A 2011. évi CVIII. KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY
Galamb Csaba
BEVEZETÉS A KÖZBESZERZÉS RENDSZERÉBE: A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI
Közbeszerzés az Európai Unióban
Az Európai Unió létrejötte 1949: az Európa Tanács megalakulása 1951: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1957: Római Szerződés – EGK és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) 1967: Európai Közösségek (EK) 1992: Maastrichti szerződés 1993. november 1.: az Európai Unió
A Római szerződés alapelve alapelveii áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása verseny tisztasága és nyilvánossága diszkrimináció tilalma nemzeti elbánás
Az EK „próbálkozásai” a ’70’70-es években
a teljes átláthatóság biztosított legyen, hogy a piaci szereplők azonos tájékozottsággal, azonos esélyekkel induljanak az egyes tagállamok közpénzekből megvalósuló vásárlásainak elnyeréséért folyó versenyben, s hogy a közpénzek elköltése korrupciómentesen és a legnagyobb hatékonysággal történjenek: más tagországbeli szállítókkal szembeni diszkrimináció tilalma áruk szabad mozgása letelepedés szabadsága és a szolgáltatások szabad nyújtásának elve
A Fehér könyv a ’80’80-as években Cél: az egységes belső piac megvalósítása. A közbeszerzési irányelvek nem kizárólag a kormányzati, hanem a közüzemi beszerzésekre is vonatkoztak, valamint szabályozták a közbeszerzésekhez kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket.
A közösségi jog
Irányelvek útján szabályoz – az elérendő cél tekintetében valamennyi címzett tagállamot kötelezi, ugyanakkor a módszer és eszközök megválasztását a tagállami hatóságokra bízza – A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges jogalkotási lépéseket annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerüket összhangba hozzák az irányelvben foglalt rendelkezésekkel
Az Európai Unió intézményrendszere az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.
A hazai közbeszerzés szabályozása
Középkori-újkori Magyarország: – – – –
tatárjárás török, majd Habsburg elnyomás adófizetés = „sarc” a magyar adófizető sosem/ritkán érezhette, hogy befizetései magyar közösségi célt szolgálnak
XX. század: – Relatív függetlenség állami gyakorlata (háborús veszteségek): adófizetés közösségi célú felhasználás, ami az adófizetőnek áttekinthetetlen, ellenőrizhetetlen szervezet és gyakorlat
Szocializmus: – polgári célú közösségi beruházások – nagysága és a pénzek elköltési racionalitása nem volt nyomon követhető – az állam működésének képviseleti kontrollja nem volt valóságos („egy párt”)
1980-as évek: reformkísérletek (előre- és visszalépések), „ködösítés a gazdasági adatok körül Rendszerváltás: erőviszonyok átrendeződése, államadósság elszabadulása, külső és belső eladósodottság, korrupciós ügyek, „kiskapuk”
A lakosság körében elvi támogatást nyertek a közbeszerzésekkel, mint a közösségi célú pénzfelhasználások egyik ellenőrzési lehetőségével kapcsolatos szabályozások, a beszerzők és a szállítók körében erős idegenkedés, ellenállás van. A korrupció elleni harc: a társadalmi ellenőrzés szükségessége
Fokozatosan kiépülő jogállam és intézményei – – – – –
Országgyűlés Felelős kormány Alkotmánybíróság ÁSZ Közbeszerzések Tanácsa
Megalapozódott a valódi állampolgári ellenőrzés lehetősége A jogintézmények életre hívása, felállítása önmagában orvosolja a közpénzek felhasználása körüli gondokat – illúzió!
Közbeszerzés az elmúlt évszázadok beszerzési tapasztalataiból – Közpénzek körüli korrupciós lehetőségek kizárása – Közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása – A hazai ipar támogatása
A szabályozás alapkoncepciója a törvény alapelveinek meghatározásában érvényesül.
A közbeszerzés története A közbeszerzési jogszabályok 1995. óta képezik a magyar gazdasági jog részét Ma már hivatali, közigazgatási és az ezekkel kapcsolatba kerülő szervek és gazdálkodók mindennapi munkájának részévé váltak A közpénzek elköltése: 1970-es 1980-as évek – visszaélés, homály, mendemonda
Rendszerváltás: várakozás – szabályozás kialakítása, ellenőrizhető gyakorlat – az új Köztársaság első kormánya nem tudta megalkotni 1995.: az első közbeszerzési törvény Magyarországon (1995. évi XL tv.) Tapasztalatok értékelése, szükséges változtatások törvénymódosításokkal történő megvalósítása 2003: – A) jelentős törvénymódosítás – B) új törvény
2004. május 1. (2003. évi CXXIX. törvény)
Az új jogszabály megalkotásának célja
biztosítani az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel való összhangot, mely egyben a jogharmonizációs kötelezettség maradéktalan teljesítését is jelenti figyelembe vette a jogalkalmazásban felmerült tapasztalatokat, illetve fontos cél volt a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelőzése érdekében
Beszerzések, közpénzek
Magyar jogfejlődés „ezeréves” története – közösségi célú felhasználás – állami javak működtetésébe való üzleti bekapcsolódás – az „udvarnak” való szállítás joga: az „udvari szállító”
Közpénzek: lakosság adófizetéséből keletkeztek, amelyek azt az alapvető célt szolgálják, hogy az állam azokból közfeladatok ellátását finanszírozza.
2011. évi CVIII. törvény (2012. 01.01.)
T/3502. számú törvényjavaslatként került benyújtásra 2011. június 10-én összesen 230 módosító és kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be hozzá a Parlament 2011. július 11-én hagyta jóvá, 2 zárószavazás előtti módosító javaslat jóváhagyását követően hatálybalépés: 2012. január 1-je; cél: megfelelő felkészülési idő biztosítása a végrehajtási rendeletekkel együtt kivéve: nemzetbiztonsági beszerzések új szabályai (ez 2011. augusztus 21-én lép hatályba)
Új törvény – új logika (183§ (183§) Első rész Általános rendelkezések Második rész Az uniós értékhatár feletti közbeszerzések szabályai Harmadik rész Az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályai Negyedik rész A szerződésekkel kapcsolatos szabályok Ötödik. rész A jogorvoslat Hatodik. rész A Közbeszerzési Hatóság Hetedik. rész Záró rendelkezések
Első rész: Általános rendelkezések I. fejezet A törvény célja és alapelvei II. fejezet Értelmező rendelkezések III. fejezet A törvény személyi és tárgyi hatálya (ideértve az alkalmazandó eljárásrend meghatározását is) IV. fejezet Az ajánlatkérőre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések V. fejezet A közzétételre és a kommunikációra vonatkozó szabályok
A törvény célja és alapelvei Célok - a jogszabályi cél jellegénél fogva különbözik az alapelvektől, az ezeket megjelenítő jogszabályi rendelkezés hiányában ezen célkitűzésekre önállóan jogot alapítani nem lehet, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság döntésének alapjául önmagában nem szolgálhat - e jogpolitikai célokat a törvényben vagy külön jogszabályban foglalt konkrét szabályok juttatják érvényre
Alapelvek - a törvény egyes részletszabályai külön is kibontják az alapelvekből eredő kötelezettségeket az eljárási cselekmények vagy akár már a közbeszerzés útján megkötött szerződés teljesítésének szabályozásában - a törvény egyes szabályait mindig az alapelvekre figyelemmel kell értelmezni; - az alapelvek önálló generálklauzulaként is működnek, azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak, az alapelvek megsértése önmagában is olyan jogsértést valósít meg, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt; cél: a közbeszerzés alapelveinek hézagpótló szerepe a külön részletszabállyal nem rendezett kérdésekben; háttérben: a szabályok általánosabb megfogalmazása és a jogértelmezés szerepének növelése
A törvény céljai a közpénzek hatékony és átlátható elköltése a közpénzek elköltésének nyilvános ellenőrizhetősége a verseny tisztasága a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése a fenntartható fejlődés, az állami szociális célkitűzései a jogszerű foglalkoztatás
Alapelvek verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni nemzeti elbánás magyar nyelv (környezetvédelmi szempontok)
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az átláthatóság túlmutat azon, hogy a közbeszerzés ajánlatkérőjének milyen adatokat kell nyilvánosságra hoznia, és magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát, a diszkrecionalitás kizárását is Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye: a magyar polgári jog alapelveként ismert rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének átvétele; azt biztosítja, hogy egyes eljárási szabályok konkrét alkalmazása ne fordulhasson szembe a közbeszerzési szabályok céljával és ne vezethessen a törvény rendeltetésével ellentétes eredményre.
Jóhiszeműség és tisztesség elve: a magyar polgári jog alapelvi szintű elvárásként rögzíti versenyjogi területen az ebből eredő követelményeket a jogalkotó részletesen is szabályozta, tiltva a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, a tisztességtelen piaci magatartást; mivel a közbeszerzési jog területe szorosan kötődik a gazdasági élethez, a közbeszerzési eljárás a felek szerződéskötést megelőző magatartását határozza meg, az eljárásban részt vevő felek cselekményeit gazdasági motivációk határozzák meg, így szükséges, hogy a közbeszerzési eljárásban is általános jelleggel kifejezze a törvény a tisztességtelen eljárás tilalmát; a jóhiszeműség és tisztesség követelménye általánosított – tehát nem az egyén szubjektív megítélését tükröző – etikai megalapozottságú, a gazdasági életben kialakult elvárásokat megjelenítő zsinórmértéket fogalmaz meg az eljárás résztvevőivel szemben
Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar helyett más nyelv használatát is.
Közösségi jog alapelvei
Áruk szabad mozgása Szolgáltatás nyújtásának szabadsága Munkaerő szabad mozgása, letelepedés szabadsága Tőke szabad mozgása Diszkrimináció tilalma Tisztességes verseny (átláthatóság, nyilvánosság, közpénzek ésszerű felhasználása) Nemzeti elbánás Arányosság
A törvény szabályozásának jellege és keretei
alapszabály (továbbra is): kógencia lényeges különbség: a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás (ha az ajánlatkérő is úgy akarja) a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni cél: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia az alapelvek szerepének növelése a visszaélésszerű magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés és az eljárás lefolytatása során jelentkező kérdések jobb megoldása érdekében
A törvény szabályozásának jellege és keretei
a törvényi kereteket végrehajtási rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendezés indokolt; indoka: az érintett érdekelti körrel egyeztetve, az adott terület problémáit előtérbe helyezve, törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését, illetve a közbeszerzési eljárások alapvető szabályait rögzítő törvény mellett a rendeleti szint lehet megfelelő olyan részletszabályok rögzítésére, amelyek nem hagyhatóak el a szabályozásból, de jellegüknél fogva elkülöníthetőek az eljárás garanciális kereteit meghatározó törvénytől
Közbeszerzés fogalma
Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Tervpályázati eljárások esetében is a Kbt. az irányadó A szabályozás jellege: kogens
Fontosabb fogalmak:
Ajánlatkérő: klasszikus, közszolgáltató Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve – azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, – a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, – építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót;
Alvállalkozó: – 10% alatti – 10% feletti Munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek: nem alvállalkozók Egyéb foglalkoztatási jogviszony: közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése. Tartós / eseti megbízás nem kivétel! 25%-ot meghaladó mértékű részvétel: közös ajánlattevő!
Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; Hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz Hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat
Meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: – a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik – más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik – jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja
Közbeszerzési eljárások
Európai közösségi (közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések – Kbt. második rész Ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések – Kbt. harmadik rész Kivéve, ha e törvény másként rendelkezik! Önkéntesség lehetősége Közbeszerzés alanyi hatálya: Klasszikus ajánlatkérők Közszolgáltatók
Alanyi hatály (6.§ (6.§) a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;
c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem
ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; (a közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megítélésével összefüggésben, az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy az ott meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal)
d) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
e) az a)–d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó
szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.
KÖZSZOLGÁLTATÓK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSA A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES AJÁNLATKÉRŐK Részletes szabályok: külön jogszabály (289/2011. Korm.rendelet)
Közszolgáltatói tevékenységek
ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása
Közszolgáltatói tevékenységek
egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása – kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy – repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából
Közszolgáltatói tevékenységek közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt
A közbeszerzés tárgyai
Árubeszerzés
olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
Építési beruházás
Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: – A Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; – építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; – az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
Építési koncesszió
olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.
Szolgáltatás megrendelése
árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
Szolgáltatási koncesszió
olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.
KIVÉTELEK (9.§ (9.§)
a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) – az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott –, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;
a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében – összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével – az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;
nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét; a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött;
a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. § vagy a 121. § (2) bekezdése értelmében e törvény XIV. Fejezete lenne alkalmazandó; ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot három napon belül írásban tájékoztatnia kell;
„Házon belüli beszerzés” – (egy vagy több) Ajánlatkérő 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására – adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.
Szolgáltatás kivételei
meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység; műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;
választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; ha a szolgáltatást a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja; ha valamely közfeladat ellátását egy 6. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.
A KBT. INTÉZMÉNYRENDSZERE
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG (Kbt. Hatodik rész: 167167-179. 179.§ §)
Csak az Országgyűlésnek van alárendelve Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Székhelye Budapest Költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni Évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. (Ász-nak is megküldi) Szolgálati és üzleti titok megőrzése kötelező A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács működik: 10 tag
A Tanács tagjai: a törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése: 3 fő – a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; – a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekei: 3 fő – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy; – a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy; – az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy. a közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekei: 3 fő + a Tanács elnöke = Hatóság elnöke
A Tanács tagja – megbízatása legalább két évre szól – évenként beszámol az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő célok, képviselendő általános érdekek, a Kbt. céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről
Nem lehet tag – országgyűlési képviselő – büntetett előéletű
Elnök – 5 éves kinevezés – Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével választja – a kinevezés egyszer ismételhető – a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult – felette a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja
Alelnök: a tagok közül a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével választják 5 évre
Vagyonnyilatkozatot köteles tenni a Tanács – elnöke, – alelnöke – és tagja első ízben a kijelölését követő harminc napon belül.
Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
A Hatóság elnöke – képviseli a Tanácsot – meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját – a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki – a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez – gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára, a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. – helyettese az Alelnök
Megbízatás megszűnik (Hatóság elnökének, alelnökének és tagjainak): – – – – –
a megbízatás időtartamának lejártával visszahívással lemondással országgyűlési képviselő, vagy büntetett előéletű lesz a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében (a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével állapítja meg ) – halálával – az összeférhetetlenség megállapításával (a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg )
A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.
