A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése Szakdolgozat

Készítette: Hontiné Mócsány Andrea O7AEYL

Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens

Miskolc 2016.

0

University of Miskolc Faculty of Low Institute of Civil Science Department of Civil Low

Contractual settlement of marital property Thesis

Author: Hontiné Mócsány Andrea O7AEYL

Consultant: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímes reader

Miskolc 2016. 1

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés .................................................................................................................... 5

2.

A magyar házassági vagyonjog története...................................................................... 6

3.

A házassági vagyonjog fogalma .................................................................................... 9 3.1. A vagyonelkülönítő rendszer............................................................................................ 11 3.2. A vagyonösszesítő rendszer ............................................................................................ 11 3.3. A szerzeményi közösségi rendszer ................................................................................... 11

4.

A törvényes vagyonjogi rendszer................................................................................ 12 4.1. A férj és a feleség különvagyona ...................................................................................... 14 4.2. A közös vagyon ................................................................................................................. 15 4.3. A vagyonközösség megszűnése ....................................................................................... 16

5.

A házassági vagyonjogi szerződés ............................................................................... 17

6.

A házassági vagyonjogi szerződés alanyai ................................................................... 18

7.

A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya ....................................................... 18

8.

A házassági vagyonjogi szerződés alakja ..................................................................... 19 8.1. A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása.......................................... 21

9.

A házassági vagyonjogi szerződés tartalma ................................................................. 22 9.1. A közszerzeményi rendszer .............................................................................................. 23 9.1.1. A közszerzemény megállapítása ............................................................................... 23 9.1.2. A közszerzeményi részesedés védelme .................................................................... 24 9.1.3. A közszerzemény megosztása ................................................................................... 25 9.2. A vagyonelkülönítési rendszer ......................................................................................... 26 9.3. A szerződési szabadság korlátai ....................................................................................... 26 9.3.1. A tilos szerződések .................................................................................................... 27 9.3.2. A jóerkölcsbe ütköző szerződések ............................................................................ 29 9.3.3. A színlelt szerződések................................................................................................ 30 2

9.3.4. A fedezetelvonó szerződések .................................................................................... 31 10. A házassági vagyonjogi szerződés érvénytelensége....................................................... 34 10.1. A semmisség................................................................................................................... 34 10.2. A megtámadhatóság ...................................................................................................... 35 10.3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei .......................................................................... 35 11. A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése .................................. 37 12. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése ............................................................. 37 13. Elszámolás, vagyonmegosztás ...................................................................................... 38 14. Összegzés .................................................................................................................... 39 15. Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 40 16. Internetes források jegyzéke........................................................................................ 41 17. Jogszabályjegyzék........................................................................................................ 42 18. Bírósági határozatok.................................................................................................... 42

3

„A házasság gondolata minden lányt megkomolyít.” Guy de Maupassant

4

1. Bevezetés Ma, amikor központi helyet foglal el életünkben a pénzkérdés és az anyagi javak megléte, fontos törekvés, hogy a felek szabad választásán alapuló házasságkötést a felek igényei szerint kialakított vagyonjogi viszonyok kövessék. Dolgozatomban a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződést teszem vizsgálódásom tárgyává. Sokan a házassági vagyonjogi szerződést a bizalmatlansággal és a válással kapcsolják össze. Célom, hogy a hatályos szabályok részletes bemutatásával elhárítsam a vele szemben fennálló aggályokat. Elemzésem során nem a házasság intézményének tekintélyét szeretném aláásni, éppen ellenkezőleg, annak biztos alapokon nyugvó, kidolgozott rendszerét kívánom hangsúlyozni. Véleményem szerint a házassági vagyonjogi szerződés megkötése nem bizalomhiányt jelent, hanem felelősségteljes gondolkodást, hiszen a szerződő felek különvagyonának kölcsönös elismerése és védelme ma már alapvető igény. Sok vita és hosszú pereskedés előzhető meg a szerződés megkötésével. Vannak olyanok, akik számára kifejezetten hasznos annak megléte. Például azoknak, akik már legalább egyszer elváltak és újraházasodtak, vagy akik vagyonában jelentős különbség van. A szerződés megkötése mellett szól a család vagyonának védelme is, hiszen ha az egyik házastárs egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, az jelentős kockázattal jár a család megélhetését biztosító közös vagyona felett is. A fent említett célom elérése érdekében dolgozatomat a magyar házassági vagyonjog történeti fejlődésének bemutatásával kezdem, majd a házassági vagyonjog joghatásainak bemutatása után a törvényes vagyonjogi rendszer rövid jellemzését adom. Ebben a fejezetben kitérek a közös és különvagyonba tartozó vagyontárgyak rövid bemutatására, kiemelve az alvagyonok terheit és tartozásait. Dolgozatomban fontosnak tartom a házastársi vagyonközösség szabályainak bemutatását, hiszen csak abban az esetben hozhatunk megalapozott döntést a házassági vagyonjogi szerződés mellett vagy ellen, ha mindkét rendszer előnyével és hátrányával tisztában vagyunk. Az elemzés további részében kellő figyelmet fordítok a házassági vagyonjogi szerződések alanyaira, hatályára, alakjára, különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyv által bevezetésre került Házassági Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának szabályaira. 5

Kitérek továbbá a szerződési szabadság korlátaira, és annak megsértése esetén beálló érvénytelenség jogkövetkezményeire. Dolgozatomat a szerződések megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó szabályok összefoglalásával zárom.

2. A magyar házassági vagyonjog története A magyar házassági vagyonjog gyökerei egészen az államalapítás előtti időkig nyúlnak vissza. A nők kezdetben apai, vagy férji hatalom alatt álltak, akik semmiféle joggal nem rendelkeztek, mintegy vagyontárgyaknak tekintették őket. A középkorban már elismerték a nők házasságából származó vagyoni jogait. Mivel ekkor még igen eltérő volt a férfiak és nők vagyonjogi helyzete, a nők védelmében létrehozták a női különjogokat, melyek a következő vagyoni jogokat tartalmazták: 

A hitbér a törvényesen férjhez adott nők díja. Ezt a jogintézményt az egyház azzal a céllal hozta létre, hogy elősegítsék a nők vagyonjogának erősödését. A hitbér a feleség különvagyona volt, amely felett a nő szabadon rendelkezhetett. Férje halála után a hagyatékból követelhette annak kiadását. Amennyiben a nő a férje halála után újabb házasságot kötött, akkor már csak a kiházasítást kérhette. A hitbérnek a történeti fejlődése során két fajtája alakult ki: a törvényes hitbér és a szerződéses hitbér.



A hozomány (allatura) a kiházasításból fejlődött ki, és rendszerint női ruhákból, valamint a háztartáshoz szükséges ingó dolgokból állt. A hozományt a házasság megkötésekor a feleség adta át a férjének. Ha a hozomány tárgyai nem a nő kizárólagos használatát szolgálták, akkor azt közösen használták, és a házasság fennállása alatt beolvadtak a férj vagyonába. A házasság megszűnésekor a hozományt vissza kellett adni a nőnek vagy az örököseinek.



A jegyajándék (res parapernales) azokat az ingó vagyontárgyakat jelentette, amelyeket a vőlegény vagy a nő apja a házasság előtt a menyasszonynak adott. Ezek a vagyontárgyak a nő magánvagyonába tartoztak, mellyel szabadon

6

rendelkezhetett. Abban az estben viszont visszakövetelhetővé vált, ha a házasság a nő hibája miatt nem jött létre. Magyarországon a XIX. század végén többféle vagyonjogi rendszer létezett egymás mellett. A nemesek, a honoráciorok és a jászkunok házasságában a vagyonelkülönítő rendszer, a közrendűek házasságában pedig a közszerzeményi rendszer szabályai érvényesültek. Az 1946. évi XII. törvény eltörölte a rendi különbségeket és mindenki számára általánossá tette a közszerzeményi rendszert. Ez a szerzeményi közösség az értéktöbbleti elven alapult, vagyis a házasság megszűnésekor az adósságok és a különvagyonok levonása után fennmaradó vagyonszaporulat – egyenlő arányú – megosztását biztosította a házastársak (örököseik) között.1 Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) a családjog körébe tartozó házassági és családjogi szabályokat önálló törvényben foglalta össze. A házastársak vagyoni egyenjogúságát azáltal kívánta biztosítani, hogy a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszert vezette be. Eszerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve, ami - a törvény taxatív felsorolása alapján – valamelyikük különvagyonába tartozik.2 A Csjt. házassági vagyonjogi szabályai eredetileg kógens normák voltak, hiszen rendelkezései nem engedték, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel eltérjenek a vagyonközösség szabályaitól. Nem volt tilos azonban a házastársak közötti adásvétel, csere, kölcsön és a szokásos alkalmi ajándékokat meghaladó ajándékozás. A törvény a házassági vagyonjog szabályairól csak szűkszavúan rendelkezett. Mindössze hat szakasz tartalmazta a házassági vagyonjog legfontosabb szabályait. A rendezetlenül hagyott kérdéseket előbb a bírói gyakorlat igyekezett pótolni, majd a bírói gyakorlatban kialakult jogtételek egy része a Csjt. 1974. évi, illetve 1986. évi novelláiban beépült a törvényi szabályozásba.3

1

Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. 27. old. 2 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. 27. old. 3 Kőrös András: Polgári jog – Családjog - Az új Ptk. magyarázata III/IV HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 93. old.

