A kultúra fővárosa, az informatika városa
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA A 2007–2013-AS IDŐSZAKRA
Pécs, 2007. november
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ .................................................................................................................................................... 3 BEVEZETŐ ..................................................................................................................................................... 5 I. HELYZETFELMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS................................................................................................ 7 1. PÉCS ÉS A RÉGIÓ INFORMATIKAI HELYZETE ............................................................................................... 7 1. a. Informatikai és internet-ellátottság ................................................................................................. 8 1.b. A vállalkozások informatikai helyzete ............................................................................................ 14 1.c. Az önkormányzati informatika helyzete Pécsett.............................................................................. 18 2. PÉCS INFORMATIKAI SWOT-ANALÍZISE .................................................................................................. 24 3. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK ISMERTETÉSE ............................................... 25 3.1. IT-eszközök, technológiai innováció............................................................................................... 25 3.2. Technikák........................................................................................................................................ 25 II. JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER ................................................................................................................. 30 4. CÉLRENDSZER MEGFOGALMAZÁSA ......................................................................................................... 30 PROBLÉMAFA ......................................................................................................................................... 34 CÉLFA ....................................................................................................................................................... 35 PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK EGYSÉGES SZERKEZETE ......................................................... 36 STAKEHOLDEREK ELEMZÉSE .............................................................................................................. 40 III. A CÉLOK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE ...................................................................... 42 I. PRIORITÁS: MODERN, EURÓPAI SZINTŰ INFORMATIKAI KÖZMŰ ................................................................ 44 I. intézkedés: Városi optikai alépítmény hasznosítása........................................................................... 44 II. intézkedés: Wi-Fi és WI-MAX szélessávú rendszerek kiépítése ........................................................ 45 II. PRIORITÁS: SZOLGÁLTATÓ ÖNKORMÁNYZAT MEGTEREMTÉSE ................................................................ 46 III. intézkedés: Nyilvános elérési pontok számának növelése................................................................ 47 IV.1. intézkedés: Kamerarendszer kiépítése .......................................................................................... 47 IV.2. intézkedés: Közbiztonsági kamerarendszer kialakítása ................................................................ 48 V. intézkedés: Virtuális közösségszolgálati iroda kialakítása ............................................................... 48 VI. intézkedés: Az „ügyfélszolgálatiság” modernizációja..................................................................... 49 VII. intézkedés: Integrált városüzemeltetési rendszer kiépítése............................................................. 50 VIII. intézkedés: Hulladékgazdálkodási monitoring rendszer ............................................................... 50 IX. intézkedés: Döntéstámogató alkalmazások bevezetése.................................................................... 51 X. intézkedés: E-programinformációs rendszer kialakítása .................................................................. 51 XI. intézkedés: E-infrastruktúra-menedzsment kialakítása.................................................................... 52 XII. intézkedés : Városi tömegközlekedés IT-fejlesztése ........................................................................ 52 XIII. intézkedés : Integrált projekt-monitoring kialakítása ................................................................... 54
1
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XIV. intézkedés: ASP központ létesítése ................................................................................................ 54 XV. intézkedés: Internetes oldal- és tartalomfejlesztés, informatikai akadálymentesítés ...................... 56 XVI. intézkedés: A helyi informatika társadalmasítása ......................................................................... 57 XVII. intézkedés : Szociális jelzőrendszer fejlesztése ............................................................................ 57 XVIII. intézkedés: KKV informatikai és alkalmazás-támogatása .......................................................... 57 III. PRIORITÁS: MINŐSÉGI KULTÚRA ÉS INNOVÁCIÓ .................................................................................... 58 XIX. intézkedés: LCD-plakátok kihelyezése .......................................................................................... 58 XX. intézkedés: Térképi Információs Rendszer...................................................................................... 59 XXI. intézkedés: Egységes belépő- és jegyvásárlási rendszer ............................................................... 60 XXII. intézkedés: Elektronikus programinformáció és klienstájékoztatás (e-Place) ............................ 61 XXIII. intézkedés: Digitális múzeumi látványtár (D-ART rendszer)...................................................... 62 XXIV. intézkedés: Digitális könyvtár (D-LIB rendszer) ........................................................................ 62 XXV. intézkedés: Virtuális városnézés 3D-ben...................................................................................... 63 XXVI. intézkedés: High-tech állandó kiállítás és vásár......................................................................... 63 IV. PRIORITÁS: KOMPLEMENTARITÁS .......................................................................................................... 64 XXVII. intézkedés: Általános jellegű felkészítő képzések....................................................................... 64 XXVIII. intézkedés: Célirányos képzések a lakosság körében ............................................................... 65 XXIX. intézkedés: Ágazati célirányos képzések ..................................................................................... 65 AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐKERETE .................................................................................................................... 66
2
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Köszöntő Pécs fesztivál-város, világörökség-város, egyetem-város, mely az európai normáknak megfelel, jól lakható, rendezett, igényes környezetet nyújt. Pécs miliőjével lakói azonosulhatnak, s a látogató és a befektető számára egyaránt vonzerőt jelenthet. Városunk, nagyságát, lélekszámát és kiterjedését tekintve közepes méretű (158 ezer lakosú) város, amely megőrzi, fejleszti történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult épített környezetét. Nem a hagyományos értelemben vett iparváros, hanem szellemi -, kulturális-, történelmi értékei, sajátos atmoszférája által válik vonzóvá, gazdasága fejlett, de azt inkább a technikai fejlettség és nem a tömegproduktumot nyújtó gazdasági tevékenység jellemzi. Pécs az európai városhálózat integráns része, a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplője, jelentős nemzetközi és regionális sportesemények gazdája. Városunknak fontos a belső közélete, hiszen ez jelenti az élhetőséget, a kölcsönös kötődést, az egymásra figyelést, mindazonáltal jól láthatóan olyan mértékű látogató és turista forgalommal rendelkezik, melynek kezelésére, a vendéglátásra különös figyelmet kell fordítanunk. Az Európa Kulturális Fővárosa program fejlesztéseit úgy állítottuk össze, hogy városunk kulturális-művészeti életét, gazdaságát, közösségi életét, és jóléti szolgáltatásait tovább erősítsék, hogy ezen a téren Pécs például szolgálhasson akár a tágabb környezetének is. Egy település jellegzetességei által válik szerethetővé, otthonossá, vendégszeretővé. Városunk jellegzetességeit csak úgy tudjuk fenntartani és erősíteni, ha a városüzemeltetés, adminisztráció, a lakók és látogatók kiszolgálásának háttérmunkálatai valóban a háttérben maradnak és zökkenőmentesen, gördülékenyen, fennakadás nélkül működnek de mindeközben professzionális eredményeket tudnak felmutatni. Ebben tud segíteni az informatika. Üzembeállításával olyan szolgáltatási színvonal növekedést tudunk elérni, melyhez nem párosul az üzemeltetési költségek arányos emelkedése. Az informatikai fejlesztések révén szakembereink a háttérből 3
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
tudják biztosítani azt a rugalmasságot és pontosságot, ami a 2010. évben válik igazán jelentőssé, de azt követően is fejlődésünk kulcsa lesz.
Ebben a szellemben íródott Pécs Megyei Jogú Város informatikai stratégiája.
Tasnádi Péter polgármester
4
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Bevezető Az info-kommunikációs szektor és az informatika egy város életében az egyik legfontosabb szegmenst jelenti, hiszen a szektor fejlettségi foka oly mértékű, hogy alkalmazása nélkül a társadalmi élet legtöbb területén nem lehetne eredményes működést és sikereket felmutatni. A város informatikai fejlesztési stratégiája ezért igen fontos szerepet tölt be mind a város életét meghatározó területek fejlődése, mind pedig az egész város fejlettsége szempontjából. Az informatikai stratégiának illeszkednie kell a város jövőképéhez, a különböző városfejlesztési stratégiákhoz, sajátosságai miatt a tágabb térség, régió fejlesztési terveihez is igazodnia kell. Pécs Megyei Jogú Város informatikai stratégiáját annak szellemében alkottuk meg, hogy az informatikai fejlesztéseknek nem informatikai, hanem társadalmi
céljuk
van,
önmagában
az
informatika
a
korszerű
városüzemeltetés, városigazgatás, a színvonalas közszolgáltatások, a korszerű desztináció-menedzsment, a lakosság minél jobb kiszolgálásának hatékony eszköze.
Pécs 2010. évben Európa kulturális fővárosa lesz. A programnak, – volumenéből fakadóan, – minden, az adott időszakot érintő terv meghatározó részévé kell válnia, de a tervezésnek figyelembe kell vennie a megvalósult eredmények, rendszerek, szolgáltatások 2010. év utáni fenntartását, működtetését is. Az egyes stratégiai irányokat úgy alakítottuk ki, hogy azok szinergiában legyenek az EKF projekttel, de a város középtávú stratégiai igényét is lefedjék.
A stratégiát a legszélesebb szakmai és társadalmi nyilvánosság mellett készítettük: az önkormányzat, oktatás, üzleti szféra, civil szféra jeles szakembereinek és vezetőinek véleményei, tervei figyelembe vételre kerültek az anyagban. 5
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
A középtávú stratégiának figyelembe kell vennie, hogy az eszközök és megoldások rohamos fejlődése módosíthat az egyes terveken, különösen az info-kommunikáció területén, ezért alapvetően az informatikai megoldásokkal elérhető célokra összpontosítottunk: így kerülhető el a legbiztosabban az anyag korai elévülése.
Az egyes intézkedések különböző mértékben kerültek kifejtésre, hiszen a témának megfelelő szabatosságot minden esetben szem előtt tartottuk.
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik munkánkat elősegítették, értékes ötleteikkel, véleményeikkel hozzájárultak munkánk sikeréhez.
Pál Attila ügyvezető igazgató EUNET2000 Regionális Informatikai Kht.
6
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
I. Helyzetfelmérés és értékelés 1. Pécs és a régió informatikai helyzete A Dél-Dunántúli Régió hazánk második legkisebb lakosságszámú régiója, amelynek Pécs a legnépesebb települése, egyben ökonómiai-kulturális központja. A baranyai megyeszékhely gazdasági leépülése számtalanszor említésre és igazolásra került, ezért e tárgykörrel a helyzetértékelés nem foglalkozik kitérően és érdemlegesen. Tényszerűen kell ugyanakkor megállapítani, hogy a termelékenység csökkenése, a munkanélküliek arányának megnövekedése több más ágazat mellett az informatika lakossági szegmensét is érzékenyen érinti. Sokszor és több oldalon elhangzik az a tény,
1. ábra: Magyarország régióinak háztartások szerinti megoszlása Forrás: Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához Lakossági szegmens – Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről – IHM, 2006
7
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
hogy az internet napjainkban már ugyanolyan közmű és közjószág, mint például a víz-, fűtés- és áramszolgáltatás. Nyilvánvalóan eljön az ideje annak, hogy az internet államilag garantált és felügyelt szolgáltatás lesz, mindaddig azonban a háztartásoknál történő bevezetést az adott település internet-ellátottsága, a családok jövedelmi helyzete határozza meg szignifikánsan.
1. a. Informatikai és internet-ellátottság 1.a.1. Adatprezentáció, adatelemzés A Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS-2005), továbbá az ágazatban vizsgált statisztikai eredmények egyértelműen igazolják, hogy a hazai informatikai és internet penetráció az ezredfordulótól nőtt meg robbanásszerűen, ami különösen az alábbi ágazati szegmensek esetében határozza meg érdemlegesen egy település informatikai jövőképének tervezését, alakítását: - a lakosság informatikai eszközökkel való ellátottsága - a települési lakosság internethez való hozzáférésének mértéke és minősége - a lakossági elektronikus vásárlások aránya az internettel rendelkezők körében - a helyi gazdasági szereplők részvétele, aktivitása az e-kereskedelemben - az e-ügyintézés terjedésének mértéke a lakossági és üzleti szegmensekben - a felhasználók felkészültsége (e-skills) Míg az informatikai ellátottság a családok, családtagok informatikai készségétől és jövedelmi helyzetétől függ elsősorban, addig az internet-használat további feltétele napjainkban már a szélessávú hálózatok kiépítettségének mértéke egy-egy településen belül. Hasonlóan az informatikai eszközállomány és internet-használók számának rohamos terjedéséhez, a szélessávú
8
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
internet-kiépítettség is hasonlóan gyorsan fejlődött, és egyre többek számára vált elérhetővé a világháló. Pécsre vonatkozóan pontosabb képet kapunk akkor, ha megvizsgáljuk, hogy a megyeszékhelyek informatikai és internet – ellátottsága milyen arányt és minőséget képvisel. Mint az alábbi táblázatból (2. ábra) látható, a megyeszékhelyek (és köztük Pécs) háztartásaiban otthoni szélessávú internet-kapcsolattal a családok alig több, mint egyötöde rendelkezik (22,6%), ugyanez az arány keskenysáv esetén még a 20%-ot sem éri el (18,7%).
