A ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S

A 2014. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE

PÉCS

1

A 2014. évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Pécs város területéről, a benyújtott szakmai beszámolók, s az azokban rögzített adatok alapján A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei között került rögzítésre, hogy az állam, az önkormányzatok, a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá más szervezetek számára olyan szabályok kerültek megállapításra, amelyek szerint meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget kell nyújtani a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. A gyermekek védelmének célja: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekvédelem eszközrendszerét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések alkotják. Demográfiai adatok Pécs Város (állandó lakcím szerinti) lakónépessége 156.801 fő. (Forrás: TeIR, KSHTSTAR 2012.) A 0-18 éves korú gyermekek száma: 26.240 fő. Ezen belül a 0-14 éves korosztály létszáma: 20.881 fő, a 15-18 éves korosztály létszáma: 5.359 fő. Az öregedési index értéke 2001-2013 között a következőképpen alakult: Pécs, Öregedési index, 2001-2013 között 0-14 éves korú 65 év feletti állandó Öregedési index állandó lakosok lakosok száma (fő) (%) száma (fő) 2001 24 674 23 674 104,2% 2008 26 972 20 698 130,3% 2009 27 389 20 381 134,4% 2010 27 518 20 193 136,3% 2011 27 698 20 066 138,0% 2012 27 355 20 881 131,0% 2013 28 496 19 883 143,3% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

2

Pécs korfája a 2011. évi népszámlálás adatai alapján

(Forrás: HEP Pécs, 2013) A nyugdíjasok és kiskorúak aránya az összlakossághoz viszonyítva, közel megegyező.

(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK)

3

(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK)

Pécs

(Forrás: Népszámlálási adatok alapján: ECSGYK) Pécs

(Forrás: Népszámlálási adatok alapján : ECSGYK)

4

Pécs

(Forrás: Népszámlálási adatok alapján :ECSGYK) Pécs város sajátossága, hogy slumosodó területek vannak beágyazva jól karbantartott városrészekbe, eltekintve Pécs keleti városrésztől, mivel itt több nagykiterjedésű szegregált terület helyezkedik el. A slumosodó részek jellemzője, hogy a szegénységben élő lakosok száma meghaladja más városrészekben tapasztalható mértéket, alacsony az iskolázottság, magas a munkanélküliek száma, munkaerő-piaci pozícióik rosszabbak a város egyéb településrészeihez viszonyítva. A slumosodó területeken a roma népesség magasabb száma jellemző, valamint a sok gyermekes, nagycsaládok száma. Pécs több városrészében felfedezhetjük a slumosodás folyamatát, de elsősorban azokra a városrészekre jellemző e folyamat, ahol nagyarányú az önkormányzati bérlakásokban élők száma, ahol a szegregáció valamilyen formája tapasztalható. A lakások alacsony komfortfokozatúak, kis alapterületűek, a közszolgáltatások hiányosak, a közbiztonság ezeken a területeken nem kielégítő, a deviáns viselkedés nagyobb arányban tapasztalható. A különböző hátrányok különböző kihívások elé állítják a családokat, a hatóságokat, az ellátó rendszereket. A továbbiakban bemutatásra kerülnek a 2014. évi pécsi vonatkozású gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységek hatósági oldalról, önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátása oldaláról (társulási ellátással együtt), valamint a feladatellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek oldaláról. Ez alapján képet kaphatunk az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások nagyságrendjéről, a gyermekétkeztetésről, a személyes gondoskodást nyújtó intézményekről – gyermekjóléti alapellátás – a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó bűnmegelőzési programokról, gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők adatairól, valamint a gyermekjóléti alapellátásba bekapcsolódó civil szervezetek tapasztalatairól. Pénzbeli, természetbeni ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg, alapvetően az alábbi jogszabályok alkalmazásával: 5

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007(IV.15.), illetve 49/2013.(XI.18.) önkormányzati rendelete, továbbá az önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24/2002.(III.30.) önkormányzati rendelete. A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u.2. (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros) A területi szociális központok az alábbi adatokról nyújtottak be beszámolót. I. számú Területi Szociális Központ

A Területi szociális központban - a város keleti részére vonatkozóan - a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2014. évben 5 fő ügyintéző látta el. Pénzbeli, természetbeni juttatások: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. A gyermekek főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két - és többgyermekes családokból kerülnek ki. Ezekben a családokban többnyire a szülő egyedül neveli a gyermeket, család esetén valamelyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, álláskeresési támogatásból, ezt követően az aktív korúak ellátásából vagy rokkantsági és rehabilitációs ellátásból élnek, illetve közfoglalkoztatásban vesznek részt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményének, tankönyv díjkedvezményben, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények valamint évi két alkalommal természetbeni támogatás igénybevételére jogosít. Az I.sz. Területi Szociális Központ területén 2014.12.31-én 1785 gyermek és 126 fiatal felnőtt részesült gyermekvédelmi kedvezményben; összesen 1911 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak természetbeni támogatására két alkalommal, augusztus és novemberben került sor a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapján. Eszerint: 2014. augusztus hónapjában 1934 fő és 2014. november hónapjában 1861 gyermek és fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban esetenként 5.800 Ft összegben Erzsébet utalvány formájában. 6

Az elmúlt évben 15 gyermek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet el kellett utasítani, mivel a család - kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelme illetve vagyona a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt meghaladta. Továbbá 9 nagykorúságát betöltött fiatal felnőtt kérelmét kellett elutasítani, mivel – a jogszabály változása következtében – a nagykorúságát megelőző második hónap első napja és a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres kedvezményre nem volt jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a családbafogadó gyámja - amennyiben tartására köteles - jogosult a gyermekvédelmi törvényben meghatározott feltétel teljesülése esetén pénzbeli ellátásra 2013.04.01. napjától hatályos rendelkezés értelmében. E támogatás 2014. évben nem került megállapításra. Önkormányzati segély A 2014.01.01. napjától hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a bevezette az önkormányzati segélyt - mint új ellátási formát – korábbi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyett. A törvény értelmében, a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról 2014.01.01. napjától hatályos. A rendelet 9.§-a értelmében, önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, (37050 Ft) b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42750 Ft). Önkormányzati segélyben 2014. évben 1558 fő gyermek részesült a központ területén. A kérelmek indoklásában legtöbbször a napi megélhetési gondok, megromlott egészségi állapot, iskoláztatáshoz szükséges felszerelési tárgyak megvásárlása szerepel. 2014. évben egy gyermek részére nyújtottak be magasabb összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelmet. A gyermeknek

7

tanuláshoz új szemüvegre volt szüksége, amelynek a költségét a család saját erőből kifizetni nem tudta alacsony jövedelem miatt. Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján a gyermek gyógyászati segédeszközének megvásárlásához a hivatal 17330 Ft-tal járult hozzá - az előzetesen benyújtott számla alapján -. Önkormányzati segély iránti kérelem 5 esetben került elutasításra, tekintettel arra, hogy a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatárt túllépte a család egy főre jutó jövedelme. Továbbá,- a hivatkozott rendelet értelmében - egy alkalommal adható önkormányzati segély, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. Fentiek miatt 3 esetben kellett elutasítani a kérelmet azzal az indokkal, hogy kérelmező és családja a tárgy évben már egy alkalommal részesült önkormányzati segélyben. Óvodáztatási támogatás A gyermekvédelem körébe tartozó pénzbeli támogatási forma az óvodáztatási támogatás, mely ellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei igényelhetik óvodás korú gyermekük óvodai beíratásához, illetve rendszeres óvodába járatásához. A 2014. évben az I.sz. Területi Szociális Központ területén első alkalommal 31 gyermek; második és további alkalommal 184 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) 2013.09.01. napjától bevezette a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó új szabályozást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában. Az I. számú Területi Szociális Központ 2014. évben 207 esetben hátrányos helyzet és 289 esetben halmozottan hátrányos helyzetről szóló határozatot adott ki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában. Tanulói bérlettérítés A 2014.01.01. napjától hatályba lépő fent hivatkozott önkormányzati rendelet 13. § – a értelmében, Pécs város valamennyi közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, nappali oktatásban részesülő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz autóbusz igénybe vétele indokolt, a szorgalmi időre tanuló bérlettérítés igényelhető. Mértéke: a tanuló bérlet árának 90%-a. A szociális központ területén 472 gyermek részesült az elmúlt évben tanuló bérlettérítésben. A 2014.04.01.napjától hatályos helyi rendelet módosítása értelmében, méltányosságból az 5.-8. osztályos általános iskoláskorú gyermek is részesülhetett tanuló bérlettérítésben, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és a) abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy

8

b) igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. Méltányossági hatáskörben eljárva a Népjóléti és Sport Bizottság 83 gyermek részére állapított meg tanulói bérlettérítést. A 2014. évben a Központ illetékességi területén a nyári iskolai szünetben – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – iskolai tábor ideje alatt helyben fogyasztással 3 héten keresztül átlag 194 gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt. A nyári időszakban 9 héten keresztül – ételhordóban – átlagban naponta 210 gyermek részére vitt el a szülő meleg ételt. A 2014.évben az I.sz. Területi Szociális Központ hatósági munkáját nem vizsgálta felügyeleti szerv. II. számú Területi Szociális Központ

A II. sz. Területi Szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2014. évben 4 fő ügyintéző látta el. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A gyermekvédelmi törvény alapján a szociálisan rászoruló gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, melynek keretén belül a gyermekek tankönyv díjkedvezményben, étkezési kedvezményben, évi két alkalommal természetbeni támogatásban és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekben részesültek. A központ nyilvántartása alapján 2014. évben 826 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, melyből 57 fő nagykorú volt, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanult. A jogosultak részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy éves időtartamra került megállapításra, melynek meghosszabbítását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - már a jogosultság lejártát megelőző három hónapban lehetett kérni. A 2014. augusztus 1-jén és 2014. november 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek 5800.-Ft összegű természetbeni támogatást kaptak Erzsébet utalvány formájában. A központ nyilvántartása alapján 2014. augusztus hónapban 827 gyermek, november hónapban 789 gyermek kapott 5800.Ft összegű Erzsébet utalványt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokra általában jellemző, hogy a lakáskörülményeik szegényesek és több család közüzemi hátralékkal rendelkezett. A kedvezményt sok esetben gyermekét egyedül nevelő szülő kérte. Jellemző volt, hogy a gyermekét egyedül nevelő anya a gyermek apjától gyermektartásdíjat nem kapott, annak munkanélkülisége miatt. Jelentős volt azon családok száma, akik csak állami támogatásokból (Gyes, családi pótlék, aktív korúak ellátása stb.) éltek. Önkormányzati segély 9

Az önkormányzat helyi rendelete alapján az a gyermeket gondozó család, mely létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, vagy a gyermek iskoláztatásához, neveléséhez anyagi segítségre szorult önkormányzati segélyben részesült. Ezen indokok alapján a Központ 622 gyermek részére állapított meg önkormányzati segélyt. Az önkormányzati segély összege gyermekenként átlagosan 5000.- Ft volt, mely minden esetben pénzbeli ellátás formájában került folyósításra. 2014. évben az Népjóléti és Sport Bizottság 2 családból 6 gyermek részére családonként 57000.-Ft összegű méltányos önkormányzati segélyt állapított meg, a gyermekek gyógykezeltetésére. Ezen felül egy család kapott szintén 57000.-Ft összegű méltányos önkormányzati segélyt a család lakhatási helyzetének javítása érdekében, hogy születendő gyermeküket megfelelő környezetben fogadhassák. A hivatal a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet 29 esetben utasította el. Az esetek többségében az elutasítás oka a család jövedelme volt, mely meghaladta a törvényben meghatározott jövedelmi értékhatárt. Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatásban 2014. június és december hónapban azon a gyermekek részesültek, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága és halmozottan hátrányos helyzete 2014. május 5.-én és november 5.én fennállt és rendszeresen jártak óvodába. Az óvodáztatási támogatásra június hónapban 25 gyermek, december hónapban 20 gyermek volt jogosult. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000.-Ft, második és további alkalommal 10.000.-Ft volt. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A Központ a hátrányos helyzet fennállását 70 gyermek, a halmozottan hátrányos helyzet fennállását 99 gyermek esetében állapította meg, a szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága illetve a család lakáskörülményei miatt. A Központ területéről a nyári szünidő alatt 100 gyermek vette igénybe a nyári étkeztetést a Köztársaság téri Általános Iskolában. Tanulói bérlettérítés Az önkormányzat a gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátásokon felül, az önkormányzati rendeletében szabályozott feltételekkel valamennyi rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 1-4 osztályos általános iskolás korú tanuló részére a szorgalmi időre tanulói bérlettérítést biztosított, ha az iskolába járáshoz autóbuszt kellett igénybe venni. Méltányosságból az 5-8. osztályos általános iskolás tanuló is részesülhetett tanulói bérlettámogatásban, ha a felvételi körzetébe tartozó iskolában tanult, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító intézményben tanult, vagy igazoltan rendszeres sport illetve művészeti tevékenységet folytatott és az intézményt csak autóbusz igénybevételével tudta megközelíteni. A támogatás összege a helyi tömegközlekedésre szóló tanulói bérlet árának a 90 %-a volt. A központ területéről 98 fő 1-4. osztályos általános iskolás tanuló és méltányosságból 8 fő 5-8 osztályos tanuló részesült bérlettámogatásban. 10

2014. évben gyermekvédelem területén a felügyeleti szervek ellenőrzést nem végeztek. III. számú Területi Szociális Központ

Az Uránvárosban lévő területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2014. évben 4 fő ügyintéző látta el. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igény az előző évhez képest is fokozottabban jelentkezett. Növekedett a támogatásokban részesülők száma, mivel csökkent a családok jövedelme. Munkahelyek hiányában a pályakezdő fiatalok sem tudnak elhelyezkedni. Az önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatás csak időlegesen juttatja némi jövedelemhez a családokat. A segélyezett családok jövedelmének nagy részét vagy a munkaügyi központ által biztosított ellátások, vagy a közfoglalkoztatási bér, vagy az önkormányzat által folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás képezi, valamint a gyermekek után járó családi pótlék. Mindezek igen szerény megélhetést biztosítanak számukra, így sok család részére nagy segítséget nyújt a megélhetéshez az önkormányzat által megállapítható támogatások. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni. Az elmúlt évek tapasztalata szerint nagyon sok a gyermekét egyedül nevelő szülő. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során a család természetben kapja meg a támogatást a gyermekek ellátásához, így az valóban a gyermekek ellátására fordítódik. Ez nagy segítséget jelent a családok számára, hiszen az oktatási-nevelési intézményekben étkezési kedvezményben, tankönyv vásárlási kedvezményben, valamint évente két alkalommal augusztus és november hónapban gyermekenként 5800,- Ft pénzbeli ellátásban is részesülnek, mely Erzsébet utalvány formájában kerül kiutalásra. A fentieken kívül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek adott jogszabályi feltételeknek megfelelően más ellátásra is jogosultak lehetnek, például az általános iskolás korú tanuló az önkormányzati rendelet alapján a szorgalmi időben havi tanulói bérlettámogatásban, vagy a gyermekvédelmi törvény alapján az óvodáskorú gyermek óvodáztatási támogatásban is részesülhet. 2014. év folyamán 1135 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Tárgyévben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők augusztusban -1068 gyermek - pénzbeli támogatásban, novemberben -1000 gyermek - 5800,- Ft értékű Erzsébet utalványban részesült. Az év során 2 gyermek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt beadott kérelmet kellett elutasítani. Minden esetben az elutasítás oka a jogszabály által meghatározott jövedelem túllépése volt. Az ellátásban részesülők száma a 2013. évhez képest csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a családok jövedelmei kis mértékben emelkedtek. 11

