A 2015. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE
PÉCS
1
A 2015. évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Pécs város területéről, a benyújtott szakmai beszámolók, s az azokban rögzített adatok alapján
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei között került rögzítésre, hogy az állam, az önkormányzatok, a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá más szervezetek számára olyan szabályok kerültek megállapításra, amelyek szerint meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget kell nyújtani a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. A gyermekek védelmének célja: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekvédelem eszközrendszerét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések alkotják. Demográfiai adatok Pécs Város (állandó lakcím szerinti) lakónépessége 156.801 fő. (Forrás: TeIR, KSHTSTAR 2012.) A 0-18 éves korú gyermekek száma: 26.240 fő. Ezen belül a 0-14 éves korosztály létszáma: 20.881 fő, a 15-18 éves korosztály létszáma: 5.359 fő. Az öregedési index értéke 2001. – 2013. között a következőképpen alakult: Pécs, Öregedési index, 2008.- 2013. között 0-14 éves korú 65 év feletti állandó Öregedési index állandó lakosok lakosok száma (fő) (%) száma (fő) 2008 26 972 20 698 130,3% 2009 27 389 20 381 134,4% 2010 27 518 20 193 136,3% 2011 27 698 20 066 138,0% 2012 27 355 20 881 131,0% 2013 28 496 19 883 143,3% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
2
Pécs korfája a 2011. évi népszámlálás adatai alapján
(Forrás: HEP Pécs, 2013.) A nyugdíjasok és kiskorúak aránya az összlakossághoz viszonyítva, közel megegyező.
(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK)
3
(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK)
Pécs
(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK) Pécs
(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK)
4
Pécs
(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK) Pécs város sajátossága, hogy slumosodó területek vannak beágyazva jól karbantartott városrészekbe, eltekintve Pécs keleti városrésztől, mivel itt több nagykiterjedésű szegregált terület helyezkedik el. A slumosodó részek jellemzője, hogy a szegénységben élő lakosok száma meghaladja más városrészekben tapasztalható mértéket, alacsony az iskolázottság, magas a munkanélküliek száma, munkaerő-piaci pozícióik rosszabbak a város egyéb településrészeihez viszonyítva. A slumosodó területeken a roma népesség magasabb száma jellemző, valamint a sok gyermekes, nagycsaládok száma. Pécs több városrészében felfedezhetjük a slumosodás folyamatát, de elsősorban azokra a városrészekre jellemző e folyamat, ahol nagyarányú az önkormányzati bérlakásokban élők száma, ahol a szegregáció valamilyen formája tapasztalható. A lakások alacsony komfortfokozatúak, kis alapterületűek, a közszolgáltatások hiányosak, a közbiztonság ezeken a területeken nem kielégítő, a deviáns viselkedés nagyobb arányban tapasztalható. A különböző hátrányok különböző kihívások elé állítják a családokat, a hatóságokat, az ellátó rendszereket. A továbbiakban bemutatásra kerülnek a 2015. évi pécsi vonatkozású gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységek hatósági oldalról, önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátása oldaláról (társulási ellátással együtt), valamint a feladatellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek oldaláról. Ez alapján képet kaphatunk az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások nagyságrendjéről, a gyermekétkeztetésről, a személyes gondoskodást nyújtó intézményekről – gyermekjóléti alapellátás – a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó bűnmegelőzési programokról, gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők adatairól, valamint a gyermekjóléti alapellátásba bekapcsolódó civil szervezetek tapasztalatairól.
Pénzbeli, természetbeni ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény) Pécs 5
Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg, alapvetően az alábbi jogszabályok alkalmazásával: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 3/2015.(II.17.) önkormányzati rendelete, továbbá az önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 20/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelete. A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u. 2. (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros) A területi szociális központok az alábbi adatokról nyújtottak be beszámolót. I. számú Területi Szociális Központ
Az I.sz. Területi Szociális Központban - a város keleti részére vonatkozóan - a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2015. évben 5 fő ügyintéző látta el. Pénzbeli, természetbeni juttatások: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (1)-(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jogosult gyermek számára a gyámhatóság/jegyző, az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. Továbbá, a települési önkormányzat vagy a fenntartó az e törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést. A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. A gyermekek főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két - és többgyermekes családokból kerülnek ki. Ezekben a családokban többnyire a szülő egyedül neveli a gyermeket. A családban általában valamelyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban – gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, álláskeresési támogatásból, ezt követően az aktív korúak ellátásából vagy rokkantsági és rehabilitációs ellátásból élnek, illetve egyre nagyobb számban közfoglalkoztatásban vesznek részt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben - a jogszabályban meghatározott - az étkeztetés normatív 6
kedvezményének, tankönyv díjkedvezményben, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények valamint évi két alkalommal természetbeni támogatás igénybevételére jogosít. Az I.sz. Területi Szociális Központ területén 2015.12.31-én 1459 gyermek és 99 fiatal felnőtt részesült gyermekvédelmi kedvezményben; összesen 1558 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak természetbeni támogatására két alkalommal – esetenként 5800 Ft Erzsébet utalvány - augusztus és novemberben került sor a gyermekvédelmi törvény alapján. Eszerint: 2015. augusztus hónapjában 11679 fő és 2015. november hónapjában 1585 gyermek és fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban esetenként 5.800 Ft összegben Erzsébet utalvány formájában. Az elmúlt évben 44 kiskorú gyermek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet el kellett utasítani, mivel a család - kérelem benyújtását megelőző - havi nettó jövedelme illetve vagyona a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt meghaladta. Továbbá, 7 nagykorúságát betöltött fiatal felnőtt kérelmét kellett elutasítani, mivel – a jogszabály változása következtében – a nagykorúságát megelőző második hónap első napja és a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres kedvezményre nem volt jogosult. Valamint, 3 fő esetében a kérelmet azért kellett elutasítani, mivel a család - kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelme illetve vagyona a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt meghaladta. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a családbafogadó gyámja - amennyiben tartására köteles - jogosult a gyermekvédelmi törvényben meghatározott feltétel teljesülése esetén pénzbeli ellátásra 2013.04.01. napjától hatályos rendelkezés értelmében. E támogatás 2015. évben nem került megállapításra a jogszabályi feltételek hiánya miatt. Önkormányzati segély, települési támogatás A 2015.03.01. napjától hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a bevezette a települési támogatást - mint új ellátási formát – a korábbi önkormányzati segély helyett. A törvény értelmében, a képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. Ugyanezen paragrafus (3)-(4) bekezdései értelmében, a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez 7
kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2015.(II.17.) önkormányzati rendelete (továbbiakban Ör.) 2015.03.01. napjától hatályos. Az Ör. 12. §- a értelmében, rendkívüli települési támogatásban részesíthető: a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul, c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az Ör. 13.§ (1) bekezdése kimondja, a rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050 Ft) , b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750 Ft). A fenti jogszabályváltozás előtt, önkormányzati segélyben 2015.01.01. és 2015.02.28. napja között: 737 fő gyermek részesült, rendkívüli települési támogatásban 2015.03.01. és 2015.12.31. napja között, 497 fő, összesen: 1234 fő gyermek részesült a központ területén. A kérelmek indoklásában legtöbbször a napi megélhetési gondok, megromlott egészségi állapot, iskoláztatáshoz szükséges felszerelési tárgyak megvásárlása szerepel. 2015. évben 7 gyermek részére nyújtottak be magasabb összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelmet. Négy esetben a gyermekeknek tanuláshoz új szemüvegre, egy esetben a gyermeknek gyógycipőre volt szüksége, melyeknek a költségét a család saját erőből, alacsony jövedelem miatt kifizetni nem tudta. Egy esetben, a három gyermeket nevelő család lakásában keletkezett kár miatt fordultak magasabb összegű támogatás megítélésére. A Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján, a hivatal összesen: 242 065 Ft-tal járult hozzá a gyermekeket nevelő családok élethelyzetének javításához. 2015. évben önkormányzati segély és rendkívüli települési támogatás iránti kérelem 15 fő gyermek esetében került elutasításra, tekintettel arra, hogy a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatárt túllépte a család egy főre jutó jövedelme. Továbbá, - a hivatkozott rendelet értelmében - egy alkalommal adható rendkívüli települési támogatás, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy települési támogatásban részesül. Fentiek miatt, 1 fő esetében kellett elutasítani a kérelmet azzal az indokkal, hogy kérelmező és családja a tárgyévben már egy alkalommal részesült rendkívüli települési támogatásban.
8
Óvodáztatási támogatás A gyermekvédelem körébe tartozó pénzbeli támogatási forma az óvodáztatási támogatás, mely ellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei igényelhették óvodáskorú gyermekük óvodai beíratásához, illetve rendszeres óvodába járatásához. 2015. évben az I.sz. Területi Szociális Központ területén első alkalommal 19 gyermek; második és további alkalommal 87 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban 2015.06.30. napjáig. Ez a támogatási forma 2015.10.31. napjával megszűnt a Gyvt.172. §-a alapján. Tanulói bérlettérítés A fent hivatkozott önkormányzati rendelet 2015.03.01. napjától hatályos rendelkezése megváltoztatta a tanulói bérlettérítés szabályozását. A 2015. március 1-je előtt méltányosságból - a Népjóléti és Sport Bizottság hatáskörében – megállapítható tanulói bérlettérítési ügyekben ezt követően - polgármesteri felhatalmazás alapján - a szociális központok járnak el. Ezzel egyszerűsödött az eljárás a támogatások megállapítása/megszüntetése esetén, lényegesen rövidebb idő alatt születnek meg a döntések. Az Ör. 17.§-a értelmében, Pécs város valamennyi köznevelési intézményében tanulói jogviszonyban álló, nappali oktatásban részesülő, 1-4. évfolyamos általános iskoláskorú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz autóbusz igénybe vétele indokolt, a szorgalmi időre tanuló bérlettérítés igényelhető. Az Ör. 17.§ (2) bekezdése szabályozza az általános iskola felső tagozatán tanuló gyermekek helyi utazási támogatását, melynek értelmében, méltányosságból az 5.-8. osztályos általános iskoláskorú gyermek is részesülhet tanuló bérlettérítésben, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és a) abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy b) igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. A támogatás mértéke: a tanuló bérlet árának 90%-a. Az I.sz. Szociális Központ területén 311 gyermek részesült az elmúlt évben tanulói bérlettérítésben. A bérlettérítés felhasználását igazolni kell oly módon, hogy a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a szociális központokba le kell adni a bérletek megvásárlásáról szóló, gyermek nevére kiállított számlát vagy a gyermek igazolványszámával ellátott lejárt, havi bérletet. Az elszámolási kötelezettség következtében megnövekedett a megszűntetések száma, mivel sok esetben nem számolt el a szülő a felvett támogatással. Étkezési támogatás Étkezési támogatásban az elmúlt évben az I. sz. Területi Szociális Központ területén 19 fő gyermek részült. Az étkezési támogatás összege az igénybe vett étkezési napokon, egy gyermek esetében napi 150 Ft, két jogosult gyermek esetében gyermekenként napi 100 Ft. 9
Nyári étkeztetés A 2015. évben a Központ illetékességi területén a nyári iskolai szünetben – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – iskolai tábor ideje alatt helyben fogyasztással 3 héten keresztül átlag 107 gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt. A nyári időszakban 9 héten keresztül – ételhordóban – átlagban naponta 186 gyermek részére vitt el a szülő meleg ételt. 2015. évben összesen 354 gyermek vett részt a nyári gyermekétkeztetésben. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában az I. számú Területi Szociális Központ területén - 2015.12.31-én 298 fő gyermek hátrányos helyzetű és 394 fő volt halmozottan hátrányos helyzetű. Ez a szám lényegesen magasabb a korábbi évekhez képest. A 2015.évben az I.sz. Területi Szociális Központ hatósági munkáját a Baranya Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya - mint felügyeleti szerv - vizsgálta. A vizsgálat tárgya: a jegyző gyámügyi és szociális igazgatási hatósági hatáskörei, nevezetesen: aktív korúak ellátása, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ápolási díj, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás. A felügyeleti szerv a vizsgálat lefolytatása után készített feljegyzésében az összegzés kimondja: „összességében a gyámügyi és szociális ügyek intézése jogszabályszerű, rendezett, nagyon jó színvonalú”. Az ellenőrzés nem élt intézkedést igénylő megállapítással. Értékelés Az elmúlt évben igénybevett gyermekvédelmi támogatások tekintetében az alábbi tendencia tükröződik: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek létszáma évről – évre csökken, mivel a támogatás törvény szerinti egy főre jutó jövedelmi értékhatár nem változik. Ugyanis, a jövedelmi értékhatár az öregségi nyugdíj legkisebb összegének függvénye. A kormányrendelet szerint ez évek óta változatlan összeg – 28 500 Ft –. Ez az oka a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kérelem iránti elutasítások növekvő számának is. Továbbá, a rendkívüli települési támogatás alacsony jövedelmi értékhatára (család esetén: 37 050 Ft, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén: 42 750 Ft) miatt a kiskorú gyermek jogán igényelt támogatások száma is csökkenő tendenciát mutat. Azonban megállapítható, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű megállapítások száma növekszik az I. számú Területi Szociális Központ illetékességi területén. Várhatóan a növekedés tovább folytatódik, mivel - jogszabályváltozás miatt -, csak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére kell az önkormányzatnak biztosítani a szünidei gyermekétkeztetést, ellenben a korábbi
10
évekhez, amikor ehhez a jogosultsághoz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény is elegendő volt. II. számú Területi Szociális Központ
A II. sz. Területi Szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2015. év augusztus hónapig 4 fő, azt követően 3 fő ügyintéző látta el. (Jogszabályi háttér információ megegyezik az I. számú Területi Szociális Központ címszó alatt már leírtakkal.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A központ nyilvántartása alapján 2015.12.31. napján 663 gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága állt fenn, melyből 43 fő nagykorú volt. A jogosultak részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy éves időtartamra került megállapításra, melynek meghosszabbítását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - már a jogosultság lejártát megelőző három hónapban kérhette a szülő. A nyilvántartás szerint 2015. augusztus hónapban 715 gyermek, november hónapban 662 gyermek kapott 5800.-Ft összegű Erzsébet utalványt. A területi központ a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet 16 esetben utasította el. Az elutasítás oka a család jövedelme volt, mely meghaladta a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt. Önkormányzati segély, települési támogatás A központ 2015. január és február hónapban 244 gyermek részére állapított meg önkormányzati segélyt, majd március 1. napjától december 31. napjáig 258 gyermek rendkívüli települési támogatásban részesült. Az önkormányzati segély és a rendkívüli települési támogatás összege gyermekenként átlagosan 5000.- Ft volt, mely minden esetben pénzbeli ellátás formájában került folyósításra. 2015. évben az Népjóléti és Sport Bizottság 1 családból 2 gyermek részére állapított meg 57000.-Ft összegű méltányos önkormányzati segélyt a család lakhatási helyzetének javítása érdekében. A területi központ rendkívüli települési támogatásiránti kérelmet 2 család esetében utasította el. Az elutasítás oka a család jövedelme volt, mely meghaladta a helyi rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatárt. Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatásban 2015. június hónapban azon a gyermekek részesültek, akiknek halmozottan hátrányos helyzete 2015. május 5.-én fennállt és az óvoda igazolása alapján rendszeresen jártak óvodába. Az óvodáztatási támogatás június hónapban 20 gyermek részére került folyósításra. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000.-Ft, második és további alkalommal 10.000.-Ft volt. 11
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 172.§ (3) bekezdése értelmében az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát minden gyermeknek 2015. október 31. napjával meg kellett szüntetni. Tanulói bérlettérítés A támogatás összege a helyi tömegközlekedésre szóló tanulói bérlet árának a 90 %a volt. A központ területéről 90 fő 1-4. osztályos általános iskolás tanuló és 25 fő 5-8 osztályos tanuló részesült bérlettámogatásban. Étkezési támogatás Az önkormányzat rendelete alapján étkezési támogatásra jogosult az a gyermek, aki az önkormányzat által működtetett általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át. Fenti rendelkezések alapján étkezési támogatásban a központ területéről 2 gyermek részesült. Nyári étkeztetés A nyári étkeztetés célja, hogy a rászoruló gyermekek az iskola nyári szünideje alatt napi egyszeri meleg ételhez jussanak. A nyári étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő általános iskoláskorú gyermekek vehették igénybe 2015. június 22.-től 2014. augusztus 19.-ig terjedő időszakban. A központ területéről a nyári szünidő alatt 92 gyermek vette igénybe a nyári étkeztetést a Köztársaság téri Általános Iskolában. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását kérheti a szülő alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a család egészségtelen lakáskörülményei miatt. A központ a hátrányos helyzet fennállását 154 gyermek, a halmozottan hátrányos helyzet fennállását 165 gyermek esetében állapította meg. 2015. június hónapban a Baranya Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálta a jegyző hatáskörébe tartozó gyámügyi és szociális hatósági hatáskörben (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás stb.) végzett hatósági ügyintézést. Az ellenőrzésről készült feljegyzés alapján a központ munkája nagyon jó színvonalú, a gyámügyi és szociális hatósági ügyek intézése jogszerű és rendezett.
12
Értékelés A gyermekvédelmi támogatások értékelése kapcsán az előző évekhez viszonyítva észrevehető a támogatásra jogosultak számának a csökkenése. A támogatásokra való jogosultság jövedelmi értékhatára az öregségi nyugdíjminimum százalékában került meghatározásra. Tekintettel arra, hogy az öregségi nyugdíj minimum összege 2008. év óta nem változott, ugyanakkor a jövedelmek és a nyugellátások évről- évre pár százalékban emelkedtek, egyre többen jövedelmük változása miatt, nem jogosultak a támogatásokra. A gyermekvédelmi támogatásokban részesülő családok közül jelentős volt azon családok száma, akik csak állami támogatásokból (gyes, családi pótlék, aktív korúak ellátása stb.) éltek. A támogatást sok esetben gyermekét egyedül nevelő szülő igényelte. Jellemző volt, hogy a gyermekét egyedül nevelő anya a gyermek apjától gyermektartásdíjat nem kapott, annak munkanélkülisége miatt. III. számú Területi Szociális Központ
Az Uránvárosban lévő területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2015. évben 3 fő ügyintéző látta el. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is nagy az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igény. (Jogszabályi háttér információ megegyezik az I. számú Területi Szociális Központ címszó alatt már leírtakkal.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2015. év folyamán 913 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Tárgyévben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők augusztusban - 889 gyermek - pénzbeli támogatásban, novemberben -800 gyermek – 5 800,- Ft értékű Erzsébet utalványban részesült. Az év során rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt beadott kérelmet nem kellett elutasítani. Az ellátásban részesülők száma a megelőző évekhez képest csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a családok jövedelmei kis mértékben emelkedtek, illetve a családi adókedvezmény miatt lett több a családok jövedelme. Önkormányzati segély, települési támogatás 2015 évben a kiskorúak részére 2015.01.01. napjától 2015.02.28. napjáig Önkormányzati segély, 2015.03.01. napjától jogszabályváltozás miatt rendkívüli települési támogatás volt megállapítható. Önkormányzati segély 2015. 02.28. napjáig volt megállapítható, 2015.01.01. napjától 2015.02.28. napjáig 234 gyermek részesült önkormányzati segélyben. 2015. év folyamán 339 gyermek részesült rendkívüli települési támogatásban.
13
Az elutasított család sem önkormányzati segély, sem rendkívüli települési támogatás esetében nem volt. Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatásban június hónapban első alkalommal 4 gyermek, második és további alkalommal 6 gyermek részesült. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 172.§ (1) bekezdése kimondta, 2015. június 4-ét követően a 20/C. § szerinti óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem, - ideértve a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet is, - nem nyújtható be. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése értelmében, a települési önkormányzat jegyzője a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével megszünteti. A fent hivatkozott jogszabály alapján a 2015. október 31. napjával valamennyi óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszüntetésre került. Tanulói bérlettérítés Tanulói bérlettérítésben 113 általános iskoláskorú gyermek részesült. A méltányossági tanulói bérlettámogatást 2015.01.01. napjától 2015.02.28. napjáig 11 gyermek részére állapítottuk meg (bizottsági döntés alapján), ezt követően a területi Szociális Központok hasonló feltételekkel állapították meg a tanuló bérlettámogatást. Az 5-8 osztályos általános iskoláskorú tanulók közül 36 gyermek részesült bérlettámogatásban. Így összesen Uránváros területén 160 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek kapott tanulói bérlettámogatást. Nyári étkeztetés A nyári étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülő általános iskoláskorú gyermekek vehették igénybe 2015. június 22-től 2015. augusztus 19-ig terjedő időszakban (5 héten keresztül) hétköznaponként. A célja az, hogy a rászoruló gyermekek az iskolai szünidő alatt is meleg ételhez jussanak. A nyári étkeztetési lehetőséget valamennyi család örömmel fogadta. A központ területéről 117 gyermek részesült szociális nyári étkeztetésben. Étkezési támogatás Étkezési támogatásra az a gyermek jogosult, aki az önkormányzat által fenntartott óvodába jár, vagy az önkormányzat által működtetett általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy, akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át.
