A JÁSZKISÉRI CSETE BALÁZS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A JÁSZKISÉRI CSETE BALÁZS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2008.

Tartalom Tartalomjegyzék 1 Bevezető 3 Az intézmény adatai 4 1. Az iskola tömör leírása és helyzetelemzés 4 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 5 2.1 Alapelvek 5 2.2 Az iskolánkban folyó nevelés és oktatás céljai 6 2.2.1 Célok a nevelés-oktatás első szakaszára 7 2.2.2 Célok a nevelés-oktatás második szakaszára 7 2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 8 2.3.1 Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára 8 2.3.2 Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára 8 2.4 Kulcskompetenciák fejlesztése 9 2.4.1 Kompetencia alapú oktatás 10 2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere 12 2.4.3 Eljárások, módszerek, eszközök 13 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 15 3.1 A szociális kompetenciák fejlesztése az integrációs pedagógiai rendszerben 17 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18 4.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 18

4.1.1.

A tanítási óra

4.1.2. 4.1.3. 4.1.4 5.

11.2.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 20 A tanári szerep átalakulása 20 Egyéb módszerek 21 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 22 Az esélyegyenlőségek biztosítása (az IPR elvei) 22 Tehetséggondozás, tehetségvédelem 25 A tanító, a tanár szerepe, joga, kötelessége a gyermek és ifjúságvédelemben 26 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 28 A szociális hátrányok enyhítése 30 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás 31 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszer (IPR) 32 Az alkalmazás feltételei 32

11.3 11.4 12. 12.1

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Várható eredmények A cigány kisebbség oktatására, nevelésére szolgáló program Helyzetelemzés

6. 7. 8. 9. 10. 11. 11.1

18

1

32 33 34 34

12.2 12.3 13. 14. 14.1 14.2 14.3 14.4 14.5 14.6 14.7 14.8 15. 16. 17. 18. 18.1 19 20 21 22 23. 24.

Komplex cigány felzárkóztató program 35 Pedagógiai eljárások, módszerek és eszközök 35 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon 37 Az iskola belső értékelési rendszere 41 Óvoda-iskola közötti átmenet 41 A tanulmányi munka értékelése 43 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere 44 Szöveges értékelés bevezetése az alsó tagozatban 46 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 47 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai 48 A pedagógusmunka értékelése 49 Az igazgatóság munkájának tantestületi véleményezése 50 Minőségbiztosítás 50 Taneszközjegyzék 51 A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködése 60 Az iskola egészségnevelési programja 62 Mindennapi testedzés 64 A tanulók fizikai állapotának egységes mérése és minősítése 65 Az iskolai környezeti nevelés 68 Modulok 71 Tanórán kívüli foglalkozások 72 Összegzés (az iskola cél- és feladatrendszeréről) 74 A helyi tanterv felülvizsgálata 76 Helyi tanterv 77

2

Bevezető Csete Balázs Általános Iskola

Minden kor iskolája törekedett arra, hogy saját korát felülmúló, gazdagabb tudással rendelkező, művelt ifjúságot bocsásson ki falai közül. Milyen iskolák bocsátották ki a középkor sokoldalú mesterembereit, a reneszánsz polihisztorait, a felvilágosodás korának nyelvművészeit? Bizonyára nagyon-nagyon jó iskolák. De milyen a jó iskola? Ezt talán Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg a legjobban: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert Válogatott tanulmányok 3

(1988) A mi iskolánk ezt a „definíciót” választotta ars poeticájának.

Az intézmény adatai: Az intézmény neve: Az intézmény fenntartója: Az intézmény székhelye: Telefon: Az alapítás éve: Az alapító okirat száma: kelte:

Csete Balázs Általános Iskola Jászkisér-Pély Intézményfenntartó Társulás 5137 Jászkisér, Petőfi u. 1. 57/550-111 1980. 1603/2008. 2008. február 08.

Az intézmény alaptevékenysége: Közoktatási feladat ellátása: biztosítja az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást. Az intézmény gazdálkodása: önálló Az intézmény igazgatója: Kiss Lajos Az intézmény működési területe: Jászkisér-Pély község Az intézmény tantermeinek száma: 34.................................... Az intézmény tanulócsoportjainak száma: 31.................................... Az intézmény összes tanulói létszáma: 664....................................

1. Az iskola tömör leírása, helyzetelemzés Jászkisér nagyközség a megye Ény-i részén helyezkedik el, legközelebbi város (8,8 km) Jászapáti, régióközpontja (30 km) Jászberény. A megyeszékhely Szolnok 45 km-re van. Egészségügyi, oktatási intézmények, amelyekkel a település kapcsolatban áll, Jászapátin, Jászberényben illetve Szolnokon találhatók. Iskolánk 8 évfolyamos önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású intézmény. Településünk hagyományosan mezőgazdasági jellegű, ipari lehetőséget a MÁV Felépítmény-Karbantartó Gépjavító KFT jelent. A térséget érzékenyen érintették a 90-es évek gazdasági változásai. Munkahelyek megszűnése, illetve a szakképzetlen munkaérő nagy aránya miatt a munkanélküliek száma a megyei átlag fölött van. Településünkön kevés vállalkozó, kisvállalkozó működik. A munkanélküliséggel sújtott és gazdaságilag elmaradott helyzethez még hozzájárul az etnikai kisebbség nagy aránya, szociális és megélhetési gondjaik terhe. Településünkön 1550 óta beszélhetünk oktatásról, iskolánk 1948 óta működik. Az alsó tagozat 4 épületben: Fő úti, Kossuth téri, Hősök téri, Napközi épületben található. A felső tagozat 1 épületben a Petőfi úti iskolában működik. Az iskola sajátossága volt még, hogy tanyai diákotthont működtetett 1985-ig.

4

Az épületek állapota: Az oktatás 4 épületben folyik. Felújításuk a közeljövőben szükségszerű lesz. Iskolánkhoz tartozik még a Bem úti tornaterem, illetve a Petőfi úti tanmedence is. A nevelőtestület: felkészültsége igen jó, folyamatos ön- és továbbképzés alapján biztosítható az iskolára háruló nevelési-oktatási feladatok színvonalas elvégzése. A feladatok ellátásához a tárgyi feltételek részben biztosítottak, néhány készülék már nem korszerű, de rendelkezünk (interaktív táblával, projektorral, fénymásolóval, hangosító berendezéssel, színes televíziókkal, stb.) azokkal az audiovizuális eszközökkel, információhordozókkal, szemléltető eszközökkel, amelyek biztosítják jelenlegi oktatási színvonalunkat, azonban fejlesztésük, korszerűsítésük folyamatos feladat.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1 Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, hiszen: - olyan magatartás alapjait rakjuk le, illetve készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, az etnikumhoz tartozók azonosságtudatának ápolását is. -

-

-

-

-

-

Olyan iskolát tervezünk, amelyik figyelembe veszi a társadalom, a település, az intézményi specialitás, a szülők és az érvényben lévő oktatáspolitikai igényeket, elvárásokat, törvényi szabályozásokat. Olyan reális, megvalósítható, optimális terhelést biztosítunk a diáknak és tanárnak egyaránt, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, egyéni képességeket is. Törekszünk arra, hogy érvényesüljön az az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség, ahol a tudás mellett az ember a legfőbb érték, erényeivel és hibáival együtt, ahol a tanár és diák egyaránt jól érzi magát, ahol a szülő is partner. Olyan eljárásokat alkalmazunk, ahol az ismeretátadás, feldolgozás folyamatában biztosítjuk tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát, mivel a jó – a tanuló egyéni fejlődéséhez mért – eredmények hangsúlyozásán a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. (Ugyanakkor ráneveljük őket az olykor jelentkező kudarcok elviselésére is.) Egészséges életmód, jellem – környezettudatos életvitel. 5

Közvetíteni kívánunk: -

alapvető tudományos igényű ismereteket, erkölcsi, etikai értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket.

Nevelési alapelvek szeretet: elfogadás a kudarcok és hibák ellenére a viselkedést, és ne a személyt bíráljuk, értékeljük) kommunikáció: inkább hallgassuk meg a gyereket, figyeljünk rá,mi kevesebbet beszéljünk bizalom: üzenet – megbízhat bennünk, mi is bízhatunk benne elfogadás: Különleges vagy! Fontos vagy! fegyelmezés: Tanítsuk meg önfegyelemre, szabjunk értelmes és állandó határokat Módszerek, technikák az IPR-hez - Önállóság és alkotókészség (a gyerekekhez közelálló anyagok, technikák alkalmazásával) - Kommunikációs gyakorlatok drámapedagógiával (a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, önkifejezés, önismeret fejlesztése) - Beszélgetőkör (személyiségfejlesztő tevékenység) Megjegyzés: -

Intézményünkben római katolikus és református hitoktatás zajlik, melyhez tantermet biztosítunk.

2. 2 Az iskolánkban folyó nevelés és oktatás céljai Az iskola célja, hogy 1.) A társadalom számára hasznos, magánéletükben boldog, boldogságra képes embereket neveljen tanítványaiból. 2.) Segítse a tanulókat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhassanak. 3.) Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel emelje a tanulók tárgyi tudását. 4.) Intézményi stratégiai célok, prioritások az IPR szellemében (A nagy cél az alapképességek kialakítása, fejlesztése és minden gyerek számára esélyt teremteni arra, hogy a lehetőségeihez képest a legjobban boldoguljon.) Ehhez kapcsolható az a cél, amely megvalósulását az integrációs rendszer kiépítése segíti. Pl. Az intézmény arra törekszik, hogy minél több gyerek pozitívan élje meg a különböző okoknál fogva hátrányokkal élő társaikhoz fűződő napi kapcsolatát. Az iskola céljának tekinti, hogy programszerűen megfogalmazza, partnereivel elfogadtassa, és új eljárásokkal gazdagítsa pedagógiai gyakorlatát. További szakmai cél egy helyi viszonyokhoz igazított, egyéni különbségekre figyelő integrációs program megalapozása, mely növelheti a pedagógusok munkájának hatékonyságát, vagyis a gyerekek személyiségének fejlődését. Célunk, hogy minden tanuló az egyéni adottságainak leginkább megfelelő ellátásban részesüljön.

6

5.) A tanulói személyiség sokoldalú, sokirányú fejlesztésén keresztül, illetve ennek következményeként fegyelmezett, önállóságra képes, önmaga és mások értékeit ismerő, becsülő, igényes egyéniség formálását. Az általános célrendszerünkből kiindulva az alapfokú nevelés-oktatás 2 szakaszára – A) első szakaszára (1-4. évfolyam); B) második szakaszra (5-8. évfolyam) - a következő célokat határozzuk meg: 2.2.1

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam)

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: -

Óvja és fejlessze az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket, és alapkészségeket fejlesszen.

Speciális céljaink: -

Kommunikációs képesség fejlesztése, A népi kultúra megismertetése, hagyományainak ápolása, Egészségmegőrző életmód megalapozása, kialakítása, Megfelelő alkalmazható tanulási módszerek birtokába juttatni a tanulókat.

2.2.2 Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkának célja, hogy: -

-

-

Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező két szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük, kivétel az enyhe fokban sérült tanulók (Eltérő tantervű osztályok). A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre.

7

-

Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Készítse fel a tanulókat a tanulmányaik folytatására. Testi nevelés, törekedni a mindennapos testnevelésre.

2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai -

-

-

Legfontosabb az oktató-nevelő munka, a tanítás-tanulás folyamatának irányítása, a kerettantervi követelményekből kiindulva meg kell teremteni az ösztönző erőt a gyermekekben. Fontos a motiváltság, a sikerélmény. Oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, de nem szabad szem elől téveszteni, az a módszer a leghatékonyabb, amely a tanulók aktivitását biztosítja. Az élményközpontúság biztosítása elsőrangú feladatunk. Szilárd alapokat kell adni az iskoláknak. Nyitottá, fogékonnyá kell tenni a tanulókat az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Az oktató-nevelő munkánkat a szemléletesség cselekedtetés, önálló munkáltatás és differenciálás hassa át! Ugyanakkor törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a kisgyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Feladatainkat tagozatonként (alsó, felső) a következőkben határoztuk meg. 2.3.1

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam)

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelési-oktatási munkának feladata, hogy: - A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. - A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. - Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. - Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. - A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. 2.3.2

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam)

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelési-oktatási munkánk feladata, hogy: -

Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.

8

-

-

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszsze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. A nemzeti és etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Tanuljon meg védekezni korunk káros szenvedélyei ellen.

2.4 Kulcskompetenciák fejlesztése: Azok a kompetenciák fejlesztését jelenti, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Biztosítják a gyors és hatékony alkalmazkodást változó világunkhoz:  döntési képesség  együttműködési képesség  életvezetési képesség  információk kezelésének képessége  kommunikációs képesség  komplexitás kezelésének képessége  kritikai képesség  lényegkiemelő képesség  narratív képesség  problémamegoldó képesség  szabálykövető képesség. A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák:

Kulcskompetenciák

kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai természettudományos digitális tanulni tanulási szociális és állampolgári vállalkozói kompetencia kulturális kifejezőkészség (esztétikai-művészeti tudatos-

9

ság és kifejezőkészség) Kiemelt fejlesztési terüle- európai azonosságtudat – egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés tek állampolgári és jogi ismeretek tanulni tanulás képessége oktatásszervezési kérdések társadalmi befogadással kapcsolatos elemek gazdasági ismeretek

2.4.1 A kompetencia alapú oktatás Az iskolánkban a HEFOP 3.1.3 fejlesztési program keretében folyik a kompetencia alapú oktatás, a központi programban meglévő kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadása és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtése. Célunk a kompetencia- területek minél teljesebb körű adaptációja és alkalmazása. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza.

10

tantárgy

Fejlesztési területek tantárgyanként: kompetenciák esztétikai hatékony idegen szociális és anyanyelvi matematikai – művé- digitális természettudományos önálló nyelvi állampolgári szeti tanulás

magyar nyelv és irodalom

X

X

X

tánc és dráma

X

X

történelem (honés népismeret

X

X

idegen nyelv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

matematika

X

X

X

X

X

X

X

informatika

X

X

X

X

X

X

X

természetismeret és földrajz

X

X

X

X

X

X

X

ének- zene

X

X

X

X

X

X

X

rajz

X

X

X

X

X

X

X

technika és életvitel

X

X

X

X

X

X

X

testnevelés

X

X

X

X

X

X

X

osztályfőnöki óra (etika)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kezdeményezőképesség é vállalkozói

X

X

(mozgókép és médiaismeret)

11

2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Megállapítható, hogy a nevelési eszköz, leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Pedagógiai gyakorlatunk, tapasztalataink, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ezek a következők: 1.) A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei 2.) A tevékenység megszervezésének módszerei 3.) A magatartásra ható módszerek a) ösztönző módszerek b) kényszerítő módszerek c) gátlást kiváltó módszerek 1.) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere,

g) h) i) j) k) l) m)

b) meggyőzés, c) minta, d) példa,

eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás,

n) vita,

e) példakép,

o) beszámoló. f) példakövetés, 2.) A tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés, b) megbízás, c) ellenőrzés,

d) értékelés, e) játékos módszerek, f) gyakorlás

3.) A magatartásra ható módszerek: a) Ösztönző módszerek 1.) ígéret, 2.) helyeslés 3.) bíztatás 4.) elismerés 5.) dicséret - szóbeli dicséret: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt - iskolai összejöveteleken: tanévzáró, ünnepély, ballagás - írásbeli dicséret:

12

osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, naplóba) igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) oklevél alapítványi elismerések. 6.) 7.)

osztályozás jutalmazás: (a jutalmazás és büntetés részletes kidolgozása folyamatban) feltétlenül jutalmazzuk a –hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezéseket, Ennek formái a következők: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret - oklevél - jutalom (könyv, tárgyi jutalmak)

b) Kényszerítő módszerek: 1.) felszólítás, 2.) követelés, 3.) parancs, illetve utasítás, 4.) büntetés: az alábbi formáit használjuk, illetve alkalmazzuk: - szóbeli figyelmeztetés: észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, - nevelőtestület elé idézés, - szigorú megrovás, - párhuzamos osztályba való áthelyezés. c) Gátlást kiváltó módszerek: Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbáljuk megakadályozni. 1.) felügyelet, 2.) ellenőrzés, 3.) figyelmeztetés, 4.) intés, 5.) fenyegetés, 6.) tilalom, 7.) átterelés, 8.) elmarasztalás,

2.4.3 Eljárások, módszerek, eszközök Az ismeretek átadásában prioritást kap: - a tanulókkal való egyéni bánásmód - a tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése - az anyanyelv oktatásában a különböző módszerek alkalmazása - változatos munkaformák a tanítási órákon. A nevelésben, oktatásban alkalmazott módszerek:

13

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés: jutalmazás, büntetés - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Személyre szabott megbízatások adása. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés (házirend, stb.) - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló, elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita

14

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: 1.)

tanórák:

- szaktárgyi órák (tanítási órák) - osztályfőnöki órák 2.) tanórán kívüli foglalkozások: - napközi, - kirándulás, séta, - szakkörök, délutáni foglalkozások 3.) diákönkormányzati munka (diákok által szervezett tanórán kívüli foglalkozások) 4.) szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, abban azért megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak: -

-

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Külön kiemeljük, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen -

megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával

az intézmény valamennyi dolgozója példa ként áll a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos sokrétű feladataink a következők: A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén A tanulók legyenek képesek elviselni a feszültséget anélkül, hogy agresszívan reagáljanak rá. Törekedjenek a konfliktusok során olyan megoldást keresni, amely mindkét fél számára elfogadható. Kapcsolódjanak be a probléma közös megoldásába. Alakuljon ki a tanulókban a konfliktuskezelés 7 előfeltétele: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.)

Önbecsülés és mások megbecsülése Készség a meghallgatásra és megértésre Beleérzés – képesség Önérvényesítés Együttműködés csoportban Megoldás keresése Nyitottság és kritikai gondolkodás

15

A tanulók ismerjék meg a konfliktuskezelés módját: 1.)

2.) 3.) 4.) 5.)

A konfliktus meghatározása Az okok tisztázása Az érzelmek megfogalmazása Igények tisztázása Megoldás keresése

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Törekedjenek a legszűkebb környezet, az osztály tisztaságának megőrzésére, településen levő parkok, játszóterek, utcák, házak védelmére. Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép. Ismerjék meg lakóhelyük természeti szépségeit, nevezetességeit. Életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése legyen meghatározó. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában Fontos, hogy fejlesszük a tanulók interkulturális kompetenciakészségét, ami a különböző kultúrkörök, nemzetek közötti megértést teszi lehetővé. Az interkulturális tanulás azt a folyamatot jelenti, amelynek során a tanulók nemcsak egy adott ország nyelvét tanulják, hanem igyekeznek megismerni annak kultúráját. A minél aktívabb ismeretszerzés és véleményalkotás érdekében új munkamódszereket kell alkalmaznunk, mint pl. a cselekvésorientált tanulás vagy különböző „projektek” megtervezése, megvalósítása, amelynek során a tanulók aktívan részt vesznek a tanóra kialakításában, a tanulás során felhasznált segédanyagok kiválasztásában. Az interkulturális tanulás érdekében az iskolának – mint intézménynek – nyitnia kell a külvilág felé. A tanulóknak más országok lakóinak életéről a lehető legközvetlenebb módon kell ismereteket szerezniük. Ennek ideális módja lehet utazások megszervezése, illetve vendégcsoportok fogadása, amelyet az iskola és a település közötti partnerkapcsolatok tesznek lehetővé. Ezenkívül a közvetlen kapcsolattartás más formái is igen hatékonyak lehetnek a tanulás során. -

autentikus anyagok, levelező kapcsolatok kialakítása, diákcsere.

A diákcsere során nemcsak egy idegen nyelv elsajátítása és az utazás áll előtérben, hanem olyan interkulturális tanulási képességeket kell fejleszteni, amelyek tanulóinkat toleráns, nyílt, befogadóképes emberekké teszik. A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel -

-

-

Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Ismerjék lakóhelyük, településünk életét, hagyományait, jellegzetességeit, kapcsolódjanak be a település közösségi megmozdulásaiba.

16

A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. -

-

Ismerjék a hazánkban élő különböző nemzetiségek sajátos kulturális örökségét, hagyományait, hazánk politikai, gazdasági, társadalmi fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait. Közvetlen környezetünkben, mindennapjaikban legyenek képesek elfogadni, türelmet, megértést tanúsítani a sajátjukétól eltérő életmódú, szokású, más hagyományokat ápoló lakossággal szemben.

3.1A szociális kompetenciák fejlesztése az integrációs pedagógiai rendszerben - közösségfejlesztő, közösségépítő programok Helyzetelemzés Problémák Hiányzik a gyerekekből a közösséghez tartozás érzése, nem hajlandóak elfogadni a közösség szabályait. Egymással való viszonyuk nem megfelelő: társaikkal durvák, egyes tanulókat kiközösítik, egymással csúnyán beszélnek. Nehezen megvalósíthatók az osztályok közös programjai. Cél: - Osztályhoz, iskolához való tartozás erősítése. - Egymás megbecsülése, tisztelete. - Közösség szabályainak, betartása. - Közös programokon való részvétel osztály – és iskolai szinten. - Képes legyen feladatot, áldozatot vállalni a közösség érdeké

17

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja: az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása, a tanulók erkölcsi tulajdonságainak meggyőződésének formálása. A tanulók egyéni és közösségi-közéleti tevékenységének szervezése. Hozzájárulás ahhoz, hogy a munkában, a magán- és a közéletben helytálló, tevékeny felnőttekké váljanak. Ezért feladatunk a tanulók: - tudásának - képességeinek fejlesztése, - egész személyiségének figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Konkrét feladatainkat az alábbi pedagógiai tevékenységek alapján csoportosítjuk. 1.) Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) területén: -

a megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, az érdeklődés fejlesztése, sokoldalú, színes iskolai élet, tevékenységi formák biztosítása, helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása, tanulási teljesítmény optimalizálása (sikervágy, elismerés, tanulási kötelességtudat, ambíció) önfejlesztési igény kialakítása, kognitív képességek fejlesztése: - kognitív műveletek, a megismerés képességei.