Önkormányzati segély kiskorúak részére Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatást - azok a családok, akik az önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülnek évente egy alkalommal vehetik igénybe. Egyéb esetben három alkalommal adható ez a támogatás. A támogatás összege gyermekenként általában 5.000 Ft. 2014. év folyamán 672 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. Az elutasítottak száma: 7 kérelmező család. Az elutasítás oka 6 esetben az volt, hogy az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott értékhatárt, illetve egy esetben kimerítette a segélyezési lehetőségét. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra azok a gyermekek jogosultak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, a szülők iskolai végzettsége nyolc általános iskolai végzettségnél nem több, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen járt óvodába. A jogszabálynak az a célja, hogy a szegény és képzetlen szülők gyermekei minél előbb kerüljenek óvodai ellátásba. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20.000,- Ft, a további alkalmakkor gyermekenként 10.000,- Ft. A központ ellátási területén kevés az olyan óvodás korú gyermeket nevelő szülő, aki legfeljebb csak nyolc osztállyal rendelkezik, ezért ebben az ellátásban kevés gyermek részesült, bár ez a szám az előző évekhez képest lassú emelkedést mutat. Óvodáztatási támogatásban első alkalommal 2 gyermek, második és további alkalommal a 2014. június hónapban 16 gyermek, 2014. december hónapban 7 gyermek részesült. Tanulói bérlettérítés Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-4 osztályos általános iskoláskorú tanuló, akinek az oktatási intézmény látogatásához szükséges az autóbusz igénybe vétele, az önkormányzati rendelet alapján a szorgalmi időben havi tanulói bérlettámogatásban is részesülhet. A támogatás mértéke a tanulói bérlet árának 90%-a. Tanulói bérlettérítésben 219 általános iskoláskorú gyermek részesült. Méltányosságból részesülhet tanulói bérlettérítésben – szülője vagy törvényes képviselője kérelmére – az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 5-8. évfolyamos általános iskoláskorú tanuló (a magántanuló kivételével), aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud 12

megközelíteni, vagy igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. Méltányosságból tanulói bérlettérítésben 24 általános iskoláskorú gyermek részesült. Nyári étkeztetés A nyári étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülő általános iskoláskorú gyermekek vehették igénybe 2014. június 23-től 2014. augusztus 22-ig terjedő időszakban (5 héten keresztül) hétköznaponként. A célja az, hogy a rászoruló gyermekek az iskolai szünidő alatt is meleg ételhez jussanak. A nyári étkeztetési lehetőséget a családok örömmel fogadták, sokan igénybe vették. A központ területéről 144 gyermek részesült szociális nyári étkeztetésben. A város területéről a Szivárvány Gyermekházban nyári napközit igénybe vevő gyermekek helyben elfogyasztott meleg ebédet is kaptak összesen 62 gyermek. Étkezési támogatás Étkezési támogatásra az a gyermek jogosult, aki az önkormányzat által fenntartott óvodába jár vagy az önkormányzat által működtetett általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy, akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át. E kérelmeket a III. sz. Területi Szociális Központnál lehetett benyújtani. 2014 évben Pécs város területén (2014.04.01. napjától 2014.12.31. napjáig) összesen 27 család részesült étkezési támogatásban. Összesen 35 gyermek részére lett megállapítva ezen ellátás. A 27 családból 19 családban egy gyermek részére 150,-Ft, 8 család esetében (2 gyermekesek) gyermekenként 100,-Ft került megállapításra az igénybe vett étkezési napokra. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 2014 évben a nyilvántartott adatok alapján a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 75. A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt : 54 fő Lakáskörülmények miatt: 1 fő A szülők alacsony foglalkoztatottsága miatt: 20 fő. A nyilvántartott adatok alapján 2014. évben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 51 fő. A szülők alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakáskörülményeik miatt: 14 fő A szülők alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt: 33 fő A szülők alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakáskörülményeik miatt: 4 fő A fenti adatokból kitűnik, hogy a megállapított hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzetűek tekintetében Uránváros területén kevés esetben fordul elő elégtelen lakókörnyezet, mivel e városrészben nincs olyan terület, mely 13

szegregátumnak minősül. Az elmúlt évhez képest jelentősen emelkedett azon halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ahol a szülőknek alacsony az iskolai végzettsége és alacsony a foglalkoztatottsága. Az előző évben ez a szám a kérelmezőknek csaknem fele volt, 2104-ben 65 %- a. 2014. évben gyermekvédelem területén a felügyeleti szervek ellenőrzést nem végeztek. IV. számú Területi Szociális Központ

Pécs város lakosságának nagy százaléka kertváros területén él, mely sűrűn beépített, zsúfolt. A kertvárosiak zöme többlakásos emeletes házakban lakik, a támogatást kérelmezők száma igen magas. A 2014. évben az előző évhez viszonyítva erőteljesebben tapasztalható a munkanélküliek számának növekedése, valamint az elszegényedő családok számának emelkedése, amely nem csak a felnőtt-védelem körébe tartozó ellátások (aktív korúak ellátása) iránti nagyobb igényt, hanem a gyermekvédelem pénzbeli és természetbeni ellátásaira rászorulók körének jelentős emelkedését is maga után vonja. A területi szociális központban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2014. február 16. napjáig 5 fő, majd ezt követően 6 fő látta el. Pénzbeli, természetbeni juttatások értékelése: A pénzbeli támogatásokat döntő többségében gyermeküket egyedül nevelő, munkanélküliséggel küzdő, illetve három, vagy több gyermeket nevelő szülők/gyámszülők igényelték. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jegyző a szociálisan rászoruló gyermekek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményre, tankönyv díjkedvezményre, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre jogosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek természetbeni (Erzsébet-utalvány, gyermekenként 5.800 Ft) juttatásban részesülnek évente két alkalommal, augusztusban és novemberben. 2014. augusztus hónapjában1791 gyermek és 259 fiatal felnőtt, 2014. november hónapjában 1772 gyermek és 214 fiatal felnőtt részesült természetbeni támogatásban. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2014.12.31. napján 1746 kiskorú, 194 nagykorú részesült, összesen 1940 fő.

14

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet elutasító döntések száma 20, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 33 fő (20 család). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elutasításának oka minden esetben a jövedelmi értékhatár túllépése volt, a jogszabályban meghatározott vagyoni értékhatár meghaladása okán nem született elutasító döntés. Önkormányzati segély A 2014. január. 01 napjától a törvény változásából adódóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-ában foglaltak szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. A helyi rendelet alapján önkormányzati segélyben részesíthető: az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul. A helyi rendeletben szabályozott feltételek értelmében a támogatás a tárgyévben két alkalommal adható, kivéve akkor, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül, mert ilyen esetben egy alkalommal állapítható meg az önkormányzati segély A támogatás összege gyermekenként általában 5.000 Ft. Önkormányzati segélyben 1486 gyermek részesült (883 család). Önkormányzati segély iránti kérelmet elutasító határozatok száma 7, ezen intézkedéssel érintett gyermekek száma 8 fő (7 család). Az elutasítások hátterében minden esetben a jövedelmi értékhatár meghaladása állt. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 2013. szeptember 01. napjától a törvényi változást követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 67/A. § (1)(2) bekezdése alapján 2014. december 31. napján nyilvántartott hátrányos helyzetű 133 gyermek és 23 fiatal felnőtt, halmozottan hátrányos helyzetű 57 gyermek és 11 fiatal felnőtt. Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, halmozottan hátrányos helyzetű és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig amelyben ötödik életévét betölti megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és rendszeresen jár óvodába. 15

A támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20.000 Ft, a további alkalmakkor gyermekenként 10.000 Ft. Óvodáztatási támogatásban június hónapban első alkalommal 1 gyermek, további alkalommal 17 gyermek, december hónapban első alkalommal 1 gyermek, további alkalommal 6 gyermek részesült. Tanulói bérlettérítés A helyi rendelettel szabályozott támogatás a tanulói bérlettérítés. 2014. április 01. napjától a helyi rendelet változását követően Pécs városában valamennyi köznevelési intézményében az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján – autóbusz igénybevétele indokolt, valamint méltányosságból az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 5-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg a szorgalmi időre tanuló bérlettérítés igényelhető. A támogatás mértéke a tanulói bérlet árának 90%-a. Tanulói bérlettérítésben részesült (1-4. évfolyamos) 2014. december 31. napján 104 gyermek (98 család). Méltányosságból (5-8. évfolyamos) tanulói bérlettérítésben részesült 2014. december 31. napján 43 gyermek (40 család). Nyári étkeztetés Szociális nyári gyermekétkeztetésben 339 gyermek (244 család) részesült. A családok visszajelzése alapján azonban jóval nagyobb igény lett volna e természetbeni juttatásra. 2014. évben felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzés nem volt. -.–

A központok munkájuk során kapcsolatot tartanak a Kormányhivatal Gyámhivatalával, a Családsegítő Szolgálattal, civil- és karitatív szervezetekkel, valamint a Pécsi Tudományegyetem szociális munkás hallgatói részére a hatósági szociális feladatok megismeréséhez gyakorlati lehetőséget biztosítanak. A város egész területére vonatkozóan – a területi szociális központoknál részletezett esetszámok alapján – az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásai: 16

- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás: 66.189.600-Ft, - Önkormányzati segély: 19.920.930-Ft, - Óvodáztatási támogatás: 3.580.000-Ft, - Tanulói bérlet térítés: 28.752.320-Ft. A város népességének 1/3-át a Kertváros városrész teszi ki, a támogatások hasonló arányban a kertváros területén élő lakosok részére kerültek megállapításra.

Rendkívüli gyermekvédelmi Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/önkormányzati kedvezményben részesítettek száma segélyben (2014) részesítettek száma

év

2008

5 266

3 181

2009

6 145

3 942

2010

6 113

4 298

2011

6 702

5 011

2012

6 927

4 824

2013

6 649

5 063

2014

5 812

4 338

(Forrás:Pécs-HEP, Önkormányzati adatok)

Gyermekétkeztetés A közétkeztetés – ezen belül a gyermekétkeztetés - szolgáltatása (közbeszerzési eljárás lezárását követően) a Hungast Mecsek Kft.-vel (korábbi nevén Hungast Délmagyarország Kft) 2012. július 18-án megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak szerint történik a városban, a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (Elszámolóház) koordinálásával. Az Elszámolóház kapcsolattartói és ellenőrzési feladatokat is ellát az étkeztetés tekintetében, valamint dietetikusi, pénzügyi szakmai segítséget is nyújt az intézmények térítési díjbeszedő munkatársai és kincstárnokai részére. 2014. évben a Vállalkozó az étel előállítását és kiadagolását 4 főzőkonyhán látta el: az Apáczai Cs. J. körtér 1. szám alatti, a Szilva utca 1-3. sz. alatti, a Kodály Z. u. 20. szám alatti, valamint az Anikó u. 1. sz alatti telephelyeken, így az önkormányzati 17

étkezést igénybevevő gyermekek számára közel 11 ezer adag ételt főznek naponta, normál és diétás étkezőknek. 2014. évben a szolgáltatást igénybe vevő intézmények száma: - 43 óvoda (KSZI 3 óvodával együtt) - 22 általános iskola - 3 gimnázium - 5 szakképző és kollégium. 43 óvodából az Óvoda utcai és az Aradi Vértanúk utcai óvoda 2014. augusztus 31-ig részesült ellátásban. E mellett a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (KSZI) saját konyhái látnak el 3 óvodai (Keleti Városrészi Óvoda - Vargha Damján utca, Nyugati Városrészi Óvoda - Ajtósi Dürer utca és Mezőszél utca) intézményt. A gyermekétkeztetés helyzetének áttekintésére az étkezők által elfogyasztott adagszámok szolgálnak a legpontosabb adattal. Adagszám szerinti kimutatásban 2014. évben a következő fogyasztás került rögzítésre. A táblázatok a 2014. év tényleges adatait tartalmazzák, a megrendelt és kiszámlázott adagszámokkal. 100%-os normatív kedvezményben részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd

összesen

40 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda

0 0

213404 9655

0 0

213404 9655

22 általános iskola 3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen

4314 0 0 4314

340743 0 0 563802

35239 354 698 36291

380296 354 698 604407

50%-os normatív kedvezményben részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd

összesen

40 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda

0 0

101946 5220

0 0

101946 5220

22 általános iskola 3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen

963 0 0 963

113931 0 43409 264506

50066 4677 14277 69020

164960 4677 57686 334489

Normatív kedvezményben nem részesültek adagszáma 5x étkezés 3x étkezés csak ebéd

összesen

40 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda

0 0

368990 14354

0 0

368990 14354

22 általános iskola

0

20453

189221

209674 18

3 gimnázium 5 szakképző és kollégium Összesen

0 0 0

0 32200 435997

3921 14045 207187

3921 46245 643184

5x étkezés

3x étkezés

csak ebéd

összesen

0 0 5277 0 0 5277

684340 29229 475127 0 75609 1264305

0 0 274526 8952 29020 312498

684340 29229 754930 8952 104629 1582080

Összes adagszám 40 óvoda KSZI által ellátott 3 óvoda 22 ált. isk 3 gimn. 5 szakképző és kollégium Összesen

A fenti adatok százalékos megoszlásáról készült alábbi ábrák további információval szolgálnak a gyermekétkeztetés 2014. évi alakulásáról. Az elmúlt évben az összes adagszám 48%-a általános iskolákban került kiosztásra. Az óvodás gyermekek fogyasztották el az éves adagok 45%-át. A gyermekétkeztetés egészét tekintve alacsony a gimnáziumokban, szakképző iskolákban és kollégiumokban kiosztott adagok száma. Ennek oka, hogy a középiskolások jelentős része csak napi egyszeri étkezést igényel, illetve a kollégiumi étkezők esetében többségben vannak az egyszer étkezők.

óvoda KSZI által ellátott óvodák általános iskola gimnázium szakképző és kollégium

19

A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján 2014-ben az étkeztetett gyermekek 59%-a részesült kedvezményben. Az összes ellátotti adagszám megoszlása a kedvezmények alapján az alábbiak szerint alakult.

Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (7622. Pécs, Vargha D.u.2.)

A gyermekjóléti alapellátást nyújtó Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban KSZI) Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok napközbeni – és átmeneti ellátását biztosító intézményrendszere. A napközbeni ellátást bölcsődei és családi napközi, az átmeneti ellátást családok átmeneti otthona formájában biztosítja. E mellet a gyermekjóléti alapellátás keretein belül egy Biztos kezdet Gyerekházat is működtet. 2014-ben – az előző évekhez hasonlóan – az intézményrendszer egyik bölcsődéje diétás étkeztetést biztosított a táplálékallergiás kisgyermekek számára. A beszámoló évében az intézményrendszer bölcsődéi a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek nevelésére, gondozására, a gyermekek igényeinek megfelelően több formában is vállalta napközbeni ellátásukat. Minden bölcsődében biztosított volt a teljes integrációban történő nevelés, gondozás. Két bölcsőde részleges integrációban fogadta egy nevelési egységen belül az SNI-s gyerekeket. Ezen kívül, a Fészek-Családi Napközi szegregált formában is gondozott több SNI-s kisgyermeket. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek korai fejlesztése - a Pedagógia Szakszolgálat utazó gyógypedagógusainak közreműködésével - elsősorban azon telephelyeken tudott megvalósulni, ahol a tárgyi feltételek biztosítottak voltak.