14
E kérelmeket 2015. 02.28. napjáig a III. sz. Területi Szociális Központnál lehetett benyújtani, ezt követően azonban valamennyi Területi Szociális Központnál igényelhetővé vált. 2015 évben 2015.01.01. napjától 2015.12.31. napjáig összesen 27 család részesült étkezési támogatásban. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Jelentősen megemelkedett 2015 évben - a nyilvántartott adatok alapján - a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 130 A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt : 102 fő Lakáskörülmények miatt: 0 fő A szülők alacsony foglalkoztatottsága miatt: 28 fő A nyilvántartott adatok alapján 2015. évben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 37 fő. A szülők alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakáskörülményeik miatt: 12 fő, A szülők alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt: 23 fő, A szülők alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakáskörülményeik miatt: 2 fő. A fenti adatokból kitűnik, hogy a megállapított hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzetűek tekintetében Uránváros területén kevés esetben fordul elő elégtelen lakókörnyezet, mivel e városrészben nincs olyan terület, mely szegregátumnak minősül. Értékelés Uránvárosról mindig, mindenütt az hangzik el, hogy elöregedő városrész. Ha a számokat tekintjük, akkor a kiskorú gyermekeknek megállapított ellátások száma valóban csökken. A város más városrészeihez képest azonban talán az is megállapítható, hogy e városrészen magasabbak a lakásárak, albérleti díjak, amely miatt a gyermekes családok száma csökkenhet, illetve olyan gyermekes családok élnek e városrészben, akik magasabb jövedelmekkel rendelkeznek, vagy feltételezhetően magasabb a foglalkoztatottság – kivétel talán ez alól a Patacs szőlőhegy, Kismélyvölgy és a Szigeti tanya területe. Munkahelyek hiányában a pályakezdő fiatalok nehezen tudnak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatás csak időlegesen juttatja némi jövedelemhez a családokat. A segélyezett családok jövedelmének nagy részét vagy a munkaügyi központ által biztosított ellátások, vagy a közfoglalkoztatási bér, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás képezi, valamint a gyermekek után járó családi pótlék. Mindezek igen szerény megélhetést biztosítanak számukra, így sok család részére nagy segítséget nyújtanak az önkormányzat által megállapítható támogatások. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma évről évre csökken, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest jelentősen emelkedett azon hátrányos helyzetűek száma, ahol a szülőknek alacsony az iskolai végzettsége. A 2014-es évben 65, most 130, ez a szám csaknem kétszeresére emelkedett! Feltehetően jelentős szerepe van e szám emelkedésének az intézményekben a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára igénybe 15
vehető szolgáltatásoknak, programoknak, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a mai társadalmunkban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma ilyen drasztikusan emelkedik. IV. számú Területi Szociális Központ
Pécs városának Kertváros a legnagyobb és legnépesebb lakótelepi városrésze, ahol a családok többsége összkomfortos, 4-10 emeletes többlakásos panelházban lakik. A sűrű beépítettség miatt a városrészt a zsúfoltság jellemzi, továbbá Kertvárost szinte minden társadalmi réteg lakja. Az itt élők esetében a szociális támogatásokat kérelmezők száma kiemelkedően magas. A területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2015. május 23. napjáig 6 fő, majd ezt követően 5 fő látta el. (Jogszabályi háttér információ megegyezik az I. számú Területi Szociális Központ címszó alatt már leírtakkal.) A pénzbeli támogatásokat döntő többségében gyermeküket egyedül nevelő, munkanélküliséggel küzdő, illetve három, vagy több gyermeket nevelő szülők/gyámszülők igényelték. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek természetbeni (Erzsébet-utalvány, gyermekenként 5.800 Ft) juttatásban részesülnek évente két alkalommal, augusztusban és novemberben a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapján 2015. augusztus hónapjában 1557 gyermek és 204 fiatal felnőtt, 2015. november hónapjában 1492 gyermek és 171 fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2015. december 31. napján 1471 kiskorú, 164 nagykorú részesült, összesen 1635 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet elutasító döntések száma 26, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 27 fő (26 család). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elutasításának oka minden esetben a jövedelmi értékhatár túllépése volt, a jogszabályban meghatározott vagyoni értékhatár meghaladása okán nem született elutasító döntés. Fiatal felnőttek (nagykorúak) esetében hozott elutasító döntések száma 3. Az elutasítások oka, hogy a fiatal felnőtt a nagykorúságát megelőző második hónap első napja és a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres kedvezményre nem volt jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a családbafogadó gyámja jogosult a gyermekvédelmi törvényben meghatározott
16
feltétel teljesülése esetén pénzbeli ellátásra. E támogatás 2015. évben nem került megállapításra. Önkormányzati segély, települési támogatás 2015. február 28. napjáig önkormányzati segélyben 423 gyermek részesült (242 család). Önkormányzati segély iránti kérelmet elutasító határozatok száma 2, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 3 fő (2 család). Az elutasítások hátterében minden esetben a jövedelmi értékhatár meghaladása állt. A jogszabály változását követően 2015. március 01. napjától rendkívüli települési támogatásban 780 gyermek részesült (478 család). A kérelmek indokolásában, legtöbb esetben a napi megélhetési problémák, iskoláztatáshoz kapcsolódó kiadások szerepeltek. 2015. évben egy gyermek részére nyújtottak be méltányossági rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet, mivel a gyermeknek új szemüvegre volt szüksége, amelynek a költségét a család alacsony jövedelem miatt önerőből kifizetni nem tudta. Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján a gyermek gyógyászati segédeszközének megvásárlásához - az előzetesen benyújtott számla alapján 39.750 Ft összegben kapott támogatást. Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet elutasító határozatok száma 10, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 14 fő (10 család). Az elutasítások hátterében minden esetben a jövedelmi értékhatár meghaladása állt. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A központ területén 2015. december 31. napján nyilvántartott hátrányos helyzetű 166 gyermek és 22 fiatal felnőtt, halmozottan hátrányos helyzetű 59 gyermek és 10 fiatal felnőtt. Óvodáztatási támogatás 2015. évben a központ óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatot nem hozott; második és további alkalommal 8 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Tanulói bérlettérítés Tanulói bérlettérítésben részesült 2015. december 31. napján: 1-4. évfolyamos tanuló 94 (81 család), 5-8. évfolyamos tanuló 45 (39 család).
17
Étkezési támogatás Étkezési támogatásban az elmúlt évben a IV. sz. Területi Szociális Központ területén 14 fő gyermek részült. Az étkezési támogatás összege az igénybe vett étkezési napokon, egy gyermek esetében napi 150 Ft, két jogosult gyermek esetében gyermekenként napi 100 Ft. Nyári gyermekétkeztetés A nyári gyermekétkeztetés keretében 303 - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő - gyermek (204 család) kapott napi egyszeri meleg ételt. A családok visszajelzése alapján azonban jóval nagyobb igény lett volna e természetbeni juttatásra, mivel 65 család kapott nemleges értesítést. A Baranyai Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya 2015. júniusában a jegyző hatáskörébe tartozó gyámügyi feladatkörökre (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás) vonatkozó felügyeleti ellenőrzést végzett. A felügyeleti szerv - a lefolytatott szakmai ellenőrzést követően - összegző véleményében megállapította, hogy a gyámügyi hatósági ügyek intézése jogszabályszerű, rendezett, nagyon jó színvonalú. Értékelés A tapasztaltak alapján csökken a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma. Ennek oka, hogy kevesebb család tud támogatást igénybe venni a minimálbér, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások emelkedése, és az értékhatár stagnálása miatt. Az érintett családok esetében a támogatás hiánya többletkiadást eredményez.
A központok munkájuk során kapcsolatot tartanak a Kormányhivatal Gyámhivatalával, a Családsegítő Szolgálattal, a védőnőkkel, a háziorvosokkal, civilés karitatív szervezetekkel. A város egész területére vonatkozóan – a területi szociális központoknál részletezett esetszámok alapján – az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásai: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás: - Önkormányzati segély és települési támogatás: - Óvodáztatási támogatás: - Tanulói bérlettérítés:
57.368.000.-Ft 18.783.165.-Ft 1.700.000.-Ft. 13.291.000.-Ft
18
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban/önkormányzati Rendszeres gyermekvédelmi segélyben (2014)/ települési kedvezményben részesítettek száma támogatásban (2015) részesítettek száma
év
2008
5 266
3 181
2009
6 145
3 942
2010
6 113
4 298
2011
6 702
5 011
2012
6 927
4 824
2013
6 649
5 063
2014
5 812
4 338
2015
4 769
3 512
(Forrás:Pécs-HEP, Önkormányzati adatok)
Gyermekétkeztetés A közétkeztetés – ezen belül a gyermekétkeztetés - szolgáltatása (közbeszerzési eljárás lezárását követően) a Hungast Mecsek Kft.-vel (korábbi nevén Hungast Délmagyarország Kft) 2012. július 18-án megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak szerint történik a városban, a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (Elszámolóház) koordinálásával. Az Elszámolóház kapcsolattartói és ellenőrzési feladatokat is ellát az étkeztetés tekintetében, valamint dietetikusi, pénzügyi szakmai segítséget is nyújt az intézmények térítési díjbeszedő munkatársai és kincstárnokai részére. 2015. évben a Vállalkozó az étel előállítását és kiadagolását 4 főzőkonyhán látta el: az Apáczai Cs. J. körtér 1. szám alatti, a Szilva utca 1-3. sz. alatti, a Kodály Z. u. 20. szám alatti, valamint az Anikó u. 1. sz alatti telephelyeken, így az önkormányzati étkezést igénybevevő gyermekek számára közel 11 ezer adag ételt főznek naponta, normál és diétás étkezőknek. 2015. évben a szolgáltatást igénybe vevő intézmények száma: - 44 óvoda (KSZI által ellátott 3 óvodával együtt) - 22 általános iskola - 3 gimnázium - 5 szakképző és kollégium.
19
A 22 általános iskolából az Anikó utcai Általános Iskola 2015. augusztus 31-ig részesült ellátásban. E mellett a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (KSZI) saját konyhái látnak el 3 óvodai (Keleti Városrészi Óvoda - Vargha Damján utca, Nyugati Városrészi Óvoda - Ajtósi Dürer utca és Mezőszél utca) intézményt. A gyermekétkeztetés helyzetének áttekintésére az étkezők által elfogyasztott adagszámok szolgálnak a legpontosabb adattal. Adagszám szerinti kimutatásban 2015. évben a következő fogyasztás került rögzítésre. A táblázatok a 2015. év tényleges adatait tartalmazzák, a megrendelt és kiszámlázott adagszámokkal. 100%-os normatív kedvezményben részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd
összesen
41 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda 22 általános iskola 3 gimnázium
0 0 0 0
314157 22392 333574 0
0 0 41528 154
314157 22392 375102 154
5 szakképző és kollégium Összesen
3913 3913
827 670950
956 42638
5696 717501
50%-os normatív kedvezményben részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd
összesen
41 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda 22 általános iskola
0 0 0
68543 5598 130026
0 0 67484
68543 5598 197510
3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen
0 2230 2230
0 45542 249709
6430 11312 85226
6430 59084 337165
Normatív kedvezményben nem részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd
összesen
41 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda 22 általános iskola
0 0 0
251961 17123 217164
0 0 196344
251961 17123 413508
3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen
0 0 0
0 36285 522533
7424 14287 218055
7424 50572 740588
20
Összes adagszám 41 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda 22 általános iskola 3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen
5x étkezés
3x étkezés
csak ebéd
összesen
0 0 0 0 6143 6143
634661 45113 680764 0 82654 1443192
0 0 305356 14008 26555 345919
634661 45113 986120 14008 115352 1795254
A fenti adatok százalékos megoszlásáról készült alábbi ábrák további információval szolgálnak a gyermekétkeztetés 2015. évi alakulásáról. Az elmúlt évben az összes adagszám 55%-a általános iskolákban került kiosztásra. Az óvodás gyermekek fogyasztották el az éves adagok 35%-át. A gyermekétkeztetés egészét tekintve alacsony a gimnáziumokban, szakképző iskolákban és kollégiumokban kiosztott adagok száma. Ennek oka, hogy a középiskolások jelentős része csak napi egyszeri étkezést igényel, illetve a kollégiumi étkezők esetében többségben vannak az egyszer étkezők.
Étkeztetettek adagszáma intézmény típusonként 14008; 1%
115352; 6%
Óvoda
KSZI által ellátott óvoda 634661; 35%
Általános Iskola Gimnázium Szakképző és kollégium
986120; 55%
45113; 3%
A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján 2015-ben az étkeztetett gyermekek 59%-a részesült kedvezményben.
21
Az összes ellátotti adagszám megoszlása a kedvezmények alapján az alábbiak szerint alakult.
Ellátotti adagszámok kedvezmények szerinti megoszlása
100%-os normatív kedvezményben részesül 717501; 40%
740588; 41%
50%-os normatív kedvezményben részesül Normatív kedvezményben nem részesül
337165; 19%
Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (7622. Pécs, Vargha D. u. 2.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban KSZI) Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok napközbeni – és átmeneti ellátását biztosító intézményrendszere. A napközbeni ellátást bölcsődei és családi napközi, az átmeneti ellátást családok átmeneti otthona formájában biztosítja. E mellet a gyermekjóléti alapellátás keretein belül egy Biztos Kezdet Gyerekházat is működtet. Az előző évhez hasonlóan, 2015-ben is az intézményrendszer bölcsődéi a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek nevelésére, gondozására, a gyermekek igényeinek megfelelően több formában is vállalta napközbeni ellátásukat. Minden bölcsődében biztosított volt a teljes integrációban történő nevelés, gondozás. Két bölcsőde részleges integrációban fogadta egy nevelési egységen belül az SNI-s gyerekeket. Ezen kívül, a Fészek-Családi Napközi szegregált formában gondozott SNI-s kisgyermekeket. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek korai fejlesztése - a Pedagógia Szakszolgálat gyógypedagógusainak közreműködésével elsősorban a telephelyeken valósult meg, de volt olyan gyermek is, akinek a fejlesztését a Szakszolgálatnál végezték. Ezekben az esetekben a szülők vitték fejlesztésre a gyermekeket. Egy bölcsőde kivételével, minden bölcsőde biztosított diétás étkeztetést. A Cseperedő Bölcsőde, helyi adottságainak megfelelően, elsősorban a komplex diétát igénylők számára nyújtott diétás étkeztetést, a többi bölcsőde az egyszerűbb diétákat (tejmentes, tojásmentes stb.) biztosította. A város 3 bölcsődéje és az intézményrendszeren belül működő Biztos Kezdet Gyerekház járult hozzá a roma kisgyermekek korai hatékony szocializációjához.
22
A 2015-ös évben a KSZI a gyermeküket otthon nevelő családok számára - az alapellátást nem veszélyeztető - alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is működtetett – gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba, felnőtt vendégétkeztetés, óvodai étkeztetés, baba masszázs, baba-mama klub -, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatták. Az intézményrendszer a gyermekjóléti alapellátás keretein belül gyermekek átmeneti gondozását is biztosította, egy családok átmeneti otthonának működtetésével. (1.sz. táblázat - KSZI komplex szolgáltató rendszere) Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei alapellátás Bölcsőde Cseperedő Bölcsőde Csoda Bölcsőde
Általános bölcsődei alapellátás bölcsődei ellátás bölcsődei ellátás
Fészek Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Hétszínvirág Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Kicsi Kék bölcsődei Bölcsőde ellátás
Kiskuckó Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Gyermekk átmeneti kapcsolódó gondozása
Speciális bölcsődei alapellátás diétás étkeztetés
Bölcsődéhez alapellátáson túli szolgáltatások időszakos gyermekfelügyelet -
sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés
játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, só szoba,
időszakos gyermekfelügyelet, gyógy-úszás, tanácsadás
-
-
só szoba, tanácsadás
-
-
23
Mandula Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Mezőszél Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Napsugár Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Törpike Bölcsőde
bölcsődei ellátás
Zöldliget Bölcsőde
bölcsődei ellátás
FészekCsaládi Napközi
családi napközi
Biztos Kezdet Gyerekház
sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés nyújtott nyitva tartás, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, diétás étkeztetés sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása -
-
-
időszakos gyermekfelügyelet, óvodai étkeztetés
babamasszázs, baba-mama klub
időszakos gyermekfelügyelet és óvodai étkeztetés
felnőtt tanácsadás
vendégétkeztetés, -
-
játszóház, családi szülőcsoportok
Vadvirág Családok Átmeneti Otthona (1.sz. táblázat a KSZI komplex szolgáltató rendszere)
-
programok, -
családok átmeneti gondozása
24
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS I.
Gyermekek napközbeni ellátása 1. Bölcsődei alapellátás Az ellátás igénybevétele 2015. év előtt Telephely/bölcsőde felvett gyermekek Cseperedő 62 Csoda 72 Fészek 25 Hétszínvirág 36 Kicsikék 12 Kiskuckó 59 Mandula 44 Mezőszél 55 Napsugár 88 Törpike 39 Zöldliget 64 Összesen 556 1.1.
2015. évben felvett gyermekek 29 62 21 35 60 46 35 76 68 65 58 555
Összesen Elutasított vagy átirányított felvételek 91 0 134 7 56 3 71 0 72 0 105 0 79 14 131 0 156 28 104 0 122 7 1121 59
2.sz. táblázat - 2015-ben bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma
A napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődei intézményrendszerbe a 2015-ös évben 1180 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1121 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 59 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. A legtöbb túljelentkezés a Napsugár és a Mandula Bölcsődében volt. 556 gyermek már a 2015-ös év előtt is az intézmény gondozottja volt, 555 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. (Lsd. 2.sz. táblázat, 1.sz. grafikon – 2015-ben bölcsődbe beíratott kisgyermekek száma) 2015-ben nevelt, gondozott gyermekek Sorozatok1; 2015. év előtt felvett gyermekek; 566; 50%
Sorozatok1; 2015. évben felvett gyermekek; 555; 50% 1.sz. grafikon – 2015-ben bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma
25
A beszámoló évében a Napsugár és a Csoda Bölcsőde látta el az intézményrendszerben a legtöbb gyermeket. Ez a férőhely számból is adódik, mivel ez a két intézmény a város két legnagyobb férőhelyszámú bölcsődéje. 2015-ben szintén a Napsugár és a Csoda bölcsődében maradt a legtöbb gyermek az intézmények gondozottja az előző nevelési évről. 2015-ben a Mezőszél és a Napsugár Bölcsőde vette fel a legtöbb új gyermeket a bölcsődébe. Kihasználtsági mutatók 2015-ben: 2015-ben intézményi szinten a bölcsődék kihasználtsága a gondozottakhoz viszonyítva 66,3% volt, a beírt gyermekekhez viszonyítva 82,97% (Lsd. 2. grafikon – 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtság mutatói). Ez hónapokra és bölcsődékre lebontva a grafikonból jól kitűnik, április, május és június hónapokban voltak a bölcsődék a legkihasználtabbak. Ez egyrészt a csoportok tavaszra történő feltölthetőségének köszönhető, amikor a csoportban a gyermekek betöltik a 2. életévüket és növelhető a csoport létszám 14-re, illetve a 2. életévüket betöltött gyermekek szüleinek a munkába állása a következménye. Az augusztus, szeptember, októberben a legkevésbé kihasznált a bölcsőde, a bölcsődei nyári zárások, illetve szeptemberi beszoktatások miatt. A kisgyermekek nem egyszerre, hanem heti, két heti csúsztatással, fokozatosan kerülnek felvételre. (Lsd. 3/A.sz. grafikon – 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutató havi bontásban) A kihasználtság bölcsődénként való vizsgálatakor jól látható, hogy a 2015-ös évben a Napsugár, a Mandula és a Kiskuckó Bölcsőde volt a legkihasználtabb intézmény és a Cseperedő valamint a Csoda Bölcsődében voltak üres férőhelyek. (Lsd. 3/B.sz. grafikon - 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutató bölcsődénként) 2015. évi kihasználtsági mutatók 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
%
gondozotthoz visz
beírthoz visz
66,3
82,97
2. sz. grafikon – 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutató
26
2015. évi kihasználtsági mutatók havi bontásban Gondozotthoz visz
Beírthoz visz.
92,29 94,2 91,7 85,78 88,89 81,86 83,43 83,27 81,96 75,98 80,41 75,5 71,52 68,57 64,4 72,64 71,19 63,8261,95 67,18 60,74 54,58 51,87 56,17
3/A. sz. grafikon – 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutató havi bontásban Gondozotthoz visz 83,62
77,23 73,51 66,72 61,8 57,9
88,06
70,31
84,69
67,38
Beírthoz visz.
90,98
69,88
91,91
71,02
91,46
79,69 72,21 63,1
83,8 65,63
84,05 68
3/B.sz. grafikon - 2015. évi intézményrendszer szintű bölcsődei kihasználtsági mutatói bölcsődénként.
A térítési díjkedvezmények alakulása 2015-ben A 2015-ös évben a KSZI bölcsődéiben a havi intézményi térítési díj nem változott az előző évhez viszonyítva, a fenntartó által meghatározottan 669 Ft volt. Ebből 250 Ft volt a gondozásért fizetett díj, melyet az adott hónap minden napjára be kellett fizetnie a szülőnek és 330 Ft+ÁFA, azaz 419 Ft volt az étkezésért fizetett díj, amiből a gyermek hiányzása esetén visszatérítés járt.