2.) A segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia):

-

A pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését célozza. a pozitív szociális szokások kialakulásának segítése, együttműködés társakkal, pedagógusokkal, az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, helyes viselkedési normák megismertetése társas kapcsolatokban, pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, segítőkészség fejlesztése, együttműködési képesség fejlesztése.

3.) Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén: -

a mintaszerűen egészséges és kultúrált életmód ismérveinek megismertetése és gyakoroltatása a tanulókkal, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során.

4.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 18

4.1.1. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. • A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. • A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják, fejlesztik a kulcskompetenciák kialakítását: egyéni, vagy páros munka, kooperatív csoportmunka, projektmódszer. • Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását, az integrációt elősegítő módszertani elemek : Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás-tanulás során alkalmazott módszerek. A különböző adottságú, képességű, készségszintű, motiváltságú tanulókkal való eredményes foglalkozás különböző eljárást, különböző módszert igényel. Akiknek különböző a munkához (tanuláshoz) való viszonya, különböző a képességbeli vagy fiziológiai terhelhetősége, azok elé más-más célt kell kitűznünk, más-más feladatokkal lehet egyéni teljesítményük szintjét a legjobban emelni. A szociokulturális hátrányok enyhítésére csak az egyénre szabott, minden körülményt és adottságot figyelembe vevő sajátos módszer lehet eredményes. A gyermek, a helyzet, a feladat és természetesen a pedagógus személyisége is befolyásoló tényező az eredményes és hatékony módszerek kiválasztásában. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról. Fontos megemlíteni, hogy a módszerek sokszínűségében válogatva a nevelő mindig a leghatékonyabbnak vélt, a fejlesztést legjobban szolgáló módszert kell, hogy válassza. Az eredményes képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás a következetesen vezetett tanítási órákon alapszik. A tanulás korszerű felfogásmódjának jellemző vonása a motiváció, – az érzelmi szféra fontosságának figyelembevétele. A személyiségfejlesztést, az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják: A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka. A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés. Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens meggondolásokon alapuló vizsgálata. A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. A heurisztikus tanítási eljárások alkalmazása, a megfelelően kiválasztott rávezető kérdések gondolkodásra nevelő hatása a legeredményesebb, mert e módszer a mechanikus tanulást, a formális ismereteket, a puszta emlékezést eleve kizárja. Ha az iskolai élet úgy van megszervezve, hogy illeszkedik minden tanuló fejlődési sajátosságaihoz, akkor természetesen a tehetséges gyermek, de a felzárkóztatásra szoruló is megtalálja benne a helyét. Az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, valamint a projektmódszer, a kooperatív tanulásszervezést, a gyakran alkalmazott csoportmunkát, az érdekes és sokszínű drámapedagógiát. Valamennyi előfordul a pedagógusok tanítási gyakorlatában a frontális osztálymunkával együtt.

19

4.1.2. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő módszertani elemek leghatékonyabb formája a differenciált tanulásszervezés. E módszer minden tantárgy tanítása során alkalmazható. A differenciált tanulásszervezési módszer, a változatos tanítási-tanulási stratégia, a különböző képességű tanulók ismeretszintjéhez igazodó, különböző nehézségi fokozatú feladatok kitűzését, különböző tanulóknak ugyanazon feladat megoldásához különböző időtartam biztosítását, sokfajta egyéb didaktikai fogás alkalmazását jelenti. A módszer alkalmazásának célja: a problémamegoldó képesség, ítélőképesség, találékonyság, rugalmasság, stb. tulajdonságok fejlesztése, a megfelelő, legoptimálisabb terheléssel. Megvalósításában törekedni kell arra, hogy minden tanuló megtalálja a felkészültségéhez szükséges, az igényszintjéhez igazodó feladatsort. A differenciálás kiterjed a: • Különböző nehézségű feladatok kitűzésére • Az eszközhasználat mértékére • A feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására • Az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására • Az önállóság szintje szerinti differenciálásra. A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai: • Ismerethiányok miatt szükséges ismeretpótló, • Egyes ismeretekben bizonytalan tanulók megerősítését célzó, • Az alkalmazásban járatlanok számára gyakorlást biztosító, • Az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító, • A tehetségesebbek részére továbbfejleszt_ hatást biztosító változatok. Az egyéni bánásmód alkalmazásának pedagógiai stratégiája olyan nevelői magatartást követel, amely valamennyi tanuló személyiségének ismeretében az egyes tanuló szempontjából a leghatékonyabb pedagógiai eljárás alkalmazását kívánja meg. Feladat: Iskolánkban a tananyag feldolgozása a következő tantárgyaknál 40%-ban differenciáltan történik: - 1-4. osztály magyar nyelv és irodalom, matematika - 4-8. osztály idegen nyelv - 5-8. osztály magyar nyelv és irodalom, matematika Természetesen a felsorolt tantárgyakon kívül is törekedni kell a differenciált óravezetés alkalmazására. Új kompetenciák, képességek: A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. 4.1.3. A tanári szerep átalakulása:

20

A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ez azt is jelenti, hogy a projektmunkát segítő és/vagy abban részt vevő tanár gyakran az iskolai közegtől eltérő, a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, így legtöbbször a diákok partnerévé válik az "első az egyenlők között" elvet követve. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. 4.1.4. Egyéb módszerek • A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervez az iskola. • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál,ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A kooperatív tanulási módszereket a nevelők a tananyaghoz alkalmazkodva a differenciálás mellett használják. • Kooperatív csoportmunka alkalmazása. A módszer alkalmazását a pedagógusok jelölik a tantárgyak éves tanmenetében.

21

5.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevé-

kenység Az elmúlt 10-15 évben a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek száma ijesztően megemelkedett. A viselkedészavarok többféle tünetet mutathatnak, melyek fokozatosan erősödhetnek, s teszik nyilvánvalóvá a szülők és a pedagógusok számára, hogy a gyermeknek fejlesztésekre van szüksége, nem tudja „kinőni” problémáit, sőt fokozatos lemaradást eredményeznek. Az iskola feladata az érintett tanulókkal kapcsolatban a nevelési tanácsadó, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján egyéni foglalkozás szervezése, egyéni fejlesztési terv alapján. Fontosnak tartjuk minden esetben a gyermek érdekében történő kooperatív tevékenységet, amelyben a szülők, pedagógusok, szakemberek és a gyerek partnerként működik együtt. (Logopédus, nevelési tanácsadó segítségét vesszük igénybe.) Az egyéni fejlesztési tervek főbb pillérei: -

a kommunikációs kultúra elsajátíttatása ismeretátadás egyéni ütemterve (képességfejlesztés) egyénre szabott tanulási technikák megtanítása.

6. Az esélyegyenlőségek biztosítása (az IPR integrációs pedagógiai rendszer elvei) Különbségeket sokszor maga az iskolarendszer hozza létre, vagy növeli meg nemkívánatos mértékben. Néhány kulcskérdés, hogy mit kellene a rendszerben átalakítani, hogyan kellene a működést megváltoztatni ahhoz,hogy az oktatási rendszer maga ne generáljon további esélyegyenlőtlenségeket. Kiindulópontok: Az egyének között különbségek vannak. Ezek a különbségek nagyon sokfélék lehetnek. Nem mindegy, honnan indul a skála, hogy a gazdag és a szegény között mekkora a különbség. A tudás is máshogyan oszlik meg a különböző társadalmakban. Egy egészséges társadalomban a különbségek nem lehetnek szélsőségesen nagyok. Ha jelentős tömeg kimarad a művelődésből, az iskolázásból, nem tesz szert a legalapvetőbb készségekre sem, akkor az súlyos funkciózavarokat okoz az egész társadalom működésében. Nem engedhetjük meg, hogy a műveltségbeli különbségek szélsőségesen megnőjenek. A különbségek természete és mértéke: A legtöbb emberi képesség normális elosztást mutat. Azt látjuk, hogy a közepesből vannak a legtöbben, és ha haladunk a skála két vége felé, akkor egyre kevesebben lesznek, a görbe mindkét irányba haladva ellaposodik. Egy demokratikus társadalom értékrendjéből az következik, hogy mindenki számára, még a skála szélső pontjain levőknek is biztosítsuk a méltó emberi élet, a társadalmi kulturális folyamatokban való részvétel lehetőségét. Az átlagtól felfelé nagyon eltérőknek is vannak sajátos igényeik, és szükség van arra, hogy ők is a saját képességeiknek megfelelő oktatást kapjanak, számukra is megfelelő legyen a fejlesztő hatások mértéke. Az iskolába belépő gyerekek nagyjából 10-20, néha 30 %-a nem tud az átlaggal együtt haladni, ha nem figyelünk oda rájuk, ha olyan módszerekkel tanítjuk őket, amelyek az átlagosokra 22

vagy az annál felkészültebbekre vannak méretezve. Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjainak jelentős köre ebből a szférából kerül ki. Ha megnézzük, kik azok, akik az átlagtól nagyjából egy szórásnyira lefele teljesítenek, többnyire olyan tanulókat látunk, akiknek a szülei kevésbé iskolázottak. Tudjuk, hogy a szülők iskolázottsága a tanulók között két-három évnyi fejlődésbeli különbséget is kialakíthat. Ma a népesség negyede kimarad a társadalmi, kulturális folyamatokból. Ezek a gyerekek nem tanulnak meg elég jól olvasni, és nem tudják feldolgozni, értelmezni a tananyagot. Nem alakul ki bennük például az egyenes arányosság fogalma és nem értik meg az arra épülő egyszerű fizikai összefüggéseket. Nem rendelkeznek az alapvető gondolkodási műveletekkel, nem tanulnak meg összefüggéseket értelmezni, nem látják át a megtanulandó tananyagelemek közötti kapcsolatokat és így tovább. Az oktatási rendszer szempontjából vizsgálva négy fő pontot jelölhetünk meg, ahol a beavatkozásra szükség és lehetőség lenne. 1. Az iskola előtti szakaszban, az óvodában a biológiai, fizikai fejlődés eltérő üteméből származnak a gondok. 2. Az alsó tagozatban az alapvető készségek elsajátításának hiánya okozza a fő problémákat. Ha megáll a készségek fejlődése, onnantól kezdve minden, ami az adott készségekre épül, a gyerekek számára elérhetetlen. 3. Az általános iskola felső szintjének fő feladata a műveltség megalapozása. Itt már fokozottan jelentkezik a korábbi fejlődésbeli lemaradások hatása, majd az ebből is fakadó motivációhiány komoly problémákat okoz. A gyerekek nem férnek hozzá a tananyag értelméhez, így érdektelenek, motiválatlanok lesznek. 4. Középiskolában a műveltség kiterjesztése, a szakaértelem megalapozása, a pályaválasztás segítése a fő feladat. Itt már a népesség csaknem harmada elveszíti esélyét a továbbhaladásra, kiszorul a tanulásból. Esélyegyenlőtlenségek az iskola kezdő szakaszában Azok az iskolarendszerek, amelyek nem vesznek tudomást a gyerekek érettség terén jelentkező különbségeiről, a gyereket esetleg túl korán, a fejlettségét megelőzően beiskolázzák. Amikor a gyerekeket beléptetjük az iskolába, egy-két hónap fejlettségbeli különbségnek is jelentősége van. Mi lehet a megoldás? A rendszeres felmérés, a fejlődés pontos nyomon követése. Az óvoda-iskola átmenet segítésére, a fejlődést követő és fejlesztő programra Nagy József és munkatársai által kidolgozott diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert (DIFER) sokat segít az esélyek kiegyenlítésében. Gondoskodni kell a megfelelő fejlesztő programokról. Az alsó tagozat különbségeket növelő hatása Az alsó tagozat egyik fő feladata az alapvető készségek elsajátíttatása. A legfontosabb kognitív, kulturális és szociális készségeket ekkor kell kifejleszteni. A megoldást itt az alapkészségek differenciált fejlesztésében jelölhetjük meg, az egyéni felzárkóztatásban, a kompenzációban, egy kiegyenlítő alsó tagozat működtetésében. Az esélyegyenlőtlenség növekedése a felső tagozaton A felső tagozat fő feladata a műveltség megalapozása, és azt látjuk, hogy sok gyerek éppen ebben a korban hagyja abba a tanulást. Az értelmi fejlődés lelassul, egyes készségek, képességek fejlődése megáll. Hiányzó alapkészségeket kell megemlítenünk. A motiváció fejletlensége, a belső és külső motívumok együttes hiánya ugyancsak problematikus lehet. Ha leépül az érdeklődés, és tananyag nem nyújt olyan élményt, amely kielégíteni a személyes kíváncsiságot, ha a tanulás, a tananyag megértése nem jelent intellektuális örömöt,

23

és nincs a tanulónak olyan, pozitív jövőkép által is hitelesített személyes ambíciója, amely átsegíteni az átmeneti nehézségeken, akkor először ezen kell javítani. Családi háttér különbségei leképeződnek az iskolai sikeresség különbségeiben, hiszen a kevésbé iskolázott rossz anyagi körülmények között élő családok tudnak a legkevésbé érzelmi támogatást, biztatást, pozitív jövőképet adni gyermekeinek. A megoldást az érdeklődés és a motiváció fejlesztésével lehet kezdeni. Az átmenetek problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük a fiatalok számára. Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: - kölcsönös bemutató órákat (tapasztalatcserét, konzultációt) tartunk, - az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk, - a leendő tanító néni több óvodai foglalkozáson vesz részt. Az alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért: - rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 3-4-5. osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között (munkaközösségi alsó-osztályfőnöki keretben), - a tantárgyfelosztásnál megengedhető, hogy egy-két tantárgyat (pl. készségtárgyak) szaktanár tanítson a 3-4. osztályban, - ki kell használni a kölcsönös óralátogatások és a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket (pl. 4-5. osztály közös kirándulás, egymás közötti versenyek, játékok). A sikeres pályaválasztás, továbbtanu8lás érdekében: - a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő fakultációs és felzárkóztató programokat szervezünk - a környék középfokú intézményeit meglátogatjuk, - a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.

24

7. Tehetséggondozás, tehetségvédelem Iskolánkban kiemelt figyelmet kell szentelni a kiemelkedő képességű és átlagon felüli tehetségű tanulók fejlesztésére, gondozására. Fontos, hogy minél hamarabb ismerjük fel tanulóink miben tehetségesek és keressük meg a legmegfelelőbb módszert a kibontakoztatására. Ezek között a módszerek kell, hogy legyenek: -

speciális tanítási módszerek (differenciálás) az iskolai haladás meggyorsítása (akceleráció) tananyagdúsítás nyilvános programokon való szerepeltetés, versenyeken való részvétel, kiemelten a házi versenyekre, egyénre szabott feladatok adása, folyamatos kapcsolattartás, konzultálás az érintettekkel, szakkörök biztosítása.

Szükséges a tehetséges tanulók pályaválasztásának, pályaorientálásának segítése, hogy a képességüknek legmegfelelőbb középiskolában folytassák tanulmányaikat.

25

8. A tanító, a tanár szerepe, joga, kötelessége a gyermek és ifjúságvédelemben Az 1997. novemberében meghozott gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) pontosan körvonalazza a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőket. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot igényel. Az osztályfőnöki munka egyik legfontosabb eleme, amelynek mindig a gyermek érdekeit, segítését kell szem előtt tartania. Környezetünkben a veszélyeztetésnek többféle formája jelenik meg. Iskolánk tanulói közül a veszélyeztetettek nagyrészt az alábbi szempontból azok: -

gyakran a szülők házasságának felbomlása sodorja válságos helyzetbe a gyereket,

-

de jelen van a szülők tartósan alacsony keresete, illetve a munkanélküliek magas aránya (…..%) és az ebből adódó állandó nélkülözés miatti veszélyeztetettség is.

-

Tapasztalataink szerint a 2-3 évvel túlkoros 15-16 éves gyerekekkel már nem tud mit kezdeni az iskola (hiszen a serdülő korú fiúknál a dacos szembeszegülés okoz veszélyhelyzetet, a leányokat pedig az etnikai szokásrend kezeli felnőttként, miközben értelmileg még nem készültek fel erre a szerepre).

Az osztályfőnök feladata ezekben az esetekben a törődésen, odafigyelésen kívül az a koordinatív tevékenység is, amellyel a szülőket, kollégákat, szakembereket mozgósítja a gyermek érdekében. A társadalomban jelen lévő egyéb veszélyeztetettségi tényezőket (pl. AIDS, drog, bűnözés) sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Minden korosztálynak megfelelő módon és mértékben szembe kell néznie ezekkel a problémákkal. Ezért a megelőzés, felvilágosítás különböző módjait választjuk (előadások, vetítések, egyéni és csoportos beszélgetések, stb.). A tanító, a tanár joga és kötelessége az ifjúságvédelemben az alábbiak szerint csoportosítható:

Jelzőszerep, kapcsolattartó szerep: 1.)

Kiegészítő családi pótlék (az 1997. évi XXXI. tv. – 1997. XI.01-én lépett hatályba, többszörösen módosított 19-20. § szabályozza) 2.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1997./XXXI.tv.21.§. 1-2-3. bek.) (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény) Javaslattétel a fenti támogatásoknál: - étkezési (térítési) díj - tankönyvtámogatás.

Intézkedés -

Pedagógus joga és kötelessége, javaslattételi lehetősége szükség szerint a gyermek családból való kiemelése (családsegítővel) A család megismerése A pedagógus felderítő szerepe Az étkezés, éhség problémája Családlátogatás

26

-

A fizikai bántalmazás – kínzás, verés, megalázás tapasztalása esetén.

A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulók a törvény alapján a következő alapellátásban részesülnek: ALAPELLÁTÁS Javaslattétel: I. a.) Pénzbeni ellátások (1997.XXXI. tv. II. rész IV. fej.) b.) Természetbeni ellátások (ua.) Javaslattétel: - Rendkívüli Gy.V.T. II. Személyi gondoskodás (1997. XXXI. tv. V. fej.) (Pedagógus általi jelzőrendszerrel a gyermekjóléti szolgálathoz tartozik.) Gyermekek napközbeni ellátása (1997. XXXI. tv. 41. §. 1.,2.,3. bek.).

27

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tünetek és okok azonosítása: Meghatározó okok lehetnek a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, betegség következtében fellépő koragyermekkori minimális agykárosodás, rossz lakásviszonyok, depresszív anyai magatartás, elhanyagoltság, kevés idő töltése családi környezetben, stb. A problémás gyermekek esetében legalább két környezeti rizikó megfigyelhető. Ezek szembetűnő jelenségek ezért a pedagógus irányított megfigyelése kiszűrheti ezeket.

Speciális igények biztosítása A közoktatási törvény meghatározza az érintettek körét, megfogalmazza a velük kapcsolatos elvi álláspontokat, lefekteti jogaikat, szabályozza diagnosztizálás, ellátásuk mikéntjét. Az iskolánkban e törvény szerint gondoskodunk ezeknek a tanulóknak az ellátásáról. a) A probléma kezelésének folyamata A 6 éves korú beiratkozottaknál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha az óvoda, nevelési tanácsadóba utalta a gyermeket, feltehetően problémát érzékeltek, ezért az osztálytanító konzultációt folytat az óvónőkkel. A nevelési tanácsadóban az iskolába járást, az iskolai beilleszkedést, a tanulást nehezítő problémát rögzítik, a következő ajánlások valamelyikét vezetik rá a vizsgálati lapra: - kis létszámú tanulócsoportba utalás - normál létszámú tanulócsoport – különleges bánásmód - egy éves felmentés az iskolába járás alól - egyéni továbbhaladás. Az osztályt tanító nevelők a javaslat indokait ismerjék meg! Ez lehet: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia ill. ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar és egyéb részképesség-zavar, valamint ezek kombinációi. A tanulási probléma okainak ismeretében szervezi differenciált oktatását, nevelését. Figyelembe véve, hogy ezeknél a gyermekeknél legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. b)

A gyermek iskolai elhelyezésének lehetőségei

- Integráltan, azaz normál osztályokban Ez esetben a létszámoknál figyelembe kell venni, hogy a problémákkal küszködő gyermekek létszáma az adott évfolyamon azonos arányban oszoljon meg az egyes osztályok között, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. A tanórai differenciált foglalkozás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükséges plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Az integrált fejlesztést, mint szervezeti forma az intézmény felvállalja. Az egyes tanulók befogadása az osztálytanító felelőssége a tanulócsoport összetételének, saját kompetenciájának ismeretében.

Elvárások Szülővel szembeni elvárások: - megtegyen mindent tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért; 28

- szükség esetén forduljon szakértői bizottsághoz, nevelési tanácsadóhoz; - folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermek osztályfőnökével. Amennyiben a szülő nem tesz meg minden tőle elvárhatót, élünk a közoktatási törvény 30.§ 4. bekezdésében biztosított intézkedési lehetőséggel. Osztályfőnökkel szembeni elvárások: -

-

a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásról; szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; nevelje a közösséget a toleranciára.

Szaktanárokkal szembeni elvárások: -

ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét; tudjon differenciáltan oktatni, nevelni; semmi hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót; értékelésénél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességit; teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küszködőknek, önmagához képest is nézze a tanul fejlődését; a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét; nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

Iskolavezetéssel szembeni: -

-

szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása: pl.: nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakértői bizottságok, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szolgáltatás, önkormányzati ügyosztályok, szükség esetén területi logopédia, gyermekpszichiátria és egyéb gyermekrendelőkkel, beiskolázási tervben, a törvényben előírt prioritások után, előnyben részesíteni a fejlesztő pedagógusi szakirányt.

Önkormányzattal szemben: -

-

biztosítja a közoktatási törvény 52.§ (6) b) bekezdésben meghatározott időkeretet, valamint az önkormányzat jegyzője, szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, az önkormányzati ügyosztályok szükség esetén kapcsolatot kezdeményeznek az iskola pedagógusaival.

