészségügy 6.2.1. A regionális egészségügyi rendszer Az egészség védelme a régió legfontosabb feladatai közé tartozik. Sok kötelezettséggel jár, hiszen több mint kilenc millió lakos ellátását kell megszervezni. Mindegyikük számára hozzáférhető egy hatalmas és szerteágazó hálózat, a Regionális Egészségügyi Rendszer, mely széles körű szolgáltatásokat és információt nyújt. A régión belül 132 kórház, 18 egészségügyi kutatóintézet, 844 szakorvosi rendelő, valamint 378 állami – és 2150 magán gyógyszertár működik. Az állami- és magán egészségügyi intézményekben a kórházi ágyak száma összesen 50143. Az egészségügyben dolgozók létszáma 126.608 fő, amelyből 6929 a háziorvosok- és 1033 gyermekorvosok száma. Azonban szakképzett betegápolókból hiány van; mert inkább olyan régiókba mennek dolgozni, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak és magasabb fizetést kapnak. A problémát ápolóképző tanfolyamok indításával próbálják megoldani a régión belül. A Helyi Egészségügyi Vállalkozások feladatai közé tartozik a háziorvosok, a gyermekorvosok és a szakorvosok koordinálása; a kórházak és rendelőintézetek minőségének és hatékonyságának ellenőrzése és garantálása; megfelelő higiénés körülmények biztosítása; az orvosi és állatorvosi oktatás lebonyolítása; valamint az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása. Lombardia együttműködési megállapodást kötött Venetóval az egészségügyi rendszer javítása és a kutatások bővítése érdekében. A megállapodást a két régió egészségügyi tanácsosa (Luciano Bresciani és Francesca Martini) írta alá. A cél szorosabb együttműködés

22

http://www.regione.lombardia.it/wps/portal/ 2007.10.14 07:02

30

közös platform alapján; az egészségügyi rendszerek összehangolása; beleértve az orvostudománnyal foglalkozó iparágat és egyetemeket is. Az egyezményhez más régiók is csatlakozhatnak, ha egészségügyi rendszerük megfelel egy sor követelménynek; hiszen Olaszországban Lombardia és Veneto rendelkezik a legfejlettebb rendszerrel, a legjobb minőségű egészségügyi szolgáltatásokkal, a legrövidebb várólistával és a legszerteágazóbb hálózattal. 23 6.2.2. Egészségügyi kiadások 6. táblázat Egészségügyi kiadások Olaszországban és regionális szinten (2004) Egészségügyi kiadások összege (euró) aránya az

Egy főre jutó kiadások (euró)

országoshoz (%)

Piemonte Valle d'Aosta Lombardia Trentino - Alto Adige Bolzano - Bozen Trento Veneto Friuli - Venezia Giulia Liguria Emilia - Romagna Toscana Umbria Marche Lazio Abruzzo Molise Campania Puglia Basilicata Calabria Sicilia Sardegna Olaszország

533 564 093 42 200 920 974 492 199 249 733 410 136 600 810 113 132 600 442 355 415 178 874 516 164 538 880 610 461 972 415 758 895 66 132 884 140 936 680 536 397 543 67 111 034 13 909 251 213 498 725 159 710 139 26 580 770 54 164 328 320 430 174 166 762 210 5 377 614 038

9,9 0,8 18,1 4,6 2,5 2,1 8,2 3,3 3,1 11,4 7,7 1,2 2,6 10,0 1,2 0,3 4,0 3,0 0,5 1,0 6,0 3,1 100,0

124,1 344,6 104,6 257,8 288,0 228,9 94,7 148,9 103,8 148,3 116,1 77,5 93,2 102,4 51,9 43,2 37,0 39,4 44,5 26,9 64,0 101,3 92,4


Lombardiában az egészségügyi kiadások összege 2004-ben csaknem 1 milliárd euró, mely az ország kiadásainak majdnem egyötöde (18,1%-a). A többi régióhoz viszonyítva nagyon 23

http://www.regione.lombardia.it/wps/portal 2007.10.14. 15:43 31

magas mind az összeg, mind pedig az országos kiadásokból való százalékos részesedés. A második és harmadik legtöbb legmagasabb kiadással rendelkező régiók (Emilia-Romagna és Lazio) is jóval kevesebbet, mint Lombardia. Azonban ha az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat vizsgáljuk, a régió csak a középmezőnybe tartozik, hiszen nyolc régióban is több kiadás jut egy lakosra; Valle d’Aosta-ban háromszor-, Trentino-ban és Bozen-ben 2,5-szer és Trento-ban is kétszer annyi, mint Lombardiában. Összességében tehát a régió sokat költ az egészségügyre, de nem eleget; hiszen az összegen közel 10 millió lakos osztozik.

6.3. Kutatás – Fejlesztés (K+F) 6.3.1. A K+F szerepe a régióban A kutatás-fejlesztés nagyon fontos szerepet tölt be Lombardiában; ezt bizonyítják példamutató regionális K+F+I törvényei is. Az olasz kutatás-fejlesztési stratégia alapja az „Industria 2015” ipari K+F+I törvény. Az állam és az egyes régiók közötti munkamegosztás jellemzői: -

a regionális K+F törvények

-

a regionális technológiai övezetek

-

a MeH Regionális Technológiai Innovációs Bizottsága

-

és az Európai Unió forrásainak felhasználása

Emellett a régiónak inter-regionális együttműködési megállapodása van Piemonte és Emilia-Romagna tartományokkal.24 6.3.2. A K+F stratégia céljai Lombardia támogatja az Európai Tanács azon célkitűzését, miszerint segíteni kell, hogy kontinensünk válhasson a legfejlettebb tudás alapú gazdasággá. Ennek érdekében növelni kell K+F erőforrások mennyiségét illetve ugyanezen rendszeren belül szükséges a kapcsolatok minőségének fejlesztése is. Lombardia

elsődleges

célkitűzése

a

kutatás

-

fejlesztés

erőforrás-bővülésének

megkönnyítése, felgyorsítása és ösztönzése. A régió a projektek tervezése mellett erősíteni szeretné az állampolgárok, a vállalkozások, a kutató - fejlesztő intézmények, a finanszírozók; valamint a helyi, nemzeti és nemzetközi kormányzati intézmények közötti kapcsolatokat. 24

http://www.nkth.gov.hu 2007.10.18. 18:21

32

A régió már most is kielégít egy fontos lisszaboni paramétert: a K+F befektetések 74%-át a magánszféra finanszírozza, ez pedig jóval meghaladja az Európai Unió által kitűzött 2/3-os célt. A régión belül a hi-tech és a hagyományos iparágak szektorában egyaránt nőtt az innovációs kapacitás és ezáltal a lombardiai ipar nemzetközi versenyképessége is. Mindez a gazdasági fejlettség és a foglalkoztatottsági szint növekedéséhez vezetett, mely maga után vonta az életszínvonal javulását is. A regionális kutatási rendszeren belül megnőtt a tudományos és technológiai kiválóságok száma és a K+F rendszer vonzóbbá vált a kutatók, a vállaltvezetők és a tőketulajdonosok szemében is; mely a régió pozíciójának további javulását eredményezte.25

6.3.3. K+F kiadások 7.táblázat K+F kiadások Olaszországban, Lombardiában, Piemontéban és Lazioban (2005)

Kutatás-fejlesztési kiadások (1000 €) Közigazgatás Egyetemek Non-profit int.-ek Vállalkozások Összesen Piemonte

76.514

27.959

1.598.189

296.156

1.998.818

215.579

160.502

2.399.428

566.080

3.341.589

Lazio

1.382.867

51.192

789.787

591.119

2.814.965

Olaszország

2.701.168

330.116

7.855.835

Lombardia

4.711.676 15.598.795


2005-ben

Olaszország

több

mint

15,5

milliárd

eurót

költött

kutatás-fejlesztésre,

ennek 21,4%-át (3,3 milliárd eurót) Lombardiában, 18%-át (2,8 milliárd eurót) Lazioban és 12,8%-át (2 milliárd eurót) Piemontéban. A többi régióban nem volt ilyen jelentős a K+F-re költött összeg. Lombardia nemcsak összességében költött a legtöbbet, hanem egyetemi és non-profit intézményi szintén is. A régió egyetemei összesen több mint 160 millió eurót költöttek, az országos felsőoktatási K+F költségek csaknem felét (48,6%-át). Ez Lazio esetében 12,5- míg Piemontéban 8,5% volt. A non-profit intézmények kutatásfejlesztési kiadásainak 1/3-át (2,3 milliárd eurót) a régióban eszközölték, 20%-át Piemontében és 10-et Lazioban. A közigazgatási szféra összkiadásaihoz Lombardia 8-, míg Lazio 51,2 (!) 25

http://www.regione.lombardia.it/wps/portal 2007.10.19. 19:43 33

százalékban járult hozzá, a harmadik régió részesedése csupán 2,8%-os volt. A vállalkozások kiadásai szintén Lazio régióban voltak a legmagasabbak (12,5%), de Lombardia a maga 12%val is dupla annyit költött, mint nyugati szomszédja. Ha csak Lombardiát vizsgáljuk, a kutatás-fejlesztési kiadások 72%-át finanszírozták a nonprofit intézmények; 16,7%-át a vállalkozások, 6,5%-át a közigazgatási szféra és 4,8%-át az egyetemek. 4. diagram A GERD - mutató alakulása Olaszországban, Lombardiában, Piemontéban és Lazióban (2005)


Ha a GERD - mutatót vesszük figyelembe, Lombardia a GDP-jének 1,13%-át fordítja kutatás-fejlesztésre és ezzel jóval elmarad a másik két régió mögött. Ez annak köszönhető, hogy GDP-je annyi, mint a másik két régióé összesen; de K+F-re nem költ ennyivel többet. Piemonténak hat-, Lazionak pedig hét tized százalékkal magasabbak a kiadásai, mint Lombardiának; de a régió e mutató tekintetében is valamivel jobban áll, mint a csupán 1,1%-ot költő Olaszország.

34

6.3.3. Regionális Innovációs Scoreboard A tanulmány Lombardiát 11 másik régióval (a legfejlettebb európai, illetve olasz régiókkal) hasonlítja össze innovációs teljesítmény tekintetében, 17 alapvető mutatószám és az egyes régiók makro-környezete alapján. A tanulmány a következő rangsort állította fel innovációs hatékonyság tekintetében (zárójelben az innovációs teljesítmény aránya látható): 1.

Baden-Wurttenberg (77%)

7.

Catalunya

(39%)

2.

Bayern

(72%)

8.

Lazio

(38%)

3.

Stockholm

(70%)

9.

Emilia-Romagna

(36%)

4.

Rhone-Alpes

(54%)

10.

Toscana

(30%)

5.

Lombardia

(50%)

11.

Veneto

(25%)

6.

Piemonte

(45%)

12.

