A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (2. kiadás)

A kurzus kódja: BBN-FLN-101/kl, BBN-ENY-101, ENN-001, VKN-169.02, ZAN-NY01 A kurzus címe: Bevezetés a nyelvtudományba, A nyelvészet területei A kurzus címe (angolul): Introduction to linguistics A kurzus előadója: Kálmán László A kurzus helye és ideje: MÚK, Gólyavár A, Sz. 10:00–11:30 A kurzus előfeltétele(i): — A jegyszerzés módja(i): írásbeli vizsga Követelmények: A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak ismerete és alkalmazása A kurzus leírása, tematikája: 1. Nyelv és nyelvtudomány 2. Nyelv és gondolkodás 3. A nyelv használata 4. Jelentéstani irányzatok 5. Fonetika és fonológia 6. Fonológiai iskolák 7. Hagyományos alaktan fogalmai és problémái 8. A mondattan alapfogalmai 9. Mondattani iskolák 10.A lexikon: Lexémák és konstrukciók 11. A nyelvi változás 12. A nyelvi változás 2.; a nyelv és az agy

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (2. kiadás) A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. (Hálózaton olvasható/letölthető Kiadás: http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/)

A kurzus kódja: BBN, ENY 103 Óraszám: 2 Jelleg: előadás. Kredit: 4 A kurzus címe: Nyelvészeti alapfogalmak A kurzus címe (angolul): Basic concepts in Linguistic Theory A kurzus előadója: Bánréti Zoltán A kurzus helye és ideje: VI. Benczúr u. 33. , csütörtök, 14 - 15.30 óra. A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): kollokvium Követelmények: a kollokvium teljesítése A kurzus leírása, tematikája: A részletes tematika 1. A nyelvleírás fogalma. A megfigyelés szintjén, az empirikus adekvátság szintjén és a magyarázat szintjén adekvát nyelvleírás. A generativ grammatika. 2. A nyelvészeti kutatás és leírás eszköztárára követelményeket rovó tényezők: a nyelvek elsajátíthatósága, az anyanyelvi kompetencia, a kreativitás, az emberi nyelv univerzális és specifikus jegyeinek viszonya, a nyelv társadalmi érvénye, a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a megismerés viszonyainak problémái. 3. Egyes nyelvek specifikus grammatikájának leírhatósága. Az anyanyelvi intuíció alkalmazhatósága. Az agrammatikus adatok funkciója. Miképpen lehet felfedezni és bizonyítani szerkezeteket és nyelvi szabályokat? 4. Hogyan lehet definiálni szintaktikai kategóriákat? Tesztelési lehetőségek. A formális paradigmákban való részvétel. A disztribuciós módszer. A feltételezett szabályok indirekt (megsértésükön keresztüli) bizonyíthatósága. 5. Hogyan lehet definiálni szerkezeti kategóriákat (a frázis kategóriákat). Tesztelési lehetőségek. (Pld. mozgathatóság, koordinálhatóság, elliptikus válaszban alkalmazhatóság, proniminalizálhatóság, nyomaték kiosztás. A frázis kategóriák univerzális szerkezete: fej, kötelező bővítmény, specifizáló, (determináns), szabad bővítmény. A lexikon és a szintaxis közti relációk. 6. A generatív grammatika moduláris modellje. A magyar mondatszerkezet generálásának lépései. 7. A lexikon (a szótár) tételeinek, és a bennük tárolt információk. Tesztelésük módszerei. A szubkategorizációnak, a tematikus szerepek hálójának kivetíthetősége (projekciója) a szintaxisba. 8. A szójelentés és a mondatjelentés jellemezhetősége. A természetes nyelvi nevek, leírások, mondatok extenziója és intenziója. A modellelméleti szemantika. 9. A nyelv és a beszéd, a kompetencia/performancia relációinak értelmezése. A nyelvhasználat pragmatikai elvei.

10. A nyelvi szocializáció stratégiáinak leírhatósága a korlátozott és a kifejtett kód kereteiben. A szociolektusok mint a beszélők csoportjai által használt repertoárok. A nyelvi változatok presztízs jegyeinek, stigmatizációjának, korrekciójának a megállapíthatósága. 11. Mit jelent a magyarázat fogalma a történeti nyelvészetben? Magyarázattípusok. 12. A neurolingvisztika alapproblémái és legfontosabb elméletei. A nyelvtan szerkezete és az agystruktúra összefüggésrendszerei. Az afázia. Az afáziás nyelvi korlátozottságok legfontosabb magyarázatai. 13. A nyelv és a megismerés, a nyelv és gondolkodás viszonyaira vonatkozó legfontosabb elméletek. A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Bánréti Zoltán: Nyelv és az agy, Neurolingvisztikai tanulmányok, Corvina kiadó, Budapest, 1999. Megjegyzések a neurolingvisztikáról c. fejezet: : 1-77 É.Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete, in: Kiefer (szerk) 1992., 79- 177. Frege, G.: Az értelem és a jelentés vizsgálata, in: Horányi-Szépe (1975), 135-150. Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Válogatott tanulmányok, szerk.: Ruzsa I., Gondolat kiadó, Bp 1980., Jelentés és jelölet című fejezet: 156-190. Herman József: A nyelvi változás belsô és külsô tényezôinek kérdéséhez in: Általános Nyelvészeti Tanulmányok V. Akadémiai kiadó Bp. 1969. 155-169. Horányi Ö. – Szépe Gy.: A jel tudománya, Akadémiai kiadó, 1975. Kálmán László - Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta kiadó, 2005. Kenesei István (szerk): A nyelv és a nyelvek, Akadémiai kiadó, Bp. 2003. Kelemen János: A nyelvfilozófia rövid története, Bp. 2000. Kiefer Ferenc:(szerk.) Strukturális magyar nyelvtan, 1. Mondattan -- Szerkesztői bevezető (7-20 l.), Grammatikaelméleti bevezető (21-78 l.), első kiadás: Akadémiai kiadó, Bp. 1992. Pléh Cs.- Siklaki I. - Terestyényi (szerk): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris kiadó, Budapest 1997. Réger Zita: Utak a nyelvhez, Gondolat, Bp. 1988. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Austin, J: A tetten ért szavak, Gondolat, Bp. 1990. Altrichter F.(szerk.): A Bécsi Kör filozófiája, Gondolat, Bp. 1972. Bevezetô tanulmány, 547.

Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé, Első kiadás: Magvetô Bp.1977. Bernstein B.: Társadalmi rétegzôdés és nyelvhasználat, válogatott tanulmányok, Gondolat kiadó, Bp. 1978 Carnap, R.: Jelentés és szinonimia, in: Horányi-Szépe (1975) 151-172. É.Kiss Katalin _ Kiefer Ferenc - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan, Osiris, 1998. Herman J.: Afázia-kutatás és nyelvelmélet:Általános Nyelvészeti Tanulmányok VII. (szerk.: Telegdi Zs.) Akadémiai kiadó, Bp. 1970. Jakobson R. Az afázia nyelvi tipológiája, In. R. Jakobson: Hang-jel-vers, Gondolat Bp. 1972 (szerk.: Fónagy I. Szépe Gy.) Komlósy András: Régensek és vonzatok, in: Kiefer (szerk), 1992, 299-527. Pap Mária - Szépe Gy. (szerk): Társadalom és nyelv, Gondolat, Bp. 1979. Pléh Csaba-Lukács Ágnes: A magyar morfológia pszicholingvisztikája, Bp. 2002. Vigotszkij, L.: Gondolkodás és beszéd, Gondolat,Bp. 1967. Wittgenstein L. Logikai-filozófiai értekezés, Akadémiai Bp. 1967.

A kurzus kódja: ENN-004, ZAN-NY03, BBN-ENY-104 A kurzus címe: Bevezetés a nyelvleírásba / Nyelvészeti alapfogalmak A kurzus címe (angolul): Introduction to Descriptive Linguistics / Foundations of Linguistics A kurzus előadója: Héja Enikő A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): gyakorlat Követelmények: Házi feladat elkészítése vagy írásbeli vizsga A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nyelvleírás módszereibe. A félév során egy nyelvfeldolgozó program alkalmazását sajátítjuk el alapszinten. Ennek kapcsán részletesen tárgyaljuk a nyelvi leírás szintjeit (lexikon, morfológia, szintaxis), legfontosabb alapfogalmait és az ezekhez kapcsolódó problémákat.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: • Kálmán László, Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta kiadó, Budapest, 2005.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

A kurzus kódja: BBN-ENY-213, ENN-213 és BBN-ENY-214, ENN-214, ZAN-MNS02 A kurzus címe: Logika ea. és sz. A kurzus címe (angolul): Logic A kurzus előadója: Kálmán László A kurzus helye és ideje: Budapest VI., Benczúr u. 33., Kedd 15:00–16:30 A kurzus előfeltétele(i): A formális szemantika logikai alapjai, Matematikai és logikai alapismeretek A jegyszerzés módja(i): Szeminárium: órai aktivitás, házi feladatok megoldása; Előadás: egyszerű írásbeli vizsga a félév végén Követelmények: Az órákon elhangzottak és a kötelező irodalom megjelölt részének ismerete (nem szó szerint, hanem problémákra alkalmazható módon) A kurzus leírása, tematikája: 1. A logika tárgya. A következtetés fogalma. Természetes és formalizált nyelvek. Tárgynyelv és metanyelv. 2. A kalkulus fogalma. A bizonyítás (levezetés) fogalma. Hilbert- és Gentzen- stílusú kalkulusok nulladrendben. A következtetések helyességének formális igazolása: analitikus táblázatok, a természetes levezetés rendszere (gyakorlatok). 3. Elsőrendű következtetések. A modus ponens és alkalmazása az előre- és hátrafelé láncolásban. Rezolúciós algoritmus. Az eldönthetőség problémája. 4. Konzisztencia és inkonzisztencia. Kielégíthetőség. A következményreláció szintaktikai és szemantikai jellemzése. 5. Metalogikai alapfogalmak: helyesség, teljesség. A klasszikus következményreláció monotonitása. 6. Szükségszerű, kontingens és lehetséges igazságok. Modalitások a nyelvben és a logikában. Lehetséges világok, elérhetőségi relációk. Kvantifikáció és modalitás. A fontosabb modális kalkulusok. 7. Az intenzionalitás bevezetésének egyéb lehetőségei: lehetséges világok a tárgynyelvben; az intenzor és az extenzor használata. Extenzionális és intenzionális funktorok.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. (Nem az egész könyv!) A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: 10. Pólos László – Ruzsa Imre: A logika elemei. Tankönyvkiadó, Budapest. 11. James D. McCawley: Everything That Linguists Have Always Wanted to Know About Logic (But Were Ashamed to Ask). The University of Chicago Press, Chicago, 1981.

A kurzus kódja: ENN-107, BBN-ENY-209, ZAN-NY08, ZAN-SN04, ZAN-NU04 A kurzus címe: Szintaxis II. ea. A kurzus címe (angolul): Syntax II lecture A kurzus előadója: Bartos Huba A kurzus helye és ideje: óramegbeszélés szerint A kurzus előfeltétele(i): Szintaxis I. A jegyszerzés módja(i): kollokvium Követelmények: vizsga az órai anyag és a megadott szakirodalom alapján A kurzus leírása, tematikája: A tantárgy eslődleges célja a generatív szintaxis fogalmainak, problémamegoldási módszereinek, technikáinak elsajátítása; tematikában a Szintaxis I. c. kurzusra épül és azt folytatja.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: • Radford, Andrew. Syntax: A minimalist introduction, Cambridge University Press, Cambridge, 1997. 6. fejezettől a végéig.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: • Radford, Andrew. Transformational Grammar, Cambridge University Press, Cambridge, 1988.

A kurzus kódja: ENN-108, BBN-ENY-210 A kurzus címe: Szintaxis II. gyakorlat A kurzus címe (angolul): Syntax II practice A kurzus előadója: Bartos Huba A kurzus helye és ideje: óramegbeszélés szerint A kurzus előfeltétele(i): Szintaxis I. A jegyszerzés módja(i): gyakorlati jegy Követelmények: rendszeres házi feladatok beadása A kurzus leírása, tematikája: A tantárgy eslődleges célja a generatív szintaxis fogalmainak, problémamegoldási módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakorlati alkalmazás, begyakorlása. A kurzus a Szintaxis I. ea. kurzust követi és támogatja; tematikában a Szintaxis I. c. kurzusra épül és azt folytatja.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: • Radford, Andrew. Syntax: A minimalist introduction, Cambridge University Press, Cambridge, 1997. 6. fejezettől a végéig.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: • Radford, Andrew. Transformational Grammar, Cambridge University Press, Cambridge, 1988.

