A HAJDÚKERÜLET, MAJD HAJDÚ VÁRMEGYE NÉPISKOLÁINAK FEJL ŐDÉSE KISS JÓZSEF TANFELÜGYELŐ MŰKÖDÉSE IDEJÉN 1872-1891 Mervó Zoltánné
Eötvös József népoktatásügyi alaptörvényével az 1868 : XXXVIII. tc.-vel a népnevelésügy fejl ődését most már törvényes rendelkezések is elősegítették : új alapokra helyeződött az elemi iskolázás rendszere. Jelen dolgozatnak nem célja a tanügy általános fejl ődésének bemutatása, csupán azt kívánja érzékeltetni, milyen mérvű haladást mutatott a Hajdúkerület, majd Hajdú megye népoktatásügye Kiss József tanfelügyelő működése idején . Az 1868 : XXXVIII. tc. 123 . §-a az országot vármegyék szerint tankerületekre osztotta fel. Az akkori Hajdúkerület a szomszédos Szabolcs vármegyével képezett egy tankerületet és tanfelügyelőt 1869 . szeptember 1-én Tokaji Nagy Lajos személyében kapott .' A tanfelügyel ő 1872 . január 3-án állásáról lemondott s helyébe a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872 . febr. 24-én Kiss József sárospataki állami tanítóképző intézeti igazgatót nevezte ki egyelőre ideiglenes minőségben . Hivatali állásában való végleges megerősítésére 1873. május 6-án került sor.z Az 1876: XXXIII. tc. a Hajdúkerület önállóságát megszüntette, hozzácsatolta Bihar vármegye és Szabolcs vármegye egy részét és megalakította Hajdú megyét . E rendezés következményeként 1878-ban a Szabolcs vármegyei tankerület külön választatott a Hajdúkerülettől és Kiss József vezetése alatt megalakult az önálló Hajdú megyei tankerülete3 A Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügyét 1928-ban feldolgozó Szoboszlay Sándor a tanfelügyelők tevékenységét értékelve Kiss Józsefről az alábbiakat írta : . . .közel 20 esztendeig - valószín űleg 1890-ig működött e tankerület élén s minden bizonnyal hatalmas és érdemes úttörő munkát végezhetett az új tankerületben, azonban írásbeli bizonyítékok erre nézve nem maradtak fenn, és így - őszinte sajnálatomra - mű ködését részletesen nem ismerhetem ." 4 Bár a tanfelügyelői iratok, a Közigazgatási Bizott-
1 Hajdú vármegye és Debrecen sz . kir. város népoktatásügye . Összeállította : Szoboszlay Sándor Bp . 1928 . 24 . old. A tanfelügyelő hatáskörét az 1868 : 38 . tc . 124. §-a rögzíti. 2 HBmL . IV . B. 754/b . 25/679/1872 . és 100/1701/1873. sz . 3 Szoboszlay S. : i. m. 24 . old. 4 Uo . 2'
19
ság számára készített jelentései és a visitatiós jegyzőkönyvek szerzőnek sem állnak rendelkezésére, mégis úgy érezzük, Kiss József személye megérdemli, hogy munkájával a fellelhető adatok alapján részletesebben foglalkozzunk.5 L A népiskolák anyagi és szellemi állapota Hajdú vármegye, mint ilyen az 1876 . évi 33. tc. alapján alakult a következő városokból és községekből :b a) Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, 5zoboszló és Vámos Pércs hajdúvárosokból s az ezen városok birtokos lakosai által bírt pusztákkal együtt, amely rész korábban Hajdúkerületnek neveztetett ; b) Csege, Baluraz-Újváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen és Földes Szabolcs megyei községekből, továbbá az ugyancsak Szabolcs megyéhez tartozott Józsa-Szentgyörgy pusztából, mely ez alkalommal alakult községgé ; c) Kaba, Mikepércs és Sámson Bihar megyei községekből és az ugyancsak Biharhoz tartozott Debrecen sz. kir. városból . A népoktatási törvény kötelezte a községeket, a városókat és az egyházi szerveket, hogy a tanköteles korú gyermekek számára iskolákat állítsanak, a meglevőket pedig a szükséghez képest bővítsék . Kimondta : hogyha egy községben legalább 30 tanköteles korú (6-12 éves) gyermek él és nincs már működő felekezeti iskola, a község köteles elemi népiskolát felállítani.' A törvénynek e szakasza nagy feladatok elé állította a hitfelekezeteket . Ha nem akarták elveszíteni iskolájukat, áldozatokat kellett vállalniuk . Gondoskodniuk kellett az iskolaépületekr ől, azok felszereléséről s vállalni kellett a tanítók díjazását, az iskola fenntartási költségeit . Mint az 1880. szeptember 14-i református esperesi jelentésből kitűnik a XXXVIII. tc. válaszút elé állította az egyházakat . A XXXVIII. tc. kihirdetésekor felvet ődött a kérdés : valjon nem lenne-e célszerű az iskolaügyet feladni és az e célból szükséglendett egyházaink megerősítésére fordítani . Egyházkerületünk az iskolák mellett a tanügynek a XXXVIII . tc. követelfoglalt állást, s azonnal munkába vette ményei szerint lehető reformálását ." 8 Miután az egyházak az iskolát saját veteményes kertjüknek tekintették, nem mondtak le a reformok megvalósításával együttjáró erőfeszítésekről, mert úgy ítélték, hogy a tettek nyomán megerősödve diadallal győzhetik le az ellenük gördül ő akadályokat. Az iskolák ily módon - Eötvös törekvése ellenére továbbra is az egyházak kezén maradtak. A tankerület közoktatási állapotának fejl ődését, a tanügyigazgatás terén elért eredményeket az alábbi összehasonlító adatokkal er ő síthetjük meg : 9
5 Kiss József tanügyi jelentései Hajdú megye népoktatási állapotáról évenként nyomtatásban megjelentek . Ezek adatgazdagságára, valamint 1873 . évi elnöki jelentésére -melyet műkincsként tartanak számon - építjük dolgozatunkat . Eredeti anyagok hiányában ezeket tekintjük elsődleges forrásoknak. 6 Magyar Törvénytár 1875-1876. évi törvénycikkek. Bp . 1896 . 1876 : XXXIII . tc . 483 . old. 7 Magyarország története 1848-1890. Szerk .: Katus László Bp . 1979 . 2. kötet 1399 . old. 8 TREL . Alsószabolcs-Hajdúkerületi Ref. Egyházmegye közgyűlési jkve 1880 . szept. 14 . No . 10 . 9 Elnöki jelentés a Szabolcs megyei és Hajdúkerületi tankerületekben levő községek 1873 . évi közoktatási állapotáról . Szerk.: Kiss József Db . 1874. 2. old.