A Hatóság keretében működő Tanács hatásköre – figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását; – véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket valamint jogszabály-koncepciókat; – megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; – kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
– naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok igazolási módjait, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is;
– nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről; – éves összesített statisztikai jelentést készít; – gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő” szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről; – honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait);
– kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljes körűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek ; – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi; – figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését; – működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában és a közbeszerzési tárgyú képzések koordinálásában, felügyeletében és ellenőrzésében;
– kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel; – folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket; – elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát – így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét –, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját; – ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
A Tanács működése – szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik – határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van – határozatait többnyire egyszerű szótöbbséggel hozza (kivéve Tanács elnöke és alelnöke, Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese választása) – összeférhetetlenség
aki az üggyel érintett személy hozzátartozója az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik
– üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat – vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el
A Tanács szervezete – Tanács Titkársága a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordináció, döntéseinek előkészítése és végrehajtása, az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenység főtitkár vezeti (helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult ) tagjai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban a Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében
A Tanács szervezete – Közbeszerzési Döntőbizottság
a Tanács mellett a Hatóság keretében működik feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése működése a Hatóság költségvetéséből biztosított közbeszerzési biztosokból áll: – a Tanács által meghatározott számú – a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban állnak – a Tanács nevez ki és menti fel Döntőbizottság elnöke (helyettes államtitkárt megillető illetmény + egyéb juttatások) és elnökhelyettese (a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot, főosztályvezetői illetmény): a közbeszerzési biztosok közül a Hatóság a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre, újraválaszthatók
Döntőbizottság elnöke – irányítja a Döntőbizottság munkáját – képviseli a Döntőbizottságot – elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát – ellenőrzi az eljárási határidők megtartását – a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését engedélyező végzésének, valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről – gondoskodik a kollégium 176. § (8) bekezdése szerinti véleményének a közbeszerzési biztosok általi megismeréséről. (a Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtet).
Közbeszerzési biztosok – felsőfokú végzettség és legalább hároméves szakmai gyakorlat, + közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsga – más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag – nem lehet biztos:
országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg kamarai tisztségviselő gazdasági társaságban 25%-nál, illetőleg 25 millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik
– nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában
KÖZBESZERZÉSEK – JOGORVOSLAT (Kbt. Ötödik rész: 133-166.§
Jogorvoslat: – közbeszerzésre, – a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt – szerződés Kbt-be ütköző módosítása, teljesítése
Bíróság hatásköre – szerződéssel kapcsolatos jogvita – a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása
Közbeszerzési Döntőbizottság
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezései alapján jár el. Hatásköre: – közbeszerzésre – a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása – Kbt-t önként alkalmazó szervezet (személy) fentiek szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása Illetékessége: az ország egész területe
Közbeszerzési Biztosok
Eljáró tanács – – – –
3 fő Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli két tag: jogi szakvizsga egy tag – lehetőség szerint – az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettség – elnöke: csak jogi szakvizsga
Eljáró tanács elnöke: – eljárás előkészítése és levezetése – ideiglenes intézkedést és a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozatot nem hozhat – megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal
1 biztos: – éves statisztikai összegezés mulasztása – csak jogi szakvizsgás lehet
A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki – az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; – a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója – az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; – olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.
Összeférhetetlenség – jelenteni (3 napon belül) – elmulasztása vagy késedelmes teljesítése: fegyelmi és anyagi felelősség
Az eljáró tanács tagjai „felett áll”: Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke „felett áll”: Közbeszerzési Hatóság elnöke
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása
Kérelemre vagy hivatalból Kérelem: – ajánlatkérő, – az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. – Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, ezek módosításával kapcsolatban ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a fenti határidő ennél később jár le, akkor addig az időpontig lehet kérelmet előterjeszteni.
A jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásának napját; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; – a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; – ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
A jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-be ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való közzétételétől számított harmincadik napot.
A jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés az előírt határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár! A kérelem adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi. Ajánlatkérő tájékoztatása a kérelem benyújtása előtt (feltételezett jogsértés megjelölésével)!!!
A kérelemben meg kell jelölni (ügyfelek száma + 1 példány): – a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; – a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; – a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; – a megsértett jogszabályi rendelkezést; – a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait; – ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokai; – a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét; – hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell – meghatalmazott képviselőjének meghatalmazása – igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás
Igazgatási szolgáltatási díj 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legfeljebb 25.000.000 forint; uniós értékhatár alatti (azaz nemzeti) értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legalább 200.000 forint, legfeljebb 6.000.000 forint. 4-6 közötti kérelmi elem: 125% 7-10 közötti kérelmi elem: 150% 11-15 közötti kérelmi elem: 175% 16 vagy afeletti számú kérelmi elem: dupla díj
Jogorvoslati eljárás: legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon indítja Hiánypótlás: 8 napon belül 5 napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy – a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; – az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta; – ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja: igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza Az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár: ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, tekintve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Az igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza: A kérelem visszavonása esetén.
Jogorvoslati eljárás hivatalból (törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra): a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy – ha ez nem állapítható meg – teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetőleg – a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén – három éven belül: – a Közbeszerzési Hatóság elnöke; – a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv; – a Magyar Államkincstár; – az alapvető jogok biztosa; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; – a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; – a Gazdasági Versenyhivatal; – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül: – az Állami Számvevőszék; – a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv ; – az ügyész a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének
időpontjától számított egy éven belül kezdeményezhető
A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a hivatalból való eljárást – éves statisztikai összegezés – ajánlatkérői bejelentkezés – szerződés törvénytelen teljesítése/módosítása
Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kezdeményezi a hivatalból való eljárást az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül – Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése – Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton történő pótlására.
Eljárás megindítása: – kérelem megküldése: ügyfelek, a közbeszerzési ügyben érdekeltek (hivatalból: eljárást elrendelő határozat) – 5 napon belül észrevételek – ajánlatkérő: összes irat
Ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig (Közbeszerzési Döntőbizottság értesítése) Egyesítés: tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják
Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi – részenként kell nézni Ideiglenes intézkedések ha valószínűsíthető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll – a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; – felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali
eljárásának kezdeményezése A Közbeszerzési Döntőbizottság kezdeményezheti – az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, – külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti, – határozatában meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait, – a határozatot egyidejűleg tájékoztatásul meg kell küldje az Igazságügyi Minisztérium részére is.
Jogorvoslatnak van helye, a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata
Kérelem visszavonása: hivatalból még eljárhat Ügyfelek számára egyenlő bánásmód Tárgyalás – a tényállás tisztázása érdekében szükséges – nyilvános – nyilvánosság kérelemre vagy hivatalból kizárható: az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt
Iratbetekintés: (külön engedély nélkül; másolat, feljegyzés készíthető, kivéve üzleti titok) – – – – –
ügy kérelmezője az ellenérdekű ügyfél képviselőik a Tanács tagja egyéb:az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik
Rendbírság (akár többször is): 50.000 Ft – 500.000 Ft, aki – hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; – felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; – a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; – nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
Elintézési határidő – ha nem volt tárgyalás: az eljárás megindításától számított 15 napon belül kötelező határozatot hozni
indokolt esetben egy alkalommal, max. 10 nappal meghosszabbítható
– ha volt tárgyalás: az eljárás megindításától számított 30 napon belül kötelező határozatot hozni, az eljárás megindításától számított 20 napon belüli időpontban kötelező megtartani
indokolt esetben egy alkalommal, max. 10 nappal meghosszabbítható
– közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárásnál: az eljárás megindításától számított 60 napon belül kötelező határozatot hozni
indokolt esetben egy alkalommal, max. 30 nappal meghosszabbítható
Érdemi határozat: Közbeszerzések Tanácsa nevében – A) az alaptalan kérelmet elutasítja; – B) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; – C) megállapítja a jogsértés megtörténtét; – D) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a 152.§ (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket; – E) a 152.§ (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; – F) megállapítja a jogsértés megtörténtét és fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltja az ajánlattevőt közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, az ajánlattevő jogsértő magatartását jogerős határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította; – rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg
a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti; megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; a gazdasági szereplőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki – ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg; – a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést; – ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; – ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését; – ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [141. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg – Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé
A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor az ajánlatkérő mellett a közbeszerzési eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt is megbírságolja.
eltiltás kötelező fél évtől 3 évig: – hamis adatszolgáltatás vagy nyilatkozat – jogsértő magatartás két éven belül legalább két alkalommal jogerős határozatban a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjed, ha eredmény megküldésére még nem került sor a folyó eljárásoktól is eltiltja bírság mértéke: – kötelező bírságolási esetek (152. (4) bekezdés): becsült érték, részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész vagy szerződéses érték maximum 15%-a – nem kötelező bírságolási esetek (152. (3) bekezdés e) pont) becsült érték, részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész maximum 10%-a
Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni. Döntése meghozatala előtt be kell szerezni valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja (ha nem nyilatkozik = nem tartja fenn az ajánlatát). Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. Érdemi határozat: – ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell – a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni Az érdemi határozatot az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen: – ha a Kbt. megengedi – kérelmet a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül kell - ha annak tárgya közösségi eljárásrend szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton - benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – haladéktalanul továbbítja a bíróságnak – a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet közigazgatási és munkaügyi bíróság
nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen: – fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs – keresettel kérhető a bíróságtól a határozat felülvizsgálata: a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértés, vagy ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését a Kbt. szabályaira tekintettel – a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – haladéktalanul továbbítja a bíróságnak – nyilatkozni kell, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását – a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti – a bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg írásban közli a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel; tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz – ha kérték, a tárgyalás napját 8 napon belül ki kell tűzni (első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 30 napon belül megtartható legyen) – a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni – első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye – a másodfokú bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni
Közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek: – a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa – ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
Európai Bizottság: közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli Észlelt jogsértés: értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására Ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzések Tanácsának köteles megküldeni úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a megkeresés kézhezvételétől számított 21 napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére: – a jogsértést orvosolták, vagy – a jogsértést nem orvosolták (indokolással kell ellátni), vagy – az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el (Közbeszerzések Tanácsa szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről)
A közbeszerzési eljárás ügyintézésének fontosabb jogszabályai
2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2003. évi CI. törvény a postáról 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdek adatok nyilvánosságáról 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény
2011. évi CVIII. törvény végrehajtási rendeletei
a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
2011. évi CVIII. törvény végrehajtási rendeletei
az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet
A KbtKbt-hez kapcsolódó további dokumentumok a Közbeszerzési Hatóság útmutatói a Hatóság elnökének tájékoztatói a Közbeszerzési Hatóság ajánlásai
http://www.kozbeszerzes.hu
ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI FELADATOK A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése és előkészítése, előkészítése, dokumentálása
Az ajánlatkérők - kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek a Kbt. hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a Kbt. hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül. Mulasztás esetén: Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárás! A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet
Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a javára ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.
Éves összesített közbeszerzési terv: költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig – A 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ajánlatkérők kell készítsenek – nyilvános – elkészítése előtt indítható közbeszerzési eljárás – a tervben foglalt eljárás lefolytatása nem kötelező – módosítható – előre nem látható ok, módosítás indoka – a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervet meg kell küldeni – Honlapon közzététel (vagy a Közbeszerzési Hatóság HONLAPJA)
A közbeszerzési szabályzat – a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje, – ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi köre – a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal
Felelősségi rend
– ajánlatkérőnek meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket
A közbeszerzési eljárás dokumentálása
Minden egyes közbeszerzési eljárást írásban kötelező dokumentálni (az előkészítéstől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően), elektronikus közbeszerzés alkalmazása esetén külön jogszabály szerint A keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. A Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat meg kell küldeni / elektronikus közbeszerzés alkalmazása esetén hozzáférést kell biztosítani.
A közbeszerzési eljárás dokumentálása
Minden nyilatkozattétel - ha a törvényből más nem következik - írásban kell történjen – postai vagy közvetlen kézbesítés – fax – elektronikus út
Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel - az elektronikus árlejtés esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől.
Éves statisztikai összegezés
Az éves beszerzésekről éves statisztikai összegezést kötelező készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnak. A Közbeszerzési Hatóság az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak. Ha az ajánlatkérő az előírt határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést – a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és – figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljárást kezdeményez
Az eljárási cselekmények – meghatározott feltételek mellett – elektronikusan is gyakorolhatók (Korm. rendelet). Ahol a Kbt. a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető. Igazolások közbeszerzési eljárás során – Egyszerű másolat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik! Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.
Igazolások, AK ellenőrzései 2013. 07. 01. előtt: Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.
2013. 07. 01. után: Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.
Ezekre a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki Ellenőrizni és dokumentálni kell! Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Honlapon közzététel 2013. 07. 01. előtt: - a közbeszerzési terv és módosításai - házon belüli beszerzések szerződései - az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos dokumentumok - a jogorvoslati eljárás dokumentumai - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések - a szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztató (15 munkanapon belül) - éves statisztikai összegzés
2013. 07. 01. után: - a közbeszerzési terv és módosításai (haladéktalanul) - házon belüli beszerzések szerződései (haladéktalanul, a teljesítéstől számított öt évig ) - az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos dokumentumok (haladéktalanul) - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések (haladéktalanul, a teljesítéstől számított öt évig ) - a szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztató (tíz napon belül ) - éves statisztikai összegzés (a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg)
KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK Az értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre
2013. január 11-től 2013. december 3131-ig
KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK I. Az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130.000 euró, 35 464 000 forint a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200.000 euró, azaz 54 560 000 forint.
KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK II. Az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5.000.000 euró (1.364.000.000 forint). Az építési koncesszióra vonatkozó értékhatár 5.000.000 euró (1.364.000.000 forint).
KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK III. A szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró, azaz 35 464 000 forint; Egyéb: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint;
Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési értékhatár 2013. január 11-től 2013. december 3131-ig árubeszerzés esetében: 8 millió forint építési beruházás esetében: 15 millió forint építési koncesszió esetében: 100 millió forint szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint
KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK KÖZSZOLGÁLTATÓK 2013. január 11-től 2013. december 3131-ig
KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK – KÖZSZOLGÁLTATÓK árubeszerzés esetében: 400.000 euró (109.120.000 forint) építési beruházás esetében: 5.000.000 euró (1.364.000.000 forint). szolgáltatás megrendelése esetében: 400.000 euró (109.120.000 forint)
NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK – KÜLÖNÖS árubeszerzés esetében: 50 millió forint építési beruházás esetében: 100 millió forint szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint
A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE
A közbeszerzés értéke
a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 12-18. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani.
Árubeszerzés becsült értéke
olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: – határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; – határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.
Árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke
rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: – az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy – az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
Szolgáltatás becsült értéke
olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: – határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; – határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
Szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni
biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.
A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani
a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.
Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére.
Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez és/vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv (vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv, vagy ajánlati terv) alapján készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni, amely a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült. A Kbt. 18. (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).
Keretmegállapodás becsült értéke: – a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke: – a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
Egybeszámítás szabálya 2013. 07. 01. előtt: 18.§ (2): Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.
2013. 07. 01. után: 18.§ (2): Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.
Speciális szabályok:
Tilos a Kbt., vagy a Kbt. Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Amennyiben egy építési beruházás, vagy szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként.
Speciális szabályok:
Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. §]. A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor.
Alkalmazandó eljárásrend
Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében a Kbt. Harmadik Része alkalmazható. A 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben.
Határidők számítása
A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A hirdetményben megjelölt határidő a hirdetmény feladását követő napon kezdődik.
Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok
Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük Hivatalos közbeszerzési tanácsadó Minimum háromtagú bírálóbizottság (4 szakértelem!) – ajánlatok elbírálása – alapvetően az eljárást lezáró döntést megelőző bírálat – írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése – jegyzőkönyv vezetése
Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
ÖSSZEFÉRHETELENSÉG
Az összeférhetetlenség és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulása: intézkedések ellene Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Nyilatkozat
Kivétel – az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy – a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot
306/2011. Építési korm korm.. rendelet
az ajánlatkérőnek az általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására; a Kbt. 24. (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. -a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében;
MINŐSÍTETT AJÁNLATTEVŐK
A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzési Hatóság vezeti A jegyzékbe vétel feltételeit (minősítési szempontok) és igazolási módjait a Közbeszerzési Hatóság határozza meg, és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon. A minősített ajánlattevő a Közbeszerzési Hatóságának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást. A Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzék a Hatóság honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is közhiteles. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az alkalmassági minimum követelmény(ek)nek való megfelelés igazolására köteles elfogadni a jegyzékben szereplés tényét. Szigorúbb követelmények: külön kell igazolni a szerződés teljesítésére való alkalmasságot
KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS
A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. Jogszabály vagy a támogató szervezet az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás nyújtását a központosított eljáráshoz való csatlakozás feltételéhez kötheti. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata. Külön jogszabályok!
Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot. A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és az önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. Több helyi önkormányzat is jogosult a közbeszerzéseket összevontan, központosítottan lefolytatni. A központosított közbeszerzési rendszert létrehozó önkormányzatok együttműködésének szabályait az önkormányzatok társulási megállapodása tartalmazza.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az uniós eljárásfajták
Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás – hirdetmény közzétételével induló – hirdetmény nélküli
Versenypárbeszéd Keretmegállapodásos eljárás Dinamikus beszerzési rendszer Nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra!!!
Dinamikus beszerzési rendszer
Olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát. Dinamikus beszerzési rendszer hozható létre és működtethető, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválasszuk. Részletes szabályok: külön jogszabály (HOL?!)
Előzetes tájékoztatás
Előzetes összesített tájékoztató / időszakos előzetes tájékoztató készíthető (közzététel kötelező!) az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett – összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; – 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és az értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt.
Előzetes tájékoztatás
Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót / időszakos előzetes tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó uniós értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.
Előzetes tájékoztatás
Hirdetmény útján teheti közzé Az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának Közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét Árubeszerzés: előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni. Szolgáltatás: előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.
Hirdetmények közzététele
92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet (14/2010. (X.29.) NFM rendelt – 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet előtte /április 1. előtt a 2/2006. (I. 13.) IM rendelet/) 842/2011/EU rendelet Közzététel
– = Európai Unió Hivatalos Lapja és a hirdetmények elektronikus napilapja (TED-adatbank) – = Közbeszerzési Értesítő
Külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon lehet hirdetményt feladni – min. 5 nappal előtte bejelentkezés Ellenőrzés kötelező – külön díja van Közzététel: a feladást követően legkésőbb öt napon belül A feladás napját a Közbeszerzések Tanácsának / Ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni. Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld – bizonyítéknak minősül. Uniós hirdetmény: a Közbeszerzési Értesítőben is megjelenik
Hirdetmények közzététele
A hirdetmény nyelve – a magyar nyelv jelentősége – magyar nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre – Európai Unió hivatalos nyelvein a lényeges elemek összefoglalása A közzététel költségeit az Európai Unió viseli Ellenőrzési díj alól mentesség: – helyesbítés, – 1000 fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. Ellenőrzési díj 50% kedvezmény: – Külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, díjmentes körbe nem tartozó, 10000 főnél kevesebb lakosú települések esetén a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. Az olyan hirdetmény is közzétehető az Unióban, amelyet egyébként nem lenne kötelező Egyéb közzététel: nem tilos, de vannak feltételei!
A gazdasági szereplőkre vonatkozó előírások A verseny biztosítása
Közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés (25. §)
több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a képviselőnek küldi meg a közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre jelentkezők megjelölését
Közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés (25. §)
a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be
A verseny biztosítása: többes megjelenés tilalma
Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében: nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja Megmaradt a GVH felé történő kötelező szignalizáció, a részletszabályok rögzítése nélkül
Fenntartott szerződések A közbeszerzési eljárásban való részvétel joga fenntartható vagy kötelezően fenntartandó az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell. Külön jogszabály!
Alvállalkozók kezelése
10% alatti és feletti alvállalkozók elkülönítése 40.§ (1): az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni – a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, – b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni A részvételi szakaszban tett nyilatkozatot az ajánlattevő az eljárás
ajánlattételi szakaszában – a 26. § figyelembe vételével – módosíthatja. Ebben az esetben ismét be kell nyújtani a nyilatkozatot arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozó. A módosítás az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő esetében nem eredményezheti az alkalmasság igazolásakor tett nyilatkozatok tartalmának módosulását. Ha egy szervezet (személy) a közbeszerzés értékének 25%-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem alvállalkozó, hanem a (közös) ajánlattevő/részvételre jelentkező
Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe (akár a korábbi cseréjeként is), amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kötelező, illetve ha az alapeljárásban előírta, a választható kizáró okok hatálya alatt
Az olyan alvállalkozó vagy szakember helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg
kivétel: az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült a szerződés teljesítése során a gazdasági társaság ajánlattevő és/vagy alvállalkozók személye átalakulás vagy jogutóddal történő megszűnés esetén változhat! (nincs korlát a törvényben!)
ALAPSZABÁLYOK
Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. Ajánlati / Részvételi felhívással indul A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni. A feltételes közbeszerzés lehetősége Közbeszerzés tárgya és mennyisége (a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiség vagy érték is megadható, és kikötjük az ettől való eltérés lehetőségét százalékos mértékben) Részajánlat-tétel: hogyan, mely elemekre (beszerzés tárgyának természete+gazdasági/műszaki/minőségi/a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen Többváltozatú (alternatív) ajánlat-tétel lehetősége: – a százalékos eltérés lehetősége önmagában nem alternatív ajánlat! – csak összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén! – a változatoknak milyen minimum követelményeknek, közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni
A részajánlattétel biztosítása 2013. 07. 01. előtt: Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.
2013. 07. 01. után: Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.
Határidők, módosítás, visszavonás
Fő szabály: elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához. Határidő-hosszabbítás: – indokolt esetben, egy alkalommal , – Indokolni kell, – hirdetménnyel induló eljárások esetén eredeti határidő előtt közzétett hirdetménnyel, – hirdetmény nélkülieknél, illetve több szakaszos eljárások második szakaszában közvetlenül megküldött tájékoztatással
A felhívás és dokumentáció módosítása hirdetmény közzétételével indult eljárások esetén: – hirdetmény közzétételével – + érintett gazdasági szereplők közvetlen tájékoztatása – határidőt meg kell hosszabbítani a határidő felével, ha ennél kevesebb idő van hátra Csak a dokumentáció módosul és nem kell a határidőt meghosszabbítani: – nem kell hirdetményt közzétenni – csak a dokumentációt átvevőket kell tájékoztatni A dokumentáció nagyobb terjedelmű módosítása: tény jelzése, egységes szerkezetű dokumentáció térítésmentes átadása (nem kell ismételten átadni: terv, műszaki leírás és árazatlan költségvetés, ha ezeket nem érinti a módosítás) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: – nem kell hirdetményt közzétenni – közvetlen tájékoztatás – a hosszabbítás időtartama: megfelelő időtartam
A többszakaszos eljárások speciális szabályai (meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás) : – Részvételi szakaszban ugyanaz a feladat – Ajánlattételi szakaszban: közvetlen és egyidejű tájékoztatás – Az ajánlattételi szakaszban nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt!
Visszavonás: – Közzétett hirdetmény esetén: csak feladni kell a hirdetményt + közvetlen tájékoztatás – A nem hirdetménnyel induló eljárásokban : közvetlen tájékoztatás a határidő előtt – Többszakaszos eljárásokban az ajánlattételi felhívás csak korlátozottan (előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes )
Előírhatjuk, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos – a jogszabályokkal összhangban álló –(szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási) feltételekhez kötjük (részletesen a dokumentációban kell rendelkezni). – nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, – nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által bírálati szempontnak minősített feltételt.
Szociális feltételek
A nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot lehet kikötni: az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a lehet. A teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be (a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér nem ide tartozik). A szerződéskötéskor kell rendelkezésre bocsátani. A jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. A jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosíték: bármely más szerződéses kötelezettség teljesítésének a bizosítására. Abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, ezt az időpontot a szerződéstervezetben kell meghatározni, az nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja. (Pld. előleg-visszafizetési garancia)
Meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattétel lehetősége esetén a beszerzés ugyanazon részére vonatkozóan – nem írható elő. A teljesítési, jólteljesítési, illetőleg egyéb biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról nem kérhető. Teljesítési, jólteljesítési vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – előírja, hogy e biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó –kötelezvénnyel, vagy – megjelöl egy vagy több – az előző pontban nem szereplő – biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az előző pontban meghatározott formában.
Az ajánlati biztosíték
Az ajánlattétel ajánlati biztosíték adásához köthető Az ajánlati kötöttség ideje alatti ajánlat visszavonása, vagy a szerződéskötése meghiúsulása ajánlattevő miatt Teljesíthető – az előírt pénzösszeg ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, – bankgarancia biztosításával vagy – biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
Vissza kell fizetni – az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül – a nyertes ajánlattevő, valamint – ha előírtuk – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik
Pénzben teljesített biztosítékot duplán kell visszafizetni! – az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket – a nyertes ajánlattevő, valamint – ha előírtuk – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem kötjük meg
A dokumentáció
készítése főszabály szerint kötelező (kivéve: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás) kötelező tartalmi elemek: – szerződéstervezet (kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén: szerződéses feltételek) – az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke, – igazolás-, nyilatkozatminták (nem kötelező) – építési beruházás esetén árazatlan költségvetés – az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározása lehetséges – az ajánlati felhívásban előírt – a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli – egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meg lehet határozni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. – adózásról, munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre stb. vonatkozó tájékozódási kötelezettség: az érintett hatóságoknak az információt ingyenesen kell elérhetővé tenniük; a dokumentációban továbbra is kötelező megadni az előzőekkel érintett szervezetek/hatóságok nevét
Hogy lehet ezt beszerezni: átvétele ajánlatonként/részvételi jelentkezésenként legalább egy szereplő részéről kötelezővé tehető (alvállalkozó: megjelölt!) – 2 munkanapon belül küldeni Az ajánlattételi/részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon A dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti (elérheti). A dokumentáció ellenértékét kizárólag az a szervezet köteles az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint megfizetni, akivel szerződéskötés történik. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, valamint a 122/A. § szerinti eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető. Betekintés: nem szól róla a Kbt.
A dokumentáció biztosítása 2013. 07. 01. előtt: A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívást; b) az eljárás a 76. § (1) bekezdés c), d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen; c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati kötöttség ideje alatt nem közli az ajánlattevőkkel vagy az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi felhívás megküldése időpontjaként megjelölt határidőig nem küldi meg a részvételre jelentkezőknek.
2013. 07. 01. után: A dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti (elérheti). A dokumentáció ellenértékét kizárólag a 124. § (4) bekezdése szerinti szervezet köteles az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint megfizetni.
Az ingyenes dokumentáció Ellentmondás: Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie. A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani: mennyi lesz akkor vajon az ára?
2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet Az építési beruházás dokumentációjának tartalma Építési beruházás esetén a Kbt. VIII. fejezetében és 122. (2) bekezdésében meghatározott dokumentációt, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőt az e rendeletnek megfelelő tartalommal kell elkészíteni. Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányul, a dokumentáció tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott – egyúttal e rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő - kivitelezési dokumentációt, kivéve, ha az építési beruházás az építési jogszabályok szerint engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül. Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építési jogszabályok szerint engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a dokumentációt az 1. melléklet - műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások esetében az 1. és a 2. melléklet - szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetőek.
Kiegészítő tájékoztatás
kérheti: bármely gazdasági szereplő, aki ajánlattevő vagy részvételre jelentkező lehet; a válaszban nem jelölhető meg, hogy ki tette fel a kérdést! és nyílt eljárásban az sem, hogy kik kapják a választ; a választ ésszerű határidőn belül meg kell adni, de legkésőbb – az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 6 nappal – gyorsított eljárás esetén 4 nappal – kétszakaszos eljárások részvételi szakaszában 4 nappal – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén 3 nappal
Kiegészítő tájékoztatás
Határidő kérdésnek minősül: – az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 10 nap – gyorsított eljárás esetén 7 nap – kétszakaszos eljárások részvételi szakaszában 8 nap – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén 6 nap A „késve benyújtott” kiegészítő tájékoztatás-kérés nem kötelezően megválaszolandó ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy ez az ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidőig nem lehetséges – kivéve: ha a megfelelő jelentkezéshez/ajánlattételhez szükséges az információ: ekkor ajánlattételi / részvételi jelentkezési határidő hosszabbítása „időt nyerünk” hirdetmény közzététele nem kötelező, ha dokumentáció átvétele kötelező) Konzultáció lehetősége
Kiegészítő tájékoztatás 2013. 07. 01. előtt: Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a Kbt-ben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek csak akkor kell megadnia, ha megküldése még az ajánlattételi, illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges. Az ajánlatkérő élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével, ha mégis válaszolni akar.
2013. 07. 01. után: Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a Kbt-ben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges. Az ajánlatkérő élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével, ha mégis válaszolni akar. - Szabálya nem változott.
Ellentmondások kezelése
A felhívás és a dokumentáció között, ha a felhívás a helyes A dokumentáció ellentétes a Kbt. előírásaival A dokumentáció a Kbt. által megengedetteken túli többletelőírásokat tartalmaz
Megoldás: A dokumentáció előírása semmis, a semmis elemet pontosan megjelölve Kiegészítő tájékoztatás formájában az ajánlattevők számára akkor is, ha nem kért senki kiegészítő tájékoztatást
Ellentmondások kezelése
A dokumentációban ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel
Megoldás: Az ajánlatkérő által helyesnek nyilvánított az irányadó, a téves előírás semmis, a semmis elemet pontosan megjelölve Kiegészítő tájékoztatás formájában az ajánlattevők számára akkor is, ha nem kért senki kiegészítő tájékoztatást
Ellentmondások kezelése
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentétes egymással, ha a dokumentáció a helyes A felhívásban szerepelnek ellentétes adatok Nincs semmi ellentmondás, ajánlatkérő azonban változtatni akar az ajánlati felhíváson és/vagy a dokumentáción
Megoldás: Hirdetmény módosítása (lásd korábbi diák)
A közbeszerzési műszaki leírás
azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. Részletes szabályok 310/2011. (XII. 23.) kormányrendeletben Megadás módja: alapvetően funkcionális és teljesítménykövetelmények; szabványra, műszaki ajánlásra stb. való hivatkozás esetén továbbra is „vagy azzal egyenértékű”; vegyes meghatározás lehetősége Megfelelés bizonyítására való lehetőség fenntartása (pl. független kalibráló laboratórium)
Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
Korm. rendelet: 28.§
(1) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. (2) Építési beruházás esetében a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. (3) Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, valamint a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.
BÍRÁLATI SZEMPONTOK
legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása – részszempontok – súlyszámok (részszempontok súlyát meghatározó szorzószámokat): a részszempont tényleges jelentőségével arányban legyen – értékelés során adható pontszám alsó és felső határa, amely minden részszempont esetében azonos – a ponthatárok közötti pontszámot meghatározó módszer (dokumentációban is megadható): Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készített
Összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása
Nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága! Az ellenszolgáltatás mértéke mindig részszempont! Mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk! Ugyanazon ajánlati tartalmi elem többször nem értékelhető! Ha alszempontok is vannak, azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni! Kivéve szubjektív bírálati részszempont módszere (a pontszám meghatározására vonatkozó módszer alkalmazásához kötődő tényezők megadása nem minősül alszempontnak) A munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke értékelhető.
