A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja
NEVELÉSI PROGRAM
2
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, KÜLDETÉSNYILATKOZATA
A Kecskeméti Református Általános Iskola múltjának, hagyományainak megfelelően, a református hitelvek, erkölcsi normák szerint, a legmodernebb és legmagasabb szintű tudományos ismereteket átadva végzi oktató és nevelő munkáját. Tevékenységünk a múlt tisztelete és folytatása mellett, mindenben megfelel a modern kor követelményeinek, része a magyar oktatási rendszernek, igazodik az állami és egyházi törvényekhez. Ugyanakkor elég szabad és rugalmas ahhoz, hogy javítson azokon a területeken, ahol módjában van és sajátos ott, ahol annak kell lennie. Ezért nemcsak versenyképes a tudásban az önkormányzati iskolákkal, hanem nevelésben, szellemiségben, hagyomány- és értékőrzésben, kötelesség- és felelősségtudatban, református önazonosságának megteremtésével más azoknál. Az 1994-ben újraindult általános iskola erősen szekularizált világban folytatja tevékenységét, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni munkánk során. Ennek megfelelően a Kecskeméti Református Általános Iskola világnézetileg nem semleges, református elkötelezettségű, korszerűen konzervatív iskola.
KORSZERŰ: a tudományos ismeretek magas színvonalú átadásában a versenyképes, értékálló, jól alkalmazható tudás biztosításában az informatikai és az idegen nyelvi képzés támogatásában a továbbtanulásra, az életben való helytállásra felkészítésben igényességben a következetes értékelésben, mérési rendszerben a társadalmi környezet jelenségeinek értelmezésében, értékelésében a valódi értékek felismertetésében, közvetítésében a sokoldalú, a világ minden területén nyitott, eligazodni tudó, széleskörű érdeklődéssel rendelkező személyiségek nevelésében határozott jövőkép biztosításával az igazság szüntelen keresésével a soha meg nem elégedés hajtóerejével
3
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja KONZERVATÍV: az érték és hagyományőrzésben a nevelő és oktató munka hatékonyságában az anyanyelv és a nemzeti kultúra, valamint az egyetemes művészeti értékek ápolásában az identitástudat formálásában a magyarságtudat és a református szellemiség területén erkölcsi, emberi tartásban kötelességtudatban, megbízható, szorgalmas munkavégzésben a keresztyén értékek közvetítésében, hitre nevelésben a rend és a fegyelem megteremtésében az iskolai élet minden területén az egymást követő, olykor egymásnak ellentmondó oktatási irányzatok körültekintő, óvatos követésében a koncepciónkba nem illő törekvések megfontolt átalakításában a kipróbált, de folyamatosan korszerűsített módszerek és művelődési anyag közvetítésében, használatában a szabadság értelmezésében a család és a közösség összetartó erejének hangsúlyozásában a tanár- diákviszony kölcsönös megértése és tiszteleten alapuló formálásában a lemaradók felzárkóztatásában, fejlesztésében az iskolai rendezvények nevelő hatásának fokozásában a közösségi tudat formálásában empátiában, humanitásban a népek, felekezetek közötti megértés szellemének formálásában az előítéleteket nem ismerő türelmesség gyakorlásában az élet igenlésében, de az életidegen eszméktől való távoltartásban az egészséges életmódra nevelésben a testi-, lelki harmónia megteremtésében az Etikai Kódexben (1. sz. melléklet) megfogalmazott erkölcsi, esztétikai és viselkedési szabályok kialakításában, megtartásában és megtartatásában
ÖSSZEGEZÉS: Általános iskolánk szellemiségének alapja az intézmény múltja és annak tanulságai. Ezért nem modernségével kíván népszerű lenni, hanem azzal, hogy az örök alapokból kiindulva reális emberképet nyújt, kiegyensúlyozott, sokoldalú személyiségeket nevel, akik a későbbiekben szakmailag, tudásban, magatartásban, erkölcsileg, kötelességtudatban egyaránt megállják helyüket a folyamatosan változó világban. Abban a világban, ahol az önző módon önmegvalósító ember áll a középpontban, és ahol a tudás mellé nem mindig társul lelkiismeret, akarat a jóra. Helye van általános iskolánkban a más felekezetű tanároknak is. Ebben mindenképpen követni szeretnénk elődeinket. Természetesen alapkövetelményként valljuk, hogy személyes példamutatásunk az alapvető keresztyén elvárásokat kövesse. Sokkal többről van szó a tanári tevékenységben, mint a tudás továbbadásáról. Belülről alakítani az embert, segíteni abban, hogy szabadságra érjen és képes legyen az emberi tudást úgy szemlélni, mint felfedezni való igazságot: a tanár és tanítvány személyes, testvéri kapcsolatát feltételezi.
4
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A pedagógus nemcsak az által nevel, ahogyan a tanítványaihoz viszonyul, hanem azzal az igényességgel is, ahogyan a tantárgyhoz, a tudományhoz viszonyul. Ezért minden tanártól elvárjuk, hogy ne elégedjen meg a középszerűséggel, szaktárgyának magas színvonalú, tanórai és tanórán kívüli tanításán túl részt vállaljon az egyházi nevelés feladataiból is. Itt nemcsak és nem elsősorban a hitmélyítő elcsendesedésekre, gyülekezet, egyházi alkalmakon való részvételre gondolunk, hanem hogy valóban képesek legyenek a tanárok az iskola református szellemiségéből adódó feladatok megvalósítására, ön- és továbbképzéssel a tudományok fejlődésével való lépéstartásra. Általános iskolánknak nem lehet tanára az, aki nem a fenti értékek szerint oktat és nevel, illetve olyan elveket vall és olyan módszereket alkalmaz, amelyek ezen értékeket, a jogrendet, a közerkölcsöt sérti vagy mások joga, szabadsága, meggyőződése, emberi méltósága ellen irányul. A két tanítási nyelvű program előzményeinek bemutatása Nemzetközi hátterünk és kapcsolataink Iskolánk eddigi gyakorlatában a hagyományos, 4. évfolyamon bevezetésre kerülő idegen nyelv tanítási rendszert követtünk. Mellette 4 év óta kommunikációközpontú, 1. osztálytól induló angol és német nyelvtanítási gyakorlatot folytatunk a délutáni időkeretben. A munkát képesített pedagógusok vezetik. A programot az amszterdami főiskola (University of Amsterdam) megkeresésére kezdtük el, melynek keretében holland tanítójelöltek féléves nagy gyakorlatukat iskolánkban teljesítették. Részképzésük hazai elismertetéséhez szükséges krediteket a Károli Gáspár Református Egyetem biztosította. E hármas intézményi összekapcsolódásának szakmai felügyeletét a Károli Gáspár Református Egyetem látta el, így ennek dokumentációját az egyetem Rektori Hivatal őrzi. A fenti együttműködés keretében került sor 2008 januárjában egy nemzetközi intenzív Erasmus program megvalósítására a Kecskeméti Református Általános Iskolában. A 10 részt vevő országból közel 40 hallgató iskolánkban teljesítette tanulmányi kötelezettségét. A két tannyelvű tanítási gyakorlatot célzó program (CulTiFoLa) hazai koordinátora a Károli Gáspár Református Egyetem volt. A közös programról a beszámoló a TEMPUS Közalapítvány Hoppá Disszeminációs füzetek 12. számában Kultúrák közti párbeszéd az oktatásban címmel (www.tpf.hu) jelent meg. Megjelentette az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság. Iskolai gyakorlatunk A fenti kezdeményezéshez 4 évvel ezelőtt csatlakoztunk. Célja és formája követi a legmodernebb európai elvárásokat. A szóbeli nyelvi kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt szituációs gyakorlatokra építve. Lényege: az anyanyelv-elsajátításhoz hasonló módon oldott légkörben spontán megnyilatkozások produkálása. Ennek a munkának az eredményességét mértük és tapasztalataink szerint egyéves előnyt jelent a korábbi évfolyamokhoz képest.
5
A két tanítási nyelvű program pedagógiai háttere Programunkat az első évfolyamon előkészítő jellegű angol/német nyelvi tantárgyi órákkal vezetjük be. Második évben ennek a munkának a megalapozása zajlik nemcsak az idegen nyelvi tanórákon, hanem egy másik tantárgy keretében is. A két tanítási nyelvű képzést az első évfolyamtól indítjuk. Az előkészítő és alapozó munka során mód nyílik a tanulók adottságainak, képességeinek, tanulási folyamatban való részvételüknek megismerésére. Azon tanulók, akik számára a program túlterhelést jelent, a párhuzamos osztályokban nyílik lehetőség tanulmányaik folytatására. Ily módon az esélyegyenlőséget biztosítva a programhoz szükséges kompetenciákkal nem rendelkező tanulók érdekei nem sérülnek, az intézményen belül ugyanolyan képzésben részesülnek az általános tantervű osztályokban. Pedagógiai programunkat a két tanítási nyelvű oktatás törvényei előírásai 4/2013.(I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról, valamint az e rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. számú mellékleteként kiadott Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz, és az e rendelet 4. számú mellékletében a Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskola, középiskolai célnyelvi civilizáció oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltaknak megfelelően, valamint a Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolák Egyesülete ajánlásai, tanácsai alapján kívánjuk kidolgozni. Iskolánk speciális tanterve szerint magyar-angol, magyar-német két tanítási nyelvű, mely azt jelenti, hogy nemcsak a célnyelvet, hanem néhány tantárgyat is angol/német nyelven oktatunk. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, képessé tegye őket az idegen nyelvű információk feldolgozására, nyelvtudásuk aktív használatára. A korai, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a tantárgyak célnyelven történő tanulása nem egyidejűleg kezdődik. A célnyelven tanított tantárgyak kiválasztásakor szem előtt tartjuk a tanulók életkori sajátosságait. A program tudatosan épít a gyerekek azon tulajdonságára, hogy a nyelvet szinte észrevétlenül, könnyedén, gátlások nélkül képesek elsajátítani. A gyerekek hangképzése rugalmasabb, az idegen nyelvű óravezetést természetesebbnek fogadják el, olyan nyelven szólalnak meg, amelyen beszélnek hozzájuk. A tantárgyak közül a készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés) oktatása azért sikeres, mert vonzó tevékenységekkel is párosul. A motiváló erőt kihasználva jut el a gyermek egy olyan szintre, ahol a nyelvi kifejezőkészség együtt fejleszthető a tantárgyi tartalommal. Ha a tanulók nyelvileg és szókincsükben elérnek egy magasabb nyelvi szintet, más tartalmú tantárgyakat vezetünk be. A későbbiekben egyenletesebb a négy készség (beszédértés, beszéd, olvasás- és íráskészség) használata, a tanulók többet kommunikálnak szóban és írásban egyaránt. Az általános iskolákban a nyelvoktatás korai bevezetése miatt a beszédértés és beszédkészség fejlesztése elsődleges, míg a hagyományos képzés esetén éppen ezek kerülnek háttérbe. A képzés tartalmát és eredményét tekintve nem csupán a nyelvi és tantárgyi tudásról van szó, hanem arról is, hogy az ilyen iskolában tanuló diákok kommunikációja oldottabb. A két tanítási nyelvű tanítási program segít abban is, hogy tanulóink elsajátítsák a különféle nyelvtanulási technikákat, megismerjék saját tanulási stílusukat, így könnyebbé válik más idegen nyelvek tanulása.
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A profilból adódik, hogy a tanulók nemcsak a nyelvórán találkoznak a célnyelvvel. A tantárgyak tartalma iránti érdeklődés felkeltése az a módszer, amely motiválja a nyelvtanulást. A tanulókat a téma, az információ érdekli, és ha a témákat kiterjesztjük, s egy-egy tantárgyként tekintjük, akkor elérkeztünk a két tanítási nyelvű oktatás lényegéhez, melyben a célnyelv a közvetítő, a nyelv a tudás megszerzésének eszköze. Tartalomközpontú lesz oktatásunk, integrálhatjuk a tantárgyakat, arra alapozhatunk, hogy a diákok anyanyelvükön megszerzett tudásuk egy részét idegen nyelven is ki tudják fejezni, s amit elsajátítottak az angolórán, annak hasznát látják más tanórákon is. Ilyen módon kreatív, tehetséges tanulók kaphatnak lehetőséget saját már meglévő tudásuk megfogalmazására idegen nyelven, illetve biztatást arra, hogy maguk is kutassanak, önállóan szerezzenek információt, a tanórán tere legyen a vitának és véleményformálásnak. Ezért szerepel sok témakörben feladatként a projektkészítés, melyben a gyerekek tartamilag és vizuálisan egyaránt önállóan kifejezhetik magukat idegen nyelven. Ilyen feladatok során lehetőség nyílik a négy készség egyenletesebb (beszédértés, beszéd, olvasás- és íráskészség) fejlesztésére, és a projektfeladatok elkészítésekor szükség lehet, pl. anyaggyűjtésre, lényegkiemelésre, a szöveg szerkesztésére is, olyan képességekre, melynek más területeken is hasznát veszik a tanulók. A nyelvi készségek fejlesztése, a gyerekek motiváltságának ébren tartása külön felkészülést, kiegészítő és forrásanyagok felkutatását is igényli a tanártól, módszertanilag változatos eszköztárral kell rendelkeznie. A program szerint tanulók nyitottabbak, tájékozottabbak, motiváltabbak, szövegértésük kiemelkedő, jobb a verbális kifejezőkészségük, megtanulják az idegen nyelvet önállóan használni a modern kommunikációs eszközökkel (elektronikus levelezés, internet használata) is. Programunk miatt intézményünk alkalmasabb külkapcsolatok építésére is, nemzetközi kapcsolatok kiépítése révén tapasztalatokat szerezhetünk más országok oktatási rendszerét illetően, személyes kapcsolatokon keresztül bepillantást nyerhetünk más népek életébe, ugyanakkor saját kultúránkat is közvetíthetjük. Az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül az, hogy lehetővé tegye egy másik kultúra értékeivel való megismerkedést is. A célnyelvi és az anyanyelvi kultúra összehasonlításával egymás mélyebb megértéséhez is eljuthatnak a tanulók, ezáltal toleranciát fejleszthetünk ki bennük más emberek szokásaival, hagyományaival és életformájával szemben, ugyanakkor így jobban megismerik nemzeti értékeinket, megtanulhatják azt is, hogy saját kultúránk más népekénél nem szegényebb. Ily módon erősödik bennük saját hazájuk, anyanyelvük és gyökereik iránti tisztelet, valamint növekszik a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. Ezek a tulajdonságok a jövőben különösen fontosak lesznek Magyarországon, hiszen az Európai Unió tagországaiban alapértékek. A program bevezetésének pedagógiai és társadalmi haszna Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan –anyanyelvén kívül további két idegen nyelvenkompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A többnyelvűség, illetve az anyanyelven túl két idegen nyelv tudásának célként kitűzése az európai nyelvpolitikában egyértelműen összefügg az angol térhódításával és világnyelvvé válásával. Az anyanyelv +két nyelv modell az angol hegemóniájának kompenzálására törekszik.
