„A korai nevelés a legfontosabb, az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat az egész életére… (Brunszvik Teréz)
ÓVODÁNK G yermekközpontú É letvidám Z engő E gyüttműködő N yitott G ondoskodó Ú jító Z songó
GYERMEKEINK Ó vodások V idámak O ldottak D olgosak A ktívak
2
TARTALOM 1. Helyzetkép az óvodáról……………………………………………….. 5 1.1. Óvodánk bemutatása………………………………………….……… 6 1.2. Személyi feltételeink………………………………………….……… 7 1.3. Tárgyi feltételeink…………………………………………….……… 8 1.4. Programunk rendszerábrája…………………………………………... 9 2. Alapelvünk, célunk, feladatunk……………………………………… 11 2.1. Alapelvünk…………………………………………………………… 11 2.2. Célunk………………………………………………………………... 11 2.3. Feladatunk…………………………………………………………….
3
11 3. Programunk feladata, feladatrendszere…………………………….. 13 3.1. Egészséges életmódra nevelés……………………………………….. 13 3.1.1. Mozgásfejlesztés és területei……………………………………….. 15 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció……………………………………... 18 3.3. Anyanyelvi nevelés…………………………………………………... 21 3.3.1. Mese, vers, dramatikus játék……………………………………….. 23 3.4. Művészeti nevelés……………………………………………………. 25 3.4.1. Rajzolás, mintázás, kézimunka……………………………………... 25 3.4.2. Ének-zene, énekes játékok………………………………………….. 27 3.5. Külső világ tevékeny megismerése…………………………………... 32 4. Programunk filozófiája, alapkoncepciói……………………………..
4
36 4.1. Individualizálás………………………………………………………. 36 4.1.1. Individualizálás…………………………………………………….. 36 4.1.2. Szocializálás………………………………………………………... 38 4.1.3. Differenciálás………………………………………………………. 39 4.2. Tevékenységközpontok rendszere……………………………………
40
Családi szituációs központ………………………………………………... 41 Építőjáték központ………………………………………………………... 41 Manipulációs központ…………………………………………………….. 41 Homok – víz asztali tevékenység központ………………………………... 42 Külső világ megismerése központ………………………………………... 42 Mese, vers – Ének-zenei központ…………………………………………. 42 Művészeti központ: Rajzolás, mintázás, kézimunka……………………… 43 4.2.1. Szabad játék………………………………………………………... 43
5
4.2.1.1. Munkajellegű tevékenységek……………………………………... 46 4.2.2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek, játékban tanulás…………………………………………………….. 50 4.2.3. Tervezés…………………………………………………………….. 53 4.3. A család bevonása az óvodai életbe – Óvodánk kapcsolatai………… 56 4.4. Családgondozás – Szociális munka………………………………….. 60
6
1. Helyzetkép az óvodáról Küldetés nyilatkozat 1. Mi a Gézengúz Óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk a Lépésről –
lépésre Óvodai Program mellett. 2. Küldetésünknek tekintjük gyermekeink számára ablakot nyitni a világ dolgainak megismerésére és azok tevékenység közbeni felfedezésére. 3. Elhivatottak vagyunk: óvodásaink személyes boldogulása,
a természetes gyermeki kíváncsiság kielégítése, a szülőkkel való együttnevelés, és a családgondozás mellett. 4. Óvodánk dolgozóinak szemléletmódja, nevelési gyakorlata garanciát
jelent arra, hogy gyermekeinkben megalapozza azon képességeket, melyek az élethosszig tartó tanuláshoz szükségesek. Jövőkép Programunk alapértékei váljanak kisugárzó erővé szűkebb, városi, régiós és tágabb, országos szinten.
7
1.1. Óvodánk bemutatása Óvodánk Szolnok város központjában épült 1965-ben. Nagy fontosságú utaktól épülettömbök választanak el bennünket. A fő közlekedési utaktól dús bokrok telepítésével védjük óvodánk levegőjét. Épületünk kulturális és társadalmi szempontból központi helyen fekszik. Közelünkben helyezkedik el a Damjanich János Múzeum, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Damjanich uszoda, a Művelődési Központ, a piac, autóbusz-állomás és különféle üzletek. Ezeket az adottságokat igyekszünk kihasználni nevelőmunkánk során. Óvodánk a III. sz. Óvodai Igazgatóság három csoportos tagóvodája. Férőhelyünk:
68 fő.
Programunk lehetőséget biztosít a homogén vagy heterogén csoportok szerveződésére, mely alkalmazkodik a gyermekek érési üteméhez és fejlettségi szintjéhez. Óvodai gyakorlatunkban odafigyelünk a finomabb eltérésekre, s differenciált bánásmód alkalmazásával fejlesztjük a gyermekeket. Óvodánk épülete komfortos, de folyamatos javításra szorul kívül – belül. Alapterülete:
362 m2.
A következő helyiségekből áll: o csoportszoba 3 db – két 25 m2-es és egy 18 m2-es,
o gyermekmosdó 2 db, o gyermeköltöző 2 db, o iroda 1 db,
o felnőtt mosdó 1 db,
8
o mellékhelyiség 1 db, o melegítő konyha 1 db, o raktárhelyiség 1 db, valamint az ezeket összekötő folyosók. Udvarunk tágas, parkosított, gondozott. Területe: 1662 m2. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy esztétikus környezetet biztosítsunk gyermekeinknek. A meglévő udvari játékainkat folyamatosan újítjuk fel az EU szabványnak megfelelően. Előudvarunkban, 1973-ban szülői segítséggel szilárd burkolatú KRESZ pálya épült, ennek felújítása megtörtént. Törekszünk arra, hogy óvodáskor végére gyermekeink minél több közlekedési tapasztalattal rendelkezzenek. 1.2.
Személyi feltételeink
Óvodapedagógusok száma:
6 fő
Szakképzett dajka:
4 fő
Kertész:
1 fő
Összlétszám: Óvodapedagógusaink
11 fő széles
látókörűek,
nagy
gyakorlati
tapasztalattal
rendelkeznek, agilisak, minden új befogadására nyitottak. Életkorukat tekintve középkorúak.
9
A párok emberileg, szakmailag jól kiegészítik egymást. Nevelőmunkánk korszerűsítése érdekében rendszeresen élünk a továbbképzési lehetőségekkel. Szakmai képzettségünk: o főiskolai végzettséggel - 6 fő - ebből 1 fő óvó-tanítói, o 120 órás Lépésről – lépésre programértői - 2 fő, o óvodavezetői szakvizsgával - 1 fő rendelkezik. Óvodásaink családja a társadalom több rétegét képviseli, ezért kiemelten kezeljük, elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, előtérbe helyezzük a differenciálást és az egyéni bánásmódot. Így az óvoda és a család kapcsolata jó, nyíltságra és bizalomra épülő.
1.3.
Tárgyi feltételeink
Óvodánk rendelkezik az alapvető szükséges eszközállománnyal. A szintentartást fenntartói, szülői, szponzori, pályázati lehetőségek segítségével próbáljuk megoldani. Mindent megteszünk, hogy barátságossá, esztétikussá tegyük óvodánkat. A játékállomány, a szakmai eszközök nagy részének beszerzése költségvetési keretből folyamatosan történik. Ezen kívül igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, hogy bővítsük eszközállományunkat. Az eszközállományunk bővítésében részt vállalnak óvónőink, akik saját kezűleg készítenek játékokat, eszközöket.
10
1.4. Programunk rendszerábrája
PROGRAMUNK ALAPELVE ÉS CÉLJA
Programunk feladata – feladatrendszere
Egészséges életmódra nevelés Mozgásfejlesztés
Érzelmi nevelés és szocializáció
Anyanyelvi nevelés Mese, vers, dramatikus játékok
Művészeti nevelés: Rajzolás, mintázás, kézimunka, Ének – zene, énekes játékok
Külső világ tevékeny megismerése
PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA, ALAPKONCEPCIÓI
INDIVIDUALIZÁLÁS Individualizálás
Szocializáció Differenciálás
Óvodapedagógus stílusa
Gyermekismeret
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE
11
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE
Családi szituációs központ
Építőjáték központ
Manipulációs Homok-víz központ asztali tevékenység központ
Külső világ tevékeny megismerése központ
Mese-vers, Ének-zenei központ
Művészeti központ Rajzolás, mintázás kézimunka
SZABAD JÁTÉK
MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
Óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek
Választható
Kötelezően választható
Kötelező
TERVEZÉS A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK
CSALÁDGONDOZÁS
12
2. Alapelvünk, célunk, feladatunk 2.1. Alapelvünk: a gyermek szeretete és elfogadása, személyre szóló képességfejlesztés, közös együttműködés a családdal, az egyéni eltérések elfogadása és fejlesztése a
képességek
megfelelő
játékos
élethelyzetekben,
tevékenységekben történő fejlesztése, a fejlesztésnél az egyén motiváltságának, aktivitásának szem előtt tartása ill. hangsúlyozása, a gyermek erőfeszítésére, szorgalmára, önállóságára építünk, sokszori próbálkozással önállóságra, önkorrekcióra serkentés.
