nemesség ke,zében. (Hasonló a helyzete az orosz kozáknak ós a w e r b uszkoknak is.) Viszont, h a külháborúba n e m vezetik őt, ú g y odahaza dúl és ostora ú g y a telkes jobbágynak, m i n t a ne mesnek is. Próbálják őket egyes fejedelmek letelepíteni, békés földművelővé t e n n i , (Bocskai) de az u r a k sohasem egyeznek bele abba, hogy szabad, nem j o b b á g y parasztot, szabad k i s b i r t o k o s t tűr jenek m e g az országban. Megfosztják őket a szabad-paraszti „ki váltságtól" ós í g y a hajdú m e g m a r a d üldözött erdei vadnak, szegénylegénynek, a k i földbevájt vermekben l a k i k , rongyoskodik, fázlódik, éhezik, csakhogy be ne törjön jobbágynak. A különböző fajtájú szegénylegények, az állandó háborúk, a n y o m o r ós természetellenes életmód-szülte járványok ú g y elnép telenítették a falvakat, hogy n a g y f a l v a k helyén csak 3—5, v á g y 10 család l a k i k ez időben, az ország 60%-a l a k a t l a n és még há borúk után 1720-ban is, csak 2 és fél millió lakosa v a n . (1910ben 20 millió.) A z egyéni akciók helyenként és időnként a szegénylegénykedésből parasztlázadásokká nőnek. A z 1514-es és 1703-as (Rákóczi) félkelés közötti időben számtalan a parasztfelkelés. Ezek közül a nevezetesebbek: 1527 Jován Nenád S^ubotica környékén, 1573 M a t i j a Gubec a horvát vidéken, 1569-ben a Tisza és Szamos vidé k e n Karácson Gábor a l a t t , a k i t 1570-ben Debrecen körül győznek Je, 1594—97 a horvát vidék és Bánát, 1631-ben Császár Péter veze tése a l a t t a Tisza vidéken; óz a mozgalom egy év múlva már 8 megyére terjed k i és 1643-ban Nógrádban újra fellángol. 1655— 59-ben a zagreb-sisaki vidéken. Ezek önálló parasztmozgalmak. 1660-70-től kezdődőleg e m o z g a l m a k jellege megváltozik, szegénylegényes, k u r u c jelleget nyernek. De, h o g y az új j e l l e g lényegét megérthessük s í g y az 1670—1711-es m o z g a l m a k r a fényt deríthes sünk, előzőleg meg k e l l ismerkednünk a főurak problémájával ós a nemzeti kérdéssel. a
2. A B I R T O K O S O K ÉS A C E N T R A L I Z Á C I Ó Nyugateurópában e korszakban a hűbéri rendszer már alko nyát élte. E n n e k oka az alsóbb néposztályok, de különösen a pol gárság előretörése v o l t . E z az előretörés kihatással v o l t az egész társadalom átalakulására, a jobbágyság intézményére is. A pénz gazdaság térhódítása, az i p a r felTejlődése, a piacra termelés ós ennek folytán a piac terjedése, kiterjesztése, esetleg hódítások útján is, egyszóval a kereskedelmi és uzsoratőke megjelenése ós fejlődése egy újfajta hűbéri társadalmat eredményezett. A j o b l)á^y a N y t i g a t o n már nem robotolt, dé röghözkötött bérlőjévé vált a felparcellázott úri b i r t o k n a k és i n g y e n m u n k a h e l y e t t csak pénzben és terményekben adózott. A nemes, pénz híján, ( m e r t a pénz és ú g y az i p a r i , m i n t a h a d i t e c h n i k a a polgárság kezében összpontosult) elvesztette k a t o n a i fontosságát és kénytelen v o l t behódolni az állami, központi h a t a l o m n a k , a m e l y h i v a t a l n o k i és zsoldos hadseregét csak a polgárság és jobbágyság pénzén t u d t a e l t a r t a n i és í g y kénytelen v o l t elsősorban a polgári érdekeket