Megállapítható
tehát,
hogy
valamilyen
típusú
internet-
hozzáféréssel a családok 41,3 %-a rendelkezik. Mindez önmagában jelentősen alulprezentált érték a fővárosi, vagy éppen EU-s átlaghoz képest,
2. ábra: Háztartások jellemzői a számítógép és internet-használatra Forrás: Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához Lakossági szegmens – Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről – IHM, 2006
9
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
stratégiai szempontból azonban fontos tény, hogy mennyiségi és minőségi paraméterek tekintetében is reális fejlődési lehetőség adódik a pécsi lakosság számára. Ha figyelembe vesszük, hogy a szélessávú internet a budapesti háztartások 45,8%-ában, a keskenysáv pedig 40,6 %-ában van jelen, akkor az internet-hozzáférés tekintetében a pécsi (és megyeszékhelyi) háztartások 45,1%-os aránydeficitet mutatnak. Fontos tény ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyeken a családok közel egynegyede (24,6%) rendelkezik otthoni PC-vel, és máshol használja az internetet. További 17,5% magát a számítógépet és az internetet sem otthon használja. A készségsúlyozott vizsgálat tekintetében mindez azt jelenti, hogy a megyeszékhelyek (így Pécs) háztartásai közül 79,4% rendszeresen használja a világhálót .Fontos továbbá, hogy a „digitális analfabéták” aránya eléri a) a fiataloknál a 14%-ot – 3500 főt, b) időseknél a 17%-ot – 4200 főt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a digitális analfabéták készségszintű (és államilag-önkormányzatilag koordinált) okt atásának nemcsak társadalmi-szociális, hanem egyben stratégiai jelentősége is van. Bár a Nemzeti Szélessávú Stratégia helyzetértékelése azt a megállapítást teszi, hogy Pécsett a szélessávú internet-lefedettség eléri a 100%-ot, teljes mértékben mindez mégsem igaz. Az első és legfontosabb tény, hogy a baranyai megyeszékhely domborzati viszonyai miatt a külterületi és hegyoldali, továbbá néhány helyütt a belvárosi településrészek ellátottsága még napjainkban sem megoldott. Bár az új technológiák (többek között a Wi-Fi és WiMAX) piacra kerülésével a tervezett kiépítések egyre költséghatékonyabbak, a bevezetés – és ezáltal a ténylegesen is 100%-os mértékű lefedettség – megvalósítása éveket vesz igénybe. Az informatikai stratégiák készítésekor további fontos szempont még annak vizsgálata, hogy: • mennyi az új internet-előfizetők száma, • mennyi a szolgáltatást váltók száma.
10
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
E két mutató határozza meg és igazolja az új technológiák bevezetésének létjogosultságát, a felhasználói oldal készségszintű fejlődésének mértékét. Tény egyben, hogy az előfizetői kör bővülése pozitív hatással van a szolgáltatók közötti árversenyre (árleszorító hatás), a szolgáltatások minőségi fejlődésére (kvalitásnövelő hatás), valamint a harmadik gazdaságként is emlegetett e-gazdaság terjedési közegének bővülésére (elektronikus piacte-
Van szélessávú Van szélessávú
szolgáltatás Közép-Magyarország
82,3 %
Közép-Dunántúl
20,1 %
Nyugat-Dunántúl
11,1 %
Dél-Dunántúl
11,9 %
Észak-Magyarország
17,9 %
Észak-Alföld
14,7 %
Dél-Alföld
67,3 %
Településtípus
Régió
szolgáltatás Budapest
100,0 %
Megyeszékhely
100,0 %
Város
86,1 %
Község 3000+
61,8 %
Község 1501–3000
32,0 %
Község –1500
8,0 %
Összesen Összesen
22,9 %
22,9 % 3. sz. ábra: A települések és régiók internet-lefedettsége
Forrás: Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához – Lakossági szegmens – Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről – IHM, 2006
rek).
11
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
A 4. ábra igazolja azt a megállapítást, hogy az ezredfordulótól rohamosan fejlődik az IKT-ellátottság mértéke.
4. ábra: Az internet-használat terjedésének mértéke Forrás: Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához Lakossági szegmens – Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről – IHM, 2006
Elvárható lenne, hogy – hasonlóan az EU-s átlagértékekhez – jelentősen többen váltsanak keskenysávról szélessávra, és az új belépők közül is többen fizessenek elő az utóbbira. Érdekes módon hazánkban ez a tendencia ma még nem tapasztalható. Ennek számos oka van:
12
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
- alapvetésnek is tekinthető, hogy az internet lakossági szintű bevezetésének hajnalán a modemes-keskenysáv volt az elérhető, értelemszerűen a lakosság is e szolgáltatásra fizetett elő. - a szélessáv később induló elterjedése egyre nagyobb intenzitással történt és történik napjainkban is. Mindez azonban csak a társadalom egy kisebb, jövedelmi szempontból preferáltabb rétegét érintette elsődlegesen, és az egyre éleződő árversenynek köszönhető, hogy napjainkban már a családok többsége számára is megfizethetővé vált az internet. Figyelemmel továbbá arra, hogy az informatikai eszközök és a szélessáv együttes megléte egyszeri beruházásként a háztartások számára jelentős költséggel jár, a fejlődési tendenciát nagymértékben hátráltatta/hátráltatja a családok jövedelmi helyzete is. - Nagyon fontos tényező még az informatika és internetezés készségszintű ismereteinek elsajátítása is, hiszen a szolgáltatás elérése lényegében bárhol megoldott, így elsősorban az ún. „informatikai affinitás” minősége szorul javításra, különösen az idősebb korosztályok és a hátrányos szociális helyzetben élők körében.
1.a.2. Főbb, stratégiai szintű megállapítások: - területi szempontból Pécsett még nem teljes mértékben (100%-os lefedettséggel) biztosított az internet elérhetősége, ám a fejlődési tendencia várhatóan 2010-re befejeződik. - a háztartások jelentős része nem rendelkezik sem otthoni PC-vel, sem pedig internet-elérhetőséggel. - a fiatal generációk 14,2 %-a, az idősebb korosztályok 17,1 %-a digitális analfabétának számít, hiszen nem rendelkeznek készségszintű informatikai és internetezési ismeretekkel. - az IKT-ellátottságot nagymértékben befolyásolja a családok jövedelmi helyzete, továbbá az otthoni internet előfizetésekor annak sávszéles-
13
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
ségét nem a céltudatos szolgáltatásválasztás, hanem a háztartások e célra rendelkezésre álló kerete határozza meg.
1.b. A vállalkozások informatikai helyzete Fontos jellemzője az új technológiák üzleti alkalmazásának a PC-k és munkaállomások használatának aránya: ezek 2005-ben regisztrált 90%-os mértéke már 2003 óta évente csak 1–3 százalékpontot növekedett Pécsett. Az internethasználat mértékére jellemző, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak 78%-a használja a világháló által nyújtott lehetőségeket. Az egyéb hálózatok közül a lokális (LAN-) hálózatok használata volt a legelterjedtebb, amellyel 2005-ben a gazdasági szervezetek csaknem 49%-a rendelkezett, szemben az egy évvel korábbi 40%-kal. Sokkal kevésbé terjedt el a nagytávolságú (WAN-) és a vezeték nélküli lokális hálózatok használata.
2004-ben
a
gazdasági
szervezetek
11%-a
rendelkezett
nagytávolságú hálózattal és 10%-a vezeték nélküli lokális hálózattal. Az intranet, az extranet, az internet és a nem internet alapú EDI elterjedtsége továbbra is alacsony. Intranetet 2005-ben a vállalkozások 17%-a használt, amely 4 százalékponttal volt több a 2004. évinél, az extranet használatának aránya 2005-ben 3,9% volt (2004-ben 2,7%). Az internet alapú EDI-t 2005ben a vállalkozások 12%-a, a nem internet alapú EDI-t a vállalkozások 9%-a használta. Az információs eszközök ágazati elterjedtsége szempontjából megállapítható,
hogy
az
jellemzően
a
pénzügyi
közvetítés
és
a
villamosenergia-, gáz-, valamint vízellátás ágazatokban a legmagasabb. Kivételt képeznek a céges mobiltelefonok, amelyek tekintetében a szállítás, raktározás, posta, távközlés 99%-os ellátottságát figyelhettük meg. Az információs és kommunikációs eszközök használatában a legalacsonyabb elterjedtséget a szálláshely-szolgáltatás ágazata képviseli. Az információs és kommunikációs eszközök vállalkozásméret szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezeteknél maga-
14
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
sabb elterjedtség volt megfigyelhető, ami az egyre kisebb vállalatméret irányába csökkenő tendenciát mutat. Mint az 5.sz. ábra mutatja, Baranya megyében 2005-ben a vállalkozások 89,2%-a használt számítógépet, és 77,5 %-a rendelkezett internetelérhetőséggel. Az internetes promóció terjedésének lassabb volumenét igazolja, hogy a baranyai vállalkozások alig több, mint egyharmada (36%) rendelkezett saját honlappal is. Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy
5. ábra: Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya megyénként Forrás: Nemzeti Szélessávú Stratégia
Pécsett található Baranya megye vállalkozásainak 72%-a, és ezek együttesen adják a megye teljes árbevételének 80%-át.
15
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
1.b.1. Az elektronikus kereskedelem Pécsett 1b.1.1. B2C (Business to Consumer) kereskedelem A vállalkozások és vásárlók közötti kereskedelemre általánosan megállapítható egy permanens fejlődési folyamat: míg 2003-ban 4,5 milliárd Ft, addig 2004-ben már 7,5 milliárd Ft1 forgalom volt regisztrálható ebben a viszonyrendszerben, és ez a mutató 2005 végére már elérte a tárgyévi 18 milliárd Ft-ot is2. A GKI Zrt. 2006-ra már 27 milliárd Ft-os e-árbevételt prognosztizált (ld. ehhez a 6.ábrát).
6.sz. ábra: Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2006 között (milliárd ft) Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006
Pécsre vonatkozóan helyi mérési adatok nem állnak rendelkezésre, tény azonban, hogy a fogyasztók részére napjainkban már több szolgáltatótermelő vállalkozás biztosít on-line vásárlási lehetőséget. Figyelemmel azonban a baranyai megyeszékhely lakosságszámára, kiemelt területi szerepére, sokrétű funkcióira, egyöntetű az a szakmai vélemény, hogy az e-
1 2
Az NSZS helyzetértékelés adatai alapján Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt., kgi.hu
16
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
kereskedelem KKV-szektorban történő fejlesztése nemcsak elvárt, de egyúttal szükséges teendő is. 1.b.1.2. C2C (Consumer to Consumer) kereskedelem A vásárlók közötti on-line kereskedelem a B2C típusú kereskedelemnél nagyobb mértékű fejlődést mutat. Mindezt erőteljesen befolyásolja az on-line hirdetési piac szereplőinek bővülése, a termék- és szolgáltatáskörök növekedése, valamint a folyamatosan extenzív munkahelyi és otthoni IKTeszközállomány, internet-hozzáférés. A C2C – bár növekedése meghaladja a B2C növekedési ütemét – az átmenő forgalom tekintetében jelentős felzárkózásra szorul. Mindezt elsősorban az elektronikus kereskedelem iránti bizalom, valamint az otthoni PC-állomány és internetkapcsolat számának növekedése biztosítja az elkövetkező években.
1.b.2. Főbb megállapítások, előzetes elvárások Kiemelt figyelmet kell fordítani a KKV-k szélessávú internet-hozzáférésének fejlesztésére és bővítésére, továbbá támogatni/elősegíteni szükséges, hogy a kis- és középvállalkozások is minél nagyobb arányban rendelkezzenek saját honlappal, érdemi bemutatkozási lehetőséggel. Mindezt a Nemzeti Szélessávú Stratégia (RP1 – helyzetértékelés), mind pedig a kormányzati kommunikációs stratégiák és programok is erőteljesen hangsúlyozzák. Érdemes ugyanakkor annak átgondolása, hogy a helyben működő KKV-k segítése érdekében a helyi (ön)kormányzati szervek milyen lépéseket tehetnek, milyen segítséget nyújthatnak – különös tekintettel az elektronikus reklámplatformokra, az alkalmazás-szolgáltatásokra és a helyi összefogáson alapuló kezdeményezésekre. Városi szintű figyelemfelkeltéssel ösztönözni szükséges a lakosságot és a vállalkozásokat az e-kereskedelem által biztosított lehetőségek és előnyök kiaknázására, hiszen ez nemcsak az e-árbevétel növekedését idézi elő, de jótékony hatással van a helyi foglalkoztatásra, a vállalkozások közötti (B2B) üzleti kapcsolatok fejlődésére is. 17
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
1.c. Az önkormányzati informatika helyzete Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben nyerte el az „Elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése Pécs városában” című GVOP pályázatot, amely összesen 617 millió Ft fejlesztési költséget generált.
A projekt fejlesztési eredményei: Belső platform (Integrációs Platform) Az integrációs platform kialakításakor egy olyan technológia megvalósítása került kiválasztásra, amely a későbbiekben bővíthető és skálázható. Az alkalmazások egységes felületté történő összefogását valósítja meg a webes portál alapú (Local Government – LOGO) megoldás. Az integráció két szinten is megvalósul. A portál adminisztrációjának fajsúlyos része a felhasználók karbantartása és a jogosultságkezelés. Egy-egy ügyintéző a LOGO portálra bejelentkezve más-más menüpontokat lát, más-más jogokkal rendelkezik. Nyilvántartó modul A modul segítségével tetszőleges nyilvántartások alakíthatók ki az adatgazdák számára. Az adatgazda (bármely szervezeti egység) megfogalmazza az igényét, a rendszerkezelő definiálja a nyilvántartást, és beállítja, hogy kinek, milyen jogosultsága lesz a karbantartásra, ill. a megtekintésre. Mód van annak a beállítására, is hogy az adott nyilvántartás automatikusan megjelenjen a web-oldalon. Dokumentumtár A dokumentumtár olyan központi elem, melybe egyrészt manuálisan, másrészt az egyes modulok az általuk kezelt dokumentumokat automatikusan elhelyezhetik a dokumentumtárban. Munkafolyamat-kezelő modul A munkafolyamat-kezelő modul öt részre osztható, és az Önkormányzat ügyintézési folyamatait hivatott elektronikusan megvalósítani. A munkafo-
18
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
lyamat-kezelőben megjelennek az általános ügyintézési folyamatok lépései, az ügyek indításától a lezárásig. Elektronikus ügyintézés Ez a modul is több funkcionális elemből áll, amelyet az apparátus dolgozói az alábbi feladatok elvégzésére használnak: érkeztetés, iktatás, kimenő levelezés, ügyféltörzs, statisztikák. Fórum A belső portálon megvalósult fórum egyrészt lehetőséget biztosít a képviselők számára megbeszélések megszervezésére és interneten történő lefolytatására, másrészt újabb fórumok létrehozásával segítséget nyújthat egyes főosztályoknak a belső kommunikáció erősítésében.