2.2. Célunk A 3-7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságainak tiszteletben tartásával és elfogadásával: az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, szeretetteljes
óvodai légkörben, a családokkal együttműködve. a nyitott óvodakép kialakítása, mely magában foglalja a gyermekek óvodai és családi nevelését. 2.3. Feladatunk: a gyermeki személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, az egyéni különbségek elfogadása és tiszteletben tartása, a családi értékek elfogadása, a család értékrendjének megismerése, kérdőívek és családlátogatások alapján,
13
a szülők bevonása az óvodai életbe (beszoktatás, projektekhez anyaggyűjtés, közös ünneplések, családi programok), a
szülők
pszichológiai
igényeihez ismeretek
igazodó nyújtása
egészségügyi, (beszélgetőkör,
pedagógiai, könyvek,
újságok), közvetítő szerep felvállalása a család és a szociális segítséget nyújtó intézmények és egyéb karitatív szervezetek között.
14
3. Programunk feladata és feladatrendszere 3.1. Az egészséges életmódra nevelés Célunk: A gyermekek testi – lelki szükségleteinek komfortérzetének kialakítása. Feladatunk: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, a gyermekek életkorának és képességeinek megfelelő optimális életritmus kialakítása, az egészséges életmód alapvető szokásainak kialakítása, az egészség megőrzése, edzése, a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek és a mozgáskultúra fejlesztése, a szülőkkel együtt a hatékony megelőzési formák keresése és
alkalmazása a drogprevenció érdekében. A gyermekek életkorának, egyéni képességeinek megfelelő optimális óvodai életritmust alakítunk ki, melyre jellemző a folyamatosság. A kellemes, nyugodt légkör megteremtésével biztosítjuk a gyermekek komfortérzetének
kialakítását,
melyben
jó
közérzettel,
örömmel
tevékenykedhetnek. A gondozás alapjául a gyermek – felnőtt közötti bensőséges, pozitív kapcsolatot tekintjük. Gyermekeink
a
felnőtt
(szülő,
óvodapedagógus,
dajka)
segítségével
gyakorolhatják a napi élethez szükséges szokásokat, amelyek egy része óvodáskoruk végére szükségletté válik. A testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődnek és fejlesztjük a gyermekeket: 15
3 – 4 éves korban: Segítséggel az egyéni eltéréseknek megfelelően végzik a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési teendőket. A „segítség” jelenti, hogy a folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázattal kísérjük. 4 – 5 éves korban: Kis segítséggel egyéni eltérésüknek megfelelően végzik a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési, önkiszolgálási teendőket. A „kis segítséggel” jelenti, hogy a tevékenység bemutatását szóbeli magyarázattal kísérjük, és egyre erőteljesebben ösztönözzük az önállóságukat. 5 – 6 – 7 éves korban: Biztosítjuk, hogy önállóan végezzék a személyük körüli tisztálkodási öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadást igénybe véve. A „szükség szerinti segítségadás” jelenti, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermek önállóságát, és elakadás esetén biztosítjuk segítségadást. A gyermekek egészségének és testük edzésének érdekében betartjuk a higiénés szabályokat, pl. a környezet tisztántartása, portalanítás, időjárásnak megfelelő öltözködés, levegőztetés, környezetesztétika stb. Kiemelten kezeljük, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermeki tevékenységeket a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Kialakítjuk a gyermekekben a saját testi épségük megőrzésére és társaik testi épségének védelmére való törekvést. A szülőkkel együtt segítjük gyermekeinket az egészségről kialakított felfogásuk megszilárdításában és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében.
16
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Önállóan használják a WC-t. Vigyáznak a mosdó rendjére. Önállóan mosnak kezet, használják a körömkefét. Önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket tisztán tartják.
Szükség szerint használnak zsebkendőt. Ügyelnek az étkezőasztal esztétikus rendjére. Helyesen használják az evőeszközöket. Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. Helyesen, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, ruhájukat
rendbe rakják. 3.1.1. Mozgásfejlesztés és területei Célunk: A gyermekek szabad mozgáskedvének megőrzése, testi képességének fejlesztése játékos formában. Feladatunk: a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása, a gyermekek mozgáskedvének, mozgásszeretetének megőrzése és fejlesztése, a mozgáson keresztül az értelmi és az érzelmi struktúrák fejlesztése.
17
Mozgásfejlesztésünk területei Szervezett mozgás és a mindennapos frissítő percek fejlesztési lehetőségei: Elsősorban azokat a készségeket, képességeket fejlesztjük, amelyek elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését. A játékot, a játékosságot, alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a szervezett mozgás során, és a mindennapi „frissítő percekben”. A mindennapi frissítő perceket naponta egyszer a teremben, jó idő esetén, az udvaron tartjuk. A mozgásfejlesztésnél figyelembe vesszük: - a spontán érzelmi motivációt, az egyéni fejlettséget, - biztosítjuk a jó hangulatú együttműködést, - a megfelelő terhelést, -
és a szellemi aktivitást.
Szabad játék Az egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekek számára a megfelelő helyet és eszközöket, a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában, öltözőben, és az udvaron egyaránt. Nagymozgások fejlesztő eszközei: Udvaron és csoportszobában: - bújásra,
mászásra,
kúszásra,
gurulásra
a
gyermekek
érdeklődésének megfelelően kínálunk: szőnyegeket, Greiswald, Body-roll, Tinikondi, bordásfal stb… 18
- szem – kéz koordináció fejlesztéséhez: labda, karika, pom-pom, kötél, kendő, bot stb… Finommotorika fejlesztéséhez: - rajzolás, festés és egyéb más ábrázolási tevékenység, - WESCO kéz és lábnyom. 3 – 4 éveseknél hangsúlyozzuk a nagymozgások fejlesztését. Végezzék biztonsággal a kúszást, csúszást, mászást, mely erősíti a törzs izmait, és segíti a helyes testmozgás kialakulását. Természetes módon és helyzetekben megismertetjük a gyermekekkel a testrészeiket és funkcióit. Olyan gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek: - a testrészek ismeretét, - a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlását, - a test személyi zónájának alakítását célozzák. A mozgás megszerettetésével a gyermekek önbizalmát fejlesztjük. 4 – 5 éveseknél kiemelt szerepet kap a testséma fejlesztés. A test részeinek megismerése, mozgatása, megérintése, behatárolása és megnevezése. A nagymozgásokat bővítjük ugrásokkal, bukfenccel, pontosabb szem – kéz – láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére. Bevezetjük a kargumi használatát, amely segíti a test jobb – bal oldalának ismeretét. Előtérbe kerül az alaklátás, a forma – állandóság, a különböző alakzatok lemozgása, jelölt vonalon vagy pontok gondolatban történő összekötésével, bekerítésével.
19
Egyre több lehetőséget teremtünk arra, hogy a megismert mozgáselemeket a gyermekek a szabadidőben ismételgetni tudják. 5 – 6 – 7 éveseknél kiemelten kezeljük a finommotorika fejlesztését. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek mozgásai egyre koordináltabbá és precízebbé váljanak. A finomabb mozgásokkal tökéletesítjük a nagymozgásokat. A kéz fogóizmainak fejlődését erősítjük a különféle eszközök fogásával, tartásával. A terhelhetőség növelésével erősítjük a testkondíciót, az erőnlétet, az ügyességet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Szeretnek mozogni és kitartóak a mozgásos játékokban. Tudnak térben tájékozódni, ismerik az irányokat. Testsémájuk kialakul. Képesek babzsákkal a fejükön egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tudnak rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartják a szabályokat. Tudnak ütemtartással járni. Tudnak helyben labdát pattogtatni. 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: A gyermekekben a pozitív énkép kialakítása, saját értékeiknek tudatosítása, valamint a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti kapcsolat erősítése.
20
Feladatunk: érzelmi
biztonságot
nyújtó
környezetben
a
gyermekek
életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, a társas kapcsolatok alakítása, a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás és szabályrendszer kialakítása, a nevelésünk hagyományrendszerébe épülő ismétlődő közös örömteli tevékenységek szervezése, a gyermekek elé olyan óvónői modell állítása, amely példaképként szolgál és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a másság iránti megértés kialakulását segíti a gyermekekben. a társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt viszonylatban. Az együttélés során feltételek biztosítása
a
reális
énkép
kialakulásához,
az
én
határok
megtapasztalásához. Gyermekeink és szüleik részére biztosítjuk a folyamatos óvodai beszoktatást a szülői igényeknek megfelelően. Bemutatkozó látogatást szervezünk, ahol megismerkedhetnek az óvodai élettel (játszóház, egyéni beszélgetések, szülői értekezlet, bemutatkozó videó és írott anyag megtekintése). A gyermekeink biztonságérzetének kialakítása érdekében ésszerű keretek között alakítjuk ki a szokás és szabályrendszert. Az ismétlődő közös tevékenységeket minden korosztály részére fejlettségüknek megfelelően tervezzük.
