A humán erőforrások fejlesztése (2+0) Dr. Teperics Károly

A humán erőforrások fejlesztése (2+0)

Dr. Teperics Károly

A HUMÁN ERŐFORRÁS FOGALMA „ Divatos, a politika és a média „hívó szavai” között

tartjuk számon „ Napjainkban már „stratégiai erőforrás”: a nemzeti jövedelem növekedése nem magyarázható csak a tőke és a munkaerő mennyiségi növekedésével „ Az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít az oktatásnak

és a képzésnek, de ezeket a gazdaságfejlesztés részének és a sikeres gazdaságfejlesztés elengedhetetlen elemének tekinti, azaz a foglalkoztatás, illetve a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás oldaláról közelíti az ágazat helyzetét, és teljes egészében a tagállamok hatáskörébe utalja (Amszterdami Szerződés).

Fogalmak „

„ „

A „humán erőforrás”, „emberi erőforrás”, „humán tőke”, „emberi tőke” („emberkincs”) terminus technikusok tekintetében nincs szakmai konszenzus, a különböző tudományterületek képviselői más-más hangsúllyal, eltérő terjedelemmel használják a fogalmakat. „ a társadalom egésze” – „a munkaerő-piac potenciális vagy tényleges szereplői” – „az egyén” fokozatok is előfordulnak. A többi erőforráshoz képest számos egyedi vonással bír. „

„

Az emberi erőforrások fogalmába tehát az alábbi tényezők sorolhatók: „ „ „

„

„

(Pl.: megújítja, fejleszti önmagát)

képessége, tudása, fizikai és mentális állapota, egészsége, magatartását befolyásoló tudati tényezők: motivációk, információk, normák, értékek és beállítottság, amelyek meghatározzák innovatív, alkalmazkodó és konfliktuskezelő képességét, valamint együttműködési készségét, családi és más emberi kapcsolatai.

Számuk és minőségük tekintetében a különbségtétel inkább elfogadott.

Fogalmak „

A humán erőforrások-fejlesztését már több közös tartalom jellemzi. „ Fejlesztendő egyéni kompetenciák „ „ „ „ „ „ „ „

„

Felhasználói szintű ismeretek Probléma megoldó készség Kooperativitás Adaptivitás A változás képessége Nyitottság Emberi kapcsolatok minősége Fizikai- és mentális egészség

Társadalmi feltételek „

Oktatási rendszer ƒ

„

Iskolarendszeren kívüli képzések ƒ ƒ

„ „

Alapszint – Középszint – Felsőfok Tanfolyamok – továbbképzések stb. LLL

Szociális- és egészségügyi rendszer Közlekedési infrastruktúra, stb.

Korai közgazdasági elméletek az emberi tőkéről I. „ W. Petty (1623-1687) a „statisztika atyja” használta először a „human

capital” kifejezést. (80 font)

A. Smith (1723-1790), "A nemzetek gazdagsága" 1776 „ "az állótőke részének kell tekinteni a társadalom valamennyi tagjának minden gazdaságilag hasznos tudását és képességét..... úgy kell felfogni őket, mint az illető személyében rögzült és megtestesült tőkét" [Smith, A. (1959) 322. old.]. „ "Az állótőkére fordított kiadások mindig nagy profittal térülnek meg és sokkal többel növelik az évi össztermelés értékét, mint az a költség, amit az ilyen tökéletesítés igényel" [Smith, A. (1959) 328. old.]. „ J.H. von Thünen (1783-1850) „ "Mivel az iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több

jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek és mivel a magasabb iskolázottság csak több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamaton keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelynek hozadéka a munka nagyobb termelékenységében fejeződik ki" [Thünen, J.H. (1875)].

