A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE, ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA OM azonosító: 037768

Készítésért felelős: Rigó Katalin intézményvezető Alapító okirat száma: 16231/2013/KOIR Nevelőtestület megismerte: 2015.jún.16.

KLIK azonosító: 12300

Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. sz.

Készítés dátuma: 2015.június 16.

Oldalak száma: 37

Készítette: Izsóné S. Ilona.int.vez.h. Hodur Henrietta mérési munkacsoport vezetője Ellenőrizte, korrigálta, jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető

2014. évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 1

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

Tartalom

1.

2.

3.

A 2014-es év átlageredményeink ........................................................................................ 3 1.1

Létszámadatok ..................................................................................................................... 4

1.2

A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/ ................................................................ 4

1.3

A 6. évfolyam eredménye szövegértésből ........................................................................... 9

A 8. évfolyam eredményei ................................................................................................ 13 2.1

Létszámadatok ................................................................................................................... 13

2.2

A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2012 és 2014 között ........... 16

2.3

A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből ............................................................ 21

2.4

A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között ........... 23

2010. és 2014. közötti mérési adatok összehasonlítása .................................................... 28 3.1

Összehasonlító táblázatok matematikából 2010-2014. ..................................................... 28

3.2

Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2010-2014. ..................................................... 29

3.3

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya összehasonlító táblázat 2010-2014 .................. 30

3.4

A többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya az iskolában 2010-2014 között ........ 31

3.5

A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya az iskolában....... 33

4.

Az iskola CSH indexe ....................................................................................................... 35

5.

Feladataink a 2015/16. tanévre ......................................................................................... 36

2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása

oldal 2



1. A 2014-es év átlageredményeink

1. ábra: A 2014. év országos mérési eredményei képességszintenként

Az 1. ábra megmutatja a tanulók képességszint szerinti megoszlását mindkét általános iskolai évfolyamon, mind matematikából, mind szövegértésből az országos eredmények alapján. Az ábráról leolvasható a normális eloszlásnak megfelelő Gauss-görbe eltolódása a 6. 8. és között.

2. Átlageredmények össszehasonlítása

2. ábra: A 2014. év átlageredményeinek viszonyítása

A2. ábra alapján megállapítható, hogy 2014-es átlageredményeink minden esetben magasabbak az országos, a városi-, és a közepes városok általános iskoláinak átlagánál is. A legtöbb esetben szignifikáns eltérés tapasztalható. Kivételt képez a 8. évfolyam matematika eredménye, ahol az országos-, és a közepes városok általános iskoláinak átlagához képest 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása

oldal 3



magasabb az eredményünk, de az eltérés nem olyan számottevő. Érdekes, hogy a matematika átlagok mindenhol magasabbak a szövegértés eredményeknél néhány ponttal, országos- és városi viszonylatban is ez tapasztalható. A 3.ábraeredményeiazt mutatják, hogy iskolánk tanulóinak mérési eredményei 7-21%-kal meghaladják az alapszintet, mind az országos, mind a hasonló iskolák átlag eredményeihez viszonyítva,iskolánk tanulói a magasbb képesség szinten teljesítenek. ld. 7.oldal

A 6. évfolyam eredményei 1.1 Létszámadatok

3.ábra: A mérésben résztvevő 6. évfolyam létszámadatai

Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a 10 %-ot meghaladja a BTMN-es tanulók aránya, illetve 1 tanuló SNI-s. A tanulók nagy része rendelkezik CSH indexszel.

1.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/

4.ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása

Az 5. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása

oldal 4



5.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek aránya

A 6. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya.

6. ábra: A tanulók képességeloszlása


oldal 5



7-8.ábra: A tanulók képességszint szerinti megoszlása

A 7-8. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: kevesebb az 1. szint alatti, 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, atanulók 67,8%-a eléri az alapszintet (7,3 %-kal több az országosnál). A 3. szinten 7,5%-kalkevesebb tanulónk van, mint országosan, 6,1%-kal több a 4.szinten, 4,1%-kal több a 5. szinten, 3,2 % több a 6. szinten,sőt van olyan tanulónk akia 7. szintetis elérte!ld.4.oldal.

Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye némileg eltérő. Az A osztályban 11 tanuló található 1-2. szinten, míg 6. szinten 3 fő. Ugyanakkor a B osztályban csak 7 tanuló van 1-2. szinten, a 6.szinten senki nincs, de 1 tanuló elérte a 7. szintet is.Lásd: 9. ábra 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása

oldal 6



9. ábra: Képességeloszlás osztályonként

10. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény

A CSH-index alapján készített regressziós becslésalapján várható(1522) és tényleges teljesítmény (1565) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 10. ábrán.


oldal 7



Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között MATEMATIKA6.

évfolyamÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL)

Képzési forma

A telephelyen

Országos

általános iskola.

1565 (1505;1622)

1491 (1490;1492)

2013

általános iskola

1527 (1478;1571)

1489 (1488;1490)

2012

általános iskola

1514 (1473;1571)

1489 (1489;1490)

2011

általános iskola

1528 (1485;1568)

1486 (1485;1487)

2010

általános iskola

1553 (1520;1587)

1498 (1497;1498)

A mérés éve

2014

Összehasonlítás

Az első viszonyítási csoport Neve

Városi általános iskolák Városi általános iskolák Városi általános iskolák Városi általános iskolák Városi általános iskolák

Eredménye

Összehasonlítás

1473 (1472;1475) 1470 (1469;1472) 1471 (1469;1473) 1469 (1467;1470) 1484 (1483;1485)

A második viszonyítási csoport Neve

Közepes városok ált. iskolái Közepes városok ált. iskolái Közepes városok ált. iskolái Közepes városok ált. iskolái Közepes városok ált. iskolái

Eredménye

Összehasonlítás

1483 (1481;1485) 1478 (1476;1481) 1481 (1478;1483) 1481 (1479;1483) 1494 (1492;1496)

A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől


oldal 8



1.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből

11.ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása

Az 11. ábramutatja, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez.


A 12. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya.

2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 9




14. ábra: Képességszintek megoszlása

A 13. és 14. ábra eredményeiis azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: szövegértésből nincs 1. szint alatt teljesítő tanulónk, 10, 2 %-kal kevesebb az 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 83,9 %-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 0,3%-kal több tanulónk van, mint országosan, 7,1%-kal kevesebb a 4. szinten, ám 8,5%-kal több a 5. szinten,és csaknem 10 %-kal több a 6. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye nagyon hasonló.Az A osztályban van 1tanuló,aki 1. szinten teljesített, 4-4 tanuló található 2. szinten, mindenki más alapszint felett teljesített. Lásd: 15. ábra.




15. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban

16. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény

A CSH-index regressziós becslése alapján várható(1529) és tényleges teljesítmény (1557) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 16. ábrán. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 11



Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve

Képzési forma

A telephelyen

2014

általános iskola

1557 (1498;1603)

1481 (1480;1482)

2013

általános iskola

1601 (1555;1639)

1497 (1496;1498)

2012

általános iskola

1537 (1495;1594)

1472 (1470;1473)

2011

általános iskola

1547 (1506;1581)

1465 (1464;1466)

2010

általános iskola

1582 (1547;16284)

1483 (1482;1484)

Országos

Összehasonlítás



Eredménye

Összehasonlítás

1460 (1458;1462) 1478 (1476;1480) 1453 (1451;1454) 1447 (1446;1449) 1467 (1466;1469)



Eredménye

Összehasonlítás

1471 (1468;1474) 1489 (1486;1492) 1456 (1462;1467) 1459 (1457;1461) 1481 (1479;1483)



oldal 12



2. A 8. évfolyam eredményei 2.1 Létszámadatok

17. ábra: A mérésben résztvevő 8. évfolyam létszámadatai

Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy 6 tanuló BTMN-es és 1 tanuló SNI –s az évfolyamon. A tanulói háttérkérdőíveket alig az évfolyam fele hozta csak vissza, ezért a CSH index számításhoz ez nem volt elegendő. 8. osztályos tanulóink eredménye matematikából

18 .ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása




A 18. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat.


A 19. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya országosan, a városi- és közepes városok általános iskoláinak tekintetében is.

20. ábra: A tanulók képességmegoszlása az iskolában

A 20. és 21. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. szinten tanulónk.Kevesebb a2. szinten levő diákunk 4 %-kal. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 65,8%-a eléri az alapszintet (7,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 3,6 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 5%-kal több a 5. szinten, és csaknem 4 %-kal több a 7. szinten.




Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő, a B osztályban többen vannak az alapszint alatt. Itt figyelembe kell vennünk a BTMN-es tanulók arányát is. Lásd: 22. ábra

21. ábra: A tanulók képességszintje százalékosan




22. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban

2.2 A 2014-ben 8. osztályos tanulóinkfejlődése matematikából 2012 és 2014 között

23. ábra: Fejlődés 2012. és 2014. között

A 23. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi általános iskolák átlagos fejlődését. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 16

OM azonosító: 037768



Szintek és pontszámok:

Matematika (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek Pontok száma 1. alatti szint 1168-ig

8.a 1. szint (Matematika) alatti

1. szint

1168-1304

2. szint

1304-1440

3. szint

1440-1576

4. szint

1576-1712

5. szint

1712-1848

6. szint

1848-1984

7. szint

1984-től

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

2012

4

0

30

22

35

0

4

4

2014

0

4

4

13

30

30

9

9

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

8.b 1. szint (Matematika) alatti 2012

0

12

29

41

6

12

0

0

2014

0

0

17

33

28

17

0

6

24. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából képességszint szerint %-ban

A 24. és 25. táblázat mutatja a tanulók fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 34 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 21%-ra csökkent. Az osztály 96%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 83 %. Ugyan az alapszintet el nem érők száma 41%-ról 50%-ra nőtt, de az 1. szintről mindenki elmozdult, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 26. és 27. ábra grafikonja a két osztályban.




8.a

2012

2014 Különbség

8.b

2012

2014 Különbség

D268-L384

1647

1771

124

A834-X680

1714

1842

128

E325-L923

1620

1787

167

B121-B626

1471

1623

152

E622-H891

1487

1687

200

B721-F915

1506

1599

93

E711-C713

1078

1221

143

D476-K421

1554

1629

75

E783-F163

1904

2041

137

D744-A156

1430

1337

-93

G298-L974

1620

1969

349

G284-R789

1366

1500

134

G329-C731

1435

1649

214

H178-N295

1502

1469

-33

G746-H952

1332

1539

207

K728-R236

1620

1557

-63

H397-V514

1432

1624

192

Q214-O673

1341

1456

115

J721-V652

1558

1712

154

R576-G930

1777

2064

287

L917-M532

1410

1597

187

S665-N171

1505

1580

75

N176-O935

1577

1956

379

T167-B844

1426

1555

129

N259-K269

1309

1440

131

U569-S929

1242

1415

173

N785-D210

1395

1479

84

U995-R297

1249

1306

57

P231-M253

1316

1370

54

V217-U786

1441

1802

361

P637-T457

1622

1626

4

V534-X189

1425

1635

210

Q315-S166

1625

1739

114

V923-A399

1483

1739

256

R712-M466

1544

1778

234

X473-M853

1483

1518

35

R893-G343

1672

1722

50

U343-K438

1574

1682

108

W351-J687

1604

1754

150

W784-U531

1550

1722

172

X658-L527

2031

2010

-21

Országos átlag

1489

1617

128

Országos átlag

1489

1617

128

Átl. felett nőtt

15 fő

65%

Átlag felett nőtt

9 fő

50%

Eredménye nőtt

22 fő

96%

Eredménye nőtt

15 fő

83%

25. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából




26. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. a osztályban

27. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. b osztályban




Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között MATEMATIKA8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve

Képzési forma

A telephelyen

2014

általános iskola

1651 (1600;1716)

1617 (1616;1618)

2013

általános iskola

1696 (1646;1743)

1620 (1620;1622)

2012

általános iskola

1704 (1652;1753)

1612 (1611;1613)

2011

általános iskola

1651 (1612;1692)

1601 (1600,1602)

2010

általános iskola

1655 (1620;1695)

1622 (1622;1623)

Országos

Összehasonlítás



Eredménye

Összehasonlítás

1593 (1590;1595) 1595 (1593;1597) 1589 (1587;1591) 1577 (1575;1578) 1601 (1600;1602)



Eredménye

Összehasonlítás

1601 (1598;1604) 1603 (1600;1605) 1595 (1593;1598) 1586 (1584;1588) 1605 (1603;1607)



oldal 20

2.3 A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből

28. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása

Az 28. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez.


A 29. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya.Városi szinten alig van jobban teljesítő intézmény!





31. ábra: A képességszintek százalékos megoszlása

A 30. és 31. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. és 2. szintensem tanulónk.A 3. szinten levő diákunk 3,7 %-kalkevesebb az országoshoz képest. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 80,5%-a eléri az alapszintet (16,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 4,7 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 3%-kal kevesebb a 5. szinten, és csaknem 11%-kal több a 6. szinten és 4,3%-kal több a 7. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő.Itt is figyelembe kell vennünk a BTMN-es tanulók arányát is. Lásd: 32. ábra.

