A talaj szerves anyagai
a talajban elıforduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények gyökérzete, az elhalt növényi és állati maradványok, a maradványok bomlása során felszabadult szerves vegyületek a humusz
mennyisége és minısége függ az éghajlattól, a növényzettıl, a talajképzı kızet minıségétıl, a domborzattól befolyásolja a talajhasználat módja
A szerves maradványok átalakulása lebontó és építı (szintetizáló) mikrobiális folyamatok, biokémiai reakciók következménye. mineralizáció (ásványosodás) humifikáció
könnyen bontható szerves anyagok, gyorsan mineralizálódnak. nehezen bontható vegyületek polimerizálódva és N-tartalmú anyagokkal összekapcsolódva, nagy molekulájú, sötétszínő, új vegyületekké, humusz anyagokká alakulnak
a talaj szerves anyagai állandó, dinamikus változásban vannak a mineralizáció és a humifikáció következtében
a növényi és az állati maradványok felaprózását a talajlakó állatok, a felaprózott szerves anyag bontását sugárgombák, gombák, baktériumok végzik.
tevékenységükhöz kedvezı fizikai (talajszerkezet, hımérséklet, csapadék) kémiai környezetet (pH) igényelnek.
humuszosodás akkor kezdıdik, amikor a szerves maradványok kapcsolatba kerülnek a talaj mikroszervezeteivel
szerves anyag lebontását elsısorban aerob mikroszervezetek végzik
Szénhidrátok > 50%
Lignin 10-40%
Fehérjék < 20%
Zsírok, viaszok
Vég termékek
Mineralizáció
Ásványi anyagok
Közbülsı termékek
Ca2+, Mg2+, K+, NO-3, stb.
Humifikáció
Növényi maradványok
Humusz anyagok
CO2, H2O
szerves anyagok átalakulását befolyásoló tényezık éghajlat növényzet domborzat
A talaj hımérsékletének növekedésével nı a talaj mikrobiológiai aktivitása. A mikrobiológiai aktivitás 25-40oC tartományban a leghatékonyabb.
A csapadékos éghajlat mellett dúsabb a vegetáció, kedvez a szerves anyag felhalmozódásának. A talaj mikroszervezetei csak levegızött körülmények között életképesek.
a mikrobák élettevékenysége csak megfelelıen nedves talajban zavartalan ha a talaj túlnedvesedik a szerves anyag lebontásában anaerob mikroorganizmusok vesznek részt az anaerob lebontás lassúbb, mint az aerob és nagyobb mennyiségő humusz képzıdéséhez vezet.
levegıtlenség kedvez a szerves anyag felhalmozódásának lassítja a lebomlását száraz talajban csökkent a biológiai aktivitás
Talaj a nagy agyagtartalom akadályozza a szerves anyag lebomlását, (erısen kötıdik a szerves anyaghoz ) a fizikai adottságok miatt korlátozza a mikrobiológiai folyamatokat. az agyagos talajban lassúbb a szerves anyag bomlása, mint homok a talajon.
Növényzet dúsabb vegetáció mellett, több szerves anyag jut a talajra. növényi maradványok C:N aránya befolyásolja lebonthatóságát. C:N kicsi gyorsan (pl. lucerna, lóhere), C:N nagy lassan bomlanak le (fás növényi részek, kukoricaszár, gabonaszár)
Domborzat magasabban fekvı területeken nagyobb a szerves anyag képzıdése, bıségesebb a csapadék, nagyobb az agyagtartalom a talaj rossz vízvezetı képessége levegıtlenséget okoz lassítja a szerves anyag bomlását
Humusz a szerves maradványok többé-kevésbé átalakult része A talaj humusz anyagai lehetnek - nem valódi humuszanyagok - valódi humuszanyagok
Nem valódi humuszanyagok A szerves maradványokból felszabadult, de nem humifikálódott szerves vegyületek. - Fehérjék, peptidek, aminosavak, - Szénhidrátok (keményítı, cellulóz, pektin, kitin, cukrok,) - Szerves savak - Lignin (növényi vázanyag) - Zsírok, viaszok, gyanták.
Valódi humuszanyagok A talajban a növényi és az állati maradványok kémiai ill. biológiai degradációja során keletkezett specifikus szerves anyag. Képzıdésében döntı a mikroorganizmusok tevékenysége. Változatos felépítéső, bonyolult szerkezető, savkarakterő polimer vegyületek. Egymástól eltérı viselkedéső frakciókból áll.
A humusz szerepe a talajban A jó minıségő talajok közös sajátsága a Ca-al telített humusz, ezzel együtt jár: morzsalékes, porózus szerkezet, jó tápanyag ellátottság. jelentıs szerepet játszik - a talajok szerkezetének kialakításában, - a talaj tápanyag gazdálkodásban, valamint - a hı, és vízgazdálkodás szabályozásában.
A humusz hatása a talaj fizikai tulajdonságaira - elısegíti a szerkezetképzıdést , - nagyobb szerves anyag tartalom sötétebb színnel, így nagyobb hıelnyelı képességgel jár együtt. - növeli a talaj víztartó képességét,
a talaj kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatása növeli a talaj kation megkötı képességét, így fontos szerepe van -a mikroelemek megırzésében, -a toxikus anyagok lekötésében, sav-bázis pufferoló képességgel bír.
a talaj biológiai tulajdonságaira gyakorolt hatása A biológiai folyamatokhoz energiát szolgáltat. Javítja a talaj tápanyag gazdálkodását. (tápanyag szolgáltató és tápanyag megırzı szerepe van) A humusz, mint tápanyag forrás elsısorban N-forrásként jelentıs, N-készletének 96-97%-a a szerves anyagokban található, tápanyag megırzı szerepe adszorbció és komplexképzıs folytán képes megkötni a tápanyagokat. ( Ca, P, Mg, S, Cu, Zn, stb. )