7

Az 1974. évi I. törvény (első Csjt. novella) lényegesen kibővítette a házassági vagyonjog szabályait és azok tartalmában is több lényeges változást hozott. Részletesen kidolgozta a vagyonjog szabályait, amely többek között kiterjedt a közös és különvagyonok részletes elhatárolására, az alvagyonok közötti megtérítési igények szabályainak kidolgozására. A közös vagyon mellett szóló bírói vélelem is ebben a novellában nyert először törvényi szabályozást. Az 1986. évi IV. törvény (második Csjt. novella) hozta meg a kívánt áttörést a házassági vagyonjog szabályozása terén. A korábbi szabályoktól eltérően lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. A házasulóknak és a házastársaknak ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy vagyoni viszonyaikat a Csjt. szabályaitól eltérően rendezzék. A törvénnyel szembeni kritikaként említhető, hogy nem adta meg a törvényes vagyonjogi rendszertől való eltérés módját és keretét. A rendszerváltás során bekövetkező gazdasági és társadalmi változások miatt ismét szükségessé vált a törvény újraszabályozása. Ennek érdekében az igazságügyért felelős miniszter

felkérte

a

Polgári

Jogi

Kodifikációs

Szerkesztőbizottságot

és

a

kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bizottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére.4 A kodifikációs folyamat eredményeként 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv. A Ptk. negyedik könyve, a Családjogi Könyv a családjog teljes joganyagát beépíti a polgári jogi kódexbe, ezzel is kijelölve a család dogmatikai helyét, egyszersmind hangsúlyozva jelentős szerepét a magánjogi viszonyok között.5 Azokban a kérdésekben tér el az 1952. évi IV. törvény szabályaitól, amelyekben ez az eltérés mindenképpen szükséges, illetve a családi élet vagy gazdasági élet változásai megkövetelték, vagy ahol ezt a nemzetközi jogfejlődéshez való közeledés indokolta.6 A házassági vagyonjog terén bekövetkező legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül:

4

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 93.old. 5 Ügyvédek Lapja 2013/4. szám A házassági vagyonjog újabb kérdései 29. old. 6 Weiss Emília: Tanulmány Az Új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvéről Jogtudományi Közlöny LXVIII. évfolyam 2013. szeptember 405-406 p.

8



törvényes vagyonjogi rendszernek továbbra is a házastársi vagyonközösséget tekinti, de alapvető szabályait kiegészítette a bírói gyakorlat során kialakult és széles körben alkalmazott tételekkel,



különbséget tesz a házastársak üzleti célú (vállalkozói) vagyona és a mindennapi életvitelt szolgáló vagyona között,



a közös és különvagyonok elhatárolásának részletes kidolgozása,



a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő különvagyontárgy a jelenlegi 15 év helyett 5 év után kerül a közös vagyonba,



jelentős változás a házassági vagyonjogi szerződés szabályainak részletes kidolgozása jórészt diszpozitív szabályok formájában.7 Kógens jellegű rendelkezések a szerződés megkötésével és alakiságával kapcsolatban, valamint a házastársak egyenjogúságának és a család védelmének érdekében jelentek meg,



első helyre teszi a vagyoni viszonyok szerződéses rendezését. A törvényes vagyonjogi rendszer szabályai csak akkor érvényesülnek, ha a házastársak attól eltérően nem rendelkeznek,



két alternatív vagyonjogi rendszer bevezetésével és szabályainak részletes kidolgozásával mintát ad a törvényes vagyonjogi rendszertől való eltérésre,



hitelezők érdekeinek védelmét biztosítja a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának létrehozásával és új hitelezővédelmi szabályok kidolgozásával.

3. A házassági vagyonjog fogalma Házassági vagyonjogi hatások csak érvényes és létező házassághoz kötődnek. Az érvényes házassághoz több konjunktív feltétel együttes teljesülése szükséges. Eszerint házasság akkor jön létre, ha a jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nem ismeri el az azonos neműek házasságát, így házasságot csak egy nő és egy férfi köthet. Az érvényes házassághoz fűződő vagyonjogi hatások családjogi értelemben magukban foglalják a házastársaknak egymásról és a gyermekeikről történő anyagi gondoskodását (házastársi tartás, gyermektartás), a házastársi lakáshasználatot, valamint 7

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 94. old.

9

a házastársak gazdasági közösségét, amelybe a házassággal együtt járó kiadások (közös háztartás költségei, terhek) viselése, a házasság alatti vagyonszerzés, valamint a házastársak és a harmadik személyek vagyoni kapcsolata (elsősorban a harmadik személyekkel szembeni felelősségük) tartozik.8 Az érvénytelen házassághoz is fűződhetnek az érvényes házasságnál megismert joghatások. Ez a házastársak jóhiszeműségének függvénye. Abban az esetben, ha minkét házastárs jóhiszemű volt, akkor az érvényes házassághoz tartozó joghatások fűződnek hozzá. Amennyiben csak az egyik házastárs volt jóhiszemű, akkor a jóhiszemű házastárs döntésétől függ, hogy beálljon-e a joghatás vagy sem Ilyen joghatás például az apaság vélelme, a házastárs névviselése, a házasságkötéssel megszerzett nagykorúság. Ezek ismeretében könnyen belátható, hogy a házassági vagyonjog azon jogszabályok összessége, amelyek részben a házastársak egymás közötti (belső), részben a harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) vagyoni viszonyait szabályozzák a házasság időtartamára, illetve a házasság megszűnésének esetére. A házassági vagyonjog szabályainak választ kell adnia egyrészt arra, hogy mi legyen a házasulók meglévő vagyonának jogi sorsa a házasságkötés után, hogyan alakul a házassági együttélés alatt közösen, vagy bármelyik házastárs által külön szerzett vagyon jogi helyzete, miként rendelkezhetnek a házastársak vagyonukkal, milyen részesedési, megtérítési igényeket támaszthatnak egymással szemben a házasság megszűnésekor, másrészt rendelkeznie kell, hogy a házastársakat milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik harmadik személyekkel szemben.9 Ezekre a kérdésekre a vagyonjogi rendszerek adnak választ. Magyarországon az alábbi házassági vagyonjogi rendszerek alakultak ki: 

a vagyonelkülönítő rendszer



a vagyonösszesítő rendszer



a szerzeményi közösségi rendszer

Kőrös András a Házastársi közös vagyon, közös lakás című könyvében a következőkben foglalta össze a vagyonjogi rendszerek legfontosabb jellemzőit:

8

Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. 21. old. 9 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. 22. old.

10

3.1. A vagyonelkülönítő rendszer Lényege abban áll, hogy a házastársaknak már a házasságkötéskor meglévő, illetve a házasság fennállása alatt szerzett vagyona külön tulajdon marad. Ennek értelmében a házastársak azt külön kezelik, külön rendelkeznek vele és egymás tartozásaiért nem felelnek. Ebben a vagyonjogi rendszerben tehát a házasságkötésnek nincs lényeges kihatása a házastársak vagyoni viszonyaira. A vagyonelkülönítő rendszer előnye, hogy a házastársak saját vagyonukat anélkül gyarapíthatják, hogy a másik házastárs vagyonát csőd fenyegetné. Hátránya viszont, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza azt a házastársat, aki alig rendelkezik saját vagyonnal.

3.2. A vagyonösszesítő rendszer

Ebben a vagyonjogi rendszerben a házastársak minden meglévő vagyona egyetlen vagyontömegként jelenik meg, függetlenül attól, hogy az adott vagyontárgyak már a házasságkötés előtt is a felek tulajdonában voltak, vagy azt a házassági életközösség fennállása alatt szerezték. A rendszer nagy előnye, hogy a házasság alatti szerzések közös szerzésnek minősítésével védi a háztartásban, a gyermeknevelésben és a család meghittségének megteremtése érdekében tevékenykedő házastársat. Hátránya, hogy korlátozza a házastársak gazdasági függetlenségét.

3.3. A szerzeményi közösségi rendszer Az előző két rendszer között jelent átmenetet a szerzeményi közösségi rendszer. Legfontosabb jellemzője, hogy a házastársak vagyoni közössége csak a házassági életközösség fennállása alatt és csak a visszterhesen szerzett vagyontárgyak esetében áll fenn. Így a házasságkötéskor már meglévő és a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak továbbra is a házastársak különvagyonába tartoznak. A közszerzemény házastársak között való megosztásának elve alapján különbséget tehetünk: 

értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösség



reálszerzés elvén alapuló közszerzeményi rendszer között.

11

Az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségben a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A házastársak megőrzik vagyoni önállóságukat, így a szerzett vagyonukkal önállóan rendelkezhetnek. A házassági életközösség megszűnésekor a felek kötelesek elszámolni egymással és a házasság ideje alatt keletkezett közszerzeményt megosztani. A reálszerzés elvén alapuló közszerzeményi rendszer a vagyonösszesítő rendszerhez áll közelebb. A közös vagyonba kerül mindaz, amit a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt együtt, vagy külön-külön visszterhesen szereztek. Továbbra is a házastársak különvagyona marad a házasságkötés előtt már meglévő és a házasság ideje alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak köre. Bár a házastársak különvagyonuk felett önállóan rendelkeznek, de minden a közös vagyonnal kapcsolatos döntéshez a másik házastárs jóváhagyása is szükséges.

4. A törvényes vagyonjogi rendszer Az új Ptk. továbbra is a házastársi vagyonközösséget tartja fenn törvényes vagyonjogi rendszerként, de szabályait lényegesen kibővíti, és a bírói gyakorlatban kialakult jogtételeket emel be a törvénybe.10 A törvény rendelkezéseiből kitűnik, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer rendelkezéseit házassági vagyonjogi szerződés hiányában, illetve akkor kell alkalmazni, ha a házassági vagyonjogi szerződésben a felek csak meghatározott vagyontárgyak tekintetében kívánnak eltérni a házastársi vagyonközösség szabályaitól. A házastársi vagyonközösség fennállása a házassági életközösség időtartamához igazodik, azaz az életközösség megszűnésével a vagyonközösség is véget ér. A törvény nem határozza meg a házassági életközösség fogalmát, azt a bírói gyakorlatra bízza. Eszerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll, rendszerinti tartalmi elemei: a közös háztartás (együttlakás), a közös gazdálkodás és a bensőséges személyes viszony (érzelmi, lelki közösség, szellemi-kulturális kapcsolat, rendszeres nemi élet) a házastársak között.11

10

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 99. old. 11 Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 96. old.