32. ábra: A tanulók eredményei




2.4 A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között

33. ábra: A tanulók fejlődése

A 33. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi általános iskolák átlagos fejlődését.

Szintek és pontszámok:

Szövegértés (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek

Pontok száma

1. alatti szint 1. szint

1071-ig

2. szint

1211-1351

3. szint

1351-1491

4. szint

1491-1631

5. szint

1631-1771

6. szint

1771-1911

7. szint

1911-től

1071-1211





1. szint 8.a (Szövegértés) alatti

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

2012

0

4

0

26

17

35

17

0

2014

0

4

0

13

22

22

30

9

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

1. szint 8.b (Szövegértés) alatti 2012

0

0

24

41

24

6

6

0

2014

0

0

6

17

44

17

11

6

34. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből képességszint szerint %-ban

A 34. és 35. táblázat mutatja a tanulók fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 4 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 17%-ra változott, mivel csak a tanulók 13% fejlődött tovább a 3. szintről. Az osztály 78%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 94 %!Itt az alapszintet el nem érők száma 24%-ról 23%-ra csökkent, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 36. és 37. ábra grafikonja a két osztályban.

8.a

2012

2014 Különbség

8.b

2012

2014 Különbség

D268-L384

1602

1574

-28

A834-X680

1675

1858

183

E325-L923

1804

1698

-106

B121-B626

1536

1614

78

E622-H891

1703

1778

75

B721-F915

1460

1563

103

E711-C713

1105

1190

85

D476-K421

1614

1643

29

E783-F163

1814

1980

166

D744-A156

1444

1510

66

G298-L974

1529

1852

323

G284-R789

1221

1350

129

G329-C731

1552

1680

128

H178-N295

1306

1380

74

G746-H952

1390

1605

215

K728-R236

1542

1711

169

H397-V514

1366

1416

50

Q214-O673

1464

1431

-33

J721-V652

1717

1662

-55

R576-G930

1787

1953

166

L917-M532

1491

1685

194

S665-N171

1464

1519

55

N176-O935

1841

1909

68

T167-B844

1331

1373

42

N259-K269

1367

1447

80

U569-S929

1581

1729

148




N785-D210

1500

1619

119

U995-R297

1376

1493

117

P231-M253

1403

1490

87

V217-U786

1485

1798

313

P637-T457

1740

1627

-113

V534-X189

1401

1507

106

Q315-S166

1730

1861

131

V923-A399

1348

1512

164

R712-M466

1649

1909

260

X473-M853

1348

1557

209

R893-G343

1469

1565

96

U343-K438

1747

1824

77

W351-J687

1803

1831

28

W784-U531

1717

1646

-71

X658-L527

1734

2001

267

Országos átlag

1472

1557

85

Országos átlag

1472

1557

85

Átl. felett nőtt

12 fő

52%

Átlag felett nőtt

11 fő

61%

Eredménye nőtt

18 fő

78%

Eredménye nőtt

17 fő

94%

35. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből

36. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. a osztályban




37. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. b osztályban





SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve

Képzési forma

A telephelyen

2014

általános iskola

1643 (1596;1700)

1557 (1556;1558)

2013

általános iskola

1647 (1599;1692)

1555 (1554;1557)

2012

általános iskola

1660 (1612;1713)

1567 (1566;1568)

2011

általános iskola

1677 (1640;1713)

1577 (1576;1578)

2010

általános iskola

1664 (1628;1703)

1583 (1582;1584)

Országos

Összehasonlítás



Eredménye

Összehasonlítás

1531 (1529;1534) 1529 (1527;1531) 1542 (1540;1544) 1554 (1552;1555) 1564 (1563;1566)



Eredménye

Összehasonlítás

1541 (1538;1544) 1540 (1534;1543) 1555 (1553;1558) 1564 (1561;1566) 1570 (1568;1572)



oldal 27

3. 2010. és 2014. közötti mérési adatok összehasonlítása 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából2010-2014. OKM eredmények 2010-2014. Matematika átlag 6.évfolyam

Év

8.évfolyam

Eötvös

Országos

Fenntartói

Különbség

Eötvös

Országos

Fenntartói

Különbség

2010.

1553

1498

1537

+55/+16

1655

1622

1661

+33/-6

2011.

1528

1486

1555

+42/-27

1651

1601

1627

+50/+24

2012.