aeem előtt t a r t a n i . A nemesség í g y a r r a kényszerült, h o g y le m o n d j o n k a t o n a i és p o l i t i k a i hatalmáról a központosított állam javára (abszolutizmus), viszont az állam továbbra is biztosította a nemességnek az adómentességet, a jobbágyok fölötti társadalmi és gazdasági h a t a l m a t . Í g y lesz az állam „centralisztikus" (egy központból kormányzott), és abszolutisztikus. I l y módon a nemesi polgári társadalom még f e n n t a r t h a t j a uralmát a jobbágyok ós. most kifejlődő munkásosztály f ö l ö t t A z új bérlőrendszer i s t u lajdonképen a piaera termelő úri b i r t o k érdeke és azon a belá táson a l a p u l , h o g y egyrészt a bérlő munkája termelékenyebb a robotnál, másrészt a l k a l m a s eszköz a jobbágymozgalmak leszere lésére is. A valláskényszer elsősorban j o b b á g y probléma, habár a Habsburg-centralizációnak, az abszolutizmusnak i s e g y i k tartó oszlopa, m e r t hiszen ez a k a t o l i k u s egyházra támaszkodik. — A k a t o l i k u s egyház segíti a H a b s b u r g o k a t , az u d v a r viszont a ka tolikus egyházat ellenreformációs, katolizáló törekvéseiben., K ü lönösen a pravoszláv jobbágyok körében keltenek e törekvések elkeseredést és az „uniátus" v a g y görög-katolikus egyház meg alakítása n a g y ellenhatást vált k i és m o z g a l m a k a t hív életre, ugyancsak l e l k i i s m e r e t i , m i n t egyúttal gazdasági okokból is. H i szen a görögkatolikus egyház nagyjából m e g h a g y t a a pravosz láv vallás ceremóniáit és liturgiáját, csak épen azt követelte m e g a (hívőtől, h o g y ismerje el a k a t o l i k u s egyházat urának és h i v e n fizesse a tizedet A z unió térhódítása különösen erdélyi probléma. H o l o t t E r délynek különben is meg v o l t a k a m a g a külön, súlyos kérdései. Hiszen i t t a protestáns- egyház vált uralkodóvá, a k a t o l i k u s egy házi b i r t o k o k a t az állam kisajátította; viszont az a k k o r i hűbéri szokásnak megfelelően nemcsak a b i r t o k o k a t adományozta egyes főuraknak, de a tizedet is m e g t a r t o t t a , az államkassza javára be szedte — v a g y pedig a tizedszedés j o g á t is egyes nemeseknek adományozta, esetleg bérbe adta. De a valláskérdésen túl i s m e g v o l t Erdélynek* a maga külön j o b b á g y kérdése. Á székelyek egé szen a Dózsa Székely G y ö r g y idejéig szabad parasztok v o l t a k , a k i k még, emlékezve a régi törzsi hagyományokra, közösen mű velték m e g földjeiket A Báthory család történetéhez fűződik a székely parasztság jobbágysorsba törése. H a már Dózsa a népi elkeseredésből meríti f o r r a d a l m i energiáit, ú g y a Dózsa halála után sem tűnik el n y o m t a l a n u l ez energiaforrás. V a g y száz éven át a székely j o b b á g y lázongása szabja m e g Erdély történetének i r á n y á t Erdélyben a folytonos éles osztályharcok, az u r a k ke gyetlenkedései, pusztításai az idegenek: a Básta hadainak, a M i hály vajdának, a hajdúknak betörései, a török és német beavat kozások o l y a n rettentő pusztaságot, o l y a n n y o m o r t teremtenek ez időben, hogy o t t családtagokat adnak el a jobbágyok rabszolgá nak, hogy v a l a h o g y eltengődhessenek. Perszs ezt is urától t a n u l t a a jobbágy, m e r t a j o b b á g y a n n y i r a urának hatalmában v o l t , hogy az e l is adhatta, zálogba, v a g y bérbe adhatta ,,alattvá!óját/ . Sokszor a büntetés, amelyet m i n d e n k o r m e g lehetett pénzben váltani, egyszerűen az úr jövedelmeit v o l t h i v a t v a növelni s a z t #