12

Nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között az érzelmi és gazdasági kapcsolat akár az egyik házastárs részéről fenntartott házasságon kívüli viszonya ellenére fennmarad.12 A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a házastársi vagyonközösség legfontosabb elemei többek között a közös háztartás és a közös gazdálkodás. A vagyonközösség folytonosságát nem érinti, ha a tartalmi elemeinek csak egy része áll fenn, tehát a vagyonközösség megszűnéséhez önmagában nem elegendő a nemi kapcsolt megszűnése, vagy a házastársak elhidegülése. A törvény a társadalmi viszonyok változásaihoz igazodva különbséget tesz az életközösség átmeneti jellegű megszakadása és a megszűnése között. Az eset vizsgálatakor annak van meghatározó jelentősége, hogy a felek között történt-e vagyonmegosztás vagy sem. Amennyiben a különélés csak átmeneti jellegű és a felek között nem történt meg a vagyonmegosztás, akkor az nem érinti a vagyonjogi rendszer folytonosságát. Amennyiben a különélés során vagyonmegosztás is történt, akkor az a vagyonközösség megszűnését jelenti. Átmeneti jellegű különélésre jó példa a manapság bevett szokásnak mondható közös elhatározáson alapuló külföldi munkavégzés. Az új Ptk. a házasság előtti együttéléssel kapcsolatban is a bírói gyakorlatban régóta alkalmazott tételt emel törvényi szintre. Kimondja, hogy a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetétől kell alkalmazni. Ennek az a jelentősége, ha a felek már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor az együttélés időtartama alatt megszerzett vagyontárgyak felett olyan jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket, mintha azokat már a házasságkötés után szerezték volna. Ezen elv alól természetesen kivételt jelentenek azok a vagyontárgyak, amelyek már a kezdetektől fogva a felek különvagyonába tartoztak. A fent említett követelmények megvalósulása esetén a házastársak között tehát vagyonközösség keletkezik, amely a házastársak osztatlan tulajdonközösségeként definiálható. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakon kívül magában foglalja a vagyoni értékű jogokat és követeléseket is. Mivel a vagyonközösség a vagyon aktívumait és passzívumait is tartalmazza, ezért a közös vagyontárgyak terhei és tartozásai is a közös vagyont terhelik. Ennek a jelentőségét leginkább napjainkban érezhetjük, amikor a családok túlnyomó többsége tartozásokkal küzd. A vagyonközösség megszűnésekor nagy gondot okozhat annak eldöntése, hogy mely adósságok tekinthetők külön adósságnak

12

BH 181/2009.

13

vagy közös adósságnak, illetve a házasság alatt közösen megfizetett tartozások egy esetlegesen bekövetkező válás esetén miként kerülnek elszámolásra és megtérítésre. Összefoglalva elmondható, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer változatlanul a reálszerzés elvén alapul, amelyben a házastársak vagyona a szerzés pillanatától három, egymástól dologi jogilag elkülönített vagyontömegre (alvagyonra) oszlik: a férj, illetőleg a feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra.13 Nem teljes vagyonelkülönítésről van szó, hiszen a közös vagyon mellett mindkét fél saját különvagyonnal rendelkezik.

4.1. A férj és a feleség különvagyona Az új Ptk. lényegesen kibővítette a különvagyonok körét és új elemekkel is kiegészítette azt. A törvény újítása, hogy a különvagyonba sorolja a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogokat és a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatást. A házastársak a másik házastárs hozzájárulása nélkül kizárólagosan jogosultak különvagyonuk tárgyainak használatára és kezelésére, azzal önállóan rendelkezhetnek, azaz önállóan birtokolhatják, használhatják, megterhelhetik, és elidegeníthetik azt. A házastárs nem tartozik felelősséggel a másik házastárs házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett külön adóssága miatt, ahogyan az életközösség fennállása alatt keletkezett, a törvényben meghatározott tartozások miatt sem. A törvény a különvagyonhoz ugyanis olyan tartozásokat sorol, amelyek a különvagyon megszerzéséhez vagy fenntartásához kapcsolódnak. Így külön adósságnak tekinthető a különvagyoni vagyontárgy terhe, illetéke vagy arra vonatkozó adófizetési kötelezettség. A jogcím keletkezésének időpontjától függően beszélhetünk közös vagy külön adósságról. Amennyiben például a feleség úgy köt házasságot, hogy már a házasságkötés előtt is ingatlantulajdonos volt, akkor ez az ingatlan a különvagyonába tartozik, és válás esetén is az övé marad. Ez az alaphelyzet némiképp módosulni látszik, ha erre az ingatlanra úgy vesz fel hitelt az ingatlantulajdonos házastárs, hogy a hitel fedezete az adott ingatlan, adóstárs pedig a másik házastárs. Bár az ingatlan különvagyoni jellege ekkor sem vitatott, de a hitel nemfizetése esetén az adós házastárstól azonnal követelhetővé válik a tartozás, akinek ebben az esetben csak megtérítési igénye keletkezik, tulajdonjoga nem.

13

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 101. old.

14

4.2. A közös vagyon Továbbra is a házastársak közös vagyonához tartozik mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek a felek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Használatára és kezelésére mindkét házastárs együttesen vagy a másik fél hozzájárulásával külön is jogosult. A használat és a kezelés a 4:42 §-ban rögzített szabályai nem vonatkoznak az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használataira és kezelésére, akkor sem, ha az e célra szolgáló vagyontárgy vagy vagyontárgy forrása közös vagyon.14 A rendelkezés bevezetését az indokolta, hogy a vállalkozói tevékenység és a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak a közös vagyon részét képezik, de az adott tevékenységet jelentősen bénítaná, sőt egyes esetekben lehetetlenné tenné, ha a másik házastárs jóváhagyásától függne ezen jogok gyakorlása. A törvény ezt kiküszöbölvén az ilyen célra használt vagyontárgyakat kiveszi a közös rendelkezés és használat szabályai alól, olyannyira, hogy a vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közti időben a fent említett vagyontárgyak használatához a másik házastárs hozzájárulása sem szükséges. A közös vagyontárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket fő szabály szerint a közös vagyonból kell fedezni. Amennyiben a közös vagyon nem elegendő a költségek megfizetésére, akkor azt a különvagyonból kell arányosan megtéríteni. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és a közös tartozások, ezért közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ilyen mindenekelőtt a közös vagyon megszerzésével, fenntartásával és kezelésével kapcsolatos költség, valamint a közös életvitel, a közös háztartás, a közös gazdálkodás körében keletkezett fizetési kötelezettség, tartozás.15 A közös illetve külön adósság elhatárolása szempontjából nem elsősorban annak van jelentősége, hogy a házastársak az ügyletet közösen kötötték, vagy

14

Kőrös András: Polgári jog – Családjog - Az új Ptk. magyarázata III/IV HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 112. old. 15 http://amiotthonunk.hu/epites-felujitas/jog-penzugy-biztositas/8569-kulonadossag,-kozos-adossag Letöltés dátuma: 2016.02.22.

15

csak az egyikük kötelezettségvállalásán alapult, hanem annak, hogy a tartozás fejében nyert szolgáltatás a közös vagy a különvagyon érdekét szolgálta-e.16 Ha tehát a házasság fennállása alatt csak az egyik házastárs vesz fel hitelt, és abból közös ingatlant vásárolnak, akkor az közös adósságnak minősül, melynek megfizetése mindkét felet terheli. A házastársak felelőssége attól függően alakul, hogy a másik házastárs hozzájárulásával vagy anélkül kötött jogügyletről van-e szó. A szerződésben részt nem vett, de hozzájárulását adó házastárs felelőssége a közös vagyon rá eső rész erejéig áll fenn. Abban az esetben, ha a házastárs a szerződést a másik házastárs hozzájárulása nélkül oly módon köti meg, hogy a hozzájárulás sem vélelmezhető, akkor az ügyletkötésben részt nem vett házastárs nem felel a szerződésből eredő kötelezettségekért. A Kúria is ezen elvek figyelembevételével találta megalapozottnak a Szolnoki Törvényszék ítéletét.17 A Kúria kimondta, hogy közös adósságnak kell tekinteni bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződésből eredő tartozásokat. A közös vagyon jellegét erősíti az a tény is, hogy a felvett kölcsönösszeget a házastársak közös lakás vásárlására fordították. A tartozásért való felelősség a közös vagyonra vonatkozó szabályok szerint tehát a házastársakat közösen terheli. A felelősség mértéke a házastárs hozzájárulásának lététől függ.

4.3. A vagyonközösség megszűnése Mivel a házastársi vagyonközösség a házassági életközösség fennállásához igazodik, ezért az életközösség megszűnésével a vagyonközösség is véget ér. A vagyonközösség megszűnésének további esete, ha a házastársak a vagyonjogi szerződésben jövőre vonatkozóan kizárják a törvényes vagyonjogi rendszert, és helyette, vagy a közszerzeményi vagy a vagyonelkülönítő rendszer szabályait alkalmazzák. A törvény lehetővé teszi a vagyonközösség bíróság általi megszüntetését is. Ezt csak indokolt esetben kérhetik a felek. A törvény nyomós indoknak tekinti azt az esetet, amikor az egyik házastárs a másik fél tudta és beleegyezése nélkül kötött szerződésből a házastárs közszerzeményi részesedését is veszélyeztető mértékű adósságot vesz fel. A vagyonközösség megszűnésekor lehetőség nyílik a közös vagyon megosztására, amely nemcsak a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek 16

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 107. old. 17 Pfv. II. 21. 033/2012/6. számú jogeset

16

„szétosztását” jelenti a felek között, hanem az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is.18

5. A házassági vagyonjogi szerződés A házasságkötés számos személyi és vagyoni viszonyok megváltozásával jár. Talán az a legszembetűnőbb változás, hogy a házasságkötés és a házassági életközösség megkezdésével a házastársak között házassági vagyonközösség keletkezik, melyben a felek a különvagyon tárgyai felett továbbra is megtartják vagyoni önállóságukat, de az életközösség ideje alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében közös tulajdon keletkezik. Ha a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól el kívánnak térni, és maguk szeretnék meghatározni, hogy mely vagyontárgyak kerüljenek a közös és a különvagyonba, akkor házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Az új Ptk. a házassági vagyonjogi szerződést teszi első helyre, mellyel a feleket arra kívánja ösztönözni, hogy vagyoni viszonyaikat a saját elképzeléseik szerint rendezzék. A házasulók és a házastársak vagyoni viszonyaik rendezése során egyébként az alábbi, egymástól jól megkülönböztethető szerződést köthetik: 

házassági vagyonjogi szerződést, amely irányulhat:

a házassági vagyonjogi viszonyok átfogó szabályozására (ún. szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés), vagy egyszeri szolgáltatásra, azaz adásvételre, cserére, ajándékozásra vagy kölcsönre is (ún. tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés), továbbá  a házastársi közös vagyon megosztására, tehát a házastársak vagyoni kapcsolatinak felszámolására19 A fenti levezetésből is látszik, hogy a házassági vagyonjogi szerződés fogalma is meghatározható szűkebb és tágabb értelemben. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés olyan szerződést jelent, melyben a házastársak és a házasulók a törvénytől eltérő módon a jövőre vonatkozóan határozzák meg a köztük fennálló vagyoni viszonyok jogi sorsát. A tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés pedig a 18

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 125. old. 19 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2002. 130. old.