7
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan –anyanyelvén kívül további két idegen nyelvenkompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A többnyelvűség, illetve az anyanyelven túl két idegen nyelv tudásának célként kitűzése az európai nyelvpolitikában egyértelműen összefügg az angol térhódításával és világnyelvvé válásával. Az anyanyelv +két nyelv modell az angol hegemóniájának kompenzálására törekszik. A legtöbb európai dokumentum a többnyelvűség eléréséhez három alapelvet fogalmaz meg: (1) a nyelvtanulás élethosszig tartó folyamat, amely (2) igen korai életkorban kezdődik, és (3) megvalósításához célszerű a tartalomalapú nyelvoktatásból adódó lehetőségek kihasználása (Conclusions of the Barcelona European Council, 2006). A nyelvválasztás és az esélyegyenlőség lényeges nyelvpolitikai kérdés, ezért program lehetővé teszi két idegen nyelv tanulását és biztosítja a szabad nyelvválasztást. Lehetőség nyílik külföldi intézményben a német és az angol nyelv gyakorlására, tanulására. A program a város középfokú oktatási intézményeinek két tanítási nyelvű, emelt szintű nyelvi képzéseinek utánpótlását is biztosítja. Hozzájárul a város nemzetközi és európai uniós elvárásoknak való megfeleltetéséhez, valamint iskolarendszerünkben az európai polgárrá neveléséhez. A Kecskeméti Református Általános Iskola pedagógiai programjában és az iskolás korúak felvételi, beiskolázási gyakorlatában nyitott, az esélyegyenlőség teljességét gyakorolva, minden érdeklődő jelentkező iránt.
8
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A TANTESTÜLET „Emberségből példát...”
(Balassi Bálint)
A mai realitásokat figyelembe véve a tantestületnek olyannak kell lennie, amelyben a hitben elkötelezett, a keresztyén értékeket elfogadó tanárok alkotják a magját. A magas színvonalú szakmai munkának párosulnia kell a pedagógiában való jártassággal, egymás munkájának megbecsülésével, a tanítványok türelmes szeretetével, ha szükséges következetes, emberséges szigorával. A tanár munkája emberi életeket szolgál, megismételhetetlen, egyszeri adottságokkal rendelkező fiatalokkal találkozik, akiket meg kell tanítania az értelmes életre, szilárd jövőképet kell felmutatni számukra. A tantestületi egység, a közös gondolkodás további erősítését egyik elsőrendű feladatunknak tartjuk. Olyan munkakapcsolat kialakítása a cél az iskola vezetése és a tantestület között, amely a kölcsönös meggyőzés és türelem, a kulturált együttélés írott és íratlan szabályaira épül. Kerüljük a vallási, felekezeti türelmetlenséget, a szélsőséges megnyilatkozásokat, a való élettől idegen életideálok hangoztatását. Az élet Isten ajándéka, olyanná formálta a világot, amelyben számtalan örömforrás létezik. A mi feladatunk, hogy a helyes arányokat megtalálva élhessünk ezekkel az isteni jótéteményekkel. A mindennapi életben jól eligazodó, a társas kapcsolatokat ápoló, életvidám embereket szeretnénk kibocsátani az iskola falai közül.
A TANULÓIFJÚSÁG „Ilyen az ember, egyedüli példány.”
(Kosztolányi Dezső)
Elsősorban olyan diákokat kívánunk felvenni, akik hitükben elkötelezettek vagy azzá kívánnak válni. Tudjuk, hitet nem adhat az iskola, de feladatunk a hitoktatókkal együtt előkészíteni a hozzávezető utat. A tanulóifjúság többségét természetesen a református hitoktatást vállalók alkotják, de bizonyos arányban felveszünk az iskolánk alapelveit vállaló más vallású tanulókat is. Nagy lehetőség e téren, hogy az iskolai hitoktatás keretében készülnek a konfirmációra, és az iskolánk tanári és tanulói közössége előtt tesznek hitvallást. Arra kell törekedni az iskolának, hogy tanítványait hozzásegítse az érett, szabad döntéshez, hiszen az ember lényegéhez hozzátartozik a választás lehetősége a jó és a rossz között. Iskolánkban a szabadság nem azt jelenti, hogy a diák bármit megtehet, hanem azt, hogy azzá váljon, amivé adottságai, képességei alapján válhat. A tanulóktól elvárt erkölcsi, viselkedési és esztétikai alapelveket az Etikai Kódexben rögzítettük. Szilárd ismeretek nélkül nincs eredményes oktatás. A magas színvonalú órai munkán kívül nagy szerepe van a szakköröknek, az egyéni foglalkozásoknak, a versenyekre és a továbbtanulásra való felkészítésnek, a csoportbontásoknak. Rendszeres korrepetálásokat tartunk az egyes tárgyakból lemaradók számára. A tanulási nehézségekkel, részképességek hiányával küzdő tanulók számára fejlesztő pedagógus segítségével foglalkozásokat biztosítunk.
9
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Továbbtanuló diákjainknak felvételire felkészítő foglalkozásokat tartunk. Az iskolai oktatás nem lehet verseny centrikus. A tehetséges tanulóknak azonban biztosítani kell a lehetőséget, a kellő megmérettetést. A versenyeken elért eredmények további erőt adhatnak a munkánkhoz, másrészt növelik iskolánk presztízsét. Fontos területe iskolánk életének a különböző érdeklődésű tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezése: bibliai körök, énekkar, hangszeres zene, irodalmi színpad, cserkészet, sportkör, népi tánc, tűzzománc, sakk, kerámia, rajz, kézművesség és tantárgyi szakkörök. Megfelelő tanulmányi eredmények nem érhetők el fegyelmezett magatartás nélkül. Figyelembe kell azonban vennünk a tanulók életkori sajátosságait, valamint azt a társadalmi közállapotot, amely mindig segíti az iskolát a fegyelem és rend megszilárdításában. A türelem, a megértés, az iskolai élettel járó csínytevések elfogadása nélkül nem lehet eredményes a nevelő munkánk. Fel kell ugyanakkor lépnünk a destruktív, a közösség és az egyének érdekei ellen súlyosan vétő tanulókkal szemben. Nevelésünknek elő kell segíteni a felnőtt társadalomba való beilleszkedést, hiszen célunk nem lehet más, mint Istenüket, hazájukat szerető, az utánunk következő nemzedéket vezető, családot vállaló generációk felnevelése.
A CSALÁD, A SZÜLŐI HÁZ „ ... jó szóval oktasd, játszani is engedd, szép, komoly fiaidat.” (József Attila) A család mint összetartó közeg napjainkban – kevés kivételtől eltekintve – már alig működik. Hiányoznak azok az érték- és magatartásminták, amelyek a gyermekek számára kijelölhetnék a reális és követendő életutakat. A szülői generáció nagy része vallástalan környezetben nevelkedett és a mai társadalmi közeg sem kedvező ahhoz, hogy szoros változást remélhessünk. Ezért úgy gondoljuk, hogy attól a szülőtől, aki élve szabad iskolaválasztási jogával hozzánk íratja be gyermekét, elvárhatjuk, hogy kész legyen elfogadni és támogatni céljainkat és azt a szellemiséget, amit iskolánk képvisel. Elvárjuk, mert az iskola csak a szülőkkel egyetértve és együttműködve tud hatékonyan dolgozni, a felelősséget a nevelésben egyformán vállalni kell.
10
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja II. A SZEMÉLYISÉG – ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ember közösségekben él; meghatározott (természeti) térben, környezetben. Az ember nem tud megélni a természeti környezet nélkül (levegő, víz, fény, táplálék, meleg), sem egymagában, hanem csak emberi együttélésekben. Az ember közösségre teremtetett. A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az embert körülveszi. A környezeti kihívások mindig úgy jelennek meg az egyén előtt, mint amiket a közösség közvetít neki. A kihívásokra szintén úgy válaszol, mint egy közösség tagja. Az egyén mintegy a közösség tükrében szemléli magát. Az én kialakulásában nem egyszerűen a közösségnek van szerepe, hanem a másik embernek, akivel találkozik. Az individuáció közösség szintjén azt jelenti, hogy a közösség túléli az egyes embert, egyúttal megőrzi a közösen szerzett tudást; az egyén szintjén pedig az egyén közösségbe való beilleszkedését jelenti, miközben kialakul a személyisége. A szociális tanulás bonyolult és sok részből álló tevékenység, amelynek során a közösség tagjai megtanítják és megtanulják a közösség kultúráját. Ez a tanulási folyamat ma már nem egyetlen közösségben történik meg, hanem számos közösségben zajlik. Az iskola feladatául tűzi ki, hogy ezeket a közösségeket bizonyos mértékben – a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve – létrehozza, bemutassa, működtesse. Az iskola mindezt egy intézményen belül hozza létre. Iskolánk személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait az intézmény küldetésnyilatkozata részletezte.
II.1 Hagyományok Az egészséges tradíció nemcsak a társadalom egyéb színterein, hanem az iskolában is zsinórmértéket adhat. Szükséges óvakodni a merev szabályozástól, ám a tisztán lefektetett elvek és normák egyensúlyban tartják a hagyományok régi és egyben ünnepi, különleges voltát, és azok folyamatos felülvizsgálatát, frissítését. Leendő első osztályosok bemutatása a templomban Leendő első osztályosok ismerkedése az Emmausban Családi hétvége az Emmausban Családi istentisztelet: a család és az iskola gyülekezeti alkalma; egy-egy osztály bemutatkozó szolgálata, aktív részvétele a liturgiában (igeolvasás, éneklés, versmondás, stb.) Kollégiumi istentisztelet Egyenruha: ünnepi, egységes megjelenést biztosít az iskola hagyományos ünnepein, a nemzeti és az egyházi ünnepeken; kifejezi az egy intézményhez tartozást; a versenyeken az egyenruhában való megjelenés segíti a tanuló nyilvánosság előtti megjelenését; a gyermek, az általa elért eredmények és az iskola a megbecsülését. Címer, jelvény: az iskola címerében szereplő ősi jelmondat: „Teher alatt nő a pálma ” (Crescit sub pondere palma) szimbolikáját fejezi ki. A pajzs alakú címer tartalma: pálma – kék mezőben, fehér nyitott Biblia – zöld mezőben, fehér szegélyben arany felirat: Kecskeméti Református Általános Iskola
11
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja II. 2 Rendezvények Sport kirándulások táborok madarak és fák napja Oktató jellegű zenei rendezvények: ismeretterjesztő hangversenyek Karácsonyi vásár: az ünnepek előtti időszakban meghirdetett gyűjtésből származó megunt játékok értékesítése, a diákok segítségével. A gyerekek saját készítésű dísz- és használati tárgyaikat árusíthatják; egy „szőnyegen” egy-egy osztály vagy évfolyam árul. A vásárokon a gyülekezet tagjai is bemutatják portékáikat.
II. 3 Ünnepek Nemzeti ünnepek, történelmi megemlékezések: A három hivatalos nemzeti ünnep közül kettő esik a tanév idejére, ezekhez járul még az október 6-i megemlékezés. Aradi vértanúk emlékünnepe 6. osztályosok megemlékezése Október 23. 7-8.osztályos tanulók műsoros megemlékezése Február 26. A kommunizmus áldozatainak emléknapja Március 15. 7-8.osztályos tanulók műsoros megemlékezése.
II. 4 Egyházi ünnepek Az egyházi év illeszkedése a tanév rendjébe: reformáció advent karácsony virágvasárnap nagypéntek húsvét áldozócsütörtök pünkösd
II. 5 Az iskolai évet meghatározó ünnepek tanévnyitó ünnepély Mikulás nap farsang anyák napja gyermeknap konfirmáció ballagás tanévzáró ünnepély
12
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja II. 6 Szolgálatok (szociális tevékenységek, diakónia) Kapcsolattartás a gyülekezet diakónusaival Egymás szolgálata Idősek látogatása: Sion ház Betegek látogatása: beteg osztálytársak ill. kórházi betegek látogatása Istentiszteleti szolgálatok: családi istentiszteletek-egy-egy osztály bemutatkozása (igeolvasás, éneklés, versmondás) gyermekistentisztelet: kispresbiter reggeli áhítatok hétkezdő istentisztelet - kollégiumi istentisztelet (ősszel) Adakozás vásárok gyűjtés – betegek megsegítésére, orgonaépítésre, iskolabővítésre Környezetvédelem, közvetlen környezetben kifejtett szolgálat (udvarsöprés, papírgyűjtés) Természetvédelem, környezeti nevelés: madarak és fák napja
II. 7 Hon- és népismeret Nemzeti ünnepek Nagyjaink Elődeink, őseink: néphagyomány, -szokások, néptánc Országismeret: osztálykirándulások, iskolai túrák, cserkészet Városismeret: kulturális lehetőségek
II. 8 Család A családok bevonása az iskolai életbe Az ünnepek közös megélése Emmausi családi hétvégék, tanító, szemléletformáló előadások, fórumok
II. 9 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környező népek és nemzetiségeink szokásai hagyományai Egyetemes emberi kultúra életmódok kultúrák vallások az emberiség közös problémái idegen nyelv tanulása a két tanítási nyelvű osztályokban az EU nyelvpolitikai célkitűzésének megfelelően kompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A nyelvválasztás és az esélyegyenlőség lényeges nyelvpolitikai kérdés, ezért a program lehetővé teszi két idegen nyelv tanulását és biztosítja a szabad nyelvválasztást. Lehetőség nyílik külföldi intézményben az angol és a német nyelv gyakorlására, tanulására.
13
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja II. 10 A tanuló közösségekre jellemző közösségformáló eszközök Az iskola különböző korosztályainak közössége Táborozások Emmausi hétvégék Közös kirándulások Versenyek Farsang Mikulás Cserkészet Tanévnyitó, -záró, Diákügyelet Az egy évfolyamon lévő osztályok közössége Kirándulások Versenyek Diákügyelet Bibliaklub Osztályközösségek Tanóra Szünetek Közös étkezések Imaközösség Klubdélután Családi hétvége Farsang Kirándulások Ünnepek Név- és születésnapok Kulturális tevékenységek: könyvtár, színház, hangverseny, kiállítások Osztályterem dekoráció Iskolai faliújság Szabályok kialakítása
14
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja III. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok intézményi feladatai a következők lehetnek: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése A hivatali titkok megőrzése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben Az ebédlői ügyelet ellátása A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák.
15
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Feladatai a következők lehetnek: az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet és fogadóórát tart ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása bizonyítványok, törzslapok megírása továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése hiányzások igazolása nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében élményszerű szabadidős programokat szervez javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását órát látogat az osztályában
16
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IV. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az Nkt. 4§ 13. pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.
IV. 1 SNI TANULÓK ELLÁTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve rendelkezik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásával kapcsolatos tennivalókról. A köznevelési törvény értelmező rendelkezése alapján: 4 § 23. bekezdés – sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A fenti feladatok ellátásában szükség szerint segítséget kapunk a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó szakmai szolgálatától. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogait a Nkt. 47.§ (1) szabályozza.
IV. 2 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A fejlesztő pedagógia a gyerekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő pedagógiai tevékenységet lát el. Fejlesztő pedagógusaink és szaktanáraink azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik az osztálytanítók és szaktanárok jelzései alapján tanulási és/vagy magatartási problémákkal küzdenek, illetve a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslata alapján fejlesztésben kell részesülniük. Szükség esetén a Református Pedagógiai Szakszolgálat (6800 Kiskunhalas, Szőnyi u. 2.) munkatársai is segítséget nyújtanak. Az Nkt. szerint az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
17
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztő pedagógus feladata, hogy a tanulási nehézségeket és magatartászavarokat a lehetséges mértékben csökkentse, a szocializációt és a továbbhaladást elősegítse. Ezt a tevékenységet egyéni fejlesztési terv szerint végzi.
