GYEPRE ALAPOZDTT SZARVASMARHA IS LOHOS TEEMELES Der Ferenc - Stefler 36zsef Stefler Jozsefne - MAte Sdndar A kiilpiaci igdnyek es a kedvez6 drtekesitesi dr miatt a gyepet hasznasite dllatfajok kdzi_11 egyre gyakrabban merUl fel a hidegver6 lonak vdgo16kent torteno basznasitasa. Kor6bbi kOzlemenytinkben ismertettiik 1988-1990 kbzbtt vdgzett modell kiserletiink eredmdnydt, amely azt igazolta, how a hidegveua to dl6t6meg termelesben a hOsmarha allomannyal verseny. kepes, 56t felEil is mOlje azt (1.tkadzat). 1. tAbldzat Gyepre alapozott hdstermeles szarva5marhival, illetve ldval (modell kisdrlet) (Stefler, 1991) Megnevezes
1988
n 11 Lftemeg-vdlasztdskor (kg) 1B1 tletkor-vdlasztdskor (nap) 179 1 eletnapra jut6 el5t6meggyaraoodds (g) loll Any2i 016t6meg (kg) 553
lidsmarha 1989 1990
1988
Hidegveril 16 198 9 1990
11
10
7
11
198
217
221
290
3o6
176
199
183
218
175
1125 575
1090 565
12o7 622
133o 645
1749 636
.
9
A hidegver6 lovak legelteteses viszonyok k&titti hOstermeldsdvel kapcsolatban azonban tdiob olyan kerdes merii1 fel, amelyekre kielegito velaszt egye16ce nem tudunk adni. Ezen kerdesek egy rOszere, nevezetesen a lege16 lavak es hOsmarhik takarmAnyfelvetelenek es a legel6n valci viselkedesdk vizs012tAra a Pennon Agrartudomdnyi Egyetem Kaposvdri Allattenyesztesi Knrjnak Kiserleti Telepen legeltetesi kiserletet dllitottunk be.
A KIS6LETI TERULET TALAJ ES EGHAJLATI VISZONYAI A kisdrlet celjAra az Allattenydsztesi Kau 04 jelti, 5 hektAr nagysdge
t6bldjat jeldltirk ki.
50A kisOrleti tdbla talaja iizikai tulajdbnsAgok tekinteteben vdlyog, tipunit tekintve Ramann-fete berm crorotelaj. VizgazdAlkodAs szempontjAbol jo viznyel6 es vizvezeta ktmssig0, egesz szelv6nyeben kifas1 azonos meohanikai OsszetOtelli talaj. A tvlajvii berepszint alatti mely5ege negy meter alatt van. A talajkemiai vizigaatok eredmenyit a 2. tiblhaton mutatom be. 2. tAblAzat A kisdrleti tteilet talajk6miai vizsgalatAnak eredmenye
A vizsg6lat nerve
o-3o
Kifititts6g KA pH H 20-ban CaGO 2 Humusz %
39 7,05 2,5
Szint (reteg) me.:om 3o-50 50-75 42 7,32 4,1 o,59
1,13
37 3,12[0
20,0 o,51
75-15o 35 8,11 25,0 0,35
A terillet eghajlatat a Oanyugat-Dunantat jellemz6 parameterek hatArozz5k meg. A k1ima a tobb dyes 6t1tg alapjan kiegyenlitett, meusekelten meleg, teen enyhe, eleggO csapad6k0s, A -kisArletet megel6z6 6v, es a kiserlet eve azonban jelentrisen eltert az itlagt61. (3. tAbAzat) 3. tAblAzat Homerseklet maximum Os a napi Atlagh5imersOklet a legeltetes id6szaka alatt (me: C° ) H 6 n a
Nap
1 6 11 1G 2]. 26 Havi
5-ig lo-ig 15-ig 20-i9 25-ig 31-i2 6tlag
Havi kozeph5mers6klet So eves
p
Junius max. Atiag
Julius max. Atlag
Augusztus gtiag max.