Szakterületi modulok: E-közgyűlés modul Az e-közgyűlés modul feladata az önkormányzati választott testületek (közgyűlés, bizottságok) döntéshozatali munkafolyamatának támogatása, a munkaanyagok keletkezésétől, a jogi és szakmai bírálatokon és a bizottsági elfogadáson át, egészen a közgyűlés döntéshozataláig, a végrehajtás ellenőrzéséig bezárólag. Támogatja és dokumentálja a testületekkel kapcsolatos hivatali munkát. A képviselők információ-ellátását is biztosítja, igény szerint akár teljes mértékben elektronikus úton. A lakosság is tájékoztatást kaphat az önkormányzati közgyűlés munkájáról: a készülő (publikus) dokumentumok, az elfogadott rendeletek, határozatok és a szavazás eredményei megtekinthetők a web-portálon. Adóügyi fejlesztések PABEV. Pécsi helyi adók bevallását támogató letölthető program (PABEV), amely segítségével az állampolgárok elektronikus úton tölthetik ki a különböző adóbevallási íveket, és ezeket kinyomtatás után, a megszokott módon nyújthatják be az Adóügyi Osztályra. Az alkalmazás 2005 májusa óta letölt-
19
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
hető Pécs város hivatalos honlapjáról. 2005-ben 1269-en, 2006-ban 3128an adták be iparűzési adóbevallásukat e programmal. PAVIR. Pécsi helyi adók vezetői információs rendszere (PAVIR), amely az Adóügyi Osztály vezetőinek biztosít különböző statisztikák, riportok (pl.: hátralékos adók statisztikája, hiányzó iparűzési adók statisztikája) elkészítéséhez technikai hátteret. PAWEB. Pécsi helyi adók internetes (webes) lekérdező modulja, amely a KKV-k és az állampolgárok felé nyújt olyan szolgáltatásokat, mint pl. folyószámla, adóelőírások, adóhátralékok lekérdezése. Lehetőség van a PABEV program segítségével elkészített elektronikus adóbevallási ívek online történő benyújtására, becsatolására a rendszerbe, amelyet így az Adóügyi Osztály ügyintézői elektronikusan fel tudnak dolgozni. Térinformatika A térinformatika több modult is magába foglal: Pécs térkép: A rendszer alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási alaptérkép félévenkénti gyakorisággal frissített változata folyamatosan rendelkezésre áll az illetékes földhivatali szervezeten keresztül. A földmérési alaptérképre illeszkedik a digitális kartográfiai térkép, amely az internetes publikáció alapja. A térképhez több szakterületi adatbázis kapcsolódik, melyek egy-egy rétegben jelennek meg. Címtörzs: A város területén létező, egymással kapcsolatban álló címek és helyrajzi számok nyilvántartása az új e-közigazgatási rendszerben, az új adatbázis felállításával, valamint az elkészült adatbázis folyamatos aktualizálásával történik. Közműnyilvántartás: A rendszer biztosította térképkezelési alkalmazás, lehetőséget teremtett az egységes közműnyilvántartás felállítására. A városban szolgáltatói jogkörrel és alépítmény-hálózattal rendelkező cégek távoli eléréssel – VPN-es kapcsolattal – csatlakoznak a rendszerhez. Ezen nyilvántartás a rendszer talán legösszetettebb nyilvántartása, melynek eredményes használata valamennyi szolgáltató partnerségén alapszik. A 20
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
közmű-nyilvántartási alrendszer lehetőséget nyújt az egységes digitális közmű-nyilvántartási alaptérkép megjelenítésére, adatlekérdezésre és az adatok bizonyos intézmények és a közműszolgáltatók felé való publikálására. Településrendezés: A rendszer egy egységben kezeli a településrendezési terveket (zóna tervlapok és szabályozási tervlapok) valamint a szabályozási tervdokumentációkat. Képes adott földrészletre valamint tömbökre a vonatkozó településrendezési előírásokat összegyűjteni és az önkormányzat által előírt formátumban megjeleníteni. Emellett megadja a földrészlet területét és jelenlegi beépítettségét. Ezeket a funkciókat a web-portál modulon keresztül a lakossági felhasználók is elérhetik. Általános hatósági modul Az építéshatósági modulhoz hasonló funkcionalitás, de paraméterezhető folyamatokkal, nyilvántartásokkal, űrlapokkal. A modulon belül elérhető főbb funkciók: • Hatósági adatszolgáltatás • Nyilvántartás • Keresés funkciók • Iktatás Bejelentés-kezelő A Bejelentés-kezelő modulon keresztül lehet rögzíteni a különböző csatornákon beérkező lakossági bejelentéseket, amelyek lehetnek egyszerű, ügyhöz
nem
kapcsolódó,
illetve
ügyhöz
kapcsolódó,
ügyet
generáló
bejelentések, valamint pozitív észrevételek. A vezetőknek lehetőségük van statisztikákat előállítani a rögzített eseményekről. Út- közterület nyilvántartás (PVV Zrt.) A modul az önkormányzat kezelésében lévő közterületekkel kapcsolatos útviszonyok, parkolók, útszakaszok, csomópontok stb. 5/2004. GKM rendelet
21
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
szerinti nyilvántartását és kezelését teszi lehetővé. Térképi alapját a digitális térinformatikai Pécs alaptérkép szolgáltatja. Ingatlan-vagyonkataszter A modul biztosítja a kataszteri napló vezetését a 48/2001. kormányrendelettel módosított 147/1992. kormányrendelet szerint. Ez a legfontosabb feladata, amely mindösszesen 20 féle lap (a borítólap és 19 féle betétlap) kezelését, valamint – a jelenleg aktuális OSAP 1616/05 szerinti – évente kötelező statisztika elkészítését takarja. A rendszer ezen felül biztosítja a tetszőlegesen variálható lekérdezés lehetőségét a kataszteri naplóból. Web-portál A web-portál alapvetően az állampolgárok részére készül, hogy azon keresztül személyes megjelenés nélkül is tudják ügyeiket elektronikusan indítani,
tájékozódni
(például
az
elektronikus
adóbevallás,
a
kis-
és
középvállalkozások tájékoztatása, keresés az információs térképen). Kereskedelmi és KKV ügyek Ez a modul biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét a KKV-k számára. Funkciói: a vállalkozások működéséhez szükséges engedélyek kiadásának támogatása, illetve az engedélyezési eljárás lebonyolítása; működési engedélyek, telephely engedélyek kiadása; a célközönségnek szóló nyilvántartások publikálása. E-közgyűlés (webes felület) Ez a felület a web-portálon jelenik meg, és az állampolgárok részére lehetővé teszi az interneten publikálható közgyűlési előterjesztések, rendeletek, határozatok illetve jegyzőkönyvek megtekintését Bejelentés-kezelő (webes felület) Ez a felület az állampolgárok bejelentéseit hivatott online módon rögzíteni, vagyis Pécs állampolgárai bejelentést tehetnek az interneten keresztül. Az állampolgároknak az online módon végzett bejelentések között lehetőségük van lekérdezni saját ügyeik állapotát.
22
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Elindult szolgáltatások A Portálon – az Ügyfélkapus azonosítás után – lehetőség van hivatalos ügyek indítására, majd az eljárások előrehaladásának nyomon követésére. Jelenleg az interneten keresztül indítható eljárások: • helyi adók: folyószámla és előírás lekérdezés, bevallások készítése és eljuttatása • ipar-kereskedelmi ügyek, telephely és működési engedélyek kérelmezése • szociális jellegű kérelmezések • közterület-foglalás és bontási ügyek Az eddigi hagyományos megoldásokat kiegészítve az említett portálon keresztül megjegyzések, panaszok, valamint bejelentések is eljuttathatók a Hivatal felé.
Mint a fenti elemzésből is látható, az önkormányzat majdnem teljes belső ügykezelése elektronizálásra került. Ehhez képest igen csekély azoknak az ügyeknek a száma, mely a lakosok számára elérhető interneten. Összességében megállapítható, hogy a rendszer nem minden funkciója működik, az összes on-line intézhető ügyek kis része intézhető ténylegesen el interneten keresztül. Látható, hogy a kifejlesztett rendszer egy valóban integrált e-önkormányzati rendszer, a működtetésben azonban hiányosságok mutatkoznak. Az ügyek elektronikus intézésének az Ügyfélkapun való regisztrációhoz kötése eleve bonyolítja az igénybevételt, de a nem elérhető ügyek is nagymértékben csökkentik a rendszer használatára való hajlandóságot. Mindenképpen szükség van a rendszer felparaméterezésére, annak érdekében, hogy az egyébként elérhető ügyek ténylegesen intézhetőek legyenek on-line, különben az integrált rendszer túlnyomó része kihasználatlan marad. 23
megfelelő IKT-ellátottsága.
- Alacsony a honlapot működtető vállalkozások száma és aránya.
- Hatékonyan és jól meginduló e-közigazgatási fejlesztések, e-szolgáltatások.
- Kevés szereplő jelent meg az e-kereskedési közegben (e-Demand–e-Supply reláció kezdetleges).
az e-kereskedelemnek.
együttműködési készség a
lesztések költséghatékonyságát sértheti.
részben teljesülnek, az kihatással lehet az integrált informatikai fejlesztések egészére.
saság koordinálja, könnyen inkonzisztencia keletkezhet a tervezett jövőkép és az
átláthatóbb lesz.
24
iránya, továbbá a kiemelt projektek sikere is veszélybe kerülhet.
- Ha nincs szakmai párbeszéd a közreműködők között, úgy a város integrált fejlődési
- A honlap-fejlesztésekkel javul az internetes reklámfelületek értékesíthetősége, a tájékoztatás egységesebb, eredmények között.
lapotának egészét érinti jótékonyan.
- A tervezett városszintű integrációs törekvésekkel csökkenek az informatikai kiadások, ami a költségvetés ál- - Amennyiben a beruházásokat, fejlesztéseket nem szakértelemmel rendelkező tár-
félszolgálat alapvetően humán-centrikussá válik.
- A tervezett önkormányzati informatikai fejlesztésekkel felgyorsul a hivatali munka, annak reakcióideje, az ügy- - Amennyiben a fejlesztések megvalósítása során egyes feladatok nem, vagy csak
szektorokra és ágazatokra is pozitív hatással lehet.
- A B2C és a C2C típusú kereskedelmek fejlődése a városban is tetten érhető, ez hosszú távon más gazdasági - Nem látható a bevezetésekhez kapcsolódó forrásallokáció, ami az informatikai fej-
kalmazások bevezetése, működtetési háttere egyenlőre bizonytalan.
- Javul a település elérhetősége, ennek révén minden eddiginél magasabb tőkeinjekció várható.
VESZÉLYEK - Nem rögzített a város vagyongazdálkodási szerkezete, emiatt a rendszerek és al-
LEHETŐSÉGEK
- Erős interszektorális együttműködés.
fejlesztések szükségszerűen igazodnak.
- Az EKF és Pólus-projektekhez kapcsolódóan nincs konkrét, feladat-szintű ütemterv, amelyhez az informatikai
- Az e-önkormányzati rendszer csak részlegesen működik.
a logo alatti egy-két mondatos utalások, tartalmi elemek).
kormányza-
- Az önkormányzati hivatal munkatársai a korábbi e-önkormányzati projekt kapcsán
- Módszeresen nem megtervezett a hivatalos honlap és projekt-honlapok közötti információátvitel (hiányoznak rendelkeznek előképzettséggel (GVOP projekt).
főváros kiemelt szerepét, funkcióját.
tött információk dezintegráltsága, a design idejétmúlt, nem tükrözi a város, mint megyeszékhely és kulturális ti/önkormányzati, civil és vállalkozói szektor szereplői között.
térségi szakértelem,
szintű e-kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez.
- Az önkormányzat (és a város) hivatalos honlapja (www.pecs.hu) destrukturált, jelentősen érzékelhető a feltöl- -Magas szintű
egyágyas futtatására.
- Csak részben kiépített a teljes belső adatkapcsolati hálózat, emiatt nincs lehetőség a közös alkalmazások - Határ közeli (elsősorban horvátországi) elhelyezkedés, ami jó alkalom a nemzetközi
nak.
- Az önkormányzati hivatalok és intézmények IKT-szempontból részbeni fejlesztésre / modernizálásra szorul- - Jelentős vállalkozói létszám, ezzel együtt gazdasági centrumszerep, ami terepet ad
- Koncentrált vállalati és termelői-szolgáltatói közeg.
lumenű (mindemellettt folyamatosan extenzív).
- Az e-kereskedelem piactere (különösen a lakossági szegmens) nem kellően organizált, mértéke alacsony vo- - Az önkormányzati intézmények koherensen működnek.
- Magas szintű közép- és felsőoktatási intézményi struktúra, az oktatási intézmények
ERŐSSÉGEK
- A település internet-lefedettsége nem 100%-os mértékű.
GYENGESÉGEK
2. Pécs informatikai SWOT-analízise
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
3. Stratégiaalkotásnál alkalmazott módszertanok ismertetése A stratégiatervezési módszertanok olyan strukturált megközelítések, amelyek technikákra épülnek, és – természetesen mindig csak bizonyos mértékig – ágazati-technikai eszközökkel támogatottak. Sok ilyen áll rendelkezésre, amelyek mindegyikének megvannak a maga erős oldalai és a gyenge pontjai. Amikor esetleges használatukról döntenek, kellő óvatossággal kell kezelni az olyan kijelentéseket, hogy a módszertan képes a teljes folyamatot a stratégiatervezéstől a rendszer-kivitelezésig támogatni. A fentieknek megfelelően az egyes módszertani elemek az alábbi csoportosításban jelentkeztek a jelen stratégia előkészítése és tervezése során:
3.1. IT-eszközök, technológiai innováció E csoportban a legjelentősebb tényező, hogy a stratégiában megjelölt specifikus
rendszerek
(különösen
az
IT-fejlesztésekhez
kapcsolódó
intézkedésknél) képesek-e működni a jelenlegi platformokon? Hazánkban elsősorban az MS Windows környezet a jellemző, és a forgalomban lévő specifikus programokat is ezekre a platformokra írták. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a régebbi operációs rendszerek frissítése (és ehhez kapcsolódóan az esetlegesen szükséges hardverfejlesztés) elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott részcélok az adott végrehajtási szinteken is maradéktalanul teljesüljenek.
