A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 037768;

Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31.

KLIK azonosító: 123008

1. Módosítás: 2013.nov.04. Oldalak száma: 87

Érvényesség: visszavonásig

Melléklet száma: 4 Függelék száma: 3

Aláírás:

Elfogadta: Nevelőtestület: 2013.nov.06.

Véleményezte: Diákönkormányzat 2013.nov.04. Véleményezte: Szülők Közössége 2013.nov.05. Készült: 4 pld.:1.ig., 2. könyvtár, 3-4.példány int.vez. helyettesek; A 2-4.példány nem sokszorosítható

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

Tartalom

BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 5 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA, HÁTTERE ....................... 6 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI AZ ALÁBBI TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK: ..................................................................................................................... 6 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA.................................................. 7 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS ALAPADATAI ............................................................ 8 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA .............................................................. 10 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE FELELŐS: .................................................................................................................. 10 3.2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI ......................................................................................... 12 3.3. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE: .............................................................................................................................. 13 3.4. VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ................................................................................. 15 3.5. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS....................................................................................................... 15 3.5.1. Az intézményvezető feladatai: ..................................................................................................... 15 3.5.2. Az intézményvezető helyettesítése: ............................................................................................ 18 3.5.3. Az intézményvezető-helyettesek feladatai, az intézményvezető által leadott hatáskörök .................................................................................................................................................. 19 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ............................................................................ 24 4.1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI A KÖVETKEZŐK AZ ISKOLÁBAN: ................................................................................. 24 4.2. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ............................................................................................................................. 25 4.3. NEVELŐTESTÜLET ................................................................................................................................................ 26 4.3.1. Nevelőtestületi értekezletek: ....................................................................................................... 26 4.4. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .................................................................................................... 28 4.4.1. A szakmai munkaközösség pedagógusoknak nyújtott szakmai segítségének formái ..... 29 4.5.KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS ................................................................................................................................ 29 4.6. SZAKSZERVEZETI JOGOSULTSÁGOK.................................................................................................................... 30 4.7. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE ......................................................... 30 4.7.1. Nevelőtestület: ................................................................................................................................ 30 4.7.2. A szakmai munkaközösség beszámoltatásának módja az átruházott hatáskörben gyakorolt feladatainak teljesítéséről..................................................................................................... 32 4.7.3. A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolata .................................................... 33 4.7.4. Állandó feladatok ellátása a nevelőtestületben ....................................................................... 33 4.7.5. Kapcsolat a Szülők Közösségével ............................................................................................... 33 4.7.6. A Szülők Közösségének döntési és véleményezési jogai ........................................................ 34 4.7.7.Az Intézményi Tanács .................................................................................................................... 34 4.7.8.Az Intézményi Tanács döntési és véleményezési joga............................................................. 36 4.7.9. A tantestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata........... 36 4.7.10. A Diákönkormányzat döntési és véleményezési jogai.......................................................... 37

SZMSZ

oldal 2



5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................... 38 5.1. A TANULÓK FOGADÁSÁNAK, AZ ISKOLA NYITVA TARTÁSÁNAK RENDJE ......................................................... 38 5.2. KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ............................................................................................................... 40 5.2.1. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje ............ 40 5.2.2. Pedagógusok munkarendje .......................................................................................................... 40 5.2.3. Az informatikai eszközök kölcsönzési rendje a pedagógusoknak ........................................ 46 5.3. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ................................................................................................... 47 5.4. A TANÉV HELYI RENDJE ....................................................................................................................................... 47 5.4.1. A szorgalmi idő ............................................................................................................................... 47 5.4.2. Az intézményi rendezvények ....................................................................................................... 48 5.5. A TANÍTÁSI ÓRÁK, FOGLALKOZÁSOK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ...................................... 48 5.6. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA............................................ 49 5.7. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .................................................. 50 5.8. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSA ......................................................................................................... 50 5.9. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ............................................................................ 50 5.9.1. Napközi otthon, tanulószoba ....................................................................................................... 51 5.9.2. Szakkörök ........................................................................................................................................ 51 5.9.3. Énekkar ............................................................................................................................................ 52 5.9.4. Iskolai sportkör ............................................................................................................................... 52 5.9.5. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai .............. 53 5.9.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .................................... 54 5.10. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG ISKOLAI SZABÁLYAI ................................................................................................ 57 5.11. A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT TÁRGYAK, ESZKÖZÖK TULAJDONJOGA ......................................................... 59 5.11.1. A tanuló által készített dolog értékesítéséből, hasznosításából származó bevételből a tanulót megillető díjazás szabályai. ................................................................................................... 60 5.12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE..................................................................................................... 61 6. PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE.......................................................... 61 6.1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJAI, ELVEI, FELADATAI ........................................................................................... 61 6.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULTAK ............................................................... 62 6.3. AZ ELLENŐRZÉS ELVEI ......................................................................................................................................... 62 6.4. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI ............................................................................................................................... 63 6.5. A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS DOKUMENTÁLÁSA, ÉRTÉKELÉS, VISSZACSATOLÁS ......................................... 63 7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE ..................................................................................................................................... 64 8.KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA .......................................................... 65 9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................................ 68 10. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ....................................... 69

SZMSZ

oldal 3



11.INTÉZMÉNYI, VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK.............................................................................................. 71 12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY (BOMBARIADÓ, TŰZ, VIHAR STB.) ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................................................................................. 74 12.1.BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................................. 74 13. TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOKRÓL .. 76 13.1. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS DOKUMENTUMAI ..................................................................................................... 76 14. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ................................................................................................................................. 77 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓK........................................................................................ 80

Mellékletek: 1.számú melléklet: Az intézmény szervezeti struktúráját szemléltető ábra 2.számú melléklet: Fegyelmi eljárás szabályzata 3.számú melléklet: Könyvtári SZMSZ, Gyűjtőköri szabályzat 4. számú melléklet: Iratkezelési és adatkezelési szabályzat Függelékek: 1. számú függelék: Munkaköri leírási minták 2. számú függelék: Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 3. számú függelék: Iskolai tankönyvellátás rendje

SZMSZ

oldal 4



BEVEZETŐ

A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Legfontosabb feladat, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában is illeszkednie kell a pedagógiai célokat szolgáló tartalmi szabályzókhoz, ill. az iskola más belső szabályzataihoz is. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók: 

Alapító okirat;



Pedagógiai program;



Házirend;



Belső szabályzatok (KLIK elnökének, a tankerületi igazgatónak utasításai, igazgatói utasítások);

Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok:

SZMSZ



Közalkalmazotti szabályzat;



Kollektív szerződés;



Esélyegyenlőségi terv;

oldal 5



Egyéb önálló szabályzatok:  Az alkalmazottak munkaköri leírásai;  A belső ellenőrzési szabályzat;  Az iratkezelési szabályzat;  Az adatkezelési szabályzat;  Munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat;  Tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv;  Az informatikai adat-, és szoftvervédelmi szabályzat;  A tankönyvellátás rendjére vonatkozó eljárásrend;

1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja, háttere 1.1. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. § (5) (6)  229/2012(VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) (2) (3) 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 92. § (1); 103. §

(1) (3) (4) (5) (6)  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

SZMSZ

oldal 6



 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  2007. évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről  335/2005 (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének ált.köv.  16/2013 (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet  202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  138/1992. Kormányrendelet a KJT végrehajtásáról  26/2013 (II.12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról  22/2013 (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az SZMSZ és egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

SZMSZ

oldal 7



b) Az SZMSZ a jóváhagyás időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Kötelező felülvizsgálatára a törvényi előírásoknak megfelelően kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény 2005-ben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata.

2. Az intézmény általános jellemzői és alapadatai Az iskola megnevezése: Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Székhelye: 2440 Százhalombatta Liszt Ferenc sétány. 2. Az intézmény jogállása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK), 1055 Bp. Szalay u. 10-14., jogi személyiségű, nem önállóan gazdálkodó szervezeti egysége. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 Az intézmény telefon és fax száma: 06/23/355-644 E-mail: [email protected] Az iskola Internet honlapja: www.eotvos.battanet.hu Az intézmény alaptevékenységei: A szakmai alapdokumentumba foglaltak szerint.

SZMSZ

oldal 8



Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon: 2297/helyrajzszámú korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosított ingó vagyon. Az ingatlan nagysága: 7 775 m2 Építményei: 3 637 m2 A feladatellátáshoz használt eszközökkel és ingatlannal kapcsolatban, a vagyonhasználati szerződés az irányadó. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés Az intézmény nem önálló költségvetéssel bíró jogi személyiségű szervezeti egység. A fenntartó, azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelkezik önálló költségvetéssel, mint költségvetési szerv. A szakmai feladatok ellátásából származó költségeket, valamint a fenntartó állományába tartozó munkavállalók bér jellegű költségeit a KLIK, a működtetéssel kapcsolatos

forrásokat

a

működtető,

azaz

Százhalombatta

Város

Önkormányzata biztosítja. Alapító okirat kelte: 2011. szept.29. Alapító okirat száma: 16231/2013/KOIR 2013.01.01. – 2013.03.31 16231-2/2013/KOIR 2013.04.01 Az alapító megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az iskola működési területe: Százhalombatta Város közigazgatási területe Szakmai alapdokumentumban engedélyezett maximális létszám: 540 fő Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

SZMSZ

oldal 9



A felügyeleti szerv: Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Az intézmény működtetője: Százhalombatta Város Önkormányzata

3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása1 Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó (KLIK), valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

3.1. Az intézmény vezetője felelős: a) A közoktatási intézmény igazgatója a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a működtetővel

kötött

szerződésben

foglaltak

végrehajtásáért.