Az ellenszolgáltatáson kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban meg lehet határozni a maximum elvárásokat: ettől kedvezőbb vállalás is maximum pontot kap. Az ellenszolgáltatáson kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban meg lehet határozni a minimum elvárásokat: az ettől „kedvezőbb” érvénytelenséggel járhat. Árverseny esetén holtverseny: közjegyző jelenlétében sorsolás Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén holtverseny: – Aki olcsóbb, az a nyertes – azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott – Ha így is holtverseny van, akkor közjegyző jelenlétében sorsolás
ALKALMASSÁG
Alkalmasság igazolása más szervezet kapacitására támaszkodva 55. (5) bekezdés: az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők/részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az ajánlati (részvételi) felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt
55. (6) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat: – a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy
b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével sem térült meg.
Az alkalmasság igazolása: 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott – a) szakmai tapasztalatra és képzettségre – b) műszaki és technikai feltételekre – c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra – d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok (66. ) hatálya alatt Az ajánlatkérő köteles az eljárásban – legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint – legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni
Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni; ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, a pénzügyi és gazdasági alkalmassággal kapcsolatos követelményeknek, amelyek értelemszerűen csak egyesével vonatkoztathatók a szereplőkre, elegendő, ha az egyikük megfelel!
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ALKALMASSÁG
Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetében igazolható a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - a megelőző kettő évre vonatkozóan kérhető, erről szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak; b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy annak meghatározott részének - benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét) – ha a beszámoló a céginformációs szolgálat honlapjáról megismerhető, nem szükséges csatolása; c) az előző legfeljebb három üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak (az ajánlatkérő döntheti el, hogy mely árbevételi adatokra kíváncsi;) d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással;
beszámoló: ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum benyújtását írja elő - köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét; nem gazdasági társaság ajánlattevők: kiegészítő tájékoztatásban kötelesek tisztázni a benyújtandó információkat a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az (1) bekezdésben foglalt egyéb igazolási módok helyett; közszolgáltatók: egyéb objektív alapú igazolást is előírhatnak
saját eljárásrend szerinti egyszerű eljárás: az ajánlatkérő – feltéve, hogy alkalmassági követelményt írt elő az eljárásban – egyéb igazolási módot is előírhat a Kbt-vel összhangban; uniós eljárásrend szerinti egyszerű eljárás: ha az ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, az (1) bekezdésben foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek; az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult az (1) bekezdésben foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát; amennyiben az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 67. (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés keretében előírhatja a 14. (1) bekezdése szerinti igazolás benyújtását;
MŰSZAKI-SZAKMAI MŰSZAKIALKALMASSÁG
Műszaki, szakmai alkalmasság árubeszerzés
az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni; (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e); 6 év is figyelembe vehető, feltéve, hogy ezt a felhívásban jelezzük a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek – különösen a minőségellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak; a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.
Műszaki, szakmai alkalmasság építési beruházás
az eljárást megindító felhívás feladásától / megküldésétől – visszafelé számított öt év legjelentősebb referenciái; az öt év teljesítését figyelembe kell venni (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és helye, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e); 8 év is figyelembe vehető, a felhívásban jelezni kell a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, és/vagy vezetői végzettségének, és/vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének, és/vagy képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőségellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.
Műszaki, szakmai alkalmasság szolgáltatás I.
az eljárást megindító felhívás feladásától / megküldésétől visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni; (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e); 6 év is figyelembe vehető, a felhívásban jelezni kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, és/vagy vezetői végzettségének és/vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és/vagy képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
Műszaki, szakmai alkalmasság szolgáltatás II.
a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni; indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.
Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén
az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását köteles előírni; Az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: – felelős műszaki vezető, – restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, – műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges.
Referenciák: felhívás feladásától/megküldésétől visszaszámítva, teljes (áru, szolgáltatás) 3/6, illetve (építés) 5/8 éves időszakra Referencia-igazolás: árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az uniós eljárásrendben: – ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 6. (1) bekezdésének a)c) pontja szerinti szervezet (vagy ugyanilyen szervezet az EUban), az általa kiadott vagy aláírt igazolással; – ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával; az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege, szerződésszerű volt-e; - más is előírható
építési beruházás az uniós eljárásrendben: a referenciákat a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni; az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e; a szerződést kötő másik félnek az igazolást szerződésszerű teljesítés esetén kötelessége a kérést követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítania; amennyiben a gazdasági szereplő alvállalkozóként vett részt a referenciaként bemutatott szerződés teljesítésében, a vele szerződést kötő másik fél helyett jogosult saját teljesítéséről annak az igazolását benyújtani, akinek részére a szerződést az ő közreműködésével teljesítették; valamennyi nemzeti eljárásban a referenciákat az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával lehet igazolni (vagy igazolás is csatolható);
közszolgáltatók: egyéb objektív alapú feltétel is lehetséges az ajánlatkérő a saját eljárásrend szerinti egyszerű eljárásban – feltéve, hogy alkalmassági követelményt írt elő az eljárásban – egyéb igazolási módot is előírhat; uniós eljárásrend szerinti egyszerű eljárás: ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmény(ek)nek; az ajánlatkérő ebben az esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 15. (1)-(3) bekezdésben foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult a 15. (1)-(3) bekezdésben foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát; amennyiben az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 67. szerinti felvilágosítás kérés keretében előírhatja a 15. (1)-(3) bekezdése szerinti igazolás benyújtását;
Referenciák
Ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. Amennyiben a saját teljesítés mértéke az egyes referencia munkák tekintetében nem éri el a 100%-ot, úgy az ajánlattevő kizárólag a saját teljesítés mértékéig igazolhatja alkalmasságát. Ebben az esetben a saját teljesítés mértékének szükséges elérnie az adott alkalmassági minimumkövetelményt, továbbá a referenciaigazolásban illetve nyilatkozatban a 100%-os teljesítési adatok mellett az ajánlattevő saját teljesítésének adatait is meg kell jelölni.
Referenciák
A 15. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni. A 15. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni.
KIZÁRÓ OKOK
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
Kbt. 56. § (1) bekezdés a.
b. c.
d.
végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;
e.
f.
g.
egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; korábbi - három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;
h) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, bűnszervezetben részvétel ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
i.
j.
k.
korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett; az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti; tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy
kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem, kc) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, aki
Kbt. 56. § (2) bekezdés Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
Kbt. 57. a.
b.
(1) bekezdés
gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;
Kbt. 57. c.
d. e.
f.
(1) bekezdés
korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította; a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik; három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el.
Kizáró okok igazolási módjai
Kbt. 56. § (1) bekezdés
a) a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi b) a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi / nem cég esetében közjegyző által hitelesített nyilatkozat c) magánszemély – hatósági erkölcsi bizonyítvány; a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; egyéb jogalany – közjegyző által hitelesített nyilatkozat d) a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból , valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi e) köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi / NAV igazolás
Kbt. 56. § (1) bekezdés
f) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat g) h) természetes személy – hatósági erkölcsi bizonyítvány i) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat j) Ajánlatkérőnek kell ellenőriznie ka) a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi kb) a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi kc) nyilatkozat (jegyzik-e szabályozott tőzsdén, ha nem, kik a tényleges tulajdonosok)
Kbt. 56. § (2) bekezdés
nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25 %-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn
Kbt. 57. § (1) bekezdés
a) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai
e) engedély vagy jogosítvány másolata, vagy kamarai tagságról szóló igazolás f) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai
kamara által hitelesített nyilatkozat b) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat c) közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat d) a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi
kamara által hitelesített nyilatkozat
Kizáró okok fenn nem állásának igazolása nemzeti eljárásrendben: – Nincs kötelező kizáró ok – Igazolás: nyilatkozat
Az igazolások tekintetében Korm. rendelet került kiadásra A Közbeszerzési Hatóság útmutatót is készített Az ellenőrzési kötelezettség azon adatokra terjed ki, amelyek az ajánlatkérő számára magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen ellenőrizhetők; ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is (a Közbeszerzési Hatóság útmutatót adott ki) Kizáró ok ellenőrzése: az elbírálás időszakában egyszer, az iratokat meg kell őrizni; azon kizáró okok tekintetében, amelyeket a törvény meghatározott időtartamhoz köt, az ellenőrzés időpontjától kell számítani; Többszakaszos eljárásban az ellenőrzést az ajánlattételi szakaszban meg kell ismételni – minden adatbázist ellenőrizni kell, egyéb tekintetben: ajánlattevő nyilatkozata (igazolás kivételes) Csak abban az esetben kell a részvételi jelentkezéssel már benyújtott igazolást vagy nyilatkozatot újra benyújtani, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására
56. (1) bekezdés k) pontja: az adóelkerülést célzó offshore vállalkozások nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem alvállalkozói vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként, azaz: – 1) nem EU, EGT vagy OECD országban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy – 2) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna, mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna (kivéve: ha mo-i bejegyzésű fióktelepen keresztül történő teljesítésre kerül sor, és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a megszerzett jövedelem), vagy – 3) nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek tényleges tulajdonosa nem megismerhető
az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha – a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek; – b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek ezen felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult; a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a pályázóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül;
az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában csak a Kbt. 58. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 56. -ában foglalt kizáró okok hiányáról; amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 57. -ában foglalt kizáró okok érvényesítését is az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező választása szerint – a) saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. -a szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy – b) az alvállalkozó, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát nyújtja be arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. -a szerinti kizáró okok hatálya alá;
Általános nemzeti eljárás: az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében nyilatkozatot kell benyújtania, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 56. (1) bekezdésének kc) pontját a 2. i) pont ib) alpontja és a 4. f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia; az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában az általános szabályok irányadóak; Saját eljárásrend: ha az ajánlatkérő a Kbt. 123. -a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját a rendeleti szabályokkal összhangban írhatja elő;
Az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok
Csak olyan igazolások benyújtása írható elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje a) az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását; b) azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.
Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot! Nyilatkozat, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Az ajánlatok és részvételre jelentkezések, az azok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok: Ajánlat/részvételre jelentkezés tartalmi elemei: felolvasólap kötelező 1 példány + egy a papír alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányok benyújtása Bontás: nyilvános, részvételre jogosultak köre zárt, de: – megkezdése előtt a becsült érék és a pénzügyi fedezet ismertetendő (részenként), – elkésett ajánlatról külön jegyzőkönyv készítendő, – ajánlatok kötéséről nincsen rendelkezés (elmaradtak az egyéb formai előírások, illetve megkötések is, szabadon előírható), ugyanakkor: – formai hiba miatt nem lehet érvénytelen egy ajánlat / rézvételi jelentkezés
Formai követelmények: 1. Nem eredményezhetnek érvénytelenséget, részben köteles/jogosult az ajánlatkérő javítani: -
-
összefűzés oldalszámozás tartalomjegyzék példányszám
2. Hiánypótlás nem teljesítése érvénytelenséget eredményez -
dokumentumok aláírásának a kötelezettsége módosított oldalak kézjeggyel történő ellátása a módosításnál
üzleti titokká minősítés: az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint az aránytalan ajánlati árral/elemekkel kapcsolatos indokolásban elkülönített módon történő elhelyezéssel; úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzon üzleti titoknak nem minősíthető elemeket az üzleti titokkör alóli kivételek: az ajánlattevő neve, címe, valamint olyan tény, információ, megoldás vagy adat , amely értékelési szempont alapján értékelésre kerül + azon adat, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik+ a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése
üzleti titoknak minősíthetők ugyanakkor az elbírálási szempont/részszempont, alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően az üzleti titokkör alóli kivételi körbe tartozó adatok nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani nem lehet
Iratbetekintés az ajánlatkérőnél az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak; az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni; az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon
A közbeszerzési eljárás fajtái XII. fejezet
A nyílt eljárás Egy szakaszból áll, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet Ajánlati felhívással indul Kötelező közzététel Nem lehet tárgyalni Kötelező a dokumentáció készítés Ajánlati kötöttség:
– ajánlattételi határidőtől 30 / 60 nap (+60 nappal meghosszabbítható) – Nyertes + második helyezett: összegezés + 30 / 60 nap
Ajánlattételi határidő: Elegendő időt kell biztosítani 45 nap 29 nap – előzetes összesített tájékoztató 22 nap – rendkívüli sürgősség + elektronikus feladás (45, 29) –5 nap: a dokumentáció térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton hozzáférhető Meghosszabbítható: 1 alkalommal – hirdetmény a beadás előtt közzétéve – indoklás Felhívás módosítása: – az ajánlattételi határidő lejártáig új hirdetmény, közzétéve Felhívás visszavonása: – az ajánlattételi határidő lejártáig hirdetmény feladva, ajánlattevők tájékoztatva Ajánlat módosítása: – az ajánlattételi határidő lejártáig
Ajánlatok benyújtása és felbontása Írásban és zártan Bontás: az ajánlattételi határidő lejártakor Résztvevők: 62. § (2) bekezdés Felolvasólapba betekintés lehetősége (Ajánlat megfelelő összefűzése a bontáson) Jegyzőkönyv 5 napon belül
Bírálat
Kötelező, kivéve előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény Érvényes, alkalmas ajánlatok Az ajánlatok kizárólag azok elbírálására használhatóak fel! A hiánypótlás: kötelező Felvilágosítás kérése: nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások A számítási hiba A kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatás – A 20%-os szabály A bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi elem lehetetlennek vagy túlzottan magas/alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz
Hiánypótlás és felvilágosítás-kérés: a két intézmény összevonva, együttesen van kezelve: az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni a többi ajánlattevő/részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat
hiánypótlás célja: csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, ennek során az ajánlatban/részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet önkéntes hiánypótlás lehetősége: mindaddig, amíg bárki az ajánlatkérő által meghatározott határidővel hiánypótolhat vagy felvilágosítást adhat, olyan vonatkozásban is, amelyre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra többszöri hiánypótlás elrendelésének lehetősége/kötelezettsége a korábban el nem rendelt hiányokra vonatkozik a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók
Hiánypótlás és felvilágosítás-kérés keretei: felvilágosítás-kérés általános kerete: csak az elbírálásához szükséges felvilágosítás kérhető, amely nem irányulhat tárgyalásra a hiánypótlás és felvilágosítás-kérés során is javítható a szakmai ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba,a melynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja
Hiánypótlás 2013. 07. 01. előtt: A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.
2013. 07. 01. után: A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.
Hiánypótlás 2013. 07. 01. előtt: Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
2013. 07. 01. után: Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás - feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem (vagy csak az általa meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
Alacsony ár
2013. 07. 01. előtt: Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől.
2013. 07. 01. után: Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.
Az értékelés menete ajánlati nyilatkozat megléte, tartalma; ajánlatban megjelöltek ellenőrzése, közös ajánlattevők kezelése kizáró okok vizsgálata alkalmasság vizsgálata többes megjelenés tilalmának ellenőrzése érvényesség, érvénytelenség vizsgálata – ehhez szükséges eljárási cselekmények eredményesség, eredménytelenség
Az ajánlatok és a részvételre jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok: Az eljárás időbeni kerete: az ajánlati kötöttség: Bírálat időtartama: lehető legrövidebb időn belül, úgy, hogy ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön; Ajánlati kötöttség: időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított 30 – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le 60 – napnál hosszabb időtartamban Az ajánlati kötöttség meghosszabbítása: nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot, az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően kell felkérni az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására; amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja
+ a nyertes és a második (ha van) tekintetében az ajánlati kötöttség 30 (építési beruházás esetén 60) nappal meghosszabbodik (Negyedik Rész) + ha jogorvoslat indul, és időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja (Negyedik Rész) + ha jogorvoslat indul, és a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő döntését megsemmisíti, az ajánlatkérőnek határidő tűzésével – be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja-e (nem nyilatkozik, nem tartja fenn) (Ötödik Rész)
Érvénytelen az ajánlat
azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő, alvállalkozója vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek az ajánlattevőt, alvállalkozóját vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz; lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.
