Dr. Danka Ferenc főosztályvezető február 20

Dr. Danka Ferenc főosztályvezető 2012. február 20.

Hatálybaléptető rendelkezések – új Ötv. 2012. január 1.

2012. április 15. (51.§ (4); 143.§ (4) e)

a többi kivételével - minden rendelkezés

51.§ (4) A helyi önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselõ-testülete e magatartás elkövetõjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedõ pénzbírság (igazgatási bírság) kiszabását rendelheti el. 143.§ (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselõ-testülete, hogy rendeletben határozza meg: e) a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetõjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait;

2013. január 1.

220.§; 21.§ (1); 22-26.§; 27.§ (3)-(4); 41-51.§ (3); 51.§ (5)62.§; 65-68.§; 71.§; 79-105.§; 106.§(1); 111-131.§; 143.§ (1) a), c), d), 143.§ (3); 143.§ (4) a-d), g, h, 146.§; 156.§ (2); 157.§

2014. évi ált. önkormányzati választás napja (27.§ (2); 28-40.§; 64.§; 6970.§; 72-78.§; 143.§ (4) f); 154.§; 156.§ (3); 158.§

• alapvető rendelkezések • önkormányzati feladat és hatáskörök • a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok • államigazgatási feladat és hatáskörök • értelmező rendelkezés • a települési önkormányzatok (kivéve megyei jogú város) • a főváros és kerületei (általános rendelkezések) • feladat és hatásköri szabályok • a főváros és kerületei rendeletalkotása • a főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása • megyei önkormányzat (jegyző, aljegyző kinevezése, helyi önkormányzat) • a képviselő-testület • a képviselő-testület működése (kihirdetett rendeleti szöveg eltér, közterület elnevezésének rendje rendeletben, jegyzőkönyv, SZMSZ tartalma, közmeghallgatás,önfeloszlás)

• megyei közgyűlés elnökének választása

Hatálybaléptető rendelkezések – új Ötv. 2012. január 1.

2012. április 15.

2013. január 1.

• társult képviselő-testület • a képviselő-testület bizottságai • településrészi önkormányzat • a helyi önkormányzat tisztségviselői – polgármester

• a főpolgármester, polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése • a főpolgármester-helyettes,az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése

2014. évi ált. önkormányzati választás napja • a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok • polgármester főállású vagy tb. megbízatású • polgármesteri tisztség megszűnése •sorozatos tv.sértő tevékenysége miatti kereset •összeférhetetlenség • az alpolgármester • a helyi önkormányzati képviselő – a megbízatás keletkezése és megszűnése • jogok és kötelezettségek • a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése • összeférhetetlenség • összeférhetetlenségi eljárás • méltatlanság • vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

Hatálybaléptető rendelkezések – új Ötv. 2012. január 1.

2012. április 15.

2013. január 1.

• a jegyző, aljegyző • a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal • a helyi önkormányzatok társulásának általános szabályai • a társulási megállapodás alapvető szabályai • a társulás szervezete és működése • a területszervezési eljárás közös szabályai • önálló község alakítása • települések egyesítése • területrész átadás • település megyék közötti átcsatolása • várossá nyilvánítás • fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása • az önkormányzati vagyon (kivéve összetevői) • az önkormányzat gazdálkodása • a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere

2014. évi ált. önkormányzati választás napja

Hatálybaléptető rendelkezések – új Ötv. 2012. január 1.

2012. április 15.

2013. január 1.

• a helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere • adósságrendezés • a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata • felhatalmazó rendelkezés (Kormánynak)

2014. évi ált. önkormányzati általános választás napja

tiszteletdíj és természetbeni juttatás önkormányzati képviselőnek, bizottsági elnöknek és tagnak, tanácsnoknak

Hatálybaléptető rendelkezések – új Ötv. 2012. január 1.

2012. április 15.

2013. január 1.

•felhatalmazó rendelkezés helyi önkormányzatnak: - SZMSZ - költségvetés - zárszámadás - öngondoskodás, hozzájárulás közösségi feladatok ellátásához, közösségi együttélés alapvető szabályai, jogkövetkezmények - kötelező feladat és hatáskör vállalása nagyobb lakosságszámú önkormányzatnál - polgármesteri forrásfelhasználás mértéke -átmeneti rendelkezések ( társulási megállapodások felülvizsgálata – hi. 2013. június 30. -vagyonelemek meghatározására – amelyre vagyonkezelői jog létesíthető -vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzésének szabályai.