A

tankerületi igazgató egyetértésével, a fenntartói jóváhagyást követően kiadmányozási joggal rendelkezik; b) Gyakorolja a munkáltatói jogkört a KLIK alkalmazásában álló közalkalmazottak esetében a kinevezés, a megszűntetés és a fegyelmi eljárás kivételével minden olyan esetben, amelyet jogszabály vagy KLIK elnökének utasítása nem utal más hatáskörbe; c)

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja;

1

A szervezeti ábrát a 1. számú melléklet tartalmazza

SZMSZ

oldal 10



d) Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért; e) Jóváhagyja Házirendjét,

az

intézmény

amennyiben

Pedagógiai ezek

nem

programját, rónak

SZMSZ-ét,

többletköltséget

a

fenntartóra; f)

Képviseli az intézményt;

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá:  A pedagógiai munkáért,  A nevelőtestület vezetéséért  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért  Nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  Az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  A tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

SZMSZ

oldal 11



 Minden egyéb feladatért, amelyet a munkaköri leírása tartalmaz. A köznevelési intézmény vezetője képviseli az intézményt. Képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja

3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a) Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  az intézményvezető-helyettesek,  gyermek – és ifjúságvédelmi felelős  az iskolatitkár Az intézményvezető-helyettesek megbízására javaslatot tesz az igazgató

a

tantestület

véleményezési

jogkörének

megtartásával.

Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott

pedagógusa

kaphat,

aki

a

jogszabályban

rögzített

képesítési előírásoknak megfelel. A megbízás 5 évre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az

iskolatitkár

szakirányú

képesítéssel

rendelkező

személy,

hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. b) Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

SZMSZ

oldal 12



Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

3.3. Az intézmény vezetősége: Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az intézményvezető,



az intézményvezető-helyettesek



a diákönkormányzat tanár vezetője,



az intézmény közalkalmazottainak választott

érdekképviselője: a közalkalmazotti tanács elnöke, 

a munkaközösség-vezetők,

Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az

iskola

vezetősége

rendszeresen

(általában

havonta

egyszer)

megbeszélést tart, melyről – szükség szerint - írásban emlékeztető feljegyzést készít. Az iskolavezetés tagjai közül: 

az intézményvezető,



az intézményvezető-helyettesek,



a munkaközösség-vezetők

ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösségek Választmányával, a Diákönkormányzat képviselőivel, az iskola Eötvös-Effektus Alapítványával

SZMSZ

oldal 13



A kiadmányozás szabályai A KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (1.15.) KLIKE utasításban az intézményvezető számára kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;  a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;  a közbenső intézkedéseket;  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó

iratokat,

a

központi,

illetve

területi

szerv

által

kért

adatszolgáltatásokat. Az

intézményvezető

kötelezettségvállalás,

kötelezettségvállalási ellenjegyzés,

teljesítés

jogosultságát igazolása,

a

KLIK

érvényesítés,

utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol:

SZMSZ

oldal 14



a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatra jogosultak megnevezése:

Hosszú bélyegző:

A bélyegző használója: Iskolatitkár

Körbélyegző 1 (kis méret):

A bélyegző használója: Körbélyegző 1 (nagy méret): Intézményvezető Körbélyegző 2 (nagy méret): A bélyegző használója: Iskolatitkár

3.4. Vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetőinek munkarendje alapján: a tanítás kezdetétől – illetve 7.30-tól – a foglalkozások illetve az ügyeleti idő végéig (17 óráig) az iskolavezetés valamelyik tagja az intézményben tartózkodik. A pontos munkabeosztásukat az éves munkaterv melléklete tartalmazza.

3.5.

A vezetők közötti feladatmegosztás 3.5.1. Az intézményvezető feladatai: Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti

SZMSZ

oldal 15



a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért: 

Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak

végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; 

Döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével,

feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; 

Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a

köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; 

Jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a

pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; 

Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei

biztosításához szükséges intézkedések megtételét; 

Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és

ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; 

Tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény

tevékenységéről; 

Teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért

adatszolgáltatást; 

Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény

működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. 

Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes

működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Dönt az intézet működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe,

SZMSZ

oldal 16



 Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja,  Az intézményvezető közvetlen munkatársaival – a munkaköri leírásban rögzítve – megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését és e tevékenységek irányítását,  Az intézményvezető közvetlen munkatársaival együtt gondoskodik a jó munkahelyi légkör kialakításáról, a nevelő-oktató munka zavartalan végzésének feltételeiről, a tárgyi- és személyi feltételek biztosításáról,  Az intézményvezető gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről,  Irányítja, ellenőrzi és minősíti a helyetteseinek munkáját, figyelembe véve, hogy közösen felelősek intézkedéseik összehangolásáért, minden lényeges kérdésben egymás kölcsönös tájékoztatásáért,  Az intézményvezető a rendelkezésére álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja,  Gyakorolja azon munkáltatói és fegyelmi jogköröket, amelyeket a KIK elnöke vagy a tankerületi igazgató átruház rá, illetve nem tart fenn magának. Fegyelmi ügyekben, jogviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatban javaslatot terjeszthet be a tankerületi igazgató felé;  Közvetlenül irányítja, feladatokkal ellátja és ellenőrzi az intézmény biztonságtechnikai vezetőjét, aki külső szakember.  Gondoskodik a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény intézményre vonatkozó előírásainak betartásáról  A Szülők Közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal együttműködik,

SZMSZ

oldal 17



 Gondoskodik a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről.

3.5.2. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az felsős intézményvezetőhelyettes

teljes

felelősséggel

helyettesíti.

A

helyettesítés

–

az

intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. Az intézményvezető és az felsős intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása idején az intézményvezető helyettesítését az alsós intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Az igazgató tartós távolléte alkalmával – szükség esetén – a munkáltatói jogkör is átruházható. A

munkáltatói

jogkör

átruházásához

az

intézményvezető

munkáltatójának engedélye szükséges (miniszter). A szükséges engedély beszerzése az Érdi Tankerület vezetőjének javaslatával és közreműködésével lehetséges. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. Az

intézményvezető

és

az

intézményvezető-helyettesek

egyidejű

akadályoztatása esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott munkaközösség-vezető látja el.

SZMSZ

oldal 18



3.5.3. Az intézményvezető-helyettesek feladatai, az intézményvezető által leadott hatáskörök A vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Felsős intézményvezető-helyettes: Szervezi, irányítja az 5-8. évfolyamon:  éves munkaterv szerinti működést,  a tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munkát,  a tanórán kívüli foglalkozások vitelét,  a

tanulók

továbbtanulásával

és

pályaválasztásával

kapcsolatos feladatok ellátást,  a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,  a tankönyv- és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását,  figyelembe veszi a szaktanácsadók észrevételeit, javaslatait.  a tanév megkezdése előtt elkészíti a tantárgyfelosztást az alsó tagozatos

igazgatóhelyettessel

közösen

és

ennek

alapján

elkészítik az órarendet,  meghatározza a kötelező óraszám terhére vagy túlmunkában végzett korrepetálások, tömegsport órák, szakkörök beállítását,  javaslatot tehet a nevelő-oktató munka javítására és az egységes nevelési és oktatási eljárások meghatározására, az oktatási szünetek idején a pedagógiai munkák megszervezésére, az iskolai munkaterv pontjaira.  gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozók munkaköri leírásaiban foglaltak végre legyenek hajtva,

SZMSZ

oldal 19



 ütemezés szerint ellenőrzi és értékeli a tanítási órákon, az 5-8. évfolyamon

tanító

tanárok

nevelő-oktató

munkáját,

azok

színvonalát,  az

irányítása

alá

tartozó

munkaközösségek

munkáját

ellenőrzi, részükre a szükséges útmutatást megadja,  gondoskodik arról, hogy az iskola tanárai szakmai, pedagógiai ismereteiket rendszeresen fejlesszék, a továbbképzéseken részt vegyenek,  köteles a megjelenő jogszabályok áttanulmányozása után ezeket megismertetni kollegáival,  feladata a szakterületén a pedagógiai munka közvetlen irányítása és ellenőrzése,  közvetlen irányítása alá tartozó területen gondoskodik a társadalmi tulajdon védelméről, 

határidőre elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó terület

igénybejelentését az éves költségvetéskor. Összegyűjti a tanítók, tanárok, munkaközösség-vezetők ezzel kapcsolatos igényeit,  irányítja az alsós intézményvezető-helyettessel és az iskolai diáktanáccsal

együttműködve

a

különböző

tanulmányi

és

kulturális versenyek megszervezését és bonyolítását, a különböző pályázatokat, vetélkedőket,  gondoskodik

az

érvényes

rendeletekben

foglaltak

végrehajtásáról,  gondoskodik arról, hogy a korszerű módszerek a tanítási órákon alkalmazásra kerüljenek,  részt vesz a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos javaslatok előkészítésében,  javaslatot

tesz

a

tanárok

jutalmazására,

kitüntetésére,

óraadók beállítására és egyéb megbízatásokra,  elkészíti a tanárok éves szabadságolási tervét,

