Dr. Kenderes Andrea 2011.Május 20

Dr. Kenderes Andrea 2011.Május 20.

  A

házasságkötést megelőző eljárás   A házasság érvénytelensége–érvénytelenségi okok, eljárás, maradék joghatások   Házastársi jogok és kötelezettségek   Névviselés   A házasság megszűnése   A házastársitartás   Házassági vagyonjog

Személyes bejelentés kell, képviseletnek helye nincs!   Kitűzése:   Főszabály: a bejelentésől számított 30 napon túlra – Kivételek:   A jegyző felmentést ad Valamelyikük közeli halállal fenyegető egészségi állapota:   házasulók nyilatkozata minden előfeltétel igazolását pótolja   a bejelentés után nyomban meg lehet kötni   Alakiságok: – Nyilvánosan, ünnepélyesen – el lehet térni,   ha a házasulók kérik vagy valamelyikük közeli halála várható – 2 tanú jelenlétében – Erre rendelt hivatalos helyiségben –   rendkívüli körülmény esetében máshol is (hajó, repülı, egyéb extremitások)  

  A

kijelentés után az anyakönyvvezető bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe   deklaratív hatályú bejegyzés, elmaradása esetén is létrejött már a házasság.

  Nem

létező házasság (nem érvénytelen, létre sem jött!)   Nem voltak személyesen jelen   Nem tettek házasságkötésre irányuló nyilatkozatot–   Nem anyakönyvvezető közremőködésével tették   Mit von maga után:   Bárki, bármilyen eljárásban hivatkozhat rá   Semmilyen joghatás nem származik belőle

  Az

érvénytelenségi okok egyben törvényes házassági akadályok is, amelyeket bárki bejelenthet   Okai (anyagi jogi):   Bármelyik fennálló korábbi házassága   Egyenesági rokonok   Testvérek   Testvér és testvér vér szerinti leszármazója – jegyzői felmentés   Házastárs és volt házastárs egyenesági rokona – jegyzői felmentés   Örökbefogadó és örökbefogadott – csak az örökbefogadásfennállása alatt   Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló

Gondnokság alatt nem álló teljesen cselekvőképtelen személy   Nem férfi és nő (azonos neműek házassága, transzszexuálisok?)   Nem nagykorú:   Egyetlen kivétel 16 évet betöltött kiskorú gyámhatóságiengedéllyel   A szüleit meg kell hallgatni   Részt kell venni családvédelmi tanácsadáson   Testi értelmi fejlettsége megvan hozzá   Saját és 18 éves kora előtt született gyermeke megélhetése és lakhatása biztosított – maga a terhesség nem indokolja   Az engedély jogerıre emelkedésétıl 6 hónapig érvényes  

  Okai

(alaki okok):   Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében volt jelen – képesítés kell!   A kijelentéskor a házasulók nem voltak együttesen jelen.

Perindításra jogosultak (aktív legitimáció)   Bármelyik házastárs   Ügyész   Akinek ahhoz jogi érdeke fűződik   Kiskorúság, gondnokság, cselekvőképtelenség miatt: csak az, akinek személyében fennállt az érvénytelenségi ok   ha meghal, akkor bárki, aki egyébként jogosult, beléphet a helyébe   Pert csak személyesen lehet indítani!   Korlátozottan cselekvőképes: törvényes képviselője hozzájárulásával (a házastárs anélkül is)   Teljesen cselekvőképtelen: nevében gyámhatósági hozzájárulással törvényes képviselője.  

  Perindítási

határidő:   Alaki ok miatt: a házasságkötéstől számított 6 hónap, de legfeljebb a házasság fennállása   Kiskorúság, gondnokság: elérésétől, megszűnésétől 6 hónap   Alperesek:(passzív legitimáció)   Házastársnak házastárs ellen,   Ügyész, más jogosult: mindkét házastárs ellen,   Ha nem él: bíróság által kirendelt ügygondnok.