Iskolák száma
23
~
I
I
Tanítók száma
~ Tankötelesek száma
Iskolába járt
Ismétlő iskolába
Iskolába nem járt
Iskolai kiadások
1869 . évben 58
13 294
4483
' nem járt senki
8811
I
Tanítói díj 12 844 Ft Egyéb költség 2975 Ft
1871 . évben 27
58
13 294
5511
~ nem járt senki -.
7783
I Tanítói díj 14 829 Ft ~, egyéb költség 3987 Ft
2936
Tanítói díj 26 228 Ft ~i egyéb költség 5043 Ft
1873 . érben 65
70
11 668
I
6933
! 10 ism . iskolába', I 1799
Mint a táblázatból láthatjuk a nagyobb arányú fejl ődés már Kiss József tanfelügyel ő működési idejére esik s ez méginkább érzékelhet ő, ha a tankötelesek és az iskolába járók számát százalékosan is összehasonlítjuk. Megálla píthatjúk, hogy 1869-ben a tanköteleseknek csupán 33,12%-a, 1871-ben 41,45-a, 1873-ban pedig 74,8-a iskoláztatott. A 38 . tc.-vel szervezett 81 tankerület hasonló adatainak egybevetése alapján kitűnik, hogy 1869-ben a Hajdúkerület tankerülete még sorrendben a 74 . helyen állott, de 1873-ra a 30 . helyre küzdötte fel magát.'° Kiss József nem elégedett meg az eredményekkel, további feladatokat tűzött célul . 1872 . december 18-án a hajdúkerületi iskolatanács elő tt székfoglalójában kifejtette, hogy elismeri az érdemeket, de megróvja a hiányokat. Óhajtja, hogy e Magyar haza jövőjének fenmaradhatását egyedül biztosító nevelésügy e kerületben is - ahol az értelmiség és általában józan felfogású nép érettségének lehet köszönni a közoktatásügynek a jelen színvonalon való állását is, mindig tovább és tovább fejlesztessék, mert e tekintetben igen sok tankerülettől messze állunk ."" Segítséget az iskolatanácstól és a nevelésüggyel közelebbről foglalkozó néptanítóktól és lelkészektől várt, de a közigazgatási apparátus támogatását sem nélkülözte . Mindjárt beköszöntőjében felvetette a kiskorúak iskoláztatásának szükségességét . Ismeretes volt el őtte a szülők hanyagsága, sok esetben szegénysége s az a körülmény, hogy a szülők gazdasági nehézségek miatt kénytelenek gyermekeiket munkára fogni . Felvetette a tanyák lakosságának problémáit, akik tanyai iskolák hiányában nem tudnak gyermekeik iskoláztatásáról gondoskodni . Az iskolatanács 1873 . május 20-i ülésén már számot adott iskolalátogatásainak tapasztalatairól is .'2 Ellenőrzése kiterjedt mind az iskolák felszerelésére, anyagi ellátottságára, mind az oktatás tartalmi elemeinek vizsgálatára . A vámospércsi leányiskola épületéről többek között megállapította, hogy a lehető legrosszabb nemcsak a kerületben, de talán az egész hazában . Az iskola növendékei sem gondolkodni, 10 Uo . 11 HBmL . IV . B . 754/ b . 237/4961/1874 alapszám . 12 Uo . Az iskolatanács tagjai : Elnökként Kiss József kir . tanfelügyelő , Weszprémi Gáspár hajdúkerületi alkapitány, Pápay lenre hajdúböszörményi ref. lelkész, esperes, Szabó György hajdúdorogi gör . kat . lelkész és esperes, Orosz Gyula hajdúböszörményi gör . kat . lelkész és alesperes, Kovács Miklós, Farkas Lajos, Tör őcsík Mihály, Fényes László, Juhos Gergely, Jarbics János és Kálmán György, mint tanácsjegyz ő .
