A ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S

A 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE

PÉCS

1

A 2013. évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Pécs város területéről, a benyújtott szakmai beszámolók, s az azokban rögzített adatok alapján A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei között került rögzítésre, hogy az állam, az önkormányzatok, a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá más szervezetek számára olyan szabályok kerültek megállapításra, amelyek szerint meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget kell nyújtani a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. A gyermekek védelmének célja: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekvédelem eszközrendszerét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések alkotják. Demográfiai adatok Pécs Város (állandó lakcím szerinti) lakónépessége 156.801 fő. (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2012.) A 0-18 éves korú gyermekek száma: 26.240 fő. Ezen belül. 0-14 éves korosztály létszáma: 20.881 fő, a 15-18 éves korosztály létszáma: 5.359 fő. Az öregedési index értéke 2001-2012 között a következőképpen alakult: Pécs, Öregedési index, 2001-2012 között 0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 24 674 23 674 2008 26 972 20 698 2009 27 389 20 381 2010 27 518 20 193 2011 27 698 20 066 2012 27 355 20 881

Öregedési index (%)

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Pécs korfája a 2011. évi népszámlálás adatai alapján

2

104,2% 130,3% 134,4% 136,3% 138,0% 131,0%

(Forrás: HEP Pécs, 2013) A különböző életkorok különböző kihívások elé állítják a családokat, a hatóságokat, az ellátó rendszereket. A továbbiakban bemutatásra kerülnek a 2013. évi pécsi vonatkozású gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységek hatósági oldalról, önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátása oldaláról (társulási ellátással együtt), valamint a feladat-ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek oldaláról. Ez alapján képet kaphatunk az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások nagyságrendjéről, a gyermekétkeztetésről, a személyes gondoskodást nyújtó intézményekről – gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás, – a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó bűnmegelőzési programokról, gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők adatairól, valamint a gyermekjóléti alapellátásba bekapcsolódó civil szervezetek tapasztalatairól. Pénzbeli, természetbeni ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg, alapvetően az alábbi jogszabályok alkalmazásával: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007(IV.15.) számú, illetve 49/2013.(XI.18.) számú rendelete, továbbá az önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24/2002.(III.30.) számú rendelete. A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u.2. (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros) A területi szociális központok az alábbi adatokról nyújtottak be beszámolót. I. számú Területi Szociális Központ Területi szociális központban a város keleti részére vonatkozóan a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2013. évben 5 fő ügyintéző látta el. Pénzbeli, természetbeni juttatások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. A gyermekek főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két - és többgyermekes családokból kerülnek ki. Ezekben a családokban többnyire a szülő egyedül neveli a gyermeket, család esetén valamelyik szülő gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, álláskeresési támogatásból, ezt követően az aktív korúak ellátásából, vagy rokkantsági és rehabilitációs ellátásból élnek, illetve közfoglalkoztatásban vesznek részt.

3

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményének, tankönyv díjkedvezményben, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények, valamint évi két alkalommal természetbeni támogatás igénybevételére jogosít. Az I.sz. Területi Szociális Központ területén 2013.12.31-én 1935 gyermek és 183 fiatal felnőtt részesült gyermekvédelmi kedvezményben; összesen 2118 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak természetbeni támogatására két alkalommal, augusztus és novemberben került sor a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapján. Eszerint: 2013. augusztus hónapjában 2156 fő és 2013. november hónapjában 2101 gyermek és fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban, esetenként 5.800 Ft összegben Erzsébet utalvány formájában. Az elmúlt évben 33 gyermek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet el kellett utasítani, mivel a család - kérelem benyújtását megelőző - havi nettó jövedelme, illetve vagyona a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt meghaladta. Továbbá 12 nagykorúságát betöltött fiatal felnőtt kérelmét kellett elutasítani, mivel – jogszabály változás következtében – a nagykorúságát megelőző második hónap első napja és a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres kedvezményre nem volt jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a családbafogadó gyámja - amennyiben tartására köteles - jogosult a gyermekvédelmi törvényben meghatározott feltétel teljesülése esetén pénzbeli ellátásra 2013.04.01. hatályos rendelkezés értelmében. E támogatás 2013. évben nem került megállapításra. A fenti időpont előtt hatályos kiegészítő gyermekvédelmi támogatás sem került megállapításra a központ területén. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az alkalmanként többletkiadások miatt anyagi segítségre szoruló, gyermeket nevelő családok részére került megállapításra, akik e nélkül létfenntartásukat veszélyeztető helyzetbe kerültek volna. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2013. évben 1860 fő gyermek részesült. A kérelmek indoklásában legtöbbször a napi megélhetési gondok, megromlott egészségi állapot, iskoláztatáshoz szükséges felszerelési tárgyak megvásárlása szerepelt. 2013. évben egy gyermek részére nyújtottak be a központhoz magasabb összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelmet. A gyermeknek tanuláshoz új szemüvegre volt szüksége, amelynek a költségét a család saját erőből kifizetni nem tudta alacsony jövedelem miatt. Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján a gyermek gyógyászati segédeszközének vásárlásához a hivatal 55000 Ft-tal járult hozzá - az előzetesen benyújtott számla alapján -. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem 11 esetben került elutasításra, tekintettel arra, hogy a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt túllépte a család egy főre jutó jövedelme. Továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2013.12.31-én hatályos 11/2007 (IV.15.) rendelete 23. § (6) bekezdése értelmében, egy alkalommal adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. Fentiek miatt 3 esetben kellett elutasítani a kérelmet azzal az indokkal, hogy kérelmező és családja a tárgy évben már egy alkalommal részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. A gyermekvédelem körébe tartozó pénzbeli támogatási forma az óvodáztatási támogatás, mely ellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei igényelhetik óvodás korú gyermekük óvodai beíratásához, illetve rendszeres óvodába járatásához. A 2013. évben az I.sz. Területi Szociális Központ területén első alkalommal 37 gyermek; második és további alkalommal 217 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban.

4

A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 119/2006. (V.15.) Kormányrendelet alapján lehetőség nyílott arra, ha a gyermeket védelembe vette a jegyző, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a szüleinek nem volt nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettsége, a törvényes képviselő kérhette a jegyzőtől a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az oktatási rendszerben számos támogatásra automatikusan jogosultak, különböző pályázati lehetőségek állnak előttük. Nyilvántartás szerint az I.sz. Területi Szociális Központ 2013.08.31-ig 21 család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeke részére adott ki igazolást a halmozottan hátrányos helyzetről. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) 2013.09.01. napjától bevezette a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó új szabályozást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában. A törvény 67/A. § (2) bekezdése értelmében, halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Gyvt. 67/A.§ (1) bekezdése kimondja, hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Az I. számú Területi Szociális Központ 2013.09.01. napját követően év végéig 221 gyermek részére hátrányos helyzetet és 185 gyermek részére halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatot adott ki. Pécs város valamennyi közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, nappali oktatásban részesülő, 1-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz autóbusz igénybe vétele indokolt, a szorgalmi időre tanuló bérlettérítés volt igényelhető 2013.12.31. napjáig. Mértéke: a tanuló bérlet árának 90%-a. A szociális központ területén 564 gyermek részesült az elmúlt évben tanuló bérlettérítésben. Nyári gyermek étkezés A 2013. évben a Központ illetékességi területén a nyári iskolai szünetben 180 gyermek – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – kapott napi egyszeri meleg ételt. A

5

visszajelzések szerint nagyobb igény lenne a nyári étkeztetésre a rászoruló családok tekintetében, összesen 31 család kapott nemleges értesítést. Védelembe vétel A jogszabályváltozás következtében 2013.01.01. napjától a veszélyeztetett kiskorúak védelembe vételi ügyei és iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezéséhez kapcsolódó eljárások a járási gyámhivatalhoz kerültek. A 2013.évben az I.sz. Területi Szociális Központ hatósági munkáját nem vizsgálta felügyeleti szerv. II. számú Területi Szociális Központ Területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2013. évben 4 fő ügyintéző látta el. A szociálisan rászoruló gyermekek részére a jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapított meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek tankönyv díjkedvezményben, étkezési kedvezményben, évi két alkalommal természetbeni támogatásban és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekben részesültek. Központ nyilvántartása alapján 2013. évben 902 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, melyből 77 fő nagykorú volt, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanult. A jogosultak részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy éves időtartamra került megállapításra, melynek meghosszabbítását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - már a jogosultság lejártát megelőző három hónapban lehetett kérni. A 2013. augusztus 1-jén és 2013. november 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek 5800.-Ft összegű természetbeni támogatást kaptak Erzsébet utalvány formájában. 2013. augusztus hónapban 944 gyermek, november hónapban 898 gyermek részesült ezen támogatásban. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokra általában jellemző, hogy a lakáskörülményeik szegényesek és többen közüzemi hátralékokkal rendelkeztek. A családok között sok volt a gyermekét egyedül nevelő anya. Igen jellemző, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák a gyermek apjától gyermektartásdíjat nem kaptak, annak munkanélkülisége miatt. Jelentős volt azon családok száma, akik csak állami támogatásokból (gyes, családi pótlék, rendszeres szociális segély stb.) éltek. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 723 gyermek részesült. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként átlagosan 5000.- Ft volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást minden esetben pénzbeli ellátás formájában kapták a rászoruló gyermekek. 2013. évben az Népjóléti és Sport Bizottság 2 családból 6 gyermek részére - családonként 85.500.-Ft összegű - méltányos rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapított meg, hármas ikrek nevelésére, a gyermekek gyógykezeltetésére, illetve a család lakhatási helyzetének javítása érdekében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem 30 esetben, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelem 9 esetben került elutasításra. Az esetek többségében az elutasítás oka a családok jövedelme volt, mely

6

meghaladta a törvényben illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatárt. Óvodáztatási támogatásban 2013. június és december hónapban azon a gyermekek részesültek, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk és halmozottan hátrányos helyzetük 2013. május 5.-én és november 5.-én fennállt és rendszeresen jártak óvodába. Az óvodáztatási támogatást június hónapban 25 gyermek, december hónapban 18 gyermek kapott. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000.-Ft, második és további alkalommal 10.000.-Ft volt. Hátrányos helyzet fennállásának megállapítására 13 gyermek esetében, a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására 19 gyermek esetében került sor, a szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága illetve a család lakáskörülményei miatt. A nyári szünidő alatt 73 gyermek vette igénybe a nyári étkeztetést a Köztársaság téri Általános Iskolában. Az önkormányzat a gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátásokon felül, valamennyi köznevelési intézményben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult általános iskolás korú tanulók részére a szorgalmi időre tanulói bérlet térítést biztosított. A támogatás összege a helyi tömegközlekedésre szóló tanulói bérlet árának a 90 %-a volt. Központunktól 300 fő általános iskolás tanuló részesült tanulói bérlet támogatásban. 2013. évben gyermekvédelem területén a felügyeleti szervek ellenőrzést nem végeztek. 2013. január 1-jétől a gyermekek védelembe vételével, a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésével és az igazolatlan hiányzás miatt az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos feladatok a járási hivatalok hatáskörébe kerültek, ezért ezen időpontot követően erre vonatkozó adatokkal hivatalunk nem rendelkezett. III. számú Területi Szociális Központ Az Uránvárosban lévő területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2013. évben 01-05 hónapban 3 fő, 06-09 hónapban 4 fő, 10-12 hónapban ismét 3 fő ügyintéző látta el. Az elmúlt évben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai, valamint a gyermekvédelmi törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott kormány rendelet is módosult. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igény az előző évhez képest is fokozottabban jelentkezett. Növekedett a támogatásokban részesülők száma, mivel csökkent a családok jövedelme. Munkahelyek hiányában a pályakezdő fiatalok sem tudnak elhelyezkedni. Az önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatás csak időlegesen juttatja némi jövedelemhez a családokat. A segélyezett családok jövedelmének nagy részét vagy a munkaügyi központ által biztosított ellátások, vagy a közfoglalkoztatási bér, vagy az önkormányzat által folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás képezi, valamint a gyermekek után járó családi pótlék. Mindezek igen szerény megélhetést biztosítanak számukra, így sok család részére nagy segítséget nyújt a megélhetéshez az önkormányzat által megállapítható támogatások.

7

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni. Az elmúlt évek tapasztalata szerint nagyon sok a gyermekét egyedül nevelő szülő. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során a család természetben kapja meg a támogatást a gyermekek ellátásához, így az valóban a gyermekek ellátására fordítódik. Ez nagy segítséget jelent a családok számára, hiszen az oktatási-nevelési intézményekben étkezési kedvezményben, tankönyv vásárlási kedvezményben, valamint évente két alkalommal augusztus és november hónapban gyermekenként 5800,- Ft pénzbeli ellátásban is részesülnek, mely Erzsébet utalvány formájában kerül kiutalásra. A fentieken kívül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek adott jogszabályi feltételeknek megfelelően más ellátásra is jogosultak lehetnek, például az általános iskolás korú tanuló az önkormányzati rendelet alapján a szorgalmi időben havi tanulói bérlet támogatásban, vagy a gyermekvédelmi törvény alapján az óvodás korú gyermek óvodáztatási támogatásban is részesülhet. 2013. év folyamán 1382 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Tárgyévben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők augusztusban -1192 gyermek - pénzbeli támogatásban, novemberben -1145 gyermek - 5800,- Ft értékű Erzsébet utalványban részesült. Az év során 11 gyermek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt beadott kérelmet kellett elutasítani. Minden esetben az elutasítás oka a jogszabály által meghatározott jövedelem túllépése volt. Az ellátásban részesülők száma a 2012. évhez képest nem növekedett, ami arra enged következtetni, hogy a családok jövedelmei nem vagy csak igen kis mértékben emelkedtek, ugyanakkor az előző évhez képest kétszer annyi az elutasítási eset. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatást - azok a családok akik az önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülnek - évente egy alkalommal vehetik igénybe. Egyéb esetben három alkalommal adható ez a támogatás. A támogatás összege gyermekenként általában 5.000 Ft. 2013. év folyamán 814 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. Az elutasítottak száma: 4 kérelmező család. Az elutasítás oka 3 esetben az volt, hogy az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott értékhatárt, illetve egy esetben kimerítette a segélyezési lehetőségét. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra azok a gyermekek jogosultak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, a szülők iskolai végzettsége nyolc általános iskolai végzettségnél nem több, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen járt óvodába. A jogszabálynak az a célja, hogy a szegény és képzetlen szülők gyermekei minél előbb kerüljenek óvodai ellátásba. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20.000,Ft, a további alkalmakkor gyermekenként 10.000,- Ft.

8

A központ ellátási területén kevés az olyan óvodás korú gyermeket nevelő szülő, aki legfeljebb csak nyolc osztállyal rendelkezik, ezért ebben az ellátásban kevés gyermek részesült, bár ez a szám az előző évekhez képest lassú emelkedést mutat. Óvodáztatási támogatásban első alkalommal 6 gyermek, második és további alkalommal a 2013. június hónapban 10 gyermek, 2013. december hónapban 9 gyermek részesült. Tanulói bérlet térítés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő általános iskolás korú tanuló, ha az oktatási intézmény látogatásához szükséges az autóbusz igénybe vétele, az önkormányzati rendelet alapján a szorgalmi időben havi tanulói bérlet támogatásban is részesül. A támogatás mértéke a tanulói bérlet árának 90%-a. Tanulói bérlet térítésben 261 általános iskolás korú gyermek részesült. Nyári étkeztetés A nyári étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülő általános iskolás korú gyermekek vehették igénybe 2013. június 17-től 2013. augusztus 15-ig terjedő időszakban hétköznaponként. A célja az, hogy a rászoruló gyermekek az iskolai szünidő alatt is meleg ételhez jussanak. A nyári étkeztetési lehetőséget a családok örömmel fogadták, sokan igénybe veszik, bár több férőhelyre lenne igény, mint amire a városrésznek lehetősége volt. A központ területéről 70 gyermek részesült szociális nyári étkeztetésben. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A nyilvántartott adatok alapján a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 31 A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt : 23 Lakáskörülmények miatt: 0 A szülők alacsony foglalkoztatottsága miatt: 8 A nyilvántartott adatok alapján 2013. évben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 35 fő. A fenti adatokból kitűnik, hogy Uránváros területén kifejezetten az elégtelen lakókörnyezet, illetve lakókörnyezet miatt hátrányos helyzet nem került megállapításra, tekintve, hogy ezen városrészben nincs olyan terület, mely szegregátumnak minősül. Halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül a szülők alacsony iskolai végzettsége és az alacsony foglalkoztatottsága miatt a kérelmezőknek csaknem fele! Megállapítható az is, hogy korábban (2013.09.01. napja előtt), amíg csak a szülők iskolai végzettsége alapján lehetett halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek, lényegesen kevesebb esetben került kiadásra erre vonatkozó igazolás, mint az újraszabályozást követően. IV. számú Területi Szociális Központ Pécs városának Kertváros a legnagyobb és legnépesebb lakótelepi városrésze, ahol a családok többsége összkomfortos, 4-10 emeletes többlakásos panelházban lakik. A sűrű beépítettség miatt a városrészt a zsúfoltság jellemzi, továbbá Kertvárost szinte minden társadalmi réteg lakja. Az itt élők esetében a szociális támogatásokat kérelmezők száma kiemelkedően magas.

9

A területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2013.09.30. napjáig 6 fő, majd ezt követően 5 fő látta el. Pénzbeli, természetbeni juttatások értékelése: A pénzbeli támogatásokat döntő többségében gyermeküket egyedül nevelő, munkanélküliséggel küzdő, illetve három, vagy több gyermeket nevelő szülők/gyámszülők igényelték. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jegyző a szociálisan rászoruló gyermekek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményre, tankönyv díjkedvezményre, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre jogosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek természetbeni (Erzsébetutalvány, gyermekenként 5.800 Ft) juttatásban részesülnek évente két alkalommal, augusztusban és novemberben. 2013. augusztus hónapjában 2007 gyermek és 346 fiatal felnőtt, 2013. november hónapjában 1998 gyermek és 282 fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2013.12.31. napján 1991 kiskorú, 256 nagykorú részesült, összesen 2247 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet elutasító döntések száma 20, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 30 fő (20 család). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elutasításának oka minden esetben a jövedelmi értékhatár túllépése volt, a jogszabályban meghatározott vagyoni értékhatár meghaladása okán nem született elutasító döntés. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került. A helyi rendeletben szabályozott feltételek értelmében a támogatás a tárgyévben három alkalommal adható, kivéve akkor, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül, mert ilyen esetben egy alkalommal állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A támogatás összege gyermekenként általában 5.000 Ft. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 1666 gyermek részesült (1009 család). Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet elutasító határozatok száma 12, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 19 fő (12 család). Az elutasítások hátterében minden esetben a jövedelmi értékhatár meghaladása állt. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 2013. szeptember 01. napjától a törvényi változást követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 67/A. § (1)-(2) bekezdése alapján 2013. december 31. napján nyilvántartott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű 45 gyermek (24 család).

10

Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, halmozottan hátrányos helyzetű és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig amelyben ötödik életévét betölti megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és rendszeresen jár óvodába. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20.000 Ft, a további alkalmakkor gyermekenként 10.000 Ft. Óvodáztatási támogatásban június hónapban első alkalommal 1 gyermek, további alkalommal 17 gyermek, december hónapban első alkalommal 5 gyermek, további alkalommal 13 gyermek részesült. Tanulói bérlettérítés A helyi rendelettel szabályozott támogatás a tanulói bérlettérítés, mely alapján Pécs város valamennyi közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, nappali oktatásban részesülő, 1-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz autóbusz igénybe vétele indokolt, a szorgalmi időre tanuló bérlet térítés igényelhető. A támogatás mértéke a tanulói bérlet árának 90%-a. Tanulói bérlettérítésben részesült 2013. december 31. napján 352 gyermek (254 család). Nyári étkeztetés Szociális nyári gyermekétkeztetésben a Központ területéről 181 gyermek részesült. A családok visszajelzése alapján azonban jóval nagyobb igény lett volna e természetbeni juttatásra, mivel a központ nyilvántartása szerint 194 gyermek nem vehette igénybe ezt a lehetőséget. 2013. évben felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzés nem volt. -.– A központok munkájuk során kapcsolatot tartanak a Kormányhivatal Gyámhivatalával, a Családsegítő Szolgálattal, civil- és karitatív szervezetekkel, valamint a Pécsi Tudományegyetem szociális munkás hallgatói részére a hatósági szociális feladatok megismeréséhez gyakorlati lehetőséget biztosít. A város egész területére vonatkozóan – a területi szociális központoknál részletezett esetszámok alapján – az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásai : - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás: 75.144.000.-Ft, - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 26.063.000.-Ft, - Óvodáztatási támogatás: 4.370.000.-Ft, - Tanulói bérlet térítés: 39.494.000.-Ft. Az ügyiratforgalmi adatok alapján a városban a támogatást igénylők száma évről évre emelkedik, a támogatotti körben a családok jövedelmei stagnálnak, illetve egyre többen élnek állami, önkormányzati támogatásból, időlegesen közfoglalkoztatásból, alkalmi munkából. A város népességének 1/3-át a Kertváros városrész teszi ki, a támogatások hasonló arányban a kertváros területén élő lakosok részére kerültek megállapításra.

11

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

2008

5 266

3 181

2009

6 145

3 942

2010

6 113

4 298

2011

6 702

5 011

2012

6 927

4 824

2013

6 649

5 063

(Forrás. HEP, Önkormányzati adatok) Gyermekétkeztetés A közétkeztetés szolgáltatás közbeszerzési eljárás lezárását követően, a Hungast DélMagyarország Kft.-vel 2012. július 18-án megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak szerint történik. 2013. év első félévében a Szolgáltató az étel előállítását és kiadagolását 5 főzőkonyhán látta el. Az ételek előállítását, csomagolását jelenleg 2 nagy főzőkonyha - Apáczai Cs. J. körtér 1. és a Szilva utca 1-3. alatt lévő - valamint a Laterum étterem konyhája - Hajnóczy József utca 37-39. - biztosítja a város intézményei tekintetében, ahol közel 11 ezer adag ételt főznek naponta, normál és diétás étkezőknek. A gyermekétkeztetés helyzetének áttekintésére az étkezők által elfogyasztott adagszámok szolgálnak a legpontosabb adattal. 2013. évben a gyermekétkeztetés szolgáltatást igénybe vevő intézmények száma: - 43 óvoda - 22 általános iskola - 3 gimnázium - 5 szakképző és kollégium. A fentieken felül a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (KSZI) konyhái láttak el: - 1 Bölcsődét 2013.01-06. hónapig (ANK) - 3 óvoda (Keleti Városrészi Óvoda Vargha Damján utcai óvoda, Nyugati Városrészi Óvoda Ajtósi Dürer utcai óvoda és Mezőszél utcai óvoda) intézményt. Adagszám szerinti kimutatásban 2013. évben a következő fogyasztás került rögzítésre: (A táblázatok a 2013. év tényleges adatait tartalmazzák, a megrendelt és kiszámlázott adagszámokkal.)