a j o b b á g y m i n d i g is í g y fogta feL H a az 160(T-as évekig sem bí zott a j o b b á g y a bíróságban és csak ritkán feíebbezett u r a ítélete ellen, ú g y az az 1630-as évek utáni k o r b a n már tárgyilagosan ítélve még a dolgokat, hiú reményé vált számára a fellebbezés, m e r t az a k k o r hozott törvény értelmében jobbágynak nem lehet igaza nemessel szemben. Már ez időben m e g i n d u l t a rétegezőjdési f o l y a m a t a jobbagy ság kebelén belül is. Egyrészt kifejlődik a teljesen v a g y o n t a l a n zsellérek rétege, másrészt v a n n a k már több-telkes j o b b á g y o k is. Közbül foglalnak h e l y e t az egy telkes, féltelkes és negyedtelkes jobbágyok rétegei. E z a g y a k o r l a t b a n azt j e l e n t i , h o g y v a n n a k jobbágyok, a k i k gazdaságilag a kisnemes színvonalára emelked tek már, viszont más részről v a n n a k olyanok is, a k i k az úr-dolga m e l l e t t j o b b á g y o k n a k ' i s dolgoznak a megélhetésért. Azért a gaz dag j o b b á g y is csak j o b b á g y m a r a d — eljár úr dolgára és hogy ne tekinthesse magát „úrnak", épen e k o r b a n kötelezik külön jobbágyi, ruházat viselésére és hiába gazdag az egyes jobbágy, bizony ő is köteles megházasodni j ó fiatalon, ha az úr ráparan csol a célból, h o g y minél korábban kezdjen el gondoskodni urá nak új munkaerőről a n a g y emberhiányban. Különben többnyire az i l y e n jobbmódú jobbágyot teszi m e g az úr a község, a jobbágyfalu bírájává: soltésszé, v a g y kenézzé ha u g y a n nem épen m i n t falualapító, telepítő kenéz gazdagodott meg és l e t t többtelkes jobbágy. A jobbágyfalu már m e g a l a k u l t oz időben, de a bírák többnyire az úr szolgái voltak, sőt hasonló v o l t a helyzete a paraszt-vármegye szervezetének is. U g y a n i s a, parasztok ez időben, különösen a k a t o n a i fosztogatás reakciójaké pen kezdenek egyes ^jobbágyok, v a g y hajdúk vezérlete a l a t t , megyévé szervezkedni. A nemesek e szervezeteket kénytelenek el i s m e r n i , de az úrbér természetesen nem t a r t o z o t t hatáskörükbe ós rövidesen az u r a k végrehajtó közegeivé váltak csupán. Azzá k e l l e t t válniok, m e r t a jobbágyok teljesen az úr hatalmában v o l tak hiszen az egyes jobbágyok „gazdagsága" elenyésző porszem v o l t a góliátvagyonok mellett. A H a b s b u r g o k szintén i l y abszolutisztikus, korlátlan ura l o m r a törekedtek s tekintve, h o g y épen ez időben vesztették e n y u g a t i országaikat (főleg Németországban vált császárságuk árnyékuralommá), ezt a korlátlan u r a l m a t k e l e t i tartományaik ban igyekeztek megvalósítani. K e l e t i országaik A u s z t r i a , Cseh ország, Magyarország és Horvátország v o l t a k . A cseh f o r r a d a l m i erőt, a huszitizmust ekkor már megtörték s a cseh u r a k sem t u d t a k soká ellenállni a kereskedelmi és uzsoratőkére támaszkodó császároknak. Már 1620-ban kénytelenek b e l e n y u g o d n i . a Habs burgok abszolutisztikus uralmába. Ezzel m e g i n d u l a m a g y a r u r a k harca a H a b s b u r g o k ellem M a g y a r és Horvátországgal szemben kettős a H a b s b u r g o k törekvése. A H a b s b u r g o k is, m i n t m i n d e n ajkkori centralizáló dinasztia, a polgárságra támaszko d i k , belőlük meríti erejét és n e k i k igyekszik kedvezni. Viszont Magyarországnak ez időben a l i g v a n fejlettebb polgársága. Még a X V I I I . században is csak v a g y 30 ezer főből állt a polgári és munkásosztály együttvéve is. Amerüka felfedezésének idején per sze más v o l t a htíyzf t. f