sem értelmesen felelni nem képesek." A fiúiskolát szintén elhanyagolt állapotban találta. Padozata nincs, földje gödrös, padok helyett gerenda lóczákon nyomorognak a gyermekek." Beszámolt arról is, hogy a vámospércsi tanító az iskola növendékeinek tudatlanságát a nagyfokú mulasztással indokolta. El őterjesztéséb ől tudjuk, hogy a 3 . osztályos gyermekek Vámospércsen még olvasni sem tudnak . Hajdúböszörményben a római katolikus vegyes iskola növendékeinél tapasztalt elmaradottságot a felügyelet azt is konstatálva, hogy több kötelező tantárgyat az iskolában nem is oktatnak . A görög katolikus leányiskola növendékeit is tudatlanoknak" találta a tanfelügyelő. A 2-3 éves iskolások alig, általánosságban pedig olvasni és értelmesen számolni nem is tudnak ." Megállapította a tanfelügyelő, hogy a népiskolai törvény végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges az iskolaépületek számának szaporítása, azoknak jól felkészültségű tanerőkkeli ellátása és taneszközökkel való felszerelése . Szerinte a tanítás alapos, sikeres és nagy eredményű csakis azon iskolában lehet, hol annak alapját a szemléltetés és érzékeltetés, mint a tanításnak lelke, képezi ."ts A tanfelügyel ő és az iskolatanács erélyes fellépése Vámospércs tanácsát tettekre késztette. Még 1873-ban jelentették a hajdúkerületi alkapitánynak, hogy a tanfelügyelő által kifogásolt és észrevételezett hiányokat pótolták . A régi divatú gerenda székek helyébe a czélnak megfelelő, írásbeli munkálatokra alkalmas előtámlánnyal ellátott székek alkalmaztattak . . . a földes tantermek kideszkáztattak . . . s a magas kormány által kegyesen ajándékozott taneszközökkel . . . bírunk ."'a Eredményekről ad számot az Alsó-Szabolcs-Hajdúvidéki egyházmegyei esperesi jelentés is 1879-b ől. Míg 1870-ben az iskolatanács véleménye szerint az egyházi iskolák a belterjes fejlés képességét teljesen nélkülözték", 1879-re felküzdötték magukat a 38 . te.-ben előírt színvonalra. Vámospércsen 1877-ben új fiúiskola, 1878-ban leányiskola épült, Szováton leányiskola és tanítói lak építésérő l gondoskodott az egyház s 1875/76-ban az ismétl ő iskola is megkezdte működését. Tetétlent elavult, szűk iskolaépülettel találta a 38 . tc., de 1871-ben mind a fiúk, mind a leánynövendékek részére iskola épült, mely bútorzattal és taneszközökkel teljesen felszerelt . Földesen a tanügy már 1868-ban erőteljes fejlődést mutatott, 1878-ra a fiú és leányiskolák hatosztályúvá fejlődtek . Nádudvaron 1874-ben már iskolai könyvtár részére is külön helyiség szolgált. Hajdúböszörményben a 10 év alatt 6 új tanterem épült s 6 új tanító számára biztosítottak állást . Míg 1869-ben 997 gyermek járt iskolába, addig 1879-ben 2048-ra emelkedett a tanulói létszám . Az eredmények mellett a hiányosságokat sem hallgatja el a jélentés . Elsősorban kifogásolja a tanulók iskoláztatásánál fennálló problémákat. Nagy különbség tapasztalható a tankötelesek és iskolába járók száma között, ami sürg ős intézkedést követel. A hiányosságok között említi a tanítók díjazását. Vámospércsen pl. az elöljáróság nem gondoskodik a tanítók fizetésének kiadásáról, s emiatt a tanítóknak sokszor kell nélkülözést látniok, ez pedig nem szolgál előnyére a tanügynek ." Mindezek ellenére további erőfeszítésektől sem riad vissza a református egyház, mert mindenképpen biztosítani kívánja, hogy iskolái e törvény előírásainak és a kor követelményeinek egyaránt megfeleljenek. i s 13 Elnöki jelentés i . m . 4 . old . 14 HBmL . 1V. B . 754/b . 84/2384;1873 . sz . 15 TREL. Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegyei jkv . 1879. szept . 18 . No . 10 .
22
Az állami és egyházi felügyelet munkájának eredménye, hogy a következő években újabb iskolákkal szaporodott a megye. 1882-ben a református felekezet kezelésében 45, a római katolikusoknál 14, a görög katolikus egyháznál 5 iskola volt . Az izraeliták 5 vegyes iskolát tartottak fenn, míg községi jelleggel 1 leány és 1 vegyes iskola működött, tehát összesen 71 iskola szolgálta a népnevelést, s 11 466 tanuló részesült oktatásban . A megyében mű ködő 60 ismétlő iskolát 3915 növendék látogatta. A tanulókkal 133 férfi és 7 n őtanító foglalkozott, akik közül képesítéssel csupán 12-en nem rendelkeztek . Egy-egy tanítóra ebben az esztendőben átlag 112 növendék jutott az ismétl őkkel együtt, s összesen 137 tanterem állt rendelkezésre . A tanfelügyelő a tantermeket felszerelteknek találta, csupán a böszörményi izraelita, a nagypusztai tanyai és a marunkai iskolákban voltak hiányok.'6 A közoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzése során a tanfelügyelő az iskolák anyagi-technikai felszereltségének vizsgálatán túl elsősorban a szellemi előreheladást értékelte. Az 1876 . évi XXVIII. tc. előírásai alapján iskola látogatásai során ellenőrizte, hogy az egyes iskolákban mit tanítanak, követik-e a tantervekben megszabott előírásokat, tanítják-e a törvényben kötelezően előírt tantárgyakat s mindezek vizsgálata után értékelést készített." Osztályzata alapján legjobb eredmények a községi iskolákban születtek, minthogy azonban csupán két iskola munkáját tükrözik, szemben a helvét hitvallásúak 45 iskolájával, mindenképpen a református iskolákban folyó szel lemi munkát kell kiemelnünk annak ellenére is, hogy az 1884 . évi esperesi jelentés az iskolák szellemi előrehaladásával korántsem elégedett. A tanítók munkáját marasztalja el, akiknél a régi slendrián tanultatás, az értelemfejlesztő tánmódszer hiányos kezelése" tapasztalható .'s Az iskolai oktatásban követett tanítási módszerekr ől az egykorú tantestületi jegyzőkönyvek hiányában keveset tudunk, de a református iskolák tananyagát megismerhetjük a földesi ref. elemi iskola 1890/91 . évi tantervéből .'9 I. osztály Vallástan : l . Előkészítés a bibliai történetek tanítására . Beszélgetések Istenr ől; az imádkozásról, a szülők tiszteletér ől ; a testvérek szeretetér ől ; a magaviseletr ől ; a nappal- és éjszakáról, az évszakokról és természet változásairól. Az emberr ől . A világ s annak előállásáról . 2. Erkölcsi elbeszélések és versek . Isten mindent jól teremtett . Szólj igazat! Ne kínozd az állatokat! 3 . Bibliai történetek . 1 . A világ teremtése . 2. Ábrahám elhivatása . 3 . Ábrahám és Lóth. 4. József történetei . 5. Jézus születése. 6. Jézus 12 éves kora. 7 . A Kánai mennyegz ő. 8. Sairus leánya . 9. A Nain városi ifjú . 10. Jézus és a gyermekek. 4 . Imák : a reggeli, esteli, étel előtti, étel utáni, tanulás előtti, tanulás utáni, és az úri ima . 5 . Zsoltár és dicséretversek, XXXVII, XLII, CII, 64, 66, 84, 90, 142, 155, 157, 160, 190, 217. Magyar nyelvtan : l. Beszéd értelem gyakorlatok előkészítések az írva olvastatáshoz. Az iskola tárgyak szemléltetve leíratnak. A szülei ház, családi 16 17 18 19
HBmL . IV . B. 905/b. 807/1883 . sz. Uo . TREL . Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegyei közgy. jkv. HBmL . VIII . ?A2/a. 1.