SZMSZ

oldal 20



 elkészíti és ellenőrzi a tanárok munkaidő nyilvántartásához szükséges dokumentumot,  jóváhagyja a tanárok és osztályfőnökök tanmeneteit,  köteles

a

rászignált

ügyiratokat

az azokon

feltüntetet

időponton – egyes kivételes estetektől eltekintve – elintézni,  a

rendelkezésre

bocsátott

anyagi

eszközöket

rendeltetésszerűen és a takarékosság szem előtt tartásával közvetlenül használja fel.  ellenőrzi az 5-8. évfolyamos tanulók igazolt és igazolatlan távolmaradását,  a tanulmányi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók részére indokolt

esetben

(országos

illetve

nemzetközi

kulturális,

sportrendezvényekre való kikérés) távolmaradást engedélyezhet, ha

ez

a

tanuló

tanulmányi

fejlődését

nem

gátolja.

Az

intézményvezető felé javaslatot tehet e tanulók 3 napon túli távolmaradásának engedélyezésére,  ha indokoltnak tartja, javaslatot tehet az egyes tantervekben lévő témák felcserélésére, illetve összevonására,  felügyeli

és

koordinálja

a

tankönyvrendelést

ill.

a

Tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzatunk betartását.  koordinálja a felsős munkaközösségek tevékenységét. Kapcsolatot tart:  a továbbtanulási pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal,  középfokú oktatási intézményekkel  a közművelődési intézményekkel. A 3.5.2. pontban írtak szerint ellátja az igazgató helyettesítését.

SZMSZ

oldal 21



Az alsós intézményvezető-helyettes Szervezi, irányítja:  az 1-4. évfolyam működését, ide értve az alsós napközis csoportokat és az alsós tanórán kívüli tevékenységeket,  az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását,  az emelt szintű osztályok indításának szervezését,  a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket.  Az irányítása alá tartozó területen a tanító közvetlen vezetője,  a tanév megkezdése előtt elkészíti a tantárgyfelosztást a felsős intézményvezető-helyettessel

közösen,

és

ennek

alapján

elkészítik az órarendet,  meghatározza a kötelező óraszám terhére vagy túlmunkában végzett korrepetálások, tömegsport órák, szakkörök beállítását,  javaslatot tehet a nevelő-oktató munka javítására és az egységes nevelési és oktatási eljárások meghatározására, az oktatási szünetek idején a pedagógiai munkák megszervezésére, az iskolai munkaterv pontjaira,  gondoskodik

arról,

hogy

az

irányítása

alá

tartozó

alkalmazottak munkaköri leírásaiban foglaltak végre legyenek hajtva,  ütemezés szerint ellenőrzi és értékeli a tanítási órákon az irányítása alá tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, azok színvonalát,  a munkaközösségek munkáját ellenőrzi, részükre a szükséges útmutatást megadja,  gondoskodik arról, hogy a tanítók és a napközis nevelők szakmai, pedagógiai ismereteiket rendszeresen fejlesszék, a továbbképzéseken részt vegyenek,

SZMSZ

oldal 22



 köteles a megjelenő jogszabályok áttanulmányozása után ezeket megismertetni kollégáival,  feladata a szakterületen a pedagógiai munka közvetlen irányítása és ellenőrzése,  gondoskodik arról, hogy az indokolt szakmai tanulmányi kirándulások a tanmenetbe be legyenek építve,  közvetlen irányítása alá tartozó területen gondoskodik a társadalmi tulajdon védelméről,  határidőre elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó terület igénybejelentését az éves költségvetéshez. Összegyűjti a tanítók, munkaközösség-vezetők ezzel kapcsolatos igényeit,  irányítja a felsős intézményvezető-helyettessel és iskolai diáktanáccsal tanulmányi

együttműködve és

kulturális

1-4.évfolyamon versenyek

a

különböző

megszervezését

és

lebonyolítását, a különböző pályázatokat, vetélkedőket,  gondoskodik

az

érvényes

rendeletekben

foglaltak

végrehajtásáról,  köteles a rászignált ügyiratokat a meghatározott időpontra elintézni,  részt vesz a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos javaslatok előkészítésében,  javaslatot

tesz

a

tanítók

beállítására,

jutalmazására,

kitüntetésére, óraadók beállítására és egyéb megbízatásokra,  elkészíti és ellenőrzi a tanítók munkaidő nyilvántartásához szükséges dokumentumot,  elkészíti az alsós nevelők részére az éves szabadságolási tervet,  jóváhagyja

a

tanítók,

osztályfőnökök

tanmeneteit

és

foglakozási tervét,

SZMSZ

oldal 23



 átvizsgálja

és

jóváhagyásra

terjeszti

elő

a

felügyelt

munkaközösségek munkatervét,  a

rendelkezésre

bocsátott

anyagi

eszközöket

rendeltetésszerűen és a takarékosság szem előtt tartásával közvetlenül használja fel.  ellenőrzi

az

1-4.

évfolyamos

tanulók

oktatásból

való

távolmaradását,  az egyes tanulók részére indokolt esetben (országos illetve nemzetközi

kulturális,

sportrendezvényekre

való

kikérés)

távolmaradást engedélyezhet, ha ez a tanuló tanulmányi fejlődését nem gátolja. Az intézményvezető felé javaslatot tehet e tanulóknak 3 napon túli távolmaradásának engedélyezésére,  ha indokoltnak tartja, javaslatot tehet az egyes tantervekben lévő témák felcserélésére, illetve összevonására,  koordinálja

az

irányítása

alá

eső

munkaközösségek

tevékenységét. Kapcsolatot tart:  a város valamennyi óvodájának vezetőivel  a Pedagógiai Szakszolgálattal  a Pest megyei Tanulási Szakértői és Áthelyező Bizottsággal.

4.

Az intézményi közösségek, valamint azok kapcsolattartási formái egymással és az intézmény vezetésével

4.1. Az iskola közösségei a következők az iskolában:  nevelők  szülők  tanulói közösségek.

SZMSZ

oldal 24



Az iskola kapcsolatrendszerén belül működnek:  Közalkalmazotti Tanács (Működéséről a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezik).  Pedagógusok Szakszervezete - Az iskola dolgozóinak érdekében a szakszervezeti főbizalmi jár el, és a szakszervezetet érintő kérdésekben tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel és a tankerület vezetőjével  Diákönkormányzat – SZMSZ alapján, a diákok érdekében jár el, érdekeiket képviseli.  Szülők Szervezete – éves munkaterv alapján tevékenykedik az iskola tanulói érdekében. Elnöke tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel.  Eötvös „Effektus” Alapítvány.  Intézményi Tanács munkaprogram és ügyrend alapján működik.

4.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületét alkotó pedagógusokból és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakból áll ( iskolatitkár,pedagógiai asszisztens). A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti szabályzat és Kollektív szerződés rögzíti. A pedagógusokat és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőket a magasabb jogszabályok, a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (1.15.) KLIKE utasítás előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó (KLIK) által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, kinevezésükről és felmentésükről, valamint fegyelmi felelősségre vonásukról a KLIK elnöke dönt.

SZMSZ

oldal 25



4.3. Nevelőtestület A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. 4.3.1. Nevelőtestületi értekezletek: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az írásos előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt átadja a munkaközösségek részére, valamint gondoskodik az előterjesztés anyagának kifüggesztéséről. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgatóhelyettesek felváltva látják el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha

a

nevelőtestület

egyszerű

szótöbbséggel

hozható

döntésénél

szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat iktatni kell. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az arra felkért személy vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten

SZMSZ

oldal 26



végig résztvevő két hitelesítő írja alá. Tanévnyitó

tantestületi

értekezlet:

az

új

tanév

feladatai,

tantárgyfelosztás, stb. I. félévi értekezlet: az I. félév oktató-nevelő munkájának értékelése, további feladatok kitűzése. II. félévi értekezlet: a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése, a következő tanév feladatainak meghatározása érdekében. Rendkívüli tantestületi értekezlet: akkor kell összehívni, ha azt a tantestület 1/3-a javasolja, vagy a felsőbb szervek utasítása alapján. Az értekezlet elnöke: az intézményvezető. A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Osztályozó tantestületi értekezletek: Az I. félévi osztályzatok lezárása. A II. félévi osztályzatok lezárása. Az értekezlet elnökei: az intézményvezető-helyettesek. A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Tantestületi nevelési értekezletek: Előre meghatározott, vagy szabadon választott aktuális nevelési témák megvitatása. Az értekezlet elnöke az igazgató. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Munkaértekezletek tartása: Kiemelt fontosságú tennivalók, megmozdulások előtt célszerű tartani. Az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek hívják össze, melyen a tantestület érintett tagjai vesznek részt. A pedagógus közösségek értekezletei:

SZMSZ

oldal 27



Az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, a fegyelmi bizottság, stb, megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés felé az egyes közösségek vezetőinek feladata.