Kötelező kizárni az olyan ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki – a kizáró okok (56-57. ) hatálya alá tartozik; – részéről a kizáró ok (56-57. ) az eljárás során következett be. Kizárható az olyan ajánlattevő, aki – számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg – ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. (Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.)
Az eljárás nyertese
Árverseny esetén Összességében legelőnyösebb ajánlat, mint bírálat esetén A közjegyző jelenlétében sorsolás Elektronikus árlejtés (2006. július 1-től): – a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 63. (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé; – ha az ajánlati felhívásban előzetesen jeleztük – külön jogszabály
Eredménytelen az eljárás
nem nyújtottak be ajánlatot; kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot; az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése, 44. § (3) bekezdése]; valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát; a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
Érvénytelen/alkalmatlan ajánlat: kiértesítés 3 munkanapon belül! Részletes indoklás szükséges! Összegezés (az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa bekérheti) : elektronikus vagy faxon küldés Eredményhirdetés nincs Fedezethiány miatti eredménytelenség esetén tájékoztatást kell adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. (HIBA A KBT 77.§ (3) BEKEZDÉSÉBEN!) Törvénysértő döntés kijavítása: 20 nap Összegezés kijavítása (elírás miatt): 10 nap Szerződéskötés: az írásbeli összegezés megküldését követő naptól számított 10 napnál hamarabb tilos (max. 30/60 nap) A szerződés nyilvános: Honlapon / a Közbeszerezési Hatóság honlapján – a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie Tájékoztató a szerződéskötésről – 10 munkanap Az érvényes ajánlattevő tájékoztatást kérhet a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről – öt munkanapon belül válasz, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (81.§)
Előzetes vitarendezés: Nem kötelező Bármikor kezdeményezhető a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő – az írásbeli összegezés, illetőleg – az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum;
bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
Faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére Válasz: 3 munkanapon belül, vagy 3 munkanapon belül újabb eljárási cselekmények, ekkor válasz a 7. munkanapig
– 10 napig nem köthető szerződés – mindenki megkapja – +honlap!
A KÉT, ILLETVE HÁROM SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK meghívásos eljárás eljárás,, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, eljárás, versenypárbeszéd
Részvételi szakasz
Ajánlat nem kérhető/tehető Részvételi felhívás Meg lehet adni – a szerződéskötés tervezett időpontját; – a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat. Meg kell adni – a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt (részvételi határidő) és címet; – a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét; – a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat; – az ajánlattételi felhívás (119. ) megküldésének tervezett napját; – a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.
Részvételi dokumentáció készíthető Ismertetőt kötelező készíteni – utalás a felhívásban – az eljárásban való részvétel feltétele is lehet – közös részvételi jelentkezés / 10% feletti alvállalkozó: egy vásárlás elég – kérésre két munkanapon belül megküldendő, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették Ára visszafizetendő 10 napon belül – az ajánlatkérő visszavonja a részvételi felhívást; – az eljárás részvételi szakasza eredménytelen, mert az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától; – az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást a részvételi szakasz írásbeli megküldést követő öt munkanapon belül nem küldi meg.
Kiegészítő tájékoztatás – a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 8 (gyorsított eljárás esetén 7) nappal kérhető – a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 4 nappal meg kell adni (gyorsított eljárás esetén is) – konzultáció, jegyzőkönyv, 5 nap
Részvételi jelentkezés – – – – –
ahogy elő van írva kizáró okok igazolása: részvételi jelentkezésben alkalmasság 40. § alkalmazandó! 65. § alkalmazandó!
A részvételi jelentkezési határidő – 30 nap (gyorsított esetén 10 nap) – 1 alkalommal meghosszabbítható: indokolt eset, hirdetmény megjelenik beadás előtt, indoklás
Módosítás – részvételi határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni
Visszavonás – részvételi határidő lejárta előtt új hirdetményt kell feladni + a jelentkezőket tájékoztatni
A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása – írásban és zártan – kizáró okok: igazolni – jegyzőkönyv – 5 napon belül
A részvételi jelentkezések elbírálása – alkalmasság, érvényesség – előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes ajánlatkérő: nem kell bírálni, eredménytelen – a hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás-kérés (nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása)– kötelező
A részvételi jelentkezés érvénytelen – azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be; – a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója, vagy a részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek; – a részvételre jelentkezőt, alvállalkozóját, illetőleg a részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; – a részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; – a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás – nem nyújtottak be részvételi jelentkezést; – kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be; – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; – valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; – a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
Részvételi szakasz eredménye – Összegezés: minden részvételre jelentkezőnek faxon vagy elektronikusan A Közbeszerzési Hatóságnak is meg kell küldeni ugyanekkor – A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni. – Előzetes vitarendezés ebben a szakaszban is lehet
Törvénysértő döntés kijavítása: az ajánlattételi határidő lejártáig – új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek új ajánlattételi felhívást küldeni
Összegezés kijavítása (elírás miatt): 10 nap
Ajánlattételi szakasz
Ajánlattételi felhívás – 5 munkanap) Minimális tartalma: – az ajánlatkérő neve és címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail); – hivatkozás a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját; – a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételei, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; – a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározása, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
– – – – – –
az ajánlattételi határidő; az ajánlat benyújtásának címe; az ajánlattétel nyelve (nyelvei); az ajánlatok felbontásának helye, ideje; az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak; az ajánlati kötöttség időtartama (kivéve tárgyalásos eljárásban); – tárgyalásos eljárás esetén:
a tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai; az első tárgyalás időpontja .
– az ajánlattételi felhívás megküldésének napja.
A dokumentáció a beadásig rendelkezésre kell álljon Kiegészítő tájékoztatás kérhető Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyek a részvételi jelentkezéshez már csatolásra kerültek, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. Ajánlattételi határidő indokolt esetben meghosszabbítható – egyidejű tájékoztatással
A részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételek módosíthatók – tájékoztatás: az új határidő a
módosítás megküldésének napjától számított tizenötödik napot követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez korábban van, mint az eredeti ajánlattételi határidő
Ajánlattételi felhívás visszavonható – megküldését követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény – tájékoztatás, eredménytelen az eljárás, tájékoztató Érvényes/alkalmas ajánlatok Hiánypótlás, felvilágosítás-kérés, számítási hiba, alacsony árak, lehetetlen kötelezettségvállalások
A meghívásos eljárás
Két szakaszból áll Részvételi felhívás Részvételi szakaszban nem lehet ajánlatot kérni / adni Nem lehet tárgyalni. Részvételi jelentkezési határidő: min. 30 nap (indokolt és sürgős esetben min. 10 nap) Az ajánlattételi felhívás megküldése: a részvételi jelentkezések bontását követő max. 30 - építési beruházás esetén valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, max. 60 – nap – Részvételi szakasz összegezése + max. 5 munkanap
Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot! Ajánlattételi határidőtől max 30/60 nap ajánlati kötöttség Kizáró okok: ajánlati szakaszban nem kell a részvételiben már igazolt dokumentumokat csatolni. Kizáró okok újabb ajánlatkérői ellenőrzése Keretszám megadható – min. 5 (a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, biztosítania kell a valódi versenyt) – részvételi felhívásban utalni erre – rangsorolás módja: szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni
Ajánlattételi határidő: – min. 40 nap – előzetes összesített tájékoztató: 26 nap – 35 nap (40-5); 21 nap (26-5): a dokumentáció térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhető (a
felhívásban meg kell adni a hozzáférés adatait)
– Gyorsított eset: min. 10 nap
Keretszám megadható
– min. 5 (a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, biztosítania kell a valódi versenyt) – részvételi felhívásban utalni erre – rangsorolás módja: szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni
Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot!
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
Két szakaszból áll Részvételi felhívás: nem lehet ajánlatot kérni / adni Keretszám: min. 3 Ajánlattevőkkel tárgyalás (létszámcsökkentés lehetősége: a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették ) Részvételi jelentkezési határidő: min. 30 nap (indokolt és sürgős esetben min. 10 nap) Az ajánlattételi felhívás megküldése: a részvételi jelentkezések bontását követő max. 30 - építési beruházás esetén valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, max. 60 – nap – Részvételi szakasz összegezése + max. 5 munkanap
Alkalmazható (89.§ (2) bekezdés): a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
Alkalmazható (89.§ (2) bekezdés):
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
Ajánlattételi szakaszban a kizáró okok újabb ajánlatkérői ellenőrzése A tárgyalások befejezésének időpontjától max 30/60 nap ajánlati kötöttség Kizáró okok: ajánlati szakaszban nem kell a részvételiben már igazolt dokumentumokat csatolni. Tárgyalások: egyenlő bánásmód Egyenkénti tárgyalás: az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel Minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyv
A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy – a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, – az értékelés szempontjai vagy módszere változna
A tárgyalások lezárása: – új dokumentáció rendelkezésre bocsátása, végleges ajánlat írásban történő beadása határidővel – végleges ajánlatok írásbeli benyújtásának hiányában az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
Ajánlatok bírálata két szakaszban történik Első szakasz: megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 92. § (5) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
Második szakasz: A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 6770. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Egy szakaszból áll Alkalmazható (94.§ (2) bekezdés):
– a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 74. § (1) bekezdésének a)-d) pontja és (2) bekezdésének c) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja;
– b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni; – C) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg;
d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Alkalmazható építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében – a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét;
Alkalmazható építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében – b) olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
Alkalmazható árubeszerzés esetében – a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; – b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; – c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; – d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.
Alkalmazható szolgáltatás megrendelése esetében – ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
Ajánlattételi felhívás megküldésével indul + Döntőbizottság Nem kötelező dokumentációt készíteni. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni. Az ajánlattételi felhívás további tartalma: – a) a tárgyalásos eljárás jogcíme; – b) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai; – c) az első tárgyalás időpontja. Két szakaszos a bírálat
A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban: – a) az általános szabályoktól eltérően nem kell alkalmassági követelményeket előírni, illetve ennek megfelelően az ajánlattevők alkalmasságát nem kell külön igazolni, – b) az ajánlattevőknek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá – c) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia a nyertes ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat.
Versenypárbeszéd az ajánlatkérő az általa - a törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér három szakasz
– részvételi szakasz, – párbeszéd, – ajánlattételi szakasz.
Alkalmazható: a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. Nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.
Részvételi felhívással indul Részvételi jelentkezési határidő: min. 30 nap az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet Az ajánlattételi felhívás megküldése: a részvételi jelentkezések bontását követő max. 30 - építési beruházás esetén valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, max. 60 – nap – Részvételi szakasz összegezése + max. 5 munkanap
Részvételi szakasz eredménye + max. 5 munkanap: AF küldése Ismertető: tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások. Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtása egyúttal magában foglalja az ajánlattevő hozzájárulását ahhoz, hogy - szellemi tulajdonnal egyébként nem védett javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során ajánlatkérő felhasználja. A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
Egyenlő bánásmód: az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni. Minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyv A párbeszédek lezárását követően: írásban felszólítás az ajánlattételre ajánlattételi felhívás megküldésével
Keretmegállapodásos eljárás Négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.
A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében kötelező a keretszám Legfeljebb négy évre köthető Ajánlatkérő általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes: nem köteles a keretmegállapodás alapján közbeszerzést megvalósítani
Keretmegállapodás alkalmazása 2013. 07. 01. után: 109.§ (5) bekezdés Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. A négy évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását. A keretmegállapodásban ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein belül meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő akkor nem köteles a keretmegállapodás alapján közbeszerzést megvalósítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.
Építési koncesszió
Eljárást megindító hirdetmény:a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el Gyorsított nem lehet Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása nélkül alkalmazhat. Bírálati szempont: csak az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő: min. 45 nap Koncessziós törvény
Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy – a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy – a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez.
Előírható: – az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy – az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.
Nem írható elő: – az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat
Nem minősül harmadik személynek – a közös ajánlatot tevők bármelyike; – az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni (meg kell adni ezen szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítani kell!)
TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS Külön jogszabály: jogszabály: 305/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet
Nyílt: – valamennyi érdekelt pályázatot/pályaművet nyújthat be
vagy
Meghívásos: – a kiíró meghatározhatja a pályázók keretszámát – minimum 5, de a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt – azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg – a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre – a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően – az alkalmassági követelmények alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell felkérni pályázat benyújtására – ha nem volt létszám vagy keretszám meghatározva, az összes alkalmas jelentkezőt fel kell hívni pályázat benyújtására – alkalmassági követelmények: esélyegyenlőség
Egyszerű
Indítás: – tervpályázati kiírás közzététele közösségi értékhatár esetén a TED – keretszám:
hirdetményben rangsorolás módja
– elbírálás szempontjai: kötelező megadni
Bírálat: – bírálóbizottság
a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a pályázóktól független természetes személyek testülete. ha a kiírásban a pályázókkal szemben szakmai követelmények, képzettség lett előírva, min. a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon – a bírálati szempontok szerint – kell elbírálni biztosítani kell a titkosságot
– bírálóbizottság A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében az ajánlatkérő azon személlyel köt megállapodást a bírálóbizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az illetékes szakmai kamara egyetértésével az építésügyért felelős miniszter – műemlék esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértésével – kijelöl. A bírálóbizottságban tagként vagy szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett központi államigazgatási szervek, valamint a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, vagy olyan magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.
– Bírálóbizottság A bírálóbizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (Magyar Építész Kamara vagy Magyar Mérnöki Kamara) és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. A bírálóbizottságban, ha a tervpályázat becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg ajánlatkérő, legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek. Munkája nem nyilvános
A pályaművek benyújtásának határideje: – elegendő idő, – nyílt eljárásban a tervpályázati kiírás feladásától legalább 60 nap, – meghívásos eljárásban az alkalmas pályázóknak a pályamű benyújtására szóló felhívás megküldésétől számítva legalább 50 nap, – egyszerű eljárásban legalább 40 nap álljon rendelkezésre. A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt – nyílt eljárásban legalább 40 nappal, – meghívásos eljárásban legalább 35 nappal, – egyszerű eljárásban legalább 25 nappal kézhez kaphassa. Eredményhirdetés van
A nemzeti eljárásrend (Harmadik Rész)
Hirdetmények közzététele
92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet (14/2010. (X.29.) NFM rendelt – 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet előtte /április 1. előtt a 2/2006. (I. 13.) IM rendelet/) Közzététel = Közbeszerzési Értesítő Külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon lehet hirdetményt feladni – min. 5 nappal előtte bejelentkezés Legkésőbb 5 munkanapon belül teszik közzé A hirdetmények ellenőrzése: ellenőrzési díj. Ellenőrzési díj alól mentesség: – helyesbítés, – 1000 fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye.