V o l t elég fejlett kereskedelem, kézműipar és bányászat é s volt egynéhány k i e m e l k e d ő , E u r ó p a i viszonylatban is hatalmas kereskedő és bányásizdinasztia (Thurzó, Szerencsés I m r e ) . De az a m e r i k a i a r a n y Európába özönlése a m a g y a r b á n y á i jelentősé gét csöikkentette és a kereskedelmi u t a k a t is az új viliágrósz fon tossága eltérítette e vidékről s a N y u g a t r a helyezte át. A feudális, zűrzavar és a n a r h i a is a városok, az i p a r és kereskedelem lerom lását, hanyatlását fokozták. A H a b s b u r g ház az országból nem k a p o t t elegendő jövedel met, hiszen az ország szegény, l a k a t l a n v o l t s az u r a k gondoskod tak róla, hogy ne sok jusson az államkassza javára Számtalan szor előfordult, hogy a H a b s b u r g o k a m a g y a r államháztartás hiányait — az osztrák kasszából v o l t a k kénytelenek fedezni. í g y a H a b s b u r g o k ' c s a k az osztrák és n y u g a t i polgárságra támaszkod h a t t a k , a m i viszont azt is jelentette, h o g y ezt a polgárságot i g y e keztek erősíteni, v a g y i s egyúttal r a j t a voltak, h o g y a m a g y a r polgárság ne i s fejlődjön k i , ne h o g y k o m o l y konkurrense lehes sen a n y u g a t i n a k . Más szóval: az osztrák abszolutizmus k i t e r jesztése Magyarországra az ország gazdasági elnyomását, gyárniattá sülyesztését is jelentette. A kisszámú városi polgárság, a m e l y egyúttal földbirtokos i s v o l t , az u r a k ellen u g y a n városi szövetségbe tömörült, m i n d a m e l l e t t céh- és városuraimi privilégiuma m e l l e t t — és m i n t szintén birtokos-testület — j ó l érezte magát e helyzetben, annak dacára* hogy csak h e l y i p i a c r a dolgozott. Annál féltékenyebben őrizte céh kiváltságait és ezáltal a haladás kerékkötőjévé vált. A gazdag bányák, h o g y jelentőségüket vesztették, n e m fejlődtek tovább, m e g m a r a d t a k a kezdetleges munkamódszerek m e l l e t t ; amelyek nek termelékenysége csekély v o l t , a n n y i r a , h o g y sokszor a bá nyászok béreit sem fizették. A zavargások a bányavidékeken g y a k o r i a k v o l t a k , de nagyobb jelentőségű mozgalmakká, n e m fejlődhettek, márcsak a bányamunkások k i s száma m i a t t sem. Különben 1525 óta, amikorról az első m a g y a r sztrájkmozgalom datálódik, a Verbőczy féle törvény szerint halálbüntetés várt a sztrájkolóra, A g y a r m a t i sorsot is leginkább a főurak érezték ineg, u g y a n azok, a k i k n e k p o l i t i k a i és k a t o n a i hatalmát is el a k a r t a v e n n i ez abszolutizmus, Bécs. A k i s b i r t o k o s nemesség ebben az időben n e m igen h a l l a t j a hangját. Érdekei n e m m i n d i g egyeznek a n a g y b i r t o k érdekeivel, de elvesztette p o l i t i k a i önállóságát. I t t - o t t u g y a n a j o b b á g y élére áll, de többnyire a n a g y b i r t o k intézője, jószág igazgatója, tisztje és párthíve, m e r t Szapolyai óta egy-egy góliát többször i s pártjába szervezi a kisnemesekét I g a z u g y a n , h o g y a n a g y b i r t o k o s sem műveli j o b b a n földjét, de több a földje és így gazdaságilag sem b i r j a vele a kisnemes a versenyt, nem is szólva a góliát saját hadseregéről és várairól. Azonkívül is, a katonáskodás* a végek csatározásai i s a kisnemest inkább sújt ják. Ő is vissza a k a r j a t a r t a n i a jobbágyat, ő is vissza akar j a őt kényszeríteni legalább a háborúk után, h o g y tovább robo t o l j o n , de n e k i n i n c s m e g ho2#á a h a t a l m a . í g y a k i s b i r t o k sokká} inkább m a r a d műveletlen, m i n t a n a g y b i r t o k .