17

házastársak egymás közötti, egyszeri szolgáltatásra irányuló adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését foglalja magában. Dolgozatom további részében a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó szabályokat szeretném átláthatóvá tenni.

6. A házassági vagyonjogi szerződés alanyai Házassági vagyonjogi szerződés alanyi köre kettős, hiszen szerződő felek lehetnek egyrészt a házasulók, másrészt a házastársak. Mivel a házassági vagyonjogi szerződés a felek akaratát tükröző vagyoni viszonyokat tartalmazza, ezért azt csak személyesen lehet megkötni. A házasulók és a házastársak helyett tehát szüleik nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést még akkor sem, ha a vagyont, amelyről a szerződés rendelkezik ők juttatták egyik vagy mindkét házastárs részére.20 Arra azonban van mód, hogy az ajándékot adó szülők nyilatkozatai egy okiratba kerüljenek a vagyonjogi szerződéssel. Fontos megjegyezni, hogy ezekre a nyilatkozatokra állapotrögzítő jellegük miatt nem terjed ki a házassági vagyonjogi szerződés hatálya. Jogi tanulmányaink során megismerhettük a jognyilatkozatok megtételéhez szükséges személyi és tartalmi követelmények rendszerét is. Ennek ismeretében kimondhatjuk, hogy a cselekvőképtelen, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy nem tehet érvényes jognyilatkozatot, így házassági vagyonjogi szerződést sem. A korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a 18. életévét be nem töltött kiskorú szerződéskötésének érvényességéhez gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ennek hiányában nem jöhet létre joghatás kiváltására alkalmas házassági vagyonjogi szerződés. Ezek a szabályok a szerződést kötő felek érdekeit hivatottak védeni, hiszen megakadályozzák, hogy a belátási képességük fogyatékossága miatt számukra hátrányos szerződést kössenek.

7. A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A házassági vagyonjogi szerződés hatálya a házassági életközösség tartamára terjed ki. Hatályosulása az alanyi körtől függően változik. A házasulók által kötött szerződés az

20

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 136. old.

18

érvényes házasság megkötésével és a házassági életközösség megkezdésével, a házastársak által kötött szerződés pedig azonnal hatályosul, ha a szerződéskötés pillanatában az életközösség fennáll. Kiemelkedő jelentősége van a házasságkötést megelőző együttélésnek és a házassági életközösség időtartamában következett változásoknak. Ha a házastársak már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor fő szabály szerint a házassági vagyonjogi szerződés hatálya az életközösség tényleges kezdetének időpontjára visszamenőlegesen fog érvényesülni. A házastársak azonban ettől eltérhetnek, és a szerződés hatályának kezdetét maguk határozhatják meg. A házassági életközösség rövidebb idejű, átmeneti jellegű megszakadása, ha a házastársak között nem történt vagyonmegosztás, akkor az nem érinti a vagyonjogi rendszer folytonosságát, így a házassági vagyonjogi szerződés létét sem. Ha a különélés hosszabb idejű, vagy a házassági életközösség véglegesen megszakadt akkor megszűnik az életközösség, így a vagyonjogi szerződés is. Az életközösség ismételt helyreállítása esetén a feleknek újra vagyonjogi szerződést kell kötniük, ellenkező esetben a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai érvényesülnek.

8. A házassági vagyonjogi szerződés alakja A házassági vagyonjogi szerződés érvényességi kelléke a közjegyző vagy ügyvéd közreműködése. A rendelkezés célja egyrészt a törvényben előírt szabályok betartásának biztosítása, másrészt a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek ismertetése. A házassági vagyonjogi szerződést minden esetben közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ez nemcsak a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozik, hanem a házastársak házassági életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvétel, csere, ajándékozási szerződéseire, illetve a házastársi életközösség alatt fennálló vagyoni viszonyaikat szabályozó megállapodásokra is. Nem vonatkozik az előírás a házassági életközösség megszűnése után kötött megállapodásokra, illetve az ingó dolgok ajándékozásának esetére sem, ha az átadás már megtörtént. A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény 195. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy 19

határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közjegyzői okirat jelentősége abban áll, hogy a közokirat közvetlenül végrehajtható, így a benne foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a feleknek nem kell bírósághoz fordulniuk. A közjegyző úgynevezett végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot, így a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül hajtja be az adott követelést. A közokirat előnye, hogy az abban foglaltakat ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni. Ezzel szemben a magánokirat valódiságát bizonyítani kell, ha azt az ellenérdekű fél kétségbe vonja. Az alábbi jogesetben is az ügyvéd által készített magánokirat érvényességét vitatja a felperes.21 A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában kötött magánokirat színleltség és alaki okok miatti érvénytelenségének a megállapítását kérte. A bíróság megalapozottnak találta a felperes alaki követelmények megsértése miatti benyújtott, semmisség megtámadására irányuló kérelmét. Döntésének indokaként arra hivatkozott, hogy az eljáró ügyvéd többszörösen megsértette a házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó érvényességi szabályokat, hiszen a szerződéskötéshez szükséges jogi tájékoztatást nem adta meg a felperesnek, illetve a szerződés ellenjegyzésére a házastárs távollétében került sor, így a szerződés nem tükrözhette a felperes valódi akaratát. A bíróság ezen okokra hivatkozva kimondta a szerződés érvénytelenségét, és a vagyonmegosztást a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai szerint rendelte el. A házassági vagyonjogi szerződést kötő házastársak érdekeit szolgálja a törvény azon rendelkezése, amely szerint a közjegyző a szerződéskötés előtt köteles a felek személyazonosságát leellenőrizni, és köteles megvizsgálni, hogy a szerződéskötésnek vannak-e jogi akadályai. Amennyiben a közjegyző hibát észlel az eljárása során, akkor megtagadja a szerződéskötést. A házastársak és a harmadik személyek védelme érdekében az új Ptk. létrehozta a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását. Törvényben rögzíti, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha azt bevezették az országos nyilvántartásba, vagy ha a házastársak bizonyítani tudják, hogy a velük szerződést kötő harmadik fél tudott a szerződésről, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett róla. A harmadik személy tájékozódását segíti, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az általa vezetett

21

Pfv.20722/2008/6. számú jogeset

20

nyilvántartás alapján kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a házastársak között van-e házassági vagyonjogi szerződés.22

8.1. A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása A 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet rögzíti a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól szóló rendelkezéseket.23 A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara végzi, melynek célja a házassági vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítása. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett vagyonjogi szerződés fennállását. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés ténye bejegyzésre kerül az országos nyilvántartásba, akkor a házastársak hitelezője utólag nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a szerződésről. A nyilvántartásba történő bejegyzéshez a felek írásbeli kérelme szükséges, melyet a házastársak lakóhelyük szerint illetékes közjegyzőhöz nyújthatják be. A nyilvántartás tartalmazza: - a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét, - a felek személyes adatait, - a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, - a közjegyző nevét, székhelyét, a bejegyzés ügyszámát és időpontját, - a szerződés módosítása és megszüntetése esetén ennek tényét és a bejegyző közjegyző adatain kívül a bejegyzés időpontját és ügyszámát. A nyilvántartásba bárki, aki a szerződéshez fűződő jogi érdekét bizonyítani tudja, díj megfizetése ellenében betekinthet és feljegyzést készíthet.24A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamely szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható. Ebből következik, hogy a harmadik személy csak akkor ismerheti meg a vagyonjogi szerződés tartalmát, ha ahhoz előzetesen valamelyik házastárs hozzájárult. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától

számított

100

évig

kezeli,

ezt

követően

gondoskodik

azok

megsemmisítéséről.25

22

Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében Közjegyzők Közlönye, 2007. 3 szám 4. old. 23 www.mokk.hu Letöltés dátuma: 2015.02.05. 24 Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 140.old. 25 Barzó Tímea-Lábady Tamás-Navratyil Zoltán-Csehi Zoltán-Kenderes Andrea: Családjog a 2013.V. törvény alapján ideiglenes jegyzet Budapest 2014. 103.old.

21

9. A házassági vagyonjogi szerződés tartalma A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg egyrészt azt a vagyonjogi rendszert, melyet életközösségük tartama alatt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően alkalmazni kívánnak, másodsorban vagyontárgyaik tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket állapíthatnak meg, harmadsorban pedig egészben vagy részben eltérhetnek a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól.26 A házassági vagyonjogi szerződés lényege abban áll, hogy a felek saját igényeikhez igazítva maguk határozzák meg vagyoni viszonyaik jövőbeni alakulását. Csűri Éva Katalin a Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései című könyvében kifejtette, hogy a házastársak és házasulók szerződési szabadságukkal élve igen változatos tartalommal köthetnek házassági vagyonjogi szerződést. A házastársak és házasulók akarategységben a reálszerzésen alapuló törvényes vagyonjogi rendszer helyett a reálszerzés elvén alapuló részleges vagyonközösséget, esetleg az értéktöbbleti elven alapuló teljes vagy részleges vagyonközösséget, esetleg teljes vagyonelkülönítést köthetnek ki. Arra is lehetőségük nyílik, hogy a házastársi vagyonközösségre vonatkozó szabályoktól eltérően határozzák meg a vagyonközösség tárgyai feletti rendelkezési jogot, illetve az ügyletkötésben részt nem vett házastárs harmadik személlyel szembeni felelősségét. Véleménye szerint a szerződés tartalmának kialakításakor célszerűségi szempontokat is érdemes figyelembe venni. A későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében ajánlott tételesen felsorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek már a házasságkötés előtt is a felek különvagyonába tartoztak. Amennyiben a házastársak már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor indokolt lehet annak eldöntése, hogy a szerződés hatálya kiterjedjene a házasságkötés előtt szerzett vagyontárgyakra, vagy sem. Konkrét rendelkezés hiányában ugyanis gondot okozhat, hogy a bíróság a házassági vagyonjogi szerződés rendelkezéseit vagy az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokat alkalmazza. Abban az esetben, ha a házastársak részleges vagyonelkülönítést kötöttek ki, akkor célszerű a szerződésben megnevezni azt a tevékenységet, amelyből származó jövedelem közös vagyonnak minősül. Teljes vagyonelkülönítés kikötése esetében sem szabad

26

Kőrös András: Házastársi közös vagyon, külön lakás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2002. 123.old.