4.4. A szakmai munkaközösségek Nkt.71§(1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola éves munkatervét. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. Munkaközösség vezetők megbízását az intézményvezető adja. Nkt.71§(5) Munkaközösségeink:  tanítói  napközis  természettudományi  társadalomtudományi  nyelvi  testnevelés és sport  ÖKO

SZMSZ

oldal 28



4.4.1. A szakmai munkaközösség pedagógusoknak nyújtott szakmai segítségének formái  mentorálás  dokumentumok elemzése  óralátogatások és elemzésük  tájékoztatás

4.5.Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket az 1992. évi XXXIII. Tv. Továbbá a Kollektív szerződés és a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. A munkáltató köti meg az érdekvédelmi szervezetekkel. A Közalkalmazotti Tanácsot egyetértési jogkör illeti meg az alábbi esetekben:  Munkajogi

védelem

tárgyában,

a

munkáltató

által

kezdeményezett, más munkahelyre történő beosztás esetén,  A Közalkalmazotti Tanács – választás és működés – költségeinél, Együttdöntési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, juttatása esetében: munkabér-előleg, kulturális támogatás, lakásépítés támogatás, munkahelyi étkeztetés, segély, sporttámogatás, üdültetés, stb. A Közalkalmazotti Tanácsot véleményezési jogkör illeti meg. A munkáltató a közalkalmazotti tanáccsal döntése előtt véleményeztesse az alábbiakat:

SZMSZ

oldal 29



 a közalkalmazottaknak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés,  a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,  a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket,  a munkarend kialakítását,  az éves szabadságolási tervet. Fenti esetekben a munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanács az egyetértési és véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben a munkáltató nyilvántartásába betekinthet. A véleményezés elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen.

4.6. Szakszervezeti jogosultságok Az

intézményen

belül

a

közalkalmazottak

érdekeinek

képviseletét

elsősorban a szakszervezet biztosítja. Intézményen belül az a szakszervezet tekinthető reprezentatívnak, amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanácsi választáson a leadott érvényes szavazatok legalább 55 %-át megszerzik.

4.7. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formája és rendje Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, a tanulók és szüleik, gondviselőik alkotják. Az iskola közösségei (szervezeti egységei), melyek működése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait, a következők:

SZMSZ



iskolavezetőség



nevelőtestület

oldal 30





szakmai munkaközösségek



Diákönkormányzat



Szülői Szervezet



Intézményi Tanács

4.7.1. Nevelőtestület: A tantestület az intézet pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézet legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézet tantestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézet működésével

kapcsolatos

ügyekben,

továbbá

a

jogszabályokban

meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tantestület döntési jogkörébe tartozik: (Nkt. 70.§)  a pedagógiai program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  az intézmény éves munkatervének elfogadása,  az intézmény munkáját átfogó elemzéseknek, értékeléseknek, beszámolóknak elfogadása,  a továbbképzési program elfogadása  a tantestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a tanulók magatartás és szorgalom jegyének jóváhagyása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása,  az

intézményvezetői

vezetési

programmal

ill.

int.vezető-helyettesi

összefüggő

szakmai

pályázathoz

program

készített

tartalmáról

való

véleményezés

SZMSZ

oldal 31



 az intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység

(vállalkozás)

indítására,

igénybevétele

feltételeinek

meghatározására, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítására javaslatot tehet.  jogszabályban meghatározott más ügyek. A tantestület

véleményt

nyilváníthat

vagy

javaslatot

tehet

az

intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a tantestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A tantestület a feladatkörébe tartozó ügyek elkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve

egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségre, vagy a szülők közösségére, az alábbiak szerint: A szakmai munkaközösségre ruházza:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkört  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos, a véleményezi jogkört A szakmai munkaközösség a nevelőtestület előtt évente egyszer számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való jogkörét ezen SzMSz külön fejezete szabályozza. 4.7.2.

A

szakmai

munkaközösség

beszámoltatásának

módja

az

átruházott hatáskörben gyakorolt feladatainak teljesítéséről  A

nevelőtestület

feladatkörébe

tartozó,

a

munkaközösségekre

átruházott ügyekről, feladatokról a munkaközösség-vezetők, továbbá a

SZMSZ

oldal 32


feladatok


ellátásával

megbízottak

beszámolási

kötelezettséggel

tartoznak, melyről az iskolavezetőségi és/vagy a nevelőtestületi értekezleten adnak számot. 4.7.3. A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolata  A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösségvezetők szervezik.  A tantestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek, előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.  A munkaközösség vezető a tantestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban

továbbítja

az

intézményvezetőhöz

a

tantestület

által

elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. 4.7.4. Állandó feladatok ellátása a nevelőtestületben  Rendszergazda  Diákönkormányzat tanárfelelőse  Tanulószobáért felelős pedagógus  Tankönyvfelelősök 4.7.5. Kapcsolat a Szülők Közösségével 

Az iskolában megalakított szülői szervezet az általa elfogadott

szabályok szerint működik. 

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a

jogszabály és az Szülők Közössége véleményezési jogosultságot biztosít,

SZMSZ

oldal 33



a szülők közössége véleményét az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet rájuk vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.  Az osztályok szerinti

szülők közösségeivel

az osztályfőnökök

tartanak kapcsolatot.  A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatások.  A szülői szervezet saját SZMSZ szerint működik. 4.7.6. A Szülők Közösségének döntési és véleményezési jogai Véleményezési joga van:  az iskola Pedagógiai programját illetően és a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Döntési joga van:  saját képviselőjének megválasztásában;  a szülői szervezet saját működési rendjéről munkatervet készítsen;  A Szülők Közössége képviseli a szülőket a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében ( döntési és egyetértési jog) 4.7.7. Az Intézményi Tanács működése, valamint az Intézményi Tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az Intézményi Tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelésioktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási

joggal

rendelkezik

a

jogszabályban

meghatározottak szerint.

SZMSZ

oldal 34


Az


iskola

Intézményi

Tanáccsal

való

kapcsolattartásáért

az

intézményvezető a felelős. Az Intézményi Tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az

intézményvezető

félévenként

egy

alkalommal

beszámol

az

Intézményi Tanácsnak az iskola működéséről. Az Intézményi Tanács elnöke számára az intézményvezető a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az Intézményi Tanács képviselőjét meg kell hívni a Szülői Választmány és a Diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az intézményvezető és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges

esetben

az

Intézményi

Tanács

képviselője

az

iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az Intézményi Tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az Intézményi Tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.

SZMSZ

oldal 35



4.7.8. Az Intézményi Tanács döntési és véleményezési joga Végrehajtási rendelet (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) 121. § (6) Az Intézményi Tanács dönt: a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 121. § (8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 4.7.9. A tantestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata.  A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a diákönkormányzatot segítő tanár révén kéri a tantestület véleményét.  A diákönkormányzatot segítő tanár a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzat-tervezetet az intézményvezetőnek adja át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről.  A tantestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az intézményvezető írásban közli a diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselőjével.

SZMSZ

oldal 36



 A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az intézményvezetőt meghívhatja, illetve az intézményvezető azon részt vehet.  Az intézményvezető a diákönkormányzatot a tervezet előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. 4.7.10. A Diákönkormányzat döntési és véleményezési jogai Véleményezési joga van: 

az iskolai SZMSZ elfogadása előtt,



a tanulókat érintő szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



az iskola Házirendjének elfogadása előtt.

Döntési joga van: 

saját képviselőinek megválasztásában,



saját működéséről munkaterv készítésében

A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A tantestület értekezletére a diákönkormányzat tanuló képviselője is meghívható. Az intézményvezető a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt – lehetőleg egy héttel korábban – írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. Az iskola mindkét tagozatának tanulóit egyaránt érintő ügyekben a Diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az iskola

SZMSZ

oldal 37



igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának fóruma az iskolagyűlés, amelyet a tanév elején vagy végén valamennyi tanuló részvételével a Diákönkormányzat segítő tanára vezet le. Az iskolagyűlés előkészítésébe a Diákönkormányzatot be kell vonni. A

Diákönkormányzat

működésének

alapvető

feltételeit

az

intézményvezető engedélyével a szervezet megkapja, ez magában foglalja a szükséges feltételek biztosítását is, mind helyiség, mind berendezés használatának vonatkozásában. Igénylést félévente – szeptemberben és márciusban, írásos formában terjeszthet elő testületi döntéssel a Diákönkormányzat. Az igények reális voltáért és a célszerű felhasználásért a patronáló tanár a felelős.