21
A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségű: Közös udvari játék Biztosítjuk a gyermekek számára az együttes játék örömének átélését. Hangsúlyozzuk a biztonságos játék feltételeinek a megteremtését, a közös nevelői hatás érvényesülését, az erkölcsi, etikai értékek kialakítását (társak segítése, türelem, kitartás stb.…). Közös ünnepek és hagyományok Fontosnak tartjuk az egyén csoporton belüli helyének erősítését. Segítjük a közös élmény átélését, amelyben a tradíciók, hagyományok, ünnepi szokások megismerése érvényesül. Csoporton belüli ünnepeink: - születésnapok, gyertyagyújtás, Mikulásvárás, Farsang. Az egész óvodára vonatkozó ünnepeink: - szüreti mulatság, Sportnap, Gyermeknap, Évzáró. A
társas
kapcsolatok
kialakulásában
hangsúlyt
helyezünk
egymás
megismerésére, a toleranciára, a másság megismerésére és elfogadására. Változatos lehetőségeket biztosítunk a gyermekek sokszínű tevékenységére, a társas együttműködésre, a szerepvállalásra, élményszerzésre.
22
A
gyermekközösségbe
való
beilleszkedést
egyéni
bánásmóddal,
differenciálással, az egyéni kapcsolatok szélesítésével valósítjuk meg. Gyermekeinkben tudatosítjuk, hogy a felnőttek biztonságot, védelmet jelentenek számukra és éreztetjük a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást. Óvodapedagógusainktól
elvárjuk
az
olyan
óvodapedagógusi
modell
megjelenítését, amelyre a következők érvényesek: gyermekcentrikus,
empatikus,
családias
légkört
megteremtő,
toleráns,
biztonságot és védelmet nyújtó a gyermekek számára. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Ragaszkodnak a csoporttársaikhoz, és a csoportban dolgozó felnőttekhez. Igénylik a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. A játékszeren megosztoznak társaikkal. Segítik társaikat a tevékenységekben. Türelmesen meghallgatják a felnőtteket és társaikat. A csoportba érkező vendégeket szeretettel, udvariasan fogadják. Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak. Érdeklődnek társaik iránt, meghallgatják őket. Konfliktushelyzetekben társaikkal egyezkednek. Számon tartják társaik hiányzásainak okát. 3.3. Anyanyelvi nevelés Célunk: A „beszélő magatartás” kialakítása, mely a gyermeki tevékenységekben a kontaktusteremtés és tartás fejlesztésével valósul meg, melynek eszköze a nyelv.
23
Feladatunk: a
mese-vers,
bábjáték,
dramatizálás,
mimetikus
játékok
személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. a helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása, spontán és tudatos helyzetek megteremtése, amelyben a gyermekek kreatívan
rögtönözhetnek,
improvizálhatnak,
a
nyelvvel
játszhatnak, az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása és az irodalom iránti érdeklődés felkeltése. A 3 – 4 éves gyermekeink számára igyekszünk olyan érzelmi biztonságot, derűs légkört nyújtani, melyben érzik a személyük iránti érdeklődést, hagyjuk, és türelmesen kivárjuk gondolataiknak, érzelmeiknek kifejezését, amelyben a „beszélő magatartásuk” fejlődik. A beszédfejlődés fontos színterének a játékot tekintjük, ahol a gyermekek élethelyzeteket elevenítenek fel, kontaktusba kerülnek egymással. A 4 – 5 éves gyermekek a felvállalt szerepekben gyakorolják a felnőttek beszédmintáit. Hozzászoktatjuk őket, hogy szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. A
tevékenységeket
kísérő
beszélgetéseken
és
a
közös
társalgásokon
(beszélgetőkör) kívül fontosnak tartjuk a nyelvi játékok, drámajátékok, a mesevers beszédfejlesztő, szókincsbővítő, beszédminőség javító hatását. Támogatjuk, hogy az 5 – 6 éves gyermekek dicsérendő értékként élhessék meg a betűk iránti érdeklődésüket. (pl. polcokon az ábrák mellett megjelenhet a felírás, gyermekrajzokra felkerül a gyermek neve nyomtatott betűvel stb…).
24
Az írás – olvasás technikáját „direkt” módon nem tanítjuk, hanem hagyjuk, hogy a gyermekek saját megfigyeléseik alapján próbálkozhassanak. 3.3.1. Mese, vers, dramatikus játékok Mese – vers, dramatikus játékoknál az alábbiakra helyezzük a hangsúlyt: 3 – 4 éves korban: - népi mondókák, rigmusok, höcögtetők, simogatók, hintáztatók, altatók, tapsoltatók, amelyek a testi kapcsolat iránti igény kielégítésén túl ritmusosak, lüktetőek, - egyszerű állatmesék, népmesék - rövid versek állatokról, természetről, - mese dramatikus feldolgozása, állatok hangjának utánzása, - improvizált jelenetekkel a bábokkal való ismerkedés. Lényegesnek tartjuk az ismétlések, alliterációk szerepét. 4 – 5 éves korban: - egyszerűbb, több versszakos mondókák, - állatokról szóló népmesék, egyszerűbb műmesék, - ismétlésekkel, refrénekkel tagolt rövidebb versek, amelyek pattogó, ringató, lépegető, táncos ritmusúak, - a mesék életre keltését dramatizáló játékkal. 5 – 6 – 7 éves korban megjelennek: - változatos mondókák, kiszámolók, amit mozgásos játék is kísérhet, - találós kérdések, csúfolók, szólások, felelgetők, - bonyodalmas állatmesék, tündérmesék, népmesék és műmesék, - folytatásos elbeszélések, történetek, 25
- több versszakos versek állatokról, természetről, gyermekekről, - dramatizálásnál a kelléktár bővítésével a szabad gyermeki önkifejezés kibontakoztatása, - hangsúlyos
elemként
jelenik
meg
a
kommunikációs
készség
fejlesztése. A gyermekre figyelő, jó példát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő óvónői mintával igyekszünk a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolni. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Gondosan bánnak a könyvekkel. Néhány mesét, verset, mondókát képesek emlékezetből felidézni. Képesek folyamatosan összefüggő mondatokban beszélni. Beszédükben megjelenik a tagoltság, a hangsúly, a hanglejtés, amely megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tudnak történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi gondolataiknak érthető kifejezését. Lehetőség szerint minden magán és mássalhangzót tisztán ejtenek. Udvariassági kifejezéseket használnak. Várják, igénylik a mesehallgatást.
26
3.4. Művészeti nevelés 3.4.1. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: A „látásra” nevelés, a gyermekek esztétikai fogékonyságának kialakítása. Feladatunk: A tevékenységhez a feltételek megteremtése. Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenység iránti érdeklődés felkeltése. Az alkotó tevékenység tartalmának, minőségének a fejlesztése. A vizuális nyelv megismertetése. A kezdeményező és kreatív magatartás kifejlődésének segítése. A tevékenység szervezeti formáinak a biztosítása. A környezet és esztétikai ismeretek megalapozása. 3 – 4 éves korban A beszoktatás hónapjaiban a gyermekek spontán érdeklődésére alapozunk és kihasználjuk az eszközök motivációs szerepét. Erősítjük a pozitív kapcsolat kialakítását a gyermekekben az ábrázolási tevékenységekhez. Kiemelt szerepet kap a technikák megismertetése és a különféle eszközök használata (kréták, gyurmák, anyag, festékek, ollók, ceruzák, zsírkréták, nagyméretű papírok stb….).
27
4 – 5 éves korban Igyekszünk a gyermekek alkotó – alakító tevékenységét bővíteni. Segítjük, hogy megjelenjenek a gyermekrajzokban az emberábrázolás, a környezet, a tárgyábrázolás és saját elképzelés alapján a cselekményábrázolás. Használhatják a ceruzát, zsírkrétát, különböző vastagságú ceruzákat, ecseteket, filctollat, alakíthatnak képeket fonalakból, spárgákból, textilből, papírból stb. A plasztikai munkáknál figyelünk a tagoltság megjelenítésére. Az építés során megteremtjük a lehetőséget, hogy variálják, használják a teret. Támogatjuk, hogy a játékukhoz tudjanak kellékeket, eszközöket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. 5 – 6 – 7 éves korban Gazdagítjuk a technikai megoldásokat: - batik, kollázs, üvegfestés, viaszkarcok, lenyomatok, makett, szövés, fonás, körmözés, varrás stb. Ösztönözzük őket, hogy használjanak minél kreatívabb egyéni megoldásokat a képalakításnál. A plasztikai munkákban megjelennek a közös térbeli, többalakos kompozíciók, pl.: mesejelenet. Segítjük, hogy igényükké váljék az ajándékkészítés öröme. Élményt nyújtunk a művészetekről, és igyekszünk megismertetni őket a festészet, a szobrászat remekműveivel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak. A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg a gondolataikat, élményeiket. Munkáikban megjelenik a mozgás, a szín és formagazdagság. 28
Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. Önállóan és csoportosan is készítenek játékot, kelléket, ajándékot. Téralakításban, építésben másokkal együttműködnek. Ábrázolásuk változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. Díszítő, tervező feladatokat változatos módon oldják meg. Tudnak különféle technikával képet alkotni. Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak benne gyönyörködni és beszélni róla. 3.4.2. Ének-zene, énekes játékok Célunk: A zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadásra való képesség megalapozása. Feladatunk: A gyermekek népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal, történő megismertetése, éneklési – zenélési kedv felébresztése, az énekes játékok mozdulataival mozgásuk összerendezettségének alakítása, dallamuk, hallásuk és ritmusérzékük fejlesztése. A zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott korcsoport képességszintjének megfelelő kiválasztása, és a zenei anyanyelv továbbörökítése. A gyermek hallásészlelésének, ritmusérzékének fejlesztése. Az ének – zene emocionális, esztétikai és kultúrátadó funkciójának erősítése,
és
a
zenei
anyaghoz
kapcsolódó
képességfejlesztés
megvalósítása.