IV. 3 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA Iskolánkban is küszködnek tanulóink nehézségekkel a tanulás terén. Feladatunk, hogy ezeket a gyerekeket minél előbb segítségben részesítsük. Erre a legkedvezőbb lehetőség a korrepetálás, és a napköziben az egyéni fejlesztés, odafigyelés. A korrepetálás az 1-4. évfolyamig az órarendbe beillesztett formában működik. A gyerekeknek 5-8. évfolyamon legtöbb gondot a matematika, idegen nyelv és a magyar nyelvtan jelenti. Ezekből a tantárgyakból igény szerint korrepetálást biztosítunk, illetve ezeket a tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk, ezzel segítve a gyorsabb fejlődést, felzárkózást. Az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, speciális tanórán kívüli foglalkozások is könnyítik a tanulók felzárkóztatását. SNI-s tanulók ellátása
A köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve rendelkezik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásával kapcsolatos tennivalókról. A köznevelési törvény értelmező rendelkezése alapján: 4 § 23. bekezdés – sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A fenti feladatok ellátásában szükség szerint segítséget kapunk a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó szakmai szolgálatától. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogait a Nkt. 47.§ (1) szabályozza
18
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IV. 4 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Cél: a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. Nagyon fontos, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, a képességek kibontakozását segítsük, tapasztalatainkat felhasználva ezt a folyamatot irányítsuk, mert tanulóink munkája akkor lehet hatékonyabb, ha önmegvalósításuk sikeres. Ha az eredmények jelentkeznek, a tanulási tevékenység intenzitása is fokozható. Egy adott területen kiemelkedő eredményű tanuló érdeklődését más területen is fel lehet kelteni, így egy-egy területen kiemelkedő munka más területen végzett jó színvonalú tevékenységet generálhat. Feladatunknak tekintjük a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítését, alkotóképességeik előtérbe állítását, kreativitásuk fejlesztését; a kulcskompetenciák megerősítését, bővítését és az egyénhez igazodó fejlesztését. Ezért is fontos a képességek korai felkutatása és folyamatos működtetése. A képességek működtetése szempontjából fontos, hogy a tanulók önmaguknak és környezetüknek folyamatosan bizonyíthassanak, megerősítést kapjanak abban, hogy az átlagosnál többre képesek, és ez a képességük működik. Látják, hogy munkájuknak van eredménye, érdemes dolgozni, így kedvvel tudják tanulási s gyakorlati tevékenységüket folytatni. A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában: kiscsoportos és egyéni foglalkozások differenciálás, csoportbontás kooperatív és projektmódszer versenyek iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csoportos használata pályázatok, kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása, önálló ismeretszerzés segítése IKT-eszközök használatának támogatás Motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA Tevékenység, feladat Tehetségek felismerése
Határidő folyamatos
Döntés a képesség kibontakoztatását szeptember 15. segítő tevékenységi formákról, bemutatókon, versenyeken való részvételről
Pénzügyi tervezés A tehetséggondozási elindítása
szeptember 15. tevékenység szeptember 15. október 1.
A képesség kibontakoztatási folyamatos, tevékenység ellenőrzése, áttekintése, félévi értekezlet esetleges korrekciója
Érintettek munkaközösségvezetők, szaktanárok, (tanulók) munkaközösségvezetők, tanárok, diákok
igazgatóhelyettes, gazdasági vezető
Kommunikáció, visszajelzés A szaktanári listákat munkaközösség-vezetők összegyűjtik.
a
Az igazgatóhelyettes megkapja a foglalkozási formák és az abban bevontak jegyzékét, a szakkörök és egyéb foglalkozások vezetését végző tanárok nevével. Az érintettek tájékoztatása a szaktanárok által személyesen. A kimunkált tervezetet a gazdaságvezető átadja az igazgatónak. Foglalkozási naplók, munkatervek
tanulók, foglalkozásvezetők, igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes, A munkaközösség-vezetők munkaközösségvéleményére is támaszkodva az vezetők, igazgatóhelyettes beszámol a
19
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Versenyek, bemutatók
PR munka Értékelés Elismerések
foglalkozásvezető, (gazdaságvezető) versenykiírások a versenyekre és munkaterv nevezett tanulók, a szerint bemutatók szereplői, kiállítók, foglalkozásvezető tanárok igazgatóhelyettes, szabadidő szervező tanévzáró igazgatóhelyettes értekezlet iskolai ünnepek igazgató, és tanévzáró igazgatóhelyettes értekezlet
20
Nevelőtestület előtt a félévi értekezleten. Tájékoztatás az iskolai hirdetéseken keresztül; az érintettekkel közvetlen személyes kapcsolat alapján eligazítás iskolai hirdetőhelyek, helyi sajtó, tanévzáró értekezlet értekezleten beszámoló ünnepi műsorok, sajtótudósítás, jutalomkönyvek, jutalomtábor
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IV. 4. 1. Iskolánk tanórán kívüli foglalkozásai IV. 4. 1.1. Szakkörök rajz 1 – 4. o. játékos idegen nyelv kicsinyek kórusa énekkar 5 – 8. o. kerámia 1 – 8. o. sakk 1 – 6. o. matematika sport 1 – 8. o.
1-4. o. 3 - 4. o.
2 – 6. o.
kosárlabda röplabda úszás floorball vívás futball ugrálókötél IV. 4. 1.2. Versenyek Tanulóink igen sok versenyen vesznek részt. Ezekre szintén tanórán kívül vagy szakkörökön készítik fel nevelőink őket. Hagyományosan részt veszünk az alábbi versenyeken: bibliaismereti zsoltáréneklő matematika mesemondó versmondó anyanyelvi idegen nyelvi történelem természetismereti népdaléneklő sport rajz
21
Iskolánk rendezi évente a „Velünk az Isten” Országos Bibliaismereti Versenyt.
Iskolánkban kihelyezett tagozata működik az M. Bodon Pál Zeneiskolának. Így tanulóink közül sokan részesülnek zenei képzésben. A két tanítási nyelvű osztályokban a felsőbb évfolyamokon, 7-8. osztályokban a célnyelvi országokból érkező tanulócsoportokat fogadunk, illetve iskolánk tanulói látogatást tesznek a rákövetkező tanévben a külföldi intézményben.
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja V. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A Kecskeméti Református Általános Iskola törekszik arra, hogy tanulóinak védelmet nyújthasson az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, nyugodt munkájukat, egészségüket, személyiségüket rontó külső hatások ellen. Megakadályozzuk a káros szenvedélyek kialakulását, védjük őket a sorozatos kudarcoktól, megrázkódtatásoktól. Ez a tevékenység az iskola minden pedagógusának, az iskolaorvosnak és a védőnőnek is ad feladatot. Ezt a tevékenységet az ifjúságvédelemi felelős koordinálja. Tevékenységünk a fenti hatások által veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerep az osztályfőnöké. A tanulókat és szüleiket a tanév elején az iskolai és az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblák segítségével írásban, az első szülői értekezleten szóban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről, és arról, hogy milyen időpontban, hol kereshető fel. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfőnökkel együtt a tanulóval folytatott beszélgetéseken, családlátogatásokon ismerik meg a körülményeket. Ha a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg, az ifjúságvédelmi felelős szakember közreműködését veszi igénybe (gyermekjóléti szolgálat koordinátora, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus, stb.) Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. A megelőzés érdekében felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. A tájékoztatás minden pedagógus lehetősége és feladata a mindennapok munkájában. Ezekre, és az egészséges életvitel népszerűsítésére kiváló alkalom nyílik a diáknapi rendezvényeken. Együttműködő partnerek: iskolaorvos, védőnő, egészségügyi intézmények, rendőrség munkatársai, önkormányzat munkatársa, jogász. Ezeket a lehetőségeket az ifjúságvédelmi felelős bevonásával a szabadidő szervező szervezi meg. Az ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja (segíti) a pályázati tevékenységet. Iskolánk gyakorlatának megfelelően az osztályfőnökök családlátogatásokat végeznek, erről feljegyzést készítenek.
23
minden
páratlan
évfolyamon
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja VI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskolára nagy felelősség és feladat hárul a felnövekvő nemzedékek nevelésében, melyben szolgálni kell a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődést is. Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak: nem megfelelő környezetből kerül az iskolába a tanuló anyagi hátrányok
FELVILÁGOSÍTÓ
MUNKA A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK LEHETŐSÉGEIRŐL SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEKEN, FOGADÓÓRÁKON, CSALÁDLÁTOGATÁSOKON
Tájékoztatjuk a szülőket: pályázatok adta lehetőségekről az alanyi jogon járó, az önkormányzat általi, és a DSZA adta lehetőségekről (étkezési hozzájárulás, utazási kedvezmények, tankönyvsegély, beiskolázási segély)
DROG- ÉS BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAMOK Osztályfőnöki órán a Városi Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának szakemberei tartanak előadást. Emmausban családi hétvégéken a szülők számára szervezett előadások drogprevenciós szakemberek által Támogatást kell nyújtani a serdülőknek a káros függőséghez vezető szokás kialakulásának megelőzésében.
PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Segítenünk kell a tanulók pályaválasztását, a célok eléréséhez önismeretük fejlesztését. (adottságaik, képességeik megismerése) Meg kell ismertetnünk a legfontosabb pályát, foglalkozási ágak tartalmát. A Kecskeméti Református Gimnáziummal való kapcsolatunkból adódó lehetőségek: 6 osztályos 4 osztályos gimnázium – átmenet nyílt napok az általános iskola tanulói részére szülői értekezlet az egyházvezetés, az intézmények igazgatóinak részvételével (novemberben) a város más intézményeinek (Ifjúsági Otthon, Művelődési Központ) pályaválasztási programjainak figyelemmel kísérése
24
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja HELYI, REGIONÁLIS, ORSZÁGOS TÁMOGATÁSOK MEGSZERZÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE Iskolánkban folyamatosan figyeljük a különböző hírhordózók (újság, televízió, rádió, Internet, közlöny) által közölt lehetőségeket. Pedagógiai munkánk feladatának tartjuk a különböző pályázatokra való jelentkezést.
A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVEINEK, MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA 2008. január 1-jétől az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről, az árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről, valamint a könyves jegyzékről rendelhetnek az iskolai tankönyvrendelés keretében. A pedagógus által a tanítási-tanulási folyamathoz megkívánt könyvek, tankönyvek köre azonban ennél szélesebb. A pedagógust megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítania kell, hogy az esélyegyenlőség érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8.§. (4) bekezdésében meghatározott tanulók ezeket a tankönyveket is térítésmentesen kapják meg az iskolától. A hivatkozott jogszabály szerint az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani. A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; a taneszköz segítségével kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal A tankönyvválasztásnál figyelemmel kell lenni a Kt. 19. § (3) bekezdésére, amely szerint tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések
25
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvrendelés rendjét az iskola SzMSz-e a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről tartalmazza. Az alanyi jogon járó tankönyvtámogatásból iskolánk a törvény szerint megengedett mértékben tartós tankönyveket vásárol könyvtári kölcsönzés céljából, ezzel is segítve a nehéz anyagi körülmények között lévő diákjainkat. A rászorult családok a DSZA-hoz fordulhatnak beiskolázási támogatásért és tankönyv hozzájárulásért.
TÁBORI HOZZÁJÁRULÁSOK A rászoruló gyerekek táborozását a DSZA támogatja, illetve a táborozási részvételi díjak csökkentésére pályázatokat nyújtunk be.
26
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja VII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Ezeket az intézkedéseket az a pedagógiai program alábbi fejezetei tartalmazzák: gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok a tanulási kudarcoknak kitett tanulókat segítő program a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás helyi rendje
27
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja VIII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE [Nkt. 48. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) ag) alapján] A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken gyakorolhatják: saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Célja, hogy a tanárok és a diákok között mind az oktatás, mind a nevelés terén közvetítsen és kölcsönös bizalmi légkört teremtsen a felelős keresztyén ember formálása érdekében. Segítse elő az iskolai életben felmerülő problémák, nézeteltérések megoldását: - az intézmény vezetőjével történő megbeszélések, - az évente legalább egy alkalommal megrendezésre kerülő iskolai diákközgyűlés és az osztályképviselők szükség szerinti megbeszélése útján. Jogait a hatályos jogszabályok tartalmazzák. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára a tantermeken túl az iskola költségvetésében. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek, a DÖK működésének részletes leírását, szabályozását az iskola SzMSz-e tartalmazza. - 28 -
28
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) EMMI rendelet valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális eszközöket és felszereléseket), amelyekkel a nevelési oktatási intézményeknek rendelkezniük kell. A két tanítási nyelvű program bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges tankönyvek, taneszközök –melyekből mi is választunk- a tankönyvpiacon széles választékban állnak rendelkezésre. A programhoz szükséges tárgyi feltételek adottak. Intézményünk a rendeletnek megfelelően végrehajtotta az eszközfejlesztést, melyről az intézményi leltár tanúskodik. (2. sz. melléklet) A további fejlesztés és eszközbeszerzés elsősorban az amortizálódás ütemét követi, vagy az évenkénti költségvetésben biztosított fejlesztés erejéig minőségi cserét jelent. Eszközeink és felszereléseink megújításához folyamatosan igénybe vesszük a Bács-Kiskun Megyei Közoktatásáért Közalapítvány pályázati lehetőségeit. Tanulóink számára a testi fejlesztés és egészségnevelés területén jelentős előrelépést eredményez a tanuszoda.
29
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja X. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Iskolánk nemcsak vallja a család döntő jelentőségét tanulóink nevelésében, hanem olyan pedagógiai feladatokat is célul tűz maga elé, amelyeken keresztül segítséget nyújthat a szülőknek gyermekük helyes neveléséhez, oktatásához. Közös programok szervezésével a család egészét próbáljuk elérni. Ennek legfontosabb lehetősége a családi istentiszteletek szervezése, ahová havi rendszerességgel várjuk tanulóinkat szüleikkel, testvéreikkel együtt. Minden évben szervezünk az Emmaus-házban családi hétvégét, amelynek keretében a szülők nevelési kérdésekről hallhatnak előadást, beszélhetik meg közös kérdéseiket, vehetnek részt gyermekeikkel együtt játékos programokon. A közös ünneplésnek is vannak hagyományai iskolánkban: a karácsonyi ill. anyák napi köszöntések meghitt pillanatai a szülőkkel való kapcsolatunknak. A nyílt tanítási napok, szülői értekezletek és fogadóórák lehetőségének felkínálásával szintén segítséget kíván nyújtani iskolánk a szülőknek gyermekük helyes neveléséhez. Iskolánkban folyó hitbeli nevelés akkor lesz teljessé, ha tanulóink otthonról is megerősítést kapnak, amelyhez Templomnyitogató szervezésével segítjük a szülőket. Problémás nevelési kérdésekről hallgathatnak nevelési előadássorozatot érdeklődő szülők havonta. Kiemelt feladatunknak tekintjük a családlátogatás lehetőségét, ahol nemcsak tanulóinkat és környezetüket próbáljuk jobban megismerni, hanem az egyéni, személyes kérdésekre is közösen keressük a választ a szülőkkel. Intézményünkben ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki a problémás helyzetben lévő gyermekeket és családokat segíti, tanácsolja. A felsorolt lehetőségek azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha a szülők részéről együttműködésre találnak. Milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát? Ha bizalommal van az iskola és a pedagógusok iránt, velük azonos értékrendet követ. Ha támogatja az iskolában végzett felekezeti nevelést, és ennek megfelelően él azokkal az alkalmakkal és lehetőségekkel, amelyeket az iskola biztosít a kapcsolat előbbre vitelében. Ha lehetőségeihez mérten anyagilag vagy saját munkájával segíti az iskolát. Ha vállalja a két tanítási nyelvű képzéssel járó többletterhelést és a szükséges taneszközök beszerzését; a szülő a vállalását írásbeli nyilatkozat formájában teszi meg. A fenti közös pedagógiai feladatok megvalósítása csak a szülő és a pedagógus együttműködésével jöhet létre, akkor viszont bizton remélhetjük, hogy tanulóink helyes nevelését szolgálják. A szülőkkel való kapcsolattartás továbbfejlesztéseként igyekszünk őket még gyakrabban bevonni az iskola programjaiba: osztálykirándulások emmausi családi napok családi istentiszteletek iskolai ünnepélyek
30
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A kapcsolattartás lehetséges formái összefoglalva:
Szülők szülői értekezlet fogadóóra honlap faliújság helyi média iskolai rendezvények, programok (bál, kiállítások, kirándulások stb.) ellenőrző tájékoztató füzet levél
Tanulók személyes beszélgetés DÖK-megbeszélések honlap faliújság helyi média iskolai rendezvények, programok (bál, kiállítások, kirándulások stb.) ellenőrző tájékoztató füzet
31
Partnerek (közvetlen/közvetett) személyes találkozó levél elektronikus kapcsolattartás megkeresés támogatói szerződések szponzori lehetőségek egyéb
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINDENNAPOS TESTEDZÉS
XI. 1. Jogszabályi háttér Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával), amelynek 48. § (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot kifutó rendszerben. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az intézmény az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg, részletezi az intézményi SzMSz-ben.