Korai közgazdasági elméletek az emberi tőkéről II. „ T. R. Malthus (1766-1834). Az oktatásügyet az állampolgárok

felvilágosításának, a racionális szellemre nevelésének eszközének tekintette, fejlesztését a társadalmi béke biztosítékaként kezelte. „

A kötelező népoktatás bevezetésétől a gyermekmunka felszámolását és a későbbre tolódó házasságkötéseket is várta, mindezek, véleménye szerint- a társadalmi konfliktusok kiéleződésének elkerülését eredményezhették volna.

„ F. List (1789-1846) befektetésnek tekintette az oktatást. „ Olyan növekedési tényezőként kezelte, aminek érdekében akár nemzedékeken keresztül áldozatokat kell hozni, hogy majd azok a későbbiekben hatványozottan térüljenek meg. A nemzet hasznát látta fontosabbnak, az egyén érdekeit csak másodlagosnak vélte. „ XIX. század végén kétféle módon akartak eljutni az ember

gazdasági értékének kiszámításához : „ „termelési költségeken” alapuló ↔ „tőkésített kereseteken” alapuló

„ E. Engel (1821-1896) Az ember gazdasági értéke megegyezik azon

erőforrások költségeivel, amit felnevelése során reá költöttek. „ W. Farr (1807-1883) a tőkésített kereseteken keresztül határozta meg az ember értékét. Korábbi költségek helyett a jövőbeli nettó keresetekkel operált. A jelenlegi és a várható piaci értéket veszi számításba

Modern közgazdasági teóriák az emberi tőkéről „

J.M. Keynes : csak a technikai haladás szempontjából tarja fontosnak.

„

Az esetleges vizsgálatok és a gyakorlatban fellelhető alternativítás (tanul vagy földet kap) után az 1960-as évektől a termelés ldaláról kiindulva kutatják újból a kérdést a neoklasszikusok: T. Schultz, G. Becker és társaik. Az emberi tőke- beruházás alapmodellje : „ Az oktatás és a képzés az emberi tőkébe történő beruházásnak tekinthető.

„

„

Közvetlen: ƒ Tandíj, beiratkozási díj, tankönyvek stb

„

Közvetett: ƒ Idő, elmaradt jövedelem.

„

Beruházás, mert a jövőbeli haszon reményében időt és pénzt áldoznak a jelenben. „

„

Addig érdemes iskolába járni, ameddig a várható hozam (jelenértékben számítva) nagyobb, mint a beruházás.

Az emberi tőke nagysága a az előállítására fordított kiadásokkal, a jövedelmezősége pedig költség-haszon elemzéssel mérhető (standard tőkeelmélet alkalmazása itt is).

Az emberi tőke elméletek új elemei „ Kidolgozói választ próbáltak adni néhány megoldatlan

közgazdasági problémára:

„ A beruházási probléma. Az oktatásra fordított beruházások

jövedelmezőségét próbálták meg kiszámítani. „ A növekedési probléma. A növekedés forrásainak meghatározására tettek kísérletet. Az elmélet képviselői szerint a növekedés egyik legfontosabb összetevője a tudás növekedése. „ A jövedelemelosztás problémája. Az eltérő jövedelmek hátterében, az eltérő életkereseti görbék kialakulásában az eltérő képzettséget jelölték okként (életkereseti görbék kérdései).

Az életkereseti görbék alakulása iskolai végzettségek szerint (Cippollone, 1995)

A humán erőforrások fejlesztésének lehetőségeire vonatkozó elmélet csoportok „

I. Az emberi tőke elméletek szerint az oktatás növeli a benne résztvevők gazdasági teljesítőképességét, emiatt az egyéni és társadalmi költségek és hasznok állami szerepvállalást is indokolnak. Kutatói elemzik az oktatás költség-haszon megtérülését és a gazdasági növekedésben betöltött szerepét.

„

II. A szűrő elméletek szerint az oktatás mindössze információkat szolgáltat az egyének teljesítőképességéről

„

III. A munkaerő-szükségleten alapuló megközelítések szerint a gazdaság növekedéséhez szükséges megfelelő számú és képzettségű munkaerő előteremtése az oktatáspolitika feladata.