12

ÓVODÁK 100%-os normatív 50%-os normatív Normatív kedvezményben kedvezményben kedvezményben nem részesültek éves részesültek éves részesültek éves ellátotti adagszáma ellátotti adagszáma ellátotti adagszáma 3-szori étkezésben részesültek 43 óvoda 3 KSZI által ellátott óvoda összes adagszám

222.280 15.253

119.212 10.110

341.676 22.555

237.533

129.322

364.231

ANK BÖLCSŐDE 2013.01-06. 100%-os normatív 50%-os normatív Normatív kedvezményben kedvezményben kedvezményben nem részesültek éves részesültek éves részesültek éves ellátotti adagszáma ellátotti adagszáma ellátotti adagszáma 3-szori étkezésben részesültek összes adagszám

136

2.191

5.821

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK, KÖZÉPISKOLÁK 100%-os normatív kedvezményben részesültek éves ellátotti adagszáma 5x étkezés

22 ált. iskola összesen

4.617

3x étkezés

csak ebéd

391.714

46.483

3 gimnázium

50%-os normatív kedvezményben részesültek éves ellátotti adagszáma 5x étkezés

2.583

3x étkezés

131.478

296

csak ebédben

64.456

Normatív kedvezményben nem részesültek éves ellátotti adagszáma 5x étkezés

3x étkezés

csak ebéd

198.403

177.296

7.493

13.018

5 szakképző és kollégium

9

287

50.010

17.987

34.879

9.573

összesen

9

583

50.010

25.480

34.879

22.591

13

Bölcsődei gyermekétkeztetést lsd.: Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága beszámolójának I.1.2. pontjában.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (7622. Pécs, Vargha D.u.2.) I. A Kisgyermek Szociális Intézmények feladatellátásáról általában Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények (továbbiakban KSZI) Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok komplex intézményrendszere. A beszámoló évében, gyermekjóléti alapellátás keretein belül, napközbeni bölcsődei, valamint családi napközi ellátás és Biztos Kezdet Gyerekház működtetésével biztosította a kisgyermekek felügyeletét, nevelését, gondozását, étkeztetését az intézmény, 2013. június 30-ig 10, majd 2013. július 1-től 11 bölcsődei telephelyen – mivel utóbbi időponttól az intézményrendszerhez került, a volt Apáczai Nevelési Központ Csoda Bölcsődéje. A családi napközi 2013. december 1-től kezdte meg működését. 2013-ban – az előző évekhez hasonlóan – az intézményrendszer egyik bölcsődéje diétás étkeztetést biztosított a táplálékallergiás kisgyermekek számára. A beszámoló évében a város minden bölcsődéje felvállalta a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek nevelését, gondozását, teljes integrációban. A 2013. december 1-ei működtetéssel induló családi napközi szegregált formában, SNI-s kisgyermekek nevelésére, gondozására jött létre. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek korai fejlesztése - a Pedagógia Szakszolgálat utazó gyógypedagógusainak közreműködésével - elsősorban azon telephelyeken tudott megvalósulni, ahol a tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Az előző évekhez hasonlóan a város 2 bölcsődéje és az intézményrendszeren belül működő Biztos Kezdet Gyerekház járult hozzá a roma kisgyermekek korai hatékony szocializációjához. A 2013-as évben a KSZI a gyermeküket otthon nevelő családok számára - az alapellátást nem veszélyeztető - alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is működtetett – gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba -, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatták. Az intézményrendszer a gyermekjóléti alapellátás keretein belül gyermekek átmeneti gondozását is biztosította, egy családok átmeneti otthonának működtetésével. A KSZI a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódva a családból kiemelt 0-3 éves korú kisgyermekek otthont nyújtó ellátásában, vérszerinti családjukba, nevelőszülőhöz vagy örökbefogadó szülőhöz való kerülésükben is szerepet vállalt. A különleges gyermekotthon működtetése 2013. december 30-ig volt az intézmény feladata, 2013. december 31-el a Pécsi Gyermekotthon telephelyévé vált. (Lsd. 1.sz. melléklet – A KSZI komplex ellátórendszere)

14

Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei alapellátás Bölcsőde Általános bölcsődei alapellátás Cseperedő Bölcsőde bölcsődei ellátás

Csoda Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Fészek Gyermekotthon bölcsődei ellátás és Bölcsőde Hétszínvirág Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Kicsi Kék Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Kiskuckó Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Mandula Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Gyermekek átmeneti Speciális bölcsődei Bölcsődéhez kapcsolódó gondozása alapellátás alapellátáson túli szolgáltatások diétás étkeztetés, sajátos időszakos nevelési igényű gyermekfelügyelet kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű gyógyúszás kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű só szoba kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése sajátos nevelési igényű játszóház, időszakos kisgyermekek nevelése, gyermekfelügyelet, gondozása, korai szülőcsoport fejlesztése sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése

15

Gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátás

-

különleges gyermekotthon

-

-

-

Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei alapellátás Bölcsőde Általános bölcsődei alapellátás Mezőszél Bölcsőde bölcsődei ellátás

Gyermekek átmeneti Speciális bölcsődei Bölcsődéhez kapcsolódó gondozása alapellátás alapellátáson túli szolgáltatások nyújtott nyitva tartás, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása

Napsugár Bölcsőde

bölcsődei ellátás

sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése

játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, babamasszázs, babamama klub

Törpike Bölcsőde

bölcsődei ellátás bölcsődei ellátás

időszakos gyermekfelügyelet időszakos gyermekfelügyelet

-

Zöldliget Bölcsőde

Fészek-Családi Napközi

családi napközi

roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése -

-

-

Biztos Kezdet Gyerekház Vadvirág Családok Átmeneti Otthona

-

1.sz. táblázat - A KSZI komplex ellátórendszer

16

Gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátás

-

-

-

-

játszóház, családi programok, szülőcsoportok családok átmeneti gondozása

-

-

I.

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS Gyermekek napközbeni ellátása 1. Bölcsődei alapellátás 1.1. Az ellátás igénybe vétele Napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődei intézményrendszerünkbe a 2013-as évben 1099 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1078 gyermek ellátását tudta biztosítani intézmény. 21 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt, vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. 470 gyermek már a 2013-as év előtt is az intézmény gondozottja volt, 608 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. (Lsd. 2.sz. táblázat, 1.sz. grafikon – 2013-ban bölcsődbe beíratott kisgyermekek száma) 2013-ban nevelt, gondozott gyermekek 2013. év előtt felvett gyermekek 2013. évben felvett gyermekek Összesen Elutasított vagy átirányított felvételek

fő 470 608 1078 21

2.sz. táblázat - 2013-ban bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma 2013-ban bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma 2013. évben felvett gyermekek 56%

2013. év előtt felvett gyermekek 44%

1.sz. grafikon – 2013-ban bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma Kihasználtsági mutatók 2013-ban 2013-ban intézményi szinten a bölcsődék kihasználtsága a gondozottakhoz viszonyítva 61,65% volt, a beírt gyermekekhez viszonyítva 79,28% (Lsd. 2. grafikon – 2013.évi intézmény szintű bölcsődei kihasználtság mutatói). Ezt bölcsődékre lebontva lsd. 3.sz grafikon - 2013. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként.

17

%

2013.évi intézmény szintű bölcsődei kihasználtság mutatói 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Beírthoz visz.; 79,28 Gondozotthoz visz.; 61,65

1

2sz. grafikon – 2013. évi intézmény szintű bölcsődei kihasználtság mutatói

2013. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként 100 90

90,3 77,1

76,76

74,36

81,31

89,7

82,16

67,08

57,94

65,33

60,63

68,35

58,67

65,76

65,03

66,37

53,51

40

56,44

50

67,35

60

71,67

70

85,21

87,76

80

30 20 10 0 Beírthoz visz.

Gondozotthoz visz.

Cseperedő Kicsi Kék Napsugár

Csoda Kiskuckó Törpike

Fészek Mandula Zöldliget

Hétszínvirág Mezőszél

3.sz. grafikon - 2013. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként 1.2. Gyermekétkeztetés A bölcsődék konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával, központi étlap és receptura összeállítása alapján működtek. A központilag elkészített irányétlapot dietetikus ellenőrizte, hogy az egészséges táplálkozás alapelvei mellett, a kisgyermekek életkori sajátosságai, a korcsoportra jellemző tápanyagszükséglet is biztosítva legyen. Az intézmény élelmezési szakemberei folyamatosan bővítették recepttúráikat, hogy a gyermekek minél többféle és változatos módon elkészített ételt ismerhessenek meg. A központi élelmezési team megbeszéléseken a kollégák rendszeresen beszámoltak a kisgyermekek által nagyon kedvelt, illetve kevésbé szívesen fogyasztott ételekről, mindezzel is segítve a rugalmasabb, gyermekközpontú étlaptervezés megvalósulását. A konyhai dolgozók törekedtek a minőségi élelmezési ellátás biztosítására. Korszerű technológiával és megfelelő hozzáértéssel készítették a gyermekek életkori igényeiknek megfelelő ételeket. A főzéshez szükséges nyersanyagot, közbeszerzést elnyert cégek, vállalkozók szállították a telephelyekre.

18

A 2013-as évben továbbra is három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – végzett óvodai élelmezést, a Kiskuckó Bölcsőde az intézményrendszeren belül működő Vadvirág Családok Átmeneti Otthonát élelmezte és néhány bölcsőde vendégétkeztetést is vállalt. Az étkeztetés szempontjából prioritásnak tekinthető, a Cseperedő Bölcsődében működő diétás étkeztetés, amit helyi szinten dietetikus irányított. Egyszerűbb diéták esetén, a központi dietetikus felügyelete mellett és a tárgyi feltételek megteremtésével más bölcsődék is felvállalták a diétás étkeztetést. A táplálékallergiában szenvedő gyermekek részére a dietetikus szakember állította össze az étlapot, illetve az ételeket a dietetikus felügyelete mellett külön szakács készítette el. A diétás étkezést szakorvosi javaslatra biztosította a bölcsőde, jellemzően multiplex diétát igénylő gyermekek számára. Az év során előforduló diéták: tejfehérje, tejcukor, tej–szója, tej–tojás–szója, liszt, liszt-tojás, tej-tojás-dió, tej-tojás-dió-mogyoró. 2013-ban 29 gyermek diétás étkeztetését biztosította az intézmény. Ebből 25 gyermek táplálékallergia/intolerancia – tejmentes 16 fő, ebből 7 fő óvodás; liszt érzékeny 3 fő óvodás; liszt és tejérzékeny 1 fő óvodás; multiplex táplálékallergiás 4 fő, ebből 2 fő óvodás; szója érzékeny 1 fő -, egyéb diéta 4 gyermek – glükóz-galaktóz érzékenység 1 fő óvodás; cukorbeteg 1 fő; citrullinémiás 1 fő és lakto-ovo vegetáriánus 1 fő. A térítési díjkedvezmények alakulása 2013-ban A 2013-as évben a KSZI bölcsődéiben a havi intézményi térítési díj a fenntartó által meghatározott 669 Ft volt. Ebből 250 Ft volt a gondozásért fizetett díj, melyet az adott hónap minden napjára be kellett fizetnie a szülőnek és 330 Ft+ÁFA, azaz 419 Ft volt az étkezésért fizetett díj, amiből a gyermek hiányzása esetén visszatérítés járt. A törvényi rendelkezés alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára a gondozás és az étkeztetés ingyenes volt, ez intézményi szinten 201 gyermek számára volt biztosított. A 3 vagy több gyermekes családok esetében, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek tekintetében nem kellett gondozási díjat fizetni és az étkezésért fizetett díj 50%-át kellett a szülőnek megtérítenie. Ezen kedvezményben összesen 151 gyermek részesült, ebből 3 vagy több gyermekes kedvezmény alapján 98 gyermek, tartós betegség és fogyatékosság esetén 53 gyermek. A 2013. évben a KSZI bölcsődei ellátórendszerében összesen 352 gyermek részesült térítési díjkedvezményben. (Lsd. 3/A és 3/B.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként 2013-ban) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben Telephely részesülők száma (Bölcsőde) (fő) Cseperedő 29 Csoda 29 Fészek 13 Hétszínvirág 30 Kicsi Kék 22 Kiskuckó 21 Mandula 3 Mezőszél 19 Napsugár 16 Törpike 19 Zöldliget 10

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő) 17 9 7 2 6 9 15 7 20 10 6

19

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (fő 8 7 3 0 4 3 2 2 15 4 5

Összesen (fő) 54 45 23 32 32 33 20 28 51 33 21

Összesen 201 98 53 352 3/A.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként 2013-ban

Rendszeres gyermekvédelm i kedvezmény által térítési díjkedvezmény ben részesülők Telephely száma (%) Cseperedő 29 Csoda 19,86 Fészek 25 Hétszínvirá g 46,87 Kicsi Kék 36,06 Kiskuckó 27,27 Mandula 3,41 Mezőszél 18,09 Napsugár 11,35 Törpike 14,39 Zöldliget 8,93 Összesen 18,64

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezmén yben részesülők száma (%) 8 4,79 5,26

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezmény ben részesülők száma (%) 17 6,16 13,46

Összesen térítési díjkedvezm ényben részsülők (%) 54 30,82 44,23

Össesen felvételt nyert gyermekek száma (fő) 100 146 52

0 6,56 3,9 2,27 1,9 10,64 3,03 4,46 4,92

3,12 8,84 11,69 17,04 6,66 14,18 7,57 5,36 9,09

50 52,46 42,86 22,73 26,66 36,17 25 18,75 32,65

64 61 77 88 105 141 132 112 1078

3/B.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként %-os arányban 2013ban. A térítési díjkedvezményeket bölcsődénként vizsgálva megállapítható, hogy a 2013-as évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a Hétszínvirág és a Kicsikék Bölcsődében volt a legmagasabb az ingyenes ellátásban részesülő kisgyermekek száma, legalacsonyabb az előző évekhez hasonlóan a Mandula és a Zöldliget Bölcsődében. (Lsd. 4.sz. grafikon – A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben által térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban)

Zö ld l ig et

Tö rp ik e

ét sz ín vi rá g Ki cs iK ék Ki sk uc kó M an du la M ez ős zé l N ap su gá r

H

so da C

se pe re dő C

Fé sz ek

20

8,93

Bölcsődék

14,39

11,35

3,41

18,09

27,27

36,06

46,87

25

19,86

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

29

%

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma (%)

4.sz. grafikon – A rgyvk által térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban. A 3 vagy több gyermek nevelése után járó 50%-os térítési díjkedvezmény a Mandula és Cseperedő Bölcsődében volt a legmagasabb, vagyis ide járt a legtöbb nagycsaládban nevelkedő kisgyermek, a Hétszínvirág és a Zöldliget Bölcsődében pedig a legalacsonyabb. (Lsd. 5.sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban)

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (%)

%

Zö ld l ig et

Tö rp ik e

ét sz ín vi rá g Ki cs iK ék Ki sk uc kó M an du la M ez ős zé l N ap su gá r

Fé sz ek

Bölcsődék

H

C

C

se pe re dő

so da

3,12

5,36

7,57

6,66

6,16

8,84

11,69

13,46

14,18

17,04

17

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

5.sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban. Tartós betegség vagy fogyatékosság alapján 50%-os térítési díjkedvezményben a Napsugár és a Cseperedő Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek és a Hétszínvirág, valamint a Mezőszél Bölcsődében a legkevesebb. (6.sz. grafikon – Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban)

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (%) 12

10,64

10 8

%

8 H

Zö ld l ig et

Tö rp ik e

ét sz ín vi rá g Ki cs iK ék Ki sk uc kó M an du la M ez ős zé l N ap su gá r

so da C

se pe re dő C

Fé sz ek

Bölcsődék

6.sz. grafikon – Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2013-ban

21

4,46

1,9

2,27

0

0

3,03

3,9

2

5,26

4,79

4

6,56

6

Ha összességében nézzük bölcsődékre lebontva a térítési díjkedvezményeket, a Cseperedő és a Kicsikék Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek valamilyen térítési díjkedvezményben és a Zöldliget, valamint a Mandula Bölcsődében a legkevesebb. (7.sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2013-ban)

Összesen térítési díjkedvezményben részesülők száma (%) 60

25 18,75

%

10

36,17

26,66

20

22,73

30,82

30

42,86

44,23

40

52,46

50

54

50

Zö ld l ig et

Tö rp ik e

ét sz ín vi rá g Ki cs iK ék Ki sk uc kó M an du la M ez ős zé l N ap su gá r

Fé sz ek

so da C

H

C

se pe re dő

0

Bölcsődék

7.sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2013-ban) 1.3. Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szüleik gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak vagy tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani. A bölcsődei alapellátás keretein belül a szakemberek a gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével, nyugodt, családias, érzelmileg biztonságot nyújtó légkörben, egész napos sokszínű szabad játéktevékenység megteremtésével, a gyermekek kreativitásának fejlesztésével, életkoruknak megfelelő minőségi táplálással, évszaktól függően a szabadlevegőn tartózkodás biztosításával nevelték, gondozták a gondjaikra bízott kisgyermekeket. A szakemberek a kisgyermekek minőségi ellátása mellett kiemelt területnek tekintették a családokkal való együttműködést. Az előző évekhez hasonlóan, 2013-ban továbbra is intézmény két bölcsődéjében Hétszínvirág és Törpike - kiemelkedően jellemző volt a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek napközbeni ellátása. Felvételüket általában a védőnői hálózat és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte. A Törpike Bölcsődében udvar hiányában a gyermekek szabad levegőn való tartózkodásának biztosítására továbbra is - az előző évhez hasonlóan - a délelőtti órák felében a bölcsődés gyermekek is birtokukba vehették az óvoda által használt udvart. A 2013-as évben továbbra is problémát jelentett a bölcsődeudvarok állaga. Bár a bölcsődéket támogató alapítványok az utóbbi két évben – a város által támogatott „Lépj! Légy Pécs jövője!” nyertes pályázatokkal - némiképp növényesítettek, ill. a Fészek Bölcsőde udvara a családi napközi kialakításával, a TÁMOP pályázat révén új fa játékeszközökkel gazdagodott, ill. a Napsugár Bölcsődében a támogató alapítvány az 1%-ból lefestette az udvari játékokat, mégis az udvarok balesetmenetesítésére, felújítására továbbra is szükség van. Az elhasználódott szobai játékeszközök, gyermek bútorok cseréje, pótlása továbbra is problémát jelent az egész intézményrendszer bölcsődéiben. A beszámoló évében – év közben és év végén - bölcsődénként minimális összeg jutott játékok

22

    

vásárlására. Ezen problémák további orvoslására a bölcsődékben próbáltak kihasználni minden lehetőséget támogatók által. Több bölcsődének van alapítványa. A 2013-as évben a bölcsődéket támogatták: - Apró Léptek Alapítvány (Fecskefészek Bölcsőde és Gyermekotthon) - Kicsi Kék Alapítvány (Kicsikék Bölcsőde) - Mandulavirág Alapítvány (Mandula Bölcsőde) - Vadrózsa a Gyermekegyenlőségért Alapítvány (Napsugár Bölcsőde) - Babóca Alapítvány (Mezőszél Bölcsőde) - Cseperedő Alapítvány (Cseperedő Bölcsőde) - Zöldliget Bölcsőde Gyermekeiért Alapítván (Zöldliget Bölcsőde) - Csoda Bölcsőde Alapítvány (Csoda Bölcsőde) Az alapítványok elsődlegesen a bölcsődei intézmények tárgyi feltételeinek javítását, a bölcsődei alapellátáson túli szolgáltatások, családi nevelést segítő programok, klubfoglalkozások, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, családi programok, gyermekneveléssel, testi-lelki egészségmegőrzéssel kapcsolatos szülői-, dolgozói tájékoztatók, előadások, szakmai továbbképzések anyagi feltételeinek megteremtésében nyújtottak segítséget, támogatást, pályázati programok és adománygyűjtő stratégiák kidolgozásával és megvalósításával. 2013-ban az alapítványok közül - aktivitásuk és sikeres működésük tekintetében – a Kicsikék és az Apróléptek Alapítvány munkája volt kiemelkedő. A Kicsikék Alapítvány pályázati aktivitása és pályázati programokban való sikeres szereplése tekintetében - a TAMOP 6.1.2.-11/1-2012 forrásból egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogramot valósít meg jelenleg a KSZI bölcsődékben a pécsi családok és az intézmény dolgozói számára -, míg az Apró Léptek Alapítvány adománygyűjtő stratégiáit illetően példaértékű. Az alapítványok munkájának megerősítése, forrásteremtő kapacitásának növelése továbbra is fontos feladat, így szükséges: pályázatírási, projektmenedzsment ismeretek magas fokú elsajátítása, civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó ismeretek fejlesztése, széles körű partnerség kiépítése más civil szervezetekkel, pályázati stratégia kidolgozása, koordinálása, rendszeres adománygyűjtő kampányok, akciók megvalósítása, támogatók toborzása, önkéntesek, szülők, más szakemberek bevonása az alapítványok mindennapi munkájába. A civil törvény változása tovább szigorítja a civil szervezetek működési feltételeit, a közhasznúsági fokozat (megtartását) megszerzését, így a fenti ismeretek, tevékenységek megvalósítása sürgető feladat. 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban működő bölcsődei csoportokban történő nevelése, gondozása, fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos. A teljes integráció lehetőséget nyújt a SNI-s kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segíti a mássághoz való viszonyulást, elfogadást. Az SNI-s kisgyermekek napközbeni ellátását, nevelését, gondozását a város minden bölcsődéje felvállalta a 2013-as évben. A létszám a következőképpen alakult, havi bontásban, lsd. 8.sz. grafikon.