3.2. Technikák Sok olyan általános technika, amely a stratégiatervezési folyamatban alkalmazható, jól ismert és széles körben használt a szervezeti-üzleti tervezés-
25
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
ben. Külső tanácsadók a saját külön változatukat használhatják ezeknek a technikáknak az informatikai stratégiatervezésre alkalmazott megközelítésük során. Fontos, hogy a stratégiatervezésbe bevont személyi állomány oktatásban részesüljön, és tapasztalatokat szerezzen több ilyen technikával kapcsolatban. Ez teszi lehetővé számukra, hogy adott követelményekhez mindig a legmegfelelőbbet használják. Az alábbiakban néhány olyan technika kerül felsorolásra, amelyeket a stratégiatervezési folyamatban fontos szerephez jutottak.
3.2.1. Az informatikai stratégiatervezés során használt tipikus technikák 3.2.1.a. BCG-mátrix magas piaci részesedés
növekvő kereslet alacsony vagy csökkenő kereslet
alacsony piaci részesedés
mérlegpozíció erős pozíció (fejlesztés a növekedés érdeké- (fejlesztés vagy kivonulás?) ben) "határpozíció" "vonulási vagy (kihasználni a helyzetet, amíg le- pozíció" het) (kivonulás)
váltási
A SWOT-elemzés megmutatja a vizsgált terület, tevékenység, folyamat erőforrásait, ám hogy a kínálkozó lehetőségek közül melyikre érdemes hoszszabb távon építeni, melyiket érdemes csak kihasználni, abban a BCGmátrix segít. A mátrix által kínált lehetőség, hogy a szolgáltatásokat keresletük vagy piaci részesedésük függvényében elemezhetjük. Bár a mátrix eredetileg a vállalati környezet optimalizálása érdekében került kialakításra, hasznosan alkalmazható a közigazgatási-államigazgatási, vagy vegyes típusú stratégiatervezésnél is.
26
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
3.2.1.b. Szervezeti-működési elemzés E tevékenységfolyamatban elsősorban a települési önkormányzat megfeleltetési szempontjai kerülnek előtérbe, tehát azt a tény, hogy az egyes célok megvalósítása során a településirányítás és –működtetés szervezete milyen mértékű és irányú addícionális fejlesztést igényel (hardver, szoftver, képzések).
3.2.1.c. PEST (political, economical, social, technological) – elemzés A PEST-elemzés tulajdonképpen a szervezetre, adott rendszerre ható hoszszú távú tendenciák strukturált felkutatását jelenti. Főbb vizsgálati szempontjai: POLITIKAI ELEMEK
TÁRSADALMI ELEMEK
a kormányzat stabilitása
népesedési folyamatok
törvények, jogszabályok
jövedelem-eloszlás
adózási politika
társadalmi mobilitás
európai integráció
az iskolázottság mértéke életmód az egyes társadalmi csoportokban
GAZDASÁGI ELEMEK a GNP, GDP trendjei foglalkoztatottság /munkanélküliség infláció az ország fizetési mérlege
TECHNOLÓGIAI ELEMEK a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, műszaki fejlesztési politika) a technológiai változás sebessége
a számítógépesítettség mértéke a családok elkölthető jövedelmének az alapvető infrastruktúra színvonala alakulása az energia- és egyéb árak alakulása 3.2.1.d. Adat- és rendszerelemzés Itt elsősorban a meglévő adatállomány és adatvagyon állapotának rendszerezettsége, minőségi állapotának vizsgálata, valamint az adatforgalom/adatvesztés arányának analízise a legfontosabb tényezők.
27
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
3.2.1.e. Divergencia/konvergencia modellek Ezek a modellezések elsősorban az információáramlás és belső működés vizsgálatára szolgálnak, és közelebb hozzák a tervezőt a szervezet működésének optimális megítéléséhez, matematikai ténnyel igazolják a rendszerfunkciós problémákat. A jól működő, összetartó rendszereket konvergens, míg a nem összetartó rendszereket divergens rendszernek nevezi a stratégiai / matematikai tervezés.
3.2.1.f. Egyedelemzés Elsősorban az információs rendszerek szervezésének egyik gyakorlata, ami – eltérően a divergencia és konvergencia modellektől – nem az áramlást, valamint a rendszer stabilitását, hanem elsősorban a belső szervezettség mértékét mutatja meg.
3.2.2. Logikai tervezés (Logical System of Development) E módszer a térség (terület) egészét egységes rendszerként kezeli, az egyes ágazatok pedig logikai kapcsolatban állnak egymással. Hasznosítása általában térségi és ágazati programozásnál, feltételek és elvárások, célok közelítésénél eredményes.
28
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Logikai tervezés (Logical System of Development)
29
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
II. Jövőkép, célrendszer 4. Célrendszer megfogalmazása
JÖVŐKÉP: Pécs, a digitális régióközpont Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. E nemzetközi rang nemcsak a megyeszékhely igazgatására, önkormányzati fejlesztéseire van pozitív hatással, hanem a település egészére is. Az informatikai jövőképpel, az intelligens várostípussal kapcsolatos elképzelések – bár megvalósításuk alapvetően technikai – innovációs jelleget ölt – szorosan kapcsolódnak a település • lakosságszámához • belső társadalmi és gazdasági működéséhez • integrált jövőképéhez, stratégiai céljaihoz és fejlesztéseihez • térségi funkciójához, szerepéhez Az információs társadalom – ma már közismert – fogalma mellett egyre inkább hangsúlyozzák még az ún. „harmadik gazdaság”-ot, amely – amellett, hogy az elektronikus kereskedelem, az e-ügyintézés és e-polgáriság előnyeit erősíti – magára az információs társadalomra, az információs társadalmi létre épül. Nyilvánvaló, hogy ennek a folyamatnak Pécs is a szerves része, és fejlődési irányának, feladatainak meghatározása során az informatikai eszközök és vívmányok számbavételét, tervezését is prioritásként kell kezelnie.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az informatika elsősorban eszköze, részterülete egy jövőbeli állapotnak, a jelen stratégia prioritásai értelemszerűen a város integrált fejlesztési céljaihoz és feladataihoz igazodnak.
30
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Kiemelt programok és fejlesztések A célrendszer megfogalmazása előtt külön ki kell emelni két olyan fejlesztési programot, melyek a város 1990-es években történt leépülése óta érdemben is új irányban befolyásolhatják Pécs helyzetének alakulását. Már itt érdemes tisztázni e programok helyét az informatikai stratégiai célok között, mert sajátos módon nem különíthetők el szervesen a város egészének fejlődésétől, alakulásától.
Az egyik ilyen fejlesztési projekt az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010”, amely nemcsak a tervezett beruházásokkal, de a város helyzetéből fakadó értelemszerű orientációval is kitörési pontot jelent. A másik kiemelt projektet a „Pécs, az életminőség pólusa” jelenti, mely önálló programként értelmezhető, mégis szervesen épül az EKF-re. További fontos tényező, hogy a Pólus-program megvalósításának egyik sarkalatos stratégiai eszköze az informatika (az innováció és képzés/tanulás mellett), mely a program mindhárom pillérére (környezet, egészség, ipar) jelentős hatással van, azokkal koherens (ld. 7. ábra).
7. ábra: A kiemelt projektek és az informatikai fejlesztések kapcsolata
31
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Figyelemmel az elmúlt évek fejlesztéspolitikai és szakmapolitikai törekvéseire, a tervezési folyamat irányultságára és ezek társadalmasítására, a kiemelt projektek mellett Pécs fejlesztési koncepciójában az alábbi területek azonosíthatók kitörési pontokként: • az innováció erősítése, az egyetemi kapcsolatok „társadalmasítása”, kutatóbázisok létrehozása • a köz- és felsőoktatás fejlesztése, PPP (Public Private Partnership) és vegyes típusú finanszírozási koncepciók ösztönzésével • a kulturális ágazat integrált fejlesztése, ezen belül a meglévő kulturális termékek fejlesztése, a termékkínálat bővítése, valamint a termékés szolgáltatásvásárlás ösztönzése • a város turisztikai vonzerejének kiteljesítése, a turisztikai termékkínálat erősítése, a turisztikai marketing, valamint szálláskínálat bővítése. • a Pécsett tapasztalható erős felsőoktatási képzésre alapozva és a meglévő szakmai tudástartamra épülően az egészségipar komplex fejlesztése, a versenyhelyzet által biztosított adottsági előnyök kihasználása az alap- és szakellátás, a kiegészítő ellátások és jóléti (wellness) szolgáltatások erősítésével, az egészségügyi termék – és szolgáltatáskínálat bővítésével. • A Pólus-programban is megfogalmazott környezetipari integrált fejlesztés, különös tekintettel az alábbiakra: o Kutatás és fejlesztés, alternatív hulladékhasznosítás o Alternatív energiahasznosítási modellek bevezetése o Biomassza termelés és hasznosítás, öko- és szafariparkok kialakítása és fejlesztése o Épített és természeti környezet infrastrukturális fejlesztése o Környezetipar informatikai támogatása: komplex környezet- és hulladékgazdálkodási monitoring rendszer bevezetése (logisztikai tervezés és GPS-alapú térinformatikai követés; statisztikai kimutatások és kétirányú riportrendszer készítése).
32
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Természetszerű, hogy az egyes – általános jellegűnek mondható – kitörési pontok konzisztensek a kiemelt projektekkel: mindennek oka, hogy ezek a projektek is a város egészének erőforrásaira, adottságaira épülnek, és e kereteken belül határozzák meg az egyes fejlesztési irányokat.
Tény továbbá, hogy nem minden kitörési ponthoz kapcsolódik városi szintű informatikai stratégiai fejlesztés; ennek figyelembe vételével az egyes fejlesztési projektek és informatikai fejlesztések rendszere a 8. ábra szerint foglalható össze.
33
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
PROBLÉMAFA
OKOK
OKOZAT
Pécs info-kommunikációs szempontból nem a kellő mértékben fejlődik Az informatikai közművek kihasználtsága és az IKT eszközök részbeni elavultsága
Az önkormányzat infokommunikációs szolgáltató jellege nem kellő mértékben hangsúlyos
A kulturális-innovációs politika informatikai szempontból csak részben támogatott mértékű
A turisztikai ágazat – mint kitörési potenciál – IT-támogatása alacsony mértékű
A kiegészítő komponensek és alkalmazásszolgáltatások intenzitása alacsony mértékű
A belső adathálózati kapcsolat lassú, a hivatali munkát lassítja
Kevés a nyilvános elérési pontok száma
Nem biztosított az egyes programokhoz kapcsolódó internetes jegyrendelés
Kevés a többnyelvű információs felület a település nyilvános helyein
Az újabb rendszerek használatát az önkormányzati apparátus csak részben sajátították el
Az optikai alépítmény nem kihasznált, költségoptimalizáló hatása nem érvényesül
Nincs a közösségi vagyonvédelmet biztosító, kiépített nyilvános kamerarendszer
Még nem került kialakításra az egységes digitális könyvtár
Nem készült a várost népszerűsítő, a tájékozódást segítő digitális turisztikai térkép
Az IKT-eszközök használata csak részben kielégítő mértékű a lakosság körében
A belső adatkapcsolati hálózatba nem minNem működik virtuális közösségden önkormányzati szolgálati iroda intézmény/szervezet került integrálásra
A város kulturális örökségének, termékeinek digitális (és menedzselt) prezentálása nem biztosított
Az internetes vizuális városmarketing (városnézés 3D-ben) nem biztosított
Nem biztosított a specifikus rendszerekhez, alkalmazásokhoz kapcsolódó célirányos képzések megvalósítása
IT-szempontból nincs érdemi együttműködés az egyetem és a város között
A helyi önkormányzat és szervezeteinek/intézményeinek honlapja mobiltelefonok böngészőjével csak kismértékben érhető el.