  Joghatások:   Apasági

vélelem: nem érinti   Névviselés: nem érinti   Nagykorúság: nem érinti, kivéve ha nem volt gyámhatósági engedély és ezért nyilvánították érvénytelenné.   Vagyonjog   Mindkettő jóhiszemő volt: ugyanazok a hatások (ld. később)   mintha felbontották volna   Egyik jóhiszemő: csak az ő kérésére kell ugyanazokat a rendelkezéseket alkalmazni.

  Csak

akkor tekinthető érvénytelennek, ha bíróság ítéletében érvénytelennek nyilvánította!!!

  Mindenkivel

szemben hatályos!

  Egyenlőek   Az

ügyekben közös a döntés   Kivétel: személyüket érintő ügyek, de a család érdekeit szem előtt kell tartani   Hűség - ki lehet kényszeríteni?   Van szankció?   Támogatási kötelezettség (erkölcsi, szellemi, vagyoni)

  Feleség 1.  2.  3.  4.  5. 

neve lehet: Maga teljes nevét viseli: Nagy Katalin Férje teljes neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kun Béláné Nagy Katalin Férje családi neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kunné Nagy Katalin Férje családi neve és saját utóneve: Kun Katalin Férje és saját családi neve összekapcsolva és sajátutóneve: Kun-Nagy Katalin vagy Nagy-Kun Katalin

  Férj:   Kizárólag

saját teljes neve: Kun Béla   Felesége családi neve és saját utóneve: Nagy Béla(58/2001 (XII. 7.) ABH és 2002. évi XLIV. törvény)   Felesége és saját családi neve összekapcsolva éssaját utóneve: Kun-Nagy Béla vagy NagyKun Béla   Közös szabályok:   Csak az egyik veheti fel a másik nevét, kivéve az összekapcsolás esetét,   A házassági név legfeljebb kéttagú lehet.

  A

házasság megszűnése,érvénytelenné nyilvánítása:   Viselhető tovább a házassági név.   Eltérni kívánnak:   utólagos bejelentés az anyakönyvvezetőnek, de volt férje nevét házasságra utaló toldással nem viselheti a feleség, ha addig nem tette,   Új házasságkötése esetén a volt feleség nem viselheti volt férje nevét házasságra utaló toldással.   Ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, akkor kérelemre a házasságra utaló toldással való névviseléstől eltiltható.

1.         

Az egyik házastárs halála: Halotti anyakönyvi bejegyzés Halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat (nem peres eljárás) Holtnak nyilvánító jogerős bírósági határozat (nem peres eljárás) Megdől a vélelem: a korábbi házasság ebben az esetben is megszoűntnek tekintendő, kivéve ha bármelyik (későbbi) házastárs tudta, hogy nem következett be a korábbi házastárs halála.

2. A házasság bíróság általi felbontása:   Két fajtája létezik:   Megegyezésen alapuló bontás   „Tényállásos” bontás   Anyagi és eljárási szabályai is vannak, a családjogi törvény és a polgári perrendtartás is tartalmaz rendelkezéseket szétszórt szabályok (jogtörténeti okból), az Új Ptk. tervezi az egyesítést.

  „Tényállásos”

bontás   Bármelyik kérheti, közös kérelem is lehet– Bizonyítandó: a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott,   A bíróságnak erre vonatkozóan bizonyítást kell felvennie, amely lehet a felek saját nyilatkozata, de a gyakorlatban mindkét oldalról beidéznek 1-1 tanút (szakértıi, okirati bizonyítás itt elenyésző),   A közös kiskorú gyermek érdekére figyelemmel kell lenni.

  Közös

megegyezéses bontás:   Bármelyik fél kérheti és az egyik is, de megállapodás kell,   A közös kiskorú érdekére figyelemmel kell lenni,   A bíróság nem folytat le bizonyítást, mert itt a teljes és helyrehozhatatlan megromlásra utal a házastársaknak a felbontásra irányuló végleges elhatározáson alapuló befolyásmentes, egyezı akaratnyilvánítása.

