ECOSTAT
DR. SZIGETI ERNŐ:
A KÖRJEGYZŐSÉGI RENDSZER TÉRSZERKEZETI JELLEMZŐI
BUDAPEST, 2009. JÚNIUS
1
TARTALOM
BEVEZETŐ ................................................................................................................ 3 1. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TÉRSTRUKTÚRÁJÁT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS... 5 2. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖRJEGYZŐSÉGEK ................................................... 7 2.1. Előzmények ..................................................................................................... 7 2.2. Körjegyzőségi rendszer.................................................................................... 7 3. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TERÜLETI MAKRÓ-STRUKTÚRÁJA ........................... 15 3.1. Lokális szintű speciális közigazgatási térstruktúrák ....................................... 15 3.2. A körjegyzőségek területi megoszlása ........................................................... 15 3.3. Körjegyzői székhelyek, körjegyzőségi hivatalok............................................. 24 4. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TERÜLETI MIKROSTRUKTÚRÁJA............................... 27 4.1. A szomszédosság követelményének érvényesülése a körjegyzőségek kialakítása során ................................................................................................... 27 4.2. A körjegyzőségi és a kistérségi rendszer térszerkezeti összehangoltsága .... 29 5. LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK ..................................................................... 32 MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 36 FÜGGELÉK .............................................................................................................. 42
2
BEVEZETŐ
A körjegyzőségekkel kapcsolatos kutatások nem csak az utóbbi években, hanem általában is meglehetősen háttérbe szorult a helyi önkormányzatok rendszere 1990. évi bevezetését követő, most már közel két évtized alatt.1 A jelen anyagban vizsgálat alá vett témával, a körjegyzőségek térszerkezeti vizsgálatával pedig - ismereteim szerint - még érintőlegesen is alig foglalkoztak. A körjegyzőségi rendszer térszerkezeti jellemzőinek vizsgálatával foglalkozó korábbi kutatásaim és az ezek eredményeit összefoglaló tanulmányok2 publikálását követően meglehetősen hosszú idő telt el, miközben a körjegyzőségi rendszer alkalmazása jelentősen kiszélesedett, területi struktúrája számottevően változott. Ezalatt különösen a legutóbbi években - jelentősen kibővült a körjegyzőségi rendszer, változott az általuk ellátott feladatok köre, már törvényben rögzítetten lehatárolásra kerültek a területi közigazgatásban is egyre fontosabb szerepet játszó kistérségek, létrejöttek az önkormányzatok kistérségi társulásai. Mindezek arra késztettek, hogy most újólag és részben új szempontok alapján sor kerüljön a körjegyzőségek kiszélesedett és több tekintetben megváltozott rendszere területi jellemzőinek vizsgálatára. A jelen anyag „csak” a körjegyzőségek alakítása és működése térszerkezetét meghatározó jogi szabályozással, a kialakult körjegyzőségi rendszer makró- és mikró-struktúrájának jellemzőivel, az ennek kapcsán megfigyelhető helyzetkép és problémák bemutatásával és elemzésével foglalkozik, és nem kíván foglalkozni a körjegyzőségek létrehozásának és működésének más olyan fontos kérdéseivel, mint pl. a körjegyzőségek alakításának térstruktúrát nem érintő feltételei, a körjegyzők kinevezésével kapcsolatos eljárás, a körjegyzők feladat és hatásköre, a polgármesterek (önkormányzatok) és a körjegyzők közötti viszony, a körjegyzői, illetve körjegyzőségi faladatokat is ellátó városi és nagyközségi önkormányzati jegyzők és polgármesteri hivatalok sajátosságai. A körjegyzőségek rendszere jelenlegi területi jellemzőinek vizsgálatára a 2008. január 1-jei állapotokat tükröző, meglehetősen szűken rendelkezésre álló KSH adatok alapján került sor. Az Központi Statisztikai Hivatal Interneten is elérhető – egyébként évente megjelentetett – „A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2008. január 1.” című kiadványában elérhető, körjegyzőségekkel kapcsolatos településszintű adatok, valamint - az ugyancsak e kiadványban közölt - a
Ez alól az egyetlen jelentős kivételt az önkormányzati törvény 1994. évi módosításával kapcsolatos - kormányzati és önkormányzati szakértők, valamint tudományos kutatók bevonásával végzett – 199293. évi előkészítő munkálatok keretében végzett, elsősorban a hivatali tétszám és az igazgatási kiadások optimalizálására irányuló körjegyzőségi modell kialakítására irányuló átfogó jellegű vizsgálatok jelentettek. 2 Lásd: Szigeti Ernő: A körjegyzőségek területi struktúrája - Magyar Közigazgatás, 1994. 10. sz. pp. 609-619., illetve Szigeti Ernő: Község, város, jogállás - Magyar Közigazgatási Intézet, 2002. 248 p. 1
3
körjegyzőségek jegyzéke, valamint a statisztikai kistérségekhez tartozó helységek jegyzéke.3 A hivatalos adatok és a kutatás témakörrel kapcsolatos korábbi kutatásaim alapján készült tanulmányok mellett a jelen dolgozat alapját képező vizsgálatok fontos forrását képezték – különösen a körjegyzőség mikrostruktúrája vizsgálata során - az érintet települések, illetve önkormányzatok Interneten elérhető honlapjai, továbbá az ugyancsak Interneten is elérhető települési szintű közigazgatási, valamint közigazgatási és közlekedési térképek. A dolgozat első fejezete a körjegyzőségek területi struktúrájával kapcsolatos jogi szabályozás kérdéseivel foglalkozik. A következő fejezet a körjegyzőségi rendszer alkalmazásának és területi jellemzőinek időbeli alakulásáról ad rövid, vázlatos áttekintést. A dolgozat gerincét képező harmadik és negyedik fejezet a körjegyzőségek jelenlegi, 2008. január 1-jei állapotokat tükröző területi struktúrájának főbb jellemzőit mutatja be, valamit a körjegyzőségi rendszer makró-strukturális (megyei, regionális) jellemzőit, továbbá a körjegyzőségek mikrostruktúrájának (települési körének és térkapcsolatainak), valamint a körjegyzőségi és a kistérségi rendszer térstruktúrája közötti összehangoltságot vizsgálja. A zárófejezet a körjegyzőségek területi makró és mikrostruktúrának jövőbeli lehetséges alakításával kapcsolatban fogalmaz meg néhány továbbvizsgálandó, politikai és jogi döntést igénylő kérdést. A dolgozat függeléke - regionális és megyei tagolásban - részletesebben is bemutatja azokat a körjegyzőségeket, amelyek esetében térszerkezeti problémák figyelhetők meg, mert egyrészt különböző okok miatt nem érvényesül a körjegyzőségekhez csatlakozott települések szomszédosságának az önkormányzati törvényben meghatározott követelménye, másrészt a körjegyzőségi és a kistérségi struktúra átfedi egymást, azaz adott körjegyzőség települései nem mind tartoznak azonos kistérséghez.
3
A körjegyzőségek jegyzéke a megyei közigazgatási hivatalok jelentései alapján az Önkormányzati Minisztériumban nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatok KSH-nak küldött éves jelentései alapján készült. A jegyzék a körjegyzőségekhez csatlakozott települések között szerepelteti azokat a helységeket is, ahol társult képviselő-testületet alakítottak és ennek közös hivatala van, továbbá – a jogállás jelölésével megkülönböztetve – azt is, ahol a megyei jogú város, város, nagyközség jegyzője látja el a körjegyzői feladatokat.
4
1. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TÉRSTRUKTÚRÁJÁT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS
A körjegyzőségek kialakítása és illetékességi területének meghatározása az érintett települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó speciális közigazgatási téregységek lehatárolására irányuló területszervezési intézkedés. Az ezzel kapcsolatos eljárást azonban a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény nem szabályozza. Csupán a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény tér ki nagyon röviden a körjegyzőségek létrehozásával és azok működési területének megállapításával kapcsolatos jogi feltételekre. Az önkormányzati törvény 39. §. (1) bek. szerint az ezernél kisebb lélekszámú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Az esetben azonban, ha egy ezer főnél kisebb község képviselő-testülete a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, önálló polgármester hivatalt is létrehozhat. A törvény rögzíti azt is, hogy körjegyzőségben az ezer főnél nagyobb, de kétezer főnél kisebb népességű községek is részt vehetnek. Körjegyzőség székhelye pedig kétezernél több lakosú település (község, nagyközség, város, sőt megyei jogú város) is lehet. (A szabályozás szerint tehát a kétezernél több lakosú község székhelye lehet körjegyzőségnek, de nem székhelyként nem vehet részt körjegyzőségben, önálló polgármesteri hivatalt kell fenntartania.) A körjegyzőség a települési önkormányzatok - az önkormányzati és az államigazgatási feladatok közös ellátását szolgáló - legátfogóbb önkéntes társulása.4 A körjegyzőséghez tartozó községekben a jegyző feladatait a körjegyző, a polgármesteri hivatal feladatkörét pedig a körjegyzőség hivatala látja el. Ha a körjegyzőség székhelye város vagy nagyközség, akkor a törvény szerint a körjegyzői feladatokat a városi, illetve nagyközségi jegyző látja el a polgármesteri hivatal bevonásával.5 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai mellett a körjegyzőség az egyetlen olyan önkéntes önkormányzati társulási forma, amelynél a társulás tagjai csak azonos megyén belüli települési önkormányzatok lehetnek. Ezt a korlátozást az államigazgatási ügyek indokolják, mivel a jogorvoslatok elbírálása más-más megyéhez való tartozás esetén bonyolult helyzetet eredményezhetne. Az önkormányzati törvény annak érdekében, hogy a körjegyzők, illetve a körjegyzőségi hivatalok által ellátandó ügyintézés ne kerüljön túl távolra a polgároktól, általános szabályként a körjegyzőség alakításának és fenntartásának 4
Sem a körjegyzőség megszüntetésének, sem új körjegyzőség alakulásának időbeli korlátja nincs. A körjegyzőséghez való csatlakozás, körjegyzőségből való kiválás viszont csak a naptári év első napjával történhet. 5 Városi, vagy nagyközségi székhely esetén a jegyző kinevezése tér el az általános körjegyzőségi rendtől, a jegyzőt ugyanis a városi, illetőleg a nagyközségi képviselő-testület nevezi ki.
5
előfeltételeként előírja azt is, hogy a csatlakozó községek egymással határosak legyenek. Az egymással határosság fogalmát a törvény nem határozza meg, de az természetesen nem jelentheti azt, hogy a körjegyzőség valamennyi községének határosnak kell lenni a körjegyzőség többi községével, hanem csak azt, hogy a körjegyzőséghez csatlakozott minden község legalább egy, a körjegyzőségen belüli településsel határos legyen, azaz a körjegyzőséghez csatlakozott települések közigazgatási területe összefüggő területi egységet képezzenek. Az önkormányzati törvény azonban a körjegyzőséghez csatlakozó községek szomszédosságának a fenti értelemben vett követelménye érvényesítése tekintetében eleve lehetőséget adott egy sajátos kivételre. Ez azzal függ össze, hogy a törvény 104. § (1) bekezdés b) pontja szerint a törvény hatálybalépésekor fennálló közös tanács társközségének új képviselő-testülete 1990. november 30-ig dönthetett arról, hogy önálló hivatalt alakít és jegyzőt nevez ki, vagy - mely községekkel és milyen székhellyel körjegyzőséget hoz létre. A közös tanácshoz tartozó településekben tehát az újonnan választott képviselő-testületek 1990. november végéig választhatták azt, hogy körjegyzőséget alakítanak, de választhatták azt a megoldást is, hogy csak a közös tanácsot alkotó települések egy részével, vagy más településekkel hoznak létre körjegyzőséget, de dönthettek úgy is, hogy saját polgármesteri hivatalt tartanak fenn és jegyzőt neveznek ki. Mindebből fakadóan mivel a korábbi közös tanács községei közül egyesek önálló polgármesteri hivatalt hoztak létre, vagy nem a korábbi közös tanácshoz tartozó szomszédos községekkel alakítottak körjegyzőséget - esetenként szükségszerűen olyan helyzet állt elő, hogy az 1991. január 1-től működő körjegyzőségek egyes települései nem lettek határosak a körjegyzőség egyetlen más településével sem. Az önkormányzati törvény 104. § (3) bekezdése azt is rögzíti, hogy a közös tanács székhelyének képviselő-testülete nem tagadhatja meg, hogy a település körjegyzőség székhelye legyen. (Ezt az indokolta, hogy a volt közös tanácsi székhelyeken már adottak voltak a körjegyzőségi munkához szükséges tárgyi, technikai feltételei.) Az esetben tehát, ha a korábbi közös tanácshoz tartozó egy vagy több település önkormányzata - különböző okoknál fogva - nem kívánt jegyzőt kinevezni és önálló polgármesteri hivatal működtetni, hanem körjegyzőség keretében akarta ellátni hivatali feladatait, a korábbi közös tanács székhelye a törvény alapján automatikusan a körjegyzőség székhelye lett. A körjegyzőségi székhely fogalmát a törvény nem határozza meg. A körjegyzőségi székhely és a körjegyzőségi hivatal székhelye azonban nem szinkronfogalmak, nem feltétlenül esnek egybe egy adott körjegyzőség esetében. Miként ugyanis – a későbbiekben részletesebben is ismertetett - néhány esetben jelenleg is előfordul, a körjegyzőség hivatala nem szükségszerűen a körjegyzőség székhelyén, hanem a körjegyzőséghez nem tartozó városban, nagyközségben, községben működik. A körjegyzőségek kapcsán a törvény 105. §-a azt is tartalmazza, hogy: „ A körjegyzőséghez tartozó községeket - ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni - a közigazgatási hivatal jelöli ki. A lakosság érdekeit sértő kijelölés ellen a képviselőtestület a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez fordulhat.” A meglehetősen nehezen értelmezhető és joggal vitaható ezen törvényi előírás alapján azonban nem egyértelmű, hogy a közigazgatási hivatal ilyen kivételesen alkalmazható kijelölési jogköre csak a körjegyzőségi rendszer kialakításának 1990. január 1-jét megelőző időszakára vonatkoztatható-e, avagy általános érvénnyel jelenleg is alkalmazható-e. A törvényhely logikusnak tűnő értelmezése inkább az előbbire utal.
6
2. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖRJEGYZŐSÉGEK
2.1. Előzmények A XX. század első felében Magyarországon – az ország jelenlegi területén – a települések mintegy kétharmadának helyi szinten jelentkező ügyviteli, szakigazgatási feladatait a körjegyzőségek látták el. A tanácsrendszer bevezetését megelőzően 1950-ben – a 14 törvényhatósági jogú és 44 megyei város, valamint 1191 nagyközség mellett 661 körjegyzőség működöt, amelyekhez 2062 kisközség tartozott. A körjegyzőségek döntő többsége az aprófalvas megyékben működött. A körjegyzőségek kétharmada a Dunántúlon, további egynegyede pedig az ÉszakMagyarországon volt. A tanácsrendszer bevezetésekor, az 52 város mellett 2808 községi jogállású településen alakult önálló tanács. Mindössze 170 közös községi tanács jött létre 361 olyan község részvételével, amelyekben a népesség száma nem érte el a 300 főt sem. Mindezzel egyidejűleg a körjegyzőségek rendszere megszüntetésre került. A közös tanácsok száma ezt követően viszonylag lassú ütemben, de folyamatosan nőtt. Az új tanácstörvény, valamint az országos településhálózat-fejlesztési koncepció 1971. évi elfogadása után azonban igen jelentősen kiszélesedett a közös tanácsok rendszere, amelyben a közös tanácshoz tartozó települések közös költségvetéssel, közös tanácsapparátussal és közösen fenntartott intézményekkel rendelkeztek. A 1980-as évek közepén a tanácsoknak már közel fele volt közös tanács és ezekhez tartozott a településállomány háromnegyede. Az 1980-as évek második felében azonban kisebb mértékben már kisebb csökkent a korábban sok esetben kényszer hatására létrejött közös tanácsok és tagtelepüléseik száma. Ennek nyomán lassú ütemben ismét növekedni kezdett az önálló tanácsú községek száma, a közös tanácsokon belül pedig létre jöttek a társközségi elöljáróságok. 1990-ben, az önkormányzati rendszer bevezetését megelőzően az önálló tanácsú települések száma 948, a közös tanácsoké 638 volt, amelyekhez 2122 település tartozott. A közös tanácsok területi megoszlása lényegében a korábbi körjegyzőségi térstruktúrát tükrözte vissza. A Dunántúl aprófalvas nyugati és déli térségeiben a tanácsok háromnegyede volt közös tanács és ezekhez tartozott a települések több mint kilenctizede. A Dél-Alföldön viszont a tanácsoknak alig több mint egytizede volt közös tanács, s ezek a települések kevesebb, mint egynegyedét ölelték fel. A többi régióban a közös tanácsok és ezekhez tartozó települések aránya az országos átlag körül, illetve az alatt volt.