5. Az iskola működési rendje 5.1. A tanulók fogadásának, az iskola nyitva tartásának rendje  Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 600-tól este 2000 óráig

tart

nyitva.

Az

iskola

épületének

további

használatát

az

intézményvezető engedélyezheti, a házirendben meghatározott módon.  A reggeli ügyelet – a szülők igénye szerint – legkorábban 630-kor kezdődik és 730-ig tart, amelyet a nappali ügyelet követ.  A délutáni ügyelet 16-17 óráig tart.  A tanítás kezdete: 750 óra  A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában.

SZMSZ

oldal 38



 A tanítási óra 45 perces.  A tanítási órákat zavarni nem lehet. A napközis idő is tanítási időnek minősül. A közleményeket a tanítás kezdete előtt vagy a szünetekben kell tudatni a tanulókkal.  Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus igényeket a tagozatot irányító intézményvezető-helyettesnek 3 nappal előre be kell jelenteni.  Az iskola ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosul.  Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza, mely ezen SZMSZ részét képezi.  A hivatalos ügyek intézése 800 és 1550 óra között történik a házirendben szabályozottak szerint. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat a portás az irodához kísérni.  A szülők gyermekeiket az aulában várhatják a tanítási óra és a délutáni foglalkozások zavarása nélkül.  A szülő engedélyt kérhet, ha gyermekét a 16 óráig tartó foglalkozásról kivenné. Az engedélyt az intézményvezető hagyja jóvá.  A gyermekeket a nevelők a szülők által előre megadott időpontban engedik el.  A távozás iránti kérelmet előre, írásban kell közölni a pedagógussal.  A tanítás nélküli munkanapokon és a tavaszi, őszi, téli illetve a nyári szünet meghatározott napjain napközis ügyelet iskolai illetve városi szinten biztosított.  A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 900 és 1500 óra között ügyeletet tart az irodában.

SZMSZ

oldal 39



5.2. Közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körének munkaidejét, beosztását munkaköri leírása tartalmazza a megfelelő törvényi előírások alapján. A

közalkalmazottak

munkavégzésének

és

munkarendjét,

díjazásának

egyes

feladatszabályait

és

hatáskörét,

személyre

szóló

munkaköri leírás tartalmazza. Kötelesek a munkaidő kezdete előtt 15 perccel a munkahelyen megjelenni. 5.2.1. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a működtetésért felelős vezető állapítja meg, egyeztetve az intézményvezetővel az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a működtető által meghatározott személy készíti el a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az üzemeltetési vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, módosítására

és

a

közalkalmazottak

munkáltatói

hatáskörben

meghatározott szabadság részének kiadására. 5.2.2. Pedagógusok munkarendje A

pedagógusok

munkarendjét

és

benntartózkodását

az

alábbi

dokumentumok szabják meg:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (5) (6)  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

SZMSZ

oldal 40



köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) (2) (3)  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törv. 92. § (1); 103. § (1) (3) (4) (5) (6)  az órarend,  a tantárgyfelosztás,  az iskola éves munkaterve,  az ügyeleti rend,  a munkaköri leírások. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az iskolavezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény („Nkt.”) alapján a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 2. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással foglalkozások

lekötött

megtartása

munkaidő)

rendelhető

el.

tanórai A

kötött

és

egyéb

munkaidő

fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

SZMSZ

oldal 41



3. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm.

rendelet

(„R.”)

szerint

a

pedagógus

számára

a

kötött

munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében:  foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 

a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

 az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,  a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 

előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete,



a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,



a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,



eseti helyettesítés,



a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,



az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,



a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,



osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,



pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,



a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,



munkaközösség-vezetés,



az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

 környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

SZMSZ

oldal 42



 iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,  különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 

a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

4. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely:  szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,  sportkör, tömegsport foglalkozás,  egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,  egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,  napközi,  tanulószoba,  tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,  pályaválasztást segítő foglalkozás,  közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, 

diákönkormányzati foglalkozás,

 felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,  tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

SZMSZ

oldal 43



 az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. 5. A pedagógus a kötött munkaidőben (32 óra) köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelésioktatási intézményben, és amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 6. A

neveléssel-oktatással

lekötött

munkaidejét

meghaladóan

a

pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha  a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,  a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy  a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. 7. A

6.

pontban

meghatározottak

alapján

az

egy

pedagógusnak

elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a 7. pontban foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

SZMSZ

oldal 44



8. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), így a heti munkaidő negyven óra. 9. Az Mt. alapján a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy az Mt. 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama: a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 10. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. 11. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. 12. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni 13. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, 10 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot és taneszközt az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára

SZMSZ

oldal 45



a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt). A tanórák illetve iskolai foglalkozások, programok elcserélését az igazgató engedélyezi. Kivételt képez ez alól a nevelők hivatalos (betegség, továbbképzés és az oktatással összefüggő feladatokból adódó) hiányzása miatti óracsere, mert ezt az igazgató helyettes saját hatáskörében engedélyezheti. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus egyéb általános feladatait a közalkalmazotti szabályzat határozza meg, ill. az egyéni munkaköri leírások részletezik. 5.2.3. Az informatikai eszközök kölcsönzési rendje a pedagógusoknak A pedagógusok jogosultak az iskolában működő informatikai eszközök ingyenes használatára az intézmény területén. A hordozható eszközök kölcsönözhetőek, az iskolatitkár és a rendszergazda segítségével. Engedélyt csak az intézmény vezetője adhat.

SZMSZ

oldal 46



5.2.4. A munkahelyre bevitt dolgok, eszközök szabályozása Az intézmény dolgozói jogosultak bejelenteni a munkába járáshoz és/vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok, tárgyak bevitelét, melyekre az igazgató adhat engedélyt. A munkáltató illetve a munkáltató képviseletében eljáró intézményvezető a munkavégzéshez és a munkába járáshoz nem szükséges dolgokban, eszközökben bekövetkezett kárért felelősséget nem vállal.

5.3.

Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit,

valamint

a

tanulók

belső

munkarendjének

részletes

szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek.( nevelői ügyelet megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata.)

5.4.

A tanév helyi rendje A tanév rendjét minden tanévben az oktatásért felelős miniszter rendelete szabályozza. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. 5.4.1. A szorgalmi idő A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt:  a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,

SZMSZ

oldal 47



 az átfogó mérés-értékelések rendjéről,  a tanév tanórán kívüli foglalkozásainak kínálatáról,  az éves munkaterv jóváhagyásáról,  a házirend módosításáról. 5.4.2. Az intézményi rendezvények Az

intézményi

rendezvényekre

(ünnepélyekre,

tanulmányi

és

sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, az egyéni képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű – éves munkatervben tervezett - ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. A megjelenés az alkalomhoz illő öltözékben. A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

5.5.

A

tanítási

órák,

foglalkozások,

óraközi

szünetek

rendje,

időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7. 50-kor kezdődik. A kötelező tanítási órákat legkésőbb 16 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

SZMSZ

oldal 48



A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 15 illetve 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetekben a tanulók az udvaron illetve a tantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve a nap első két órájában, vagy utolsó két órájában a diákok egyetértésével. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.

5.6.

Az intézményben tartózkodás rendje. Az intézmény nyitva tartása Szorgalmi időben reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben is nyitva van. Ekkor a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt – eseti kérelmek alapján.

SZMSZ

oldal 49



5.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet cégtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állagának figyelemmel követése, tisztíttatása a működtető által megbízott személy feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energia felhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében. Vagyonvédelmi okok miatt, az üresen hagyott termeket, a tanulók ruházatának biztosított öltözőt zárni kell.

5.8.

Az iskola helyiségeinek bérbeadása Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető véleményének kikérésével a működtető dönt.

5.9.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák:

SZMSZ

oldal 50



 napközi otthon  tanulószoba  szakkörök  énekkar  iskolai sportkör (ISK)  tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, névadó napok stb. Érdeklődési kör, önképző kör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

5.9.1. Napközi otthon, tanulószoba A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. 5.9.2. Szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén, általában szeptember 15-ig írásban lehet jelentkezni. A jelentkezés egy tanévre szól, a jelentkezés után a részvétel kötelező. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a Szakmai munkaközösség és a Szülők Közössége véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakkörök működése abban az esetben tartható fenn, ha min. 15 fő rendszeres résztvevője van a foglalkozásoknak.

SZMSZ

oldal 51



5.9.3. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, legfeljebb 45 perces foglalkozásokkal, az aktuális tantárgyfelosztásnak megfelelően működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az intézményvezető engedélyezi. 5.9.4. Iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskola sportfoglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a

tanulók

mindennapi

testedzését,

(a

felmenő

rendszerben

belépő

mindennapos testnevelési órák kivételével) valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működésért. A szakkörvezetőknek éves munkaprogramot kell kidolgozniuk, amelyet az intézményvezető hagy jóvá. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesítheti a tanítási órákon való részvétel alól.