Campania

(23%)

Az elemzett Az elemzett régiók rangsorában Lombardia az ötödik helyen végzett; a két német (Baden-Wurttenberg és Bayern), a svéd (Stockholm) és a francia (Rhone- Alpes) régió mögött; megelőzve a spanyol Catalunyát és a többi olasz régiót is. Az első három helyezett innovációs teljesítménye nagyon magas, 70% vagy a feletti; Lombardia, Piemonte és a francia régió 50% körüli értéket képvisel; míg Veneto és Campania csupán 25 és 23%-ot, az első három teljesítményének 1/3-át. A 17 alapvető mutatószám közül a piaci kapitalizáció alapján az első helyezést érte el a régiók közül; a tudományos hatás tekintetében csak Lazio előzte meg. A két német régió (Baden-Wurttenberg és Bayern) mögött harmadik helyezést ért el az új piaci jegyzések és a projektek versenyképessége alapján. A többi mutatószám tekintetében is benne volt az első nyolcban; legtöbbet a vállalati-egyetemi együttműködésen és az átlagos tudományos termelékenységen kellene javítania, ha előrébb szeretne végezni a ranglistán. 35

Az aggregát mutatószámok esetén a finanszírozási rendszer tekintetében rendelkezik versenyelőnnyel, hiszen e tekintetben csak Bayern szerepelt jobban. A többi tényező esetén csak a 4.-5. helyet sikerült megszereznie, viszont a többi olasz régiót így is megelőzte. A tudományos rendszer fejlesztése tekintetben a legkevésbé versenyképes.23

7. IPARI TERMELÉS ÉS TERMELÉKENYSÉG ___________________________________________________________________________

7.1. A régió ipara Olaszország mai gazdasága a hagyományokon alapul. Az olasz vállalatok közel 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás, az esetek többségében családi vállalkozás, amelyek elsősorban könnyűipari termékeket (textil és ruházati termékek, bőr- és cipőipari termékek, bútorok és lakásdekorációs tárgyak, élelmiszeripari termékek) és gépipari termékeket állítanak elő. Azonban még a kiváló minőség mellett sem képesek az árversenyben talpon maradni az olcsó munkaerőt foglalkoztató kelet-európai és távol-keleti országok áruival szemben. 47 A lombardiai gazdaság egyik húzóereje szintén a közel 260 ezer kisipari vállalkozás, 670 ezer dolgozójával. A régió éppen ezért ezeket a vállalkozásokat olyan eszközökkel támogatja, melyek segítséget nyújtanak a minőség-, a versenyképesség-, és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a hitelhez jutás területén. Lombardia elsősorban azon dolgozik, hogy javítsa a vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképességét, a bürokrácia átláthatóságát, a környezetvédelmet, a vállalkozások specializációját, a hagyományos kézműipari mesterségek védelmét és innovációját, a képzést, valamint a foglalkoztatást. Könnyítések a hitelhez jutás területén: - __________________________________________________________ f inanszírozás és adókedvezmények

47

http://www.gkm.hu 2007.10.22. 18:36 36

- __________________________________________________________ h ozzájárulás a kutatás-fejlesztés költségeihez - __________________________________________________________ g arancia a közép-és hosszú távú finanszírozásra Nemzetközi terjeszkedés támogatása: - __________________________________________________________ n emzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel támogatása - __________________________________________________________ a „SPRING” projekt keretein belül egy specializálódott manager biztosítása, valamint minőségi képzés nyújtása48

7.2. Legfontosabb iparágak A legjelentősebb olasz vállalatok központja Lombardiában és Piemontban van; Olaszország modern ipara az északi Milánó - Torinó – Genova alkotta ipari háromszögben összpontosul. Milánó irányítja Lombardia gazdasági életét és innen származik az ország ipari termelésének közel egynegyede. Itt található a lombardiai vállalkozások 40-, és az olasz vállalkozások 6 százaléka, összesen 346.766 vállalkozás. A regionális főváros és tartománya a leggazdagabb és legfejlettebb az országban.49 Világhírű nagyvállalatai elsősorban a gépiparban (Alfa Romeo), a vegyiparban (Pirelli, Montedison) és a textiliparban érdekeltek. Emellett a városban nagy jelentőséggel bír még a vaskohászat és az élelmiszeripar mellett az elektromos gépek – és berendezések gyártása is. Az ország egyik vezető autógyárát, Alfa Romeo-t 1910-ben alapították. Nevében az Alfa egy mozaikszó (Anonima Lombarda Fabbrica Automobili, magyarul Lombardiai Autógyár Részvénytársaság); a Romeo pedig az akkori tulajdonos keresztneve. Az Alfa Romeo mindig

48

http://www.regione.lombardia.it 2007.10.22. 20:28

49

http:// www.regine.lombardia.it 2007.11.21. 07:33 37

is státusszimbólum volt, a márka rajongói szerint pedig egyenesen a szépség és annak olaszos kifejezése. Az Alfa Romeo ma már a FIAT cégcsoport (Gruppo FIAT) tagja.50 Az 1872-es alapítású Pirelli a világ ötödik legnagyobb gumiabroncs-gyártó vállalata, az egyik legnagyobb jövedelmezőséggel. 2005-ben 12%-os növekedést tudott felmutatni, közel 3,65 milliárd eurós bevétel mellett. Venezuelától Kínáig a világ 11 országában vannak létesítményei.51 Az 1966-ban alapított Montedison részvénytársaság egy olasz ipari-pénzügyi csoport, a világ egyik legnagyobb vegyipari csoportja. A vegyipar mellett más területeken is érdekelt, többek között a gyógyszer-, energia-, élelmiszer-, és építőiparban, valamint a biztosítási szektorban. A csoport Olaszország második legnagyobb áramtermelőjét, az Edisont is magában foglalja, és meghatározó a mezőgazdaságigép-gyártásban is.49 A BUDMIL céget 1990-ben alapították, a neve mozaikszó: Budapest-Milano és 1999-ig működött vegyesvállalatként. Azóta nemzetközi céggé fejlődött, a közvetlen milánói kapcsolódás megszűnt, termelésüket a Távol-Keletre szervezték ki, értékesítésük pedig 20 európai ill. más nemzetközi piacokon történik.52 Az ország kevés nyersanyagának és energiahordozójának jelentős része Lombardiában található, melyre több nehézipari és vegyipari ágazat is épül. A nehézipar tekintetében Milánó vaskohászata a meghatározó (a város az olasz vaskohászat egyik központja); emellett jelentős még az érctermelés – és fémfeldolgozás is (az Adda folyó völgyében, Lecco tartomány déli – és Brescia középső területein). A régió vegyipara nagyon fejlett és sokrétű, a gumiipar mellett a műanyaggyártás - és feldolgozás, valamint a gyógyszeripar a meghatározó. A Milánótól nyugatra található Novara városának kőolaj –és földgázfeldolgozása a Pó-síkság energiahordozóin alapszik.

50

http:// www.alfaromeo.it 2007.11.21. 08:19 http:// www.pirelli.it 2007.11.21. 08:47 52 http://www.budmil.eu 2007.11.21 10:59 51

38

A régióban nagyon fontos szerepet tölt be a könnyűipar. Ipari körzeteinek felét a hagyományos könnyűipari termékeket gyártó iparágak (elsősorban a textil-, a ruházati-, a cipő- és a bőripar) jelenléte jellemzi. Emellett fontos még az összeszerelt ipari termékek (közlekedési eszközök, elektromos gépek és elektrotechnikai berendezések) gyártása; valamint a fa –és bútoripar is. Sajnos ezen iparágak költséghatékonyságban nem tudják felvenni a versenyt az olcsó munkaerőt foglalkoztató országokkal. 53 Említésre méltó élelmiszeriparral csak Milánó rendelkezik. A régióban 16 ipari körzetet (ld. 2. számú melléklet) és több „fél-körzetet” vagy tematikus körzetet találunk. Az előbbihez a hagyományos -, az utóbbihoz pedig a modern iparágak (például a divat, a design és a biotechnológia) tartoznak.49

53

http://www.gkm.hu 2007.10.22. 18:32 39

7.3. Termelékenység alakulása 8.táblázat A termelékenység alakulása Olaszországban és régióiban (2001-2005)

Piemonte Valle d'Aosta Lombardia Bolzano Trento Veneto Friuli-Venezia Liguria Emilia-Romagna Toscana Umbria Marche Lazio Abruzzo Molise Campania Puglia Basilicata Calabria Sicilia Sardegna Olaszország

Egy munkaegységre jutó GDP (€) 2001 2002 2003 2004 2005 53163 54508 56494 58620 58937 55046 56764 59019 63304 65043 59947 61575 62552 64529 65959 52961 53832 55612 57697 59572 56017 56300 58226 59817 61805 52829 53727 55303 57991 58713 49877 51788 53124 55161 57264 53323 54569 57778 60904 61978 53825 54585 55908 58459 59507 52332 53802 54564 56363 57438 47415 48727 50298 51578 53302 47161 49036 49316 50729 51971 59316 61223 61871 64986 67259 46626 47664 48549 50194 52052 42478 43532 44632 45848 47982 45201 46148 47009 48953 50222 43727 44745 46463 48460 50043 42053 42872 43003 44936 46428 44020 44405 45660 46758 48740 46908 48016 49823 51374 53072 45905 46555 48821 50304 52913 52401 53672 54992 57169 58583


A

termelékenységet

jellemezhetjük

az

egy

munkaegységre

jutó

GDP-vel.

2000 és 2003 között Lombardia vezetett termelékenységben az olasz régiók közül, viszont 2004-ben és 2005-ben csak a második volt Lazio mögött. Azonban 2005-ben a közel 66 000 eurós egy munkaegységre jutó GDP-je még így is 7 000 euróval magasabb volt, mint az olasz átlag; és 17 000 euróval magasabb, mint a legkevésbé termelékeny régiónak, Calabriának. Az északi – és déli tartományok között 10 000 eurós differencia figyelhető meg a mutató tekintetében, amely évek óta nem is csökken. 39

7.5. Beruházások növekedése 9.táblázat A beruházások alakulása Lombardiában és Olaszországban (2000-2005)

Beruházások alakulása (%) 2001/2000 2002/2001 2003/2002 2004/2003 2005/2004 Lombardia

6,1

5,7

-3,2

7,8

4,5

Olaszország

4,9

6,7

0,3

4,9

2,6


Ha a beruházások alakulását vizsgáljuk 6 éves időszakban; évente 4-6 százalékos növekedést tapasztalhattunk Lombardiában. Ennél magasabb csak 2004-ben volt, amikor is közel nyolc százalékos bővülés volt 2003-hoz képest. Olaszországban ezzel szemben 2002-ben tapasztalhattuk a legnagyobb - 6,7%-os - növekedést. Mind országos mind pedig regionális szinten 2003-ban jelentős visszaesést tapasztalhattunk (ami elsősorban az euró bevezetésének volt köszönhető). A régióban 3,2%-kal csökkent a beruházott tőke nagysága és Olaszországban is csak 0,3%-os növekedés volt tapasztalható. Ehhez képest nem meglepő, hogy 2004-ben nagyobb volt a növekedési ütem. A 2002-es és a 2003-as év kivételével Lombardiában mindig jóval nagyobb mértékben nőtt a beruházások összértéke, mint Olaszországban. Ha a beruházások változását szektorok szerint vizsgáljuk, 2005-ben mezőgazdaságban 3,3-, az iparban egy-, a szolgáltatások esetén pedig 6,6 százalékkal nőtt a beruházások értéke. Viszont az építőiparban 2,7%-os visszaesést tapasztalhattunk. 2005-ben az országos agrárbefektetések 16%-át (1924,5 millió eurót) -; az ipari befektetések 25%-át (20039,5 millió eurót) - és a szolgáltató szektorbeli beruházások 18%-át (35705,4 millió eurót) Lombardiában eszközölték. Az ipari beruházások 82%-át fektették be a kézműipar-, 9%- át az elektromos energia-és gáz előállítás; 8,5%-át az építőipar és 0,5%át a bányászat területén.