2.2. Körjegyzőségi rendszer Az önkormányzati rendszerre való áttérés azt jelentette, hogy minden községnek saját képviselő-testülete, saját polgármestere, önálló költségvetése, saját vagyona lett. Mindemellett azonban sem gazdasági, sem szakmai szempontból nem volt indokolt, hogy minden települési önkormányzatnak önálló hivatala is legyen. Ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint - főszabályként – az
7
ezernél kevesebb lakosú községek nem hoznak létre önálló polgármesteri hivatalt, hanem más, szomszédos önkormányzatokkal társulva körjegyzőséget alakítanak és igazgatási feladataik ellátására körjegyzői hivatalt tartanak fenn. A törvény alapján ugyanakkor az ezer főnél kevesebb lakosú községek képviselő-testülete is működtethet önálló polgármesteri hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Az 1990. őszén tartott önkormányzati választásokat követően minden közigazgatási jogállású településen és a fővárosi kerületekben települési önkormányzatok jöttek létre. 1991-ben – a fővárosi kerületek és a megyék önkormányzatait figyelmen kívül hagyva – a 3074 helyi önkormányzat közül 1548-ban önálló polgármesteri hivatalt (jegyzőséget) alakítottak, míg 1526 önkormányzat 529 körjegyzőségbe tömörült. (Számos község önkormányzata csak kényszerből csatlakozott a körjegyzőséghez, mivel a meghirdetett jegyzői álláshelyekre nem volt jelentkező.) A körjegyzőségek túlnyomó hányadát érthetően a megszűnt közös tanácsokhoz tartozó községek vagy azok egy része hozta létre, részben a történelmileg kialakult körülmények, hagyományok és kötődések, részben az alapellátást nyújtó közös intézmények miatt. A kis lélekszámú, 1000 főnél kisebb lakosságú önkormányzatok egy jelentős hányada azonban - részben a korábbi közös tanácsi székhely és a társtelepülések között kialakult feszültségek hatására – a rég áhított önállóságot féltve nem csatlakozott a körjegyzőségekhez, sőt az 1991-1997 közötti időszakban a körjegyzőségek száma 7 %-kal, a hozzá tartozó települési önkormányzatoké pedig több mint 11 %-kal csökkent. KÖRJEGYZŐSÉGEK, 1991-2008* Év 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Körjegyzőség 529 506 499 499 494 494 492 505 509 536 580 593 605 616 631 646 669 762
Körjegyzőséghez csatlakozott községek és körjegyzőségi feladatot ellátó városok, nagyközségek 1535 1440 1396 1382 1376 1364 1360 1391 1399 1458 1554 1591 1622 1654 1690 1718 1784 2020
* Adott év január 1-jén.
Az 1998. évi önkormányzati választásokat követően azonban a körjegyzőségi rendszer jelentősebb mértékben bővülni kezdett, részben annak hatására, hogy a központi költségvetés számottevő mértékben támogatta és támogatja ma is a körjegyzőségek fenntartását, ösztönözve ezzel a körjegyzőségek alakítását. A körjegyzőségek rendszere fokozatos kiszélesedésének másik oka az volt, hogy 8
mindinkább felismerést nyert, hogy a polgármesteri hivatal fenntartása egy kisebb település számára jóval költségesebb, mint a körjegyzőséghez való csatlakozás, és a nem megfelelő anyagi és személyi feltételekkel rendelkező polgármesteri hivatal működésének színvonala és hatékonysága óhatatlanul kisebb, mint a körjegyzőségé. A körjegyzőségek és az azokban részt vevő települési önkormányzatok számát tekintve az 1997. évi mélypontot követően a körjegyzőségi rendszer folyamatosan, 2008-ban pedig igen jelentős mértékben kiszélesedett. (2008. január 1-jén a körjegyezőségek száma és körjegyzőségekhez csatlakozott önkormányzatok száma 13-14 %-kal volt több mint egy évvel korábban.) Az ezredforduló óta viszont – érthetően döntő részt az 1000 lakosnál kisebb lélekszámú – települési önkormányzatok több száz polgármesteri hivatal számoltak fel, részben már működő körjegyzőségekhez csatlakozva, részben új körjegyzőségeket alakítva. 2000-2008. között az önálló polgármesteri hivatalok száma 1677-ről 1251-re csökkent, a körjegyzőségek száma viszont 505-ről 762-re nőtt.
A KÖRJEGYZŐSÉGI RENDSZER ALKULÁSA 1991-2008 KÖZÖTT Körjegyzőség (db)
Körjegyjegyzőséghez csatlakozott községek és körjegyzőségi feladatot ellátó városok, nagyközségek (db)
850
2100
800
2000
750
1900
700
1800
650
1700
600
1600
550
1500
500
1400
450
1300 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Körjegyzőség
Körjegyzőséget alkotó és körjegyzőségi feladatot ellátó település
A körjegyzőségi rendszer területi struktúrájának vizsgálatával foglalkozó, a dolgozat bevezetőjében jelzett korábbi (1993. és 2001. évi) és a jelenlegi, 2008. évi adatok alapján végzett vizsgálatok eredményeinek összehasonlító elemzése arra utal, hogy 9
az utóbbi másfél évtizedben a körjegyzőségek számának 53%-os növekedése és az egy körjegyzőségben részt vevő önkormányzatok átlagos számának 5%-os csökkenése mellett a körjegyzőségekben részt vevő települések 45%-kal emelkedett.
A KÖRJEGYZŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐ ADATA
Körjegyzőség
499 580 762
1993 2001 2008
Körjegyzőségi Körjegyzőséghez székhely és tartozó körjegyzőséghez települések csatlakozott átlagos száma település 1396 2,80 1554 2,68 2020 2,65
Körjegyzőségi székhelyek és körjegyzőséghez csatlakozott települések aránya (%) 44,6 49,2 63,6
A két és három önkormányzat által működtetett körjegyzőségek száma növekedett, az ennél nagyobbak száma azonban lényegében változatlan maradt. A körjegyzőségi rendszer kiszélesedését tehát döntően a körjegyzőségek számának növekedése eredményezte, a körjegyzőségek mérete, tehát az egy körjegyzőségben részt vevő önkormányzatok átlagos száma nem nőtt, sőt minimális mértékben még csökkent is. A KÖRJEGYZŐSÉGEK MEGOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA SZERINT 2
Év 1993 2001 2008
3 4 5 6 7 és több települési önkormányzat alkotta körjegyzőségek 271 121 68 26 8 5 347 135 59 26 8 5 447 205 69 29 8 4
Összes körjegyzőség 499 580 762
2008. január 1-jén – a fővárosi kerületi önkormányzatokkal együtt – 3175 települési önkormányzat közel kétharmada (64 %-a) igazgatási teendőit már 762 körjegyzőség keretében látta el, holott a körjegyzőségi rendszer – beleérve a körjegyzőségi funkciókat is ellátó városi és nagyközségi polgármesteri hivatalokat működtető önkormányzatokat is - még 2000-ben is az önkormányzatok kevesebb, mint felére (46 %-ára) terjedt ki. 6 Ez azt jelenti, hogy a körjegyzőséget alkotó községek (körjegyzőségi székhelyek és körjegyzőségekhez csatlakozó községek), valamint a körjegyzőségi feladatokat is ellátó polgármesteri hivatalt működtető települések (városok és nagyközségek) együttes száma (2020) ma már meghaladja kétezret. A Központi Statisztikai Hivatalnak „A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve” című évente megjelentett kiadványa a települési önkormányzatokat a körjegyzőséghez való tartozás figyelembevételével kialakított un. körjegyzőségi kódok szerint is csoportosítja. Ebből kitűnik, hogy a 762 körjegyzőség közül 96 esetben önálló
6
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy – az adott magyar településstruktúra mellett nem véletlenül - a körjegyzőségek száma a tanácsrendszer 1950 évi bevezetése előtt, illetve a közös tanácsok száma az önkormányzati rendszer bevezetését megelőzően egyaránt 700 körül mozgott, s ezekhez mintegy 2100 település tartozott.
10
polgármesteri hivatalt működtető városi, illetve nagyközségi önkormányzat jegyzője látta el a körjegyzői feladatokat, tehát a körjegyzői hivatalok száma 666 volt.7
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK 2008-BAN
Polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat; 1155; 36%
Körjegyzőséghez csatlakozott önkormányzat; 1924; 61%
Körjegyzőségi feladatokat is ellátó önálló polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat; 96; 3%
Mindez azt is jelenti, hogy 2008-ban a 3175 települési önkormányzat működtetésével kapcsolatos 1917 hivatal (1251 önálló polgármesteri hivatal, valamint 666 körjegyzői hivatal) látta el. A 666 körjegyzői hivatal közül hét körjegyzőség hivatala nem a körjegyzőség székhelyén működik, hanem annak egy, a körjegyzőséghez nem csatlakozott helység biztosít helyet. A körjegyzőségi hivatalok közül 5 olyan településen volt, amely maga ugyan önálló polgármesteri hivatalt tart fenn, de más önkormányzatok által működtetett korjegyzői hivatal számára is helyet biztosít. Két körjegyzőséghez csatlakozott községben és egyben körjegyzőségi székhelyen két-két körjegyzőségi hivatal is működött, mivel a sajátján kívül más önkormányzatok körjegyzői hivatalának is helyet biztosított. Mindez ugyan szokatlan, de az önkormányzati törvényben is megengedett racionális megoldások, mert esetenként csak így biztosíthatók racionálisan a körjegyzőség működésének és megközelítésének feltételei.
7
A körjegyzőségeknek a Magyar Köztársaság Helységnévkönyvében közölt jegyzéke a körjegyzőségekhez csatlakozott települések között szerepelteti azt a néhány helységet is, ahol társult képviselő-testületet alakítottak és ennek közös hivatala van, továbbá azt is, ahol a megyei jogú város, város, nagyközség jegyzője látja el a körjegyzői feladatokat.
11
Fontos megemlíteni azt is, hogy a körjegyzőséghez csatlakozott – elsősorban a relatíve nagyobb (500, illetve 1000 fő feletti népességű) – települések egy jelentősebbnek mondható része esetében a polgármesteri hivatal nem került teljes felszámolásra, mivel az a körjegyzőségi hivatal kihelyezett részlegeként (egy-két ügyintézővel, esetleg körjegyzőségi aljegyzővel) működik tovább. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA KÖRJEGYZŐSÉGI KÓDOK SZERINT, 2008.01.01. Körjegyzőségi kód 1 2 3
4 5
6
Önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat, amely más önkormányzatok körjegyzői hivatalának is helyet biztosít önálló polgármesteri hivatalt működtető és körjegyzőségi székhely megyei jogú város, város, nagyközség önkormányzata, ahol a városi, nagyközségi jegyző látja el a körjegyzői feladatokat körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, amely egyben a körjegyzőség székhelye körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, amely egyben a körjegyzőség székhelye, ezen kívül más önkormányzatok körjegyzői hivatalának is helyet biztosít körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, a körjegyzőség székhelye más helységben van Összesen
db 1150 5 96
657 2
1265 3175
2008-ban egy körjegyzőséghez országos átlagban 2,65 önkormányzat tartozik, beleérve a körjegyzőségi funkciókat is ellátó önálló városi és nagyközségi polgármesteri hivatalokat működtető önkormányzatokat is. A körjegyzőségek közel 60 %-át 2, valamivel több mint egynegyedét pedig 3 önkormányzat alkotja. Tehát körjegyzőségek döntő többségében (mintegy 85 %-ában) 2-3 önkormányzat vesz részt. Mindemellett ma már 98 olyan körjegyzőség is van, amelyekben 4-5 önkormányzat is található, sőt 12 esetben a körjegyzőségben részt vevő önkormányzatok száma ennél is nagyobb. 2008-ban már csak 132 olyan 1000 főnél kisebb lélekszámú települési önkormányzat volt, amely hivatalosan önálló polgármesteri hivatalt működtetett (bár ezek egy részében – jelentkezők hiányában – nem volt kinevezett jegyző).8 A körjegyzőségi rendszer utóbbi években bekövetkezett kiszélesedése nyomán az 1000 főnél kisebb lélekszámú településeknek már csak alig több mint 7 %-a(az 500 alattiaknak már csak kevesebb mint 2 %-a) működtetett az önálló polgármesteri hivatalt és jegyzőt. Erre azért érdemes külön is utalni, mivel 2001 elején még az 1000 lakosnál kisebb településeknek egynegyede (429), ezen belül az 500 fő alattiak egytizede (98) önálló polgármesteri hivatalt tartott fenn. 8
A körjegyzőségek számának folyamatos növekedése nyomán - a jegyzői álláshelyek számának csökkenése mellett - ma már minden harmadik jegyzői álláshely körjegyzői, illetve körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi városi jegyzői státusz. Mindemellett is több jegyzői státusz betöltetlen (pl. 2006. végén 72), mivel egyes önkormányzatok évekig nem tudnak jegyzőt kinevezni, és a legtöbb ilyen esetben körjegyzőséghez sem tudnak, vagy akarnak csatlakozni. Jellemzően az aprófalvas, nagyobb településszámú megyékben magasabb a hosszabb ideje (több év) betöltetlen jegyzői álláshelyek aránya.
12
KÖRJEGYZSÉGEK MEGOSZLÁSA A CSATLAKOZOTT ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA SZERINT 2008-BAN 500 450
447
400 350 300 250
205
200 150 100
69 29
50
12
0 2
3
4
5
6 és több
önkormányzat által működtetett körjegyzőség
ÖNÁLLÓ POLGÁRMESTERI HIVATALT MŰKÖDTETŐ 1000 FŐNÉL KISEBB ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 600 500 400 300
398 331
200 100 130
98
113 19
0
1993
2001
2008
500-999 fő népességű önkormányzatok - 499 fő népesságű önkormányzatok
13
ÖNÁLLÓ POLGÁRMESTERI HIVATALT MŰKÖDTETŐ 1000 FŐNÉL KISEBB ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA Év 1993 2001 2008
- 499
500-999 fő népességű település
130 98 19
398 331 113
Összesen 528 429 132
A körjegyzőségez nem csatlakozott községi önkormányzatok egy része - döntően azért, mert a meghirdetett jegyzői állás nincs jelentkező - csak formálisan tart fenn polgármesteri hivatalt (esetenként egyetlen munkatársat sem alkalmazva), az államigazgatási feladatokkal és általában az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyeket ugyanis valamely szomszédos önkormányzat jegyzője és polgármesteri hivatala látja el megbízási szerződés keretében az adott önkormányzattal kötött hatósági igazgatási társulás alapján. Ebből fakadóan esetenként meglehetősen furcsa helyzetek alakulhatnak ki.9 Az 1991. óta eltelt közel két évtized alatt azonban természetesen nem csak a körjegyzőségek és azokhoz csatlakozott önkormányzatok száma változott, hanem – arra tekintettel, hogy a körjegyzőségek a települési önkormányzatok önkéntes társulásai – gyakran az egyes körjegyzőségekhez tartozó településeknek a száma és az összetétele, a székhelye vagy a körjegyzőségi hivatalnak helyet biztosító település is, és mindebből fakadóan az egyes körjegyzőségek területi mikrostruktúrája, valamint az egész körjegyzőségi rendszer területi makrostruktúrája is.