20

A város 3 bölcsődéje és az intézményrendszeren belül működő Biztos Kezdet Gyerekház járult hozzá a roma kisgyermekek korai hatékony szocializációjához. A 2014-es évben a KSZI, a gyermeküket otthon nevelő családok számára - az alapellátást nem veszélyeztető - alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is működtetett – gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba, felnőtt vendégétkeztetés, óvodai étkeztetés, baba masszázs, zenebölcsi -, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatták. Az intézményrendszer a gyermekjóléti alapellátás keretein belül gyermekek átmeneti gondozását is biztosította, egy családok átmeneti otthonának működtetésével. (Lsd. 1.sz. táblázat- KSZI komplex ellátórendszere) Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei alapellátás Bölcsőde Általános Speciális Bölcsődéhez kapcsolódó bölcsődei bölcsődei alapellátáson túli alapellá- alapellátás szolgáltatások tás Cseperedő bölcsődei diétás időszakos Bölcsőde ellátás étkeztetés gyermekfelügyelet Csoda bölcsődei sajátos játszóház, időszakos Bölcsőde ellátás nevelési igényű gyermekfelügyelet, kisgyermekek nevelése, gondozása Fészek bölcsődei sajátos időszakos Bölcsőde ellátás nevelési igényű gyermekfelügyelet kisgyermekek gyógyúszás, tanácsadás nevelése, gondozása Hétszínvi bölcsődei roma rág ellátás kisgyerme Bölcsőde kek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyerme kek nevelése, gondozása

Gyerme kek átmeneti gondozása

-

-

-

21

Kicsi Kék bölcsődei Bölcsőde ellátás

Kiskuckó Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Mandula Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Mezőszél Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Napsugár Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Törpike Bölcsőde

bölcsődei ellátás

Zöldliget Bölcsőde

bölcsődei ellátás

roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása, korai fejlesztése nyújtott nyitva tartás, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása

só szoba, időszakos gyermekfelügyelet, tanácsadás

roma kisgyermekek integrációja, sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása

időszakos gyermekfelügyelet

-

-

-

-

időszakos gyermekfelügyelet, étkeztetés

óvodai

játszóház, időszakos gyermekfelügyelet,babama sszázs, baba-mama klub

-

felnőtt vendégétkeztetés, zenebölcsi

22

FészekCsaládi Napközi

családi napközi

sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelése, gondozása játszóház, családi programok, szülőcsoportok

Biztos Kezdet Gyerek ház Vadvirág Családok Átmeneti Otthona 1.sz. táblázat a KSZI komplex ellátórendszere

családok átmeneti gondozása

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS I. Gyermekek napközbeni ellátása 1. Bölcsődei alapellátás 1.1. Az ellátás igénybe vétele A napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődei intézményrendszerbe a 2014-es évben 1322 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1280 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 42 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. 632 gyermek már a 2014-es év előtt is az intézmény gondozottja volt, 648 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. (Lsd. 2.sz. táblázat, 1.sz. grafikon – 2014-ben bölcsődbe beíratott kisgyermekek száma) 2014-ben nevelt, gondozott gyermekek 2014. év előtt felvett gyermekek 2014. évben felvett gyermekek Összesen Elutasított vagy átirányított felvételek

fő 632 648 1280 42

2014-ben nevelt, gondozott kisgyermekek

49% 51%

2014. év előtt felvett gyermekek 2014. évben felvett gyermekek

2.sz. táblázat, 1.sz. grafikon – 2014-ben bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma

23

Kihasználtsági mutatók 2014-ben 2014-ben intézményi szinten a bölcsődék kihasználtsága a gondozottakhoz viszonyítva 66,71% volt, a beírt gyermekekhez viszonyítva 85,4% (Lsd. 2. grafikon – 2014.évi intézmény szintű bölcsődei kihasználtság mutatói havi bontásban). Ezt bölcsődékre lebontva lsd. 3.sz. grafikon - 2014. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként.

A 2014. évi bölcsődei kihasználtság mutatói 100 80 60 40 20 0 Sorozatok1

Gondozotthoz visz.

Beírthoz visz.

66,71

85,4

A 2014-es évi bölcsődei kihasználtság havi bontásban 100 80 60 40

20 0

1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 hó 7 hó 8 hó 9 hó 10 hó 11 hó 12 hó Gond.gy. 65,31 70,31 78,6 76,45 78,69 79,87 65,64 52,37 54,79 57,36 63,75 52,94 Beírthoz 84,8 90,34 94,06 96,39 98,38 97,03 90,03 75,17 63,18 74,81 80,02 82,62

2sz. grafikon – 2014. évi intézmény szintű bölcsődei kihasználtság mutatói havi bontásban.

24

2014. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként 100

91,31 91,23 88,98 88,0187,64 86,1186,68 83,6 81,99 81,14 77,98

90 80 70

73,18 71,37 69,1 67,41 68,1667,94 68,5 64,9 63,83 63,65 60,43

Cseperedő

Csoda Fészek Hétszínvirág

60

Kicsi Kék

50

Kiskuckó

40

Mandula

Mezőszél 30

Napsugár

20

Törpike Zöldliget

10 0

Gondozotthoz visz

Beírthoz visz.

3.sz. grafikon - 2014. évi kihasználtsági mutatók bölcsődénként A térítési díjkedvezmények alakulása 2014-ben A 2014-es évben a KSZI bölcsődéiben a havi intézményi térítési díj a fenntartó által meghatározott 669 Ft volt. Ebből 250 Ft volt a gondozásért fizetett díj, melyet az adott hónap minden napjára be kellett fizetnie a szülőnek és 330 Ft+ÁFA, azaz 419 Ft volt az étkezésért fizetett díj, amiből a gyermek hiányzása esetén visszatérítés járt. A törvényi rendelkezés alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára a gondozás és az étkeztetés ingyenes volt, ez intézményi szinten 235 gyermek számára volt biztosított. A 3 vagy több gyermekes családok esetében, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek tekintetében nem kellett gondozási díjat fizetni és az étkezést fizetett díj 50%-át kellett a szülőnek megtérítenie. Ezen kedvezményben összesen 193 gyermek részesült, ebből 3 vagy több gyermekes kedvezmény alapján 129 gyermek, tartós betegség és fogyatékosság esetén 64 gyermek. A 2014. évben a KSZI bölcsődei ellátórendszerében összesen 428 gyermek részesült térítési díjkedvezményben. (Lsd. 3/A és 3/B.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként 2014-ben) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési Telephely díjkedvezménybe (Bölcsőde n részesülők ) száma (fő) Cseperedő 39

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezménybe n részesülők száma (fő) 24

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezménybe n részesülők Összese száma (fő n (fő) 7 70 25

Csoda 42 17 7 66 Fészek 6 3 10 19 Hétszínvirág 45 2 1 48 Kicsi Kék 23 7 5 35 Kiskuckó 19 8 3 30 Mandula 3 14 2 19 Mezőszél 20 9 5 34 Napsugár 17 23 10 50 Törpike 19 10 5 34 Zöldliget 2 12 9 23 Összesen 235 129 64 428 3/A.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként 2014-ben

Rendszeres gyermekvédel mi kedvezmény által térítési díjkedvezmén yben részesülők Telephely száma (%) Csepered ő 25,5 Csoda 24,13 Fészek 11,76 Hétszínvir ág 56,96 Kicsi Kék 31,08 Kiskuckó 18,63 Mandula 3,41 Mezőszél 18,02 Napsugár 10,56 Törpike 19,79 Zöldliget 2,20 Összese n 18,36

