Dr. Kenderes Andrea április 21

Dr. Kenderes Andrea 2012. április 21.

A

házasságkötést megelőző eljárás  A házasság érvénytelensége–érvénytelenségi okok, eljárás, maradék joghatások  Házastársi jogok és kötelezettségek  Névviselés  A házasság megszűnése  A házastársitartás  Házassági vagyonjog

       



Személyes bejelentés kell, képviseletnek helye nincs! Kitűzése: Főszabály: a bejelentésől számított 30 napon túlra – Kivételek: A jegyző felmentést ad Valamelyikük közeli halállal fenyegető egészségi állapota: házasulók nyilatkozata minden előfeltétel igazolását pótolja a bejelentés után nyomban meg lehet kötni Alakiságok: – Nyilvánosan, ünnepélyesen – el lehet térni, ha a házasulók kérik vagy valamelyikük közeli halála várható – 2 tanú jelenlétében – Erre rendelt hivatalos helyiségben – rendkívüli körülmény esetében máshol is (hajó, repülı, egyéb extremitások)

A

kijelentés után az anyakönyvvezető bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe  deklaratív hatályú bejegyzés, elmaradása esetén is létrejött már a házasság.

 Nem

létező házasság (nem érvénytelen, létre sem jött!)  Nem voltak személyesen jelen  Nem tettek házasságkötésre irányuló nyilatkozatot–  Nem anyakönyvvezető közremőködésével tették  Mit von maga után:  Bárki, bármilyen eljárásban hivatkozhat rá  Semmilyen joghatás nem származik belőle

 Az

érvénytelenségi okok egyben törvényes házassági akadályok is, amelyeket bárki bejelenthet  Okai (anyagi jogi):  Bármelyik fennálló korábbi házassága  Egyenesági rokonok  Testvérek  Testvér és testvér vér szerinti leszármazója – jegyzői felmentés  Házastárs és volt házastárs egyenesági rokona – jegyzői felmentés  Örökbefogadó és örökbefogadott – csak az örökbefogadásfennállása alatt  Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló

       



Gondnokság alatt nem álló teljesen cselekvőképtelen személy Nem férfi és nő (azonos neműek házassága, transzszexuálisok?) Nem nagykorú: Egyetlen kivétel 16 évet betöltött kiskorú gyámhatóságiengedéllyel A szüleit meg kell hallgatni Részt kell venni családvédelmi tanácsadáson Testi értelmi fejlettsége megvan hozzá Saját és 18 éves kora előtt született gyermeke megélhetése és lakhatása biztosított – maga a terhesség nem indokolja Az engedély jogerıre emelkedésétıl 6 hónapig érvényes

 Okai

(alaki okok):  Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében volt jelen – képesítés kell!  A kijelentéskor a házasulók nem voltak együttesen jelen.

  

 

   

Perindításra jogosultak (aktív legitimáció) Bármelyik házastárs Ügyész Akinek ahhoz jogi érdeke fűződik Kiskorúság, gondnokság, cselekvőképtelenség miatt: csak az, akinek személyében fennállt az érvénytelenségi ok ha meghal, akkor bárki, aki egyébként jogosult, beléphet a helyébe Pert csak személyesen lehet indítani! Korlátozottan cselekvőképes: törvényes képviselője hozzájárulásával (a házastárs anélkül is) Teljesen cselekvőképtelen: nevében gyámhatósági hozzájárulással törvényes képviselője.

 Perindítási

határidő:  Alaki ok miatt: a házasságkötéstől számított 6 hónap, de legfeljebb a házasság fennállása  Kiskorúság, gondnokság: elérésétől, megszűnésétől 6 hónap  Alperesek:(passzív legitimáció)  Házastársnak házastárs ellen,  Ügyész, más jogosult: mindkét házastárs ellen,  Ha nem él: bíróság által kirendelt ügygondnok.