I. Az emberitőke-elméletek „ "Közgazdasági értelemben ez…, az emberi tőke

felhalmozódása és annak hatékony beruházása a népgazdaság fejlődése érdekében. Politikai megfogalmazásban az emberi erőforrás arra képesíti az embereket, hogy felelősséggel vegyenek részt a politikai életben és a demokratikus rendszer polgáraivá válhassanak. Társadalmi kulturális szemszögből nézve az emberi erőforrások fejlődése abban segíti az embereket, hogy teljesebb, gazdagabb életet éljenek" [Harbison, F. -. Myers, C.A (1964].

Az emberi erőforrás jellemzésére használt mutatók (Harbison, Myers: 1964)

„ I. Szakemberekkel való ellátottság: „ 1000 főre jutó orvos, mérnök, tanár, stb.

„ II. Az oktatási ellátás általános szintjét bemutató adatok: „

Beiskolázási hányad alap- közép- és felsőfokon, a felsőoktatás strukturális mutatói (műszaki, humán és természettudományos szakok belső arányai)

„ III. Az oktatásra fordított erőforrások mérése: „ GDP arány.

A gazdasági fejletettség és az emberi erőforrások fejlettsége közötti kapcsolat (Harbison, Myers: 1964) „ 75 ország adataival elvégzett korrelációs számítás szerint az

összefüggést a középfokon és a felsőfokon tanulók (ötszörös) hányadával lehetett bizonyítani. „ Négy szintet állapítottak meg: „ I. Afganisztán, Haiti és kizárólag afrikai országok. „ II. Valamivel gazdagabb afrikai, arab, ázsiai, és latin-amerikai országok. „ III. Vegyes, szegény és közepesen fejlettek egyaránt fellelhetők, India, Chile, Görögország, Magyarország, Olaszország „ IV. Zömében gazdaságilag fejlett országok, USA, Svédország, Spanyolország, Szovjetunió.

E.F. Denison „ A "maradék" tényező[1] elemzésének legnagyobb teoretikusa. „ Számításai szerint az USA 1929 és 1957 közötti gazdasági

növekedésének 20%-a származik az emberi tudásmennyiség növekedéséből. „ Megvizsgálta annak a lehetőségét is, hogy az USA nemzeti jövedelmének évi 0,1%-os növelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. „ a munkaerő létszámának 2,4 %-os emelésével, vagy „ a munkaidő heti egy órával történő emelésével, vagy „ a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne elérni. Felismerései, - a szerző által is elismerten - sok bizonytalan elemet tartalmaznak (Denison, E. F.1979). „

[1] A "reziduum" vagyis a maradék tényező, amit az emberi tőke szerepének

felismerése nélkül nem tudtak magyarázni a gazdasági növekedés összetevői közül a közgazdászok (Solow, 1967-ben a műszaki fejlődést tartotta fontosnak).

T. W. Schultz „ Az emberi tőke gazdasági növekedéshez való hozzájárulását

meghatározni próbáló elméletek közül nevéhez köthető a legismertebb. „ Az emberi tényező gazdasági növekedésben betöltött szerepét három okra vezette vissza: „ „ „

a dolgozók számának növekedése az átlag dolgozó iskolában eltöltött éveinek növekvő száma az oktatási költségek emelkedése.

Az emberi tudás kialakulását hosszú, költséges folyamatnak, beruházásnak tartotta, aminek részeként kezelte a fogyasztás egy részét is. Az így megszerzett képzettség tartósabb, mint a nem emberi, de újratermelhető tőke legtöbb formája, emiatt a beruházás is többel növeli az állományt, mint a másik esetben.

Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (E. F.Denison és T.W.Schultz* nyomán)

Ország

Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez [%]

Kanada

25,0

USA

15,0

Németország

2,0

GBR

12

Japán

3,3

Dél-Korea*

15,9

Ghána*

23,2

Argentina

16,5

Brazilia

3,3

Általános gondolatok az emberi tőkéről „ Az emberi tőke elméletek általános jellemzője, hogy arra a

tapasztalatra építenek, miszerint a magasabb iskolázottság, magasabb keresetekkel jár együtt. Gazdasági racionalitás rejlik e mögött, hiszen az emberi tőkébe történő beruházás az egyén termelékenységét növeli. „ A modell szerint, más tőkeformákhoz hasonlóan az ide történő beruházás is költségekkel jár, és később várhatók csak a hozamok. A pénzbeli hasznuk maximalizálására törekvő egyének addig tanulnak[1], ameddig költségeik nem haladják meg reménybeli hozamaikat. „

[1] Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az egyén oktatásra vonatkozó minden döntése mögött gazdasági töltésű racionalitást feltételezünk. (homo oeconomicus)

Az oktatás nem pénzbeli hozamai „ Járulékos haszon: „ Szabadság, autonómia a munkában, költségtérítés, jobb munka körülmények. „ Az oktatás fogyasztás is egyben. „ A beruházás és a fogyasztás szétválasztása szinte lehetetlen. „ Fogyasztói tőkét is eredményez „ Hatékonyabb vásárlói magatartást jelenhet. „ Egészségesebb életmódot eredményezhet. „ Hatékonyabb háztartás vezetést is jelent.

Az emberi tőke egyedi tulajdonságai „ Az emberi tőke illikvid, „ „ „ „

nem választható el a tulajdonosától, nem adható el, élettartama csak a tulajdonosa aktív élettartamával egyező, megszerzéséhez az egyén az idejét is áldozza.

„ A fizikai tőkénél nagyobb a felmerülő kockázat és a

bizonytalanság. „ „ „

„

bizonytalan az élettartam, a képességek felismerése sem mindig tökéletes a képzettség megszerzéséhez szükséges idő lerövidíti a hozamok begyűjtésének periódusát

A befektetéshez a hitel kedvezőtlenebb, mint a fizikai tőke beruházásokkor.

Az oktatásba beruházók köre, döntéseik I. „ Az egyének pénzbeli és az externális hozamokat egyaránt mérlegelve

döntenek. „ Az egyén emberi tőkébe történő beruházásainál a jelenlegi és jövőbeli fogyasztás között választ. „

A beruházás nem más, mint a jelenlegi fogyasztás visszafogása, a jövőbeli magasabb jövedelem érdekében. Az emberi tőke tulajdonságai miatt a hitellehetőségek korlátozottak, emiatt az alacsony jövedelműek kevesebbet fognak beruházni, mint a gazdagok.

„ Komoly gondot jelent még az "információs probléma". „

Az egyén nem ismeri várható keresetét, a gazdaság várható átalakulását, az oktatási költségeket, várható élettartamát, emiatt tökéletlen információk birtokában hozza meg beruházási döntését. „

R. B. Freeman (1986) empirikus kutatásai nyomán megállapítható, hogy a hallgatók ismerik a választott területhez kapcsolódó emberitőkeberuházás modellben említett szempontokat, életkereseti görbéket és "az oktatással kapcsolatos beruházások közgazdasági elemzése nem tekinthető megalapozatlannak„.

COBWEB-ciklus „

A piaci információkkal összefüggő probléma a kialakulása. Az egyének emberi tőkéjük növelésére vonatkozó döntéseiknél az adott pillanatban érvényes munkapiaci helyzetet veszik figyelembe.

„

Az így kialakuló 11-15 éves periódusú hullámok a felsőoktatás rendszerében okoznak problémát. A jelenség „divatos” felsőoktatási szakirányok esetében nálunk is felismerhető.