XI. 2. Helyzetelemzés Manapság egyre fokozottabb a jelentősége az egészségre való tudatos nevelésnek, hiszen vészesen nő a szív és érrendszeri, a gerinc, az allergiás, az asztma és a rákos megbetegedések száma, életmódunk következtében. Mit jelent ez? Miért is van ez így? Napjainkban megnőtt a zárt helyen való tartózkodás ideje, s ezzel együtt lecsökkent a mozgás. Inkább a technika vívmányaira támaszkodunk. Egyre feszültebb, hajszoltabb az életmódunk: egészségtelenül táplálkozunk, nő az alkohol, a cigaretta és a drogfogyasztás. A történelem során a munka és a mozgásos játék volt, ami felnevelte a gyereket fizikai szempontból, mára pedig oda jutottunk, hogy a technikai fejlődése következtében az ember csak irányítja a munkafolyamatokat, nem pedig aktív részese. Így a gyerek is kikerült ebből a munkafolyamatból, helyette tanulnia kell, és játékát is egyre inkább a számítógép és a lakáson belüli tevékenység jellemzi, már nem a foci és a futkározás. Ezért ma mesterséges ingereket kell alkalmazni, hogy a gyerekeket a megfelelő fizikai szintre hozzuk, s ennek a színtere a testnevelés óra. Ám az egészségre való nevelésnek ennél sokkal nagyobb és tágabb teret kell adni. Ez okból kívánunk létrehozni egy egészségfejlesztő csoportot az iskolán belül, melynek tagjai: intézményvezető vagy megbízottja az egészségnevelő a dietetikus az iskolai drogügyi koordinátor az iskolaorvos, védőnő a testnevelő a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a napközis munkaközösség vezetője
32
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Iskolánk adottságai meglehetősen vegyesek. Jól megközelíthető belvárosi iskola vagyunk. Az épület szép esztétikai környezetet biztosít a tanulók számára, viszont igen beépült helyen fekszik, így tornatermünkön kívül a szabadtéri mozgási lehetőségünk egy kis betonozott udvarra korlátozódik. A belvárosban nagy a forgalom, ezért a légszennyezettség értéke magas. Ezt úgy tudjuk áthidalni, hogy a napközis játékidő alatt esetlegesen egy játszótérre visszük ki a gyerekeket. Tanulóink összetétele is vegyes. Többségében jól szituált, megfelelő háttérrel rendelkező családból jönnek, s ebből is adódik, hogy sokakat háztól iskoláig, iskolától pedig hazáig autóval szállítanak, s ezen gyerekek nagy része szinte nem is mozog semmit. Viszont ezek a családok könnyebben megtehetik, hogy beírassák, és külön sportra járassák gyermekeiket. Igyekszünk lehetőségeinket kihasználva délutáni mozgást biztosítani nekik az iskola keretein belül, korosztályonként és nemenként. Így lehet választani úszást, vívást, labdarúgást, röplabdát, floorballt és kosárlabdát. Ezeken az alkalmakon az iskola tanulóinak több mint felét mozgatjuk meg heti rendszerességgel. Ezen kívül beszélgetünk velük a mozgás fontosságáról, az egészséges életmódról a testnevelés órákon, ahol pulzusmérést is tanítunk, de a helyes táplálkozásról is szó esik a biológia és háztartástan órákon. Emellett működik iskolánkban cserkészcsapat, (70-80 fővel) aminek egyik fontos nevelési célja az egészségre való nevelés és a környezettel való harmonikus együttélés.
XI. 3. Célunk a szülők, a család bevonása az egészségnevelésbe elméleti és gyakorlati információk biztosítása a gyerekeknek lehetőség a mindennapos mozgásra és az egészségi szint ellenőrzésére több gyermek bevonása a szakköri alkalmakba a megfelelő kondíciók biztosítása
XI. 4. Feladataink A gyermekek ismerjék meg önmagukat és egészségi állapotukat (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, hittan) Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, iskolai büfé és konyha választéka (biológia, háztartástan) A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat (biológia) A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben (osztályfőnöki, hittan) A tanulás és a tanulás technikái (osztályfőnöki) A szenvedélybetegségek elkerülése (osztályfőnöki, biológia) A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége (földrajz, biológia) Rendszeres testedzés lehetőségének biztosítása (testnevelés, napközi)
XI. 4. 1. Célok és feladatok a két tanítási nyelvű osztályokban A két tanítási nyelvű osztályokban a diákok cselekvéssel egybekötve szokják meg és tanulják az idegen nyelvet. Így a mozgásos emlékekhez kötve hatékonyabban és könnyebben rögzülnek az idegen szavak, kifejezések. Az alsó tagozatos gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, tehát már eleve motiváltan vesznek részt a testnevelés órán, mely során szinte játszva elmélyül angol/német tudásuk. A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése is fontos.
33
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek negyedik osztály végére a legalapvetőbb szókinccsel, mely személyes élményeikhez, tapasztalataikhoz kapcsolódik. A tanórán elhangzott nyelvtan még nem célként hanem eszközként jelenik meg. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő mozgásos és játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. Testnevelés órán számos olyan témakör alapszókincse megjelenik, mely más angolul/németül oktatott tantárgyak anyaga is. Ezért külön hangsúlyozandó a tantárgyak közti átfedés. Más szituációkban hallott és tanult ugyan azon téma tartósabb, pontosabb tudást eredményez. Pl: testrészek, állatok, cselekvések, irányok stb.
A LÉTREJÖVŐ EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSOPORT FELADATA: A fentiekben megfogalmazott egészségnevelési feladatok, modulok beépítése iskolánk pedagógiai programjába és az adott tantárgyak tanmenetébe (zárójelben jeleztük). az egészégi szint rendszeres felmérése, ellenőrzése
34
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 5. Az iskolai egészségfejlesztés alapelve A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára és szülőkre is kiterjedő elveket/célokat fogalmazunk meg. Az iskola egészségnevelése hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészségének mindennapjait.
XI. 6. A prevenció (megelőzés) területei Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
XI. 7. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek XI. 7. 1.
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
Alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák segítségével
XI. 7. 2.
Rizikócsoportos megközelítés
Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolása A betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése (diagnózis), majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere
35
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés
XI. 7. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások, résztvevőket arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, igent tudjanak mondani az egészségre, megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől
36
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 8. Az egészségfejlesztési program feladatai Olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. A csoport tagjai: az intézményvezető vagy megbízottja az egészségnevelő az iskolaorvos vagy a védőnő a testnevelő a szabadidő-szervező a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
XI. 8. 1.
A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok
Szülők (család): A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. Szülői szervezet: Az iskolai egészségfejlesztő program megvalósításába be kell vonni a szülői szervezetet és szükséges megnyerni támogatásukat is. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő: Az iskola kijelölt orvosa, védőnője a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa. A védőnő osztályfőnöki órákon egészségvédelmi, családtervezési, elsősegélynyújtási ismeretekről tart tájékoztatást. XI. 8.1.1. Feladataik: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban az egészségnevelésben való részvétel XI. 8.1.2.
Ismereteket nyújtanak az alábbi témákban:
az életmód és betegségek összefüggései az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi kérdésekben az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben XI. 8.1.3. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: a gyermekvédelmi munkában tudnak segítséget nyújtani.
37
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek: konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. XI. 8.1.4. Rendvédelmi szervek: Gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
XI. 8. 2.
Tájékozódás az érintettek körében
Szülők szülői értekezletek fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák segítségkérések összegyűjtése kérdőíves felmérés Diákok konkrét probléma felvetése kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok osztályfőnöki órán témafeldolgozás irodalmi vagy rajzórai témák Iskolai pedagógusok, alkalmazottak megbeszélések, értekezletek
XI. 8. 3.
Az egészségnevelés iskolai területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek. Az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata Elsősegélynyújtási ismeretek A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás és a tanulás technikái Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
38
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 8. 4. Iskolai programok XI.8.4.1 Tanórai foglalkozások Főként az osztályfőnöki órán, de ezen túl minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Osztályfőnöki nevelő-oktató munka terve Az osztályfőnöki munkának szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Célunk ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Segítenünk kell azoknak a pozitív magatartásának és szokásoknak a kialakulását, amelyek tanulóink egészégi állapotát javítják. Feladatunk: felkészíteni a tanulókat az egészséges életvitel kialakítására a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás erősítése a háztartásban, a közlekedésben rejlő veszélyeztető tényezők elkerülési módjainak megismertetése a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzése a krízishelyzetekbe jutott gyermekek segítése a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek feltárása, megvitatása a családi életre, az örömteli párkapcsolatra való felkészítés Témakörök, amelyek az osztályfőnöki munkában minimum 10 tanítási órában megjelennek: A helyes napirend kialakítása Az emberi test működése, felépítése Személyi higiénia – testkultúránk Helyes étkezési szokások – egészséges táplálkozás Káros szenvedélyek (prevenció) Serdülőkori problémák (szexualitás) Ember és természet kapcsolata Mozgás és egészség – a sportolás előnyei A beteg ember – mikor és miért vagyunk betegek? Egészség – egészségvédelem Balesetvédelem az iskolában és iskolán kívül Elsősegélynyújtási ismeretek Fiatalok az élet küszöbén (FÉK) program feldolgozása Családi életre nevelés órák
39
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 8.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások Szabadidős foglalkozások Sportprogramok Témával kapcsolatos filmvetítések Vetélkedők, versenyek Játékos programok Kirándulások, túrák Sportprogramok Tájékoztató fórumok KRESZ-nap: elsősegélynyújtási alapismeretek XI. 8.4.3. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű. Mindennapos iskolai testedzési program
XI. 8.4.4. Osztály
2. o.
Testnevelés Úszás óra 3/félév 1/félév 2/félév 1/félév 2/félév
3. o.
2
1
4. o.
2
1
5. o.
2,5
(Lehetőség szerint 1 óra úszás)
6. o.
2,5
(Lehetőség szerint 1 óra úszás)
7. o. 8. o.
2,5
(Lehetőség szerint 1 óra úszás)
1. o.
Napközi napi 45 perc (hetente 2X zenés udvari torna) napi 45 perc (hetente 2X zenés udvari torna) -
Választható sportfoglalkozások futball heti 2 óra úszás heti 2 óra futball heti 2 óra floorball heti 2 óra röplabda heti 2 óra úszás heti 3 óra floorball heti 2 óra röplabda heti 2 óra úszás heti 3 óra atlétika heti 1 óra kosárlabda heti 1 óra atlétika heti 1 óra kosárlabda heti 1 óra röplabda heti 3 óra úszás heti 2 óra floorball heti 2 óra vívás heti 2 óra röplabda heti 2 óra úszás heti 3 óra floorball heti 2 óra kosárlabda heti 1 óra atlétika heti 1 óra
A 2007/2008-as tanévtől kifutó rendszerben „úszó osztályt” indítottunk, melyben célunk, hogy a gyerekek vízbiztonságot szerezzenek, az úszást megtanulják és megszeressék különböző úszásnemekben, egészséges életmódjuk kialakulásában segítsük őket, tehetséges úszóink leigazolt versenyzők lehessenek. Tornatermi óra
1. évfolyam 2 óra
2. évfolyam 2 óra
40
3. évfolyam 2 óra
4. évfolyam 2 óra
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Úszás Szakkör
1 óra 1 óra
1 óra 2 óra
1 óra 2 óra
1 óra 2 óra
A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés bevezetéseként lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az Nkt. 27§ (11) pontja értelmében, hogy ebbéli kötelezettségének az iskola uszodájában, úszásfoglalkozásokon tegyen eleget. XI. 8.4.5. Felmérések rendje: 1-2. osztály: 6 perces kitartó futás 30 m-es futás 400 m-es futás Kislabda hajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig 3-6. osztály: Cooper futás 60 m-es futás 400 m-es futás Kislabda hajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig 7-8. osztály: Cooper futás 100 m-es futás 800 m-es futás Kislabda hajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig A felméréseket félévenként végezzük. A könnyített testnevelésben részesülő tanulóink a többiekkel közösen vesznek részt a testnevelés órákon. A gyógytestnevelésben részesülő tanulóink nem iskolai keretek között részesülnek gyógytestnevelésben. A városi önkormányzat gyógytestnevelője végzi ezt a munkát.
41
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
XII.1. Jogszabályi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok A környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § (1) bekezdése szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.
42
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.” A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az ENSZ támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – Magyarország által 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezménytette feladattá. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
Köznevelési jogszabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. a pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 128. § (5) alapján az iskola környezeti nevelése hozzájárul ahhoz, hogy kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás. A tanulók kellő ösztönzést és tudást
43
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. A diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozzanak meg. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait.
44
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 2. Helyzetelemzés (Az iskola környezetének - földrajzi, természeti, szociális -, építési és berendezési adottságainak, irányítási- és életviteli, szokásbeli sajátosságainak, illetve hagyományainak bemutatása.)
A Kecskeméti Református Általános Iskola a Magyarországi Református Egyház közoktatási intézménye. Az egyházi nevelő – oktató munka múltja kötelez és eligazít a környezettudatos nevelést illetően is. Az intézmény a XX. század elején épült, a város egyik legszebb szecessziós stílusú műemlék épületében működik a belváros szívében. A tanulók és a tanárok nagy gondot fordítanak arra, hogy az iskola épülete és környezete nevéhez méltó legyen.