2014. évi ált. önkormányzati választás napja

Hatálybaléptető rendelkezések – régi Ötv. 2012. január 1.

2013. január 1.

-önkormányzati jogok -feladatok és hatáskörök -települési önkormányzat feladata hatásköre szervei -képviselő-testület működése -települési képviselő -képviselő-testület bizottságai -polgármester, alpolgármester, jegyző -képviselő-testület hivatala -körjegyzőség -települési önkormányzatok társulásai -helyi népszavazás, népi kezdeményezés -község, város és területük -megyei jogú város -főváros -megyei önkormányzat feladat és hatásköre (változott) -megyei önkormányzat szervezete -önkormányzat bevételei -önkormányzat gazdálkodása--tervezés, számvitel, információ -ellenőrzés -központi állami szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, hatásköre -felterjesztési jog -helyi önkormányzatok érdekképviselete -záró rendelkezések.

-települési képviselő -polgármester, alpolgármester

-helyi népszavzaás, népi kezdeményezés

-megyei önkormányzat szervezete

-önkormányzat gazdálkodása

-záró rendelkezések.

Törvényességi felügyelet  Kormányhivatal új eszközei:  kezdeményezheti a képviselő-testület ülésének

összehívását, ill. törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését; (ha törvényességi kérdések megtárgyalása indokolt)  információkérési jog  javaslat

Törvényességi felügyelet  Kormányhivatal új eszközei:  kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi

költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását;  pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;  kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;  törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra a törvényben meghatározott esetekben.

Törvényességi felügyeleti bírság Jkv.

Informáci ókérés

jegyző

-érintett

Jogalkotás (?)

Határozat

Feladatellátás

Fegyelmi eljárás

helyi önkormány zat

helyi önkormány zat

képviselőtestület; polgármest er

Törvényességi felügyeleti bírság Összege

Kiszabása

Szempontok

Bírósági felülvizsgálat

38.650-386.500

ismételhető

jogellenes köt.szegés súlya

döntés közlésétől 15 napon belül

önkormányzat költségvetési helyzete

törvényszék a kormányhivatal döntését megváltoztathatja

előző bírságok száma, mértéke

új eljárás nem lehetséges

A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése  A Kormány célja:

a területi közigazgatási rendszer átfogó, történelmi léptékű átalakítása. Elemei: 1. Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok újjászervezése – 2010. szeptember 1-jétől 2. Fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítása – 2011. január 1-jétől 3. Kormányablakok létesítése 4. Kormányzati Ügyfélvonal 5. A közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése (1. ütem) 6. A járási rendszer kialakítása 7. A Kormányablakok nyitása a járási székhelyeken - 2013 végén „Kormányablak-hálózat” 8. A közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése (2. ütem)

Kistérség  Eredménye: nem létezett 1984-1994 között egy általános kistérségi területi szint, ami a közigazgatás számára pl. mérvadó lehetett volna  KSH elnöke bevezette a statisztikai körzet kategóriáját – 1994-ben

(9006/1994 (S.K.3) közlemény) – számuk: 138  1997 augusztus 1-jével ez módosult: 150-re nőtt a kistérségek száma  2003-2004-ben 18 új kistérség jött létre – számuk: 168  2011-ben a számuk 175 (alapvetően területfejlesztési funkciót tölt be):

-

Járás  Történeti előzmény  1 nap alatt megjárható földterület  1950 - megyei tanácsok felügyelete alatt járási tanácsok – felügyeletük alatt községi tanácsok  1971 – járási tanácsok = járási hivatalokká változtak  1971 után önkormányzati funkciója is volt, de alapvetően államigazgatási maradt  1984. január 1-el megszüntették őket (83 járás volt)  1984-1990: városkörnyéki igazgatás – községeket 105 városkörnyékbe sorolták

Kistérség 

Statisztikai alapon került kijelölésre és nem közigazgatási alapon  mai kistérségek alapjául a járási rendszer szolgált (adminisztratív-igazgatási funkciókkal bírt)  Fogalma: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.

-

Járás  

területi léptékű, alsószintű államigazgatási egység, telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség



Fogalma: egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggő területű, szomszédos településeket magában foglaló körzet, székhelye a központi településen van.