23

SNI-s kisgyermekek száma az intézményrendszer bölcsődéiben 2013-as évben 30 25

23

25

25

25

25

25

27 24 18

20

fő

24

26

18

15 10 5 0 Január

Március

Május

Július

Szeptember

November

8.sz. grafikon – SNI-s kisgyermekek száma havi bontásban az intézményrendszer bölcsődéiben a 2013-as évben. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek korai fejlesztését 2013. január 1től a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai végezték helyileg azon bölcsődékben, ahol az adott gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Azokban az esetekben, ahol a tárgyi feltételek nem voltak meg, a szülők vitték korai fejlesztésre a gyerekeket a Korai Fejlesztő Központba. A 2013-as évben szakmai tapasztalatok azt mutatták, hogy az SNI-s kisgyermekek kb. 30%-a már meglévő szakértői véleménnyel került a bölcsődei ellátásba. Kb. 70%-uknál a bölcsődei beszoktatások után vált láthatóvá, hogy szükség van a korai megsegítésre. Ez utóbbi esetben a bölcsőde küldte el a gyermekeket a Szakértői Bizottsághoz. Az előző évekhez viszonyítva, a szakértői vizsgálat megtörténtével kapcsolatosan a körülmények nem változtak. Továbbra is hosszú idő telik el a vizsgálatig – van, hogy fél, egy év átlagosan – és mire a gyermek szakértői vizsgálati eredménnyel rendelkezik, már nem is bölcsődei ellátásban van, hanem óvodás lesz. Ezen probléma több dilemmát is felvet a bölcsődei ellátásra nézve: 1. A legfontosabb a gyermek oldaláról nézve, hogy 2013. január 1 óta – amióta a szakszolgálat utazó gyógypedagógusai látják el a korai fejlesztést – a gyermeknél csak akkor kezdődik meg a korai megsegítés, amikor már szakértői véleménnyel rendelkezik. Így fél, akár egy év is eltelik, mire elkezdődik a korai fejlesztés. Ez ellentmond a gyermek érdekeinek, mivel minél korábban megkezdődik a fejlődésbeli hátrányok korrekciója, annál valószínűbb a fejlődés megsegítésének hatékonysága. 2013 előtti évben is sokat kellett várniuk a gyermekeknek a szakértői vizsgálatra, de mivel a bölcsődei ellátórendszer rendelkezett gyógypedagógusokkal, a gyermekek korai fejlesztése a probléma észlelésétől biztosítva volt, a korai fejlesztés megkezdése nem volt a szakértői vizsgálat függvénye. Így a SNI-s kisgyermekek érdekei nem sérültek! 2. A családok oldaláról megközelítve a problémát, a bölcsődei ellátásban fogyatékosság (SNI) esetén, akkor jár 50%-os térítési díjkedvezmény az étkeztetés igénybe vétele esetén, illetve akkor nem kell gondozási díjat fizetni, ha gyermek szakértői véleménnyel rendelkezik. Ebben az esetben a személyi térítési díj napi összege 669 Ft, helyett 210 Ft. A családok ezt a kedvezményt addig nem tudják igénybe venni, amíg a gyermek nem kapja meg a szakértői véleményt. A fentiekben leírtakat figyelembe ez fél, egy évet is jelenthet a családok életében. 3. Az intézmény szemszögéből nézve összetettebb a probléma. A 15/1998 NM rendelet 40.§ (4) bekezdése kimondja, hogy azokban a bölcsődei csoportokban, ahol SNI-s is nevelnek, gondoznak, a csoport létszáma nem lehet több 10 főnél. Ezen rendelet értelmében, ha beszoktatás után a gyermeket a bölcsőde szakértői vizsgálatra küldi és a bölcsőde törvényes magatartást kíván tanúsítani, a bölcsőde vezetőjének gondoskodnia kell róla, hogy addig az adott csoportba ne vegyen fel több gyermeket, amíg az adott

24

gyermek szakértői vizsgálata el nem készül. Így az adott csoportban a férőhelyek kihasználatlanul állnak, ez is részét képezi a kihasználtsági mutatók alakulásának! Ezen kívül, a fenntartó a normatív támogatást illetően, addig nem tudja lekérni az emelt normatívát, amíg a gyermeknek nem készül el a szakértői vizsgálata. A kisgyermeknevelők részéről, a sajátos nevelési igényű kisgyermekek bölcsődei nevelése, gondozása különös szakértelmet igényel. Ezen szakértelem fontos részét képezi az a fajta szakmai érzékenység, ami az SNI-s gyermekek ellátását vállaló kisgyermeknevelők szakmai személyiségének részét képezi. Azonban ez nem elegendő a minőségi ellátás biztosításához. Szükségesek gyógypedagógia ismeretek - amelyek egy részét a tanulmányok során elsajátítják a kisgyermeknevelők - és gyógypedagógus szakember tanácsadása is, mivel az SNI-s gyermekek segítése sokszor igen széleskörű és komplex probléma. 2012. december 31-ig a gyógypedagógiai megsegítés ezen formája a kisgyermeknevelők részére adott volt, mivel voltak az intézményrendszernek gyógypedagógusai. 2013. január – augusztus között nem volt gyógypedagógusunk, majd 2013. szeptembertől ismét 1 fő gyógypedagógus által biztosítottá vált a kisgyermeknevelők ezen szakmai támogatása. A kisgyermeknevelők a SNI-s kisgyermekek nevelése, gondozása után gyógypedagógiai pótlékra jogosultak. Ezen pótlékot addig nem tudják megkapni - holott ellátják a gyermekeket -, amíg az adott gyermek nem kapja meg a szakértői véleményt. Az intézmény megbízott igazgatója a fentiekben felvázolt problémák kezelése érdekében, 2013 őszén megkereste a Baranya Megyei Szakértői és Rehabilitációs Biztosság vezetőjét. A Szakértői Bizottság vezetőjétől azt a választ kapta, hogy sajnálatos módon sok gyermek vár vizsgálatra, így a következő nevelési évnél előbb biztosan nem várható kedvező változás a probléma megoldására. Ezek után személyesen megkereste a Pedagógiai Szakszolgálat igazgatóját, Neki is vázolva a problémát, de Tőle sem kapott változtatásra vonatkozó kedvező választ. 1.5. Roma kisgyermekek integrációja A szolgáltatás célja az iskolai kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Az integrált nevelés másik lényeges eleme a szakemberek együttműködése a gyermekek érdekében, észrevételek, jelzések adása a kompetens szakemberek felé. Mindez hosszabb távon a munkaerőpiacon való aktív részvétel egyik igen fontos előfeltétele. Ezen szolgáltatás kapcsán - az előző évekhez hasonlóan -, feladatunk továbbra is az intézményrendszerünkbe járó többségi és kisebbségi kultúrából érkező családok kölcsönös kapcsolatainak támogatása és erősítése, illetve, hogy a családok tartsák tiszteletben egymás eltérő kulturális, családi szokásait, hagyományait. A kisgyermekek napi életében jelennek meg a roma kultúrájukból származó mesék, mondókák, illetve kétnyelvű (cigány-magyar) mesekönyvek, hangkazetták. A 2013-as évben a feladatot felvállaló 2 bölcsőde – Hétszínvirág, Törpike tapasztalatai azt mutatják, hogy a roma származású kisgyermekek bölcsődei beilleszkedése nem okoz problémát. A szülők elfogadják a kisgyermeknevelők tanácsait, kéréseit, gyermekek között sokszor barátságok szövődnek, melyek intézményen kívül is fennmaradnak. A bölcsődék által szervezett kulturális programokon a családok szívesen és aktívan-, feladatokat vállalva, ötleteket adva- vesznek részt. Előfordul néha a kultúrából adódó együttműködési hiány, a napirend vagy nyitvatartási idő figyelmen kívül hagyása, de a legtöbb problémát a gyermek gondozásához szükséges eszközök (pelenka, törlőkendő, kenőcs) biztosítása, illetve az alapvető higiéniai elvárások (tiszta ruházat, ápolt gyermek) okozzák. 1.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai Az előző évekhez hasonlóan, 2013-ban is a bölcsődék család- és gyermekvédelmi feladatait a bölcsődevezetők látták el. Feladataik között szerepelt a kisgyermekes családok

25

számára információnyújtás, kisgyermeknevelési tanácsadás, egyeztetés-, együttműködés- és kapcsolattartás az intézményen belüli és kívüli segítő szakemberekkel, szervezetekkel; gyermekvédelmi problémák azonosítása, feltárása, saját kompetencia körön belüli kezelése, szükség esetén jelzés megtétele; nyilvántartás vezetése. Halmozottan hátrányos Ebből helyzetű veszélyeztetett gyermekek gyermekek Telephely száma száma Cseperedő Csoda

1 3

1 1

Fészek

0

0

Hétszínvirág 7 Kicsikék 1

5 1

Kiskuckó Mandula Mezőszél Napsugár

0 0 0 2

0 0 0 0

Törpike Zöldliget Összesen

4 0 18

2 0 10

4.sz. táblázat – Gyermekvédelmi esetek

18

10 7 5

4

3 1 1

2 0

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Ebből veszélyeztetett gyermekek száma

cs ik Ki

Hé ts zí nv i

2

ék Na ps ug ár Tö rp ike Ö ss ze se n

1

rá g

1 1

Cs od a

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Cs ep er ed ő

Fő

A 2013-as évben a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyezetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban

9.sz. grafikon – A 2013-as évben halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban A beszámoló évében, az intézményrendszer szintjén 18 gyermekvédelmi esetet kezeltek a szakemberek. A gyermekvédelmi esetek kezelése legnagyobb számban a Hétszínvirág Bölcsődében történt, 7 gyermek esetében, melyből 5 gyermek védelembe volt véve. (Lsd. 4.sz. táblázat – Gyermekvédelmi esetek; 9.sz. grafikon). Az eseteket figyelemmel kísérő szakemberek – gyermekvédelmi felelősök (bölcsődevezetők) - rendszeres kapcsolatot

26

tartottak fenn a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, esetmegbeszélőkön, esetkonferenciákon, védelemvételi tárgyalásokon vettek részt, pedagógiai szakvéleményt készítettek a gyermekvédelmi szervek felkérésére, rendkívüli családlátogatást tettek, probléma esetén szóban és írásban jeleztek. A problémakezelés a bölcsőde részéről életvezetési- és gyermeknevelési, -gondozási tanácsadás, közvetett segítségnyújtás – a gyermek fürdetése a bölcsődében, ruházatának mosása, ruhagyűjtés formájában történt. 1.7. Alapellátáson túli szolgáltatások Az alapellátáson túli szolgáltatások egy része bölcsődei keretek között működött. A 2013-as évben két bölcsőde - Kiskuckó, Napsugár - működtetett játszóházas szolgáltatást. Ezekben a bölcsődékben a játszóház keretein belül időszakos gyermekfelügyelet is biztosított volt, valamint szülőcsoport, illetve szülőklub is működött a kisgyermekes családok számára. Több bölcsőde vállalta – Cseperedő, Törpike, Zöldliget -, hogy a bölcsődei ellátás üres férőhelyein működteti az időszakos gyermekfelügyeleti szolgáltatást. Babamasszázs a Napsugár Bölcsődében volt. Só szoba a Kiscsikék Bölcsődében működött, a gyógyúszás pedig a Fészek Bölcsődében. Gyermeknevelési, gyógypedagógiai és dietetikai tanácsadás minden bölcsődét igénybevevő család számára elérhető volt a szakmai tevékenységet segítő szakemberek által – pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus. Nyújtott nyitva tartásos szolgáltatást a Mezőszél Bölcsőde biztosította a kisgyermekes családok számára. Szülő-gyermek játszóház A beszámoló évében, a játszóházi szolgáltatás a hét minden napján, a délelőtti órákban várta a kisgyermekes családokat. Hétfőn és szerdán a Kiskuckó, kedden és csütörtökön a Napsugár Bölcsődében. A játszóház a kisgyermekek számára az életkoruknak megfelelő játékeszközök biztosításával és megfelelő bútorokkal berendezett helyiségben fogadta a családokat. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az előző évekhez hasonlóan, a játszóházba járó szülők többsége bölcsődeválasztás előtt hozta gyermekét a játszóházba. Időszakos gyermekfelügyelet A szolgáltatás lényege, hogy szakképzett kisgyermeknevelővel, személyre szabott gondoskodást, törődést és sokoldalú készségfejlesztést biztosítunk azoknak a családoknak, akiknek problémát okoz gyermekük pár órás felügyelete, akik gyermekük számára biztosítani szeretnék a társas kapcsolat nyújtotta tapasztalatokat, élményeket és akik elfoglaltságuk idejére biztonságban szeretnék tudni gyermeküket, legyen az akár: bevásárlás, hivatalos ügyek intézése, nagytakarítás, vizsgákra való felkészülés, feltöltődéspihenés stb. Ezt a szolgáltatást 2013-ban két formában működtetette az intézmény. Játszóházi keretek között a nem rendszeresen és pár órás felügyeletek biztosításával a Kiskuckó és a Napsugár Bölcsődében, bölcsődei csoportokban meghatározott napokon, hosszabb időre és rendszeresen igénybevevő családok számára a Törpike, a Cseperedő és a Zöldliget Bölcsődében. Szülőcsoport A beszámoló évében a Kiskuckó Bölcsődében és a Biztos Kezdet Gyerekházban működött szülőcsoport az intézményrendszer pszichológusának vezetésével. A Kiskuckó Bölcsődében „Mocorgó Játszócsoport” néven heti egy alkalommal, pikleri szemléletben. A Biztos Kezdet Gyerekházban igény szerinti témában és időközönként. Baba-mama klub A baba-mama klub a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel működött, a területi védőnő közreműködésével. A heti egy alkalommal ide látogató kismamák konzultálhattak egymással, a védőnővel gyermekük gondozásával, nevelésével kapcsolatosan felmerült kérdésekben. Babamasszázs Szintén a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel, a területi védőnő közreműködésével babamasszázs volt a kisgyermekes anyukák és csecsemőik részére.

27

A babamasszázs sokkal többet jelent a csecsemőknek a testi örömnél vagy a fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülő megtanulja megérteni gyermeke jelzéseit, képes lesz annak igényeire megfelelően reagálni. Erősíti önbizalmát, anyai érzéseit, az apáknak pedig lehetőséget biztosít, hogy közelebb kerüljenek csecsemőjükhöz, ezzel is mélyítve a köztük kialakuló kötődést. Himalája sószoba A Kicsikék Bölcsőde évek óta nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra. Ezért preventív tevékenységként az asztmatikus és légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek növekvő száma miatt só szobát alakított ki. A só szoba alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget ad 5-7 kisgyermek számára. 2013-tól a só szoba megújuló környezetben várja kis és nagy vendégeit, Himalája só homokozóval és hang és fényterápiával segítve a teljes regenerálódást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden gyerekcsoport szívesen használja főleg az őszi-téli-tavaszi időszakban. Gyógyúszás A gyógyúszás szolgáltatás a Fészek Gyermekotthon és Bölcsődében működik. Ezen vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára biztosít terápiás lehetőséget. A szolgáltatást az intézményrendszer más bölcsődéjéből is igénybe veszik a kisgyermekek. A HRG terápiával bíztató eredményeket tudunk felmutatni az SNI-s kisgyermekek fejlődésében. Nyújtott nyitva tartás Ebben az évben intézményrendszerünkben a Mezőszél Bölcsőde vállalta, hogy nyújtott nyitva tartással segíti a kisgyermekes családokat. A szolgáltatás lényege, hogy a bölcsődék megszokott nyitva tartásán túl – reggel 6 órától este 19 óráig - tart nyitva egy csoport. Lehetőség van az igény szerinti igénybevételre is a szülők munkarendjéhez igazítottan. A 2013-as évben egy család vette igénybe ezt a szolgáltatást. Tanácsadás 2013-ban a pszichológiai, gyógypedagógia tanácsadást egyrészt a bölcsődékben nevelkedő kisgyermekek szülei, másrészt közösségbe nem járó gyermekek szülei vehették igénybe. Pszichológiai tanácsadás során a bölcsőde pszichológusa személyre szabott tanácsadást és segítségnyújtást adott a kisgyermeknevelőknek és a szülőknek. A kisgyermeknevelő vagy a szülő által jelzett probléma esetén a pszichológus megfigyelést végzett a csoportban, találkozott a gyermekkel és a szülőkkel a pszichológiai terápiás szobában, interjút készített a kisgyermeknevelőkkel és a szülőkkel. Természetesen a problémafeltárás ezen lépései esetfüggők voltak. Az esetkezelés során a következő segítségnyújtási formákat alkalmazta a pszichológus: 1-2 alkalmas tanácsadás a szülőknek és vagy a kisgyermeknevelőknek, a szülők hosszú távú pszichés támogatása, rendszeres szülőkonzultáció, szükség esetén családlátogatással összekötve, a szülőkonzultációkon kívül, ha szükséges a gyermek delegálása más szakemberekhez, ha a gyermeknek nem pszichológiai, hanem egyéb szakmai segítségre van szüksége, az eset átadása. 2013-ban 24 bölcsődés gyermek esetében volt szükség tanácsadásra, ebből 11 szülő igényelt alkalmankénti szülőkonzultációt. A közösségbe nem járó gyermekek szülei esetében 6 szülő vette igénybe a szolgáltatást. Gyógypedagógia tanácsadás 2013. szeptember 1 óta működik ismét az intézményrendszerben, mivel ekkortól vált lehetővé ismételten gyógypedagógus alkalmazása. A gyógypedagógia tanácsadást a szülők elsősorban a kisgyermeknevelők

28

javaslatára vették igénybe. Ez 8 alkalommal történt. A tanácsadást mindig megelőzte a gyermek megfigyelése a csoportban és a kisgyermeknevelőkkel történő konzultáció. Ennek köszönhetően 2013. szeptemberétől decemberig 8 gyermek szakértői vizsgálati kérelme lett beadva a Szakértői Bizottsághoz. 1.8. Stratégiai szintű szakmai munka az intézményben Az elmúlt évben az intézményi feladatokat alapjaiban érintő, jogi környezet változásai miatt a változáskezelés, az intézmény minden működési szintjét érintő helyzetértékelés és önértékelés, az egyes tagintézmények munkájának belső értékelése látszott a legfontosabb feladatnak. Igazgatói döntésre munkacsoport alakult az intézményi szaktanácsadó, pszichológus és szociálpolitikus személyében. A nevezett szakemberek feladata a fent leírt feladatok - segítő célzatú, a szükségleteket, megoldásra váró problémákat feltérképező, szakmai munkát megerősítő, a szükséges intézményi reformokat meghatározó, azokat előkészítő – tervezési folyamatok megvalósítása volt, az egyes tagintézmények szintjén. A nevezett munkacsoport az egyes bölcsődékben a következő területeket vizsgálta: FELADAT MÓDSZER CÉL, KIMENET FELELŐS Kisgyermeknevelői szakmai munka megfigyelése, MEGFIGYELÉ kiértékelése (bölcsődei S csoportonként, személyenként)

Szakmai munka kiértékelése.

Kisgyermeknevelői tevékenységeket bizonytalanságok, protokollok gyűjtése.

Szakmai munka – helyi szintű – SZAKTANÁCSAD minőségbiztosítása . Ó

érintő CSOPORTOS elavult MEGBESZÉLÉ S

Ó

Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek viselkedésének, MEGFIGYELÉ hangulatának, S kisgyermeknevelővel való kapcsolatának megfigyelése. Dolgozók munkahelyi elégedettségének mérése, személyes interjúk alapján.

Vezetői kompetenciák mérése (szerepvállalás (attitűd), vezetési stílus, dilemmák, nehézségek, erősségek, hiányok, célok, szükségletek, jövőkép)

Szakmai munka értékelése, a gyermekkisgyermeknevelő kapcsolat, csoportszobai hangulat tükrében. Általános és adott CSOPORTOS bölcsődét érintő – ÉS EGYÉNI munkavállalói INTERJÚ szinten megfogalmazott – problémák összegyűjtése, megoldási javaslatok kidolgozása. Adott vezető IRÁNYÍTOTT kompetenciáinak, BESZÉLGETÉ vezetői S magatartásának meghatározása, erősségek, gyengeségek feltérképezése.

Az adott bölcsőde minden dolgozójának bevonásával CSOPORTOS

29

SZAKTANÁCSAD

Belső

PSZICHOLÓGUS

PSZICHOLÓGUS

SZOCIÁLPOLITI KUS

közös szakmai célmeghatározás, profil választás, problématérkép készítés.

MEGBESZÉLÉ S, (SZAKMAI FÓRUM), SWOT ANALÍZIS

kommunikáció SZOCIÁLPOLITI javítása, bölcsőde KUS egyéni arculatának, profiljának meghatározása, problématérkép felállítása, SWOT analízis

A fenti feladatok eredményeként összegyűjtött információk, adatok feldolgozása jelenleg folyik az intézményben, és a tervek szerint egy kibővített szakmai team feladata lesz a szükséges reformok irányának meghatározása, azok ütemezése, megvalósítása. A tagintézmények szintjén meghatározott célok, észrevételek, javaslatok – az adott bölcsőde vezetőinek, dolgozóinak részvételével - fórum keretében kerültek megbeszélésre, elfogadásra. 2.Családi Napközi A KSZI intézményrendszerén belül 2013. december 1-vel kezdte meg működését az SNI Családi Napközi, Fészek-Családi Napközi néven a Gosztonyi Gy. utcai telephelyen. A családi napközi kialakítását a TÁMOP-2.4.5-12/1-2012-0144 azonosító számú pályázat tette lehetővé. 2013. júniustól 2013. novemberig terjedő időszakban történt a családi napközi kialakítása – az épület belső átalakítása, kialakítása; a tárgyi feltételek beszerzése – bútorok, játékok egyéb eszközök; személyi feltételek - kisgyermeknevelő, kisegítő családi napközi működtető képzés elvégzése; működési engedély beszerzése. A családi napköziben 3 SNI-s kisgyermek szegregált napközbeni ellátása biztosítható egyidőben. A gyermekek korai fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai végzik, valamint a pályázat lehetővé teszi, hogy HRG terapeuta és gyógytornász is segítse fejlődésüket. A pályázat jóvoltából a gyermekek ellátásáért a szülőknek nem kell térítési díjat fizetniük. 3. Biztos Kezdet Gyerekház A Vadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház 2009. augusztus elseje óta működik Pécs keleti városrészében. 2013 júliusáig a Szeptember 6. téren található bérlemény adott otthont a programnak. Augusztusban a gyerekház átköltözött a városrészben található közeli, Hétszínvirág Bölcsőde épületébe a Pákolicz István u. 32 szám alá. A költözést az épületrész átalakítása, felújítása előzte meg, ami így alkalmassá vált a gyerekház befogadására. A Gyerekház szolgáltatásait 2009.08.01-től napjainkig 213 gyermek és szülő vette igénybe. Az elmúlt évben a rendszeresen járó gyerekek száma átlagosan 11 fő volt. Ez a szám igazolja, hogy a településrészen élő kisgyermekes családok megismerték megszerették és magukénak érzik a házat, a programot. A gyerekház elsődleges feladata a kisgyermekek fejlődésének támogatása, nyomon követése a szülők aktív bevonásával. A gyerekház a területen egy olyan közösségi színtérré vált az elmúlt időszakban, ahol a kisgyermekes családok gyerekbarát környezetben találkozhatnak, megbeszélhetik gyermeknevelési ill. egyéb problémáikat, szükség esetén szakember bevonásával. A közös élethelyzet és az akár napi személyes kapcsolat, tapasztalatok az előítéletesség csökkentésében is szerepet kaphatnak, hiszen a program mindenki számára nyitott. Az elmúlt évben számos közösségi rendezvény, ill. szülőcsoportos foglakozás került megtartásra igény esetén külső szakemberek bevonásával. Közösségi rendezvények:  bábszínház látogatások  farsangi bál  húsvéti tojásvadászat  anyák napi program  gyereknapi rendezvény

30

 erdei kirándulások  óvodás gyerekek búcsúzatója  kézműves játszóházak  Márton napi lámpás felvonulás  fogápolási nap  Mikulás, Karácsony Szülőcsoportos beszélgetések témái:  óvodai, bölcsődei élet, bölcsődelátogatás,  hulladékhasznosítás a gyakorlatban, pénztárca, ékszerek és egyéb használati tárgyak készítése háztartási hulladékból,  testvérek a családban,  fáradt szülő,  közös előkészületek az óvodába, bölcsődébe menő gyerekek búcsúztatójára,  kreatív szülőcsoport, koszorúkészítés, báb és farsangi jelmezkészítés,  adventi készülődés,  második Esély program bemutatkozása. 2013. április 5.-én „A szülő bátorítása saját és gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben” címmel szakmai találkozás került megrendezésre a régióban működő gyerekházak munkatársainak részvételével. A területi védőnők vezetésével októberben szülésre felkészítő és babamasszázs tanfolyamot szerveztt az intézmény a környéken élő várandós kismamák és kisgyermekes szülők részére. II.Gyermekek átmeneti gondozása 1. Családok átmeneti otthona 2013-ban az intézményrendszerben a családok átmeneti otthonának feladatait a Vadvirág Családok Átmeneti Otthona látta el, ahol gyermeküket egyedül nevelő édesanyák találnak otthonra gyermekikkel. 1.1.A családok átmeneti otthonának igénybevétele 2013-ban gondozott családok 2013. év előtt felvett családok 2013. évben felvett családok Összesen Elutasított családok

száma 5 6 11 42

5.sz. táblázat – Családok átmeneti otthonában gondozott családok száma 2013-ban 2013-ban a családok átmeneti otthonában összesen 11 család ellátása történt. Ebből 5 család már 2012-ben is gondozott volt és 6 család a 2013-as évben került felvételre. A beszámoló évében 42 család jelentkezését kellett elutasítani helyhiány miatt. (Lsd. 5.sz. táblázat) 1.2. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás lényege A családok átmeneti otthonában folyó gondozás lényege a szülők autonómiájának erősítése, a családtagok én - erejének növelése. Az intézményi gondozás magában foglalja az adósságkezelést, gyermeknevelési tanácsadást, életvezetési tanácsadást, a gyermek gondozásában nyújtott segítséget, családkonzultációkat. A gondozó munka során a szakemberek felmérik a bentlakó családok erőforrásait és támogatják őket önmaguk megismerésében, és a számukra leginkább megvalósítható célok