23
élet, : állatok . 2. bet ű k Számtan : a I-XX-ig. Énelc: XXXVIII .
ő ő
. .
. .
.
.
.
.
.
.
2
.
űvelet . Római
.
II. 12 tése,
Vallástan : .
.
Magyar
A vény idő , illend őségre, Olvasás : értelmezése könyvből Nyelvtan : állító, ő, tése. ő, Számtan : számjegy . ismertetése . egy . Földrajzból : Ének :
.
: . .
ő ;
.
.
. ő
ő.
. .
.
ű ű
.
őtagja : . :
őid ő
ő
űvelet .
.
ő
ű
: ő.
.
.
III. mal tel, Jób .
Vallás :
Magyar szabadon ige . mány. Hely, ő , Számtan : szorzó, . súly- ű rmérték. pénzek : Földrajz : hegyeinek város Tártévet : 24
.
. :
.
.
.
.
. ő. .
.
.
.
.
.
.
.
ő
.
. .
ővebb .
ő.
ű velet
ű ő
őbb
ővárosa .
.
őnév, :
ő
.
ől
. őföld, . . .
ő ű n. .
.
.
.
Természetrajz : Emlősök . Egypatás : ló . Vastagbőrű : disznó . Kutyanercű : kutya . Átnézet . Madarak . Tyúkféle : tyúk . Gázoló : gólya. Úszó : lúd . Hüll ők : kecskebéka . Növények : Gyümölcsfák : körte. Főzelék növények : burgonya . Virágok : ibolya . Ásványok : anyag, kén, konyhasó, vas . Enek : V. VI. VIII . IX . XLII . LIII. XCVI . CV. CXXV . CXXXIV . CXLVI. 146, 163, 173, 179 dallamai . Halotti ének 23, 28, 45, 46, 67 . IV. osztály
Vallás : Kerésztelő János, Jézus születése. Jézus megkereszteltetése, tanítványok választása, hegyi prédikáció, Kapernaumi százados, irgalmas samaritánus, tékozló fiú,,gazdag és Lázár, a farizeus és publikánus . Utolsó ítélet . Jézus utolsó útja . Úrvacsora szereztetése . Jézus elfogatása . Jézus halála és eltemettetése. Jézus feltámadása. Jézus megjelen tanítványainak . Mennybemenetel. Szentlélek kitöltetése. Reggeli, esteli, tanulás előtti, utáni, ételel őtti, utáni úri imádság, apostoli hitforma, tízparancsolat. Nyelvtan : Értelmes és hangsúlyozott olvasás, az olvasmány szabadon elbeszéltetése . Szép és ütenyírás. Valamennyi beszéd és mondatrész, névragozás, az ige három főideje. Fogalmazás a természetrajzból és történelemből, másolás diktálás és megadott felosztás után . Nehány hazafias vers könyv nélkül . Számtan : A négy alapművelet határtalan számkörben, a számok névi és helyi értékének ismerete ; a mértékek összefüggő ismerete, idő és pénzismeret . Negyed, nyolcad, ötöd, tized, harmad és hatod ismerete. Földrajz : A Magyar birodalom részletes földrajza. Az Osztrák birodalom főbb vonásokban . Történet : Zápolya és Ferdinánd, Szondy, Losonczy, Zrínyi, Bocskay, Szapáry, Mária Terézia, II. József, Széchenyi, Kossuth, Deák Ferenc . Természetrajz: Úgy ismertetni a következ ő egyedeket, hogy bármely termrajzi testről tudjanak beszélni . a) Szamár, elefánt, farkas, oroszlán, sün, lajhár, gorilla., Pulyka, gólya, fecske, sas, strucz, kígyó, ponty. Cserebogár, méh, giliszta . Áttekintés : szőlő , eperfa, cserje, ribi, tengeri, lucerna, kender, dohány, uborka, rózsa . Ének : A szokottabb templomi és halotti énekek együttes gyakorlása. V. osztály Vallás : a vallásról a kijelentésről. Az új és ó-szövetségi könyvek sorrendben a 12 igazság. Isten ismerete, Isten akaratán való megnyugvás, Istenben való bizodalom, Isten tisztelete . Testünk iránti kötelesség . Lelkünk iránti kötelesség . Ne tegyünk kárt másnak! Munkáljuk másokjavát! Különösebb kötelességeink . Imádságok a IV. osztállyal . Nyelvtan : Szépolvasás ; idegen kéziratok olvasása. Ütenyírás. Valamennyi mondat és beszédnek ismerete, összetett szavak, szószármazás, teljes név és igeragozás . A főmondatok és mellékmondatok felismerése. Fogalmazásul költemények átalakítása prózában ; elbeszélés a megadott dispositio után a történelem és természetrajz köréből. Számtan : Hármasszabály egységrevitellel . A közönséges és tizedes törtek négy művelete a gyakorlati életbő l vett példákban - Kamatszámítás. Földrajz : Európa országainak részletes s a többi világrész általános ismertetése . 25