29
A zenei anyag kiválasztásánál az - érzelmi közelség, - hangterjedelem, - ritmuskombinációk, - mozgásanyag, - életkor, - képességszint szem előtt tartása. 3 – 4 éves korban A beszoktatás ideje alatt a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása a legfontosabb feladatunk. Az ölbebújós ringatók, höcögtetők, altatók jelentőségét ebben az időszakban a legfontosabbnak tartjuk. Az óvónői énekhez, mondókázáshoz kapcsolódó vagy spontán éneklésbe kezdő gyermekek érzelmi megerősítésével kezdjük az éneklési kedv kialakítását, majd erre építjük a tudatos zenei készség és képességfejlesztést. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése és gyakoroltatása a nevelési év folyamán végig jellemző marad a 3 – 4 éveseknél. A test különböző részeinek apró ütögetése, egyenletes lüktetése, előbb ülő, majd álló helyzetben, később járással összekötve mutatja a folyamat irányát. A
gyermekek
utánzási
készségének
dominanciáját
kihasználva
az
örömszerzésen túl a hallásfejlesztés is célunk, nevezetesen a kezdő hang átvétele. A dalos játékok kellékeinek, fejdíszeinek alkalmazásával a gyermekek belső motivációját erősítjük. A zenéhez kapcsolódó mozgással a testséma kialakulását segítjük, az egyenletes lüktetés érzékeltetésével pedig a mozgás összerendezettségét. 30
Zenei anyag 3 – 4 éveseknél: 5 – 7 mondóka 3 – 4 s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék
1 – 2 l-s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék
2 – 3 m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
2
s-m-r-d hangterjedelmű dal, dalos játék
1
d-l-s
hangterjedelmű dal, dalos játék
4 – 5 éves korban A már kialakult jó éneklési kedvre alapozva a hangsúlyt az éneklési készségre és hallásfejlesztésre helyezzük. A dalok hangterjedelmét bővítjük, a fejlesztésirányunk a tiszta éneklés felé mutat. A zenei emlékezet kialakításával a belső hallás fejlesztésének folyamatát indítjuk el, amelyben a dalos játékok szerepe megnő. A hallásfejlesztést célozzuk a magasabb – mélyebb hangok közötti különbség felfedeztetésével, egymás hangjának felismerésével. A hangszerek hangjának azonosításával bővítjük a hangszínek megismerését. (xilofon, furulya, metallofon). A ritmusérzék fejlesztésében továbbra is megtartjuk az egyenletes lüktetés gyakorlását, bővebb terjedelmű mondókák és dalok segítségével egyre bonyolultabb mozgáskombinációban. A tempótartás mellett megkülönböztetjük a gyors – lassú fogalmát, tartalmát is. Megjelenítjük a mondókák, dalok ritmusának kiemelését. Zenei anyag 4 – 5 éveseknél 4 – 6 mondóka 2 – 3 s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék
3 – 4 l-s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék 31
1 – 2 s-m-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
2 – 3 m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
2 – 3 s-m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
1
hangterjedelmű dal, dalos játék
m-r-d-l
1 – 2 d-l-s
hangterjedelmű dal, dalos játék
5 – 6 – 7 éves korban Gyermekeink alapvető éneklési készségének kialakulása révén a zenei anyag hangterjedelemben, ritmusban és mozgásformában egyre bonyolultabbá válik. Ösztönözzük
az egyéni éneklést,
zenélést,
az improvizációs készség
erősítésével, halandzsa – szövegű dallammotívumok játékával, nevükkel, versekkel, napi tevékenység dalos elmondásával stb.…. A zenei emlékezet mélyítése érdekében megjelenítjük a belső hallást fejlesztő dallambújtató játékokat. Alkalmazzuk a halk és hangos hangerősséget az éneklésben, járásban, tapsban stb.…. A ritmusérzék fejlesztésével elősegítjük az egyenletes lüktetés automatizálását. A ritmushangszerek használatával viszont erősítjük a ritmuskiemelést (dob, cintányér, triangulum, botok stb….). A mozgás összerendezettségét járás, taps kombinálása révén javítjuk. Figyelmet fordítunk a szép emelt fővel való járásra, a dalos játékok alkalmával gyakorolt szép kartartásra, kaputartásra stb…, és segítjük a mozgás elemeinek egyre esztétikusabbá válását. A ritmusfejlesztés hatására a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A rendezettebb mozgás megjelenés érdekében alkalmazzuk a különböző tempójú és alakzatú járásokat. Egyre nagyobb szerepet kapnak a páros forgások, járások, hajlítások, melyek alakítják mozgáskultúrájukat.
32
Változatos dalos játékok alkalmazása mellett megismertetjük a gyermekeket az igényes gépi zenével is (műzene, népzene, kórusmű stb.). A kellemes zene, a szép mozgás segítségével komplex esztétikai élményt nyújtunk a gyermekek számára. Ritmus: ti – tá – ti (szinkópa) Mozgás:
kör,
csigavonal,
hullámvonal,
szerepcsere,
guggolás,
taps,
utánzómozgás Zenei anyag 5 – 6 – 7 éveseknél 3 – 4 mondóka 2
s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék
2
l-s-m
hangterjedelmű dal, dalos játék
1–2
s-m-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
1–2
m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
2–4
s-m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
6–8
l-s-m-r-d
hangterjedelmű dal, dalos játék
2
m-r-d-l
hangterjedelmű dal, dalos játék
2
m-r-d-l-s
hangterjedelmű dal, dalos játék
Ritmus: tá, tá, ti-tá-ti (szinkópa) (16-od pár és 8-ad mondókáknál) Mozgás: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas kapus, sorgyarapító, ugró A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Élvezettel hallgatnak zenét. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tudnak néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.
33
Tudnak dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaikkal együtt egyöntetűen, esztétikusan végzik. Tudnak élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. Felismerik a halk – hangost, és tudnak halkan, hangosan énekelni, beszélni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra. 3.5. Külső világ tevékeny megismerése Célunk: A természet szeretetére nevelés, az összefüggések felismertetése, az ember felelősségének éreztetése, a természeti és társadalmi környezet megóvása, védelme, hogy később természetes módon védje ezeket az értékeket. A nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak közvetítésével a lokálpatriotizmus megalapozása. Feladatunk: Sokoldalú,
életkoruknak
és képességeiknek
megfelelő
mozgásos,
érzékszervi tapasztalatok biztosítása az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. A biztonságos környezetükben való eligazodás segítése. A
gyermekek
természetjárásra,
a
természetbeni
biztonságos
szorongásmentes mozgásra, tájékozódásra való szoktatása. A figyelmük ráirányítása a fák, a bokrok, virágok szépségeire, valamint azokra a
szabályokra,
amelyekkel
testi
épségüket
megvédhetik,
megóvhatják. 34
A
világ
mennyiségi,
formai,
kiterjedésbeli
összefüggéseinek
felfedeztetése. A szülőföld, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok, szokások, értékeinek megismertetése. A 3 – 4 éves gyermekeket segítjük az óvoda megszerettetésében, elfogadásában, majd később ráirányítjuk figyelmüket az óvoda közvetlen és tágabb környezetére. Lehetővé tesszük, hogy megismerjék az óvodánk utcáját, óvodánk nevét, az óvodát
körbe
vevő
boltokat,
intézményeket.