SZMSZ

oldal 52



Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 5.9.5. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A

fegyelmi

eljárás

megindítása

a

tanuló

terhére

rótt

kötelességszegést követő 30 napon belül kerül sor, kivételt képez az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes

megbeszélés

révén

kell

tájékoztatni

az

elkövetett

kötelességszegésről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak,

SZMSZ

oldal 53



az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A

fegyelmi

tárgyalásról

és

a

bizonyítási

eljárásról

írásos

jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A

fegyelmi

tárgyalás

jegyzőkönyvét

a

fegyelmi

eljárás

dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni,  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 5.9.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a Köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető

SZMSZ

események

feldolgozása,

értékelése,

ennek

alapján

a

oldal 54



kötelességszegéssel

gyanúsított

és

a

sérelmet

elszenvedő

közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az

egyeztető

eljárás

kezdeményezése

az

intézményvezető

kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

SZMSZ

oldal 55


 a


feladat

ellátását

a

megbízandó

személy

csak

személyes

érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel különkülön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

SZMSZ

oldal 56



5.10. A reklámtevékenység iskolai szabályai Az

iskola

területén

szigorúan

tilos

mindennemű

reklámtevékenység, amely direkt vagy indirekt módon alapoz a kiskorúak

és

fiatalkorúak

fogyasztási

szokásaira,

alkoholt,

dohányzást reklámoz! Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok, melyek témája:  egészséges életmód,  kulturális tevékenység.  környezetvédelem, környezeti nevelés,  társadalmi, közéleti tevékenység. Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató vagy az általa megbízott helyettese engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása stb.) Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható. Belső

utasítás

plakátok,

falragaszok

és

reklámot

hordozó

hirdetések közzétételére:  Az iskolában plakát, szórólap, felhívás, közlemény kihelyezése csak az iskolavezetés engedélyével történhet.  A kihelyezésről a kijelölt hirdetési helyre az iskolatitkár ill. a pedagógiai asszisztens gondoskodik.  Az engedély nélkül kihelyezett reklámanyagokat az iskolavezetés eltávolítja a hirdetési helyről.

SZMSZ

oldal 57



 Az iskola honlapján tilos minden reklámtevékenység.  Az intézmény nevében hirdetést közzétenni az intézmény vezetője jogosult. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:  egészséges életmód,  környezetvédelem,  társadalmi tevékenység,  közéleti tevékenység,  kulturális tevékenység,  oktatási tevékenység (nem magánóra adása). A reklámtevékenység engedélyeztetése  A tartós reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.  Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:  a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység

folytatására

jogosult

személy,

szerv

megnevezését, címét;  a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;  a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az

intézmény

őrzi,

másik

példánya

átadásra

kerül

az

engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

SZMSZ

oldal 58



A reklámtevékenység jellegének besorolása:  Az

intézményvezető

önállóan,

illetve

az

általa

jelentősnek

minősített reklámtevékenység esetében:  a nevelőtestület,  a Szülői Közösség, valamint  a

gyermek közösségek bevonásával

állapítja

meg

valamely reklámtevékenység jellegét.  Az intézményvezető köteles:  a pedagógusoktól,  a szülőktől,  tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) plakátok, b) szórólapok, c) újságok terjesztése, d) az iskola rádió,  Az adott tartós reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.  Az eseti reklámtevékenység (1-1 plakát, szórólap) megvalósítását az intézményvezető szóban is engedélyezheti.

5.11. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, mindenkor az iskola tulajdonát képezik.

SZMSZ

oldal 59



Kivételt képeznek a tanulók által legalább 70%-os arányban hozott anyagból készült munkadarabok, melyek a tanulók tulajdonát képezik, függetlenül a ráfordított energia és iskolai befektetés mértékétől. 5.11.1. A tanuló által készített dolog értékesítéséből, hasznosításából származó bevételből a tanulót megillető díjazás szabályai. A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából

eredő

kötelezettségének

teljesítésével

összefüggésben,

feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni.

SZMSZ

oldal 60



További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

5.12. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működési rendjét részletesen szabályozza a könyvtári SZMSZ és mellékletei, mely az intézményi SZMSZ kötelező melléklete.

6. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6.1. A belső ellenőrzés céljai, elvei, feladatai  A nevelő-oktató munka színvonalának, tartalmának és rendjének rendszeres figyelemmel kísérése, értékelése. A szükséges szakmai és pedagógiai segítség megadása, a jó munka végzéséhez szükséges munkafegyelem biztosítása.  az

Segítse a nevelő-oktató munka hatékonyságát, az oktatási törvényből intézményre

háruló

feladatok

folyamatos

és

maradéktalan

végrehajtását. 

Segítse a társadalmi tulajdon védelmét, a pénzügyi és gazdasági

tevékenység előírás szerinti végzését. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

SZMSZ

oldal 61



6.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az intézményvezető  az intézményvezető-helyettesek  a munkaközösség-vezetők. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál

a

szaktárgyukkal

Tapasztalataikról

összefüggő

folyamatosan

területeken

tájékoztatják

látják

az

el.

illetékes

igazgatóhelyettest.

6.3. Az ellenőrzés elvei  Az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó. Az ellenőrzést végző személyek

tapasztalataikat

beszéljék

meg

egymással

és

arról

az

intézményvezetőt tájékoztassák.  Az ellenőrzési tervben rögzítettek szerint tervszerűen, ill. indokolt esetben bejelentés nélkül történhet.

SZMSZ

oldal 62



 Az ellenőrzés legyen segítő szándékú, igaz, nyílt és őszinte. A hibák feltárásával a nevelés-oktatás előbbre vitelét kell, hogy szolgálja.  Az ellenőrzés az intézet belső rendjét, nyugalmát, a folyamatos munkavégzését – az elkerülhetetlen mértéken felül – ne zavarja.  Az ellenőrzés legyen humánus, előbbre vivő, ne keltsen felesleges feszültséget.  A pedagógiai ellenőrzésnél vizsgálni kell a nevelési-oktatási tervekben meghatározott

követelmények

teljesítését,

az

oktató

munka

eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszereket, stb.  A szakmai és tantárgyi munkaközösségek az adott szakma, illetve tantárgy oktatásának eredményességét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére.

6.4. Az ellenőrzés területei  tanítási órák, napközis foglalkozások  az iskolai tanügyi dokumentáció kezelése,  a

szakmai

és

tantárgyi

munkaközösségek

tevékenysége,

eszközfelhasználása, a lehetőségekhez képest a fejlesztésük,  a

tanórán

kívüli

diákkörök,

szakkörök,

művészeti

csoportok,

korrepetálások, sportfoglalkozások működése, anyagi feltételei,  az intézményvezető által megjelölt más, speciális ellenőrzési feladatok.

6.5. A

pedagógiai visszacsatolás  az

ellenőrzést

ellenőrzés végző

dokumentálása,

személyek

lehetőleg

időben

értékelés, értesítsék

az

ellenőrzésre kerülő pedagógust,  az ellenőrzött pedagógus mindenben segítse az ellenőrzést végző munkáját,

SZMSZ

oldal 63



 az ellenőrzési munka terjedjen ki a feltárt hiányosságok kijavításának módjára, adjon útmutatást arra vonatkozóan,  a tapasztalatokat közösen beszéljék meg, igyekezzenek közös nevezőre jutni. Ha a véleményeket nem sikerül egyeztetni, kívánságra mind a két fél rögzítse írásban véleményét,  azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságokat észleltek, ott több személy részvételével az ellenőrzést gyakrabban meg kell ismételni,  a

pedagógusok

értékelésekor

(elmarasztalás,

dicséret,

jutalom,

kitüntetés, vagy minősítés alkalmával) ki kell kérni az ellenőrzést folytató személyek véleményét,  az ellenőrzés tényét dokumentálni kell. (Az osztálynaplókban és a szakköri naplókban). Az ellenőrzést végzők készítsenek feljegyzést az ellenőrzésről, és ott minden esetben rögzítsék az értékelés lényegét. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az

általánosítható

tapasztalatokat

–

a

feladatok

egyidejű

meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

7.

A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak.

SZMSZ

oldal 64



Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását:  iskolai

rendezvények

(tanévnyitó,

tanévzáró,

karácsonyi

ünnepség, stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók,  szülői értekezleten, fogadó órákon a tanulók szülei,  értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek,  minden,

a

fentiekhez

nem

tartozó

alkalommal

a

portás

segítségével, kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől célirányos segítséget kapnak. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, a házirendben szereplő előírásokat az intézmény területén tartózkodóknak - szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek - be kell tartaniuk.

8.

Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az intézmény külső kapcsolatai közül továbbra is elsődleges helyet foglal el a

fenntartóval,

a

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

illetékes

tankerületével, valamint a városi önkormányzat képviselőtestületéhez és annak bizottságaihoz fűződő viszony. Az információcserén túl szakmai együttműködésre törekszünk a város közoktatási intézményeivel is. Azon kívül, hogy képviseltetjük magunkat egymás

rendezvényein,

versenyein,

szakmai

tapasztalatcseréket

is

tervezünk. Tanulóink továbbtanulása érdekében a régió középiskoláival szorosabb kapcsolatot igyekszünk kiépíteni.

SZMSZ

oldal 65



Pedagógiai programunk feladatai érdekében a város közművelődési, egészségügyi, szociális intézményeivel is keressük a kapcsolatot. Nyitottak vagyunk az egyházak, a civil szerveződések, tanulóink érdekeit képviselő alapítványok irányában is. Az éves munkaterv tartalmazza a külső kapcsolatok konkrét formáját, módját. A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az iskola együttműködik a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, valamint egyéb szervekkel, hatóságokkal: 

Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala



Szociális Szolgálat



Családsegítő, vagy Gyermekjóléti Szolgálatok



Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság



Pedagógiai Szakszolgálat



Rendőrség



Jegyző



Érdi Tankerület

A kapcsolattartás rendje, formája a következő:

SZMSZ



jelzés – e-mail, levél, telefon



esetmegbeszélések,



folyamatos együttműködés



gyermekelhelyezés, védelembe vétel



pedagógiai szakvélemény készítése (iskola részéről)



visszajelzések,



hiányzások jelentése (igazolatlan), feljelentés,



közös családlátogatások,

oldal 66





tanulási nehézségekkel, magatartási,- családi problémákkal

küszködő gyermekek elhelyezése, az iskola, és a szülő kérésére 

problémás gyermekeknél pszichológiai szakvizsgálat,

diagnosztikus vizsgálat, 

terápia (gyermek, szülő),



HH, HHH, veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása,



visszajelzések az iskola részére.

A kapcsolattartásért felelős: 

intézményvezető,



intézményvezető-helyettes,



gyermekvédelmi felelős (munkaköri leírása szerint),

A gyermekjóléti szolgálat, a segítő szervezetek címét és telefonszámát a szülők számára jól látható módon, az iskolai hirdetőtáblán kell elhelyezni. A gyermekvédelmi felelős nevéről, fogadó órájának időpontjáról a szülőt a gyermek ellenőrzőjén keresztül tájékoztatni kell. Az

előzőekben

említett

szervezeteken

kívül

az

iskola

rendszeres

munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az intézményvezető biztosítja az alábbi személyekkel:

SZMSZ



az iskolaorvos,



az iskolai védőnők,



az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa

oldal 67



Az

intézmény

megelőzésével

figyelemmel és

kíséri

a

megszüntetésével

tanulók

veszélyeztetettségének

kapcsolatos

feladatokat.

Az

ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében

meghatározott

feladatok

ellátására

gyermek-

és

ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti rendszerhez

Szolgálat

szakembereivel,

kapcsolódó

feladatokat

illetve ellátó

a

gyermekvédelmi

más

személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Nemzetközi kapcsolatainkat alapvetően a beszéd centrikus nyelvoktatás céljának szolgálatába kívánjuk állítani, (csere utak, anyanyelvi tanárok foglalkoztatása), és jelentős részben pályázati úton nyert támogatásokból ápolni.

9.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásának időpontját az éves munkaterv és a különböző közösségi programok tartalmazzák. Az

iskolai

ünnepélyeknek

és

megemlékezéseknek

tartalmukban

és

külsőségükben a tanulók érzelmi és értelmi nevelését kell szolgálniuk. A különböző összejövetelek erősítsék az iskolához tartozás érzését, hatékonyan szolgálják a közösségi, esztétikai nevelést.

SZMSZ

oldal 68


Az

iskolai


ünnepélyek,

megemlékezések,

összejövetelek

előkészítése,

megtartása nem mehet a tanulmányi munka rovására. Az iskolai hagyományok 

tanévnyitó ünnepség



Eötvös-hét



az elsősök fogadása, avatása



névadónapok



karácsonyi ünnepség



a magyar költészet napja



házi tanulmányi versenyek



sítábor, nyári táborok



külföldi tanulmányutak nyelvgyakorlás céljából,



osztálykirándulások,



bolhapiac



farsangi karnevál rendezése



egészségnevelési és környezetvédelmi rendezvények



ballagási ünnepély ( a tanév utolsó tanítási napján )



tanévzáró ünnepség

A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg.

10.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátását az iskolaorvos iskolai védőnője látja el. Távollétében a pedagógiai asszisztensek segítenek abban,

SZMSZ

oldal 69



hogy szükség esetén megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek a rászoruló tanulók. Intézményünkben kialakított orvosi szobában az említett rendeletben előírt minimális alapfelszerelések biztosítottak. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bekezdése alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai 

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal.

Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). 

A

védőnő

szoros

munkakapcsolatot

tart

fenn

az

intézmény

igazgatóhelyettesével. 

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő

munkát,

osztályfőnöki

órákat,

előadásokat

tart

az

osztályfőnökkel

együttműködve. 

SZMSZ

Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

oldal 70





Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket,

folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. 

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat,

Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

11.

Intézményi, védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak kötelessége: Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak meg kell ismerni, és be kell tartani az intézmény munkavédelmi szabályzatát, valamint tűzvédelmi utasítását és a tűzriadó tervének a rendelkezéseit. Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket:  Minden osztályfőnök az első tanítási nap osztályfőnöki óráján baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat, és ennek tényét beírja a naplóba.  Baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a csoportvezető pedagógus az iskolai kirándulások, táborozások előtt. Felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyekre és elhárításuk módjára.

SZMSZ

oldal 71



 Az udvaron lévő sporteszközöket, játékszereket (hinták, mászókák) csak tanári felügyelet mellett használhatják a tanulók.  Természetismeretek, technika, számítástechnika, testnevelés tantárgyak tanításánál a szaktanár az első tanítási órán balesetvédelmi oktatást tart.  Audiovizuális

és

számítástechnikai

eszközöket

csak

a

pedagógus

felügyelete mellett lehet használni.  Félévenként egyszer, de legalább egy tanévben egy alkalommal tűzriadó próbát kell tartani, eredményét rögzíteni kell.  Technika tanórán tanuló csak törpefeszültséggel működő kisgépet használhat.  Azoknál a szabadidős tevékenységeknél, ahol baleset fordulhat elő, a tanulók figyelmét fel kell hívni a megelőzésre, ezt a naplóban is jelezni kell.  Ha bárki balesetveszélyes eszközt vagy helyzetet észlel, értesíti az iskola vezetőjét, aki azonnal intézkedik. Teendők baleset esetén:  Baleset esetén a pedagógus a kijelölt elsősegélynyújtó helyen azonnal ellátja a sérültet.  Az iskola vezetőjének jelenti a balesetet, szükség esetén szakorvoshoz viszi a tanulót, vagy mentőt hív. (Szakorvoshoz gyermekfelügyelő is elkísérheti a sérültet.)  A balesetet rögtön, vagy másnap jelenti a munkavédelmi felelősnek, valamint az osztályfőnöknek.  A három nap, vagy azon túl gyógyuló baleseti sérülést ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyvet a KLIK Érdi Tankerületébe is be kell küldeni. Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni vezetőjét.

SZMSZ

oldal 72



A vezető feladata a veszélyforrás kivizsgálása, jelentése, illetve karbantartó, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. Az intézmény részéről a védő, óvó intézkedések két területre terjednek ki, a személyvédelemre és a vagyonvédelemre. Mindkét területen első intézkedésként megalkottuk a szabályzatainkat: 

munkavédelmi



tűzvédelmi

A személyvédelem területén kiemelt szerepet kap a balesetvédelmi oktatások megtartása mind a tanulók, mind a munkavállalók körében.  Az évente két alkalommal megbízott külső cég szakemberével végzett munkavédelmi bejárás alkalmával kiszűrésre kerülnek az esetlegesen balesetet okozó berendezések, eszközök, körülmények.  Minden esztendőben, a nyári szünidőben felülvizsgálatra és kijavításra kerülnek az elektromos berendezések, kapcsolók, dugaljak, stb.  A balesetveszélyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozóink részére (kémiát oktatók, ) a szükséges védőfelszereléseket biztosítjuk. A vagyonvédelem biztosítására az egész épületre kiterjedő riasztó rendszert építettünk ki, füstérzékelővel.  Korlátoztuk az épületbe kulccsal bejutók számát, ugyanezen személyek rendelkeznek a riasztórendszer ki-be kapcsolásához szükséges egyéni kódszámmal.  A tűzoltó készülékek az arra kijelölt helyen el vannak helyezve, felülvizsgálatuk rendszeres. A pedagógus, az általa a tanórákra készített és használt pedagógiai eszközöket csak a védő és óvó előírások figyelembe vételével viheti be a tanórára, és használhatja.

