Az informatika és a felsıoktatás,
az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség, készségfejlesztı konferencia 2009. április 23.
Indíttatás, tartalom
Egy ország sikere, a globális versenyben való helytállása ma már attól függ, mennyire veszi komolyan az információtechnológiát, mint iparágat és annak alkalmazását.
A több mint 360 tagvállalatot képviselı Informatikai Vállalkozások Szövetségenek (IVSZ) legfontosabb feladata és egyben célja a magyarországi IKT-szektor fejlesztése, mivel ha az IKT-vállalatok prosperálnak, akkor egész Magyarország fejlıdik, versenyképesebbé válik.
Az NFGM az IKT ágazat legnagyobb tagsággal rendelkezı szervezetét, az IVSZ-t kérte fel az IKT ágazati stratégia kialakítását megalapozó szakmai tanulmány elkészítésére. Jelen elıadás ezen tanulmányból több idézetet tartalmaz.
A következıkben az IVSZ elemzés legfontosabb megállapításait egészülnek ki a NETvisor tíz éves mőködésének tapasztalataival, s ezen tapasztalatok alapján megfogalmazott néhány javaslattal. 2
Az IVSZ meghatározása az IKT szektorra
Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat kell érteni. Ezen belül megkülönböztetett területek:
IT hardver és szoftver cégek (számítógép hardver, irodai eszközök, adatkommunikációs- és hálózati eszközök, végfelhasználói kommunikációs eszközök és szoftverek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások),
Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes hang- és adat-, mobil kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók),
Professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, karbantartást nyújtó cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végzı vállalkozások).
Lehatárolás: Az alkalmazott IKT definíció szőkebb az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) és EU ICT-nél, a tanulmány IKT szektorának nem része a:
vezetékek, kábelek gyártása, elektronikai komponensek gyártása, rádió és televíziós átviteli és fogadó berendezések, készülékek, mérési, tesztelési készülékek, ipari folyamatirányítás eszközei, háztartási eszközök nagykereskedelme, ipari gépek nagykereskedelme.
3
IVSZ helyzetelemzés: IKT szektor FactSheet FACTSHEET – A magyar IKT szektor Mutató
2006
2007
Változás
Foglalkoztatottak száma (fı)
52 100
55 700
+6,7%
Keresleti oldalon foglalkoztatottak száma (fı)
63 000
66 000
+4,8%
115 100
121 700
+5,7%
1 742
1 768
+1,5%
IT árbevétel (Mrd Ft)
566
590
+4,2%
Telco árbevétel (Mrd Ft)
902
886
-1,7%
Közvetített IT értékesítés (Mrd Ft)
274
292
+6,5%
783
849 (32%)
+8.4%
2 525
2 617
+3,6%
10,6
10,3
IKT+ foglalkoztatottak száma (fı) magasan képzett, jól fizetı, magas adóbefizetést generáló munkahelyek!!! Belföldi IKT árbevétel (Mrd Ft)
Informatikai export tevékenység (Mrd Ft)
Teljes belföldi és export IKT árbevétel a GDP százalékában (%) FDI állomány (M Euro)
5 314
Mőködı IKT vállalkozások száma
12 700 4
13 000
+2%
IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor jelentısége a gazdaságban
A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a hazai GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban
növekvı ágazat.
A hazai GDP 10.3%-át adja az IKT szektor.
A hazai gazdasági növekedés 25%-át az IKT szektor adta az elmúlt 8 évben.
8 év alatt a foglalkoztatottak száma megháromszorozódott, a vállalkozások száma megduplázódott.
Az IKT gazdasági hatása a felhasználása, alkalmazása révén jóval erısebb más iparágakban, mint az IKT szektor saját kibocsátása.
Az IKT új szolgáltatási formákat hozott létre, mint az e-kereskedelem, ebankolás, e-közigazgatás, ezek az új szolgáltatási formák növelik a 5 gazdaság hatékonyságát.
Gazdasági-társadalmi környezet
Válságok minden tekintetben Pénzügyi Gazdasági Politikai ÉRTÉKRENDI
Nem vállalkozásbarát (fontosság felismerésének hiánya, akarat hiánya, korlátozott mozgástér)
6
A NETvisor Zrt. bemutatása
Tevékenység: Informatikai és távközlési rendszerintegráció, alkalmazás fejlesztés, IT szolgáltatások, szoftver technológiai kutatások
Alapítás: 1998
Nettó árbevétel 2008-ban: 1 546 MFt
Alkalmazottak 2008-ban: 47 fı (átlag), (41 fı felsıfokú, 6 fı középfokú végzettséggel)
4 divízió:
Hálózati rendszerintegráció Távközlési rendszerek Szoftver technológiai kutatás Kutatás-fejlesztés 7
A NETvisor együttmőködése a hazai egyetemekkel
ELTE
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Informatikai Kar Software technológiai kutatások Faipai Mérnöki Kar ITC infrastruktúrák üzemeltetése
BME Informatikai és Villamosmérnöki Kar Távközlési OSS/BSS rendszerek 8
Esettanulmány: Egy 47 fıs IKT KKV adóterheinek alakulása Árbevétel és adókötelezettség alakulása 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
Árbevétel ( ezer Ft)
2004.