Beszélgetnek,
mesélnek
családjukról, önmagukról, barátaikról, élményeikről. Felfedeztetjük az évszakok változását, az időjárás jelenségeit, ismerkedünk növényekkel, állatokkal. Hozzászoktatjuk őket, hogy gyűjtsenek az évszakokra jellemző tárgyakat: képeket, leveleket, virágokat, tollakat, kavicsokat stb. Észrevetetjük a tárgyak, az emberek, a növények az állatok formai gazdagságát, mennyiség, nagyságbeli jellemzőit. Figyelmet fordítunk a csoporthagyományok kialakulására: születésnapok, közös ünnepek, játszóházak, játszódélutánok, sportnapok. A 4 – 5 éveseknél figyelünk a témák, a tapasztalatok, a gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Ráirányítjuk figyelmüket, hogy keressenek összefüggéseket az időjárás, a növények, az állatok és az emberek tevékenysége között. Támogatjuk
mindazon
tevékenységeiket,
amelyben
kísérletezhetnek,
felfedezhetnek. Rendszeresen
ellátogatunk az óvodánk
környezetében
lévő üzletekbe,
társóvodákba, művelődési intézménybe, sportcsarnokba stb. Gyakoroljuk az utcán a gyalogos, az óvoda udvarán a kerékpáros közlekedés szabályait. Rendszeresen szoktatjuk őket a természetjárásra, a környezetünkben 35
levő területek megismerésére: Tiszaliget, Tiszapart, Szandai rét, Tisza és Zagyva part. Az 5 – 6 – 7 éveseknél segítjük a gyermekeket, hogy a megfigyelések alkalmával vegyék észre és hasonlítsák össze a környezetük elemeit nagyság, kiterjedés, rendezettség, elhanyagoltság szerint. Kialakítjuk egyszerű feladatok elvégzésével azt a magatartási formát, hogy a környezetet, a növényeket, az állatokat ápolni és védeni kell. Pl.: növény – állat gondozás, kísérletezés: vízzel – talajjal – levegővel stb… A rendszeresen összegyűjtött tárgyakat, anyagokat bizonyos szempontok szerint válogatjuk, rendszerezzük. Megismerkedünk a felnőttek munkájával, ezért ellátogatunk többféle munkahelyre. Folyamatosan látogatjuk a múzeumot, a kiállítótermet, a művelődési ház előadatásait. Kapcsolatot tartunk az óvodákkal, iskolákkal. Támogatjuk mindazon tevékenységeket, amelyek befolyásolják gyermekeink ismereteinek gazdagítását. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Megkülönböztetik az évszakokat és a napszakokat. Ismerik
környezet
növényeit,
állatait,
részt
vesznek
a
növénygondozásban, természetvédelemben. Képesek két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá
tenni,
vagy
valaminél
kisebbet,
kevesebbet,
nagyobbat, többet létrehozni. Helyesen használják a tő és sorszámneveket. Tudnak 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudják állapítani: több, kevesebb vagy ugyanannyi-e. Helyesen használják a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. Ismerik a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát.
36
Környezetükről
elemi
ismeretekkel
rendelkeznek.
Tudják
lakcímüket, testvéreik nevét, szüleik foglalkozását, saját születési helyüket és idejét. Ismerik és betartják környezetük közlekedésének legfontosabb szabályait s a közelben lévő közintézményeket. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudják számlálni, össze tudják hasonlítani, mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
37
4. Programunk filozófiája, alapkoncepciói Valljuk, hogy a gyermekek akkor fejlődnek a legjobban, ha érdekeltek a saját fejlődésükben, tanulásukban. Az általunk gondosan és céltudatosan kialakított környezet és feltételrendszer kezdeményezésre, kreativitásra ösztönzi a gyermekeket. 4.1. Individualizálás Programunk alapkoncepciói: 4.1. Individualizálás 4.2. Tevékenység központok rendszere 4.3. A család bevonása az óvodai életbe 4.4. Családgondozás, szociális munka 4.1.1. Individualizálás Az individualizáló nevelésünk a gyermekek, az egyének közötti különbségek felismerésére épül. Minden gyermeket figyelembe veszünk a maga fejlődési szintjén. A gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények méltányolásával. Célunk: A személyiség, az egyediség, az egyéniség támogatása, hogy gyermekeink eljussanak az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig.
38
Feladatunk: A gyermekek eltérő biológiai szükségleteinek o adottságaiknak, o tapasztalatiknak, o mozgásigényüknek, o szociabilitásuknak, o érdeklődésüknek, egyéni élményeiknek, o énképüknek, o a kontaktusteremtési készségüknek fejlesztése. A gyermek személyiségének megismerése. Az erősségek, hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés: o személyes kapcsolat biztosítása az óvodapedagógus és a gyermek között, o igény szerinti elkülönülés lehetőségeinek biztosítása, o az
eltérő
időpontban
jelentkező
mozgásigény
folyamatos
kielégítése, o a személyesség biztosítása, a személyes munkák, tárgyak tárolása, o a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. Az individualizálás lehetőségei a játékban Gyermekeink legfontosabb tevékenysége a játék. Biztosítjuk számukra azt a lehetőséget, hogy: - új ismereteket szerezzenek a világról, - gyakorolják a társakkal való együttműködést, kommunikációt.
39
A játékban hangsúlyt fektetünk az egyéni eltérések tolerálására: - támogatjuk az egyéni szándékot, elképzelést, - biztosítjuk az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételeket, - bevonjuk
az
egyént
a
konfliktus
helyzetek
megoldásába,
szabályalkotásba, - segítjük és támogatjuk az érzelmi kötődés erősítését, formálását. Az egyediség, a személyiség tiszteletben tartásának jelei a csoportszobai feltételek megteremtésében: - a gyermekek nevét is kiírjuk a jelek mellé, - egyéni életük történéseiről albumokat készítünk, - megbeszéljük a hétvégi családi élményeket, - a
teret
mobilan
tagoljuk,
hogy
2-3
gyermek
elmélyülten
tevékenykedhessen, - személyes tárgyak tárolására lehetőséget biztosítunk. 4.1.2. Szocializálás Programunkban kulcskérdésként kezeljük az egyén személyes boldogulását az önelemzés, az önértékelés, az önfejlesztés képességeinek fejlesztését. Átsegítjük gyermekeinket, hogy a megszokott családi védettségből kilépve a kitáguló szociális térben megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, s a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A szocializációt az egyén erősségeire építő individualizáló neveléssel segítjük.
40
A szocializáció támogatásában: - gazdagítjuk a közös élmények forrásait, - a szülők bevonásával kialakítjuk a csoportélet hagyományait (játszóházak, közös játszó délutánok, sportnapok, szüret, Mikulás, gyertyagyújtás, beszélgetőkörök, stb…) - bevonjuk a gyermekeket a szokások, szabályok kialakításába, önmaguk fejlesztésébe, s ha kell újabb szabályok megfogalmazásába. 4.1.3. Differenciálás Gyermekeinknek biztosítjuk, hogy az eltérő fejlődésbeli különbségeiket minden helyzetben, minden tevékenységben „itt és most” több szinten gyakorolhassák a választási, döntési lehetőségeket, vagyis a differenciálást. Elvárjuk óvodapedagógusainktól, hogy a differenciálásban a hozzáállásuk legyen: - támogató, segítő, de hibajavító, - engedje a gyermekeket saját élményhez jutni, - egyénre szabottan tervezzen, - alakítson ki jó kapcsolatot a családdal, - személyre szóló kommunikációt folytasson, - engedjen teret a gyermeki önállóságnak, - személye, attitűdje legyen minta a gyermekek számára, - legyen kreatív. A differenciálást csak a gyermek alapos megismerése alapján végezzük: - a gyermekek megismerését személyiséglapon rögzítjük, - folyamatosan megfigyeljük, rögzítjük tevékenységeit, - egyéni beszélgetéseket folytatunk a gyermekkel, 41
- elemezzük a gyermekek produktumait (gyermeki rajzok, stb.) - igyekszünk megismerni élményvilágát, - figyelembe vesszük a gyermek adottságait, temperamentumát. 4. 2. Tevékenységközpontok rendszere Célunk: A csoportszoba – mint környezet hívogató és nyitott jellegének biztosítása, olyan közeg, ami a természetes gyermeki kíváncsiság gerjesztője, amelyben a gyermek fel akarja fedezni a körülötte lévő világot. Feladatunk: a tevékenységek elkülönítése az átjárhatóság biztosítása mellett, anyagok, eszközök, feltételek megteremtése, mobilitás biztosítása, a használatban lévő eszközök és gyermekmunkák szemmagasságban történő elhelyezése. Mit nevezünk tevékenységközpontoknak? Tevékenységközpontoknak nevezzük azokat a sarkokat a csoportszobában, amelyekben folyik a játék, ahol szerveződnek azok a tevékenységek, amelyek a spontán és játékos tanulást jelentik. A csoportszobán belüli sarkokat úgy alakítjuk ki, tervezzük meg, hogy a rendelkezésünkre álló teret a legésszerűbben használjuk fel, hogy az minden gyermek fejlődési szintjének megfeleljen. Fontosnak tartjuk, hogy legyen olyan sarok is, ahová néhányan félrevonulhatnak, pihenhetnek, beszélgethetnek. Ez a lelki egészség szempontjából nagyon fontos és pozitívan befolyásolja viselkedésüket. 42