27
Rendszeres gyermekvédel mi Kedvezmény/böl kedvezmény csőde 215.01.01 által térítési - 215.08.31-ig díjkedvezmén yben részesülők száma (fő) Cseperedő 16 Csoda 25 Fészek 3 Hétszínvirág 26 Kicsikék 20 Kiskuckó 13 Mandula 0 Mezőszél 17 Napsugár 12 Törpike 29 Zöldliget 2 Összesen 163
Tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezmén yben részesülők száma (fő) 10 8 7 1 2 3 3 3 5 6 5 53
3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezmén yben részesülők száma (fő)
Összesen térítési díjkedvezmén yben részsülők (fő)
15 10 4 1 9 6 13 10 18 4 13 103
41 43 14 28 31 22 16 30 35 39 20 319
3.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása 2015.08.31-ig bölcsődénként
A térítési díjkedvezmények tekintetében, a törvényi szabályozást követően, 2015 szeptemberétől jelentős változás történt. Augusztus 31-ig térítési díjkedvezményt lehetett igénybe venni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, 3 vagy több gyermeket nevelő családok és nevelésbe vett gyermekek esetében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára a gondozás és az étkeztetés ingyenes volt, ez intézményi szinten 163 gyermek számára volt biztosított. A 3 vagy több gyermekes családok esetében, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek tekintetében nem kellett gondozási díjat fizetni és az étkezésért fizetett díj 50%-át kellett a szülőnek megtérítenie. Ezen kedvezményben összesen 156 gyermek részesült, ebből 3 vagy több gyermekes kedvezmény alapján 103 gyermek, tartós betegség és fogyatékosság esetén 53 gyermek. A 2015.08.31-ig a KSZI bölcsődei ellátórendszerében összesen 319 gyermek részesült térítési díjkedvezményben. (Lsd. 3. sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása 2015.08.31-ig bölcsődénként)
28
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.08.31-ig (fő) 29
26
25
20 16
17 13
12
3
2
0
4.sz. grafikon – A rgyvk által térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig
A térítési díjkedvezményeket bölcsődénként vizsgálva megállapítható, hogy a 2015-ös évben augusztus 31-ig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a Törpike, a Hétszínvirág és a Csoda Bölcsődében volt a legmagasabb az ingyenes ellátásban részesülő kisgyermekek száma, legalacsonyabb az előző évekhez hasonlóan a Mandula és a Zöldliget Bölcsődében. (Lsd. 4.sz. grafikon – A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben által térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig) Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.08.31-ig (fő) 10 8
7 5 1
2
3
3
6
5
3
5.sz. grafikon - Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig
Tartós betegség vagy fogyatékosság alapján térítési díjkedvezményben a Cseperedő, Csoda és a Fészek Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek, a Hétszínvirág és Kicsikék Bölcsődében a legkevesebb. (5. sz. grafikon – Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig) A 3 vagy több gyermek nevelése után járó térítési díjkedvezmény a Napsugár és a Cseperedő Bölcsődében volt a legmagasabb, vagyis ide járt a legtöbb 29
nagycsaládban nevelkedő kisgyermek, a Hétszínvirág, Törpike és a Fészek Bölcsődében pedig a legalacsonyabb. (Lsd. 5.sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig) 3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.08.31-ig (fő) 18 15 13 10
13 10
9 6 4
4 1
5. sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2015.08.31-ig
Ha összességében nézzük bölcsődékre lebontva a térítési díjkedvezmények alakulását 2015.08.31-ig, a Csoda, Cseperedő és a Törpike Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek valamilyen térítési díjkedvezményben és a Fészek, Mandula, Zöldliget Bölcsődében a legkevesebb. (7. sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2015.08.31-ig)
Összesen térítési díjkedvezményben részesülők 2015.08.31-ig (fő) 41
43 28 14
31 22
30 16
35
39 20
7.sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2015.09.31-ig
2015 szeptemberétől kibővült és átalakult a bölcsődei térítési díjkedvezmények igénybevételének rendszere. Már nemcsak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek bölcsődei ellátása vált ingyenessé, hanem a tartósan beteg, a fogyatékos és a 3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekeié is. Ezen időponttól az étkezésért nem kell fizetni azon gyermekek után térítési díjat, ahol a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek és ahol a gyermek olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 30
kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének a 130%-át, vagyis 89.408 Ft-ot. Ez utóbbi esetekben gondozási díjat kell fizetni. (2015.09.01. és 2015.12.31. között a térítési díjkedvezmények alakulása: lsd. 4.sz. táblázat.) Intézményrendszeri szinten ezen időszakban összesen 469 gyermek részesült kedvezményben. Összesen térítési díjkedvezményben részesülők 2015.09.01-től (fő) 68
50 37
45
30
21
45
55
51
44
23
8.sz. grafikon – 2015.09.01-től térítési díjkedvezmények alakulása az intézményrendszer szintjén összesen
Rends zeres gyerm ekvéd elmi kedvez 2015.09.01 mény által 2015.12.31 térítési -ig díjked vezmé nyben részes ülők száma (fő)
Tartós an beteg ill. fogyat ékos gyerm ek után járó térítési díjkedv ezmén yben részes ülők száma (fő)
3 vagy több gyerm ek után járó térítési díjkedv ezmén yben részes ülők száma (fő)
Gyámh atóság nevelé sbe vétele alapján díjkedv ezmén yben részes ülők száma (fő)
Cseperedő 6 Csoda 16
8 11
6 7
0 0
Családj ában tartósa n beteg vagy fogyaté kos gyerme k nevelés e után térítési díjkedv Ingye ezmény nes ben bölcs részesü ődei lők ellátá száma s (fő) (fő) 20 1 34 0
A család ban az egy főre jutó havi jövedel em összeg e... térítési díjkedv ezmén yben részes ülők száma (fő) 16 34
Össze sen téríté si díjked vezm énybe n részs ülők Gond (fő) ozási díjat fizető k (fő) 37 17 68 34
Fészek Hétszínvir ág Kicsikék Kiskuckó
1
6
5
0
12
0
9
9
21
21
1
0
9 11
1 3
3 5
0 1 0
22 14 19
0 1 0
8 35 26
8 36 26
30 50 45 31
Mandula Mezőszél Napsugár Törpike Zöldliget Összesen
0 8 4 17 5 98
1 5 6 0 2 44
8 4 19 10 7 74
0 0 0 0 0 1
9 17 29 27 14 217
1 2 3 2 0 10
13 26 23 22 30 242
14 28 26 24 30 252
23 45 55 51 44 469
4.sz. táblázat - 2015.09.01. és 2015.12.31. között térítési díjkedvezmények alakulása
A 469 gyermekből 217 ingyenes ellátást kapott, 252 gyermek után csak gondozási díjat kellett fizetnie a szülőknek. Ingyenes ellátásban a Csoda, a Napsugár és Törpike Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek. A Mandula, a Fészek, a Kicsikék és a Zöldliget Bölcsődében pedig a legkevesebb. Csak gondozási díjat a Kicsikék, a Csoda és a Zöldliget Bölcsődében fizettek a legtöbb gyermek után a szülők és a Hétszínvirág, a Fészek és a Mandula Bölcsődében a legkevesebben. A Csoda, a Napsugár és a Törpike Bölcsődében magas és azonos vagy közel azonos, a Fészek és Mandula Bölcsődében alacsony és közel azonos volt az ingyenes és a csak gondozási díjat fizetők száma. A Kicsikék Bölcsődben mutatkozott a legnagyobb különbség az ingyenes és a gondozási díjat fizetők között. (Lsd. 9.sz. táblázat Ingyenes ellátás és a gondozási díjat fizetők aránya) Ingyenes bölcsődei ellátás
Gondozási díjat fizetők
36
3434
28 29 26 27 24
26 22
20 17 12
19 14
9
8
14
17
30
14
9
9.sz. táblázat – Ingyenes ellátás és a gondozási díjat fizetők aránya
A 217 ingyenes ellátásban részesülő gyermek közül 98 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján vehette igénybe a kedvezményt. A Hétszínvirág, a Csoda és a Törpike Bölcsődében a legtöbb és a Mandula, valamint a Fészek Bölcsődében a legkevesebb. (Lsd. 10.sz. táblázat – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.1-től)
32
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től (fő) 21 17
16 9
11 8
6
5
4
1
0
10.sz. táblázat – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.1-től
Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től (fő) 11 8 6
5
6
3 1
1
1
2 0
11.sz. táblázat – Tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részsülők száma
Tartós betegség és fogyatékosság után 44 gyermek kapott ingyenességet. A Csoda és a Cseperedő Bölcsődében a legtöbben és a Törpike, a Mandula, a Hétszínvirág és a Kicsikék Bölcsődében a legkevesebben. (Lsd. 11.sz. táblázat – Tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részsülők száma)
33
3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től (fő) 19
6
7
10
8
5
3
5
7 4
0
Lsd. 12.sz táblázat – 3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től
A 3 vagy több gyermek után járó ingyenességet 74 család tudta igénybe venni. Kiemelkedően magas számban a Napsugár Bölcsődében. A Hétszínvirág Bölcsődében egy család sem igényelte. (Lsd. 12.sz táblázat – 3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től) 2015.09.01 és 2015.12.31. között a KSZI rendszerében csak a Kicsikék Bölcsődében volt egy család, aki nevelésbe vétel jogcímén vehetett igénybe ingyenes bölcsődei ellátást. A 252 csak gondozási díjat fizető család közül 10 a családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után vehette igénybe a kedvezményt, 3 esetben a Napsugár, 2-2 esetben a Mezőszél és Törpike, valamint 1-1-1 a Mandula, a Cseperedő és a Kicsikék Bölcsődében. (Lsd. 13.sz. grafikon - Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től) Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től (fő) 3 2 1
1 0
0
0
2
1 0
0
13.sz. grafikon - Családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelése után térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től)
34
A csak gondozási díjat fizető családok nagy része, 242 család esetében a gyermek olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének a 130%-át, vagyis 89.408 Ft-ot. Ezen lehetőség alapján a Kicsikék, a Csoda és a Zöldliget Bölcsődében vették igénybe a legtöbben és a Hétszínvirág és Fészek Bölcsődében a legkevesebben a kedvezményt. (Lsd. 14.sz. grafikon – A családban egy főre jutó havi jövedelem összege, térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től) A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege... térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01től (fő) 35
34
26 16
9
26
30 23
22
13 8
14.sz. grafikon – A családban egy főre jutó havi jövedelem összege térítési díjkedvezményben részesülők száma 2015.09.01-től
1.2. Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szüleik gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak, vagy tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani. Az intézményrendszer bölcsődei ellátásának fókuszában a gyermek áll, nevelésük, gondozásuk, fejlesztésük magas színvonalú pedagógiai munkával történik, felkészítve őket az óvodai életre. 2015. augusztus végén megtörténtek a csoportváltások, a három évet betöltött gyermekek óvodába mentek. Elkezdődött az új gyermekek beszoktatása. Az új szülőkkel már a nyár elején megtartott szülői értekezleteken ismertették szakemberek a beszoktatással, családlátogatással, a bölcsődei élettel kapcsolatos tudnivalókat. Az első találkozás, majd családlátogatás még beszoktatás megkezdése előtt, vagy közben megtörtént. A családlátogatás során mód nyílt arra, hogy a kisgyermeknevelő a gyermeket otthoni, saját környezetében megismerhesse, információkat gyűjthessen egyéni igényiről, fejlettségéről, szokásairól. A 2015 őszi beszoktatás ideje általában 2 hét volt. A „saját kisgyermeknevelő” munkarendje lehetőség szerint a gyermek bölcsődei tartózkodásához igazodott.
35
A beszámoló évében, az új gyermekek adaptációjának támogatása a következő módszerek segítségével történt: Bölcsőde Expo, nyílt nap, bölcsődeismerkedő, beszélgetés a szülőkkel. Szülői értekezlet az új szülők részére. Szórólapok, kérdőívek. Bölcsődelátogatás, gyermeknapi programra való meghívás. Beszoktatási ütemterv készítése. Fokozatos beszoktatás. Családlátogatás. Már hagyománnyá vált az intézményben a beszoktatást és a szülők és gyermekek megismerését szolgáló „Bölcsődés leszek” szülőcsoport indítása, mely 3 helyszínen – Fészek, Kicsikék és a Napsugár Bölcsődében - került meghirdetésre, 2015 június - július hónapban. Nagy volt az érdeklődés, de magára a szülőcsoportos beszélgetésre már kevesebben jöttek el. A csoport célja, hogy segítséget nyújtson a bölcsődébe kerülő kisgyermekeknek és családjaiknak a bölcsődei adaptáció folyamatának megkönnyítésében. A kutatások és a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisgyermekek bölcsődébe kerülése mind a gyermek számára, mind pedig a család többi tagjának – komoly megterhelést, nehézséget jelent. Fontos preventív, mentálhigiénés feladat, e problémák leküzdésében való segítségnyújtás, a közösségi erőforrások felhasználásával. A szülők a csoportban elmondhatták a beszoktatással kapcsolatos félelmeiket, problémáikat, segítséget kaphattak egymástól, tanulhattak, megtapasztalhatták, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. Ez oldotta a feszültségüket és gyermekükkel szemben megértőbbekké váltak. Akik részt vettek a csoportban, maguk is meggyőződtek arról, hogy gyermeküket minden esetben elfogadó, az önállóságát, az aktivitását és a tanulását segítő, családias légkör fogadja majd a bölcsődében. Azzal, hogy egy kicsit bepillanthattak a bölcsőde falai közt zajló életbe, nagyobb bizalommal engedték át gyermeküket a kisgyermeknevelőknek. A Törpike Bölcsődében az elmúlt években jellemzően magasabb számban jelentkező hátrányos helyzetű kisgyermekek aránya a 2015-ös évre 70%-ról 40%-ra redukálódott, így létrehozva egy 60-40%-os előfordulási arányszámot a felsőközéposztálybeli ellátottak számával. Ennek okán a gyerekek nevelése - gondozása inkluzív módon valósult meg. Az ilyen formán átalakult ellátotti közeg, a jelentős osztálybeli-, szociális környezeti különbségek, némileg átalakították az évek során kialakult intézményi profilt. A jelen és jövő feladata, hogy a jobb szocio-kulturális körülmények között élő családokat érzékenyíteni kell a hátrányos helyzetű, deprivált családok elfogadására, a velük való együttműködésre. Ez a feladat néha nehézségekbe ütközött, de általánosságban, a bölcsődébe beíratott gyerekek szülei toleránsak és segítőkészek voltak a hátrányosabb helyzetű családokkal szemben. A Fészek Bölcsődében a Különleges Gyermekotthon elköltözésével egy újabb csoportszoba megnyitása vált lehetővé, melyhez az intézményrendszeren belül humánerőforrás átcsoportosításával, a pikleri elvek szerinti játékokat készítettek a szakemberek és a bölcsődére adaptálható elveket alkalmaztak. Tapasztalat, hogy az új, pikleri elvek szerint gondozott gyermekek mozgásfejlődése előrehaladottabb volt kortársaiknál, az egyszerű, természetes alapanyagokat szívesen használták, gondozási tevékenységek közben aktívabbak, közreműködőbbek voltak.
36
A Törpike Bölcsődében, udvar hiányában idén is problémát okozott a gyermekek szabad levegőn való tartózkodásának biztosítása. Az előző évekhez hasonlóan 2015-ben is a délelőtti órák felében a bölcsődés gyermekek is birtokukba vehették az óvoda által használt udvart. A 2015-ben továbbra is problémát jelentett a bölcsőde udvarok állaga. Bár intézményi keretből minimális javítások történtek, mégis az udvarok balesetmenetesítése, felújítása továbbra is prioritást élvező probléma. A Kiskuckó és a Napsugár Bölcsődében a 2015. évi bölcsődei ellátásra vonatkozóan a legjellemzőbb újdonság volt a fiatal, egy év körüli gyermekek jelentkezése. Újra kellett gondolni a tárgyi feltételek kialakítását, a gyermekek élelmezését. A másfél év alatti gyermekek napközbeni bölcsődei ellátását nehezíti, hogy nem minden bölcsőde rendelkezik tejkonyhával, ami ennek a korosztálynak az ellátásához alapvető követelmény. A Napsugár Bölcsődében ezzel kapcsolatosan az egyik legnagyobb nehézség, az így létrejött vegyes csoport volt (nagycsecsemő és kistipegő korú gyermekek). A csoport gyermekeinek életkori- és egyéni sajátosságai nagy eltérést mutattak az egyes nevelési, gondozási területeken (étkezés, alvásébrenlét, mozgás stb.) A kisebbek más időpontokban étkeztek, aludtak a nagyobbaknál, számukra szükség volt elkerített szobasarokra, ahol védetten játszhattak, mozoghattak. A nagyobbaknak szükségük volt a nagyobb mozgástérre, melyet a szobában lévő elkerített szobasarok és több kiságy eléggé korlátozott. Ezen probléma kezelésére, a nyári zárás idején, a csoportszobához kapcsolódó elkülönítő üvegfala kibontásra került és egybenyitva a szobával, a kisebbek nyugodt alvásának megteremtésére, egy alvó rész lett kialakítva. Az elhasználódott szobai játékeszközök, gyermekbútorok cseréjére, pótlására, a kisgyermekek ellátásának, minimális tárgyi feltételeinek biztosítására, a beszámoló évében magasabb összeg jutott, mint az előző években. Ezen összeg szinte egész évben folyamatosan a rendelkezésre állt. 1.3. Gyermekétkeztetés A bölcsődék konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával, központi étlap és receptura összeállítása alapján működtek, melyet dietetikus készített és a bölcsődék élelmezésvezetőivel közösen került bevezetésre. A havi étlaptervezetek, az OTH ajánlása, valamint az EMMI közétkeztetési rendelete alapján készültek, melyek kiterjedtek a tápanyagokra, mennyiségekre és az előfordulásuk gyakoriságára. Emellett a kisgyermekek egyéni igényei, fejlettsége és az esetleges ételallergiák is számításba kerültek. Az intézmény az élelmiszerkönyvelés megkönnyítése, valamint a 37/2014 EMMI (IV.30.) számú rendeletben foglaltaknak eleget téve, 2015-ben megvásárolta a Winmenza nevű programot, melynek alkalmazása 2016-tól kerül bevezetésre. A fenti rendelt hatályba lépését követően, az előírtaknak megfelelően, megtörtént a receptúrák átdolgozása, bővítése. Az intézmény dietetikusa az aktualitásoknak megfelelő témában, szóróanyagokat (plakátokat) készített, melyek a bölcsődék átadóiba kerültek kifüggesztésre a szülők részére. Havonta egyszer szúrópróbaszerűen ellenőrizte a bölcsődék élelmezését. Rendszeres kapcsolatot tartott a szállítókkal, továbbította az 37
észrevételeket, a panaszok kezelésében aktívan együttműködött. Részt vett szülői értekezleteken, szülői klubokon, belső továbbképzéseket tartott a konyhai alkalmazottaknak, a bölcsődés korú gyermekek egészséges táplálásával, valamint az életbe lépő EMMI rendelettel kapcsolatosan, valamint az Intézmény élelmezésvezetőinek élelmiszerbiztonság, személyi higiénia tárgykörében. Közreműködött a konyhai kisegítők munkaköri leírásának átdolgozásában. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság szakembereivel többször írásos és személyes egyeztetést tett az élelmiszerbiztonságilag megfelelő szállítás vonatkozásában, valamint a főzőkonyhai ellenőrzések során intézkedést igénylő változtatások, állásfoglalások, működési engedély kérések tekintetében. Diétás étkeztetés Az étkeztetés szempontjából a 2015-ös évben is prioritásnak volt tekinthető, a Cseperedő Bölcsődében működő diétás étkeztetés, amit helyi szinten dietetikus irányított. Egyszerűbb diéták esetén, a központi dietetikus felügyelete mellett és a tárgyi feltételek megteremtésével – egy bölcsőde kivételével – az összes bölcsőde felvállalta a diétás étkeztetést. Diéta lisztérzékeny laktóz-glutén érzékeny tejfehérjementes tejfehérje+citrus+olajosmagmentes glükóz –galaktózérzkény cukorbeteg lakto-ovo vegetáriánus galaktozémiás tojásallergia tojás+kivi+meggy+cseresznye+eper tejfehérje+tojás+reflux tejfehérje+szója mentes tejfehérje+citrusféle mentes tejfehérje+tojás+szójamentes
Fő 1 1 32 5 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1
5.sz. táblázat – 2015-ben biztosított diéták
A táplálékallergiában szenvedő gyermekek részére a dietetikus szakember állította össze az étlapot, illetve az ételeket a dietetikus felügyelete mellett külön szakács készítette el. A diétás étkezést szakorvosi javaslatra biztosította a bölcsőde. A Mezőszél Bölcsődében a diétát egy köztes megoldással oldotta meg az intézmény. Az ételek elkészítése a Cseperedő Bölcsőde konyháján történt, a kiszállítást a Hungast Mecsek Kft. végezte. A megnövekedett diétás igények miatt, melyet nem minden esetben lehetett már megoldani a rendeleti előírások betartása mellett, 2015 decemberében a Hungast Mecsek Kft-vel 2016-ra szerződés kötött az intézmény, a diétás ételek elkészítésére, szállítására vonatkozóan. (Lsd. 5. sz. táblázat – 2015ben biztosított diéták.) Szükségszerűen a diétás ellátásra szoruló gyermekek szakorvosával, valamint a szülőkkel konzultáció történt, valamint a kontroll vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérésével, a szükséges zárójelentések bekérése is megtörtént. 38
A 2015-ös évben továbbra is három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – végzett óvodai élelmezést, a Zöldliget Bölcsőde pedig felnőtt vendégétkeztetést. 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban, részleges integrációban történő bölcsődei nevelése, gondozása, a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa által korai fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos. Az intézmény kisgyermeknevelői a gyógypedagógus irányításával, a szükségleteknek megfelelő neveléssel, gondozással segítették az SNI-s kisgyermekek fejlődését. 2015-ben a város 10 bölcsődéje – Csoda, Fészek, Hétszínvirág, Kicsikék, Kiskuckó, Mandula, Mezőszél, Napsugár, Törpike és Zöldliget Bölcsőde - vállalta SNI-s kisgyermekek teljes integrációban történő nevelését. A teljes integráció lehetőséget nyújtott a SNI-s kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segít a mássághoz való viszonyulásban, az elfogadásban. A beszámoló évében 2 bölcsődében - Csoda és Fészek - részleges integrációban folyt az ellátás. A nevelési egység egyik szobájában az SNI-s kisgyermekek nevelése történt, a másikban az átlagosan fejlődő kisgyermekeké. A nap nagy részében – játéktevékenység, fürdőszoba használat, udvarra való készülődés, levegőztetés - a gyermekek együtt voltak, csak az étkezések és az alvás idején voltak külön.