OKOK
A hivatali és önkormányzati szervezetek IKT eszközei részben elavultak
Nem működik kétirányú (közösség – önkormányzat), többcsatornás ügyfélszolgálati funkció
A város szerepét erősítendő, nincs az IT-ágazathoz kapcsolódó eseti vagy állandó tudományos szakkiállítás és vásár
A városüzemeltetés informatikai szempontból dezintegrált A hulladékgazdálkodási monitoring rendszer nem került bevezetésre (Pólus) A városvezetők döntéshozatala informatikai szempontból nem kellően támogatott A város kulturális életéhez kapcsolódóan az elektronikus programinformáció és tájékoztatás nem biztosított
OKOK
A város ingatlangazdálkodásához kapcsolódóan nincs elektronikus nyilvántartás és nyomon követés A tömegközlekedés nem kellően informatív, nincs többnyelvű tájékoztatás A beruházások nyomon követéséhez nem került bevezetésre projekt monitoring rendszer Erősítendő a digitális régióközponti szerepet, Pécsett nem működik alkalmazás-szolgáltató központ
OKOK
A városi intézmények működéséhez, szolgáltató jellegének hangsúlyozásához kapcsolódóan hiányos az internetes oldalak és tartalmaik fejlesztése A település nem kellő mértékben tesz eleget az esélyegyenlőségi szempontoknak: csak kismértékben biztosított az internetes oldalak akadálymentesítése A szociálisan rászoruló állampolgárok internet-használata nem támogatott A jelzőrendszeres szociális gondozás csak részben és kismértékben kiépített A helyi KKV-k alkalmazástámogatása szoftver- és rendszerszinten sem biztosított
34
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
CÉLFA Általános felkészítő képzések
Városi optikai alépít-
Nyilvános elérési pontok számának
mény hasznosítása
növelése
Egységes belépő- és
LCD digitális tájé-
jegyvásárlási rendszer
koztató plakátok
bevezetése
elhelyezése
megtartása a hivatali és önkormányzati szervezeti kötelékben dolgozók részére
Pécs Digitális TérWi-Fi és WI-MAX szélessávú rendszerek
Kamerarendszer kiépítése
kiépítése
D-LIB egységes digitális könyvtár kialakítása
képe és a Pécsi
Célirányos kép-
Kistérség Digitális
zések a lakos-
Térképének elké-
ság körében
ESZKÖZ
szítése A háromdimenziós
Specifikus,
Virtuális közösségszolgálati iroda ki-
D-ART digitális portfólió
városnézés kialakí-
rendszerszintű
alakítása
kialakítása
tása, internetes
képzések beve-
közzététele
zetése
Az ügyfélszolgálatiság modernizácója
Integrált városüzemeltetési rendszer kialakítása
A város és az egyetem
High-Tech állandó
közötti együttműködés
kiállítás és vásár
erősítése
megszervezése
Közös program kialakítása a helyi informatikai tudásbázis erősítésére
Hulladékgazdálkodási monitoring rendszer bevezetése Döntéstámogató alkalmazások bevezetése E-programinformációs rendszer kialakítása E-infrastruktúra-menedzsment kialakítása Városi tömegközlekedés ITfejlesztése Integrált projekt-monitoring kialakítása ASP központ létesítése Internetes oldal- és tartalomfejlesztés, informatikai akadálymentesítés Szociális netprogram bevezetése Szociális jelzőrendszer fejlesztése KKV informatikai és alkalmazástámogatása
MODERN, EURÓPAI
CÉL
SZOLGÁLTATÓ ÖNKORMÁNYZAT
MINŐSÉGI KULTÚRA
EURÓPAI
KOMPLEMEN-
MEGTEREMTÉSE
ÉS INNOVÁCIÓ
TURIZMUS
TARITÁS
SZINTŰ INFORMATIKAI KÖZMŰ
Pécs a Dél-Dunántúli Régió digitális központjává válik
35
remtése
2. Szolgáltató önkormányzat megte-
kai közmű
1. Modern, európai szintű informati-
Fejlesztési prioritás
környezetvédelmi
információs
sa, szolgáltatásközpontú önkormányzat
EKF-projekt integrált hálózatba kapcsolása, Városüzemeltetési Holding
Integrált projekt monitoring rendszer bevezetése
E-infrastruktúra-menedzsment
tatás
36
vagyongazdálkodás
Komplex környezet- és hulladékgazdálkodási monitoring rendszer bevezetése,
Települési vagyongazdálkodás
Integrált Projekt Monitoring
Virtuális Közösségszolgálati Iroda (tájékoztatás)
Integrált Projekt Monitoring, adatbányászat
Vezetői döntéstámogató alkalmazások
E-place - elektronikus programinformáció és klienstájékoz-
Összekapcsolás a Call Centerrel
rendszer bevezetése
Komplex környezet- és hulladékgazdálkodási monitoring Integrált Projekt Monitoring részeként;
sa
csatorna,
EKF – a fejlesztéshez/programokhoz kapcsolódó lakossági bejelentések fogadá-
modernizálás
Pólus-program:
Eseményközvetítés - EKF
Közbiztonság javítása
EKF keretében nyilvános információs portál szerep (access)
Lakossági/vállalati internet- és tartalomszolgáltatás
szolgáltatás-
Integrált városüzemeltetési holding; lakossági és közérdekű tájékoztatás; Access
Hozzáférés (access) erősítése
Integrált városüzemeltetési informatikai rendszer kialakítá- Pólus-program integrált hálózatba kapcsolása
Az ügyfélszolgálatiság modernizációja
Virtuális Közösségszolgálati Iroda kialakítása
Kamerarendszer kiépítése
Nyilvános elérési pontok számának növelése
Kapcsolat más fejlesztési kerettel Integrált városüzemeltetési holding
WI-FI és WI-MAX wireless szélessávú rendszerek kiépítése erősítése
Városi optikai alépítmény hasznosítása
Intézkedések
Prioritások, intézkedések egységes szerkezete
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
5. Komplementaritás
4. Európai turizmus
3.Minőségi kultúra és innováció
remtése
2. Szolgáltató önkormányzat megte-
Fejlesztési prioritás
Kulturális tájékoztatás
Szolgáltató önkormányzat
EKF – Nagy Kiállítótér
HIGH-TECH állandó kiállítás és vásár
Ágazati célirányos képzések
Célirányos képzések a lakosság körében
37
Hozzáférés erősítése (access)
Városi és kapcsolt oldalak optimalizálása 3G technológiára
8. sz. ábra: Az informatikai fejlesztés szerkezete és intézkedés-szintű szinergia kapcsolatai
Kapcsolt működtetés Pécs Digitális Térképével (parallel tartalomfejlesztés)
Virtuális városnézés 3D-ben
Általános jellegű felkészítő képzések
Nagy Kiállítótér térképalapú megjelenítése, desztináció-menedzsment
Térképe, Pécsi Kistérség Digitális Térképe)
Térképi információs megoldások fejlesztése (Pécs Digitális EKF – Zsolnay Kulturális Negyed, Regionális Könyvtár és Információközpont,
LCD-plakátok kihelyezése
Helyi/regionális képzőművész portfólió
EKF – Múzeumi látványtár
EKF – Regionális Könyvtár és Információközpont
D-LIB egységes digitális könyvtár kialakítása
D-ART digitális portfólió kialakítása
EKF – nagyprojektek, desztináció-menedzsment
DDOP – regionális vállalkozói központ informatikai fejlesztő támogatása
ASP alkalmazás-szolgáltatás
A szociális ellátórendszer informatikai támogatása
Hozzáférés fejlesztése, e-skills
Integrált városüzemeltetési informatikai rendszer kialakítása
Integrált kistérségi önkormányzati alkalmazás-szolgáltatás
KKV-k informatikai támogatása
Kapcsolat más fejlesztési kerettel
Egységes belépő- és jegyvásárlási rendszer bevezetése
KKV-k alkalmazástámogatása (ASP Business Center)
sa
Jelzőrendszeres szociális gondozás informatikai támogatá-
A helyi informatika társadalmasítása
dálymentesítés
Internetes oldal- és tartalomfejlesztés, informatikai aka-
ASP-alkalmazásszolgáltatás
Intézkedések
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Intézkedések
Prioritások
Turizmus egészségügy, szociális ágazat
Humán erőforrás, kultúra, oktatás,
tömegközlekedés
IT-
ének elkészítése
csi Kistérség Digitális Térkép-
• Pécs Digitális Térképe és a Pé-
lási rendszer bevezetése
• Egységes belépő- és jegyvásár-
lesztés
• Internetes oldal- és tartalomfej-
• ASP központ létesítése
alakítása
• Integrált projekt-monitoring ki-
fejlesztése
• Városi
bevezetése
• Döntéstámogató alkalmazások
ing rendszer
• Hulladékgazdálkodási monitor-
rendszer
• Többcsatornás ügyfélszolgálati
da kialakítása
• Virtuális közösségszolgálati iro-
szer kiépítése
háromdimenziós
város
és
az
egyetem
együttműködés erősítése
• A
közötti
elhelye- • D-ART digitális portfólió kialakítása
re
38
bevezetése
• Specifikus, rendszerszintű képzések
állítás és vásár meg- • Célirányos képzések a lakosság köszervezése rében
• High-Tech állandó ki-
városnézés kialakítá- • Általános felkészítő képzések megtarsa, internetes közzétása a hivatali és önkormányzati tétele szervezeti kötelékben dolgozók részé-
• A
zése
tatóplakátok
• LCD digitális tájékoz- • D-LIB egységes digitális könyvtár
• Szociális jelzőrendszer fejlesztése
sa
zástámogatása
• Vagyonvédelmi
kamerarend-
ós rendszer kialakítá- • Szociális netprogram bevezetése
kai és alkalma-
mának növelése
informati- • E- programinformáci- • Informatikai akadálymentesítés
Gazdaság
• Nyilvános elérési pontok szá- • KKV
Térségfejlesztés, IT-fejlesztés
A) Vertikális (ágazatspecifikus) intézkedések
BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK / INTÉZKEDÉSEK
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
kialakítása
• E-infrastruktúra-menedzsment
nosítása
• Városi optikai alépítmény hasz-
rendszerek kiépítése
• Wi-Fi és Wi-MAX szélessávú
Infrastruktúra
Intézkedések
Prioritások
Gazdaság
Turizmus ágazat
ségügy, szociális
oktatás, egész-
Humán erőforrás, Infrastruktúra
39
Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010
Közös program kialakítása a helyi informatikai tudásbázis erősítésére
A város és az egyetem közötti együttműködés erősítése
Térségfejlesztés
B) Horizontális (átfogó) intézkedések
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Lakosság
külső szervezetei
Önkormányzat
Önkormányzat
csoportok
Stakeholder
• lakossági igények kielégítése, jóléti szolgáltatások bevezetése • vonzó befektetői környezet kialakítása • turisták színvonalas kiszolgálása • ipari övezetek kialakítása • hatékony településmarketing
• szolgáltató-elvű működés
• partnerség biztosítása minden érintett részére
• befektetők vonzása
• munkahelyek számának növelése
• kitörési pontok (oktatás, kultúra, turizmus) érvényesítése, így a település
• racionális árképzés • színvonalas termék / márkamenedzsment
• a társasági szolgáltatások biztosítása magas minőségen
• jó közösségkapcsolatok
• modern, minden ügymenetre kiterjedő hivatali rendszer és a vára-
• gyors és precíz önkormányzati ügyintézés
kozási idő optimalizálása
• közszolgáltatók lakosságbarát árképzése
• befektetők vonzása
• bérszínvonal emelkedése
• közüzemi díjak megfizethető mértéke
• színvonalas oktatás
• munkaerő-kínálat
• külső tőkeinjekció bevonása
• PR-kapcsolatok fejlesztése
• termelési / szolgáltatási folyamatok optimalizálása
• gazdaságos működés
40
• bevételek növelése
• lakosságbarát önkormányzás
hosszú távú fejlődésének biztosítása
• kiadási oldal optimalizálása
A befolyásolás eszközei
• a település gazdaságos működésének biztosítása
Az érdek természete
(A különböző stakeholder-csoportok érdekei és a befolyás eszközei)
Stakeholderek elemzése
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Helyi vállalkozók
Turisták
Befektetők
csoportok
Stakeholder
• munkaerőigény előzetes bejelentése • kutató/fejlesztő bázisok kialakítása (partnerségben) • akciók szervezése a helyi kapcsolatok ápolására
• minőségi termelés-/szolgáltatásmenedzsment
• jó helyi kapcsolatok
• minőségi munkaerő-kínálat
41
• munkaerőigény előzetes bejelentése • akciók szervezése a helyi kapcsolatok ápolására
• minőségi termelés-/szolgáltatásmenedzsment
• jó helyi kapcsolatok
• minőségi munkaerőkínálat
• vállalkozás optimális működtetése
• profitnövekedés
• célterületek jó megközelíthetősége
togatnak a térségbe
• az érdekek érvényesítésének leghatékonyabb módja, hogy nem lá-
• kiváló tájékozódási lehetőségek
• turistabarát árak
• érdekcsoportok fellépése a turisták mellett
• magas minőségű, komplex turisztikai szolgáltatások
si/gyakorlati programok)
• helyi partnerség a foglalkoztatottak továbbképzésére (speciális oktatá-
• vállalkozás/vállalat optimális működtetése
A befolyásolás eszközei
• profitnövekedés
Az érdek természete
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
III. A célok és az intézkedések ismertetése Átfogó cél: Pécs a Dél-Dunántúli Régió digitális központjává válik A baranyai megyeszékhely régióközponti szerepe funkcionális és ágazatspecifikus szempontok alapján egyaránt biztosított. Nemcsak a régió legnagyobb lakosságszámú települése, de hazánk egyik legjelentősebb városa, amely – bár az elmúlt 17 évben jelentős gazdasági visszaesést könyvelhet, – még napjainkban is a régió legnagyobb tőkevonzási potenciáljával rendelkezik. Különösen extenzív képet mutat a tudományos-társadalmi élet, a kulturális örökség és programlehetőségek, az egyre bővülő turisztikai kínálat, valamint az itt működő nagybefektetők és a helyi önkormányzat egyre szorosabb kapcsolata. Mindehhez nagymértékben hozzájárul, hogy az imént jelzett potenciálok eredményes kiaknázása napjainkban már nem történhet intenzív, részben addicionális jellegű kommunikációs és informatikai fejlesztések nélkül. Pécs csak akkor lesz a régió (hosszabb távon az Alpok-Adria Eurorégió) tényleges központja, ha egyben e térség(ek) informatikai-digitális centrumává is válik. Mindehhez a feltételek és körülmények nagymértékben adottak, ezért a felelősség a helyi programozáson és e programozás megvalósításán múlik.
Külön ki kell emelni az átfogó cél kapcsán 2 fontos tényezőt: Az Európa Kulturális Fővárosa program a település egyik legnagyobb kincse és egyben lehetősége, ugyanakkor nem végcél, hanem eszköz a város fejlesztése során. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a stratégia számos intézkedése részben/teljes egészében kapcsolódik az EKF programhoz, de nem kizárólag annak IT- és kommunikációs célzatú támogatására készült. A stratégia készítésének időpontjában még nem látható a tervezett holding működési, irányítási szerkezete, emiatt érdemben nem tervezhető meg an42
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
nak stratégiai szintű informatikai támogatása sem. Figyelemmel azonban a városirányítás előkészítő tevékenységére, a stratégia figyelemmel volt a holding tervezett jellegére, támaszkodott az ezzel kapcsolatos – előzetes – ismeretekre, így a benne foglaltak teljes mértékben konzisztensek és koherensek a tervezett átalakításokkal.
43
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
I. prioritás: Modern, európai szintű informatikai közmű A település nagy lélekszáma, többszintű önkormányzati intézményszerkezete, a kommunikációs csatornákkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárások együttesen indokolják, hogy olyan informatikai közműstruktúra jöjjön létre, amely • megkönnyíti és gyorsítja a hivatali munkavégzést • optimalizálja a hivatali, valamint fenntartói-működtetési költségeket • megfelel az európai informatikai biztonsági szabványoknak E közművek kialakítása biztosítja a város informatikai feladatainak/terveinek közép- (és részben) hosszú távú tervezhetőségét, a tevékenységek minőségi alapját. Az I. részcél 2 intézkedésre bontható. Az egyik egy nagyívű fejlesztés, mely akár hosszú távon is biztosítja a magas adatkapcsolati sebességet és biztonságot (ilyen értelemben az egyetlen időálló befektetés lehet az info-kommunikációs szektorban), emellett már középtávon is jelentős költségmegtakarítást jelent az önkormányzat (és intézményei) informatikai és kommunikációs kiadásaiban. A másik intézkedés lényegében arra szolgál, hogy a település eltérő domborzati viszonyai között is biztosított legyen a belső adathálózat kialakítása, és emellett az önkormányzat – közvetve, az ágazati szervezetei révén – szolgáltatóként is megjelenhessen az internet piacán.