9
A Veszprém megyében található csupán 65 fős Salföld 17 évig a tőle alig több mint 2 km-re lévő Balaton-parti Ábrahámhegyen működő körjegyzőséghez tartozott, ám 2007 őszén az önkormányzat úgy döntött, hogy 2008 januárjától Kővágóörssel alkotnak körjegyzőséget, arra hivatkozva, hogy Salföld nem tóparti település és a Salföldtől 8 km-re fekvő Kővágóörssel könnyebben megtalálhatják a közös hangot. Salföld és Kővágóörs azonban nem szomszédos települések, a két falu közigazgatási határa nem ér össze, a legkisebb távolság is eléri a 270 métert. Ezért a regionális közigazgatási hivatal előbb törvényességi észrevételt tett a körjegyzőség létrehozása ellen, majd miután ezt az érintett falvak elutasították, a bírósághoz fordult. A Veszprém Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a két településnek a körjegyzőségről szóló határozatait. Salföld ezzel kényszerhelyzetbe került: vagy egy másik faluval hoz létre körjegyzőséget, vagy saját polgármesteri hivatalt állít fel. Az önkormányzat az utóbbi megoldást választotta, bár Salföldnek Ábrahámhegy mellett még további három településsel - Kékkút, Káptalantóti és Badacsonytomaj - van közös közigazgatási határa. (Közülük a Salföld és Kővágóörs között lévő Kékkút körjegyzőségi székhely, míg Káptalantóti a nemesgulácsi körjegyzőséghez tartozik.) Ám a törpefalu kizárólag Kővágóörssel akar társulni. Így jelenleg Salföldön formálisan polgármesteri hivatal működik, de annak feladatait teljes egészében a kővágóőrsi jegyző látja el hatósági igazgatási társulás, illetve megbízási szerződés alapján. (Forrás: Kétszázhetven méterre a jogszerűségtől, Népszabadság Online 2009. január 15.)
14
3. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TERÜLETI MAKRÓ-STRUKTÚRÁJA
3.1. Lokális szintű speciális közigazgatási térstruktúrák Magyarországon a normatív LAU-1 kistérségi és LAU-2 települési (önkormányzati) szint között létezik még további két „nem hivatalos”, döntően az önkormányzati közigazgatással kapcsolatos – az ország egész terültét lefedő – speciális lokális szint is. Az egyiket a kormányrendeletek által meghatározott azon államigazgatási (pl. gyámhivatali, okmányirodai, építési hatósági) feladat-ellátási körzetek képezik, amelyek a körzetközponti feladatokat ellátó városi, esetként nagyközségi önkormányzatok jegyzői illetékességi területét, valamint elsőfokú építésügyi hatáskört gyakorló egyéb települési önkormányzatok jegyzői illetékességi területét jelenik. (Az ilyen államigazgatási feladat-ellátási körzetek száma – a fővárosi kerületekkel együtt – 280-300 között van, de az építésügyi igazgatás esetében 450500 között mozog.) A másik sajátos lokális szintet a helyhatóságok, a polgármesteri hivatalok és a körjegyzőségi hivataloknak az érintett önkormányzatok által hozott rendeletekben megállapított illetékességi területei képezik, amelyek 2008-ban összesen 1917 közigazgatási egységet jelentenek. E két struktúra bár külön-külön nem, de együtt lefedi az ország egész területét, de nem teljes körűen igazodnak a LAU-1 szintű kistérségek határaihoz, mivel az önkormányzati törvény csak azt írja elő, hogy a körjegyzőséget (és ezáltal körjegyzőségi hivatalt) az egy megyén belüli szomszédos települések önkormányzatai hozhatnak létre. A területi közigazgatásban alkalmazott lokális szintű speciális térstruktúráknak a területi kiterjedésük szerint két nagyobb kategóriája különböztethető meg. Az egyikbe azok a lokális illetékességű szervezetrendszerek - pl. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, az önkormányzati közigazgatásban alkalmazott körzeti egységei (okmányirodák, gyámhivatalok, építésügyi hatóságok) illetékességi területei, a területi államigazgatás körzeti szinten működő szervezetrendszerei, az állam más, nem végrehajtó hatalmi ághoz kapcsolódó körzeti illetékességű területi szervezetrendszerei (pl. helyi bíróságok és ügyészségek) - illetékességi területei tartoznak, amelyek teljesen és átfedés mentesen lefedik az ország egész területét, míg a másikba azok a lokális szintű struktúrák, amelyek nem fedik le az ország egész területét (pl. rendőrség határrendészeti kirendeltségei, önkormányzatok önkéntes társulásai, hegyközségek). Ez utóbbiak közé tartoznak a körjegyzőségek illetékességi területei is.
3.2. A körjegyzőségek területi megoszlása Az ország településeinek, illetve települési önkormányzatainak több mint fele 1000, egyharmada pedig még 500 főnél is kisebb lélekszámú. Az önkormányzati törvény éppen ezért elsősorban az 1000 főnél kisebb önkormányzatok számára ajánlja, illetve biztosítja a körjegyzőség alakítás lehetőségét. A körjegyzőségek területi
15
megoszlása érthető módon szoros összefüggést, korrelációt mutat a településszerkezet térbeli struktúrájával, a településállomány jellegével, az egységnyi területre jutó települések számával, a települések átlagnépességével. Az ezredfordulón körüli években a körjegyzőségek és az azokhoz csatlakozott önkormányzatok több mint 70 %-a többségében nagy településsűrűségű, aprófalvas településszerkezetű Dunántúlon, annak is főleg nyugati és déli részén, további közel 20 %-a pedig a jórészt szintén aprófalvas Észak-Magyarországon, és csak alig több mint 10 %-a volt a döntően nagyfalvas települési szerkezetű Alföldön . A körjegyzőségi rendszer legutóbbi években történt kiszélesedése nyomán ezek az arányok kisebb mértékben, de gyorsan módosultak, mivel a részben, vagy többségében nagyfalvas térségekben az átlagosnál is nagyobb mértékben nőtt a körjegyzőségek és az azokhoz csatlakozott önkormányzatok száma. Ebből adódóan 2008-ban a körjegyzőségek és az azokhoz csatlakozott önkormányzatok már „csak” kevesebb mint kétharmada volt Dunántúlon, további negyede ÉszakMagyarországon, míg kb. hatoda a döntően nagyfalvas települési szerkezetű középmagyarországi és két alföldi régiókhoz tartozó megyékben található.
16
AZ 1000 FŐNÉL KISEBB NÉPESSÉGŰ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖRJEGYZŐSÉGET ALKOTÓ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA MEGYÉNKÉNT 2008-BAN 100 90 80 70 60 50 40 30 20
Vas
Baranya
Zala
Veszprém
Somogy
Borsod-Abaúj-Zemplén
Nógrád
Győr-Moson-Sopron
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Heves
Komárom-Esztergom
Csongrád
Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
Fejér
Békés
Jász-Nagykun-Szolnok
Pest
0
Budapest
10
1000 főnél kisebb népességű önkormányzatok aránya (%) Körjegyzőséget alkotó önkormányzatok aránya (%) Lineáris (1000 főnél kisebb népességű önkormányzatok aránya (%)) Lineáris (Körjegyzőséget alkotó önkormányzatok aránya (%))
A KÖRJEGYZŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐ ADATA 2008-BAN Körjegyzőségi Körjegyzőséghez Körjegyzőségi székhely és tartozó székhelyek és körjegyzőséghez települések körjegyzőséghez Régió Körjegyzőség csatlakozott átlagos száma csatlakozott település települések aránya (%) 28 2,15 13 13,3 Közép-Magyarország 238 2,40 99 Közép-Dunántúl 59,4 541 2,83 191 Nyugat-Dunántúl 82,6 574 2,96 194 Dél-Dunántúl 87,6 398 2,54 157 Észak-Magyarország 65,2 152 2,30 66 Észak-Alföld 39,1 89 2,12 42 Dél-Alföld 35,0 2020 2,65 762 Összesen 63,6
17
A körjegyzőségekhez tartozó önkormányzatok aránya a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon meghaladja a 80, illetve a 90 %-ot is, míg Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az országos átlag (64 %) körüli ez az érték. Az észak-alföldi régióban az önkormányzatok mintegy 40 %-a, Dél-Alföldön kb. 35%-a, KözépMagyarországon pedig csupán 15 %-a csatlakozott körjegyzőséghez. A legtöbb körjegyzőség – korábbiakhoz hasonlóan - változatlanul az aprófalvas Baranya, Somogy, Vas, Veszprém, Zala, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működik. Baranyában és Zalában a települési önkormányzatok több mint 90 %-a, Somogy, Vas és Veszprém megyében több mint 80 %-a tartozik körjegyzőségekhez. Az említettek mellett további három megye (Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Tolna) van, ahol a települések többségében már nincs saját polgármesteri hivatal. Egy körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok számát tekintve elég jelentős a szóródás a megyék, illetve régiók között. Jóval átlag (2,65) feletti ez a szám a leginkább aprófalvas megyékben, főleg Baranyában és Zalában, ahol átlagban több mint 3 település tartozik egy körjegyzőséghez. A ritka településsűrűségű nagyfalvas térségekben ugyanakkor egy-egy körjegyzőséghez többségében csupán két önkormányzat tartozik. Amíg az 1980-as évek közepén a közös tanácsok átlagnépessége 3000-4000 fő között volt, addig a jelenlegi körjegyzőségekben 2000 fő körül mozog. A körjegyzőségek közel felében 1000–2000 fő közötti, egyötödben pedig még az 1000 főt sem éri el az összlakosság. Az utóbbi kategóriába tartozó körjegyzőségek döntő többsége Baranya, Vas, Veszprém, Zala, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén leginkább aprófalvas térségeiben található. Az 5000 főnél nagyobb körjegyzőségek esetében a nagy népességszám annak köszönhető, hogy a körjegyzőség székhelye város. Az utóbbi években ugyan több 500 főnél kisebb össznépességű körjegyzőség megszűnt, mivel azok önkormányzatai más, nagyobb körjegyzőséghez csatalakoztak, illetve egyes körjegyzőségek összeolvadtak, még 2008-ban is volt öt olyan körjegyzőség, amelyekben az 500 főt sem érte a lakosok száma. 10
Az ország legkisebb körjegyzősége a a Borsod-Abaúj-Zemplén szőlősardói körjegyzőség, amelynek két településében Szőlősardón és Égerszögön együtt is csupán 171 fő él. Nem éri el azonban az 500 fő a Vas megyei magyarszombatfai és mesteri, a Veszprém megyei nagypiriti, valamint a Zala megyei fűzvölgyi körjegyzőség népessége sem.
10
18
A KÖRJEGYZŐSÉGEK REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA 2008-BAN KÖZÉPMAGYARORSZÁG 2%
DÉL-ALFÖLD 2%
ÉSZAK-ALFÖLD 6%
KÖZÉP-DUNÁNTÚL 13%
NYUGATDUNÁNTÚL 24%
ÉSZAKMAGYARORSZÁG 18 % DÉL-DUNÁNTÚL 31%
KÖRJEGYZŐSÉGHEZ CSATLAKOZOTT ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA RÉGIONKÉNT 2008-BAN %
100 87,6
90
82,6
80 70
65,2 59,4
60 50
39,1
40
35
30 20
13,3
10 0 KÖZÉPKÖZÉPMAGYARORSZÁG DUNÁNTÚL
NYUGAT- DÉL-DUNÁNTÚL ÉSZAK- ÉSZAK-ALFÖLD DÉL-ALFÖLD DUNÁNTÚL MAGYARORSZÁG
19
KÖRJEGYZŐSÉGEK SZÁMA 2008-BAN
- 15 16- 30 31- 50 51 - 75 76 -
KÖRJEGYZŐSÉGET ALKOTÓ ÉS KÖRJEGYZŐI FELADATOT ELLÁTÓ TELEPÜLÉSEK SZÁMA 2008-BAN
- 50 51- 100 101-150 151- 200 201 -
20
KÖRJEGYZŐSÉGHEZ TARTOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA 2008-BAN (%)
- 30.0 30.1- 45.0 45.1- 60.0 60.1- 75.0 75.1-
EGY KÖRJEGYZŐSÉGHEZ TARTOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK ÁTLAGOS SZÁMA 2008-BAN
2.00 - 2.20 2.21 - 2.40 2.41 - 2.70 2,71 - 3.00 3.01 -
21
A KÖRJEGYZŐSÉGEK MEGOSZLÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA SZERINT 2008-BAN 2 Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
11 71 99 84 93 52 37 447
3 4 5 6 7 és több települési önkormányzat alkotta körjegyzőségek 2 18 7 3 -57 19 11 2 3* 61 30 13 5 1 51 10 2 1 11 3 5 205 69 29 8 4
Összes körjegyzőség 13 99 191 194 157 66 42 762
* Ezek közül az egyik 12 önkormányzatot ölel fel.
Mint már szó volt róla, a körjegyzőségek döntő többségében 2-3, kisebb részében 45 község önkormányzata vesz rész. Egyes kisebb törpefalvas térségekben azonban találhatók olyan körjegyzőségek is, amelyekhez még több önkormányzat csatlakozott. 2008-ban 11 olyan körjegyzőség volt, ahol 6-7, illetve egy esetben még több község önkormányzata működtetett körjegyzőséget.11 Az 1000 főnél kisebb népességű több mint 1700 község közül a 2008. elején már csak 124 önkormányzat működtetett önálló polgármesteri hivatalt.12 Ezek közül a legkisebb (a Vas megyei Zsédeny) népessége csupán 193 fő volt, de - az önkormányzati törvény alapján a új község alakításának alsó határául megállapított 300 fő alatt volt további két körjegyzőséghez nem csatlakozott és polgármesteri hivatallal rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település (Borsodgeszt és Zalkod) népessége is. Érdemes ugyanakkor arra is utalni, hogy az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó 1000 főnél kisebb népességű 132 település számottevő hányadában (52-ben) 800 fő, ezek nagy részében pedig (31-ben) 900 fő felett volt a lakosság száma. E településekben tehát jórészt csak az utóbbi két évtizedben csökkent le 1000 fő alá a népesség száma. Ezek egy része nem az aprófalvas térségekben található, hanem ott, ahol részben a nagyfalvas környezet hatására, részben a legközelebbi nagyobb településtől való távolság, részben a kapcsolatok és hagyományok hiánya miatt nagyobb a késztetés vagy a szükség az önállóságra, mint az aprófalvas térségekben, 11
A körjegyzőséhez csatlakozott települési önkormányzatok számát tekintve egészen különleges a Zala megyei Rédics székhelyű körjegyzőség, amely 12 községi önkormányzatot ölel fel, s ezekben összesen alig több mint 2000 lakós él, ezek mintegy a körjegyzőségi székhelyen lakott, azaz a többi társult község átlagnépessége nem érte el a 100 főt sem. A 7-7 települési önkormányzatot ölelnek fel az ugyancsak Zala megyei gellénházai és zalabaksai körjegyzőségek is, de Baranya megyében a kétújfalúi, Nógrád megyében az alsótoldi, Zala megyében a kerkafalvai, Vas megyében pedig a nádasdi körjegyzőséghez is 6-6 önkormányzat csatlakozott. A Baranya megyei Sellye székhelyű körjegyzőséghez szintén 7, az ugyancsak Baranya megyei Pécsvárad és Sásd, illetve a Somogy megyei Balatonföldvár és Tab székhelyű körjegyzőségekhez pedig 6-6 önkormányzat csatlakozott a városi jogállású, a körjegyzőségi feladatokat is ellátó önálló polgármesteri hivatalt működtető körjegyzőségi székhellyel együtt.