Hirdetmények közzététele
Ellenőrzési díj 50% kedvezmény: – Külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, díjmentes körbe nem tartozó, 10000 főnél kevesebb lakosú települések esetén a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. A feladás napját ajánlatkérőnek kell igazolni Közzététel költségei A hirdetmény nyelve – a magyar nyelv jelentősége Más módon is közzétehető: – közzététel után – más adatot nem – feladás napja
Nemzeti eljárás kivételei:
a közösségi eljárásrend kivételei, de újak is vannak tankönyv beszerzése, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátása, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatások, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások; külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzés, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
Nemzeti eljárás kivételei:
a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése; olyan szolgáltatás megrendelése, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele; a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzés
Nemzeti eljárás kivételei: büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben szabályozott beszerzések; közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzése; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevétele; postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt. kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzése.
Nemzeti eljárás eltérő szabályai A nemzeti eljárásnak 2 típusa van: Az uniós eljárásrend szerinti eljárás – a Kbt. Harmadik Részében rögzített eltérő feltétekkel – Nyílt eljárás – Meghívásos eljárás – Tárgyalásos eljárás
hirdetmény közzétételével induló hirdetmény nélküli
– Versenypárbeszéd – Keretmegállapodásos eljárás – Dinamikus beszerzési rendszer
a Kbt. keretei között a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le Nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra!!!
Az uniós eljárásrend alapú egyszerű eljárás Egyszakaszos eljárásban, illetve meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő minimum 20 nap (kivéve: rendkívüli sürgősségre tekintettel történő gyorsított eljárás) Több szakaszos eljárásban: annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amennyi alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni A versenypárbeszéd és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazása nem korlátozott (azaz nincs külön feltételekhez kötve) Kiegészítő tájékoztatás megadása: ésszerű időn belül (határidő hosszabbítható) Csak építési beruházás esetén kötelező dokumentáció készítése A szerződéstervezet csak az építési beruházásban kötelező, a többinél szerződéses feltételek
Dokumentációkészítés nemzeti eljárásrend esetén 2013. 07. 01. előtt: Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).
2013. 07. 01. után: Az ajánlatkérő építési beruházás esetén - a 94. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogcímen indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).
Kiegészítő tájékoztatás nemzeti eljárásrend esetén 2013. 07. 01. előtt: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni.
2013. 07. 01. után: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a 45. § (4) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
Az uniós eljárásrend alapú egyszerű eljárás
Kizáró okok alkalmazása nem kötelező, kivéve az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítése (off shore!) Kizáró okok fenn nem állása: nyilatkozat Határidő-hosszabbításnak, illetve módosításnak nem kell megjelennie (de: közvetlen tájékoztatási kötelezettség a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődőknek, megjelenésig intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet) Fenntartott közbeszerzés intézménye: árbevételhez kötve (alvállalkozókra és más szervezetekre is vonatkozik!) – áru/szolgáltatás: 100 millió forint – építési beruházás és koncesszió: 1 milliárd forint, max. 500 millió forintos értékig) – a Kormány kötelező eseteket határozhat meg
Előzetes vitarendezés: eljárási határidők lejártáig kezdeményezhető
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetei bővebbek:
az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot; – nem kell tárgyalásos legyen, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza.
a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; a közbeszerzés külképviselet számára történik.
Háromajánlatos hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (Kbt. 122.§ (7) bekezdés a) pont szerint: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak minősül, amit azonban nem kell bejelenteni a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (de a külképviseletek beszerzéseit és az akciós ajánlat alapján történő vételt igen!!) lehetőleg kkv-nek vagy költségvetési szervnek kell az ajánlattételi felhívást megküldeni, akikről feltételezhető, hogy megfelelnek az alkalmassági kritériumoknak
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 122.§ 122. § (7) bekezdés a) pontja esetén 2013. 07. 01. előtt: A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.
2013. 07. 01. után: A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó.
122/A.§ 122/A. § Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlattételi határidő minimális időtartama az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte.
Saját (önálló) eljárási rend szerinti egyszerű eljárás minden beszerzési tárgy esetén alkalmazható eljárás közben nem lehet áttérni más eljárási szabályokra, saját eljárásrend esetén a szabályok a felhívásban megjelenítendőek a felhívásnak biztosítania kell az egyenlő esélyen alapuló, megfelelő ajánlattétel lehetőségét kötelező tartalmi elemeket maga a törvény rögzíti: tárgy, mennyiség, szerződéses feltételek, bírálati szempontok és módszerek, határidők, ajánlatkérővel való kapcsolatfelvétel módja; egységes hirdetményminta lesz alkalmazandó kizáró okok alkalmazása nem kötelező (kivéve: off shore!) egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel is alkalmazható, de arányosság és közbeszerzés tárgyára korlátozottság érvényesül eljárás megfelelő nyilvánossága biztosítandó
Saját (önálló) eljárási rend szerinti egyszerű eljárás nevesített uniós alapelvek: nemzeti elbánás elve, diplomák stb. kölcsönös elismerésének követelménye, megfelelő határidők biztosítása, az alkalmazandó szabályok előzetes megismerésének lehetősége, eljárást lezáró döntés: megkülönböztetés-mentesség és egyenlő bánásmód érvényesítése beszerzés tárgyának megkülönböztetés-mentes leírása, konkrét típus stb.: „vagy azzal egyenértékű” írásbeli összegezés készítése és indokolás adása kötelező tájékoztatási kötelezettség főbb érvénytelenségi okok alkalmazása kötelező (kivéve: 72. (2) bekezdés; 74. (1) bekezdés d) pont szerinti csak akkor, ha van alkalmassági kritérium) üzleti titok szabályok alkalmazása kötelező, és az 5 munkanapon belüli tájékoztatás-adás is a nyertes ajánlattal való összevetés tekintetében
A közbeszerzési szerződés (Kbt. Negyedik Rész)
A szerződés megkötése szerződés: nyertessel/nyertesekkel kötendő meg írásban, az eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat alapján (a megkötendő szerződés tartalma a közbeszerzési eljárásban kialakítotthoz képest nem változhat!) marad: a szerződésnek tartalmaznia kell az ajánlat értékelésre kerülő elemeit nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját
az ajánlati kötöttség ideje alatt kell a gazdasági szereplőket értesíteni az összegezés megküldésével az eljárás eredményéről a nyertes és a második (ha van) tekintetében az ajánlati kötöttség 30 (építési beruházás esetén 60) nappal meghosszabbodik a szerződés megkötése alóli mentesülés kivételes jellege a szerződés időtartama szerződéskötési moratórium: az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig nem lehet (azaz a 11. napon köthető csak meg a szerződés)
Szerződéskötés lehetőségei „hamarabb” a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont]. e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján indították és a 141. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;57 f) ha a 122. § (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.
A szerződés tartalma az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg; az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell (+keretszabályok) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 125.§ (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
Kbt. 125.§ (5) bekezdés:
a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani a fenti esetekben!
A szerződés tartalma biztosítékok: előírása, a biztosíték(ok) körének és mértékének meghatározása az eljárást megindító felhívásban szükséges a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki a teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani
A szerződés tartalma az egyéb biztosítékot – a szerződésben foglalt feltételek szerint – abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában e biztosítékok határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető a rendelkezésre bocsátás formáját továbbra is a nyertes ajánlattevő választhatja meg a Kbt. és az ajánlatkérő által meghatározott kereteken belül
A szerződés tartalma Biztosítékokra vonatkozó szabályok: és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből levonás útján kerüljön biztosításra a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozókkal kötött szerződésekben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%át elérő biztosítékot köthet ki
A szerződés tartalma a szerződés érvénytelenségre vonatkozó előírások nem változnak (lásd később) szerződés teljesítésének szabályai a résztvevők körében projekt-társaság útján történő teljesítés: ha az ajánlatkérő előírja vagy megengedi; kizárólagos tulajdon, feltételek maradnak az ajánlatkérői oldalon a felek személyében beálló változást a Kbt. továbbra sem rendezi
Mellékkötelezettségek 2013. 07. 01. előtt: A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.
2013. 07. 01. után: A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződés hatálybalépésekor, a jótállási és szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. Rendelet: tartalékkeret 7. (1) Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 125. (9) bekezdésében szabályozott tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét. (2) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. (3) A (2) bekezdés keretei között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján akkor nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, ha a szerződés egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíti a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. (4) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.
Alvállalkozók kezelése (Negyedik Rész 128. §) az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe (akár a korábbi cseréjeként is), amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kötelező, illetve ha az alapeljárásban előírta, a választható kizáró okok hatálya alatt az olyan alvállalkozó vagy szakember helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg
Alvállalkozók kezelése (Negyedik Rész) kivétel: az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült a szerződés teljesítése során a gazdasági társaság ajánlattevő és/vagy alvállalkozók személye átalakulás vagy jogutóddal történő megszűnés esetén változhat! (nincs korlát a törvényben!)
Nincs benne a törvényben(!): az alvállalkozó a saját teljesítése (összesen) 25%-áig vehet igénybe alvállalkozót
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben kizárólag a Kbt. 128. (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt
A szerződés időtartama az ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben – – – –
a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés
nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltése érdekében
A szerződés tartalma Off shore kizáró ok az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek; b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek ezen felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult. a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a pályázóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül
Semmisségi esetkörök a Kbt. jogtalan mellőzése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának hiánya moratórium minősített megsértése
A teljesítés-igazolás kiadása teljesítés-igazolás kiadásának határideje: a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő 15 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben mely legfeljebb 25 nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni kivéve: jogszabályon alapuló vagy hatóság rendelkezése szerinti próbaüzem: hosszabb átadás-átvétel is meghatározható
Megszűnt: kétlépcsős
beruházás)
inkasszó
kifizetés (kivéve: építési
érvényesítésének lehetősége
Fizetési szabályok: részletfizetés is lehetséges, fenti szabályok valamennyi részletfizetés tekintetében irányadók beszámítás szabályai: nem sértheti a közvetlen kifizetésre jogosult vállalkozó jogait ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti (építési munkaterület átadását követő maximum 15 napon belül, ajánlattevő kérésére) magasabb összeg is kiköthető előlegként!
Fizetési szabályok 2013. 07. 01. előtt: Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeret kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 5%-át.
2013. 07. 01. után: Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeret kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%-át.
Fizetési szabályok 130. § 2013. 07. 01. előtt: Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.
2013. 07. 01. után: Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 405. § (1) bekezdésére figyelemmel meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. § (1)-(2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg.
Fizetési szabályok 2013. 07. 01. előtt: A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell az e törvényben a kifizetésekre előírt szabályokat.
2013. 07. 01. után: Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó, a Ptk. 292/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésekre előírt szabályokat.
Fizetési szabályok 131.§ 131.§ 2013. 07. 01. előtt: Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a szerződésben a felek magasabb összegű előleg nyújtásáról állapodjanak meg. A 130. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg. Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet sajátos szabályokat állapíthat meg.
2013. 07. 01. után: Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előleg igénybe vételének lehetőségét biztosítani. A felek az (1) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan, valamint bármely más esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. A 130. § (1)-(2) és (6) bekezdésében, valamint az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek ezekről nem vagy - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti esetet ezektől eltérően állapodtak meg.
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet Fizetési szabályok: hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani; az áfa nélkül számítva 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 4 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania az áfa nélkül számítva 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 6 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az áfa nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet Fizetési szabályok: az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés áfa nélkül számított értékének 70%-ánál; a részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg
306/2011. (XII. 23.) Építési Korm. rendelet Fizetési szabályok: kétlépcsős kifizetés: alvállalkozók: 15 nap (EUs forrás esetén 30 nap) ajánlattevő: 15 nap (halasztott kifizetésben meg lehet állapodni a Kbt. előírásaival összhangban) a fizetési szabályokat minden részletfizetésre is érvényesíteni kell
fizetési szabályok az építési koncesszióra nem irányadók!
Szerződés módosítása (132. §) nem tiltott minden olyan kisebb módosítás, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából egyébként semmilyen jelentősége nem volt (a nem tilalmazott esetekben a módosítás a Ptk. Szabályai szerint megengedett (ebben tér el alapvetően az új Kbt. a jelenlegi szabályozási logikától, amely minden módosítás tekintetében a 303. szerinti feltételek vizsgálatát követeli meg) a módosításról szóló tájékoztató közzétételének kötelezettsége (15 munkanap) Nem megengedett módosítás (abszolút tilalmak), amely: – b) a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg (eredeti ellenszolgáltatás 5%-át meghaladó emelés minden esetben!), vagy – c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki (új beszerzési igény)
Szerződés módosítása - relatív tilalom: – a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
DE: – az a) pont szerinti feltételek vizsgálata mellőzhető, ha előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor szükséges a szerződés módosítása; ekkor azonban, ha az értékelési szemponttal összefüggő elem változik, kötelező minden ajánlattevő értesítése, az indokokról is
Szerződésmódosítás 132.§ 132.§ 2013. 07. 01. előtt: Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.
2013. 07. 01. után: Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt - amennyiben a felek a szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított - eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.
A szerződés-teljesítési szakaszhoz kapcsolódó tájékoztatók:
tájékoztató a szerződés módosításáról tájékoztató a szerződéskötésről (jogi szolgáltatások) (a teljesítésről nem kell tájékoztató hirdetményt közzétenni, de honlap!)
HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE
Közzététel és kommunikáció: honlapon történő közzététel Cél: nyilvánosság alapelvének érvényesülése. Helye: ajánlatkérő saját honlapján, ennek hiányában a Közbeszerzési Hatóság honlapján (önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján). Vonatkozó határidő lejártáig kell közzétenni, és folyamatosan elérhetővé tenni. Ezen adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Közzéteendő dokumentumok, adatok: közbeszerzési terv, és annak módosítása(i): közzététel határideje: a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig; a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig elérhetőnek kell lennie. a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződések (in-house): a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lenniük.
Közzéteendő dokumentumok, adatok: előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatok (Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint: az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott eleme, a kérelmező javaslata, észrevétele, valamint az álláspontját alátámasztó adatok, tények, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – történő hivatkozás) Az adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon elérhetőnek lenniük: a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratnak a közbeszerzési eljárás lezárulásától (vagyis az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételétől), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratnak pedig a szerződés teljesítésétől számított öt évig. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős lezárásáig, de legalább az említett öt évig kell biztosítani az elérhetőségüket. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések: teljesítéstől számított öt évig.
a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelem Kbt. 137. § (9) bekezdésében meghatározott adatai (a kérelemmel érintett eljárás megnevezése, tárgya, az ügyfelek megnevezése, és a kérelem megérkezésének időpontja), illetve a Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzése (Kbt. 144. § (4) bekezdése), határidő: ld. előzetes vitarendezéssel kapcsolatban írtakat, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok (hivatkozás a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezése, a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontja, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja és a kifizetett ellenszolgáltatás értéke):a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni. Az egy évnél hosszabb, vagy határozatlan időre kötött szerződések esetén a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni, határidő: ld. előzetes vitarendezéssel kapcsolatban írtakat éves statisztikai összegezés
Hirdetmények fajtái Eljárást megindító hirdetmények ajánlati felhívás (nyílt), részvételi felhívás (meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, versenypárbeszéd), a Kbt. 123. §-a szerinti felhívás (uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés önálló eljárási szabályok kialakításával történő megvalósítására vonatkozó eljárást megindító felhívás) tervpályázati kiírás
Hirdetmények fajtái Tájékoztatók: eljárás eredményéről szóló tájékoztató, tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztató, szerződés módosításáról szóló tájékoztató, 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatás megrendelése esetén a szerződés megkötéséről közzéteendő hirdetmény.