XII. 2. 1.
Az iskola hitvallása
A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természet-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott tanulókat, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
XII. 2. 2.
Erőforrások
Személyi erőforrás Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció A rendelkezésre álló képesített pedagógusok a két tanítási nyelvű oktatási programhoz A Kecskeméti Református Általános Iskola tantestületében jelenleg 8 angol és 5 német szakos pedagógus van. Közülük egyetemi diplomával rendelkezik angolból 4, németből 1 fő, tanári diplomával németből 2 fő, tanító- műveltségterületi képesítéssel 5 fő angolból, 1 fő németből. Az előkészítő és alapozó szakaszban (1. és 2. osztályban) az osztálytanító és a napközis párja tanító- nyelvi műveltségterületes képesített pedagógus. Mindkét évfolyamon az angol/német nyelvet egyetemi képesítésű pedagógusaink tanítják. Mindkét idegen nyelv tanításához anyanyelvi lektor rendelkezésünkre áll, a munkában kezdetektől részt vesz. Az anyanyelvi lektorok családi kötődésük folytán Magyarországon telepedtek le, így a velük való folyamatos munkakapcsolat zavartalan évek távlatában is. A fentiek alapján jelenleg a tantestület tagjaként munkát végző pedagógusaink biztosítani tudják angol/német nyelven a tartalomalapú órákat valamint az angol/német idegen nyelvi órákat. A szükséges és elégséges személyi feltételek garantálják a program sikeres bevezetését és kiteljesítését. Név Dr. Szabó Ildikó Vargáné Szatmári Judit Gyömbér Csabáné Körmöcziné Pajor Anett Kalózné Németh Izabella
Végzettség egyetem, PhD-fokozat egyetem egyetem egyetem egyetem
45
Tanított nyelv angol
Beosztás tanár
német angol angol angol
tanár tanár tanár tanár
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Dr. Ráczné Gácsi Hedvig Tóthné Nagy Mónika Andrássyné Dolog Éva Csukás Ágnes Vargáné Pálfi Györgyi Gudmon Emese Dr. Sárközyné Szentkirályi Emese Telekesné Pető Szilvia Sipos Ildikó Farkas Eleonóra Pecznikné Koncsik Rita Balog Csaba Szigeti Zsuzsanna Ráczné Horányi Mónika
főiskola főiskola főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület, egyetem főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület
német német angol angol
tanár tanár tanító tanító/tanár
angol angol angol
tanító tanító tanító
főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület egyetem főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület főiskola-műveltségterület
angol német német angol angol angol angol
tanító tanító tanár tanító tanító tanító tanító
A Kecskeméti Református Általános Iskola magyar-angol/német két tanítási nyelvű oktatásában részt vevő anyanyelvi tanárok Angol Név Emily Tóth
Végzettség egyetem
Állampolgárság Születési idő USA 1982. aug. 8.
Lakcím 2713 Csemő, Szállásdűlő 12. Magyarország
Német A grazi és bécsi főiskola tanítójelölt hallgatói féléves tanítási gyakorlatukat egyeztetés alapján intézményünkben teljesítik. Ezentúl a Daimler cégnél dolgozó családokból pedagógus végzettséggel rendelkezők vesznek részt a nyelvoktatásban. Mindkét nyelv valamint a célnyelven történő tantárgyak tanítása érdekében az iskola Comenius tanárasszisztens fogadására pályázott a Tempus Közalapítványnál. Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek tisztántartása, papírgyűjtés, szárazelem gyűjtése, a tantermekben lévő virágok, növények gondozása Hetesek: tisztasági ellenőrzések DÖK: tantermek tisztaságának ellenőrzése Szülők: programok segítése Anyagi erőforrás állami bevételek pályázati bevételek
46
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 3.
A környezeti nevelés alapelvei és céljai
XII. 3. 1.
Általános értékek és célok a környezeti nevelésben
Az egyetemes természetnek (mint a teremtő Isten alkotásának), mint létező értéknek megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
XII. 3. 2.
A nevelés kulcskifejezései:
Szeretet, tisztelet és megbecsülés, harmónia, mértékletesség, takarékosság, alázat, esztétika, empátia és segítőkészség, komplementaritás, együttműködés, kölcsönhatás, felelősség, ökológiai fenntarthatóság, mérték és mértéktartás, globális gondolkodás és lokális cselekvés.
XII. 3. 3.
Hosszú távú pedagógiai célok
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi- felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
XII. 3. 4.
Konkrét célok és feladatok
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, tiszta udvar, szemétmentes tanterem, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése
47
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők Nagy forgalom
Cél Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése Csökkentés Csökkentés
Tevékenység, feladat Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása Kerékpárral közlekedők számára biciklitároló Biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése
Speciális ablaküvegek növények gondozása, pótlása, védelme gyomtalanítás, parlagfű-irtás Szeméttárolók sűrítése Szelektív hulladékgyűjtés (papír, olaj, fémdoboz, Szemét Tiszta, száraz-elem) egészséges Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyakörnyezet gokról és a fertőzési veszélyekről Utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák Élősarkok, akvárium, madarak Az iskolabelső Tiszta, meghitt A mellékhelyiségekben szappan, WC-papír környezet Dohányzásra kijelölt hely kialakítása Portalanítás (atkák, allergia) Gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) Lábtörlők alkalmazása EnergiaTakarékos fűtés Gázkazán szabályozása felhasználás Nyílászárók Világítás Korszerű világítás Világítótestek karbantartása Egészséges ivóvíz, Vízfelhasználás vízfogyasztás Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása csökkentése Csatorna A csatorna Biológiai lebontók alkalmazása karbantartása Ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Iskolakert Tanítás, pihenés, növények gondozása, pótlása, madáretetők, felüdülés helye madárodúk kihelyezése, gondozása legyen Udvar Biztonságos aljzat A betonozott rész felújítása, fák ültetése Gyümölcslevek- és teák, friss és szárított gyümölcsök, Iskolabüfé Egészséges ételek, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek italok A tanítás-nevelés Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok Az iskola élményközpontú- ismeretterjesztő folyóiratok eszközellátottsága ságánák növelése Az esztétikai érzék fejlesztése Pedagógus Minden évben A tanultak átadása a munkaközösség tagjainak továbbképzés legalább A hallottak beépítése a pedagógiai munkába 1 fő részt vegyen Zaj Légszennyezés
48
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 4.Tanulásszervezési tartalmi keretek XII. 4.1.
Tanórai keretek
tantárgyakba beépítve tanulmányi kirándulás osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák Hit- és erkölcstan A tanulókban tudatosuljon, hogy a teremtettségben Isten kéznyomát láthatjuk meg, aki minket munkatársaivá fogad az őrzés és művelés parancsa (1Móz 2, 15) ma is érvényes, jóllehet környezetünk már nem éden A tanulók ismerjék meg Isten igéjéből, hogy az ember istenképűsége abban mutatkozik meg, hogy a teremtett világ iránti szeretettel és felelősséggel munkálkodik a természeti és épített környezet harmóniáján és épségén, mint Isten dicsőségének és békességének színterén. Legyen hitvallásukká, hogy az Úré a föld és annak teljessége (Zsolt 24, 1). A tanulók magatartását, környezetükhöz való viszonyát hassa át annak tudata, hogy a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. (Rm 8, 19) Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Tánc és dráma integrálva a magyar irodalom tantárgyba, 5. évfolyamon önálló tantárgy A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket
49
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit A történelem tanítása a két tanítási nyelvű osztályokban idegen nyelven történik. A térképen való tájékozódás alapkövetelmény, így a kontinensek, óceánok ismerete, melyet a természetismeret tanít, könnyíti a történelem órai munkát. A kapcsolatokat az egyes tantárgyakkal az adott témaköröknél külön is jelöljük Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
50
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Természettudományok A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása A magyar-angol két tanítási nyelvű programban angol nyelven tanítandó tantárgyak körét 4. osztályban kibővítjük a természetismerettel, amelynek sokoldalú ismeretanyaga nagyszerű lehetőséget ad az angol nyelvoktatás kiszélesítésére, a már magyarul megszerzett ismeretek angol nyelven történő elmélyítésére, fejlesztésére. Természetismeret oktatásunk célja, hogy a tanulók a társadalom igényeinek és életkoruknak megfelelő szinten tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben. Egyrészt a tanítási órán, másrészt az iskolán kívül szerzett tapasztalatok általánosításával és rendszerezésével ez a tantárgy is járuljon hozzá gyermekeink személyiségének és angol nyelvismeretének fejlődéséhez, a természeti és társadalmi környezet tanulmányozásához, valamint a természeti és társadalmi környezetben tanúsított helyes magatartás kialakításához. A természetismeret oktatásunk alapozza meg a ráépülő tantárgyak eredményes tanulmányozását angol nyelven is.
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
51
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, lletve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait A tanulókban alakuljon ki ökológiai személetmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni tárgyi, környezeti zajok, zörejek felismerése a két tanítási nyelvű osztályokban
52
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján.
Technika A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit A tanulókban a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
53
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását segítse az egészséges napi – heti – évszakos életritmus kialakulását.
54
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 4. 2. Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Szakkörök – Biológia, fizika: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Tanulói pályázatok – egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra ad az iskola. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábor szervezése, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.) A tábor típusától függően fontos szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőség szerint az iskola nem táborozik védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.
55
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az egészségnevelés és környezeti nevelés jeles napjai Az egészségnevelés és a környezeti nevelés jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
56
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási Világnap, Autómentes Nap). Kiállítások – Iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat is rendezünk (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban külön polcot létesítünk a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Az iskolaújság adjon lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Időszakos iskolai kiadvány – Az iskola hírnevét is öregbíti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás – Egy- vagy többnapos tanulmányutat szervezünk egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk kisebbnagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Bevontuk a helyi hatóságokat, hogy az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést szervezzünk, és elkülönített szállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkoznak a tanulók a helyi (Kiskunsági Nemzeti Park, Erdei Ferenc Művelődési Központ, Ifjúsági Otthon) és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódnak ezen mozgalmakba. A közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást szervezünk, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt szervezünk. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végzünk (pl. zajszint, talaj-, levőszennyezettség).
57
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Művészeti csoportok, ünnepségek – A gyermekek művészetek iránti érdeklődését kihasználjuk Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét; élünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készítünk, amelyekből kiállítást vagy vásárt is szervezünk (pl.: Karácsonyi vásár, Pünkösdi vásár a főtéren). Diáknap – Az iskolai programnak lehet környezet-egészségügyi része is. Látogatások állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Szülői értekezleteken utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Kedvezményes növényvásár – Tavasszal a lakók motiválása a szebb, virágosabb kiskertek, erkélyek kialakítására. Szempontok a módszerek kiválasztásakor: alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken áthassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem
XII. 5.
Módszerek: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák
Játékok Projektek Riportok Modellezés
58
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 6.
Taneszközök
Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Applikációs képek: (Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószere) környezeti neveléssel kapcsolatos szakkönyvek, CD-k vásárlása a könyvtár számára.
XII. 7.
Iskolai környezet (lásd 1.2.)
XII. 8.
Kommunikáció
XII. 8.1.
Iskolán belüli kommunikáció formái
-kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; -házi dolgozat készítése; -poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra igény esetén; elektronikus levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése.
XII.8.2
Iskolán kívüli kommunikáció formái
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
XII. 9. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségek követelményrendszert dolgoznak ki. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. a félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
59
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. 10. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában tanártovábbképzéseket.
60
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja
HELYI TANTERV
61
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA BELSŐ STRUKTÚRÁJA, TANTÁRGYI SZERKEZETE, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI
Az 1994-ben újraindult általános iskola az 1-6. évfolyamon 4, a 7-8. évfolyamon 3 párhuzamos osztályra szóló működési engedélyt kapott. Ez összesen legfeljebb 30 tanulócsoportot jelent. Az alapító okirat illetve ennek kapcsán Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által kiadott működési engedély iskolánkat nyolc évfolyamos általános iskolaként határozza meg, létszámát 750 főben engedélyezte és maximálta. Az általános iskolai képzésben a következő tagozódás szerint végezzük nevelő – oktató munkánkat: 1-2. osztály, 3-4. osztály, 5-6. és 7-8. osztály. Ugyanakkor a tanulók életében erősen elhatárolódik a 2 nagy szakasz: az 1-4. osztály és 5-8. osztály. 1-4. évfolyamon legfontosabb feladata az alapkészségek olyan szintű elsajátítása, amely lehetővé teszi a hétköznapi életben előforduló problémák, élethelyzetek életkornak megfelelő megoldását, az 5-8. évfolyamon pedig az önálló tanulást. 1-4. évfolyamon 1 tanítónő irányítja az osztályt, 1 napközis nevelő segítségével. Itt szükség esetén 1-1 tantárgyat (pl.: ének, hit- és erkölcstan, idegen nyelv) tanít más. Az idegen nyelv oktatását 4. osztályban kezdjük. Ezt megelőzően 1. osztály második félévétől nemzetközileg elismert módszer alapján a tanítás során kötetlen időben játékos formában tesznek szert a tanulóink az angol vagy német nyelv alapszókincsére. Ezt a munkát felkészült pedagógusaink mellett külföldi főiskolai hallgatók segítik. A 2009/2010-es tanévtől magyar-angol/német két tanítási nyelvű oktatás bevezetésére került sor. A nyelvoktatás korai bevezetésében a beszédértés és beszédkészség fejlesztése elsődleges, míg a hagyományos képzés esetén éppen ezek kerülnek háttérbe. A képzés tartalmát és eredményét tekintve nem csupán a nyelvi és tantárgyi tudásról van szó, hanem arról is, hogy az ilyen iskolában tanuló diákok kommunikációja oldottabb. A két tanítási nyelvű tanítási program segít abban is, hogy tanulóink elsajátítsák a különféle nyelvtanulási technikákat, megismerjék saját tanulási stílusukat, így könnyebbé válik más idegen nyelvek tanulása. 5-8. évfolyamon szaktanárok tanítanak. A munkát délután tanulószobás csoport szervezése segíti. A Kecskeméti Református Gimnázium 6 évfolyamos osztályokat is működtet, ezért plusz feladatként jelentkezik iskolánkban a 6. osztály végére a kilépési pont megteremtése. 8. osztályos tanulóinknak lehetősége van a város más középiskolájának képzési rendszerét választani. A középiskolába jelentkező diákok magyarból és matematikából felvételiznek. Ezért iskolánkban helyi tantervünk szerint ezen tantárgyak tanulását vagy emelt óraszámmal és/vagy csoportbontással segítjük. A csoportbontás magyarból a 7-8. évfolyamot érinti, matematikából az 5-8. évfolyamot. A csoportokat a tanulók képességeit figyelembe véve alakítjuk ki. Ennek alapján soroljuk a tanulókat haladó, középhaladó és gyakorló csoportba. Az egyes csoportok között a tanuló előmenetele alapján átjárást biztosítunk a pedagógus kezdeményezése és a szülő véleményének kikérése alapján. Ez a forma megfelel a kompetenciaalapú oktatás elveinek.
62
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Két tanítási nyelvű programunkat az első évfolyamon angol/német nyelvi tantárgyi órákkal vezetjük be. Azon tanulóknak, akik számára a program túlterhelést jelent, a párhuzamos osztályokban nyílik lehetőség tanulmányaik folytatására. A két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvhasználat szintje a 4. évfolyam végére: Megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével Tartalom Rendelkezik a legalapvetőbb szókinccsel, melyek személyes élményekhez kapcsolódnak, és a mindennapi konkrét szituációkra vonatkoznak.
Nyelvhelyesség Alapvető, egyszerű, begyakorolt mondatmodelleket, nyelvtani szerkezeteket tud használni.
Folyamatosság Főleg rövid, előre begyakorolt mintamondatok alapján fejezi ki gondolatait, rövid szüneteket tartva, hogy megkeresse a megfelelő kifejezéseket, kiejtse a kevésbé ismert szavakat és visszakapcsolódjon a kommunikációba.
Interakció Képes személyes jellegű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. A kommunikációban gyakori az ismétlés az újrafogalmazás és a javítás.
Koherencia Szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat összekapcsol .