I. intézkedés: Városi optikai alépítmény hasznosítása Sokan a világhálót és ennek terjedési közegét a meritorikus és közjavak közé sorolják, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb mindenkinek jár az internet. Az önkormányzat ugyanúgy felelős lesz az internet, mint helyi szolgáltatás biztosításáért, mint pl. a hulladékgazdálkodásért, a szociális szolgáltatásokért,
44
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
és még sorolhatnánk. Másik oldalról – ha a napi szintű bevásárlás példáját vesszük alapul – az állampolgár néhány év múlva már mindennapos bevásárlásait is az Interneten intézi. Az „új gazdaság” felfogásában az Internet ugyanolyan út lesz a (virtuális) boltba éréshez, mint napjainkban a járdák, kerékpárutak.
Kikerülhetetlen
lesz
tehát
előbb-utóbb
az
állami-
önkormányzati szerepvállalás előtérbe kerülése, a virtuális közjavak biztosítása. E tanulmány szempontjából a városi önkormányzat nem kerülheti el, hogy figyelembe vegye: bármilyen hasznosítási alternatívát választ alépítménye értékesítéséhez, az a közeli jövőben ugyanúgy közvagyonná válik, mint a gáz-, vagy áramszolgáltatás, így a módszeres tervezés feltételezi az érdemi helyi (önkormányzati) szerepvállalást is. Egy 2005 júliusában készült állapotfelmérés és hasznosítási terv alapján az alépítménnyel kapcsolatban az alábbi fejlesztési elvek fogalmazhatók meg: Az alépítmény bekábelezésével és optikai hálózat kialakításával a városüzemeltetés évente mintegy 15-20% kommunikációs költséget spórolhat meg. Az optikai rendszer kialakításával elérhető, hogy minden önkormányzati szervezet egy platformon működjön, így a költséghatékonyság mellett fontos szempont a biztonság (hiszen zárt rendszerről van szó) is.
E platformra szervezhető a teljes EKF-infrastruktúra, amely ugyancsak a projekt hosszú távú üzemeltetési költségeit csökkenti. A kiépített optikai rendszer (jellegéből fakadóan) minden meglévő és új létesítmény, fejlesztés adatátviteli kapacitását lefedi.
II. intézkedés: Wi-Fi és WI-MAX szélessávú rendszerek kiépítése Az optikai alépítmény egyfajta továbbgondolása a városi Wi-Fi (vezeték nélküli) hálózat fejlesztése, amely lehetőséget teremt, hogy azokon a helyeken is (pl, domb– és hegyoldalak) történjen internet-szolgáltatás, ahol eddig
45
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
domborzati vagy infrastrukturális problémák miatt nem lehetett. A Wi-Fi ugyancsak képes nagy sebességű adatszolgáltatásra, és alkalmas a külterületi önkormányzati intézmények egységes rendszerbe kapcsolására is. Mindkét megoldás további óriási előnye a költséghatékonyság, hiszen kiépítésük rendkívül kedvező áron valósítható meg, és a szolgáltatás-kiépítéshez kapcsolódó beruházás megtérülési ideje is rövid. Kijelenthető, hogy az optikai adatátvitelbe való beruházás a legidőtállóbb befektetésnek bizonyul az info-kommunikáció területén. Az optikai hálózat, valamint a Wi-Fi és Wi-Max alkalmazásával mindemellett nem csak az önkormányzati intézmények kommunikációs modernizálása és ezek működésének költséghatékonnyá tétele valósulhat meg: a lakossági/üzleti előfizetői kör bevonásával (az önkormányzat ágazati szervezetein keresztül) a beruházás üzleti szempontból is nyereségessé tehető. Mindez egyúttal a helyi szolgáltatási díjakra is jótékony piaci hatással lehet. Fontos megjegyezni, hogy a Wi-Fi és Wi-Max rendszerek csak akkor érik el a jelen stratégiában rögzített hatásukat, ha szervesen illeszkednek az optikai alépítménnyel tervezett hasznosítási feladatokhoz.
II. prioritás: Szolgáltató önkormányzat megteremtése Napjainkban általánosan elfogadott szakmapolitikai elvárás, hogy egy város önkormányzata nemcsak az adott település működtetője (motorja) és intézményfenntartója, hanem egyben közszolgálati funkcióval is bír. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaságosság, a racionalitás biztosítása mellett kiemelten fontosnak tartja lakosainak igényeit, elvárásait és azok teljesítését. Különösen
megfigyelhető
e
tendencia
az
elektronikus
önkormányzás
térnyerésével: nemcsak a belső munkafolyamatok optimalizálását biztosítja, de lehetőséget nyújt az állampolgárok részére egy hatékonyabb ügyintézésre és -követésre, továbbá – a technikai vívmányoknak köszönhetően – 46
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
újabb, a helyi akaratot érvényesítő szolgáltatások bevezetésére. E tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy Pécs nemcsak jól működő várossá, de egyúttal e-társadalmi központtá is válik.
III. intézkedés: Nyilvános elérési pontok számának növelése Biztosítani szükséges, hogy a város minél több pontján legyenek elérhetőek az EKF és a település információi, programjai, valamint a régió fontosabb eseményei is. Ezek a nyilvános elérési pontok bárhol elhelyezhetők, különös tekintettel az alábbiakra: • vasúti és buszpályaudvarok • helyi tömegközlekedési megállók • hotelek, szállodák • ügyfélkapcsolati pontok • turisztikai irodák • főbb települési csomópontok A kioszkokon EKF portálrendszer közvetlenül elérhető, így biztosított az információk naprakészsége, és nem keletkezik a menedzsment részéről többletmunka.
IV.1. intézkedés: Kamerarendszer kiépítése Azzal, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett, nemzetközi szinten Magyarországot is képviseli ebben a minőségében. Természetes módon ezért hazánk lakosságát is érdeklik azok a fejlesztések, programok, kezdeményezések, amelyek az EKF keretein belül valósulnak meg. Egy olyan kamerarendszer kiépítése indokolt amely a város bármely pontjáról képes élő televíziós műsort is sugározni, így akár a közszolgálati, akár a kereskedelmi vagy külföldi adók részére tud információt szolgáltatni. Műsoridő-vásárlással lehetőség nyílik a helyben fontosnak vélt események folyamatos, rendszer47
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
szerű bemutatására is. A TV-kép minőségű anyag interneten történő továbbításra is alkalmas. Archiválással a projekthez tartozó összes képanyag tárolhatóvá válik. E feladat az intelligens városmarketinghez kapcsolódik szervesen. Fontos tényező az intézkedés fenntarthatóságának biztosítása, amit elsősorban az a tény igazol, hogy az EKF projektet követően Pécs, mint a fesztiválok és a kultúra városa biztosít folyamatosan képalapú tájékoztatást az érdeklődő közvélemény részére.
IV.2. intézkedés: Közbiztonsági kamerarendszer kialakítása Bár Baranya megye és Pécs városa nem foglal el előkelő helyet a bűnügyi statisztikai kimutatásokban, mindenképpen javasolt egy biztonsági célú kamerarendszer kiépítése és működtetése a város területén. Egy térfigyelő rendszer kialakítása nemcsak a lakosok, és turisták biztonságérzetét javítja, hanem hatékony eszköze a bűnmegelőzésnek, valamint az esetlegesen bekövetkező bűncselekmények felgöngyölítésében is jelentős szerepe lehet.
V. intézkedés: Virtuális közösségszolgálati iroda kialakítása Mint minden nagyvárosban, úgy Pécsett is tapasztalható, hogy a lakosság sok esetben elégedetlen a kisiparosi jellegű szolgáltatásokkal: vagy az elvégzendő munka minősége, ára, vagy éppen a szolgáltató reakcióideje nem megfelelő. Többek között e helyzet indukálja egy olyan közösségszolgálati iroda
(diszpécserközpont)
kialakítását,
amely
minőségi
szolgáltatás-
közvetítés keretében elégíti ki az ez irányú igényeket. Az EKF szempontjából nemcsak a turizmushoz, vendégforgalomhoz kapcsolódó minőségi szolgáltatások bevezetése nélkülözhetetlen. Sikere csak akkor biztosított, ha a helyi lakosság részéről is jelentős támogatottságot élvez. Ennek biztosítása
48
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
érdekében kiemelten fontos olyan intézkedések végrehajtása, melyek kimondottan a pécsieknek, környékbelieknek szólnak.
VI. intézkedés: Az „ügyfélszolgálatiság” modernizációja A szolgáltató önkormányzat jellegének megteremtése és erősítése során a legfontosabb tényező, hogy az informatika által biztosított lehetőségeket miként lehet érvényre juttatni a helyi önkormányzat és a lakosság kapcsolatában. E kontaktus legfontosabb terepét éppen a helyi önkormányzatok által (részben vagy egészben) biztosított közszolgáltatások jelentik. A jelenlegi (országosan is szignifikáns) köz- és ügyfélszolgálati dezintegráltság különösen jellemző a távfűtés, víz-, gáz- és áramszolgáltatás, a kultúra, oktatás terén, valamint a lakosságot is érintő városüzemeltetési kérdésekben. Pécsett jelenleg minden, az adott közügy kapcsán felmerülő problémához más-más kommunikációs kapcsolat áll rendelkezésre, ami lakossági oldalról jelentős
vesződést
és
felesleges
időráfordítást,
míg
szolgálati-
önkormányzati oldalon nehézkes és sokszor áttekinthetetlen ügykezelést jelent. Olyan ügyfélszolgálati megoldásra (Call Centerre) van szükség, amely integrálja az ügyfolyamatokat és az azokhoz kapcsolódó kezelési csatornákat, egyúttal mindkét oldalon áttekinthetőséget és rövidebb reakcióidőt biztosít, és amely a lakossági információszerzést, valamint az önkormányzattal, a közszolgáltatókkal, illetve egyéb hivatalokkal, hatóságokkal történő kapcsolattartást teheti gyorsabbá és egyszerűbbé. Internetes és telefonos kétirányú kapcsolat kialakítása szükséges a lakossági, vállalkozói és más közületi körökkel, így az integráció következtében hatékonyabbá és gyorsabbá válik az ügyfélszolgálati munka. A telefonos kapcsolattartásra egy könnyen megjegyezhető, háromjegyű hívószámra alapuló kommunikációs rendszer kialakítása indokolt.
49
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
VII. intézkedés: Integrált városüzemeltetési rendszer kiépítése A stratégiai tanulmány korábbi fejezeteiben már rögzítésre került, hogy jelenleg még nem egzaktan ismert a tervezett holdingszerkezet pontos összetétele, hatás- és eredményindikátorai, belső struktúrája és relációs kapcsolatai. Kétségtelen azonban, hogy bármilyen módon alakul is a városüzemeltetés későbbi szerkezete, a jelenlegi platformstruktúra nem felel meg a kor igényeinek és az új típusú (optimális) működési elvárásoknak. Olyan egységes (integritásra épülő) városüzemeltetési rendszer kialakítása és bevezetése indokolt, amely teljes kontrollálhatóságot, monitoring funkciót, pontosabb és gyorsabb belső (hivatali, munkavégzési) működést, ágazati átláthatóságot és egyúttal, az integráltságból eredően közös platformot biztosít. Az egységes városüzemeltetési rendszer előnyei: összességében kevesebb licencdíj és kedvezőbb alkupozíció minden téren, könnyebb hibaelhárítás, a rendszerbe vont szervezetek munkájának nagyobb átláthatósága, egyúttal ezen szervezetek jobb kiszolgálása a közös munkavégzés során.
VIII. intézkedés: Hulladékgazdálkodási monitoring rendszer A Pólus-programban már megtervezett, GPS-alapú monitoring rendszer, amely a hulladékgazdálkodás és -gyűjtés átláthatóságát, gyorsaságát és nyomon követését biztosítja. A Nyugat-Európában már jól bevált módszer nemcsak logisztikai szempontból jelent óriási előnyöket, de biztosítja a szolgáltató és a lakosság közötti kapcsolat normalizálódását is. Alapvetően hozzájárul a hulladékgazdálkodás modernizációjához, az üzemi tevékenység eredményességéhez és a költséghatékony működés megteremtéséhez.
50
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
IX. intézkedés: Döntéstámogató alkalmazások bevezetése A Pécs településnagyságából, továbbá a városban megvalósuló beruházások volumenéből, jellegéből fakadóan kulcskérdés, hogy a városvezetők, valamint az egyes nagyberuházások felelősei mindig időben és teljes pontossággal képet kapjanak a kapcsolódó beruházások állásáról, projektszintű helyzetéről és pénzügyi állapotáról. Figyelemmel arra, hogy a jelentős öszszegek minden esetben az önkormányzati költségvetést terhelik és ez külső források bevonását is indukálja, olyan vezetői (menedzseri) rendszer alkalmazása szükséges, mely folyamatosan nyújt részletes információkat a beruházásokról. Egy ilyen rendszer ma már nélkülözhetetlen a rugalmas városirányításhoz szükséges gyors és megalapozott döntések meghozatalában és a korszerű adatgyűjtés folyamatának megvalósításában. Az intézkedéssel egy olyan BI (Business Intelligence) rendszer alkalmazása a cél, mely lényegében a teljes városi (és EKF) beruházás-rendszer platformja, alapja. A felsoroltakon kívül a projektek sikeréhez nagymértékben szükséges a folyamatos visszacsatolás, ezért egy Integrált Projekt Monitoring rendszer alkalmazása is indokolt.