29

10. A szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítésében az általános iskola – lehetőségeihez mérten – kiemelt szerepet kell, hogy betöltsön. Ehhez alapvetően szükséges a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése, ami az érintett családokkal, valamint a gyámügyi osztállyal, illetve családsegítővel való folyamatos kapcsolattartással valósítható meg. A szociális hátrányok kezelését, enyhítését távlati tervezéssel, évente elkészített program formájában igyekszünk megoldani. A program célja: -

-

-

segíteni azoknak a tanulóknak - a beilleszkedését az iskolai környezetbe, - az ismeretelsajátítását, - az egyéni ütemű fejlődését segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulóknak - családi környezetéből adódóan hátrányos helyzetű - csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyermekek) - munkanélküli szülők gyermekei - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók átmenetileg hátrányos helyzetűek - beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Az 1. évfolyamon beiratkozáskor nyilvántartásba veszik, a többiek az ifjúságvédelmi felelőssel egyeztetnek. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák közül választhat a nevelő: 1.) Minden tanévben újra kell értékelni diákjaink szociális és családi körülményeit. 2.) Az osztályfőnökök javaslata és a szülők kérése alapján tartjuk a kapcsolatot a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal. 3.) Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok. 4.) Egészségnevelési és bűnmegelőzési programok. 5.) A tankönyvtámogatás elveinek meghatározása. 6.) Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. 7.) Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. 8.) Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 9.) Mentálhigiénés programok, drog és bűnmegelőzési felvilágosítás. 10.)Pályaorientációs tevékenység. Helyi, regionális és országos támogatások megszerzésének ösztönzése.

30

11. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás A halmozottan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő: •

Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban

•

Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.

•

Digitális kompetencia: Információkeresés

•

Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése. egyéni és közérdek tisztelete

A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. IPR működtetése, felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás, 2. Önismereti csoportok létrehozása, működtetése, 3. Drog- és bűnmegelőzés osztályfőnöki órákon 4. Mentálhigiénés programok, 5. Pályaorientációs tevékenység, 6. Táborozások, kirándulások, országjárások, 7. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről, 8. Különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés, 9. Figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire, 10. Kapcsolattartás a szülőkkel, szakmai szolgáltató intézményekkel, 11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, 14. Pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon, 31

15. Étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása.

11.1 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. 11.2. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/ D., 39/E.§) 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése •

Szülői házzal

•

Kisebbségi Önkormányzattal

•

Szakmai és Szakszolgálattal

•

Középfokú oktatási intézményekkel

•

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

•

Civilszervezetekkel

11.3. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztések

32

a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző tevékenységek az önálló tanulási képességet kialakító tevékenységek a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek mentori rendszer működtetése együttműködés civil programmal 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program 11.4. Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követően az alábbi eredményekkel számolunk, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: • A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. • Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 33

Intézményünk a 2007/2008. tanév végén elkészíti Intézményi önértékelését az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján.

12.A cigány kisebbség oktatására, nevelésére szolgáló program 12.1 Helyzetelemzés Hazánkban a cigányság alkotja a legnagyobb lélekszámú sajátos kultúrával és tradíciókkal rendelkező etnikai csoportot. A megye 55 településén élnek cigányok. A legnagyobb cigány-közösségeket tömörítő települések közé tartozik Jászkisér is. Jellemzőjük: magas termékenységű, fiatal korstruktúrájú, iskolázatlan, kevésbé rétegződött közösség. Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai kedvezőtlen hatással voltak és vannak a cigányközösségek életére is. Jelentős részük elszegényedett, a fiatalok nagy számban nem tanulnak tovább, közöttük a legnagyobb mértékű a munkanélküliség. Erősödtek az előítéletek a cigányok között, de a cigányok és nem cigányok között is. A cigányoknál sok a többmagvú, többgenerációs vagy a csonka, egyszülős család. Sok az élettársi kapcsolaton nyugvó életközösség, amit gyakran túl fiatalon létesítenek. A jobb anyagiakkal bírók, iskolázottabbak igyekeznek integrálódni a „magyar” lakosság közé. Anyanyelvüket kevesen beszélik, zömében magyar nyelvű cigányok. Hagyományaikat, szokásaikat alig gyakorolják. Iskolai végzettségük alacsony fokú (5-6. osztály). Községünkben a „beóvodáztatás” nem okoz gondot, arányuk kb. 30 %. Az általános iskola befejezéséig jelentős százalékuk nem jut el, bukdácsolnak, túlkorossá válnak. Az általános iskola elvégzése után kevesen jelentkeznek továbbtanulásra, a jelentkezők nem végzik el a választott iskolát. Magas a fogyatékos vagy annak tartott cigány tanulók aránya. A gazdasági recesszió miatt alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, jórészt ingázó cigányok nagy része munkanélkülivé vált. Jövedelemforrásuk sorát a családi pótlék nyitja, ezt követi a munkanélküli járadék, a jövedelempótló támogatás (községünkben 80 %), nyugdíj, (sok a leszázalékolt nyugdíjas), stb. Jobbára külső segítségre számítanak, természetes számukra a különböző segélyek folyósítása. Kitörési lehetőség számukra ennélfogva alig van. Az egzisztenciális, szociális és életmódbeli okokra visszavezethető körülmények felerősítik a deviáns magatartás különféle megnyilvánulásait, a bűnözés erősödését. Köztük sajnos egyre több a fiatalkorú. A létbizonytalanság előidézi azt a magatartásformát, hogy nem veszik tudomásul és nem tartják be a társadalom normáit és törvényeit. A társadalomban még nem tudatosult kellőképpen, hogy milyen veszélyekkel jár e réteg leszakadása. A cigányság életkörülményeinek javítása, az előítéletek csökkentése össztársadalmi érdek. Valóságos kitörési pontot számukra az iskoláztatás nyújthat. Végső soron az oktatásügy lehet az a terület, amely önállóan is segíthet – az egyének szintjén – a társadalmi felemelkedésben.

34

Szervezeteik iskolán kívül: Működik a Jászkiséri Cigány Gyerekek Kéknefelejcs Klubja. Taglétszáma 25-30 fő. Kulturális hagyományápoló foglalkozást tartanak cigány vezetővel. A településen kisebbségi önkormányzat működik. Képviselőjük tagja az iskolaszéknek. Kapcsolat az iskola pedagógiai programjával 1.) Az etnikumhoz tartozó tanulóinkra is vonatkozik a pedagógiai programban megfogalmazott cél-, feladat- és követelményrendszer. 2.) Élhetnek az iskolában folyó tanórán kívüli tevékenységi lehetőségekkel, szolgáltatásokkal. 3.) Oktatásunk alapja a pedagógiai programban meghatározott 1-8. osztályra vonatkozó tantárgyi szerkezet és óraterv. Tartalmi meghatározója a nemzeti alaptanterv műveltséganyaga és követelményei. Nagy szerepet tölt be a Jászkiséri Etnikai Szervezet a cigány tanulók előmeneteléért folytatott munkában. Együttműködése az intézménnyel példaértékű.

12.2 Komplex cigány felzárkóztató program Célja: A magatartási, viselkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére követelmények teljesítése – különös hangsúllyal a multikultúrális nevelés feladataira, a másság megismertetésére és elfogadtatására, megértésére, a cigány identitás és a tanulás / tudás megszerzésének pozitív összekapcsolása. Feladata: Olyan differenciált képességfejlesztő oktatási program megvalósítása, amely elősegíti a tanulási hátrányok csökkentését, az egyéni képességekhez igazított tudás biztosítását, felkészíti a tanulók érdeklődésének megfelelő pályaválasztásra, és továbbtanulásra, célzottan segíti a cigányság történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését, hozzájárul a másság megértéséhez, ezen keresztül erősíti az önismeretet, a közösségi együttélést, összefogást. Különösen fontos szerepet kell, hogy kapjanak a tanulást segítő tanórán kívüli tevékenységek, kiscsoportos programok játékos felkészülések, kirándulások. Általános speciális feladatok:  Minden évfolyamon, minden tanulócsoportban a beszéd-, kifejező- és logikai készség fejlesztése – szituációs, mozgásos játékok, különböző valós probléma- és feladatmegoldó helyzetek rendszeres alkalmazásával.  A tanulók személyiség- és képességfejlődésének folyamatos kontrollja – pozitív tulajdonságok erősítése, kedvezőtlen személyiség-jegyek korrekciója.  A különböző műveltségtartalmak komplex, többoldalú megközelítése, a tudás iránti igény kialakítása, fejlesztése.

12.3. Pedagógiai eljárások, módszerek és eszközök Tanulási-tanítási tevékenység szervezése Kiemelt feladata a felzárkóztató-fejlesztő programnak:

35

• • •

• •

folyamatosan vegye figyelembe a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, igazodjon a mindenkori teljesítőképesség szintjéhez, a teljes tanítási-tanulási tevékenység a szemléletességre, a cselekedtetésre, az önálló munkáltatásra, differenciált foglalkoztatásra épüljön, a gyermekek tanulását a többoldalú pozitív megerősítés segítse elő a helyes tanulási szokások kialakításával, teremtsen szilárd alapokat a teljesítményképes tudás megszerzéséhez, a tanítványi kötődés, mint fontos tanulási motívum erősítése.

Szervezeti keretek: • •

•

differenciált egyéni foglalkoztatás csoporton belül, egy-egy szakterületen hasonló képességekkel rendelkezők, illetve azonos fejlettségi szinten levők speciális foglalkoztatása kiscsoportban, tanórán kívüli tevékenység tanulási sikerélményt megerősítő formái, keretei: - tanulószoba kiscsoportban )aktív tanulás), - komplex szakkör – egyéni érdeklődésnek megfelelően, - speciális fakultatív foglalkozás (pl. múzeum, színház, sport, játék, vetélkedők, versenyek).

Kiemelten ajánlott módszerek: • •

• •

• • •

• •

•

• • •

többoldalú, rendszeres szemléltetés, kommunikációs gyakorlatok (beszédművelés, olvasás, írás, ismeretterjesztés minél több közvetlen tapasztalatszerzés útján, matematikai és logikai gondolkodás alapelemei folyamatos fejlesztése), szituációs játékok, szerepjátékok (megtörtént, kitalált, de valós helyzetek feldolgozása), csoportmunka – önismeret, önkontroll erősítése, személyiségfejlesztő kiscsoportok, önálló ismeretszerzésre építés – fokozatosan növelt6 követelményekkel, komplex megközelítés – műveltségi területtől, témakörtől függően konkrét gyakorlati példák – szemléletesség, konkrét alkalmazhatóság, rendszeres közvetlen és közvetett tanítói-tanulási segítség – együttműködés – irányítás, tematikus könyvtári órák, foglalkozások, tematikusan tervezett szabadidős tevékenységek (szakkörök, klubok, versenyek, vetélkedők, múzeumok, pályázatok, stb.) visszaköszöntetése tanítási-tanulási folyamatban, tanórán, értékelés – önértékelés – életkori és fejlettségi szintnek megfelelően az elvárt teljesítményszint ismertetése, illetve ismerete, a többoldalú számonkérés rendszeressé tétele, a tanult ismeretek alkalmazásának elsőbbsége az értékelésben, speciális feladat: az egész napos foglalkoztatás teljes körű lehetőségeinek biztosítása (személyi és tárgyi feltételek).

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociá-

36

lis készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Alkalmazzuk az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést. A lehetőségekhez mérten igazodunk a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, - Fénymásolási lehetőség, - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, - Variálható tanterem berendezés. A kiscsoportok foglalkoztatásához megfelelő sarok kiépítése a termekben. - Megfelelő tankönyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal, játékokkal) Személyi feltételek: - Tanító, tanár és gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). - A tanító, tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). - A tanító,tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. - Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva a Családsegítő és gyámügy munkatársait. - Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. Az ellenőrzésnél és értékelésnél a felzárkóztató programban mindig a minimumkövetelmény- és teljesítményszint legyen a mérték.

13. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban Kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a Kt. 8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhasson, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig

37

a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A Kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) Célja: A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak, a lemaradó gyermekek képességeinek fejlesztése. Az elvárt teljesítménytől elmaradó tanulók olyan készségeinek és képességeinek kialakítása, fejlesztése a helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül, amely a további sikeres tanulást elősegíti. A legfontosabb cél az, hogy ezen tanulók oktatás-nevelésében nagyobb szerepet kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a tanulók felzárkóztatása. Személyi feltételek: A nem szakrendszerű képzést a törvény Kt.17. § (8) bekezdés előírásainak megfelelő képzettségű tanítók és tanárok végzik. Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

Fejlesztendő területek: Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Ezen funkciók tartalmának és hatékonyságának a növelése a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az élő idegen nyelv, valamint a művészetek műveltségi területeken (tantárgyaknál) indokoltak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz, az idegen nyelvi kommunikáció az angol és német nyelv tantárgyhoz, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség a rajz tantárgyhoz köthető. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező

38

képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztése, az egyes tanulók estében a szignifikáns eltérések korrigálása. Fontos továbbá, hogy megtudjuk, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már az íráskészséget eszközként kellene használni, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5. és 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltást és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értjük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) mérésének iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:  az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,  az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,  a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,  a szociális kompetenciák fejlesztésére,  a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,  az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. Munkaformák: A sikeres felzárkóztatás érdekében a következő munkaformák kialakítására törekszünk: Hosszú távon  A tanulók gondosan megszervezett differenciálása. A differenciálás történhet csoportbontással és az egyéni bánásmód alkalmazásával. Műveltségi területenként

39

legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerül sor egy évfolyam tanulóiból. A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz plusz órákra van szükség. Rövid távon  A tanórai páros munka, tanulópárok kialakítása és a képességek szerinti differenciált csoportmunka a leghatékonyabb. Mindkét esetben fontos a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szóbeli és szöveges értékelés következetes alkalmazásával. További lehetőség a nem-szakrendszerű oktatási forma kialakítására a projektnapok, témanapok szervezése. A kötelezően erre a célra fordítandó idő felhasználható tömbösítve, ezzel tartalmilag összetett tanulási helyzetek kialakítására van lehetőség. A testi-lelki egészség, a környezettudatos nevelés, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése egy témahéten, témanapon projektoktatás formájában feldolgozott tananyagrészek elmélyítésével, a sikerorientált foglalkozások szervezésével valósítható meg. Csoportok szervezése: A tanulói csoportok kialakításának alapja az iskolai diagnosztikus mérések és az országos kompetenciamérések iskolai eredményei, adatai lesznek, mint a fejlesztések alátámasztásának eszközei. Az iskola tanévvégi diagnosztikus felmérésének célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés - oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy 5., illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem osztályozzuk, de az elért eredmény alapján a tanulót szövegesen értékeljük. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztéséhez. Az iskolai és az országos jelentésben található táblázatok a 4. évfolyamos diákoknak a tanév végi átlageredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, továbbá a tanulók százalékos eloszlását az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befejező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 90 százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett éves országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában a negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest. A csoportbontást az elvárt teljesítménytől elmaradók száma határozza meg. A "nívócsoportban" való foglalkoztatás megszervezése ebben az esetben pl. a felzárkóztatásra szorulók és az adott tantárgyhoz kötött fejlesztésben élenjárók továbbfejlődése érdekében differenciálhat bizonyos időtartamon belül, pl. egy félévre tervezett módon.

40

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja: A Kt. 52. § alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma, ami 5,625 óra, feltéve ha a fenntartó ennél nagyobb időkeretet nem állapít meg. Mindezek alapján számítható a nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák 25%-50%-a. Tehát 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek 25 % a 7,03 óra, az 50 % pedig a 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát az 5., és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A fenti számítást alapul véve, a kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan. Időkeret: Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja elsősorban az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje). A nem szakrendszerű oktatás megszervezése során az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása nem feltétlenül igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. A nem szakrendszerű oktatás évfolyam szintű tervezésének egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szinteket, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban tehetségnevelést végezhetünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel is megoldható a tanulók foglalkoztatása). Az átmeneti rendelkezések értelmében intézményünk a 2010/2011. tanévig az 5. 6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatást az általános tantervű osztályokban heti 7 órában szervezi meg. Értékelése: A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája: szokásos módon, érdemjeggyel.

14. Az iskola belső értékelési rendszere Az iskolai munka értékelésének céljai: -

Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a tananyag elsajátításában, és a továbbtanulásban. Motiváció (tanuló, tanár, szülő). Kontroll (ellenőrzés, korrekció). Jövőkép-alakítás.

Az értékelés alapelvei: -

Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre egyaránt). Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható és folyamatos. Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra. Ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen. Az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SzMSz, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények).

14.1 Óvoda – iskola közötti átmenet I. A tanuló szociális érettsége, fejlettsége Önállósága:

41

-

a rábízott feladatokat önállóan megoldja, a rábízott feladatokat alkalmanként segítséggel oldja meg, a rábízott feladatokat csak segítséggel oldja meg

Kapcsolatteremtő képessége: - kezdeményező, - elfogadó, - visszahúzódó

Együttműködése tanulásban, játékban: - irányító, - kezdeményező, - elfogadó, - bekapcsoló, - együttműködő, - szemlélődő, - magányosan tevékenykedik

Feladatvégzése: - elmélyült, - kitartó, - kapkodó, - kitartásra nem képes

Munkatempója: - gyors, - dinamikus, - átlagos, - lassú, - nehézkes Érzelmi élete: - kiegyensúlyozott, - változó hangulatú, - nyugtalan, - erőszakos, - zárkózott II. Motoros képességek

Nagymozgások: - mozgása összerendezett, - mozgása rendezetlen Finommotorika: - szem-kéz koordinációja fejlett - szem-kéz koordinációja kialakulatlan - kézdominancia jobb/bal - lábdominancia jobb/bal III. Értelmi fejlettsége: Formaazonosítás: Téri viszonyok: - magabiztos, - határozott, - téveszt, - bizonytalan, - nem tudja - tévelygő Alak- háttér megkülönböztetése: - biztos, - bizonytalan, - nem tudja

Figyelme: - tartósan képes összpontosítani, - szétszórt, - rövid ideig figyel, - figyelmetlen

Gondolkodása: - logikus, - mechanikus IV. Kommunikációs képességei: Szókincse:

Hangok ejtése:

42

-

-

gazdag, átlagos, szegényes

- tiszta - nem tiszta Képolvasás: - a látottakat mondatokba foglalja, - szavakkal, kérdésekre válaszol

14.2. A tanulmányi munka értékelése Ahhoz, hogy az alapelvek megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A tanulói értékelés alapelvei: -

személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtorló jellegű, folyamatosságot biztosítson, az iskolai követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, a tantárgy jellegének megfelelően legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) félelemmentes légkörben történjen.

Az értékelés funkciói: -

-

Diagnosztizáló értékelés célja információk szerzése a pedagógiai döntések meghozatala előtt. Formatív értékelés a nevelés-oktatás folyamata közbeni információnyújtást tűzi ki célul. A tanulási nehézségek problémák, feltárását segíti, ezáltal lehetővé teszi a beavatkozást a korrekciót, másrészt megerősítő funkciót lát el. Szummatív értékelés egy nevelési-oktatási folyamat zárásaként közöl információkat a tanulói teljesítményekről.

Az értékelés formái: Személyes, szóbeli értékelés történik - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősíti, korrigál, segít, tanácsot ad - a szaktanárok által évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor - a fogadóórákon, - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, - az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők és értékelő lapok felülvizsgálatakor - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, vetélkedők, iskolai műsorok stb. kapcsán), - a tantestület előtt, - az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) tanév végén, versenyek és iskolai rendezvények alkalmával.

43

Szöveges értékelés írásban -

az alsó tagozatban minden tantárgyra kiterjedően félévenként értékelő lapon a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe és az értékelő lapokra szaktanárok, osztályfőnökök dolgozatokra írott véleményei külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok) halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szöveges értékelése háromhavonta

Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok, az osztályfőnökök a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Az alsó tagozatban félévenként szöveges értékelést készít az osztályfőnök. - A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. - Az érdemjegyekhez, osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon! - Félévkor és év végén értékelő lapon értesítjük a szülőket alsó tagozatos gyermekük elért eredményeiről. - A félévi osztályzat ellenőrzőkönyvbe, az év végi bizonyítványba kerül beírásra. - A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. - Az érdemjegyek minimális száma: havi 1. Az értékelés nyilvános fórumai: -

háziversenyek, vetélkedők, bemutatóórák, értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények), értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) szakköri, osztályproduktumok kiállítása.

A kiemelkedő teljesítmények elismerése: Jutalmazás alapja: - kimagasló tanulmányi eredmény, - jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, - közösségért végzett munka, - művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés, - kiemelkedő sportteljesítmény, - minden olyan teljesítmény, amely az iskola hírnevét öregbíti. A jutalmazás formái: -

írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret, igazgatói írásbeli dicséret, az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret, egyéb egyéni és csoportos jutalmak.

44

14.3 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését, - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre, - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, - mindig legyen személyre szabott. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és kollégák javaslatait. Különösen problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésen megvitatják azokat. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az osztályzat megállapításakor figyelembe vesszük az osztály javaslatát. Az osztályzatot az osztályozó konferencia, illetve az osztályfőnök dönti el. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai Megfelelés az iskolai követelményeknek: Követelmények: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése, - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, - segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: - udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem minden körülmény között. Az értékelés módja: PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs szóbeli figyelmeztetése sem. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése Szempontok A motiváltság 45

Követelmények: - a tudás szerzésének igénye, - az egyén képességeinek megfelelő teljesítmény. A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. Többletek: tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok, stb. Az értékelés módja: Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka – a példás kivételével – egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

14.4 Szöveges értékelés bevezetése az alsó tagozatban A 2003-ban módosított Közoktatási törvény 70. §-ának első három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének lehetőségeivel. Az 1. bekezdés szerint minden általános iskolás tanulót a tanév folyamán érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal kell értékelni. A módosítás szerint kivételt képeznek az első három és a negyedik évfolyam első félévét végző tanulók. Számukra a szöveges értékelés válik kötelezővé. A 2. bekezdés a magatartás, a szorgalom és a tantárgyakban elért teljesítmények értékelésére felsorolja az érdemjegyeket, osztályzatokat. A 3. bekezdés alapján az 1-2-3. évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében a tanulóknak olyan szöveges értékelést kell kapniuk, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelt teljesítményt nyújtott, vagy a továbbiakban felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a tanuló szüleit tájékoztatni kell arról, hogy mely területeken tapasztalhatók hiányosságok, milyen mértékű a tanuló lemaradása és ezek pótlásához milyen segítséget tud nyújtani az iskola. Mindezek figyelembe vételével készítettük el minden alsós évfolyam félévet záró értékelő lapjait. Értékelési rendszerünkkel igyekszünk az egyéni képességek kibontakozását támogatni. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében az esetleges lassúbb fejlődésről árnyaltabb jelzést tudunk adni. Törekszünk a hátrányok csökkentésére, amelyek a tanulók szociális-kulturális környezetéből illetve eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. Az iskolába lépő tanulókkal való megismerkedés és az alapvető szokások kialakítása után minden tanulóról egy tájékoztató jellegű lapot töltünk ki. Ezen a lapon a szülőt arról tájékoztatjuk, hogy gyermeke hogyan tud megbirkózni az óvoda és iskola közötti átmenet nehézsége-

46

ivel. Az értékelés alapját a Differ teszt elvégeztetése és a gyerekek alapos, tanítási órán és az óraközi szünetekben történő megfigyelése képezi a következő területeken: - A tanuló szociális érettsége, fejlettsége - Motoros képességek - Értelmi fejlettsége - Kommunikációs képességei A továbbiakban félévkor és a tanév végén minden évfolyamon egységesen előre elkészített értékelő lapot töltünk ki a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tantárgyakban elért eredményeiről. Az értékelés tájékoztatja a tanulót és a szülőt, valamint a tanító számára is jól követhető. A félévek során nyújtott fejlődésről pontos képet ad. Minden évfolyamon figyelembe vettük a tantárgyi követelményeket. Az értékelést az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott szoftver segítségével végzik a nevelők.