Joghatások:  Apasági vélelem: nem érinti  Névviselés: nem érinti  Nagykorúság: nem érinti, kivéve ha nem volt gyámhatósági engedély és ezért nyilvánították érvénytelenné.  Vagyonjog  Mindkettő jóhiszemő volt: ugyanazok a hatások (ld. később)  mintha felbontották volna  Egyik jóhiszemő: csak az ő kérésére kell ugyanazokat a rendelkezéseket alkalmazni. 

 Csak

akkor tekinthető érvénytelennek, ha bíróság ítéletében érvénytelennek nyilvánította!!!

 Mindenkivel

szemben hatályos!

 Egyenlőek  Az

ügyekben közös a döntés  Kivétel: személyüket érintő ügyek, de a család érdekeit szem előtt kell tartani  Hűség - ki lehet kényszeríteni?  Van szankció?  Támogatási kötelezettség (erkölcsi, szellemi, vagyoni)

Feleség neve lehet: 1. Maga teljes nevét viseli: Nagy Katalin 2. Férje teljes neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kun Béláné Nagy Katalin 3. Férje családi neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kunné Nagy Katalin 4. Férje családi neve és saját utóneve: Kun Katalin 5. Férje és saját családi neve összekapcsolva és sajátutóneve: Kun-Nagy Katalin vagy Nagy-Kun Katalin 

 Férj:  Kizárólag

saját teljes neve: Kun Béla  Felesége családi neve és saját utóneve: Nagy Béla(58/2001 (XII. 7.) ABH és 2002. évi XLIV. törvény)  Felesége és saját családi neve összekapcsolva éssaját utóneve: Kun-Nagy Béla vagy NagyKun Béla  Közös szabályok:  Csak az egyik veheti fel a másik nevét, kivéve az összekapcsolás esetét,  A házassági név legfeljebb kéttagú lehet.

A házasság megszűnése,érvénytelenné nyilvánítása:  Viselhető tovább a házassági név.  Eltérni kívánnak:  utólagos bejelentés az anyakönyvvezetőnek, de volt férje nevét házasságra utaló toldással nem viselheti a feleség, ha addig nem tette,  Új házasságkötése esetén a volt feleség nem viselheti volt férje nevét házasságra utaló toldással.  Ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, akkor kérelemre a házasságra utaló toldással való névviseléstől eltiltható. 

1.    

Az egyik házastárs halála: Halotti anyakönyvi bejegyzés Halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat (nem peres eljárás) Holtnak nyilvánító jogerős bírósági határozat (nem peres eljárás) Megdől a vélelem: a korábbi házasság ebben az esetben is megszoűntnek tekintendő, kivéve ha bármelyik (későbbi) házastárs tudta, hogy nem következett be a korábbi házastárs halála.

2. A házasság bíróság általi felbontása:  Két fajtája létezik:  Megegyezésen alapuló bontás  „Tényállásos” bontás  Anyagi és eljárási szabályai is vannak, a családjogi törvény és a polgári perrendtartás is tartalmaz rendelkezéseket szétszórt szabályok (jogtörténeti okból), az Új Ptk. tervezi az egyesítést.

 „Tényállásos”

bontás  Bármelyik kérheti, közös kérelem is lehet– Bizonyítandó: a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott,  A bíróságnak erre vonatkozóan bizonyítást kell felvennie, amely lehet a felek saját nyilatkozata, de a gyakorlatban mindkét oldalról beidéznek 1-1 tanút (szakértıi, okirati bizonyítás itt elenyésző),  A közös kiskorú gyermek érdekére figyelemmel kell lenni.

 Közös

megegyezéses bontás:  Bármelyik fél kérheti és az egyik is, de megállapodás kell,  A közös kiskorú érdekére figyelemmel kell lenni,  A bíróság nem folytat le bizonyítást, mert itt a teljes és helyrehozhatatlan megromlásra utal a házastársaknak a felbontásra irányuló végleges elhatározáson alapuló befolyásmentes, egyezı akaratnyilvánítása.