Történet : Magyarország összefüggő története a Hunyadiak koráig . Természetrajz : A negyedik osztállyal együtt . Éneklés : a másik két osztállyal együtt . VI. osztály Vallás : Az ötödik osztállyal együtt . Nyelvtan : Az ötödik osztállyal együtt . .Számtan : Az ötödik osztállyal együtt . Földrajz : Európa s a többi világrészek ismétlése. Az égitestek felosztása, a föld kett ős forgása, az évszakok . A földgömbön levő körök, a hold, a naprendszer . Történet : Az ország összefüggő története a Hunyadiak korától a Mohácsi vészig részletesen ; a Habsburgok kora a mai napig általánosan. Természettan : A víz, úszás. A levegő egyoldali nyomás, tűzfecskendő. A hang, vízhang, fül. Hőmérő, pára, felleg, eső, hó, harmat, dér. A világosság, árnyék, különböző színek ; szivárvány ; gy űjtőlencse . A delejesség. A villanyosság legegyszerűbb tüneménye. Enek : a másik két osztállyal együtt ." A hatosztály tananyagának áttekintése meggyőz bennünket arról, hogy a vallásos nevelés állt előtérben s a tananyagban központi helyet kapott a vallástan tanítása .z° Irodalommal egyáltalán nem foglalkoztak rnég a felsőbb osztá lyokban sem, kevés természettudományos ismeret mellett a gyakorlati oktatás már helyet sem kapott az anyagban. Bár a jelentések szerint az egész. megyében Földes község iskolái és tanítói épületei voltak legjobb állapotban s a tanítási feltételek is kedvez őek, mégis, Vincze József a helybeli tanítótestület elnöke elégedetlen az eredményekkel. Szerinte szellemi fejl ődésben nagy haladást mutat elemi iskoláink ügye, e haladás azonban sok tekintetben csak látszólagos, mert a gyakorlati életben mais általános a panasz nemcsak a növendékek képzetlenségér ől, hanem erkölcsi ferdeségeiről is ." 2 t A népnevelés hibáit az ellenőrzések és az iskolafelügyelet mulasztásaiban kereste . A tankerület népiskoláinak anyagi és szellemi állapotát vizsgálva összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Kiss József tanfelügyelő ügyszeretete, lankadatlan buzgalma enyhített a felvetett nehézségeken . Évenként átlag 400 iskolalátogatást végzett, tehát legalább kétszer minden osztályba eljutott . Gyakori iskolalátogatásainak eredményeként könyvelhetjük el a felsorolt eredményeket : az iskolák számának gyarapodását, a tanítói létszám állandó emelkedését, az iskolába járók számának növekedését. A Protestáns Néptanító így jellemzi : Nem jelenik ő meg egyetlen iskolában sem úgy, hogy annak szellemi élete emelésére, a hiányok pótlására jóakarátú tanácsait, útmutatásait ne hallatná . . . a gyermekeket szorgalomra, takarékosságra, tanítójuk iránti tiszteletre inti . . . nem jelenik meg egyetlen városban sem, hogy a tan és nevelés ügynek lelkes barátokat ne szerezne."z2 Fáradozásának gyümölcse közel 20 éves tanfelügyelői működése alatt beérett.
20 Vö . : Ravasz János-Felkai László--Bellér Béla-Simon Gyula : A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában Bp . 1968 . 110 . old . 21 Protestáns Népiskolai Lap 1884 . jún . 27 . A ref . tanító a népiskolai kormányzatban címen . 22 Uo . 1888 . máj . 5 . 10 . sz . 284 . old .