22

figyelmen kívül hagyni azt a törvényi rendelkezést, miszerint a házastársaknak ebben az esetben is közösen kell viselniük a háztartás költségeit, így ennek módjáról és mértékéről a szerződésben rendelkezniük kell. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szerződés tartalmának meghatározásához a felek akarategysége szükséges. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés nem tükrözi a felek együttes akaratát, akkor azt a szerződést a törvény a legsúlyosabb jogkövetkezményt alkalmazva érvénytelennek nyilvánítja.

9.1. A közszerzeményi rendszer A házassági vagyonjogi szerződés tartalmának meghatározásakor a házastársak az újonnan bevezetésre kerülő közszerzeményi rendszert is választhatják. A törvény az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösséget szabályozza, melynek lényege, hogy a házasfelek az életközösség fennállása alatt a szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz nem keletkezik a szerzés idején a házasságban történő együttélés tényénél fogva közös tulajon. Az életközösség fennállása alatt tehát a felek a vagyonelkülönítés szabályait követve önállóan rendelkeznek mind a különvagyon, mind a közszerzemény vagyontárgyaival. Önállóan birtokolhatják, szabadon elidegeníthetik és megterhelhetik azt. A házassági életközösség megszűnése után mindkét házastársnak kötelmi igénye keletkezik, s annak a vagyongyarapodásnak a megosztását követelheti a másiktól, ami a vagyonában közszerzeményként jelentkezik.27 9.1.1. A közszerzemény megállapítása A törvény megfogalmazása szerint a közszerzemény nem más, mint az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglevő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A közszerzeményi érték számításakor először a házastársakat együttesen terhelő adósságokat kell levonni, majd a különvagyonok „tiszta értékét”, ami azt jelenti, hogy a házastársnak a külön tartozása a saját különvagyonát csökkenti és a közszerzeményi értéket az így csökkentett különvagyon levonásával kell számítani. A hiányzó

27

http://ptk2013.hu/szakcikkek/szeibert-orsolya-az-uj-ptk-csaladjogi-konyvenek-rendelkezesei-jk20134-23-25-o/2503 Letöltés dátuma: 2015.03.14.

23

különvagyonból pedig csak annak a különvagyonnak az értékét kell számításba venni, amelyez az együttélés alatt a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak.28 Dolgozatomban már korábban jeleztem, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a feleknek arra is lehetőségük nyílik, hogy ettől az aránytól eltérjenek. A törvény előírása szerint a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyakról feltételezni kell, hogy az közszerzemény. Ez a vélelem megdönthető, ha valamelyik házastárs bizonyítani tudja annak különvagyoni jellegét. 9.1.2. A közszerzeményi részesedés védelme A törvény korábbi hiányosságát pótolva lehetőséget ad a közszerzeményi igény biztosítására. Ennek a feltétele akkor áll fenn, ha a házastárs a másik fél tudta és beleegyezése nélkül kötött szerződésből olyan nagymértékű adósságot halmoz fel, amelynek visszafizetése az ügyletkötésben részt nem vett házastárs közszerzeményi részesedését is veszélyezteti. Ezzel a rendelkezéssel a törvény azt a házastársat kívánja védeni, aki nem adta hozzájárulását a visszterhes jogügylethez. Tudjuk, hogy a házastársak a külső jogviszonyokban egymás tartozásaiért egyaránt felelnek mind a különvagyont, mind a közös vagyont illetően. A felelősség mértéke attól függ, hogy a jogügyletet közösen vagy a másik házastárs hozzájárulásával, esetleg anélkül kötötték. A közösen kötött jogügyletből eredő tartozásokért természetesen közösen felelnek. Ez némiképp módosul, ha a jogügyletet a másik házastárs jelenléte nélkül, de annak jóváhagyásával kötötték. Ekkor az ügylekötésben részt nem vett házastárs felelőssége a közös vagyon rá eső rész erejéig áll fenn. Az egyik házastárs a másik házastárs tudta és jóváhagyása nélkül kötött ügyletéért azonban az ügyletkötésben részt nem vett házastárs nem felel. Ebben az esetben egyedül az ügyletkötő házastárs felelőssége állapítható meg, aki a teljes tartozás teljesítéséért felel, mind a különvagyonát, mind pedig a közös vagyon rá eső részét illetően.

28

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 143.old.

24

A törvény ebben az esetben a másik házastárs közszerzeményi részesedését azáltal kívánja védeni, hogy számára még az életközösség fennállása alatt lehetővé teszi a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak biztosítását kérheti az ügyletkötő házastárstól. A biztosítás adása történhet pénz vagy vagyontárgy értékbe helyezésével, esetleg jelzálog alapításával. A közszerzemény biztosítása sem irányulhat azonban a hitelező kijátszására, ennek megakadályozását szolgálja a 4:70 § (2) bekezdés, amely szerint a közszerzemény biztosítása sem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben.29 Abban az esetben, ha a másik házastárs a felhívás ellenére elzárkózik, vagy meghiúsítja a közszerzemény megállapítását vagy biztosíték adását, akkor a másik fél bírósághoz fordulhat. A bíróság peres eljárás során egyrészt megállapíthatja a közszerzeményből a kérelmező házastársra eső részt és annak biztosítását, másrészt dönthet a házassági vagyonjogi szerződés megszüntetése mellett is. Ha a bíróság megszünteti a szerződést, akkor a házastársak között jövőre nézve a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni. 9.1.3. A közszerzemény megosztása A törvény a közszerzemény megosztásáról is rendelkezik. Kimondja, hogy a házassági életközösség megszűnésekor a közszerzeményi rendszer is véget ér, így annak megosztására a közös vagyon megosztására vonatkozó szabályokat a közszerzeményi rendszer sajátosságainak a figyelembevételével kell alkalmazni. A vagyongyarapodás megosztása alól kivételt képeznek a már korábban említett másik házastárs foglalkozásához és egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyak, amelyre vonatkozóan házastárs akkor sem kérheti a megosztást, ha azok megszerzésében ő maga is részt vett. A házastársat a közszerzeményi rendszer fele illeti meg, de korábban már utaltam rá, hogy a felek házassági vagyonjogi szerződésben ettől eltérő mértéket is meghatározhatnak.

29

Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 144. old.

25

9.2 . A vagyonelkülönítési rendszer A házastársak a vagyonjogi szerződésben a törvényes vagyonjogi rendszertől úgy is eltérhetnek, hogy a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy csak meghatározott vagyonszerzések tekintetében zárják ki. Fontos megjegyezni, ha a házastársak a szerződés megkötésekor már vagyonközösségben élnek, akkor ez a vagyonközösségük megszűnését eredményezi. A vagyonelkülönítés célja a házastársak vagyoni függetlenségének és szabadságának biztosítása. A házastársak között nem jön létre vagyonközösség, ezért az életközösség megszűnéskor nem kell elszámolniuk egymással. Mivel a házastársak megtartják vagyoni függetlenségüket, ezért mindegyik házastárs továbbra is saját maga kezeli a különvagyonába tartozó vagyontárgyait. Egymás tartozásaiért nem felelnek. Fontos törvényi előírás, hogy akkor is közösen kell viselniük a feleknek a közös életvitellel szorosan összefüggő költségeket, és a közös gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat, ha vagyonelkülönítésben élnek. Figyelemreméltó rendelkezés, hogy nem csak a keresőtevékenység minősül költségviselésnek, hanem a háztartás és a gyermeknevelés terén végzett munka is.30 Az alternatív vagyonjogi rendszer előnye, hogy mindkét házastársnak lehetővé teszi saját vagyona gyarapodását anélkül, hogy azt a másik házastárs csődje fenyegetné. Hátránya viszont, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza azt a házastársat, aki alig rendelkezik saját vagyonnal.

9.3. A szerződési szabadság korlátai Bár a házastársak szerződési szabadságukkal élve maguk határozhatják meg a vagyonjogi szerződés tartalmát, azt természetesen csak bizonyos kereteken belül tehetik meg. A házassági vagyonjogi szerződés ugyanis nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket, nem vezethet

a

másik

házastárs

anyagi

kisemmizéséhez,

ahogyan

a

hitelezők

megkárosításához sem.31 30

http://ptk2013.hu/szakcikkek/szeibert-orsolya-az-uj-ptk-csaladjogi-konyvenek-rendelkezesei-jk20134-23-25-o/2503 Letöltés dátuma:2016.02.20. 31 Barzó Tímea-Lábady Tamás-Navratyil Zoltán-Csehi Zoltán-Kenderes Andrea: Családjog a 2013.V. törvény alapján ideiglenes jegyzet Budapest 2014. 98.old.

26

Az új Ptk. már az alapelvek között rögzíti a gyermekek nevelése, ellátása és gondozása terén végzett munka elismerését és a gyengébb fél védelmét. A törvényi rendelkezés célja, hogy a gyakran pénzben nehezen, vagy egyáltalán nem mérhető tevékenység akkor is értékelésre kerüljön, ha a házassági vagyonjogi szerződésben a teljes vagyonelkülönítést kötötték ki. Ebben az esetben ugyanis a jövedelemmel alig, vagy egyáltalán nem rendelkező házastárs kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, holott talán a legnehezebb feladatot éppen ő látja el akkor, amikor a közös házastárs vezetését, a meghitt családi légkör biztosítását, és gyermekek nevelését végzi. A házasság egyik legfontosabb célja az is, hogy kiszolgáltatottság nélkül kiszámítható és tervezhető egzisztenciális és gazdasági biztonságot nyújtson a házastársak számára, az együttélés céljára rendelkezésre álló anyagi javak egyenjogúságon alapuló használatával.32 A törvény ennek érdekében rögzíti, hogy a házastársak kölcsönösen kötelesek hozzájárulni a közös háztartás és a gyermeknevelés során felmerült költségeket. A Kúria eseti döntésében kimondta, hogy a vagyonelkülönítésre irányuló házassági vagyonjogi szerződés nem zárja ki a házastársak közötti ajándék visszakövetelésének lehetőségét. Nincs mód azonban visszakövetelésre, ha a konkrét szerződésből az állapítható meg, hogy a felek az egymásnak juttatott vagyoni értékek megtérítéséről kölcsönösen lemondtak.33 Jogerős döntését azzal indokolta, hogy a peres felek a házassági vagyonjogi szerződésben közös egyetértésben a jövőre vonatkozóan kikötötték, hogy a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgyak annak a különvagyonába kerülnek majd, aki a szerződést aláírta, akinek a nevére a számla szól, vagy akit tulajdonosként bejegyeznek a nyilvántartásba. Mivel a vagyonjogi szerződést közös egyetértésben és az érvényességi kellékek betartásával kötötték, ezért önmagában az a tény még nem teszi érvénytelenné a házassági vagyonjogi szerződést, hogy abban a törvénytől eltérő módon határozzák meg a közös és különvagyonok körét. 9.3.1. A tilos szerződések A Ptk. tiltja azt, hogy a felek társadalmi és gazdasági rendeltetésükkel ellentétes érdekeket érvényesíthessenek szerződéseikkel, ezért semmisnek nyilvánítja az ún. tilos szerződéseket: azokat, amelyek kifejezetten valamely jogszabály rendelkezéseit sértik,