Véglegesnek tekinthetı az elhatározás  Megegyeznek a felek és azt a bíróság jóváhagyja:  A közös kiskorú gyermek elhelyezésében  A közös kiskorú gyermek tartásában  A külön élı szülı és a gyermek közötti kapcsolattartásban  A közös lakás használatában  A házastársi tartásban  házastársi közös vagyon megosztásában (csak ingók)  ÚjPtk.-ból ez is kimarad  mindegyik kötelezı eleme az egyezségnek 3 éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek, a gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelıen rendezték 

 Az

egyezséget a bíróság jóváhagyó végzésben hagyja jóvá (ítélethatályú és végrehajtható), DE a házasságot ítéletben bontja fel!  Az egyezség megváltoztatása jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor kérhetı, ha a kiskorú gyermek érdekét szolgálja vagy a körülmények változása miatt valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

   

 

 

Eljárási közösszabályok: Személyes a perindítás Korlátozottan cselekvıképes házastárs maga indíthat pert Teljes cselekvıképtelen nevében a gyámhatósághozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert Aktív perbeli legitimáció Csak a házastárs lehet felperes sem beavatkozásnak, sem perbehívásnak helye nincsen– Passzív perbeli legitimáció Alperes is csak házastárs lehet Mindenképpen kell alperes, még a közös megegyezésesetén is valamelyik félnek „magára kell vállalnia”

Két szakaszos az eljárás:  Békítés (ezt minden szakaszban megkísérelheti a bíróság) az első tárgyaláson, itt még nincsen bontás, kivéve ha nincsen kiskorú gyermek, mert ebben az esetben lehetséges.  Ezt követően a bíróság elhalasztja a tárgyalást és a feleknek 3 hónapon belül írásban kell kérnie a folytatást (ha nem kérik megszűnik a per)  Folytatásra a kérelem benyújtásától 30 nap utánra tűzhetı csak ki az új tárgyalási határnap  Érdemi eljárás – itt már felbontható a házasság. 

    

   



Személyes meghallgatás kötelező (nem kell együttes jelenléttel), kivéve: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll Ismeretlen helyen tartózkodik Bíróság előtt megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik Ha nincsen erre vonatkozó kérelem, a bíróságnak akkor is határoznia kell a közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felıl– Halasztáskor szükség esetén hivatalból is határoznia kell ideiglenesen: A kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról A lakáshasználatról A kapcsolattartásról Szülői felügyeleti jogok bővítéséről és korlátozásáról– A házasság az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg és mindenkivel szemben hatályos.

 Különélő

házastárs:  Nem átmenetileg szakadt meg az életközösség – Ne legyen érdemtelen – Önhibáján kívül rászorul – Közös vagyon a megélhetést nem fedezi – Nem veszélyezteti a saját és sorban elırébb álló vagyegy sorban jogosult megélhetését • Volt házastárs– Ne legyen érdemtelen – Önhibáján kívül rászorul – A kötelezett teljesítıképessége

Házastársi vagyonközösség:  Speciális közös tulajdoni forma,  A házassági életközösség idejére keletkezik a házasság megkötésével,  Osztatlan közös vagyon lesz mindaz, amit azéletközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve a különvagyont.  A különvagyonnak az a haszna is közös vagyon lesz,ami az életközösség alatt keletkezik, levonva a vagyonkezelési és fenntartási költségeket  Közös vagyon a szellemi alkotásért járó díj, ami azéletközösség alatt keletkezik – A közös vagyon helyébe lépett érték. 

 Különvagyon: A

házasságkötést megelőzően megvolt vagyontárgy.  A jogcím keletkezése a lényeg (megtérítési, nem dologi igény):  Öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgy  Öröklési szerződés!  Ajándékozás: adott házasságot, adott körülményeket kell vizsgálni, kedvezőbb életkörülmények – jelentős érték.

Személyes használatra szolgáló és szokásos mennyiségő, mértékő vagyontárgy.  Az érintettek jövedelmi, vagyoni viszonyai  Befektetési célzattal vásárolt vagyon  Foglalkozási, szabadidős tárgyak  Különvagyon értékén szerzett vagyontárgy  Alvagyoni keveredés – igényt keletkeztet  Biztosítás, kártalanítás, kártérítés  Személyiségi jog megsértése miatt kapott érték – DE! Közös vagyon lesz 15 évi házasság után amindennapi életvitelt szolgáló és a szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépett vagyontárgy.  Házasság fennállási ideje számít, nem az életközösség. 