1299/2011.(IX.1.) Korm. határozat az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége – 2013. január 1. hatékonyabb költségtakarékosabb ügyfélközpontú területi közig. megteremtése

  

A jelenleg önkormányzati feladatok államigazgatási feladattá minősítése esetén az ellátásokhoz, az intézmények fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat, szervezeti kapacitásokat és elhelyezési feltételeket az államigazgatás keretében kell biztosítani és rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi rendezéséről is.

Járás – kialakításának elvei  vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti     

különbségeket, az egyes nagy térségek sajátosságait járás területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon, illetékességi területekkel összhangban legyen biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását történelmi hagyomány demográfiai adatok terület nagysága

Járás - kialakításának elvei 

járási székhely – kiépített legyen az államigazgatási struktúra egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetén:

a. b. c. d.

jelentősebb igazgatási infrastruktúra központi elhelyezkedés legtávolabb eső település 30 km-nél ne legyen messzebb közlekedési infrastruktúra (közúti-vasúti megközelíthetőség , tömegközlekedési lehetőség) járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei – kialakításuk a polgármesteri hivatal és a kirendeltségek bázisán történjen



Járás – kialakításának elvei  gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz;  megyék határainak megőrzése;  létező ügyintézési helyszínek megőrzése.

 ahol okmányiroda (ügyintézői kormánytisztviselőként átkerülnek a járási

      

kormányhivatalba)működik, ott kormányablakot alakítanak ki (régi okmányirodák felfejlesztése kormányablakká) – járási hivatal részét képezi majd nem járási székhelyen is ez a terv a kistelepüléseken élőknek nem kell bemenni a járási központokba, mert helyben is alkalmaznak munkatársat! Elsődleges cél: egyablakos ügyintézés kiépítése, állam közelebb kerüljön az emberekhez, egyszerűbb, és hatékonyabb működés. a járások a kistérségek szerepét nem veszik át

Járási feladatrendszer  Járás feladata: az eddig a települési jegyzőkhöz

telepített államigazgatási feladatok ellátása lesz, a jegyző jogköreit a járások veszik át.  (kb. 1000 államigazgatási hatáskör visszavétele az állam részéről.  az államigazgatási feladatok leválasztása:  jegyzőről önkormányzatról helyi közügyekkel foglalkozik PH-k feladata: helyi ügyintézés

KÖZIGAZGATÁS önkormányzati igazgatás

államigazgatás

-

Központi szint

Kormány

Megyei önkormányzat

Területi szint

Kormányhivatal

területfejlesztés, területrendezés

intézményfenntartói feladatok

2012.01.01.

2012.01.01.

Kistérség

Járási szint

Kormányhivatal „kirendeltsége”

(2013.01.01.)

járási hivatal járás székhelyén „jegyző” államigazgatási feladatai

Helyi szint Települési önkormányzat jegyző

jegyző

néhány szervnek van városi kirendeltsége pl.: ÁNTSZ, Földhivatal

jegyző

Járások  A járási rendszer kialakításának ütemezése:  szakmai koncepció megvitatása - 2011. július

 az önkormányzati és államigazgatás járási szintű

illesztése, a szükséges jogszabályokkal - 2011. október  járási rendszer, határok kialakítása - 2012. elsô félév  a szervezeti felkészülés - 2012. második félév  új járási rendszer indulása - 2013. január 1.

Járások  Járási koncepció társadalmi egyeztetése lezárult – 2012.     

január 29-én. (757 észrevétel) OGY elé kerülő törvényjavaslat csomag több, mint 80 jogszabályt módosít – várhatóan még februárban Kormányrendelet (március vagy június végén): járási székhelyekről illetékességi területükről. 168 járás – 7 fővárosi körzet (fix számok) ha új járást szeretnének a települések a tervezetthez képest = másik megszüntetésével;

Járások  A koncepcióban        

tervezett székhelyek: Budakeszi Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Gyál Monor

      

Nagykáta Pilisvörösvár Ráckeve Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác

 (Aszód, Nagykőrös,

Veresegyház)

Nemzeti vagyonról szóló törvény  Helyi önkormányzat tulajdona: nemzeti vagyon. (Magyarország   1. 2. 3.

4.