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezmé nyben részesülők száma (%)

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezmén yben részesülők száma (%)

Összesen térítési díjkedvezm ényben részsülők (%)

Össesen felvételt nyert gyermekek száma (fő)

15,69 9,77 5,88

4,58 4,03 19,61

45,75 37,93 37,25

153 174 51

2,53 9,46 7,84 15,91 8,11 14,29 10,42 13,19

1,26 6,75 2,94 2,27 9,00 6,21 5,21 9,90

60,76 47,30 29,41 21,60 30,63 31,06 35,42 25,27

79 74 102 88 111 161 96 91

10,08

5,00

33,44

1280

3/B.sz. táblázat – Térítési díjkedvezmények alakulása bölcsődénként %-os arányban 2014-ben A térítési díjkedvezményeket bölcsődénként vizsgálva megállapítható, hogy a 2013-es évhez hasonlóan, a 2014-es évben is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a Hétszínvirág és a Kicsikék Bölcsődében volt a legmagasabb az ingyenes ellátásban részesülő kisgyermekek száma, legalacsonyabb az előző évekhez hasonlóan a Mandula és a Zöldliget Bölcsődében. (Lsd. 4.sz. grafikon – A

26

rendszeres gyermekvédelmi részesülők aránya 2014-ben)

kedvezményben

által

térítési

díjkedvezményben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítési díjkedvezményben részesülők száma (%) 56,96

60 50 40 30

25,5

31,08 24,13

20

18,63

19,79

18,02

11,76

10,56 3,41

10

2,2

0

4.sz. grafikon – A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény miatt díjkedvezményben részesülők aránya 2014-ben.

térítési

A 3 vagy több gyermek nevelése után járó 50%-os térítési díjkedvezmény a Fészek és Zöldliget Bölcsődében volt a legmagasabb, vagyis ide járt a legtöbb nagycsaládban nevelkedő kisgyermek, a Hétszínvirág és a Mandula Bölcsődében pedig a legalacsonyabb. (Lsd. 5.sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2014-ben)

3 vagy több gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (%) 19,61 20 15

5

9,9

9

10

6,75 4,58 4,03 1,26

6,21 5,21 2,94 2,27

0

5.sz. grafikon – 3 vagy több gyermek nevelése esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2014-ben. Tartós betegség vagy fogyatékosság alapján 50%-os térítési díjkedvezményben a Mandula és a Cseperedő Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek és a Hétszínvirág, valamint a Kiskuckó Bölcsődében a legkevesebb. (6.sz. grafikon – 27

Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2014-ben)

Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó térítési díjkedvezményben részesülők száma (%) 15,91

15,69 16 14 12 10 8 6 4 2 0

9,77

9,46

14,29

13,19 10,42 10,08

7,84

8,11

5,88

2,53

6.sz. grafikon – Tartós betegség vagy fogyatékosság esetén járó térítési díjkedvezményben részesülők aránya 2014-ben Ha összességében nézzük bölcsődékre lebontva a térítési díjkedvezményeket, a Cseperedő és a Kicsikék Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek valamilyen térítési díjkedvezményben és a Zöldliget, valamint a Mandula Bölcsődében a legkevesebb. (7.sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2014-ben)

Összesen térítési díjkedvezményben részsülők 70 60 50 40 30

60,76 47,3

45,75 37,93 37,25

30,63 31,06

29,41 21,6

35,42 25,27

20 10

0

7.sz. grafikon – Térítési díjkedvezményben részesülők aránya összesen 2014-ben 2014-ben a bölcsődei térítési díjak fizetése esetében a szülőknek lehetőségük volt kérni a család 1 főre jutó jövedelmének 25%-a alapján a térítési díj megállapítását. Intézményrendszeri szinten ez a felvételt nyert kisgyermekek 7,03%a volt. A legmagasabb arányban a Hétszínvirág és a Cseperedő Bölcsődékben, a Csoda és Napsugár Bölcsődében egy család sem kérte. (8.sz. grafikon – Bölcsődei térítési díj megállapítása a család 1 főre jutó jövedelmének 25%-a alapján 2014-ben) 28

Bölcsődei térítési díj megállapítása, a család 1 főre jutő jövedelmének 25%-a alapján 25 20 15 10 5 0

21,52 14,28

13,51

12,43

9,8 0

10,42

9,8 1,14

4,5 0

8.sz. grafikon – Bölcsődei térítési díj megállapítása a család 1 főre jutó jövedelmének 25%-a alapján 2014-ben 1.2. Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szüleik gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak vagy tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani. A szakemberek a gyermekeket szeretetteljes, nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, egyéni igényeik figyelembevételével gondozták és nevelték, ennek eredményeképpen, érzelmileg gazdag, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő és együttműködő személyiséggé váltak. 2014-ben a KSZI három bölcsődéjében – Hétszínvirág, Törpike és Kicsikék kiemelkedően jellemző volt a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek napközbeni ellátása. Felvételüket általában a védőnői hálózat és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte. A Törpike Bölcsődében, udvar hiányában idén is problémát okozott a gyermekek szabad levegőn való tartózkodásának biztosítása. Az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is a délelőtti órák felében a bölcsődés gyermekek is birtokukba vehették az óvoda által használt udvart. A 2014-ben továbbra is problémát jelentett a bölcsődeudvarok állaga. Bár a bölcsődéket támogató alapítványok az utóbbi években és 2014-ben is – a város által támogatott „Lépj! Légy Pécs jövője!” nyertes pályázatokkal – némileg javítottak az udvarok állagán, mégis az udvarok balesetmenetesítésére, felújítására továbbra is szükség van. Ezt a problémát az Kormányhivatali ellenőrzések is kiemelték. Az elhasználódott szobai játékeszközök, gyermek bútorok cseréjére, pótlására, a 2014-es évben minimális összeg jutott. Ebből az összegből főként az év végén néhány bölcsőde vásárolt gyermekbútort (pl. pelenkázót, asztalt, polcot stb.), illetve minden bölcsőde gazdagította gyermekeknek szóló képeskönyveit, játéktárát. 29

