A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI A felkészülésre fordított idő csökkentése sorozatgyártás esetén Számos üzemben az átállás jelentős időszükséglete miatt túl nagy sorozatokat gyártanak le. Ezáltal jobban kihasználják kapacitásaikat, ám a túl nagy készlet miatt feleslegesen kötnek le tőkét és vesznek igénybe alapterületet. A gyártási kapacitások lekötése csökkenti a vállalat rugalmasságát, alkalmazkodóképességét. A gyártás-előkészítés nagy időigénye növeli a költségeket, mivel ezt az időt nem lehet termelésre használni. Nem mindig van lehetőség arra, hogy a felkészülési folyamatokat az egyébként is igen drága automatizálással felgyorsítsák. A felkészülési időszükséglet csökkentése érdekében rendszerint szervezéstechnikai eszközöket alkalmaznak. Tárgyszavak: felkészülési idő; átállási idő; gyártás-előkészítés; gépbeállítás.
A vállalatokkal szemben támasztott követelmények A vállalati fejlesztés célja a versenyképesség megőrzése és az, hogy az ügyfél számára értéktöbbletet kínáljon. A megrendelők által támasztott követelmények a legfontosabb vállalati célokra, a költségekre, a minőségre, a kiszolgálásra, az átfutási időre, a rugalmasságra, az innovációra és a jövedelmezőségre vonatkoznak. Kiemelt vállalati cél a rugalmasság, az a képesség, hogy a vállalat gyorsan reagáljon a megrendelők változó igényeire (a termék rendelt mennyisége, szállítási határidő). A vállalat többi célkitűzése, a költségek alakulása, az ügyfelek kiszolgálása és a minőség ugyancsak meghatározó. A rugalmasság és a készletek csökkentése érdekében kis sorozatok gyártására is képesnek kell lennie. A hosszú felkészülési idő viszont rontja a termelőeszközök kapacitásának kihasználását.
A felkészülési idő csökkentése Számos lehetőség létezik a felkészülési folyamatok számának csökkentésére, egyes esetekben teljes kiküszöbölésére: – a teljesítési sorrend meghatározása folyamán célszerű figyelembe venni olyan kritériumokat, mint pl. a termék mérete, ill. színe;
– a fejlesztés és a műszaki szerkesztés során törekedni kell a szabványos elemek felhasználására. Az elkerülhetetlen felkészülési folyamatok időszükségletét hat lépésből álló módszerrel lehet minimumra csökkenteni (1. ábra).
1. az előkészületi (felkészülési, átállási) műveletek elemzése
2. a felkészülési tevékenységek értékelése
3. a szükséges intézkedések optimálása
4. a változó külső tényezők (peremfeltételek) kikapcsolása
5. munkacsoport kialakítása
6. a körfolyamat kialakítása
1. ábra Az előkészületi műveletek egy hatlépéses eljárással optimálhatók
A felkészülési folyamat elemzése Első lépésként a folyamatot jelenlegi formájában kell vizsgálat alá venni. A felkészülésről videofelvételeket készítenek. Ha egy gyártósor különböző pontjain több munkatárs foglalkozik előkészületekkel, mindegyikük tevékenységéről felvételt kell készíteni. A videofelvétel elemzésére műszaki fejlesztők, karbantartók, gépkezelők és gépbeállítók részvételével munkacsoportot állítanak össze. A teamben azok is részt vesznek, akikről felvétel készült. Az elemzés során meghatározzák a műveletelemeket, mérik azok időszükségletét, a megállapításokat dokumentálják. Meghatározzák azt is, hogy az egyes műveletelemekhez milyen segédeszközökre és szerszámokra van szükség.
A tevékenységek értékelése Az elemzést követően megvizsgálják a tökéletesítés lehetőségeit. A felkészülési folyamat elemei közül többet a gépek működése közben is el lehet végezni. Ilyen pl.: – a következő rendelés dokumentációjának előkészítése, – a szükséges anyagok, szerszámok és segédeszközök előkészítése, – az előző rendelés késztermékeinek elszállítása. Több tevékenységet csak akkor lehet elvégezni, amikor a gép áll. Ilyen pl.: – az adagoló(tár) átállítása a következő méretre, – a felhasznált enyvtípus cseréje (nyomdagépeknél). Szervezési feladat annak biztosítása, hogy a gép állásideje alatt végzett tevékenységek egy részét a megelőző vagy a követő rendelés során hajtsák végre. Biztosítani kell, hogy – a szerszámok, segédeszközök és anyagok legyenek előkészítve, – a szükséges személyzet álljon készenlétben és – minden szükséges információ álljon rendelkezésre. A jó előkészítés csökkenti az állásidőket.
A felkészülési tevékenység optimálása Hogyan lehet azokat a tevékenységeket optimálni, amelyeket a gép állásideje alatt kell végrehajtani? Mindenekelőtt biztosítani kell az eszközök optimális elrendezését. A különleges szerszámok legyenek közvetlenül a gépnél, a felhasználási helyükön. A szerszámokat a fiókokban, szekrényekben és állványokon úgy kell elhelyezni, hogy mindent könnyen meg lehessen találni. A fejlesztés megváltoztatja a műszaki feltételeket. Adott esetben különleges szerszámok helyett szabványszerszámokat vagy pl. gyorsbefogó készüléket célszerű alkalmazni. Törekedni kell az azonos méretű gépelemek (csavarok) használatára.