A két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvhasználat szintje a 8. évfolyam végére: Megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B 1 szintjével Tartalom Elégséges nyelvismerettel és elegendő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kifejezze magát olyan témákban, mint a család, hobbi, érdeklődési kör, munka, utazás és mindennapi események, de megszólalásaiban még lehet bizonytalan.
Nyelvhelyesség Meglehetős pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és mondatszerkezete ket kiszámítható helyzetekben.
Folyamatosság Egyszerű folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témákban. Még tarthat rövidebb szüneteket, hogy megtalálja a megfelelő szavakat, kifejezéseket, nyelvi fordulatokat és kijavítsa magát
63
Interakció Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű beszélgetést olyan témákban, amelyek számára ismerősek vagy érdeklődési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.
Koherencia Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különböző eseményeket, vázlatosan meg tudja indokolni álláspontját, terveit.
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Nevelőinknek nagy gondot kell fordítani a gyengébb tanulók felzárkóztatására. Ezt 1-4. évfolyamon az óratervbe beépített korrepetáláson végzik, 5-8. évfolyamon pedig igény szerint matematikából és magyarból. A tanórán kívüli – nem kötelező – foglalkozások (szakkörök) sokszínűségével lehetőséget biztosítunk a gyermekek személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásához, egyéni arculatok megteremtéséhez. Iskolánkban az M. Bodon Pál Zeneiskola kihelyezett tagozata működik. 5-8. évfolyamon tanulóink ifjúsági bibliakörökben vehetnek részt, ahol kamaszkori problémáikra a Biblia tanításának tükrében keresnek és kapnak választ hitoktatók és lelkészek segítségével. Iskolánk jellegéből adódóan a hit- és erkölcstan tárgyat 1-8. osztállyal bezárólag heti 2 órában tanulják a gyermekek. A 2013/2014-es tanévtől az egyházi ének oktatását 4-6. osztályos tanulók részére heti 1 órában tartjuk.
64
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az iskola tantárgyi szerkezetét a kötelező és választható foglalkozásokat és ezek óraszámait a következő táblázat mutatja be. Iskolánk kerettantervi órahálója Az általános tantervű osztályok óraterve Tantárgy/évfolyam Magyar
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 7+1*
7+1*
6+2*
6+1*
4
4
3+1*
4+1*
0
0
0
2+1*
3
3
3
3
4+1*
4+1*
4+1*
4
4
3+1*
Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
2
2
2
2
0
0
0
0
2
2
2
2
Környezetismeret/Természetismeret
1
1
1
1
2
2
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
0
2
1
Kémia
0
0
0
0
0
0
1
2
Biológia-egészségtan
0
0
0
0
0
0
2
1
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
0
0
0
0
1
0
0
0
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
Informatika Életvitel és gyakorlat / Technika, életvitel és gyakorlat
0
0
0
0
1*
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
Osztályfőnöki
0
0
0
0
1
1
1
1
Egyházi ének
0
0
0
1
1*
1
0
0
Szabadon tervezhető/felhasznált
2/2
2/2
3/2
3/2
2/2
3/1
3/3
3/3
Összóraszám
26
26
26
28
29
28
32
32
Idegen nyelvek Matematika
Testnevelés és sport
*A
tanulók szabadon tervezhető órakeretének felhasználása
65
3+1+1* 3+1+1*
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A két tanítási nyelvű tantervű osztályok óraterve Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
7
7
6+1*
6+1*
4
4
3+1*
4+1*
4+1*
4+1*
4+1*
2+3
3+2
3+2
3+2
3+2
Matematika
4
4
4
4
4
3+1*
3+1*
3+1*
Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
2
2
2
2
0
0
0
0
2
2
2
2
Környezetismeret/Természetismeret
1
1
1
1
2
2
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
2
1
Kémia
0
0
0
0
0
0
1
2
Biológia-egészségtan
0
0
0
0
0
0
2
1
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
0
0
0
0
1
0
0
0
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
Informatika Életvitel és gyakorlat / Technika, életvitel és gyakorlat
0
0
0
0
1*
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
Osztályfőnöki
0
0
0
0
1
1
1
1
Egyházi ének
0
0
0
1
1*
1
0
0
1
1
1
1
Magyar Idegen nyelvek
Testnevelés és sport
Célnyelvi civilizáció Szabadon tervezhető órakeret/felhasznált
2/1
2/1
3/2
3/1
2/2
3/1
3/2
3/2
Kéttannyelvűs órakeret/felhasznált
4/4
4/4
4/4
4/3
4/3
4/3
4/3
4/3
Összóraszám
29
29
29
30
32
31
34
34
*A
tanulók szabadon tervezhető órakeretének felhasználása:
A tanulók kéttannyelvűs órakeretének felhasználása: Célnyelvi civilizáció: 5 – 8. osztály Idegen nyelvek: 1 – 8. osztály
66
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja
II. AZ EGYES TANTÁRGYAK TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI Az óratervben szereplő tantárgyak tananyagát és követelményeit iskolánk kerettantervei, helyi tantervei tartalmazzák. (3. sz. melléklet)(két tannyelvű melléklet)
III. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI III.1. Belső, tartalmi elvek a tanulók élettani sajátosságainak előtérbe helyezése a törzsanyag és a kiegészítő anyag arányának, tartalmának figyelembe vétele tantárgyanként a tananyag egymásra épülése koncentrikusan, évfolyamonként a tanítandó (elsajátítandó) tananyag egyértelmű, érthető megfogalmazása a tankönyv tartós tankönyvként használható legyen
III.2. Külső, formai elvek esztétikus kivitelezés a lapok fűzése, minősége jól olvasható, könnyen értelmezhető ábrák, grafikonok ízléses, tetszetős képek jól látható lényegkiemelés a papír minősége Meghatározó elv mindezek mellett, hogy a tankönyvek ára elfogadható legyen. Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki.
67
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IV. TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG IV. 1. Az általános iskola első évfolyamára vonatkozó felvétel elvei Az általános iskolába történő felvétel előzetes jelentkezés útján történik. Az érdekelt szülőket a fenntartó és az igazgató szülői értekezleten tájékoztatja iskolánk pedagógiai, nevelési elveiről és eljárásairól, és a képzés formáiról (két tanítási nyelvű, esetleg úszótagozatos osztályok). A tanuló felvételéről az előzetes jelentkezés alapján felekezeti szempontokat figyelembe véve az iskola igazgatója és az egyházközség elnöksége közösen dönt. Az iskolába református vallású, ill. protestáns felekezethez tartozó gyermekek nyerhetnek felvételt, valamint akiknek szülei vállalják a továbbiakban gyermekük református hitben való nevelését. A felvételi döntésről és a két tanítási nyelvű illetve úszótagozatos osztályba való felvételről írásban értesíteni kell a szülőt még az állami általános iskolai beiratkozás hivatalos időpontja előtt. Az osztályba, csoportba sorolás az igazgató jogköre. Az iskolánkba történő beiratkozás az önkormányzati iskolák beiratkozásával egy időben történik. A felvett tanulókat – a felvételt követően - egy vasárnapi istentiszteleten fogadjuk a gyülekezet közösségébe.
IV. 2. Az átvétel elvei Iskolánk magasabb évfolyamaira jelentkező tanulók átvételéről az igazgató dönt. Az átjelentkező tanulók ismereteit magyar, matematika, idegen nyelv tantárgyakból mérjük fel. Ennek oka az iskolák eltérő helyi tanterve.
IV. 3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, ennek hiányában nem osztályozható. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel kell folytatnia. Amennyiben a tanuló egy, kettő, vagy több tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a javítóvizsgán minden tantárgyból elégtelentől különböző/jobb osztályzatot kap, a magasabb évfolyamba léphet. Ellenkező esetben az évet meg kell ismételnie. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújthat.
IV. 4. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák A vizsga típusa lehet: osztályozó vizsga javítóvizsga A vizsgabizottság létszáma, megbízása:
68
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja a tanulmányok alatt szervezett vizsga elnökét és tagjait –ha azt iskola szervezi- az igazgató bízza meg. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed azon tanulókra, akik osztályozóvizsgára jelentkeznek a nevelőtestület határozatukkal osztályozóvizsgára utasított a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az iskola igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. A vizsga időpontja: a tanulmányok alatt szervezett vizsgák időpontja az iskola munkatervében, a tanév helyi rendjében kerül rögzítésre, amelyről a helyben szokásos módon tájékoztatja az iskola a szülőket, tanulókat.
IV. 5. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei [20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bj alapján] A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbontjuk az alábbi esetekben - idegen nyelv - matematika (3-8. évfolyam) - magyar nyelv és irodalom (7-8. évfolyam) - az egyéni fejlesztő foglakozások időtartamára, úgy hogy az egy csoportba kerülők létszáma a hat főt ne haladja meg. Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységek besorolási szempontjai A tanórán kívül foglalkozások formáival, iskolai kínálatával, valamint létesítésének feltételeivel, pedagógiai programunk tehetséggondozásról szóló fejezete foglalkozik. A csoportba sorolás szempontjai: a tanuló - tanulmányi teljesítménye, magatartása - felzárkóztatása, tehetséggondozása - továbbtanulási, pályaválasztási szándéka - érdeklődése - leterheltsége. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei: tartalma, követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai program cél- és feladatrendszerével biztosított legyen a személyi, a tárgyi és az eszközrendszer a képzés egész idejére. A tanulók által választható foglalkozások minimális és maximális létszámát minden évben a meghirdetéssel egy időben állapítjuk meg. A tanulók és a szülők aláírásukkal igazolják, hogy értesültek a tanuló által igénybe vett választható foglalkozás látogatásának feltételeiről. A tanév során meghatározó, hogy a tanítást és a tanulást a gyermekek érdekének és az alaptevékenység hatékonyságának figyelembevételével szervezzék.
69
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja
V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE V. 1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formája és rendje A számonkérések célja: a tanulók tudásszintjének követése, értékelése és motiválás további ismeretszerzésre. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlatai A házi feladat céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; önálló ismeretszerzésre ösztönöz, alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: Mennyisége alkalmazkodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz, napi elfoglaltságaihoz is. Csak a szükséges mértékig járuljon hozzá a tanuló terheléséhez. Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; Hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat a házi rendben megnevezett módon kerül feljegyzésre. A nyelvtudás értékelése és ellenőrzése a magyar-angol/magyar-német két tanítási nyelvű programban A rendszeres ellenőrzés rendkívül fontos mind a tanár, mind a tanuló számára. Állandó visszajelzés arról, hogy a tanuló milyen mértékben tudta elsajátítani a tananyagot, a tanárnak pedig arra vonatkozóan, hogy a tanulási folyamat mennyire sikeres. Az ellenőrzés legyen: folyamatos, rövidebb szakaszokra kiterjedő, visszajelzést ad a tanulóknak haladásukat illetően, a tanárokat pedig a tanulási folyamat sikerességéről tájékoztatja, meghatározza a további feladatokat. rendszeres, kapcsolódjon a tantervben meghatározott szakaszokhoz a témákat, a beszédszándékokat és a fogalomköröket (nyelvtant) illetően. terjedjen ki a négy nyelvi alapkészségre: hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség. átfogó, ne csak az adott csoportban tanított konkrét tananyaghoz kapcsolódjon, hanem terjedjen ki párhuzamos tanulócsoportokra is évfolyami szinten egy-egy nagyobb szakasz lezárásaként.
V. 1.1 Írásbeli felmérések Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!) Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Az 1-4. évfolyamon a tanév végén írásbeli záró dolgozattal győződünk meg az elért készségszintről magyar nyelvtanból, szövegértésből és matematikából.
70
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Bemeneti, kimeneti méréseket végzünk iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal. Országos kompetenciamérés 6., 8. osztály (a 4. évfolyamról a tantestület dönt tanév elején). Tanév közben röpdolgozatok íratásával győződünk meg a tanulók napi felkészültségéről. A két tanítási nyelvű program írásbeli teljesítmény értékelésének szempontjai: fogalmazás: információmennyiség helyesírás nyelvhelyesség kreatív gondolkodás tartalom szókincs választékossága műfaji sajátosságok külalak stílus témazáró: információmennyiség helyesírás nyelvhelyesség szókincs
V.1.2. Szóbeli számonkérések A tanév során átgondolt rend szerint a tanár szóbeli feleltetés során méri fel a tanulók napi felkészültségét. Törekszünk arra, hogy a heti óraszámtól függően a lehető legtöbbször kerüljön sor egy-egy gyermekre. Arra sarkalljuk a diákokat, hogy egy-egy témában vagy területen készüljenek rövid előadással, beszámolóval. Célunk ezzel az, hogy könyvtárhasználatra, kutatómunkára, szóbeli kifejezés gyakorlására ösztönözzük növendékeinket. 5-8. osztályig - a folyó tanévben az adott évfolyamok képességeit figyelembe véve – évente két vagy három alkalommal szóbeli szintvizsgát szervezünk iskolánk tanulóinak az alábbiak szerint: humán terület (történelem, magyar, rajz, ének-zene) - idegen nyelv (angol, német) - természettudományok (fizika, kémia, biológia, földrajz) A két tanítási nyelvű program szóbeli teljesítmény értékelésének szempontjai: információmennyiség kiejtés beszédfolyamatosság nyelvhelyesség szókincs memoriter hangos olvasás kommunikációs készség Az 1 – 4. osztályban a szóbeli ellenőrzés, értékelés esetében a következő szempontokat vesszük figyelembe prioritási sorrendben: az egyes témakörökben elsajátított szókincs a tanult mintamondatok alkalmazása, használata (nyelvhelyesség)
71
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja kiejtés hangos olvasás folyamatosság tanórai megnyilvánulások, hozzászólások A tanulók elsajátított tudásának mérése, teljesítményének értékelése történhet egy – egy specifikus területen (pl. szókincs, nyelvtan) vagy anyagrészek befejezése után komplex méréssel (szókincs, nyelvtan, olvasásértés, íráskészség). Az értékelés történhet anyagrészen belül, lezárásaként, félévkor, év végén.
V. 2. Az iskolai beszámoltatások korlátai A röpdolgozatot a tanár nem köteles bejelenteni. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a nevelő köteles tudatni. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A 6. vagy 7. órában témazáró dolgozatot csak akkor írathat a nevelő, ha az adott tantárgyból csak heti 1 órája van. Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb…) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló egészségügyi okok miatt, pszichés problémái miatt, az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – lehetőséget ad a pótlására, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás idejét, formáit, módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól – természetesen a törvényesség keretein belül – a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális…) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést. A tanár a röpdolgozatot egy, a témazáró dolgozatot két héten belül kijavítja. A tanár a dolgozatokat az értékelési skála szerint osztályozza, értékeli.
V. 2. 1 Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: piros szín alkalmazása fekete színnel zöld színnel házi feladat hiányosságai kék színnel
felmérők, témazárók szóbeli feleletek gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, felszerelés, írásbeli feleletek
Helytelen és szabálytalan az osztálynaplóba – és így természetesen az ellenőrzőbe is – féljegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket adni. A tantárgyi érdemjegyek beírását a szaktanár és az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi.
72
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Az osztálynaplóban az érdemjegyek javítása egy vonalas áthúzással, a napló margóján a tanár aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve történik.