Véglegesnek tekinthetı az elhatározás   Megegyeznek a felek és azt a bíróság jóváhagyja:   A közös kiskorú gyermek elhelyezésében   A közös kiskorú gyermek tartásában   A külön élı szülı és a gyermek közötti kapcsolattartásban   A közös lakás használatában   A házastársi tartásban   házastársi közös vagyon megosztásában (csak ingók)   ÚjPtk.-ból ez is kimarad   mindegyik kötelezı eleme az egyezségnek 3 éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek, a gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelıen rendezték  

  Az

egyezséget a bíróság jóváhagyó végzésben hagyja jóvá (ítélethatályú és végrehajtható), DE a házasságot ítéletben bontja fel!   Az egyezség megváltoztatása jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor kérhetı, ha a kiskorú gyermek érdekét szolgálja vagy a körülmények változása miatt valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Eljárási közösszabályok:   Személyes a perindítás   Korlátozottan cselekvıképes házastárs maga indíthat pert   Teljes cselekvıképtelen nevében a gyámhatósághozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert   Aktív perbeli legitimáció   Csak a házastárs lehet felperes sem beavatkozásnak, sem perbehívásnak helye nincsen– Passzív perbeli legitimáció   Alperes is csak házastárs lehet   Mindenképpen kell alperes, még a közös megegyezésesetén is valamelyik félnek „magára kell vállalnia”  

  Két

szakaszos az eljárás:   Békítés (ezt minden szakaszban megkísérelheti a bíróság) az első tárgyaláson, itt még nincsen bontás, kivéve ha nincsen kiskorú gyermek, mert ebben az esetben lehetséges.   Ezt követően a bíróság elhalasztja a tárgyalást és a feleknek 3 hónapon belül írásban kell kérnie a folytatást (ha nem kérik megszűnik a per)   Folytatásra a kérelem benyújtásától 30 nap utánra tűzhetı csak ki az új tárgyalási határnap   Érdemi eljárás – itt már felbontható a házasság.

Személyes meghallgatás kötelező (nem kell együttes jelenléttel), kivéve:   Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll   Ismeretlen helyen tartózkodik   Bíróság előtt megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik   Ha nincsen erre vonatkozó kérelem, a bíróságnak akkor is határoznia kell a közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felıl– Halasztáskor szükség esetén hivatalból is határoznia kell ideiglenesen:   A kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról   A lakáshasználatról   A kapcsolattartásról   Szülői felügyeleti jogok bővítéséről és korlátozásáról–   A házasság az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg és mindenkivel szemben hatályos.  

  Különélő

házastárs:   Nem átmenetileg szakadt meg az életközösség – Ne legyen érdemtelen – Önhibáján kívül rászorul – Közös vagyon a megélhetést nem fedezi – Nem veszélyezteti a saját és sorban elırébb álló vagyegy sorban jogosult megélhetését • Volt házastárs– Ne legyen érdemtelen – Önhibáján kívül rászorul – A kötelezett teljesítıképessége

  Házastársi

vagyonközösség:   Speciális közös tulajdoni forma,   A házassági életközösség idejére keletkezik a házasság megkötésével,   Osztatlan közös vagyon lesz mindaz, amit azéletközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve a különvagyont.   A különvagyonnak az a haszna is közös vagyon lesz,ami az életközösség alatt keletkezik, levonva a vagyonkezelési és fenntartási költségeket   Közös vagyon a szellemi alkotásért járó díj, ami azéletközösség alatt keletkezik – A közös vagyon helyébe lépett érték.

  Különvagyon:   A

házasságkötést megelőzően megvolt vagyontárgy.   A jogcím keletkezése a lényeg (megtérítési, nem dologi igény):   Öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgy   Öröklési szerződés!   Ajándékozás: adott házasságot, adott körülményeket kell vizsgálni, kedvezőbb életkörülmények – jelentős érték.

  Személyes

használatra szolgáló és szokásos mennyiségő, mértékő vagyontárgy.   Az érintettek jövedelmi, vagyoni viszonyai   Befektetési célzattal vásárolt vagyon   Foglalkozási, szabadidős tárgyak   Különvagyon értékén szerzett vagyontárgy   Alvagyoni keveredés – igényt keletkeztet   Biztosítás, kártalanítás, kártérítés   Személyiségi jog megsértése miatt kapott érték – DE! Közös vagyon lesz 15 évi házasság után amindennapi életvitelt szolgáló és a szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépett vagyontárgy.   Házasság fennállási ideje számít, nem az életközösség.