Hirdetmények fajtái
A szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót már nem kell közzétenni! A Kbt. 180. § (2) bekezdése a Kbt.-t – főszabály szerint – a hatálybalépését, azaz 2012. január 1-jét követően megkezdett eljárások vonatkozásában rendeli alkalmazni, de a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatók megküldésére vonatkozó kötelezettséget visszamenőleges hatállyal szünteti meg: a szerződés teljesítéséről azon szerződések esetében sem kell tájékoztatót feladni, amelyeket a 2012. január 1-jét megelőzően indított közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttek. A 2012. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában megszűnik a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség. Nem kell e tájékoztatót közzétenni olyan eljárások esetében sem, amelyek megkezdésének időpontja 2012. január 1-jét megelőző, és az eljárás megkezdésekor hatályos Kbt-ben e tájékoztató megküldésére vonatkozó határidő (a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől, vagy több évre kötött szerződés esetén a szerződéskötés fordulónapjától számított öt/tizenöt munkanap) 2012. január 1-jét követően jár le. Azokban az esetekben azonban, ahol ez a határidő 2012. január 1-jét megelőzően jár le, meg kell küldeni a tájékoztatót.
Hirdetmények fajtái Egyéb hirdetmények: hirdetmény a felhasználói oldalon (előzetes összesített tájékoztató, vagy időszakos előzetes tájékoztató honlapon történő közzététele esetén), előzetes összesített tájékoztató – változás: készíthető egy/több árubeszerzés, egy/több szolgáltatás megrendelés, egy/több építési beruházás vonatkozásában, tehát beszerzési tárgyanként különkülön; illetve egy/több árubeszerzés és egy/több szolgáltatás megrendelés vonatkozásában; azonban nem lehet egyidejűleg építés és árubeszerzés, vagy építés és szolgáltatás megrendelés vonatkozásában), időszakos előzetes tájékoztató.
842/2011 EU rendelet:
I. melléklet: előzetes összesített tájékoztató (klasszikus) II. melléklet: Ajánlati / részvételi felhívás (klasszikus) III. melléklet: eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató (klasszikus) IV. melléklet: időszakos előzetes összesített tájékoztató (közszolgáltató) V. melléklet: Ajánlati / részvételi felhívás (közszolgáltató) VI. melléklet: eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató (közszolgáltató) VII. melléklet: Előminősítési rendszer (közszolgáltató) VIII. melléklet: Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény IX. melléklet: dinamikus beszerzési rendszer hirdetménye
X. melléklet: Építési koncesszió XI. melléklet: Ajánlati / részvételi felhívás (koncessziós jogosult eljárása) XII. melléklet: Tervpályázati kiírás XIII. melléklet: Tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről XIV. melléklet: Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény XV. melléklet: Előzetes tájékoztató (honvédelem és biztonság területén) XVI. melléklet: Ajánlati / részvételi felhívás (honvédelem és biztonság területén) XVII. melléklet: Tájékoztató az eljárás eredményéről (honvédelem és biztonság területén) XVIII. melléklet: Alvállalkozói hirdetmény
Nemzeti hirdetményminták – 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet Alkalmazandóak: 2012. január 01-jét követően megkezdett eljárások vonatkozásában. A 2012. január 01-jét megelőzően megkezdett eljárások tekintetében továbbra is irányadó a 14/2010. (X.29.) NFM rendelet és a 34/2004. (III.12.) Korm. rendelet. Tartalma: 13 melléklet.
Nemzeti hirdetményminták – 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet Közzéteendő hirdetmények: Tájékoztató az eljárás eredményéről: 1-es minta Tájékoztató az eljárás eredményéről (keretmegállapodásos eljárás): 2es minta Eljárást megindító felhívás – a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás esetén: 3-as minta Eljárást megindító felhívás – a Kbt. 123. §-a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása esetén: 4-es minta Tájékoztató a hirdetmény visszavonásáról, módosításáról, az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításáról, a dokumentáció módosításáról: 5-ös minta Helyesbítés : 6-os minta Tájékoztató a szerződés módosításáról : 7-es minta További információt tartalmazó hirdetmény, befejezetlen eljárással kapcsolatos információ vagy korrigendum
Nemzeti hirdetményminták – 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet Nem szerepel külön hirdetménymintaként, azonban a rendelet szerint alkalmazandó: Uniós értékhatárt el nem érő értékű, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányuló előminősítési hirdetmény: uniós rendelet VII. mellékletének uniós fejléc nélküli változata, Uniós értékhatárt el nem érő értékű tervpályázati kiírás: uniós rendelet XII. mellékletének uniós fejléc nélküli változata, Uniós értékhatárt el nem érő értékű tervpályázati eljárás tájékoztatója: uniós rendelet XIII. mellékletének uniós fejléc nélküli változata, Uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetén a Kbt. 127. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződéskötési szándékra vonatkozó hirdetmény: uniós rendelet XIV. mellékletének uniós fejléc nélküli változata. EHR-ben külön hirdetménymintaként szerepelnek!
Nemzeti hirdetményminták – 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet Egyéb, hirdetménynek nem minősülő űrlapok: Honlapon történő közzétételhez: A szerződés teljesítésére vonatkozó információk: 8-as minta Az éves statisztikai összegezés – klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában: 11-es minta Az éves statisztikai összegezés – közszolgáltató ajánlatkérők vonatkozásában: 12-es minta
Az eljárás folyamán használandó űrlapok: Összegezés az ajánlatok elbírálásáról: 9-es minta Összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról: 10-es minta
Hirdetmények megküldése
A Kbt. 30. § (5) bekezdése és a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján: valamennyi hirdetményt külön jogszabályban (257/2007. (X.4.) Korm. Rendelet) meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnak. A Kbt. szerinti hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell közzétenni. Megküldés: a hirdetmény ajánlatkérő által a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldése. Feladás: KÉ-ben közzéteendő hirdetmény esetén = megküldés; TED-en közzéteendő hirdetmény esetén a hirdetmény Hatóság által történő közzétételre feladás ideje. Javítás: teljes terjedelemben történő ismételt feladással, legkésőbb a kérelem/hirdetmény megküldését követő munkanapon. Visszavonás: legkésőbb a kérelem/hirdetmény megküldését követő munkanapon.
A kérelem kötelező tartalmi elemei
Hatóság által vezetett ajánlatkérők nyilvántartásában az ajánlatkérőt megjelölő azonosító szám, Az ajánlatkérő a Kbt. mely rendelkezése alapján tartozik annak a hatálya alá, ideértve a Kbt. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti önkéntes, vagy szerződésben vállalt kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján történő alkalmazás esetét is, Az ajánlatkérő a Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárást alkalmazza, Az adott közbeszerzés vagy beszerzés forintban kifejezett becsült értéke, szükség szerint utalva a Kbt. 18. §-ára, Annak megjelölése, hogy a kérelem az Értesítőben/TED-adatbankban történő közzétételt kezdeményezi, Ha a kérelmező olyan hirdetmény közzétételét kéri az Értesítőben/TEDadatbankban, amelynek közzététele a Kbt. szerint nem kötelező, ez a körülmény, A kérelem és a hirdetmény megküldésének napja, Ha a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, annak közlése, hogy a kérelmező kérie a hirdetmény ellenőrzését:, Ha a hirdetmény ellenőrzése kötelező vagy azt a kérelmező kéri és az ellenőrzési díjjal kapcsolatban kedvezményre vagy mentességre jogosult, ennek közlése.
Hirdetmények kötelező tartalmi elemei
A hirdetményekben a Kbt.-ben, továbbá a vonatkozó jogszabályokban az adott eljárási rend, eljárásfajta, beszerzési tárgy vonatkozásában előírt valamennyi kötelező tartalmi elemet fel kell tüntetni. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban az ajánlatkérő köteles feltüntetni: a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését (részajánlat-tétel lehetősége esetén részenkénti bontásban); ha az eljárás eredménytelen, illetve szerződéskötésre nem került sor, ennek tényét és indokát; az ajánlattevők nevét, címét (részajánlat-tétel lehetősége esetén részenkénti bontásban); keretmegállapodásos eljárás második része esetén erre a körülményre való utalást, valamint a keretmegállapodásos eljárás első részével kapcsolatos eljárás eredményéről szóló tájékoztató számát és megjelenésének időpontját.
Hirdetmények kötelező tartalmi elemei Az eljárás megindító hirdetmények kötelező tartalmi elemei: az ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében (is) folytatja le az eljárást, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Ajánlati/részvételi felhívás esetén: ld. Kbt. 38. § Alvállalkozó igénybevétele (érintett rész, és e rész tekintetében a 10 % feletti alvállalkozók és a %-os arány megjelölésének előírása) Támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtása,
Hirdetmények kötelező tartalmi elemei
építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén:ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határoz meg, ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kíván kikötni: ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét meg kell adnia, az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván lefolytatni.
Hirdetmények feladása vonatkozásában megállapított határidők Eljárás eredményéről szóló tájékoztató: A Kbt. az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megküldésére vonatkozóan új határidőt szab meg. Eszerint a tájékoztatót legkésőbb a szerződéskötéstől, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításától, vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést (ez az eset akkor állhat fenn, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes, és így mentesül a nyertes szervezettel (személlyel) szemben a szerződéskötési kötelezettség alól) követő tíz munkanapon belül kell megküldeni. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.
Hirdetmények feladása vonatkozásában megállapított határidők Amennyiben az eljárás eredményéről szóló tájékoztató a keretmegállapodás alapján lefolytatott eljárás eredményéről szól, a tájékoztatót a keretmegállapodás alapján kötött szerződésekről együttesen is közzé lehet tenni. Ilyen esetben a tájékoztatót a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz munkanapon belül kell megküldeni azzal, hogy a keretmegállapodás megkötését követő első, nem teljes negyedévről nem kell külön tájékoztatót közzétenni. (A korábbi szabályozásban még nem szerepelt a „külön” kifejezés, így ez félreértésekre adhatott okot arra vonatkozóan, hogy ezen időszakról kell-e egyáltalán tájékoztatót feladni. A Kbt. e kifejezés használatával egyértelművé teszi, hogy az említett időszakról is szükséges tájékoztatást adni, azonban azt nem szükséges külön tájékoztató közzétételével megtenni.)
Hirdetmények feladása vonatkozásában megállapított határidők A tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztató: Megjegyzendő, hogy a tervpályázati eljárás vonatkozásában a Kbt. 4. § 22. pontja tartalmazza a tervpályázat fogalmát, nevesítésre kerül az eljárást megindító, illetőleg lezáró hirdetmény, azonban a tervpályázati eljárásra vonatkozó további szabályok, valamint a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező esetei a Kbt. felhatalmazó rendelkezései szerint Kormányrendeletben kerültek szabályozásra.
Hirdetmények feladása vonatkozásában megállapított határidők A szerződés módosításáról szóló tájékoztató: Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított tizenöt munkanapon belül tájékoztatót megküldeni.
A Kbt. egy további kötelezően közzéteendő hirdetményt is meghatároz, amelyre vonatkozó szabályozás nem a Kbt. 30. §ában, hanem a 19. § (3) bekezdésében szerepel. Eszerint a Kbt. 4. számú melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell ugyan közbeszerzési eljárást lefolytatnia, azonban az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tennie.
Hirdetmények feladása vonatkozásában megállapított határidők Eljárást megindító , hirdetményben közzétett felhívás visszavonása: – Az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta előtt kell a hirdetményt feladni (egyidejűleg tájékoztatva az érdeklődő gazdasági szereplőket is)
Helyesbítés: – Eljárást megindító hirdetményre vonatkozó helyesbítés esetén az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta előtt kell a hirdetmény feladni.
Hirdetmények ellenőrzése Kötelező hirdetményellenőrzés: az eljárást megindító hirdetmények esetén, az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett, és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást meghirdető időszakos előzetes tájékoztató és előminősítési hirdetmény esetén,
kivéve, ha a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szerinti NFÜ által kiállított minőségellenőrzési tanúsítványt csatolják (a tanúsítvánnyal mentesülő körbe azok az eljárások tartoznak, ahol az árubeszerzés és szolgáltatás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az építési beruházás és építési koncesszió értéke eléri vagy meghaladja a 300 millió Ftot).
Hirdetmények ellenőrzése Kötelező hirdetményellenőrzés: az eljárást megindító, illetve meghirdető hirdetmény módosítását, vagy az ajánlattételi/részvételi határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény esetén az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények esetén. Nem kötelező, de kérhető a hirdetményellenőrzés: a kötelező ellenőrzés körébe nem tartozó valamennyi esetben és hirdetmény vonatkozásában
Hirdetmények ellenőrzése Valamennyi hirdetmény esetén ellenőrzésre kerül: Kbt. 21. §-a szerinti értesítési kötelezettség teljesítése (ajánlatkérő szerepel-e, és ha igen, egyező adatokkal az ajánlatkérők nyilvántartásában) – amennyiben nem, hiánypótlás. Kérelem kötelező tartalmi elemeit ajánlatkérő megadta-e – amennyiben nem, hiánypótlás. Amennyiben a bejelentkezés és a kérelem tartalma megfelelő: ha a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező és az a kérelmező nem is kéri, a hirdetmény továbbításra/közzétételre kerül, ha a hirdetmény ellenőrzése kötelező, vagy azt a kérelmező kéri, ellenőrzésre kerül: a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a Kbt.-ben megadott határidőn belül adták-e fel, jóváírásra került-e az ellenőrzési díj.
Hirdetmények ellenőrzése Hiánypótlási határidő: a hiánypótlási felhívás feladásától számított 10 nap, amennyiben a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt határoz meg, 15 nap, amennyiben a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt nem határoz meg.
Hiánypótlás: a kérelem, illetve a hirdetmény ismételt, teljes terjedelemben való megküldésével. Megküldés napjának az ismételt megküldés napja minősül.
Hirdetmények közzétételre történő feladása és közzététele TED-adatbankban közzéteendő hirdetmények: az eredetileg megküldött, javított vagy hiánypótlásra válaszként megküldött hirdetmények a megküldést követően legkésőbb két munkanapon belül feladásra kerülnek a TED-adatbankban történő közzétételre, a TED-adatbankban a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszik közzé a hirdetményeket, e hirdetmények közzétételén a TED-adatbankban történő közzétételt kell érteni, tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben is közzétételre kerülnek, a feladástól számított ötödik napon, vagy az azt követő lapszámban, eltérés esetén a TED-adatbankban közzétett hirdetmény tartalma irányadó, közzététel teljes terjedelemben magyar nyelven.
Hirdetmények közzététele Közbeszerzési Értesítőben közzéteendő hirdetmények: az eredetileg megküldött, javított vagy hiánypótlásra válaszként megküldött hirdetmények a feladást követően legkésőbb öt napon belül kerülnek a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre, e hirdetmények közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni, közzététel teljes terjedelemben magyar nyelven.
Amennyiben a közzétett és a kérelmező által feladott hirdetmény tartalma között eltérés van: helyesbítés kérelmezhető.
Hirdetményellenőrzési díj
Amennyiben a hirdetményellenőrzés kötelező, vagy azt kérik, a fizetendő ellenőrzési díj mértéke – függetlenül az érintett hirdetmények terjedelmétől – hirdetményenként egységesen: – a közbeszerzési eljárás megindító, illetve meghirdető felhívás esetén: 150.000,- HUF, – a közbeszerzési eljárást megindító, illetve meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény módosítását és az ajánlattételi/részvételi határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény esetén: 50.000,- HUF, – az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények esetén: 80.000,- HUF, – a fentieken túli egyéb hirdetmények esetén: 50.000,- HUF. Az ellenőrzési díj igazgatásszolgáltatási díjnak minősül, és nem tartalmaz Áfát.