12
Az önálló polgármesteri hivatalt működtető 1000 főnél kisebb népességű önkormányzatok között több olyan is van, ahol a jegyzői státusz betöltetlen. A betöltetlen jegyzői státuszok többsége ezekben az önkormányzatok található.
22
ahol a települések igazgatási együttműködésének már korábban is megvoltak a hagyományai (pl. korábbi körjegyzőségek, közös tanácsok).
ÖNÁLLÓ POLGÁRMESTERI HIVATALT TARTÓ 1000 FŐNÉL KISEBB ÖNKORMÁNYZATOK 2008-BAN Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
- 499 500-999 fő népességű település 5 5 4 4 1 19
Összesen 5 16 26 8 30 19 9 113
5 21 31 12 34 19 10 132
Az önálló polgármesteri hivatalt működtető 500 főnél is kevesebb állandó lakóssal rendelkező 19 község többsége esetében igazán semmi sem indokolja a körjegyzőséghez csatlakozástól való elzárkózást, talán csak néhány, az idegenforgalom miatt nagyobb ideiglenes népességű és ebből fakadóan sajátos többletfeladat ellátó üdülőhely (Aszófő, Balatonszepezd, Parádsasvár) esetében indokolható, hogy az önkormányzat nem csatlakozott körjegyzőséghez.
ÖNÁLLÓ POLGÁRMESTERI HIVATALLAL RENDELKEZŐ 1000 FŐNÉL KISEBB ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA 2008-BAN
= 5 önkormányzat
23
3.3. Körjegyzői székhelyek, körjegyzőségi hivatalok A körjegyzőségek székhelye érthetően általában a körjegyzőséghez csatlakozott legnagyobb népességű község. Néhány esetben azonban előfordul, hogy nem a legnagyobb népességű, hanem a kedvezőbb földrajzi fekvésű, a jobb közlekedési kapcsolatokkal és intézmény-hálózattal rendelkező kisebb lakosságú település a körjegyzőségek székhelye, amely igen gyakran korábban közös tanácsi székhelyként funkcionált. Azon körjegyzőségek esetében pedig, ahol a körjegyzőséghez csatlakozott önkormányzatok működésével kapcsolatos hivatali teendőket a körjegyzői feladatokat ellátó város vagy nagyközség jegyzője, illetve polgármesteri hivatala látja el a körjegyzőségi székhely automatikusan az adott város vagy nagyközség.
POLGÁRMESTERI ÉS KÖRJEGYZŐSÉGI HIVATALOK 2008-BAN
Főváros, megye, régió
Körjegyzőségi feladatokat is Önálló ellátó önálló Körjegyzőpolgárségi (városi, mesteri nagyközségi) hivatal hivatal polgármesteri hivatal 1 2 3
Közép183 Magyarország 163 Közép-Dunántúl 114 Nyugat-Dunántúl 81 Dél-Dunántúl Észak212 Magyarország 237 Észak-Alföld 165 Dél-Alföld Összesen 1155
Körjegyzőség összesen
Önálló polgármesteri és körjegyzői hivatalok együtt
Ebből: önálló polgármesteri hivatalok együtt
4 2+3)
5 (1+4)
6 ( 5-3)
3
10
13
196
186
7 14 27
92 177 167
99 191 194
262 305 275
170 128 108
14
143
157
369
226
20 11 96
46 31 666
66 42 762
303 207 1917
257 176 1251
A körjegyzőségi székhelyek közül 2008. elején 61 város (közte két megyei jogú: Eger és Szekszárd), további 35 pedig nagyközség volt. Ezek a települési önkormányzatok önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn, de a városi, vagy nagyközségi jegyző ellátja a körjegyzői teendőket is. További 4 város és 1 nagyközség csak fizikai értelemben vett helyet biztosít a körjegyzőségi hivatal működése számára, de nem körjegyzőségi székhely. A községi jogállású települések közül 659 volt körjegyzőségi székhely. Ezek között 2 község csak helyet biztosított körjegyzőségi hivatal számára, de maga egy másik körjegyzőség székhelyeként funkcionál. Néhány körjegyzőség esetében tehát a körjegyzői hivatal nem a körjegyzőséghez tartozó valamelyik községben, hanem egy másik, nagyobb településben működik. Öt körjegyzőség hivatala olyan településen van, amelynek önkormányzata önálló polgármesteri hivatalt működtet, tehát nem csatlakozott a körjegyzőséghez, de helyet biztosít más önkormányzatok körjegyzői hivatalának. További két körjegyzőség hivatala pedig olyan településen található, amelynek az önkormányzata egy másik
24
körjegyzőséghez csatlakozott és annak székhelyeként működtet körjegyzői hivatalt, de a település más önkormányzatok által alakított körjegyzőség hivatalának is helyet biztosít, tehát a településen két egymástól független körjegyzőségi hivatal is funkcionál. 13
KÖRJEGYZŐSÉGI FELADATOKAT ELLÁTÓ HIVATALOK 2008-BAN 200 14
180
27
160
14
140 120 7
100
177
80 60 92
40 20 0
3 10 KözépKözépMagyarország Dunántúl
167
143 20 11 46
31
Nyugat- Dél-Dunántúl Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Dunántúl Magyarország
Körjegyzőségi feladatokat is ellátó (városi, nagyközségi) polgármesteri hivatal Körjegyzőségi hivatal
13
Baranya megyében három olyan körjegyzőség is van, amelyek hivatala nem a körjegyzőséghez csatlakozott települések valamelyikén, hanem a körjegyzőséghez nem tartozó nagyobb településen van. Az öt önkormányzat által létrehozott Pécsudvard székhelyű körjegyzőség hivatala számára Kozármislény város, az ugyancsak öt települést felölelő Hirics székhelyű körjegyzőség hivatala számára Vajszló nagyközség, valamint az előző kettőhöz hasonlóan szintén öt önkormányzat csatlakozásával alakult Ivánbattyán székhelyű körjegyzőség hivatalának pedig Villány város biztosít helyet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is van egy olyan, öt települést felölelő körjegyzőség, ahol a körjegyzői hivatal nem a körjegyzőségi székhelyen (Kishuta) működik, hanem Pálháza városban van. Sajátos helyzetű a három község önkormányzatai által működtetett Veszprém megyei gyulakeszi körjegyzőség is, mivel a körjegyzői hivatal számára Tapolca város biztosít helyet. A Somogy megyéhez tartózó Drávagárdony székhelyű körjegyzőséghez tartozó három település körjegyzői hivatalának az a Darány község biztosít helyet, amelynek önkormányzata egyébként egy másik körjegyzőséghez csatlakozott és annak székhelyeként is működtet körjegyzői hivatalt. Hasonló a helyzet Zala megyében a Kerkafalva székhelyű, hat – összesen 500 főt sem elérő lélekszámú – települési önkormányzat által létrehozott körjegyzőség esetében is, mert körjegyzői hivatala Csesztreg községben van, ahol egy másik körjegyzői hivatal is működik, mert a község egy másik körjegyzőséghez csatalakozott annak székhelyeként.
25
A körjegyzői hivatalok, valamint a körjegyzőségi feladatokat is ellátó városi és nagyközségi polgármesteri hivatalok négyötöde 2000 főnél kisebb településen működik. A legkisebb körjegyzőségi székhely a 88 lakosú Veszprém megyei Kékkút. A kékúti körjegyzőséghez csatlakozott másik önkormányzat népessége is csupán 311 fő volt 2008-ban, s így a körjegyzőség két településének össznépessége nem éri el az 500 főt sem. Külön is meg kell említeni, hogy van egy olyan körjegyzőség is, az 1998-tól működő bácsborsódi, amelynek tagtelepülései közül nem a 2000 főnél népesebb (Katymár) a székhelye, holott erre a törvényben foglaltak szerint nem lenne mód, mivel 2000-nél több lakosú település csak körjegyzőségi székhelyként csatlakozhatna körjegyzőséghez. (Ez ugyan egyedi eset, ami azonban nem a kialakult helyzet, hanem a inkább a törvény vonatkozó szabályozásának módosítását igényelné, lehetővé téve, hogy egyrészt 2000 főnél népesebb települések akkor is csatlakozhassanak körjegyzőséghez, ha nem annak székhelyei (felemelve a népességküszöböt 5000 főre), másrészt azt, hogy akár két vagy több 2000 főnél népesebb település is létre hozhasson körjegyzőséget.)
26
4. A KÖRJEGYZŐSÉGEK TERÜLETI MIKROSTRUKTÚRÁJA14
4.1. A szomszédosság követelményének érvényesülése a körjegyzőségek kialakítása során Az önkormányzati törvény a körjegyzőség alakításának és fenntartásának előfeltételeként szabja meg, hogy a csatlakozó községek egymással határosak legyenek, azaz minden község közigazgatási területe legalább egy körjegyzőségen belüli településsel szomszédos legyen, illetve a közigazgatási határok legalább egy ponton érintkezzenek. A körjegyzőségek döntő többségében érvényesül is ez az előírás. A jogi megkötöttség ellenére is vannak – és a körjegyzőségek alakításának állami költségvetésből történő anyagi ösztönzése hatására kiszélesedő körjegyzőségi rendszerkeretei között egyre növekvő számban – olyan körjegyzőségek, amelyekben a körjegyzőségen belül egy vagy több település nem határos egymással. A 2008. elején funkcionáló 762 körjegyzőség között 56 volt olyan, amelyben - az önkormányzati törvény 39. §-ában foglalt főszabálytól eltérően - a körjegyzőséghez tartozó települések közül egy vagy több egymással nem határos. Ezek egy része még a körjegyzőségi rendszer bevezetését követően, a törvénynek a főszabályától való eltérést lehetővé tevő 104. § alapján, másik része azonban csak az ezt követően, főként az utóbbi években a határossági követelményt figyelmen kívül hagyva jött létre.
KÖRJEGYZŐSÉGEK, AMELYEKBEN NEM, VAGY NEM TELJESEN ÉRVÉNYESÜL A TELEPÜLÉSEK EGYMÁSSAL HATÁROSSÁGÁNAK KÖVETELMÉNYE Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Ebből: amelyekben egy vagy több település nem határos a többivel
Körjegyzőség 13 99 191 194 157 66 42 762
2 5 12 15 13 7 1 56
14
A 2008. január 1-jei állapotokat tükröző felmérés és az egyes körjegyzőséghez csatlakozott települések körének mikrostruktúrális vizsgálata nem terjedt ki valamennyi körjegyzőségre, hanem csak azokra a – dolgozat Függelékében részletesebben is bemutatott - körjegyzőségekre, amelyekben az egymással határosság követelménye teljes körűen nem érvényesül, azaz települései közül egy vagy több nem szomszédos a körjegyzőséghez csatlakozott más településekkel, másrészt azokra a körjegyzőségekre, amelyek nem minden települése tartozik azonos kistérséghez.
27
Az önkormányzati törvény a körjegyzőséghez csatlakozó községek szomszédosságának követelményét illetően eleve lehetőséget adott egy sajátos kivételre. A törvény 104.§-a alapján ugyanis azok a közös tanácshoz tartozó települések, amelyek 1990. november 30-ig úgy döntöttek, hogy körjegyzőséget hoznak létre, azt az esetben is megalakíthatták, ha csak a közös tanácsot alkotó települések egy részével hoztak létre körjegyzőséget, s ebből fakadóan az 1991. január 1-től működő körjegyzőségek egyes települései esetenként nem lettek határosak a körjegyzőség egyetlen más településével sem. Az azóta óta eltelt időben azonban a szomszédosság követelménye alól a korábbi közös tanácsokhoz tartozó községek számára mentességet biztosító kivételes megoldás alapján a nem szomszédos községek elvileg már nem alakíthattak körjegyzőséget. Ennek ellenére – főként az utóbbi években – az újonnan alakult körjegyzőségekhez, illetve a már korábban működő régi körjegyzőségekhez való csatlakozások egy része esetében gyakran előfordult, hogy nem érvényesült az önkormányzati törvény azon előírása, miszerint körjegyzőséget csak azok az egymással határos községek alakíthatnak, amelyek közigazgatási határai legalább egy ponton érintkeznek. A törvényben foglalt ezen előírástól eltérően létrejött, illetve változó települési kört felölelő körjegyzőségek esetében a törvényi előírás be nem tartását a közigazgatási hivatalok, illetve a kormányzat is hallgatólagosan tudomásul vette, annak érdekében, hogy a kistelepülések minél nagyobb számban körjegyzőségekhez csatlakozzanak. Ennek kapcsán azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy szomszédosság követelményének szigorúan vett érvényesítése esetén – főként a nagyfalvas településszerkezetű térségekben – számos körjegyzőség megalakítására nem kerülhetett volna sor. 2008. január 1-jén azon 56 körjegyzőség közül, ahol különböző okok miatt nem érvényesül az egymással határosság követelménye csak 14 olyan, amelyekben ez a helyzet még közvetlenül a helyi önkormányzatokról szóló törvény 104. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a korábbi közös tanácsácsok társközségei számára biztosított kivétel alapján 1991. január 1-től működik. 42 körjegyzőség viszont csak a későbbiekben, az egymással határosság törvényi előírásának - a közigazgatási hivatalok által sem megkérdőjelezett - figyelmen kívül hagyásával, illetve sajátos értelmezése alapján jött lére. Különösen sok ilyen körjegyzőség van Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében (7-7), Nógrád megyében (6), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (5), Szabolc-Szatmár-Bereg és Zala megyében (4-4), de 1-2 előfordul Baranya, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok, Pest, Somogy és Veszprém megyében is. Ezek között van 5 olyan, egykori közös tanácsból kivált, már 1991-től működő egymással szomszédos községi önkormányzatok által alakított körjegyzőség, amelyhez csak a későbbiekben, utólag, az 1990-es évek második felében csatlakozott olyan település, ami nem határos a többivel. Az ezredfordulót követően alakult körjegyzőségek közül 4-et részben a korábbi közös tanács egymással határos községei, részben azokkal nem határos más községek hoztak létre, míg 2 körjegyzőséget az előző évtizedben egy-egy azonos anyatelepülésből kivált, de nem szomszédos új községek hoztak létre. 2008-ban volt 4 ugyancsak az ezredfordulót követő években alakult olyan - egymással jelenleg nem, vagy csak részben szomszédos községek által létrehozott - körjegyzőség is, amely egyes korábban egymással határos települések által működtetett körjegyzőségek felbomlása nyomán jött létre.