V. 3. A tanulók teljesítményének értékelése Történhet szövegesen és/vagy érdemjeggyel.
V. 3.1.
Az értékelés tantárgyi elvei
A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözi a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Feltárja az elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Folyamatos, elő segíti a rendszeres megerősítést. Mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra törekszik. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. Értékelési módok a két tanítási nyelvű képzésben Teszttípus
Cél
Célcsoport
Diagnosztikai Fejlesztendő területek Csoport, meghatározása évfolyam Teljesítmény Értékelés, minősítés Csoport, évfolyam Nyelvi A nyelvi jártasság Csoport, jártasság megállapítása évfolyam Besoroló Szintfelmérés Osztály
Terület
Szakasz
Alapszókincs, nyelvtan Tanév eleje Szókincs, nyelvtan, nyelvi készségek A nyelv integrált használata Szókincs, nyelvtan, nyelvi készségek
Félévi és év végi Nyolcadik évfolyam vége Tanév eleje
A felsorolt teszttípusok alkalmazása az iskolában tanító nyelvtanárok megegyezésén alapul, a tesztek tartalmát a munkaközösségek állítják össze a helyi tanterv követelménye szerint és az iskolai ütemtervhez igazítva. A tesztek típusát és tartalmát az iskolavezetés és az angol munkaközösségek együttesen határozzák meg és rögzítik az éves munkatervben. A diagnosztikai tesztek alkalmazhatók egy-egy meghatározott terület felmérésére pl. igeidők használata évfolyami szinten vagy párhuzamos csoportokban. A besoroló tesztek az osztályok képességek szerinti csoportba sorolásához szükségesek. Az évfolyami szintű minden csoportra kiterjedő teljesítmény tesztekre szükség van az egységes értékelés érdekében, de a tartalmat, a prioritásokat a munkaközösség éves munkaterve határozza meg. Az egyes csoportokban tanító nyelvtanárok saját teszteket állítanak össze, illetve közösen is kidolgozhatnak egy-egy feladatsort annak értékelésére, hogy ellenőrizzék, hogy a tanulók a rövidebb anyagrészeket mennyire sajátították el. Ha a tanár célja egy nagyobb tananyagegység összefoglalása, akkor a feladatok típusai széles skálán mozogjanak, a nyelvi elemeket (szókincset, nyelvtant) és készségeket minél átfogóbban kérje számon. A tanár igyekezzen minél változatosabb, több készséget is fejlesztő illetve mérő feladatokat készíteni ennek ellenőrzésére. A tanulók értékelésének szintén folyamatosnak és a témához képest sokoldalúnak kell lennie. A tesztek feladatsorának összeállításakor a tanárnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a teszt könnyű, közepes és nehezebb feladatokat egyaránt tartalmazzon, s lehetőség szerint több készséget is mérjen. Az iskolai egységes értékelés érdekében a munkaközösség tagjainak meg kell egyezniük a szakszerű szempontrendszerben, és a mérendő területekben.
73
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A szöveges értékelés területei: kitartó szorgalom vagy annak hiánya adott tantárgy tekintetében kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán órai munkák, órai aktivitás íráskép, füzetvezetés Érdemjeggyel történő értékelés: témazárók, dolgozatok írásbeli, szóbeli feleletek kiemelkedő órai munka memoriterek színvonalas kutatási munkák
V. 3.2.
A szöveges értékelés
1. évfolyam félévéig a szöveges értékelés rendszeressége (a 2004/2005 tanévtől) az előkészítő időszak után - 1. évfolyam félévi tanév végi Szöveges értékelés félévkor és a tanév végén: Minősítés:
Kiválóan megfelelt Jól megfelelt
Megfelelt Részt vett Külön jelezzük a dicséretet, vagy a gyenge tanulmányi előmenetelt. Első évfolyamon ezt az összesítő értékelést nem használjuk. Év közben 2. osztálytól tanév közben és tanév végén érdemjegyekkel osztályozunk. Az értékelési időszakban az érdemjegyek az alábbi értékelési tartalommal egészülnek ki: a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés személyiségjegyek fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben javaslatok, tennivalók a jövőre (rövidtávra vonatkozóan rövid, tömör lényegre mutató megfogalmazásokkal) A két tanítási nyelvű osztályokban tanórai aktivitás értékelésének szempontjai: együttműködés a tanárral együttműködés a többi tanulóval a feladatok végrehajtásának szintje önálló feladatok vállalása Külön feladatként szerepel a csoportokban elkészített projekt, mely jellegénél fogva jeggyel nem értékelhető, de a tanulók részvétele, aktivitása az év végi jegyben érvényesül, illetve egyéni feladatként értékelhető. Amennyiben a projekthez önálló kiselőadás is párosul, illetve önálló munka, ez külön is osztályzat értékű. Ez esetben az osztályzatot egy szempontrendszer alapján alakítja ki a tanár a tartalom, az
74
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja információmennyiség, a kreativitás, a feldolgozás szintje és megjelenítése, a nyelvhelyesség, a kiejtés vagy helyesírás.
V. 3.3.
Az érdemjeggyel történő értékelés
A 2. évfolyamtól a tanév végén 1-5 érdemjegyekkel történik a tanulók tudásának minősítése. A tantárgyi dicséretet „kitűnő” bejegyzéssel jelezzük a bizonyítványban. Az érdemjegyek megállapításának alapja – a kerettantervhez igazodóan- a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje. Érdemjegyek száma havonta: heti 1 órás tárgynál heti 2 órás tárgynál heti 3 órás tárgynál legalább heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább
1-2 jegy 1-2 jegy 2-3 jegy 2-3 jegy
Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente…) alkalmával. Ez törtéhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával.
V. 3.4.
Értékelési skálák
Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatták, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 100 % - 91 % 90 % - 80 % 79 % - 65 % 64 % - 51 % 0 % - 50 %
5 (jeles) vagy kiválóan megfelelt 4 (jó) vagy jól megfelelt 3 (közepes) vagy megfelelt 2 (elégséges) vagy megfelelt 1 (elégtelen) vagy gyenge
Javaslat a minimumszintű mérésekhez:
75
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja 100 % - 85 % Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének 84 % - 50 % Korrekció szükséges 50 % alatt Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges. Javaslat a százalékban megadott határok átváltása osztályzatokra két tanítási nyelvű osztályokban az idegen nyelven oktatott tárgyaknál. A 2-4. évfolyamon alkalmazott százalékban megadott határok átváltása osztályzatokra: jeles: jó: közepes: elégséges: elégtelen:
90% -100% 75%-89% 55%-74% 35%-54% 35% alatt
Az 5-8. évfolyamon alkalmazott százalékban megadott határok átváltása osztályzatokra: jeles: jó: közepes: elégséges: elégtelen:
100-90% 89-80% 79-60% 59-50% 50% alatt
Ezektől az általános szempontoktól a nyelvtanár indokolt esetben eltérhet, több csoportra illetve egy-egy évfolyamra vonatkozó mérés esetén az érintett tanárok közös döntése legyen a ponthatárok meghatározása. A tanórai aktivitás is része a tanuló teljesítményének, így feltétlenül figyelembe kell venni az értékeléskor. Az órai munkában való részvétel értékelését a tanárok egyéni módszereik szerint alkalmazhatják, jó teljesítmény esetén például a tanár jó ponttal értékelheti a teljesítményt, s így ösztönözheti a tanulókat jobb munkára és nagyobb aktivitásra.
V.3.5.
A tanulók teljesítményének értékelési területei
Osztályozó értekezletek Két alkalommal történik: félév és tanév vége előtt Ekkor véglegesítik a magatartás, a szorgalom és a tantárgyi osztályzatokat. A magatartás és szorgalom osztályzatairól az osztályban tanító pedagógusok javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök szava a mértékadó. A szaktárgyi osztályzatokról a szaktanár dönt. Az osztályozó értekezleteken az iskola pedagógusai, igazgatója és helyettesei vesznek részt. Osztályfőnöki értékelés Az osztályfőnök az értékelést a tervének megfelelő számban és formában végzi. A tanévzáró alkalmával osztályszinten értékeli a tanulók neveltségi és tudásszintjét. Szaktanári értékelés
76
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A szaktanárok osztályszinten a tanítási óráikon értékelnek.
V.3.6 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha: alól magántanulói státusza miatt, – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv elvárható követelményei szerint, a szaktanár határozza meg. Azokat és a vizsga időpontját írásban átadja a szülőnek (gondviselőnek) az osztályozó vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal. Formái: Ajánlott küldeményként Amennyiben a vizsgázó az osztályozó vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy nem teljesítette a tantárgyi elvárható követelményt, az adott évfolyamot ismételni köteles.
77
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja
VI. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE Év
O.
2002/ 2003
5.o. 6.o. 6.o.
2003/ 2004
5.o. 6.o. 6.o. 6.o. 7.o.
2004/ 2005
5.o.
5.o. 6.o. 6.o. 6.o. 7.o
8.o. 8.o.
ÓraTantárgy szám tánc és dráma heti 1 óra önálló tantárgyként hon- és népismeret heti 1 óra önálló tantárgyként egészségtan heti½ óra integrálva a term.ismbe tánc és dráma heti 1 óra önálló tantárgyként hon- és népismeret heti 1 óra önálló tantárgyként egészségtan heti½ óra integrálva a term.i.be informatika heti 1 óra önálló tantárgyként ember és társ. -hittan tantárgy etika keretében óraszám növ.nélk. heti 2 órában --dráma integrálva a magyar irodalomba informatika heti½ óra önálló tantárgyként informatika heti½ óra önálló tantárgyként hon- és népismeret heti 1 óra önálló tantárgyként egészségtan heti½ óra integrálva a tem. ism.be ember és társ., -hittan tantárgy etika keretében óraszám növ.nélkül egészségtan heti½ óra heti 2 órában integrálva a biomozgókép- és média heti 1 óra lógiába önálló tárgyként Modul
78
ÉrtéMegjegyzés kelés Érd.jegy 0,5 óra a 6.o.-ból az 5.o.-ba kerül Érd.jegy 0,5 óra az 5.o.-ból a 6.o.-ba kerül Érd.jegy --Érd.jegy Érd.jegy Érd.jegy Érd.jegy 0,5 + 0,5 óra a szabadon tervezhető órából Érd.jegy
Érd.jegy a változtatásváltozás a NAT-nak megfelelően történik Érd.jegy Érd.jegy heti 1 óra az I. félévben Érd.jegy Érd.jegy Érd.jegy
Érd.jegy Érd.jegy
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Év 2005/ 2006
O.
Modul
5.o. --
--
6.o
--
6.o. egészségtan 7.o. ember és társ., etika
8.o. egészségtan 8.o. mozgóképmédiaismeret
Óraszám ---
Tantárgy
dráma integrálva a magyar i.ba --tánc integrálva a testn.be honés -népism.integ rálva a történelemb heti½ óra e integrálva a -term.is.be hittan tantárgy keretében óraszám növ.nélk. heti½ óra heti 2 órában és heti 1 óra integrálva a biológiába önálló tantárgyként
Értékelés Érd.jegy
Megjegyzés a változtatás a NAT-nak megfelelően történik
Érd.jegy Érd.jegy
Érd.jegy Érd.jegy
Érd.jegy Érd.jegy
A törvényi előírásnak megfelelően 2005/2006-os tanévtől csak 8. évfolyamon van modultantárgy: heti 1 óra mozgókép-és médiaismeret.
79
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja VII. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
VII. 1.
A magatartás értékelése
PÉLDÁS (5) az iskolai Házirend követelményeit következetesen megtartja akinek munkafegyelme kifogástalan akinek az értékelt félévben nincs igazolatlan órája nincs szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetése a szaktanárok és osztálytársai elismerik óra alatti és azon kívüli példás viselkedését többször vállal közösségi munkát és azt becsületesen elvégzi pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira testi ápoltsága, beszédkultúrája példamutató az istentiszteleteken rendszeresen részt vesz, hitében példát mutat JÓ (4) akinek az értékelt félévben nincs írásbeli osztályfőnöki rovója, igazgatói figyelmeztetése vagy rovója az iskolai Házirend követelményeit megtartja az iskola nevelőinek, a tanulók közösségének nincs kifogása a viselkedés ellen testi ápoltsága, beszédkultúrája nem kifogásolható közösségi és hitéleti megbízást csak felszólításra és alkalmanként válla, de a rábízott feladatokat elvégzi VÁLTOZÓ (3) nevelőihez, társaihoz nem őszinte, tiszteletlen velük szemben, órai és órán kívüli magatartása kifogásolható a közös munkában vonakodva vesz részt, az istentiszteleteket rendszeresen nem látogatja a felnőttekhez és a társaihoz való beszédstílusa kifogásolható igazgatói figyelmeztetője van osztályfőnöki rovója van ROSSZ (2) akinek igazgatói megrovása vagy nevelőtestületi illetve igazgatótanácsi fegyelmi büntetése van aki gátolja a közösség munkáját, annak döntései ellen cselekszik bomlasztja a közösséget és ezzel társainak rossz példát mutat nevelőihez, társaihoz való viszonya durva, goromba, megjegyzései sértőek, emberi magatartása elítélendő
VII. 2.
A szorgalom értékelése
A szorgalom érdemjegye azt fejezi ki, hogy az elért eredmény mennyire van összhangban a tanuló képességeivel. PÉLDÁS (5) képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, vagy az értékelt időszakban erőteljes javulás mutatkozik munkájában munkavégzése pontos, megbízható, rendszeres hiányzás esetén az elmaradott anyagot pótolja érdeklődési körén belül többletmunkát is végez aktívan részt vesz a tanórai munkában munkaeszközeit rendszeresen magánál hordja, és gondosan kezeli
80
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja JÓ (4) kisebb kilengésektől eltekintve képességei szerint dolgozik, vagy az előző időszakhoz viszonyítva munkájában visszaesés tapasztalható az órákon figyel, de az aktív munkában nem, vagy csak tanári felszólításra és ritkán kapcsolódik be érdeklődése megmarad az iskolai anyagon belül munkaeszközeit rendszeresen magánál hordja és gondozza VÁLTOZÓ (3) tanulmányi kötelezettségeinek rendszertelenül tesz eleget óra alatti figyelmetlenségével társait is zavarja önálló munkavégzésre nem hajlandó, munkája szélsőségesen ingadozó önellenőrzésre nem képes tanulmányi munkájában hanyagságból erős visszaesés mutatkozik felszerelése esetenként hiányos, gondozatlan ROSSZ (2) tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszertelenül végzi az órákon zavarja társait, a hatékony munka kerékkötője képessége alatti eredményét is tovább rontja, a szaktanári segítséget nem veszi igénybe több tantárgyból elégtelen osztályzata van felszerelése gyakran hiányos, gondozatlan Az Etikai Kódexben megfogalmazott erkölcsi, viselkedési, esztétikai szabályokhoz alkalmazkodni, az intézményeinkben való belépéskor tett fogadalmat megtartani, a magatartással és a szorgalommal kapcsolatos értékelési rendszert elfogadni – tudjuk – nem könnyű feladat. Egy öntudatos, önmagával szemben igényes, az életben, hivatásában helytállni akaró, nemzetéhez és egyházához hűséges fiatalnak azonban mindez magától értendő és nem elrettentő. Intézményeinkben minden ilyen tanulónak helye van és minden ilyen tanulót szeretettel várunk.