Telephely Cseperedő Csoda Fészek Hétszínvirág Kicsi Kék Kiskuckó Mandula Mezőszél Napsugár Törpike Zöldliget Összesen
SNI-s gyermekek száma 0 10 12 2 1 1 1 1 6 3 4 41
6.sz. táblázat - SNI-s kisgyermekek száma az intézményrendszer bölcsődéiben a 2015-ös évben
A beszámoló évében, az SNI-s kisgyermekek létszáma a következőképpen alakult bölcsődénként (lsd. 6.sz. táblázat, 15.sz. grafikon – SNI-s kisgyermekek száma az 39
intézményrendszer bölcsődéiben a 2015-ös évben). Összesen 41 SNI-s gyermeket látott el az intézmény, legmagasabb számban azokban a bölcsődékben – Csoda 10 gyermek és Fészek Bölcsőde 12 gyermek – ahol részleges integrációban, valamint teljes és részleges integrációban nevelkedtek bölcsődés korú kisgyermekek. A két említett bölcsődén kívül még a Napsugár Bölcsődében volt nagyobb számban jelen az SNI-s kisgyermekek bölcsődei ellátása, mint szolgáltatás. A Csoda Bölcsődében mind a 10 gyermek részleges integrációban nevelkedett. A Fészek Bölcsődében 7 gyermek teljes- és 6 gyermek részleges integrációban. A többi bölcsődében normál csoportba integrálva történt az SNI-s gyermekek ellátása. A gyermekek korai fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat Korai Fejlesztő Központja végezte, közel azonos arányban, helyben, a bölcsődékben és a szakszolgálatnál. SNI-s gyermekek száma 12 10
6
2 0
3 1
1
1
4
1
15.sz. grafikon – SNI-s kisgyermekek száma az intézményrendszer bölcsődéiben a 2015-ös évben
A pécsi bölcsődei intézményrendszerben 2015. augusztusáig 1 fő gyógypedagógus segítette a bölcsődei ellátás hatékonyságát. A gyógypedagógus által biztosított fejlődést segítő foglakozásokra több kisgyermeknek is szüksége lett volna. Prioritást élvezett a főleg hátrányos helyzetű kisgyermekeket ellátó két bölcsőde – Hétszínvirág és a Törpike. A vezetőség szükségesnek látta még egy gyógypedagógus alkalmazását, így 2015. szeptemberétől már 2 fő gyógypedagógus a bölcsődéket elosztva biztosította ezen szolgáltatást. A gyógypedagógusok heti rendszerességgel látogatták a bölcsődéket. Feladatuk volt egyrészt a kisgyermekek megfigyelése, vizsgálata, állapotuk felmérése, szöveges értékelés készítése, szükség szerint, további vizsgálatra küldése a Szakértői Rehabilitációs Bizottság elé. Ha a Bizottság korai fejlesztést javasolt, a gyermek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa végezte. Ha nem volt szükség szakértői vizsgálatra, a gyermeknek korai megsegítést igényelt, az adott bölcsődében, a szülők kérésére, hozzájárulásával a gyógypedagógus heti rendszerességgel játékos foglalkozásokat tartott. Az egyéni foglalkozások mindig az adott gyermek fejlettségi szintjéhez és az adott problémákhoz igazodtak. Tartalma leginkább kognitív fejlesztés volt, mely kiegészült a finommotorika, figyelem és beszédfejlesztő gyakorlatokkal, így komplexnek volt nevezhető. 40
A gyógypedagógusok munkája a kisgyermekekkel való foglalkozásokon kívül következő tevékenységekkel egészült ki: - rendszeres tájékoztatás és konzultáció a kisgyermeknevelőkkel az adott gyermekek esetében, valamint szakmai tanácsadás (napi munkájukba beépíthető segítő, fejlesztő módszerekről) - bölcsődevezetők tájékoztatása - a bölcsődék szülői értekezletén való részvétel - házi továbbképzéseken való részvétel, ill. azok megtartása - szülők folyamatos tájékoztatása, szülőkonzultáció - kapcsolattartás a „külső” segítő intézményekkel és szakembereivel - rendszeres és folyamatos szakmai kapcsolattartás az intézmény gyógypedagógus munkatársaival (gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, szaktanácsadó) - havi rendszerességgel részvétel a szakmai team megbeszéléseken. A gyógypedagógusok rendszeres kapcsolatban álltak a Családsegítő Központtal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a városban működő speciális óvodával. A bölcsődében dolgozó szaktanácsadóval, pszichológussal, bölcsődeorvossal és kisgyermeknevelőkkel team munkában dolgoztak. 1.5. Roma kisgyermekek integrációja A szolgáltatás célja az iskolai kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Az integrált nevelés másik lényeges eleme a szakemberek együttműködése a gyermekek érdekében, észrevételek, jelzések adása a kompetens szakemberek felé. Mindez hosszabb távon a munkaerőpiacon való aktív részvétel egyik igen fontos előfeltétele. A szolgáltatás lényeges eleme még, a családi, kulturális különbözőségek, értékrendszerek, normák megismerése, megértése és elfogadása. Az identitás erősítése, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, biztosítása (pl. mesekönyv, hangkazetta, természetes anyagok, kosarak stb.). A 2014-es évhez hasonlóan, a 2015-ös évben is ezt a feladatot ugyanaz a 3 bölcsőde látta el – Hétszínvirág, Törpike, Kicsikék. A Hétszínvirág Bölcsődében, a nevelt gyermekek 44%-a volt roma származású. Ez az arányszám a tavalyi évhez képest nem csökkent. A legnagyobb problémákat a szakemberek az otthoni étkezés minőségében, mennyiségében, a higiénés hiányosságokban, a napirend figyelmen kívül hagyásában, az alkalmazkodás és az együttélés nehézségeiben látják. A szülők foglalkoztatottsága továbbra is alacsony, szinte csak közmunka programban tudnak elhelyezkedni. A Törpike Bölcsődében a 2015-ös évben kevesebb volt a beíratott roma kisgyermek száma az elmúlt évekhez viszonyítva. Az együttműködési nehézséget a tavalyi évekhez hasonlóan ugyanazok a problémák okozzák, mint napirend figyelmen kívül hagyása, gyermek gondozásához szükséges eszközök hiánya, alapvető higiénés elvárásoknak való megfelelés hiánya, a gyermeket nem rendszeresen járatják bölcsődébe, betegséget követően nem hoznak igazolást, nem jelzik a gyermek hiányzását, vagy gyógyult gyermekük érkezését, a 41
szülő alkoholos befolyásoltság alatt érkezik gyermekéért a bölcsődébe, a szülő nem elérhető a megadott címen, telefonon. 1.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai Az előző évekhez hasonlóan, 2015-ben is a bölcsődék család- és gyermekvédelmi feladatait a bölcsődevezetők látták el, az intézményrendszer pszichológusának koordinálásával, támogatásával. Feladataik között szerepelt a kisgyermekes családok számára információnyújtás, kisgyermek nevelési tanácsadás, Halmozottan Hátrányos hátrányos Veszélyeztetett helyzetű Telephely helyzetű gyermekek gyermekek gyermekek száma száma száma Cseperedő 1 0 0 Csoda 0 0 0 Fészek 0 0 1 Hétszínvirág 6 10 2 Kicsi Kék 2 0 0 Kiskuckó 1 0 0 Mandula 0 0 0 Mezőszél 3 2 3 Napsugár 0 0 0 Törpike 3 4 4 Zöldliget 0 0 1 Összesen 16 16 15 6.sz. táblázat – A 2015-ös évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban
egyeztetés-, együttműködés- és kapcsolattartás az intézményen belüli és kívüli segítő szakemberekkel, szervezetekkel; gyermekvédelmi problémák azonosítása, feltárása, saját kompetencia körön belüli kezelése, szükség esetén jelzés megtétele; nyilvántartás vezetése. 2015-ben az intézményrendszer bölcsődéiben összesen 16 hátrányos helyzetű, 16 halmozottan hátrányos helyzetű és 15 veszélyeztetett gyermek számára nyújtottak napközbeni ellátást. A legmagasabb számban, a Hétszínvirág, a Törpike és a Mezőszél Bölcsődében, ahol mindhárom kategóriában láttak el gyerekeket. A Csoda és a Mandula Bölcsődében 2015-ben nem volt gyermekvédelmi probléma. (Lsd. 6.sz. táblázat, 16.sz. grafikon – A 2015-ös évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban)
42
Hátrányos helyzetű gyermekek száma
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Veszélyeztetett gyermekek száma
16.sz. grafikon – A 2015-ös évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban
A 2015-ös évről elmondható, hogy a Bölcsődék prevenciós feladatai felerősödtek. A tavalyi évhez képest megháromszorozódott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Felmerült problémák: - a szülő alkoholos befolyásoltság alatt érkezett gyermekéért a bölcsődébe, - a gyermek alapvető higiénés ellátásának hiánya, - a szülő nem tartotta be a megbeszélt időkereteket, előfordult, hogy zárást követően is ott volt a gyermek a bölcsődében, mert a szülő megfeledkezett róla, - a szülő nem biztosította a gyermeke ellátásához szükséges eszközöket (pelenka, ruházat, törlőkendő stb.), - nem az időjárásnak megfelelő ruházatban hozta bölcsődébe (téli időben is lenge, vékony ruhanemű). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a családgondozókkal fenntartott napi szintű kapcsolat és információ csere hatékony eredménye a családokkal való együttműködés. A problémás családokhoz, védelembe vett gyermekhez a kisgyermeknevelők családgondozóval mentek családlátogatásra. A felmerülő problémák esetén telefonon keresztül, illetve írásban jelzés történt a szolgálat felé. Gyermekvédelmi problémák megoldására alkalmazott intézkedések: - családdal történő beszélgetések, családgondozóval együtt történő családlátogatás, - a nem megfelelő tisztaságú gyermek ápolása, fürdetése, tiszta ruházatba való átöltöztetése (bölcsődei ruha) a reggeli átvételt követően, - ruhagyűjtés, adománygyűjtés, - esetmegbeszélések, családgondozóval kapcsolattartás, jelzési kötelezettség megtétele. 1.7. Alapellátáson túli szolgáltatások Az alapellátáson túli szolgáltatások egy része bölcsődei keretek között működött. A 2015-ös évben a Csoda Bölcsőde működtetett játszóházas szolgáltatást. A játszóház keretein belül időszakos gyermekfelügyelet is biztosított 43
volt. Több bölcsőde vállalta – Cseperedő, Fészek, Mezőszél, Törpike -, hogy a bölcsődei ellátás üres férőhelyein működteti az időszakos gyermekfelügyeleti szolgáltatást. Babamasszázs és baba-mama klub a Napsugár Bölcsődében volt. Só szoba a Kicsikék és a Csoda Bölcsődében működött, a gyógy-úszás pedig a Fészek Bölcsődében. Gyermeknevelési, gyógypedagógiai és dietetikai tanácsadás minden bölcsődét igénybevevő család számára elérhető volt a szakmai tevékenységet segítő szakemberek által – pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus. Nyújtott nyitva tartásos szolgáltatást a Mezőszél Bölcsőde biztosította a kisgyermekes családok számára. Óvodai étkeztetést a Cseperedő, a Törpike és a Mezőszél Bölcsőde, felnőtt vendégétkeztetést a Zöldliget Bölcsőde működtetett. Szülő-gyermek játszóház 2015-ben a Csoda Bölcsődében Montessori-jellegű játszóház működött. Célja, alternatív, rugalmas napközbeni gyermekfelügyelet biztosítása, a családok támogatása, melynek segítségével a pécsi anyukák könnyebben térhetnek vissza a munka világába. A szülők, nagyszülők számára lehetőség nyílott a pár órás elfoglaltság zökkenőmentes lebonyolítására, valamint a játszóházon belül, egyéb közös elfoglaltság lehetőségét is felajánlottuk a családok számára. Az időszakos elhelyezés esetén fokozatosan, lehetőleg a szülővel történt a kisgyermek beszoktatása a játszó-csoportba, melyet követően lehetőség nyílott a szülőnek az időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére. A játszóházat 2015-ben 77 család látogatta, ezen gyermekfelügyeletet igénybe vevő családok száma 14 volt.
belül
az
időszakos
Időszakos gyermekfelügyelet - csoportban A szolgáltatás lényege, a bölcsődei ellátás üres férőhelyein, előzetes ismerkedést – beszoktatást – követően, előre egyeztetett időpontban fogadták a bölcsődék a kisgyermekeket. A szolgáltatást óradíj ellenében vehették igénybe a családok. A szolgáltatást nyújtó bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Mezőszél, Törpike Bölcsőde. Baba-mama klub A baba-mama klub a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel működött, a területi védőnő közreműködésével. A heti egy alkalommal ide látogató kismamák konzultálhattak egymással, a védőnővel gyermekük gondozásával, nevelésével kapcsolatosan felmerült kérdésekben, valamint a bölcsőde vezetőjével való találkozások során betekintést nyerhettek a bölcsődei életbe, kérdéseikre választ kaphattak. Babamasszázs Szintén a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel, a területi védőnő közreműködésével babamasszázs volt a kisgyermekes anyukák és csecsemőik részére. A babamasszázs sokkal többet jelent a csecsemőknek a testi örömnél vagy a fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülő megtanulja megérteni gyermeke jelzéseit, képes lesz annak igényeire megfelelően reagálni. Erősíti önbizalmát, anyai érzéseit, az apáknak pedig lehetőséget biztosít, hogy közelebb kerüljenek csecsemőjükhöz, ezzel is mélyítve a köztük kialakuló kötődést. 44
Himalája só szoba A Kicsikék és a Csoda Bölcsőde évek óta nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra. Ezért preventív tevékenységként az asztmatikus és légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek növekvő száma miatt só szobát alakított ki. A só szoba alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget ad 5-7 kisgyermek számára. 2015-ben a Kicsikék Bölcsőde só szobája megújuló környezetben várta kis és nagy vendégeit. Himalája só homokozóval, hang és fényterápiával segítve a teljes regenerálódást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden csoport szívesen használja, főleg az őszi – téli - tavaszi időszakban. Olyan irányú statisztika még nincs, hogy a betegségek alakulására milyen hatással van. A só szoba használatára a testvérgyerekeknek is lehetőségük van. Gyógy-úszás és torna (HRG és TSMT terápia) A HRG (gyógy-úszás) és TSMT (torna) terápiás szolgáltatás a Fészek Bölcsődében működött 2015-ben is, az eltérő fejlődést mutató kisgyermekek számára. Mindkét terápia típusra a város bölcsődéiből jöttek gyerekek. Részben külső házakból, részben azok a gyerekek, akik a Fészek Bölcsődébe jártak. Fészek Bölcsődébe járó gyerekek szülei reggel behozták a gyerekeket, és a nap során heti rend szerint fejlesztette őket a terapeuta. A külsős gyerekeket a szülők hozzák HRG-re és a terapeuta hetente kétszer fejlesztette őket. A TSMT terápia otthon zajlott, home traning formájában, a terapeuta meghatározott időnként kontrollálta a folyamatot. Ilyenkor új javaslatokat tett, esetleg más irányt jelölt ki a fejlesztés fő vonalának. Minden részletet megbeszélt a szülőkkel. A vízben történő fejlesztésnél - HRG – a szülők, illetve a kisgyermeknevelők hozták fejlesztésre a gyerekeket. A tartósan HRG-re járt 15 gyermekből, 6 fő volt családi napközis, 3 fő jött másik bölcsődéből és 6 gyermek járt a Fészek Bölcsődébe. TSMT terápiát kapott otthon végezhető gyakorlatokkal 9 gyerek, ők időnként jöttek kontrollra. Ezen kívül 3 gyerek jelent meg vizsgálatra, ebből egynek nem volt szüksége terápiára, ketten kaptak gyakorlatsort, de nem tudták csinálni, elmaradtak. A terapeuta a hozzá járó gyerekek szüleivel folyamatosan tartotta a kapcsolatot és rendszeresen konzultált a kisgyermeknevelőkkel. A külsős gyerekek esetében a kisgyermeknevelőkkel ritkábban, viszont az intézményrendszerben dolgozó gyógypedagógusokkal aktívabban konzultált a fejlődéssel, változásokkal kapcsolatosan. Nyújtott nyitva tartás A beszámoló évében a Mezőszél Bölcsőde vállalta, hogy nyújtott nyitva tartással segíti a kisgyermekes családokat. A szolgáltatás lényege, hogy a bölcsődék megszokott nyitva tartásán túl – reggel 6 órától este 19 óráig - tart nyitva egy csoport. Lehetőség van az igény szerinti igénybevételre is a szülők munkarendjéhez igazítottan.
45
A felvételkor több szülő a szolgáltatás lehetősége okán kérte gyermeke elhelyezését a Mezőszél Bölcsődébe. A későbbiek során azonban, családi segítséggel meg tudták oldani a gyermekek délutáni hazavitelét, így a szolgáltatást nem igényelték. Tanácsadás 2015-ben is a pszichológiai, gyógypedagógia, dietetikai tanácsadást egyrészt a bölcsődékben nevelkedő kisgyermekek szülei, másrészt közösségbe nem járó gyermekek szülei vehették igénybe. Pszichológiai tanácsadás során a bölcsőde pszichológusa személyre szabott tanácsadást és segítségnyújtást adott a kisgyermeknevelőknek és a szülőknek. A pszichológus, a gyermekek pszichológiai vizsgálatát abban az esetben végezte, ha azt a kisgyermeknevelő vagy a szülő kérte. Ha a kisgyermeknevelő jelezte, akkor a csoportban a pszichológus megfigyelte a gyermeket és jelzett a szülő felé, hogy a nevelő milyen jellegű problémát észlelt. Ha a szülő jelezte a problémát, akkor a szülőkonzultációt követően a kisgyermeknevelő is értesült a megkeresésről. A bölcsődék pszichológusa, több alkalommal figyelte meg a gyermekeket a csoportban, interjút készített a szülőkkel és kisgyermeknevelőkkel. Sor került egyéni találkozásra is a gyermekkel a pszichológus terápiás szobában, majd újabb konzultáció során megbeszélte a szülőkkel és a kisgyermeknevelőkkel a további lehetőségeket. Ezek a következők voltak: 1. elegendő 1-2 alkalmas tanácsadás a szülőknek és vagy a nevelőknek, 2. a szülők hosszú távú pszichés támogatása szükséges, rendszeres szülőkonzultációkra került sor, szükség esetén családlátogatással összekötve, 4. a szülőkonzultációkon kívül szükséges volt a gyermek delegálása más szakemberekhez, 5. a gyermeknek nem pszichológiai, hanem egyéb szakmai segítségre volt szüksége, így megtörtént az eset átadása. Órarend szerinti felosztásban, kétheti váltásban történtek az egyéni pszichológiai megfigyelések. A beszámoló évében, 23 szülő igényelt alkalmankénti egyéni szülőkonzultációt. A pszichológus, órarend szerinti rendszerességgel heti váltásban szorongásoldó bábterápiás jellegű egyéni foglalkozást, illetve kiscsoportot tartott a Hétszínvirág, Napsugár, Kicsikék és a Csoda Bölcsődében. Havi rendszerességgel szülőcsoportot tartott a Fészek bölcsődében. Témája: Gyermeknevelési témakörök: Szobatisztaság, dackorszak, „elég jó” szülő. Tematikus szülőcsoportot tartott a Mandula Bölcsődében, Biztos Kezdet Gyerekházban, Anyaotthonban. Téma: korunk gyereknevelési kérdései. Megszerveződött az egyedülálló szülők csoportja, havi rendszerességgel a Vargha Damján utcai pszichológus szobában találkozott a pszichológus az érdeklődő szülőkkel. A Napsugár Bölcsődében beindította a viselkedésrendezés alapján működő bölcsődei csoportot. A pszichológus belső továbbképzést tartott a Mandula Bölcsődében. Téma: Viselkedésrendezés az óvodában és otthon. Rendszeresen részt vett az Anyaotthon esetmegbeszélőin, team megbeszélésein. Egyéni konzultációs lehetőséget biztosított az Anyaotthon lakóinak, ezt 5 család vette igénybe.
46
Havi rendszerességgel konzultált a bölcsődéket érintő gyermekvédelmi esetekről a bölcsődevezetőkkel, illetve az érintett kisgyermeknevelőkkel. Feladata volt még a kisgyermeknevelők napi munkájának segítése, konzultációs lehetőség és esetmegbeszélő munkacsoportok megteremtésével. Ennek keretében a nevelők segítséget kaptak a gyermekek viselkedésének, reakcióinak megértésében, közösen kidolgozásra kerültek a gyermekek személyiségére szabott munkamódszerek, amelyek hatékonyan segítették a gyermekek fejlődését. A kisgyermeknevelők, ha szükséges volt, pszichés támogatást kaptak. Ennek módszerei a következők voltak: 1. Esetmegbeszélő szakmai tanácskozások 2. Tematikus belső továbbképzések tartása egyéni bölcsődei felkérésre (Cseperedő Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Zöldliget Bölcsőde) A pszichológus a „Biztos Kezdet” Gyermekházat látogató családoknak is folyamatosan elérhető volt. Itt 9 család igényelt pszichológiai konzultációt. A gyermekház vezetőjének felkérésére szülőcsoport 2 alkalommal történt. Témája: 1. A mese, 2. A játék. A gyógypedagógiai tanácsadást is egyrészt a szülők, másrészt a kisgyermek számára biztosították az intézmény gyógypedagógusai.( lsd. Beszámoló - 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja.) 2015-ben a dietetikai tanácsadás keretein belül a dietetikus az intézmény több bölcsődéjében konzultációs lehetőséget biztosított táplálkozással kapcsolatosan, mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. 2015-től, az intézmény dolgozói számára egy új lehetőség vált elérhetővé, mentálhigiénés tanácsadás formájában, melyet mentálhigiénés tanácsadó végzett.
Családi Napközi A KSZI intézményrendszerén belül 2013. december 1-vel kezdte meg működését az SNI Családi Napközi, Fészek-Családi Napközi néven a Gosztonyi Gy. utcai telephelyen. A családi napközi kialakítását a TÁMOP-2.4.5-12/1-2012-0144 azonosító számú pályázat tette lehetővé. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. A Fészek-Családi Napköziben, a gyermekek ellátására egy szoba, öltöző és mosdó helyiség lett kialakítva az épület használaton kívüli részében, így minden belső tér új, modern, ízléses. A családi napközi működéséhez szükséges tárgyi feltételek teljes mértékben biztosítottak. A családi napközi működésének személyi feltételei a pályázati időszak alatt 1,75 álláshelyen 2 kisgyermeknevelő biztosította. Mindkét kisgyermeknevelő rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges speciális képesítéssel. Családi napközi 3-4 fő sajátos nevelési igényű, normál bölcsődei csoportba nem integrálható gyermeket tud fogadni. 2015-ben 5 gyermeket látott el különböző fejlettségi szinttel, diagnózissal. A családi napköziben intenzív, komplex szemléletű korai fejlesztés történt. A Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai hetente többször jártak ki a gyermekekhez, ezen kívül a napközi plusz szolgáltatásként hidroterápiát és Dévény-tornát biztosított a korai fejlesztés keretei között. Mivel a napközi a bölcsődével egy épületben működik, délelőttönként a gyermekek nevelőik kíséretében ellátogattak a bölcsődei csoportokba, ahol együtt játszhattak 47
normál fejlődési ütemű társaikkal, figyelhették mozgásukat, önkiszolgálási tevékenységüket, társkapcsolatuk fejlődhetett. Megfelelő fejlettségi szint elérése esetén lehetőség nyílott a részleges integrációra a kis létszámú vagy teljes integrációra a normál bölcsődei csoportokba. A 2015-ös tapasztalatok azt mutatták, hogy a Családi Napközi létrehozása a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok számára hiánypótló szolgáltatásként jelenik meg a város gyermekvédelmi ellátórendszerében. Két éves működtetése alatt bebizonyosodott, hogy a jelenlegi férőhelyek száma – 3 fő –, nem elégíti ki az igényeket, mert folyamatos a gyerekek elhelyezési igénye. A szolgáltatást igénybevevő családok elégedettek, örülnek az elhelyezés lehetőségének, jó kapcsolatot alakítottak ki a kisgyermeknevelőkkel.
Biztos Kezdet Gyerekház A Vadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház 2009. augusztus elseje óta működik Pécs keleti városrészében. 2013 júliusáig a Szeptember 6. téren található bérlemény adott otthont a programnak, majd augusztusban a gyerekház átköltözött a városrészben található közeli, Hétszínvirág Bölcsőde épületébe a Pákolitz István u. 32 sz alá. A költözést az épületrész átalakítása, felújítása előzte meg, ami így alkalmassá vált a gyerekház befogadására. A Gyerekház szolgáltatásait 2009.08.01-től napjainkig 288 gyermek és szülő vette igénybe. Az elmúlt évben a rendszeresen járó gyerekek száma átlagosan 11 fő volt. Ez a szám igazolja, hogy a település részen élő kisgyermekes családok megismerték, megszerették és magukénak érzik a házat, a programot. A gyerekház elsődleges feladata a kisgyermekek fejlődésének támogatása, nyomon követése a szülők aktív bevonásával. A gyerekház a területen egy olyan közösségi színtérré vált az elmúlt időszakban, ahol a kisgyermekes családok gyerekbarát környezetben találkozhatnak, megbeszélhetik gyermeknevelési, ill. egyéb problémáikat, szükség esetén szakember bevonásával. A közös élethelyzet és az akár napi személyes kapcsolat, tapasztalatok az előítéletesség csökkentésében is szerepet kaphatnak, hiszen a program mindenki számára nyitott. A 2015-ös évben számos közösségi rendezvény, ill. szülőcsoportos foglakozás került megtartásra igény esetén külső szakemberek bevonásával. Közösségi rendezvények: Bábszínház látogatások Farsangi bál Húsvéti tojásvadászat Anyák napi program Gyereknapi rendezvény Erdei kirándulások Óvodás gyerekek búcsúzatója Kézműves játszóházak Márton napi lámpás felvonulás Fogápolási nap Mikulás, Karácsony Szülőcsoportos beszélgetések témái: óvodai, bölcsődei élet, bölcsődelátogatás,
48
hulladékhasznosítás a gyakorlatban, pénztárca, ékszerek és egyéb használati tárgyak készítése háztartási hulladékból, testvérek a családban, fáradt szülő, közös előkészületek az óvodába, bölcsődébe menő gyerekek búcsúztatójára, kreatív szülőcsoport, koszorúkészítés, báb és farsangi jelmezkészítés, adventi készülődés, második Esély program bemutatkozása. A területi védőnők vezetésével októberben szülésre felkészítő és babamasszázs tanfolyam volt a környéken élő várandós kismamák és kisgyermekes szülők részére. II. Gyermekek átmeneti gondozása 1. Családok átmeneti otthona 1.1. A családok átmeneti otthonának igénybevétele. 2015-ban gondozott családok 2015. év előtt felvett családok 2015. évben felvett családok
száma 4 7 megállapodással+2 krízisellátásban Összesen 11 család (25 gyermek) Elutasított családok (első interjún 7 család megjelenő, de be nem költöző családok) A 2015-ös évben a családok átmeneti otthonát összesen 7 család vette igénybe, 25 gyermekkel. Ebből 4 család már a 2015-ös év előtt is az otthon gondozottja volt és 7 család 2015-ben költözött be az otthonba megállapodással, 2 család pedig krízis ellátásban részesült. Férőhely hiány miatt 7 család számára nem tudott a családok átmeneti otthona ellátást nyújtani.