31

kitűzésében. Felkutatják a külső erőforrásokat, családtagokat, segítik a klienst a közte és a hozzátartozói közötti konfliktusok rendezésében. Időszakos gyermekfelügyelet által tették lehetővé a szülő számára, hogy hivatalos ügyeit intézze, állást keressen, és hogy akkor is biztonságban tudhassa gyermekét, ha munkaideje túlnyúlik a bölcsődei nyitva tartás idején. 1.3. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás tapasztalatai A beszámoló évében a tapasztalatok azt mutatták, hogy különböző társadalmi rétegből származó, különböző élethelyzetben lévő családok keresik fel az otthont. Gondozásukat úgy tervezik, hogy az a családhoz illeszkedjen, és hogy a lehető legjobban motiválja őket. A munka sikeressége a segítő szakemberek felkészültségén, érzékenységén és lelki támogatottságán múlott. GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS I. Otthont nyújtó ellátás 1. Különleges gyermekotthon 1.1. 2013-ban ellátásban részesülők száma A különleges gyermekotthon a működési engedélyben meghatározottan, 8 fő Gyámhivatali határozattal beutalt 0-3 éves korú kisgyermek számára nyújthat teljes körű ellátást. Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Az intézmény befogadja a kora miatt sajátos nevelési igényű 3 év alatti, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos kisgyermekeket is. A 2013-as évben 39 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosította az intézmény, amely 147,6%-os férőhely kihasználtságot jelentett. Az újonnan bekerültek száma 26 fő volt, 15 fő 0 hónapos, ebből 14 fő a szülészetről, 1 fő családból, 1 fő 1 hónapos, 3 fő 2 hónapos családból, 1 fő 3 hónapos kórházból, 1 fő 7 hónapos, 2 fő 10 hónapos, 1 fő 16 hónapos, 1 fő 18 hónapos, 1 fő 28 hónapos családból került elhelyezésre. (Lsd. 6.sz. táblázat) Korcsoport

fő

0 hó

15

1 hó

1

2 hó

3

3 hó

1

7 hó

1

10 hó

2

16 hó

1

18 hó

1

28 hó

1

Korcsoport

fő

Bekerülés helye

0 hó

14

szülészet

0 hó

1

családból

1 hó

1

családból

2 hó

3

családból

32

3 hó

1

kórház

7 hó

1

családból

10 hó

2

családból

16 hó

1

családból

18 hó

1

családból

28 hó

1

családból

6.sz. táblázat Újonnan bekerült kisgyermekek korcsoportonkénti eloszlása és a bekerülés helye 1.2. Változások az ellátás feltételeiben 2013-ban a különleges gyermekotthon otthont nyújtó ellátás keretében biztosította a gyermekek teljes körű ellátását, illetve a gyermekek kora, valamint fogyatékossága miatt a sajátos szükségletű gyermek számára a speciális ellátást. A speciális ellátás kiterjedt a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazoldó gondozásra, nevelésre, ápolásra, szocializációra, habilitációra és rehabilitációra. Alapfeladat volt a gyermek családi kapcsolatainak ápolását segítő, illetve saját családjába történő visszahelyezést előkészítő családgondozás, esetenként az örökbefogadás előkészítése, illetve szükség szerint a gyermek mielőbbi megfelelő nevelőszülői családba történő juttatása. Az elmúlt néhány év tapasztalata, hogy a gyermekek egyre kisebb korban és egyre rövidebb időre kerülnek az intézménybe elhelyezésre. A korábbiaknál gyakoribb a SNS-s kisgyermekek beutalása. A 2013-as évben pl. Down szindrómával, ajak-, és szájpad hasadékkal, különböző fejlődési rendellenességekkel, organikus problémákkal küszködő csecsemők és kisgyermekek kerültek elhelyezésre, akik gondozása, nevelése, fejlesztése (TSMT és HRG terápia, neurorehabilitációs tréning) nagy erőbevonást igényelt. Általános tapasztalat, hogy az ő esetükben szinte megvalósíthatatlan a haza gondozás vagy a nevelőszülői elhelyezés. A saját, illetve nevelőszülői családba történő kihelyezés alapvetően akkor valósul meg, ha a gyermek állapota megfelelő. A családi kapcsolattartások a 39 ellátott gyermek esetében a következő módon alakultak. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett 25 gyermek tekintetében két gyermekkel semmilyen kapcsolatot nem tartott a családja, a többi család heti, illetve napi rendszerességgel látogatta, adott esetben részben ellátta – szoptatás, etetés, gondozás – gyermekét. Hét átmeneti nevelt gyermekkel a családnak változó volt a kapcsolattartása, általánosságban a heti rendszeresség volt a legjellemzőbb. Az év folyamán 28 gyermek, 2 fő örökbefogadással, 20 gyermek gondozási hely váltással átmeneti nevelt lett, hazagondozás 6 gyermek esetében valósult meg. Egész év folyamán komoly problémát okozott, hogy bár a működési engedély szerint a telephely 8 fő ellátását biztosíthatta, az elhelyezett gyermekek száma az év minden hónapjában meghaladta az engedélyezett létszámot. Olyan hónap is volt, ahol 200%-os volt a férőhely kihasználtság. Az intézmény ezt a problémát írásban több alkalommal is jelezte a fenntartó, a gyámhivatal és kormányhivatal felé. Az előzőekben felsorolt szervezetek a jelzésre reagálva, prioritásként kezelték a gyermekek különleges gyermekotthonból való elhelyezését. Mivel a megyében ezen intézmény az egyetlen különleges gyermekotthon és a beutalt gyermekek száma folyamatosan igényelte az ellátás biztosítását, ezért nem volt más lehetőség a probléma kezelésére, mint a KSZI keretein belül megoldani a problémát, ami a bölcsődei ellátórendszer terhére történt. A beszámoló évének első hónapjában a telephely tornaszobáját alakították át a szakemberek csoportszobává, a közvetlenül hozzá kapcsolódó fürdőszobai helyiséggel együtt. Szeptember hónaptól a bölcsőde egyik csoportszobája és fürdőszobája alakult át otthont nyújtó ellátást biztosító helyiséggé. A személyi állomány mindkét esetben a bölcsődei ellátórendszerből 4 fő kisgyermeknevelő és 1 fő technikai dolgozó átirányításával valósult meg 2013. decemberéig.

33

A Különleges Gyermekotthon 2013. december 31. napjával a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona intézményébe integrálódott, mely intézmény 2014. január 1. napjától állami fenntartásba került. 1.3 A felügyeleti szervek által végzett gyermekvédelmi szakmai ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása 2013. 02. 26-án a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrzést tartott az intézményben. Az ellenőrzés során kiemelt hangsúlyt fektettek a magas ellátotti létszám miatt kialakult helyzet tisztázására. Megállapítást nyert, hogy 1 héten belül 2 fő nevelőszülői családba, 2 héten belül, pedig 1 fő gyermek kerül örökbefogadó-, illetve 2 fő nevelőszülői családban elhelyezésre. Az ellenőrzést követően tett intézkedések megfelelő ellátás biztosítása érdekében: - egy plusz kisgyermeknevelő köztes műszakban (8-16) segítette a csoportban dolgozó kollégája munkáját, - a délelőtti és a délutáni műszakban is két kisgyermeknevelő látta el a gyermekeket, - az aktív játékidő eltöltésére a tipegő korosztály számára külön játszóhelyiség lett biztosítva, - a családjukból kiemelt, de addig bölcsődébe járó gyermekek az alvás kivételével az egész napjukat az intézmény egyik bölcsődei csoportjában töltik, - csoportbontásra került sor, amint a személyi feltételek biztosíthatók voltak. A csecsemők számára az intézmény tornaszobája lett kialakítva csoportszobának, amely régebben is csoportszobaként működött. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 98. § (5) bekezdése értelmében az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100 %-át. Megállapításra került, hogy az előző évben a gyermekotthon napi gondozotti átlaga 8,3 volt, amely kerekítve nem haladja meg az engedélyezett férőhelyszámot. A vizsgálat megállapította, hogy az engedélyezett létszám túllépése fennáll, a gyermekek ellátása azonban a személyi és tárgyi feltételek biztosításával zavartalan. 2013. 03. 11-én közegészségügyi, kémiai biztonsági ellenőrzés volt az intézményben. Az ellenőrzéskor az ellátott gyermeklétszám az engedélyezett felett volt, 5 fő nevelőszülői elhelyezése folyamatban volt. 2013. 03. 12-én nem dohányzók védelmében született törvény általi ellenőrzés történt. Az ellenőrzés megállapította, hogy a nem dohányzók védelmében született törvény előírásait a dolgozók ismerik, betartják és tudomásul vették. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás, ez a bejáratnál táblával jelezve van. 2013. 04. 11-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya tartott ellenőrzést. A módszertani szakreferens megállapításai szerint a gyermekotthon működése megfelelt a jogszabályokban előírtaknak. Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (7632. Pécs, Anikó u.5.) Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ fenntartója a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás. A fenntartónak az alapítói jogokat gyakorló irányító szerve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény Pécsett és még 38 településen biztosítja a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást 3 kistérségi mikroközpontjával (Görcsöny, Orfű, Kővágószőlős), és 4 pécsi szakmai egységével. A feladatellátás során az egyéni esetkezelés, pár- és család konzultáció, csoportfoglalkozás és a konfliktus kezelés módszerei kerülnek alkalmazásra. A családokkal folytatott munka során a szakemberek ismereteket szereznek a családot jellemző körülményekről, tágabb családról. Meghatározzák a család életében fennálló problémákat, melyek között rangsort állítanak. A családtagok és a társintézmények

34

munkatársainak bevonásával meghatározzák az elérendő célt és a cél eléréséhez megvalósítandó feladatokat. A megoldási javaslatok során mérlegelik a kliensek képességeit és ennek birtokában olyan megoldásokat preferálnak, melyek elérhetőek, megvalósíthatóak számukra, vagy ezeket készség, képesség fejlesztés útján elérhetőek. I. A település demográfiai mutatói Az intézmény ellátási területe Pécs város közigazgatási területével azonos. Az intézmény négy területi egységgel biztosítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást. Az intézmény központja a Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5. Telephelyek: Meszesi Egység: Pécs, Hársfa u. 154. Belvárosi Egység: Pécs, Megye u. 22. Uránvárosi Egység: Pécs, Dr. Dombay u. 3. (2013.12.31-től Pécs, Tüzér u. 7.) Az alábbi táblázat Pécs város lakosságát (Népszámlálás 2011), az intézmény által gondozott felnőttek és gyermekek számát tartalmazza. Városrész Lakosságszám Ellátott felnőttek Gondozott gyermekek

II.

száma

száma

Meszes

45.000

1.178

956

Belváros

25.000

627

358

Kertváros

60.000

744

710

Uránváros

26.000

605

360

Összesen

156.049

3.154

2384

Családsegítés A családsegítés szociális alapszolgáltatás, mely 2000 főt meghaladó lakosságszámú településeken kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. Igénybevétele önkéntes alapon és ingyenesen történik.

A szolgáltatás célja három részre tagozódik (időbeli tagozódás szerint):  Megelőzés, prevenció: célja, a problémák kialakulásának megelőzése, illetve azok időben történő felfedezése. Azért, hogy ez a cél megvalósulhasson, a családsegítő szolgálat észlelő és jelzőrendszert működtet, mellyel éves szinten, megbeszéléseket tart intézményi szinten, illetve családgondozói szinten napi kapcsolatot tartanak a munkatársak a jelzőrendszeri tagokkal.  Jelzőrendszeri tagok: 1. Jegyzők 2. Szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények 3. Gyermekjóléti szolgálat 4. Pártfogó felügyelői szolgálat 5. Jogi segítségnyújtói szolgálat (1-5-ig jelzési kötelezettséggel terheltek) 6. Társadalmi szervezetek 7. Egyházak 8. Magánszemélyek (6-8-ig jelzésük önkéntes alapú) Minél hatékonyabb a prevenció, annál kevésbé alakulnak ki a problémák, melyekkel a szolgálat tovább foglalkozik.  Szociális és mentálhigiénés problémák: Ezek a gyűjtő problémák, amelyekkel az ügyfelek felkeresik a szolgálatot. Túlnyomó többségben a családon belüli kapcsolati, életviteli, illetve bántalmazással és időskori elhanyagolással összefüggésben kell a gondozó tevékenységet folytatni, melyeknél lelki-mentális megerősítést is végeznek a családgondozó munkatársak, pszichológusok. Szükség esetén, további, problémáknak megfelelő ellátás igénybevételéhez segítik a rászorulókat. A szociális és mentálhigiénés problémák élesen nem különíthetők el, és ha az egyik jelen van, akkor a másik is. Például egy tartós

35

munkanélkülinél függetlenül attól, hogy egyedül, vagy családban él a szociális, úgymint megélhetési problémák depresszív, esetenként agresszív, frusztrációval járhatnak mely a családi – kapcsolati viszonyokban is megmutatkoznak. Ezekben az ügyekben az egyéni és a csoportos esetkezelés módszereinek alkalmazásával az egyén/család életvezetési képességeinek helyreállítása, szinten tartása, és javítása a cél. Minél hatékonyabban működik az első két szint, annál kevesebb, hirtelen jelentkező, akut problémával kell szembesülni.  Krízishelyzet megszüntetése: akut krízisekkel, ahol azonnali beavatkozás, segítés szükséges, az alábbi eset-típusoknál kell közreműködni. Élelmiszer, étkezési, illetve éhezési problémákra krízis élelmiszer csomag áll rendelkezésre (korlátozott mennyiségben). Pszichés problémákkal kapcsolatban, a szakellátó intézménybe (pszichiátriára) mentővel tudnak ügyfelet beszállíttatni. Szuicid, (öngyilkossági) krízis jelentkezése során a családgondozó krízisoldás után pszichológusukhoz, illetve szintén szakellátásba delegálást alkalmaz. Családi kapcsolati kríziseknél elegendőnek bizonyul a családgondozó, vagy az intézményben tevékenykedő pszichológus segítsége. A szolgáltatás célja a kezelt problémák szerint szintén három fő-csoportba sorolható:  Klasszikus családgondozás: Az általános segítő szolgáltatás keretében tájékoztatást adnak a pénzbeli, természetbeni ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról, valamint szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújtanak.  Adósságkezelési szolgáltatás keretében: Az adósságterhekkel és lakhatási problémával küzdők számára nyújtanak komplex szolgáltatást, mely tanácsadásból, és támogatásból áll. o Az adósságkezelési tanácsadást bárki igénybe veheti, ha segítséget igényel a háztartás kiadási struktúrájának átalakításához, a családi gazdálkodás elemzéséhez, „ésszerű” fogyasztási szokások kialakításához. o Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, az igényelheti, aki megfelel a törvényi feltételeknek.  Együttműködés aktív korú nem foglalkoztatottakkal: Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az ellátás két részre oszlik: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, illetve a rendszeres szociális segélyre. Az utóbbi akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Jelen esetben a szolgálattal. A szolgáltatás kiterjed az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. 1. Ellátási terület jellemzői Intézmény négy fő ellátási területre tagolható; két kisebb: Belváros, Uránváros; lakosságszáma: 25-26.000 fő, illetve két nagyobb Meszes és Kertváros; lakosságszáma: 4560.000 fő. A meszesi terület sajátossága, hogy igen tagolt, egymástól elkülönülő településrészek alkotják. Több szegregátum található a településrészen (György-telep, Rücker akna, István akna, Pécsbányatelep, Somogy bányatelep stb.). A szegregátumokban élő emberek helyzete halmozottan hátrányos helyzetű. Pécs városában a meszesi területen a legmagasabb a komfort nélküli lakások száma is. A kertvárosi területen a legnagyobb a lélekszám, illetve a népsűrűség a panel-társasházak nagy száma miatt. Urávárosi és belvárosi területen kisebb szegregált területek mellet jelen vannak a magas komfortfokozatú lakóövezetek, lakosságot tekintve, jól szituált lakosokkal. A szolgáltatás számokban Igénybevevők jellemzői: Az igénybevevők száma a 2013-as évben 3154 fő, az előző évhez viszonyítva 17%-al csökkent intézményi szinten, azonban területi egységenként jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Belváros területén 20%-al csökkent (627 fő) az igénybevevő felnőttek száma, addig

36

Uránváros területén 5%-al nőtt (605 fő), 2012-es évhez képest. Kertváros területén 30%-os csökkenés (744 fő), Meszes ellátási körzetében közel 15%-os emelkedés (1178 fő) volt tapasztalható. Összesen 3.154-en keresték fel a szolgálatot, közel fele új ügyfélként jelentkezett. 629-en rendelkeztek munkával, 1.484-en pedig álláskeresők voltak, a többiek az inaktív kategóriába tartoztak. Családgondozás A családsegítőnél jelentkezett új ügyfelek többsége nem spontán érkezik, hanem valamely hatóság jelzi. Leggyakoribb a rendőrségi jelzés. A bíróságok számára környezettanulmányok készülnek. A környezettanulmány felvételekor mély interjút vesznek fel. Meszesi területen, a családgondozók eseteinek számát nagymértékben megnövelte a nyár során végzett szegregátumok kérdőívezése, és a Lakásosztállyal közösen indított lakhatási jogcím rendező program. Ezen programok során számos háztartás került látószögbe. Gondozott családok száma: 879. 2. Adósságkezelés A tavalyi évhez képest 10%-al csökkent az ügyfelek száma. Ez annak köszönhető, hogy a szociális törvény módosítását követően két adósságkezelési program között két évnek kell eltelnie. Így sok jelentkezővel csak egy találkozás történik, melyben tájékoztatást kapnak az érdeklődők, hogy hány hónap elteltével van lehetőség újra bekerülni a programba, ugyanis a tanácsadást nem kívánják igénybe venni az érintettek, csak a vissza nem térítendő pénzbeli támogatást. A jogszabály módosítás célja az volt, hogy csökkentse a rosszhiszemű igénybevevők számát, akik gyakorlatilag fizetési hajlandóságuk tekintetében számítanak a támogatás rendszeres igénylésére. 2013-tól, két igénylés közt minimum két évet kell várni. Ezért, az újonnan jelentkezők száma 60%-al csökkent. 332 fő először kereste fel a szolgálatot adósságával kapcsolatban, ezen ügyfelek 50% - még az adott évben megkapta a támogatást, beleértve az előgondozás fázisát is. Ők azok, akik első ízben vettek részt a programban, a többiek, másodszor, harmadszor, de 12 kérelmező már negyedszer jelentkezett a programba. 2013-ban 304 ügyfél adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmét adták le munkatársak elbírálásra, mely 10%-al több az előző éves adatnál. 1.

3.

Együttműködés aktív korú nem foglalkoztatottakkal Az aktív korú nem foglalkoztatottak közül, aki munkára kész állapotban van, és van reális esélye az elhelyezkedésre, Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatást kap, és a munkaügyi szervekkel kell együttműködnie. Aki egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavállalásra, vagy 5 éven belül eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, annak már nem kötelező az együttműködés a munkaügyi központtal (illetve 14 év alatti gyermeket nevel, akinek az ellátását, csak ő tudja megoldani de ez Pécsen nem jellemző). Ezek a kliensek a családsegítő szolgálattal kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy az ellátásra jogosulttá váljanak. Az együttműködés során az ügyfél a munkaerő piacra való beilleszkedést segítő programban vesz részt, melynek keretén belül az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban részesül. Az a tapasztalat, hogy számos olyan probléma fordul elő (szenvedélybetegség, egészségkárosodás, alacsony iskolai végzettség, rokkantság, pszichiátriai betegség, magatartás zavar, motivációs probléma, szakképzetlenség), amely megakadályozza a munkaerő piacra való beilleszkedést. Elsődleges cél a szinten tartás, majd távoli célként, a munka világába történő re-integráció. Ebből kifolyólag nem mindenki, és főleg nem azonnal, vagy direkt módon vezethető vissza a munkavégzésbe. Ennek ellenére Belváros és Kertváros területén 8-8%-os az elhelyezkedés a munkaerőpiacon, a Meszesi területen 12%-os, Uránvárosban 13%-os, a rendszeres szociális segélyben részesülők körében. Ebben a közfoglalkoztatás, és a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés egyaránt benne van. Gondozott kliensek száma: 760.

37

CSALÁDSEGÍTÉS Iskolai végzettség szerinti megoszlás Belváros Iskolai végzettség Tanköteles kornál fiatalabb Ált. iskola 8 oszt. kevesebb 104 Ált. isk. 8 oszt. 197 Ált. isk. 10 oszt. 51 Bef. szakmunkásképző, 180 szakiskola Bef. szakközépiskola 19 Bef. gimnázium 57 Felsőfokú iskola 19 Összesen: 627 Családi összetétel szerinti megoszlás Belváros Házastárs/élettárs+gyermek 143 Házastárs/élettárs 96 Egy szülő+gyermek 141 Egyedül élő 236 Egyéb 11 Összes 627

Kertváros 0 22 177 21 260

Meszes 1 107 439 78 352

Uránváros 3 43 153 28 140

Összesen 4 276 966 178 932

125 89 50 744

103 68 30 1178

100 78 60 605

347 292 159 3154

Kertváros 125 47 134 216 222 744

Meszes 261 207 203 290 217 1178

Uránváros 141 70 184 157 53 605

Összesen 670 420 662 899 503 3154

A szolgáltatást igénybevevők hozott problémái /halmozott/ Probléma típusa Belváros Kertváros Meszes Életviteli 15 90 164 Családi-kapcsolati 20 132 174 Családon belüli 17 62 30 bántalmazás Lelki-mentális 73 111 57 Gyermeknevelési 5 1 50 Anyagi 294 507 630 Foglalkoztatással 140 263 276 kapcsolatos Egészségkárosodással 15 156 22 kapcs. Ügyintézés 37 253 136 Információ kérés 11 7 31 Egyéb: jogi, 56 14 szenvedélybetegség Összesen: 627 1638 1584 Esetkezelés jellege szerinti megoszlás /halmozott/ Belváros Kertváros Esetkezelés jellege Szociális, mentális 514 503 Pszichológiai 60 144 Jogi 53 163 Összesen: 627 810 CSOPORTOS Szociális-és mentálhigiénés

14

Meszes 274 127 183 584

1 csop/45 5 fő

38

Uránváros 60 190 29 127 5 325 160 78 36 44 40 1094 Uránváros 391 79 141 611

1 csop 13 résztveveő

Pszichológiai tréning, terápia Családkonzultáció Egyéb csoport Összesen:

12 21

9

47

EGYÉB SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Szolgáltatások közvetítése, 517 nyújtása Dologi javak közvetítése, 313 nyújtása Adósságkezelési 198 tanácsadás Beilleszkedési program 131 Mediáció, konfliktuskezelés 20 Összesen: 1179

45

14

13

203

239

10

238

506

185

299

371

187

9 749

233 6 1355

133 515

Családgondozás Igénybe száma Ebből új

Belváros vevők 173 128 45

Ebből régi Esetkezelések száma

966

Kertváros 111 76 35

Meszes 391 208 183

Uránváros 204 121 83

Összesen 879 533 346

781

3617

935

6299

Meszes 233 69 164

Uránváros 133 56 77

Összesen 760 258 502

1107

852

4219

Rendszeres szociális segélyezettek Belváros Kertváros Igénybe vevők 131 263 száma 39 94 Ebből új 92 169 Ebből régi Esetkezelések száma

903

1357

Adósságkezelés Belváros Igénybe vevők száma 198 Ebből új 44 Ebből régi 154 Esetkezelések száma 1010 Leadott Kérelmek száma 56 Megállapító határozatok száma 137 Megszüntető határozatok száma 5 Elutasított kérelem 1 Határozatok megoszlása szolgáltatók szerint gáz 23 víz 33

Kertváros

Meszes

342 117 225 1554 82 81 2 1 5 25

39

Összesen

371 114 257 1862 118 128 5 2

Uránváro s 187 57 130 690 48 50 0 0

39 88

11 16

78 162

1098 332 766 5116 304 396 12 4

áram szemét lakbér Pétáv Programban száma

részvétel 1X 2X 3X 4X 5X

31 20 22 8

21 13 19 59

62 54 30 3

17 3 5 25

131 90 76 95

27 9 10 10

47 26 7 2

34 17 3

34 17 3

142 69 23 12

III. Gyermekjóléti szolgáltatás A 2013-as évben több törvényi változás is történt, ami a gyermekvédelmi rendszert, így a gyermekjóléti szolgáltatást is érintette. A járások megalakulásával, a közigazgatási rendszer ismét átalakult, így a gyermekvédelmi rendszerben alkalmazható hatósági intézkedésekre vonatkozó hatáskörök változtak, mondhatni centralizálás zajlott le. A helyi települések jegyzői hatásköre csökkent, a Járási Gyámhivatalok feladatköre pedig bővült. A hatósági intézkedésekre vonatkozó változásokat a későbbi fejezetben kerülnek részletezésre. A változások ellenére maga a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatai nem változtak, így a korábbi évekhez hasonlóan elmondható, hogy a családokkal folytatott családgondozói munka során elsődleges szempont a kliensek, vagyis a családban élő gyermek/ek, érdekeinek szem előtt tartása. A gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesítése mellett további feladat annak elősegítése, hogy a gyermekek családjuk körében nevelkedjenek, megfelelő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük, családjuk körében biztosított legyen, valamint az alapellátás keretein belül a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, megszűntetése. 1.