Hirdetményellenőrzési díj Díjmentesség: helyesbítés, 1000 fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. 50% kedvezmény: Külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, díjmentes körbe nem tartozó, 10000 főnél kevesebb lakosú települések esetén a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye.
Hirdetményellenőrzési díj
Az ellenőrzési díjat a Közbeszerzési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni. Az ellenőrzési díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az átutalások beazonosíthatóságának biztosítása érdekében az átutaláskor a „Közlemény”, vagy ennek értelemszerűen megfelelő rovatban meg kell adni azon hirdetmény nyilvántartási számát (KÉ szám/évszám), amely vonatkozásában az ellenőrzési díj megfizetésre kerül. Az ellenőrzési díj azon a napon minősül megfizetettnek, amely napon az a fenti számlán jóváírásra kerül. Az ellenőrzési díj visszautalására vonatkozó szabályok módosultak!
A PÓTLÓLAGOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
Ugyanazon termékkör vonatkozásában új beszerzési igény merül fel – Mi a teendő? Közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés tárgyi (mennyiségi) hatálya hamarabb teljesül, mint a szerződés időbeli hatálya – Mi a teendő? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazható építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazható építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazható árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat-- és hatásköréről feladat
állami normatíva: a kiemelt termékbeszerzések tekintetében a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter által meghatározott, a beszerzés szempontjából lényeges - a kiemelt termékre, az ajánlattevőre, valamint a szerződéses feltételekre vonatkozó - műszaki, gazdasági és minőségi követelményeknek a központi beszerző szervezet által alkalmazott osztályozási hierarchiához illeszkedő csoportja intézmény: az 1. (1)-(2) bekezdése alapján a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint az 1. (3) bekezdése szerint a központosított közbeszerzési rendszerhez önként csatlakozó, kiemelt termékbeszerzést megvalósító szervezet kiemelt termék: az intézmény beszerzései között általánosan, illetve időszakosan visszatérő módon szereplő, azonos felhasználási célú és azonos műszaki, gazdasági vagy egyéb jellemzőkkel bíró termékeknek és szolgáltatásoknak a központi beszerző szervezet által alkalmazott osztályozási hierarchia meghatározott szintjén elhelyezkedő csoportja; szállító: a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott eljárás eredményeképpen (keret)szerződést vagy keretmegállapodást kötő ajánlattevő
Az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, valamint a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása érdekében A rendelet hatálya – a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek - kivéve a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan az I-VIII. fejezetekhez tartozó szervezeteket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket - a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik megvalósítása során kötelesek
A rendelet hatálya – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatálya alá tartozó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetek az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik megvalósítása során kötelesek – a központosított közbeszerzési rendszerhez önként csatlakozó, a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetek a csatlakozás által érintett közbeszerzéseik megvalósítása során kötelesek – a központosított közbeszerzési rendszerben regisztrált egyéb szervezetek jogaik gyakorlása, kötelezettségeik teljesítése során kötelesek
A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termékek: a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
Önként csatlakozás – bárki – elsősorban elektronikusan kitöltött regisztrációs űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni a központi beszerző szervezetnél – a regisztrációt a központi beszerző szervezet 8 napon belül visszaigazolja, mellyel megvalósul a központosított közbeszerzési rendszerhez való csatlakozás – a központosított közbeszerzési rendszer szolgáltatásainak igénybevétele ezután lehetséges – a központi beszerző szervezet az önkéntes csatlakozásokkal kapcsolatos kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében tájékoztató rendszert működtet
A saját hatáskörben megvalósított beszerzés: a kiemelt termékek közbeszerzése a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósítható, ha – a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik és a hatályos keretszerződés alapján a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható; – a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretmegállapodás vagy keretszerződés; – lehetősége van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak; – a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni.
a legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését
A központi beszerző szervezet: a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) – ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, – lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket – összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket; – az igénybejelentésekre vonatkozó adatbázist folyamatosan frissíti, ennek alapján megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat; – a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat;
– előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat; – a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások során érvényesíti az állami normatívákat; – lefolytatja a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre irányuló közbeszerzési eljárásokat; – kezeli és frissíti a közbeszerzési elemző és törzsadatkezelő rendszert; – működteti a központosított közbeszerzési portált (amely a „www.kozbeszerzes.gov.hu” és a „www.magyarorszag.hu” weboldalon keresztül érhető el), azon közzéteszi a központosított közbeszerzési rendszer használata során teljesítendő adatszolgáltatás során alkalmazandó adatlapokat és mintákat; – a központosított közbeszerzési rendszert érintő, az adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat a központosított közbeszerzési portálon folyamatosan közzéteszi;
– együttműködik a központosított közbeszerzési rendszer keretében feladatot ellátó egyéb szervezetekkel, valamint a kötelezettségvállalásokat nyilvántartó államháztartási szervekkel; – az intézményi adatszolgáltatás alapján figyelemmel kíséri és minősíti a megrendelések teljesítését; – szervezi a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos oktatási feladatokat; – a központosított közbeszerzési eljárások vonatkozásában ellátja a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben az Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató számára meghatározott feladatokat; – ellátja mindazon egyéb feladatot, melyet jogszabály a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatban a hatáskörébe utal.
A szervezeteknek központosított közbeszerzési díjat kell fizetniük: – a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a
A központi beszerzési rendszerhez történő kapcsolódás: – az intézmények a központi beszerző szervezet által közzétett regisztrációs űrlap (a rendelet 3. számú melléklete) kitöltésével és a központi beszerző szervezet részére történő megküldésével kötelesek a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni – a központi beszerző szervezet a bejelentkezést visszaigazolja – az intézmények a regisztrációs űrlap szerinti adataikban bekövetkezett változásokat 5 munkanapon belül kötelesek a központi beszerző szervezet részére bejelenteni – a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékek közbeszerzésére vonatkozó beszerzési terveket - amennyiben a központi beszerző szervezet más határidőt nem állapít meg - háromhavonta előre kötelező bejelenteni a központi beszerző szervezet által közzétett módon – a beszerzési tervben feltüntetett tervezett beszerzések vásárlási kötelezettséget nem keletkeztetnek. – éves összesített közbeszerzési tervet a Kbt.-ben előírt határidőben a központi beszerző szervezet részére meg kell küldeni
– az intézmény köteles a megrendelés teljesítéséről, valamint annak pontos adatairól és minősítéséről a központi beszerző szervezetet tájékoztatni – az ajánlattevők, illetőleg a szállítók a központi beszerző szervezet által közzétett regisztrációs űrlap (a rendelet 4. számú melléklete) kitöltésével és a központi beszerző szervezet részére történő megküldésével kötelesek a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni – a központi beszerző szervezet a bejelentkezést visszaigazolja – az ajánlattevők, a szállítók a regisztrációs űrlap szerinti adataikban bekövetkezett változásokat 5 munkanapon belül kötelesek a központi beszerző szervezet részére bejelenteni – a szállítók kötelesek a megrendelésekkel kapcsolatban a központi beszerző szervezet részére adatszolgáltatást teljesíteni, a központi beszerző szervezet által előírt módon
A kiemelt termékek körére, valamint azoknak a központosított közbeszerzési rendszer keretében történő közbeszerzés elrendelésére az érintett ágazat szerint illetékes miniszter minden év március 20-áig tehet javaslatot a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter részére. A központi beszerző szervezet a központosított közbeszerzési rendszer működtetése körében a központosított közbeszerzési rendszer minden elemét adatbázisba foglalja, és azt folyamatosan karbantartja.
A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás és szerződés jön létre. A keretszerződést a központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeképpen – a központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés legfeljebb 4 évre köthető
A keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a központi beszerző szervezet által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredményeképpen jön létre – legfeljebb 4 évre köthető – a keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy szerződés zárja le
A keretszerződés tartalma: – a keretszerződés előzményeinek (igénybejelentés, lefolytatott közbeszerzési eljárás), a közbeszerzés tárgyának, továbbá mennyiségének a Kbt. 50. ának (2) bekezdése szerinti meghatározását, – a közbeszerzés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket, illetve az állami normatívára való utalást, – az ellenszolgáltatás mértékét, valamint a közbeszerzési díj mértékét, számításának és megfizetésének módját, – a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó intézmények körét, adatait, – arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, – a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket, – a szerződésszegésért való felelősség szabályait, – az intézményeknek és a szállítóknak a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelkezéseket, – annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat.
A keretmegállapodás tartalma: – a szerződő felek megnevezése és azonosító adatai (adószám, GLN szám); – a keretmegállapodás előzményei (igénybejelentés, lefolytatott közbeszerzési eljárás, önálló lebonyolítás esetén a díjkedvezmény mértéke); – a keretmegállapodás tárgya; – a keretmegállapodás időtartama; – a keretmegállapodás tárgyának előirányzott mennyisége (amennyiben lehetséges) és/vagy értéke; – az ellenszolgáltatás mértéke; – a fizetés módja; – a közbeszerzési díj mértéke, számításának és megfizetésének módja; – a teljesítés helye és módja; – a teljesítést biztosító mellékkötelezettségek; – a keretmegállapodás megszűnése; – a keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlattételre történő felkérés módja; – a keretmegállapodásos eljárás második részének részletes értékelési szempontjai; – a keretmegállapodás alapján megkötendő szerződés mintája.
A központi beszerző szervezet az összesített intézményi igények alapján a központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen keretszerződést köt. Az intézmények a keretszerződések terhére kibocsátott megrendelésekkel szerezhetik be a kiemelt termékeket. A közbeszerzés megvalósítása során az intézmény köteles megvalósítani a keretszerződés feltételeit. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.
KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉS KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK VÍZÜGYI, AZ ENERGIAENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES AJÁNLATKÉRŐK ESETÉBEN 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
Különös tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a különös tevékenység ellátásához szükséges Ha nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően: klasszikus szabályai szerint kell eljárni. Eljárási típusok: – Nyílt (az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, nem lehet tárgyalni) – Meghívásos (az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, nem lehet tárgyalni) – Tárgyalásos eljárás: hirdetményes bármikor alkalmazható – Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások: nemzeti eljárás alkalmazható
Nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra!!!
Specialitások: Alkalmasság: egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel és ahhoz tartozó igazolási módis előírható Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt is, aki árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Árubeszerzés esetében, ha az értékelési szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.
A hirdetmény fajtája szerint: – ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás – részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – keretmegállapodásos eljárás is alkalmazható – Dinamikus beszerzési rendszer hozható létre és működtethető: 2007. január 1-től
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS
A költségvetési év kezdetét követően időszakos előzetes tájékoztató készíthető az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett – összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az irányadó közösségi értékhatárt; – 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az irányadó közösségi értékhatárt;.
Időszakos előzetes tájékoztató készíthető a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.
Ha készítünk: hirdetmény útján közzététel (nem kötelező lefolytatni)
Hirdetmények közzététele
92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet (14/2010. (X.29.) NFM rendelt – 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet előtte /április 1. előtt a 2/2006. (I. 13.) IM rendelet/) 842/2011/EU rendelet Közzététel
– = Európai Unió Hivatalos Lapja és a hirdetmények elektronikus napilapja (TED-adatbank) – = Közbeszerzési Értesítő
Külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon lehet hirdetményt feladni – min. 5 nappal előtte bejelentkezés Ellenőrzés kötelező – külön díja van Közzététel: a feladást követően legkésőbb öt napon belül A feladás napját a Közbeszerzések Tanácsának / Ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni. Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld – bizonyítéknak minősül. Uniós hirdetmény: a Közbeszerzési Értesítőben is megjelenik
Hirdetmények közzététele
A hirdetmény nyelve – a magyar nyelv jelentősége – magyar nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre – Európai Unió hivatalos nyelvein a lényeges elemek összefoglalása A közzététel költségeit az Európai Unió viseli Ellenőrzési díj alól mentesség: – helyesbítés, – 1000 fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. Ellenőrzési díj 50% kedvezmény: – Külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, díjmentes körbe nem tartozó, 10000 főnél kevesebb lakosú települések esetén a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérők valamennyi hirdetménye. Az olyan hirdetmény is közzétehető az Unióban, amelyet egyébként nem lenne kötelező Egyéb közzététel: nem tilos, de vannak feltételei!
Nyílt eljárás
Bármikor alkalmazható – Klasszikus közösségi nyílt szabályai Ajánlati felhívással indul Kötelező közzététel Alapelvek!!! Műszaki leírás Kizáró okok (klasszikus közösségi) Alkalmasság (klasszikus közösségi) Ajánlattételi határidő – min. 45 nap – időszakos előzetes tájékoztató: 29 nap – rendkívüli sürgősség: 22 nap – elegendő idő!
RÉSZVÉTELI FELHÍVÁST TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL INDULÓ MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
Klasszikus közösségi szabályai Részvételi felhívással indul – közzététel Részvételi határidő: – 30 nap – rendkívüli sürgősség: 15 nap Keretszám megadható azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást – min. 3 – részvételi felhívásban kell megadni Ajánlattételi határidő: – 24 nap – rendkívüli sürgősség: 10 nap (az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő)
IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat Hirdetmény készítése: közzététele kötelező – az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidő – az eljárás (eljárások) indításának tervezett napja.
A határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul Létszám vagy keretszám megadható Részvételi határidő: – 30 nap – rendkívüli sürgősség: 15 nap
Az ajánlatkérő akkor nem köteles az eljárást megindítani, ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes (értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzések Tanácsát)
AZ ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető: – célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza.
Hirdetmény készítése: közzététele kötelező Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni, ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele A jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozható létre és működtethető, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválasszuk – előminősítési rendszer működtetésének részletei – az előminősítési szempontok és igazolási módjai – az előminősített jelentkezőkről ajánlatkérőnek listát kell vezetni nyilvános
Előminősítési dokumentáció készítése kötelező
Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is. Ezután közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul Ajánlatkérő csak a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására (egyidejűleg, írásban) Az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem kötelező az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes ajánlatkérő (értesíteni kell az előminősített jelentkezőket és a Közbeszerzések Tanácsát) Létszám vagy keretszám lehetséges Részvételi határidő (222.§ még nincs javítva elektronikusra!): – 37 nap – rendkívüli sürgősség: 22 nap – telefax vagy elektronikus út: 15 nap Több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot
HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
Alkalmazható – előző eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg – a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni – a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható nyereségszerzési cél esetén, illetőleg, ha a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen utóbbi célú későbbi közbeszerzési eljárásokat – a szerződést a Kbt. szerinti valamely eljárásban megkötött keretmegállapodás alapján köti ajánlatkérő – az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a többi eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából
Alkalmazható építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében – ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez.
Alkalmazható árubeszerzés esetében, ha – a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevővel köt szerződést és a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; – az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; – a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; – az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.
Alkalmazható építési beruházás esetében, ha – olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából).
Alkalmazható szolgáltatás megrendelése esetében, ha – arra a Kbt. „különös része” szerinti tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra
Ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása! Ajánlattételi határidő: elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez
KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS
Két rész: – első rész: az ajánlatkérő nyílt eljárást vagy valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából – második rész: megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható
Max. 4 év A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik – Döntőbizottság tájékoztatása!