1.2.
A családok átmenetei otthonában folyó gondozás lényege és eddigi tapasztalatai.
A KSZI „Vadvirág” Családok Átmeneti Otthona 2001-ben nyitotta meg kapuit a krízishelyzetben lévő, vagy bántalmazás elől menekülő várandósok és kisgyermek(ek)et nevelő édesanyák előtt. Az Otthon 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 3. szám alatt működik, egy épületkomplexumot alkotva a KSZI Kiskuckó Bölcsődéjével, és a Kertvárosi Óvodák székhelyintézményével. A 12 férőhelyes, a gyermekjóléti alapellátás részeként gyermekek átmeneti gondozását felvállaló intézmény, amely egyszülős családok számára kínál ideiglenes lakhatást. Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, 49
családjától. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák, vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét; befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét; biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit; segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást; a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt; közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. A 12 férőhellyel és 5 lakószobával rendelkező épület tekintetében két nagy munkálat zajlott az elmúlt időszakban. A 2014-es Gyámhivatali ellenőrzést követően világossá vált, hogy egyrészt szükséges a Kiskuckó Bölcsőde és a Családok Átmeneti Otthonának (CSÁO) közös udvarát kerítéssel szétválasztani; másrészt a Kiskuckó Bölcsőde ételszállító kocsija nem mehet keresztül a CSÁO játszószobáján. Az udvar szétválasztására 2015 tavaszán került sor. A másik munkálat tekintetében úgy lehetett megoldani a problémát, hogy az épület hátsó részében lévő játszószobából egy külön folyosó került leválasztásra a bölcsődei ételszállító kocsinak. A korábbi években az volt a tapasztalat, hogy a játszószobát kevéssé használják a gyermekek és a szülők, mert az épület leghátsó részében található. Kiesett a hétköznapi mozgásokból. Az aktuális átalakítások során az épület elejében, a konyha mellett található korábbi 1-es lakószoba falának konyha felé történő megbontásával került kialakításra egy új játszószoba; a hátsó, leválasztást követően kialakított helyiség pedig lakószobaként került használatra. Ennek eredményként a gyermekek akkor is tudják használni a játszószobát, amikor az édesanyák főznek, vagy konyhai tevékenységet folytatnak. 2015. január 1-jétől az addigi étkezési rendszer átalakítására került. A Vadvirág CSÁO napi háromszori étkezést nyújtott a felnőttek és napi ötszöri étkezést a gyermekek vonatkozásában. Az elkészült ételt a szülők a szomszéd bölcsőde konyhájáról éthordóban hozták át maguk és a gyermekek számára. Az akkori rendszert szakmailag nem megalapozottnak, az önállóság ellen hatónak tapasztalták a szakemberek. A szülők a CSÁO-ban töltött időszak alatt szinte elszakadtak a realitástól, a reális bolti áraktól, és a pénzkezelés tekintetében sem alakulhatott ki reális kép arról, hogy az ellátottak mennyire tudnak megfelelően gazdálkodni a jövedelmükkel. Nem lehetett rálátni a gyermekek és a szülők étkezési szokásaira, főzési kompetenciáik is átalakultak. 2015 január 1-én történt az étkezés átszervezésének első lépése. A CSÁO nem készételt, hanem alapanyagot biztosított ettől az időponttól a családoknak. Az étkezés átalakításának második lépése az volt, amikor az új beköltöző családok számára a lehető legnagyobb önállóság és önrendelkezés megtartása érdekében az került közvetítésre, hogy lehetőség szerint az étkezés nélkül vegyék igénybe a CSÁO szolgáltatásait. 2015. szeptemberében volt olyan időszak, amikor mindenki önellátó volt az étkezés tekintetében. Természetesen a jövedelemmel nem rendelkező (leginkább a várandósok esetében fordul elő) ügyfelek számára teljes ellátás biztosítása történik, melynek része az étkezés. A helyi rendelet is differenciálja az intézményi térítési díjakat az étkezéssel és az 50
étkezés nélkül igénybe vett szolgáltatás vonatkozásában, természetesen a személyi térítési díjak is követik ezt. 2014 nyarán bevezetésre került kliensmotiváló rendszer. Azokért a vállalásokért, amelyeket az egyén a közösség érdekében tesz, vagy amellyel segítséget nyújt lakótársának, vagy szabadidős tevékenységet szervez a kisgyermekeknek, úgynevezett pluszpontokat kapnak a lakók, sok esetben inkább egymástól, mint a segítőktől. A pontok főképp felnőtt és gyermekápolási termékekre, gyermekek számára szükséges felszerelésekre válthatók be. A kezdeti zökkenők után a rendszerben jól körvonalazott szabályok alakultak ki a lakókkal közösen. Definiálásra kerültek a tevékenységek, amelyekért a plusz pontok járnak, illetve jelezni tudták igényeiket arra vonatkozóan is, hogy milyen termékek elérése volna számukra motiváló. (Pl. babasampon, vagy női egészségügyi termékek). A pluszpontok rendszerét összekötöttük a heti rend kialakításával, ugyanis a pontok jóváírása, illetve beváltása minimum kéthetente az egyik családgondozó által szervezett úgynevezett „hétértékelő” keretében történik. A hétértékelő során a lakók megoszthatják egymással az eltelt időszak főbb történéseit, örömeit, bánatát, megvitathatják a lakóközösségben felmerülő problémákat, átbeszélhetik a konfliktusokat, javaslatot tehetnek a szolgáltatások tekintetében és kéréseket intézhetnek mind a többi lakó mind a segítők felé. Az év során a családok bevonásával közösen terveztünk és szerveztünk szabadidős programokat. Ezek megvalósítására főképp a hétvégéken került sor. Megünnepeltük a gyereknapot, az adventi vasárnapokon közösen készültünk a karácsonyra. A 2015-ös év ismét változásokat hozott a munkatársak tekintetében. Két szakgondozó kollégánk várandóssága okán voltak olyan időszakok, amikor négy munkavállaló működtette a házat. Amikor létszám ismét teljes lett (6 fő), meg lehetett oldani, hogy legyenek olyan időszakok, amikor két segítő is elérhető a házban. Mind a szociális munkásokkal, mind a szakgondozókkal mód volt olyan szakmai fórumot tartani, amelyen egységesíteni lehetett az alapelveket, a szakmai nézőpontokat meg lehet egymással osztani. 2015 őszén került kialakításra a gondozási tevékenység jelenlegi egységes protokollja. 2015 során a munkaköri leírások is pontosításra kerültek. 2015 során kialakításra került a továbbképzési rend. A teljes létszám lehetővé tette, hogy a dolgozók saját érdeklődésük szerint látogassák a feltárt továbbképzéseket. Ketten végezték el az FSZK 30 kreditpontos továbbképzését, amelynek fókuszában az autizmussal élő gyermekek álltak, egy munkatársunk vett részt a KSZI 35 pontos kommunikációs képzésén, két munkatárs vett részt elsősegély tanfolyamon, ketten jártak Budapesten a REYN hálózat által szervezett Gordon tréningen. Egy munkatárs vett részt emberi jogi kurzuson. Négy kolléga vett részt a KSZI esélyegyenlőségi tréningjén. Nagy érték, hogy a kollégák nyitottak a továbbképzésekre, sokszor ők hoznak ötleteket, ők figyelik a lehetőségeket és szívesen vesznek részt ezeken. Részt vettünk a NANE Egyesület novemberi konferenciáján, melynek középpontjában a nők elleni erőszak megszűntetése állt. Bekapcsolódtunk a CEU (Közép-európai Egyetem) gyermekprostitúciót körüljáró kutatásba és az eredményeket körvonalazó workshopba. Részt vettünk a PMJV ECSGYK által szervezett szakmai tanácskozásokon. Nyitottak vagyunk a nem-formális oktatási ötletekre, tavaly ketten vettünk részt szintén a REYN hálózat szervezte Persona Doll képzésen.
51
A felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések bemutatása 2015-ben az alábbi ellenőrzések történtek az intézményrendszer bölcsődéiben: - Szakmai módszertani ellenőrzés: az ellenőrzés a csoportban a kisgyermeknevelők és a gyermekek kapcsolatára a csoport hangulatára, a szakmai munka minőségére, a vezetett dokumentációra és a tárgyi feltételekre terjedt ki. Az ellenőrzésben részt vevő bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Hétszínvirág, Kicsikék, Kiskuckó, Mandula, Napsugár, Zöldliget Bölcsőde. - Fenntartói ellenőrzés: a Népjóléti és Sportbizottság elnöke - a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztályának munkatársaival – az összes telephelyet érintően helyszíni bejárással meglátogatta a bölcsődéket. - Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság – hatósági ellenőrzés: az ellenőrzés kiterjedt a bölcsődei konyhák működésére. Az ellenőrzésben résztvevő bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Hétszínvirág, Kicsikék, Mandula, Törpike Bölcsőde. - Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala: az ellenőrzés során a hivatal a bölcsődék működési feltételeit vizsgálta. Az ellenőrzésben résztvevő bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Hétszínvirág, Mandula Bölcsőde. - Alpolgármesteri látogatás: Dr. Őri László alpolgármester meglátogatta a Csoda, a Kiskuckó, a Kicsikék, a Mandula, a Mezőszél és a Törpike Bölcsődét. - Magyar Államkincstár: 2014.évi normatíva igénylés ellenőrzése. Az ellenőrzésben minden bölcsőde részt vett. - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: a bölcsődei konyhák minősítése. Résztvevő bölcsődék: Mandula, Napsugár, Zöldliget Bölcsőde. Kapcsolatok civil szervezetekkel, támogatások 2015-ben az intézményrendszer minden egységének szakmai munkáját, az intézményrendszerben működő szaktanácsadói, módszertani csoport támogatta. A módszertani csoport tagjai voltak: az intézményi szaktanácsadók, a pszichológus, a gyógypedagógusok, a dietetikus és a bölcsődevezetői szakértők. Szintén minden egység állandó kapcsolatban volt a KSZI igazgatóságával, a titkársággal, a gazdálkodási-, pénzügyi- és munkaügyi csoporttal. Külső intézmények közül rendszeres kapcsolat volt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekvédelmi esetek kapcsán; a Pedagógiai Szakszolgálat Korai fejlesztő Központjával az SNI gyermekek fejlesztése révén; a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal az SNI gyermekek szakértői vizsgálata során; Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával ellenőrzések kapcsán; a Magyar Bölcsődék Egyesületével és a Bölcsődék Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével. A beszámoló évében a KSZI intézményeit alapítványok, egyesületek, helyi szervezetek, cégek, magán személyek és a szülők támogatták. Több bölcsődének van alapítványa. A 2015-ös évben a bölcsődéket támogató alapítványok: • Apró Léptek Alapítvány (Fészek Bölcsőde, Fészek-Családi Napközi) • Kicsi Kék Alapítvány (Kicsi Kék Bölcsőde) 52
Mandulavirág Alapítvány (Mandula Bölcsőde) Vadrózsa a Gyermekegyenlőségért Alapítvány (Napsugár Bölcsőde) Babóca Alapítvány (Mezőszél Bölcsőde) Cseperedő Alapítvány (Cseperedő Bölcsőde) Zöldliget Bölcsőde Gyermekeiért Alapítvány (Zöldliget Bölcsőde) Csoda Bölcsőde Közhasznú Alapítvány (Csoda Bölcsőde)
• • • • • •
Az alapítványok a bölcsődei intézmények tárgyi feltételeinek javítását, a családi nevelést segítő programok, klubfoglalkozások, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, családi programok, gyermekneveléssel, testi-lelki egészségmegőrzéssel kapcsolatos szülői-, dolgozói tájékoztatók, előadások, szakmai továbbképzések anyagi feltételeinek megteremtésében segítséget, támogatást nyújtottak, pályázati programok és adománygyűjtő stratégiák kidolgozásával és megvalósításával. A Mandula Bölcsődét támogató Mandulavirág Alapítvány 2015-ben a „Lépj! Légy Pécs jövője!” pályázat segítségével felújította a bölcsőde játszókertjének támfalát és kerítés korlátját, melyet lefestettek. A Vadrózsa Gyermekegyenlőségért Alapítvány kiemelten hozzájárult a Napsugár Bölcsőde nevelés nélküli munkanapján szervezett szakmai program lebonyolításához. A Napsugár Bölcsőde ebben az évben is szorosan együttműködött az ÖkovárosÖkorégió Alapítvánnyal. 2015-ben a Mosolybirodalom Alapítvány több bölcsődében is közreműködött a gyermeknapok megrendezésében. A Retexil Alapítvány fejlesztő eszközök bemutatásával, ajándékozásával támogatta a Fészek Bölcsődét. A Törpike Bölcsődében a Huncutka Alapítvány több ingyenes műsorral is segítette a bölcsőde programjait. Szintén az intézményi rendezvények támogatói voltak, a Mosolymanó Egyesület és a Pécsi Életmód Egyesület, mely utóbbi egészségügyi szűrésekkel, egészségügyi tanácsadással vett részt. A cégek, magán személyek, szülők tárgyi eszközökkel támogatták gyermekük bölcsődéjét. A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában 2015. telén a Testvérvárosok terei iskolából érkeztek diákok és a cipős doboz akció keretében megajándékozták a lakókat. Ugyancsak cipős doboz akció keretében kaptak karácsonyi ajándékot a lakók a pellérdi családok által gyűjtöttekből. Tervezett fejlesztések Horizontális cél 2016 – 2021. Költséghatékony, magas minőségű, jól szervezett, komplex megközelítéseken és széleskörű partnerségen alapuló, átlátható, rugalmas, differenciált szolgáltatási struktúra kialakítása a pécsi kisgyermek szociális intézményekben. Rövidtávú célok és fejlesztési területek 1.
Infrastrukturális és tárgyi környezet fejlesztése, a bölcsődei intézmények épületeinek korszerűsítésével, felújításával, külső-belső terek megújításával 53
Az általánosságban leromlott bölcsőde épületek állapotának javítása, infrastrukturális fejlesztéseket célzó pályázati források lehívásával. Balesetveszélyes udvari burkolatok javítása, kiemelt figyelemmel a kertvárosi és Szigeti városrész bölcsődei intézményeire. Átadók, gyermekfürdők, konyhák folyamatos fejlesztése Mandula (Bornemissza G. u.) bölcsőde épületének statikai megerősítése. Törpike (Vargha D. u.) bölcsőde elköltöztetése.
Szükségletekhez igazodó, rugalmas, differenciált szolgáltatási struktúra kialakítása.
2.
Bölcsődei beíratottság, kihasználtság maximalizálása Intézményi feladatellátás racionalizálása a szakmai minimumok és költséghatékonyság szempontjainak összeegyeztethetősége mellett. Jól szervezett, magas minőségű szakmai munka, szakmai innováció, módszertani megújulás. Vezetői kompetencia-fejlesztés, vezető utánpótlás képzés (szakmai személyiségfejlesztés belső képzéssel, szupervízió, coaching) Kisgyermeknevelők mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése, pszichoszociális kockázatok folyamatos mérése, csökkentése, különös tekintettel a kiégés megelőzésre, munkahelyi stressz ártalmak minimalizálására, az asszertív kommunikáció megerősítésére. Kisgyermeknevelők pedagógus életpályába való betagozódásának támogatása, a főiskolai végzettség megszerzéséhez szükséges feltételek biztosításával. Intézményen belüli szakmai párbeszéd fórumainak „újraélesztése” (módszertani csoport, műhely munkák, intézményi szakmai fórumok, esetmegbeszélések, munkacsoportok, belső pályázatok, kiégés-kezelés) Továbbképzések folyamatos biztosítása, az intézmény képzési programjainak megújítása. Teljesítményorientált munkakultúra, arányos feladatvállalás és munkamegosztás, teljesítményértékelés folyamatos fejlesztése. Munkaköri leírások, intézményi alapdokumentumok folyamatos frissítése, megújítása. Intézményi minőségbiztosítás megvalósítása (a belső teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, dolgozói elégedettség folyamatos mérése, értékelése, a szülői elégedettség mérése, az intézményi döntés előkészítési, döntéshozatali mechanizmusainak fejlesztése, a szakdolgozók bevonása az intézmény életét alapjaiban érintő kérdésekbe, stratégiai folyamatokba) Bölcsődei intézmények atomizált működésének csökkentése, közös feladatok, programok, munkacsoportok, szakmai együttműködések kialakítása, családok átmeneti otthonának és a Biztos Kezdet Gyermekház intézményen belüli integráltságának, belső szakmai kapcsolatainak megerősítése Szülői igények folyamatos felmérése a következő területeken: bölcsődei ellátással kapcsolatos elvárások, alapellátáson túli szolgáltatások, ellátással kapcsolatos elégedettség. Alapellátáson túli szolgáltatások, alternatív ellátási formák folyamatos fejlesztése. Bölcsődénként egyéni profil, arculat kialakítása.
54
Bölcsődei gyermekvédelmi, gyermeki jogok védelméhez kapcsolódó feladatok ellátásának megerősítése. Szakmai és szakmaközi együttműködések kiterjesztése, a bölcsődei szakma szociális ellátórendszerbe való integrációjának megvalósítása Bölcsődék társadalmi szerep- és felelősségvállalásának megerősítése, kiszélesítése. Forrásteremtés, pályázatírás, alapítványok forrásteremtő képességének javítása, adománygyűjtő stratégiák kidolgozása Intézményi pr-marketing és kommunikációs terv készítése (belső kommunikáció, szülőkkel való kapcsolattartás formáinak modernizálása, szakmai partnerekkel való kapcsolattartás formái, módjai).
A fentiek teljesülésével, modern, a szülői- és gyermekei igényeket magas minőségben, differenciált módon kiszolgálni képes, intézményrendszer kialakítására van lehetőség Pécs városában. Összegzés A jelenlegi kormányzat elköteleződése a koragyermekkor és intézményei, valamint a kisgyermekes családok támogatása – kedvező családtámogatási rendszer bevezetése – mellett kiemelkedően jó helyzetbe hozza, és a megerősíti a bölcsődei intézményrendszert. A családtámogatási rendszer változása, az ellátás iránti megnövekedett igényben már 2015-ben megmutatkozott a pécsi bölcsődékben. A bölcsődei intézményrendszer szakmai tudásának elismeréséül, a megújult Gyermekvédelmi törvény, a bölcsődét gyűjtőfogalomként használja és szakmai, módszertani alapjait kiterjeszti a 0-3 éves korosztály ellátásában minden intézményre. Így fontos, hogy a bölcsődei szakemberek tudatosan kövessék és éljenek a jelenlegi folyamatok erejével és felismerjék, hogy a bölcsődei ellátás jelenleg is társadalmi szerepének újraértelmezése, megerősítése előtt áll : a családi életre való felkészülés, a családi szerepek, funkciók megerősítése, a családi neveléssel kapcsolatos szemléletformálás, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek artikulálásában, és képviseletében, a gyermekvédelmi prevenció megvalósításában. A tervezett normatíva emelés, a bölcsődék fenntartásának és üzemeletetésének önkormányzati költségeit mérsékelhetik. A TOP pályázati források lehetőséget teremtenek a bölcsődék infrastrukturális megújításához, a gyermekek számára méltó környezet megteremtéséhez. A pedagógus életpályamodell bölcsődei kisgyermeknevelőkre való kiterjesztésével, új perspektívák nyílnak a szakmai fejlődésre, a bölcsődei ágazatban dolgozók továbbtanulásának ösztönzésére, a társadalmi presztízs és egy magas bér és életszínvonal megteremtésre. Pécs városa, már jelenleg is megfelelő adottságokkal rendelkezik a fenti kormányzati törekvés magas szintű megvalósítására, hiszen teljes várost lefedő bölcsődei
55
intézményrendszerrel, elhivatott bölcsődei szakembereivel, széleskörű szakmai együttműködésekkel rendelkezik a gyermekjólét ezen területén. A fentiek megvalósításában azonban kiemelt figyelmet kell fordítani: a bölcsődék infrastrukturális adottságainak javítására, a balesetmentesítésére, belső tereinek fejlesztésére, a bölcsődei ellátás magas minőségének folyamatos biztosítására, a dolgozók pszichoszociális kockázatainak mérséklésére, a továbbképzések elérhetővé tételére és biztosítására, a pedagógus életpályába való bekapcsolódás, továbbtanulás támogatására, a bölcsődei dolgozók szakmai és anyagi elismerésére, a bölcsődei alapellátáson túl, differenciált, rugalmas szolgáltatási struktúra kialakítására, a szükségletalapú szolgáltatástervezésre, a bölcsőék forrásteremtő kapacitásának növelésére, az ellátás fejlesztését célzó pályázati programokban való aktív részvételre.
56
Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ (7632. Pécs, Anikó u.5.)
I.
Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása
Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településeinek közigazgatási területén a gyermekjóléti ellátás keretén belül a gyermekjóléti szolgálat tevékenységet az 2015.12.31-ig Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ látta el.
II.
Intézmény ellátási területe
Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településeinek közigazgatási területe -39 település. A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településszerkezete, demográfiai sajátossága. A kistérség területe: 471 km2 a megye 12,9 %-a; Településszáma: 39 A térség aprófalvas szerkezetű: 3 település 100 fő alatti, 17 település 500 fő alatti, 9 település 500-1000 fő közötti, 5 település 1000-1500 fő közötti, 2 település 15002000 fő közötti, 1 település 2000 fő feletti, 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny a térség legdinamikusabban fejlődő települése, amely 2007-ben kapott városi rangot), és 1 település Pécs városa 150 000 fő feletti lakossal rendelkezik. Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás lakosságszáma: Állandó lakos: 173.828 fő Tartózkodási hely szerint: 183.808 fő ebből Pécs Város területén élő lakosságszám: Állandó lakos: 144.586 fő Tartózkodási hely szerint: 154.509 fő ebből a kistérség további 38 településén élő lakosságszáma: Állandó lakos: 29.242 fő Tartózkodási hely szerint: 29.299 fő 2011 Népszámlálási adatok alapján saját ábra
A nyugdíjasok és kiskorúak aránya az összlakossághoz viszonyítva, közel megegyező. Természetesen településenként ez az arány más képet mutat.