  Házassági

vagyonjogi szerződés:   Házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt köthető a házassági életközösség idejére (szűkebb értelme)   El lehet térni az előbb ismertetettektől   Közokirati vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirati forma kell   A harmadik személyeket tájékoztatni kell, ha van ilyen (fedezetelvonás)   Új Ptk.: Nyilvántartást vezetne be

  Közös

vagyon használata, kezelése, fenntartása   Rendeltetés szerint mindegyik használhatja– Közös kezelés és fenntartás   A költségeit elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha ez nem elég arányosan kell a különvagyonból is.   A közös háztartás költségeit is elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha nem elég, akkor a külön vagyonból egyenlő arányban.

  Közös

vagyonnal való rendelkezés:   Csak közös egyetértéssel lehet, akkor is ha az életközösség már megszakadt   A hozzájárulást vélelmezni kell, kivéve ha a 3. személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy nem járult hozzá a másik házastárs   Mindennapi élet szükségleteinek fedezése: kifejezetten tiltakozni kell.   A nem ügyletkötő felelőssége a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn, a másik viszont különvagyonával is felelni fog.

  A

vagyonközösség megszűntetése:   Nem azonos a megosztással!!!!   Az életközösség fennállása alatt is lehetséges – fontos okból, a bíróság szűnteti meg.   Magától megszűnik az életközösség megszőnésével.   Jogkövetkezmény: bármelyik házastárs kérheti a közös vagyon megosztását, megtérítési igényeket lehet érvényesíteni.

A közös vagyon megosztása: 1. Szerződéssel peren kívül: -  Tágabb értelemben ez is házassági vagyonjogi szerződés, de nincsen semmilyen alakszerűséghez kötve. -  Kimarad a bíróság, de ha valamelyik fél nem teljesít, akkor bírósághoz lehet fordulni és így kikényszeríteni a teljesítést. 2. Perbeli egyezségben: -  A közös megegyezéses bontásnak az ingók megosztásaelıfeltétele, -  Az ingatlanokban is meg lehet egyezni, -  A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben hagyja jóvá,amelynek ítélet hatálya van végrehajtható.  

Bírói ítélettel:   Teljes körű vagyoni rendezés elve: véglegesen és valamennyi igényt (közös vagyon, külön vagyon, megtérítési igények)   Vagyonmérleg: minden vagyontárgyat fel kell bele venni, kivéve az apróbb, nem jelentıs értékő vagyontárgyakat: -  Érték: az életközösség megszőnésekor meglévı érték (forgalmi érték) -  Értékcsökkenés és növekedés » Annak javára, terhére, aki miatt bekövetkezett » Ha mindkettınek köszönhetı, akkor a megosztáskoriértéket kell nézni.  

  Megtérítési

igény: –   Alvagyonok keveredése –   Az értékemelkedés arányában, de az időközi elhasználódást figyelembe kell venni   Nincsen, ha lemondás szándékával történt a beruházás,átadás (ésszerűség, gazdaságosság, háztartás)   Nincsen, ha nincsen közös vagy külön vagyon, amiből teljesíteni lehet   Közös életvitel körében elhasznált különvagyont nem kell megtéríteni, kivéve ha az különösen méltánytalan lenne (pl csak az egyik különvagyonát élték fel).

  A

vagyon megosztása:   Elsősorban természetben   Arányosnak és egyenlőnek kell lennie   Lehetőség szerint mindegyik azt kapja, amire indokoltan életkörülményei vagy foglalkozása miatt szükség van.   Lehet pénzben is (egymás kifizetése) figyelemmel kelllenni a felek akaratára   Méltányosság:   Egyéniesítés   Családi életviszonyok sajátosságai   Kiskorú gyermek   A házasság idıtartama   A felek magatartása