A különböző tevékenységközpontokba összegyűjtjük a „kacatok” világát, és ösztönözzük a gyermekeket, hogy készítsenek belőlük „csodákat”! Biztosítjuk hozzá az elegendő időt, hogy eldöntsék, mivel szeretnének tevékenykedni. Hozzászoktatjuk
őket
az
önálló
döntéshozatalra,
problémamegoldásra,
kommunikációra, az egyéni célok kitűzésére és megvalósítására. Tevékenységközpontok: Családi, szituációs központ Itt olyan jelmezek és egyéb olyan kellékek vannak jelen, amelyek arra ösztönzik a gyermekeket, hogy megjelenítsék tapasztalataikat, ami elősegíti a világ megértését és a különböző szerepek gyakorlását. A kellékeket a gyermekekkel, a családdal közösen gyűjtjük össze havonta, mindig más-más témakörből. Építőjáték központ Különböző formájú, nagyságú, anyagú kockákat tárolunk itt, amelyekből különböző építményeket lehet készíteni. A különböző formájú, anyagú kockák segítségével
megismerik
a
formákat,
tulajdonságokat,
létrehoznak
kiterjedéseket, fejlődik szem-kéz koordinációjuk, kooperálnak egymással és megtanulnak rendet rakni maguk után. Manipulációs központ Szétszedhető és összerakható dolgokat tárolunk itt, mint pl. kirakósokat, kisebb építőjátékokat. Ezen kívül itt találják meg a gyermekek azokat a játékokat, amelyek segítségével párosítanak, számolnak, osztályoznak, saját játékokat készíthetnek. Ezen tevékenységek közben fejlődnek gyermekeink szellemi, finommotoros, szem-kéz koordinációs képességük. 43
Homok-víz asztali tevékenységközpont Gyermekeinknek a teremben is biztosítjuk a lehetőséget, hogy ismerkedjenek a homokkal és a vízzel. Egy olyan hely, ahol sokfélét megtapasztalhatnak. Lehetőségük nyílik, hogy használják érzékszervüket, hogy e természetes anyagok megismerésével alkossanak, gondolkodjanak, kommunikáljanak. Igyekszünk kihasználni, és változatossá tenni a felhasználandó anyagok variálhatóságát. Az itt használt anyagok és eszközök fejlesztik a matematikai és természettudományos gondolkodásukat és kreativitásukat. Külső világ megismerése központ Itt kielégítjük a gyermekek érdeklődését a természeti jelenségek és természetben található tárgyak iránt. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek részt vegyenek a természettudomány felfedezésében, ami megfigyelésekkel és kísérletezéssel jár. Gondoskodunk arról, hogy mindig új, az évszaknak és az aktualitásnak megfelelő anyagok, eszközök vegyék körül a gyermeket. Mese, vers – Ének - zenei központ Ez egy olyan hely, ahová a gyermekek visszavonulhatnak könyvet nézegetni, felolvashatnak egymásnak az óvodapedagógussal, vagy egy-egy szülővel. Bátorítjuk őket, hogy maguk is készítsenek könyveket, játszanak el történeteket. Itt helyt adunk, hogy auditív eszközök segítségével zenei élményhez jussanak, vagy aktívan részt vehessenek a zenélésben. A zenehallgatás, éneklés, mozgás, tapsolás, a tánc olyan mikrocsoportos tevékenység, ami hozzátartozik a mindennapi programjainkhoz.
44
Művészeti központ: Rajzolás, mintázás, kézimunka Arra ösztönözzük gyermekeinket, hogy itt aknázzák ki kreativitásukat, ismerkedjenek meg ismeretlen anyagokkal, eszközökkel. Gyermekeinknek elég időt, alkalmat és szabadságot adunk, hogy ismerkedjenek a különféle kifejezésmódokkal (zsírkréta, filctoll, fonal, pálcika, csiriz, olló stb…), amelynek segítségével eljutnak a kreatív élményekhez. Ezen tevékenység közben információt adunk a kultúráról, történelemről illetve az őket körülvevő közösség életéről. 4.2.1. Szabad játék Célunk: Az egész nap folyamán az önként választott, örömteli játékélmény biztosítása. Feladatunk: A gyermeki játékhoz a feltételek biztosítása. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása. A szocializáció biztosítása. Magatartásmódok formálása. Kultúra közvetítése. Kreativitásuk fejlesztése. Az óvodapedagógus feltételteremtő szerepének erősítése. A
játékban
tanulás
feltételeinek
megteremtése,
a
szabad
játék
sérthetetlenségének biztosítása. A család bevonása a játékhoz szükséges eszközigény megteremtésébe.
45
A gyermekek egész napi játéktevékenységének a hét tevékenységközpont a színtere. Itt zajlik a spontán szabad játék, illetve itt szervezzük azokat a tevékenységeket, amelyek játékosak, de az óvodapedagógus előkészítő, szervező, feltételteremtő tevékenységére épül. A szabad játékban az óvodába lépéstől fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a gyermekek számára a nyugodt légkört, ahol szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. A csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, ami fokozza a gyermek biztonságérzetét, segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot. Az eszközök biztosításánál építünk a gyermekek tapasztalataira, élményeire. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek az egyéni képességének megfelelően választhasson játékeszközt. Figyelmet fordítunk arra, hogy a játékeszközök esztétikusak, könnyen tisztíthatók legyenek, és sérülést, balesetet ne okozzanak. Lehetővé tesszük a gyermekek számára, hogy a családban, az óvodában a szűkebb és tágabb természeti - társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat, élményeket, benyomásokat újra és újra a játékidőben átélhessék. Igyekszünk ráérezni azokra a helyzetekre, hogy mikor van szüksége a gyermekeknek a segítségünkre, irányításunkra, mikor kell őket hagyni a problémáik megoldásában, hogy mikor kell beavatkoznunk, vagy mikor okozunk a számukra a legtöbb örömöt az együtt játszásban. Minden esetben beavatkozunk a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, ha veszélyeztetik egymás épségét.
46
Fontosnak
tartjuk,
hogy
gyermekeink
kapkodás
nélkül,
elmélyülten
játszhassanak, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására, ezért elegendő időt biztosítunk számukra. Gyermekeinket biztatjuk a kevésbé érdekes szerepek elvállalására, a játék előzetes, önálló megtervezésére, lebonyolítására. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény biztosításával segítjük és fejlesztjük a gyermekek dramatizálását és bábozását. A beleélőképesség és az önkifejezés fokozása érdekében minél több változatos eszközt alkalmazunk. Támogatjuk azokat a tevékenységeket, mint pl.: a barkácsolás, amelyben a gyermekek maguk készíthetik el a szerepjátékukhoz, bábozáshoz szükséges eszközöket. Továbbá, igyekszünk bevonni őket egy-egy játék megjavításába is. Minden életkorban hangsúlyozzuk az egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi: értelmet, mozgást fejlesztő szabályjátékokat. Törekszünk arra, hogy a nagyobb gyermekek önmaguk is hozzanak lére, alkossanak szabályokat, legyenek játékvezetői a saját játékuknak. Igyekszünk kihasználni a játék beszédkészség fejlesztési lehetőségét. A játékhelyzetek támogatásával megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyek számtalan kommunikációra, párbeszédek kialakítására ösztönzik a gyermeket. Ezen kívül olyan anyanyelvi játékokat kezdeményezünk, ami fejleszti, javítja a gyermek artikulációját, szókincsét, kifejezőkészségét, fonémahallását, légzési technikáját. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Játékhelyzetekben újraalkotják a felnőttek tevékenységét. Társaikkal a játék során cselekvéseiket összehangolják. Képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolásait. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 47
Képes
szerepjátékok
megszervezésére,
az ahhoz
szükséges
játékszerek kiválasztására. A játéktémát több napon keresztül folytatni tudja társaival. 4.2.1.1. Munkajellegű tevékenységek Célunk: A gyermekek a mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információhoz, pontosabb tapasztalatokhoz juttatása az őket körülvevő világról, és speciális ismeretek szerzésének biztosítása. Feladatunk: Kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük, szociális magatartásuk és társas kapcsolataik fejlesztése. Azon magatartási formák, megalapozása, amely a felnőtt életben munkához való viszonyát befolyásolja. A gyermeki munka az ismerettől a jártasság és készség fokára való emelése, hogy a gyermek felismerje az indíték és az esemény közötti összefüggést. A közösségért végzett munka szocializációs lehetőségre való építése. A munkajellegű tevékenységek megjelennek a játékidőben és az egész napi óvodai tevékenységekben is. A játékban a gyermekek megjelenítik, reprodukálják a felnőttek munkáját (takarítás, mosás, salátakészítés stb…).