40

8. MEZŐGAZDASÁG 33 ___________________________________________________________________________

8.1. A régió mezőgazdasága A közel 62 ezer mezőgazdasági üzemmel és 73 ezer foglalkoztatottal, a régiók közül Lombardia járul hozzá legnagyobb mértékben az olasz mezőgazdasági termeléshez. Minden megművelt hektár területen csaknem kétszer annyi értéket állít elő, mint a nemzeti átlag. A termelés legjelentősebb része az állattenyésztésből származik; elég csak arra gondolni, hogy az olasz tejtermékek 37%-át itt készítik. A mezőgazdasági fejlesztés támogatása érdekében a régió egyetemekkel és más szervekkel közösen folytat kutatási tevékenységeket. Emellett technikai és pénzbeli támogatást is nyújt a terület agrárüzemeinek. Lombardia emellett gondot fordít arra, hogy az erdőségekben a vadon élő, őshonos állatok számát növeljék, esetleg újra telepítéssel is; vadászati naptár meghatározásával szabályozza a vadászatot és a halászatot; valamint a vízszabályozási és erdőrendezési munkálatokhoz anyagi támogatást is nyújt. A mezőgazdasági hagyományok és kultúra megőrzése érdekében ún. „Tangazdaságokat” alakítottak ki: 70 mezőgazdasági üzem illetve falusi turizmusra szakosodott vállalkozás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, akik bepillantást nyerhetnek munkájukba. 2000-2006-ra egy Vidékfejlesztési Tervet is kialakítottak, melynek céljai a következők voltak: mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése a vidéki területek természeti környezetének megőrzése a mezőgazdaság multi-funkcionalitásának megvalósítása, különös tekintettel a természet- és a vidéki táj védelmére 33

http://www.regione.lombardia.it 2007. 11. 27. 09:08 41

8.2. Állattenyésztés

A régió területén belül állattenyésztésre elsősorban a Pó – síkság alkalmas. Az ágazaton belül kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése. 2005-ben Lombardiában volt az olasz szarvasmarha-állomány 27%-a (1.674.881 darab) és a lovak 12%-a (37.081). A sertések száma a legmagasabb (4.118.461); az ország minden második sertését itt tartják. A régió mindegyik tartományában tenyésztik őket, nagy többségében Mantovában, Bresciában és Cremonában. A hegyvidékeken juhot (75.565 darabot) és kecskét (53.776) tartanak, viszont ezek csupán egy- illetve 5,6%-ot képviselnek országos szinten. A szárnyasok közül jelentős a libatenyésztés, elsősorban Lomellinában (Pavia egyik tartományában), a húsból tipikus termékeket és szalámit készítenek. Emellett jelentős a folyók és tavak halállománya is.

8.3. Növénytermesztés Lombardia területének több mint 60%-án foglalkoznak mezőgazdasággal; hiszen a Pó-alföld az ország legjelentősebb mezőgazdasági területe. Gazdagon termő gabonavidék: elsősorban búzát, kukoricát, árpát, zabot, cukorrépát és rizst termesztenek; de sok gyümölcsössel (cseresznye-, őszibarack-, körte –és almafákkal) is találkozhatunk. A tóvidék klímája helyenként megközelíti a mediterrán jelleget (különösen a Garda – tó környéke); ahol megterem az olaj-, füge- vagy babérfa; sőt egyes citrusfélék (narancs és citrom) is. Emellett a régió híres borairól; a lombardiai szőlő és bor kiváló minősége a dombok és hegyek

éghajlati

tényezőinek

és

a

természeti

környezetnek

köszönhető.

Évente 23 ezer hektáron termesztenek szőlőt, 75 millió üveg bort palackoznak és ebből 516 millió euró bevétel származik. Az olasz borok nyolc százaléka származik Lombardiából; ennek 60%-a a páviai Oltrepòból, 20%-a Bresciaból és 8%-a a sondrioi Valtellinából. 42

8.4. Mezőgazdasági termékek: Sok tipikus lombardiai mezőgazdasági terméket nemzeti vagy regionális szinten elismernek: - __________________________________________________________________ 2 5 fajta DOP (Denominazione di Origine Protetta – Védett Eredetű) terméket: 11 sajt (például a Quartirolo Lombardo és a Grana Padano), 10 féle szalámi (például a Salame di Brianza és a Salamini di Varzi), 2 zöldség-gyümölcs és két extra szűz olívaolaj (a Garda Bresciano és a Laghi Lombardi) - __________________________________________________________________ 1 5 fajta DOC (Ellenőrzött Származású) bort, például a milánói San Colombano-t, a bergamoi Valcepio-t és a bresciai Franciacorta-t. - __________________________________________________________________ 2 25 féle – regionális jegyzék által elismert - hagyományos terméket - __________________________________________________________________ é s több száz fajta bioterméket34

8.5. A mezőgazdasági termelésből származó bevételek 10. táblázat A mezőgazdasági termelésből származó bevételek a régióban és Olaszországban (2005) Mezőgazdaságból származó bevételek (1000 euróban) Lombardia Olaszország Növénytermesztés 1.697.848 25.284.364 Állattenyésztés 3.640.220 14.003.397 Erdőgazdálkodás 53.474 450.073 Halgazdálkodás 391 2.358.853 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÖSSZESEN 5.908.163 46.731.812 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján

2005-ben a mezőgazdaság összesen 5,9 milliárd euró értéket állított elő Lombardiában, ez megközelítőleg 13 százaléka volt az országosnak. Olaszországban és a régióban egyaránt az állattenyésztésből származó bevételek voltak a legmagasabbak. Lombardiában a 3,6 milliárd eurós érték a régió összes mezőgazdasági termelésének 62,5 %-át tette ki; míg az országos állattenyésztésből származó bevételhez 26 százalékban járult hozzá. 1,7 milliárd euróval a 34

http://www.buonlombardia.it 2007. 11. 27. 09:59 43

növénytermesztés a 29,2%-ban járult hozzá az össztermeléshez és 7%-ban az országos növénytermesztéshez. A kapcsolódó szolgáltatásokból (falusi turizmus, növényi illetve állati termékek feldolgozása) származó bevétel közel fél milliárd euró volt 2005-ben, ami csupán az országos egy százaléka. Az erdőgazdálkodásból 53 millió-, míg a halgazdálkodásból 391 ezer euró bevétel keletkezett.

9. SZOLGÁLTATÁSOK ___________________________________________________________________________

A régió minden tartományában – elsősorban Milánóban – sokat fejlődött a tercier szektor (kereskedelem, közlekedés, kommunikáció, pénzügyek, turizmus…). A tartományi székhely az ország egyik szolgáltatóipari központjává vált, mely többek között a Malpensai nemzetközi repülőtér és az új vásárközpont (Nuovo Polo Fieristico) megépítésének köszönhető; emellett bővítették a metróhálózatot és vasúti összeköttetést teremtettek Bicocca övezetével, valamint új egyetemi központot is kialakítottak.

9.1.Turizmus

Lombardia kiváló minőségű turisztikai kínálattal jellemezhető; természeti környezete, művészeti városai, gasztronómiája egyaránt vonzó a turisták számára; a régió emellett számos sportolási és szórakozási lehetőséget is nyújt. Milánóban nagy jelentősége van az üzleti turizmusnak is, mely mára a város gazdaságának egyik meghatározó alkotóelemévé vált. A Monzaban megrendezett Forma-1-es futamok is sok látogatót vonzanak. Lombardia Európa egyik legszebb vidéke. A hegyvidék és a felé nyújtózó síkságok csodálatos összképet mutatnak; az erdők és legelők zöld foltjait csak a háttérben meghúzódó tavak, folyók és kis városok törik meg.

Az Alpok hegyvidéke alkotja Lombardia természetes északi határát, és ez egész éven át remek lehetőségeket kínál a télisportok szerelmeseinek, pihenőhelyeket a relaxáció kedvelőinek. A hegyi városkák - a jól kiépített úthálózatnak köszönhetően - könnyen megközelíthetőek, korszerű felvonókkal vannak felszerelve és a hegyi szállók is minden 44

igényt kielégítenek. Az Alpok hegyláncolatainak legfontosabb tájai: Valcamonica és Adamello, felső Valtellina és Artles, alsó Valtellina és Bernina, Bergamoi Alpok, Lecco és a Grigna hegy. A kirándulók elsősorban az észak-olasz tóvidéket körül vevő hegyeket és völgyeket részesítik előnyben; a legkedveltebb úti céljaik közé tartoznak a Garda- tót körülvevő hegyek, melyek a helyi Nemzeti Park területére esnek. Lombardia keleti és nyugati határán dombvidéket találunk, mely átmenetet képez az Alpok hegyláncai és Pó-alföld között. A terület nemcsak csodálatos panorámájáról híres, hanem Como és Varese tartomány városainak ezeréves építészeti emlékeiről, kastélyairól, műemlékeiről is. A Garda-tó nyugati partja olíva ligeteiről-, míg az Iseói-tó déli része borairól ismert. Nevezetes még Brianza is, mely a milánói elit kedvelt üdülőhelye. Ez a terület közismert konyhaművészetéről is; melyet a régió saját készítésű sajtjai, felvágottai és borai tesznek különlegessé. Lombardia területének közel felét a Pó-síkság képezi, mely sok szempontból nyújt érdekességeket az idelátogatóknak. A védett természeti parkokkal tarkított táj és a képzőművészeti alkotásokban gazdag városok egyaránt vonzóak az turisták számára. A lombardiai tóvidék kiváló lehetőségeket nyújt a kirándulás és a különböző vízi sportok szerelmeseinek. A Garda tó egy mediterrán tengerpart hangulatát idézi, legszebb városai Sirmione, Desenzano, Saló, Gardone és Limone. Az Iseói és a Comói tavat hegyek ölelik körül, a turisták által leglátogatottabb városaik közé tartozik például Iseo, Lovere, Bellagio, Menaggio és Cernobbio. A Maggiore tó környékén a legismertebb Angera városa, az itt álló középkori vár és a Santa Caterina del Sasso kolostor. Lombardia az évezredek alatt egyre nagyobb művészeti és szellemi gazdagságra tett szert. Milánó legfontosabb építészeti emlékei közé tartoznak a kora kereszténység bazilikák, a Dóm (mely a keresztény építészet harmadik legnagyobb műve), a templomok (többek közt Santa Maria

delle

Grazie,

ahol

Leonardo

„Utolsó

vacsorája”

is

látható),

a Sforzesco vár, a Brerai és az Ambrosiana képtár, valamint számos múzeum és természetesen a Scala Operaház. Bergamo látnivalói közt szerepel például a Piazza Vecchia, a Palazzo della Ragione, a Dóm és a Colleoni kápolna. Bresciaban a legismertebbek a római kori emlékek, a Santa Giulia templom és a barokk stílusú Dóm. Cremona középkori Dómjával; Mantova a Gonzaga hercegi palotával; Pavia a reneszánsz Certosaval és egyetemével; Como csodálatos 45

Dómjával, opareházával és katedrálisával; Varese gyönyörű villáival; Lodi pedig lombardkori Győzelmi terével és romantikus dómjával várja az idelátogatókat. Lombardiában szinte minden kisvárosban talál a turista teljes épségben és szépségben fennmaradt várakat, kastélyokat, reneszánsz kori műemlékeket 35 Az üzleti turizmus is virágzik, hiszen a gazdasági életben betöltött fontos szerepe miatt sokan látogatnak Lombardiába üzleti célból. Lombardia a kongresszusok egyik fontos központja, mert jó könnyen megközelíthető a többi régióból és Európa más részeiről is. A kongresszusokat és üzleti eseményeket nemcsak Milánóban rendezik, hanem a régió többi tartományi fővárosában is. Mindenütt egyedülálló a vendégszeretet és emellett luxusszolgáltatást is nyújtanak (a leghíresebb olasz szállodák közül néhány Lombardiában található). 34

9.1.1. Turisták száma 11.táblázat A turisták száma és átlagos tartózkodási ideje Olaszországban és régióiban (2005) Olasz turisták

Külföldi turisták

Turisták összesen

száma

átl. tartóz-

száma

átl. tartóz-

szám

átl. tartóz-

(fő)

kodás (nap)

(fő)

kodás (nap)

(fő)

kodás (nap)

Piemonte

7 675 477

3,0

5 823 111

3,3

13 498 588

3,1

Valle d'Aosta

2 751 238

3,7

1 293 134

3,7

4 044 372

3,7

Lombardia

18 763 639

2,6

17 472 300

2,9

36 235 939

2,7

Trentino

22 797 670

5,2

25 633 351

5,3

48 431 021

5,2

Bolzano

11 427 855

5,1

19 610 954

5,5

31 038 809

5,3

Trento

11 369 815

5,2

6 022 397

4,7

17 392 212

5,0

Veneto

29 495 940

5,0

39 717 229

4,2

69 213 169

4,5

6 095 668

4,8

4 033 220

4,8

10 128 888

4,8

Liguria

12 443 054

4,3

4 836 952

3,4

17 280 006

4,0

Emilia-R.