 Házassági

vagyonjogi szerződés:  Házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt köthető a házassági életközösség idejére (szűkebb értelme)  El lehet térni az előbb ismertetettektől  Közokirati vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirati forma kell  A harmadik személyeket tájékoztatni kell, ha van ilyen (fedezetelvonás)  Új Ptk.: Nyilvántartást vezetne be

 Közös

vagyon használata, kezelése, fenntartása  Rendeltetés szerint mindegyik használhatja– Közös kezelés és fenntartás  A költségeit elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha ez nem elég arányosan kell a különvagyonból is.  A közös háztartás költségeit is elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha nem elég, akkor a külön vagyonból egyenlő arányban.

 Közös

vagyonnal való rendelkezés:  Csak közös egyetértéssel lehet, akkor is ha az életközösség már megszakadt  A hozzájárulást vélelmezni kell, kivéve ha a 3. személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy nem járult hozzá a másik házastárs  Mindennapi élet szükségleteinek fedezése: kifejezetten tiltakozni kell.  A nem ügyletkötő felelőssége a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn, a másik viszont különvagyonával is felelni fog.

A

vagyonközösség megszűntetése:  Nem azonos a megosztással!!!!  Az életközösség fennállása alatt is lehetséges – fontos okból, a bíróság szűnteti meg.  Magától megszűnik az életközösség megszőnésével.  Jogkövetkezmény: bármelyik házastárs kérheti a közös vagyon megosztását, megtérítési igényeket lehet érvényesíteni.

A közös vagyon megosztása: 1. Szerződéssel peren kívül: - Tágabb értelemben ez is házassági vagyonjogi szerződés, de nincsen semmilyen alakszerűséghez kötve. - Kimarad a bíróság, de ha valamelyik fél nem teljesít, akkor bírósághoz lehet fordulni és így kikényszeríteni a teljesítést. 2. Perbeli egyezségben: - A közös megegyezéses bontásnak az ingók megosztásaelıfeltétele, - Az ingatlanokban is meg lehet egyezni, - A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben hagyja jóvá,amelynek ítélet hatálya van végrehajtható. 

Bírói ítélettel:  Teljes körű vagyoni rendezés elve: véglegesen és valamennyi igényt (közös vagyon, külön vagyon, megtérítési igények)  Vagyonmérleg: minden vagyontárgyat fel kell bele venni, kivéve az apróbb, nem jelentıs értékő vagyontárgyakat: - Érték: az életközösség megszőnésekor meglévı érték (forgalmi érték) - Értékcsökkenés és növekedés » Annak javára, terhére, aki miatt bekövetkezett » Ha mindkettınek köszönhetı, akkor a megosztáskoriértéket kell nézni. 

 Megtérítési

igény: –  Alvagyonok keveredése –  Az értékemelkedés arányában, de az időközi elhasználódást figyelembe kell venni  Nincsen, ha lemondás szándékával történt a beruházás,átadás (ésszerűség, gazdaságosság, háztartás)  Nincsen, ha nincsen közös vagy külön vagyon, amiből teljesíteni lehet  Közös életvitel körében elhasznált különvagyont nem kell megtéríteni, kivéve ha az különösen méltánytalan lenne (pl csak az egyik különvagyonát élték fel).

A

vagyon megosztása:  Elsősorban természetben  Arányosnak és egyenlőnek kell lennie  Lehetőség szerint mindegyik azt kapja, amire indokoltan életkörülményei vagy foglalkozása miatt szükség van.  Lehet pénzben is (egymás kifizetése) figyelemmel kelllenni a felek akaratára  Méltányosság:  Egyéniesítés  Családi életviszonyok sajátosságai  Kiskorú gyermek  A házasság idıtartama  A felek magatartása

 Köszönöm

a figyelmet!