28
A fentieken kívül további 27 olyan egymással nem határos településeket felölelő körjegyzőség jött létre az 1990-es évek második felében, de különösen az ezredfordulót követő években az ország legkülönbözőbb megyéiben, amelyek települései, vagy azok egy része között korábban nem volt nem volt „közigazgatási jellegű” kapcsolat (közös tanácshoz, körjegyzőséghez tartozás). Az egymással határosság követelménye törvényi előírásától való eltéréseket – a körjegyzőségi rendszer kiterjesztése érdekében – a közigazgatási hivatalok, illetve az önkormányzatokért felelős minisztérium hallgatólagosan, illetve „megmagyarázva” elnézte. Napjainkban azonban a közigazgatási hivatalok már több esetben megakadályozzák az egymással nem határos települési önkormányzatok által kezdeményezett körjegyzőségek megalakulását. 15 Egyes - főleg aprófalvas - térségekben – a szomszédosság követelményének figyelmen kívül hagyása miatt különösen zavarosak a körjegyzőségek területi mikrosruktúrái. A szomszédos községek önkormányzatai közötti normális kapcsolatok hiánya, a kisstílű huzakodások eredményeként esetenként irreális térszerkezetű körjegyzőségek jöttek létre, főleg olyan esetekben, amikor nem csak a szomszédosság követelménye lett figyelmen kívül hagyva, hanem az körjegyzőséghez csatlakozott települések adott kistérségen, vagy mikrótérségen belüli kapcsolatai is. Ezeket részletesen ismerteti a tanulmány függeléke. Érdemes megemlíteni azt, a tavak, folyók mellett fekvő települések esetében jelentkező sajátosságot is, hogy - miként a Tihany és Örvényes alkotta tihanyi körjegyzőség esetében a Balaton - az egy körjegyzőséghez tartozó települések közigazgatási területe nem a szárazföldön, hanem vízfelületen határos egymással. 4.2. A körjegyzőségi és a kistérségi rendszer térszerkezeti összehangoltsága A körjegyzőségek térszerkezete nem teljes körűen igazodik a LAU-1 szintű kistérségek határaihoz, mivel az önkormányzati törvény csak azt írja elő, hogy a körjegyzőséget (és ezáltal körjegyzőségi hivatalt) az egy megyén belüli szomszédos települések önkormányzatai hozhatnak létre. Részben emiatt a kistérségi rendszer első 1993. évi kialakítása, majd ezt követő módosításai során nem is szerepelt a a kistérségek lehatárolása során mérlegelendő tényezők, követelmények között a körjegyzőségek, illetve azok térszerkezetének figyelembe vétele. Ebből fakadóan viszonylag jelentős (62) azon körjegyzőségek száma, amelyek esetében a csatlakozott települések nem azonos kistérséghez tartoznak, hanem két, kivételes esetben három kistérség között oszlanak meg. 16 E körjegyzőségek mintegy ötöde (13) nem érvényesül a települések egymással határosságának követelménye sem. A körjegyzőségek közül tehát közel minden tizedik illetékességi terülte nem, illetve csak részben igazodik a LAU-1 szintű kistérségek határaihoz. Csak Csongrád, Hajdú-Bihar és Pest megyékben nincs ilyen körjegyzőség.
Lásd a már korábban említett Veszprém megyei egymással „majdnem szomszédos” Kővágóőrs és Salföld alkotta, vagy pl. Hajdú-Bihar megyében a Bedő és Bojt, valamint a tőlük meglehetősen távoli, mintegy 25 km-re fekvő Körösszakál községek által tervezett körjegyzőség működésének meghiúsulását amiatt, hogy egymással nem határos települések kívánták azokat létrehozni. 16 Azokat a körjegyzőségeket, amelyek területét átvágják a LAU-1 szintű kistérségek legutóbbi lehatárolása kialakított kistérségi határok, azaz a körjegyzőség nem minden települése tartozik azonos kistérséghez, részletesebben a dolgozat a Függeléke mutatja be. 15
29
KÖRJEGYZŐSÉGEK, AMELYEK TELEPÜLÉSEI NEM MINDEGYIKE TARTOZIK UGYANAZON KISTÉRSÉGHEZ
Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Körjegyzőség 13 99 191 194 157 66 42 762
Ebből: amelyek nem minden települése tartozik azonos kistérséghez
Ebből: amelyekben egy vagy több település nem határos a többivel 10 16 10 16 6 4 62
1 5 2 4 1 13
A körjegyzőségi és a kistérségi struktúra közötti összehangolatlanság magától érthető oka az, hogy jelenleg a körjegyzőségekhez, mint az önkormányzatok önkéntes, társulásaihoz csatlakozott települések köre akár évente megváltozhat, s ezt a kistérségek lehatárolása, a kistérségi rendszer egyébként is szükségtelen és egyre zavarosabb gyakori módosítása során nem lehet követni. Az előzőek ellenére esetenként igen nehezen lenne megmagyarázható, hogy a jelenlegi kistérségi struktúra kialakítása során egyes körjegyzőség településeit miért sorolták eltérő kistérséghez, esetenként elválasztva egymástól, más-más kistérségbe sorolva még egy-egy nagyvárosi település-együtteshez tartotó községek alkotta körjegyzőség tagtelepüléseit is . A körjegyzőségi és a kistérségi struktúra közötti összehangolatlanság különösen a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása működése során okozhat és növekvő számban okoz is – esetenként nem csekély - problémákat, mivel egy önkormányzat csak egy kistérségi társulásban vehet részt, míg egy körjegyzőség tagtelepülései két (vagy rendkívüli esetben akár több) kistérségi társuláshoz is tartozhatnak. Ezek esetében a körjegyzőnek és körjegyzőségi hivatalnak így két , esetenként akár teljesen eltérő feladatokat ellátó, eltérő célokat kitűző többcélú kistérségi társulással is együtt kell működnie. A kistérségi rendszer térszerkezeti problémái kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy egyes esetekben a mikrotérségi közigazgatási egységeknek tekinthető körjegyzőségek illetékességi területe gyakran átlépi a LAU-1 szintű kistérségek határait, egy körjegyzőséghez csatlakozott települések két különböző kistérségben találhatók. Az önkormányzati törvény alapján ugyanis a települési önkormányzatok szabadon társulhatnak, s ennek során nem kötelesek a kistérségi határok figyelembe vételére. A körjegyzőségek illetékességi területe ráadásul akár évente változhat. E problémák kötelező feloldására – tehát az, hogy egy körjegyzőség minden települése azonos kistérséghez tartozzon, illetve az, hogy körjegyzőséghez csak egy kistérséghez tartozó önkormányzatok csatlakozhatnak – a jelenlegi szabályozás körülményei között nincs lehetőség.
30
Esetenként igen sajátos térszerkezeti helyzet alakul ki akkor, amikor egy körjegyzőség egy vagy több települése az egyik, más települései pedig egy másik LAU-2 szintű kistérségben helyezkednek el, s ebből fakadóan eltérő több célú kistérségi társulás tagtelepülései. Pedig ilyen helyzet az utóbbi években egyre növekvő számban állt elő. A legszélsőségesebb a Győr-Moson-Sopron megyében található enesei körjegyzőség esete, mert két települése (Kisbabot, Rábaszentmihály) a téti, egy (Fehértó) a csornai, míg a körjegyzőségi székhely jelenleg a győri kistérséghez tartozik.
31
5. LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK17
Már az önkormányzati törvény előkészítése és elfogadása során, de különösen az utóbbi években mind gyakrabban felvetődő javaslat, hogy az 1000 lakosnál kisebb településeket kötelezni kellene arra, hogy körjegyzőséghez csatlakozzanak.18 Ehhez azonban szükség lenne az Alkotmány és az önkormányzati törvény olyan módosítására, amely lehetővé teszi az önkormányzatok kötelező társulását. A különböző modellkísérletek is egyértelműen alátámasztották, hogy az 1000 fő alatti települések általában nem képesek szakszerűen, hatékonyan a polgármesteri hivatalt önállóan működtetni. Ezért a lakossági szolgáltatások színvonalának emelése, a jelenleg meglévő különbségek csökkentése érdekében főszabályként célszerű lenne az önkormányzati törvényben rögzíteni, hogy 1000 lakos alatt kötelező a körjegyzőséghez csatlakozás. 19 Megítélésem szerint is elkerülhetetlen az 1000 (de esetleg akár az 1500) lakosnál kisebb önkormányzatok esetében a körjegyzőségekhez való csatlakozás kötelező elrendelése, sajátos esetekben biztosítva az ettől való eltérés lehetőségét (pl. nagy ideiglenes népességű, jelentős gazdasági bázissal és ügyfélforgalommal rendelkező üdülőhelyek). A főszabálytól eltérően egyes sajátos esetben (pl. a település földrajzi fekvése, a település jellege, funkciói, az ellátandó sajátos feladatok) azonban az 1000 főnél kevesebb, de legalább 500 lakosú településeken továbbra is indokolt lehet önálló polgármesteri hivatal és jegyző működése, törvényben meghatározott feltéttelek mellett (pl. a települési önkormányzat nem igényelhetne un. ÖNHIKI támogatást , a hivatal működtetéséhez nem kérhetne kiegészítő támogatást). Sajátos problémát jelentenek a kis össznépességű (1000, esetenként 500 lakosnál kisebb) körjegyzőségek is. A körjegyzőségek előnyei gazdaságossági oldalról ugyanis kevésbé biztosíthatók, ha az ellátandó népesség csekély. Ezért a körjegyzőségek szakszerű és gazdaságos működtetése érdekében főszabályként azt 17
Figyelemmel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2007. februárjában „Vitaanyag a helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól” címen összeállított, valamint az ennek alapján „Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztéséről” címen a Kormány és az Önkormányzatok Egyeztető Fóruma részére 2007. novemberében készített előterjesztésben foglaltakra és az ezek kapcsán kibontakozott vitákon elhangzott véleményekre is.
18
A körjegyzőségek és nagyobb távon a közös önkormányzati testületek jövőjével kapcsolatos lehetőségek mérlegelése során nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a belátható jövőben az 1000 főnél alacsonyabb népességű kis- és aprófalvak száma nőni, az itt élők átlagos száma viszont csökkenni fog. A növekedés elsősorban az 500 főnél kisebb települések körében fog jelentkezni, mivel a jelenleg 500-1000 fő lakosságú községek közül egyre több népessége csökken 500 fő alá.
19
Amennyiben sajátos feltételek nem indokolják az önálló polgármesteri hivatal fenntartását és jegyző alkalmazását, nem zárható ki egy olyan törvényben rögzített megoldás sem, miszerint, ha egy 1000 lakósnál kisebb önkormányzat bizonyos türelmi idő eltelte után sem csatlakozna önként valamely körjegyzőséghez, akkor az önkormányzatokért felelős miniszternek lehetősége lenne egy meghatározott körjegyzőséghez való csatlakozást kötelezően elrendelni, biztosítva az önkormányzat számára a későbbiekben egy más körjegyzőséhez való csatlakozás lehetőségét.
32
is ki kellene mondani, hogy a körjegyzőség területén élő községek össznépessége legalább 1500 (de inkább 2000) fő legyen. Mivel a magyar településszerkezet sajátosságait figyelembe véve a körjegyzőségekhez csatlakozott települések össznépességének 1500 vagy 2000 főben megállapítandó minimális számát sok esetben csak az optimálisnál nagyobb számú település csatlakoztatása révén lehetne elérni, a 10, vagy még több önkormányzat által létrehozott és működtetett körjegyzőségek esetében az 1000 főnyi össznépesség lehetne a körjegyzőség minimális lélekszáma.20 Az utóbbi időben – különös tekintettel az önkormányzatokat is érintő jelenlegi válságra – egyre gyakrabban vetődnek fel olyan javaslatok is, miszerint meg kellene könnyíteni a körjegyzőséghez való csatlakozást, megváltoztatva a jelenleg hatályos szabályozást annak érdekében, hogy ne csak az egymással határos települések hozhassanak létre közös hivatalokat, mivel az 1990. óta eltelt közel két évtized alatt jelentősen megváltozott kommunikációs viszonyok mellett már nem feltétlenül indokolt, hogy a közös hivatalt működtető települések feltétlenül határosak legyenek egymással. A körjegyzőségek alakításával kapcsolatos szabályozásból ezért megfontolandó esetleg elhagyni az "egymással határos" feltételt, már csak azért is, mert esetenként kifejezetten kívánatos lehet egymással nem határos, de közlekedési szempontból közeli települések egy körjegyzőségbe való szerveződése. Egy ilyen javaslat elfogadása azonban esetenként még a jelenleginél is zavarosabbá tenné az önkormányzatok, a körjegyzőségekhez csatlakozott települések közötti térkapcsolatokat. Ráadásul a körjegyzőségek alakításának estenként jogi korlátját jelentő egymással határosság önkormányzati törvényben előírt követelményének hatályon kívül helyezése esetén is feltétlenül szükség lenne a földrajzi közelség előírására, közlekedés-földrajzi paraméterek (pl. maximális közúti távolság) valamiféle meghatározására. Az egymással határosság - eddig sem következetesen alkalmazott követelményének kiiktatása a körjegyzőségek alakításának feltételei közül ezért nem feltétlenül kívánatos, sőt annak szigorúbb betartatásával kellene elősegíteni, hogy a jövőben a körjegyzőségi rendszer további bővítésére, térbeli kiterjesztésére elsősorban ne új körjegyzőségek alakítása révén, hanem a már működő körjegyzőségekhez csatlakozott önkormányzatok számának, s ebből fakadóan a körjegyzőségek méretének növekedése nyomán, sőt körjegyzőségek egyesülése révén kerüljön sor. 21 Tehát a jelenleginél jóval több legalább három-négy – az aprófalvas térségekben akár öt-hat - települési önkormányzat által létrehozott körjegyzőség kialakítására lenne szükség, aminek a lehetőségek oldaláról egyébként általában a térszerkezeti feltételei is adottak. Más oldalról viszont az is igaz, hogy ezen adottságok kihasználására gyakran csak akkor lenne mód, ha városok és nagyközségek önkormányzatának polgármesteri hivatala és jegyzője látná el kötelező jelleggel - a környezetükben lévő községek számára a körjegyzőségi, illetve 20
Azt is figyelembe kell venni, hogy nem célszerű, ha túl sok alkot egy körjegyzőséget, mert ez esetben a körjegyző és a körjegyzőségi hivatal már nehezen tudja megfelelő szinten ellátni a feladatait. Ennél több település esetében már megkérdőjeleződhető a körjegyzőség előnye. Ezért esetleg felmerülhet az is, hogy 8-10 községben kellene maximalizálni az egy körjegyzőséget alkotó községi önkormányzatok számát. 21
Pl. a törvényi előírástól eltérően korábban alakult és jelenleg is működő körjegyzőségek, illetve az ahhoz csatlakozott önkormányzatok esetében.