1514

1489

1511

+25/+3

1704

1612

1679

+92/+25

2013.

1527

1489

1521

+38/+6

1696

1620

1660

+76/+36

2014.

1565

1491

1506

+74/+59

1654

1617

1643

+37/+11

38. ábra: OKM Eredmények 2010 - 2014. között

A táblázat mutatói az eredményeinket 5 évre visszamenőleg vizsgálják.Látható, hogy minden évben az országos átlag, és legtöbbször a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. Kivételt képez a 2010 és 2011-es év, mert a 2011-es év 6. évfolyamos-, és a 2010-es év 8. évfolyamos eredményeiaz országos átlagnál magasabbak ám, a fenntartói átlagnál némileg alacsonyabbak.Szignifikáns eltérés azonban nem tapasztalható. A kék és piros nyilak ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. Lásd: 38. ábra

Matematika 6. évfolyam 1730

Matematika 8. évfolyam 1730

1690

1690

1650

1650

1610

1610

1528

1530

1565

1555

1570 1553

1514

1527

1704

1696

1655 16611651

1654

1570 1530

1490

1490

1450

1450 2010. Eötvös

2011.

2012.

Országos

2013. Fenntartói

2014.

2010. Eötvös

2011.

2012.

Országos

2013.

2014.

Fenntartói

39. ábra: Matematikai eredmények ábrázolásagrafikonon





3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2010-2014. OKM eredmények 2010-2014 Szövegértés Év

6.évfolyam

8.évfolyam

Eötvös

Országos

Fenntartói

Különbség

Eötvös

Országos

Fenntartói

Különbség

2010.

1582

1483

1542

+89/+40

1664

1583

1632

+81/+32

2011.

1547

1465

1535

+82/+12

1677

1577

1650

+100/+27

2012.

1537

1472

1526

+65/+11

1660

1567

1647

+93/+13

2013.

1601

1497

1538

+104/+63

1647

1555

1596

+92/+51

2014.

1557

1481

1508

+76/+49

1643

1557

1592

+86/+51

40. ábra: OKM Eredmények 2010 - 2014. között

A fenti táblázat a szövegértés eredményeit mutatja 5 évre visszamenőleg.Ezt vizsgálva jól látjuk, hogy mennyivel teljesítettünk az országos, és a fenntartói átlag felett. A kék és piros nyilak itt is ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A 39. és 41. ábra grafikonjairól az összefüggések szintén jól leolvashatók.

Szövegértés 6. évfolyam


1730

1730

1690

1690

1650

1650

1610

1601 1557

1547

1677 1660

1647

1643

1610

1582

1570

1664

1570

1537

1530

1530

1490

1490

1450

1450 2010.

Eötvös

2011.

2012.

Országos

2013.

Fenntartói

2014.

2010.

Eötvös

2011.

2012.

Országos

2013.

2014.

Fenntartói

41. ábra: Szövegértés ábrázolása grafikonon





3.3 Az alapszintet el nem érő tanulók arányaösszehasonlító táblázat 20102014 Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) 2010-2014.

Matematika 6. évfolyam

Év

8.évfolyam

Eötvös

Országos

Hasonló iskola

Különbség

Eötvös

Országos

Hasonló iskola

Különbség

2010.

20,8

38,9

41,5

-18,1/ -20,7

23,0

40,5

44,4

-17,5/ -21,4

2011.

35,7

41,7

45,0

-6/ -9,3

31,6

48,6

-12/ -17

2012.

35,6

39,0

42,6

-3,4/ -7

26,1

46,3

-15,5/ -20,2

2013.

26,8

40,0

44,0

-13,2/ -17,2

20,4

45,2

-19,7/ -24,8

2014.

32,2

39,5

43,6

-7,3/ -11,4

34,2

46,9

-7,8/ -12,7

43,6 41,6 40,1

42,0


Év

8.évfolyam

Eötvös

Országos

Hasonló iskola

Különbség

Eötvös

Országos

Hasonló iskola

Különbség

2010.

13,2

25,6

27,4

-12,4/ -14,2

14,6

30,8

33,7

-16,2/ -19,1

2011.

14,3

27,8

30,7

-13,5/ -16,4

13,0

35,6

-18,6/ -22,6

2012.

13,3

27,7

30,0

-14,4/ -16,7

15,3

38,7

-19,4/ -23,4

2013.

8,9

25,3

27,6

-16,4/ -18,7

14,9

41,0

-21,0/ -26,1

2014.