Igénybevevők jellemzői 2013-ban Pécs településen 2384 gyermeket, 1321 családban gondozott a Központ. Ez a szám közel megegyező a 2012-es évben gondozott gyermekek számával, csupán 4%-os csökkenés tapasztalható 2013-ban. A családokkal történő kapcsolatfelvétel legtöbbször a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján történt. 2013-ban 916 új ügyfél került gondozásba, az új ügyfelek 44%-a a jelzőrendszer által küldött jelzés alapján került kapcsolatba a szolgálattal. A gondozott családokban továbbra is a vezető probléma anyagi jellegű, ez az ügyfelek több mint 25%-át (602 gyermek) érintette, ezt követően a gyermeknevelési problémákkal kellett foglakozniuk a családgondozóknak, ez a probléma az összesen felmerülő problémák 20%-át (477 gyermek) tette ki. A szülők, család életvitele a problémák 14%-ban (346 gyermek) mutatkozott meg, mely problémát követte a családi konfliktusok, mely a gondozott gyermekek 9%-át (222 gyermek) érintette. A gyermekintézménybe való beilleszkedési zavar, illetve a magatartás-, teljesítmény zavar majdnem egyenlő arányban mutatkozott meg a gyermekek több mint 8%-ánál. Szülői elhanyagolás 163 gyermeket érintett, 54 gyermeket ért családon belüli bántalmazás és 51 gyermek családjában okozott komoly problémát a szenvedélybetegség, elsősorban az alkoholizmus.

2.

A családgondozói tevékenység A veszélyeztetettség felderítésének egyik feltétele a lakóterületen élő népesség életkörülményeiről, problémáiról való ismeretek birtoklása. Ezek a lakóterületen élő gyermekek problémáit, lehetőségeit, szocializációját meghatározó tényezők, melyek ismeretében meghatározható a cselekvési terv, mely a gyermekek egészséges fejlődését biztosító beavatkozási mód meghatározását segíti elő. Alapellátásban 1506 gyermeket vontak gondozásba 2013-ban.

40

A gyermekekkel/családjaikkal havi rendszerességgel történik a kapcsolattartás, szükség esetén gyakrabban. A családokkal legtöbbször a jelzőrendszeri tagoktól érkezett jelzések alapján történt meg a kapcsolat felvétel. A legtöbb jelzést a helyi hatóságoktól érkezett. (Önkormányzat, Jegyző, Gyámhivatal), melynek aránya az összes beérkező jelzés 37%-a volt. Kiemelkedően magas a közoktatási intézmények által küldött jelzések száma: 24%, melyek többnyire az iskolai hiányzásokhoz kapcsolódó jelzési kötelezettségből áll. 2.1. Átmeneti gondozás Amennyiben a gyermek családjában lakhatási, ellátási, gondozási krízishelyzet lép fel, mely előreláthatóan rövid ideig tart, a gyermek illetve családja ellátásáról a családok átmeneti otthona, vagy a gyermekek átmeneti otthona gondoskodik. Az elmúlt évben 96 gyermek (48 családból) került az átmeneti gondozásba. A gyermekek és családjaik gondozását ez alatt az időszak alatt is a Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A gondozás célja, hogy a család a legrövidebb idő alatt képessé váljon lakhatását önállóan megoldani. 3.

Hatósági eljárások A gyermekvédelmi törvény változásai alapján a jogalkotó, egy hatóság hatáskörébe helyezte a hatósági intézkedéseket. Így a törvényi változás következtében a Területi Szociális Központok helyett a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának hatáskörébe kerültek a védelembe vételi eljárások lebonyolítása. A védelembe vételi eljáráson kívül az ideiglenes hatályú elhelyezés is kikerült a jegyzői hatáskörből, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy korábban az egyes egységek az illetékes Területi Szociális Központok felé továbbították először az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó javaslataikat, majd a törvényi változást követően a Járási Gyámhivatal felé történt a javaslattétel továbbítása. A gyámhivatal jelentős túlterheltsége, időnként érezhetővé vált a különböző eljárások lefolytatásában.

3.1. Védelembe vétel Amennyiben alapellátásban nem kezelhető a családban fennálló probléma, a gyermekek gondozása védelembe vétel keretei között folytatódik, mely során gyámhatóság kötelezte a szülőket/gyermekeket kötelezettségeik teljesítésére. A hatóság által jóváhagyott gondozásinevelési terv teljesítésében a családgondozók nyújtanak segítséget a családoknak. A tárgyévben 492 gyermeket gondoztak a szolgálat munkatársai védelembe vétel keretei között. 2013-ban 132 gyermek védelembe vételére került sor, 61 gyermek esetében pedig megszüntetésre került a védelembe vétel. 299 gyermek esetében több éve fennállt a védelembe vétel. Védelembe vétel során heti rendszerességgel történik a kapcsolattartás a családokkal. 3.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermekek ellátását, gondozását súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén, mely megoldása a gyermek saját családjában nem kezelhető és a gyermek, sürgős elhelyezésére van szükség, - javaslatot tesz a szolgálat az ideiglenes hatályú elhelyezésre. A tárgyévben 41 gyermek elhelyezése vált szükségessé, mely jelentősen meghaladja a tárgyévet megelőző időszakot, 2012-ben 28 gyermeket érintett ez a hatósági intézkedés. Az elhelyezett gyermekek családjában súlyos krízishelyzet lépett fel, mely indokolta az elhelyezést. Az elhelyezett gyermekek egy jelentős hányada újszülött, akik fogadására a szülők nem készültek fel, titkolt terhességből születtek, a szülők körülményei és szülői magatartása indokolta az elhelyezést. 3.3. Átmeneti nevelésbe vétel Amennyiben a gyermek családjában fennálló veszélyeztető körülmények alapellátásban és védelembe vétel mellett nem szüntethetők meg, a gyermek átmeneti nevelésbe vételére kerül sor. A tárgyévben 47 gyermek esetében történt javaslattétel átmeneti nevelésbe vételre, melynek indoka a szülő együttműködésének hiánya, a veszélyeztetés

41

megszüntetése volt. A gyermekek hazagondozása céljából tovább folytatódik a szülőkkel a segítő kapcsolat. A gondozás célja, hogy a gyermekek vérszerinti családja alkalmassá váljon a gyermek nevelésére, így figyelemmel kísérik a szülők és a gyermek kapcsolattartását és a család körülményeinek változását. Átmeneti nevelt gyermekek száma: 325 gyermek, ebből 278 gyermek több éve szakellátásban él. 2013-ban 20 gyermek került átmeneti nevelésből vissza a családjába (2012 évben 15 gyermek), kiknek utógondozása jelenleg is folyamatban van. 2013-ban 4 gyermek került tartós nevelésbe, melynek oka a szülők és a gyermek kapcsolattartásának tartós hiánya, illetve a szülők eltűnése. 4.

Gyermekjóléti Központ speciális feladatai 4.1.Utcai szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka egyik része az iskolából igazolatlanul hiányzó diákok felkutatása és az utcákon, köztereken szabadidejüket töltő fiatalok megismerése és segítése, programokba bevonása. A gyerekek számára a szakemberek rendszeresen szerveznek prevenciós és klub foglakozásokat. 2013 évben márciustól, novemberig heti több alkalommal kerestek fel utcai csoportosulásokat. A Belvárosi és a Kertvárosi Rendőrőrssel együttműködve, heti két alkalommal végeztek esti és napközbeni járőrtevékenységet a Belváros és Kertváros egész területén. Havi két alkalommal szombat éjszaka 20.00-24.00 óra között, éjszakai járőrözésen vettek részt, szintén a Pécsi Rendőrkapitányság munkatársaival. A járőrökkel folytatott felkereső munka során 3 alkalommal éltek jelzéssel az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója felé. Egy fiatalkorú fiú és barátnője szakellátásból szökött meg, a lánnyal kapcsolatban felmerült a prostitúció gyanúja. Egy másik fiatalkorú fiúról - aki a járőrök elmondása szerint rendszeresen kéreget a belvárosban –igazoltatása közben derült ki, hogy nincsenek személyazonosító okmányai. Az utcai felkereső munka során 2013-ban is történt kérdőíves vizsgálat, mely a fiatalok szabadidős tevékenységeit, iskolai problémáit vette górcső alá. A felkeresések során a gyerekek nyitottak, érdeklődőek voltak és szívesen beszéltek esetleges nehézségeikről, tanácsot is szívesen elfogadtak. A napközbeni és esti járőrtevékenység is hasznos volt, mivel a fiatalok a rendőrök segítő információi által megismerték az aktuális rendeleteket és egyéb őket érintő törvényi szabályozásokat. 4.2.Kórházi szociális munka A kórházi szociális munkások jelzőrendszeri tagként vesznek részt a gyermekvédelmi rendszerben. A klinikán kezelt gyermekek esetében, amennyiben szociális-, gyermekvédelmi probléma merül fel, az illetékes kezelőorvos vagy ápoló személyzet jelzéssel él a kórházi szociális munkás felé, aki a probléma megismerése után kapcsolatba lép az illetékes intézményekkel, szakemberekkel. 2013-ban összesen 353 gyermek ügyében 441 esetben kellet intézkedni. Ez az adat tartalmazza a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáról, valamint a Gyermekgyógyászati Klinikáról érkező eseteket is. A legtöbb esetben újszülött gyermek ügyében kellet környezettanulmányt kérni védőnőktől, a gyermek hazaadhatósága miatt. Gyakoriak a pszichés okokra visszavezethető kamaszkori problémák, melyek hátterében szinte mindig gyermekkori-, családi traumák húzódnak meg. Az elmúlt évben sajnos több súlyosan bántalmazott gyermek is bekerült a gyermekklinikára, ezért hatósági intézkedés kezdeményezésére került sor. 2013-ban egy gyermeket helyzetek az életmentő inkubátorba. 4.3. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Gyermekvédelmi közvetítő eljárást az Intézmény munkaidőben előre egyeztetett időpontban nyújt.

42

Tárgyi eszközök: A pécsi telephelyeken a korábbi évek alatt kialakításra kerültek a kapcsolattartási helységek. Itt a kisgyermekes családok számára játékokkal megfelelően ellátott szobák biztosítottak. A kiskamasz és kamasz gyermekek kapcsolattartására elsősorban társasjátékok állnak rendelkezésre továbbá az Anikó úti központban páros helyzetet igénylő játékok is rendelkezésre állnak. Intézmény egységeinek udvara sajnos kapcsolattartásra alkalmas eszközökkel nem rendelkezik, a szabad levegőn, sportszerek biztosításával segítik a kapcsolattartásokat. Személyi feltételek: A gyermekvédelmi közvetítői eljárás lefolytatására 10 mediátor végzettségű kolléga áll rendelkezésre, a feladat személyi feltételei biztosítottak. A kapcsolattatásokat munkaidőben családgondozó kollégák, hétvégén erre önként jelentkező kapcsolattartó kollégák biztosítják. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás( mediáció): 2013-ban 24 közvetítői eljárásra kaptunk felkérést, amelyből 21 végződött egyezség megkötésével. Kapcsolattartás: Az elmúlt évtől kezdődően a kapcsolatügyeletre hétvégi időpontban is szabályoztak kapcsolattartásokat. A pécsi telephelyeken szombaton 9-13 óra között álltak az ügyfelek rendelkezésére a munkatársak. A megvalósult kapcsolattartások: Telephely

szakmai

tevékenység szolgáltatásban részesülők

száma

száma

Kertváros

8

1

Uránváros

55

5

Összesen:

63

6

Intézmény munkaidőben továbbra is együttműködött a kapcsolattartások helyszíneként a nevelőszülői hálózattal, elősegítve a vér szerinti szülő és gyermek között megvalósuló találkozásokat. 4.4.Készenléti ügyelet Telefonon történő segítségnyújtás, munkaidőn túl és hétvégén. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával került megszervezésre. 2013 évben 7 esetben került sor információ nyújtására. Előforduló problémák: gyermek eltűnése; életviteli problémák, gyermekelhelyezés, tartásdíj, kapcsolattartás, iskolai bántalmazás, gyermek magatartási problémája. A kliensek problémáikkal kapcsolatosan tájékoztatást kaptak, hogy személyesen hova fordulhatnak. GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT 1.Gondozási tevékenység Alapellátás Belváros 181 Védelembe vétel 106 Ebből új 17 Ebből lezárt 8 Ideiglenes h. elhely. 15

Kertváros 539 95 26 12 8

43

Meszes 543 228 76 41 17

Uránváros 243 63 13 1

Összesen 1506 492 132 61 41

Átmeneti nev vétel Ebből új Utógond. Tartós nevelt Összesen gyermek Családok száma

55 11 1

64 12 4

358 206

710 433

2.Új ügyek a tárgyévben Kapcs.felv. módja Belváros Önkéntes (gyermek) 25 Szülővel közös 35 Gyjsz.kezdeményezte 37 Jelzőrendszer 81 Hatóság által 5 kötelezett Gyámhatóság 8 kezdeményezte Összesen: 191

154 24 14 4 956 458

325 47 20 4 2384 1321

52 1 360 224

Kertváros 1 55 30 116 9

Meszes 3 50 40 155 3

Uránváros 24 22 51 5

Összesen 29 164 129 403 22

21

51

2

82

319

302

104

916

3.Jelzőrendszer által küldött jelzések Megnevezés Jelzések száma Belváro Kertváro s s Egészségügyi szolgáltató/védőnő 30 15 Személyes gond. szociális szolg. 2 13 Napközbeni kisgyerm. ellátást nyújt. 6 Menekülteket befogadó áll. 0 Átmeneti gondozást nyújtó 7 47 Közoktatási int. 118 63 Rendőrség 17 181 Ügyészség/Bíróság 12 0 Pártfogó felügyelet 1 26 Társadalmi szerv./egyház, alapítvány 2 7 Állampolgári bejelentés 1 34 Önkormányzat/jegyző/gyámhivatal 41 508 Munkaügyi hatóság 0 Összesen: 231 900

Mesze s 67 9 10 0 25 144 43 7 2 11 9 108 0 435

Uránváro s 68 3 6 10 113 26 5 17 9 26 283

4.Probléma típusonként ellátott gyermekek száma (vezető probléma szerint) Megnevezés Gyermekek száma Belváro Kertváro Mesze Uránváro s s s s Anyagi(megélhetési, lakhatási) 104 206 250 42 Gyermeknevelési 99 147 189 42 Gyermekintézménybe beilleszkedési 25 75 93 16 Magatartás-,teljesítményzavar 15 46 69 84 Családi konfliktus 22 58 87 55 Szülők, család életvitele 64 69 172 41 Szülői elhanyagolás 13 78 33 39 Családon belüli bántalmazás 25 20 9

44

Öss z: 180 27 22 0 89 438 267 24 46 20 53 683 0 1849

Öss z: 602 477 209 214 222 346 163 54

Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegség Összesen:

4 12 358

3 3 710

5.Szakmai tevékenység adatai (halmozott adat) Megnevezés Szakmai tevékenység Belváros Kertváros Információ nyújtás 1039 3354 Segítő beszélgetés 706 1973 Tanácsadás 656 69 Hivatalos ügyekben közreműködés 551 869 Családlátogatás 740 1033 Közvetítés más szolgáltatásba 47 441 Első védelembe vételi tárgyaláson 21 26 részvétel Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel 11 8 átmeneti nevelt gyermek ügyében Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel 31 36 védelembe vett gyermek ügyében Elhelyezési tárgyaláson részvétel 20 12 Pszichológiai tanácsadás 30 997 Jogi tanácsadás 9 426 Fejlesztő pedagógusi ellátás Konfliktus kezelés 24 7 Szakmaközi megbeszélés 2 6 Esetkonferencia 13 11 Örökbefogadással kapcs. 3 0 intézkedés Adományozás 47 116 Szociális válsághelyzetben lévő 13 18 várandós anya gondozása Összesen: 3963 9402 6.Bántalmazott elhanyagolt gyermekek Megnevezés/bántalmazó Egység Bántalmazott Gyermekek száma fizikai lelki Családon szülő Belváros belül Kertváros 17 53 Meszes 44 99 Urán 14 17 össz. 75 169 Testvér Belváros Kertváros 2 2 Meszes 2 0 Urán 1 össz. 5 2 hozzátartozó Belváros Kertváros 2 7 Meszes 4 6 Urán 1 össz. 7 13 Összesen: 87 184

45

23 20 956

16 16 360

46 51 2384

Meszes 2339 2313 2140 734 3022 122 59

Uránváros 356 1072 748 216 727 56 13

Össz: 7088 6064 3613 2370 5522 666 119

29

13

61

90

9

166

31 525 115 0 26 13 40 18

10 180 6 4 255 276 18 -

73 1732 556 4 312 297 82 21

506 15

121 8

790 54

12137

4088

29590

Elhanyagolt szexuális fizikai 227 2 30 1 240 27 3 525

lelki 129 84 336 30 579

0

1

3

0

1

3

0

8

8

0 3

8 534

8 590

Családon kívül

gyermek

felnőtt

intézmény

Belváros Kertváros Meszes Urán össz. Belváros Kertváros Meszes Urán össz. Belváros Kertváros Meszes Urán össz.

Összesen:

6 1

0

7

0

3

1

4

3

1

4

2

3

0

2 15

3 11

0 4

9 1 10

7.Szabálysértést/bűncselekményt elkövető gyermekek Megnevezés Egység nem alapell. védelembe Össz: ebből gond. v. tulajdon ell. Szabálysértés gyermekkorú Belváros 11 13 22 46 Kertváros 4 3 7 Meszes 5 2 3 10 4 Urán 1 1 2 1 Össz: 17 20 28 65 5 Fiatalkorú Belváros Kertváros 14 18 7 39 4 Meszes 0 3 14 17 8 Urán 5 2 1 8 5 össz: 19 23 22 63 17 Összesen: 36 43 50 128 22 Bűncselekmény gyermekkorú Belváros 1 3 2 6 Kertváros 2 Meszes 1 3 1 5 Urán 2 8 3 11 Össz: Fiatalkorú Belváros Kertváros 12 2 Meszes 0 9 10 19 Urán 2 2 3 7 2 23 15 26 össz: Összesen: 4 31 18 37 8.Átmeneti gondozásban részesülő gyermek és családja Belváros Kertváros Meszes Gyermekek száma 0 19 66 0 4 27 Ebből védelembe vétel családjaik száma 0 14 25 IV. Módszertani tevékenység 2013-as évben módszertani feladatellátás nem volt.

46

Uránváros 11 2 9

Összesen 96 33 48

Tematikus megyei műhely A 2013. évi tematikus műhely a korábbi évekhez hasonlóan, az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által akkreditált, pontértéke 20 pont M-01-054/2012. A műhelyek során az előadók törekedtek arra, hogy az elméleti ismeretek közvetítésén túl, a gyakorlati megközelítés is hangsúlyt kapjon. A résztvevő kollégák rendkívül aktív részesei voltak valamennyi műhelynek, a témáktól függően, konkrét esetek megbeszélésére is lehetőség adódott. A két műhely résztvevőinek száma: A csoport: 21 fő, B csoport: 23 fő Főiskolai és egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásának koordinálása Az Intézmény a 2013-as évben is biztosította a szakmai oktatás lehetőségét a jelentkező hallgatók számára. Szakmailag jól képzett, több éves gyakorlattal rendelkező munkatársak fogadták a hallgatókat. V. Kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal Az Intézmény rendszeres kapcsolatot tart a jogszabályban nevesített jelzőrendszeri tagokkal. A munkakapcsolat javítása céljából rendszeresen szakmaközi megbeszéléseket tartanak (évente min. 6 alkalom). A jelzőrendszeri tagok közül a jelzések küldése tekintetében a közoktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók/védőnők és a rendőrség a legaktívabb, tőlük érkezik a legtöbb esetjelzés. A jelzőrendszer és Központ együttműködésének értékelése minden év március 31-ig, a jelzőrendszeri tagok részvételével megtörténik, az együttműködés javítására vonatkozó javaslatok alapján folytatódik a közös munka. VI. Prevenció 1.Felnőtt programok 1.1. Közösségfejlesztés: A Meszesi Egység két családgondozója közösségfejlesztő munkát végez Rücker-aknán. A nyári szünidőben több alkalommal is játszóházat tartottak az ott élőknek, így nem kellett egy program miatt beutazniuk a városba. A területre sikerült kijuttatni egy amatőr színészekből álló bábszínházat. A gyermekeket az állatkertbe kísérték, a felnőtt lakosság számára több fórumot is rendeztek. 1.2. Nyugdíjas klub: Kertvárosi Egységben önsegítő csoportként működik ez a mára önfenntartóvá vált kis közösség. Szerveződésének alapja, hogy a többnyire egyedülálló, idős csoporttagok a foglalkozások során kis segítséggel meg tudják adni egymásnak azt a pszichés támogatást, amely a mentális egészségük megőrzéséhez elengedhetetlen. 1.3. Filmklubok: több egység szervez különböző célcsoportok számára rendszeresen filmklubokat, amelyek a közös szórakozás élményén túl különböző élethelyzetekből fakadó nehézségek és megoldásuk irányában gazdagítják a csoporttagok pszicho-szociális eszközkészletét. 1.4. Álláskereső klub: a szolgálattal kapcsolatban álló álláskereső ügyfelek támogatását nyílt csoport formájában szervezték meg, ennek keretében a szolgáltatás igénybevevői meghatározott keretek között használhatták Szolgálat eszközeit (telefon, számítógép, nyomtató, internet-hozzáférés) és személyre szabott tanácsadásban részesültek a hatékonyabb munkakeresés elősegítése érdekében. 1.5. „Megoldás Klub”: a rendszeres szociális segélyezettek számára működik. Ez egy innovatív projekt a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Az ügyfelek átfogó képet kapnak a pénz, a