A g y a r m a t i helyzet a n n y i t jelent, h o g y az ország nyersanya got k e l l szolgáltasson, eladjon és i p a r c i k k e t k e l l vásároljon. M i n d e r r e csak a n a g y b i r t o k v o l t némileg alkalmas. í g y az or szág különleges helyzete ú g y hozta magával, hogy a porondon a H a o s b u r g o k álltak az u r a k k a l szemben, m í g a háttért és esetle ges tömegbázist e harchoz a jobbágyok és szegénylegények soka sága a l k o t t a . H o g y az u r a k a t a g y a r m a t i sors i s érdekelte, nem csak a p o l i t i k a i h a t a l o m elvesztése, a tény, h o g y alattvalókká k e l l törniök, legjobban talán Zrínyi Miklós* a költő, példázza. Ö m a g a egyike a legnagyobb birtokosoknak és váruraknak, egyút t a l horvát bán is, de évente 20 ezer marhát . szállít külföldre, hadseregszállító, t e n g e r i kereskedelmet f o l y t a t és külföldi kikö tőkben raktárai vannak* í g y , kereskedelem útján, évi 100 ezer f o r i n t jövedelemre tesz szert, akkor, a m i k o r egy h o l d föld & r a A f o r i n t (Évi 25 ezer h o l d a t j e l e n t e jövedelem). E l lehet képzel n i , . m i t j e l e n t a Zrínyiek részére a horvát t e n g e r p a r t n a k (birto_kuk v o l t ) elvesztése és külön határőrség szervezése e vidéken, a m e l y elválasztotta őket a kikötőktől. E z egyenlő h a t a l m u k leáldozásával, egyenlő vázzal a kényszerrel, h o g y be k e l l törjenek alattvalóknak^ A főurak v a g y ssáz éven át h a r c o l t a k az abszolutisztikus tör rekvések ellen. De érdekeik megoszlanak, másrészt sok t e k i n t e t ben feleslegesekké válnak, azután m e g nincs mögöttük az a tőke, a m e l y a H a b s b u r g o k hatalmának alapja. Cšak egy útja lehetne a győzelemnek: a jobbágyság felhasználása e harcban, a küzde l e m nemzetivé tétele. V i s z o n t ennek az összefogásnak n a g y aka dálya a j o b b á g y osztálygyűlölete, úrgyűlölete. Vegyük sorba a fent jelzett körülményeket. A z u r a k érdekei megoszlanak, m o n d o t t u k . Egyéni érdekek életükben, felfogásuk b a n n a g y szerepet játszanak. M e r t egyesek épen Harbsburgpártisággal j u t h a t n a k előnyökhöz, méltóságokhoz* b i r t o k o k h o z (Esz terházi a Rákóczi inasának felfelé ívelő pályája az 1 millió hol d i g ) . De azokívül is. A hadseregszállítás is sokakat csábított p l . a H a b s b u r g o k táborába. Előfordult, h o g y a hadvezér m a g a v o l t a szállító is, v a g y esetleg — a más seregéneik szállított m í g saját serege részére adót v e t e t t k i a népre, v a g y egyszerűen tűrte, h o g y a k a t o n a maga szerezze m e g táplálékát. Erdély meggyöngülésével, a horvát u r a k letörésével s a tö rök kiűzésével különben teljesen új helyzet a l a k u l k i . H a t a l m a s terület szabadul f e l s ezt az u d v a r magának t a r t j a m e g s ezzel növeli hatalmát. Bizottság ellenőrzi az u r a k jogigényét ezekre a b i r t o k o k r a és i l y e n k o r egyesek szívesen válnak j ó alattvalókká, h o g y igényük elismertetésre találjon s a b i r t o k o k ne kerüljenek idegen, többnyire német u r a k kezére, A b i r t o k o k nagyobb része ú g y is idegeneknek j u t E z az u j a k a t egyrészt új h a r c r a tüzeli, másrészt azonban csökkenti erejüket. Lázadnak, felkeléseket tá masztanák, áe az u d v a r g y ő z és a győzelmet követő t e r r o r újabb fővesztéseket és újabb birtokkohzásokat eredményez, újból csök k e n t i az abszolutizmus elleni erőket. E z a tény viszont egyre njabb u r a k a t késztet a behódolásra. Utolsó i l y e n lépése az u d v a r nak a várak német és más idegen katonaság által való megszál lása v o l t , a m e l y tény szinte végleg megtörte az ellenállást.