„

A felsőoktatásban résztvevők számának ingadozását természetesen több tényező együttes hatásaként kell értelmeznünk. A XX. század statisztikáját vizsgálva több más ciklus mellett, a mintegy 20 éves periódusú Kuznets-ciklusok létét is bizonyította. „

A magyar népesedési statisztikában is fellelhető, 24-26 év közötti hullámmal jellemezhető népességszám béli lengések, a generációs, rövidebb 12 éves beruházási hullámok mellett, a felsőoktatási statisztikákban, egy Kuznetsciklussal azonosítható, 15-19 éves időtartamú hullám jelenlétét mutatta be. Ezeket az 50-60 éves hosszú Kondratiev- és a D.H. Fischer által leírt 200 éves periódusú „Great Wawe” –be is beilleszthetőnek látja. (Bródy A. 2000)

A COBWEB ciklus kialakulása 4. Sok végzős

3. Sok jelentkező

5. Túlkínálat

6. Alacsony bér

7. Kevés

2. Magas bér

jelentkező

1. Hiány szakma

8. Kevés végzős

A felsőoktatási hallgatói létszám 1918-1998 (ezer fő)

A felsőoktatásban résztvevők létszámváltozása, 1919-1997 [%]

Az oktatásba beruházók köre, döntéseik II. „ A vállalati döntések hátterében a profitmaximálás szándéka

kereshető. A munka közbeni képzés növeli a résztvevők

termelékenységét, így haszna várhatóan meghaladja a költségeket. „

„

A szükséges képzettség egy része fellelhető a munkapiacon, ezt egyszerűen csak bérbe veszik a vállalatok. (Általános képzettség, ilyen jellegű képzéseket a munkavállalók fizetik általában.) A másik részét pedig csak a munka közben tudja elsajátítani a munkavállaló, őket tőke befektetésével helyben képezik. és (Speciális képzéseket a vállalatok finanszírozzák)

A képzésekkel nyerhető ismeretek révén az alkalmazottak jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez jutnak, emiatt többnyire tanulmányi szerződésekkel kötik őket a vállalatokhoz.

Az oktatásba beruházók köre, döntéseik III. (Az állami, kormányzati beruházási döntések)

Kétféle kormányzati döntés figyelhető meg. „ Egyrészt munkáltatóként a vállalatok döntési szempontjai szerint járnak el, „ Másrészt kormányzati szervként az egyéni és a vállalati döntések befolyásolására törekszenek. „ Az állami szerepvállalás egyik legfontosabb indokaként az oktatás „kváziközjószág” jellegét hozhatjuk fel. „ Megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodás képessége, „ csökken a bűnözés, „ az egészségügyi, szociális kiadások csökkenését is eredményezik, „ a képzettebb közösségekben kiváltanak közszolgáltatásokat stb.. „ Sajátos tovagyűrűző (spillover) hatások ismerhetők fel a migráció esetében. „ A piaci tökéletlenségek is szükségessé teszik az állami beavatkozást. „ Az emberi tőke illikviditása miatt, a fiatalkorban lévő, amúgy is kevésbé hitelképes fiatalok nem jutnak kölcsönökhöz. A tőke megteremtésének esélye csak állami hitelekből adatik meg a gyengébb anyagi háttérrel rendelkező fiatalok számára. „ A munkaerő-piacon szükséges információk nem tökéletesen hozzáférhetők. Nem mindenki jut a döntéséhez elegendő és valós információhoz. Az állam munkaközvetítő hivatalok révén, ingyenes vagy támogatott árú tájékoztatókkal sokat tehet a munkavállaló érdekében. „

II. A Szűrőelméletek (Screening) „ Az iskolarendszer képességeik szerint szűri a hallgatókat,

haszna csupán ez, hogy erről tájékoztatja a munkaadókat. „ Nem növeli az egyén termelékenységét, csak jelzi a képességeit. „ Nem az iskolában tanultak a hasznosak eszerint, hanem azok a tulajdonságok amiket az „iskolaviselt” emberek magukénak tudhatnak: „ „ „ „ „

Pontosság Együttműködési hajlandóság Kitartás Figyelmesség Teljesítményorientáltság