2G
II. A tanköteles gyermekek iskoláztatása Államilag képviselt kultúrpolitikai törekvésekről Magyarországon csak 1868-tól beszélhetünk . Eötvös népiskolai törvénye jogalapot teremtetett az iskoláztatáshoz, de a nép műveltségi szintjének emeléséért fáradozó személyi ségek, mint Türr, Irányi, Eötvös halála után sem hagyták szunnyadni a nevelés ügyét. A VKM is arra törekedett, hogy rendeleteivel érvényt szerezzen a népoktatási törvény végrehajtásának annál is inkább, mert a beérkezett jelentések csak csekély eredményről adtak számot . 1873-ban felhívta a Hajdúkerület közönségét is, hogy végrehajtó közegeit utasítsa a népnevelési törvény életbe léptetésére s a mulasztásért mind a községi elöljáróságot, mind a gyermekeik iskoláztatását elhanyagoló szülőket tegye - büntetés terhe mellett is - felelőssé.23 Miután a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a köznép még most is azon helytelen régibb szokásához tartja magát, hogy gyermekeit 2-3 legfelebb 4 évig járatja iskolába" felhívta a VKM a tanfelügyelőt is, hogy a törvény el őírásainak a legszigorúbban tegyen eleget . Gondoskodjék, hogy a szülők 6-12 éves- korig pontosan járassák gyermekeiket a mindennapi iskolába, a 13-15 éves kor között álló gyermekek pedig a szülők megbüntetésének terhe alatt különösen a téli hónapok alatt hetenként legalább 5, nyáron 2 órai oktatásban részesüljenek ." 24 Hogy a rendelet kiadására mennyire szükség volt bizonyítja a hajdúdorogi igazgató 1876 . dec. 4-i jelentése. Beszámol a gör . kath . iskolaszéknek arról, hogy az iskolaköteles növendékek rendetlenül járnak iskolába és ez a tanítás óhajtott sikerét lehetetlenné teszi" . Csupán 71 fiú és 72 leány jár iskolába a 204 fiú és 332 tanköteles leány közül. Minthogy ez a szám az iskolakötelezetteknek 25~-át sem éri el sürgős intézkedést kér az iskolaszékt ől a hanyag szül őkkel szemben.zs A súlyos mulasztáson az iskolaszék - miután a szülők számára küldött felszólításoknak nem volt foganatja - úgy próbált megoldást találni, hogy a főesperes a szószékről intette meg a kötelességüket elmulasztó szülőket.26 Úgy tűnik, a templomi intelem is hatástalan maradt, mert Kiss József tanfelügyelő 1880 . okt. 30-i látogatása alkalmával Hajdúdorogon a görög katolikus fiú- és leányiskola tantermeit üresen találta. Megállapította, hogy a tanítók a legjobb akaratfok mellett sem taníthatnak amiatt, hogy a tanköteles gyermekek sem a mindennapi, sem az ismétl ő iskolába nem járnak . Az elemi iskolák közül alig van 1-2 osztályban néhány tanuló . . . A leányiskola felső és középs ő osztályában 176 tanköteles növendéknek kellene feljárni, s 6 leányka volt, de ígyvolt ez kevés kivétellel a fiú iskola osztályaiban is, az ismétl ő iskolákban pedig senki sem találtatott." 2 ' Hajdúdorog polgármestere, miután az alispán az ügyben fegyelmi eljárást indított ellene inkább a szülők szegénységére, mint hanyagságára hivatkozott indoklásában . Az elszomorító állapotnak oka nem vagyok, mert egyszer a feneketlen nagy sár, máskor a ruházatlan, mondhatni meztelen gyermekekre nézve a nagy hideg képezi azon kiváltó fő okokat, melyek az oskolába való járatást gátolják. . . . A szülőket bírságolni sem tudom, mert oly vég23 24 25 26 27
HBmL . XII. 17/2. A VKM 32 488/1872 . sz . rendelete. HBmL . IV . B. 754/ b. 157/2946/1874. sz . HBmL . XII. 17/2. 1876 . dec. 4. Uo . XII. 17/1 . 1876 . szept. 1 . HBmL. IV . B . 905/b. 17 . 2105/1880. sz .
27
nyomorral küzdenek, hogy a mindennapi élelmüket sem képesek előteremteni ."z8 A fegyelmi eljárás eredménye előttünk ismeretlen, de tény, hogy az eljárás után nagyobb lendületet vehetett az iskoláztatás, mert a tanfelügyelő 1882-ben készített jelentésében Hajdúdorog már nem szerepel azoknak a községeknek a sorában, ahol a tanköteleseknek szerfelett rosz lábon áll iskoláztatása ."29 Elmarasztalja ugyanakkor Szoboszló, Nánás, Hadház város polgármesterét, Püspökladány, Balmazújváros és Téglás elöljáróságát, mivel elmulasztják a bírságolást s a tanköteleseknek csaknem fele nem jár iskolába. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1879/80. évi jelentése megállapította, hogy Hajdú megye a tankötelesek általános és pontos iskoláztatása iránt megfelel ő mértékben még nem intézkedett." 3 ° A tanfelügyelő a mulasztá sok okát a közigazgatási hanyagságban látja, s éppen ezért javasolja, hogy a jövőben erős szigort kell alkalmazni a hanyag elöljárók ellen" . 3 ' Ez a vélemény csendül ki az l 886. évi esperesi jelentésből is : Sajnos, sok helyt hangzik a panasz, hogy a községi elöljáróságok a bejelentett iskolamulasztók irányában nem járnak el a törvény által kívánt szigorral ." 32 A szülők hanyagságában és a közigazgatási mulasztásokon túl az iskolázatlanságnak gazdasági okai is állandóan felszínen voltak . A pusztákon és tanyákon lakó szülők gyermekei a nagy távolságok miatt képtelenek iskolába járni, pusztai iskolák felállítása pedig a tanyáknak, majoroknak szétszórtsága miatt lehetetlen . Rásó Gyula szolgabíró az alispán felszólítására igazolásként jelentette, hogy Püspökladányban az iskolába nem járó tankötelesek legnagyobb része szüleivel kint lakik az uradalmi bértelepen . Az elöljáróság ugyan a kint lakó szüléket egyenkint kötelezte a gyermekek iskoláztatására, de ezen eljárásnak láthatólag csekély eredménye lesz, mivel a nagy távolság miatt nem j árhatnak be a gyermekek a községbe iskolába a szüléknek pedig nincs módjuk, hogy gyermekeikért ellátási díjakat fizessenek ." A tanfelügyelő számára a jelentés tartalma nem volt megnyugtató, ezért javasolta, hogy a szolgabíró haladéktalanul járjcn el az ügyben a minisztériumnál s sürgesse tanyai iskolák felállítását . A népnevelés ügye mint láttuk Hajdú megyében is akadozott. A közös erőfeszítés, a gátló tényez ők ellenére is eredményeket hozott . Az 1884 . évi jelentésből kitűnik, hogy 19 718 tankötelesből 16 640 eleget tett a tankötelezett ségi törvénynek s az összes tanköteles közül tényleg iskolázott volt a. megyében 86,33 . Ugyanekkor Szatmár megyében a tanköteleseknek csupán 40~-a járt iskolába, az országos átlag pedig 76,74 volt . 33 Ha figyelembe vesszük, hogy Kiss József tanfelügyelő működésének utolsó esztendejében, 1891-ben Hajdú megye 22 724 tankötelese közül 20 561 tanuló iskolába járt, s tankönyveket csupán 329 tanuló nélkülözött, valamint azt a körülményt, hogy a megye 20 községében s négy pusztán összesen 82 népiskola biztosította a népoktatást 117 tanteremmel, taneszközökkel felszerelve és 58 iskolai könyvtárra1, 34 az 1869 . évi induláshoz képest az eredményekkel elégedettek lehetünk . Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az erőfeszítéseket sem, melyet Kiss József tanfelügyel ő az ismétl ő iskolák megszervezéséért tett. A népiskolai 28 29 30 31 32 33 34
28
Uo . IV . B . 905/ b . 24 . 167/1882 . sz . Uo . Uo . TREL . Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegye közgy . jkve . 1886 . júl . 28 . No . 52 . Protestáns Népiskolai Lap 1885 . ápr . 11 . Alispáni jelentés az 1891 . évr ől . Db . 1892 .