48
Az óvodai munka legfontosabb elemeként a közös összehangolt cselekvést tartjuk. Ennek érdekében szükséges, hogy a gyermekekkel folyamatos kommunikatív
kapcsolat
álljon
fenn,
egyrészt
társaik,
másrészt
az
óvodapedagógus részéről. Az óvodapedagógusaink személyes példával hatnak a gyermekek
jó
munkavégzéshez
szükséges
beállítódására,
képességeik
kibontakoztatására és érzelmeik alakulására. A munkára nevelés kapcsán fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását és megnyerését is, az önállóság és a feladattudat alakulása miatt. Ugyanakkor törekszünk a családok bevonására is, (mint pl. főzés, barkácsolás, kerti munkálatok, hobby bemutatása stb…). Sokszori
gyakorlással
a
tevékenységek
hasonló
körülmények
közötti
megismétlésével támogatjuk, hogy a szokások a feladatok megszilárduljanak. Munkajellegű tevékenységeink az óvodában: - önkiszolgálás, - a környezet rendjének megőrzése, - „felelős” rendszer, - alkalomszerű munkák - növény és állat gondozása. Önkiszolgálás: Ide soroljuk azokat a tevékenységeket, amely saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. A felnőtt segítségével megismertetjük a gyermekeket az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: - testápolás: mely a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk
gondozottságát,
tisztasági
igényük
kialakulását
szolgálja; 49
- étkezés: az étkezés megnevezése és a kultúrált étkezési szokások elsajátítása; - öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést segíti. A környezet rendjének megőrzése Gondoskodunk arról, hogy a rendezett környezet váljon igényükké s törekedjenek annak megóvására is. Ide soroljuk mindazon gyermeki tevékenységeket, amelyek a környezet megóvására
és
rendjének
tevékenységekhez
szükséges
megőrzésére eszközök,
irányulnak. bútorok,
Ez
a
játékok,
tornaeszközök
a
stb…
elrendezését, rendezettségét vonja maga után. A „felelősök rendszerében” a gyermekek társakat és tevékenységközpontokat választva naponta végeznek munkát a csoportszoba rendjének megőrzése érdekében. Alkalomszerű munkák Ez alatt az apróbb megbízatás jellegű tevékenységeket értjük, amely a napi élet során folyamatosan jelen vannak, jelentkezhetnek. A feladat elvégzéséhez szükséges önállóság kialakulását segítjük, erősítjük. Növény – állat gondozás A környező világ megismerésének részeként gyermekcsoportonként „élő” sarkokat alakítunk ki, ahol a gyermekek megismerkedhetnek a növények – állatok fejlődésével, gondozásával. Úgy alakítjuk ki a gondozás folyamatát, hogy minél több műveletet tudjanak önállóan elvégezni.
50
Óvodánk kertjében elsősorban a növények védelmét, a kert rendezettségének fenntartását tartjuk fő szempontnak. Minden évszakban a gyerekek rendszeresen segítenek az utak, a járdák tisztántartásában. Állatgondozásra az udvaron közvetlenül nincs lehetőségünk, de télen rendszeresen készítünk madáretetőt és annak feltöltését folyamatosan végezzük. A gyermeki munka feltételei Hangsúlyozzuk a nyugodt légkör megteremtését, a feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő gyakorlási lehetőség és a játékosság biztosítását. Közvetlen feltételek: - megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása, - elegendő munkalehetőség megteremtése, - elegendő idő, és megfelelő hely biztosítása a munka elvégzésére, - biztonsági
feltételek
megteremtése,
baleset,
sérülés
megelőzésére, - a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás, - a tevékenység folyamatos értékelése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. A használt eszközöket, szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan rakja el. Az étkező asztalt esztétikusan teríti meg. Részt vesz a kerti munkában. Aktívan vesz részt teremrendezésben, ágyazásban. 51
Szívesen végez munkajellegű tevékenységet. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. Ügyel saját személye és környezete rendjére. 4.2.2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek, játékban tanulás Célunk: A nyitott struktúra megteremtése. Úgy szervezzük gyermekeink tanulását, hogy a tevékenységközpontokra épülve segítse a fejlődést s az önirányítást. Feladatunk: a különböző műveltségtartalmak integrálása projekt rendszerben, a gyermek képességeihez való igazodás, a gyermek választási, döntési lehetőségének biztosítása, az utánzásos, felfedezésen, próbálkozáson alapuló szándékos figyelem aktivizálása, a tevékenységközpontok közötti szabad átjárás biztosítása, személyes mintaadói szerep vállalása. A hét tevékenységközpontban, ahol a szabad játék is érvényesül, szervezzük azokat a tevékenységeket is, amelyek játékosak, de az óvodapedagógus előkészítő, szervező, feltételteremtő munkájára épül. A tervszerű, előkészített játékban játékos tanulást a csoportok életkori összetételétől függően általában délelőtt 9.00 óra után tervezzük, amikor az óvodába érkező gyermekek már „kijátszották” magukat és a játszó csoportok is többször átrendeződtek.
52
A felajánlott tevékenységeink formái: Választható tevékenységek: Spontán játék közben a gyermekek által éppen nem használt tevékenységközpontokban szervezzük a tanulási helyzetet, amelyben megjelenik
az
integrált
témafeldolgozás,
vagyis
két
tevékenységközpontban is felajánlhatunk szervezett tevékenységet. Kötelezően választható tevékenységek: Azokat a tevékenységeket nevezzük így, amelyek választhatók, de a választást követően kötelező. A döntés szabad, a választás kötelező. Főleg a nagyobb gyermekek számára szervezzük ezeket a tevékenységeket, a kisebbek számára ez választható. Kötelező tevékenységek Ezek azok a tevékenységek, amelyeket egyszerre, az egész csoport számára szervezünk. Rendszeresen a mozgásfejlesztésben alkalmazzuk, de alkalmanként megjelenik az ének-zene, énekes játékok és a mese-vers, dramatikus játékoknál. A felajánlott tevékenységek jellemzői: A gyermekeink szempontjából: - a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel, - a felnőtt és a társak mintájának utánzásával, valamint a felfedezéssel, próbálkozással, a szándékos figyelem és a bevésés aktivizálásával játékos tanulást eredményez.
53
Óvodapedagógusaink szempontjából: - tervszerű, átgondolt, de a gyermekek kreativitását, önállóságát megőrző tevékenységben érvényesül a nevelés kultúra közvetítő szerepe, - személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermek önálló tevékenységeit, - a tevékenységközpontokban felajánlott lehetőségek hatása komplex, - a felajánlott, választható tevékenységek kezdeményezése az alkalmas helyzetektől a szabad játék intenzitásától függő. A felajánlott tevékenységek munkaformái: - egyéni munkaforma, amelyben az óvodapedagógus személyes kontaktusba kerül a gyermekkel, - mikrocsoportos munkaforma, ahol a gyermekek között jön létre interakció, ami ösztönző, és vonzóvá teszi az együttműködést, - együttes nagycsoportban folyó tevékenységi munkaforma, amit a mozgásfejlesztésben rendszeresen, ének-zene, dalos játékok, mese-vers, dramatikus játékoknál, és a beszélgetőköröknél alkalmanként jelenítünk meg. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Az egyszerű feladatokat megértik. Ha a helyzet megkívánja, kivárják, amíg rájuk kerül a sor. Érdeklődnek környezetük
tárgyai, jelenségei
és ezek
összefüggései iránt. Feladataik végrehajtásában kitartóak. Szándékos figyelmüknek időtartama életkoruknak megfelelő. Kialakul bennük az iskola és a tanulás utáni vágy. 54
Tevékenységüknek eredményét reálisan értékelik. Képesek a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Munkatempójuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő. Szándékos figyelemre képesek. 4.2.3. Tervezés Célunk: A gyermeki tevékenységek tervezésekor a tervszerűség, a rugalmasság, a folyamatosság érvényesítése. Feladatunk: A gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vétele. A szabad játék védelme és tiszteletben tartása. Az átgondolt feltételrendszer biztosítása. A
legmegfelelőbb
szervezeti
keretek
és
munkaformák
megválasztása. A család szükségleteinek figyelembe vétele és bevonása a közös tevékenységekbe. A tervezést két formában valósítjuk meg. Rövidtávra tervezzük azokat a tevékenységeket, amelyek a napi és hetirendben valósulnak meg. A hosszabb távú tervezéseink: a csoport nevelési terve és a gyermek személyiséglapjának vezetése, tervezése.