34 119 603

4,6

10 103 229

4,4

44 222 832

4,5

Toscana

25 350 949

3,9

23 154 292

3,4

48 505 241

3,7

Umbria

5 378 501

2,7

2 461 837

3,4

7 840 338

2,9

Marche

12 364 050

6,1

2 199 703

5,8

14 563 753

6,0

Lazio

16 413 169

3,2

25 113 461

3,3

41 526 630

3,2

7 362 417

4,6

1 088 702

5,1

8 451 119

4,6

871 014

3,8

74 383

4,0

945 397

3,8

13 643 640

4,1

9 932 753

4,6

23 576 393

4,3

Friuli-V.Z.

Abruzzo Molise Campania

35

http://www.lombardyincomingpool.com 2007. 11.03. 13:21 46

Puglia

11 466 299

4,4

1 848 882

4,0

13 315 181

4,4

Basilicata

2 141 945

4,2

279 711

3,8

2 421 656

4,2

Calabria

7 857 499

5,3

1 409 722

6,5

9 267 221

5,5

11 403 738

3,1

6 621 291

3,3

18 025 029

3,2

8 570 483

5,5

3 530 480

5,1

12 100 963

5,4

256 965

4,1

186 627

3,9

443 593 736

4,0

Sicilia Sardegna Olaszo.


2005-ben 18,7 millió olasz turista – az összes hazai turista 7%-a- érkezett a régióba; a legtöbb itáliai belföldön Emilia-Romagna, Veneto, Toscana és Trentino régiókba utazik, Lombardia csak az ötödik legkedveltebb célpont az országon belül. Érdekes, hogy a külföldiek számára Velence vonzóbb, mint Róma; hiszen a legtöbb turista Veneto tartományba látogat. Ebben az esetben Lombardia csak a hatodik, Trentino, Toscana és Bolzano is megelőzi. Ha az összes turistát vesszük figyelembe, a legtöbben (16%) Venetoba látogatnak; ezt követi Trentino, Emilia-Romagna (11-11%), Lazio (10%) és Lombardia (9%). Az öt leglátogatottabb régió közül háromnak van tengerpartja; Lombardiában és Trentinóban pedig az észak-olasz tóvidék; valamint a gyönyörű hegyvidék -, az Alpok és a Dolomitok - vonzza a látogatókat a képzőművészeti értékek mellett. Emellett fontos megvizsgálni azt is, hogy a turisták átlagosan hány napot töltenek a régióban. Sajnos az országon belül ez a szám Lombardia esetén a legalacsonyabb; kevesebb, mint három nap. Dél-Tirolban, Trentoban, Marche-ban, Calabriában és Szardínián is kétszer annyi ideig maradnak a látogatók.

12. táblázat A turisták száma Lombardiában és megyéiben (2005)

Turisták száma (fő) Olaszok

Varese Como Sondrio Milano Bergamo Brescia Pavia Cremona

898 007 698 000 1 855 332 8 105 014 1 390 035 3 892 727 585 040 293 407

Külföldiek

Összesen

781 953 1 679 960 1 602 898 2 300 898 970 364 2 825 696 7 629 663 15 734 677 693 205 2 083 240 5 134 803 9 027 530 138 224 723 264 88 800 382 207 47

Mantova 398 845 131 300 530 145 Lecco 407 157 221 131 628 288 Lodi 240 075 79 959 320 034 Lombardia 18 763 639 17 472 300 36 235 939 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a régión belül melyik megye a legvonzóbb. Nem meglepő, hogy mind az olaszok mind pedig a külföldiek Milánót részesítik előnyben, a turisták 43%-a ide érkezik. Minden negyedik ember (és minden harmadik külföldi) Bresciába látogat, főként a Garda-tó és az Iseói-tó partjára vagy a hegyekbe. Belföldiek kedvelik még Sondriót, Bergamót és Varesét; viszont a határon túlról érkezettek hármas számú úti célja Comó, ahol sokan házat is vásárolnak a tóparton. A többi megyébe csak kis százalékban érkeznek látogatók. A legkevesebben Lodiba, Cremonába és Mantovába utaznak; mert klimatikus adottságaik (télen a gyakori, állandó sűrű köd; nyáron pedig a nagyon magas páratartalmú, fullasztó meleg) nem kedveznek a turizmusnak. 9.1.2. A turisták által elköltött összegek és a vendégéjszakák száma 13. táblázat A turisták által elköltött összegek Lombardiában és megyéiben (2002-2006)

Varese Como Sondrio Milano Bergamo Brescia Pavia Cremona Mantova Lecco Lodi Lombardia

Turisták által elköltött összeg 2 002 2 003 2 004 2 005 318 277 262 342 464 508 548 402 31 39 40 41 2 704 2 499 2 502 2 493 174 178 177 242 546 433 760 518 58 49 59 63 42 18 41 15 39 34 48 39 28 40 34 22 8 8 19 15 4 411 4 083 4 488 4 192


48

2 006 497 491 46 2 953 220 474 62 25 45 28 4 4 848

2006-ban összesen több mint 400 millió euróval költöttek többet a turisták Lombardiában, mint 4 évvel korábban. A legtöbb turista a Milánó megyébe látogatott, ennek köszönhetően itt is költötték a legtöbbet: 2006-ban közel 3 milliárd eurót, az összes kiadás 61%-át. A turisták kiadásainak 10%-a Como, Varese és Brescia megyékben, 5%-a Bergamoban keletkezett. Érdekes, hogy Bresciában négyszer annyi turista volt, mint Comóban; viszont megközelítőleg ugyanannyit költöttek. A többi megyében viszonylag keveset költöttek, bár ott a turisták száma sem volt jelentős. A vendégéjszakák száma Az első táblázatból láthattuk, hogy a turisták többsége csak pár napot tölt a régióban; 2006-ban a 36 millió látogató összesen 42 millió éjszakát aludt a régióban. 2002-hez viszonyítva ez a szám közel másfél millióval alacsonyabb; csak Milánóban, Vareseben, Comóban, Paviában és Mantovában nem lett kevesebb. 2002 és 2003, valamint 2004 és 2005-ben közel 5 millióval csökkent a vendégéjszakák száma. Ha megyék szerint vizsgáljuk; természetesen Milánóban vették ki a szobák nagy részét (60%-át); 15%-át Bresciában és 7,5%-át Vareseben. A turisták döntő többségben üzleti céllal, rövid látogatásra vagy eseményre érkeznek a régióba (pl. vásárra, kiállításra, divatbemutatóra, esetleg a monzai Forma1-es versenyekre); ezért alacsony a vendégéjszakák száma. Befolyásoló tényező még a minden területen magas árszínvonal, (szállás, vendéglátóhelyek, közlekedés, parkoló- és belépőjegyek, stb.).

9.1.3. A külföldi turisták összetétele 2005-ben a határon túlról érkezett turisták 21%-a (3,6 millió fő) Németországból, 11%-a (1,9 millió fő) Nagy - Britanniából, 7%-a (1,2 millió fő) Hollandiából, 6,5%-a (1,1 millió fő) az Amerikai Egyesült Államokból, 5,5%-a (964 ezer fő) Franciaországból

és

5,4%-a

(950

ezer

fő)

Japánból

érkezett

a

régióba.

Emellett több mint 300 ezer fő volt az oroszok, a svájciak, a spanyolok, a belgák és a kínaiak száma is. Megközelítőleg 200 ezer svéd, dán, lengyel, cseh és ír látogatott a régióba; valamint több mint 100 ezren érkeztek Görögországból, Portugáliából, Norvégiából, Kanadából, Brazíliából, Törökországból, Izraelből és Ausztráliából is. 2005-ben 94 312 fő (fél százalék) volt a Lombardiába látogatott magyarok száma. 49

9.2. Kiállítások és vásárok A Milánói Vásár kiemelkedő jelentőséggel bír: a két millió négyzetméter alapterületű vásárközpont, a Fieramilano City megnyitásának köszönhetően a lombardiai főváros rendelkezik az egyik legszélesebb kínálattal nemcsak európai, hanem nemzetközi szinten is. A legfontosabb kiállítások és vásárok közé tartozik a SMAU (Esposizione Internazionale di Information & Communication Technology- Nemzetközi Információ- és Kommunikáció Technológiai Kiállítás), a Nemzetközi Bútor Vásár (Salone Internazionale del Mobile), a

BIT

(Borsa

Internazionale

del

Turismo

-

Nemzetközi

Turisztikai

Börze)

a MACEF (Salone Internazionale della Casa – Nemzetközi Lakberendezési Kiállítás), a Milanovendemoda és a MICAM (Salone Internazionale della Calzatura – Nemzetközi Lábbeli Kiállítás). A fővárosi mellett nagyon híres még a cremonai és a bresciai vásár is. Előbbi a Nemzetközi Tejelő Szarvasmarha Vásárnak, utóbbi pedig a Nemzetközi Sport- és Lőfegyver Kiállításnak ad otthont.

36

9.3. Közlekedés A lombardiai közúthálózat hossza több mint 12 000 km; ebből 560 km autópálya, 900 km országút és 11 000 km regionális út. Ehhez még hozzáadódik 58 000 km községi út, melynek egyharmada városon kívüli. A régió támogatja az úthálózat további fejlesztését elsősorban új autópályák építése révén. A közúti tömegközlekedést 77 vállalat bonyolítja le a régión belül, 8000 járművel, melyek közül 3000 a városokban közlekedik. Évente összesen 634 millió utast szállítanak; 36

http://www.regione.lombardia.it 2007.11. 10. 9:09 50

ennek 75%-át a városokon belül. A városközi tömegközlekedési szolgáltatások az egyes megyék-,

míg

a

városon

belüliek

az

adott

település

hatáskörébe

tartoznak.

A régió finanszírozza a fejlesztéseket, biztosítja a tárgyi feltételeket és a folyamatos ellenőrzést. A közeljövőben tervezik a milánói-, a bergamói – és a brescisai metróhálózat további bővítését is.