Ezen problémák további orvoslására a bölcsődék próbáltak kihasználni minden lehetőséget támogatók által (pl. alapítványok, cégek, szülők stb.). A 2014-es évtől a kisgyermekes családok számára bevezetett „kedvezmények”, pl. extra gyed, lehetővé tette, hogy a szülők 1 éves kor után, ha visszamentek dolgozni, a bérük mellett felvehették a gyed-et is. Ezen intézkedés hatására, újra több 1-2 év közötti gyermek jelent meg a bölcsődékben és várhatóan a 2015-ös nevelési évben tovább nő a számuk. Ez generálta azt a problémát, hogy nem mindegyik bölcsőde rendelkezik tejkonyhával, így nem tudta, tudja fogadni az 1 év alatti, ill. 1 év körüli kisgyermekeket. A tárgyi feltételek biztosításában is több és másféle eszközök beszerzésére volt szükség (pl. kiságyak, utazóágyak – levegőztetés -, másfajta játékeszközök, gondozási eszközök stb.). 1.3. Gyermekétkeztetés A bölcsődék konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával, központi étlap és receptura összeállítása alapján működtek. A havi étlaptervezetek, az OTH ajánlása, valamint az EMMI közétkeztetési rendelet tervezete alapján készültek, melyek kiterjedtek a tápanyagokra, mennyiségekre és az előfordulásuk gyakoriságára. Az intézmény dietetikusa szóróanyagokat (plakátokat) készített, melyek a bölcsődék átadóiba kerültek kifüggesztésre a szülők részére. 2014-ben igazgatói utasítás alapján belső ellenőrzés történt „A személyi higiéné betartására” vonatkozóan, valamint két bölcsődében - Cseperedő és Törpike Bölcsőde - az élelmezési üzemek többszöri ellenőrzése is megtörtént. Ugyanezen tárgykörben - élelmiszerbiztonság, személyi higiénia - az intézmény élelmezésvezetői kötelező továbbképzésen vettek részt. Konzultáció történt az intézmény több bölcsődéjében táplálkozással kapcsolatosan, mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában: Törpike Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Cseperedő Bölcsőde/Óvoda. Az Állategészségügyi Hivatallal többször írásos és személyes kapcsolattartás történt az élelmiszerbiztonságilag megfelelő szállítás vonatkozásában, valamint a Családok Átmeneti Otthonának központi élelmezésről történő leválása ügyében. 2014 júniusában, az intézmény szaktanácsadójával valamint az ellátási csoportvezetővel együtt megtörtént az intézmény 11 főzőkonyhájának felmérése az élelmezésre vonatkozó előírások/jogszabályok, valamint az Állategészségügyi Hivatal előírásai alapján. Ezzel egy időben, az intézmény bölcsődéinek HACCP dokumentációinak átdolgozására is sor került telephelyenként, a jogszabályi változásokhoz igazodva. Az intézmény jogászával közösen átdolgozásra kerültek az élelmezésvezetők valamint a szakácsok munkaköri leírásai. Diétás étkeztetés Az étkeztetés szempontjából prioritásnak tekinthető, a Cseperedő Bölcsődében működő diétás étkeztetés, amit helyi szinten dietetikus irányított. Egyszerűbb diéták esetén, a központi dietetikus felügyelete mellett és a tárgyi feltételek megteremtésével más bölcsődék is felvállalták a diétás étkeztetést. A táplálékallergiában szenvedő gyermekek részére a dietetikus szakember állította össze az étlapot, illetve az ételeket a dietetikus felügyelete mellett külön szakács készítette el. A diétás étkezést szakorvosi javaslatra biztosította a bölcsőde, jellemzően multiplex diétát igénylő gyermekek számára.

30

2014-ben az intézmény által étkeztetett, diétára szoruló gyermekek létszáma 24 fő volt - Cseperedő Bölcsőde, Törpike Bölcsőde, Napsugár Bölcsőde: 1 fő liszt érzékeny, 8 fő tejmentes, 1 fő liszt és tej érzékeny, 9fő , 1 fő glükóz-galaktóz érzékeny, 1 fő cukorbeteg, 1 fő citrullinémiás, 1 fő lakto-ovo vegetáriánus, 1 fő óvodás galaktozémiás. Szükségszerűen a diétás ellátásra szoruló gyermekek szakorvosával valamint a szülőkkel konzultáció történt, valamint a kontroll vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérésével, a szükséges zárójelentések bekérése megtörtént. A cukorbeteg gyermeknél, valamint a citrullinémiás gyermeknél, /aki Európában jelenleg az egyetlen ilyen anyagcserezavarral küzdő gyermek/ a folyamatos kontroll érdekében rendszeres kapcsolattartás állt fenn mind a szülővel, mind pedig a szakorvossal. A 2014-es évben továbbra is három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – végzett óvodai élelmezést, a Zöldliget felnőtt vendégétkeztetést is vállalt. 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban, részleges integrációban történő bölcsődei nevelése, gondozása, a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa által korai fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos. Az intézmény kisgyermeknevelői a gyógypedagógus irányításával, a szükségleteknek megfelelő neveléssel, gondozással segítették az SNI-s kisgyermekek fejlődését. 2014-ben a város 9 bölcsődéje - Fészek, Hétszínvirág, Kicsi Kék, Kiskuckó, Mandula, Mezőszél, Napsugár, Törpike és Zöldliget - vállalta SNI-s kisgyermekek teljes integrációban történő nevelését. A teljes integráció lehetőséget nyújtott a SNI-s kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segíti a mássághoz való viszonyulást, elfogadást illetően. Az év második felétől, 2 bölcsődében - Csoda és Fészek - részleges integrációban folyt az ellátás. A nevelési egység egyik szobájában az SNI-s kisgyermekek nevelése történt, a másikban az átlagosan fejlődő kisgyermekeké. A nap nagy részében – játéktevékenység, fürdőszoba használat, udvarra való készülődés, levegőztetés - a gyermekek együtt voltak, csak az étkezések és az alvás idején voltak külön. A beszámoló évében, az SNI-s kisgyermekek létszáma a következőképpen alakult bölcsődénként (lsd. 9.sz. grafikon – SNI-s kisgyermekek száma az intézményrendszer bölcsődéiben a 2014-es évben).

31

SNI-s gyermekek száma 10 10

8

8 3

4 2

6

5

6

0

1

2

6

3 1

0

9.sz. grafikon – SNI-s kisgyermekek száma az intézményrendszer bölcsődéiben a 2014-es évben A szakértői véleménnyel rendelkező 45 kisgyermek korai fejlesztését 2014ben a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai végezték helyileg azon bölcsődékben, ahol az adott gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Ez 31 gyermek esetében történt. Azokban az esetekben - 20 gyermek -, ahol a tárgyi feltételek nem voltak biztosítottak vagy a gyermek speciális fejlesztésére volt szükség (Pl. konduktív terápia, logopédia stb.) - a szülők vitték korai fejlesztésre a gyerekeket a Korai Fejlesztő Központba. A Fészek és a Napsugár Bölcsődékben volt olyan kisgyermek – 6 fő -, akik számára a korai fejlesztés a bölcsődében is és a Korai Fejlesztő Központban is zajlott. A pécsi bölcsődei intézményrendszerben 1 fő gyógypedagógus segítette a bölcsődei ellátás hatékonyságát. A gyógypedagógus heti rendszerességgel látogatta a bölcsődéket. Feladata volt egyrészt a kisgyermekek megfigyelése, vizsgálata, állapotának felmérése. A gyógypedagógus szöveges értékelést készített a kisgyermekekről. A szöveges értékelés a gyermeket ellátó bölcsőde, és a szülők részére készült. A kisgyermekeket az állapotuk függvényében estelegesen további vizsgálatra küldte a Szakértői Rehabilitációs Bizottság elé. A tipikus fejlődéstől eltérő kisgyermekek részére, a szülők kérésére a bölcsődékben heti rendszerességgel játékos foglalkozásokat tartott. A fejlesztő játékok segítették a készségek, képesség kibontakoztatását, továbbá a bölcsődei-óvodai átmenetet. A foglalkozások céljait, feladatait fejlesztési tervben rögzítette. A szülőknek szóló tanácsadás kétféle módon történt, írásban füzet formájában, ez a füzet tartalmazta a foglalkozások játék anyagát. A foglakozások olyan játék tevékenységeket tartalmaztak, amelyeket a szülő otthon is tudott végezni. Személyes fogadóórák keretében találkozott a szülőkkel, ezzel is megsegítette kisgyermek fejlődését, nevelését. A fogadóórák rendszeressége egyéni igénytől függött. A bölcsőde látogatási napján szakmai tanácsokkal segítette a kisgyermeknevelők a munkáját. Házi továbbképzést tartott minden bölcsődében. A témája a megkésett beszédfejlődés volt. A Családsegítő Központtal együttműködött, és családot látogatott, ezekről feljegyzést készített. A szakszolgálattal is szorosan együtt működött, esetmegbeszéléseken vett részt. A Szakértői Bizottsággal kapcsolatot tartott, és a hozzájuk delegált kisgyermekek állapotáról konzultált. A városban működő speciális óvodával karöltve segítette a bölcsődés SNI kisgyermekek beilleszkedését az óvodai életbe. A bölcsődében 32

dolgozó pszichológussal team munkát végzett. A kisgyermekekről gyógypedagógiai értékelő lapot készített, mellyel segítette a pszichológus munkáját. A megfigyelt kisgyermekek száma/fő. A gyógypedagógus foglalkozásain résztvevő kisgyermekek száma/fő 79 fő