törvény ugyan előírta, hogy az elemi iskolát végzettek, vagy az abból kimaradt 13-15 éves korú gyermekek számára ismétl ő iskolákat kell szervezni, azonban a hajdúkerületi tankerületben 1873-ig mindössze 10 ismétl ő iskola felállítására került sor . Jellemz ő példaként említjük, hogy Szoboszlón még 1874-ben sincs ismétl ő iskola, pedig a képvisel őtestület megállapítása szerint 754 református, 30 katolikus és 7 izraelita növendék kötelezhet ő az iskola elvégzésére.35 Hajdúnánáson a tanfelügyelő előterjesztése alapján 1877. dec. 14-én tárgyalta a városi közgyűlés az ismétlő iskolák felállításának ügyét. A tanfelügyelő indoklásában hangsúlyozta, hogy az 1868 : XXXVIII. tc. által a 13-15 éves növendékeknek az ún . ismétl ő oskolákba járatása s ezen oskoláztatás, valamint a felnőttek oktatásáróli gondoskodás a városnak tétetett kötelességévé36 s minthogy az ismétl ő iskola tulajdonképpen az elemiben megszerzett ismeretek elmélyítésére szolgál a város jóakaratú közreműködésével megoldható . A közgyűlés az indítványt elfogadta s 1878-tól költségvetésében gondoskodott arról, hogy az ismétl ő iskolákban tanítással megbízott tanítók részére fizetéskiegészítésként 5050 Ft-ot tiszteletdíjul a város közjövedelméből biztosítsanak. Az ismétl ő iskolák felügyeletét, ellenőrzését a közgyűlés kebeléből választott állandó küldöttségre" bízták . A küldöttségben helyet kapott a polgármester, a rend őrkapitány és öt bizottsági tag. 3' A tanfelügyelő az ismétl ő iskolák felállítása ügyében felkereste a községeket, személyesen résztvett a képvisel őtestületi üléseken . Mikepércsen az ismétl ő iskolások taníttatására, népkönyvtárra és taneszközök beszerzésére szükséges költségek fedezetére a község minden adóforintja után 2 krajcár évenkénti pótadőt szavaztak meg. 3 g A tetétleni képvisel őtestület 1876 március 17-i ülésén Kiss Józsefben egy olyan férfiút köszöntött a képvisel őtestület elnöke ki szakavatottsága, ernyedetlen szorgalma által a tanügynek becses szolgálatokat tett". Nem volt tehát probléma, amikor az ismétl ő iskola felállításának kérdését előterjesztette . A képviselőtestület az ismétl ő iskolás fiúk és leányok tanítóinak fejenként 50-50 Ft tiszteletdíjat szavazott meg, de kikötötték, hogy a díjak csak akkor adatnak ki, ha a növendékekkel a tanítók vizsgát tettek". Minthogy a tanítók eredményeket csak akkor mutathatnak fel, ha a tanulók az iskolába szorgalmasan feljárnak, egyúttal határozat született arról is, hogy az elöljáróság a szüléket a gyermekeknek az ismétl ő iskolákbanni szorgalmas járatására serkentse és buzdítsa - a hanyag szülőket pénzbírsággal is fenyítse ."s 9 Hajdú megyében 1891-ig 68 ismétl ő iskola megszervezésére került sor s 4938 tanköteles közül 4836 járt iskolába . Mégis, úgy tűnik, az ismétl ő iskola nem érte el célját . Szoboszlón főként a hiányzások miatt nem sikerült eredményt felmutatni s mivel a tanítás 4 hónapja alatt a tanulóknak csak 10-15~-a járt oktatásra, vizsgáztatni sem lehetett .4 o Az alsó-szabolcs-hajdúvidéki tanítóegyesület ülésén Simon Károly hajdúhadházi igazgató fejtegette, hogy ismétl ő oktatásunk eredményében általában nem felel meg a hozzákötött várakozásnak s kívánalmaknak ."' t 35 Tóth Béla : Oktatás és népművelés Hajdúszoboszlón 1867-1914 között . In : Tanulmányok Hajdúszoboszló életéb ől. (Szerk . : Gazdag István) Hajdúszoboszló, 1979 . 36 HBmL . V. B. 371/a . 5 . 1877 . dec. 14 .