55
Rövidtávú tervezésünk: Napirend A napirendünk részben folyamatos, rugalmas, igazodik gyermekeink eltérő igényeihez. Rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (étkezés, szabadjáték). Az időkeretet az életkortól függően rugalmasan változtathatjuk. Napirendünkben általánosan megjelennek a következők:
IDŐKERET 6.00 – 9.00 9.00 – 10.30 10.30 – 12.00 12.00 – 15.00 15.00 – 18.00
TEVÉKENYSÉGEK 3 – 7 évesek Közös gyülekezés, szabadjáték, választható tevékenységek, testápolás, folyamatos tízórai Szabadjáték, választható, kötelezően választható, kötelező tevékenységek (mindennapos frissítő percek), testápolás Játék a szabadban, séta Testápolás, ebéd, mindennapi mesélés, pihenés Ébredés, testápolás, uzsonna, szabadjáték, választható tevékenységek
Hetirend A hetirend összeállításánál arra törekszünk, hogy legyenek visszatérő tevékenységek a megszokott napokon, de legyen lehetőség az aktualitásokra is. A hét minden napjára tervezzük a mindennapos mozgásfejlesztő, frissítő perceket, és a hét egy adott napjára a szervezett mozgást. A hét egy bizonyos napjára tervezzük az élményszerzést, amelyre az elkövetkezendő gyermeki tevékenységet alapozzuk. A hetirend tevékenységeinek arányát évszakokhoz igazodóan változtatjuk. A tervezésnél átgondoljuk a szabad játék projekthez kapcsolódó feltételrendszerét 56
is. A hetirendben megtervezzük a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és a játékos tanulást biztosító folyamatot. Hetirend javaslatunk 3 – 7 éves gyermekek részére: Tevékenységközpontban szerveződő játékos Hétfő tanulás: Délelőtti szabad játékban: Mese-vers, választható, dramatikus kötelezően választható, játék kötelező tevékenységek MindenUdvari játékban: napos frissítő percek Délutáni játékban: választható egyéni fejlesztés
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Külső világ Rajzolás, Szervezett Ének-zene, tevékeny mintázás, mozgás énekes megismerése, kézimunka játékok Élményszerző séta MindenMindenMindenMindennapos napos frissítő napos frissítő napos frissítő frissítő percek percek percek percek Választható egyéni fejlesztés
A fejlesztő tartalmak projektrendszerben való tervezése: A tevékenységi tartalmakat és a fejlesztendő képességeket a tevékenységkörökre lebontva havi projektrendszerben valósítjuk meg. A projektrendszerben a műveltségtartalmakat integráljuk. A gyermekek számára így a dolgok, jelenségek a konkrétság, a tapasztalásszintjén válnak láthatóvá, ezáltal önmaguk is képessé válnak megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. A projektrendszer előnyei: Nem szűkül le évszakrendszerre és témákra. Többféle eljárást és módszert integrál változatos formában. Tevékenységet integrál. Különféle helyzetekben találkoznak a gyermekek a témával. Nem unalmas a gyermekek számára és nem sérti a játék spontaneitását.
57
Hosszú távú tervezés: o A csoport nevelési tervét negyedévente tervezzük, amelyben megjelenik a programunk feladatrendszere. Ez a dokumentumunk tartalmazza a gyermekcsoportra vonatkozó szokásszabályrendszert és tevékenységi terveket. o A gyermekek egyéni fejlődésének és fejlesztésének nyomon követését a személyiséglapon vezetjük: mely
tartalmazza
az
anamnézist,
az
óvodapedagógusok
megfigyelését, a gyermekek képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseket.
4.3. A család bevonása az óvodai életbe – Óvodánk kapcsolatai Célunk: A partnerközpontú együttműködés kiépítése a gyermeki személyiség fejlesztése érdekében. Feladatunk: A kétirányú kommunikáció kiépítése a hatékonyabb együttnevelés érdekében, amely a nyíltságra és bizalomra épül. A szülők bevonása az óvodai nevelésbe közvetett (aktuális témának megfelelő gyűjtőmunka, szervezés) és közvetlen módon (nyílt nap, ünnepélyek, sportnap és egyéb óvodai tevékenységek, pl.: kertrendezés). Az informális → hirdető, meghívó, tájékoztató és formális → szülői értekezletek, fogadóórák, napi beszélgetések kapcsolattartás kialakítása. 58
A szülők rendszeres és reális tájékoztatása gyermekük fejlődéséről. A gyermek személyiségfejlesztésének érdekében kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése. A kölcsönös bizalom kialakítása és a segítségnyújtás lehetőségeinek megteremtése. A gyermekek érdekében egymás nevelési módszereinek kölcsönös megismerése. A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának és tiszteletének erősítése. A partnerközpontú együttműködésünk elvei: Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a család és az óvoda kölcsönös értékeit. Tiszteljük és elfogadjuk a gyermeki személyiséget. Törekszünk az egyenrangú partneri kapcsolat kialakítására.
59
Az együttműködés tartalmi formái: Kapcsolattartási lehetőség:
Cél:
Munkaforma: - egyéni beszélgetés, - ismerkedés az óvodával; szülő + gyerek, - játék lehetőség biztosítása a Beiratkozás - első közös élmény biztosítása gyerek részére, - szülői igény szerinti családlátogatás, - a gyermek életkörülményeinek - játék a gyerekkel, Családlátogatás megismerése, - egyéni beszélgetés - a gyermek személyiségének megismerése - a szülők igényeit figyelembevevő beszoktatás, - lehetőség a fokozatos ismerkedésre az - közös játék, közös tevékenység a szülővel, óvodai élettel → főleg a családból jött Beszoktatás gyerekekkel gyereknél, - szülő-gyermek kapcsolat megismerése, - a bizalom kiépítése, az óvodai nevelés iránt - óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése, - előadás, - óvoda programjának ismertetése, - csoportos, oldott beszélgetés, - egy-egy csoport életének, fejlődésének - helyzet megbeszélés, megbeszélése, - mikrocsoportos helyzet Szülői értekezlet - egy-egy csoportban készült videofelvétel megbeszélés, megtekintése, - tevékenykedtetés, - egy probléma köré csoportosult szülők - videó anyag megtekintése fóruma (szakember) - megbeszélés alapján betekintés az óvoda mindennapjaiba, - megbeszélés alapján előre egyeztetett - megfigyelés, Nyílt napok időpontban bölcsődés, alsó tagozatos - közös megbeszélés, nevelők részére ismerkedés a nevelési - egyéni problémák egyéni program folyamatával, rendszerével, mely megbeszélése kölcsönösségen alapul a nevelés összehangolása érdekében
- szülői feladatok koordinálása, Szülők közössége - szülői kezdeményezések megvalósítása, - szülők érdekképviselete
- értekezlet - megbeszélés
60
Kapcsolattartási lehetőség:
Cél: - szülő – gyerek kapcsolat megismerése, - közös élménnyel az óvodai kötődés Családi erősítése, játszódélután - a játék elsődlegességének megerősítése a családban - családok egészséges életmódra nevelése, - az óvoda közösségi szellemének Családi ápolása, sportrendezvények - közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése - az óvoda hagyományának tovább ápolása, megőrzése, - a családok élvezetes, aktív Szüreti mulattság közreműködése, - családok közötti ismerkedés, barátság segítése, Egyéb közös programlehetőség (édesanya ébreszt, - a nyitottság és összetartozás erősítése, udvarrendezés, - az óvodai élet minél aprólékosabb apa segít a megismerése, játékjavításban, - lehetőség a csoport és gyermekük közös teafőzés, barátainak megismerésére közös játék egyegy hazamenetel előtt) - óvoda támogatási rendszerének Alapítványi bál biztosítása, - pozitív kötődés erősítése az óvoda iránt - az ünnep közös szervezése a szülőkkel, Mikulásvárás mélyíti az óvoda-család kapcsolatát - szülőkkel közös készülődés Adventi közös (karácsonyfadíszek és ajándékok készülődés készítése) elősegíti a karácsony eredendő mondanivalójának előtérbe kerülését
Munkaforma: - közös játék (barkácsolás, kézművesség, versenyjátékok, közös mesejátékok) - óvodán belül csoportok közötti vetélkedés, - intézményen belül óvodák közötti vetélkedés - közös tevékenységek - beszélgetés
- közös tevékenységek, - beszélgetés
- bálszervezés - szervezés, közös ünneplés - játszóház szervezése, - közös éneklés a szülőkkel
Óvodánk kapcsolatai: Óvodánk belső és külső partneri kapcsolat kialakítását és fenntartását a minőségbiztosítási rendszerünk alapján működtetjük.
61
4.4. Családgondozás – Szociális munka Célunk: Óvodapedagógusaink szociális elhivatottságának és segítőkészségének erősítése a szociálisan rászoruló családok irányába. Feladatunk: a családok megismerésére és megértésére való törekvés, a különbözőségek tolerálása, szociális érzékenység fokozása, kapcsolatfelvétel segítése intézményekkel, szolgáltatásokkal, jó kommunikációs és kontaktus teremtés kialakítása a családokkal. A családgondozási feladatok ellátásában óvodapedagógusaink elhivatottak és humánusak. A felmerülő problémákban segítséget nyújtanak, illetve egy óvodapedagógus koordinátor irányítása mellett javaslatot tesznek a megoldásra. A hirdetőtáblán és a személyes beszélgetések kapcsán folyamatos tájékoztatást nyújtanak családjogi kérdésekben és irányítjuk a szülőket a segítséget nyújtó szociális szervezetekhez, Családsegítő Központ, Humán Szolgáltató Központ, Pedagógiai
Szakszolgálat,
Gyermekjóléti
szolgálat
és
egyéb
karitatív
szervezetekhez.
62