57
Pécs
2011 Népszámlálási adatok alapján saját ábra
Pécsett a családi állapot szerint a népességen belül a nőtlenek és hajadonok aránya megközelíti a házasságban élőkét. A házasságkötések számának csökkenő trendje országos jelenség napjainkban, ugyanúgy, mint a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltak arányának növekedése. Míg 8 évvel ezelőtt minden ezer lakosra 4,4 házasságkötés jutott, ma már csak 3,6.
2011 Népszámlálási adatok alapján Pécs környéke saját ábra
A Pécs környéki településeken nagyobb a házasságban élők aránya és kisebb a hajadon vagy nőtlen személyeké, mint a nagyvárosban. Pécs
38 Pécs környéki település
A népesség iskolai végzettségét tekintve szembetűnő, hogy a legalább középiskolát végzett, érettségizett pécsiek aránya meghaladja a lakosság felét. Az iskolai végzettség a - 7 és idősebb korcsoportokat tekintve – a Pécs Környéki 38 település területén alacsonyabb, mint Pécsett, itt az általános iskolát végzettek, a
58
középfokú szakvégzettséggel és az érettségivel rendelkezők hasonló arányban vannak jelen. Pécs
Pécs városában a népesség gazdasági aktivitását tekintve a teljes népességből 60.060 fő volt foglalkoztatott, 44.724 fő inaktív kereső, 42.283 fő eltartott és 8.982 fő munkanélküli a népszámlálás idején.
38 Pécs környéki település
Pécs környéke (38 település) a lakosság gazdasági aktivitása nagyon hasonló a pécsihez, illetve a munkanélküliség valamelyest magasabb. Településenként azonban jelentősek az eltérések e téren. A lakosság munkaerő-piaci aktivitásának vizsgálata alapján, az ellátási terület egészét tekintve megállapítható, hogy Pécs és környéke lakosságának gazdasági aktivitása, az arányokat tekintve, közel megegyező. III. Családsegítés feladatellátás keretében végzett megelőző tevékenység A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma a kistérség ellátási területén 2015-ban 370 fő, Pécs területén 3624 fő volt. A tavalyi évhez képest kistérségi települések tekintetében 18%-os emelkedés tapasztalható az ellátottak számában, ez Pécsett 1%. A felnőttekkel folytatott munka során egyéni, páros, csoportos-családi, életvezetési tanácsadás keretében a nem normakövető magatartás elkerülése céljából végzett
59
egyéni segítő beszélgetések formájában valósul meg a deviáns viselkedést megelőző tevékenység. Környezettanulmányok felvétele alkalmával a család működésében tapasztalt anomáliák kezelésére megoldási javaslatok és családgondozás lehetőségének felajánlása valósul meg. Rendőrségi jelzések alapján a további áldozattá válás megelőzése, valamint a fennálló problémák kezelésére vonatkozó segítő szolgáltatás felajánlása, együttműködés esetében a klienssel közös munka keretében valósul meg. Jogi tanácsadás keretében: az aktuális jogi problémák kezelése, valamint a további áldozattá illetve elkövetővé válás megelőzésére irányuló tevékenység folytatása. IV. Gyermekjóléti szolgáltatás A szolgáltatás célja a gyermekek családjuk körében történő nevelkedésének elősegítése, szülők támogatása abban, hogy a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, családjuk körében biztosított legyen. Továbbá, alapellátás keretein belül a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, megszűntetése. 1. Veszélyeztetettség okai, vezető problématípusok A családgondozók által gondozott családokban továbbra is a vezető probléma anyagi jellegű, ez az ügyfelek közel 19%-át (535 gyermek) érintette, ezt követően a gyermeknevelési problémákkal kellett foglakozniuk a családgondozóknak, ez a probléma az összesen felmerülő problémák 17%-át (509 gyermek) tette ki. A szülők, család életvitele a problémák 12,8%-ban (368 gyermek) mutatkozott meg, mely problémát követte a családi konfliktusok, mely a gondozott gyermekek 12%-át (343 gyermek) érintette. Szülői elhanyagolás 10% (288 gyermeket érintett), családon belüli bántalmazás 7 % (204 gyermek érintett) és 3 %-ban okozott problémát tavalyi évben szenvedélybetegség, elsősorban az alkoholizmus. A gyermekintézménybe való beilleszkedési zavar, illetve a magatartás-, teljesítmény zavar egyenlő arányban mutatkozott meg a gyermekek 7-8%-ánál.
60
Veszélyeztető körülmények 600 500 400 300 200 100 0
2. Pécs és Kistérség területén gondozott gyermekek száma 2015 évben. Alapellátás Védelembe vétel Ideiglenes h. elhely. Nev vétel Utógond. Összesen gyermek Családok sz
Belváros 233 90
Kertváros 513 95
Meszes 635 191
Uránváros 192 85
Kistérség 343 65
Összesen 1916 526
4
12
2
4
0
22
63 3 393
63 5 688
167 9 1004
57 0 338
54 2 464
404 19 2887
260
402
493
198
224
1577
Kapcsolatfelvétel módja: Új ügyek esetén a családokkal történő kapcsolatfelvétel leggyakrabban a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján valósult meg.
61
A családokkal folytatott szakmai tevékenység A családokkal folytatott szakmai tevékenységek körében a leggyakoribb segítő beavatkozás az információnyújtás, valamint a tanácsadási tevékenység. A munkatársak tevékenységi körének alappillére a családgondozás, mely a tárgyév során több mint 7000 alkalommal valósult meg. 3. A családgondozói tevékenység A veszélyeztetettség feltárásának egyik feltétele a lakóterületen élő népesség életkörülményeiről, problémáiról való ismeretek birtoklása. Ezek, a lakóterületen élő gyermekek problémáit, lehetőségeit, szocializációját meghatározó tényezők, melyek ismeretében meghatározható a gondozási-nevelési terv, mely a gyermekek egészséges fejlődését biztosító beavatkozási mód meghatározását segíti elő. Pécs területén 2015 évben 2423 gyermek, kitérségi településeken 464 gyermek állt az Intézmény gondozásában. 3.1. Alapellátásban 1916 gyermeket (Pécs: 1574; kistérség: 343) gondoztak 2015ben, ez szám közel egyező az előző évi adatokkal. Alapellátásban folyt a gondozás azokban az esetekben, mikor a gyermekek veszélyeztetettsége alacsony fokú volt, és a veszélyeztető körülmények elhárításában a szülők és a gyermekek együttműködtek a családgondozóval. Alapellátásban gondozottak
18%
Belváros
12%
Kertváros
10%
27%
Meszes Uránváros
33%
Kistérség
Az intézménnyel kapcsolatban álló gyermekek 66%-a állt kapcsolatban alapellátás keretében a szakemberekkel. Ez az arány jelzi, hogy a szolgáltatás segítő jellegét a
62
kliensek jelentős hányada elfogadja, igényt tart a szolgáltatás biztosítására. A családgondozás során a gondozási-nevelési terv megvalósításában aktívan részt vettek a szülők, felismerve azt a tényt, hogy gyermekük/eik érdekében vállalnak aktív közreműködést a szakemberekkel, a családjukban jelentkező problémák megoldása céljából. 3.2. Válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása Válsághelyzetben lévő várandós anyák számára segítő beszélgetést, ellátásokhoz való hozzájutás megszervezését biztosítja az intézmény. Segítséget nyújtanak a szakemberek az egészségügyi ellátás megszervezésében, tájékoztatást nyújtanak a szociális ellátási lehetőségekről. A gyermek megszületését követő, szükséges hivatalos intézkedésekről nyújtanak a szakemberek tájékoztatást a várandós anyák részére. Lakhatási problémák esetén anyaszálló felkutatásában nyújt segítséget az intézmény, valamint igény esetén az örökbeadás lehetőségéről kaphatnak tájékoztatást a kliensek. Az intézmény kórházi szociális munkása figyelemmel kíséri a kórházban tartózkodó válsághelyzetben lévő várandós anyákat és szervezi az ellátásukhoz szükséges szakembereket a segítségnyújtás céljából. 3.3.Átmeneti gondozás Amennyiben a gyermek családjában lakhatási, ellátási, gondozási krízishelyzet lépett fel, mely előreláthatóan rövid ideig tartott, a gyermek illetve családja ellátásáról a családok átmeneti otthona, vagy a gyermekek átmeneti otthona gondoskodott. Az elmúlt évben Pécs területéről 90 gyermek (55 családból), kistérség településeiről: 9 gyermek, (4 családból) került átmeneti gondozásba. A gyermekek és családjaik gondozását ez alatt az időszak alatt is a Gyermekjóléti Szolgálat látta el. A gondozás célja az volt, hogy a család a legrövidebb idő alatt képessé váljon lakhatását önállóan megoldani. 4.
Hatósági eljárások
4.1. Védelembe vétel Amennyiben alapellátásban, a veszélyeztetés mértéke okán nem volt kezelhető a családban fennálló probléma, a gyermekek gondozását védelembe vétel keretei között folytatták, mely során a gyámhatóság kötelezte a szülőket/gyermekeket az együttműködésre, kötelezettségeik teljesítésére. A hatóság által jóváhagyott gondozási-nevelési terv teljesítésében a családgondozók nyújtottak segítséget a családoknak. A tárgyévben 526 gyermeket (Pécs: 461; kistérség: 65) gondoztak védelembe vétel keretei között, ez a gondozott gyermekek 18%-t jelenti. Ez a szám az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva minimális csökkenést mutat. 4.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermekek ellátását, gondozását súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén, mely megoldása a gyermek saját családjában nem volt kezelhető és a gyermek azonnali kiemelésére volt szükség, javaslatot tettek a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére. A tárgyévben 22 gyermek elhelyezése vált szükségessé, a tavalyi évhez képest 4 gyermekkel kevesebb, a gondozott gyermekek 1%-a. Az elhelyezett gyermekek egy részének családjában súlyos krízishelyzet lépett fel (a gyermek addiktológiai problémája), mely indokolta az elhelyezést, többnyire szülő kérte. Továbbá az elhelyezett gyermekek egy jelentős hányada újszülött volt, akik
63
fogadására a szülők nem készültek fel, titkolt terhességből születtek, a szülők körülményei és a szülői magatartás indokolta az elhelyezést. 4.3. Nevelésbe vétel Amennyiben a gyermek családjában fennálló veszélyeztető körülmények alapellátásban és védelembe vétel mellett sem voltak megszüntethetők, a gyermek nevelésbe vételére került sor. A tárgyévben 404 (Pécs: 350, kistérség 54) nevelésbe vett gyermek állt gondozásban, az összes gondozott gyermek 14%-a . A gyermekek jelentős hányada több éve él nevelőszülőnél vagy lakásotthonban. A nevelésbe vételt követően a gyermekek hazagondozása céljából folytatódott a szülőkkel a segítő kapcsolat. A gondozás célja, hogy a gyermekek vérszerinti családja alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Figyelemmel kísérték a szakemberek a szülők és a gyermekek kapcsolattartását és a család életkörülményeinek változását. Segítséget nyújtottak a szülők részére a családi életükben fennálló veszélyeztető körülmények megszűntetésére, életvitel megváltoztatására vonatkozó tanácsokkal látták el a szakemberek a szülőket. Utógondozott gyermekek száma 19, ez azt jelenti, hogy ennyi gyermek került vissza vérszerinti családjához a szakellátásból. 5. Gyermekbántalmazás/Bűnelkövetés
Gyermekbántalmazás 2015 évben a gondozott gyermekek körében 332 esetben valósult meg a családon belül a gyermekbántalmazás valamely formája. A bántalmazás, 31% (104) fizikai bántalmazás, 65%-a (217) lelki bántalmazás, 3% (11) szexuális bántalmazás volt. 250 Az elkövető szerinti megoszlás az alábbiak szerint alakult: A fizikai bántalmazás 78%-t a szülő követte el, 11,5%-t a gyermek testvére, 10,5 %-t más hozzátartozó követte el. Lelki bántalmazás tekintetében, 92,5%-ban (201) a szülő, 5,5%-ban (12) testvér, 1,8 % (4) más hozzátartozó volt az elkövető.
200 150 100 50
0 Fizikai
Lelki
sexuális
Szexuális bántalmazás: 63,6 % (7) szülő, 9% (1) testvér, 27,2 % (3) más hozzátartozó volt az elkövető.
Családon kívüli elkövető által bántalmazott gyermekek száma: 51 fő. Fizikai bántalmazás 22 esetben, mely során 50%át (11) gyermek követte el, 36,3%-t (8) felnőtt és 13,6 %-a (3) intézményben valósult meg.
25 20 15 10 5
64
0
Fizikai
Lelki
sexuális
Lelki bántalmazás 24 alkalommal valósult meg, 58,3%-t (14) gyermek követte el, 25%-t (6)felnőtt követte el, 6%-a (4) intézményben valósult meg. Szexuális bántalmazás 5 alkalommal valósult meg, az elkövető minden esetben, családon kívüli felnőtt. Elhanyagolás Az elhanyagolás 872 gyermeket érintett a vizsgált évben. Az elhanyagolás tekintetében a fizikai elhanyagolás 39,7%ban valósult meg, a lelki elhanyagolás az esetek 60,3%-ban fordult elő. Az elkövetők szerint az elhanyagolást a szülők követték el. Mindez fakad abból is, hogy a gondozás-nevelés a szülői kötelezettség körébe tartozó feladat.
600 400 200 0 Fizikai Lelki
A bántalmazás és elhanyagolás esetében az Intézmény gyermekvédelmi hatósági eljárást kezdeményezett az esetek jelentős hányadában. Alacsony fokú veszélyeztetés esetén, amennyiben a szülő együttműködő volt, alapellátásban, együttműködés hiányában védelembe vétel keretében gondozták a családot, a veszélyeztetés megszüntetésére irányuló gondozási-nevelési terv alapján. Súlyos veszélyeztetés esetén nevelésbe vételi eljárás kezdeményezésére került sor. Szabálysértést elkövető kiskorúak A 2015-ös évben 70 fő kiskorú követett el szabálysértést, 52 fő fiatalkorú és 18 fő gyermekkorú.
A szabálysértés 27%-ban (19) tulajdon elleni szabálysértési cselekmény volt. A gondozás tekintetében az alábbi megoszlás szerint alakult: 33% (23) a cselekmény elkövetése idején nem állt kapcsolatban Intézményünkkel. A kiskorúak 34,5%-a (24) alapellátásban volt gondozott, 45,7%-t (32) védelembe vétellel gondozta a központ. Bűncselekményt elkövető kiskorúak A bűncselekményt elkövető kiskorúak száma 40 fő. Ebből a gyermekkorúak száma: 6 fő, fiatalkorúak száma: 34 fő.
65
A kiskorúak 12,5 %-a (5) nem állt gondozás alatt a cselekmény elkövetése idején. 35%-a (14) alapellátásban, 45%-a (18) védelembe vétel kereteiben volt gondozott. Az esetek vizsgálata során megállapítható, hogy a védelembe vett fiatalkorúak jelentős hányada már több alkalommal követett el szabálysértést vagy bűncselekményt, esetükben elrendelésre került a megelőző pártfogás intézménye. 6. Család projekt Az Intézmény 2015 májusában, az igazgató innovációja alapján, új családgondozási programot indított. Célcsoport: Védelembe vett családok, különös tekintettel a két éven túl védelembe vett gyermekekre. Team: A családok gondozását két családgondozó, családgondozónként 6 család gondozási feladatait látja el. Szükség szerint további – Intézményben rendelkezésre álló-szakemberek (pszichológus, jogász) részvétele biztosított. Családgondozás időkerete, munkaidő keret: 7.00-19.00 óra, kötetlen munkaidőben. A családoknál alkalmanként eltöltött idő 2-4 óra. Gondozási feladatok: a védelembe vétel során előírt feladatok ellátásában, annak hatékony megvalósulásában való aktív közreműködés. Project időtartama: 1 év (tervek szerint) Gondozás megvalósulása: Családokkal kötött külön együttműködési megállapodás alapján, melynek tárgya a családgondozás időtartamának, időkeretének elfogadása és az ebben történő együttműködés. Család Program előnyei A családokat saját lakókörnyezetükben 7.00–19.00 óra között, különböző napszakokban tudják meglátogatni a családgondozók. A családgondozó igazodik a család időbeosztásához, a sikertelen látogatások száma minimalizálható. A szolgálati telefon a kliensek és a szakemberek számára folyamatos elérhetőséget jelent, megkönnyíti az időpontok egyeztetését, a hivatalos ügyintézést, a gyors és hatékony segítségnyújtást. A család igényeihez igazodva sor kerülhet heti többszöri találkozásra is. A rendszerszemlélet jegyében lehetőség van a személyes kapcsolattartásra a családdal kapcsolatban álló összes szakemberrel, mely elősegíti a hatékonyabb együttműködést. A céltudatosságot és elszámoltathatóságot segíti a heti terv és a munkanapló vezetése, valamint a projekt-team ülések (2 hetente), és a családok részvételével tartott közös értékelő megbeszélések (3 havonta). A
66
modellprogramból adódóan a szakmai fejlődés lehetősége (új kihívások és munkamódszerek, teljes szakmai támogatás, publikálás). A családok többsége pozitívan éli meg a programban való részvételt, dolgoznak az előírt feladatok megvalósításán, igénybe veszik a projekt családgondozó segítséget. 7. Speciális feladatellátás 7.1.Jogi segítségnyújtás Az Intézmény a családok részére biztosítja a jogi tanácsadás lehetőségét. A 2015. év folyamán valamennyi egységben a teljes megjelenések száma összesen 755 fő. Ebből első alkalmas megjelenés, új ügyfél, 211 fő. Az előző évhez képest minimálisan emelkedett az ügyfelek száma (744 fő 2014-ben), több ügyfél már az előző években is igénybe vette ezt a szolgáltatást. 7.2. Pszichológiai tanácsadás Három fő pszichológus alkalmazása mellett biztosított a pszichológiai szolgáltatás gyermekek és felnőttek részére. Gyermekek esetében 142 fő került ellátásra 2015-ben, 900 szakmai tevékenység (alkalom) formájában. A felnőtt kliens 57 fő volt, a 2015-ös évben, pszichológiai tanácsadásra 526 alkalommal kaptak időpontot, ebből 393 alkalmon jelentek meg, így a pszichológiai szolgáltatást 75%-ban vették igénybe a kliensek. A terápiás jellegű kapcsolatok hosszáról megállapítható, hogy intézményi szinten a felnőtt kliensek 51%-a 2-9 alkalommal jelenik meg, ami főleg tanácsadás, vagy krízisoldás jellegű. 7.3.Utcai szociális munka Utcai felkereső munkát márciustól november elejéig végeztek az utcai szociális munkások Pécs- Kertváros és Belváros területén, heti két alkalommal. Grundfoglalás, prevenciós- és sporttevékenység, egyéni esetkezelés keretén belül PécsKertvárosban összesen 3201 fő gyermek és fiatal felnőtt vett részt az utcai szociális munkások által szervezett programokon, amelyek összesen 170 alkalommal kerültek megrendezésre, átlagosan 19 gyermek részvételével. Utcai szociális munkások által szervezett programok Pénteki Sport Klub Nyitott Ház Éjszakai Járőrszolgálat 7.4.Kórházi szociális munka A kórházi szociális munkások jelzőrendszeri tagként vesznek részt a gyermekvédelmi rendszerben. A klinikán kezelt gyermekek esetében, amennyiben szociális-, gyermekvédelmi probléma merült fel, az illetékes kezelőorvos vagy ápoló személyzet jelzéssel élt a kórházi szociális munkás felé, aki a probléma megismerése után kapcsolatba lépett az illetékes Intézményekkel, szakemberekkel. Veszélyeztetett várandós anyákkal folytatott segítő beszélgetéseket a kórházi szociális munkás, továbbá jelzéssel élt ügyükben a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. A legtöbb esetben újszülött gyermek ügyében kellet környezettanulmányt kérni védőnőktől, a gyermek hazaadhatósága miatt. Gyakoriak a pszichés okokra visszavezethető kamaszkori problémák, melyek hátterében szinte mindig gyermekkori-, családi traumák húzódnak meg. Az elmúlt évben sajnos több
67
súlyosan bántalmazott gyermek is bekerült a gyermekklinikára, ezért hatósági intézkedés kezdeményezésére került sor. A kórházi szociális munkás 373 kliens ügyében intézkedett a 2015-ös évben. 7.5.Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. A szolgáltatás biztosítása pécsi telephelyeken történik, szombati napon 9-13 óra között. 2015 évben 26 gyermek kapcsolattartására került sor kapcsolatügyeleten, ami 129 megvalósult kapcsolattartási alkalmat jelent. A kapcsolatügyelethez kapcsolódó mediációs eljárások száma: 34 volt, melyből 25 esetben megállapodás született. 7.6.Készenléti ügyelet Telefonon történő segítségnyújtás, munkaidőn túl és hétvégén. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával került megszervezésre. 8.Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthona (továbbiakban: GYÁO) 11 gyermek és egy szülő számára biztosít teljes körű ellátással átmeneti gondozást. Elsőrendű feladatnak tekintik a szülők nevelési-gondozási akadályoztatása miatt válsághelyzetbe került gyermekek/fiatalok rövidebb-hosszabb ideig tartó gondozását, nevelését, társadalmi beilleszkedését. Az elmúlt évben 37 gyermeket gondozott az átmeneti csoport, 3 anya került elhelyezésre, az otthon telítettsége 83,6 %-os volt. Az ellátottak körében magas számban jelentek meg a kamaszkorosztály tagjai. Az intézménybe kerülés okaként elsősorban a szülők életvezetési, egészségügyi, lakhatási problémái, szenvedélybetegség, a gyermek magatartási problémái szerepeltek. A gondozottak 56 %-át gondozták vissza családjukba, 8 %-uk szakellátásba, 12 %uk a Családok Átmeneti Otthonába került, a többiek jelenleg is gondozásban vannak.