32 33

BH254/2015. BH 2009/1/13.- Pfv. II.20.300/2008/4. számú jogeset

27

amelyek jogszabály megkerülésével kötöttek, és amelyek a közérdekbe ütköző törekvéseket fejeznek ki.34 Az új Ptk. a tilos szerződések körébe már csak a jogszabályba ütköző szerződéseket és a jogszabály megkerülésével kötött szerződéseseket sorolja, a jó erkölcsbe ütköző szerződéseket már külön semmisségi oknak tekinti. A szerződéskötésre vonatkozó szabályok túlnyomó többsége diszpozitív rendelkezést tartalmaz, melytől a felek szabadon eltérhetnek. Abban az esetben azonban, ha a Ptk. maga vagy más polgári anyagi jogi szabály kivételesen mégis kógens rendelkezést tartalmaz, az abba ütköző szerződés (szerződéses kikötés) semmis.35 Ilyen eltérést nem engedő szabály vonatkozik például a házassági vagyonjogi szerződés alanyaira, amikor is a törvény kimondja, hogy Magyarországon érvényes házasságot csak egy nő és egy férfi köthet. A törvény rendelkezései szerint semmis a cselekvőképtelen személy által kötött házassági vagyonjogi szerződés, ahogyan a korlátozottan cselekvőképes személy gyámhatóság jóváhagyása nélkül kötött szerződése is. A törvény kifejezetten megtiltja az olyan házassági vagyonjogi szerződés megkötését, amely a harmadik személy számára visszamenőleg hátrányos rendelkezést tartalmaz. Az ilyen kikötést tartalmazó tilos szerződés érvénytelen. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az érvénytelenség az egész házassági vagyonjogi szerződés tartalmára vonatkozik-e, vagy csak annak meghatározott részére. Erre a kérdésre a részleges érvénytelenség szabályai adnak választ. Eszerint a szerződés részleges érvénytelensége esetén az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést érinti, hanem annak csak meghatározott részét. Az érvénytelenségi ok tehát a szerződés azon részére vonatkozik, amely nélkül még a szerződés

létrejöttnek

tekinthető.

Kimondható,

hogy

főszabályként

csak

az

érvénytelenségi okkal érintett rész dől meg, az egész szerződés csak akkor, ha feltehető, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.36 További kérdés, hogy bármely jogági normába ütköző kikötés érvénytelen, vagy csak a polgári jogágba ütköző. Bármely jogágba tartozó jogszabályról is legyen szó, annak megsértéséhez a törvény jogkövetkezményt fűz, ugyanis a jogszabály szó mindazon jogi normák megjelölésére használható, amelyeket bármely jogrendszer normatív jelleggel 34

Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Budapest 2002. 137. old. 35 http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/10/2007-03kodi.pdf Letöltés dátuma: 2016.02.11. 36 Vékás Lajos/Gárdos Péter: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet Wolters Kluwer Kiadó Budapest 2014. 1489. old.

28

ruház fel, normatív jellegűnek tekint.37 A más polgári jogágba ütköző szerződések azonban csak akkor válnak polgári jogi szempontból jogszabályba ütközés miatt érvénytelennek, ha erről az adott jogági norma kifejezetten rendelkezik, vagy a rendelkezés célja a jogszabállyal elérni kívánt joghatás megtiltása.38 A tilos szerződések létrejöhetnek jogszabály megkerülésével is. A jogszabály előírja, hogy a kiskorú gyermeket érintő kérdésekben a szülőknek lehetőség szerint a gyermek véleményét is figyelembe véve kell döntést hozniuk, ezért tilos szerződés a 17 éves kiskorú akarata ellenére a szülők által aláírt olyan szerződés, amely a kiskorút a nagykorúsága után is a szerződés teljesítésére kötelezi.39 9.3.2. A jóerkölcsbe ütköző szerződések A házassági vagyonjogi szerződés jogszabályba ütközés nélkül akkor is érvénytelenné válhat, ha tartalma erkölcsi normába ütközik. Ekkor nem jogi normát sért a szerződés, hanem a társadalom általános értékítéletét. A jóerkölcs fogalmát nem határozza meg a törvény, azt a bírói gyakorlatra bízza. Eszerint jóerkölcsbe ütközik az a szerződés, amelyet ugyan a jog nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya, az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, ezért az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek minősíti.40 A megfogalmazásból kitűnik, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközésének megállapítása során nem a szerződő fél érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e.41 A Kúria jóerkölcsbe ütközőnek tekinti azt a házassági vagyonjogi szerződést, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársak juttatja.42 Az ítélet indoklása szerint a házassági vagyonjogi szerződés azért ütközik jóerkölcsbe, mert a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi felfogása szerint súlyosan méltánytalan és igazságtalan a felperesre nézve, hogy

37

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jogszab%C3%A1ly Letöltés: 2016.03.27. BDT2006.1450. 39 EBH 1019/2004. 40 Osztovits András A polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja III. kötet, Opten Informatikai Kft. Budapest 2014. 234. old. 41 Csűri Katalin Éva: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Budapest 2002. 136. old. 42 BH 409/1999. 38

29

az alperes a felperes minden ingó és ingatlan vagyontárgyát súlytalan ellentételezés mellett szerezte meg. Nem tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben a felek a közös és különvagyon körét a törvénytől eltérő módon határozzák meg.43 9.3.3. A színlelt szerződések A szerződési akaratban bekövetkező hiba esetén beszélhetünk színlelt szerződésről. Ennek a szerződéstípusnak az a legfontosabb ismérve, hogy a felek szerződéskötési magatartása megfelel a szerződéskötés alaki és tartalmi követelményeinek, de a szerződési akarat és a jognyilatkozat nincs összhangban egymással. A feleket a szerződéskötés során a külvilág elől eltitkolt azon cél vezérli, hogy azt a szerződést, ami nyilatkozataik alapján keletkezne, ne kössék meg, illetőleg ahelyett más tartalmú szerződést kössenek.44 A színlelés tehát kétoldalú tudatos magatartás, hiszen mindkét fél akarata arra irányul, hogy az általuk megkötött szerződéshez ne fűződjenek jogkövetkezmények. A szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére.45 Az alábbi jogesetben a másodfokú bíróság nem találta alaposnak a felperes szerződés érvénytelenségének megállapítására előterjesztett keresetét, hiszen nem lehet egyértelműen bizonyítani minden alperes részéről a színlelés megvalósulását. Mivel az idézett jogesetben a három alperes közül csak az egyik alperes szándéka volt színlelt, ezért az egyoldalú színlelés közömbös a szerződés érvényessége és értelmezése szempontjából. A színlelés igen változatos formában ölthet testet. Így a felek színlelhetik a szerződés egész tartalmát, vagy annak meghatározott részét, illetve a színlelés mögött fedezetelvonó célzat is megvalósulhat. A színlelt szerződést a magánjog éppen azért tekinti semmisnek, mert azzal a felek közös akaratelhatározással harmadik személy vagy hatóság előtt – rendszerint károsító szándékkal - hamis látszatot keltenek.46

43

BH 337/2011. Nagykommentár III. kötet 277. old. 45 BH2000. 457. 46 Vékás Lajos, Gárdos Péter Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet, Wolters Kluwer Kiadó 2014. 1437.old. 44

30

9.3.4. A fedezetelvonó szerződések A szerződési szabadság további korlátja, ha a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személy követelésének kielégítési alapjául szolgáló vagyontárgy elvonására irányul. A házassági vagyonjogi szerződés akkor válik fedezetelvonó szerződéssé, ha az adós házastárs a fedezetül szolgáló összes vagyontárgyát a másik házastárs különvagyonába utalja. Fedezetelvonást eredményez továbbá az is, ha a házastárs színlelt szerződést vagy a hitelező kielégítési alapját elvonó adásvételi szerződést köt. Bár mindkét jogügylet célja azonos, jogi megítélésük mégis különböző. A színlelt szerződés esetében a visszterhességet azért színlelik a felek, mert ezzel a harmadik személy irányában azt a hamis látszatot akarják kelteni, hogy a követelésének nincs fedezete. A fedezetelvonó szerződés megkötésének célja tehát megegyezik a színlelt szerződés céljával, itt azonban nem csak látszólag vonják el a fedezetet, hanem a valóságban is átruházzák a tulajdonjogot. A felek között megkötött szerződés tehát valós nem csak a külvilág számára feltüntetett látszólagos - fedezetelvonás.47 A felek akarata is eltérő a két jogügylet esetében. Színlelt szerződésnél mindkét fél szerződéskötési magatartása tudatosan megtévesztő. Úgy tesznek, mintha a fedezetül szolgáló vagyontárgy kikerülne az adós tulajdonából. Ezzel szemben a fedezetelvonó szerződés esetében a felek szándéka tényleges szerződéskötésre irányul. Ezek ismeretében könnyen belátható, hogy a törvény eltérő jogkövetkezményeket fűz a fent említett jogügyletekhez. A színlelt szerződés semmis, így az mindenkivel szemben érvénytelen. Ezzel szemben a fedezetelvonó szerződés az adós és a vevő között érvényes marad, az csak a hitelező irányában lesz hatálytalan. A relatív hatálytalanság viszont csak konkrét személlyel szemben váltja ki a szerződés hatálytalanságát.48 Korábban a Csjt. csak azokat a szerződéseket tekintette fedezetelvonó szerződésnek, amelyek megvalósították a következő tényállási elemeket:

47 48



a harmadik személy jogos követelésének bírósági úton való kikényszeríthetősége,



a harmadik személy kielégítési alapjának egészben vagy részbeni elvonása,

http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html Letöltés dátuma: 2016.03.31. http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html Letöltés dátuma: 2016.03.30.