A kurzus kódja: ENN-321.03, ZAN-MNF04.04 A kurzus címe: Haladó magyar fonológia ea. A kurzus címe (angolul): Advanced phonology of Hungarian A kurzus előadója: Siptár Péter DSc A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): ENN-115 Magyar fonológia A jegyszerzés módja(i): Kollokvium Követelmények: A kötelező olvasmányok ismerete, képesség egyszerűbb fonológiai problémák megoldására A kurzus leírása, tematikája: Az utóbbi tíz év magyar fonológiára vonatkozó nemzetközi szakirodalmának áttekintése. Témakörök: a magánhangzó-harmónia; a zöngésségi hasonulás; a /v/ fonológiája; a /h/ fonológiája; a /j/ fonológiája A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Hayes, Bruce – Cziráky Londe, Zsuzsa: Stochastic phonological knowledge: The case of Hungarian vowel harmony, Phonology 23 (2006): 59–104. Jansen, Wouter – Toft, Zoë: On sounds that like to be paired (after all): An acoustic investigation of Hungarian voicing assimilation, SOAS Working Papers in Linguistics 12 (2002): 19–52. Kiss Zoltán – Bárkányi Zsuzsanna: A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian’, Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 175–226. Siptár Péter – Szentgyörgyi Szilárd: H as in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 49 (2002): 427–56. Siptár Péter: Hungarian yod, Acta Linguistica Hungarica 50 (2003): 457–73. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Blaho, Sylvia: Another look at the misbehaving segments of Hungarian voice assimilation, in Christopher Piñón – Péter Siptár szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 35–55. Cser András – Szende, Tamás: The question of [j]: Systemic aspects, phonotactic position and diachrony, Sprachtheorie und germanistische Linguistik 12 (2002): 27–42. Petrova, Olga – Szentgyörgyi Szilárd: /v/ and voice assimilation in Hungarian and Russian, Folia Linguistica, 38 (2004): 87–116. Reiss, Charles: Deriving the feature-filling/feature-changing contrast: an application to Hungarian vowel harmony, Linguistic Inquiry 34 (2003): 199–224. Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press, 2000. Szentgyörgyi Szilárd – Siptár Péter: Hungarian h-type segments in Optimality Theory, in Christopher Piñón – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 261–81. Törkenczy Miklós – Siptár Péter: Hungarian syllable structure: Arguments for/against complex constituents, in Harry van der Hulst – Nancy Ritter szerk., The syllable: Views and facts (Berlin/New York: Mouton de Gruyter), 1999, 249–84.

A kurzus kódja: ENN-322.03 A kurzus címe: Haladó magyar fonológia szem. A kurzus címe (angolul): Advanced phonology of Hungarian A kurzus előadója: Siptár Péter DSc A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): ENN-115 Magyar fonológia A jegyszerzés módja(i): Gyakorlati jegy Követelmények: Kiselőadás tartása, házi dolgozat, olvasószemináriumi részvétel A kurzus leírása, tematikája: Az utóbbi tíz év magyar fonológiára vonatkozó nemzetközi szakirodalmának áttekintése. Témakörök: a magánhangzó-harmónia; a zöngésségi hasonulás; a /v/ fonológiája; a /h/ fonológiája; a /j/ fonológiája A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Hayes, Bruce – Cziráky Londe, Zsuzsa: Stochastic phonological knowledge: The case of Hungarian vowel harmony, Phonology 23 (2006): 59–104. Jansen, Wouter – Toft, Zoë: On sounds that like to be paired (after all): An acoustic investigation of Hungarian voicing assimilation, SOAS Working Papers in Linguistics 12 (2002): 19–52. Kiss Zoltán – Bárkányi Zsuzsanna: A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian’, Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 175–226. Siptár Péter – Szentgyörgyi Szilárd: H as in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 49 (2002): 427–56. Siptár Péter: Hungarian yod, Acta Linguistica Hungarica 50 (2003): 457–73. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Blaho, Sylvia: Another look at the misbehaving segments of Hungarian voice assimilation, in Christopher Piñón – Péter Siptár szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 35–55. Cser András – Szende, Tamás: The question of [j]: Systemic aspects, phonotactic position and diachrony, Sprachtheorie und germanistische Linguistik 12 (2002): 27–42. Petrova, Olga – Szentgyörgyi Szilárd: /v/ and voice assimilation in Hungarian and Russian, Folia Linguistica, 38 (2004): 87–116. Reiss, Charles: Deriving the feature-filling/feature-changing contrast: an application to Hungarian vowel harmony, Linguistic Inquiry 34 (2003): 199–224. Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press, 2000. Szentgyörgyi Szilárd – Siptár Péter: Hungarian h-type segments in Optimality Theory, in Christopher Piñón – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 261–81. Törkenczy Miklós – Siptár Péter: Hungarian syllable structure: Arguments for/against complex constituents, in Harry van der Hulst – Nancy Ritter szerk., The syllable: Views and facts (Berlin/New York: Mouton de Gruyter), 1999, 249–84.

A kurzus kódja: ENN-321.04 A kurzus címe: Szabálytalan fonológia ea. A kurzus címe (angolul): Irregular/rule-free phonology A kurzus előadója: Siptár Péter DSc A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): ENN-103 Fonológia A jegyszerzés módja(i): Kollokvium Követelmények: A kötelező olvasmányok ismerete, képesség egyszerűbb fonológiai problémák megoldására A kurzus leírása, tematikája: A kurzus címe szándékosan kétértelmű. Egyrészt legalábbis szabálytalannak, azaz rendhagyónak mondható egy fonológiaelméleti kurzus, amelyben a huszadik század legnevezetesebb fonológiai iskolái csak érintőlegesen kerülnek szóba. Másrészt viszont azokban a fonológiaelméleti irányzatokban, amelyről a kurzus szól, a strukturális fonológiában, a kormányzásfonológiában és az optimalitáselméletben éppen az a közös, hogy a „fonológiai szabály” fogalma nem játszik szerepet bennük, vagy legalábbis nem a levezetéses elméletek rendezett szabályrendszereinek értelmében. A tárgyalt fonológiák tehát ebben a második értelemben is szabálytalanok. A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Siptár Péter szerk.: Szabálytalan fonológia. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001. Siptár Péter: A fonéma tündöklése és… Magyar Nyelv 102 (2006): 407–20. Varga László: Metrikus fonológia és a ritmikai hangsúlyváltozás. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Côté, Marie-Hélène: Syntagmatic distinctness in consonant deletion, Phonology 21 (2004): 1–41. Polgárdi Krisztina: Hungarian superheavy syllables and the strict CV approach, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 263–82. Port, Robert F. – Leary, Adam P.: Against formal phonology. Language 81 (2005): 927–64. Scheer, Tobias – Szigetvári Péter: Unified representation for stress and the syllable. Phonology 22 (2005): 37–75. Szigetvári Péter: Dismantling syllable structure, Acta Linguistica Hungarica 48 (2001): 155– 81. Szigetvári Péter: The markedness of the unmarked, Acta Lingusitica Hungarica 53 (2006): 433–47. Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004. Törkenczy Miklós: Absolute phonological ungrammaticality in output-biased phonology, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 309–24.