47

bankok világáról, és a háztartásvezetésről. Tapasztalatok alapján az idejárók legalapvetőbb ügyintézési képességekkel és készségekkel sem rendelkeznek. A „Hivatal” teljesen életidegen és negatív érzelmi viszonyokkal társul az esetükben, ezért fontos, hogy a csoporttagok az ügyintézésben jártasságra tegyenek szert. 2.Gyermekprogramok / bűnmegelőzés Az Intézmény fontosnak tartja az illetékességi területen élő hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének bővítését, azonban a szűkös anyagi lehetőségek következtében ezekre a programokra jut a legkevesebb forrás. Az egységekben az évek óta végzett prevenciós tevékenység fő területe az iskolai szünetekben zajló programsorozat, mely magába foglal saját intézmény által szervezett és közvetített programokat egyaránt. 2.1.Játszóházak: minden egységben havi rendszerességgel, illetve ünnepek előtt biztosított. 2.2.Korrepetálás A gondozott gyermekek nagy része tanulási nehézségekkel küzd, ezért továbbra is fontos, hogy számukra felzárkózási lehetőséget biztosítsanak, ezért pedagógus munkatársak, valamint önkéntes segítők foglalkoznak a gyermekekkel év közben és a nyári időszakban is. 2.3. Csocso és asztalitenisz: minden héten egy alkalommal kertvárosi egységben biztosított. 2.4. Erzsébet tábor: 20 gyermek táboroztatása valósult meg Vajtán. 2.5. Utcai szociális munkások által szervezett programok: A tavalyi évben kezdődött el „JogÉSZ” program, mely megismerteti a tanulókat az őket érintő törvényekkel és jogszabályokkal /több általános és középiskolában sikerrel szerepelt/. Aktuális ünnepekhez köthető játszóház szervezése és kéthetente Pénteki Sport Klub is rendszeresen megrendezése kerül. A 24 alkalommal megrendezett eseményen összesen több, mint 500 gyermek és szüleik vettek részt. 2013-ban a KÉK egyesülettel együtt szervezett programok (KRESZ-park) népszerűek voltak. 2013 szeptemberétől heti két alkalommal Kung-fu edzésnek ad otthont intézmény. 8-14 gyermek vesz részt rendszeresen a szervezett sporttevékenységen. 3.Civil szervezetekkel közösen szervezett programok 3.1. Egyensúlyban élni egyesülettel közösen szervezett programok Drogperevneciós program: 3 egységben a gyermekjóléti szolgálat által gondozott, védelembe vett kamasz gyermekek számára csoport foglakozás, valamint szüleik számára szülő klub biztosítása valósult meg. 3.2. Magyar Vöröskereszttel közösen szervezett csoport GYES-n lévő anyák részére szervezett csoport, mely a munkába álláshoz nyújt segítséget. 3.3. Telenor Magyarország Zrt. által szponzorált filmvetítésre delegáltak gyermekeket. VII. Adománygyűjtés és osztás szervezése Az Intézmény költségvetése nem teszi lehetővé, hogy pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítsanak kliensek részére. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy erre klienseknek szüksége van (élelmiszer, ruházat, bútor stb.). A munkatársak adományok közvetítésében nyújtanak segítséget, klienseket delegálnak civil szervezetek által szervezett adományozási kampányhoz, valamint segítséget nyújtanak az adományok kiosztásában. 2013-ben az alábbi szervezetekkel folyt közös munka:

48

1. Katolikus Caritas Pécsi Csoportja által szervezett (fa, fa-kályha, pelenka, karácsonyihúsvéti élelmiszerosztás, ruha adományosztás) tevékenység során kliensek delegálásában, és adomány osztásában történt segédkezés. 2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Missziója által biztosított- élelmiszer adomány osztásában vettek részt munkatársak. 3.Magyar Vöröskereszt karácsonyi csomagosztásába klienseket delegálása történt. 4. A város polgármestere 250 csomagot osztott ki Hősők terén a rászorulóknak. Az Intézmény ügyfeleket delegált és aktívan segítette a csomagosztást is. 5. A Gyermekétkeztetési Alapítvány 2013 nyarán 25 család részére élelmiszer csomagot juttatott. „Mindenki ebédel program” lebonyolítása keretében az év első felében a rászoruló gyermekek részére, tanítási időn kívüli időszakban élelmiszert kijuttatásában nyújtottak segítséget a munkatársak. 6. Az ANK óvoda által összegyűjtött játékok kiosztását szervezték rászoruló gyermekeknek karácsonykor. 7. Az Intézmény Egységei havi rendszerességgel ruha adományok kiosztására nyújtottak lehetőséget, továbbá ruha-és játékbörze szervezésében vettek részt. Nagy hiányossága a rendszernek, hogy élelmiszer, gyógyszer és bútor esetlegesen érhető csak el az adományok összetételének függvényében. Az adományosztó szervezetek kevés pénzeszközzel rendelkeznek, így ritkán tudnak a meglévő adományokon kívül mást biztosítani. Problémát jelent a bútoradományok kezelése is, mivel e szervezetek nem tudják megoldani a szállítást és a raktározást. VIII. Személyi és tárgyi feltételek 1.Tárgyi feltételek: Az Intézmény egységeiben az épületek műszaki állapota nem megfelelő. Belvárosi Egységben az épület statikai állapota rendkívül rossz. Az épületek amortizáció okozta károsodása valamennyi egységben jelen van, és megoldásra vár. Akadálymentesítés szempontjából a fenntartó részéről történt intézkedés, de a teljes akadálymentesítés nem megoldott egy telephelyen sem. Tárgyi eszközöket tekintve a számítógép állomány elhasználódott, Meszesi Egységben a sorozatos betöréseknek köszönhetően nem elegendő a számuk. Egységenként minimum 2 számítógépre lenne szükség. 2.Személyi feltételek: Az Intézményben a szakképzett munkatársak száma gyermekjóléti szolgáltatás esetében a jogszabályi előírásnak megfelelő, azonban az egy családgondozóra jutó, 25 család/45 gyermek szakmai ajánlás nem tartható, ezt a számot lényegesen meghaladja az egy családgondozóra jutó esetek száma. Családsegítés tekintetében a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala álláspontja szerint a szakdolgozói létszám a jogszabályi előírás 72%-a, ennek megfelelően egységenként szükséges lenne 1-2 fő családgondozó felvétele. IX. Intézményi ellenőrzés A Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013 szeptemberében ellenőrizte az Intézményt. A személyi feltételek tekintetében, valamint az akadálymentesítés területén jeleztek hiányosságot.

49

X. Intézmény fejlesztése 1. 2013 évi eredmények Az Intézmény költségvetési lehetőségeinek figyelembe vételével, a tárgyi eszközök amortizációból eredő veszteségeinek pótlása részben megtörtént. 2.Fejlesztési terv 2014 évre Az Intézmény számítógép parkjának fejlesztése szükséges (egységenként min. 2 gép), mely fejlesztés a költségvetés függvénye. Az épületek állapotának megőrzése és javítása szükséges. Szakmai fejlesztés, szolgáltatás fejlesztések: Szükséges tovább fejleszteni az Intézmény együttműködését a társ szervezetekkel és civil szerveződésekkel, a szolgáltatások bővítése céljából. A prevenció területén az alábbi fejlesztéseket tervezi az Intézmény: 1. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztályával ill. a Pécsi Rendőr Főkapitánysággal a bűnmegelőzés és iskolai igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében rendszeres nappali és éjszakai járőrözés folytatása. 2. Általános iskolákban (kezdetben Kertváros területén) a jogi ismeretekről szóló, felvilágosító interaktív foglalkozások folytatása, ami az áldozati és bűnelkövetői oldalról is hasznos ismereteket nyújthat, segítve az eligazodásban a fiatalokat. 3. A fiatalok hasznos és tartalmas időtöltése érdekében rendszeres sport és szabadidős tevékenységeket szervezése, ill. más szervezet által megvalósítandó programokhoz segítség nyújtása. A 2013-as évre tervezett programok megvalósításra kerültek, melyek folytatását, bővítését tervezik a szakmai egységek, az igényeknek megfelelő csoportos programok elindításával. XI. Összegzés / Javaslatok Az Intézmény a szociális munka módszereinek alkalmazásával végez esetkezeléseket, a szociális munka eszközrendszerének alkalmazásával kezeli a kliensek problémáit. A beszámolóban feltüntetett problémák komplexitása miatt a szociális munka eszközrendszere nem elegendő a problémák megoldására, csak annak átmeneti kezelésére alkalmas. Addig, amíg az alapvető élettani szükségletek, személyes és családi szinten nem biztosítottak, magasabb szintű szükségletek biztosítása nem várható el a kliensektől. A problémák kezelése gazdasági, szociálpolitikai, társadalompolitikai megoldási stratégiát kíván. Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona (7621. Pécs, Megye u. 24.) Az intézmény 4 gyermekvédelmi, illetve gyermekjóléti szolgáltatást végez: gyermekotthon, gyermekek átmeneti otthona, nevelőszülői hálózat, utógondozói otthon. Kialakultság, stabilitás, állandóság jellemzi az intézmény életét, feladatai évről évre nagyon hasonlóak. Fejlesztés elsősorban a szakmai munka terén történik, a minőségbiztosításban, folyamatos továbbképzésekben, szupervízióban, szemléletformáló esetmegbeszéléseken, új módszertani megoldások kifejlesztésében. Az Intézményben élő gondozottak pszichésen sérültek, egy részük rendszeres pszichiátriai kezelésben részesül. Valójában a gyermekotthon a Magyarországon hiányzó bentlakásos serdülőpszichiátriai ellátást pótolja. Igyekszik ennek a feladatnak megfelelni, gyógyító nevelést, terápiás edukációt folytat. A Gyermekotthon férőhelyeinek száma az Alapító Okirat szerint: Gyermekvédelmi szakellátás keretén belül otthonnyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknek 3-18 év között 36 fő részére, az igénybe vett átlaglétszám 36,2 fő volt a tárgyévben, amely 101 %-os kihasználtságot jelent, ezen

50

belül különleges ellátási szükségletű gyermek 6,7 fő volt. A 2013. évben összesen 26 fővel nőtt a létszám. 1 fő már átmeneti nevelésben lévő gyermek, gondozási hely és gyámváltozás, és 2 fő már tartós nevelésben lévő gyermek, gondozási hely és gyámváltozás útján, 2 fő átmeneti nevelésbe vétel elrendelést követően, 13 fő pedig ideiglenes hatályú elhelyezettként került az intézménybe. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek közül 8 fő esetében került sor átmeneti nevelésbe vételre. A tárgyévi létszámcsökkenése a Gyermekotthonnak összesen 21 fő volt .(13 fő vált nagykorúvá, 2 fő szülőkhöz történő hazagondozás útján csökkentette a létszámot, 4 fő esetében pedig gondozási hely és gyámváltozás vált szükségessé, melyből 2 gyermek speciális gyermekotthonba lett áthelyezve, 1 pedig anyaotthonba. A 2013. évben 1 fő ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek átmeneti nevelésbe vétellel nevelőszülőknél került elhelyezésre, 1 fő gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését fenntartva, gondozási helye megváltozott.) Két fő növendék a 2013. év során tartós neveltté vált, azonban ez a változás nem eszközölt mozgást a létszámban. A jelentős gondozotti létszámnövekedés, a város-megye között létrejött ellátási szerződésnek és az új eljárási rendnek köszönhető, hiszen korábban a pécsi lakosú gyerekek jórészét vidéki lakásotthonokba helyezték el. Most a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központnak egyeztetni kell a Pécsi Gyermekotthonnal a pécsi lakhelyű gyermekek gondozási helyének meghatározásához. Továbbra is megmaradt az a jó gyakorlat, hogy a Gyámhivatal az Átmeneti Otthonból a gyerekeket, akik végül is szakellátásba kerülnek, többnyire a Gyermekotthoni részlegben helyezi el. Ebben az esetben az intézményváltással, lakóhelyváltással járó traumát nem kell átélnie a gyermeknek, már átmeneti otthonos korában megismerheti a gyermekotthoni részlegben élő többi gyereket, az ott dolgozó felnőtteket. Ezek a gyermekek amúgy is hányatott sorsúak, biztonságra van szükségük, ezért szerencsés az az adottság, hogy a bentlakásos alapellátás és szakellátás egy épületen belül található. Két gyermekvédelmi intézmény, a Pécsi Gyermekotthon és GY.Á.O., az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat interprofesszionális szakmai együttműködést alakított ki, 2013-as évben is, heti rendszerességgel interprofesszionális esetkezelő team megbeszéléseket tartottak Dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter vezetésével, melyeken részt vettek a gyermekjóléti szolgálat munkatársai is. Ezek a közös együttműködésen alapuló megbeszélések példaértékűek az országban, ahol még nem nagyon terjedt el ez az együttműködési forma, alapellátás és szakellátás között. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már kimondható, hogy nagyon hatékony ez az új gyakorlat, mely nagyban elősegítheti a gyerekek vérszerinti családjukkal történő kapcsolattartás javulását, elősegítheti a hazakerülést. Mind az intézmények dolgozói, mind a gyermekjóléti szolgálat dolgozói nagyon lelkesen kapcsolódtak bele ebbe az új együttműködési formába. A 18-25 év közötti fiatal felnőttek részére utógondozói ellátást biztosít az intézményben lévő Utógondozói Otthon 11 fő részére, külső férőhelyen 30 fő részére albérleti formában. Az utógondozott fiatal felnőttek átlaglétszáma 2013. évben 22,6 fő volt, ebből a Gyvt. 93 §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatti utógondozói ellátottak átlaglétszáma 1,95 fő volt. Tárgyévben utógondozói ellátásba 9 fő került, ezen belül külső férőhely igénybe vétele 2 fiatal felnőtt részére történt; továbbá mindösszesen 12 fő utógondozói ellátása szűnt meg. Az utógondozotti ellátottak férőhely kihasználtságának százalékos kimutatása a külső férőhelyre vonatkozóan nem mutat reális képet, tekintettel arra, hogy jelentősen megemelkedett az engedélyezett számuk 2012. év második felétől, a belső férőhely kihasználtsága 100%-os. Gyermekjóléti alapellátás keretén belül a Gyermekek Átmeneti Otthona 3-18 éves korú gyerekek számára biztosít férőhelyet, 11 gyermek + 1 hajléktalanná vált szülő vonatkozásában. Az Átmeneti Otthon 2013. évben: 32 gyermek, 3 anya számára nyújtott gondoskodást, ebből: - 2 fő gyermek átmeneti nevelésbe vettek,

51

- 10 fő volt védelembe vett gyermek, - 15 fő + 2 fő anya haza gondozása történt meg, - Két éven belül 1 fő került vissza átmeneti gondozásba. Az átmeneti gondozást: 20 esetben a szülők kérelmezték, 8 esetben a gyermek saját maga. A bekerülés oka: - családi krízis (5 fő), - lakhatási problémák (10 fő), - szülő életvezetési problémája (2 fő), - kamaszkori magatartás zavar (6 fő), - szülő munkanélkülisége (9 fő). Az átlaglétszám 2013 évben: 13,53 fő, férőhely kihasználtság: 112,75 %-os. 2013. évben 13 gyermek és 1 édesanya tartózkodott az Átmeneti Otthonban. A Gyermekek Átmeneti Otthonában esetkonferencia keretében került megbeszélésre minden család, illetve gondozott gyermek ügye. A jelzőrendszer azon tagjait hívják meg, akik a gondozottak problémáinak a megoldásában érintettek, Dr Gyenge Eszter gyermekpszichiáter szakértő bevonásával. A Gyermekek Átmeneti Otthona kiváló gondozási forma azon családok és gyermekek számára, akik családi vagy egyéb krízis miatt kerülnek be az intézménybe, mert megfelelő szakmai segítséget kapnak problémájuk kezelésére és megoldására. Általánosságban a Családok Átmeneti Otthonai – ahol már nagyobb gyerekeket is felvesznek szüleikkel együtt nagyon hamar bedugulnak, hosszú ideig ott maradnak a családok, valójában rejtetten a szociális lakáshiány problémát pótolják. Így aztán a valóban krízis helyzetbe került családok, azonnali megoldást igénylő problémáit nem tudják kezelni. Ezek az otthonok nem krízisotthonként működnek, pedig a jogszabály valójában előírja, hogy a Családok Átmeneti Otthonait is a krízis helyzetbe került családok részére kell működtetni. A Gyermekek Átmeneti Otthonában a szülők, - mivel nem lehetnek együtt gyermekeikkel jobban motiváltak krízisük megoldására, mint a Családok Átmeneti Otthonaiban, ahol a szülők örülnek, hogy egyenlőre van fedél a fejük felett, ezért, ahogy csak lehet, igyekeznek az ellátást maximálisan kihasználni. A statisztikai adatokból látható, hogy az intézmény Átmeneti Otthona hatékonyan működik, hiszen a 32 gyermek közül csak 2 került gyermekvédelmi szakellátásba, vagyis az ellátottak 94%-a visszakerült a családjába. Nevelőszülői hálózat szakmai egységében egy szakmai vezető, egy nevelőszülői tanácsadó, egy családgondozó és egy gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző tevékenykedik. 22 nevelőszülői család látta el a feladatot 2013. évben, 45 férőhelyet biztosítva. A Hálózat bővítése folyamatos, a tavalyi évben is képeztek ki nevelőszülőket. A nevelőszülői hálózat ellátási területe: Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala által ellátott terület. A működési engedély határozatlan ideig szól. A 45 férőhelyen 2013. december 31-ig 37 gyermek elhelyezése történt meg, ez az év során folyamatos volt, így az átlag létszám 40,7 fő, melyből 23,7 fő normál szükségletű, 17 fő különleges szükségletű. Örökbefogadásba 2 fő, Komlói Lakásotthonba 1 fő, Baranya megyei Nevelőszülői Hálózatba 3 fő, Gyermekotthonba 3 fő, Somogy megyei Nevelőszülői Hálózat 1 fő, utógondozásba 1 fő került. Az Alapító Okirat jelenleg 45 fő elhelyezését teszi lehetővé, amelynél több férőhelyet tudna biztosítani a már működő nevelőszülői családokban is. A nevelőszülők számára folyamatosan képzést, konzultációs lehetőséget biztosítanak. A nevelőszülők és a náluk nevelkedő gyermekek számára kirándulást, közös programokat szerveztek. Évszakonként hagyományos kirándulást szerveztek a Mandulásba. Budapesten az OTP által támogatott pénzkezelési tréningen, majd állatkert látogatáson vettek részt. Nyári környezetvédelmi táborozásra is kaptak lehetőséget az érdeklődő gyermekek Salgótarjánban, valamint karácsonyi ünnepség került megrendezésre. Rendszeresen nevelőszülői klubot tartottak, ahol beszélgetést folytattak az egyes korcsoportokat érintő aktuális nevelési problémákról, illetve egy- egy nevelést - gondozást érintő témát dolgoztak fel. A Pedagógiai Szakszolgálatnál a korai fejlesztés lehetőségeiről

52

beszélgethettek szakemberrel. A nevelőszülők két alkalommal fórum és képzés keretében találkoztak a gyermekjogi képviselővel. Szakmai segítséget nyújtott munkájukhoz a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata Országos Módszertani Központja. A médiában, újságokban folyamatosan felhívást tettek közzé, hogy nevelőszülőket toborozzanak, s azt tapasztalták, hogy a társadalom szolidáris, nagyon sok a jelentkező. 45 főről 65 főre szerették volna továbbfejleszteni nevelőszülői hálózatukat, sajnos erre még nem nyíltak meg a jogi lehetőségek 2013-ban. Állagmegóvás Az intézmény állagmegóvása folyamatosan történt az elmúlt év során. A lakóegységekben a rongálások következményeként ajtócserékre került sor, valamint a zárak felújítása is folyamatos volt. Sajnos a pszichésen sérült gyermekek viselkedészavarának jellemzője a vagyonrongálás, mely során agresszióit a körülötte lévő berendezési tárgyakon vezetik le. A szűkös költségvetési keretek mellett a megrongálódott berendezési tárgyakat nem tudták azonnal pótolni, az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az év során kell megspórolniuk. Ez sikerült is, ezért év végén a megmaradt pénzügyi keretükből tudtak vásárolni pótlásként bútorokat, konyhai eszközöket, a mindennap használatos, leromlott állapotú műszaki cikkeket (porszívó, vasaló, mosógép, villanytűzhely, hűtőszekrény, stb.) lecseréljék. Az Elszámolóház a következő munkálatokat végezte el az Intézményben karbantartás során saját karbantartási keretéből: Gázkazán javításra melegvíz biztosításra: 2.370.000 Ft Kitört üvegek pótlása: 260.000 Ft Szennyvízdugulás elhárítása, vízvezeték javítás: 177.000 Ft Tetőjavítás, vízelvezetés: 73.000 Ft Vasrács felszerelése: 95.000 Ft A festést az intézmény önerőből oldotta meg 213-ban. Ellenőrzés 2013. szeptemberében a Kormányhivatal Megyei Gyámhivatala ellenőrzést tartott, az előző évekhez hasonlóan az intézményben folyó munkával elégedett volt, megállapította, hogy feladatokat a szakmai szabályoknak megfelelően végzik.(Néhány észlelt adminisztratív hiba pótlásra került.) Évközi programok Az intézmény könyvtárát rendszeresen látogathatják a gyerekek, internetezhetnek, olvashatnak, DVD- és videó filmeket nézhetnek, társasjátékot játszhatnak, projektfoglalkozásokat tartanak számukra. Rendszeresen működik rajzszakkör művészetterápiás jelleggel, és kézműves műhely a kerámia területén. Az intézményben a sportélet is jelen van, de előfordul, hogy kijárnak gondozottak külső sportegyesületekbe sportolni. Serdülőik komoly tanulási problémákkal, elmaradásokkal küszködnek hátrányos helyzetükből adódóan. Egyes szaktantárgyakból a lemaradt növendékek felzárkóztatását, illetve tehetségfejlesztését igény szerint korrepetitorok végzik. A tanulási nehézséggel küszködő gyermekeknek nagy segítséget nyújt a fejlesztőpedagógus. Sajnos a pécsi iskolák nagyon nehezen tolerálják kiskorú pszichés problémákkal küzdő gyermekeket, ezért magántanulókból délelőttönként „belső tanodát” szerveztek, az osztályzó vizsgákra való felkészítésként és személyiség fejlesztésként. Az intézményben főállású pszichológus dolgozik, aki mindennap rendelkezésre áll a gondozottak számára, segítő terápia biztosításával. Továbbá segíti tanácsadással a nevelőket, gyerekfelügyelőket. Rendszeresen működő szociálterápiás csoportfoglalkozásokat is szerveznek a gondozottak számára, mely segíti őket önismeretükben, traumáik feldolgozásában, kapcsolatteremtési készségeikben.

