A környezetjog egyes területei
TERMÉSZETVÉDELEM
1996/LIII. Sz. törvény • I. rész: Általános rendelkezések • II. rész: A természeti értékek és természeti területek általános védelme • III. rész: Természeti területek és értékek kiemelt oltalma • IV. rész: A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere • V. rész: A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai • VI. rész: A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói
A természetvédelmi törvény célja • a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; • a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.
Mire vonatkozik?
• a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése, • a magyar részről elfogadott nemzetközi szerződésekkel összhangban, az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelmezése és működőképességük fenntartása, • az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, • a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása, • a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelőzési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek, • a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása, • a természet védelme felelősségi rendszerének meghatározása, • a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során.
További feladatok • a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa; • a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja; • a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse; • a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa.
Hatály • Kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. • A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fogalmak • a) természeti érték; a természeti erőforrás [Kt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is;
• b) természeti terület; valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek
• c) természetes állapot; az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi
d) természetközeli állapot; e) védett természeti érték /természetvédelmi érték f) élő szervezet (élőlény); g) védett természeti terület; h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület; • i) élőhely; • • • • •
j) biológiai sokféleség; k) természeti (ökológiai) rendszer; l) életközösség (társulás; m) fenntartható használat (hasznosítás; n) természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás; • p) egyed (példány); • q) natúrpark • • • • •
Alapelvek (4) • Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.
• A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
• A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.
• Magyarország a természet védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi természetvédelmi szerződések részesévé válik. A Magyar Köztársaság nemzetközi egyezmény hiányában is figyelembe veszi más államoknak a természet védelméhez fűződő érdekeit.
A természetvédelem területei • TERMÉSZETI ÉRTÉKEK és TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME – Tájvédelem – Vadon élő állatvilág általános védelme – Élőhelyek általános védelme – Földtani természeti értékek általános védelme
• TERMÉSZETI TERÜLETEK és ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA – Védetté nyilvánítás (ezzel jön létre a kiemelt oltalom – miniszter, önkormányzat) – Védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) – Védőövezet – A védett természeti területek és élővilággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
Mit lehet és mit nem (példálózó felsorolás) • Egy védett természeti terület esetében: – Ha van erdő, akkor az elsősorban védelmi rendeltetésű – ha a terület fokozottan védett, akkor alig van lehetőség a beavatkozásra. Területi korlátok a tarvágásra, előírások a fajösszetételre (őshonos fafajok) . Lehet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítani -plusz kötelezettségekkel jár; nem lehet akármilyen építményt, épületet emelni; repülni nem, vagy csak korlátozottan lehet felette, vigyázni kell a mesterséges világítással, termőföld hasznosítási kötelezettség felfüggesztése, kezelési terv kell, közúti és egyéb közlekedés korlátozható, vagy megtiltható, belterületbe csak akkor vonható, ha a belterület is védett, csak engedéllyel lehet kutatni, gyűjteni, gyepet feltörni, legeltetni, kaszálni, művelési ágat megváltoztatni, bármilyen növényvédőszert, talajerőutánpótlást alkalmazni, horgászni, stb.
• Védett növények – Tilos a veszélyeztetés, engedély nélküli elpusztítás, károsítás, élőhely veszélyeztetés,- károsítás; gondoskodni kell a létfeltételekről; hatósági engedély kell a gyűjtéshez, adásvételhez, cseréhez, kertekbe telepítéshez, kivitelhez,behozatalhoz, preparáláshoz, nemesítési kísérlethez, biotech. célra való felhasználáshoz; védett fasor kivágásához, állapotának megváltoztatásához, stb.
• Védett állatok: – Tilos zavarni, károsítani, kínozni, elpusztítani, élő-, pihenő- , búvó-, költő- ,stb. helyét károsítani, lerombolni; csak engedéllyel lehet állományt szabályozni, gyűjteni, befogni, elejteni, tartani, idomítani, szaporítani, preparálni, vagy preparátumot birtokban tartani, élőállat gyűjteményben tartani, külföldi egyeddel kiegészíteni a hazai állományt, visszatelepíteni, betelepíteni, riasztási módszert alkalmazni, háziasítani. Elhullott egyedet a megtaláló köteles bejelenteni,
• Mindkettőre egyformán vonatkozik: – Fokozott védelem esetén csak természetvédelmi, vagy közérdekből adható ki bármilyen engedély.
Egyéb védelem • Barlangok: Minden barlang az államé a védettség a teljes területére, formakincseire, befoglaló kőzetére, bármilyen halmazállapotú kitöltőjére, stb. kiterjed. Gyógybarlanggá nyilvánítás lehetséges• Védett ásványi képződmények: gyűjteni, forgalomba hozni, külföldre vinni csak engedéllyel lehet, végleges kivitel tilos.