A vasúthálózatában naponta 1770 vonat közlekedik 36 irányba és 500 000 utast szállítanak 409 állomás között. 2001 óta Lombardia felelősségi körébe tartozik a vasúti szolgáltatások tervezése a régión belül, az FS (Ferrovie dello Stato – Államvasutak) és az FNM (Ferrovie Nord Milano - Észak-milánói Vasutak) hálózatában. A Trenitalia, a TILO (Treni Regionali Ticino Lombardia –Regionális Vasutak) és a LeNORD nyújtják a szolgáltatásokat és felelősek a jegy-és bérleteladásért. A következő évek tervei között szerepel az új infrastruktúra befejezése (Passante, MilanoTreviglio, Milano-Lecco, AC hálózat) és a szolgáltatások akár 30%-os növelése. Emellett 2008-2009-re ki szeretnék építeni a 12 “S (suburbano- peremvárosi) Vonalat”; melyek a főváros és 30 kilométeres körzetében fekvő városok között teremtenének összeköttetést (eddig nyolcat sikerült kiépíteni). A távolabbról érkezők utazását expressz járatok indításával szeretnék megkönnyíteni. Ami a vízi közlekedést illeti; Lombardia több ezer kilométernyi hajózható vízi úttal és több mint 200 idegenforgalmi kikötővel rendelkezik. A 700 ezer vízi jármű évente 8,5 millió utast szállít; az öt kikötő és kereskedelmi rakpart pedig több mint egy millió tonna árut kezel. Sajnos egész Olaszországban és Lombardiában is alulbecsülik a folyóvízi szállítás fontosságát és ezért nem is használják ki teljes egészében az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. A légi közlekedés szempontjából a Milánó mellett található Malpensa 2000 repülőtér megnyitása (a régebbi, ám továbbra is működő Linate mellett) sok pozitív eredményt hozott. 1998 és 1999 között 22,9%-kal, míg egy évvel később 13,8%-kal növekedett a légi utasforgalom; 2001-ben visszaesés következett be (mint a világon szinte mindenütt); viszont egy évre rá ismét 13,2%-os növekedés volt tapasztalható. Tavaly 10,4%-kal több utas választotta a légi közlekedést, mint egy évvel korábban és a repülő járatok száma is 6,3%-kal nőtt. 1997 és 2005 között összesen 402,6%-kal nőtt az utasforgalom, ez Európában 51

egyedülálló növekedést jelent. A régió is ösztönzi az utasokat, hogy válasszák a légi közlekedést és ennek érdekében tovább javítják a nemzetközi repülőtér megközelíthetőségét is.

9.4. Áruszállítás és logisztika Lombardia Olaszországon belül az áruszállítás első számú rendeltetési helye; ami összesen 400 millió tonna árut jelent évente; ennek 90%-át a közúti szállítás teszi ki. A régió mind a belföldi, mind pedig a külföldi fuvarozás szempontjából fontos pozíciót tölt be. Lombardia fontosnak tartja a kombinált szállítás támogatását; mégpedig oly módon, hogy az áru az út nagyobbik részét vasúton tegye meg és csak a fennmaradó részt közúton. Az utóbbi időszakban évente közel 24 millió tonna árut továbbítottak vasúton a régión belül; ennek kétharmadát bonyolították le kombinált szállítással (konténerek és szállítóládák segítségével) és csupán egyharmadát a hagyományos vasúti szállítással (klasszikus áruvagonokkal). Lombardiában 20 terminált is kialakítottak, ahol a szállítmányokat át tudják rakni a tehergépkocsikról a vonatokra és fordítva. A jövőben ezeket a terminálokat szeretnék tovább fejleszteni és minden bizonnyal újakat is fognak még létrehozni. A régió egyik legfontosabb jövőbeli céljai között szerepel egy logisztikai rendszer megvalósítása, melynek segítségével irányítani lehetne az áruk és az információ áramlását, a nyersanyagok illetve az ipari termékek beszerzésének fázisától a késztermékek vevőkhöz való eljuttatásáig. 37

37

http://www.trasporti.regione.lombardia.it 2007.11.10. 12:10 52

9.5. Pénzügyi szolgáltatások A milánói tőzsde Az Olasz Tőzsde 1998-ban jött létre a tőzsdei piacok privatizációja révén és a pénzügyi piacok szervezésével, igazgatásával és működtetésével foglalkozik. Elsődleges célja a piacok fejlesztése; valamint a likviditás, az átláthatóság, a versenyképesség és a hatékonyság növelése. Az Olasz Tőzsde irányítja az olasz piacot 130 hazai és nemzetközi közvetítőjén keresztül. A Tőzsde részvényesei a kötvénykibocsátók és a közvetítők, köztük a legfontosabb olasz bankok (Mediobanca, Banco Popolare). A Tőzsdén olyan cégóriásokat jegyeznek, mint a Pirelli, a Benetton, a Fiat, a Piaggio, az Espresso, az Edison, a Generali; a Juventus és az A. S. Roma futballklubok, valamint a Valentino és a Stefanel divatcégek. 2006-ban a milánói tőzsde 63,4 millió eurós tiszta hasznot és 278,5 millió eurós árbevételt könyvelt el. 38 2007 júniusában egyesülési szerződést kötött a Londoni Értéktőzsdével, melynek értelmében

a

britek

több

mint

1,5

milliárd

euróért

juthattak

olasz

társukhoz.

Az Olasz Értéktőzsde részvényesei minden részvényükért öt londoni részvényhez jutottak. Az egyesülést mind az olasz jegybank, mind pedig az üzleti és a politikai élet egyaránt üdvözölte; mert ezzel a lépéssel az olasz tőzsde végre kikerülhet jelenlegi elszigeteltségéből. 38

http//:www.borsaitaliana.it 2007. 11.22. 17:12 53

Az

új

menedzsmentet

hét

brit

és

öt

olasz

vezetőből

állítják

majd

fel.39

10. MUNKAERŐPIAC ___________________________________________________________________________

10.1. Lombardia munkaerőpiaca röviden Lombardia Olaszország legnépesebb régiója, ezért a munkaügy minden szempontból központi téma. A régió, mint intézmény, arra kötelezte el magát, hogy minél több lehetőséget kínáljon a munkavállalók és a vállalkozók számára egyaránt. A hatékony regionális munkaerőpiac feltétele a munkaüggyel kapcsolatos szolgáltatások rendszerének

létrehozása,

melyben

magán-

és

közszereplők

közösen

dolgoznak.

A 22/06-os regionális törvénnyel Lombardia megkezdte a munkaerőpiac reformját. Az egyik cél a foglalkoztatás fejlesztése, a másik pedig a munkaerő-kínálat és a kereslet találkozásának elősegítése. Ezzel a törvénnyel a régió részt vesz a munkaüggyel kapcsolatos szolgáltatások és eszközök modernizációjának folyamatában. Ezért az Oktatási, Képzési és Munkaügyi Főigazgatóság (la Direzione Generale Istruzione, Formazione e Lavoro) a Regionális Oktatási, Képzési és Munkaügyi Hivatallal (l'Agenzia Regionale per l'Istruzione, la Formazione ed il Lavoro) együtt találkozók sorozatát szervezi a munkaerőpiac működtetői között. A találkozók során többek között bemutatják az új törvény által kínált lehetőségeket, a regionális Cselekvési Tervet és az akkreditációs rendszert.40 A munkaerő-kereslet a szakképzett munkaerőre koncentrálódik, elsősorban az építőiparban. A kereskedelmi szektorban szükség lenne bolti eladókra, pénztárosokra és árufeltöltőkre; csakúgy, mint a kereskedelmi részlegek- és boltok vezetőire. Az egészségügy területén hiány van szakképzett nővérekből, de a probléma megoldása érdekében a régió már megtette a 39

http://www.mtp.hu 2007. 11.22. 18:36

40

http://www.regione.lombardia.it 2007.11.11. 07:01 54

szükséges lépéseket. Az ipar és a szolgáltatások területén egyaránt nagy a kereslet az irodai dolgozók - elsősorban a könyvelők és az adóügyintézők; valamint a recepciósok és az ügyfélszolgálati dolgozók - iránt. Az információtechnológia területén programozókat, programelemzőket, software tervezőket és technikusokat keresnek.

Az iparban elsősorban a szakképzett munkaerő keresett: a falazókőművesek, a villanyszerelők, az elektrotechnikusok, a lakatosok, valamint a szerszámgép- illetve szövőgép-kezelők. Emellett személyzetre van szükség a minőség-ellenőrzés-, a mérnöki munka-, a CAD/CAM tervezés - és a logisztika területén is. Az esetek többségében értékelik a korábbi munkatapasztalatot. Viszonylagos

munkaerőtöbblet

elsősorban

középiskolai

tanárokból,

belgyógyász

szakorvosokból, szájsebészekből, pszichológusokból és pszichiáterekből van. 2006. július 27-től Olaszország is megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban. Olaszországban is a munkaszerződés rendelkezik a munkavégzés pontos feltételeiről, többek között a munkaidőről is. A szabadság időtartamát a kollektív megállapodások rögzítik. Az éves szabadság általában négy hét, de ez a munkavállaló korától és az érintett ágazattól is. Az országban emellett évente 15 munkaszüneti napot tartanak. Olaszországban nincs jogilag meghatározott minimálbér, de számos szektorban kollektív szerződésekben rendelkeznek a minimálbér értékéről. Olaszországban – és így Lombardiában is – egyre nagyobb az érettségivel vagy diplomával rendelkező munkanélküliek száma. Ez annak köszönhető, hogy a felsőfokú képzés iránya és a munkaerőpiaci igények, álláslehetőségek nem fedik egymást, sajnos még csak nem is közelítenek. Általános jelenség a diplomás túlképzés és emiatt sok fiatal nem tud elhelyezkedni. Egy-egy álláshirdetésre százak jelentkeznek, és ha valakit gyakornoknak felvesznek egy céghez, minimális fizetéssel, rendkívül szerencsésnek érzi magát.41

41

http://www.europa.eu.int 2007.11.11. 07:30 55

10.2. Foglalkoztatás Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban legalább egy óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (például szabadság, betegség miatt) volt távol. Rövidtávon a ráta érzékeny a gazdasági ciklusokra; hosszú távon pedig jelentősen befolyásolják azok a kormányzati politikák, amelyek a felsőoktatásra és a jövedelemtámogatásra, illetve a nők alkalmazásának megkönnyítésére vonatkoznak. 10.2.1 A foglalkoztatási ráta: A foglalkoztatási ráta azoknak a dolgozó korú személyeknek az arányát mutatja, akik jelenleg alkalmazásban vannak. 14.táblázat A foglalkoztatási ráta Olaszországban és az olasz régiókban (2006)

Foglalkoztatási ráta (2006) 15-64 év 55-64 év 15-24 év Férfiak Nők Összesen Piemonte Valle d'Aosta Lombardia Trentino Alto Adige Bolzano-Bozen Trento Veneto Friuli Venezia Giulia Liguria Emilia-Romagna Toscana Umbria Marche Lazio Abruzzo Molise

25,7 23,7 28,8 29,7 33,8 39,4 43,5 26,9 29,1 28,6 34,4 38,1 25,3 39,5 26,1 25,5

73,5 75,2 76,4 77,7 79,8 75,8 76,9 74,5 72,2 77,1 74,6 72,3 74,8 71,2 70,4 66,4

55,9 58,5 56,5 56,9 59,1 54,7 53,6 54,8 52,6 61,5 55,0 53,4 53,8 47,9 44,7 38,1 56