14.5 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 1. Formái a) Írásbeli házi feladat • célja: a tanulók önálló munkával is fejlesszék ismereteiket • lehet: tankönyv, munkafüzet, saját tervezésű • rendje: fontos az alapos előkészítés. Ajánlott a differenciálás. Fontos az állandó ellenőrzés, javíttatás! Osztályozható. • korlátai: sok tanuló nem végez otthoni gyakorlást. Ajánlott optimális mennyiségű feladatot adni. Ajánlott a hétvégi pihenőidőt tiszteletben tartani. b) Feladatlap • célja: lehet a szóbeli felelés kiegészítése, vagy önálló feleltetésre alkalmas. • rendje:  év eleji, félévi, év végi mérés  témazáró feladatlap  röpdolgozat jellegű. • fontos: az órán gyakorolt feladatokhoz hasonló feladattípusokat tartalmazzon! Lehet differenciálás. Különböző tudásszinteket mérjen: ráismerés, reprodukció, megértés, alkalmazás, alkotó alkalmazás. • korlátai: egy időben több tantárgy nagy témazáró felmérését nem szerencsés megíratni. A tanulók nagy része nem képes önálló feladatmegoldásra, különösen, ha egy feladaton belül több utasítást kell figyelembe venniük. c) Röpdolgozat: • célja:  az óra végén az anyag megértését kívánjuk vele ellenőrizni,  rendszeres készülésre ösztönöz,  óra elején feleltetésre, több jegy szerzésére alkalmazható. • formái:  óra végi ellenőrzés  óra eleji feleltetés d) Témazáró írásbeli felmérés: • célja: a tudásszint alapos megítélése évente 3-5 alkalommal.

47

formái: részterület mérése témakör mérése komplex mérés (minden ismeret, tevékenység) • rendje:  előre tervezett, előkészített legyen  a törzsanyagra korlátozódjon  előtte gyakoroljanak hasonló feladattípusokat • értékelése:  pontozással (%)  ellenőrzéssel  önellenőrzéssel • fontos: javítás - javíttatás a későbbiekben a típushibák javítására irányuló ismétlő feladatvégzés. •

  

e) Esszé, fogalmazás írása • célja:  a tanulók írásbeli kifejező készségének fejlesztése,  az írásbeli kifejező készség szintjének mérése • formái: esszé, fogalmazás, dolgozat. • rendje:  a különböző tantárgyak tantervi követelményének megfelelően.  tankönyv, munkafüzet, kutatómunka alapján.  Lehet szorgalmi és kötelező jellegű. • korlátai: időigényes: a tanulók és a tanárok részéről is. A tanárnak gondosan át kell vizsgálnia és értékelnie a tanulók munkáját. Egyéni elbírálást igényel. Szubjektív legyen. 2. Rendje a. Előkészített legyen!!! b. Ajánlott a differenciálás! c. Törzsanyagra épüljön! d. Időben arányosan elosztott legyen! e. Javított és javíttatott legyen! A munkaközösségek által meghatározott % szerint. f. A hibákat javítsuk, folyamatosan gyakoroltassuk a jó megoldást! g. Megfelelő arányban legyen a szóbeli és írásbeli beszámoltatás! 3. Korlátai a. Csak annyit írassunk, amennyit ki tudunk javítani! b. A tanulók többsége képtelen önálló feladatmegoldásra. c. Olvasási nehézségeik vannak, így nem tudják értelmezni a feladatot. d. Nem értik a szakszavakat, szaknyelvet. e. A dyslexiás csak szóban feleltethető. f. Ne legyen nagyobb arányú, mint a szóbeli számonkérés.

14.6 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai Elvei:

48

Sokoldalúan járuljon hozzá az iskolában folyó értelmi nevelés feladatainak megoldásához, a hátrányos-, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítéséhez. Járuljon hozzá az egyes gyermekek értelmi képességeinek maximális kifejlesztéséhez. Adjon segítséget a gyermekeknek a tanulmányi munkában való előrehaladáshoz, a tanulmányi színvonal emeléséhez. Hathatós segítséget adjon a tanulmányi munkában való előrehaladáshoz, a korunkban nélkülözhetetlenül szükséges többlettudás megszerzéséhez. Próbáljuk bevezetni a tevékenykedtetés központú házi feladatot, mivel a nevelés alapvető eszköze a tevékenység. A házi feladat legyen képes az adottságok és a pillanatnyi fejlettségi állapotok alapján az egyének dinamikus fejlesztésére. A házi feladat mélyítse el a tanórán elsajátított tananyagot. Az életkori sajátosságokat vegye figyelembe a feladat kiadásakor: 1-6 évfolyamig gyakorlati síkon, 7-8 évfolyamig elvont fogalmak síkján mélyítse el a tananyagot. A szoros értelemben vett tanulás és a játékos tanulás közötti összhang megteremtése. Adjon lehetőséget a kötelező házi feladaton túl a szorgalmi feladatok elvégzésére (játékosság elvét figyelembe véve). A házi feladat mennyiségénél vegye figyelembe a gyermek optimális terhelhetőségét, a gyermek pihenésre, szabadidős, játékos tevékenységére való igényét. Korlátok: 1. A házi feladat a tanórán elsajátított tananyag elmélyítése legyen, mert: nem minden szülő képes segítséget nyújtani gyermekének a tanulásban, (időhiány, vagy képzettség hiányossága) nem minden gyermek rendelkezik megfelelő tárgyi eszközökkel, (szakkönyvekkel, internettel, tudományos folyóiratokkal) 2. A nem megfelelő szülői hozzáállás a tanuláshoz. 3. Nem lehet minden esetben figyelembe venni a gyermek érdeklődési körét.

14.7 A pedagógusmunka értékelése Alapelvek: -

Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen. Az értékelést tényanyag támassza alá. Személyre szóló legyen. Ösztönző hatású legyen. A fejlesztés, a korrekció követhető legyen. A munkaértékelés humánus légkörben történjen.

Célok: -

Az önértékelési képesség fejlesztése. A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése. Az egyéni és a szervezeti célok összehangolása. A belső kommunikáció felgyorsítása. A probléma- és konfliktuskezelés javítása.

Az értékelés területei: -

Tanári személyiség 49

-

Tanítás Nevelés Eredményesség Munkafegyelem Többletek Emberi kapcsolatok, kommunikáció Az iskola szervezetéhez való kötődés, rendszerszemlélet Vezetés, tantestületi képviselet

14.8 Az igazgatóság munkájának tantestületi véleményezése Területei: - vezetői készségek, - az iskolai munka irányítása, - az iskola menedzselése, - az iskolai légkör. Ötévente az igazgatói pályázat véleményezése formájában.

15. Minőségbiztosítás Iskolánk kiépítette a Comenius I. Intézményi modellt, elkészítette az Intézményi minőségirányítási programját. (Külön dokumentumként.)

50

16. Taneszközjegyzék 1/1998.(VII.24.OM rendelet alapján) eszköz, felszerelések Tanterem Szaktanterem

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

(rendelet szerint) osztályonként 1 iskolánként 1-1

tó 34 12+2

(szaktantermek jegyzékén)

Tornaterem

nyolc évf. ált. iskolá-

1-1

ban 1 Sportudvar épületenként 1 igazgatói iroda iskolánként 1 nevelőtestületi szo- épületenként 1

1-1 1

ba helyettesi iroda iskolánként 1 gazdasági vezetői (önálló gazd. esetén)

1 1

iroda ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtárszoba

1 1 -

iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 (ha nem előírás a könyvtár)

orvosi szoba

iskolánként 1

1

51

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek Sportszertár Aula

(rendelet szerint) iskolánként 1 (előtér, közösségi tér) iskolánként 1-1 Porta iskolánként 1 Öltöző iskolánként és nemenként 1 hideg-meleg vizes iskolánként és nemenzuhanyozó ként 1 személyzeti WC épületenként és nemenként 1 tanulói WC iskolánként és nemenként 1 Szertár épületenként 1

tó 2 1 2 2 1 1 3

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. TANTEREM eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) tanulói asztalok, tanulók létszámának fiszékek gyelembevételével nevelői asztal, szék tantermenként 1 eszköztároló szek- tantermenként 1 rény Tábla tantermenként 1 ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével Szeméttároló helyiségenként 1 sötétítő függöny ablakonként 1

tó 642 34 34 34 34 34 4

SZAKTANTERMEK 2/1. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM

52

eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) tábla + flipchart 1 Számítógépasztal kettő tanulónként 1 számítógépek és kettő tanulónként 1 feltartozékaik szerelés 20-as osztálylétszámnál Nyomtató 1 Programok szükség szerint lemeztároló doboz 2

tó 1 12

1

SZAKTANTERMEK 2/2. IDEGENNYELVI SZAKTANTEREM eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) tíz-tizenöt tanuló egyidejű Nyelvi labor berenfoglalkoztatására dezés Magnetofon 1 Írásvetítő 1

tó 1 1

SZAKTANTERMEK 2/3. KÉMIA FIZIKA BIOLÓGIA SZAKTANTEREM

eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) vegyszerálló tanu- három tanulónként 1 lói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívóberendezés tantermenként 1 vegyszerálló moso- két asztalonként 1

tó 10 1 -

53

gató fali mosogató Poroltó Mentőláda eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi többfeszültségű csatlakozások

tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 2

1 1 1 2

tantermenként 1

1 6

tanulóasztalonként 1

-

SZAKTANTERMEK 2/4. MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM

eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) rajzasztal (rajzpad) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely Tárgyasztal tantermenként 1 mobil lámpa (ref2 lektor) vízcsap (falikút) 2 Pianínó iskolánként 1 ötvonalas tábla tantermenként 1 CD- vagy lemezját- tantermenként 1 szó, magnetofon tároló polcok tantermenként 1

tó 1 1 1 1

SZAKTANTERMEK 2/5. TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) tanulói munkaasz- 15 tanuló részére/30 tatal nulóra állítható magasságú 15 tanuló részére támla nélküli szék

tó

eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek

(rendelet szerint)

tó

54

GYAKORLÓ TANTEREM

iskolánként 1

TORNASZOBA eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper kiegészítő tornakészlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelés

(rendelet szerint) 5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1

tó 15 20 10 4 10 20 3 5 15 15 1

pedagógiai program szerint

TORNATEREM eszköz, felszerelések kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

(rendelet szerint) 2 1 2

tó 2 2 2

SPORTUDVAR eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány,

(rendelet szerint) 1

tó 1

1

1

55

léc távol-, magasugró 1 gödör Futópálya 1 egyéni fejlesztést egy osztály egyidejű szolgáló speciális foglalkoztatásához tornafelszerelés szükséges mennyiségben

2 2

IGAZGATÓI IRODA eszköz, felszerelések íróasztal, szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Fax Telefon

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

(rendelet szerint) 1 1 2 1 1 1

tó 1 1 2 1 1

NEVELŐTESTÜLETI SZOBA eszköz, felszerelések fiókos asztal Szék napló és folyóirattartó Könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló Tükör

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

(rendelet szerint)

tó 48 48 1-1

pedagógus létszám szerint 1 pedagógus létszám szerint 1

1 2

2 5

pedagógus létszám figyelembevételével

1 1

1-1-1-1 1-1-1-1

56

ÜGYVITELI HELYISÉG eszköz, felszerelések Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép írógépasztal és szék Fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval telefon

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

(rendelet szerint)

tó 3

felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelembevételével

3

1 1

1-1

1

1-1 1 1

1 1

közös vonallal is működethető

KÖNYVTÁR eszköz, felszerelé-

mennyiségi mutató

leltár szerinti muta-

sek (rendelet szerint) egy iskolai osztály egyidejű tanulói asztal, szék

tó 10

foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

egyedi világítás olvasóhelyenként 1 könyvtárosi asztal, 1-1 szék háromezer könyvtári dokuszekrény (tároló)

1-1

mentum elhelyezésére

tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) Telefon Fénymásoló számítógép, nyomtató videó (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó Írásvetítő könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészülés-

2 1 1 1 1

1

1 1

1

1 500

57

hez) könyvespolc vagy 500 könyvtári dokuszekrény mentum elhelyezésére

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK eszköz, felszerelések tárgyak, eszközök, információhordozók az iskolai pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

mennyiségi mutató

(rendelet szerint) évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Magnetofon iskolánként 1 CD- vagy lemezját- iskolánként 1 szó videó (lejátszó) te- iskolánként 1 levízióval

leltár szerinti mutató részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben

részletesen a tantárgyi tantervekben

1-1

58

17. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködése 1.) Az iskola vonja be a szülőket a pedagógus munkájába. Együtt felelős nevelőtársak, egyenrangú partnerek. A család sajátos feladatait, felelősségét az iskola nem veheti át. Sőt igényt tart arra, hogy a szülő segítse az iskolai pedagógus munkáját. 2.) A szülő segítsége az iskolában folyó munkához: a) A szülők otthoni feladata: - helyes napirend kialakítása a tanuló számára - egészséges tanulási feltételek megteremtése, meghitt családi légkör, - állandó folyamatos segítés, házi feladat ellenőrzés, - olvasásra, művelődésre ösztönzés, - helyes példamutatás, - következetes követelmények támasztása, - a helyes közlekedés gyakoroltatása, - bevonás a házi munkába, a szabadidő hasznos eltöltésébe, - kis- és nagyközösségi kapcsolatok kialakításának gyakoroltatása, - a cigány szülők végezzék el a 8. osztályt. b) A szülők iskolai segítése: -

jól működő szülői munkaközösség kialakítása a gyermekközösség életének gazdagítására, a szülői munkaközösség kezdeményezze a családoknak nyújtandó pedagógiai tájékoztatást, tanácsadást, előadások, fórumok szervezése, személyes bekapcsolódás az iskola munkájába pl. osztályfőnöki órán beszámoló a munkahelyről, sportverseny szervezése, stb. továbbtanulás segítése.

3.) Az iskola segítségnyújtása a szülőknek a gyerek nevelésében: -

folyamatos együttműködés a családdal, a szülők munkájának segítése tanácsadással, szabadon választható délutáni órák lehetősége, napközi, tanulószoba biztosítása a szülő igénye szerint, családlátogatás a gondokkal küzdő tanulók esetében, nevelési tanácsadás pszichológus, logopédus biztosítása lehetőség szerint, szülői értekezlet, fogadóórák, nyitott napok szervezése, gyermekvédelmi intézkedések igénybevétele, továbbtanulás segítése.

Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során)

59

A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. - A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. - Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. - Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. - Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. Hogyan? - A nevelőtestület által szervezett ehhez a programhoz kapcsolódó tanfolyamokon, belső továbbképzéseken, tréningeken való részvétel. - Az osztályban tanítók egymás foglalkozásán, tanóráin hospitálnak. - Közös foglalkozások tervezése. - Értékelő esetmegbeszélések tartása havonta. Forrásigény: - tanterv/követelményrendszer - pedagógiai program - tantárgyi képességfejlesztő programok - nevelők saját feljegyzései - egyéni haladási ütemterv – fejlődési napló - megfelelően berendezett helyiség a foglalkozásokhoz Felelősök: - intézményvezetők, igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők - osztályfőnökök, szaktanárok, logopédus /Nevelési Tanácsadó/,napközis nevelő diákönkormányzat segítő tanára, pszichológus.(Nevelési Tanácsadó) Mikorra kell elvégezni? - Havonta egy alkalommal - Igény szerint problémamegoldó fórumok - Hospitálás az előre megbeszélt (tervezett) időpontokban Visszacsatolás (ellenőrzés, értékelés, korrekció) - Havonta az értékelő esetmegbeszélésen - Szükség szerint problémamegoldó fórumok - Hospitálás utáni értékelés, megbeszélés, korrekció - Osztályozó értekezletek Értékelő esetmegbeszélések - Havonta egy alkalommal történik - Iskolaszervezési intézkedések megbeszélése - Technikai feltétel biztosítása - A pedagógiai program által alkalmazott módszerek egyeztetése - Az esetmegbeszélések szempontjainak rögzítése - A sikeres módszerek megosztása egymással - Fejlesztési tervek esetleges korrekciója - Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben történik. Problémamegoldó fórumok - Igény esetén az adott problémakör megoldásával kapcsolatos kérdések megbeszélése, az értékelő esetmegbeszélésnek megfelelő szempontsor alapján. Hospitálásra épülő együttműködés

60

Ezeken az alkalmakon is a tanuló a főszereplő, tehát azt kell figyelni, hogy a gyerekek mit csináltak az órán. Megjegyzés: Iskolánk részt vesz a Kiss Árpád OKSZI Alapműveltségi Vizsgaközpont (Szeged és Budapest) képességmérő munkálataiban, ahol tanulóink szövegértési, olvasási, összefüggés-megértési, stb. képességeit mérik, elemzik, összehasonlítják (hazai, nemzetközi eredményekkel); ez sok pedagógiai információhoz juttatja iskolánkat

18. Az iskola egészségnevelési programja Az iskola nevelési alapértékei között kiemelt helyen áll az egészség védelme. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi-, lelki-, szociális jó-lét és jól-lét állapota, olyan érték, aminek védelme minden pedagógus feladata. Ezt a munkát településünk egészségügyi dolgozóival együtt, az ő szakmai tudásuk, tapasztalataik felhasználásával, támogató szülői háttérrel kívánjuk végezni. Iskolánk céljai a testi és lelki nevelés terén a következők: -

-

-

-

-

-

Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő. A tanulók környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan, etika, illetve osztályfőnöki órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa az életkoruknak megfelelően, az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket. Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét. A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése. Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése. A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. Pozitív irányba változzon a tanulók személyes higiéniája. Az iskola amellett, hogy színtere az egészségnevelésnek, példaértékű környezet legyen ehhez a munkához.

Az egészségnevelés fejlesztési feladatai -

-

A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban. 61

-

-

-

-

Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése. Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása. Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. A szabadidő egészséges, kultúrált felhasználásának megtanítása, ezáltal a testi egészség fejlesztése. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására. Egészséges iskolai környezet megteremtése. A családi élet tervezhetőségének megismertetése, a felelősség tudatosítása.

Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: -

-

-

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a “nemet mondás” készsége. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Ruházatuk legyen tiszta, megjelenésük ápolt. Ismerjék az egészséges táplálkozás szabályait, igyekezzenek ezeknek megfelelően étkezni.

Az egészségnevelés tartalma -

-

Higiénikus, egészséges életvitel Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői Emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség Egyén és közösség Kultúrált viselkedés Betegségek elkerülése, egészség megóvása Baleset-megelőzés Elsősegélynyújtás Közlekedési kultúra és biztonság Testi higiénia – tisztálkodás Személyi higiénia − öltözködés Életrend (napi, heti) Mozgáskultúra

62

Tárgyi környezettel való együttélés - Betegséget okozó biológiai és környezeti tényezők - Kultúrált és esztétikus környezet kialakítása, védelme - Környezetkímélő magatartás Lelki egészség megóvása - Önismeret - Konfliktuskezelési készségfejlesztés - Emberismeret, empátia - Egyéni képességek és célok összhangja - Devianciák Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészség-károsító szokások megelőzése - Egészségkárosító növények, állatok - Élvezeti szerek (drogok, alkohol, nikotin), túlzott fogyasztásuk egészségkárosító hatása és azok következményei - Függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása Az egészséges táplálkozás - Korszerű, rendszeres táplálkozás-túlsúlyosság, alul-tápláltság - Ünnepi és formális étkezések - Biotermékek, vegyszermentes élelmiszerek, ételek Családi életre, szülővé nevelés - Nemi szervek, barátság, partnerkapcsolatok - A család funkciója, jelentősége - Születéstől a felnőttkorig - Érzések – érzelmek – értékek - Családtervezés - Szexualitás, terhesség - AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek - Normálistól eltérő szexuális magatartás - A szülői felelősség – konfliktusfeloldás Szabadidő – kultúra fejlesztése - Szellemi, testi koordináció megőrzése, fejlesztése - Szabadidős szokások, szabadidő felhasználása - Tömegkommunikációs eszközök manipulációs szerepe - Igényes, igénytelen szórakozás

18.1 Mindennapi testedzés Az egészségnevelési program része a mindennapi testedzés megszervezése. Ennek célja: -

-

mozgásigény fokozása és kielégítése mozgásgyorsaság és állóképesség növelése ízületi mozgékonyság javítása plusz mozgáslehetőség biztosítása edzettségre, helytállásra, küzdeni akarásra, kitartásra, szellemi, lelki összpontosításra etikus versenyzésre való nevelés önszerveződés és önálló sportolás igényének kialakítása motorikusan aktív életmód

63

Feladat: -

-

megfelelő intenzitású és változatos mozgásformák használata játékos formák gyakori alkalmazása sportbeli mozgásformák felhasználásával sportjátékok elsajátítása és a játékszabályok alkalmazása egyoldalúság kerülése a tevékenységet lehetőleg minél többször a szabad levegőn szervezni balesetek, sérülések elkerülése, megelőzése a szervezet ellenálló képességének növelése a különböző betegségekkel szemben a tevékenységek megválasztása a tanulók igényeinek figyelembe vételével.