Mindez úgy vált lehetségessé, h o g y a X V I I . században t u l a j donképen már felesleges a góliátbirtok p o l i t i k a i szerepe, ez a rendszer már túlélte m a g á t V o l t j o b b adminisztráció és- j o b b had sereg, jobb t a k t i k a és t e h n i k a m i n t a feudális rendszeré. í g y kerül a n a g y b i r t o k p o l i t i k a i l a g függő helyzetbe és már csak gaz dasági szerepe m a r a d meg. lüz a tényleges helyzet és ezt a tényleges helyzetet igyekszik az u d v a r törvényekkel intézményesíteni is. (Különösen fontos az 1687-iki törvényhozás, a m e l y p l . törvénytelen lázadásnak minő síti a nemesek fegyveres felkelését királyuk ellen.) A m e n n y i b e n a góliát b i r t o k még f o l y t a t n i a k a r t a a harcot, a z t csak ú g y tehette, ha az e l n y o m o t t jobbágyságra támaszko d i k , azt vezeti Bécs ellen, a,zaz az u d v a r és b i r t o k harcának nem z e t i jelleget kölcsönöz. De egy másik út is n y i t v a áll a főurak előtt, az első úttal homlokegyenest ellenkező irányban. í f a g y i s : v a g y fegyverszünetre lép a jobbágysággal, h o g y együtt harcol j a n a k Bécs ellen, v a g y pedig, h a kisebbnek ítéli afc u d v a r , m i n t a jobbágyság felől fenyegető veszélyt, ú g y behódolhat Bécsnek, h o g y Bécs erejét is igénybe vehesse a jobbágyság f o r r a d a l m i lendületének letörésére. A két irány, két elgondolás állandóan harcban áll egymással, végig az egész k o r s z a k o n : k u r u c ós l a banc ideológiák és csapatok állandó küzdelme ez. Mégis időnként az egyik, v a g y másik elgondolás ideiglenesen felülkerekedik. í g y : az 1670—1687-es időkben a k u r u c felfogás az uralkodó, míg az'1687-től 1703-ig terjedő időszakban a labanc irányzat kerül az első fölébe és. a helyzet olyan, m i n t h a az u r a k már teljesen, behódoltak volna. Ellenkezőleg: m i n d e n külföldi kö vet, v a g y az országon csak átutazó idegen is világosan látja az előjelekből* h o g y Magyarország egy társadalmi, parasztforrada l o m küszöbén áll. M í g már Bocskai István, Báthory Gábor, Rákóczi György, Z r í n y i Péter nemességet igérve a jobbágynak, igyekeznek f o r r a d a l m i erejét saját céljaikra felhasználni, az 1703 megelőző 16 évben a bujdosókkal senki sem törődik, senki sem igyekszik f e l használni a tényleg élő erőt — a jobbágy idegengyűlöletét M e r t a kurucfelfogás nem ábránd; a jobbágyot és szegény legényt két gyűlölet hevíti: az úrgyűlölet és az idegengyűlölet. A középkorban és végig a feudális korszakon ismeretlen még a nemzet, a nemzetiség, a haza fogalma. Ezek a fogalmak a p o l gári társadalom eszmekörébe t a r t o z n a k ; a hűbéri társadalom vallása szerint és „rendje", azaz osztálya s z e r i n t tesz különbsé geket az emberek között. A m e n n y i b e n v a l a m e l y állam népcso p o r t o t üldöz, ezt sohasem azért teszi, m e r t a csoport más n y e l vet beszél, de m i n d i g azért, m e r t más egyház t a g j a Mégis akad t a k o l y a n tények, amelyek a