16,1

26,3

29,4

-10,2/-13,3

19,5

41,2

-16,8/-21,7

31,6 34,7 35,9 36,3

42. ábra: Alapszint alatt teljesítő tanulók

Az fenti táblázatban az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka eléri az elvárt alapszintet, mind az országos átlaghoz, mind a hasonló iskolák eredményeihez viszonyítva. Az átlag feletti fejlődés itt is jól nyomon követhető a nyilak mentén. 6. évfolyamon átlag 4 %-kal, 8. évfolyamon átlag 5 %-kal, több tanulónk van az alaposzint felett.





3.4 A többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya az iskolában 2010-2014 között A„többiektől kifejezetten leszakadó tanulók” akik által elért képességszint és az iskola tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik negatív irányban. MATEMATIKA

A mérés éve

A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint Évfolyam

A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel alacsonyabb képességszint


szintjének száma

szinten teljesítő tanulók száma

a szinten teljesítő tanulók aránya

szintjének száma

a szinten teljesítő tanulók száma


szintjének száma



2014

-

0

0

1. szint alatt

1 fő

1,8%

1.

2 fő

3,6%

2013

-

0

0

1. szint alatt

1fő

1,8%

1.

4fő

-

0

0

1. szint alatt

0 fő

0

1.

2011

-

0

0

1. szint alatt

1 fő

1,8%

2010

-

0

0

1. szint alatt

0 fő

2014

1. szint alatt

0

0

1.

2013

1. szint alatt

0

0

1. szint alatt

0

2011

1. szint alatt

2010

1. szint alatt

2012

2012

6.évf.

8.évf.

Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint

Az összes leszakadó tanuló

száma

aránya

3.

3 fő

5,4%

7,1%

3.

5 fő

8,9%

3 fő

6,7%

3.

3 fő

6,7%

1.

5 fő

8,9%

3.

6 fő

10,7%

0

1.

3 fő

5,4%

3.

3 fő

5,4%

0 fő

0

2.

4 fő

9,8%

4.

4 fő

9,8%

1.

2 fő

3,7%

2.

1fő

1,9%

4.

3 fő

5,6%

0

1.

0 fő

0

2.

4 fő

8,7%

4.

4 fő

8,7%

0

0

1.

1 fő

1,9%

2.

7 fő

13,0%

4.

8 fő

14,9%

0

0

1.

2 fő

4,2%

2.

2 fő

4,2%

4.

4 fő

8,4%


oldal 31



SZÖVEGÉRTÉS

A mérés éve

A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint Évfolyam



szintjének száma

szinten teljesítő tanulók száma


szintjének száma



szintjének száma



2014

1. szint alatt

0

0

1.

1 fő

1,8%

2.

8 fő

14,4%

2013

1. szint alatt

0

0

1.

1 fő

1,8%

2.

4 fő

1. szint alatt

1 fő

2,2%

1.

0 fő

0

2.

2011

1. szint alatt

0

0

1.

3 fő

5,4%

2010

1. szint alatt

0

0

1.

1 fő

2014

1.

0

0

2.

2013

1.

1 fő

1,9%

1.

1 fő

2011

1.

2010

1.

2012

2012

6.évf.

8.évf.


Az összes leszakadó tanuló

száma

aránya

4.

9 fő

16,2%

7,1%

4.

5 fő

8,9%

5 fő

11,1%

4.

6 fő

13,3%

2.

5 fő

8,9%

4.

8 fő

14,3%

1,9%

2.

6 fő

11,3%

4.

7 fő

13,2%

1 fő

2,4%

3.

7 fő

17,1%

5.

8 fő

19,5%

2.

1 fő

1,9%

3.

6 fő

11,1%

5.

8 fő

14,9%

2,2%

2.

1 fő

2,2%

3.

5 fő

10,9%

5.

7 fő

15,3%

0

0

2.

1 fő

1,9%

3.

6 fő

11,1%

5.

7 fő

13%

0

0

2.

2 fő

4,2%

3.

5 fő

10,4%

5.

7 fő

14,6%


oldal 32



3.5 A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya az iskolában2010-2014 között A„többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók” akik által elért képességszint és az iskola tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik pozitív irányban. MATEMATIKA

A mérés éve

Évfolyam


A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel magasabb képességszint



szintjének száma



szintjének száma



szintjének száma


2014

3.

5.

7 fő

12,6%

6.

3 fő

5,4%

7.