2005.
2006.
Adókötelezettség ( ezer Ft)
9
2007.
2008.
A fejlıdés egyetlen lehetséges módja
Nemzetgazdaságok korábbi összehasonlítási kategóriái Az ipari fejlettség szerint
Mai értékmérık – miben gazdag egy ország
fejlett fejlıdı elmaradott nyersanyag emberanyag TUDÁS
TUDÁS mai jelentései: fejlettség, versenyképesség Feladat: Tudás alapú társadalom létrehozása
10
IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor fejlıdését megatározó pillérek
IKT szektorba érkezı végzıs hallgatók mennyisége, minısége
IKT szakemberek mennyisége, minısége
11
22
33
Export kapacitás fejlesztése
Hálózati hatás a növekedésben
Pillér 3: Befektetés, finanszírozás
Magas hozzáadott értékő munkahelyek teremtése
Gazdasági növekedés motorja
Horizontális: Információs társadalom
Lakossági PC és szélessávú Internet penetráció
Vállalati, különösen KKV szektor IT infrastruktúrája
Kormányzati IT infrastruktúra, Digitális Közmő
Lakosság digitális írástudása
Munkaerı IT képzettsége
B2B, B2C szint és mennyiség
Kormányzati on-line szolgáltatások
Információs társadalom Lakosság Lakosság
Kormányzat Kormányzat Fizikai Fizikai infrastruktúra infrastruktúra
Kiválasztott pillérek. Forrás: IVSZ.
11
Befektetés, finanszírozás
Pillér 2: Kutatás+Fejlesztés+Innováció K+F+I
Humán tő ő ke
Pillér 1: Humán tıke
Horizontális Horizontális
Vállalatok Vállalatok
Mőszaki képzés helyzete, utánpótlás problémák
Felsıfokú természettudományos képzés népszerősége meredeken csökken: 2001-2007 ~ 6000-8000 jelentkezı 2008 ~ 5000 jelentkezı 2009 ~ 3240 jelentkezı a 4200 szabad helyre Társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra továbbra is többszörös a túljelentkezés. Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD országok között a legalacsonyabb, és a mőszaki területen is az utolsók között vagyunk. A jó képességő tehetséges fiatalok nem a mőszaki pályát választják. Okok: Alap és középfokú oktatásban népszerőtlennek a természettudományos tantárgyak Mőszaki pálya nem vonzó, túl felszínes „ismeretek” a szakmáról Nem látják sem a szakmai, sem az egzisztenciális lehetıségeket 12
Az informatikai vállalkozások igénye a pályakezdıkkel kapcsolatban
Piacképes tudás Általános
technológiai ismeret Szakterületi specializáció
Problémamegoldó képesség Kreativitás Gyakorlati
ismeretek Csapatmunkára való alkalmasság
13
Mit lehet tenni? Általános alapelvek
Globális gondolkodás, lokális cselekvés
Konszenzus keresés
Kis lépések is jelentısek és fontosak, ha azok jó irányba vezetnek
14
Mit lehet tenni? Alapok megteremtése
Alap és középfokú oktatás színvonalának visszaállítása
Középfokú szakképzés újbóli megteremtése
Felnıttképzés, tudatformálás
Infrastrukturális fejlesztések – digitális szakadék felszámolása
Vállalkozásbarát gazdasági szabályozási környezet kialakítása
ICT iparpolitika alapjainak lerakása 15
Mit lehet tenni? Alapok megteremtése
Állami szerepvállalás a diákok és a szülık tájékoztatásában Melyek
azok az ágazatok, amelyekben jelenleg munkaerıhiány van, vagy a közeljövıben munkaerıhiány várható? Melyek azok az ágazatok, ahol munkaerı túlkínálat van? Átlagos jövedelem kilátások és karrierlehetıségek ágazatonként? 16
Mit lehet tenni? Felsıoktatás
Felvételi keretszámok meghatározása a társadalmi szükségszerőség alapján Ösztöndíjrendszer bevezetése Követelmény rendszer és hallgató munkafegyelem szigorítása Piacképes, gyakorlati és használható tudás biztosítása Gyakorlati-, mőhelymunka személyi és anyagi feltételeinek javítása Ipari cégek és egyetemek szorosabb együttmőködése (oktatókkal és hallgatókkal egyaránt) 17