jobbágyban az idegen, a német, a Bécs elleni gyűlölet forrásaivá válhattak. E z a gyűlölet még n e m v o l t nemzeti érzés, de a nemzeti érzés csírájává válhatott, h a az elnyomó hosszabb időn át egy más n y e l v e t beszélő és kül országban élő csoport t a g j a v o l t . Már p e d i g az i l y e n elnyomás valóság v o l t . Hiszen a zsoldos hadsereg, a pusztító, zsákmányo ló k a t o n a idegen v o l t . A valláskényszer i s a bécsi p o l i t i k a esz köze. A z egyre növő aílók a bécsi u d v a r kasszájába f o l y t a k . I d e N
#
gien katona tette feleslegessé és vetette k i helyéről a végbeli sze génylegényt. A z adók a háború m i a t t egyre nőttek/ A dohány — a bécsi kassza Javára — állami monopollá vált. A pénz nemes fémtartalma egyre csökkent, a r o m l o t t pénzt p e d i g m i n d e n k i köteles v o l t elfogadni — csak az idegen állam idegen adóbeszedői nem fogadták el — adóba — ezt a pénzt. A z idegen bizottságok kényszersorozásokat t a r t o t t a k — de pénz segítségével k i lehetett bújni e kötelezettség alól. A pénz a bécsi kasszába f o l y t í g y erősödött a j o b b á g y idegengyűlölete. Egészen más okok ból u g y a n , de a b i r t o k o s is gyűlölte — n e m az idegent, de az ud vart, amely idegen v o l t . Sőt helyenként az úr érdeke teljességé ben fedte a jobbágy érdekét í g y pl., a devalváció és adókérdés ben. Hiszen a felhígított pénzt a b i r t o k o s is kénytelen v o l t elfo gadni, iglkár jobbágyától is, viszont, a nagyobb állami adó, h a n e m j e l e n t i egyúttal a j o b b á g y nagyobb jövedelmét is, a m i n t hogy egyáltalán nem jelentette, feltétlenül a r r a vezet, h o g y a j o b b á g y kevesebbet t u d szolgáltatni földesurának. 1695 óta for r a d a l m i a h a n g u l a t az országban, a bujdosók tulajdonképen már harcban is állnak és úrgyűlölet és osztrákgyűlölet hevíti őket. H o g y m i l y e n irányt vesznek a dolgok azon f o r d u l meg, m i t tesz m a j d a nemes. Jobbágya ellen vonul-e harcba — v a g y p e d i g jobbágya élére áll!? Lőrino Péter
E&erkilencszóznegyvenegy i. Szabadon szállnék felhők fölött, mint a madár és átrepülném az egész életet, beszívnám minden sejtembe az élést, a földet, a vizet és szeretetet sugároznék M mint a nap. Gyógyitó kezemmel gyilkolnám a halált és építeném az embert, az újat, a nagyot, —**** w nem ivóina percem* nmftkor "megnyugszom és nem volna beteg többé, sem halott. Ezer utam volna, én mindet megjárnám, elnyomott erők törnének előre, mert volna hazám, apám és barátom és volna szerelmem gyermekhez és nőre. így testem durva terhét cipelem és lelkemmel küzdök önmagamban, vagy fogvacogva fajtámat szégyenlem és rab vagyok künn is a szabadban. Tudásom, erőm, agyamban, kezemben tétlenül oszlik és emberek halnák, korok pusztítanak, éhség és szegénység és gyilkos kezek fegyvert forgatnak, Csak a biztos tudat, mely még fenntart, vezet: emberszeretetem és roppant nagy vágyam, huszonöt évemmel, hogy én megérerh s kiállóm a harcot a nagy újvilágban. t