1 fő

2013

3.

5.

4fő

7,1%

6.

1fő

1,8%

7.

1 fő

3.

5.

3 fő

6,7%

6.

1 fő

2,2%

7.

1 fő

2011

3.

5.

5 fő

8,9%

6.

3 fő

5,4%

7.

0 fő

2010

3.

5.

9 fő

17,0%

6.

0 fő

0

7.

1 fő

2014

4.

6.

2 fő

4,9%

7.

3 fő

7,3%

-

-

2013

4.

6.

6fő

11,1%

7.

2fő

3,7%

-

-

4.

6.

5 fő

10,9%

7.

3 fő

6,5%

-

-

2011

4.

6.

5 fő

9,3%

7.

1 fő

1,9%

-

-

2010

4.

6.

2 fő

4,2%

7.

0

0

-

-

2012

2012

6.évf.

8.évf.


oldal 33




SZÖVEGÉRTÉS

A mérés éve

Évfolyam

A tanulói képességpont-átlag Az intézmény szintjénél minimum 2 szinttel tanulói magasabb képességszint képességpont -átlagának a szinten a szinten megfelelő szintjének teljesítő teljesítő képességszint száma tanulók tanulók száma aránya



Az összes jól teljesítő tanuló

szintjének száma



szintjének száma



száma

aránya

2014

4.

6.

9 fő

16,2%

7.

0 fő

0

-

-

-

9 fő

16,2%

2013

4.

6.

10 fő

17,9%

7.

1 fő

1,8%

-

-

-

11 fő

19,7%

4.

6.

6 fő

13,3%

7.

0 fő

0

-

-

-

6 fő

13,3%

2011

4.

6.

3 fő

5,4%

7.

2 fő

3,6%

-

-

-

5 fő

9%

2010

4.

6.

1 fő

1,9%

7.

2 fő

3,8%

-

-

-

3 fő

5,7%

2014

5.

7.

3 fő

7,3%

-

-

-

-

-

-

3 fő

7,3%

2013

5.

7.

1 fő

1,9%

-

-

-

-

-

-

1 fő

1,9%

5.

7.

0 fő

0

-

-

-

-

-

-

0 fő

-

2011

5.

7.

4 fő

7,4%

-

-

-

-

-

-

4 fő

7,4%

2010

5.

7.

2 fő

4,2%

-

-

-

-

-

-

2 fő

4,2%

2012

2012

6.évf.

8.évf.


oldal 34




4. Aziskola CSH indexe Évfolyam

6.évfolyam

8. évfolyam

Év

Tanulók száma összesen

A jelentésben szereplők

CSH-indexszel rendelkezők

2010

54

53

52

2011

57

56

45

2012

46

45

39

2013

56

56

51

2014

57

53

52

2010

49

48

39

2011

55

54

45

2012

51

46

46

2013

55

54

42

2014

43

26

22 43. ábra: CSH index

A fenti táblázatból látható, hogy iskolánk elkötelezett tanulóink szociokulturális hátterének megismerésében. Kivételt képez az előző év 8. évfolyama, ahol kevesebb, mint 2/3 része érkezett vissza a kérdőíveknek. Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása az előző évekhez hasonlóan átlagosnak mondható.

44. ábra: Telephelyi eredmények

Az iskola fejlesztő hatása a várható szintnek megfelelő.




A 2014. évi mérés alapján levont következtetések 

 



Továbbra is büszkék lehetünk az országos átlagot meghaladó eredményeinkre, amelyet évek óta minden évben elérünk. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is. Diákjaink 2014-ban kitartóan dolgoztak, komolyan vették munkájukat. Sikeresen motiváltuk őket, de a CSH index kimutatása terén vannak még feladataink. Az eredményeikre pozitívan hatott a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, a csoportbontások segítségével eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás, amit a következő években is biztosítani kell függetlenül a csoportbontásoktól. A tanulói kérdőívek kitöltésére fokozottan kell motiválnunk tanulóinkat és szüleiket, ennek fontosságára szülői értekezleten is fel kell hívni a szülők figyelmét. Amiben az iskolavezetésnek van kiemelt szerepe!