A kurzus kódja: ENN-322.04 A kurzus címe: Szabálytalan fonológia szem. A kurzus címe (angolul): Irregular/rule-free phonology A kurzus előadója: Siptár Péter DSc A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): ENN-103 Fonológia A jegyszerzés módja(i): Gyakorlati jegy Követelmények: Kiselőadás tartása, házi dolgozat, olvasószemináriumi részvétel A kurzus leírása, tematikája: A kurzus címe szándékosan kétértelmű. Egyrészt legalábbis szabálytalannak, azaz rendhagyónak mondható egy fonológiaelméleti kurzus, amelyben a huszadik század legnevezetesebb fonológiai iskolái csak érintőlegesen kerülnek szóba. Másrészt viszont azokban a fonológiaelméleti irányzatokban, amelyről a kurzus szól, a strukturális fonológiában, a kormányzásfonológiában és az optimalitáselméletben éppen az a közös, hogy a „fonológiai szabály” fogalma nem játszik szerepet bennük, vagy legalábbis nem a levezetéses elméletek rendezett szabályrendszereinek értelmében. A tárgyalt fonológiák tehát ebben a második értelemben is szabálytalanok. A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Siptár Péter szerk.: Szabálytalan fonológia. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001. Siptár Péter: A fonéma tündöklése és… Magyar Nyelv 102 (2006): 407–20. Varga László: Metrikus fonológia és a ritmikai hangsúlyváltozás. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Côté, Marie-Hélène: Syntagmatic distinctness in consonant deletion, Phonology 21 (2004): 1–41. Polgárdi Krisztina: Hungarian superheavy syllables and the strict CV approach, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 263–82. Port, Robert F. – Leary, Adam P.: Against formal phonology. Language 81 (2005): 927–64. Scheer, Tobias – Szigetvári Péter: Unified representation for stress and the syllable. Phonology 22 (2005): 37–75. Szigetvári Péter: Dismantling syllable structure, Acta Linguistica Hungarica 48 (2001): 155– 81. Szigetvári Péter: The markedness of the unmarked, Acta Lingusitica Hungarica 53 (2006): 433–47. Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004. Törkenczy Miklós: Absolute phonological ungrammaticality in output-biased phonology, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 309–24.

A kurzus kódja: ENN-327.17, BBN-ENY-454.01 A kurzus címe: Fejezetek a szószemantika köréből A kurzus címe (angolul): A kurzus előadója: Kiefer Ferenc, prof A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): kollokvium Követelmények: A kurzus leírása, tematikája: 1. Az ige szemantikájának néhány válogatott szempontja: modalitás, aspektus akcióminőség, eseményszerkezet. 2. A melléknév szemantikai osztályai, az egyes osztályok szemantikai elemzése. A melléknév jelzői szerepe és annak a jelzett szó jelentésétől való függősége. A melléknévi jelzők sorrendje. 3. A főnév jelentése. A tulajdonnév logikai és pragmatikai elemzése. 4. A prototípuselmélet szerepe a szójelentés leírásában. Az elmélet korlátai.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, 4. fejezet. Corvina, 2000. Kiefer Ferenc: Tanulmányok a modalitás köréből. Tinta Könyvkiadó, 2002. Kiefer Ferenc (szerk.): Igék, főnevek, melléknevek. Tinta Könyvkiadó, 2003. Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó, 2006.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

A kurzus kódja: ENN-328.17, BBN-ENY-454sz.01 A kurzus címe: Fejezetek a szószemantika köréből A kurzus címe (angolul): A kurzus előadója: Kiefer Ferenc, prof A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): gyakorlat Követelmények: A kurzus leírása, tematikája: 5. Az ige szemantikájának néhány válogatott szempontja: modalitás, aspektus akcióminőség, eseményszerkezet. 6. A melléknév szemantikai osztályai, az egyes osztályok szemantikai elemzése. A melléknév jelzői szerepe és annak a jelzett szó jelentésétől való függősége. A melléknévi jelzők sorrendje. 7. A főnév jelentése. A tulajdonnév logikai és pragmatikai elemzése. 8. A prototípuselmélet szerepe a szójelentés leírásában. Az elmélet korlátai. Feladatok megoldása a fenti négy témából

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, 4. fejezet. Corvina, 2000. Kiefer Ferenc: Tanulmányok a modalitás köréből. Tinta Könyvkiadó, 2002. Kiefer Ferenc (szerk.): Igék, főnevek, melléknevek. Tinta Könyvkiadó, 2003. Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó, 2006.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

A kurzus kódja: ENN-327.15 A kurzus címe: Bi-OT (Bidirekcionális Optimalitáselmélet) A kurzus címe (angolul): Bi-OT (Bidirectional Optimality Theory) A kurzus előadója: Gyuris Beáta A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): Szemantika, Formális szemantika A jegyszerzés módja(i): házi dolgozat írása Követelmények: az órákon tárgyalt tanulmányokban szereplő elméletek ismerete A kurzus leírása, tematikája: A kurzus a modern pragmatika egyik igen jelentős és dinamikusan fejlődő elméletének alapjait, és annak alkalmazásait tárgyalja. A Bidirekcionális Optimalitáselméletet az különbözteti meg az Optimalitáselmélet többi ágától, hogy itt a jelöltek, amelyek közül a nyelvtannak az optimálisat kell megtalálnia, párokból, mégpedig forma-jelentés párokból állnak, így lehetővé válik a beszédprodukció és az interpretáció folyamataiban részt vevő beszélő és hallgató nézőpontjának egyidejű érvényesítése. 1. 2. 3. 4. 5.

Az optimalitáselméletről általában Optimalitáselméleti fonológia, szintaxis és szemantika A bidirekcionális optimalizáció előnyei A Bidirekcionális Optimalitáselmélet formális tulajdonságai Ismert nyelvészeti problémák megoldásai Bidirekcionális Optimalitáselméleti keretben

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: D. Beaver & H. Lee (2003): ‘Input-Output mismatches in OT’. Kézirat. Reinhard Blutner (2000): ‘Some aspects of optimality in natural language interpretation’, Journal of Semantics 17. Dekker, P. and van Rooy, R. (2000): ‘Bi-Directional Optimality Theory: An Application of Game Theory’. Journal of Semantics 17: 217-242. Hendriks and de Hoop (2001): ‘Optimality theoretic semantics’. Linguistics and Philosophy 24:1-32. Hendriks, P. and Spenader, J. (2005): ‘When production precedes comprehension’. Kézirat. Gerhard Jäger (2002): ‘Some notes on the formal properties of bidirectional optimality theory’, JoLLI 11. Krifka, M. (2006): Approximate interpretations of number words: A case for strategic communication. Kézirat.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Blutner, R. & H. Zeevat (szerk.) (2003): Optimality theory and pragmatics. Palgrave. Blutner, R., H. de Hoop, and P. Hendriks (2005): Optimal Communication. CSLI.