64,8 67,0 66,6 67,5 69,6 65,4 65,5 64,8 62,4 69,4 64,8 62,9 64,4 59,3 57,6 52,3

7,8 10,3 8,8 10,6 13,4 21,9 21,7 8,2 19,0 9,7 22,6 17,1 23,6 20,9 21,7 20,3

Campania Puglia Basilicata Calabria Sicilia Sardegna Olaszország

12,4 15,1 10,3 9,4 11,6 14,7 20,1

60,1 63,3 66,2 59,5 61,1 66,2 70,5

28,4 28,5 34,3 31,7 29,5 38,2 46,3

44,1 45,7 50,3 45,6 45,0 52,3 58,4

7,9 5,8 8,8 8,6 7,0 8,1 8,5


2006-ban a régión belül a foglalkoztatottak száma összesen 4 273 000 fő volt, ebből 2 496 000 volt a férfi és 1 777 000 a női dolgozó. Az országban minden ötödik foglalkoztatott Lombardiában él. Az Európai Unió célkitűzése a 70%-os foglalkoztatottság, amitől a régió csupán 3,4%-kal van elmaradva. A 15 és 64 év közöttiek 66,6%-os foglalkoztatottsága több mint 8 százalékkal magasabb az országos szintnél; ennél csak Bolzanoban (69,6%), Emilia-Romagnaban (69,4%) Trentinoban (67,5%) és Valle d’Aostaban (67%) jobb az arány. A férfiak 76,4%-os foglalkozatási rátája már megfelel az EU-s céloknak; ennél csak Bolzanoban, Trentinoban, Emilia-Romagnaban és Venetoban volt magasabb. Az országos ennél közel 6 százalékkal volt alacsonyabb, de ez is teljesítette az uniós célkitűzést. A nők foglakoztatása viszont nagyon alacsony volt Olaszországban, csupán 46,3%; ennél Lombardiában 10%-kal magasabb volt a női foglalkoztatottaknak a 15-64 éves korcsoportba tartozó nőkhöz viszonyított aránya. Ez az arány a régiók közül az ötödik legmagasabb volt; Emilia-Romagna (61,5%), Bolzano (59,1%), Valle d’Aosta (58,5%) és Trentino (56,9%) után. Az északi és déli régiók között minden esetben 15-20%-os differenciát tapasztalhatunk, természetesen az előbbiek javára; délen még mindig nagyon alacsony a foglalkoztatottsági szint. A fiatalok (15-24 évesek) foglalkoztatási rátája Lombardiában 28,5% volt, ami jóval magasabb az országosnál (20,1%); viszont sokkal alacsonyabb, mint a legmagasabb rátával rendelkező Lazioé (43,5%). Az idősek (55-64 évesek) foglalkoztatási rátája elég alacsony (8,8%-os) volt az elmúlt évben, alig haladta meg az olaszországi 8,5%-ot. Ehhez képest Marche, Toscana, Trento, Veneto és Lazio régiókban 20% feletti volt az idősek foglalkoztatottsága. 57

5. diagram: A foglalkoztatási ráta alakulása (2002-2006)


A foglalkoztatás helyzetének pontosabb megismeréséhez a foglalkoztatási ráta változását egy ötéves periódusban vizsgáljuk. Megállapíthatjuk, hogy ez idő alatt Lombardiában – kis mértékben (65,9%-ról 66,6%-ra), de - nőtt a foglalkoztatás; míg Olaszországban 2002 óta három százalékkal visszaesett. Viszont a déli régiókat képviselő Szicíliában még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen 2006-ban nyolc százalékkal alacsonyabb volt a ráta, mint öt évvel korábban. A legnagyobb visszaesés 2002 és 2003 között történt, amihez valószínűleg hozzájárult az euró bevezetése is, hiszen az áremelkedés miatt a kisebb vállalkozások nem tudtak annyi alkalmazottat foglalkoztatni, mint korábban. A következő évtől kezdődően pedig javulást tapasztalhattunk.

58

10.2.2. A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása 6. diagram: A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása (2006)


A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Lombardiában nagyon alacsony a mezőgazdaságban dolgozók aránya (mindössze két százalék). Minden harmadik embert az ipar területén foglalkoztatnak, és a dolgozók közel 2/3-a (61%-a) a szolgáltató szektorban tevékenykedik. Ez az arány megegyezik a legfejlettebb országokban tapasztaltakkal. Ennek értelmében a régió 4 273 000 foglalkoztatottjából 70 000-en a primer-, 1 583 000-en a szekunder-, míg 2 620 000-en a tercier szektorban dolgoznak.

10.2.3. Az önfoglalkoztatók aránya 59

Az önfoglalkoztatók száma 2006-ban 1 029 000 fő volt, vagyis minden negyedik foglalkoztatott vállalkozó volt. Ez az arány egyébként évek óta csupán 1-2 százalékot változott. Ha szektorok szerint vizsgáljuk, a mezőgazdaságban a vállalkozók aránya 58,6%, az iparban 18%, míg a szolgáltató szektorban 27%. Ez a primer szektorban 41 000, a szekunder szektorban 285 000, míg a tercier szektorban 703 000 főt jelent.

10.2.3 Részmunkaidős foglalkoztatás Tavaly a részmunkaidőben dolgozók a foglalkoztatottak 13%-át tették ki mind országos, mind pedig regionális szinten. Ez Lombardiában 577 000, míg Olaszországban 3 054 000 főt jelent. Ha a szektorok szerinti bontást vizsgáljuk, a primer szektorban a munkavállalók 10-, a szekunder szektorban 6-, míg a tercier szektorban 18 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ha nemek szerint vizsgáljuk, a részmunkaidősök 83,2%-a nő és csak 21,6%-a férfi; ami elsősorban a családlapítással és a gyermekneveléssel függ össze. Szektorok szerint vizsgálva a szolgáltatásban dolgozó részmunkaidősök 84,9%-a nő, míg az iparban ez az arány 76,3%, a mezőgazdaságban pedig 57,1%.

10.2.4. Határozott idejű munkaviszonyban állók aránya A határozott idejű munkaviszonyban állók aránya Olaszországban 13% volt, Lombardiában pedig csupán kilenc százalék, ami az országon belül a legalacsonyabb volt. Közép- és Észak-Itáliában 11 és 15% között alakult ez az arány, míg délen jóval magasabb 17-25%-os volt. Calabriában a legmagasabb a határozott idejű munkaviszonyban állók aránya. A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozók (lavoratori precari) száma sajnos évről-évre növekszik. Olaszországban nagyon erősek a szakszervezetek és a határozatlan munkaidőre felvett alkalmazottat csak komoly indokkal lehet elbocsátani állásából. Ezért a munkaadók inkább csak egy-két hónapra szóló munkaszerződéseket kötnek és ezáltal kevesebb adót is kell fizetniük a munkavállaló iránt. Ez a fajta szerződés azonban a 60

munkavállaló számára nagyfokú bizonytalanságot jelent, gátolja a szakmai fejlődését és gyakran a teljesítmény romlásához is vezet.42

10.3. Munkanélküliség Munkanélkülinek tekinthető az a személy, aki az adott héten nem dolgozott (és nincs munkája, amitől távol volt); aktívan munkát keres és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

10.3.1. A munkanélküliségi ráta A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. 7. diagram A munkanélküliségi ráta alakulása (2002-2006)

Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján 42

http://www.repubblica.it 2007.11.24. 18:01 61

Ha a munkanélküliségi ráta alakulását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy országos szinten folyamatosan csökkent a munkanélküliség, mind északon, mind pedig délen. Olaszországban ez idő alatt több mint 2 százalékkal csökkent; Szicíliában pedig 6,5%-kal, ami jelentős javulás, de még így is nagyon magas az állás nélküliek aránya a régión belül. Lombardiában 2004-ben és 2005-ben kis mértékben nőtt a munkanélküliség, de 2006-ra sikerült a 2002-es szint alá visszaszorítani. Az északi és déli megyék közötti különbség ugyan csökkent az évek alatt, de még így is jelentősnek mondható. Lombardiában 2006-ban 164 000 fő volt az álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) száma; ami az országos 10%-a. Viszont ez ahhoz képest nem sok, hogy minden hatodik olasz ebben a régióban lakik.A régió 3,7%-os munkanélküliségi rátája jóval elmaradt az országos 6,8%-tól; de ennél hat régióban is alacsonyabb volt: többek között Bolzanoban (2,6%), Trentinoban (2,8%) és Valle d’Aosta-ban (3%). A déli megyék rátája viszont ennek háromszorosa, 10% feletti volt, ami nagyon magasnak mondható. A legmagasabb Szicíliában (13,5%), Campaniában és Calabriában (egyaránt 19,5%) volt. Ha csak a férfiak munkanélküliségét vizsgáljuk, Lombardia csak a kilencedik legalacsonyabb rátával rendelkezik; ami így is csak az országos 50%-a. Sajnos a női munkanélküliek aránya itt is jóval magasabb (4,8%-os) volt, mint a férfiaké; viszont országos szinten csak négy régióban volt alacsonyabb; az országos átlag pedig viszonylag magas, 8,8%-os volt. A legalacsonyabb munkanélküliség férfiak esetén Trentoban, míg nők esetén Bolzanoban volt; a legmagasabb pedig Szicíliában és Campaniában. Lombardia megyéi közül Bergamoban (3%), Mantovában (3%), Leccoban (3,2%) és Lodiban (3,2%) a legalacsonyabb a munkanélküliség; míg Cremonában (4,5%), Paviában (4,3%) és Milánóban (3,9%) a legmagasabb. A legtöbb férfi munkanélküli a Milánó megyében, a legtöbb női pedig Cremonában él. 10.3.2. Tartós munkanélküliség A tartósan munkanélküliek száma 2006-ban 58 000 fő volt, vagyis minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keresett állást. Az arány országos szinten ennél is magasabb, 48%-os. Csak Bolzanoban, Trentinoban, Trentoban és Emilia-Romagnában alacsonyabb a tartós munkanélküliség aránya; a déli megyékben pedig 40 és 58% között alakult. 10.3.3. A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint 62

Lombardiában 2006-ban 16 000 fő volt az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, tehát minden tízedik álláskereső csak alapfokú végzettséggel rendelkezett. Az érettségizett munkanélküliek száma 128 000 -, a diplomásoké pedig 21 000 fő volt; ennek értelmében előbbiek a munkanélküliek 77%-át-, utóbbiak pedig 13%-át képviselték.

10.4. Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívnak tekintjük mindazokat, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 10.4.1. Az aktivitási ráta Az aktivitási ráta a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 8. diagram: Az aktivitási ráta alakulása (2002-2006)


63

Ha az aktivitás változását vizsgáljuk a 2002-2006-os időszakban, megállapíthatjuk, hogy mind országos szinten, mind pedig Lombardia és Szicília esetében a 2003-as év erőteljes javulást eredményezett. Míg egy évvel korábban szinte nem is változott az aktivitás, addig 2004-re Lombardiában 15-, Olaszországban 13,5-, Szicíliában pedig 10 százalékkal nőtt az aktivitási ráta. A 2004-et két évben a ráta csak kis mértékben növekedett Lombardiában és országos szinten; Szicíliában pedig 2006-ra 0,1 százalékkal csökkent.

A gazdaságilag aktívak száma 4 437 000 fő volt 2006-ban. A lombardiai aktivitási ráta 69,1 százalékos volt 2006-ban, ennél csak Trentinoban (69,5%), Bolzanoban (71,5%) és Emilia-Romagnaban (71,9) volt magasabb. Országos szinten csupán 62,7% volt; a déli régiókban pedig 50 és 59% között alakult. A férfiak aktivitása mindenütt közel 20%-kal magasabb volt, mint a nőké. A legmagasabb Bolzanoban volt, ezt követtő Trentino és EmiliaRomagna, valamint Veneto és Lombardia (78,7%); a legalacsonyabb szintén a déli megyékben (Calabriában, Campaniában és Szicíliában) volt. A nők esetén a sorrend Emilia-Romagna, Bolzano, Valle d’Aosta és Lombardia (59,4%) volt. Lombardiában a férfiak aktivitása négy-, míg a nőké 8,5 százalékkal volt magasabb az országosnál.

