Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.
Házastársi lakáshasználat ! 1952. évi IV. törvény ! Csjt. 31. /A – D szakasza rendelkezik róla ! A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a
házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik. ! Megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a
lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. ! Megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Házastársi lakáshasználat ! Bíróság: házasság felbontása esetén csak a kiskorú
gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. ! Bíróság kérelemre: Ha a lakásban a házastársak
egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén. ! Kiskorú gyermek esetén: életkörülményeinek
megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
! Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona
vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. ! A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban
az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.
Lakáshasználat megosztása ! A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös
bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. ! Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs
korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Lakás használat nem megosztható ha … ! Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság
közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi. ! A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a
bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut.
A használati jog megtérítése ! A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog
ellenértékének rá eső részére jogosult.
! A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban
vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.
! A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a
részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti.
! A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem
térült - ráfordítások költségét is.
Ha nincs mód a megtérítésre ! Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték
megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. ! A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával
egyidejűleg esedékes. ! A házastársak lakáshasználatának rendezése során a
végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Az élettársi jogviszony ! PTK. 685/A. § jelenlegi szabályozás – fogalom
meghatározás. ! Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés
vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.
A polgári jogi társaság ! Ptk. 568-578.§ ! A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági
szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. !
Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
! A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól
mentesítő megállapodás semmis. ! A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy
át. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetőleg annak meghatározott része közös használatukba kerül. ! A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a
társaság megszűnésekor, illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.
! A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi
tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhető. ! A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a
nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. ! A működés során szerzett közös tulajdonba került
dolgok tulajdoni hányada - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyenlő. ! Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a
nyereségből vagy a veszteségből kizár.
Ügyek vitele ! Az ügyek vitelére minden tag jogosult. ! Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni
arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki.
! Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag
tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben.
Tagi közreműködés ! A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében
a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja. ! A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg
az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges.
Felmondás ! A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag
három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. ! A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha
erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
Pjt. megszűnése ! ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé
nem lehetséges; ! ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a
társaságot tovább folytatják; ! valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli
megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; ! azonnali hatályú felmondással; ! a társaság közös elhatározással való megszüntetésével; ! ha a tagok száma egyre csökken.
Elszámolás ! A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az
ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell. ! A társasági tevékenységből eredő tartozások
kiegyenlítése után - lehetőleg természetben - vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. ! A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség,
illetőleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik.
A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai ! Ptk. 578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a
szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. ! (2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak
és a bejegyzett élettársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.
Bejegyzett élettársak ! 2009. évi XXIX. Törvény – külön törvény
rendelkezik róla. ! Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az
anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. ! Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
nem engedélyezhető.
! Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a
bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. ! A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan,
két tanú jelenlétében történik. ! A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő
bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak.
! A felek valamelyikének közeli halállal fenyegető
egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető.
Joghatásai ! a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi
kapcsolatra,
! a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a
bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra,
!
az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára
! az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek
bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették,
! a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki
még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és
! a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.
Névviselés ! A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.
! Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.
! A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem
keletkeztet.
Nyilvántartás ! A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó
nyilvántartásban - az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével - a családi állapotot úgy kell feltüntetni: !
hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése !
az egyik bejegyzett élettárs halálával,
! bírósági felbontással vagy ! közjegyző általi megszüntetéssel ! A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság
megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. ! A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése
alapján a közjegyző nemperes eljárásban szünteti meg.
Új Ptk. ! III. Könyv – Családjog ! Harmadik rész: Az élettársi jogviszony címmel 1. A bejegyzett élettársi kapcsolat 2. Az élettársi kapcsolat 3. Az élettársi tartás 4. Az élettársak vagyoni viszonyai 5. Az élettársak lakáshasználatának rendezése
! Köszönöm a figyelmet! ! Anyagok letölthetőek: ! www. drkenderes.hu