A kurzus kódja: ENN-328.15 A kurzus címe: Bi-OT szeminárium (Bidirekcionális Optimalitáselmélet) A kurzus címe (angolul): Bi-OT (Bidirectional Optimality Theory) A kurzus előadója: Gyuris Beáta A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): Szemantika, Formális szemantika A jegyszerzés módja(i): referátum egy tanulmányról Követelmények: az órákon tárgyalt tanulmányokban szereplő elméletek ismerete A kurzus leírása, tematikája: A kurzus a modern pragmatika egyik igen jelentős és dinamikusan fejlődő elméletének alapjait, és annak alkalmazásait tárgyalja. A Bidirekcionális Optimalitáselméletet az különbözteti meg az Optimalitáselmélet többi ágától, hogy itt a jelöltek, amelyek közül a nyelvtannak az optimálisat kell megtalálnia, párokból, mégpedig forma-jelentés párokból állnak, így lehetővé válik a beszédprodukció és az interpretáció folyamataiban részt vevő beszélő és hallgató nézőpontjának egyidejű érvényesítése. 6. Az optimalitáselméletről általában 7. Optimalitáselméleti fonológia, szintaxis és szemantika 8. A bidirekcionális optimalizáció előnyei 9. A Bidirekcionális Optimalitáselmélet formális tulajdonságai 10. Ismert nyelvészeti problémák megoldásai Bidirekcionális Optimalitáselméleti keretben

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: D. Beaver & H. Lee (2003): ‘Input-Output mismatches in OT’. Kézirat. Reinhard Blutner (2000): ‘Some aspects of optimality in natural language interpretation’, Journal of Semantics 17. Dekker, P. and van Rooy, R. (2000): ‘Bi-Directional Optimality Theory: An Application of Game Theory’. Journal of Semantics 17: 217-242. Hendriks and de Hoop (2001): ‘Optimality theoretic semantics’. Linguistics and Philosophy 24:1-32. Hendriks, P. and Spenader, J. (2005): ‘When production precedes comprehension’. Kézirat. Gerhard Jäger (2002): ‘Some notes on the formal properties of bidirectional optimality theory’, JoLLI 11. Krifka, M. (2006): Approximate interpretations of number words: A case for strategic communication. Kézirat.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Blutner, R. & H. Zeevat (szerk.) (2003): Optimality theory and pragmatics. Palgrave. Blutner, R., H. de Hoop, and P. Hendriks (2005): Optimal Communication. CSLI.

A kurzus kódja: ENN-341.15, BBN-ENY-457.01 A kurzus címe: Bevezetés a pszicholingvisztikába A kurzus címe (angolul): Introduction to psycholinguistics A kurzus előadója: Lukács Ágnes A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): kollokvium Követelmények: írásbeli vizsga az előadások anyaga és a tankönyv alapján A kurzus leírása, tematikája: A kurzuson bemutatjuk a pszicholingvisztika kutatási területeit és módszereit, és ezeknek a területeknek a legfontosabb eredményeit, különös hangsúllyal a nyelvészeti konstruktumok mentális realitásának kritikus elemzésére. A diákok elsajátítják a megértés, produkció és nyelvelsajátítás modelljeit és képessé válnak azok kritikai értékelésére, ezeket tudják nyelvészeti és kognitív modellekhez kapcsolni. Szó lesz a nyelv biológiai alapjairól és evolúciójáról, a nyelvelsajátítás és a felnőttkori nyelvhasználat zavarairól is.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Harley, Trevor (2001) The psychology of language—from data to theory. East Sussex: Psychology Press.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Pinker, Steven (2001) A nyelvi ösztön. Bp.: Typotex. Pléh Csaba (1998) A mondatmegértés a magyar nyelvben. Bp.: Osiris. Pléh Csaba és Lukács Ágnes (2001). A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Bp.: Osiris.

A kurzus kódja: ENN-342.15, BBN-ENY-457sz.01 A kurzus címe: Bevezetés a pszicholingvisztikába A kurzus címe (angolul): Introduction to psycholinguistics A kurzus előadója: Lukács Ágnes A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): gyakorlat Követelmények: a félév közbeni házifeladatok elkészítése A kurzus leírása, tematikája: A kurzuson bemutatjuk a pszicholingvisztika kutatási területeit és módszereit, és ezeknek a területeknek a legfontosabb eredményeit, különös hangsúllyal a nyelvészeti konstruktumok mentális realitásának kritikus elemzésére. A diákok elsajátítják a megértés, produkció és nyelvelsajátítás modelljeit és képessé válnak azok kritikai értékelésére, ezeket tudják nyelvészeti és kognitív modellekhez kapcsolni. Szó lesz a nyelv biológiai alapjairól és evolúciójáról, a nyelvelsajátítás és a felnőttkori nyelvhasználat zavarairól is.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Harley, Trevor (2001) The psychology of language—from data to theory. East Sussex: Psychology Press.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Pinker, Steven (2001) A nyelvi ösztön. Bp.: Typotex. Pléh Csaba (1998) A mondatmegértés a magyar nyelvben. Bp.: Osiris. Pléh Csaba és Lukács Ágnes (2001). A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Bp.: Osiris.