Követelmény: - Elérni, hogy minden tanulónak igényévé váljék a rendszeres testmozgás és az iskola által biztosított lehetőséget kihasználva, azokon a tanítási napokon, amikor nincs testnevelés órájuk, a délután foglalkozásokon aktívan részt vegyenek! - Az 1-4. osztályos tanulók mindennapos testnevelését a következő formában valósítjuk meg. A tantervben előírt heti 2, illetve 3 testnevelés órát az osztályfőnökök tartják meg. Évfolyamonként az órákhoz igazítva 1-1 nevelő délutáni sportfoglalkozást tart, így biztosítva a 3., illetve 4. napi mindennapos testedzést. Ezeken a foglalkozásokon a tanítók törekszenek arra, hogy felszabadultan, játékosan mozgassák meg a gyerekeket, lehetőségük legyen a gyengébb képességűeknek is a sikerélményre. A hét 4. illetve 5. napján a tanítási órák után a napközis nevelők terveznek sportjellegű foglalkozást 30 percben. Fontos, hogy fogó- és futójátékokat, labdajátékokat, népi játékokat, sétákat, az időjárástól függően (szánkózást, hógolyózást, fürdőzést, úszást) változatos mozgásformákat tervezzenek. - Az 5-8. osztályos tanulók esetében az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő KÓPÉ Diákport Egyesület a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeretben biztosítja a tanítási napokon a kötelező tanórák utáni szabad időben a napi 30 perces tömegsport jellegű testedzéshez szükséges feltételeket. Ez magában foglalja az iskolai sportlétesítmények-, szerek és eszközök használatát, valamint a tevékenységet szervező és vezető megfelelő szakképzettséggel rendelkező iskolai alkalmazottat.

19. A tanulók fizikai állapotának egységes mérése és minősítése A közoktatásról szóló törvény 42. § 5. bekezdése kimondja, hogy ,,A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell az általános iskolában, középiskolában, és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal a tanulók fizikai állapotának méréséről.” Az általános fizikai teherbíró-képességet kétféleképpen mérhetjük: Hungarofit (1 + 6 motorikus próba) Mini Hungarofit (1 + 4 motorikus próba) mely műszerek segítsége nélkül objektív mérést nyújt. Mindkettő egészség-terhelhetőség szempontú fizikai fittséget mérő módszer, amelyekkel a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzését kívánják elősegíteni. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, aerob teljesítőképesség és a mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybevett izomrostok erő, erő-állóképes-

64

ség mérését biztosítja számunkra. A mérés fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorúak körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges szintet elérje és megtartsa. Az általunk kiválasztott mérési módszerek: Az alsó tagozatban: a készített felmérőlap (Melléklet 2 ) egyértelműen megmutatja, hogy az alsó tagozatos tanulók fizikai állóképessége, illetve teljesítóképessége már ebben a korban is mérni kell. A mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybevett izomrostok erő, erőállóképesség - mérése történik. A vizsgálat a következő feladatokból épül fel:

Aerob állóképesség, Cooper- teszt, amely 12 perc kitartó futás 2. 30-méteres futás (láb gyorsasága) 3. Helyből távolugrás (láb dinamikus ereje) 4. Hanyattfekvésből felülés (hasizmok erő-állóképessége) 5. Hanyattfekvésben mellső középtartásban lévő 1 kg-os tömött labdával karhajlítás és nyújtás (karizmok erő-állóképessége) 1.

A tömött labdával végezhető próbát, azért választottuk, mert egyben a kar erejét tudjuk felmérni vele, valamint előkészíthetjük vele a felső tagozatban előírt Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás mérését. Az alsó évfolyamban ponttáblázat nincs, hanem a négy éven keresztül megőrzött dokumentumok összehasonlításával figyelhetjük meg a változást, ami lehet pozitív, ill. negatív fejlődés is. Felső tagozatban: a Mini Hungarofit, amely az aerob teljesítőképesség és a mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybevett izomsorok erő, erő-állóképesség - mérését biztosítja számunkra. (Melléklet 1)) Ez a vizsgálati módszer 1 + 4 motorikus próbából épül fel. 1. Aerob állóképesség mérése (Cooper-teszt) 2. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése a.) Helyből távolugrás (láb dinamikus ereje) b.) Hanyattfekvésből felülés (hasizmok erő-állóképessége) c.) Hasonfekvésből törzsemelés (hátizmok erő-állóképessége) d.) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképessége) A próbarendszer megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejét, valamint úgy gondoljuk elegendő ezen próbák lemérése, hogy választ kaphassunk a személy fizikai teherbíró-képességéről. A Hungarofitben szereplő még két motorikus próba nem ad nekünk újabb hiányosság felmérésére irányuló feladatot, mert az a kettő is a kar dinamizmusát vizsgálja, méri. A Mini-Hungarofit értékelési rendszere A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszabású mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképesség

77 pont

65

II. Izomerő-állóképesség

63 pont

Minősítési rendszer Kategóriák az általános teherbíró-képesség minősítéséhez 0 - 20,5 pont igen gyenge 21- 40,5 pont gyenge 41- 60,5 pont kifogásolható 61 - 80,5 pont közepes 81 - 100,5 pont jó 101 - 120,5 pont kiváló 121 - l40 pont extra

IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésekre. GYENGE Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad cl annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Általában ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. KIVÁLÓ Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak / harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összeg pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. A mért adatokat a törvény szerint az illetékes minisztérium részére el kell küldeni. Szükséges eszközök: Adatlapok Kondicionális képességekhez: Aerob kapacitás 66

- ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya - stopper óra Általános testi erő, erő-állóképesség - mérőszalag (20 m v. 50 m) - kréta - tornaszőnyeg - 2 kg-os tömött labda Optimális testtömeghez: - orvosi személymérleg + magasságmérő - szabócenti

A fizikai teherbíró-képesség mérésének ideje Az alsó és felső tagozatos osztályokban is meghatároztuk a mérések idejét: Őszi felmérés: 1. osztály év eleje, szeptember 15. - 30. 2. - 8. osztály október 1. - 14. Tavaszi felmérés: 1. - 8. osztály április 15. -30. Az őszi és tavaszi felmérések időpontjainak lejártakor a faliújságokon szerepeltetjük az osztályok összesített pontszámát, valamint ösztönzésül az osztályokból a legjobb öt neve és összesített eredménye is látható lesz. A kitűzött célok eléréséhez szükséges alapvető feltételek: Növelni kell a testnevelés és a sport egészségmegőrző hatását. Tudatosítani kell a testnevelés és a sport prevenciós értékeit. Kiemelt szerepet kell adni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos fejlesztésének. Igen gyenge, gyenge tanuló számára heti 2 óra könnyített testnevelési foglalkozás Képesség szerinti differenciált terhelés Növelni kell a testnevelés óraszámát: NAT! Minimális heti 3 tanórai testnevelés! Növelni kell a testnevelésen kívüli sportolási lehetőségeket: iskolai sport, diáksport, szabadidősport Olyan kiegyensúlyozott, fizikailag, mentálisan. morálisan egészséges, fegyelmezett fiatalok nevelése, akik munkaerőként és emberi értékeiket tekintve is meg tudják állni a helyüket az egyesülő Európában.

20. Iskolai környezeti nevelés A NAT fejlesztési feladatai között szerepel a környezeti nevelés, lehetőséget biztosítva, hogy minden tantárgy nevelési céljaiba beépüljön a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. A környezeti nevelés programja közvetlenül a nevelési programhoz kapcsolódva, a helyi tantervet és törvényi hátteret (NAT 1995, NAT 2003) figyelembe véve, a nevelési-oktatási gyakorlathoz tartozó segédprogram. A helyi tantervnek biztosítani kell a tanulók életkorához, egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlődéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Célok, prioritások.

67

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelének kialakítását, elősegítse az élő természet fennmaradását és társadalom fenntartható fejlődését. Tartalmi elemek: fenntarthatóság pedagógiája, mentálhigiénés nevelés, értékrend, erkölcs és életvitel, szokások formálása, tantárgyak közötti integráció. Ennek érdekében segíteni kell a tanulóknál a következők kialakulását, fejlesztését: nyitott, önálló személyiséggé válást, összefüggések megértését, holisztikus szemlélet kialakulását, az élet tiszteletét, az értékek védelmét, konfliktusok, problémák kezelését, együttműködési stratégiák megismerését, a sokféleség értékként való elfogadását, empátia, tolerancia fejlesztését, egészséges életmód igényét, globális gondolkodásmódot, a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülését, cselekvési stratégiákat, cselekvési kultúrát, lokális elkötelezettséget, helyes fogyasztói szokásokat. Az említett átfogó célok kiegészítése helyi célokkal, melyek a környezeti nevelés tartalmi elemeire épülnek. Vizsgálandó, fejleszthető területek: • • • • • • • • • • • • • • • •

lakókörnyezetünk és globális problémák természetvédelem fenntartható fejlődés, biológiai sokféleség fogyasztási szokásaink szelektív hulladékgyűjtés egészséges életmód egészséges táplálkozás lelki egészség fejlesztése káros szenvedélyek (drog, dohányzás, alkohol) elleni küzdelem településünk értékeinek megőrzése településünk gondjainak megismerése a környezetvédelem családi lehetőségei anyag- és eszköztakarékosság hulladékok csökkentése, szelektív gyűjtése településünk energiáinak hatékony felhasználása a reklámok minősítése

Az említett területek a környezeti nevelést szolgálva, a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja még a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelésben nem elegendők a környezeti ismeretek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik- azon túl, hogy pontos ismeretei és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról, tennivalókról, képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. Iskolánk minőségelvű környezeti nevelés tervezete a minőség-fejlesztésben alkalmazott PDCA logika alapján. Helyzetelemzés, helyzetkép

68

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy megismertessük tanulóinkkal a helyi természeti és épített környezeti értékeket. A tanmenet tartalmazza a konkrét tevékenységformákat. Szűkebb környezet megismerése. Reális képet kell közvetíteni a térség társadalmi, gazdasági adottságairól. Vizsgálható témakörök: Természeti- környezeti adottságok földrajzi fekvés, kistáj, földtörténet, domborzat, éghajlat, vízrajz, növény- és állatvilág, védett és fokozottan védett terület, élőhely, faj, társulás, gazdasági jelleg, ásványkincsek, nyersanyagok, jelentős vállalatok, infrastruktúra, népesség, munkanélküliség, foglalkoztatottság, egészségügyi helyzet, gyakori betegségtípusok, szennyező források a közvetlen és tágabb környezetben, település társadalmi-kulturális jellegzetességei, adottságok, helyi értékek, történelmi-kulturális értékek, védett objektumok, hagyományok, külkapcsolatok. Az iskola külső és belső környezete, az épület külső-belső képe, erdő, park, udvar, energia, fűtés, hulladékgyűjtés, hasznosítás, zöldítés foka, lehetősége, felszereltség, infrastrukturális adottságok. Környezeti nevelési programban résztvevő partnerek Belső partnerek: iskolavezetés, tantestület, munkaközösségek, környezeti nev. csop. stb. Külső partnerek: szülő, szülői szervezet, fenntartó, iskolák, óvodák, stb. egyházakkal való kapcsolattartás, Tájház, Művelődés Háza, civil szervezetek. Erőforrások számbavétele Objektív erőforrások: Azonos a pedagógiai programban felsorolt eszközútmutatóval és objektumokkal. Pályázatok Humán erőforrások: Pedagógus, szülő, testvér, vállalkozó, konyhai dolgozó stb. Szakirányú módszertani és ismeretbővítő továbbképzések Fejlesztő továbbképzés / programadaptálás/ Tanulmányutak / külföldi is / Jövőkép, alapelvek, célok Kapcsolódva a tanulásszervezési és tartalmi keretekhez. Elsődleges színtere az ismeretátadásnak és tevékenységek végrehajtásának a hagyományos tanórai keretek. Iskolánkban a környezeti nevelés külön órakeret biztosítása nélkül folyik. Az osztályfőnöki órákon (minimum évi 10 egészségnevelési órával) - védőnők, orvos, külső előadó Alsó és felső tagozatban is tantárgyanként, valamint a modul tantárgyak (Egészségtan, Hon és népismeret, Etika, Ember és társadalomismeret, Mozgókép és médiaismeret, Tánc és dráma) ismeretanyagába is épüljenek be a fejleszthető tartalmi elemként! Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: Szakköri foglalkozás

69

Az iskola, a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozást szervez. Fakultációs, kistérségi tehetséggondozási tevékenységek vetélkedőkön, versenyeken, pályázatokon való részvétel, kiállítások szervezése, szelektív hulladékgyűjtés, bekapcsolódás helyi akciókba, fásítás, zöldesítés, gyomtalanítás, kézműves foglalkozások, színjátszás, drámapedagógia, faliújság szerkesztése, könyvtári órák, ünnepségek, megemlékezések. Napközi közvetlen nevelési lehetőségei, környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok, cselekvések. Nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetüket, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezet törődésére is nevelnünk kell őket.

Iskolán kívüli környezeti nevelés: Szorgalmi időben: Múzeumlátogatás, üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, takarítás, terepgyakorlatok, gyűjtőakciók (parlagfű, szárazelem, papír, vas stb.), állatkert, vadaspark látogatása, bekapcsolódás helyi, körzeti, megyei és országos programokba, versenyekbe. Szorgalmi időn kívül: nyári táborok szakmai és civil szervezetek ajánlásai, néptánc fesztivál. Módszerek: a környezeti nevelés fejlesztési követelményeit figyelembe véve. Módszerválasztás szempontjai: • • • • • • • •

életkornak megfelelő legyen pozitív szemlélet „szabad ég alatt “ valósuljon meg tevékenységközpontú és életszerű problémaorientáltság megtapasztaláson alapuló játékos elemet tartalmazzon együttműködésre épüljön

Ezek alapján alkalmazható módszerek: megfigyelés, kísérlet, mérés, számítás, jegyzőkönyvkészítés, dokumentálás, egyéb. Értékelés: minőség fejlesztés, ellenőrző értékelés és ösztönzési rendszer kapcsolódjon össze. Formái: külső, pl. szakértő belső, pl. igazgató, munkaközösség vezető, osztályfőnök, DÖK vezető stb. Partnerek bevonása. Elemzések, melyek korrekció, újabb célmeghatározások alapjául szolgálnak. Értékelés típusai: a Pedagógiai Programban leírtak szerint.

21. Modulok Tánc és dráma A modul integrálása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba történt. Indoklás: A modul követelményrendszerének teljesítésére jobb lehetőségek nyílnak, ha szorosabban kapcsolódik az ötödikes, hatodikos irodalomtanítási folyamathoz.

70

Feladat: A helyi kerettanterv átdolgozása, kialakítani az integrált tantárgy (magyar irodalom, tánc és dráma) egységes tantervét. Hon- és népismeret Történelem tantárgyba integráltan oktatott. Ember- és társadalomismeret, etika A technika tantárgyba integráltan oktatott. Egészségtan A 6. évfolyamos természetismeret tantárgyba integráltan oktatott. Mozgókép- és médiaismeret Önálló modulként jelenik meg. Megjegyzés: Ha a tantárgyfelosztás lehetővé teszi, az osztályfőnökök oktassák. Indoklás: Nyolcadikos modul. A tanulók ízlésvilágának alakításához, erkölcsi neveléséhez sok segítséget adhat ez a modul. Feladat: A tantermek felszereltségének javítása, pl. tévé, videó. .

22. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A Közoktatási Törvény értelmében meg kell különböztetnünk: - kötött és - szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások: -

a napközis foglalkozások, és az iskolai sportkör.

Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt, figyelembe véve a : -

tanulói/szülői igényeket, a rendelkezésre álló szakemberek körét, az anyagi lehetőségeket, a tanulói leterheltséget.

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat tervezi: -

Napközis foglalkozások, Célja: a tanulási tevékenység segítése, a szabadidő hasznos, kultúrált eltöltése, s mindezek feltételeinek megteremtése. Feladata: tegyen eleget az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával öszszefüggő feladatoknak, a szociálisan hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókról való gondoskodás (az iskolai életre vonatkozóan).

-

Sportkörök: -

kézilabda (fiú, lány) foci, atlétika, torna. 71

-

Diákkörök: - színjátszókör, - kézműves szakkör, - számítástechnika szakkör, - nyelvi szakkörök, - énekkar, - irodalmi kör.

-

Versenyek: -

-

Házi bajnokságok: -

-

a tanulmányi és kulturális területi versenyek előtt.

Diáknap -

-

különböző sportágak keretében.

Házi versenyek: -

-

tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint), irodalmi, könyvtárhasználati, biológiai, számítástechnikai… kulturális (színjátszó, szavaló, szépkiejtési, éneklő ifjúság)

gyermeknap

Jeles napok: -

Föld napja Madarak és Fák napja Kultúra napja

-

Tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások.

-

Táborok: - hagyományos – Természetjárók Gyermek Egyesülete - Diákönkormányzati - Sítábor - Hegyi kerékpáros - Vizitábor

-

Hagyományőrző programjaink (átszövik a kötött illetve kötetlen órákat): -

tanévnyitó, fenyőünnep, március 15. megünneplése névadó iskolahét rendezése (Csete Balázs napok) iskolaudvar gondozása kialakított rendben, kultúra napja,

72

- ballagás, - gyereknap - madarak és fák napja, - Mikulás, - farsang, - a kultúra napja

23. Összegzés Az iskola cél és feladatrendszerét az alábbi táblázatokban foglaljuk össze: A. Nevelési-oktatási (kimeneti cél)

1. Gondolkodási képességek 2. Kommunikációs képességek kialakítása, fejlesztése

3. Személyes minőségek és a közösség fejlesztése 4. Hazafiság: nép- és honismeret, a lakóhely megismerése 5. Mentálhigiénés rendszerek

feladat-

B. C.1. Hozzárendelt A célok ellenőrzéséSikerkritérium nek periódusa (Sikerkritériumon azt a közös (külső, belső) megegyezéssel elképzelt állapotot értjük, amelyben a kitűzött cél elértnek mondható.)

C. 2. C. 3. Kik végzik majd az ellen- Milyen eszközt alkalmazőrzést? nak? (külső, belső)

Problémamegoldás tanulni tudás, kreativitás, ok-okozati összefüggések megláttatása A tanulók reakciója, aktivitás, öszszefüggő felelet, szép, kifejező, igényes beszéd, logikus, tömör, lényegkiemelő beszéd, legyen képes hitelesen képviselni a világról alkotott véleményét. Felelősség, önértékelés, társas megértés, empátia, alkalmazkodóképesség, önkontroll, önirányítás. Ismerje meg hazánk földrajzát, történelmét, szokásait, hagyományait A lakóhely szeretete, ragaszkodás a szülőföldhöz. Lelki egészség Testi egészség: rendszeres testedzés

Két évente

Iskolavezetés Osztályfőnök Szaktanár A magyar nyelv és irodalmat, illetve idegen nyelvet tanítók Munkaközösség vezetők. Iskolavezetés

Egzakt értékelési eszköz (feladatlapok, tesztek) IPR Puha értékelés (beszélgetés, interjú) Szóbeli beszámoló (fórumok, viták) IPR

4. o. év vége 6. o. év vége 8. o. év vége 4. osztályban 6. osztályban

Osztályfőnökök vezetésével a tanulók bevonásával (DÖK), külső szakemberek A társadalomtudományi team bővítve egy alsós kollégával

Szociometria, beszélgetés IPR

Folyamatos

Osztályfőnökök és külső Klímavizsgálat. szakemberek (védőnő, orvos, (külső szakember) pszichológus bevonásával) Testnevelő tanárok Osztályfőnökök Teljesítménytesztek.

Évente

6. Szocializációs feladatrend- A hátrányos helyzet és a veszélyez- Évente

Osztályfőnökök

Műveltségi vetélkedő elméleti és gyakorlati feladatokkal IPR

Kérdőív

szerek

7. Jól meghatározott és összehangolt tananyag összeállítása

8. A diákok munkájának értékelése a tanulmányi munka, a sport és a kultúra területein

9. Kedvező iskolai légkör megteremtésén fáradozunk, amelyben jól érzi magát a tanár, a diák és a szülő egyaránt 10. A szülői házat folyamatos kapcsolattartásra és aktív közreműködésre buzdítjuk

tetettség megállapítása, ezen tanulók nyilvántartása A nevelési eredetű ártalmak kezelése (szorongás, hazudozás, csökkent önbizalom, alakoskodás, cinizmus) A családi háttérből fakadó előnyök és hátrányok figyelemmel kísérése a „C” felzárkóztató program alapján. A tantárgyak ismeretanyaga járuljon hozzá a korszerű műveltség kialakításához. Valósuljanak meg az iskolafokozatok (óvoda – alsó-felső tagozat-középiskola. Értékelésünk szolgálja a pozitív megerősítést.

Folyamatos

1. osztály 4. osztály 5. osztály 8. osztály

Ifjúságvédelmi felelős Klímavizsgálat Családsegítő és gyermekjóléti Speciális mérőeszközök szolgálat, Kisebbségi Önkormányzat, Nevelési tanácsadó

Szakmai munkaközösségek, Tantárgyi mérések munkaközösség vezetők 1. o. Marosits-féle teszt továbbtanulási mutatók

Évenként

Törekedjünk a tudatos fegyelem ki- Folyamatos alakítására, neveljünk humanizmusra. Magatartás, szorgalom minősítés. Iskola és család együttműködése. 4 évente

Szaktanárok Versenyeredmények Külső értékelési szakemberek Tantárgyi mérések 4. szövegértés matek 6. szövegértés matek minden évben 1-2 tantárgy pluszban A tanulók, szülők véleménye Elégedettségnyilatkozat alapján egy megbízott sze- (szóban, írásban) mély (külső-belső szakember) Osztályfőnökök SZMK

Kérdőív Beszélgetés

24. A helyi tanterv felülvizsgálata A jogszabályok feltételt teremtenek ahhoz, hogy az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészíthesse helyi tantervét, illetve a választott kerettantervet helyi tantervként beépíthesse a pedagógiai programjába. Ez utóbbi lehetőség a mi esetünkben azt jelenti, hogy az iskolánk a pedagógiai program és a helyi tanterv felülvizsgálata során az érvényben lévő helyi tanterve helyett kiválasztotta a szakmai munkaközösségek által a mi profilunkhoz, és eddigi tanítási gyakorlatunkhoz, illetve új elképzeléseinknek leginkább illő, az Oktatási Minisztérium által javasolt tantervek közül a megfelelőt. Egyes tantárgyak esetében változtatás nélkül, más tantárgyaknál kisebb változtatásokkal építettük be a helyi tantervünkbe ezeket a dokumentumokat, ahol szükség volt kiegészítettük az átvett tantervet helyi sajátosságokkal. Az iskolai helyi tanterv a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével egy adott tantárgyat a különböző osztályokban több, eltérő követelmény szerint dolgozhat fel. A tantárgyi tantervekben jelöltük azokat a részeket, amelyet csak a kiemelkedően jó képességű osztályoknak, illetve a tehetséges tanulóinknak szántunk differenciált foglalkoztatás keretében. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a tulajdonképpen kész tantervek átvétele után a tantestületnek feladata lesz az elfogadott dokumentumokból, programokból, programcsomagokból felkészülni, új tanítási tervet (tanmenetet) készíteni.