37 Uo . 1880. jan. 5. No . 50 . 38 HBmL . IV . B 902/ a . 1 . 205/1878. okt. 8 . 39 HBmL. V. 671/b. 1 . 1876 . márc. 17 . 40 Alispáni jelentés az 1891 . évről. Db . 1892 . és Tóth Béla i . m. 41 Protestáns Néptanítók Lapjci 1885 . nov. 7.
29
Az okok között említi a növendékek hanyag iskoláztatását, az eltérő alapképzettséget, a tanszerek hiányát, a kitűzött tanterv maximalista követelményét . Hogy az ismétlő iskolák miért nem feleltek meg a várakozásnak s a kívánalmaknak, annak okát az ország gazdasági viszonyainak elmaradottságában, a dolgozók nyomorúságos anyagi viszonyaiban kereshetjük. Országos adatokkal bizonyítható, hogy a gyenge korúakat (6-12 évesek) iskolába járatják, de a felnőtteket, akik a tanításnak nagyobb hasznát vehetnék, kiveszik az iskolából, hogy azt a keveset, amit tanultak végképp elfelejtsék . A szülők gyermekeiket gyakran mez őgazdasági idénymunkára fogták, sőt sokszor kénytelenek voltak a gyermeki munkaerőt bérbe adni ."a2 E szomorú valóság nem csökkenti Kiss József tanfelügyelő érdemeit, aki élete utolsó napjáig munkálkodott a népoktatásügy fejlesztésén, iskolakultúránk ápolásán .4s Paseumue xavaabxnex cuxo :z oxpyra Xaüdy, nomona xon:umama Xaüdy eo epelu .4 denmenbxocmu ruxo,iauozo uxcnexmopa iloxce~a Kutua
(1872-1891)
3onmaxus Mepao
Crarbe xsy~taer oócroerenbcrsa npose,gexxe saxoxa 3rsem o xauanbxbix mxonax s xoMxrare Xai3uy . Asrop cexraer xcxouxox óasoH cyuxecrsyEOUtxe s 1869-ro roRy nonoxcexxe (xonxeecrso íTTK on, y~xreneH, oóesaxxbpc noceutarb mxony, xonxeecrso y~exxxos, noceuzacoujxx nncony x r. R.) x conposoxcRaer passxrxe mxonbxoro Rena so speMe Reerenbxocrx xxcnexropa s xoNtsrare XaxRy, hIoxcec~a Kxma (1872-1891) . Asrop xsyeaer passxrxe nonoxcexxe xapoRxoro o6pasosaxxe yKeóxoro oxpyra, RocrnrxyrbTe pesynbrarbT s oónacrx pyxosoRCrsa oópasosarenbxoro Rena, s nepsyro oeepeRb xa ocxosaxxx apxxBxbrx nepsoxcromixxos, xo xcnonbsosan x roROSbie orKérbT mxonbxoro xxcnexropa, noesxs mxece s saneuaraxxoM Bx,ue, raxxce x nporoxonbi oóxzxx coópaxxH Pec~opMaropcxoro L[epxosxoro Oxpyra xoNZxraros Hxxcxero Caóonea-XaűRy . xs Apxxsa 3arxecxoro PecpopMaropcxoro L~epxosxoro Oxpyra, orYérbi pec~opMaropcxxx npoócros, RoxyMexrbr mxonbxoro cosera oxpyra Xa13RY x uepxosxbix mxonbxbix snacreH, a raxxce x óxónxorpar~xfo, csesaxxy~o c RaxxoH reMOx . Crarbe noApoóxo axanxsxpyer Marepxamxoe n yMCrBexxoe nonoxcexxe xaKanbxbut mxon, pLeHCrsyfoxxxx xa reppxropxx xoMxrara XaHRy, raxxce K unconbxoe o6pasosaxxe RereH, oóesaxxbTx noceu~arb mxony, cpyxxgxoxxposaxxe nosropxrenbxbrx xypcos xaeanbxbix mxon. IIpxxxMae so sxxMaxxe ror ~axr, Kro s 1869-oNr roRy xa xamei3 reppxropxx óbmo 23 mxonbi c 58-n y~xre.nsrnrx x ero xs 13 294-éx oóesaxxbix noce~arb mxony ronbxo 4483 y~Texxxa noceutanx mxony, ro c pesynbraranzx 1891-ro roua xenbse xe óbTrb Rosonbxbimx . B srohr roRy s 20-x Repesxex x 4-éx xyropax xoMxrara 82 lrrx onbT oóecneKxsano xapoRHOe o6pasosaxxe c 117-bI0 xnaccxbtNnz xoMxaraMx, x xs 22 724 oóesaxxbix noceuzarb mxony RereH cpaxrxKecxx 20 561 yYexxx sbmo .rmxn csoH Ronr s oónacrx noceuzexxe mxonbr. IIpx sssemnsaxxx Rocrxxcexxis xenbse xe yKxrbrsarb sacnyrx mxonbxoro xxcnexropa Yloxcecpa Kxma, xro scé spe~ - snnorb Ro xocneRxero Rxe xcxsxx - rpyRxnee xaR passxrxeM Rena xapoRxoro o6pasosaxxe, cosepmexcrsosaxxe xynbrypxoro yposxe xamxx mxon.
42 Bajkó Mátyás : Egyházszervezet és iskolarendszer . In : Hajdúnánás története (Szerk . : Rácz István) Hajdúnánás, 1973 . 348. old. 43 Debreceni Protestáns Lap az egyház és iskola köréből. (Szerk . : Csiky Lajos) Db . 1892 .5-6 . old. Nekrológ .
30