5. Feladataink a 2015/16. tanévre  

   

      

Tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. A mérésre való készülésnél tanulmányozni kell nyolcadikosainknak a hatodikos mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni a konkrét feladatokról szerzett információkat: mely feladattípusokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. Minden matematikát és magyar nyelv és irodalmat tanító kolléga a mérést követően az elkészült munkákból tanulóra szabottan kigyűjti a gyerekek teljesítményét. Az adatgyűjtést tanulói teljesítmények elemzése követi. Megtörténik a következő tanév tanulócsoportokra lebontott feladatainak meghatározása, mely az iskolai és a munkaközösségi munkatervek részvé kell tenni. Szükségesnek tartjuk az eddigi mérések feladatait, elemzéseit és nevesített eredményeit tartalmazó adatbázis elkészítését, és elektronikus formában elérhetővé tételét minden pedagógus számára. Ez lehet az alapja minden olyan tevékenységnek, ami a kompetenciafejlesztési céljaink megvalósulását eredményezi. Az adatbázis felhasználásával egyénre, csoportra, gondolkodási vagy tartalmi területekre kidolgozott kompetenciafejlesztési tervek kidolgozására nyílik lehetőség. Az adatbázist az éves jelentések után aktualizálni kell. Az adatbázis kezelését a szakmai munkaközösségek végzik. Ez az adatbázis az alapja azoknak a fejlesztési terveknek, amelyeket a tanmenetekhez mellékleteként csatol minden érintett pedagógus. A mérési eredmények alapján készített fejlesztési tervek beépülnek az éves feladattervbe, a napi munkába. Minden évben, az aktualizálás után, az eredményekből levont következtetések alapján fejlesztési javaslatokat kell tenni. A hatodikos tanulói adatok, feladatonkénti részletes eredmények segíthetnek a differenciálásban, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban.






Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőséget kell adni az elmélyítésre, begyakorlásra, amit a tanmenetben rögzíteni kell.  Az eddigi évek tapasztalatai alapján az a vélemény alakult ki, hogy az OKM matematika feladatsorai értéket képviselnek számunkra, mert pontosan jelzik diákjaink képességeit a logikai-matematikai intelligenciaterületen. Ennek a képességterületnek a fejlesztése nem korlátozódhat csupán a matematika órákra. Ezen kulcskompetencia fejlesztése minden tantárgy keretében szükségszerű. Ehhez a különböző munkaközösségek közötti megbeszélések szükségesek.  Fontos, hogy lehetőség szerint minden tantárgynál, a megoldásra kerülő feladatok kiválasztásánál elsőbbséget élvezzenek azok a tankönyvben és munkafüzetben található feladatok, melyek különösen alkalmasak a logikai-matematikai képességterület fejlesztésére.  Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink soknak találták a feladatot, kevésnek az időt. Nincsenek hozzászokva a négyszer negyvenöt perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek, ezért többször kell ilyen erőpróbát biztosítani.  Ennek megfelelően ebben a tanévben próba kompetencia mérést tartottunk és tartunk a következő években is az 5. és 7. évfolyamon, hogy ezzel is felkészítsük tanulóinkat a következő évi országos kompetenciamérés sikeres elvégzésére.  A motivációt növelni kell, különösen a 8. évfolyamosok esetében.  A tanév végi osztályzatok végleges kialakításánál javítási lehetőségnek kell beszámítani.  Tudatosítani kell, hogy a középiskolában, ezzel a mérési eredményével hasonlítják össze, a 10.osztályos mérését, ezért nemcsak intézményünk számára fontos ez az adat, hanem a középiskolának is.  Motiváció nélkül nem lehet semmit hatékonyan és eredményesen végezni. Az OKM az iskola összehasonlítható minőségét mutatja a fenntartónak, az internet segítségével pedig minden érdeklődőnek. Kiemelkedő fontosságú megfelelő belső vagy külső ösztönző hajtóerőt találni minden érintett számára.  A gyerekek is igénylik a munkájukról adott visszajelzést. Kíváncsiak az eredményeikre. A hatodikosoknál motiválási célból is érdemes építeni erre, hiszen ők két év múlva újra megmérettetnek iskolánkban.  A CSH index pontos kimutatása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a szülők meggyőzésére a kérdőívek kitöltésének szorgalmazásával, amely az iskolavezetés feladata. Ennek érdekében a szülőket a szülői értekezleteken szólítjuk meg.  A CSH index alapján kimutatott „hozzáadott pedagógiai érték” emelése szükséges,melyet a lehetőségeinknek megfeleló csoportbontás, továbbá az órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. A mérési-értékelési csoportnak legyen feladata többek között a kompetencia fejlesztésével, kompetenciamérésekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények nyomon követése, folyamatos tájékozódás e témában. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 37

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

Recommend Documents