10.5. A heti ledolgozott munkaórák száma A törvény szerint a munkaidő napi 8 óra és heti 48 óra, viszont a közalkalmazottak általában heti 36-, míg az egyéb területeken dolgozók heti 40 órát dolgoznak. A munkavállalóknak kötelező heti egy szabadnapot biztosítani, ami általában a vasárnap. A túlórákra a munkáltató köteles túlóradíjat fizetni, ez általában a fizetés 110%-a, a túlóradíj 15%-át a munkáltató köteles egy speciális munkanélküli alapba fizetni. 2006-ban a heti ledolgozott munkaórák száma 38 volt Lombardiában; ezen belül a férfiak átlagosan 41-, míg a nők 34 órát dolgoztak hetente. Ha szektorok szerint vizsgáljuk, a mezőgazdaságban 43-, az iparban 40-, a szolgáltató szektorban pedig 37 órát dolgoztak egy hét alatt a munkavállalók.

64

11. KÜLGAZDASÁG ___________________________________________________________________________

11.1. Lombardia exportja

11.1.1 Az export értéke 2006-ban is Lombardia volt a legtöbbet exportáló olasz régió, több mint 93 milliárd euróval az országos kivitelnek 28,3%-át bonyolította le (a második Veneto 13,6%-ot, a harmadik Emilia-Romagna pedig 13%-ot). Mindazonáltal a régió dominanciája 1995 és 2006 között valamelyest

csökkent.

Ez

elsősorban

a

regionális

export

több

mint

40%-át

(40,8 milliárd eurót) adó Milánó teljesítményének tudható be; hiszen kivitele alacsonyabb mértékben növekedett, mint a többi megyéé (Comót leszámítva). Megyei szinten a második legnagyobb (12,1 milliárd eurós) kivitellel Brescia rendelkezett, s így 13%-kal járult hozzá a regionális exporthoz; a harmadik Bergamo 12,6%-kal, a negyedik Varese pedig 9,5%-kal. A többi

megye

csak

öt

százaléknál

alacsonyabb

részt

képviselt.

11.1.2 Legfontosabb exportpartnerek 2006-os adatok alapján Lombardia legfontosabb exportpartnere Németország, a régió kivitelének 14,2%-a irányul az országba. A második helyen Franciaország áll 12,1%-kal; a harmadik Spanyolország 6,9%-kal, a negyedik az USA 6,7%-kal; ötödik helyen pedig Svájc és az Egyesült Királyság osztozik 5-5 %-os részesedéssel. A kivitel 2-2,5% áramlik Kínába, 65

Oroszországba, Törökországba, Görögországba, Ausztriába és Belgiumba is. Egy százalék körüli a részesedése Portugáliának, Szaúd-Arábiának, Csehországnak, Romániának és Japánnak is. Magyarországra a régió exportjának 0,9 százaléka irányul. Összességében az export 64,5 százalékát az Európai Unió országaival bonyolítja le; 17,5%-át egyéb európai országokkal, 7-7%-át Amerikával és Ázsiával, 3%-át Afrikával és közel egy százalékát Ausztráliával és Óceániával. 11.1.3 Az export áruszerkezete 9. diagram Az export áruszerkezete Lombardiában (2006)


2006-ban is a gépek és szállítóeszközök képezték az export legnagyobb részét, összesen 40%-át. Ez a magas arány annak is köszönhető, hogy a régióban található az egyik legnagyobb olasz autógyár, az Alfa Romeo és a mezőgazdasági gépeket is gyártó Montedison. A második helyen a különféle feldolgozott termékek állnak 33%-kal; ezen belül a fémek és fémtermékek az export 17%-át teszik ki, míg a textilipari termékek 9%-ot. Sajnos az olasz ruházati ipar termékei a kiváló minőség ellenére sem képesek felvenni a versenyt az Ázsiából érkező olcsó árukkal; ezért az iparág kivitele kis mértékben ugyan, de évek óta csökken. Az előbb említett Montedison egy vegyipari óriás, melynek exportja jelentős mértékben hozzájárul a 17%-os vegyi áru kivitelhez. A vegyipari termékek exportja egyébként évek óta növekvő tendenciát mutat. A nyersanyagok a kivitel négy százalékát képviselik; csakúgy, mint az élelmiszerek, italok és a dohányipar termékei. 66

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az egyes árucsoportok szerint mekkora a régió exportja az országoshoz képest. Olaszország exportjában az elektromos energia, víz és gáz 73%-a-; a fémek- és fémtermékek 42%-a-; vegyi áruk 40%-a (a gumi-és műanyag 36%-a)-; a gépek és elektromos berendezések 39%-a-; a nyersanyagok 30%-a-; a textilipart termékek 31%-a-; a faipari termékek 28%-a-; a papíráruk 26%-a; a szállítóeszközök valamint az élelmiszerek, italok és dohányáru 19-19%-a származik a régióból.

11.2. Lombardia importja

11.2.1. Az import értéke Lombardia importja 2006-ban az olaszországinak a 37%-át tette ki a maga 127,2 milliárd eurójával. Ez az arány évek óta csak 1-2 százalékot változott. Országos szinten a második Veneto volt 10,4%-kal, a harmadik pedig Lazio 7,9%-kal. Ha a régió megyéi szerint vizsgáljuk, Milánó domináns szerepet tölt be, hiszen a behozatal 2/3-át bonyolítja le. A második Brescia hét százalékkal, a harmadik pedig Bergamo hat százalékkal. Öt százalékot képvisel Varese, négyet Pavia; a többi megye pedig csupán 1-3 százalékot.

11.2.2. Legfontosabb importpartnerek Lombardia legfontosabb importpartnere 2006-ban is Németország, a régió termék-illetve szolgáltatás behozatalának egyötöde érkezik az országból. A második legfontosabb Franciaország 9,5-; a harmadik Hollandia 8,3-, a negyedik és ötödik pedig Oroszország és Kína 5-5 százalékos részesedéssel. Emellett jelentős még az Egyesült Királyságból és a Belgiumból érkező import is, mindkettő 4,2-4,2 százalékot tesz ki. Viszonylag fontos partnernek számít még Spanyolország (3,4%), Svájc (3,4%), az Amerikai Egyesült Államok (2,8%), Líbia (2,6%) Ausztria (2,5%) és Dél-Korea (2%). 1-2 százalékban részesedik a lombardiai behozatalból Írország, Norvégia, Algéria, Kazahsztán és Lengyelország. Hazánkból a teljes import 0,9%-a érkezik a régióba.

67

Összességében az importnak csak valamivel több mint egyharmada érkezik az Európai Unióból, 30%-a egyéb európai országokból; 18,5%-a Afrikából; 14,5%-a Ázsiából, 3,3%-a Amerikából és csupán 0,1%-a Ausztráliából és Óceániából.

11.2.3. Az import áruszerkezete 10. diagram Az import áruszerkezete Lombardiában (2006)


Az importban is domináns szerepet képviselnek a gépek és szállítóeszközök, hiszen a régió teljes behozatalának 35%-át képezik. A második helyen itt is a feldolgozott termékek állnak, 25%-kal; míg a harmadik legmagasabb behozatal (18%) vegyi árukból adódik. Nyersanyagokra is szükség van, ebből 14% az import; élelmiszerekből, italokból és dohányárukból pedig 6%. 1-1%-ot képviselnek még az energiahordozók; illetve az elektromos energia, víz és gáz. Az országos elektromos gép-és berendezés- behozatalhoz 61-; a vegyi árukéhoz 50-; a fémtermékekéhez 41-; a nyersanyagokéhoz 34-; a textilipari árukéhoz 32-; az elektromos energia, víz, gáz importhoz 29-; míg a szállítóeszközök behozatalához 25%-ban járul hozzá Lombardia.

11.3. A külkereskedelmi mérleg 68

Lombardia kereskedelmi mérlege már évek óta deficites, vagyis az import értéke meghaladja az exportét. Olaszországról ez csak 2004 óta mondható el. A régiók közül még Liguria, Lazio, Puglia, Calabria, Campania, Szicília és Szardia is többet importál, mint exportál. Lombardiában 2006-ban a külkereskedelmi mérleg hiánya 34,1 milliárd euró volt. Tartományi

szinten

jelentős

hiánnyal

rendelkezik

Milánó

(43,8

milliárd

€);

Pavia (2,9 milliárd €), Cremona (663 millió €) és Lodi (613 millió €) is. A legnagyobb többlete Bresciának (3,47 milliárd €), Bergamónak (3,46 milliárd €) és Varesenek (2,7 milliárd €) van.

11.4. A működő tőke 11. diagram A külföldiek által Lombardiában befektetett -, illetve a régió által külföldön befektetett tőkeállomány (2001-2005)


A vizsgált időszakban egyedül 2001-ben volt magasabb a Lombardia által külföldön befektetett tőke nagysága, mint a külföldiek által a régióban befektetett összeg. Az ezt követő években azonban a régióba érkezett külföldi működő tőke nagysága először (2002-ben és 2003-ban) a tőkekiáramlás kétszerese-, majd (2004-ben) a négyszerese-, végül (2005-ben) pedig 4,5-szerese volt. 69

2002-ben az euró bevezetése kissé visszavetette a régióba irányuló befektetéseket és Lombardia külföldi befektetéseit is. 2001 és 2005 között a régióban található külföldi működő tőke állománya csaknem 5,5-szeresére nőtt és ez tavaly közel 85 milliárd eurót tett ki. Az öt év alatt nem nőtt nagy mértékben a lombardiai cégek külföldi befektetési kedve, hiszen ez idő alatt csak 2,5 milliárd euróval bővült az FDI kiáramlás; ez összesen 18,7 milliárd eurót jelentett tavaly.

BEFEJEZÉS _________________________________________________________________________________________

Szakdolgozatomban igyekeztem átfogó képet adni Olaszország legfejlettebb régiójáról. Lombardia egy ezerarcú régió, elég csak a turisták ezreit vonzó csodálatos észak-olasz tóvidékre vagy képzőművészeti értékeire gondolni. A régió székhelye, Milánó, a divatvilág egyik fővárosa; emellett kiváló futballcsapatai is vannak (az AC Milan és az FC Internazionale). A régió egy kisebb városa, Monza a Forma-1-es futamok egyik helyszíneként ismert. Szakdolgozatom középpontjában azonban a régió gazdaságának elemzése állt. Természetesen ennek

vizsgálatához

szükség

volt

a

régió

adottságainak

megismerésére

is.