Alaptörvénye ) A törvény 2011. december 31-én lépett hatályba. Nemzeti vagyon körén belül 4 kategória: kizárólagos önkormányzati tulajdon = teljes forgalomképtelenség (elidegenítési és terhelési tilalom, dologi jog/osztott tulajdon létesítés tilalma) – kizárólag koncesszió útján hasznosítható; nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (nem idegeníthető el, nem terhelhető meg – hasznosításuk nem koncesszió köteles; vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb.); korlátozottan forgalomképes vagyon (eladható, megterhelhető) – csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghat. feltételek szerint; üzleti vagyon (engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, piaci forgalom része.

Nemzeti vagyonról szóló törvény Kizárólagos önkormányzati tulajdonú törzsvagyon (forgalomképtelen)

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon (forgalomképtelen)

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Üzleti vagyon

(eladható, megterhelhető)

(elidegeníthető, hasznosítható)

helyi közutak és műtárgyaik

törvény 2. mellékletében

törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghat. feltételek szerint

helyi önk. tulajdonú terek, parkok

törvény vagy önkormányzati rendelet minősíti azzá

helyi önk. tulajdonú nki kereskedelmi repülőterek

vizek, közcélú vízilétesítmények (kivéve víziközmű)

Nemzeti vagyonról szóló törvény  Forgalomképtelen nemzeti vagyon:

-nem idegeníthető el, -nem terhelhető meg, -azon dologi jog vagy -osztott tulajdon nem létesíthető. Kivételek: 1. vagyonkezelői jog 2. jogszabályon alapuló használati jog 3. szolgalom

Nemzeti vagyonról szóló törvény  18.§ A helyi önkormányzat a rendelete alapján



   

forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt (3.§ (1) bekezdés 12.) Ilyennek minősül: 1. a törvény 2. mellékletében; 2. törvényben ; 3. helyi önkormányzat rendeletében így meghatározott vagyon

Nemzeti vagyonról szóló törvény  A helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági

     

szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem - az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva – elidegenítési és terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. Kivételek: - vagyonkezelői jog, - jogszabályon alapuló használati jog, - szolgalom.

Nemzeti vagyonról szóló törvény  Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon:

az a vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti; (az a vagyon, amelyről törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.)

Szabálysértési törvény  2012. évi II. tv. a szabálysértésekről  254.§ (2) bekezdés „Az önkormányzatok 2012. május 31-ig

kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.”  a törvény 2012. április 15-én lép hatályba.  az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv járási hivatal - lesz.  a kistelepülések közbiztonsági helyzete halaszthatatlan intézkedéseket követel, a 2012. április 15-ei hatályba lépés és a járási hivatalok felállta között (2013. január 1.) e jogkör átkerül a kormányhivatalhoz azzal, hogy a kormányhivatal dolgozója a leendő járások székhelyére kiutazva gyakorolja azt.

Szabálysértési törvény  A jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik  a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve a járási rendszer 2013-

   

ra tervezett bevezetésével a járás, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a bíróság rendelkezik majd a szabálysértési eljárások lefolytatására hatáskörrel.

 pénzbírság adók módjára történő behajtása megszűnik  pénzbírság és a helyszíni bírság meg nem fizetése esetére a

törvény bíróságok általi szabálysértési elzárásra változtatást rendel el.

Szabálysértési törvény  a törvény felemeli a kiszabható legalacsonyabb és

legmagasabb pénzbírság összegét:  5000 forint legmagasabb összege 150 000 forint, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén az eddiginek a duplájára, 300 000 forintra emeli.  meghatározza a szabálysértés fogalmát, mely szerint „szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra”, egyben kimondja, hogy a jövőben már csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást, önkormányzati rendelet nem.

Kérdések - válaszok  Kérdés: hogyan szankcionálhatók a helyi

rendelettel szemben tanúsított magatartások 2012. május 31. után?  Válasz: csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást.

Hulladékgazdálkodási törvény  A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb

mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.  Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat.”

Kérdések - válaszok  Kérdés: ha a közszolgáltató 2012-ben kezdeményezi a

hulladékszállítási díj emelését (ÁFA változás miatt) van-e erre lehetőség?  Válasz: nincs. A díj mértéke nem lehet magasabb a 2011. évre megállapított közszolgáltatási díjnál, függetlenül az ÁFA emelkedésétől, ill. egyéb járulékos költségek pl. üzemanyag költség növekedésétől.  Kérdés: szolgáltatói kezdeményezésre megállapítható-e

„kukabérleti díj” a szemétdíjon felül?  Válasz: nem, mert ezzel a képviselő-testület a Hgt. 23.§-ban foglalt rendeletalkotási felhatalmazása kereteit túllépné. A díjba a ráfordítások költségei is bekalkulálandók.