25,4
19,8 17,5 18,5 20,2 21,0
29,3 24,9 24,3 26,7 29,0
21,7 19,9 19,6 2o,6
32,5 34,3 29,9 33,6
24,7 19,9 22,9 24,o
22,7
32,2
24,4
22,2
302 7
21,9
34 1 8
2 ❑ ,0
27,6
21,o
32,8
26,2 23,6
21,13 22,B 25,6 27,5 25 2 o 24,6
18,6
2o,7
19,5
- 51 -
Amint a tablAzaton lAthato, a kiserlet even n a leghomerseklet havi gtlaga mindharom nyJri hanapban meghaladta az So eves gtlagot. A gyepnbienyzet fejlodese szempontjabifilkfildn gpndot jelentett az, hogy a napi homerseklet
maximuma Julius 20- .451 augusztus vfteig 30 CO , vagy e folott volt. A nagy meleg kgr ❑ s hatdsgt ndvelte az egesz 6vben, de killondsen julius pet81 augusztus veg6ig tart6 csapaddkhieny. Jan ❑ Artd1 szeotember vegeig • az So eves Atiaghoz West 198,8 millimeterrel, a gyep fejIodeset megnatdroza tenyesziaszakban pedig 144,9 millimeterrel volt kevesebb a 0sapadek . (4. tdblAzat)..
4. tAb1Azat A kiserlet eveben hullott csapadek mennyisege
(me. mm) Nap
I - 5 -ig 6 -10-ig 11 -15-ig 16 •-2o-ig 21 -25-ig 26 -31-ig • Osszesen
I.
II.
-
7,4 6,4
III.
IV.
Hbnap V. VI.
VII.
VIII.
IX.
16,5 17 21,o
15,7 0,3
22,5 o,2 2,0
0,9 8,9
8,9
2,1 0,3 5,B 3,1 2,6 15,4 10,3 12,0 18,4 -
15,7 23,7 48,5 3,o -
-
0,8 0,1 ❑ ,8 2,8 0,1
10,1 o,6 -
1,4 o,7 1,8 28,8 8,9
4,6
24,5
41,6
34,2
35,0
90,9
39,2
25,0
33,6
42,0
41,o
44,0
59,0
77,0
16,o
66,0 63,0
61,o
...
50 eves Atlag ANYAG
MdDSZER
A kiserleti gyePA kiserletet 1991. nyAr vegen telepftett gYepen Allitottuk be. Mivel ezen a tabign az elavetemeny even gyep volt, a terilletet feltores ulatt a tarackos gyepa/kotak es egY 6 b Womnbvenyek Olen glialkAval kezeltOk. Mint ahogy az a talajvizsg6lati eredmenyekbell 16thata, a kiserleti terUlet talaja tAplAldanyagban szeg6ny, ezert a gyeptUre's eIaitt hektlronkent
- 52 -
100
kg N, 85 kg P, 85 kg K mOtragya hat6anyagot 2o
2o tine
mesziszapot
t/ha szervetregyit es
szlirtunk ki.
A telepites elott a kbvetke76 talajmOvelest alkalmaztuk: - WePtiire5 szantdssai, - tArcsAzds ketszer,
- asab ❑r ❑na, - magjgykeszites kombindtorral, - vetes es vetee lezat-dsa. Az elvetett gyupkeverek osszet6telet 2Z
5. tAblAzat tertelmazz8.
5. tebldzat A kiserleti gyep telepitesenel haszr1t gyepkeverek osszetetele
Fe)
Fajta
Fe5tuce pratensis Lolium perenne Poa pratensis Trifolium repens Usszesen:
Benfesta Karcagi Szarvasi Kereskedelmi
Mennyiseg k F /h2 2o 15 5 .4 44 kg/ha
Az 1991. evi sziraz nyarvege a ez 65z miatt a keles gyenge 65 egyehetlen volt s ezert 1992 merciuseban a terUleten 6 kg/ha angolperje fuliilvetest v6geztUnk, direktvet8geppel. 1992. eprilis 28-6n es m4jus 26-eh gyomirta kaszelest vegeztUnk. A kisdrleti dllatok. Vizsgelatainkat 5 h4egver6 1 eves kanca ❑ sikoval, es 5 magyartarka homuzigitita vffirdstorka - holstein friz keresztezett bikaborjOva1 vegaztUk. • A lovak be011iteskori dtlag ❑s 616tbmege 434 kg, a szarvasmarhake 276 kg volt. A kiserleti dlletok a vizsgdlat ideje alatt kispesziti5 takarmdnyt nem kapaugusztus 12-ig tartott. : tak. A legelteteses vizsgaet 1992. junius aszjlyo5 idojards matt Ezut6n - mivel a koribban ismertetett a gyep kiegett - a kiserleti Cilatokat fOszentval takarmdnyortuk.