33
körjegyzői feladatokat. Ez viszont azt is jelentené, hogy nem csak 1000 (vagy 1500) főnél kisebb lélekszámú községek önkormányzatai számára kellene kötelezővé tenni a körjegyzőséghez való csatlakozást, hanem a városok és nagyközségek számára is kötelező lenne – ha erre van igény – a körjegyzőségi feladatok ellátása, amennyiben a környezetükben lévő községek ilyen igénnyel lépnének fel. Egy ilyen törvényi előírás – akár a városi (esetleg nagyközségi) egyik feltételeként - elősegíthetné a városok, nagyközségek és a környezetükben lévő községek integráltabb együttműködését is. Részben az előbbi cél érdekében feltétlenül az önkormányzati törvény módosítását igényelné az, hogy lehetőség nyíljon arra, miszerint egyrészt 2000 főnél népesebb községek (esetleg felemelve a népességküszöböt például 5000 főre) akkor is csatlakozhassanak körjegyzőséghez, ha annak nem székhelyei, másrészt arra, hogy akár két vagy több 2000 főnél népesebb települések is létre hozhasson körjegyzőséget. Már a korábbiakban is többször felvetődött, hogy változtatás indokolt a körjegyzőséghez való csatlakozás időbeli megkötöttsége tekintetében is, mivel jelenleg az önkormányzati törvény 39. § (1) bekezdése szerint körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni csak a naptári év első napjával lehetséges az arról legalább hat hónappal korábban hozott döntést alapján. Véleményem szerint azonban egyrészt a központi és önkormányzati költségvetés, másrészt a körjegyzőségekhez tartozó önkormányzatok közötti költségvetési kapcsolatok biztonsága miatt ez nem lenne helyes. Ezen túlmenően a polgármesteri, illetve a körjegyzői hivatalok átrendezése, a jegyzői, körjegyzői pályázatok kiírása és elbírálása is mind-mind időt igényel. Ráadásul a féléves időtartamba a felmerülő viták megoldásának, továbbá az esetleges kijelölésnek is bele kell férni. Megítélésem szerint továbbra is indokolt biztosítani, hogy a körjegyzőségekhez csatlakozó önkormányzatoknak módjuk legyen az adott körjegyzőségből kiválni, másikhoz csatlakozni, vagy más településekkel együtt újat alakítani. E változásokat azonban kívánatos lenne az önkormányzati választási ciklushoz, illetve a választást követő év első napjához kötni. Ettől eltérő időben a körjegyzőségből való kiválást – a stabil helyi közigazgatás biztosítása érdekében – csak rendkívül indokolt esetben kellene lehetővé tenni, esetleg az önkormányzatokért felelős miniszter javaslatára engedélyhez kötve. Az önkormányzati törvény 105. §-ában foglalt egyébként sem egyértelmű eredendően az Ötv. 104. §-ával a közös tanácshoz tartozó községek körjegyzőséggé alakításával kapcsolatban hozott - azon szabályozást miszerint a körjegyzőséghez tartozó községeket, ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni a közigazgatási hivatal jelöli ki - viszont mindenkép indokolt lenne kiiktatni a törvényből. Ugyancsak megfontolandó törölni azt a törvényi előírást, amely a korábbi közös tanácsok székhelyei számára kötelezővé teszi, hogy körjegyzőségi székhelyként funkcionáljanak, amennyiben a közös tanács egykori társközségei azt igénylik. Mivel a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai mellett a körjegyzőség az egyetlen olyan önkéntes önkormányzati társulási forma, amelynél a társulás tagjai csak azonos megyén belüli települési önkormányzatok lehetnek, egyes megyehatárok mentén fekvő községek esetében esetekben - a települések közelsége, a közlekedési adottságok és más körülmény miatt felvetődött, hogy legyen lehetőség a megyehatárt átszelő körjegyzőségi társulásra is. Erre azonban a
34
törvény módosítás nélkül nincs rá lehetőség, de ez nem lenne is kívánatos, már csak azért sem, mert még zavarossá tenné a közigazgatás térszerkezetét.22 Fontos az is, hogy a LAU-1 szintű kistérségi rendszer - a kistérségek számának és lehatárolásának sajnos elkerülhetetlen újragondolása, legkésőbb 2013-ban szükségessé váló - átfogó rendezése során a településközi kapcsolatok, a kistérségeken belüli növekvő jelentőségű mikrótérségi kapcsolatok figyelembe vétele keretében - a korábbiaktól eltérően - a jövőben feltehetően még fontosabb szerepet betöltő körjegyzőségek térszerkezete is figyelembe vételre kerüljön.
Ha két vagy több megyehatár menti község önkormányzata közös körjegyzőséget kívánna létre hozni, megoldásként kínálkozik a megyehatárok - az érintett megyehatár menti települések által kedvezményezett és az országgyűlés határozat által történő – megváltoztatása. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy a körjegyzőség estleges felbomlását követően a régi megyehatárok visszaállítása – ha netán igény lenne rá – ugyancsak az országgyűlés döntését igényelné. 22
35
MELLÉKLETEK
A KÖRJEGYZŐSÉGEK NÉHÁNY JELLEMZŐ ADATA
Megye, főváros, régió
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
36
Körjegyzőségi Körjegyzőséghez Körjegyzőségi székhely és tartozó székhelyek és körjegyzőséghez települések körjegyzőséghez Körjegyzőség csatlakozott átlagos száma csatlakozott település települések aránya (%) – 28 2,15 13 15,0 28 2,15 13 13,3 35 2,06 17 32.4 23 2,09 11 30,3 180 2,54 71 82,9 238 2,40 99 59,4 121 2,52 48 66,5 184 2,83 65 85,2 236 3,03 78 91,8 541 2,83 191 82,6 282 3,24 87 93,7 208 2,85 73 84,9 84 2,47 34 77,1 574 2,96 194 87,6 242 2,63 92 64,8 55 2,29 24 45,5 101 2,46 41 77,1 398 2,54 157 65,2 22 2,44 9 18,5 17 2,12 8 21,8 113 2,31 49 49,3 152 2,30 66 39,1 45 2,05 22 37,8 26 2,36 11 34,7 18 2,00 9 30,0 89 2,12 42 35,0 2020 2,65 762 63,6
A KÖRJEGYZŐSÉGEK MEGOSZLÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA SZERINT 2008-BAN 2
Megye, főváros, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
11 11 16 10 45 71 29 30 40 99 30 33 21 84 48 20 25 93 8 7 37 52 21 7 9 37 447
3 4 5 6 7 és több települési önkormányzat alkotta körjegyzőségek 2 2 1 1 16 7 3 18 7 3 -16 3 24 4 6 1 17 12 5 1 3* 57 19 11 2 3 25 19 9 3 1 24 11 3 2 12 1 61 30 13 5 1 33 9 2 3 1 15 1 51 10 2 1 1 1 10 2 11 3 1 4 5 205 69 29 8 4
Összes körjegyzőség 13 13 17 11 71 99 48 65 78 191 87 73 34 194 92 24 41 157 9 8 49 66 22 11 9 42 762
* Ezek közül az egyik 12 önkormányzatot ölel fel.
37
ÖNÁLLÓ POLGÁRMESTERI HIVATALT TARTÓ 1000 FŐNÉL KISEBB ÖNKORMÁNYZATOK 2008-BAN Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
38
- 499 500-999 fő népességű település 5 5 6 4 5 6 5 16 1 6 3 16 1 4 5 26 3 4 1 4 4 8 3 14 1 9 7 4 30 5 6 8 19 6 1 1 2 1 9 19 113
Összesen – 5 5 6 4 11 21 7 19 5 31 7 5 12 17 10 7 34 5 6 8 19 6 1 3 10 132
POLGÁRMESTERI ÉS KÖRJEGYZŐSÉGI HIVATALOK (2008.01.01.)
Főváros, megye, régió
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Önálló polgármesteri hivatal 1 24 159 183 73 53 37 163 61 32 21 114 19 37 25 81 116 66 30 212 60 61 116 237 74 49 42 165 1155
Körjegyzőségi feladatokat is ellátó önálló (városi, nagyközségi) polgármesteri hivatal 2 3 3 3 1 3 7 3 7 4 14 12 9 6 27 8 4 2 14 6 5 9 20 6 2 3 11 96
Önálló polgárKörjegyző- Körjegyző- mesteri ségi ség és hivatal összesen körjegyzői hivatalok együtt 3 10 10 14 10 68 92 45 58 74 177 75 64 28 167 84 20 39 143 3 3 40 46 16 9 6 31 666
4 ( 2+3) – 13 13 17 11 71 99 48 65 78 191 87 73 34 194 92 24 41 157 9 8 49 66 22 11 9 42 762
5 (1+4) 24 172 196 90 64 108 262 109 97 109 305 106 110 59 275 208 90 71 369 69 69 165 303 96 60 51 207 1917
Ebből: önálló polgármesteri hivatalok együtt 6 ( 5-3) 24 161 186 76 54 40 170 64 39 25 128 31 46 31 108 124 70 32 226 66 66 125 257 80 51 45 176 1251
39
KÖRJEGYZŐSÉGEK, AMELYEKBEN NEM, VAGY NEM TELJESEN ÉRVÉNYESÜL A TELEPÜLÉSEK EGYMÁSSAL HATÁROSSÁGÁNAK KÖVETELMÉNYE Megye (főváros), régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
40
Ebből: amelyekben egy vagy több település nem határos a többivel
Körjegyzőség – 13 13 17 11 71 99 48 65 78 191 87 73 34 194 92 24 41 157 9 8 49 66 22 11 9 42 762
2 2 1 1 3 5 8 4 12 5 2 8 15 7 6 13 2 5 7 1 1 1 56
KÖRJEGYZŐSÉGEK, AMELYEK TELEPÜLÉSEI NEM MINDEGYIKE TARTOZIK UGYANAZON KISTÉRSÉGHEZ Megye (főváros), régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Körjegyzőség – 13 13 17 11 71 99 48 65 78 191 87 73 34 194 92 24 41 157 9 8 49 66 22 11 9 42 762
Ebből: amelyek nem minden települése tartozik azonos kistérséghez 3 3 4 10 5 3 8 16 7 2 1 10 5 2 9 16 1 5 6 3 1 4 62
Ebből: amelyekben egy vagy több település nem határos a többivel 1 1 3 2 5 2 2 1 3 4 1 1 13
41
FÜGGELÉK KÖRJEGYZŐSÉGEK, AMELYEK EGYES TELEPÜLÉSEI NEM HATÁROSAK A TÖBBIVEL, ILLETVE NEM AZONOS KISTÉRSÉGHEZ TARTOZNAK
1. KÖZÉP-MAGYARORSZÁG PEST MEGYÉBEN a 2008-ban működő 13 körjegyzőség között két (perőcsényi, vámosmikolai) olyan volt, ahol a csatlakozott települések közigazgatási határai nem érintkeztek, de egy sem volt olyan, amelynek esetében a csatlakozott települések különböző kistérségekhez tartoznának. A vámosmikolai körjegyzőség két települése (Vámosmikola és Tésa) nem szomszédos, mert azok között - a valamikori vámosmikolai közös tanács megszűntét követően a nem ehhez a körjegyzőséghez csatlakozott - Perőcsény terül el. A perőcsényi körjegyzőség két települését (Perőcsényt és Ipolytölgyest) viszont Vámosmikola választja el egymástól. 2. KÖZÉP-DUNÁNTÚL FEJÉR MEGYÉBEN 17 körjegyzőség működött 2008-ban. Közülük csak egy (a csákvári) olyan, amelynek települései nem határosak egymással, és három körjegyzőség (baracskai, sárosdi, zámolyi) esetében jelentkezik a körjegyzői és a kistérségi térstruktúrát illetően összehangoltsági probléma. A Csákvár székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott Bodmér község sem határos a nagyközségi jogállású, korábbi közös tanácsi székhellyel, mert a köztük elterülő Vértesboglár egy mási (a szári) körjegyzőséghez tartozik. A zámolyi körjegyzőség esetében a székhely a székesfehérvári település-együttes részeként a székesfehérvári, míg a körjegyzőséghez csatlakozó másik település (Gánt) a bicskei kistérség részét képezi. A baracskai körjegyzőség székhelye az ercsi kistérséghez tartozik, másik települése (Kajászó) azonban a bicskei kistérséghez lett sorolva. Hasonló a probléma a jelenleg abai kistérséghez tartozó Sárosd nagyközség és a sárbogárdi kistérséghez tartozó Hantos alkotta Sárosd székhelyű körjegyzőség esetében is. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN a 11 körjegyzőség közül is csak egy (a kisigmándi) esetében nem határosak egymással a tagtelepülések és három (gyermelyi, héregi, kisigmádi) olyan található, amelyeknek nem minden tagtelepülése van ugyanabban a kistérségben. A korábbi nagyigmándi közös tanácsból kivált községek egy része által létrehozott kisigmándi körjegyzőség székhelye a komáromi, a körjegyzőséghez csatlakozott másik község, Csép azonban a kisbéri kistérséghez tartozik, nem is határosak egymással, mivel közöttük terül el Nagyigmánd nagyközség, amely viszont a Kisigmánddal is szomszédos Csémmel alkot körjegyzőséget. A héregi körjegyzőséghez csatlakozott két település közül Héreg a tatabányai, míg Vértestolna - annak ellenére, hogy tatabányai településegyütteshez tartozik - a tatai kistérségben van. A gyermelyi körjegyzőség székhelye a tatabányai, míg társközsége (Máriahalom) a dorogi kistérséghez lett sorolva.
42
VESZPRÉM MEGYÉBEN 71 körjegyzőség van. Ezek közül három (gici, kolontári, zirci) körjegyzőség esetében fordul elő, hogy a csatlakozott települések egyike nem határos a többivel és négy (berhidai, csöglei, gannai, litéri) körjegyzőség esetében jelentkezik az a probléma, hogy a csatlakozott települések nem azonos kistérségben vannak. Az utóbbi években - a devescseri körjegyzőség megszűntével - jött létre a kolontári körjegyzőség, amelynek három tagtelepülése közül Borszörcsök nem határos a másik kettővel (Kolontár és Pusztamiske). A Zirc székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott Eplény sem határos a várossal, mivel az abból 1993-ban kivált négy település közül három másik körjegyzőséget hozott létre, megszüntetve a szomszédosságot Zirc és Eplény között. Nem szomszédos a gici körjegyzőség székhelye és az ahhoz hasonlóan 500 főnél kisebb népességű két másik, egymással egyébként határos település (Bakonyszentiván és Vanyola), amelyekből a 10, illetve 20 km-re lévő Gic csak két, illetve három község érintésével érhető el. A berhidai körjegyzőség székhelye, Berhida városa a várpalotai kistérséghez, míg Vilonya község jelenleg a veszprémi kistérséghez tartozik, annak ellenére, hogy az inkább kötődik Várpalotához. A csöglei körjegyzőséget eredetileg létrehozó két község (Csögle és Adorjánháza) az ajkai kistérségben található, és e kistérséghez tartozik a körjegyzőséghez az Adorjánházából 1991-ben kivált és önálló községgé alakult Egeralja is, de a körjegyzőséghez csak később csatlakozó Külsővat már a pápai kistérségben található. A gannai körjegyzőség székhelye és egyik tagtelepülése (Döbröte) a pápai, a másik csatlakozott község (Bakonypölöske) viszont már az ajkai kistérségben van. (A szomszédos noszlopi körjegyzőség helyett a gannai körjegyzőséghez csak az utóbbi években csatlakozott Bakonypölöske a körjegyzőség másik két településétől meglehetősen távol van, csak két másik települést érintve érhető el.) A már 1990-es években is funkcionáló litéri körjegyzőség Veszprémmel közvetlenül szomszédos székhelye furcsamód a balatonalmádi, míg társtelepülése, Királyszentistván a veszprémi kistérséghez került besorolásra. 3. NYUGAT-DUNÁNTÚL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN 2008-ban a 48 körjegyzőség között nyolc (barbacsi, bősárkányi, enesei, écsi, himódi, rábacsécsényi, szili, újrónafői) olyan volt, ahol a tagtelepülések közül egy vagy több nem volt határosa körjegyzőséget alkotó települések közül egyikkel sem. E körjegyzőségek közül három (enesei, himódi, rábacsécsényi), valamint további két körjegyzőség (bágyogszováti és mihályi) esetében a tagtelepülések nem is mindegyike tartozik azonos kistérséghez, meglehetősen zavaros térszerkezeteket eredményezve. A korábbi, hét települést felölelő közös tanács megszűnését követően a bősárkányi körjegyzőséghez három település (Bősárkány, Maglóca és Tárnokréti) csatlakozott, amelyek közül így az egyik (Tárnokréti) így nem lett határos a másik kettővel. A csak az ezredfordulót követően létrehozott barbacsi körjegyzőséget is a korábbi bősárkányi közös tanács egymással nem szomszédos két községe (Barbacs és Acsalag) alkotja. (Az egykori bősárkányi közös tanács további két községe - Cakóháza és Rápcakapi a markótabögötei körjegyzőséghez csatlakozott.) Nem határos egymással az écsi körjegyzőség két települése (Écs és Ravaszd) sem, amelyeket a korábbi közös tanácsi székhely, Pannonhalma városa választ el egymástól. Az újrónafői körjegyzőség székhelye egymással.