X. intézkedés: E-programinformációs rendszer kialakítása Különösen Pécsre jellemző az extenzív vendégforgalom, ami egyben azt is jelenti, hogy az ide látogató turisták, vendégek általában nem, vagy csak kevéssé ismerik a várost. Nem kizárólag az EKF projekthez igazodva, hanem általában is elengedhetetlen a baranyai megyeszékhely ez irányú modernizálása, hiszen kínálati palettája, sokszínűsége a jelenlegi körülmények között sok esetben láthatatlan marad a turisták számára. A több modulból álló rendszer (városkalauz, elektronikus ügyfélszolgálat, elérési pontok számának növelése) erre nyújt hatékony megoldást. 51
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Az intézkedéssel elérhetővé válik, hogy a hazai és külföldi vendégkiszolgálás a korábbiaknál teljesebb információs kínálattal működjön, egyben biztosítsa az alábbiakat: • telefonos és online programtájékoztatás • elektronikus helyfoglalás. Az ügyfélszolgálati központtal, vagy a közösségszolgálati irodával történő összekapcsolással biztosított a 24 órás személyes(telefonos) elérhetőség is.
XI. intézkedés: E-infrastruktúra-menedzsment kialakítása Az intézkedés célja elsősorban az, hogy az EKF, valamint a későbbi nagyberuházások keretében létesített, illetőleg ezekhez rendelt ingatlanok nyilvántartását
pontosabbá,
gazdaságosabb
működését
átláthatóbbá biztosítsa.
tegye, Ezen
felül
a
létesítmények
az
infrastruktúra-
menedzsment legyen alkalmas arra, hogy teljes önkormányzati, valamint térségi ingatlan-katasztert legyen képes nyilvántartani – ezzel az önkormányzati ingatlangazdálkodás is átláthatóbbá, kezelhetőbbé válik. A létesítmény-gazdálkodás csak Pécsett több százmilliárdos vagyonhányadot érint, ami elkerülhetlenül szükségessé teszi a pontos, átlátható ingatlan-, terület- és kapcsolódó eszköznyilvántartást, egyben változáskövető funkcióval is bír, tehát pozitívan hat a potenciális befektetők azonnali informálására (pl. percek alatt tájékoztatni lehet az érdeklődőt az érintett ingatlan értékesíthetőségéről). Az ingatlanüzemeltetés hatékony eszköze.
XII. intézkedés : Városi tömegközlekedés IT-fejlesztése Pécs város tömegközlekedésének javítása több szempontból is nagyon fontos kérdéssé válik az elkövetkező időszakban. A helyi lakosság minél magasabb szinten történő kiszolgálása mellett a városba látogató turisták helyi 52
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
közlekedésének színvonalas kielégítése a 2010-es dátumhoz közeledve egyre inkább az előtérbe kerül. A minőségi javulásnak együtt kell járnia a megnövekedő utasszámnak a kezelésével. Az igények megkövetelik az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek (továbbiakban ITS) elterjedését. Az ITS magába foglalja a forgalomirányítás, az utazási információs szolgáltatások, rendkívüli események kezelése, közlekedési díj gyűjtése, valós idejű adatgyűjtés szolgáltatásainak széles skáláját. A városban van már példa szigetszerűen működő alkalmazásokra, de ezek nem komplex módon, hanem egy-egy pontszerű helyen fejtik ki hatásukat. Szolgáltatási kínálatuk szűk, nem támogatják az utazási folyamatok teljes ciklusának (háztól-házig) megszervezését. A rendszerek átjárhatósága, összekapcsolhatósága, interoperabilitása nem megoldott, illetve nagyon kezdeti stádiumban van. Egy Integrált Elektronikus Forgalom Irányító Rendszer (továbbiakban: FIR) számos, a tömegközlekedés működéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen funkciót foglalhat egységes rendszerbe. Az egységes rendszernek köszönhetően
a
forgalomirányító
diszpécserek
folyamatosan
nyomon
követhetik az egyes járművek mozgását, állapotát, azonnal tájékozódhatnak a forgalmi körülményekben bekövetkezett változásokról. Ennek köszönhetően a szükséges intézkedéseket meghozhatják, még mielőtt kritikus, nehezen kézben tartható helyzet alakulna ki. A rugalmas, a külső hatásokra gyorsan reagálni képes rendszernek köszönhetően emelkedik a tömegközlekedési szolgáltatás színvonala, pontosabban, a pillanatnyi utazási igényekhez jobban igazítva lehet a járműveket vezényelni. A magasabb színvonalú tömegközlekedés nagyobb utazóközönséget vonz magához, ezáltal növelhető a közlekedési vállalat bevétele. Szükséges egyrészről a többnyelvű tájékoztatás bevezetése a helyi tömegközlekedési járatokon, másrészről pedig kiemelten fontos az elektronikus (internet és/vagy SMS-alapú) jegyvásárlás lehetővé tétele is.
53
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XIII. intézkedés : Integrált projekt-monitoring kialakítása Az intézkedés célja egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amivel könnyen, pontosan és gyorsan végezhetőek el a pályáztatással és a projektmenedzsmenttel kapcsolatosan felmerülő adminisztratív és kontrolling feladatok. A bevezetés egy olyan, adatbázissal támogatott, egyszerűen kezelhető, az irodai környezetbe jól integrálható informatikai rendszer létrehozására irányul, amelyet szervezetek széles köre alkalmazhat a fent felsorolt feladatokra. A létrejövő megoldás ezáltal alkalmas mind a pályázatok kiírásával és a források szétosztásával, mind pedig a pályázatot benyújtó, beruházást végrehajtó szervezetek projektmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységeinek támogatására. Az intézkedés keretében kialakítandó rendszer alkalmazható mind a Pólus, mind pedig az EKF program – továbbá későbbi nagyberuázások – keretében kiírásra kerülő pályázatok menedzselésének támogatására. Ezáltal közvetetten hozzájárul a szolgáltató típusú, ügyfélközpontú, fenntartható fejlődési pályát követő város/régió kialakulásához.
XIV. intézkedés: ASP központ létesítése Az internet, illetve a mögötte álló telekommunikációs eszközök rohamos fejlődése lehetővé teszi a felhasználók informatikai igényeinek egy teljesen újszerű
kielégítését:
az
alkalmazás-szolgáltatók
(Application
Service
Providerek, ASP-k) működését. Az alkalmazás-szolgáltatói modellben a szoftverfunkciók vezetéken keresztül jutnak el a végfelhasználóhoz, akinek a szoftvereket nem kell saját gépein telepítenie és futtatnia. Az alkalmazásszolgáltató egy erre a célra felépített számítóközpontban telepíti és felügyeli az alkalmazásokat, és gondoskodik arról, hogy az ügyfelekig megfelelő hálózat álljon rendelkezésre. 54
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
Ily módon egy ASP rendszer lényegében a szoftveres és hardveres infrastruktúrát képezi, hiszen egy központból történik a hálózatba bekapcsolt felhasználók munkájának kiszolgálása. Az alkalmazás-szolgáltatás mellett különösen az alábbi érvek szólnak: • Az alkalmazásokhoz nagyteljesítményű szerverek tartoznak, melyek teljes mértékben tárolni és biztonságosan kezelni képesek minden adatállományt • Az adatátvitel nagy sebességgel történik, ami kedvezően befolyásolja a munkavégzés idejét. • Lefedi az EKF- és Pólus-program teljes informatikai, alkalmazási, karbantartási igényét • Az igénybevevő IT-költségei jelentősen csökkennek Az ASP bevezetésének további előnye, hogy akár a teljes közigazgatási szektorra, és korlátlan ideig, tehát 2010 után is ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható. Ugyancsak az ASP biztosíthatja egy térségi virtuális inkubátorház kiszolgálását, mely nem ágazati szintű, hanem ún. alkalmazás-klasztert hoz létre. Az inkubációs szolgáltatásba kapcsolt (meglévő és alakuló) KKV-k informatikai működése stabilizálódik, átláthatóvá válik, és bevezetendő vállalkozásirányítási rendszerük is könnyebben igazítható a vállalati környezethez, igényekhez. 2010 után térségi ASP szolgáltató központ alakulhat (e központok kialakítását egyébként kormányzati szinten is prioritásként kezelik), így a működtető az e-közigazgatási feladatellátás mellett a térség és a régió minden ágazatának informatikai alkalmazás-szolgáltatójává válhat – mindez a pénzügyi fenntarthatóságot is biztosítja. Érdemes az ASP központ funkcióit a PTE irányába is átgondolni. Ennek alapját egyrészt az képezi, hogy az egyetem jelenleg is szolgáltató center kialakítását végzi, másrészt pedig hallgatói/felhasználói létszáma, intéz-
55
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
ményfenntartói/tulajdonosi szerepe miatt jelentős működési-üzemeltetési költséget takaríthat meg. Rögzíteni kell, hogy az ASP szolgáltatás nem önkormányzati feladat. Ez a szolgáltatás olyan professzionális feladatellátást tesz szükségessé, mely nem biztosítható hivatali kereteken belül. Mindenképpen szükségessé válik a szolgáltatás vállalkozás keretében való kialakítása. Mindennek nemcsak ágazati, hanem térségi előnyei is vannak, hiszen Pécs a megvalósítást követően a régió egészének alkalmazás-szolgáltató és digitális önkormányzati centrumává válik.
XV. intézkedés: Internetes oldal- és tartalomfejlesztés, informatikai akadálymentesítés A 3G technológia térnyerésével mobiltelefonunkról is internetezhetünk. Probléma ugyanakkor, hogy a hagyományos honlapok megjelenése ezeken a készülékeken még nem professzionális minőségű. Figyelemmel azonban a 3G-t használók egyre növekvő számára, indokolt a pecs.hu és pecs2010.hu oldalak, valamint az EKF- és Pólus-programok keretében újonnan kifejlesztett website-ok optimalizálása erre az új típusú technológiára is. Az esélyegyenlőség szempontjait ma már nem lehet kikerülni az informatikai és kommunikációs szolgáltatásokban sem. Stratégiai szintű feladat, hogy a helyi önkormányzat és intézményei tulajdonában / kezelésében lévő honlapok teljes mértékben akadálymentessé váljanak, továbbá e szervezetek nyilvános és közcélú helyei, szolgáltatásai kommunikációs szempontból is elérhetővé, hozzáférhetővé váljanak a fogyatékkal élők részére. Külön figyelmet szükséges rendelni a honlapok akadálymentesítésére (vakok és gyengénlátók), nyilvános ügyfélközpontok, forgalmi helyek kommunikációjára (dombornyomott információs táblák, hangalapú tájékoztatás).
56
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XVI. intézkedés: A helyi informatika társadalmasítása Annak ellenére, hogy az internet ma már a közjószágok körébe sorolandó, nagyon sokan jövedelmi állapotuk miatt nem részesedhetnek otthon ezekből a javakból. Kiemelt és stratégiai szempontból nélkülözhetetlen egy olyan cselekvési terv kidolgozása, amely támogatással, egyéb ösztönzési formákkal biztosítja a hátrányos helyzetű családok kedvezményes internethozzáférését, IKT-eszközökhöz való jutását. Ebben partnerségre kell törekedni a helyi nagyvállalatokkal, internet-szolgáltatókkal, a PTE-vel, és KKVkal is.
XVII. intézkedés : Szociális jelzőrendszer fejlesztése A korábbi években megindult a szociális jelzőrendszer kiépítése, ugyanakkor ennek intenzitása elmarad a kívánatostól. Baranya megye szociális szolgáltatásszervezési koncepciója is kiemelten foglalkozik e szolgáltatási körrel, hiszen a betegek és idősek védelme ágazati alappillérnek minősül. Pécs városa már a korábbiakban is nagyon jól felismerte, hogy a szociális szolgáltatások informatikai modernizációja nagymértékben javítja az ellátások minőségét. Az elmúlt időszakban már bevezetésre is került számos helyen a jelzőrendszeres szolgáltatás. Az intézkedés elsődleges célja, hogy megvalósításával Pécs legyen a térség jelzőrendszeres szolgáltatója, így javítva az ellátás minőségén, biztosítva egyúttal annak rövidebb reakcióidejét is.
XVIII. intézkedés: KKV informatikai és alkalmazás-támogatása A helyzetértékelés rávilágított arra, hogy a városban működő mikro-, kis- és középvállalkozások
informatikai
felkészültség,
továbbá
IKT-
eszközállományban is versenyhátrányban vannak. A magas szoftverüze57
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
meltetési költségek, a gyors technológiai fejlődés jelentős költségeket emészt fel, ezeket pedig kisebb termelési/szolgáltatási keretek között nehezebb finanszírozni.
Az intézkedés keretében megvalósul a KVV-k alkalmazás-támogatása, továbbá (ipari övezetekben) a korábbiaknál kiterjedtebb (nagyobb vállalkozásszámot
érintő)
és
kedvezőbb
informatikai-telekommunikációs
segítségnyújtás.
III. prioritás: Minőségi kultúra és innováció A város egyik legfontosabb kitörési pontja kétségtelenül a kultúra – mindezt természetesen az EKF projekt is bizonyítja, amely struktúrájában, erre alapozott fejlesztési elképzeléseiben is alapoz a város erőforrásaira, értékeire. Tény azonban, hogy ma már kultúra nincs kulturális innováció nélkül, és mint a legtöbb ágazatban, úgy ebben az esetben sem kerülhető ki a kapcsolódó informatikai fejlesztések megvalósítása.
XIX. intézkedés: LCD-plakátok kihelyezése A képernyő egy olyan kommunikációt tesz lehetővé, mely gyorsan, nagy számú lakoshoz ér el, kiválóan alkalmas arra, hogy aktuális információk gyorsan és célzottan jussanak el a célcsoporthoz. Ezen médium sajátossága, hogy rugalmas az információkezelés módja, azaz könnyen és gyorsan lehet változtatni az ott megjelenő információkon, adatokon. Az ezen keresztül megjelenő információk azokhoz is eljutnak, akik nem vesznek igénybe bizonyos elektronikus szolgáltatásokat (pl. internet). A kulturális főváros programban több alkalommal következhet be valamilyen módosulás (helyszín, időpont), ami különösen a nagyobb rendezvények esetén indokolja a közönség azonnali értesítését. E célra jelenleg az LCD plakát az egyik leg58
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
jobb eszköz. A tájékoztatás mellett nyilvánvalóan kiemelt szerep jut a programot támogató szervezetek propagálásának, hirdetéseik megjelentetésének is. A hirdetési felületek alkalmasak fontosabb közérdekű hírek, információk közlésére is. Az LCD-plakát további fontos eleme a látványosság, hiszen az információk nem csak statikusan, hanem mozgókép formájában is közzétehetők, ezáltal – kereskedelmi aspektusból – hatékonyabb vásárlásösztönzés valósulhat meg.