81
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az írásbeli házi feladatok minősége és mennyisége úgy igazodik az optimális terhelés szintjéhez, hogy bizonyos ismereteket gyakorlattal erősít meg, lehetőséget ad az alkotásra, de nem okoz felesleges és unalmas terhet. Az írásbeli és szóbeli feladatok mennyiségének megállapításakor arra kell törekednünk, hogy az otthon, a napköziben, illetve a tanulószobán annyi idő alatt elvégezhető legyen, hogy a tanulónak jusson ideje szabadidős tevékenységre is. Hétvégén, a pihenő- és ünnepnapokon, ill. az iskolaszüneti napokon ajánlatos az érdekes, szórakoztató, kikapcsolódást és szellemi felfrissülést, vagy élményt adó ismeretszerzési formákat keresni, ezért hétvégére és a szünetek időtartamára nevelőink nem adnak kötelező írásbeli feladatot, de a szülőkkel való külön megállapodás esetén ebben csoportonként kivételt lehet tenni. A házi feladatot a tanulók elvégezhetik a napköziben frontális csoport munkával, páros és egyéni tanulással. Eközben elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, közreműködünk a tanulási nehézségekkel való küzdés folyamatában. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális – kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. (tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások szakképzett fejlesztő pedagógussal). Az oktató munka hagyományos és szerves része a napközis (illetve az otthoni) felkészülés, az iskolában megszerzett, megbeszélt ismeretek elmélyítése, kiegészítése, rendszerezése. Erre minden tanuló az igényeinek és a lehetőségeinek függvényében naponta bizonyos időmennyiséget fordít. Iskolánk ajánlata erre az 1-4. évfolyamon napi 60 perc, az 5-8. évfolyamon 80 perc (átlagban). Jobb, ha ez az idő több rövidebb szakaszból áll. Pedagógiai tevékenységünk mind a tanórákon, mind a napközis ellátás ideje alatt úgy irányul a gyermek személyiségére, hogy arra olyan hatással legyen a krisztusi pásztorolás, őrzés, vezetés, hogy ránk bízott gyermekek is Jézus Krisztus követőivé lehessenek. Ez a fő szempont határozza meg a nevelési elveket és célokat, a megvalósításhoz szükséges módszereket és eszközöket egyaránt. A napközi célja az oktató munkára nézve az, hogy a gyermek felkészüljön a tanórára; a megbeszélt és megszerzett ismereteket elmélyítse, kiegészítse és rendszerezze. A két tanítási nyelvű osztályok napközis foglalkozásain nyelvi műveltségterületes tanító vezetésével és irányításával a délelőtti órákon elsajátított új idegen nyelvi ismeretek gyakorlására, elmélyítésére lehetőség nyílik. A napköziben nagyszerű lehetőség nyílik arra, hogy tudatosítsuk a gyermekekben azokat a keresztyén értékeket, magatartásmintákat, szokásokat, amelyek a gyermek jellemét formálják. A csoportok kialakítása Napközi iskolánkban az első négy évfolyamon működik; tanulószoba az 5-6. évfolyamon. A csoportok kialakításának szempontjai 1-4. évfolyamon osztályonkénti működtetés, 5-6. évfolyamon egy összevont csoport szervezése. A csoportokba történő felvétel a törvényi szabályozásnak megfelelően történik.
82
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja IX. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS A mindenkori lehetőségeket, az osztályok létszámát és a tanulók egyéni képességeit, adottságait figyelembe véve biztosítunk választási lehetőséget az idegen nyelv tanulásához. Angol illetve német nyelvi csoportban tanulhatják a választott idegen nyelvet. Méltányolható esetben – szülői (gondviselői) kérés illetve szaktanári vélemény alapján – az igazgató a választás módosítását engedélyezheti félév illetve év végén.
83
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja X. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELBÍRÁLÁSA A Pedagógiai Programban ismertetett óratervek szabadon tervezhető óráin való tanulói részvételhez a szülő (gondviselő) az iskolába való jelentkezéssel hozzájárul, és tudomásul veszi az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. A szabadon szervezhető, illetve választható tanórákat az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Az iskola – a szülő (gondviselő) illetve a tanuló igénye alapján – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, melyek körét a Pedagógiai Programban rögzítette. Az órán kívüli foglalkozásokat felméri az iskola a tanév szeptemberében, írásbeli jelentkezéssel meghirdeti a foglalkozásokat. A tanulók jelentkezése önkéntes. Az iskola az alsó tagozatos általános iskolás tanulók számára napközi otthoni, az 5-8. évfolyamos tanulók számára tanulószobai foglalkozásokat szervez, amelyre minden jelentkezett tanulót felvesz.
84
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Ez az eljárás egyrészt segítséget kíván adni ahhoz, hogy a testnevelés és sport sajátos eszköz- és módszerrendszerével mérve – a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét minden oktatási intézményben különösebb anyagi ráfordítás nélkül is, egységesen, egyszerűen, de mégis objektíven mérhessük, értékelhessük és értelmezhessük. Másrészt olyan egyszerű, de mégis objektív fizikai fittséget vizsgáló módszert népszerűsít, amely hasznos lehet mindazok számára, akik versenyszerűen sportolnak, vagy egészségük megőrzése érdekében rendszeres testedzést végeznek.
XI. 1. A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittness-szint legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. A fizikai fittness-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg. megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt ismételt mérések esetén, nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A fizikai fittség fő faktorai: -az alap állóképesség (aerob teljesítőképesség) a törzs tartóizomzatának ereje, erőállóképes A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye.
XI. 2. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök Az egészséges testsúly megállapításához: orvosi személymérleg, magasságmérő 1,5 m-es, a test vonalát követni tudó mérőszalag (szabócenti) A Cooper-teszt méréséhez: ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya stopperóra, a tanulóknak másodperceket is mérő karóra Az általános testi erőt, erőálló képességet mérő próbákhoz: mérőszalag (20 vagy 50 méteres) öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték 2 ill. 3 kg-os tömött labda tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs A vizsgálatok, mérések pontos elvégzése, az elért teljesítmények értékelése e célra készült mérési és értékelési útmutató alapján történik.
85
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 3. Általános vizsgálati szempontok A motoros próbákat, az erre a célra elkészített mérési útmutatóval kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képességet mérő próbákat, lehetőleg egy héten belül végezzük el. A próbák elvégzését a testnevelő tanár irányítja, bemelegítés után, minimum 3 kísérlet alapján elért teljesítményt a tanulók írják be az egyéni adatlapra.
XI. 4. Felmérések rendje: 1-2. osztály: 6 perces kitartó futás 30 m-es futás 400 m-es futás kislabdahajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig 3-6. osztály: Cooper futás 60 m-es futás 400 m-es futás kislabdahajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig 7-8. osztály: Cooper futás 100 m-es futás 800 m-es futás kislabdahajítás helyből távolugrás fekvőtámasz kifáradásig páros lábemelés kifáradásig 4 ütemű fekvőtámasz 1 percig A felméréseket félévenként végezzük.
86
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA
A TÁJÉKOZTATÁS, MEGISMERTETÉS FORMÁJA, RENDJE A tanárok felé: értekezlet A tanulók felé: DÖK ülések, osztályfőnöki órák A szülők felé: SZMK ülések, szülői értekezletek
A HOZZÁFÉRHETŐ ELHELYEZÉS BIZTOSÍTÁSA: Igazgatói iroda Intézményi honlap Könyvtár Tanári szoba
A TÁJÉKOZTATÁSKÉRÉS ÉS A TÁJÉKOZTATÁSADÁS RENDJE A szülő a pedagógiai programról tájékoztatást kap a leendő első osztályos tanulók szüleinek tartott szülői értekezleten. A szülőt érdeklő további kérdéseivel az intézmény vezetőjéhez fordulhat, és tőle tájékoztatást kap.
87
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A 2014. április 29-i Magyar Közlöny 60. számában megjelent 30/2014. (IV.29.) EMMI rendelet módosítása, mely közlöny mellékletei írják le a tantárgyakat érintő új kerettantervi tartalmakat. A kerettantervben leírt módosítások 2014. szeptember 1-jétől hatályosak. A Kecskeméti Református Általános Iskola nevelőtestülete az iskola pedagógiai programját véleményezte, a 2014. augusztus 29-i értekezleten egyhangúlag elfogadta. Dr. Szabó Ildikó igazgató A 77/2014. számú határozattal a Kecskeméti Református Egyházközség Presbitériuma a Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítását támogatta.
Kuti József elnöklelkész
Hörcsök Imre főgondnok Nyilatkozat
A Kecskeméti Református Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Kecskemét, 2014. szeptember 30. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke
Nyilatkozat A Kecskeméti Református Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat pedagógiai program módosítását 2014. -i ülésén megtárgyalta, pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta, ahhoz egyetértését adja. Kecskemét, 2014. szeptember 30. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője
88
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................................ 2 I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, KÜLDETÉSNYILATKOZATA ............................................................................................................................ 3 II. A SZEMÉLYISÉG – ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................... 11 II.1 HAGYOMÁNYOK ......................................................................................................................................... 11 II. 2 RENDEZVÉNYEK ........................................................................................................................................ 12 II. 3 ÜNNEPEK ................................................................................................................................................... 12 II. 4 EGYHÁZI ÜNNEPEK .................................................................................................................................... 12 II. 5 AZ ISKOLAI ÉVET MEGHATÁROZÓ ÜNNEPEK .............................................................................................. 12 II. 6 SZOLGÁLATOK .......................................................................................................................................... 13 II. 7 HON- ÉS NÉPISMERET................................................................................................................................. 13 II. 8 CSALÁD ..................................................................................................................................................... 13 II. 9 KAPCSOLÓDÁS EURÓPÁHOZ ÉS A NAGYVILÁGHOZ .................................................................................... 13 II. 10 A TANULÓ KÖZÖSSÉGEKRE JELLEMZŐ KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ ESZKÖZÖK ................................................... 14 III. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................ 15 IV. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................................................ 17 IV. 1 SNI TANULÓK ELLÁTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ...................... 17 IV. 2 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG............................................................................................................................................. 17 IV. 3 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA.................................... 18 IV. 4 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................... 19 IV. 4. 1. Iskolánk tanórán kívüli foglalkozásai ........................................................................................... 21 IV. 4. 1.1. Szakkörök .............................................................................................................................. 21 IV. 4. 1.2. Versenyek .............................................................................................................................. 21 V. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................... 23 VI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................... 24 VII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .............................................. 27 VIII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .......................................................................................................................... 28 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............................................................................. 29 X. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................................ 30 XI. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINDENNAPOS TESTEDZÉS ........................................................................................................................................................ 32 XI. 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR............................................................................................................................. 32 XI. 2. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................. 32 XI. 3. CÉLUNK .................................................................................................................................................. 33 XI. 4. FELADATAINK......................................................................................................................................... 33 XI. 4. 1. Célok és feladatok a két tanítási nyelvű osztályokban.................................................................. 33
89
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja XI. 5. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVE ......................................................................................... 35 XI. 6. A PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS) TERÜLETEI .................................................................................................. 35 XI. 7. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK ................................................ 35 XI. 7. 1.Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás .............................................................................. 35 XI. 7. 2.Rizikócsoportos megközelítés ....................................................................................................... 35 XI. 7. 3.Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások ................ 36 XI. 8. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM FELADATAI .................................................................................... 37 XI. 8. 1.A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok ................................................................. 37 XI. 8.1.1. Feladataik: .............................................................................................................................. 37 XI. 8.1.2. Ismereteket nyújtanak az alábbi témákban: ........................................................................... 37 XI. 8.1.3. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: ........................................... 37 XI. 8.1.4. Rendvédelmi szervek: ............................................................................................................ 38 XI. 8. 2. Tájékozódás az érintettek körében ................................................................................................ 38 XI. 8. 3. Az egészségnevelés iskolai területei ............................................................................................. 38 XI. 8. 4. Iskolai programok ......................................................................................................................... 39 XI.8.4.1 Tanórai foglalkozások .............................................................................................................. 39 XI. 8.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................. 40 XI. 8.4.3. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató ................................. 40 XI. 8.4.4. Mindennapos iskolai testedzési program ............................................................................... 40 XI. 8.4.5. Felmérések rendje: ................................................................................................................ 41 XII. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................... 42 XII.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................................................ 42 XII. 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................. 45 XII. 2. 1. Az iskola hitvallása ...................................................................................................................... 45 XII. 2. 2. Erőforrások .................................................................................................................................. 45 XII. 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLJAI ..................................................................................... 47 XII. 3. 1. Általános értékek és célok a környezeti nevelésben .................................................................... 47 XII. 3. 2. A nevelés kulcskifejezései: .......................................................................................................... 47 XII. 3. 3. Hosszú távú pedagógiai célok ..................................................................................................... 47 XII. 3. 4. Konkrét célok és feladatok ......................................................................................................... 47 XII. 4.TANULÁSSZERVEZÉSI TARTALMI KERETEK ............................................................................................. 49 XII. 4.1. Tanórai keretek ............................................................................................................................. 49 XII. 4. 2.Tanórán kívüli lehetőségek ........................................................................................................... 55 XII. 5. MÓDSZEREK: KOOPERATÍV (EGYÜTTMŰKÖDŐ) TANULÁSI TECHNIKÁK.................................................. 58 XII. 6. TANESZKÖZÖK ...................................................................................................................................... 59 XII. 7. ISKOLAI KÖRNYEZET (LÁSD 1.2.) ........................................................................................................... 59 XII. 8. KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................................... 59 XII. 8.1. Iskolán belüli kommunikáció formái ........................................................................................... 59 XII.8.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái ........................................................................................... 59 XII. 9. MINŐSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................................................. 59 XII. 10. TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................................... 60 HELYI TANTERV .............................................................................................................................................. 61 I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA BELSŐ STRUKTÚRÁJA, TANTÁRGYI SZERKEZETE, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI .................................................................. 62 II. AZ EGYES TANTÁRGYAK TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI.......................................................... 67 III. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......................................................................................................................... 67
90
A Kecskeméti Református Általános Iskola Pedagógiai Programja III.1. BELSŐ, TARTALMI ELVEK ......................................................................................................................... 67 III.2. KÜLSŐ, FORMAI ELVEK ............................................................................................................................ 67 IV. TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG ........................................................................................... 68 IV. 1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ELSŐ ÉVFOLYAMÁRA VONATKOZÓ FELVÉTEL ELVEI.......................................... 68 IV. 2. AZ ÁTVÉTEL ELVEI.................................................................................................................................. 68 IV. 3. TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................... 68 IV. 4. A TANULMÁNYOK ALATT SZERVEZETT VIZSGÁK .................................................................................... 68 IV. 5. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................... 69 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ............................................................... 70 V. 1. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁJA ÉS RENDJE 70 V. 1.1 Írásbeli felmérések ........................................................................................................................... 70 V.1.2. Szóbeli számonkérések .................................................................................................................... 71 V. 2. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK KORLÁTAI ............................................................................................. 72 V. 2. 1 Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: ....................................................... 72 V. 3. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................... 73 V. 3.1. Az értékelés tantárgyi elvei ............................................................................................................ 73 V. 3.2. A szöveges értékelés ...................................................................................................................... 74 V. 3.3. Az érdemjeggyel történő értékelés .................................................................................................. 75 V. 3.4. Értékelési skálák .............................................................................................................................. 75 V.3.5. A tanulók teljesítményének értékelési területei .............................................................................. 76 V.3.6 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ......................................... 77 VI. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM BEFEJEZÉSÉBE .......................................................................................................................... 78 VII. 1. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................. 80 VII. 2. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................... 80 VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ............................................... 82 IX. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS ............................................................................................................................................................. 83 X. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELBÍRÁLÁSA ..................................................................................................................................................... 84 XI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ......................... 85 XI. 1. A FIZIKAI FITTNESS-SZINT MÉRÉSÉNEK LEGFŐBB FAKTORAI ................................................................... 85 XI. 2. A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ........................................................................ 85 XI. 3. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK .................................................................................................. 86 XI. 4. FELMÉRÉSEK RENDJE: ............................................................................................................................. 86 XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA .................................................................................. 87 XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 88
91