A földrajzi adatok ismertetése az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen. Földrajzi elhelyezkedése nagyon kedvező; hiszen a régió területén található a Pó-síkság egy része, mely az ország legtermékenyebb területe. Az itt fellelt ásványkincsek fejlett iparának alapját képezik. Gyönyörű tájai - elsősorban a tóvidék – rengeteg turistát vonzanak. Lombardia az Európai Unió egyik legsűrűbben lakott térsége; területe alapján pedig az ország negyedik legnagyobb régiója. Éppen ezért a tartomány legfontosabb feladatai közé tartozik a közoktatási- és az egészségügyi rendszer további fejlesztése, melynek érdekében sok hasznos

70

intézkedést foganatosítottak. A régió emellett több mint 3 milliárd eurót költ kutatás-fejlesztésre és e tekintetben is a legfejlettebb Európai Uniós régiók közé tartozik. Az ország GDP-jének egyötöde származik Lombardiából és a régióra esik az Olaszországba irányuló külföldi beruházások 40 százaléka. A GDP szektorok szerinti megoszlása megegyezik a fejlett országokban tapasztaltakkal: a mezőgazdaság részesedése öt százalék alatti, míg a szolgáltató szektoré pedig 65 százalék körüli. A régió világszerte ismert fejlett iparáról, nagyvállalatai elsősorban a gépiparban (Alfa Romeo), a vegyiparban (Pirelli, Montedison) és a textiliparban érdekeltek. Mezőgazdasági szempontból is fontos szerepet tölt be, állattenyésztése és növénytermesztése országos szinten is kiemelkedő. A szolgáltatási szektorból származik a régió bruttó nemzeti termékének csaknem 65 százaléka, ezért a tercier szektor nagy jelentőséggel bír. Ebben a témakörben a turizmusra helyeztem a hangsúlyt, hiszen évente 36 millióan látogatnak el a régióba és összesen mintegy 5 milliárd eurót költenek el itt. Emellett természetesen nem elhanyagolható a közlekedés, az áruszállítás és a logisztika sem; mivel Lombardia a nemzetközi kereskedelmi forgalom szempontjából is kiváló helyen fekszik. Az ebből adódó lehetőségek még jobb kihasználása érdekében pedig a régió tovább fejleszti infrastruktúráját és logisztikai rendszerét is. A szolgáltatások bemutatásánál természetesen nem feledkeztem meg a Milánóban található Olasz Tőzsdéről sem, mely épp az idén kötött egyesülési szerződést a Londoni Értéktőzsdével. Lombardia munkaerőpiaci tekintetben is jó mutatókkal rendelkezik. Foglalkoztatottsági szintje alig marad el az Európai Unió 70 százalékos célkitűzésétől és évek óta javuló tendenciát mutat. A munkanélküliségi ráta alacsony, nők esetén sem éri el az öt százalékot. A munkanélküliek egyharmada keres csak egy évnél régebb óta állást, ez országos szinten 48 százalék. A képzési szerkezeten változtatni kellene, hiszen a munkaerő-kínálat és a kereslet nincs összhangban. Sok szakemberből van munkaerőhiány; de emellett magas a diplomával rendelkező munkanélküliek száma is. Aktivitási rátája azonban országos szinten a negyedik legmagasabb. Az olasz külkereskedelemben Lombardiának vezető szerepe van, hiszen a legtöbbet exportáló és a legtöbbet importáló régió is egyben. Az országos kivitel 28-, míg a behozatal 71

37 százalékát bonyolítja le. A régió mellett a külföldi működő tőke-befektetések egyik legfontosabb célpontja is. Összességében elmondhatjuk, hogy fejlett gazdasági és szolgáltatási tevékenységével, valamint infrastruktúrájával Lombardia Olaszország leggazdagabb és legfejlettebb régiója. Gazdasági

fejlettségét

termelékenységének,

kereskedelmi nyitottságának köszönheti.

szektorális

sokszínűségének,

valamint

Gazdasága Magyarország számára is például

szolgálhatna.

1. számú melléklet Tanácsadói csoportok és elnökeik:

Alleanza Nazionale

(Roberto Alboni)

Comunisti Italiani

(Alberto Storti)

Democratici di Sinistra Unita nell’Ulivo

(Giuseppe Benigni)

Forza Italia

(Giulio Boscagli)

Italia dei Valori

(Stefano Zamponi)

Unione Lombardia

(Riccardo Sarfatti)

Lega Lombardia-Lega Nord Padania

(Stefano Galli)

Margherita - Uniti nell'Ulivo

(Guido Galperti)

Misto - 9103

(Silvia Ferretto Clementi)

Misto – Cristiani e Federalisti

(Alessandro Ce’)

Misto - Centro popolare per la libertá

(Domenico Pisani)

72

Misto – Democrazia Cristiana

(Domenico Zambetti)

Partito Pensionato

(Elisabetta Fatuzzo)

Per la Lombardia

(Sveva Dalmasso)

Rifondazione Comunista- Sinistra Europea

(Mario Agostinelli)

U.D.C.

(Gianmarco Quadrini)

Uniti nell'Ulivo per Sarfatti

(Gianfranco Concordati)

Verdi per la Pace

(Carlo Monguzzi)

2. számú melléklet Lombardia ipari körzetei

3

6. ábra A hagyományos ipari körzetek Lombardiában Forrás: www.regione.lombardia.it

1. Adda völgye

9. Kelet - Milánó

Érctermelés és fémfeldolgozás

Elektromos gépek és elektrotechnikai berendezések gyártása, gyógyszeripar

2. Lecchese 10. Brianza


Bútoripar

3. Bresciai - völgyek 11. Begamasca –Valcavallina - Oglio


Ruházati ipar és bútoripar

4. Serico Comasco 12. Lecco

Textilipar-selyem

Textilipar

5. Serio völgye 13. Dél - Brescia

Textilipar

Ruházati ipar

6. Castelgoffredo 14. Gallaratese

Cipőipar

Ruházati ipar

7. Bresciai - síkság 15. Vigevanese

Bőr –és cipőipar

Gép-és cipőipar

8. Sebino 16. Casalasco –Viadanese (faipar)

Gumi –és műanyagipar

IRODALOMJEGYZÉK _______________________________________________________________

Könyvek: HEARDER, Harry: Olaszország rövid története (Maecenas, 1992) HORVÁTH Gyula: A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban (MTA RKK, 2000) HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (HVG-ORAC, 2005) ILLÉSNÉ Balázs Edina: Észak - Olaszország (Ketzal Kft., 2004) KISS Aladár: Olaszország története (1748-1968) (Akadémiai Kiadó, 1975) LINDNER László: Milánó és az északolasz tóvidék (Panoráma, 1972) Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia, 2000) MEZZADRI, Marco; PELIZZA, Giovanni: L’Italiano in Azienda 2

(Guerra Edizioni, 2002) Folyóiratok-kiadványok: ...............................................................................................................................I l Ponte kiadványok

Internetes források: http://www.alfaromeo.it 2007.11.21. 08:19 http//:www.borsaitaliana.it 2007. 11.22. 17:12 http://www.budmil.eu 2007.11.21 10:59 http//: www.buonlombardia.it 2007.10.10. 12:10 http://www.consiglio.regione.lombardia.it/ 2007.10.13. 18:01 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&dad=portal&_s chema=PORTAL&screen=detailref&language=en&productYearlies_new_regio&root =Yearlies_new_regio/F/fa/fab/fab11536 2007.10.20. 08:42 http://www.europa.eu.int 2007.11.11. 07:30 http//:www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=13

-

152k

2007.10.13. 19:48

http://www.formigoni.it/biografia.htm 2007.10.13. 22:02

http://www.gkm.hu/data/cms920823/Olaszorszag.pdf 2007.11.08. 19:12 http://www.hbmk.hu/eu25/olasz/orszagism.html 2007.10.13. 18:24 http//: www.istat.it/attivita/sediregionali/lombardia 2007.10.11. 07:32 http://www.lebellezzeditalia.it/lombardia/lombardia_it/lombardia.htm 2007.10.10. 09:38 www.lombardyincomingpool.com/provincia_scheda.asp?L=4&SIGLA=CO - 15k – 2007. 11.03. 13:21 http://www.mtp.hu 2007. 11.22. 18:36 http://www.nkth.gov.hu 2007.10.18. 18:21 http://www.parchi.regione.lombardia.it/html/index.asp 2007.10.10. 12:24 http://www.mi-lorenteggio.com/primopiano/politica/giuntalombardia06.htm 2007.10.13. 22:27 75

http://www.parchi.regione.lombardia.it/html/index.asp 2007.10.10. 12:24 http://www.regione.lombardia.it 2007.10.16. 19:00 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal 2007.10.19. 19:43 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal/_s.155/606?divcnt=pagename=PortaleLo mbardia%2FGenDoc%2FPL_GenDoc_light_guida2005,cid=1104886062476,c=GenD oc&PRLso=off 2007.10.14 07:02 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal/_s.155/606?divcnt=pagename=PortaleLo mbardia%2FGenDoc%2FPL_GenDoc_light_guida2005,c=GenDoc,cid=11048860128 78,dir_gen=off,fronte=off,ottica=off&PRLso=off 2007. 11.03. 14:41 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal/_s.155/606?divcnt=pagename=PortaleLo mbardia%2FGenDoc%2FPL_GenDoc_light_guida2005,cid=1104886065859,c=GenD oc&PRLso=off 2007.10.14. 15:43 http://www.ring.lombardia.it/asrnew/index.html 2007.10.11. 07:32 www.repubblica.it/.../scuola_e_universita/servizi/giovanilavoro-2/precaridepressi/precari-depressi.html - 29k 2007.11.24. 18:01 http://www.repubblica.it/speciale/2005/elezioni/regionali/lombardia.html# 2007.10.13. 19:19 http://www.trasporti.regione.lombardia.it/main/areetematiche/areetematiche.asp?ambit o=27 2007.11.10. 12:10

TÁBLÁZATJEGYZÉK _______________________________________________________________

1. táblázat Olaszország, Lombardia és a régió tartományainak népessége (2006) ................ 11 2. táblázat A születéskor várható átl. élettartam és átlagéletkor Olaszországban és régióiban (2004)................................................................................................ 13 3. táblázat A külföldi népesség száma és aránya a régió lakosságán belül (2006) ................ 14 4. táblázat A GDP értéke, az 1 főre jutó GDP és a GDP értéke az EU27 átlagában (2005).. 24 5. táblázat A GDP megoszlása szektorok szerint Lombardiában és megyéiben (2005) ........ 26 76

6. táblázat Egészségügyi kiadások Olaszországban és regionális szinten (2004).................. 31 7. táblázat K+F kiadások Olaszországban, Lombardiában, Piemontében és Lazioban (2005) ................................................................................................ 33 8. táblázat A termelékenység alakulása Olaszországban és régióiban (2001-2005).............. 39 9. táblázat A beruházások alakulása Lombardiában és Olaszországban (2000-2005)........... 40 10. táblázat A mezőgazdasági termelésből származó bevételek a régióban és Olaszországban (2005)...................................................................................... 43 11. táblázat A turisták száma és átlagos tartózkodási ideje Olaszországban és régióiban (2005)................................................................................................ 46 12. táblázat A turisták száma Lombardiában és megyéiben (2005)......................................... 47 13. táblázat A turisták által elköltött összegek Lombardiában és tartományaiban (2002-2006)............................................................................. 48 14. táblázat A foglalkoztatási ráta Olaszországban és az olasz régiókban (2005) ................... 56

DIAGRAMJEGYZÉK __________________________________________________________________________

1. diagram A népesség alakulása a régión belül (2002-2006)................................................ 10 2. diagram A népesség életkor szerinti megoszlása Lombardiában (2005) ........................... 12 3. diagram Lombardia és Olaszország reál GDP növekedése (2001-2005)........................... 25 4. diagram A GERD - mutató alakulása Olaszországban, Lombardiában, Piemontéban és Lazióban (2005) ............................................................................................... 34

77

5. diagram: A foglalkoztatási ráta alakulása (2002-2006) ..................................................... 58 6. diagram: A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása (2006) ................................. 59 7. diagram A munkanélküliségi ráta alakulása (2002-2006)................................................. 61 8. diagram: Az aktivitási ráta alakulása (2002-2006) ............................................................ 63 9. diagram Az export áruszerkezete Lombardiában (2006) ................................................... 66 10. diagram Az import áruszerkezete Lombardiában (2006)................................................... 68 11.diagram A külföldiek által Lombardiában befektetett -, illetve a régió által külföldön befektetett tőkeállomány (2001-2006)................... 69

ÁBRAJEGYZÉK _________________________________________________________________________________________

1. ábra Olaszország régiói .......................................................................................................... 7 2. ábra Lombardia természetföldrajzi térképe............................................................................ 7 3. ábra Erdőségek a régióban ..................................................................................................... 8 4. ábra Lombardia megyéi és zászlaik ..................................................................................... 16 5. ábra Lombardia zászlaja....................................................................................................... 23 6. ábra Lombardia ipari körzetei .............................................................................................. 73 78

79

A LEGFEJLETTEBB OLASZ RÉGIÓ, LOMBARDIA GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE

Recommend Documents