SZMSZ

oldal 73



12.

Rendkívüli esemény (bombariadó, tűz, vihar stb.) esetén szükséges teendők

12.1.Bombariadó esetén szükséges teendők Bombafenyegetés esetén végrehajtandó általános feladatok, az azok végrehajtásában érintett felelős és intézkedésre jogosult személyek és feladataik meghatározása: a) Bejelentés vételével járó feladatok:  Milyen úton érkezett a bejelentés (levélben, telefonon, vagy személyes közlés).  A fenyegetővel higgadtan, időhúzás céljából kell tárgyalni. Igyekezzünk a bejelentésből minél több információhoz jutni. (Adatlap bombafenyegetésről című adatlap kitöltésére ) b) Intézkedésre, elhárításra hivatottak értesítése:  Intézkedésre,

döntésre jogosult

az

intézményvezető

és

intézményvezető-helyettesek. Távollétük esetén ugyanezt meg kell tennie a az iskolatitkárnak. A

vezetőknek

azonnali

jelentési

kötelezettsége

van

a

tankerületi igazgató és a működtető felé.  Elhárításra hivatott szervezetet (Rendőrség) lehetőleg a fenyegetés vételével párhuzamosan kell értesíteni. c) Bejelentés értékelése:  Mennyire tekinthető komolynak a bejelentés.  Mennyi

idő

áll

rendelkezésre

a

jelzett

esemény

bekövetkezéséig.  Indokolt-e a létesítmény kiürítése.  Végrehajtandó feladat (feladatok) meghatározása.

SZMSZ

oldal 74



d) Riasztás végrehajtása:  A jelzés, értesítése legyen rövid, határozott, egyértelmű, ne keltsen pánikot. e) Kiürítési, előzetes felderítési feladatok:  A kiürítést gyorsan, pánikmentesen kell végrehajtani, (kivonulás rendje a Tűzriadó Terv alapján)  Személyes tárgyakat, ruházatot lehetőleg mindenki vegye magához.  Közművek főkapcsolóit le kell zárni.  Esetleges

detonációs

hullám

erejének

csökkentésére

ablakokat célszerű kinyitni.  Az intézmény elhagyása során a „gyanús idegen” tárgy/ak jellegét meg kell jegyezni (megmozgatni, megvizsgálni nem szabad).  Az

épületben,

viselkedő

vagy

magánál

környékén

gyanús

tartózkodó,

tárgyat

hordó

gyanúsan személyt

(személyeket) figyelemmel kell kísérni.  Mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.  Meg kell határozni az egyes terület (helyiség) kiürítését irányító, ellenőrző (a területet utolsónak elhagyó) személyeket.  Kutatási, felderítési feladatokat szakképzetlen személy nem hajthat vére, az a helyszínre hívott szakemberek feladata. f) Együttműködési feladatok: Az elhárításra

hivatott

szervezetek tagjaival való együttműködés

feladatai:  Információszolgáltatás

SZMSZ

oldal 75



 Segítségnyújtás  Közreműködés  Adatlap (bombafenyegetésről) kitöltése

13.

Tájékoztatás az iskola működését meghatározó alapdokumentumokról

13.1. A törvényes működés dokumentumai Az iskola törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:  Szalmai alapdokumentum  Pedagógiai program  SZMSZ

és

gyűjtőköri

melléklete

szabályzat,

(könyvtári Fegyelmi

SZMSZ, eljárás

Könyvtári szabályzata,

Adatvédelmi szabályzat)  a Házirend  az éves munkaterv  Továbbképzési program és beiskolázási terv  Közalkalmazotti szabályzat,  Esélyegyenlőségi szabályzat,  az iskola működését meghatározó egyéb szabályzatok. Az intézmény

Pedagógiai programjáról

az intézmény

Házirendjéről,

Szervezeti és működési szabályzatáról, Minőségirányítási programjáról a szülők és az érdeklődők tájékoztatást kérhetnek, a dokumentumokba betekinthetnek:  az iskolakönyvtárban annak nyitva tartása alatt;

SZMSZ

oldal 76



 osztálytanítóktól és osztályfőnököktől szülői értekezleten, fogadó órán;  intézményvezető-helyettesektől fogadó órán, előre egyeztetett időpontban, a szorgalmi időben;  intézményvezetőtől fogadó órán, egyeztetett időpontban, a szorgalmi időben;  az iskola honlapján; A

Házirend

egy-egy

példányát

beiratkozáskor,

ill.

annak

lényeges

változásakor nyomtatottan megkapják a szülők.

14. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása;  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések;  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések;

SZMSZ

oldal 77



 az október 1-jei pedagógus és tanulói lista; Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Egy központilag elfogadott és támogatott informatikai rendszeren alapuló digitális napló adaptálását tervezzük. Bevezetésekor az alábbi szabályok betartása kötelező: Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat

digitális

úton

viszik

be

az

iskola

vezetői,

tanárai

és

az

adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve kell kinyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon.

SZMSZ

oldal 78



Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézményvezetőnek vagy intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattározni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt

és igazolatlan órák számát, a

záradékokat

tartalmazó iratot

iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. A hitelesítés rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza.

SZMSZ

oldal 79



15. Záró rendelkezések, legitimáció  A jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület, a jelzett közösségek véleményeztetésével, egyetértésével, illetve a fenntartó és a működtető jóváhagyásával

lehetséges,

amennyiben

plusz

költséget

jelent

a

számukra.  Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. Az SZMSZ mellékletei: 1.számú melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése 2.számú melléklet: Fegyelmi eljárás szabályzata 3.számú melléklet: Könyvtári SZMSZ, Gyűjtőköri szabályzat 4. számú melléklet: Iratkezelési és adatkezelési szabályzat Az SZMSZ függelékei: 1. számú függelék: Munkaköri leírási minták 2. számú függelék: Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 3. számú függelék: Iskolai tankönyvellátás rendje Az SZMSZ záró rendelkezései: 1. Az SZMSZ felülvizsgálata 2. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Százhalombatta, 2013. nov. 06. Rigó Katalin intézményvezető

SZMSZ

oldal 80



1.számú melléklet: Az intézmény szervezeti rendszere

SZMSZ

oldal 81



2. számú függelék: Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A Köznevelési törvény 118.§(12) bekezdése alapján az intézmény vezetője a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismerheti el az alábbiakban meghatározott munkateljesítményeket. Egyszeri kiemelt kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért:  tanulók felkészítése tanulmányi, sport, művészeti versenyekre,  területi, megyei, országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók által elért eredményekre,  a különleges bánásmódot igénylő tanulók képességeinek fejlesztésében kifejtett tevékenységre,  az iskolai hagyományok kialakításában és ápolásában kifejtett tevékenységre,  a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezésében kifejtett tevékenységre,  a diákmozgalom segítése során kifejtett tevékenységre,  a tanulók gyermekbalesetek megelőzésében tett erőfeszítésekre,  a gyermek és ifjúságvédelmi munkával összefüggésben kifejtett tevékenységre,  az intézményi dokumentumok elkészítésével kapcsolatba hozható munkáért,  az intézménnyel kapcsolatos pályázati tevékenység során kifejtett munkáért,  módszertani kulturális fejlődés és a tanórai, osztályfőnöki, napközis munkája eredményessége érdekében szakmai, megújító

SZMSZ

oldal 82



továbbképzéseken való eredményes munkájáért, a tapasztalatok megosztásáért,  pályakezdők, tanítási gyakorlatot végző hallgatók illetve tartós távollét után munkába álló kollégák munkájának segítéséért,  az osztályfőnöki feladatok kimagasló megvalósításáért,  az intézmény partnereivel kiépített kapcsolat ápolásáért,  bemutató tanításért,  tanulók kíséretéért a különböző munkatervben feltüntetett versenyekre,  kiemelkedő mérési és vizsgaeredmények elismeréséért.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola vezetősége (kibővített) javaslata alapján az intézményvezető dönt.

SZMSZ

oldal 83



3. számú függelék: Iskolai tankönyvellátás rendje

SZMSZ

oldal 84



Legitimációs záradékok: 1.számú: Nevelőtestület 2013.március 28. 2.számú: Diákönkormányzat 2013.március 19. 3.számú: Szülők Közössége 2013.március 25.

SZMSZ

oldal 85


SZMSZ


oldal 86



1.számú záró rendelkezés: A SZMSZ felülvizsgálata

A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a Diákönkormányzat, az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: ........................................, .............. év .................. hónap ...... nap ............................................. intézményvezető

2.számú záró rendelkezés az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai az SZMSZ

1. módosításának jóváhagyásáról

1.számú: Nevelőtestület 2013.november 06. 2.számú: Diákönkormányzat 2013.november 04. 3.számú: Szülők Közössége 2013. november 05.

SZMSZ

oldal 87



A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója az SZMSZ- …………………………………….. napján jóváhagyta. Százhalombatta, ……………………………………

…………………………………….. tankerületi igazgató

SZMSZ

oldal 88

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

Recommend Documents