Saját családba
Családok átmeneti otthona
Szakellátás
Jelenleg is gondozásban
% 0
10
20
30
40
50
60
A gondozás kimenetele
Szakmai munkát az otthon szakmai programjára építették, melynek fő irányelvei az alábbiak:
68
Gyermekjogi nevelés: gyermekjogi ismereteket közvetítése a Kiskompasz módszertani csomag felhasználásával. Szociális kompetenciák fejlesztése: Cool-törvényei – szociális készségfejlesztő tréning, a társas kirekesztettség csökkentése és önvédelmi stratégiák gyermekek számára- szakmai anyaga alapján. Prevenció a szenvedélybetegségek megelőzésére. Miért tennéd? – bűnmegelőzési program. Erkölcsi nevelés a biblia tanításai alapján. Terápiás csoport: önismereti, indulatkezelési, konfliktuskezelő technikák alkalmazása. 2015. nyarán a gondozott gyermekek részére Helesfán táboroztatást szerveztek, továbbá önkéntes segítőkkel együtt a siklósi strandot látogatták. A munkatársak személyes kapcsolatot tartanak a gondozott gyermekekkel kapcsolatban álló szakemberekkel. V. Kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal Az Intézmény vezetője és a jelzőrendszer intézményeinek vezetői rendszeresen megbeszélik az intézmények együttműködésének módját, az intézmények közös tevékenységi területeit, továbbá az intézmények, egymással együttműködve rendezvényeken vesznek részt. A jelzőrendszeri tagokkal rendszeres kapcsolatot tart az Intézmény valamennyi egysége. A szakmaközi megbeszélések megszervezése, évente minimum hat alkalommal egységenként valósul meg. A szakmaközi megbeszéléseken, a területi egységekben tevékenykedő szakemberek közös feladatainak megbeszélésén túl, a különböző professziók képviselői tájékoztatást nyújtanak egymás részére az intézményüket érintő változásokról, a közös munkát befolyásoló tényezőkről. Konkrét esetek kapcsán, esetkonferencián vesznek részt a szakemberek, mely alkalmával tájékoztatást nyújtanak egymás részére az érintett családokkal folytatott munkájuk tapasztalatairól, valamint közösen határozzák meg a további munkafolyamatot annak érdekében, hogy a családok/gyermekek élethelyzetében hatékony segítő munkát tudjanak végezni.
69
Az Intézményhez a 2015-ös évben 1840 esetjelzés érkezett a jelzőrendszer tagjaitól. Egészségügyi szolgáltatást nyújtók, védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos Az esetjelzések 16 %-t a védőnői szolgálatoktól kapja az intézmény. A jelzések jelentős részének tartalma a gyermekek gondozása, nevelése során fennálló elégtelen szülői magatartás, hiányosság. A védőnői szolgálattal a gyermekjóléti ellátás fennállása óta kiegyensúlyozott munkakapcsolat alakult ki. Gyakorlattá vált a közös családgondozás, valamint a családok /gyermekek ügyében folytatott rendszeres konzultáció. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók A jelzések 4%-a a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményektől érkezett a tavalyi évben. A szolgáltatást nyújtó szakemberek a felnőtt ellátás során tapasztalt kóros családi működések, családon belüli feszült kapcsolatok, ellátási problémák esetében tettek jelzést az Intézmény felé. Bölcsődék Bölcsődéből az esetjelzések elhanyagolás, gondozatlanság, szülői együttműködési problémák esetében érkeztek. Az összes jelzés 5%-a érkezett bölcsődékből. A fennálló problémák hatékony megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak egymással a szakemberek. Köznevelési intézmények Az esetjelzések 32%-a a köznevelési intézményektől érkezett. A jelzések jelentős hányada iskolai igazolatlan hiányzások ügyében érkezett, továbbá gyermek magatartás-teljesítmény zavara, beilleszkedési problémák, elhanyagolás esetekben. Az óvodáskorú gyermekek esetében, óvodai hiányzás, gondozási problémák, elhanyagoló szülői magatartás ügyekben, valamint szülői együttműködési problémák esetén jeleztek. Rendőrség Az esetjelzések 12%-t a rendőrségtől kapta a Központ. A rendőrségi jelzések változatos problémakörben reprezentáltak, családon belüli bántalmazás, gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények, gyermekek által elkövetett szabálysértés/bűncselekmény. A kevésbé súlyos esetek közé tartoznak a családtagok közötti veszekedés, szomszéd viták stb. Ügyészség 2015 évben az ügyészségtől közvetlen jelzés nem érkezett. Közvetett módon 1%, a BMKH Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálytól érkezett felkérés tájékoztatásra kiskorúak ügyében, mely felkérések az ügyészség jelzése nyomán érkeztek. Ezekben az esetekben a Központ már kapcsolatban állt a gyermekekkel és családokkal, az ügyek kapcsán tájékoztatták a hatóságot a megtett intézkedésekről. Gyámhivatal Az esetjelzések 20%-a érkezett a gyámhivataltól. Az ügyekben rendszeres konzultáció zajlik a két intézmény vezetője, valamint az ügyekben illetékes kollégák között.
70
Bíróság A bíróság környezettanulmányok készítésére kérte fel leggyakrabban az Intézményt. A Pécsi Járásbírósággal az Intézmény munkatársai rendszeres kapcsolatban állnak és egyeztetést folytatnak kapcsolattartási ügyekben. Pártfogó felügyelői szolgálat Pártfogó felügyelőkkel elsősorban a védelembe vétel és megelőző pártfogás ügyekben állnak kapcsolatban. Az ügyek kapcsán egyeztetés zajlik a két intézmény munkatársai között, valamint közös családlátogatás keretében keresik fel az érintett családokat. A pártfogó felügyelet elrendelése ügyekben egyeztetik a gondozási tervet és tájékoztatják egymást a családban zajló eseményekről. Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek Áldozatsegítés feladatait ellátó szervezettől érkezett jelzések nyomán kapcsolatba lépnek az áldozattá vált kliensekkel, segítséget nyújtanak számukra a hivatalos ügyek intézésében, valamint a segítő munka folyamán nagy hangsúlyt fektetnek a további áldozattá válás megelőzésére. Menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása A tárgyévben két menekült státuszú klienssel állt kapcsolatban az Intézmény. A munka során segítséget nyújtottak számukra a beilleszkedésben. Az év folyamán az egyik kliens Budapestre költözött, a másik kliens jelenleg is Pécsett él, beilleszkedése jól halad, esetében a nyelvtanulásban is fejlődést tapasztalnak. Nagy segítség a kliens számára, hogy családi-baráti kapcsolatokkal rendelkezik, így beilleszkedése sikeres. Egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek A civil szervezetek közül a jelzések jelentős részét a családok átmeneti otthonaitól, valamint a szenvedélybetegeket ellátó szervezetektől kapta a Központ. Gyermekjogi képviselő A tárgyév során két alkalommal érkezett esetjelzés. Az esetek már ismertek voltak a Központ számára. A gyermekjógi képviselővel rendszeres kapcsolatban állnak gyermekek nevelésbe vételi eljárása ügyekben. Fontos a jelzőrendszeri tagokkal a rendszeres együttműködés a vezető és a munkatársak szintjén. A jelzőrendszeri tagok jelzéseikkel elősegítik a problémás ügyek részletesebb megismerését, és ennek alapján a hatékony beavatkozási technikák meghatározását. A jelzőrendszeri tagok pályázataiban az Intézmény együttműködő partnerként vesz részt, ezzel támogatva a programok megvalósulását. Szükség esetén a projektek megvalósításához szakemberek biztosítása megoldott. A jelzőrendszeri tagok és civil szervezetek által szervezett programokra, továbbá az általuk nyert projektek programjaira az Intézmény delegálja klienseit. VI. Prevenció A felnőttek és gyermekek részére szervezett programok célja: a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőség biztosítása, iránymutatás az otthoni környezetben alkalmazható közös családi tevékenységekre. A szabadidős programok megszervezése során
71
lehetőséget teremtenek a szervezők arra, hogy az életmódra, életvitelre vonatkozó beszélgetések is megvalósuljanak. Felnőtt programok Nyugdíjas klub Filmklubok Tájékoztató fórumok Gyermekek részére szervezett programok Gyermek klub; -Film klub;-Társasjáték Klub Túrák - Kirándulások Játszóház Karácsonyi ünnepség Preventív tevékenységek kistérségi településeken Húsvéti játszóházak (kézműves foglalkozások) Nyári játszóházak, kézműves foglalkozások Kirándulás a Zsolnay Negyedbe Egészségnap a Szalántai Általános Iskolában Kistérségi Összefogás Napja Karácsonyi játszóházak 2015 VII. Együttműködés a civil szervezetekkel Adománygyűjtés és osztás szervezése Az Intézmény költségvetése nem teszi lehetővé, hogy pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítsanak klienseik részére, azonban krízishelyzetben intézményi költségvetésből, élelmiszer csomagot juttatnak a rászorulók részére. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy erre a klienseknek szüksége van (élelmiszer, ruházat, bútor stb.). Az Intézmény munkatársai adományok közvetítésében nyújtanak segítséget, klienseket delegálnak civil szervezetek által szervezett adományozási kampányhoz, valamint segítséget nyújtanak az adományok kiosztásában. 2015-ben az alábbi szervezetekkel folytattak közös munkát: 1. Önkormányzati/képviselői adományok Hősök terén Pécs polgármestere élelmiszer csomagot osztott karácsony előtt, mely során 210 család kapott csomagot. A családok delegálása volt az Intézmény feladata. A téren az osztásban más intézmények mellett aktívan részt vettek a családgondozók.
A BIOKOM Kft koordinálásával tűzifa adomány került kiszállításra.
A város Népjóléti és Sport Bizottságának egy tagja, 50 gyermek számára biztosított tanszereket.
A Pákolitz Művelődési Házban a területi önkormányzati képviselők cipős doboz ajándékokat és élelmiszer csomagot osztottak. 150 gyermek kapott cipős dobozt, és családonként egy csomagot adtak át. A gyermekeket és a családokat az intézmény delegálta és értesítette ki. Az osztás lebonyolítását 4 kollégájuk végezte.
72
A 3. számú választókerület képviselője 5 család számára biztosított tűzifát, és 5 család számára biztosított élelmiszer csomagot. A családokat a családgondozók delegálták. A képviselő a csomagokat és a tűzifát a családok lakásába szállította. 2. Katolikus Caritas Pécsi Csoportja által szervezett (tűzifa, kályha, gyermek ruházatfarmer nadrág, rugdalózó-, 5000 Ft Erzsébet-utalvány beiskolázásra /25/, márciusban /50 élelmiszer csomag/, karácsonyi élelmiszerosztás /150/, ruha adományosztás) tevékenység során kliensek delegálásában, és adomány osztásában segédkeztek. LAK6 program keretében történt támogatás a lakhatási problémák megoldására, 2 család részére nagy összegű anyagi juttatás formájában. 3.Magyar Vöröskereszt krízishelyzetben az egész év folyamán támogatta klienseiket élelmiszerrel, bútor adománnyal, ruha adománnyal, gyermekjátékokkal. Szükség esetén gyermek pelenka, tápszer adományt juttattak klienseik részére. Kórházi bentfekvéshez szükséges „kellékek” adományozásával segítette a szervezet a családgondozók munkáját. 4. A Gyermekétkeztetési Alapítvány a városi GYERMEKNAP alkalmából 200 gyermek részére biztosította az ebéd lehetőségét. 5.”Ételt az Életnek” Alapítvány több alkalommal juttatott élelmiszer adományt az intézmény kliensei részére. 6.„Bike maffia” melegétel-kiszállításával támogatta mikuláscsomagot adományozott a gyermekek részére.
a
rászorulókat,
valamint
7. Hébé Alapítvány: élelmiszer csomagot biztosított. 7.Óvodák felajánlásából gyermekágyat juttattak az óvodáskorú gyermekekkel rendelkező családok részére. Karácsony előtt cipős doboz akció keretében biztosította klienseik számára a karácsonyi csomagot, melyet ünnepélyes keretek között adtak át. 7.Magánszemélyek közötti adományozás koordinálása. Egy család számára biztosítottak 50.000 Ft értékben adományt. Karácsonyfát, élelmiszert és ajándékokat vittek ki a család számára. A család kiválasztása Intézmény által történt.
20.000 Ft értékben adományoztak pelenkát és tartós élelmiszert. 16 család részesült az adományban.
Magánvállalkozó felajánlása alapján 50 család részesült egyszeri meleg étel adományban.
Egy család már évek óta biztosít bőkezű karácsonyi ajándékokat, melyet ünnepi keretek között, egy vacsora alkalmával adnak át a rászorulók részére.
Egy magánszemély karácsony előtt 100.000 Ft adományt juttatott egy kliens család részére.
73
8. Az Intézmény Szakmai Egységei havi rendszerességgel ruha adományok kiosztására nyújtanak lehetőséget. VIII. Intézményi ellenőrzés Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatósága a Gyermekek Átmeneti Otthona tekintetében az állami normatíva igénylés megalapozottságának vizsgálata céljából végzett ellenőrzést az Intézményben. Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet belső ellenőre a leltározási feladatok szakszerű végrehajtása tárgyában végzett ellenőrzést. BMKH Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály az Intézmény szakmai szolgáltatás működésének ellenőrzését végezte. Az ellenőrzések során feltárt minimális hiányosságok módosítására cselekvési tervet dolgozott ki az intézmény, melynek a megvalósítása megtörtént. IX. Intézmény fejlesztési terve Tárgyi feltételek Az Esztergár Lajos Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ telephelyeinek épületei esetében szükségessé vált a felújítás, valamint egyes telephelyeken az akadálymentesítés megoldása. Az intézmény tervezi ezen munkálatok elvégzését a fenntartó segítségével és közreműködésével, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeinek megfelelően. Az amortizáció okozta felújítási szükségletek megvalósítása a költségvetés függvénye. Az intézmény két telephelye – Pécs, Megye u. 22.; Pécs, Tüzér u. 7.- épületei tekintetében a hosszú távú tervek között szerepel az új épületbe költözés, mivel ezek az épületek a szakmai tevékenység folytatásának nem ideális helyszínei. A telephely változás megvalósítása szempontjából elsősorban a pályázati lehetőségek nyújthatnak megoldást, mely lehetőségeket az intézmény vezetése figyelemmel kíséri. A tárgyi és informatikai fejlesztések területén az amortizáció okozta hiányosságok/cserék tekintetében intézményi önerő és pályázati források felhasználása az irányadó. Szakmai fejlesztések Tekintettel a 2016.01.01-jével, a jogszabály változás miatt kötelezően lezajlott strukturális és funkcionális átszervezésre, az intézmény törekvése, hogy minden egységben, a jogszabályban foglaltak szerint biztosítsa a kliensek ellátását és olyan plusz szolgáltatásokat biztosítson, melyek az ellátási területen élők igényeit, szükségleteit kielégítik. Az intézmény szakmai törekvése, hogy minden egységben magas szintű, minőségi szakmai szolgáltatással biztosítsa a kliensek ellátását. A jövőre vonatkozó tervek a hiányosságok felszámolását célozzák meg, a törvényi kötelezettségeknek való megfelelést, továbbá az elmúlt évben megkezdett szakmai projekt folytatását. A prevenciós tevékenység terén a családgondozók nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni és csoportos programokra (fent részletezve) és ezek megvalósítására. Az
74
elmúlt években, pályázati finanszírozásban folytatott prevenciós tevékenységek a folyamatos után követés a fenntartás keretei között változatlanul megvalósításra kerültek. Megszervezésre került az intézményben az önkéntesek bevonása. Az önkéntes munka megszervezésének előnyei: nagyobb társadalmi nyitottság, bővülő kapcsolatrendszer; erőforrások bővülése; speciális humán erők bekapcsolódása; nagyobb társadalmi támogatottság; anyagi és humánerőforrások bővülése révén. Ezen a téren további fejlesztésekkel a preventív tevékenység köre kiszélesíthető. A család-és gyermekjóléti szolgálat és központ kiterjedt jelzőrendszerrel rendelkezik. A jelzőrendszer működtetésének hatékonysága a rendszeres együttműködéssel, szakmai fórumok szervezésével, közös szakmai munkatervek kidolgozásával, közös pályázati lehetőségek felkutatásával, megvalósításával növelhető. Ezt az eddigi munkakapcsolatok is igazolták, de a kapcsolatok további fejlesztését tervezik. Kiemelt jelentőségű a szociális szakembereket képző intézményekkel való munkakapcsolat fejlesztése, együttműködési megállapodás keretében. A jelzőrendszeri tagokkal való együttműködést jogszabály írja elő, azonban ezeken a feladatokon túl, közös tevékenységek folytatását célszerű együttműködési megállapodás keretei között meghatározni. Több prevenciós program megvalósulásában együttműködés jött létre az Intézmény és több civil szervezet között, melynek folytatása a programok változatos kínálatát eredményezi. A Központ a már megkezdett család projekt folytatását tervezi, valamint további új ellátások megszervezésére törekszik, melynek alapját az év elején meginduló felmérés képezi. Bűnmegelőzés tekintetében az Intézmény bűnmegelőzési programmal rendelkezik, melynek megfelelően tájékoztató, szabadidős programok megszervezését tervezik. Továbbá kirándulásokat szerveznek gyermekek részére. Utcai szociális munka keretében az Intézmény Kertvárosi Szakmai Egységében felügyelet mellett lehetőség biztosított a sport klub igénybevételére. X. Gyermekvédelmi tevékenység összefoglaló értékelése Az intézménnyel kapcsolatban álló gyermekek 66%-a alapellátás keretében volt gondozott a szakemberek által. Ez az arány jelzi, hogy a szolgáltatás segítő jellegét a kliensek jelentős hányada elfogadja, igényt tart a szolgáltatás biztosítására. A családgondozás során a gondozási-nevelési terv megvalósításában aktívan részt vettek a szülők, felismerve azt a tényt, hogy gyermekük/eik érdekében vállalnak aktív közreműködést a szakemberekkel, a családjukban jelentkező problémák megoldása céljából. A védelembe vett gyermekek száma az előző évhez képest minimális csökkenést mutatott, ami arra utal, hogy a családoknál jelentkező problémák megoldásában kevésbé volt indokolt a hatósági jelenlét kötelező jellege. A nevelésbe vett gyermekek száma emelkedett, továbbá az utógondozott gyermekek száma csökkent az elmúlt évhez képest, mely arra utal, hogy a családból történő kiemelés során olyan súlyos családi, életvezetési problémák állnak fenn, melyek
75
megoldásában a szülők nem képesek, vagy nem áll szándékukban olyan döntéseket hozni, melyek elősegíthetik a gyermekek, saját családjukba történő visszahelyezését. A szabálysértést és bűncselekményt elkövető kiskorúak száma tekintetében minimális csökkenés tapasztalható az elmúlt évi statisztikai adatokhoz képest. A szabadidős tevékenység szervezése során tapasztalat, hogy szívesen veszik igénybe a szolgáltatást a szülők és a gyermekek is. Az Intézmény statisztikai adatait tekintve megállapítható, hogy a Központ szolgáltatásainak igénybevétele magas számban valósul meg. Hivatalos ügyintézésben történő segítségnyújtás, tanácsadás tevékenység igénybevétele mellett, a gondozási tevékenység hangsúlyos. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenységének számszerűsített adatai. Gondozási tevékenység Alapellátás Védelembe vétel Ideiglenes h. elhely. Nevelésbe vétel Ebből új Utógond. Tartós nevelt Összesen gyermek Családok száma
Belváros 233 90 4
Kertváros 513 95 12
Meszes 635 191 2
Uránváros 192 85 4
Kistérség 343 65
Összesen 1916 526 22
63
63
167
57
54
404
3
5
9
0
2
19
393 260
688 402
1004 493
338 198
464 224
2887 1577
Új ügyek a tárgyévben Kapcs.felv. módja Önkéntes (gyermek) Szülővel közös Gyjsz.kezdeményezte Jelzőrendszer Hatóság által kötelezett Gyámhatóság kezdeményezte Összesen:
Belváros 2 28 21 43 10 17
Kertváros 32 25 59 36 1 34
Meszes 10 43 52 132 25 50
Uránváros 1 16 10 35 6 7
Kistérség 22 42 86 3 18
Összesen 45 134 184 332 45 126
121
187
312
75
171
866
Jelzőrendszer által küldött jelzések Megnevezés
Jelzések száma Meszes 80 5 3 2 12 206 55 4 2
Uránváros 21 36 41
Kistérség 93 27 4
33 144 66 7
Kertváros 39 2 8 1 4 89 31 5
23 72 22 2
14 79 46 2 5
Össz: 297 87 94 3 86 590 220 20 7
Társadalmi szerv./egyház, alapítvány
12
1
3
2
1
19
Állampolgári bejelentés Önkormányzat/jegyző/gyámhivatal Munkaügyi hatóság Összesen:
9 113
10 5
9 139
17 76
503
195
520
7 30 2 258
52 363 2 1840
Egészségügyi szolgáltató/védőnő Személyes gond. szociális szolg. Napközbeni kisgyerm. ellátást nyújt. Menekülteket befogadó áll. Átmeneti gondozást nyújtó Közoktatási int. Rendőrség Ügyészség/Bíróság Pártfogó felügyelet
Belváros 64 17 38
364
76
Probléma típusonként ellátott gyermekek száma (vezető probléma szerint) Megnevezés Gyermekek száma Belváros Kertváros Meszes Uránváros Anyagi(megélhetési, lakhatási) 87 83 263 45
Kistérség 57
Össz: 535
Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési Magatartás-,teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők, család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegség Összesen:
112 18 38 84 67 32 27 15 4 454
509 227 246 343 368 288 204 68 89 2877
56 30 28 22 95 33 26 8 8 393
167 95 71 87 68 47 41 12 17 688
Szakmai tevékenység adatai (halmozott adat) Megnevezés Belváros Információ nyújtás 980 Segítő beszélgetés 895 Tanácsadás 974 Hivatalos ügyekben közreműködés 638 Családlátogatás 874 Közvetítés más szolgáltatásba 71 Első védelembe vételi tárgyaláson 14 részvétel Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel 28 nevelt gyermek ügyében Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel 32 védelembe vett gyermek ügyében Elhelyezési tárgyaláson részvétel 16 Pszichológiai tanácsadás 117 Jogi tanácsadás 31 Fejlesztő pedagógusi ellátás 32 Konfliktus kezelés 122 Szakmaközi megbeszélés 5 Esetkonferencia 16 Örökbefogadással kapcs. intézkedés 1 Adományozás 214 Szociális válsághelyzetben lévő várandós 14 anya gondozása Összesen: 5074
Szakmai tevékenység Meszes Uránváros 3358 575 2499 1639 3040 1691 717 260 3175 516 200 92 71 22
Kistérség 2413 1502 1395 176 1723 81 21
Össz: 10379 8619 8966 2407 7331 705 165
12
18
10
3
71
27
92
51
23
225
16 434 22
30 291 244
5
3 6 19 341 1
37 7 38 15 805 52
10 58 73 0 38 332 96 0 151 2
77 900 370 32 204 612 205 17 1603 69
9841
14689
5616
7737
fizikai szülő
Testvér
hozzátartozó
Családon kívül
Összesen: gyermek
Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán
9 13 34 6 19 81
49 24 27 79 31 25 13 20 25 338
Kertváros 3053 2084 1866 616 1043 261 37
Bántalmazott, elhanyagolt gyermekek Megnevezés/bántalmazó Egység
Családon belül
125 60 82 71 107 151 97 13 35 1004
4 262 36 1 92
42957
Bántalmazott Elhanyagolt Gyermekek száma lelki szexuális fizikai lelki 9 84 114 22 2 9 39 117 1 197 279 16 1 27 25 37 3 26 64 201 7 343 521
2 9 1
4 8
1
1
12
12
1
1
4
2 1
1
3
4 217
3 11
1 2 346
1 4 526
1 3 1 6 11 104 2 1 8
14
77
felnőtt
intézmény
Összesen:
Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz.