és társult települése (Várbalog) sem határosak
43
Hasonló a helyzet a szili körjegyzőség esetében is, amelynek települései közül csak Szil és Zsebeháza szomszédos, míg a körjegyzőséghez csak az utólag csatlakozott Pásztori egyikkel sem határos. Igen sajátos a - a győrsövényházai és a korábbi rábacsécsényi körjegyzőségek felbomlását követően csak az ezredfordulót követően alakult - enesei körjegyzőség is. A körjegyzőség települései közül csak két település (Kisbabot és Rábaszentmihály) határos egymással. A körjegyzőségi székhely és tőle több mint 10 km-re lévő, alig több mint 200 fő népességű Kisbabot között két település (Rábacsécsény és Rábaszentmihály) is található. (Érdemes arra is utalni, hogy a Rába két partján egymással szemben található, két különböző körjegyzőséghez csatlakozott Rábaszentmihály és Rábacsécsény 1973 és 1989 között Rábaújfalu néven egyesítve is volt.) További sajátosság, hogy a körjegyzőség két települése (Kisbabot, Rábaszentmihály) a téti, egy (Fehértó) a csornai, míg a körjegyzőségi székhely jelenleg a győri kistérséghez tartozik. A jelenlegi rábacsécsényi körjegyzőség székhelye és az egyik társközsége (Mérges) a téti kistérségben, míg a másik – az előbbiekkel nem szomszédos - csatlakozott község (Bezi) a csornai kistérségben van, a körjegyzőség székhelyétől Enese, egy másik körjegyzőség székhelye választja el. A himódi körjegyzőségnek csak a székhelye van a kapuvári kistérségben, a hozzá csatlakozott további két község (Csapod és Répceszemere) már a Sopron-Fertődi kistérség részét képezi. Répceszemere nem is határos a másik két településsel, s a községből közel 15 km távolságra körjegyzőségi székhely a körjegyzőséghez nem tartozó három község érintésével érhető el. A bágyogszováti körjegyzőség székhelye a csornai, másik települése (Bodonhely) viszont a téti kistérségbe lett sorolva, annak ellenére, hogy a körjegyzőség már az 1990-es években is működött. Az ugyancsak 1990-es évek elejétől működő mihályi körjegyzőség székhelye és egyik tagtelepülése (Vadosfa) a kapuvári, míg másik tagtelepülése (Magyarkersztúr) ugyancsak érthetetlen módon a csornai kistérséghez került. VAS MEGYÉBEN a 65 körjegyzőség közül egy sem olyan, amelyekben a tagtelepülések ne lennének egymással határosak, és csak három (bögödei, káldi, vasegerszegi) körjegyzőség esetében nfordul elő, hogy a csatlakozott települések nem egy kistérséghez tartoznak. A bögötei körjegyzőség székhelye és az egyik csatlakozott község (Vashosszúfalu) a sárvári, harmadik települése (Duka) a celldömölki kistérséghez tartozik. A káldi körjegyzőség székhelye szintén a sárvári, míg másik települése, Borgáta a celldömölki kistérség részét képezi. A már 1990-es években is működő vasegerszegi körjegyzőség székhelyét és az egyik csatlakozott községet, Hegyfalut a sárvári kistérséghez, míg a másikat, Nagygeresdet meglepő módon a csepregi kistérséghez sorolták. ZALA MEGYÉBEN 78 körjegyzőség működik. Ezek között négy (barlahidai, beleznai, kisrécsei, zeleszentgyörgyi) olyan, ahol a települések egy része nem határos a többivel. Az utóbbiak között kettő olyan körjegyzőség (barlahidai és kisrécsei), amelyekben – további hat (alsórajki, gelsei, karmacsi, nagyrécsei, sármelléki, zalavári) körjegyzőséghez hasonlóan - a csatlakozott települések nem mindegyike tartozik azonos kistérséghez. Nem határos egymással a csak az ezredfordulót követően megalakított beleznai körjegyzőség - korábban a surdi közös tanácshoz tartozó - székhelye és tagtelepülése (Nemespátró), mert köztük van a surdi körjegyzőség székhelye. A zalaszentgyörgyi körjegyzőség három települése (Zalaszentgyörgy, Kávás és Zalaboldogfa) közül sem határos a másik kettővel Zalaboldogfa, mert elválasztja tőle a bagodi körjegyzőséghez tartozó két település.
44
Egészen különleges helyzetű a már 1990-es években is működő barlahidai körjegyzőség, mert az ahhoz csatlakozó három község egyike sem határos a másikkal. Barlahida a körjegyzőség legnépesebb községétől, Kustánszegről Becsvölgye, valamint a gellénházai körjegyzőséghez tartozó Gombosszeg és Petrikeresztúr községeken (közúton több mint 15 km), Mikekarácsonyfáról pedig Nova községeken keresztül érhető el. A körjegyzőség székhelye és Mikekarácsonyfa a lenti, Kustánszeg a zalaegerszegi kistérséghez tartozik. A kisrécsei körjegyzőség települései közül a két szomszédos (Kisrécse és Zalasárszeg) a zalakarosi, míg a körjegyzőséghez csak később, az ezredfordulót követően csatlakozott másik kettő (Nagybakonak és Sand) a nagykanizsai kistérségben van. A körjegyzőségi székhely és Nagybakónak között van Nagyrécse (egy másik körjegyzőség székhelye), míg Kisrécse Sandról csak két másik körjegyzőség (a miháldi és a galamboki) települései érintésével érhető el. Már az 1990-es évektől működik a nagyrécsei körjegyzőség, ezért is furcsa, hogy a körjegyzőség két települése (Nagyrécse és Csapi) a nagykanizsai, egy települése (Zalaújlak) viszont a zalakarosi kistérséghez lett besorolva. Az ugyancsak 1990-es években is működő gelsei körjegyzőség települései is minden szempontból Nagykanizsához kötődnek, ennek ellenére a körjegyzőség három települése közül kettő (Gelse és Kilimán) a zalakarosi kistérséghez, egy (Gelsesziget) a nagykanizsaihoz tartozik. Az alsórajki körjegyzőség székhelye jelenleg pacsai, míg másik községe (Kerecseny) a zalakarosi kistérséghez tartozik. A karmacsi körjegyzőség székhelye és egyik társközsége (Vindornyafok) a keszthelyi, a másik (Vindornyszőllős) a zalaszentgróti kistérséghez tartozik. A zalavári körjegyzőség székhelye is a keszthelyi kistérségben van, de a körjegyzőség másik települése, Balatonmogyoród már a zalakarosi kistérség részét képezi. A már 1990-es évektől működő sármelléki körjegyzőség székhelye jelenleg a teljesesen indokolatlanul kialakított és lehatárolt hévizi, társtelepülése (Szentgyörgyvár) viszont a keszthelyi kistérséghez lett sorolva. 4. DÉL-DUNÁNTÚL BARANYA MEGYÉBEN a 2008-ban működő 87 körjegyzőség között öt olyan (alsómocsoládi, hiricsi, ivánbattyányi, pécsuvari, szalántai) volt, amelyekben a csatlakozott települések közül egyesek nem határosak a körjegyzőség egyetlen más településével sem. Ezen körjegyzőségek közül kettőben (alsómocsoládi, szalántai) - további öt (baksai, berkesdi, egyházaskozári, magyarherteleni, romonyai) körjegyzőséghez hasonlóan - a csatlakozott önkormányzatok nem is mindegyike tartozik azonos kistérségbe. További sajátosság, hogy e körjegyzőségek egy része (hiricsi, ivánbattyányi, pécsudvari) esetében a körjegyzői hivatal nem a körjegyzőséghez csatlakozott települések valamelyikén működik, hanem a korábbi közös tanács körjegyzőséghez nem csatlakozott, vagy abból kivált székelyén. A pécsi kistérségben az öt települést felölelő pécsudvari körjegyzőség hivatalának az a Kozármislény biztosít helyet, amely a várossá nyilvánítás előtt a körjegyzőség székhelye volt. A városnak a körjegyzőségből való kiválása következtében jelenleg csak két (Pécsudvard és Szőkéd), illetve másik három települése (Birján, Lothárd és Szemely) szomszédos egymással. A sellyei kistérségben öt települési önkormányzat által létrehozott hiricsi körjegyzőség hivatala Vajszló nagyközségben van, amely egykor a vajszlói közös tanács székhelye volt, de nem csatlakozott a közös tanácsból kivált települések egy része által létrehozott körjegyzőséghez, amelynek így csak két (Kórós és Páprád), illetve másik három települése (Hirics, Lúzsok és Vejti) lett egymással szomszédos.
45
A siklósi kistérségben a szintén öt településes ivánbattyányi körjegyzőség hivatala Villány városában található. A tagtelepülések (Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd) közül csak az egyik (Márok) nem szomszédos a körjegyzőség egyetlen más településével sem. A korábbi közös tanács hivatalának utódaként működő szalántai körjegyzőség öt tagtelepülései közül jelenleg három (Szalánta, Bosta és Szilvás) a pécsi kistérséghez, míg kettő (Babarcszőllős és Bisse) a Siklósi kistérséghez tartozik. Mivel a korábbi szalántai közös tanács egyes települései nem csatlakoztak a körjegyzőséghez, hanem egy másik, új körjegyzőséget (a csupán 700 főnyi össznépességű turonyit) hoztak létre, Babarcszőlős ma nem határos a szalántai körjegyzőséghez tartozó többi településsel. Az egyik legsajátosabb az alsómocsoládi körjegyzőség esete. A 2000 után öt önkormányzat által létrehozott körjegyzőséghez csatlakozó község közül Kisvaszar eggyel sem határos. A körjegyzőségi székhely közúton minden tagtelepülésről igen távol van. Köblény és Szalatnak. a körjegyzőségi székhelyről közúton csak hét községen – köztük áthaladva, több mint 30 km-es kerülőt megtéve érhető el. A körjegyzőség települései közül három (Alsómocsolád, Gerényes, Kisvsazar) a sásdi, kettő (Köblény, Szalatnak) a komlói kistérségben van. A egyházaskozári körjegyzőséghez is öt települési önkormányzat tartozik. Közülük négy (Egyházaskozár, Hehgyhátmaróc, Száráz és Tófű) a komlói, egy (Bikal) azonban – amely csak az utóbbi években csatlakozott a körjegyzőséghez - a sásdi kistérsében található. Ugyancsak a komló és a sásdi kistérség egyes települési önkormányzatai hozták létre a magyarherteledi körjegyzőséget, amelynek székhelye a komlói, két további tagtelepülése (Bodolyabér, Oroszló) viszont a sásdi kistérséghez tartozik. A romonyai körjegyzőséget alkotó települések közül a körjegyzőségi székhely, valamint Bogád – a pécsi agglomeráció részeként - a pécsi kistérséghez tartozik, a körjegyzőség harmadik tagtelepülése, Pereked viszont a pécsváradi kistérséghez tartozik, annak ellenére, hogy Pécs közvetlen szomszédja. A berkesdi körjegyzőség székhelye és egyik tagtelepülése (Szilágy) a pécsváradi, míg másik tagtelepülése (Ellend) a pécsi kistérséghez tartozik. Berkesd ugyan határos Ellenddel, de a közúti kapcsolat csak két, másik körjegyzőséghez tartozó település (Romonya és Pereked) érintésével van közöttük. A baksai körjegyzőség öt települési önkormányzat hivatali feladatait látja el. A körjegyzőség települései már a tanácsrendszerben is közös tanács keretében működtek. Siklósbodony és a körjegyzőség többi települése közötti közúti kapcsolat csak több, más körjegyzőséghez tarozó településeket érintve biztosított. A székhelytelepülés, valamint a 100 főnél is kisebb Tengeri és Téseny a pécsi, míg a 100-100 főt alig meghaladó Kisdér és Siklósbodony a siklósi kistétség területén van. SOMOGY MEGYÉBEN a 73 körjegyzőség között csak három (balatonföldvári, drávagárdonyi, somogyudvarhelyi) esetében fordul elő, hogy a körjegyzőség egy vagy két települése nem határos a többivel. Közülük a somogyuvarhelyi körjegyzőség , valamint további egy körjegyzőség (a somogyfajszi) esetében pedig a tagtelepülések eltérő kistérséghez tartoznak. A Balatonföldvár Szántód határos Pusztaszemest és nem csatlakozott körjegyzőséghez.
székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott önkormányzatok közül csak a körjegyzőségi feladatokat ellátó várossal. Bálványost, Kerekit, Szóládot az Köröshegy választja el a körjegyzőség székhelyéről, amely a korábbi balatonföldvári közös tanács települései által létrehozott
A drávagárdonyi körjegyzőség egymással csak rézben határos települései (Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi) körjegyzői hivatalának az a Darány község biztosít helyet, amely egykor e településeket is felölelő közös tanácsi székhelye volt, de az önkormányzati
46
rendszer bevezetését követően nem csatlakozott e körjegyzőséghez, és jelenleg már maga is egy másik (a darányi) körjegyzőség székhelye. A somogyudvarhelyi körjegyzőség székhelye a csurgói, társtelepülése (Vízvár) a barcsi kistérségben van, mivel két község között terül el a barcsi kistérséghez tartozó Bélavár. A somogyfajszi körjegyzőség székhelye a marcali kistérségben, másik települése a a kaposvári kistérséghez tartozik. TOLNA MEGYÉBEN a körjegyzőségek számához (34) mérten viszonylag sok (8) az olyan eset, amikor egy-egy körjegyzőség településeinek közigazgatási határai nem érintkeznek egymással. Ez a helyzet az alsónánai, a bonyhádi, a dunaszentgyörgyi, a fürgedi, a györei, a nagykónyi, a sióagárdi és a várdombi körjegyzőségek esetében. Ugyanakkor csak egy körjegyzőség (a gyulaji) esetében fordul elő, hogy a csatlakozott települési önkormányzatok nem azonos kistérségben vannak. Az alsónánai körjegyzőséget alkotó két kisközségi önkormányzat (Alsónána és Sárpilis) között nincs területi kapcsolat, mert elválasztja őket Várdomb község. A dunaszentgyörgyi körjegyzőség települései küzül kettő (Dunaszentgyörgy és Gerjén) nem szomszédos a harmadikkal (Németkérrel), amely a körjegyzőségi székhelytől több mint 25 km-re van és csak Pakson áthaladva érhető el. Nem határosak egymással a várdombi körjegyzőség települései (Várdomb és Pörböly) sem, mivel azok között meg Alsónyék község terül el, amely viszont a vele szomszédos Bátaszék város székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott. A fürgedi körjegyzőség települései (Fürged és az attól közúton közel 25 km-re lévő, az egykor Irgszemcsei közös tanácshoz tartozó Újireg) között két település is található. A nagykónyi körjegyzőség egymástól mintegy 15-km-re lévő településeit (Nagykóny és Nagyszokoly) viszont Iregszemcse választja el. A sióagárdi körjegyzőség települései (Sióadárd és Fácánkert) sem közvetlenül határosak egymással, mivel köztük van Tolna városa. A györei körjegyzőség egymással nem határos települései (Györe és Lengyel) között közúton - négy másik településen áthaladva - több mint 20 km a távolság. (Lengyel a korábban a már megszűnt kisvejkei körjegyzőséghez tartozott, amelynek székhelye viszont jelenleg a bonyhádi körjegyzőségez csatlakozott.) A Cikó, Izmény, Kismányok és Kisvejke alkotta Bonyhád székhelyű körjegyzőség jelenlegi települései között a körjegyzőségen belül területileg nincs semmilyen szomszédi kapcsolata Izménynek, Kismányoknak és Kisvejkének sem, mert a korábbi Bonyhád székhelyű körjegyzőség tagtelepülése (Mucsfa) egy másik, az aparhanti körjegyzőséghez csatlakozott. Az ezredfordulót követő időben alakított gyulaji körjegyzőség esetében az ahhoz csatlakozott települési önkormányzatok közül Gyulaj a dombóvári, míg a körjegyzőség másik települése, Pári a tamási kistérséghez tartozik. A két település közigazgatási területe ugyan határos egymással, de Gyulajból Pári közúton csak közel 30 km-es kerülővel Tamásin keresztül érhető el, amellyel az 1984-1989-es időszakban egyesítve volt. (Feltehetően - a józan ésszel indokolhatótól eltérően - éppen ez utóbbi lehetett az oka, vagy egyik oka annak, hogy Pári a gyulaji körjegyzőéghez csatlakozott.) 5. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN 92 körjegyzőség volt 2008-ban, közülük hét (abaújszántói, felsőzsolcai, homgordi, kishutai, ormosbányai, telkibányai, vissi) olyan, ahol a csatlakozott települések közül egy vagy több nem határos a többivel. Az említettek között az egyik (az abaújszántói), valamint további négy körjegyzőség (gagyvendégi, körömi,
47
mezőnagymihályi, szuhogyi) esetében fordul elő, hogy egyes tagtelepülések különböző kistérséghez tartoznak, azaz a kistérségi határárok metszik a körjegyzőségek területét. Az alig 1000 fő népességű kishutai körjegyzőség hivatalának az a Pálháza biztosít helyet, amely a 2005. évi várossá nyilvánítása előtt e körjegyzőség székhelyeként funkcionált, a nagyközségi önkormányzat polgármesteri hivatala látta el a körjegyzőség feladatokat is. A körjegyzőség jelenlegi öt települése emiatt alkot ma két térben elkülönülő csoportot, amelyekben egyrészt Kishuta és Nagyhuta, másrészt Filkeháza, Füzérkajáta és Füzérradvány határosak egymással. Nem határos egymással az ormosbányai körjegyzőség Izsófalvából 1993-ban kivált, de a körjegyzőséget csak később létrehozó két települése (a székhely és Rudolftelep) sem. A csak az ezredfordulót követően alakult homgordi körjegyzőséget alkotó települések közül csak a kettő (Homgord és Monaj) szomszédos egymással, a harmadik (Nyésta) nem. A szintén csak az ezredfordulót követően létrehozott telkibányai körjegyzőség székhelye és társtelepülése (Kéked). Az előzőhöz hasonló a helyzet a vissi körjegyzőséghez tartozó két település (Viss és Györgytarló) esetében. Ugyancsak nem határosak egymással a Felsőzsolca székhelyű körjegyzőség települései (a körjegyzőségi székhelyként funkcionáló város és Sajópálfala). Az Abaújszántó székhelyű körjegyzőségben a körjegyzőségi feladatokat az önálló polgármesteri hivatalt működtető város polgármesteri hivatala látja el. A körjegyzőséghez csatlakozott három kislélekszámú község közül a korábban még önálló körjegyzőséget képező Baskó és Sima a statisztikai kistérségi rendszer térstruktúrájának átalakítása során lehatárolt, Gönc központú Abaúj-Hegyközi kistérséghez, míg az Encs városából 2006-ban kivált, de 1984 előtt önálló Gibárt az Encsi kistérséghez tartozik, és nem is határos a körjegyzőséghez tartozó többi településsel. A csak ezredfordulót követően alakult, 700 fő össznépességet sem elérő, de a Gagyvendégi és Gagybátor községek által már azt megelőzően is működtetett gagyvendégi körjegyzőséget öt települési önkormányzat hozta létre. (Keresztéte korábban a krasznokvajdai körjegyzőséghez tartozott, míg Szászfa és Pamlény önálló polgármesteri hivatalt működtetett.) Gagyvendégi és Gagybátor a többiből közúton csak nagyobb, 10-15 km-es kerülővel, egy másik körjegyzőségi székhely (Krasznokvajada) érintésével érhető el. (A gagyvendégi és a krasznokvajdai körjegyzőségek 9 településének népessége együtt is alig több mint 1500 fő.) A körjegyzőség települései is két kistérséghez lettek sorolva. A Gagyvendégi és Gagybátor a szikszói, míg három község (Keresztéte, Pamlény és Szászfa) az encsi kistérséghez tartozik. A már korábban működő körömi körjegyzőség székhelye a miskolci, a körjegyzőséghez csatlakozott másik település, Nagycsécs azonban a Tiszaújvárosi kistérséghez lett sorolva. Az előzőhöz hasonlóan a szuhogyi körjegyzőség székhelye jelenleg az edelényi, míg másik tagtelepülése, Felsőtelkes a kazincbarcikai kistérséghez került. A csak az ezredfordulót követő években létesült mezőnagymihályi körjegyzőség esetében a székhely a mezőkövesdi kistérség, a másik tagtelepülés, Gelej viszont a mezőcsáti kistérség részét képezi. HEVES MEGYÉBEN a 24 körjegyzőség között nincs olyan, amelynek települései ne lennének határosak egymással, de két körjegyzőség (tarnaőrsi, tiszanánai) esetében a csatlakozó települések nem mindegyike tartozik azonos kistérséghez. A tarnaőrsi körjegyzőség székhelye a hevesi, míg tagtelepülése (Visznek) a gyöngyösi kistérséghez tartozik.
48
A csak ezredfordulót követően kialakított tiszanánai körjegyzőség székhelye a hevesi, míg másik települése (Sarud) a füzesabonyi kistérségben van. NÓGRÁD MEGYÉBEN a 41 körjegyzőség közül hat (bánki, dejtári, endrefalvi, hollókői, pataki, sóshartyáni) esetében fordul elő, hogy a csatlakozott községek, vagy azok egy része nem határos egymással. Ezek közül három körjegyzőség (endrefalvi, pataki, sóshartyáni), valamint további hat - összességében tehát meglehetősen sok, kilenc - körjegyzőség kapcsán merül fel a kistérségi besorolás problémája. Nem határos egymással az ezredforduló után alakult bánki körjegyzőség - a Rétság várossal az 1980-as évek elején egyesített, majd abból az 1990-es évek elő felében kivált két települése (Bánk és Tolmács) . Hasonló a helyzet a balassagyarmati kistérségben található, már 2000-ben is működő dejtári körjegyzőség két települése (Dejtár és Ipolyvece) esetében is. A hollókői körjegyzőség két településének (Hollókő és Nógrádsipek) sincs közös határa. Ráadásul közel 30 km-re vannak egymástól, mivel közúti kapcsolat csak négy másik településen - köztük Szécsény városon és az egymással ugyan határos, de közel 15 km-re lévő rimóci körjegyzőség két településén (Rimóc és Nagylóc) - áthaladva lehetséges. A enrefalvai körjegyzőség székhelye és egyik csatlakozott községe (Szécsényfelfalu) a szécsényi kistérség, míg másik községe (Szalmatercs) – amely nem is érintkezik másik kettővel – a korábbiaktól eltérően jelenleg nem a szécsényi, hanem a salgótarjáni kistérség része. A pataki körjegyzőség balassagyarmati kistérséghez tartozó székhelye és az egyik csatlakozott község (Hont), valamint a rétsági kistérséghez tartozó másik tagtelepülése (Pusztaberki) közül egyik sem határos egymással. Hont különösen messze van közúton a másik kettőtől, mert köztük van a Nagyoroszi és Horpács alkotta körjegyzőség. A nemrég alakult sóshartyáni körjegyzőség két települése (a salgótarjáni kistérséghez tartozó Sóshartyán és a szécsényi kistérséghez sorolt Magyargéc) sem szomszédos települések, mert köztük van Nógrádmegyer. A bujáki körjegyzőségnek csak a székhelye van a pásztói kistérségben, a hozzá tartózó további két község (Szanda és Terény) már a balassagyarmati kistérséghez lett sorolva. Buják határai e két településsel ugyan érintkeznek, de a körjegyzői székhely ezekről legrövidebben csak öt, illetve hat településen (köztük két körjegyzőségi székhelyen, Szirákon és Bercelen) áthaladva, rendkívül nagy, mintegy 45 km-es kerülővel érhető el közúton. A mátranováki körjegyzőségnek székhelye a bátonyterenyei, tagtelepülése (Bárna) viszont a salgótarjáni kistérségben van. Igen mesterkélten kialakított körjegyzőség, két települése egymással ugyan határos, de közúton csak egy kb. 15 km-es kerülővel, a mátraterenyei körjegyzőség két települése érintésével kapcsolódnak egymáshoz. A mátraternyei körjegyzőség székhelye és egyik tagtelepülése (Nemti) a bátonyterenyei, másik tagtelepülése (Mátraszele) azonban a salgótarjáni kistérséghez tartozik. Az 2000 után alakult nógrádmegyeri körjegyzőség székhelye jelenleg a szécsényi, a körjegyzőséghez csatlakozott másik község (Kishartyán) viszont a salgótarjáni kistérség részét képezi. A két település közigazgatási területe érintkezik, de közöttük helyezkedik el a Kishartyánhoz hasonlóan a salgótarjáni település-együtteshez tartozó, a sóshartyáni körjegyzőség székhelyeként funkcionáló Sóshartyán. Az ezredfordulót követően létrejött, a szécsényi kistérséghez tartozó Piliny és a salgótarjáni kistérséghez tartozó Litke alkotta pilinyi körjegyzőség két településének közigazgatási területe ugyan érintkezik, de egymástól közúton csak nehezen, három más községen, köztük a Pilinnyel szomszédos, azzal szinte egybeépült Endrefalván is áthaladva, jóval több mint 20 km-es kerülővel érhetők el.
49
A városa polgármesteri hivatala és jegyzője által működtetett Szécsényi székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott és a várossal közvetlenül szomszédos Hugyag érthetetlen módon a balassagyarmati kistérség részét képezi. 6. ÉSZAK-ALFÖLD HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 2008-ban csupán 9 körjegyzősége volt. Ezek között nincs olyan, amelynek települései nem azonos kistérséghez tartoznak, de van két olyan (komádi, mezősasi), amelyekben a csatlakozott települések nem határosak egymással. A Komádi székhelyű körjegyzőséget alkotó települések közül a 2001-től városi jogállású Komádi és egyik társtelepülése (Újiráz) határos egymással, a harmadik (Körösszakál) nem. A két 1000 főnél kisebb népességű önkormányzat által létrehozott mezősasi körjegyzőség székhelye és társtelepülése, Mezőpeterd sem határos egymással. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN is csak 8 körjegyzőség van, s ezek mindegyikében határosak egymással a tagtelepülések, s csak egy körjegyzőség (a martfűi) esetében jelentkezik a csatlakozott települések eltérő kistérségbe sorolásának problémája. A Martfű székhelyű körjegyzőség esetében a körjegyzőségi feladatokat a város polgármesteri hivatala, illetve jegyzője látja el. Martfű jelenleg a szolnoki, míg a körjegyzőséghez csatlakozott Mezőhék a mezőtúri kistérségben található. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 49 körjegyzősége közül al határosság problémája öt (besztereci, csengeri, sonkádi, szatmárcsekei, vámosoroszi) körjegyzőség, a kistérségi struktúrával való összehangolatlanság problémája az említetek közül egy (beszterci) és további öt (balsai, demecseri, kántorjánosi, kisari) körjegyzőség esetében figyelhető meg. A Csenger székhelyű körjegyzőséghez - amelynek feladatait a város jegyzője, illetve polgármesteri hivatala látja el – tartozó község, Szamostatárfalva sem határos Csengerrel, mivel a korábbi csengeri közös tanács társközségei egy része nem ehhez, hanem – eltérő időpontokban - más körjegyzőségekhez csatlakozott. A sonkádi körjegyzőség székhelye és társtelepülése (Fülesd) sem szomszédos egymással, mert az egykori kölcsei közös tanács társközségei az ezredfordulót követően – már Kölcse nélkül - két körjegyzőséget is létrehoztak, ami megszakította a szomszédossági láncot. Az ugyancsak az ezredfordulót követően alakult szatmárcsekei körjegyzőség egymástó mintegy 13 km-re lévő települései (Szatmárcseke és Penyige) sem határosak egymással, mivel köztük két másik település terül el. Hasonló a helyzet a vámosoroszi körjegyzőség települései (Vámosoroszi és Mánd) esetében is, mert a két települést más községek elválasztják egymástól. Az utóbbi évtizedben létrehozott besztereci körjegyzőséghez csatlakozott három község közül a székhelytelepülés és - a másik két településsel nem határos - Tiszarád az iránynagyhalászi, míg Újdomrád a kisvárdai kistérséghez tartozik. A szintén csak az ezredfordulót követően alakított balsai körjegyzőség székhelye a nagyhalász-ibrányi kistérséghez, míg a másik csatlakozott település (Szabolcs) a tiszavasvári kistérséghez tartozik. A Demecser székhelyű körjegyzőség két települése közül Demecser városa ibránynagyhalászi kistérséghez, Berkesz község viszont a baktalórántházai kistérséghez tartozik. . A kántorjánosi körjegyzőség esetében a székhely a mátészalkai, míg a társtelepülés, Nyírderzs a nyírbátori kistérség részét képezi. A fehérgyarmati kistérségben Kisar és Nagyar által már a 2000 előtt létrehozott kisari körjegyzőséghez utólag csatlakozott harmadik település, Tivadar a vásárosnaményi kistérséghez tarozik.
50
7. DÉL-ALFÖLD BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN az 2008 elején működő 22 körjegyzőség mindegyikében érvényesült az önkormányzati törvény azon előírása, miszerint körjegyzőséget egymással határos községek alakíthatnak és tarthatnak fenn. Ugyanakkor körjegyzőségek között három (bácsborsódi, felsőszentivái, solti) olyan volt, melyek területét átvágják a LAU-1 szintű kistérségek 2003. évi lehatárolása kialakított kistérségi határok, azaz a körjegyzőség nem minden települése tartozik azonos kistérséghez. Az 1998-tól működő bácsborsódi körjegyzőséghez csatlakozott két település közül az egyik (Bácsborsód) a Bajai kistérséghez, a másik (Katymár) a Bácsalmási kistétséghez tartozik. A törvényi előírástól eltérően körjegyzőségnek nem a 2000 főnél népesebb Katymár a székhelye. A felsőszentiváni körjegyzőséget a Bajai kistérségbe sorolt valamivel több, mint 2000 fős Felsőszentiván és a bácsalmási kistérségbe sorolt 1000 főnél népesebb Tataháza alkotja. A bácsborsódi körjegyzőséghez hasonlóan ez esetben is nagyfalvas térségben, 1000 főnél népesebb községek hoztak létre körjegyzőséget, felismerve annak előnyeit. Az önálló polgármesteri hivatalt működtető Solt város a Kalocsai kistérséghez, míg Solt székhelyű körjegyzőséghez csatlakozott, alig másfélszáz lakosú, Soltból 1950-ben kiszakadt, és azzal a későbbiekben közös tanácsot képező Újsolt érthetetlen módon a Kunszentmiklósi kistérséghez tartozik. BÉKÉS MEGYÉBEN a 11 körjegyzőség közül egy olyan, amelyben a csatlakozott települések nem határosak egymással, de olyan is csak egy (a csabaszabadi) van, amelynek településeit nem azonos kistérségbe tartoznak. A bélmegyeri körjegyzőség tagtelepülései közül csak a székhely és Tarhos szomszédos, Csárdaszálás nem határos a másik kettővel, azoktól mintegy 25 km-re van, közvetlen környezetében nincs is más körjegyzőség. A csak 2007-től működő, mintegy 700 fő össznépességű csabaszabadi körjegyzőségnek a békéscsabai település-együttes részét képező székhelye a békéscsabai, míg társtelepülése, Pusztaottlaka a mezőkovácsházai kistérséghez tartozik. CSONGRÁD MEGYÉBEN 9 körjegyzősége közözött csak egy (a királyhegyesi) körjegyzőség esetében fordul elő, hogy annak települései nem határosak egymással, és jelenleg nincs olyan, amelynek tagtelepülési nem azonos kistérséghez tartoznak. A 2002-ben alakult királyhegyesi körjegyzőség két települése (Királyhegyes és Köves) ugyan közvetlenül nem határos egymással, bár közúton közvetlen a kapcsolat közöttük.
51