75

HELYI TANTERV

76

Tartalom: A Közoktatási Törvény 48. §. b.) pontja, valamint a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet alapján:

Tartalomjegyzék

78

1. Célok

79

2. Tantárgy-tanóraszerkezet

79

3. Sajátos nevelési igényű tanulók

83

3.1 Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás

84

4. A multikulturális nevelés

85

4.1A kisebbségi népismeret általános fejlesztési követelményei

86

4.2 Tanórai foglalkozásokon megjelent témák

87

5. A projektmódszer

87

6. Tantárgyak tananyaga

88

7. Követelmények 1-8. évfolyam

88

8. Tankönyvek kiválasztásának elvei

89

9. A magasabb évfolyamba lépés követelményei

89

10. Az iskolai beszámoltatás követelményei, formái

90

11. A magatartás, szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái

90

12. Nem kötelező tanórai foglalkozások

90

12.1 Első szakasz (1-4. évfolyam)

90

12.2 Második szakasz (5-8. évfolyam)

98

13. A kisebbségi oktatás formái

111

14. Fejlesztésre szoruló tanulók jellemzői, problémái…

113

15. Pedagógiai jellegű órakedvezmények

118

Záradék

118

77

Módosított tantervi változások a törvénymódosítás szerint 1. Célok Helyi tantervünk, az 1997-ben elkészített és a nevelési programmal kiegészített pedagógiai programban meghatározott intézményi célok megvalósítását szolgálják. Ebből adódóan nem fogalmazunk meg új célokat. Céljaink módosítására, új célok megjelölésére a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és a pedagógiai munka értékelésére irányuló minőségfejlesztés alkalmával kerül sor.

2. Tantárgy- és tanóraszerkezet Tantárgyi rendszerünk a helyi tanterv megalkotásának idején összetett, mivel az 1978as tanterv és a NAT által meghatározottak alapján is tanulnak osztályaink. A kerettanterv és a kerettantervi törvény által meghatározottak alapján készült helyi tantervünk az 2001/2002-es tanévtől fokozatosan szorítja ki az előzőeket. A kerettanterv bevezetésének időterve: tanév 2004 – 2005. 2005 – 2006. 2006 – 2007. 2007 – 2008. 2008 – 2009.

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

MK

MK

K

K

MK

MK

K

K

MK

MK

MK

K

MK

MK

MK

K

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

MK

Jelmagyarázat: N = a NAT alapján elfogadott helyi tanterv K = a kerettantervnek megfelelően felülvizsgált helyi tanterv R = a régi – többségében a módosított 1978-as tanterv MK = módosított kerettanterv Az iskolánk helyi tanterve a közoktatási törvény 48.§ b) bekezdése, valamint a 28/2000. (IX.21.) OM kerettantervi rendeletében meghatározottak alapján készült. Óraterveink tartalmazzák normál tantervű (1-8. osztályig) osztályok órakereteit és tantárgyi rendszerét. „Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésé”-hez szükséges órakeretet, valamint tantárgyi rendszert. A cigány kisebbségi oktatáshoz kapcsolódó programunk megvalósítása részben tanórákon, részben a felzárkóztató foglalkozásokon és a tanórán kívüli tevékenységekre szánt órakeretben valósul meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése a tanórai differenciálással, a felzárkóztatásban való részvétellel, illetve a tanórán kívüli tevékenységek során történik.

78

2.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és éves óraszáma Éves óraszám évfolyamonként

Tantárgy

1. 296 185 37 37 37 37 111

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (német) Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

2. 296 185 37 37 37 37 111

3 296 185 37 37 37 37 111

4. 296 37 185 74 37 55,5 37 111

2.2 Tantárgyak heti óraszám felosztása 1-4. évfolyam Heti óraszám évfolyamonként

Tantárgy/évfolyam

1. 8 5 1 1 1 1 3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (német, angol) Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető óra:

2. 8 5 1 1 1 1 3

3 8 5 1 1 1 1 3

4. 8 1 5 2 1 1,5 1 3

(beépítve a matematika tantárgyba)

Kötelező óraszám a törvény alapján Délutáni ill. a 10 % 80 %-a Összesen:

20 2 22

79

20 2 22

20 2 22

22,5 2 24,5

2.3 Az 5-8 évfolyam tantárgyi rendszere és éves óraszáma Éves óraszámok évfolyamon5. ként 6. 7. 8.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám

166,5 92,5 111 148 55,5 37 55,5 37 92,5 37

166,5 92,5 111 111 92,5 37 37 37 92,5 37

148 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 74 37

148 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 74 18,5

832,5

18,5 832,5

925

18,5 925

2.4 Az 5-8 évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 5. 4,5 2,5 3 4 1,5 -

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia 80

6. 4,5 2,5 3 3 2,5 -

7. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5

8. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5

Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (7-8. évf. +1 órák a délutáni órák terhére Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám

1 1,5 1

1 1 1

1,5 1 1 1

1,5 1 1 1

2,5

2,5

2

2

1

1

1

0,5

0 0 22,5

0 0 0,5 0 22,5

0 25

0,5 25

2.5 Tantárgyi rendszer 1-8. évfolyam (heti óraszámok) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Idegen nyelv Informatika Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember és társadalomism., etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötött óraszám Szabadon tervezhető (beépítve a mat.) Kötelező óraszám

Az évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6.

1.

2.

7.

8.

8 0 4 0 0 1 0 0 0 0 0 1 1,5 1 2,5 0

8 0 4 0 0 1 0 0 0 0 0 1 1,5 1 2,5 0

8 0 4 0 0 1,5 0 0 0 0 0 1,5 1,5 1 2,5 0

7 0 3 3 0 2 0 0 0 0 0 1,5 1,5 1 2,5 0

4,5 2,5 4 3 0 0 1,5 0 0 0 0 1 1,5 1 2,5 1

4,5 2,5 3 3 0 0 2,5 0 0 0 0 1 1 1 2,5 1

4 2 3 3 1 0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1

4 2 3 3 1 0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

0 0 0 0 0 0 19 1 20

0 0 0 0 0 0 19 1 20

0 0 0 0 0 0 20 0 20

0 0 0 0 0 0 21,5 1 22,5

0 0 0 0 0 0 22,5 0 22,5

0 0 0,5 0 0 0 22,5 0 22,5

0 0 0 0 0 0 25 0 25

0 0 0 0 0,5 0 25 0 25

81

Az egyes tantervi modulok a következőképpen épülnek be: -

-

tánc és dráma a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva, egészségtan a természetismeret tantárgyba integrálva, hon- és népismeret a történelem tantárgyba integrálva, ember- és társadalomismeret a technika tantárgyba integrálva, informatika a 6. évfolyamon önálló modulként, mozgókép és médiaismeret önálló modulként jelenjen meg.

Értékelésük az adott tantárgy körében érdemjeggyel történik.

3. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló − életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, − képességei, kialakult készségei, − kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

82

d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni a) az intézmény pedagógiai programjában, b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, e) az egyéni fejlesztési tervben. Az intézményben foglalkoztatott szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárok kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Így intézményünkben biztosítjuk: – a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, - a speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. 3.1 Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelés által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják. − A pedagógusoknak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink, akik a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási

83

ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; e) alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő– a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező–gyógypedagógiai tanár az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

4. A multikulturális nevelés Jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: - a nevelőtestületnek demokratikus hozzáállása és értékrendje van, a nyelvi pluralizmus értéket jelent az iskolában - az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik és szentesítik - olyan tanítási és motivációs stílusokat alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál - a felmérések és visszajelzések segítik az etnikai egyenrangúságot - a különböző etnikai csoportokból, társadalmi osztályokból érkező gyermekek egyenrangúságot tapasztalnak az iskolában - a curriculum és a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait

84

- a tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét - a multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek (tananyag, tanár-diák kapcsolat, motiváció, iskolai környezet, stb.) A multikulturális pedagógia jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait. A multikulturális pedagógia céljaként definiálható: A több kultúrára épülő személyiség-fejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret. A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását. Átfogó értékek felkarolását, fejlesztését, amelyek, mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek. A pedagógusok mindennapi munkájuk során nap mint nap szembesülnek a diákság kulturális sokszínűségével, hiszen tanulóink eltérő társadalmi háttérrel rendelkeznek, különböző képességekkel bírnak, különböző családi mikromiliőből, eltérő életmódot képviselő szülői környezetből érkeznek iskoláinkba. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az etnikai háttér, a nemi hovatartozás, a képességbeli különbségek, a társadalmi rétegződésben elfoglalt hely, a nyelvhasználat jellemzői, az egyén életkori sajátosságai, mind-mind jelentős mértékben befolyással vannak a pedagógiai munkára. A nevelőmunka akkor lehet sikeres és eredményes, ha a pedagógus minél többet tud a gyermek társadalmi-kulturális környezetéről, hátteréről, hiszen ennek segítségével lesz képes adekvát megoldásokat alkalmazni a pedagógiai folyamat során, így tudja leginkább ellátni a differenciált nevelés feladatát. Miközben valamennyi gyermek azonos humán szükségletekkel rendelkezik, mindannyiunknak megvannak a magunk biogén, pszichogén és szociogén szükségleteink. Mindennapi életünk során a bennünket körülvevő társadalmi háttér hatásainak összetett rendszere tovább árnyalja, variálja személyiségünk fejlődését, életutunk alakulását. 4.1 A kisebbségi népismeret általános fejlesztési követelményei 1-6. évfolyam  A tanuló tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból népcsoportjáról, ismerje családja és környezete kisebbségi kötődését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait.  Ismerje a kisebbség szimbólumait, ünnepeit.  Ismerje a kisebbsége regionális és országos elhelyezkedését. 7-8. évfolyam  Ismerje a tanuló a kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit, műveiket. Legyen képes különböző forrásokból tájékozódni.  A tanuló ismerje a kisebbség anyaországának történelmét és társadalomföldrajzát.  Ismerje a kisebbség magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit.  Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni a kisebbséget érintő kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt adott kisebbséget érintő eseményről, jelenségről.  Ismerje az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét.  Ismerje az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatait.

85

A tanítás-tanulás folyamatát az alábbi témakörök mentén kívánjuk megvalósítani: 1. Kultúra, kulturális sokszínűség, a kultúra főbb elemei, kulturális univerzálék, multikultúra, globalizáció. Kulturális sokszínűség és nevelés. 2. Multikulturális nevelés fejlődése, irányzatai, lehetőségei az osztályteremben. 3. Etnikai különbözőségek. 4. Fiúk és lányok az iskolában. Iskolai eredményeik, továbbtanulásuk jellemző különbségei. Tanári elvárások a különböző nemek vonatkozásában. 5. Képességbeli különbségek: sajátos nevelési igényű diák az osztályban. Fogyatékkal élő gyermekek integrált, szegregált nevelése. Inklúzív nevelés. Mozgássérült, látás, hallás, beszédfogyatékos, diszfunkcionális problémákkal küzdő tanulók az osztályban. 6. Képességbeli különbségek: tehetségesek és leszakadók. 7. Társadalmi különbségek: szegényektől gazdagokig. Egyenlőtlenségek, életmód, társadalmi helyzet és az oktatásban való részvétel. 8. Nyelv, nyelvhasználat és kultúra. Nonverbális kommunikáció és a „rejtett tanterv” érvényesülése. Nyelvi hátrány, nyelvi szocializáció. Kétnyelvű iskolai programok. 9. Vallási különbségek. Az egyházakhoz tartozók jellegzetes normái. Vallási nevelés. 10. A különböző életkorú emberek elfogadása: csecsemőktől az aggastyánokig. 11. Előítélet, előítéletesség. Nemzettudat. Rasszizmus, sovinizmus, diszkrimináció. 12. Multikulturális oktatás: tantervközpontú, teljesítményközpontú, szociális kapcsolatokra irányuló megközelítések. A kultúra-érzékeny iskola jellemzői, a gyermek humán szükségletrendszere. Differenciálás és adaptív nevelés.

4.2 Tanórai foglalkozásokon megjelent témák: • 1.o. magyar: A cigány és az ördög c. mese feldolgozása • 2. o. rajz: cigány képzőművészeti alkotások, cigány mesék illusztrálása • 3. o. magyar: Betyár volt-e cigány Jóska? c. mese feldolgozása • 4. o.: magyar: A három út, Tél apó c. mesék feldolgozása • 5. o. magyar: Népdalok (Fa levele, ha…) A cigány nép eredet mondája • 5. o. történelem: A romák eredete, (ókortörténet) • 6. o. magyar: Népdalok (Ahová csak lépek…) A cigány nép eredet mondája • 7. o. történelem: Romák a 18.-19. században: Életmódjuk, gazdaságban és társadalomban betöltött szerepük • 8. o. történelem: A 19. 20. századi magyarországi cigányság • 8. oszt: földrajz: Kisebbség és etnikum elhelyezkedése hazánkban

5. A projekt módszer Napjainkban egyre többet hallunk annak fontosságáról, hogy az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. Megváltozott a tanulók tudáshoz való viszonya, így nem csak a szülők, de a tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézményeinktől. A tanár szerepe is egyre inkább megváltozik: az egyirányú ismeretközlés helyett a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására, a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly. Erre az új kihívásra lehet - többek között – kiváló válasz a projektmódszer alkalmazása. A projektmódszer lényege:

86

A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A tehetség és sikeresség fogalma más definíciót nyer, hiszen az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a projektmunkában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak.

6. A tantárgyak tananyaga A tantárgyak tananyaga és követelményrendszere külön mellékletben található.

7. Követelmények (1-8. évfolyam) Az iskolánkból kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveltek segítségével képesek legyenek tudásuk bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük alkalmazható legyen a hétköznapi életükben, továbbtanulásban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, egymást segítő ifjakká válni. A meghatározott órakeretben, a megválasztott koordinált tananyaggal és tankönyvi tartalommal, adekvát módszerekkel alakuljon ki a tanulókban: -

-

-

a megfigyeléscentrikus gondolkodás, a memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége komplex látásmód fokozott beszéltetéssel a helyes kommunikáció, előadásmód, összehasonlítási, ok-okozati- a viszonyítási és bizonyítási vagy cáfolási képesség, a csoportosítási, rendszerezési képesség, a kiemelés, az általánosítás, az indoklás, az ítéletalkotás, a következtetés képessége, a kreativitás, a csoportban való munkálkodás, a tantárgyi kötődés, törekedjenek az iskolai értékrend és normák megtartására.

87

8. A tankönyvek kiválasztásának elvei A munkaközösségek a tagok közös döntése alapján határoz a tanítás módszeréről, valamint szakmailag indokoltan, hosszabb időszakra a tankönyvek kiválasztásáról. Legfontosabb szempontok: -

taníthatóság a differenciálási lehetőség, fejlesztési lehetőség, optimális terhelést biztosítson, egymásra épülő rendszereket közvetítsen, megfizethetőség.

9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük releváns időszaknak. A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a tanári, tanítói módszertan érvényesül. A tanév során folyamatos értékelés történik. A továbbhaladásról az osztályfőnökök, a szaktanár, illetve az osztályozó értekezlet teljes felelősséggel dönt. Javítóvizsgára a Közoktatási Törvény előírásai szerint kerül sor. Első osztályba való beiratkozás: A törvényi előírásokat vesszük figyelembe. Az Oktatási Törvény 1. § alapján tanköteles kor: - Az iskolába lépő gyermekeknek rendelkezniük kell óvodai szakvéleménnyel, iskolaérettségi nyilatkozattal. - A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az enyhe értelmi fogyatékos gyermeknek az enyhe fokban sérült tantervű osztályban kell megkezdeni tanulmányait, amíg más szakvéleménnyel nem rendelkezik. - Ha a szülő az óvoda, illetve iskola kérésére sem viszi el gyermekét tanácsadói vizsgálatra, úgy a jegyző segítségét kérjük ennek érvényesítésében. Oktatási Törvény 30. §. (4). - Jászkisér tanköteles korú tanulói automatikusan felvételt nyernek az iskolába, révén a település egyetlen általános iskolája. Az első évfolyamból a 4. évfolyamig - Automatikusan, követelményrendszer érvényesítése nélkül lép a tanuló, kivétel, ha szülői kérésre ismétli meg az évfolyamot. Az ennél magasabb évfolyamba lépés: - Magasabb évfolyamba akkor léphet a tanuló, ha az előírt követelményeknek sikeresen (legalább elégséges szinten) eleget tesz. - A hagyományos tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt az iskola igazgatótól kérhet: a.) az a tanuló, aki betegség miatt hosszú ideig hiányzott,

88

b.)

az a tanuló, aki az iskola 2 vagy több évfolyamán megállapított követelményeket egy tanévben teljesíti.

c.)

10. Az iskolai beszámoltatás követelményei, formái Az iskolai beszámoltatás követelményei, formái témakörrel a Pedagógiai Program foglalkozik. A tanulók beszámoltatása, az ismeretek számonkérése a 11/1994.(IV.08., illetve MKM rendelet 21. §. alapján történik.)

11. A magatartás szorgalom értékelésének minősítésének követelményei, formái A magatartás, szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái című témával a Nevelési Program foglalkozik, Az iskola belső értékelési rendszere c. részben. A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának minősítése a KT. 70. §. alapján történik, illetve a Nevelési Programban meghatározottak alapján történik.

12. Nem kötelező tanórai foglalkozások 12.1 Első szakasz (1-4. évfolyam) A kerettantervi rendelet 4. pontja meghatározza azon tantárgyak körét, amelyekre szervezhető nem kötelező tanórai foglalkozás. Ezek az 1-4. évfolyamon: - a készségtárgyak, - a kerettantervben nem szereplő (művészeti, sport, kézműves jellegű) tevékenységek, - egészségnevelés. A kerettantervi törvény 4. pontja alapján az 1-4. évfolyamon a nem kötelező tanári keretben az alábbi témaköröket tanítjuk: 1.) Kommunikáció 2.) Egészségnevelés 3.) Népi kultúra 4.) A tanulás tanítása 1.) Kommunikáció Az 1-4. évfolyam cél és feladatrendszere támogatja az egyéni képességek kibontakozását, valamint kiemelt területnek jelöli meg a szocializációs folyamatok elősegítését.: -

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, mindennapi praktikus ismeretek nyújtásával.

A kommunikációs kultúra: -

a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, 89

- az együttműködést, - a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek alapja. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, érvek kifejtésének, értelmezésének képességei állnak. A kommunikáció a viselkedéskultúrát is magában foglalja, így az illemet is. Az illemszabályok éppúgy az emberi együttélés, a társadalmi kapcsolatok termékei, mint jogi és az erkölcsi normák. Feladatuk, hogy befolyásolják, irányítsák az emberek együttélését, egymás közti érintkezését, viselkedését. Elsősorban az emberi magatartás külsődleges jegyeit befolyásolják. Az illemszabályok nem törvények, hanem normák. Az illemszabályok egységesek. Nincsenek külön szabályok felnőttekre és külön a gyerekek számára. Az illemszabályok kölcsönösek. Szinte minden helyzetben meghatározzák a viselkedést.

1. évfolyam

2. évfolyam

Óraszám: 19

Óraszám: 19 Témakörök:

Témakörök:

Az iskolai viselkedésre vonatkozó illemszabályok tanulása

Az iskolai viselkedésre vonatkozó illemszabályok tanulása, alkalmazása mindennapi élethelyzetre

Az étkezésre, mint helyzetre, valamint az evésre vonatkozó viselkedési szabályok

A terítés és az étkezés illemszabályainak tanulása

A gyalogos közlekedés illemszabályainak ta- A közlekedés illemszabályainak tanulása nulása (gyalogos, kerékpáros közlekedés) A jó megjelenés illemszabályainak tanulása (testi tisztaság, a ruházat tisztasága, rendezettsége)

Az otthoni viselkedés illemszabályainak tanulása Illemszabályok vásárlás közben A szabadidős tevékenységhez kapcsolódó illemszabályok (könyvtárban való viselkedés, könyvtárhasználat, televíziózás, játék, moziés színházlátogatás

90

3. évfolyam

4. évfolyam

Óraszám: 19

Óraszám: 19 Témakörök:

Témakörök:

A közvetlen emberi kommunikáció tanítása Kommunikációs zavar tudatosítása: felismerésük mindennapi élethelyzet és szöveg1./ Kapcsolatfelvétel elemzés alapján 1/1. köszönés 1/1.hazudozás és hallgatás 1/2. megszólítás 1/2.szóözön 1/3. bemutatkozás 1/3.az érzelmek által elferdített közlés 1/4.félreértés 1/5.közhely

91

A nem közvetlen emberi kommunikáció tanítása szövegolvasás során, egybevetve a közvetlen emberi kommunikációval 2/1. a tömegkommunikáció 2/2. az ember-állat kommunikáció 2/3. állat-állat kommunikáció 2/4. az ember és gép kommunikációja

Szándéknyilvánítás 2/1. kérés 2/2. felszólítás 2/3. tudakozódás 2/4. meghívás

Érintkezési kapcsolatfelvételi nemverbális szokások történetének tanítása mimetizálással, szövegolvasással, képelemzéssel 3/1. érintkezési szokások 3/2. érintkezési szokások népünk történetében 3/3. érintkezési szokások más népeknél 3/4.az öltözködés története, hatása a kommunikációra

Véleménynyilvánítás

Illemszabályok megfogalmazása, alkalmazása értékelése Ritkább alkalmak viselkedési normái: - lobogózás, zászlóhasználat - nemzeti ünnepek - koszorúzási ünnepségek

Tájékozódás 4/1. útbaigazítás 4/2. hirdetés 4/3. üzenetközvetítés Illemszabályok 5/1. ajándékozás 5/2- írásbeli érintkezés 5/3. telefonálás

2.) Egészségnevelés Az iskola nevelési alapértékei között kiemelt helyen áll az egészség védelme. Az egészség, mint a társadalmi lét és pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amelynek védelme minden pedagógusnak mindennapos nevelői feladata. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ismerjék meg saját testüket, felépítését, létfontosságú szerveik működését (pl. szív, tüdő, agy, stb.) Hogyan vigyázhatnak testük egészséges működésére, fejlődésére? - Helyes táplálkozás: egészséges ételek, vitaminok, mértékletesség. - Tisztálkodás fontossága, fogápolás. - Mozgás, sport, szabad levegőn történő mozgás. - Járványos betegségek ismerete, megelőzésének, elkerülésének módja.