11
14
8
2 3
5
8
1 6
5
3
4
3 22
4 24
Szabálysértést/bűncselekményt elkövető gyermekek Megnevezés Egység Szabálysértés
gyermekkorú
Fiatalkorú
Bűncselekmény
Összesen: gyermekkorú
Fiatalkorú
Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség Össz: Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz: Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség Össz: Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz:
Összesen: Átmeneti gondozásban részesülő gyermek és családja Belváros Kertváros Gyermekek száma 20 18 13 6 Ebből védelembe vétel családjaik száma 9 14 Speciális szolgáltatások adatai Megnevezés Kapcsolattartási ügyelet Mediáció Utcai és lakótelepi szociális munka Kórházi szociális munka Készenléti ügyelet Jogi segítségnyújtás Játszóház Klub, csoport Táborok Korrepetálás (önkéntes)
nem gond.
1 1 1 3 5 5 3 7 20 23
5
alapell. 1 3 3 2 1 10 3 5 4
2 1 2 5 6
Meszes 38 28 23
2 4 7 5
25 32
2
1 2
3 3
2 1 4 8 1
3 1 12 1 1 15 18
6 1 5 22 3 3 34 40
Uránváros 14 10 9
Kistérség 9 2 4
2 14 24
14 16
Szolgáltatásban részesülők száma
7 8 3 8 6
Össz:
18 11 13 17 9 2 52 70
1
1
védelembe v. 1 1 3 2
ebből tulajdon ell.
3 3 1 7 3 2 3 4 12 19
Összesen 99 59 59
26
Szakmai tevékenység száma (halmozott) 129
3201 373 11
170 895 11
80
59 7
16
159
78
Feladat-ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek tevékenysége Ifjúságért Egyesület (7621. Pécs, Ferencesek u.42.) Családok Átmeneti Otthona
Az Ifjúságért Egyesület a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött Ellátási Szerződés (07-7/88-17-2011) szerint az Egyesület két intézményében családok átmeneti otthona szolgáltatást nyújt 65 fő otthontalanná vált gyermek és szülő részére a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-a alapján. I. sz. Intézmény 28 (88fő) 39 fő 49 fő
Családok száma Gyermekek száma Felnőttek száma
II. sz. Intézmény 45 (149fő) 77 fő 72 fő
Fentieknek megfelelően az intézmény segítette azokat a családokat, akik valamilyen oknál fogva lakhatásukat nem tudták megoldani, és ennél fogva a gyermeket el kellett volna választani a szülőjétől. A törvénynek megfelelően az intézmény befogadta az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá családon belüli erőszak miatt védelmet kereső szülőt és gyermekét. CSÁO-ba bekerülés okai I. Intézmény II. Intézmény lakhatási 0család 5 család
Elégtelen körülmények Lakhatás megszűnése Bántalmazás Krízis Családi konfliktusok Egyéb
22 család 0 család 0 család 3 család 3 család
23 család 9 család 4 család 4 család 0 család
A felvett kliensek többsége az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ közvetítésével érkezett, de a jelzőrendszer más tagjai is delegáltak családokat az intézményekbe, illetőleg nőtt a száma azon jelentkezéseknek, mely esetekben a szülők önállóan, szakember támogatása nélkül kérték felvételüket. Előfordult olyan eset is, ahol a Gyámhivatal kezdeményezte a család otthonba költözését, mert a gyermek családban való nevelkedését abban az esetben látták biztosítottnak, ha a szülők gyermekük ellátásához és gondozásához intenzív segítséget kapnak.
I. Intézmény II. Intézmény
Gyermekjóléti Szolgálat
Jelzőrendszer Saját kérésre egyéb szereplői
Krízis
16 család
2 család
10 család
0 család
14 család
7 család
12 család
12 család
79
Az otthonba bekerült gyermekek veszélyezettségének tekintetében elmondható, hogy voltak családok, akik már védelembe vett gyermekkel érkeztek az intézménybe, valamint előfordult, hogy a bekerüléskor megismert problémák mellett több család esetében a családgondozás során merültek fel olyan további nehézségek, mely miatt az intézmény szociális munkásai jelzőrendszeri kötelezettségüknek megfelelően kezdeményezték a gyermekek védelembe vételét. I. Intézmény Védelembe vett gyermekek 9 fő
II. Intézmény 28 fő
Családszerkezet alakulása 2015-ben a beköltöző családok tekintetében I. Intézmény II. Intézmény Egy szülős családok 9 18 Kétszülős családok 18 21 Várandós egy szülős 1 0 családok Várandós kétszülős 1 6 családok Az intézményben folyó szakmai munka Az intézményben folyó szakmai munka a beköltözést követően a család életútjának megismerésével, mélyinterjúval, sok esetben az aktuális krízishelyzet elhárításával vette kezdetét. A családok élethelyzetének, erősségeinek, képességeinek feltérképezését követően, egyéni gondozási megállapodás mentén, elsődleges cél volt a lakáshoz jutás előkészítése, elősegítése. További célok voltak, hogy lakásproblémáik tartós rendezéséhez szükséges „önerő” (kapcsolati-, pénzügyi-, belső erőforrások és készségek) előteremtésére a CSÁO szakemberei motiválták őket, és rendszeres tájékoztatást nyújtottak arról, hogy milyen állami, önkormányzati támogatásokat, hiteleket, ill. más egyéb külső forrásokat vehetnek igénybe a lakásproblémájuk rendezése érdekében, továbbá folyamatosan figyelemmel kísérték a pályázati felhívásokat. A tájékoztatás és az információk nyújtása mellett fontos volt az ügyfelekkel folytatott mentálhigiénés tevékenység, alapvető készségek tanítása, napi rutin kialakítása, amelyek az egyéneket, családokat a társadalmi és gazdasági önállóság megteremtésének irányába, munkaerő piaci integráció felé terelhetik. A családokkal folytatott esetmunkába gyakori az intézmény gyermekpszichiáterének bevonása, aki a szülőkkel és gyerekekkel való foglalkozás mellett a szakemberek munkáját is támogatta. A családgondozók jogi problémák esetén az intézmény jogászához delegálták klienseiket, aki kérdések esetén a kollégák rendelkezésére is állt. A kliensekkel folyó közös munkának egyik fontos állomása volt az értékelő, mely során az egyesület központi irodájában a kliens lehetőséget kapott arra, hogy a szakmai stáb előtt bemutassa családját, élethelyzetét, problémáját, a segítők is megvitathatták nézeteiket, nehézségeiket, majd közösen megfogalmazták a további
80
lépéseket, célokat. Ezeken a megbeszéléseken részt vettek a családot körülvevő szakemberek is. Esetkonferencia szervezésére került sor, ha a családot körülvevő szakemberek munkájának összehangolására volt szükség, illetve a család segítése során felmerülő problémák és nehézségek elemzése, és a cselekvési terv további lépéseinek megtervezése elengedhetetlenné tette. A családok intézményből való kikerülésének tekintetében elmondható, hogy a gondozást követően leggyakrabban albérletbe költöztek. Ahol a gyermeket ki kellett emelni a családból, ott a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések megtételére került sor, családba fogadással, ideiglenes hatályú elhelyezéssel és nevelésbe vétellel lett biztosítva a gyermek gondozása. Kiköltözés körülményei (hova) I. Intézmény Albérlet 8 család Önkormányzati bérlakás 4 család Rokon, szívességi lakhatás 2 család Vissza a bántalmazóhoz: 0 család Gyermek kiemelése a 2 család családból Egyéb 3 család
II. Intézmény 12 család 1 család 9 család 6 család 4 család 0 család
Gyermekvédelmi intézmény révén az Egyesület Otthonaiban, a szakmai munkában kiemelt szerepe van a családi kötelékek erősítésének. Ennek a célkitűzésnek megfelelően a szakemberek a családokkal közösen készülődtek, hangolódtak az egyházi, állami, néphagyományokhoz kötődő ünnepekre. A gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően, és a családgondozás hatékonyabbá tételének érdekében a családok segítése a Gyermekjóléti Szolgálatok családgondozóival, és az esetkezelés szempontjából érintett szakemberek bevonásával történt. A szakemberek a Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési Főosztály Lakásgazdálkodási Csoportjával is kapcsolatban álltak, a családok önkormányzati bérlakás igénye kapcsán, illetve egyéb hivatalos ügyintézések esetén. A területi védőnővel, gyermek – és felnőtt háziorvossal rendszeres volt az együttműködés. A védőnő heti rendszerességgel érkezett az intézményekbe, közös konzultációt követően látogatta meg a kisgyermekes családokat. A területileg illetékes körzeti megbízottal is megfelelő volt az együttműködés. A munkaerő piaci integráció az esetkezelés fontos, nélkülözhetetlen része. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület képzési és foglalkoztatási koordinátorához, Munkaügyi Központ helyi kirendeltségéhez is és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft –hez is rendszeresen irányították álláskereső klienseiket. A tapasztalatok alapján, a fent említett szervezettekkel az együttműködés jónak volt mondható, az intenzitás mértékét és a közös munka lépéseit a
81
családgondozás során a segített család igényeinek megfelelően alakították a szakemberek. A szakmai munka hatékonyabbá tételéhez és minőségének fenntartásához az Egyesület kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a munkatársak rendszeresen képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Ennek megfelelően tartottak az intézményben heti rendszerességgel esetmegbeszéléseket. A lelki egészség megőrzése érdekében szupervízió állt a szakmai team rendelkezésére, melyet egyéni- és csoportos formában is igénybe vettek a szakemberek. Összefoglaló értékelés Az elmúlt évben a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően sikerült az Egyesületnek a segítséget kérő családok számára gondozást nyújtani. Sok család esetében, ha nem került volna sor az intézménybe való felvételre, akkor más gyermekvédelmi intézkedés foganatosítására kerülhetett volna sor. A családok átmeneti otthonában való szakmai munka pozitívumai közül fontos kiemelni, hogy az intenzív családgondozás eredményeképpen a családok életvezetéssel kapcsolatos ismeretei bővültek, gyakorlati tapasztalatokra tettek szert. Kiemelendő, hogy a szolgáltatást igénybevevő szülők többsége életkorát tekintve fiatal volt, sok esetben nem rendelkeztek elegendő ismerettel a gyermekeik gondozásához, neveléséhez, melyet az otthonban a szakmai team segítségével elsajátítottak, illetve bővítettek. Nehézséget jelentett, hogy az év közepén az intézmény finanszírozási problémákkal küzdött, mely negatív hatásai nehezítették a szakemberek munkáját, a munkatársak között nagy volt a fluktuáció. Pécs-Normandia LIONS Club ( Pécs, Mártírok u. 7-9.) LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége
A Pécs-Normandia LIONS Club 2010. január 4-től kezdődően üzemelteti a LIONS Suli Családi Napközijét, mely keretei között - az Önkormányzattal kötött 07-7/16813/2010. számú ellátási szerződés alapján - az Egyesület vállalta, hogy gyermekjóléti alapellátási tevékenységet végezve folyamatosan 7 fő (6-14 éves) gyermek részére, gyermekjóléti alapellátási feladatként térítésmentesen családi napközi ellátást biztosít. A szolgáltatás kiegészülve a LIONS Odú Családi Napközivel 14 tanulási gyengeséggel, nehézséggel, magatartási, illetve beilleszkedési zavarral küszködő és/vagy szociálisan rászoruló gyermek tanulmányi felkészítésének szolgál színteréül. A szorgalmi (tanítási) időszak korrepetálása és tanulmányi felzárkóztatása mellett az Egyesület 2015 nyarán a LIONS Suli égisze alatt pótvizsga felkészítő tábort szervezett, mely a LIONS Suli és a vele párhuzamosan működő LIONS Odú családi napközinek intézményi és személyi kereteit is meghaladta. A Nincs Akadály pótvizsga felkészítő program keretében 2015. július utolsó hetétől ugyanis 30 általános iskolás diák pótvizsgára való felkészítésére került sor. A felkészítés a 2 családi napközi vezető mellett 6 egyetemista gyakornok, 10 középiskolás önkéntes és egy nyugdíjas pedagógus segítségével valósult meg, 2-3 fős csoportokban párhuzamosan, a LIONS-házban kialakított 10 különböző helyszínen. A felkészítés eredményeképpen 30 gyermekből 27 gyermek – 42 különböző tantárgyból – az augusztus végi pótvizsgáját sikeresen teljesítette.
82
A pótvizsga-felkészítő egyik kiemelt célja volt, hogy az egyesület azon rászoruló családok számára is segítséget tudjon nyújtani, akik anyagi áldozatot már nem tudnak hozni nyáron a gyermekük felkészíttetésére. Így annak érdekében, hogy a programmal a legelesettebbeket is fel lehessen karolni, a felkészítésben való részvétel teljesen ingyenes volt. LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége – a tanítási időszakban A LIONS Suli Családi Napközi a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának családias körülmények közötti eltöltését biztosítja. A napközi az általános iskolai tanítást követően 6-14 éves gyermekeket fogad; 2015-ben a legfiatalabb gyermek a napköziben 9, míg a legidősebb 14 éves volt. A Napközi elsődleges célja, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között tölthessék a délutánokat, illetve kreatív és készségfejlesztő játékok segítségével kerüljenek fejlesztésre a kompetenciáik. Emellett a Pécs-Normandia LIONS Club kiemelt fontosságúnak tartja, hogy minden gyermek képességei és igényei szerint felkészüljön a következő iskolai napra, különös tekintettel azokra a tantárgyakra, amelyek az adott gyermek számára fokozott nehézséget jelentenek. Tekintettel arra, hogy több gyermek számára az étkezés is alapvető napi problémát jelent, a Családi napközi kiemelt figyelmet fordít a gyerekek egészséges ás változatos uzsonnáztatására. A LIONS Suli – és a mellette működő LIONS Odú – Családi Napközi alapvetően 3 jól körülhatárolható csoportba tartozó gyermekeket fogad: Egyrészt a magatartási-beilleszkedési zavarral küszködő gyermekeket, akiknek az iskolarendszer magas létszámába kódoltan megjelenő esetleges fegyelmezetlen magatartása a családi napköziben – kiscsoportban – kezelhetővé válik. A másik csoportot a tanulmányi nehézségekkel küszködő gyermekek jelentik, akik személyre szabott segítségre, négyszemközti, a tananyag mélyebb értelmét megragadó korrepetálásra és felzárkóztatásra szorulnak annak érdekében, hogy az iskola által támasztott követelményeknek folyamatosan megfeleljenek. A harmadik célcsoportunkat a szociálisan rászoruló gyermekek alkotják, akik számára az otthoni szociális környezethez képest jelenthet érdemi alternatívát az, hogy egy inspiratív, tanulásra serkentő közegben tölthetik a délutánjaikat. A 2015-ös esztendőben a LIONS Suliban az általános iskolás tanulók napi szintű korrepetálásán és felzárkóztatásán kívül 2 magántanuló osztályozó vizsgájára való felkészítésre is sor került. LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége – a nyári tanítási szünetben A 2015-ös évben a Pécs-Normandia LIONS Club folytatta a Nyomozás a Városban nyári tábort, ahol a nyári hetek alatt 40 pécsi gyermek fedezte fel városának felszínen levő és rejtett értékeit játékos – interaktív módon, különböző tematikus napokon keresztül. A tábor az épített és természeti környezettel kapcsolatos témák köré csoportosított, interaktív feladatok segítségével kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekek jobban tájékozódjanak a környezetükben, nyitottabbak legyenek a sajátosságai iránt, azonosuljanak vele, sajátjuknak érezzék, hogy később esetleg tevékenyen vegyenek részt annak formálásában. A táborok a passzív szemlélődéssel szemben kritikus, elemző befogadásra, a különböző környezeti
83
ingerek elemzésére ösztönöznek, és az élménypedagógia módszerével a közös élettér alakításában való részvételre motiválnak. A nyár második felében a Nincs Akadály pótvizsga-felkészítő program keretében az egyesület 30 általános iskolás pécsi diákot készített fel térítésmentesen a pótvizsgára, összesen 42 tantárgyból. A felkészítés egy kiterjedt összefogás eredményeképpen valósult meg, mely során a gyermekek korrepetálását a PécsNormandia LIONS Club családi napközi vezetői, egyetemista gyakornokok, középiskolás diákok valamint egy önkéntes pedagógus végezte. A programban fontos szerepet kapott a szakmaiság mellett az önkéntesség is, mely lehetővé tette azt a kiemelt célkitűzést, hogy a program ingyenes igénybevételének a lehetőségével a legrászorultabbakhoz is eljusson. A LIONS Családi Napközik háttere A Családi napközit felsőfokú végzettséggel, illetve családi napközi vezetői tanúsítvánnyal rendelkező szakember vezeti, aki munkáját 1 helyettes, 1 kisegítő továbbá minden nap legalább 1 önkéntes korrepetitor segíti, aki vagy az iskolai közösségi szolgálat középiskolásai közül vagy a PTE egyetemi gyakornokai közül kerül ki. A napközi a naptári év alatt összesen 15 gyermekkel (egy időben 7 gyermekkel) foglalkozott, mely kiegészült az azonos létszámú LIONS Odú Családi napközi gyermekeivel, a nyári táborokkal és a pótvizsga-felkészítő program diákjaival. A gyermekeknél a szociálisan hátrányos helyzet és a bizonyos mértékű tanulási nehézség szinte kart karba öltve jelentek meg. A gyermeket több esetben az iskolája illetve az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ delegált a Napközibe annak érdekében, hogy a magatartásbeli problémáját kiscsoportban, egy integrációs programban kezelni lehessen, valamint, hogy a tanulmányain négyszemközti korrepetálásokkal és felzárkóztatásokkal segíteni lehessen. Az Iskolai közösségi szolgálat A Pécs-Normandia LIONS Club egyre növekvő számú – immáron 10 – iskolával (pl. a Leőwey Klára Gimnázium, a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium) kötött együttműködési megállapodást, melynek értelmében az érintett középiskolák diákjai segítséget nyújtanak a családi napközibe járó gyerekek mindennapi iskolai feladatainak elvégzésben, valamint a nyári pótvizsgára való felkészítésben. A megkötött szerződések alapján a 2015-ös évben az iskolai közösségi szolgálaton keresztül mintegy 20 önkéntes folyt bele érdemben a LIONS Suli (és a LIONS Odú) mindennapi életébe. A Szakmai gyakorlati program A Pécs-Normandia LIONS Club 2011. április 27-én együttműködési szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóság Központi Hallgatói Szolgáltató Irodával (PTE OIG KÖSZI), amelynek értelmében az Egyesület a szakmai gyakorlati programban fogadó szervezetként vesz részt. A Klub vállalta, hogy a gyakorlatszerzés időtartamára mentort jelöl ki, valamint minimum 120 órás időtartamra gyakorlatszerzési lehetőséget biztosít, illetve azt zárójelentésben értékeli. A 2014/15-ös tanév tavaszi szemeszterében, illetve a 2015/16-os tanév őszi félévében a LIONS Suli tevékenységébe összesen 8 gyakornok kapcsolódott bele,
84
hozzáállásukkal, munkájukkal jelentősen foglalkozások eredményességét.
segítették
a
gyermekekkel
való
Az Egyesület a PTE-vel való együttműködését még egy speciális területre, az általános iskolai pótvizsga felkészítésre is kiterjesztette, mely megvalósítása érdekében a PTE Oktatási Igazgatósága és a Pécs-Normandia LIONS Club között egy külön együttműködési megállapodás is született 2015 nyarán. Ez az együttműködés szolgált előszobájául annak, hogy az Egyesület 2016. év februárjában a PTE Partnerintézmény státuszt is elnyerte. Összefoglaló értékelés A 2015. évben a korábban már megfigyelhető tendenciák még inkább kirajzolódtak. Mind a LIONS Suliban, mind a LIONS Odúban a beíratott gyermekek egyre inkább ki voltak téve az általános iskolai lemorzsolódás veszélyeinek. Az Egyesület látókörébe bekerülő gyermekek legtöbbször már vagy évet ismételtek, vagy az év végi elégtelen osztályzat(ok) következtében kerültek a Nincs Akadály pótvizsga-felkészítő programba, és az ott közreműködő elkötelezett önkéntesek és gyakornokok segítségével kerülték el az osztályismétlést. Tendencia, hogy a gyermekek már egyre mélyebbre visszanyúló – és nem feltétlenül a képességgel összefüggésbe hozható – tanulási problémákkal érkeznek a napközibe, mely folytán a korábbi csoportos, kiscsoportos korrepetálás, a hatékonyság érdekében egyre inkább eltolódik a négyszemközti felkészítések irányába. Ez fokozott humánerőforrást igényel, így a Pécs-Normandia LIONS Club még kiterjesztettebb kapcsolatokat ápol ez egyes intézményekkel az önkéntes középiskolások és az egyetemista gyakornokok elérése érdekében. A fiatal, tenni akaró és a társadalmi felelősségvállalást átérző diákok mellett a Pécs-Normandia LIONS Club nyugdíjas pedagógusok iránt is nyitott, akik közül ketten is bekapcsolódtak önkéntesként a LIONS Suli és LIONS Odú mindennapi életébe. A gyermekek motiválatlansága fokozott feladatokat ró a klubra a tekintetben is, hogy az igazán hatékony segítség csak egy gyermeket körülvevő teljes, a gyermeket körülölelő, kiskapukat nem tartalmazó körrel teremthető meg, így feltétlenül szükségessé vált az, hogy a szülőkkel, tanárokkal valamint a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás a korábbiakhoz képest, 2015-ben még egy újabb szinttel intenzívebb legyen. Az Egyesületnek a teljes nyitottsága a tanulási gondokkal küszködő gyermekek irányában egyrészt tehát újabb kihívásokat is teremtettek, másrészt azonban nyitottság révén a klub rátalált a színtér más olyan szereplőire – iskola-igazgatókra, tanárokra, családgondozókra – akikkel együttműködve a LIONS Suli továbbra is érdemben tud segíteni minden hozzá érkező pécsi gyermeken.
A fenti értékelő beszámoló a szervezetek, intézmények szolgáltatásainak tükrében mutatja be Pécs város 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladat ellátását, érzékeltetve a felmerült nehézségeket az egyes területek tekintetében. Pécs, 2016. május 26. Dr. Páva Zsolt polgármester
85