Természetvédelmi tervezés és szervezet • Természetvédelmi Alapterv (összhangban az NKP-val) • Végrehajtás: miniszter – további terveket készíthet, készíttethet regionális szinten, adott tájra, természeti értékre vonatkozóan. • KÖTEVIFE • NPI (természetvédelmi őr – komoly jogosítványok elvileg, de gyakorlatban? • Ügyész • Önkormányzatok • Nyilvánosság – polgári természetvédelmi őr, és természetvédelmi társadalmi szervezetek.
Szankciók a természetvédelemben • • • •
közigazgatási, szabálysértési, büntetőjogi, polgári jogi felelősség.
Közigazgatási felelősség - természetvédelmi bírság
• Aki tevékenységével vagy mulasztásával • a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; • b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; • c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; • d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; • e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez • természetvédelmi bírságot köteles fizetni. • Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény (erdővédelmi bírság)
Szabálysértési felelősség • Pl. Természetvédelmi szabálysértés (150e Ft-ig) Aki – a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, – b) természeti területen - beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, – c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, – szabálysértést követ el. – (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
Büntetőjog:
• 281. § (1) Aki • a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, • b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, • c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét • jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő……stb •
Polgári jogi felelősség • Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346. §aiban foglalt szabályok (Új Ptk 518§ -tól) szerint köteles megtéríteni. • A Polgári Törvénykönyv e rendelkezései szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
• A Tvt. alapján természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja: • a) a tényleges vagyoni kárt, • b) az elmaradt hasznot, • c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, • d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve • e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Hulladék fogalom • Az európai uniós terminológiának megfelelően hulladék „bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles„
• A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt felváltja az új 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról.
• Előzmény: Az Európai Parlament és Tanács 2008. november 19-én elfogadta a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (HKI). Ez pedig előírja, hogy a tagállamoknak kihirdetés napjától számított két éven belül, azaz 2010. december 12-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását és megvalósulását.
• a Hgt. által használt fogalomrendszer átalakul, illetve újakkal egészül ki. Így megjelenik többek között az elkülönített gyűjtés, a biohulladék, az energetikai hasznosítás, az építési-bontási hulladék, a gyűjtőhely, az újrahasználatra történő előkészítés, valamint a közvetítő és a kereskedő.
Öt lépcső • Hulladékhierarchia rendszer: a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ennek értelmében az elsőbbségi sorrend a következő: – – – – –
megelőzés, újrahasználatra történő előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás ártalmatlanítás
A törvényhez számos rendelet kapcsolódik • Az újdonságnak számító rendelkezések egy része határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz. • Ezek: • 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani az üveg-, fém-, műanyag és papírhulladék esetében. • A háztartásokból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra kell emelni 2020-ra. • A nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását 70 százalékra kell növelni 2020-ra.
A szereplők • Rendkívül bőséges szabályozású terület. • Öt főszereplős játszma: • gyártó, aki a hulladékká váló (vagy közvetlenül szennyező) termék előállítója, • forgalmazó, aki a hulladékká váló terméket, árut viszonteladóknak, felhasználóknak, fogyasztóknak továbbértékesíti, • felhasználó, beleértve a fogyasztót és a végfelhasználót, aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja, • hulladéktermelő, akinek tevékenysége során a hulladék keletkezik, és • hulladékkezelő, aki a keletkezett hulladékot – gazdasági tevékenységének keretei között – annak birtokosától átveszi és kezeli
• A hulladékgazdálkodás olyan, a hulladékkal összefüggésben elvégzendő folyamatok és tevékenységek rendszere, amelybe beletartozik a hulladék-keletkezés megelőzése, a keletkezett hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok kezelési műveleteinek elvégzése, továbbá ezen folyamatoknak és feladatoknak a tervezése, szervezése és ellenőrzése. A hulladékgazdálkodás emellett magában foglalja a hulladékkezelő berendezések és létesítmények működtetését, üzemeltetését, utógondozását is, valamint a működés megszűnését követő vizsgálatokat, és az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást is.
Hulladékkezelés • Gyűjtés (keletkezett hulladék rendezett összeszedését és válogatását a további kezelésre történő elszállítás érdekében), • Begyűjtés (a hulladékot a hulladék birtokosától átveszik annak érdekében, hogy a hulladék elindulhasson a további kezelési műveletek felé vezető útján) , • szállítás, • tárolás, • előkezelés, • hasznosítás (kiemelt jelentőségű), • ártalmatlanítás.
Hasznosítás • a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával, (újrafeldolgozás); • a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); • a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás) • a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontásával és további felhasználásra alkalmassá tételével (biológiai úton történő hasznosítás).
A gyártó hulladékkezelési kötelezettségei • • • •
Megelőzés Hulladék visszafogadása, visszaváltása, Újrahasználat, környezetkímélő kezelés, Fogyasztó tájékoztatása,
• A termékdíjköteles termékek közül jelenleg az alábbi termékcsoportokra vonatkozik konkrét, a termékek gyártói számára előírt hulladékkezelési kötelezettség (az egyes termékcsoportokra vonatkozó külön jogszabályokban részletesen meghatározott előírások és feltételek szerint): – – – –
csomagolás, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, hulladékolajok.