92

-

A pozitív beállítódások megerősítése.

Balesetek, sérülések elkerülésének módja: -

Háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezői, elkerülésének módjai.

Az iskola fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt elfogadó és segítőkész magatartást. Az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek (különösen a serdülőknek) a káros függőségekhez vezető szokások, pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. 3.) Hon- és népismeret (nemzeti kultúra) Cél: - Olyan nézet kialakítása, amelyben a nemzetek egymás melletti és egymással való együttélése nélkülözhetetlen. - A tanulók nyitottak legyenek a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. - Olyan gondolkodásmód kialakítása, amely képessé teszi saját értékrendszer megválasztásra, az ahhoz rendelhető egyéni és társadalmi viselkedésre. Feladataink: - Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - A megszerzett ismereteket bővíthessék, megerősíthessék, helytörténeti séták, kirándulások során szerzett tapasztalatokkal, manuális, vizuális tevékenységekkel, zenei ismeretekkel. - A már meglévő táj, lakóhely, közvetlen és tágabb környezetükről szóló forrásanyagok megismertetése, további nevezetességeknek, legendáknak, mondáknak elemzése, rendszerezése. - Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. - A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. Témakörök 1. osztály Folklór: - A legjelentősebb jeles napi ünnepek és szokások (Mikulás, karácsony, húsvét, pünkösd) - Tündérmesék, gyermekmondókák és kiszámolók, énekes-táncos gyermekjátékok, találós kérdések, néhány közmondás és szólás. Tárgyi néprajz: Bevezetés a népi természet-, állat- és növényismeretbe (pl. vadon élő és háziállatok, vadvirágok, kerti növények, az évszakok, stb.) - Népi játékok készítése növényi anyagokból (1-4. oszt.). - Népi játékok és századfordulós polgári játékok. - Régi használati tárgyak vizsgálata. - Ismerkedés népművészeti motívumokkal.

93

2. osztály Folklór: - A jeles napok bővítése: az advent és a karácsonyi ünnepkör, regölés, betlehemezés, a farsang, kiszehajtás, húsvéti szokások, pünkösdi király- és királynőválasztás. - Tündérmesék, állatmesék, mondókák, formulamesék, népdalok, párválasztó gyermekjátékok, közmondások, szólások, találós kérdések. - Hangszeres és énekelt népzene. Tárgyi néprajz: A parasztházban használati és dísztárgyak. - A ház körüli munkák és helyszíneik. - Régen a legfontosabb munkák a házban és a ház körül (pl. szövés, fonás, meszelés, stb.). - Háziállatok gondozása. - Disznóvágás. - Népművészeti motívumok (tojáson, szőttesen, fafaragáson). - Népi természetismeret bővítése. 3. osztály Folklór: jeles napok bővítése: balázs- és gergelyjárás, időjósló napok, a gazdasági év legfontosabb napjai: pl. Péter-Pál, Szent Mihály, András napja, stb. - A népi kalendárium. - Tündérmesék, állatmesék, legendák és példázatok. - Népdalok, népzene a magyar és más népek folklórjából. - Természeti jelenségek, növények, állatok és az emberi test részei a magyar szólásokban és közmondásokban. Tárgyi néprajz: - A parasztház és berendezése. Élet a parasztházban. - Öltözködés különböző korokban. A paraszti viselet darabjai. Népviselet, motívumkincs. A test tisztán tartása, hajviseletek. - Fonás, szövés, varrás. - Népi természetismeret: időjóslás.

4. osztály Folklór: népszokások: - A gazdasági év jeles napjai. - Az ember életének nagy fordulópontjai (születés, keresztelés, udvarlás, házasság, temetés). - A népköltészet fő műfajainak felismerése, megkülönböztetése. - Mondák, legendák, tréfás mesék, falucsúfolók. - Néptánc és hangszeres népzene. Tárgyi néprajz: - A gazdasági év legfontosabb munkái (szántás, vetés, aratás, betakarítás). - Állatok gondozása. Mesterségek: fazekas, tímár, pék, kovács, molnár, stb.

94

Társadalomnéprajz: A család. A parasztcsalád. Jogok és kötelességek 4./ A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, valójában magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A külvilág jelenségeinek észlelése folytán kialakuló magatartás-változást elsősorban önkéntelenül éljük meg. Az iskolában tudatos tanulásról beszélünk. Tanulni is meg kell tanulni! Mindezekhez alapvető képességek megismerésére és fejlesztésére van szükség. A kisgyermek csak az iránt érdeklődik, ami megragadja a figyelmét. Érdeklődése állandó ösztönzésre szorul. Meg kell teremtenie magában a tanulásra, ismeretek befogadására alkalmas állapotot. A tanulásban általában a nyelv eszközét használjuk. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. 1. évfolyam Tanulás szempontjából 4 típusba rendezhetjük tanulóinkat. 1.) Vizuális vagy optikai 2.) Akusztikai 3.) Mozgási vagy kinetikai 4.) Szociális illetve együtt-tanulók A gyakorlatban a tiszta típusok ritkák, ezért az első idők feladata ennek megfigyelése. A praktikus tanulás fontos feltétele az, hogy mindenki egyéniségének megfelelő módon tanuljon, sajátítsa el az ismereteket. Egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása. I.

A gyermekek megfigyelése, vizsgálatai, mérései. l.) Hangulatilag megszokni az új környezetet, társakat.

II. Az eredmények tükrében, az esetleges fejlesztő eljárások kidolgozása. - Mozgásfejlesztések: nagymozgás, finommozgás. - Testséma fejlesztése. Téri tájékozódás. Bal-jobboldaliság. Testrészek. Viszonyítások. - Percepció fejlesztés. Vizuális pl. alak-forma állandóság, rész-egész, stb. Auditív pl. hangdifferenciálás, ritmizálás. Verbális: pl. szógyűjtések, tiszta hangzóejtés, megnyilatkozások. III. IV.

Tanulási kedv felkeltése, állandó ébrentartása, motiváció. vidámság, játékosság, mesékhez kapcsolódó feladatok. Tanulási technikák megismerésének elkezdése.

A.) A tanulás külső kottság

csend, rend, előtte elegendő mozgás, jóllafeltételeinek

95

belső

megteremtése (önállóan is)

kíváncsiság, belső nyugalom, érdeklődés, „relaxáció” problémák felvetése, megbeszélése

B.) A taneszközök előkészítése C.) Célszerű tanulási sorrend. Sajátos, egyéni Nehéz könnyű tantárgy / könnyű nehéz Szóbeli írásbeli egy tárgyon belül Órai anyag felidézése, valóságos élmények, emlékek A házi feladat megfelelő megjegyzése D.) A verstanulás technikája Sorok, szakaszok újra mondogatása Több napon át tanulja, ne egyszerre az egész verset! Ismétléssel rögzítse! Egyéni módon auditív-vizuális – képzelje el, rajzolja le. motorikus – mozogjon hozzá. 5. Az emlékezet figyelem folyamatos fejlesztése fegyelem folyamatos fejlesztése, munkafegyelem, munkatempó. 6. A javítás, önellenőrzés kialakítása, szokássá fejlesztése 2. évfolyam I.

A hangos és a néma olvasás fejlesztése - Perifériás látás - Fixációszélesség növelése - Ritmikus szemmozgás - Dinamikus olvasás Regresszió kivédése érdekében takarjuk a már olvasott részt.

II.

Beszédfejlesztés – Írásbeli munkák Szókincsfejlesztő gyakorlatok - szókincsgyűjtés - szinonímagyűjtés, - szó és szótagláncok - szóképzés, szóalkotás, stb.

III.

Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása -

IV.

+ Írásban is! Íráshasználat fejlesztése.

Kézikönyvek használata, lexikonok, szakkönyvek, stb. Könyvtárlátogatás (könyvtárhasználati szokások kialakítása) Ifjúsági könyvek olvasása, azokból feladatlap, stb.

Az ismétlés helyes módjának tudatosítása, szokássá fejlesztése. -

emlékezet pl. szorzótábla, bennfoglalás, figyelem pl. összeadás, kivonás

96

V. -

VI.

Szövegtanulási technika helyes lépéseinek elsajátítása adott témáról tanultak felidézése, - ismeretlen vagy meg nem értett szavak aláhúzása, - hosszabb szövegtagolás vázlatpontok lényegkiemelés, - első ellenőrzés elmondás, újraolvasás, ha szükséges szakaszonként, - a teljes szöveg összefüggő tömör elmondása, - szép, hangsúlyos előadás. Egyéni időtervezés a házi feladat megoldásához. Időbeosztásra nevelés.

3. évfolyam I.

Az írásbeli kifejező képesség fejlesztése -

helyesírás gyakorlása folyamatosan, biztos, folyamatos íráskészség, megfelelő beszédhasználat szókincs, rokon értelmű szavak, gondolatok – érzelmek kifejezésre juttatása. 2. Beszédfejlesztés

-

betű-, szórejtvények, meselánc, önálló tartalommondás, dramatizálások. 3. Gondolkodási műveletek a tantárgyakban

IV.

Környezetismeret tantárgy szakkifejezései, szakirányú ismereteinek megfelelő tanulási eljárások. (gyakorlás, modell, terepasztal, kísérlet).

4. évfolyam I.

Az idegen nyelv tanulási technikája -

először a házi feladat körül ismétlés állandó legyen írva és kiejtve tanulni.

II.

Térképhasználat

III.

Könyvtárlátogatások -

IV.

Beszédfejlesztés -

V.

kézikönyvek, Olvasóklub Vetélkedők – irodalmi hősök, helyszínek, történetek. írásbeli: fogalmazások, meseíró verseny, stb. Szóbeli: dramatizálások, történelmi olvasmányok.

Az önművelés, egyéni érdeklődés kapunyitása -

önszerveződő csoportok (csillagászat, állatbarátok élménybeszámolói) vetélkedők-általános műveltség lemérése ismétlések minden tantárgyból.

Az 1-4. osztály munkáját áthatja az emlékezet, figyelem fejlesztése, az érdeklődés ébrentartása.

97

A felsőbb osztályokban minden előző osztályban tanított és javasolt tanulási eljárás alkalmazandó!

12.2 Második szakasz (5-8. évfolyam) Kémia szakkör 7. évfolyam Cél: Érdekes kísérletek végzésével, bemutatásával, egyszerű kémiai eszközök használatával a kémia tantárgy megszerettetése. Fegyelmezett, balesetmentes munkára neveljen. Kémiai jelenségek felismerése, azok tudományos magyarázatának megfogalmazása. Ismerjék a tanulók környezetük anyagait. Ismerjék a környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Modellezés segítségével adjon képet az elemeket felépítő atomok szerkezetéről. Versenyre történő felkészítésük a tanulóknak. Követelmény:

Vegyen részt a foglalkozások több mint 80 %-án. Aktívan tevékenykedjen önállóan és csoportban egyaránt.

Használja a kémiaórán tanult ismereteket, a szakkör keretében tanultakat építse be az órai tudásába. Tudjon elvégezni egyszerű kísérleteket.

Kémia szakkör 8. évfolyam Cél: A szakköri munka során erősödjön a tanulókban az egységes tudományos szemlélet. Ismerjék fel a tanulók a mindennapi életben előforduló kémiai problémákat, keressék azok megoldási lehetőségeit. Szerezzenek jártasságot a tudományos irodalom használatában. Váljék meggyőződéssé a szerkezet-tulajdonság-felhasználás összefüggés, tudják azt a mindennapi életben előforduló példákkal igazolni. Ismerjenek meg néhány technológiai folyamatot. Készüljenek fel a középiskolai kémiai tanulmányokra, versenyekre. Követelmény:

Vegyen részt a foglalkozások több mint 80 %-án. Aktívan tevékenykedjen egyéni és csoportmunkában. Vállaljon kémiát, környezetvédelmet, technológiai eljárást ismertető előadást. Arra tanári segítséggel készüljön fel. Lássa át a kémia, mint tantárgy nagy témaköreit. Építse be ismereteit természettudományos világképébe. Tudjon végezni egyszerű kísérleteket. Használja a kémia szakszókészletét.

Biológia szakkör Cél: -

Szűkebb környezetünk termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak, őshonos növény és állatfajainak megismerése. Az élő és élettelen környezet egymásra hatásának megfigyelése. Az élettelen környezetben bekövetkező változások és hatások nyomon követése.

98

-

-

Környezetvédelmi teendők, az egészséges életmód és a környezetvédelem kapcsolatának megismerése. Az élővilág fejlődéstörténetének áttekintése.

Feladat: -

-

Megtanulják a természetben való közlekedést, sajátítsanak el megfigyelési módszereket. Életük részévé váljanak helyes magatartási formák. Lássák és értékeljék szűkebb és tágabb környezetünk természeti értékeit.

Földrajz szakkör 6-7-8. évfolyam Cél: -

-

-

a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról adottságaink, nemzeti értékeink, világban elfoglalt helyünk bemutatása, a haza földrajzának ismeretén alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében a természet szépséginek, értékeinek, harmóniájának megbecsülése, az ember és a természet kapcsolatának élményszerű átélése a környezeti gondolkodás fejlesztése helyi, országos és globális példákkal.

6. évfolyam -

A Föld kontinenseinek, országainak, tájainak sokoldalú bemutatása. A versenyekbe aktív bekapcsolódás.

7. évfolyam -

Az Európai Unió országainak bemutatása. A versenyekbe való aktív bekapcsolódás.

8. évfolyam -

Magyarország földrajzi helyzetének, gazdasági életének bemutatása. Régiónk földrajzi helyzetének megismerése. Versenyekbe való aktív bekapcsolódás.

8. évfolyam -

Magyarország földrajzi helyzetének, gazdasági életének bemutatása. Régiónk földrajzi helyzetének megismerése. Versenyekbe való aktív bekapcsolódás.

A természettudományos ismeretek megszerzését az IPR tevékenységrendszerének kiépítése és működtetése segíti. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztését, ismereteik rendszerezését, alkalmazását, természettudományos gondolkodásmódjuk alakítását tűztük ki elsődleges célként.

99

Matematika tehetséggondozás Szakköri szakirodalom felhasználásával a matematikából tehetséges tanulók tudásának fejlesztése. Elmélyülés a szaktárgyban, logikai feladatok megoldása, versenyfeladatok megoldása. Különböző matematika versenyekre való felkészülés. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül a tehetséges gyerekek folyamatos fejlesztését a házi, megyei és országos versenyeken történő szerepeltetés támogatja.

Matematika felzárkóztatás A lassabban haladó tanulók segítése, a tananyag elmélyítése. Kisebb csoportban az alaposabb megértés biztosítása, a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai alapkészségek kialakítása, fejlesztése az IPR működtetése során: - Tájékozódás, tájékozódás a térben, tájékozódás az időben, tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban megismerés, tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezés, gondolkodás. - Ismeretek rendszerezése - Ismerethordozók használata - Ismeretek alkalmazása - Problémakezelés és megoldás - Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás - Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek - Kommunikáció - Együttműködés - Motiváltság - Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás - A matematika épülésének elvei Figyelembe véve az egyéni képességek és készségek szintjeit és fejlesztési lehetőségeit. Különös fontosságú az egyéni differenciálás során történő számolási készségek fejlesztése és a logikus gondolkodás kialakítása.

Matematika középiskolai előkészítő 7. és 8. osztályos tanulók részére tudatos felkészülés a középiskolára. Szakköri szakirodalom felhasználásával felvételi feladatsorok megoldása, tesztek kitöltése. Az IPR alkalmazásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ismereteinek bővítése a pályaválasztással kapcsolatban. A matematika tantárgy esetén az alapkészségek és képességek fejlesztése. Az egyéni bánásmód figyelembevételével történő felzárkóztatás. Pályaválasztás segítése.

100

Hogyan tanulj könnyen, játékosan? (Ez nem csak matematika!)- lehetőség szerint - Hatékony tanulási módszerek megismertetése a tanulókkal. Motiváció felkeltése, a képzelet fejlesztése. Konkrét tananyag tanulása rajzos váz lat segítségével. - Miért jó a játék? - Hogyan vihető bele a tanulásba. Memória fogasok fejlesztése. - Háromujjú technika felelésnél. - A tanulók önbizalmának növelése. Az IPR alkalmazásához igazodó játékos fejlesztés, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alapvető kompetenciáinak fejlesztését is szolgálja. Szociális attitűdök kialakítása, beilleszkedés segítése, közösségi munka fejlesztése.

Rajz szakkör- lehetőség szerint Célok és feladatok Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészi nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók művészeti nevelésének segítése kreatív gondolkodásmód kialakítása, alapvető készségek és képességek fejlesztése a - kifejezés, - alkotás tárgy- és környezetkultúra, - vizuális kommunikáció témakörökben.

Magyar kompetenciafejlesztő szakkör Célok és feladatok -

-

Évfolyamonként alapvető feladata a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A kisebb létszám okán a bátorító, önbizalmat növelő, önismeretet elősegítő nevelés. A játékosság, alkotóképesség, kreativitás fejlesztése. Az olvasás szeretete, önművelés folyamatának kialakítása. A kritikus gondolkodás, problémamegoldó és fogalmi gondolkodás fejlesztése. Az egyéni, az egyénre szabott foglalkozás lehetőségével élni!

101

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni megsegítése, IPR alkalmazása során. Az egyéni differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása a szövegértés és szövegalkotás műveltségterület alapvető kulcskompetenciák fejlesztése érdekében.

Magyar középiskolai előkészítő Célok és feladatok: -

-

A tanulók tudásának rendszerezése, felkészítése a középiskolai felvételire és a tanulmányokra. A magyar nyelv életének, rendszerének ismeretének összefoglalása: ismerje a leíró nyelvtani rendszert, alkalmazza a helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat, használja a szótárakat, segédkönyveket, lexikonokat. Kultúrált nyelvi magatartás kialakítása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség kialakítása. Megfelelő szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Az irodalmi műveltség rendszerezése. Eszközszintű, megértést biztosító olvasás. Olvasóvá nevelés. Könyvtári ismeretek gyakoroltatása. Az egyéni haladási ütem biztosítása.

Az IPR alkalmazásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ismereteinek bővítése a pályaválasztással kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetén az alapkészségek és képességek fejlesztése. Az egyéni bánásmód figyelembevételével történő felzárkóztatás. Pályaválasztás segítése.

Irodalom szakkör-rendezvények Célok és feladatok: -

Kapcsolattartás a Községi Könyvtárral, Művelődés Házával, helyi újsággal. Rendezvények előkészítése, megtervezése. Művelődési vetélkedők, megemlékezések szervezése. Honismeret fejlesztése: kirándulások, irodalmi emlékhelyek megtekintése.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonása az iskola kulturális életébe. Szociális kompetenciák fejlesztése. Közösségfejlesztés, közösségépítő programok. Egymás megbecsülése, tisztelete. Közös programok, ünnepélyek szervezése és lebonyolítása. A közös feladatvállalás és közösségi szerepvállalás lehetőségeinek kiaknázása.

Angol - Német nyelv (tehetséggondozás, felzárkóztatás)

102

Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő tehetséggondozás alapvető célja egyrészt kedvet ébreszteni az idegen nyelv tanulása iránt, sikerekhez juttatni a diákokat a mindennapi életben és a versenyeken, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást. A tehetséggondozás az évfolyamok anyanyelven ismert témaköreire, beszédszándékaira fogalomköreire és tevékenységeikre épül. Nagyon fontos a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Kezdetben a receptív készségek (hallott és írott szövegek értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készséget (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. A tanulóknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (újság, filmek) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A tanulók képesek a nyolcadik osztály végére ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. A páros és csoportos tevékenységformák révén alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére, alakítására. Az országismereti tananyagon keresztül más népek kultúráját és szokásait ismerik meg és ezáltal is neveljük őket a másság elfogadására. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló képes legyen idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában –van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs). A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak. Különös fontossággal bír az IPR alkalmazása során a beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás. Fejlesztési feladatok Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése ( kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: - A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. - A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. - Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

103

Tehetséggondozás alsó tagozaton Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközzel megfogalmazott egymondatos kérdést, utasítást. Beszédkészség Egyszerű szerkezetű mondatokat a tanult minta alapján reprodukál. Témák: család, iskola, étkezés, öltözködés, dalok, játékok, mondókák, stb.

Tehetséggondozás az 5. osztályban Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközzel, egyszerű mondatokból megfogalmazott szövegből információt kiszűr, kérdéseket megért. Beszédkészség Ismert nyelvtani eszközzel a tanuló közlést fogalmaz meg, válaszol. Olvasott szöveg A tanuló ismert nyelvi eszközzel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál, a szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló egyszerű közléseket és kérdéseket a tanult minta alapján írásban megfogalmazza. Témák: barátok, ház, lakás, vásárlás, szituációban, öltözködés, versek, dalok.

Tehetséggondozás 6. osztályban Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti, fontos információkat szűr ki. Beszédkészség A tanuló jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, válaszol, párbeszédben vesz részt. Olvasási készség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközzel, egyszerű mondatban megfogalmazott szövegből fontos információt megtalál, a szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló egyszerű strukturált szöveget hoz létre (üzenet, üdvözlet). Témák: barátok, szabadidő, szórakozás, országismeret, időjárás.