53

Az Egy Hajóban Alapítvány is az általuk megnyert TÁMOP pályázatba vették be a Pécsi Gyermekotthon gyermekeit, mely heti program ajánlatot jelentett, kézműves és egyéb programok formájában. Szabadidős programok, sportolási lehetőségek, nyári táborok Szakkörök: 1. Rajzszakkör, rajzterápia (szerda, 16.00-18.00, könyvtár) 2. Kerámia (péntek, 8.00-16.00, kerámiaterem): változó létszám, 3. Filmkészítő szakkör 4. Imaszakkör (kedd 16.00-17.00, könyvtár) Sportolási lehetőségek: 1. focimeccsek a Szent Mór Katolikus Iskola sportpályáján 2. korcsolyázás a téli hétvégéken 3. sportnap szervezése 4. gyermekotthonok közötti sportversenyek 5. ping-pong, kosarazás az udvaron 6. kerékpározás, kirándulások általában hétvégenként rendszeresen 7. folyamatos strandolás a Hullám Fürdőben, és vidéki élményfürdőben, a nyári hónapokban. Egyéb elfoglaltságok, kulturális programok: A kulturális programok szervezésének célja, hogy a szabadidőt hasznosan töltsék gondozottak, másrészt lehetőség van, hogy a meglévő képességeiket kibontakoztathassák. E programok révén a gyermekek belső motiváltságát felkelti. A szervezett kulturális tevékenység elősegíti, hogy kialakuljanak a megfelelő kapcsolatok a növendékek és nevelők között. A programok segítségével a fiatalok műveltsége fejlődik, helyes értékrendet alakítanak ki, valamint a szellemi igényességen keresztül a helyes értékrend igénye is megjelenik. A gyermekek körében népszerű a színház és mozi látogatás. Állandó programok: Kézműves foglalkozás, rajz szakkör, ima szakkör, kerámia szakkör szellemi-totó, aerobic, filmvetítés, személyes fénykép készítés, foci. Fentieken kívül még számos más programot megvalósítottak évszakok, ünnepek, iskolai szünetek, fontosabb világnapok, illetve kívülről jött programoktól függően. Ilyen projektek voltak például: - Tánc Világnapja (mivel gyerekek egyik fő érdeklődési területe a zene, tánc, ezt az alkalmat nem hagyhatták ki egy nagy közös „örömködésre” és tánccsoportot meghívva, illetve pár lelkes otthon lakóval saját koreográfiával készültek, megemlékezve erről a napról) - Október 23-a: egy nagy tabló készítése a faliújságra, - Sportvetélkedők: keresték az otthon legjobbjait pl. ugráló kötelezésben, dekázásban, kapura rúgásban, - Egyetemisták keresték meg őket, hogy sportnapot tartanának gyermekek részére, ami nagyon jól sikerült, - télen korcsolyázni jártak a pécsi Műjégpályára, - kaptak meghívást a pécsi görkorcsolya pályától, - nyáron nagy kedvenc a strandolás a Hullámfürdőben, Orfűn az Aqua parkban vagy a szabad strandon, ahol vízi bicikli versenyt is rendeztek, - jártak neveltjeikkel biciklizni, időnként futni, kirándulni. - A FICE szervez gyermekotthonok részére sportversenyeket, amiken időnként a gondozottak is képviseltetik magukat. A foci torna a nagy kedvenc, de a pingpongozásban is értünk már el jó eredményeket. - Az Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány „InFóKa II.” TÁMOP projekt rendezvényein és kézműves foglalkozásain vettek részt a gondozottak együttműködés keretében. - Közös éneklés: a könyvtárban gyűlnek össze és a résztvevők kedvenc dalait éneklik.

54

- Nyári szünetben indítottak útjára egy nagy projektet: Aranyváros. A lényege, hogy egy általuk tervezett sziget térképen kell felépítenie minden csoportnak a saját városát. Az a győztes csapat, amelyik leghamarabb építi fel a városát. Minden programot, amit szerveztek a nyárra, ebbe a projektbe vonták be és minden résztvevő saját csapatának gyűjtötte a cserép batkát, amivel aztán vásárolhattak városépítő elemeket (templom, iskola, játszótér…) Nem maradtak el 2013-ban sem az alábbi tevékenységek: - kézműves foglalkozások: varrás, festés, üvegmatrica készítése, papírhajtogatás, ékszerkészítés,- számítógépes játék bajnokság,- pingpong bajnokság,- nyáron bográcsozás az udvaron,- keresztrejtvényfejtő bajnokság (egyéni, csoport szintű),- Kreszpark látogatás,színházlátogatás. Hétvégi programok változóak. Hétvégén dolgozó nevelőkkel beszélik meg, hogy ki mit tud vállalni egyéni képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően, illetve a városi programokból szoktak válogatni, így vannak koncertlátogatások, kirándulások, közös főzések, barkácsolások. Intézmény szintű évkörös rítusjátékok bekerültek Pécs M. J. Város értéktárába: Farsang Mohácsi Busójárás Keresztútjárás Húsvét hétfői locsolkodás Pünkösdi királyválasztás: Fiuk versengése a királyi címért Szent Iván éji tűzugrás Szüreti – bál: kisfarsang, Halottak napja Katalin – bál: Bálkirálynő választás, a lányok versenyeznek egymással Láncos Miklós járás Luca napja Betlehemezés vagy regölés Szenteste a Gyermekotthonban: szentmisével egybekötött betlehemezés Nyári programok: -Egyházi tábor Dunakanyarban, Pilismaróton tartották július 10. – 16.-ig, katolikus pap vezetésével: Jézus és a szőlőtő – a lélek gyümölcsei témát dolgozták fel szocioterápiás játékok segítségével. -Balatoni tábor Az elmúlt 15 évben a lakóegységek külön-külön nyaraltak, Most az egész intézmény számára egy központi nyaralást szerveztek egy balatoni üdülőben, július 1. – 7.-ig -Balatonfenyves-Alsón, ez így kevesebbe került, mintha a nyaraltatást elaprózták volna. A nyár folyamán rendszeresen szerveztek szabadidős programokat, melyeken a gondozottak szívesen vettek részt: -rendszeres strandolás a Hullám Fürdőben, -rendszeres mozi látogatás, - egynapos kirándulások. Vallásos élet: Intézményben jelentős mértékű vallási élet lendült fel a gondozottak és a dolgozók körében. Többen járnak egyéni és csoportos ima alkalmakra, szentmisékre, istentiszteletekre, vallásos közösségekbe. Járnak be pünkösdista fiatalok. Heti rendszerességű vallásos foglalkozásukat imaszakkörnek hívják a gyerekek, melynek keretén belül közbenjáró imaalkalmakat végzett Cseh Péter Mihály katolikus pap. A vallásos imaélet gondozottakat nem csak erkölcsi fejlődésükben, hanem lelki gyógyulásukban is segíti. Különböző felekezetű vallásos dolgozóik is rendszeresen összejönnek közös imádkozásra az ökumené jegyében. Dolgozók: A fluktuáció 2013-ban is nagyobb mértékű volt, a távozó kollégák helyére nagyon nehéz volt rátermett és elkötelezett dolgozót találni, azonban régi dolgozók többsége mélyen elkötelezett a szakma iránt, az újak többnyire a fiatal pályakezdők közül kerültek ki. Az intézmény Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával 2013. évben szerződést kötött

55

közcélú munkavállalók foglalkoztatására. Pécs Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervében foglaltak alapján az intézmény az alábbi munkakörökre vonatkozóan fogalmazott meg közcélú foglalkoztatási igényt 2013.-ban: udvaros, portás, ifjúságsegítő, informatikus, gazdasági ügyintéző. A közcélúak nagy segítséget jelentettek az intézménynek. A Pécsi Gyermekotthon több éve már gyakorlati helyet biztosít a gyermekvédelem, és más társszakmák (pl.: szociálpedagógia, kisgyermekgondozó, szociális munkás, pszichológus) területén hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára. Több intézménnyel kötöttek megállapodást az év során elősegítve ezáltal a hatékony együttműködést. Továbbképzések, szakmai fejlesztés: - Pressley Ridge Magyarország Alapítvány – „Szociális kompetenciák fejlesztése az élménypedagógia eszközeivel” Rausch Tímea fejlesztőpedagógus, - Congress Line Ltd – „Közös utak – új dimenziók a gyermekek mentális egészségéért” Damsa Dániel pszichológus, Szabó Szilvia családgondozó. - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ – Konferencia részvétel 10 fő dolgozó - Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ – Szakmai műhely – Bencze Babett, Kovács Eszter, Paál Ágnes, nevelőszülői tanácsadók. - Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülte a Gyermekekért – LOSZE konferencia -12 fő, - Coonditors Bt – „Zárt ajtók, nyitott lelkek konferencia” – Kis-Bogdánné Kovács Gabriella szakmai vezető, Paál Ágnes családgondozó, Kovács Eszter nevelőszülői tanácsadó, Bencze Babett szakmai vezető, - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ – „Hatékony nevelési módszerek a gyermekvédelemben” Damsa Dániel pszichológus, Gáspár Éva nevelő, Nyitrainé Szalma Judit nevelő. - Rendszeresen tartanak Dr. Gyenge Eszter szakorvos, gyermekpszichiáter által vezetett esetmegbeszélőket a lakóegységek szakmai segítésére, illetve tematikusnevelési értekezleteket, különböző nevelési problémák hatékonyabb megoldása érdekében. Előadás, kiállítás: Magyar Pszichiátriai Társaság XVIII. Vándorgyűlése, A határtalan elme korlátai, Győr, 2013. január 23-26. Képi kifejezés és pszichopatológia II. szekcióülésen Platthy István, „Képi kifejezés gyermekotthonban nevelkedett, érzelmileg sérült identitását kereső fiatal rajzain, Pécsi Gyermekotthon”, című előadást tartott. Magyar Gyermek és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társaságának XXXVII. Kongresszusa, Budapest 2013. április 18—20. Platthy István „Képi kifejezés gyermekotthonban nevelkedett, érzelmileg sérült identitását kereső fiatal rajzain” című előadást tartott. VII. SIPE HUNGARIAN COLLOQUIUM Nemzetközi Művészetterápiás Konferencián Budapesten szintén előadást tartottak 2013. október 24.-26.-n, „A belső látást előhívő projektív folyamatokra épülő művészetterápiás módszerük” bemutatásáról. 2013. szeptemberében csoportos kiállítása nyílt a Pécsi Gyermekotthonban működő Csontváry Képzőművészeti Stúdiónak, az OTP Baranya megyei székházában a gyermekotthonban nevelkedő gyermekek és fiatalok alkotásaiból. December 31.-én a Pécsi Gyermekotthon átadta az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központnak a Gyermekek Átmeneti Otthonát. A gyermekek 2014. januárjában költöztek az új intézmény Tüzér utcai telephelyére. Ugyanezen a napon az intézmény átvette szervezeti rendszerébe a korábban a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett Csecsemőotthont. A csecsemőotthon lakói és dolgozói átmenetileg a Gosztonyi utcai telephelyen maradnak, mivel a Pécsi Gyermekotthon intézményét - 2014-ben TIOP pályázat keretében – felújítják. A felújítás időszakára részben a Lánc utcai garzonház tetőterének lakásaiban kerülnek elhelyezésre a gyermekek. (Ezen helyiségek felújítása folyamatban van.)

56

Bűnmegelőzés Pécsett a bűnmegelőzési és szabadidős programokat az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ szervezi, részben a családsegítés feladatellátáson belül, részben a gyermekjóléti ellátáshoz kapcsolódóan. Családsegítés feladatellátás keretében végzett megelőző tevékenység A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma a Pécs területén 3.154 fő volt. A felnőttekkel folytatott munka során életvezetési tanácsadás keretében a nem normakövető magatartás elkerülése céljából végzett egyéni segítő beszélgetések formájában valósul meg a bűnmegelőzési tevékenység. - Lakossági fórumokon részvétel, mely során téma az áldozattá válás elkerülése. - Környezettanulmányok felvétele során a család működésében tapasztalt anomáliák kezelésére megoldási javaslatok és családgondozás lehetőségének felajánlása. - Jogi tanácsadás keretében: az aktuális jogi problémák megoldása, valamint a további áldozattá, illetve elkövetővé válás megelőzése. Gyermekjóléti ellátás területén végzett esetkezelő és prevenciós tevékenység Pécs területén ellátott gyermekek száma 2013 évben. Belváros Kertváros Meszes Alapellátás 181 539 543 Védelembe 106 95 228 vétel Ideiglenes h. 15 8 17 elhely. Átmeneti nev 55 64 154 vétel Utógond. 1 4 14 Tartós nevelt 4 358 710 956 Összesen gyermek

Uránváros 243 63

Összesen 1506 492

1

41

52

325

1 360

20 4 2384

Kiskorúak és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértés és bűncselekmény Esetszám Pécs 14 év alatti bűnelkövetők Szabálysértés Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem került sor gondozásra Bűncselekmény Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem került sor gondozásra 14-18 éves bűnelkövetők Szabálysértés Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem került sor gondozásra Bűncselekmény

57

12 10 5 5 3 1

49 25 0

Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem került sor gondozásra Kiskorúak által elkövetett cselekmények Lopás Súlyos testi sértés Rágalmazás / Becsületsértés Könnyű testi sértés Közlekedés bizt. elleni cselekmény Kábítószerrel való visszaélés Nemi erkölcs elleni bűncselekmény (erőszakos közösülés, stb.) Rablás / kifosztás egyéb vagyon elleni bűncselekmények Garázdaság / Rongálás

28 25 0 Esetszám Pécs 24 5 0 15 1 5 0 6 24

Kiskorúak által elkövetett szabálysértés és bűncselekmény esetében, amennyiben a család együttműködő, alapellátás keretei között, gondozási-nevelési terv alapján folytatnak a családgondozók gondozási tevékenységet. Alapellátás sikertelensége esetén kerül sor a gyermekek/fiatalkorúak védelembe vételére. A tapasztalatok alapján az esetek 50%-ában a 14 éves kor alatti korosztály esetében az alapellátásban történő gondozás elegendőnek bizonyul a további bűnismétlés megelőzésére. Fiatalkorúak esetében a szabálysértési cselekmények elkövetői 66%-ának esetében volt elegendő az alapellátásban történő gondozás, az elkövetők 34%-a esetében szükségessé vált a védelembe vétel hatósági eljárás keretében történő kezdeményezése. Bűncselekmény elkövetése tekintetében a 14-18 éves korosztály 47%-a esetében szükségessé vált a védelembe vétel elrendelése. Elkövetett cselekmények jellege: Az elkövetett cselekmények jelentős hányada 30%-a garázdaság, -rongálás; majd 30%-a lopás cselekmények elkövetését jelenti. Könnyű testi sértés cselekmény megvalósulása 19 %-os volt. Kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények. Kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények Lopás Súlyos testi sértés Kényszerítés Kiskorú veszélyeztetése ( Btk 195.§!) Könnyű testi sértés Családi állás/kiskorú elhely. megváltoztatása Tartás elmulasztása Kábítószerrel való visszaélés Megrontás / szeméremsértés Erőszakos közösülés Üzletszerű kéjelgés elősegítése / Kitartottság Rablás / kifosztás (egyéb vagyon elleni bűncselekmények Garázdaság, zaklatás

58

Esetszám Pécs 1 1 3 65 11 4 0 2 4 0 1 4 5

Kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények terén legmagasabb számban a kiskorú veszélyeztetése cselekmény valósult meg kliensek körében, melynek elkövetői a szülők voltak. Ezt követő cselekmény a könnyű testi sértés, mely elkövetői nem tartoztak a kiskorú családjának körébe. Családon belüli bántalmazás Újszülött megölése Lelki elhanyagolás vagy bántalmazás Fizikai bántalmazás Fizikai elhanyagolás Szexuális bántalmazás

Esetszám Pécs 0 407 79 269 4

Családon belüli bántalmazás területén magas számban: 54%-ban a lelki elhanyagolás, bántalmazás fordult elő, ezt követi 34%-al a fizikai elhanyagolás. Fizikai bántalmazás előfordulási aránya 10%. Szexuális bántalmazásra 0,5%-ban derült fény. A családon belüli bántalmazások esetében az Intézmény minimum a védelembe vételi eljárást alkalmazza, mely során a gondozási-nevelési terv a bántalmazás feldolgozására irányul, valamint a szülő segítése a bántalmazó magatartás megszüntetése és megelőzése céljából. Súlyos bántalmazás esetén az Intézmény feljelentést tett. Szexuális bántalmazás esetében 5 gyermek elhelyezésére került sor, a további esetekben a bántalmazó már nem él együtt a családdal. Ezekben az ügyekben rendőrségi eljárásokat kezdeményezett a Szolgálat. Bántalmazás és elhanyagolás eseteiben szükség szerint igénybe vették az intézményi pszichológus támogatását, mely során a szülők nevelési készségeik, eszközrendszerük fejlesztése terén, a gyermekek a trauma feldolgozása terén kaptak segítséget. Alapellátás keretében folytatott tevékenység: A család együttműködésével gondozási-nevelési tervnek megfelelő gondozás, mely során életvezetési, gyermeknevelési tanácsadással kezelik a bűncselekményt és szabálysértést elkövetett, és annak áldozatává vált gyermekek ügyeit. Tanácsadás formájában nyújtanak segítséget az áldozattá válás, valamint a bűnismétlés előfordulásának megelőzésére is. Védelembe vétel keretében: A gyámhatóság határozata alapján kötelezett kliensek ügyeiben nyújtott segítő tevékenység, ami a hatóság által kontrollált, szintén egy szigorú gondozási-nevelési terv alapján folytatott munka. Utógondozás: Nevelésbe vétel megszüntetése esetén elősegítésére irányuló gondozó munka.

a

vérszerinti

családba

visszailleszkedés

Utógondozói ellátás: Nagykorúvá vált kliensek gondozása, akik nevelésbe vétele megszűnt. A gondozási folyamatban a társadalmi integráció elősegítése, valamint a jogkövető életvitel elősegítésére vonatkozó segítő tevékenység a hangsúlyos. Pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú bűnelkövetők esetén a szakemberek szoros együttműködésével folytatott szakmai tevékenység zajlik, mely többnyire a bűnismétlés megelőzésére, életvezetési tanácsadásra, szabadidő eltöltésére, tankötelezettség teljesítésére vonatkozik.

59

Pszichológiai tanácsadás Áldozattá vált gyermekek és fiatalkorúak esetében énvédő mechanizmusok fejlesztésére irányuló segítő tevékenység, valamint a traumák feldolgozására kerül sor. Értelmi fogyatékkal élők részére kiscsoportos formában ismételt áldozattá válás megelőzése. Prevenciós tevékenység, annak formái: Film klub /Uránvárosi – Kertvárosi egység/ A rendszeres szociális segélyben részesülők számára havi rendszerességgel elérhető lehetőség. Több mint egy éve alakult a csoport, átlag létszáma 4-8 fő. A következő filmet mindig a résztvevők választották ki a megadottak közül. Inkább a vidámabb hangvételű filmeket kedvelik, ezekből is le tudják szűrni a tanulságot. Nyíltan beszélnek a problémákról, egymás iránt is érdeklődőek. Egy erős közösség alakult ki, szabadidős tevékenységként, és kikapcsolódásként is használják a csoportot. A szintén 4-8 fős, tartós munkanélküliekkel folytatott alkalmankénti filmklub tapasztalatai: - elfogadó környezet, támogató közösség, egymás segítése – hasonló problémákkal küzdők együtt dolgoznak, ezáltal nő a tapasztalatcsere, a másoktól való tanulás lehetősége; - személyes kapcsolatok kialakulásának lehetősége, - képességek, készségek fejlődése: szabályokhoz, időpontokhoz való alkalmazkodás, tervezési, cselekvési, döntési képességek fejlődése, koncentráció-figyelem, türelem, - önismeret, az önértékelés, magabiztosság erősödése, önmenedzselési képességek fejlődése. Gyermek film klub Belvárosi egységben, nyári időszakban 6 alkalommal került rá sor. A film megtekintése után annak megbeszélése, tanulságok, következtetések összegzése valósult meg. Cél: Beszélt szöveg értelmezése, kommunikációs technikák javítása. Bűnmegelőzési nap: megszervezése augusztusban történt a Belvárosi egységben, játékos vetélkedő keretében. Kamasz Klub: Az Uránvárosi egységben, májustól kéthetente, nyári szünetben hetente biztosított lehetőség. A kamasz klub kifejezetten az ügyfélkörből válogatott, veszélyeztetett gyermekeknek szervezett tematizált csoport volt, melyen a kommunikációtól, a szabadidő hasznos eltöltésén át a drog, alkohol, dohánytermékek használatának prevenciójáig, a konfliktuskezelésen át vezettek a foglalkozások. Túrák – Kirándulások: valamennyi egységben, a nyári szünetben kéthetente igénybe vehetett lehetőség. A szabadidő tartalmas eltöltése kapcsolódott össze az élmények, és ismeretek megszerzésével, melynek során a Mecsek túraútvonalai közül ismerhettek meg rövidebbeket a gyermekek, az állatkertbe látogathattak el, illetve az Akvárium-Terráriumban bővítették az állatvilággal kapcsolatos tudásukat. Természetesen a résztvevők számára ingyenes volt az utazás és a belépés is. Megoldás Klub: A Meszesi egységben havonta 1 egyszeri (évi 12 ) alkalommal biztosított volt a részvétel. A csoport tagok számára olyan technikák kerültek bemutatásra, amivel a gazdálkodásukat tudják optimalizálni. A csoportban megfelelő légkör alakult ki, bizalmasan tudtak egy-egy témáról beszélni. A témák a következő fogalmak köré szerveződtek: „Életem vezetése, avagy kapcsolatom a pénzzel”, a „Hivatal”, „Hivatalba kell mennem”, „Pénzügyi (ön)ismeret”, „Háztartásgazdálkodás, jó példák”, ”Költségvetésben előforduló problémák”.

60

Rücker-aknai játszóház Rücker-aknán nyári időszakban rendszeresen tartanak foglalkozásokat a gyermekeknek. A területen lakó összes fiatal mindig részt vesz a foglalkozásokon. Számos társintézményt is bevonnak, akik programokat visznek ki a területre. A programok fontosak a gyermekek szocializációs elmaradásainak fejlesztése szempontjából. Játszóház: havi rendszerességgel, továbbá ünnepek előtt minden egységben szervezésre kerültek. A részvétel változó. A jelenlévők nagyon élvezik a kreatív tevékenységeket és rengeteg tárgyat készítenek. A szabadidő aktív eltöltése nagyon jó hatással van a gyermekekre. Erzsébet Tábor Az Erzsébet tábor Vajtán valósult meg, Pécs város területén élő gyermekek részvételével, melynek keretében 20 fiatalnak sikerült kikapcsolódási, nyaralási lehetőséget biztosítani térítésmentesen. A finanszírozás az Erzsébet program keretében valósult, meg, melyhez munkatársak biztosítottak kísérő személyeket. Utcai szociális munkások által szervezett programok Pénteki Sport Klub: kéthetente, pénteki napokon lehetőség a Kertvárosi egységben. A program rendszeresen megvalósul, a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Ezeken a pénteki programokon lehetőség nyílik csoportfoglalkozásokra és egyéni esetkezelésekre, segítő beszélgetésekre is. Tini Disco: A Kertvárosi egységben 2013-ban 1 alkalommal került megrendezésre Mr. Giza fellépésével. A gyerekek nagyon élvezték, hogy együtt énekelhettek egy "mai sztárral". Éjszakai Járőrszolgálat Pécs területén, havonta két alkalommal megvalósuló esemény az utcai szociális munkások számára. A nyári időszakban a szakemberek rendszeresen jártak a Pécsi Városi Rendőrkapitányság járőreivel éjszakai felderítő tevékenységre. Ez a program az utcán megszólított fiatalok számára jó információs forrás volt Közös járőr tevékenység a szakemberek Pécs- Kertváros, Pécs- Belváros területén heti egyszer a belvárosi és kertvárosi rendőrőrs járőreivel járőröztek. Az együttműködés hasznos volt, több alkalommal derítettek fel bűncselekményt és találtak "lógós” diákot. Jogi ismeretek -JogÉsz előadás Pécs Általános és Középiskolái osztályfőnöki órák, illetve egyeztetés alapján JogÉsz program a 2013-as évben több általános és középiskolás diáknak nyújtott információt a jog őket is érinthető elemeiről. Aerobic Heti egyszer a foglalkozás megvalósult, szívesen vettek részt az órákon a kertvárosi lakosok. Utcai felkereső munka Pécs- Kertváros és Belváros területén az utcai felkereső munkát március végétől november elejéig heti öt alkalommal végezik, napközben és az esti órákban. Mód van a célcsoportokkal megfelelő kapcsolat kialakítására, kérdőíves felmérés végzésére. Közösség építő- és sport programok Pécs- Kertváros területén 2013-ban 2 alkalommal került megszervezésre KRESZ-park jellegű közlekedésbiztonsági esemény. Grundfoglalás, prevenciós- és sporttevékenység, egyéni esetkezelés Pécs- Kertvárosban. A szabadidő hasznos, aktív tevékenységgel való eltöltésére hívja fel a szülők és gyermekeik figyelmét.