Csomagolás – 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete • A hazánk területén hulladékká vált csomagolások tömegének legalább 60%-a hasznosításra vagy hulladékégető műben energetikai hasznosításra kerüljön. További kötelezettség, hogy a hulladékká vált csomagolások tömegének legalább 55%-a anyagában kerüljön hasznosításra! Az anyagában való hasznosítási kötelezettség emellett az egyes anyagfajták tekintetében is meghatározásra került az alábbiak szerint: – – – – –
üveg csomagolási hulladék: 60%, papír és karton csomagolási hulladék: 60%, fém esetében csomagolási hulladék: 50%, fa csomagolási hulladék: 15%, műanyag csomagolási hulladék: 22,5% (csak az újból műanyagokká feldolgozott műanyag csomagolási hulladék számítható bele).
Elektromos és elektronikai berendezések • 2002/96/EK direktíva az alap – ehhez kell alkalmazkodnunk. Hogyan: Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ekr.). • A direktíva előírta Magyarország számára, hogy 2008. december 31-ig a magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból 4 kg/fő/év kerüljön szelektív összegyűjtésre. A begyűjtött elektromos hulladékra ezen felül évről évre növekvő, kötelező hasznosítási, azon belül újrafelhasználási, újrahasznosítási arányszámok vonatkoznak.
Elemek és akkumulátorok • Az elemek és akkumulátorok gyártóinak hulladékkezelési kötelezettségeire vonatkozóan irányadó jogszabály az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Eakr.), amely az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és –akkumulátorokról szóló, 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
• A gyártó a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat köteles visszavenni (visszavételi kötelezettség). Ezen kívül a gyártó a hordozható elemek, illetve akkumulátorok esetében azok begyűjtéséről is köteles gondoskodni az Eakr. 1. sz. mellékletében előírt arányban (begyűjtési kötelezettség). 2009-ben ez a kötelező begyűjtési arány 19%, míg 2010-ben 21%. További fontos gyártói kötelezettség, hogy a gyártóknak gondoskodniuk kell a felhasználók közelében lévő, megközelíthető begyűjtőhelyek rendelkezésre állásáról. Végezetül a gyártóknak a visszavett és begyűjtött hulladékká vált hordozható elemek, illetve akkumulátorok kezeléséről is gondoskodniuk kell külön jogszabály szerint (kezelési kötelezettség). A elemek és akkumulátorok gyártói visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettségüket átadhatják az adott (hulladékkezelési) tevékenység végzéséhez szükséges, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek, illetőleg a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetnek is.
Hulladékolajok • 4/2001. (II. 23.) KöM rendeletben foglalt kötelezettségek. A hulladékolajok kezeléséről szóló szabályozás hazai jogrendbe ültetése a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálják.
• A hulladékkezelési szabályok és kötelezettségek azokra a gazdálkodó szervezetekre (beleértve külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeit is), valamint természetes személyekre vonatkoznak, akiknél a veszélyes hulladéknak minősülő hulladékolajok keletkeznek, vagy akik azokkal kapcsolatos kezelési tevékenységeket végeznek. A rendelet tehát nem feltétlenül a termékdíjköteles termékek körébe is tartozó kenőolajok termékdíj-fizetésre kötelezett alanyaira vonatkozik, hanem a hulladéktermelőkre, hulladékbirtokosokra és hulladékkezelőkre. Néhol azonban a hulladékbirtokos megegyezhet a termékdíj-fizetési kötelezettség alanyával is (lásd: belföldi előállítású kenőolajok első belföldi forgalomba hozójának első vevője, amennyiben végfelhasználóként jelenik meg).
• A hulladékolajok körébe az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolajok, ipari olajok, továbbá a motorolajok, sebességváltó-olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok tartoznak. A hulladékolajokkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenységek (gyűjtés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás) esetében alapvetően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A legfontosabb szabály, hogy az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy (hulladékbirtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a fent említett két jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni.
A települési hulladékgazdálkodás szabályai
• Helyi önkormányzatok kötelező feladata a szemétszállítás megszervezése – ennek érdekében rendeletet alkot. • Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, használója) köteles az ingatlanon keletkező települési folyékony és települési szilárd hulladékot gyűjteni, és az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
• Azaz: az önkormányzat meg kell hogy szervezze, az ingatlan tulajdonosa pedig köteles hogy igénybe vegye ezt a közszolgáltatást – nincs majd magam megoldom! • Meg lehet tagadni a szemétszállításra vonatkozó közszolgálati szerződés megkötését?
• Mi van ha megtagadja valaki a szemétszállítási díj fizetését? • Jogszerűen nem teheti meg – adók módjára behajtható (le lehet tiltani munkabérből, nyugdíjból, hagyatékból is behajtható,)