A kurzus kódja: ENN-341.22, ENN-342.22 A kurzus címe: Neurolingvisztika 7. A kurzus címe (angolul): A kurzus előadója: Bánréti Zoltán A kurzus helye és ideje: A kurzus előfeltétele(i): A jegyszerzés módja(i): előadás és gyakorlat Követelmények: A kurzus leírása, tematikája: 1. Neurolingvisztikai kutatások eredményeiből adódó következtetések a mentális nyelvtan architektúrájára.. A lokalizációs elméletek. A kettős disszociációk vizsgálatainak tanulságai. A holisztikus elméletek. A nyelvi és a kognitiv rendszerek viszonyainak problémái. Napjaink nemzetközi és hazai kutatási irányai. 2. A nyelvi funkciókkal összekapcsolódó emlékezeti rendszerek: a rövid idejű munkamemória, a deklaratív és a procedurális memória. Neurológiai hátterük. A nyelvtan komponenseivel alkotott viszonyaik. 3. A nyelvi zavarok fogalma és típusai. A veleszületett nyelvi zavarok: például a Williams szindróma és a Specifikus nyelvi zavar beszéd produkciós és beszédértési tünetegyüttesei. A szerzett nyelvi zavarok: az afáziák. Anterior afázia, posterior afázia, ,primer progresszív afázia. A non-fluens és a fluens afáziák nyelvi tünetegyütteseinek különbségei a mentális nyelvtan szempontjából. Az Alzheimer kór, a Parkinson kór és a Huntington kór nyelvi tünet együttesei. Neurolingvisztikai magyarázó modellek, elméletek. 4. Az időskor nyelvi zavarai. Az Alzheimer-kór kutatásának aktuális eredményei. 5. A legfontosabb vizsgálati eljárások. Standardizált nyelvi tesztek (pld. WAB, Boston teszt, Token teszt). A regionális kérgi véráramlás mérései: PET, fMRI, MEG.. Az esemény kiváltotta agyi potenciálok mérései: ELAN, LAN, N400, P600. A kutatási és értelmezési problémák, dilemmák. 6. Egy-egy kiválasztott vizsgálati módszer laboratóriumi körülmények közti alkalmazásának elsajátítása. A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Baddeley, A. D. (2000) Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest Bánréti Zoltán (szerk.) (1999) Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina Kiadó, Budapest Csépe Valéria (2003 a) A nyelvi zavarok idegtudományi elemzése. In Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. 562-584. Osiris Kiadó, Budapest Csépe Valéria (2003) EN, a sokat ígérő negativitás. Eseményhez kötött agyi potenciálok a beszédészlelés és a diszlexia vizsgálatában. Magyar Pszichológiai Szemle. 2. 243-265. Gulyás Balázs (2003) Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományokban. In Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. 103-126. Osiris Kiadó, Budapest Ullman, M. T. et al (1997) A Neural Dissociation within Language: Evidence that the Mental Dictionary is part if Declarative Memory, and that Grammatical Rules are Processed by the Procedural System. Journal of Cognitive Neuroscience 9:2. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Az Aphasiology, a Journal of Neurolinguistics, a Pszichológia, a Pszichológiai Szemle, a Brain and Language, a Journal of Memory and Language és más periodikák aktuális publikációi.

A kurzus kódja: ENN-339.08, BBN-ENY-455.01 A kurzus címe: Bevezetés a számítógépes nyelvészetbe A kurzus címe (angolul): Introduction to computational linguistics A kurzus előadója: Oravecz Csaba A kurzus helye és ideje: Nyelvtudományi Intézet, Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): szóbeli vizsga Követelmények: óralátogatás, évközi feladatok beadása A kurzus leírása, tematikája: A kurzus célja alapfokú de rendszeres bevezetőt adni a természetes nyelv vizsgálatának és feldolgozásának számítógépes módszereiről. A kurzus megismerteti a hallgatókat a számítógépes nyelvészet alapjaival, fontos területeivel és alapvető elemzési eljárásaival. Az érintett témakörök az alábbiak: - Bevezető: elméleti és alkalmazott számítógépes nyelvészet és ezek fő kutatási célkitűzései. - Számítógépes fonológia és morfológia, véges állapotú módszerek. - Számítógépes szintaktikai elemzés. Valószínűségi nyelvtanok és elemzők. - Számítógépes szemantika. - Gépi fordítás.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Dan Jurafsky and James Martin, "Speech and Language Processing: An Introduction to Natural Language Processing, Speech Recognition, and Computational Linguistics", Prentice-Hall (2000) A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Christopher D. Manning and Hinrich Schütze, "Foundations of Statistical Natural Language Processing", The MIT Press, 1999 James Allen, "Natural Language Understanding”, 2nd ed., Benjamin/Cummings, 1995. Kaplan, R. M. and Kay, M. (1981). Phonological rules and finite-state transducers. Paper presented at the annual meeting of the Linguistics Society of America. New York. Winograd, T. (1972). Understanding Natural Language. Academic Press, New York. Grosz, B. J., Jones, K. S., and Webber, B. L., editors (1986). Readings in Natural Language Processing. Morgan Kaufmann, Los Altos, Calif. J.E. Hopcroft, R. Motwani, and J.D. Ullman. Introduction to Automata Theory, Languages, and Computation. Addison-Wesley Publishing Company, 2001.

A kurzus kódja: ENN-340.08, BBN-ENY-455sz.01, ZAN-SN08.04 A kurzus címe: Bevezetés a számítógépes nyelvészetbe (gy.) A kurzus címe (angolul): Introduction to computational linguistics A kurzus előadója: Oravecz Csaba A kurzus helye és ideje: Nyelvtudományi Intézet, Benczúr u. 33. A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): záró nagyfeladat beadása Követelmények: óralátogatás, évközi feladatok beadása A kurzus leírása, tematikája: A kurzus célja alapfokú de rendszeres bevezetőt adni a természetes nyelv vizsgálatának és feldolgozásának számítógépes módszereiről. A kurzus megismerteti a hallgatókat a számítógépes nyelvészet alapjaival, fontos területeivel és alapvető elemzési eljárásaival. Az érintett témakörök az alábbiak: - Bevezető: elméleti és alkalmazott számítógépes nyelvészet és ezek fő kutatási célkitűzései. - Számítógépes fonológia és morfológia, véges állapotú módszerek. - Számítógépes szintaktikai elemzés. Valószínűségi nyelvtanok és elemzők. - Számítógépes szemantika. - Gépi fordítás.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Dan Jurafsky and James Martin, "Speech and Language Processing: An Introduction to Natural Language Processing, Speech Recognition, and Computational Linguistics", Prentice-Hall (2000) A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Christopher D. Manning and Hinrich Schütze, "Foundations of Statistical Natural Language Processing", The MIT Press, 1999 James Allen, "Natural Language Understanding”, 2nd ed., Benjamin/Cummings, 1995. Kaplan, R. M. and Kay, M. (1981). Phonological rules and finite-state transducers. Paper presented at the annual meeting of the Linguistics Society of America. New York. Winograd, T. (1972). Understanding Natural Language. Academic Press, New York. Grosz, B. J., Jones, K. S., and Webber, B. L., editors (1986). Readings in Natural Language Processing. Morgan Kaufmann, Los Altos, Calif. J.E. Hopcroft, R. Motwani, and J.D. Ullman. Introduction to Automata Theory, Languages, and Computation. Addison-Wesley Publishing Company, 2001.