XX. intézkedés: Térképi Információs Rendszer Ez a digitális térkép a térinformatikai technológia által nyújtott lehetőségeket kihasználva szolgáltat információkat grafikus, az egyszerű felhasználó számára is jól átlátható és könnyen megérthető formában. A rendszer legfőbb feladata az előre elkészített, illetve az adott felhasználó igénye szerint öszszeállított információk megjelenítése térképen, amely elsősorban a turisztikai és vendéglátó-ipari információ-szolgáltatásban jelent fontos szerepet. A rendszer több területen alkalmazható, mint például a turisztika és a környezetvédelem. Megvalósulása elősegíti a szolgáltató típusú város/régió kialakítására vonatkozó cél elérését, hiszen rendszerszolgáltató szemléletű megoldást jelent, amely segítségével a városba és környékére látogató vendégek jobban megismerkedhetnek a kulturális, szabadidős és pihenési lehetőségekkel. A térkép javasolt megjelenítései: 1) Pécs Digitális Térképe 2) Pécsi Kistérség Digitális Térképe.
59
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XXI. intézkedés: Egységes belépő- és jegyvásárlási rendszer Az egységes belépő- és jegyvásárlási rendszer – illeszkedve a Pólus-, illetőleg az Európa Kulturális Fővárosa programokhoz – lényegében egy olyan informatikai fejlesztés, amelynek megvalósításával a kulturális programokhoz tartozó belépő– és jegyvásárlás módját tesszük gyorsabbá, egyszerűbbé. Az informatikai-technológiai fejlődés a gazdaság és társadalom szinte minden szegmensét, így a kulturális ágazatot is nagymértékben érinti. Ma már nélkülözhetetlen a nagyobb, elsősorban tudományos-oktatási erőforrásokkal bíró városok info-kommunikációs fejlesztése – ez pedig különösen igaz Európa leendő kulturális fővárosára.
A rendszer bevezetése keresleti és kínálati oldalról egyaránt hasznos megoldásokat jelent. A szervezők-menedzserek (kínálat) oldaláról lényegesen egyszerűbb a programok elektronikus rendszerezése, a bevételek és kiadások kontrollja, elszámolása. A vevők, fogyasztók szempontjából a leghasznosabb tényező, hogy belépő- és jegyvásárlásuk szinte egy kattintással (a 3G technológiának köszönhetően akár mobiltelefonról is) elintézhető, nincs szükség sorban állásra, és a rendszer felülete egyszerű, átlátható, minden korosztály által könnyen kezelhető. Elérhetővé kell tenni a rendszer keretein belül az SMS-alapú jegyvásárlási lehetőséget is. Minden eseményhez, programhoz részletes leírás és virtuális nézőtér tartozik, így a közönség előzetesen is tájékozódhat az őt érdeklő rendezvényről (művész, alkotó, alkotás, előadás, stb.)
60
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XXII. intézkedés: Elektronikus programinformáció és klienstájékoztatás (e-Place) Különösen Pécsre jellemző az extenzív vendégforgalom, ami egyben azt is jelenti, hogy az ide látogató turisták, vendégek általában nem, vagy csak kevéssé ismerik a várost. Nem kizárólag az EKF projekthez igazodva, hanem általában is elengedhetetlen a baranyai megyeszékhely ez irányú modernizálása, hiszen kínálati palettája, sokszínűsége a jelenlegi körülmények között sok esetben láthatatlan marad a turisták számára. A több modulból álló intézkedési terv erre nyújt hatékony megoldást. Az intézkedés főbb ismerévei az alábbiakban foglalhatók össze: • HotSpot elérési pontok számának növelése a város frekventáltabb helyein: ezeken a pontokon minden, a város nevezetességeivel, főbb információs helyeivel, szálláshelyekkel, látnivalókkal, szabadidős lehetőségekkel kapcsolatos információk érhetők el, több nyelven, így a turisták / vendégek könnyebben eligazodnak a városban. • A helyi tömegközlekedési vállalattal együttműködve többnyelvű buszinformációs rendszer bevezetése a járatokon – kapcsolódóan a helyi tömegközlekedés fejlesztése c. intézkedéshez; optimalizálás mobiltelefonra • városkalauz funkció bevezetése, mely a város nevezetességeiről, szórakozóhelyeiről, közintézményeiről – internetes vagy akár GPS alapon több nyelven nyújt tájékoztatást az érdeklődők részére. Ezen intézkedés integrálható „Az ügyfélszolgálatiság modernizációja” c. intézkedéshez, ezáltal teljes körűvé válik a tájékoztatási/információs tevékenység.
61
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
XXIII. intézkedés: Digitális múzeumi látványtár (D-ART rendszer) A város több évezredes fennállása óta megannyi kulturális érték és termék keletkezett. Ezek mindegyikét a kultúraszeretők (különösen a turisták) egyegy ideérkezés alkalmával nem tudják megtekinteni, és jelenleg kezdetleges módon van lehetőség arra, hogy interneten keresztül előzetesen tájékozódjanak a helyi látványosságokról, érdekességekről. Ezért indokolt egy ún. D-Art digitális múzeumi látványtár létrehozása, mely az interneten keresztüli elérhetőségével a világ minden pontján megtekinthetővé tenné Pécs kulturális-művészeti termékeit. Mindez nemcsak kultúraszervezési, hanem városmarketing szempontból is rendkívül fontos. Az EKF szempontjából rendkívül fontos a komplexitás, integritás, ezért szükséges, hogy a D-Art terjedjen ki Pécs és a régió minden múzeumára, így nemcsak egy teljesen egységes felület kerül kialakításra, de szélesebbé válik a térség kulturális-művészeti kínálati palettája is. A D-Art múzeumi szegmense mellett a helyi képzőművészetet támogató rendszer kiépítése is javasolt, mely bár tematikusan nem kapcsolódik a múzeumi megjelenéshez, a technikai platformja olyannyira hasonló, hogy szükséges e helyen megemlíteni.
XXIV. intézkedés: Digitális könyvtár (D-LIB rendszer) Az EKF volumene, ágazati kiterjedtsége szükségessé teszi, hogy minden írott és digitális anyagot, ami Péccsel, kultúrájával, történetével, művészetével, társadalmával, gazdaságával kapcsolatos, az érdeklődők számára egy helyen, áttekinthető módon elérhetővé tegyünk. Ezt a célt szolgálja a D-LIB rendszer, mely digitális könyvtárként a fentiekben jelzett tartalommal, strukturált archívummal, többmódozatú keresőfunkcióval és a város/megye más könyvtáraival online módon összekapcsolva kerülne kialakításra. Fontos kiemelni, hogy a tudásközpont nemcsak és 62
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
nem kizárólag könyvtárként kell, hogy funkcionáljon, hanem egyúttal szolgáltatóházként is, amelyhez számos kisebb alprojekt (High Tech állandó kiállítás, ASP központ) kapcsolódhat. A digitális múzeum és digitális könyvtár adatkapcsolatának megoldása szükséges, ezáltal az internetezők egy-egy művészeti-kulturális termékről bővebb leírást, történeti ismertetőt is kapnak.
XXV. intézkedés: Virtuális városnézés 3D-ben Városunk nemzetközi megismertetésének mai leghatékonyabb eszköze kétségtelenül az internet. Nem mindegy azonban, hogy a világhálón Pécs (és különösen az EKF program) milyen tartalommal és mennyire innovatív módon jelenik meg – ez ugyanis alapjaiban befolyásolja turisztikai vonzerejét, nemzetközi minőségét. A virtuális városnézés (virtual sightseeing) olyan internetes alkalmazás, amely a világ bármely pontján, 3 dimenziós 360 fokos elfordulással mutatja a városképet az érdeklődőknek. Előnye elsősorban a vizualitás, hiszen napjainkban e megoldás a legmodernebb és leglátványosabb internetes alapú település-promóciós eszköz. További hatékonysága, hogy alacsony költségvetéssel is megvalósítható, hiszen egyszeri jentősebb díja a kapcsolódó alkalmazásfejlesztés, ezt követően pedig csak szükség szerinti frissítés indokolt. Ezzel a megoldással Pécs műemlékei, építészeti öröksége, közterei, parkjai rendkívül jól illusztrálhatók.
XXVI. intézkedés: High-tech állandó kiállítás és vásár Nemcsak az intelligens városmarketing szempontjából, hanem a tudásközpont kialakítása során is rendkívül fontos a város erőforrásainak hangsúlyozása. Egyik ilyen lényeges kitörési pont a regionális kulturális, kutatási és tudásközpont szerepkör. A sikeres kulturális főváros és Pólus-programokkal Pécs helyzete merőben új megítélés alá esik, és a pozitív minősítés során 63
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
meg kell mutatni, hogy városunk nemzetközi szinten is képes kimagasló eredményt elérni. A tudásközponti és innovációs szerepkör erősítése érdekében javasoljuk egy ún. High-tech állandó kiállítás és vásár megszervezését. Ez az esemény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy bemutassa az informatikai és technológiai fejlődés legújabb felfedezéseit, csúcstechnikai vívmányait, fejlesztő cégek termékeit, felhívja a figyelmet Pécs erősségeire, kontaktust teremtsen városunk és a hazai és nemzetközi piacok vezető vállalatai között. A kiállítás a marketing szerep mellett természetesen tőkevonzó hatással bír – elsősorban a befektetések, tőkevonzás és a reklámpiac területén. A kiállítás óriási turisztikai potenciált jelenthet, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
IV. prioritás: Komplementaritás XXVII. intézkedés: Általános jellegű felkészítő képzések Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a jelen dokumentumban rögzített bevezetésekhez, alkalmazásokhoz csak akkor rendelhető érdemi eredmény, ha nem kizárólag szolgáltatói, hanem felhasználói oldalról is jelentkezik az igénybevétel. Ehhez persze szükséges, hogy mind a szolgáltatásban részt vevők, mind pedig a használók ismerjék az egyes rendszereket, rendszermodulokat – ilyen pl. a Call Center, amelyet a frissen munkába álló alkalmazottak
előzetesen
meg
kell,
hogy
ismerjenek
a
hatékony
ügyfélszolgálatiság érdekében. A képzési támogatás értelemszerűen célirányos (bizonyos programok, platformok megismerését támogatja), így elsősorban az egyes alprojektek munkatársainak, az EKF végrehajtásában közreműködő
közalkalmazottaknak/köztisztviselőknek,
teleházak,
e-
Magyarország pontok, internetes kávéházak munkatársainak, illetve 2010 64
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
után minél nagyobb létszámban a közigazgatási/városigazgatási alkalmazottak körében indokolt.
XXVIII. intézkedés: Célirányos képzések a lakosság körében A korábbi sikeres tevékenységek is igazolják, hogy az idősebb korosztályok részéről is intenzív érdeklődés mutatkozik az informatikai eszközök megismerésére. Indokolt az idősebb korosztály tagjai körében a kedvezményes felhasználói képzések folytatása, valamint a képzések kiterjesztése a fiatalabb, funkcionális szempontból képzetlenebbnek számító generációk körében is. Indokolt továbbá alkalmazásszintű képzések bonyolítása a lakosság körében az EKF keretében bevezetésre kerülő új megoldások, programok megismertetésére, használatára – az intézkedés e részének célja a társadalmi elfogadtatás és igénybevétel erősítése.
XXIX. intézkedés: Ágazati célirányos képzések Rendkívül fontos a külső közreműködők felkészítése is, hiszen ők azok, akik az igénybe vevők (turisták, vendégcsoportok, informálódó helyi lakosok) részére nyújtanak ágazati szolgáltatásokat (vendéglátás, szállás, utasszállítás, közlekedési vállalatok, egyéb szolgáltatók). Ha ők nem ismerik az adott megoldásokat, a fejlesztések nem érik el kívánatos hatásukat, sikerüket.
65
Integrált projekt-monitoring ki-
alakítása
Internetes oldal- és tartalom-
fejlesztés
Specifikus, rendszerszintű kép-
zések bevezetése
LCD digitális tájékoztatóplaká-
tok elhelyezése
E-infrastruktúramenedzsment
kialakítása
tés
Szociális jelzőrendszer fej-
lesztése
Nyilvános elérési pontok szá-
mának növelése
Célirányos képzések
Általános felkészítő képzések
66
sár megszervezése
High-Tech állandó kiállítás és vá-
rendszer
Többcsatornás ügyfélszolgálati
építése
Egységes belépő- és jegyvásár-
lási rendszer bevezetése
Közbiztonsági kamerarendszer ki-
D-ART digitális portfólió kialakítása
kialakítása
Virtuális közösségszolgálati iroda
ASP központ létesítése
2010
tár
Informatikai akadálymentesí-
fejlesztése
Városi tömegközlekedés IT-
szer kialakítása
E- programinformációs rend-
(folyamatos)
ti együttműködés erősítése
D-LIB egységes digitális könyv-
bevezetése
rendszerek kiépítése
A város és az egyetem közöt-
Döntéstámogató alkalmazások
tele
kialakítása, internetes közzété-
2009 A háromdimenziós városnézés
Wi-Fi és WI-MAX szélessávú
üzembe helyezése
Városi optikai alépítmény
2008
Az intézkedések időkerete
toring rendszer
Hulladékgazdálkodási moni-
mazástámogatása
KKV-k informatikai és alkal-
képének elkészítése
Pécsi Kistérség Digitális Tér-
2011 Pécs Digitális Térképe és a
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA
tés (folyamatos)
Informatikai akadálymentesí-
(folyamatos)
fejlesztés
Internetes oldal- és tartalom-
(folyamatos)
számának növelése
Nyilvános elérési pontok
masítása
A helyi informatika társadal-
2012
2013
Az eredmények fenntartása, üzemeltetése, új stratégiai irányok kijelölése