31



a fedezetelvonó ügylet ingyenessége,



visszterhesség esetén a szerző fél rosszhiszeműsége.49

A házassági vagyonjogi szerződés tehát akkor vált fedezetelvonó szerződéssé, ha az adóssal szemben a harmadik személy jogos követelése már a szerződéskötéskor fennállt. A jogszerzővel szembeni fellépéshez a hitelező és az adós közötti jogviszonyból származó kötelezettségnek az igény állapotába kell kerülnie, azaz bírói úton kikényszeríthetőnek kell kennie.50 Az adós annak érdekében, hogy a jogosult ne juthasson hozzá követeléséhez, a fedezetül szolgáló vagyontárgyat oly módon próbálja elvonni, hogy azt vagy a másik házastárs különvagyonába utalta, vagy adásvételi szerződést kötött. Fontos volt annak vizsgálata, hogy az adós rendelkezett-e más olyan vagyontárggyal, amelyből a jogosult behajthatta követelését. Amennyiben az adós tulajdonában volt ilyen vagyontárgy, akkor a szerződés nem valósított meg fedezetelvonást. A Kúria ezeket figyelembe véve egyik eseti döntésében azért nem minősítette a felek közötti szerződést fedezetelvonó szerződésnek, mert az alperes az értékesített vagyontárgyin kívül jelentős vagyonnal rendelkezett, melyből a felperes követelését kielégíthette volna.51 Az ingyenes jogügyletek esetében a szerző fél jó vagy rosszhiszeműsége már nem volt releváns, hiszen önmagában az ingyenesség elegendő volt a fedezetelvonáshoz. Az ingyenességet és a rosszhiszeműséget a hozzátartozóval vagy házastárssal kötött szerződés esetében vélelmezni kellett. A visszterhes szerződés esetében a szerző fél rosszhiszeműségének megállapítása is feltétele volt a fedezetelvonó szerződés megállapításának. A szerző fél rosszhiszeműségét megalapozza, ha az ellenszolgáltatás (jellemzően pénzszolgáltatás) valós ugyan, a szerző fél azonban tudja, hogy a végrehajtással jól megragadható vagyontárgy elidegenítése azért történt, hogy a befolyt ellenértéket a kötelezett a jogosult elől elvonja.52

49

1/2011. (VI.15.) PK vélemény EBH2004. 1040. 51 EBH2004. 1144. 52 http://www.lb.hu/hu/kollvel/12011-vi-15-pk-velemeny-fedezetelvono-szerzodes-egyesjogalkalmazasi-kerdeseirol Letöltés dátuma: 2016.04.01. 50

32

Összefoglalva elmondható, hogy a korábbi Csjt. a házastársak által fedezetelvonás céljából kötött házassági vagyonjogi szerződést a harmadik személyek irányában hatálytalannak tekintette. Ezt a rendelkezést az 1986. évi IV. törvény hatályon kívül helyezte és pusztán tájékoztatási kötelezettséget írt elő.53 A hatályos Ptk. számos hitelezővédelmi rendelkezést tartalmaz, melyek a korábbi Csjt. szabályaihoz képest sokkal szigorúbb szabályokat fogalmaznak meg a házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozóan. A dolgozat korábbi fejezeteiben kifejtett hitelezővédelmi szabályokon kívül a törvény azt a hitelezőt is védeni kívánja, akinek jogos követelése a házassági vagyonjogi szerződés megkötése előtt keletkezett. Így a házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a

különvagyonhoz

tartozását

a

házassági

vagyonjogi

szerződésben

kikötött

rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személyekkel szemben csak akkor lesz hatályos, ha a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése értelmében a közös, illetve a különvagyonhoz tartozik.54 Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés fedezetelvonást valósít meg, és a harmadik személy jóhiszemű volt, akkor a szerződés a harmadik személy irányában lesz csak hatálytalan, a házastársak között azonban érvényes marad. A relatív hatálytalanság jogkövetkezménye, hogy a harmadik személy oly módon kérheti követelése megtérítését, mintha a házastársak meg sem kötötték volna a szerződést. A tulajdonosváltástól függetlenül az új tulajdonostól követelheti a tartozás kielégítését, melyet a jogszerző fél tűrni köteles. A törvényszámos korlátozást ír elő a harmadik személy vonatkozásában is, így a tartozás megfizetését nem követelheti a nem adós házastárstól, ahogyan a nem adós házastárs tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra sem kérhet végrehajtást.

53

http://www.unimiskolc.hu/~wwwdeak/Collegium%20Doctorum%20Publikaciok/Barz%F3%20T%EDmea.pdf Letöltés dátuma: 2016.04.01. 54 http://www.unimiskolc.hu/~wwwdeak/Collegium%20Doctorum%20Publikaciok/Barz%F3%20T%EDmea.pdf Letöltés dátuma: 2016.04.02.

33

10 . A házassági vagyonjogi szerződés érvénytelensége A házassági vagyonjogi szerződés érvényességének kérdése csak létező szerződés esetén merülhet fel. Az általános szabályok ismertetése előtt fontos annak tisztázása, hogy mikor beszélhetünk létező és érvényes szerződésről. Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus) 55 Amennyiben a felek között nincs konszenzus, akkor létező szerződésről sem beszélünk. Az érvénytelenségnek két formája a semmisség és a megtámadhatóság.

10.1. A semmisség A semmisség az

érvénytelenség legsúlyosabb formája, hiszen a szerződés

érvénytelensége a felek akaratától függetlenül, a törvény erejénél fogva áll be. Megállapításához nincs szükség külön eljárásra, mert azt a bíróság hivatalból észleli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy semmis szerződés esetén a bíróság hivatalból csak a semmisség megállapítására szorítkozhat, a jogkövetkezményeinek alkalmazásához a házastárs kereseti kérelmére van szükség. A hivatalból alkalmazott jogkövetkezmény csak annyi lehet, hogy a felek által célzott joghatás nem érhető el, tehát a bíróság az érvénytelen szerződés alapján előterjesztett igényt, mint alaptalant elutasítja.56 Az új Ptk. a korábbi szabályoktól eltérően az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságát időbeli korlátok közé szorítja. A kötelmi jellegű igények az elévülési időn belül, a dologi igények pedig az elbirtoklás szabályai szerint érvényesíthetőek. A keresetindításra jogosultak körét egyértelműen meghatározza a törvény, amikor kimondja, hogy semmisségre csak az hivatkozhat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit a törvény erre feljogosít. Kihangsúlyozza továbbá az ügyész keresetindítási jogát a közérdek védelmében és az uzsorás szerződések esetében.

55

http://ptk2013.hu/szakcikkek/wellmann-gyorgy-a-szerzodesek-altalanos-szabalyai-az-uj-ptk-ban-iiresz/3611 Letöltés dátuma: 2016.02.17. 56 http://ptk2013.hu/szakcikkek/wellmann-gyorgy-a-szerzodesek-altalanos-szabalyai-az-uj-ptk-ban-iiresz/3611 Letöltés dátuma: 2016.02.18.

34

10.2. A megtámadhatóság Az érvénytelenség jóval enyhébb formája a megtámadhatóság. A megtámadható szerződés a semmis szerződéstől eltérően csak akkor válik érvénytelenné, ha 1 éven belül az arra jogosult él a megtámadási jogával. Ennek hiányában a szerződés továbbra is érvényes marad. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, aki jogi érdekét igazolni tudja. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében a megkötésének időpontjától válik érvénytelenné. Az új Ptk. ebben a tárgykörben is jelentős változásokat hozott. Lényegesen leegyszerűsítette a megtámadási határidőre vonatkozó szabályokat, így a megtámadásra nyitva álló 1 éves határidő kezdetét minden érvénytelenségi oknál egységesen a szerződés megkötésétől számolja. A jelen szabályozás szerint a szerződések megtámadása nincs szigorú alakszerűséghez kötve. A törvény csak azokban az esetekben követeli meg az írásbeli nyilatkozatot, ahol már maga a szerződés megkötésére is szigorú alakiságok vonatkoznak. Írásbeli formát követel meg a törvény többek között az adásvételi szerződés, a tartási szerződés és a házassági vagyonjogi szerződés esetében. A szerződés tényleges létrejötte estén bármelyik fél pert indíthat a szerződés érvénytelenségének a megállapítása - és ennek jogkövetkezményeként – a házastársi közös vagyonnak a 31.§ (2) bekezdés alapján történő megosztása iránt akkor, ha az érvénytelenséget (semmisségnek vagy megtámadhatóságnak) a Ptk. által taxatíve meghatározott valamely konkrét oka fennáll.57

10.3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye szerint az ilyen jogügyletre nem lehet jogot alapítani, így az érvénytelen szerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem követelhetők a bíróság előtt. Az érvénytelen szerződéssel tehát nem állhat be a célzott joghatás, így nem jöhetnek létre azok a jogviszonyok, amelyeket a felek a szerződéssel létre kívántak hozni.

57

Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2002. 436.old.