Kurzus kódja:* FLN 108, FL 228, BBN-ENY-458.01, BBN-ENY-458sz.01 Kurzus megnevezése: Nyelvfilozófia szeminárium Kurzus megnevezése angolul: Philosophy of Language Kurzus előadója: Zvolenszky Zsófia Kurzus helye és ideje: MUK i/221, (ELTE BTK Filozófia Intézet), péntek 14–15.30 Oktató elérhetősége: email: [email protected] honlap: philosophy.elte.edu/zvolenszky (a kurzus weboldala elérhető itt) fogadóóra: MUK i/226 (ELTE BTK Filozófia Intézet, Logika Tsz.), csütörtök 13–15 Kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): szeminárium Követelmények: minden óra elején villámteszt (összesen az érdemjegy 20%-a) 2 kiselőadás tartása – egy referátum, egy opponensi vélemény (20+10%) rövid, ötoldalas esszé írása és átírása (25+15%) órai hozzászólások (10%) Kurzus leírása, tematikája: Szavaink, mondataink tárgyakról, emberekről, eseményekről – a világ dolgairól – szólnak, azokra utalnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindebben a szavak és mondatok jelentése fontos szerepet játszik. De pontosan miféle szerepet? A válasz egyáltalán nem egyszerű. Vegyük például a két mondatot: Mark Twain híres író volt. Samuel Clemens híres író volt. Az első jelentése miben különbözik a másodikétól? Hiszen mindkettő ugyanarról a személyről szól: akit Samuel Clemensnek hívtak, de „Mark Twain” néven vált híressé. Viszont – Gottlob Frege szerint – nem jelentheti ugyanazt a két mondat, ha az egyikben (például az elsőben) racionálisan hihetünk anélkül, hogy a másik mellett is elköteleznénk magunkat. Ebben rejlik Frege „rejtvénye”, amely a XX. századi nyelvfilozófia kiindulópontja. A szemináriumon a jelentés fogalmát vizsgáljuk ebből a problémakörből kiindulva, az analitikus filozófia eszköztárának segítségével. Kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 2000. (részletek) Mark Sainsbury: „Filozófiai logika” in A. C. Grayling Filozófiai kalauz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1997. (részletek)

Saul Krike: „Azonosság és szükségszerűség”. 2004. In: Farkas – Huoranszki (Szerk.), Metafizika. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. (részlet) Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások. Osiris, Bp. 2000. Gottlob Frege: „Logikai vizsgálódások I: A gondolat” (részlet) Gottlob Frege: „Jelentés és jelölet” (megtalálható még: Copi – Gould, lent) I. M. Copi – J. A. Gould (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Gondolat, Bp. 1985. Peter Strawson: „A referálásról”.

Bertrand Russell: „A denotálásról”. Pléh – Síklaki – Terestyéni (Szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Osiris, Bp. 1997. J. L. Austin: Tettenért szavak – részlet. Paul Grice: „Jelentés”. Paul Grice: „A társalgás logikája”. javított változat elérhető: http://philosophy.elte.hu/zvolenszky/grice.pdf Forrai Gábor – Szegedi Péter (Szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp. 1999. W. V. O. Quine: „Az empirizmus két dogmája”. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: – * Megjegyzés: Az oktatóval való előzetes egyeztetés alapján az FLN 107 és FL 227 kódok teljesíthetőek az itt felsorolt szemináriumi követelmények abszolválásával.

Kurzus kódja: FLN 350.31, FL 350.31, ENN 327.16 – ENN 328.16 Kurzus megnevezése: Kripke: Megnevezés és szükségszerűség Kurzus megnevezése angolul: Kripke’s Naming and Necessity Kurzus előadója: Zvolenszky Zsófia Kurzus helye és ideje: MUK i/208 (ELTE BTK Filozófia Intézet), hétfő 14–15.30 Oktató elérhetősége: email: [email protected] honlap: philosophy.elte.edu/zvolenszky (a kurzus weboldala elérhető itt) fogadóóra: MUK i/226 (ELTE BTK Filozófia Intézet, Logika Tsz.), csütörtök 13–15 Kurzus előfeltétele(i): kurzusfelvétel az oktatóval való egyeztetés alapján – minimális feltételek: angol szövegértés; nyelvfilozófia és logika, vagy legalább két analitikus filozófia kurzus. A jegyszerzés módja(i): emeltszintű olvasószeminárium (doktoranduszoknak is) Követelmények: 2 kiselőadás tartása – egy referátum, egy opponensi vélemény (40+20%) minden óra elején villámteszt az aktuális kötelező irodalom alapján (összesen az érdemjegy 20%-a) órai hozzászólások (20%) Kurzus leírása, tematikája: Saul Kripke Megnevezés és szükségszerűség címmel 1970-ben tartott előadásait gyakorlatilag a kezdetektől a 20. század második felének egyik legfontosabb (sokak szerint a legfontosabb) filozófiai műveként tartják számon. Az előadások alapjaiban változtatták meg nemcsak azt, ahogyan nyelvfilozófiai és metafizikai problémákról gondolkodunk, hanem általánosabban az analitikus filozófia módszerét is. A szemináriumon behatóan tanulmányozzuk a 2007 őszén magyarul is megjelenő kötetet, közben kitekintve az előzmények és a recepció néhány kulcsfontosságú mozzanatára. Hetente átlagosan 40-50 oldal kötelező irodalmat vitatunk meg (ennek kb. egyharmada angolul íródott). Az ajánlott irodalom további fontos háttérolvasmányokat és szekunder forrásokat (hetente átlagosan 100 oldalt) tartalmaz, a szemináriumon igény szerint ezekre is kitérünk. A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: Kripke, Saul 1980/2007 (1972). Megnevezés és szükségszerűség (ford. Bárány Tibor). Zvolenszky Zsófia (szerk.), Budapest: Akadémiai Kiadó. ***** Evans, Gareth 1973. The Causal Theory of Names. Proceedings of the Aristotelian Society, Supplementary Volume 47, 187–208. Kaplan, David 1989a (1977). Demonstratives. In Themes from Kaplan. Joseph Almog, John Perry és Howard Wettstein (eds.), Oxford: Oxford University Press, 481–563. (részletek) Kaplan, David 1989b. Afterthoughts. In Themes from Kaplan. Joseph Almog, John Perry és