Tehetséggondozás a 7. osztályban Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét érti, ismeretlent a szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló eseményt mesél el, részt vesz a párbeszédben.

104

Olvasott szöveg A tanuló ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Témák: Szűkebb és tágabb környezet, étkezés, szabadidő, szórakozás, egészség, betegség, országismeret.

Tehetséggondozás 8. osztályban Hallott szöveg megértése A tanuló jórészt ismert nyelvtani eszközökkel megfogalmazott információt németül mondja el. Beszédkészség A tanuló részt vesz a párbeszédben, fenntartja a beszélgetést. Olvasott szöveg A tanuló az olvasott szöveg tartalmát németül adja vissza. Íráskészség A tanuló ismert nyelvtani eszközökkel megfogalmazott szöveget ír (önéletrajz, levél). Témák: családtagok, pályaválasztás, technika, utazás, kultúra, szórakozás, egészség, betegség, országismeret.

Énekkar Célok: -

A közös éneklés örömének megteremtése. A kóruséneklés-, kórusművek megismerése. Az énekhang fejlesztése, kiművelése. Ünnepek dalainak megismerése. Hangversenyek, opera műsorok látogatása.

Feladatok: - Szépen éneklő, jó közösség kialakítása. - Hangképző és beéneklő gyakorlatok elsajátíttatása. - Tiszta intonálás kialakítása. - Átélt éneklés. - Ünnepi műsorokon éneklés. - Az „Éneklő Ifjúság Verseny”-re fölkészülni, a bemutatón – a lehetőségeinkhez mérten a legjobb teljesítményt nyújtani. Fejlesztési feladatok az IPR alkalmazása során a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása érdekében: -Zenei alkotóképesség fejlesztése. Interpretáció, improvizáció, megismerő- és befogadóképesség, zenehallgatás, zenei hallás és kottaismeret, önművelés. -Kollektív művészi tevékenység. 105

A kollektív művészi munka valamennyi színtere - énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget és bővíti az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkari közreműködés, hangverseny-látogatás stb.) való bekapcsolódást..

Történelem szakkör Célok, feladatok: A történelem szakkör a tantárgy iránt érdeklődő tanulók számára nyújt sokoldalú társadalmi, életmód-történeti, gazdasági ismereteket. Fő feladat a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. Követelmények: -

Elsősorban az ismeretszerző képesség fejlesztése kerül előtérbe a szakköri foglalkozásokon. Legyenek képesek ismereteket szerezni az emberről és a társadalomból saját tapasztalataiból, megfigyeléseiből, valamint szóbeli, szöveges és képi forrásokból. Legyenek képesek adatokat gyűjteni konkrét témákhoz és azokat nevelői segítséggel elemezni. Legyenek képesek tapasztalatikat és a gyűjtött anyagot szempontok szerint rendezni.

Alapvető cél és feladatrendszer a tehetséges tanulók esetén: Célok, feladatok: E foglalkozás a tehetséges, a tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók számára szerveződik. Cél, hogy elmélyítse a tanítási órán tanultakat, plusz ismereteket nyújtson az egyes történelmi korokhoz, témákhoz. Sokoldalú, változatos feladatok segítségével a megtanult ismeretek összetettebb, több szempontú elemzése, alkalmazása. Biztos ismeretekre alapozva összetett logikai műveletekre épülő feladattípusok megoldása, pl. feleletválasztásos feladatok, hibakutatás, asszociációs feladatok, sorrendvizsgálat, struktúrafunkció, korrelációvizsgálat, relációanalízis. A foglalkozás bevallott célja, hogy a tanulókat felkészítse a tantárgyi versenyeken való megmérettetésre. Követelmények: Legyenek képesek a különböző történelmi adatok biztos alkalmazására, összefüggések, hasonlóságok, különbségek bizonyítására. Legyenek képesek beszámolót, kiselőadást tartani. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli öszszevetése. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.

106

Az integrációs pedagógiai módszerek segítségével történik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ember és társadalomismeret (történelem) műveltségterület szakköri foglalkozásain. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése elsődleges feladat. - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája, - digitális kompetencia, - hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési célok: - önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban, - információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban való alkalmazás), - kommunikációs képességek (például: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben), - szociális kompetenciák fejlesztése, - térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.

Labdarúgás Az iskolai testnevelés elsődleges feladata a labdarúgás szempontjából, hogy az általános képzést biztosítsa, s az egyesületekben már csak a speciális képzést kelljen megvalósítani az edzőknek. Az iskolában kell elvégezni az általános ügyességfejlesztést 6-14 éves kor között, az állóképesség-fejlesztést 10-16 éves kor között, az általános erőfejlesztést 12, illetve 14-18 éves kor között. A labdajátékok és a labdarúgás tanításának célja, hogy a tanulók megtanulják a páros és a csapatjátékok szabályait, elsajátítsák a társas és mozgásos együttműködés készségeit, a technikai és játéktaktikai és a stratégiai szempontok összehangolását. További feladat, hogy plussz mozgáslehetőséget biztosítson, edzettségre, helytállásra, küzdeni akarásra, kitartásra, szellemi, lelki összpontosításra, etikus versenyzésre neveljen. Fejlesztési követelmények: -

A korosztályos képzés, melynek alapján történik az egymásra épülése az utánpótlás képzésnek és a felnőtt versenyeztetésnek.

Fontos szempontok: -

a gyermeklabdarúgás értelme a játék, a gyermekek számára fontos a társakkal való együttlét, adjunk minden gyereknek egyforma játéklehetőséget, tanítsuk meg a gyermekeket nyerni éppúgy mint veszíteni, a gyereklabdarúgás legyen változatos és sokoldalú.

107

Sport szakkörök Röplabda Görkorcsolya szakkör Aerobik A testneveléshez kapcsolódó szakköri foglalkozások részei a mindennapos testnevelésnek, lehetőséget biztosítanak az érdeklődő tanulók számára speciális mozgások elsajátítására. Célja a választott sportág mozgásanyagának készségszintű, illetve versenyszintű ismerete és a képességek fejlesztése. Ki kell használni a sportág egészségre, a fizikai erő fejlesztésére gyakorolt hatását, növelve a tanulók kitartását, akaraterejét. Fejlessze a tanulók közösségi magatartását a csoportszellem a csoportnormákon keresztül a tagok legyenek képesek egymást ezekhez a normákhoz illeszteni. Játékos elemek gyakorlásával elégítse ki a tanulók játékigényét. Követelmény: -

A tanulók rendszeresen vegyenek részt a foglalkozásokon.

Sporttevékenységek délutáni foglalkozásain a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb számú bevonása a cél. Képességek fejlesztése, az egészséges életmód kialakítása, a gyerekek mindennapi mozgásigényének kielégítése. Közösségi nevelés, csaatszellem kialakítása, illetve egyéni fejlesztések.

Informatika 4 - 8. Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény mindenképpen egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvető fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehetőség nyílik e tantárgyban. A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenysé108

gek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár "forrásközpont"-ként történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, - feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail. Kiemelt közös követelmények A tanterv konkrétan tartalmazza mindazon általánosságban kitűzött kerettantervi fejlesztési, és a NAT közös követelményei közül a Hon- és népismeret, Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, Kommunikációs kultúra, Tanulás, Pályaorientáció területén megfogalmazott elvárásokat. Az IPR alkalmazásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók infokommunikációs felkészítésének céljai: megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Célkitűzés az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire és ezek elkerülésének módjaira.

Fizika 6. évfolyam- lehetőség szerint Célok és feladatok -

-

-

Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. Megismerési módszerek fejlesztése. Megfigyelés adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. A baleset- és tűzmegelőzés szabályainak betartása. Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével. A könyvtár.

109

-

-

A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásai (visszaverődés, törés, prizma, színek) és azok vizsgálata. Egyszerű megfigyelések, kísérletek a fénnyel (tükrökkel, lencsékkel). Fény és árnyék. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. A gázok jellemzői, a levegő mint anyag, a levegő nyomása. A szél keletkezése, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. Hőtágulás. A gravitációs kölcsönhatás. A folyadékok tulajdonságai. A folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése. A jelenségről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás és elemző gondolkodás fejlesztése által. Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók alkalmazásával. Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése.

7-8. évfolyam- lehetőség szerint -

Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben, jelenségekben. Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a tapasztaltak elemzése, szóbeli összefoglalása. Elektromos feszültség és áramerősség mérése egyszerű áramkörökben a biztonsági előírások betartásával. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása. A tanult elektromos és fénytani alapfogalmak, törvényszerűségek összekapcsolása a mindennapi élet jelenségeivel. A tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek értelmezésére, eszközök működési alapelvének felismerésére. Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok. Összefüggések felismerése és általánosítása egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak rögzítése táblázatban, az adatok grafikus ábrázolása. A tanult összefüggések alkalmazása egyszerű számítást igénylő problémák megoldásában. A tanult mechanikai és hőtani fogalmak és mindennapi gyakorlat jelenségeinek, eszközeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek és eszközök működésének magyarázata, értelmezése.

Versenyeztetés- munkaközösségek szakköre Egyéni felkészítés magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, természettudományos tantárgyakból, angol és német nyelvből.

110

13. A kisebbségi oktatás formái A Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban tantestületünk a következő oktatási formát választotta: Cigány felzárkóztató oktatás A programon belül kötelezően tanítjuk a cigány népismeret műveltségi területet és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztést. Az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés területéből választottuk még a tantárgyi fejlesztést, az egyéni tehetséggondozást és a szocializációs, kommunikációs fejlesztést. Választott pedagógiai területek ismereteit tanórai foglalkozás keretében oktatjuk, illetve a szabadon választható órák terhére heti 1 órában. Ennek pénzügyi fedezete a kiegészítő normatív hozzájárulás a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók általános iskolai oktatásához. Az IPR tartalmi elemi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, közülük is a roma származású tanulók egyéni megsegítését helyezi előtérbe. Az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése, a szocializációs hátrányok enyhítése, a tantárgyi megsegítés, a cigány kultúra ismerete, a másság elfogadása, egyéni tehetség kibontakoztatása alapelvként jelenik meg, komplex délutáni foglalkozás formájában.

111

14. Fejlesztésre szoruló tanuló jellemzői, problémái, a fejlesztés lehetőségei ÉLETKORI JELLEMZŐK LEHETŐSÉGEI

TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ

FEJLESZTÉS

GYERMEKEKNÉL MEGJELENŐ A 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásban a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol A prepubertásban szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra „vagánykodás” agresszivitás jellemző. Nő az önállóság igénye. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Erős az igénye az önismerésre. Kialakul az autonóm, a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás.

PROBLÉMÁK Iskolai beilleszkedési nehézségek: Önkontroll fejlesztése: - elkülönülés, zárkózottság, neurózis, be- utánzásos tanulás, szédfélelem, - tiltás helyett meggyőzés, indoklás, - agresszív viselkedés, munkát zavaró te- közösségben gyakorlási lehetőségek. vékenység, deviáns magatartás. Önkorrekció fejlesztése: Helytelen viselkedési mód: - hibás erkölcsi képzetek leküzdése, ön-, iskolai és családi értékelés szinkronjából - erkölcsi fogalmak, normák tisztázása, eredhet: - konfliktushelyzetek megoldása, Negatív értékelésre: - reális önkép kialakítása, pozitívumokra - negatív cselekvéssel válaszol, valós támaszkodás, - kárpótló, kompenzáló cselekvést keres, - lehetőségek felmérése és azon belüli - könnyen befolyásolható negatív cselecélok megfogalmazása. kedetekre Általános nevelési eljárások: - védekezési reakció kialakul: „Nem csi- negatív pszichés feszültségek oldása: nálom”, stb. megtagadja a munkát – - megnyugtatás, agresszívvá válik. - tanácsadó pedag.-diák beszélgetések Gyenge szabálytudat, amely a szokásrendszer - félelem feloldása, kialakítását nehezíti: - szabadban való tartózkodás, játék, - társkapcsolatok hiányosságához vezet. - áthangolás, átnevelés, - meggyőzés pozitív tulajdonságokra való rábírás, - pedagógusi figyelem viselkedésszabályozó hatás, - közösségi szerepvállalás

112

-

Megismerő tevékenység: I. Észlelés: Fejlődésének problémái érzékA kisiskolás szeretné megismerni az oksági szervi zavarokból és értelmi, személyiségi kapcsolatokat, összefüggéseket. Sokat és szívefejlődés zavaraiból adódhatnak: sen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk Ennek megnyilvánulási formái: élményeikről beszámolni. – hibásan érzékelik az időrendi sorrendet, amely visszavezethető a gyermek bioritmusának. élményanyagának hiányosságaira és az ok-okozati összefüggések felismerésének elégtelenségére. – Problémák mutatkoznak a térbeli eligazodásban: – nehezen ismerik, nem használják helyesen a térbeli fogalmakat, – nehezen igazodnak el és használják a 2 koordinátát, – nehezen felfogható számukra a tér dialektikája, érthetetlen a méret, a helyzet, s az irány relativitása. Formaészlelésük is bizonytalan: Pontatlan a formaképzetük /kör, ellipszis, négyszög keverése). Formameghatározó forgalmaik nincsenek, szűkek, vagy pontatlanok. Figyelemzavaraikból adódóan emlékezetük, formafelidézésük hiányos. 113

együttműködés, baráti kapcsolatok, együttes élmények biztosítása előzményadás, pozitív megerősítés, kioltás együttes alkalmazása.

Tárgyi felépítés lépéssorrendjének magyarázata, tanítása. Cselekvési sorrendek – ezek szóbeli megjelenítése – fogalom-rendszer kialakítása. Helyes napirend kialakítása. Időszakok, időegységek mérését, meghatározását segítő feladatok. Saját élményanyag gazdagítása. Ok-okozati összefüggések keresése, megfogalmazása.

Tárgyak összehasonlítása, csoportosítása, modellezése. Ábramásolatok. Azonos, hasonló, eltérő formák gyűjtése, párosítása, besorolása. Figyelem, próba, formaazonosítás.

A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az Kommunikációs kultúrájuk szegényes, amely együttműködést, a társadalmi érintkezést szol- visszavezethető: gáló információk felfogása, megértése, szelek- a gyenge akusztikus megkülönböztetálása, elemzése, értékelése, felhasználása, köztésre, vetítése, alkotása. - a rossz artikulációra, Összetevői a szimbolikus jelek útján történő, a - a nem megfelelő beszédtempóra: hadaképi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, rás, dadogás, a magatartásban megnyilvánuló kommunikácia kevés élményanyagból adódó szegéós képesség. nyes szókincsre, - a gyenge képzelet, tapasztalati élményből és érdeklődés hiányából adódó elmaradott kérdésalkotási képességre és összefüggéstelen mondatalkotásra, beszédre. A 6-8. éves gyermek figyelmét 10-15 percig képes a feladatra összpontosítani. Játékos helyII. Figyelmük rendezetlen, nem tartós. Ez adózetben ez ayidőtartam növekszik. dik: A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túl- – az alacsony igényszintjükből és felelősségérzetükből, zott általánosításra. – tanulási érdektelenségükből, – önkontroll és intellektuális aktivitásuk hiányából, – fáradékonyságuk ingadozásából, mely tanulási teljesítményük váltakozásában tükröződik, A kisiskolás emlékezete elsősorban cselekvé- – megosztott figyelmük fejletlenségéből. ses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléle- III. Emlékezetük pontatlan, hiányos, melynek okai: tes jelenségeket képes felidézni.

114

-

-

-

-

Hangfelismerés, hangazonosítás és megkülönböztetés. Helyes levegővétel, artikuláció, hangoztatás. Hangkiemelés. Hangösszetétel – szóalkotás. Helyes beszédütem. Értő olvasás elsajátíttatása. Élményanyag gyűjtése, elmondása. Lényegkiemelés – vázlat készítés. Kérdésfeltevés.

Érdeklődés felkeltése, mit, miért, hogyan tanulunk? Változatos, fokozatosan nehezedő feladatok. Gyakoribb szünetek. Önirányító képesség fejlesztése. Figyelem-koncentrációs gyakorlatok, korrekció: önellenőrzés módjainak tanítása, segítése.

Tárgyképek csoportosítása, megfigyelése, elemzése. Beszédkésztetési eljárások

A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. A kisiskolás emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz.

-

-

-

-

-

az önkéntelen és szándékos bevésés, megőrzés és felidézés képességeinek gyengesége, kevés élményanyaguk és személyes tapasztalatuk, az átélt dolgokat, tapasztalatokat nem fogalmazzák meg – ez visszavezethető a szókincs gyengeségére is, a már megtapasztalt dolgokat nehezen alkalmazzák újszituációkban, nem ismétlik, nem alkalmazzák a bevetési módokat, tanulási módjuk hibás, vagy hiányos.

- megnevezés, - leírás, - mondatalkotás-élmény elmondása Bevésési módok tanítása Alkalmazási képesség ellenőrzése. Szóbeli anyag bevésésének segítéséhez másodlagos jelrendszer beiktatása (rajz, kép). Tanulásmódszertani ismeretek nyújtása: - Összefüggések feltárása - Szövegek dramatizálása, modellezése - Szövegtanulás tanítása - Koncentráló képesség, tartós figyelem és elmélyülés képességének elsajátíttatása.

Minden órán az anyaghoz igazodó, változó isGyorsan felejtenek, a tanult, vagy átélt dolgo- métlés. kat nehezen „őrzik” meg. A felidézés vázlattal, képekkel és gondolkodtató kérdésekkel való elősegítése. Hibák, hiányosságok folyamatos korrigálása. Konkrét és elvont dolgok és fogalmak egységes használata és fejlődése lassú, elmaradott, amely beszédfunkcióik gyengeségeire vezethető vissza.

Helyes munkafázisok kialakítása. - előzetes tájékozódás a feladatban, - figyelem serkentés, - önkontrollra való késztetés, - szövegelemzés, szómagyarázat.

A kisiskolás gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez köAlapproblémához való visszaterelés. tődik. IV: Gondolkodásuk labilis, gyakran előfordul Utasítások pontos betartására való késztetés. ugyanazon problémának más-más szinten való Szemléletes rögzítés. 10-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás megoldása.

115

absztrakt kategóriái. A serdülők gondolkodását az érzelmi motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő gondolkodás fejlesztésében. A 6-7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével. A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges problémákból kiindulva megoldási hipotézist felállítani.

Minden egyes tantárgynál hamis-igaz feltárása. Nem veszik észre saját és mások hibáit, így Kritikai észrevételek megfogalmazására nevenem is képesek azokat korrigálni. lés. Jártasságok és készségek szintjének felelő, Az elsajátított ismereteket gyengén alkalmaz- egymásra épülő, megfelelő mennyiségű gyazák új szituációkban. korló feladat.

V. A tárgyak összehasonlításánál nehezen ra- Különbségek és hasonlóságok megfogalmazágadják ki a lényeges jegyeket. sára késztető fokozatosan nehezülő feladatok. Tárgyak, dolgok, jelenségek összehasonlításáAz összehasonlítás és a fogalomalkotás hiá- ra, általánosítására, közös jegyek, szabály megnyosságaiból adódóan nehezen képesek az álta- fogalmazására ösztönző feladatok. lános, a szabály megfogalmazására. Önművelés igényének felkeltése, kialakítása.

116

120

15. Pedagógiai jellegű órakedvezmények 1-8. évfolyamig, egy-egy osztályra vonatkozóan a kötelező óraszám: 190 óra, ennek 5%-a 9,5 óra. Ezt a kötelező jelleggel biztosítandó keretet fordítjuk pedagógiai kedvezményekre, melyek a következők: -

osztályfőnöki, szakmai munkaközössévezető.

Záradék 1. A pedagógiai program módosításával kapcsolatos rendelkezések Jelen dokumentum az 2004-ben elkészített, az iskolaszék és a diákönkormányzat által megismert és véleményezett, és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program módosítása. Azt, az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 48.§ (1) bekezdésében előírt nevelési programmal kiegészítette a nevelőtestület. A helyi tantervet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM. sz. rendeletben előírtaknak megfelelően elkészítette. A nevelési programot és a helyi tantervet az iskolaszék és a diákönkormányzat megismerte és véleményezte. A pedagógiai programban meghatározott célok értékelésére és módosítására a minőségfejlesztés során folyamatosan történik. A módosítást mindig körültekintő elemző munka előzi meg. A módosító javaslatot az egy-egy pedagógiai tevékenység értékelésére létrehozott team teszi, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, a helyi tanterv minden évfolyamon történő bevezetését követő tanévben tesszük meg. 2. A pedagógiai program nyilvánossá tételével kapcsolatos rendelkezések A módosított pedagógiai programot a szülői munkaközösség, az iskolaszék és a diákönkormányzat megismerte. Azokon az évfolyamokon, ahol bevezetésre kerül a helyi tanterv, az évi első szülőértekezleten az osztályt tanító nevelők, osztályfőnökök tájékoztató keretében megismertetik a szülőkkel, különös tekintettel a továbbhaladás feltételeire. A jóváhagyott dokumentumot az érdeklődő szülők, diákok, az iskola könyvtárában nyitvatartási időben, valamint az iskola igazgatóságán előre egyeztetett időben kézbe vehetik, tanulmányozhatják. A polgármesteri hivatalban elhelyezett pedagógiai program hozzáférhetőségét az önkormányzat jegyzője szabályozza.

117

120

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1.A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2008.év szeptember hó __. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Jászkisér, 2008 .szeptember __. ___________________________ az iskolai diákönkormányzat vezetője 2.A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2008. év szeptember hó __. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Jászkisér, 2008. szeptember __. ______________________________ az iskolai szülői munkaközösség elnöke 3.A pedagógiai programot az iskolaszék a 2008.év szeptember hó __. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Jászkisér, 2008. szeptember __. ________________________________ az iskolaszék elnöke 4.A pedagógia programot a nevelıtestület a 2008.év szeptember hó __.napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Jászkisér, 2008. szeptember __. ______________________________ Igazgató 5.A Csete Balázs Általános Iskola pedagógiai programját Jászkisér Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. év szeptember hó______napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:Jászkisér, 2008. szeptember ___. ____________________________ Polgármester

118