Kérdések - válaszok  Kérdés: helyi rendelet 2012. január 1-jétől

megállapíthat-e víz és szennyvízdíjat (csatornadíjat)?  Válasz: nem, nincs rá jogszabályi felhatalmazás, 2012. január 1-re visszamenőleg hatályon kívül kell helyezni az erre vonatkozó rendeleti előírásokat. A víziközmű szolgáltatásért felelős miniszter rendeletének a hatálybalépéséig - átmeneti szabályként, a víziközmű szolgáltatók állapítják meg a díjat azzal a korláttal, hogy a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4.2 %-al megemelt mértékű díjat alkalmazhatnak.

Kérdések - válaszok  Kérdés: adható-e a továbbiakban is helyi

lakásfenntartási támogatás az önkormányzat önálló, saját ellátásaként?  Válasz: nem. A képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként, csak a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó paramétereket, jellemzőket (pl. ingatlan tisztántartása) írhat elő, melyeknek a teljesítésére a jegyző szólítja fel a kérelmezőt. A helyi rendeletek a normatív támogatásnak csak a Szoctv. 38.§ (9) bekezdésében meghatározott keretei között szabályozhatnak.

Kérdések - válaszok  Kérdés: mely esetekben beszélhetünk arról, hogy a polgármester a

testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja?  Válasz: polgármester megítélésére van bízva – lásd. „a polgármester tartja érdeksértőnek…”

 Kérdés: az Art. 55/B. §-ból következik-e az, hogy az önkormányzat

helyi normát alkothat az adótitok szabályozására?  Válasz: nem, az adótitokra az Art. tartalmaz szabályozást.

 Kérdés: az önkormányzati rendelet bevezető részében már az új

Alaptörvény feltüntetése szükséges-e abban az esetben is, ha a módosítandó alaprendelet megalkotására még az Alaptörvény hatálybalépése előtt került sor?  Válasz: minden olyan jogszabályban, amit 2012. január 1-jét követően alkotnak, már az új Alaptörvényre kell hivatkozni.

Kérdések - válaszok  Kérdés: a települési önkormányzat

költségvetéséről szóló rendeletében kell-e elkülönítetten szerepeltetni a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését a korábbi évekhez hasonlóan?  Válasz: nem, mert az új Áht. már nem sorolja fel a költségvetési rendelet kötelező tartalmi elemei között.

Kérdések - válaszok  Kérdés: a települési képviselőknek a továbbiakban

is kell-e vagyonnyilatkozatot tenniük? (azaz hatályos-e még a kötelezettséget előíró törvényi rendelkezés?)  Válasz: igen, még a régi szabályozás irányadó.  Kérdés: kell-e külön alapító okirattal rendelkeznie az önkormányzatnak?  Válasz: nem, mert nem minősül költségvetési szervnek.

Kérdések - válaszok  Kérdés: 3 fővel működhet-e a nemzetiségi

önkormányzat?  Válasz: amennyiben nem lehet betölteni a megüresedett mandátumot, működhetnek így; ha 2 főre csökkenne a létszám, időközi választást kell kiírni.  Kérdés: nemzetiségi önkormányzat működési feltételét hogyan biztosítsák, amennyiben még nem módosították az együttműködési megállapodást?  Válasz: korábbi megállapodás irányadó. Az új megállapodás megkötésének határideje: 2012. június 1. Minden év január 31-ig felülvizsgálandó a megállapodás.

Nemzeti Jogszabálytár    

338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba www.njt.hu honlapon működik ~ 2013. január 1-el hatálybalépő rendelkezések:

 4. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni valamennyi - 2013. január 1. után kihirdetett - még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét. Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, az erről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell.  (2) A Nemzeti Jogszabálytárban egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, a lekérdezés napján hatályos - 2013. január 1. után kihirdetett önkormányzati rendeletnek  a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, és  b) a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát.  (3) Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek vagy az önkormányzati rendeletet megváltoztató önkormányzati rendeletnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni.

Átmeneti rendelkezések  146.§ - hatálybalép: 2013. január 1-jén.  Feladat:

- törvény hatálybalépése előtt kötött társulási

megállapodások felülvizsgálata, módosítása - hi. 2013. június 30. - polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal megalakítása a 84-86.§ hatálybalépését követő 60 napon belül – (hi. 2013. március 1.)