Howard Wettstein (eds.), Oxford: Oxford University Press, 565–614. (részletek) McGinn, Colin 1982. Rigid Designation and Semantic Value. Philosophical Quarterly 32:127, 97–115. Quine, Willard V. 1953/2002. Referencia és modalitás (ford. Eszes Boldizsár). In uő. A tapasztalattól a tudományig. Forrai Gábor (szerk.), Budapest: Osiris Kiadó, 225–251. Searle, John 1958. Proper Names. Mind 67, 166–173. Zvolenszky Zsófia 2007. Megnevezés és szükségszerűség – Négy évtized távlatában. In Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség (ford. Bárány Tibor). Zvolenszky Zsófia (szerk.), Budapest: Akadémiai Kiadó. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: *Burgess, John 1997. Quinus ab Omni Nævo Vindicatus. In Meaning and Reference: Canadian Journal of Philosophy Supplement 23. A. A. Kazmi (ed.), 25–65. *Burgess, John 2006. Saul Kripke, Naming and Necessity. In Central Works of Philosophy. 5. John Shand (ed.), London: Acumen Publishing. *Donnellan, Keith 1966. Reference and Definite Descriptions. Philosophical Review 75, 281–304. Donnellan, Keith 1970. Proper Names and Identifying Descriptions. Synthese 21, 335–358. Farkas Katalin – Kelemen János 2002. Nyelvfilozófia. Bárdos Judit (szerk.), Budapest: Áron Kiadó, 135–145. Frege, Gottlob 1892/1980. Jelentés és jelölet (ford. Máté András). In Gottlob Frege: Logika, szemantika, matematika. Ruzsa Imre (szerk.), Budapest: Gondolat. Reprint in Logikai vizsgálódások. Máté András (szerk.), Budapest: Osiris, 2000, 118–147. Kaplan, David 1973. Bob and Carol and Ted and Alice. In Approaches to Natural Language. Jaakko Hintikka, Julius Moravcsik és Patrick Suppes (eds.), Dordrecht: D. Reidel, 490– 518. Kaplan, David 1979 (1967, 1978). Transworld Heirlines. In The Possible and the Actual. Michael J. Loux (ed.), Ithaca, New York: Cornell University Press 1979, 88–109. Lewis, David 1973/2004. Lehetséges világok. In Modern metafizikai tanulmányok. Farkas Katalin és Huoranszki Ferenc (szerk.), Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 91–98. Marcus, Ruth Barcan 1961. Modalities and Intensional Languages. Synthese 13, 303–322. Reprint in Boston Studies in the Philosophy of Science. Marx Wartofsky (ed.), Dordrecht: D. Reidel 1963. Marcus, Ruth Barcan – Quine, W. V. et al. 1963 (1962). Discussion. In Boston Studies in the Philosophy of Science. Marx Wartofsky (ed.), Dordrecht: D. Reidel 1963, 105–6. Neale, Stephen R. 2000. On a Milestone of Empiricism. In Knowledge, Language and Logic: Questions for Quine. Petr Kotatko és Alex Orenstein (eds.), Dordrecht: Kluwer 237– 346. Putnam, Hilary 1962. It Ain’t Necessarily So. Journal of Philosophy 59, 658–671. Putnam, Hilary 1973. Meaning and Reference. Journal of Philosophy 70, 699–711. Putnam, Hilary 1975. The Meaning of „Meaning”. In Minnesota Studies in the Philosophy of Science VII: Language, Mind and Knowledge, Keith Gunderson (ed.), Minneapolis:

University of Minnesota Press, 131–193. Soames, Scott 2002. Beyond Rigidity: The Unfinished Semantic Agenda of Naming and Necessity. Oxford: Oxford University Press. (részletek) Soames, Scott 2003. Philosophical Analysis in the Twentieth Century: The Age of Meaning, 2. kötet. Princeton: Princeton University Press. (részletek) Russell, Bertrand (1912/1996) Tudás ismeretség és tudás leírás révén, (Fogarasi Béla fordítása alapján ford. Bánki Dezső). In uő. A filozófia alapproblémái. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 56–69. (részletek) Russell, Bertrand (1918b/1976) Tudás ismeretség és tudás leírás révén (ford. Márkus György). In uő. Miszticizmus és logika. Budapest: Magyar Helikon, 339–376. (részletek) Strawson, Peter F. 1959. Individuals. London: Routledge. (részletek) A *-gal jelölt írások a szerző weboldaláról, vagy egyéb nyilvános tárhelyről letölthetőek.

A kurzus kódja: ENN-333.07 A kurzus címe: A kínai nyelv szerkezete ea. A kurzus címe (angolul): The structure of Mandarin Chinese (lecture) A kurzus előadója: Bartos Huba A kurzus helye és ideje: óramegbeszélés szerint A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): kollokvium Követelmények: vizsga az órai anyag és a feldolgozott szakirodalom alapján A kurzus leírása, tematikája: A kurzus célja, hogy a hallgatók alapvető képet kapjanak a (mandarin) kínai nyelv szerkezetéről (hangrendszer, morfológia, szintaktikai struktúrák), valamint annak (elsősorban generatív) nyelvészeti elemzési lehetőségeiről, a nemzetközi szakirodalom által tárgyalk legérdekesebb, legkiemelkedőbb problémákról. 1. Általános ismertető: A kínai nyelv genetikája, tipológiai sajátosságai; a dialektusok; a kínai írás; a kínai nyelv tagozódása, rétegződése; írott vs. beszélt nyelv 2. Fonológia: hangzókészlet, tónusok, fonotaktika, szótagszerkezet 3. Morfológia 4. Szintaxis: – frázisszerkezet, topic-comment tagolás, mondat és szöveg – aspektus, modalitás; az igeidő hiánya; igekomplexumok, szeriális igei szerkezetek 5. „Klasszikus” témák a generatív szakirodalomban: távoli antecedensű anaforák, általánosított kontroll, rejtett kérdőszómozgatás, alulspecifikált névmások mint szemantikai változók, esetviszonyok egy esetjelölés nélküli nyelvben stb.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: ► Huang, C.T.J, Y.A. Li, & Y. Li (megj.a.): The syntax of Chinese. ► Duanmu, S. 2000. The phonology of Standard Chinese. Oxford: Oxford University Press. ► Norman, J. 1988. Chinese. Cambridge University Press.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: ► Li, Ch.N. & S.A. Thompson (1981): Mandarin Chinese. Univ of California Press. ► Huang, C.-T.J. & Y.A. Li (szerk.) 1996. New Horizons in Chinese Linguistics. Kluwer, Dordrecht ► Sybesma, R. (2000) The Mandarin VP. Kluwer, Dordrecht.

A kurzus kódja: EN-334.07, EN-201.26 A kurzus címe: A kínai nyelv szerkezete gyak. A kurzus címe (angolul): The structure of Mandarin Chinese (practice) A kurzus előadója: Bartos Huba A kurzus helye és ideje: óramegbeszélés szerint A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): gyakorlati jegy Követelmények: órai prezentáció egyéni felkészülés alapján, vagy szemináriumi dolgozat a kurzus témakörében A kurzus leírása, tematikája: A kurzus a hasonló című előadás kísérőkurzusa, az szemináriumi jelleggel támogatja, szakirodalmi tételek (hallgatói prezentációk formájában történő) feldolgozásával, a problémák megvitatásával.

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom: ► Huang, C.T.J, Y.A. Li, & Y. Li (megj.a.): The syntax of Chinese. ► Duanmu, S. 2000. The phonology of Standard Chinese. Oxford: Oxford University Press. ► Norman, J. 1988. Chinese. Cambridge University Press. + a hallgatók által kiválasztandó, feldolgozandó szakcikkek

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: ► Li, Ch.N. & S.A. Thompson (1981): Mandarin Chinese. Univ of California Press. ► Huang, C.-T.J. & Y.A. Li (szerk.) 1996. New Horizons in Chinese Linguistics. Kluwer, Dordrecht ► Sybesma, R. (2000) The Mandarin VP. Kluwer, Dordrecht.