-53-
A mintavetel mOdszere A legalteteses vizsg6lat idoszaka alatt szakaszos adagolt legeltetest alkalmaztunk• Egy szakaszon az allatok ftlagosain hat napig tartdizkodtak Minden 5zakaszr61 a Iegeltetes megkezde5e e16U
es a legeltett's befe-
tomegeb61 sz4mitottuk ki a lelegelt fa mennyiseet es a legeltetesi veszteseget. A legeltetes clott es titan jezese utin Jtlagmint6t vettunk. Ezek
vett 10mintak kemiai bsszetetelet laboratOriumban vizsOltuk. A lelegelt zbldf0 mennyisege
es annak szArazanyagtartalme ismereteben szmitottuk ki
a szdrazanyagban kifejezett takarmjnyralvetelt. EREOMENYEK A vizsgalat eredmenyeit a 6. tab14zathan foglaljuk 6. tjblgzat
Wivendekbikgk es hidegvert5 kancacsikdk legelteteses vizsgjlat4nak eredmienye Megnevezes
NtivendlikhikAk
vizsg6lat icEtartama (nap) 'Atlagos
5
5
_52
52
276
434
elOtelmeg a vizsgelat kezdeten (kg)
Szlrazanyag felvete1 (kg/nap) Elotbmeg gyaraPodis ( ginaP) Legeltatesi veszteseg ( %) list
Hidegvera kanca cSik6
7,90 772 34,3
4,hoz,g.,) t.AbUrat .adtaitAl WAt'rldY, a lviv4k
12,10 Goo 24,9
s2kazanyag ielv6iele
lenye gesen OW a szarvasmarh4k6ndl. Ennek ellenere a szarva5marh4k napi 6 16tbmeggyarapodasa Cobb mint a
10vake. A 1bvak Cobb sz6razanyag felvetele egyreszt oagy ❑bb 418tbniegLikkel magyar 6 zhat6, hiszen a ket kiserleti csoport 6tlagos elbtdmege kbztitti kEilepnbseg 158 kg volt a lovak jav6ra. A ton szaralanyag felvetelnak aka masreszt abban kereshet15, hogy a lovak szglastakermanyokat gyengebb hatisfokkal h asznositj6‹, mint a szarvasmarh6k.
-54-
Ez a kUldnbseg a szervesanyag emeszthetosdgeben szalma eseteben a 15 %-ot, sz6ma 65 zbadtakarmAnyok e5eteben az 5-lo 16-ot is elernati. (Loewe 65 Meyer, 1988). Szinten szakirodali0 adatok igazoljgk, hogy a tdp1616anyagok relative gyengebb eme$zteset a lovak a szarvasmarhAkkal szemben Cobb takarmAny felvetdevel kompenz51j6k (Aiken et-al, 1989), Igy lehets6ges, hogy a gyep virdgzas elotti fejIettsegi dliapbtaban egy Id napi 91D-100 kg zdldfUvet. legel Ie. KO.1. - harm hettel kesanbi Lellettaeqi allawith.aa ez mennyiseg 50-60 kg-ra csbkken (Tissecand i /90). A vizsgalat eredm6nyeit tovdbb ertekslve me011apithato, hogy a lovak tiagb takarmenyfalyete/e rem eredmeryezett jobb elotbmeggyarapod6st a
szrvasmarnAkkal szemben, sot napi elaBmaggyarapoddsuk kevesebb a szarvasmarh6kendl. E2 ellentmond korabbi vizsgAlataink (Staffer, 1991) eredmenyenek. AZ ellentmondds egyik okra az, h og y korAbbi hi.ismarha
hidegverC
16 Lisszehasonlito kiserletdnkben vAlasztes entti dllominyokat vizsgeltunk, mig jelen kiserletUnket velnztott csik6kkal es novendekbikdkkal v0geztUk. Az ellentmond45 masik - veiemenyUnk szerint 1Welent6sebb ❑ka az atlagosta nagymertekben elter5 kedvezatien idOjdrgsban es annak a gyepre gyakorolt hatds6ban kereshet5. Az dilatok ez optimAlisnak tartott 19 - 21 % szgozanyag tartalrnii gyepet csak a vizsga- lat sls6 harmad6ban legelhettek. Ezedn a rendkivUli vizhiany es meleg hatdsdra a gyep szinte ldbon megszkadt, a vegetdei6 negszunt, es az allatok csak az elszgradt 30-4o %os szarazanyag tartalmd fdvet fogyaszthatt6K• Ez tova'hb novelhette a lovak
esWceben az tekesitest. hogy sokkal pet jobban,
elettani okok miatt fenn6116 egyebkent is gyengebb takarmjnyOrA lovak tidbb takarmAnyfelvetelet tdmasztja ald az a telly is, tibb idot tbltenek legelessel, mint a szarvasmarh6k, es a gyekevesebb Iegeltetesi veszteseggel legelik le.
tsszefoglalva neligallapithato, hogy a kadvezdtlen, ez atlag stdl Qawfmez-tekben eitero iddjgrds es annak a vizsggatrg gyakorolt nega tit( ha td5a elIenere a lovak es szarvasmorhgk legeibin val6 hizlal4s4val kapcsolatban netiany olyarr alapadatot kapt&nk, amely a ke5obbi vi2sgglatok terve2es6nel feIhasznalhota.