61

Pszichológus által szervezett csoportok Kamasz csoport Szociális képesség fejlesztés céllal. (Meszesi és Kertvárosi egységben, heti rendszerességgel.) Önismereti csoport Személyiség feltérképezése, kommunikáció fejlesztés, megküzdési stratégiák fejlesztése okán.( Kertvárosi egységben 6 alkalommmal)

empátia,

Fejlesztő csoport Tanulás könnyítő technikák elsajátítása, a gyermekek szülei részére segítség nyújtás, a gyermekek fejlesztésé kapcsán. (Meszesi egységben, kéthetente.) Szűrő csoport: Kertvárosi szükségletfelmérés miatt.

egységben,

igény

szerint

került

megszervezésre,

Egyensúlyban Élni Egyesülettel közös szervezésben valósult meg az -"Egyensúlyban Élni" Kamasz csoport 2013. februártól - 2013. májusig, 3x 6 alkalommal, Kertváros, Uránváros, Meszesi egységben. A kamasz csoporton nagyon komoly drogproblémával küzdő fiatalok voltak jelen, a fiuk jelentős része 15-16 évesen már napi szinten intravénás szerhasználó volt. A csoportban nehézséget okozott, hogy a tagok jól ismerték egymást (együtt használták a szert), így a pozitív dolgok rögzítése nehezebb volt. Két fiú azóta megpróbálta a Pécsváradi Változó Ház rehabilitációs programján való részvételt. -"Egyensúlyban Élni" Szülő Klub: Kertvárosi, Uránvárosi, Meszesi egységben volt lehetősége a szülőknek a részvételre, 2013. februártól - 2013. májusig, 3x 2 alkalommal. Nagy volt a részvételi arány, a szülők sok esetben tehetetlenek a gyermekük szerfogyasztásával kapcsolatban. Számos ötletet és egy pontosabb képet kaptak a szerfogyasztás dinamikájáról. (Bűnmegelőzés lásd még: Esztergár L. Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ címszó alatt, a III/ 7. táblázat, valamint a VI/2. és 3. pontja.) Feladat-ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek tevékenysége Ifjúságért Egyesület (7621. Pécs, Ferencesek u.42.) Családok Átmeneti Otthona Az Ifjúságért Egyesület a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött 07-7/8817/2011. számú Ellátási szerződés alapján két intézményben biztosítja az átmeneti gondozás körébe tartozó Családok Átmeneti Otthonának működtetését. A feladat ellátására az önkormányzat által e célra rendelkezésre bocsátott ingatlanokban összesen 65 fő elhelyezésére és segítésére van lehetőség. I. Intézmény : székhely – Pécs, Major u. 2., telephelyek: Mária u. 1., Lánc u. 2. II. Intézmény: Pécs, Debreceni Márton u. 22. Az ellátotti létszám 2013-ban a következőképpen alakult:

62

I. intézmény

II. intézmény

2012-ben beköltözött 9 család családok 2013-ban újonnan 9 család beköltöző családok 18 család Összesen család 56 fő Összesen fő 26 fő Ebből gyermek 30 fő Ebből felnőtt

8 család 14 család 22 család 83 fő 45 fő 38 fő

Az Intézmények célcsoportja A Családok Átmeneti Otthona fő célkitűzése, hogy a lakhatási krízisbe került családok – ideértve a gyermekeiket egyedül nevelő egyszülős családokat, várandós anyákat, válsághelyzetben lévő bántalmazott szülőt és gyermekét, valamint más törvényes képviselő, - gyám is -, és gyermekek részére átmeneti elhelyezést és gondozást biztosítson. További cél a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a családból történő kiemelés megelőzése azon családok esetében, akiknél az átmeneti elhelyezés és gondozás hiányában a gyermekeket el kellene választani családjuktól. A családok létszámtól, valamint élethelyzettől, önállóságtól és fejlesztési igénytől függően szobákban, vagy lakásokban (Lánc u, Mária u.) kerülnek elhelyezésre. A lakóegységek mosógéppel, alapvető konyhai kellékekkel, igény szerint kisággyal felszereltek. A házakat a lakók takarítják napi forgásban beosztás szerint. A lakóegységek rendben tartását, takarítását, rendeltetésszerű használatát az ügyeletes szociális asszisztens ellenőrzi. A közérdekű információkról a kliensek személyesen a szociális munkástól, a kihelyezett faliújságokról, és a lakógyűléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi jogviszony 12 hónap, ami a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézményben megszakítás nélküli munkarendben dolgozó szociális munkások és szociális asszisztensek biztosítják a kliensek folyamatos gondozását. Az intézmény segítséget nyújt a szülő(k)nek a gyermeke(ik) gondozásához, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban. A Családok Átmeneti Otthona a fentiekben foglaltak mellett – közvetve - pszichológiai, jogi, - közvetlenül - szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés, szociális krízis miatt bekerülő családok számára. Az intézményekben folyó segítségnyújtás célja, hogy olyan átfogó, reszocializációs folyamatot biztosítson, mely hosszú távon képessé teszi az ügyfeleket önfenntartásra, problémáik megoldására, gyermekeik fizikai, mentális és emocionális igényeinek kielégítésére. Ez elsődlegesen magába foglalja: - a rendszeres jövedelemhez (munkajövedelem) való jutás lehetőségét, - az igénybe vehető ellátásokhoz/támogatásokhoz jutás elősegítését,

63

-

a segítőkkel közösen kidolgozott stratégiák gyakorlását, illetve az általános normák elsajátításának felajánlását, melyek lehetővé teszik a családnak a társadalomba való visszailleszkedését.

Bekerülési feltételek A felvételi beszélgetésre telefonon vagy személyesen lehet időpontot egyeztetni. Az első interjúra a család felnőtt tagjait várják. Pécs területéről van lehetőség fogadni rászoruló családokat. Feltétel az állandó jövedelem, fél évnél nem régebbi tüdőszűrő igazolás, a küldő intézmény ajánlása írásban. A családoknak vállalniuk kell az együttműködést a szociális munkással, a kapcsolattartást az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, a havi térítési díj kifizetését. A várólistára került családok havonta frissítik a felvételi kérelmüket akár telefonon, akár személyesen. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az otthontalanná vált szülő, törvényes képviselő kérelmére történik (elhelyezési kérelem). A felvételi beszélgetés alapján a szociális munkásokból, szociális asszisztensekből álló team dönt a bekerülést illetően, indokolt esetben újabb beszélgetésre, ill. esetkonferenciára hívják be a családtagokat és az érintett szakembereket, intézményeket, melynek célja, hogy az ellátás biztosításáról való döntést megelőzően – azt elősegítendő – a családdal kapcsolatosan minél több információ álljon rendelkezésre. A felvett ügyfelek többsége a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közvetítésével érkezett. Szintén nagy százalékban jöttek családból (az ottani lakhatási körülmények nem tették lehetővé a további tartózkodást) és bérleményből. A kliensek kb. 30%-nak jövedelme 70e Ft alatti. A rendszertelen alkalmi munkák következtében ezek az adatok nem tekinthetők állandónak. A legmagasabb140e Ft feletti összegű jövedelem általában családi pótlék, GyET-, GyES-ből tevődik össze, nem feltétlenül a mindenkori munkabért tükrözi. Munkából származó jövedelme a beköltözők 56%-nak volt, egyéb ellátás (csp, gyes, gyet vagy egyéb szociális juttatás) biztosítja a havi összes jövedelmet. A munkajövedelem túlnyomó része alkalmi- illetve rendszeres alkalmi munkából tevődik össze. Az intézményből való kikerülés Az ellátás megszűnik: - a jogszabályban meghatározott idejű elhelyezési – ill. a meghosszabbított – időtartam leltével, - a jogosultsági feltételek megszűnésével, - a törvényes képviselő(k) kezdeményezésére, - a házirend szabályainak többszöri, súlyos megsértése esetén, ill., ha az ellátottak olyan életvitelt folytatnak, mely az intézmény működésével összeegyeztethetetlen, - ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn. A szakmai team javaslatára az intézményvezető megszűntetheti az ellátást, ha a családtagokkal kötött intézményi és egyéni megállapodásban foglaltak nem teljesülnek, és a gondozási folyamatban való részvételt a család folyamatosan megtagadja. 2013. január – december között 61 fő költözött ki. A házirend megsértése miatt 2 családnak (7 fő) kellett kiköltöznie. A legtöbben 39 fő albérletbe költözött. Jellemző volt még a rokonokhoz történő költözés.

64

Intézményi kapcsolatok A szakemberek első lépésben a delegáló intézménnyel veszik fel a kapcsolatot, ahonnan beszerzik a szükséges információkat a családokról. A gyermekekkel kapcsolatos ATG-2 lapokat (egyéni gondozási-nevelési terv átmeneti gondozás esetén) a gyermek beköltözés időpontjában érvényes lakcíme szerinti Gyermekjóléti Szolgálathoz küldik el. A lakcím szerinti illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, az intézmények (óvoda, iskola) gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint az illetékes gyámhatósággal rendszeres a kapcsolattartás. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szociális Központjaival is állandó a kapcsolat, hiszen a lakók itt intézhetik ügyeiket (pl.: segély). A jelzőrendszer fontos szereplői még a területi védőnő, a gyermek – és felnőtt háziorvos, akikkel kifejezetten jó az együttműködés. A védőnő rendszeresen látogatja a kisgyermekes családokat. Az intézményben folyó szakmai munka Elsődleges cél, hogy a beköltöző családokat lakásproblémáik tartós rendezéséhez szükséges „önerő” (kapcsolati-, pénzügyi-, belső erőforrások és készségek) előteremtésére motiválják, és rendszeres tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy milyen állami, önkormányzati támogatásokat, hiteleket, ill. más egyéb külső forrásokat vehetnek igénybe a lakásproblémájuk rendezése érdekében, továbbá folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati felhívásokat. A tájékoztatás és az információk nyújtása mellett fontos az ügyfelekkel folytatott mentálhigiénés tevékenység, mely záloga lehet a hajléktalan létből való kikerülésnek, hiszen olyan motivációs elemeket ébreszthet, amelyek az egyéneket, családokat a társadalmi és gazdasági önállóság megteremtésének irányába terelhetik: felkészíthet a munkaerőpiac elvárásaira, ösztönözhet a takarékosságra, az önerő vállalására anyagiakban is, előkészíti az intézményi ellátásban élőket az intézményes ellátási formákból való kikerülésre. Az Átmeneti Otthonban az egyéni esetkezelést, családokkal végzett szociális munkát, a csoportokkal végzett szociális munkát, és a közösségi szociális munkát szociális munkásokból és szociális asszisztensekből álló team végzi. -

Heti rendszerességgel tartott esetmegbeszélések mellett, fontos a havonta két alkalommal tartandó szupervízió is. Mind a két szakmai találkozásnak céljaként fogalmazódik meg a szakmai munka hatékonyabbá tétele. Személyi és tárgyi feltételek A team tagjai: 2 fő szakmai vezető, 4 fő szociális munkás, 7 fő szociális asszisztens. Szociális asszisztensek a Nemzeti Család –és Szociálpolitikai Intézet által meghirdetett ingyenes továbbképzésen vettek részt, melynek köszönhetően abszolválták munkájuk végzéséhez szükséges szakmai pontokat. Szociális munkások szakvizsgára jelentkeztek, melyet a 2014-es évben tesznek le. A team rendelkezésére áll két szociális iroda telefonnal, 4 db számítógéppel, fénymásolóval, nyomtatóval, egy interjúszoba (felvételi elbeszélgetések, segítő beszélgetés a kliensekkel), egy team-szoba (team értekezletek, esetkonferenciák, terápiás csoport), játszószoba (gyermekprogramok, lakógyűlés, ünnepségek). Az intézmény szakalkalmazottai teamben dolgoznak, ezzel is támogatva egymást. A heti team-megbeszéléseken tekintik át az elmúlt hét eseményeit, s határozzák meg az ebből fakadó feladatokat, itt dönthetnek a munkatársak a felvételre jelentkezők bekerüléséről. Az intézménybe bekerülő családoknak egy-egy szociális munkás lesz a segítője, akivel a családok megállapodást kötnek (ez nem azonos az intézményi megállapodással, mely azt

65

rögzíti, hogy az intézmény szolgáltatásait milyen feltételekkel lehet igénybe venni), mely meghatározza azt, hogy az intézményben való tartózkodásuk ideje alatt milyen célért dolgoznak, milyen erőforrásaik vannak, s a cél megvalósulása érdekében ki mit vállal. Dokumentáció A Családok Átmeneti Otthona dokumentációja megegyezik a törvény által előírt adatlapokkal. A felvételi beszélgetésen a családok előfelvételi kérelmet töltenek ki. Felvétel után minden gyermeknek kitöltik a törzslapot, és az ATG 2-3-4 lapokat. Problémák típusai Az alábbi problémákban kértek a kliensek segítséget: iratpótlás 16fő elhelyezés mentális segítség 19 fő mentális állapot családi kapcsolat 13 fő szociális helyzet jogosultságok 7 fő családi és társas kapcsolatok segély 19 fő jogi problémák munkalehetőség 25 fő egyéb egészségügyi állapot 7 fő

9fő 5 fő 25 fő 42fő 13 fő 7 fő

Az intézményben ellátott családok segítési folyamatát a team rendszeresen értékeli. A team előtti értékelést megelőzően a családgondozó és a családtagok közösen tekintik át, hogy a gondozási megállapodásban foglaltak hogyan teljesülnek, ill. nem teljesülnek, mi ennek az oka, milyen esetleges módosítások szükségesek. A team előtt a családgondozó képviseli a családot, a megbeszélésen a családtagok is részt vesznek. Egyéb szakmai programok „Futrinka-csoport” A 2013-as évben elindult az egyetemista önkéntesekből verbuválódott mesecsoport, melynek keretében heti rendszerességgel esténként - a megszépült közös helyiségben összegyűlnek gyerekek és szüleik, mesét hallgatni. E rövid idő alatt is érzékelhető a kezdeményezés pozitív hatása akár egyéni, akár közösségi szinten. Baba-mama csoport Gyermekpszichiáter közreműködésével heti rendszerességgel szólítják meg elsősorban a kisgyermekeikkel otthon lévő kismamákat, anyákat, hogy elsajátíthassák, megtapasztalhassák a gyermekükkel közösen eltöltött idő, a játék élményét. Apa-csoport Fontos, hogy az intézményben az anyák mellett az apák is kellő figyelmet kapjanak, különösen azért, mert rájuk osztott társadalmi szerepüknél fogva problémáikat, félelmeiket kevésbé oszthatják meg. A csoport kétheti rendszerességgel működik, és olyan problémákat dolgoz fel, melyek aktuálisan érintik vagy érinthetik a célcsoportot (munkanélküliség, szenvedélybetegség, bűnözés, párkapcsolat kérdései, válás, gyermeknevelés…). Lakógyűlés Otthonban havi rendszerességgel lakógyűlést tartanak, ahol a kliensek is és a szakemberek is megfogalmazhatják észrevételeiket, problémáikat, ötleteiket. Az Intézmény rendkívüli esetben is összehívhatja a lakógyűlést.

66

Állandó programok Ünnepek, rajzverseny, kézműves foglalkozások. A tehetség kibontakoztatása érdekében cél: az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkésséget és az együttműködési képességet. A gyerekek különböző korosztályokra osztva kézműves foglalkozásokba kapnak betekintést. Ilyen pl. a papírmerítés, dekupázstechnika, csomózgatás, ujjbáb készítés, üvegfestés, gyöngyfűzés stb. A kézműves foglalkozások célja a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltésén túl a kézügyesség fejlesztése, sikerélmény megélése. Ezen kívül a szülőket Karácsonykor, Húsvétkor megajándékozzák a gyerekeik, az általuk készített tárgyakkal, illetve Nőnapon és Anyák Napján az anyukáknak kedveskednek. Májusban az egyetemista önkéntesek bevonásával egy egész napos majális került megszervezésre, ahol vetélkedőkkel, kreatív játékokkal és közös főzéssel ünnepelt a közösség. A nyári szünet beköszöntekor egy hetet szentelt az Intézmény az otthon lévő óvodás és iskolás gyerekekre. Délelőtt is és délután is játék, versenyek, kreatív tevékenységek vártak rájuk, meglepetésekkel, amiben szintén oroszlánrészük volt önkénteseknek. Egyik napot nyílttá tették, ahová meghívták a pécsbányai intézmények képviselőit és közösségeket is. Sok szép tárgy készült, melyekből kiállítást is szerveztek. Pécs-Normandia LIONS Club ( Pécs, Mártírok u. 7-9.) Pécs-Normandia LIONS Club (PNLC) 2010. január 4-től kezdődően üzemelteti a LIONS Suli Családi Napközijét. Az Önkormányzattal kötött 07-7/168-13/2010. számú ellátási szerződés alapján vállalták, hogy 7 fő (6-14 éves) gyermek részére térítésmentesen családi napközi ellátást biztosítanak gyermekjóléti alapellátási feladatként. A LIONS Suli Családi Napközi alapvetően 3 jól körülhatárolható csoportba tartozó gyermekeket fogad. Egyrészt a magatartási-beilleszkedési zavarral küszködő gyermekeket, akiknek az iskolarendszer magas létszámába kódoltan megjelenő esetleges fegyelmezetlen magatartása a családi napköziben – kiscsoportban – kezelhetővé válik. A másik csoportot a tanulmányi nehézségekkel küszködő gyermekek jelentik, akik személyre szabott segítségre, négyszemközti, a tananyag mélyebb értelmét megragadó korrepetálásra és felzárkóztatásra szorulnak annak érdekében, hogy az iskola által támasztott követelményeknek folyamatosan megfeleljenek. A harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló gyermekek alkotják, akik számára az otthoni szociális környezethez képest jelenthet érdemi alternatívát az, hogy egy inspiratív, tanulásra serkentő közegben tölthetik a délutánjaikat. LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége A LIONS Suli Családi Napközi összefoglalva tehát, a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának családias körülmények közötti eltöltését biztosítja. A napközi az általános iskolai tanítást követően 6-14 éves gyermekeket fogad; 2013-ban a legfiatalabb gyermek a napköziben 10, míg a legidősebb 13 éves volt. A napközi elsődleges célja, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között tölthessék a délutánokat, illetve kreatív és készségfejlesztő játékok segítségével kerüljenek fejlesztésre a kompetenciáik. Emellett kiemelt fontosságú, hogy minden gyermek képességei és igényei szerint felkészüljön a következő iskolai napra, különös tekintette azokra a tantárgyakra, amelyek az adott gyermek számára különös nehézséget jelentenek. A LIONS Suli Családi napközi szintén fontosnak tartja a gyerekek egészséges uzsonnáztatását. Évszakokhoz mérten idényzöldségek és gyümölcsök, méz, házi lekvár,

67

natúrélelmiszerek jelentik az uzsonnáztatás alapját, az élelmiszereket változatosan szolgálva fel a gyerekeknek. A LIONS Családi Napközik szociális háttere A családi napközit felsőfokú végzettséggel, illetve családi napközi vezetői tanúsítvánnyal rendelkező szakember vezeti, aki munkáját 2 további személy segíti. A napközi 7 gyermeke közül két gyermek szociálisan hátrányos helyzetű, hárman küzdenek valamilyen tanulási nehézséggel, két gyermeket pedig az iskolája delegált a napközibe, hogy súlyos viselkedészavarát és magatartásbeli problémáját kiscsoportban, egy integrációs programban kezelni tudják, az iskolapszichológus munkájával és segítségével karöltve. Az év folyamán mindegyik gyermek tekintetében – a szocializációs és a tanulmányi eredmények terén is – jelentős mértékű előremozdulás volt tapasztalható. Szocializációs szempontból a javuló, könnyedebb, biztonságosabb kommunikációs készség, az agresszió csökkenése, odafigyelés másokra, megnyílás a csoport tagjai felé, felszabadult viselkedés jellemzi a gyerekeket, míg tanulási szempontból az érdemjegyek javulása, az ebből fakadó önbecsülés növekedése és végső soron a még kiegyensúlyozottabb személyiség a jellemző. Az esetleges feszültségek folyamatos kommunikációval, rákérdezéssel, odafigyeléssel, a gyermekek hátterének, mozgatórugóinak megismerésével kerülnek rendszeresen feloldásra. A LIONS Suli Családi Napközi napirendje: 12:00-13:00 – Érkezés 13:00-13:15 – Napi helyzetek, szituációk, esetleges problémák megbeszélése 13:15-14:45 – Házi feladatok elkészítése 14:45-15:00 – Uzsonna 15:00-16:00 – Kreatív óra, Klubok 16:00-17:00 – Játék és sport Főbb tevékenységek, állandó programok: A napirend mellett állandó programokat dolgozott ki a napközi, a gyerekek teljesebb kompetencia- fejlesztésének céljából. A különféle programok egy hónapban egyszer-kétszer valósulnak meg a gyerekek igényeihez, idejéhez mérten. Filmklub: A gyerekek életkorának és fejlettségének megfelelő filmek vetítése, azok megbeszélése, tanulságok levonása, például kötelező olvasmányok filmadaptációinak összevetése az írott művel. Kézműves klub: Újrahasznosított anyagokból készült kézműves játékok, batikolás, nemezelés. A kézműves klub során készülnek azok a díszítőelemek is, melyekkel farsangkor vagy karácsonykor feldíszítik a LIONS-ház termeit. Íróklub és rajzklub: Folyamatosan figyelik a gyerekek számára kiírt rajz- és irodalmi pályázatokat, amelyek megvalósítására motiválják őket, ezzel fejlesztve írás- és fogalmazási készségeiket. Énekklub: Népdalokat és a gyerekek számára érdekes dalokat játékos módon feldolgozó foglalkozás. Zengjen a Ház program A 2012-ben elkezdett Zengjen a Ház programot, - amit a Nemzeti Szociális- és Családpolitikai Intézet Fiatalok Lendületben programja finanszírozott, - a szervezet a 2013as évben is folytatta. A Zengjen a Ház program általános célja az volt, hogy a tumoros megbetegedésű gyerekek olyan hétvégi, szórakoztató programokon vegyenek részt egészséges gyermektársaikkal, ahol egymással biztonságos módon sportolhatnak, társasjátékozhatnak, kézművesedhetnek, énekelhetnek, filmet nézhetnek, beszélgethetnek, mindezzel elérve azt, hogy az egészséges gyerekek különösebb erőfeszítés nélkül elfogadóbbak legyenek beteg vagy lábadozó társaik iránt, a beteg vagy lábadozó gyerek pedig integrálódni tudjanak kortársaik közé, saját betegségképüket újragondolva. A program weboldala: zengjenahaz.blogspot.hu.

68

Iskolai közösségi szolgálat A Pécs-Normandia LIONS Club több iskolával (Leőwey Klára Gimnázium, Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium) kötött együttműködési szerződést, melynek értelmében a gimnázium diákjai segítséget nyújtanak a családi napközibe járó gyerekek mindennapi iskolai feladatinak elvégzésben, illetve az intézmény számítógépes gépparkjának felújításában. A megkötött szerződések alapján a 2013-as évben az iskolai közösségi szolgálaton keresztül mintegy 20 önkéntes folyt bele érdemben a LION Suli mindennapi életébe. Szakmai gyakorlati program: A PNLC 2011. április 27-én együttműködési szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóság Központi Hallgatói Szolgáltató Irodával (PTE OIG KÖSZI), mely szerint szakmai gyakorlati programban fogadó szervezetként vesz részt. A PNLC vállalta, hogy a gyakorlatszerzés időtartamára mentort jelöl ki, hogy minimum 120 órás időtartamra gyakorlatszerzési lehetőséget biztosít, illetve azt zárójelentésben értékeli. A szervezet – így a LIONS Suli – tevékenységébe való bekapcsolódás a gyakornok előtt, a 2013-as évben is nyitva állt. - . A fenti értékelő beszámoló a szervezetek, intézmények tükrében mutatja be Pécs 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladat ellátását, érzékeltetve a felmerült nehézségeket az egyes területek tekintetében, s rámutatva a szakemberek elhívatottságára.

Pécs, 2014. május 22. Dr. Páva Zsolt polgármester

69