„ M. Spence (1973), K.J. Arrow (1973), J. E. Stiglitz (1975)

II. A Szűrőelméletek (Screening) II. „ „ „ „

Az oktatási intézmények kettős szűrése. Gyenge – erős változat (bérkategória rendszer) Az expanzió a gazdasági erőforrások elfecsérlése csupán. Empirikus bizonyítékok: „ Wiles-hipotézis „

„

Azonos időtartam tanulás esetén nincs bérkülönbség akkor sem, ha nem abban a szakmában végzettel hasonlítjuk a szakembert. (Miller-Volker 1984: közgazdászként dolgozó műszakinál nincs különbség (+), fordítva igen (-).

Sheepskin érv („kutyabőr effektus”) „

„

„

Azonos munkabér annak, aki bizonyítvány nélkül van, de befejezte az iskolát, mint annak, aki megszerezte. (Emberi tőke elmélet) A szűrő elmélet szerint nem, mert a lemorzsolódás negatív jelzés a munkaadónak. Empíria: Csak a felsőfok esetében létezik ilyen különbség (Hartog 1983)

Ajánlott irodalom I. „ Polónyi I. –Tímár J. (2001): Tudásgyár vagy papírgyár. - Új „ „ „ „

„

Mandátum Kiadó, Budapest. 165 p. Polónyi I. (2002): Az oktatás gazdaságtana. – Osiris Kiadó, Budapest, 425 p. Rechnitzer J. (1998): A területi stratégiák. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 348 p. Tímár J.(1997/a): A munkaerőpiac egyensúlyi problémái 2010ben.- Közgazdasági Szemle, pp. 42-55. Teperics K. (2003): A humánerőforrások szerepe a területfejlesztésben. – In.: A terület- és településfejlesztés alapjai. (szerk.: Süli-Zakar I.) – Dialóg-Campus Kiadó, PécsBudapest, pp. 393-410. Teperics K. (2002): A Hajdú-Bihar megyei diplomások munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata (A Debreceni Egyetem hatása a humánerőforrásokra).- Acta Geographica 10., 165 p.

Ajánlott irodalom II. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

Cséfalvay Z. (1999): Helyünk a Nap alatt. - Kairosz Kiadó, Budapest. 228 p. Berényi I. (1997): A szociálgeográfia értelmezése. -ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 135 p. László Gy. (1996): Emberi erőforrás gazdálkodás és a munkaerőpiac. - Jannus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs. 336 p. Lengyel I. (2000): A regionális versenyképességről. - Közgazdasági Szemle, pp. 962-987. Forray R.K. – Kozma T. (1999): Az oktatáspolitika regionális hatásai 1990-97.- (Szakértői anyag az Oktatási Minisztérium számára) OKI, Budapest. 45 p. Híves T. (1998): Az oktatáskutatás területi módszerei. - OKI, Budapest. 25 p. Kozma T.(2000): Regionális együttműködések a harmadfokú képzésben. - Educatio Füzetek, OKI, Budapest. 57 p. Shchultz, T. W. (1983): Beruházás az emberi tőkébe. -KJK, Budapest. 300 p. Varga J. (1998): Oktatás-gazdaságtan. - Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. 162 p. Teperics K. (2003): Határmenti együttműködések Északkelet-Magyarország középfokú oktatásában. – In.: Határok és határmentiség az átalakuló Közép-Európában (Szerk.: Süli-Zakar I.), Debrecen. Pp. 112-121. Teperics K. (2004): Külföldi állampolgárok a magyar általános iskolai oktatásban.- In.: Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások. (szerk.: Süli-Zakar I.) – Kossuth Egyetemi Nyomda, Debrecen, pp. 24-32. Halász G. (2000): Az oktatás minősége és eredményessége. - In: Jelentés a magyar közoktatásról 2000, (szerk.: Halász G. – Lannert J.) Országos Közoktatási Intézet, Budapest. pp. 303-327.