3
- 55 -
OSSZEFORAL AS
A Fannon Agrgrtudomgnyi Egyetem KaposAri 411attenyesztesi Kargn
es
1988-1990 Ozbtt widen_ kiserletben vizsg4ltik hilsmarha barjak
hideg-
ver6 csikdk napi elEitibmeggyarapod6s6t gyepre elapozott tartAsban. A hideg-
%/ere
csikok nepi elOtomeggyarapodAsa mindnarom evben table volt a borjake-
nj1 (1968: 1207 g - 1011 g, 1969: 1330 g - 1125 g, 1990: 1749 g - 1090 g). A szerzOk 1992-ben kiz6r6Iag gyepre alopzott hizlalasi. kiserletet allitottak be nbvendek bikAkkal es l evesnel idosebb hidegver0 kanca-
csikakkal. A vilsg6iat fontosabb eredmenyei a kbvetkezOk: a Mtz.ztma-. S-991nC.11 - S1 1 -)ap. Ntivendek bika Atlagos elatdmeg a vizsgAlat kezdeten (kg) sz6raza nyag felvetel (kg/nap) Elotomeggyarapaddis (g/nap) Legulte -Msi vesztes6g
( 50
27 6 7,90 772 34,4
vizsgalat
Hidegvere kancsacsik6 434 12,18 600 24,9
. A vizsgdlat idele alatt a kedvezatlen - az glagosta nagymert6kben elter6
id5jArds a vizsgailat eredmeryet negativan befolygsolta. Ennek ellenere megalapithatel, hogy a kiz&- olag gyepre a1apozott marhahOs es lehOstermeles jbvt, egyil< :Jelentos allaVI term& eAM11itasi alternativ6je lehet a gyep nErveked6senek nevi kedvez6 ickljarAsi kbr dlmenyek kOzott i5. IRODALOM
1. Loewe, H. - Meyer, H.: 1974. Pferdezucht Lind Stuttgart, 387.pp.
Pferdentterung. Ulmer,
2. MagyarorsZAg 6ghajlati atlasza II. kb -Let. AdettAr. Akademiai Kiad6, Budapest, 1947 . 3. Stefler J. 19991. 36 place van a vagollinak. Gyephasznositds modon. Kistermelak lap)a. 8.sz. 10-11.p.
uJ
4. Tisserand, J.L. 1983.: Hon-Ruminant Herbivores, Horses and Rabbits. Livestock Production Science_ 19_ egyetemi docens Dr. DER FERENC SZERZOK egyetemi tanFir Dr. STEFLER JOZSEF egyetemi adjunktus Or. STEFLER 56ZSEFNg Or. MATt SANDOR tanszeki mernjk Fannon Agudrtudom6nyi Egyetem Allattenyesztest Kar, Kappsvdr. 74o1. Postali6k: 16
Pennon Agricultural University, Faculty of Animal Science 7401. Kaposv6r, P.O.Box: 16. HUNGARY.
CRASS-BASED BEEF AND HORSE MEAI PROWCTION
F. Der - J.Stefler - Miss J. Stefler - S. M6te
Summary In an experiment conducted by the Department of Animal Breeding of Fannon Agt- ioultural University in gaposvaz in 1988-199u the daily live weight gains of beef calves and sold blood foals under grass based keeping comlition5 were investigated. The daily performances of the cold blood foals were higher for the entire period than those of the beef calves. (1988:1207 loll g) 1989;133o 9•1125 g, 199o:1749 g-1 ❑ 90 g). An exclusively grass-based fattening experiment with steers and cold blood filly yearlings was begun in 1992. The major results of the experiment from 22.06.1992.Until 12.08.1992 (days) are as follows: -
Steers Average live weight at outset (kg) Dry material intake 0
279 7.90 772 34.4
Cold blood fxllie 434 12.18 600 24.9
The results were negatively affected by the annually adverse weather conditions during the period. Nevertheless, it can safely be concluded that exclusively grass-based beef and horse meat produc Lion must be considered as one of the sign1 ficant prospective alternatives of meat production-a technique which is efficient even conditions unfavourable for healthy grass growth.