35

A régi Ptk. az eredeti állapot helyreállítását tekintette az érvénytelenség alapvető és elsődleges jogkövetkezményének. Az 1977. évi IV. törvénnyel történt novelláris módosítás 1978. március 1.-ével történt hatályba lépése óta a szerződés érvényessé nyilvánítását az eredeti állapot helyreállításával egyenrangú jogkövetkezményként fogalmazza meg. Az új Ptk. is követte ezt a megfontolást, így elsődleges jogkövetkezményként egyrészt az érvénytelen szerződés visszamenő hatállyal történő bíróság általi érvényessé nyilvánítását, másrészt az eredeti állapot helyreállítását szabályozza.58 Az első esetben csak akkor alkalmazható a jogkövetkezmény, ha az érvénytelenség oka megszüntethető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Az utóbbi jogkövetkezmény pedig csak akkor, ha a szerződéskötés előtti helyzetet természetben vissza lehet állítani. Az érvénytelen szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítására az érvénytelenség okának megszűnése esetén, illetve a felek kérelme alapján van mód. Az új Ptk. lehetővé teszi a szerződés érvényessé válását a felek akaratából. Ennek a jogintézménynek a jelentősége abban áll, hogy a feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy a kisebb hibákat saját maguk orvosolják. Az alaki hiba esetében fellépő érvénytelenséget a hiányzó alakiság pótlásával, mint például írásbeli nyilatkozattal, vagy közjegyző esetleg ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal tudják orvosolni. A hiba kijavítása után a felek a szerződési akaratukat újra megerősítik, vagy a bíróságtól kérhetik a szerződés érvényessé nyilvánítását.59 Az eredeti állapot helyreállítása csak kölcsönösen és kétoldalúan történhet, azaz az egyik fél csak akkor követelheti a szolgáltatás visszatérítését, ha ő maga is kész és képes az kapott szolgáltatást visszatéríteni.60 A korábbi szabályozással ellentétben az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Abban az esetben, ha sem a szerződés érvényessé nyilvánítására, sem az eredeti állapot visszaállítására nincs mód, akkor a törvény elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését. Erre akkor kerülhet sor, ha az egyik fél már teljesítette a szolgáltatást, de a másik fél még nem. A bíróság akkor is ezt a

58

http://ptk2013.hu/szakcikkek/wellmann-gyorgy-a-szerzodesek-altalanos-szabalyai-az-uj-ptk-ban-iiresz/3611 Letöltés dátuma: 2016.02.18. 59 http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk8/lecke6_lap5.html Letöltés dátuma:2016.02.18. 60 1/2010. VI.28. PK vélemény 4. bekezdés

36

jogkövetkezményt alkalmazza, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél jogos érdekét sérti. Lényegében a jogalap nélküli gazdagodás elvének alkalmazásáról van szó, azonban nem a jogalap nélküli gazdagodás tételes jogi szabályainak alkalmazását írja elő a törvény, hanem önálló, sui generis tényállást kreál.61

11. A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése A házassági vagyonjogi szerződést a házassági életközösség fennállása alatt közös megegyezéssel bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik a felek. A szerződés módosításához vagy megszüntetéséhez is a megkötésénél előírt alakiságok betartását kívánja meg a törvény. A házassági vagyonjogi szerződés a házastársak közös megegyezéssel történő módosításán kívül a törvény lehetővé teszi a szerződés bíróság általi módosítását is. Erre akkor van mód, ha a szerződés tartalma a megkötése után bekövetkező körülmények miatt valamelyik házastárs lényeges és jogos érdekét sérti. A bíróság módosítási köre korlátozott, hiszen a módosítás nem lehet ellentétes a felek akaratával, és a szerződés lényegétől sem térhet el teljesen. Harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos a módosítás vagy megszüntetés, ha azt is bevezették az országos nyilvántartásba.

12. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése A házassági vagyonjogi szerződés jogi jellegét tekintve szerződés, ezért – természetesen – vonatkoznak rá a szerződésnek a Kötelmi Könyvben rögzített általános szabályai is mindazokban a kérdésekben, amelyekben a CSJK speciális szabályozást nem ad.62 A szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint szűnik meg a házassági vagyonjogi szerződés, ha a felek egyező akaratnyilatkozattal megszüntetik, vagy valamelyikük a szerződésben biztosított joga alapján felmondja. Bár a tartós jogviszonyt rendező szerződések visszamenőleges hatállyal is felmondhatók, a vagyonjogi szerződés 61

http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk8/lecke6_lap5.html Letöltés dátuma:2016.02.25. 62 Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest 2014. 135. old.

37

esetében ezt a rendelkezést tiltja a törvény. Abban az esetben viszont, ha a szerződés az életközösség megkezdésének hiányában még nem lépett hatályba, akkor azt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük egyoldalúan elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg. A házassági vagyonjogi szerződés a fentebb ismertetett általános megszűnési esetein kívül megszűnik akkor is, ha azt a bíróság bármelyik házastárs kérelmére megszünteti, vagy ha a házassági életközösség, vagy maga a házasság véget ér. Ez alól kivétel, ha az életközösség valamelyik házastárs halála miatt szűnik meg, mert az új szabályozásnak köszönhetően a vagyonjogi szerződésben halál esetére is rendelkezhetnek a felek, így ekkor a szerződés közös végrendeletként hatályosul. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a szerződés megszűnésének pillanatától a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell megfelelően alkalmazni. Természetesen a szerződés megszűnése is csak akkor lesz hatályos harmadik személlyel szemben, ha ezt bevezetik az országos nyilvántartásba.

13. Elszámolás, vagyonmegosztás A házassági vagyonjogi szerződés megszűnésének jogkövetkezménye, hogy a házastársak igényelhetik a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását. A közös vagyon megosztása történhet egyrészt szerződéssel, peren kívül, másrészt bírósági eljárás során. A közös vagyon szerződéssel történő megosztása során a törvény a korábban ismertetett alakiságokat követeli meg. A szerződésben a házastársak szerződési szabadágukkal élve maguk határozhatják meg a vagyonmegosztás szabályait. Az érvényesen létrejött szerződéstől egyik fél sem térhet el egyoldalúan, illetve annak tartalmát később nem teheti vitássá. Amennyiben a házastársak nem kötöttek ilyen tartalmú szerződést, vagy nem tudnak megegyezni a vitás kérdésekben, akkor a bíróság dönt a vagyonmegosztás kérdésében.

38

14. Összegzés Dolgozatomban olyan téma részletes kidolgozására vállalkoztam, amely ma aktualitását éli. Napjainkban a házasságkötések számának alig érzékelhető növekedésével szemben a válások száma rohamosan nő. Érdemes számításba venni azokat a tényezőket, amelyek ez irányú döntéseinket befolyásolhatják. Egyik legmeghatározóbb tényező véleményem szerint az, hogy az emberi kapcsolatok felszínesebbé válásával az emberek egyre kevésbe toleránsak egymással szemben, a másik pedig az, hogy a házasság felbontásával járó korábbi negatív értékítélet mára már nem valós jelenség. Itt arra a jelenségre gondolok, amikor nagyanyáink idejében a falu akár ki is közösítette a házasságtörő felet, addig ma az emberek többsége olyannyira természetesnek veszi ezt a jelenséget, hogy akár már az első komolyabb összetűzés alkalmával kenyértörésre kerülhet sor. A házasságkötések számát jelentősen befolyásoló további tényező, hogy a nők többsége a házasságkötése előtt biztos anyagi háttér megteremtésére törekszik. Ennek érdekében továbbtanul, így a házasságkötésre harmincas évei elején kerül csak sor. Amennyiben a felek mégis a házasságkötés mellett döntenek, fontos szempont a kemény munkával megteremtett anyagi helyzetük biztosítása. Ennek érdekében egyre több jegyespár és házastárs köt házassági vagyonjogi szerződést. A szerződéskötések számát jelentősen befolyásolja a vagyonjogi viszonyok szabályainak részletes kimunkálása, és törvényben való rögzítése. Ennek köszönhetően a házastársak szerződési szabadságukkal élve a házassági életközösség fennállása alatt bármikor köthetnek ilyen jellegű szerződést, melyet vagyoni viszonyukban bekövetkező változás esetén bármikor módosíthatnak vagy megszüntethetnek. A törvény a házastársak és a hitelezők érdekeinek védelmében a házassági vagyonjogi szerződés tartalmát keretek közé szorítja. Dolgozatomban a 2014. május 15-én életbe lépett új Polgári Törvénykönyv házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait foglaltam össze, kiemelve a törvény által bevezetett új rendelkezéseket.

39

15. Irodalomjegyzék Könyvek Barzó Tímea - Lábadi Tamás – Navratyil Zoltán – Csehi Zoltán – Kenderes Andrea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján – Az új Polgári Törvénykönyv szövegének rövid magyarázata – ideiglenes jegyzet Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Budapest, 2014. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2009. Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2002. Kőrös András: Polgári jog – Családjog – Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014. Mezey Barna: Magyar Jogtörténet Osiris Kiadó Budapest, 2003. Osztovits András: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja III. kötet – Hatodik Könyv – Kötelmi jog Opten Informatikai Kft. Osztovits András: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja II. kötet – Negyedik Könyv – Családjog, Opten Informatikai Kft. Vékás Lajos/ Dr. Gárdos Péter: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz II. kötet, Wolters Kluwer Kiadó Budapest, 2014.

40

Folyóiratok Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője: 1. rész. A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása - Családi jog 2006/1. szám 1-10. Kőrös András: A házassági vagyonjog korszerűsítésének elvi kérdései - Polgári Jogi kodifikáció 2001/2. szám 5-7. Kőrös András: „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 4. rész: A házassági vagyonjogi szerződés - Családi jog 2006/1. szám 11-17. Kőrös András Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében - Közjegyzők Közlönye, 2007. 3 szám 4. old. Szűcs Andrea – Borbás Beatrix: A házassági vagyonjog újabb kérdései – Ügyvédek Lapja: a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata, 2013/4. szám 28-32.

16. Internetes források jegyzéke www.mokk.hu Letöltés dátuma: 2015.02.05. http://amiotthonunk.hu/epites-felujitas/jog-penzugy-biztositas/8569-kulonadossag,kozos-adossag Letöltés dátuma: 2016.02.22. http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/10/2007-03kodi.pdf Letöltés dátuma:2016.02.11. http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html Letöltés dátuma: 2016.02.16. http://ptk2013.hu/szakcikkek/wellmann-gyorgy-a-szerzodesek-altalanos-szabalyai-azuj-ptk-ban-ii-resz/3611 Letöltés dátuma: 2016.02.17. http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk8/lecke6 _lap5.html Letöltés dátuma: 2016.02.18. http://ptk2013.hu/szakcikkek/szeibert-orsolya-az-uj-ptk-csaladjogi-konyvenekrendelkezesei-jk-20134-23-25-o/2503 Letöltés dátuma: 2015.03.14. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jogszab%C3%A1ly Letöltés dátuma: 2016.03.27. 41

http://www.lb.hu/hu/kollvel/12011-vi-15-pk-velemeny-fedezetelvono-szerzodes-egyesjogalkalmazasi-kerdeseirol Letöltés dátuma: 2016.04.01. http://www.unimiskolc.hu/~wwwdeak/Collegium%20Doctorum%20Publikaciok/Barz%F3%20T%ED mea.pdf Letöltés dátuma: 2016.04.01.

17. Jogszabályjegyzék A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) A Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) A Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.)

18. Bírósági határozatok BH 409/1999 BH 181/2009. BH 2009/1/13. BH2000. 457. BH 2006.17. BH 337/2011. BH254/2015. BDT2006.1450. EBH 1019/2004. EBH2004. 1040. EBH2004 1144. 1/2010.VI. 28. PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről 1/2011.VI. 15. PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről

Pfv. II. 033/2012/6 Pfv. 20722/2008/6 Pfv. II. 20.300/2008/4 42

43