A változó kerületi feltételek kiiktatása A felkészülési (átállási) folyamat célja, hogy minél hamarabb elkezdhető legyen a termék gyártása. A folyamatnak áttekinthetőnek, megbízhatónak és reprodukálhatónak kell lennie. Egy irodai eszközöket gyártó vállalat szabványosította a dossziék gyártását. Azonos kartonvastagságot használt fel minden termékéhez. Előírta a kartonok feldolgozás előtti tárolásának körülményeit, a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a megengedett raktározási időtartamot. Az enyvet és a bevonó papírfedelet mindig ugyanattól a szállítótól szerezte be. Meg kell határozni azokat a tényezőket, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a technológiára, a nyersanyagra, a gépek vezérlésére, a szerszámok
előkészítésére vagy a környezeti feltételekre. Azokat a változókat, amelyek nem kívánatos hatást gyakorolnak a termékre, ki kell küszöbölni vagy hatásukat korlátozni kell. A technológia szempontjából fontos többi változót ellenőrizni kell.
Felkészülési munkacsoport létrehozása A gépkezelők, a gépbeállítók és a karbantartó személyzet közös munkájára van szükség a felkészülési idő csökkentésére. A munkacsoport tagjait konkrét feladatokkal bízzák meg, ezek végrehajtását begyakoroltatják és mérik a teljesítmény javulását.
Egy tökéletesítési körfolyamat A felkészülésre fordított idő csökkentésére irányuló erőfeszítéseket akkor is folytatni kell, ha jelentős javulást értek el, mert mindig van lehetőség további tökéletesítésre. Erre szolgál a tökéletesítési körfolyamat. Az intézkedések alapja a teljesítmény mérése. Ennek alakulását táblázatokon vagy grafikonokon érdemes feltüntetni és a műhelyben kifüggeszteni, hogy azt a munkacsoport minden tagja láthassa. A munkacsoport számára reális célokat kell kitűzni, olyanokat, amelyek összefüggenek a minőség javításával és a gyártás optimálásával. A tökéletesítési körfolyamat több lépésből áll. Ezek a következők: – a fontos mutatószámok mérése, – a gyenge pontok kimutatása, – a prioritások kitűzése, – a kimutatott gyenge pontok okainak elemzése, – megoldási alternatívák kidolgozása és megvalósítása. Ezután a mutatószámok ismételt mérésére kerül sor a számszerű kiértékelés érdekében. Ajánlatos a tervezett megoldások fokozatos bevezetése, hogy az egyes intézkedések következményeit ki lehessen mutatni.
Konkrét gyakorlati eredmények A felkészülési idő csökkentésének látványos példája a kerékcsere a Forma-1 autóversenyen. Az alapos felkészülés, a csoportmunka, a különleges szerszámok, az állandó begyakorlás és tökéletesítés révén elérték, hogy a négy kerék cseréje alig néhány másodpercet vesz igénybe. (Amikor saját gépkocsinkon cseréljük ki a nyári gumiabroncsot téli gumira, a művelet akár egy órát is igénybe vehet.) Példák igazolják, hogy csekély pénzügyi ráfordítással komoly eredmény elérésére van lehetőség: egy nyomdaipari üzemben a két nyomdai rendelés
közötti felkészülési időt 30%-kal csökkentették. Egyes felkészülési műveletelemeket a következő rendelés teljesítése közben hajtottak végre. Az előzetes rendeléshez összeállított nyomtatási rendszert nem a tulajdonképpeni felkészülés folyamán, hanem csak azt követőleg tisztították meg. Az átállás mindössze 1000 euróba került. Egy irodaeszközöket gyártó cégnél az egyik legfontosabb gépen az 5 órás felkészülési időt 38%-kal sikerült csökkenteni. Gyorsbefogó készülékeket helyeztek üzembe, egységesítették a felhasznált csavarokat és szerzámokat, optimálták a szükséges felkészülési tevékenységet. A pénzügyi ráfordítások ebben az esetben is szerények maradtak.
Következtetések A felkészüléshez szükséges idő lerövidítésére kidolgozott, hat lépésből álló módszer a legkülönbözőbb ágazatokban, folyamatokban és gépek esetében alkalmazható. Az eljárás szerény beruházást igényel, mivel a tökéletesítési rendszabályok nagy része egyszerű szervezési eszközökkel megvalósítható. Az eljárás célja a felkészüléshez szükséges idő csökkentése és a készletállományra, valamint a rugalmas alkalmazkodóképességre gyakorolt kedvező hatások érvényesítése. Jelentős mértékben járul hozzá a dolgozók felelősségtudatának érvényesítéséhez, az együttműködéshez és az ösztönzéshez. (Barna GYörgyné) Allgayer, F.: Rüstzeiten vermeiden – eine organisatorische Methode. = VDI-Z Integrierte Produktion, 145. k. 1/2. sz. 2003. p. 69–72. Faessel, T.; Schlichtig, J.; Wiencke, R.; Wertsteigerung und Kostenreduzierung im Anlagenbau durch funktionsorientierte Produktplatformen. = VDI-Berichte 2003. 1759. sz. p. 69–84.