A Szakértői Családlátogatások Bizottság elé száma/fő küldött, és általuk diagnosztizált SNI kisgyermekek száma/fő

Házi továbbképzésen részt vett kisgyermeknevelők száma/fő

22 fő

61 fő

10 fő

Megoldásra váró feladatok: a gyógypedagógus által kérvényezett vizsgálatokat a Szakértői Bizottság elvégezte. 2014-ben 5 kisgyermek nem kapta meg az SNI státuszt, ezáltal nem jogosult a szakszolgálat által törvényileg előírt korai fejlesztésre. A Szakértői Bizottság azonban meghatározta a fejlesztési területeket, és a bölcsődétől kérte ennek a feladatnak a végrehajtását. A KSZI-ben alkalmazott gyógypedagógus óra számába azonban már nem fértek bele ezek a kisgyermekek. A kisgyermeknevelők kompetenciája az egészségesen fejlődő kisgyermekekre terjed ki. Így az 5 fő kisgyermek számára nem volt biztosított a korai támogatás. 1.5. Roma kisgyermekek integrációja A szolgáltatás célja az iskolai kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Az integrált nevelés másik lényeges eleme a szakemberek együttműködése a gyermekek érdekében, észrevételek, jelzések adása a kompetens szakemberek felé. Mindez hosszabb távon a munkaerőpiacon való aktív részvétel egyik igen fontos előfeltétele. A szolgáltatás lényeges eleme még, a családi, kulturális különbözőségek, értékrendszerek, normák megismerése, megértése és elfogadása. Az identitás erősítése, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, biztosítása (pl. mesekönyv, hangkazetta, természetes anyagok, kosarak stb.). A 2014-es évben a feladatot felvállaló 3 bölcsőde – Hétszínvirág, Törpike, Kicsi Kék tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyerekek hamar beilleszkedtek a csoport életébe, a szülők elfogadták az együttműködési kereteket. A kulturális programokon szívesen részt vettek, feladatokat vállaltak. Együttműködési hiány általában kultúrájukból adódóan volt jelen, pl. napirend figyelmen kívül hagyása, a gyermek gondozásához szükséges eszközök biztosítása, alapvető higiéniai elvárásoknak való megfelelés hiánya, a gyermek bölcsődébe járatásának kötelezettsége stb. A Hétszínvirág Bölcsődében nevelt kisgyermekek kb. 45%-a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű roma származású kisgyermek volt. Ez az arányszám a tavalyi évhez képest emelkedett. A szülők foglalkoztatottsága igen alacsony volt, magas volt a munkanélküliek száma. 1.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai Az előző évekhez hasonlóan, 2014-ben is a bölcsődék család- és gyermekvédelmi feladatait a bölcsődevezetők látták el, az intézményrendszer pszichológusának 33

koordinálásával, támogatásával. Feladataik között szerepelt a kisgyermekes családok számára információnyújtás, kisgyermeknevelési tanácsadás, egyeztetés-, együttműködés- és kapcsolattartás az intézményen belüli és kívüli segítő szakemberekkel, szervezetekkel; gyermekvédelmi problémák azonosítása, feltárása, saját kompetencia körön belüli kezelése, szükség esetén jelzés megtétele; nyilvántartás vezetése. Hátrányos helyzetű gyermekek száma

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Telephely száma Cseperedő 1 0 0 Csoda 0 1 Fészek 0 10 Hétszínvirág 5 3 Kicsi Kék 0 1 Kiskuckó 0 0 Mandula 0 3 Mezőszél 0 0 Napsugár 0 2 Törpike 2 0 Zöldliget 0 21 Összesen 7 4.sz. táblázat – Gyermekvédelmi esetek

Gyermekvédelem 10 8 6 4 2 0

Veszélyeztetett gyermekek száma 3 0 2 1 1 0 0 4 0 6 0 17

Hátrányos helyzetű gyermekek száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Veszélyeztetett gyermekek száma

10.sz. grafikon – A 2014-es évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban. A beszámoló évében, az intézményrendszer szintjén 17 gyermekvédelmi esetet kezeltek a szakemberek. A gyermekvédelmi esetek kezelése legnagyobb számban a 34

Törpike Bölcsődében történt. (Lsd. 4.sz. táblázat – Gyermekvédelmi esetek; 10.sz. grafikon – A 2014-es évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kisgyermekek aránya a bölcsődei ellátásban). Az esetek kapcsán az alábbi problémák merültek fel: szülői együttműködési készség hiánya, napirend figyelmen kívül hagyása, a szülő részéről a gyermek gondozásához szükséges eszközök hiánya (pelenka, törlőkendő, megfelelő ruházat stb.), a gyermek sorozatos tetvessége, két szülő esetében, alkoholos befolyásoltság alatt érkezett gyermekéért a bölcsődébe. A családgondozókkal fenntartott napi szintű kapcsolat és információ csere eredményeként sikerül a családokat együttműködésre bírni. A felmerülő problémák telefonon keresztül, illetve írásban jelzésre kerültek a szolgálat felé. A gyermekvédelmi problémák megoldására alkalmazott intézkedések: - családdal történő beszélgetések, családlátogatás, - esetmegbeszélések, családgondozóval kapcsolattartás, jelzési kötelezettség megtétele. Az eseteket figyelemmel kísérő szakemberek – gyermekvédelmi felelősök (bölcsődevezetők) - rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, esetmegbeszélőkön, esetkonferenciákon, védelemvételi tárgyalásokon vettek részt, pedagógiai szakvéleményt készítettek a gyermekvédelmi szervek felkérésére, rendkívüli családlátogatást tettek, probléma esetén szóban és írásban jeleztek. A problémakezelés a bölcsőde részéről életvezetési- és gyermeknevelési, -gondozási tanácsadás, közvetett segítségnyújtás – pl. a gyermek fürdetése a bölcsődében, tetvesség kezelése, ruházat mosása stb. formájában történt. 1.7. Alapellátáson túli szolgáltatások Az alapellátáson túli szolgáltatások egy része bölcsődei keretek között működött. A 2014-es évben két bölcsőde - Csoda, Napsugár - működtetett játszóházas szolgáltatást. A Napsugár Bölcsőde az év első felében, a Csoda Bölcsőde a második felében. Ezekben a bölcsődékben a játszóház keretein belül időszakos gyermekfelügyelet is biztosított volt, valamint szülőcsoport, illetve szülőklub is működött a kisgyermekes családok számára. Több bölcsőde vállalta – Cseperedő, Fészek, Kicsi Kék, Mezőszél, Törpike, Zöldliget -, hogy a bölcsődei ellátás üres férőhelyein működteti az időszakos gyermekfelügyeleti szolgáltatást. Babamasszázs a Napsugár Bölcsődében volt. Só szoba a Kicsi Kék Bölcsődében működött, a gyógyúszás pedig a Fészek Bölcsődében. Gyermeknevelési, gyógypedagógiai és dietetikai tanácsadás minden bölcsődét igénybevevő család számára elérhető volt a szakmai tevékenységet segítő szakemberek által – pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus. Nyújtott nyitva tartásos szolgáltatást a Mezőszél Bölcsőde biztosította a kisgyermekes családok számára. Zenebölcsi a Zöldliget Bölcsődében működött. Óvodai étkeztetést a Cseperedő, a Törpike és a Mezőszél Bölcsőde, felnőtt vendégétkeztetést a Zöldliget Bölcsőde működtetett. Szülő-gyermek játszóház A beszámoló évében, a játszóházi szolgáltatás a hét minden napján, a délelőtti órákban várta a kisgyermekes családokat. Kedden és csütörtökön a Napsugár Bölcsődében a játszóház a kisgyermekek számára az életkoruknak megfelelő játékeszközök biztosításával és megfelelő bútorokkal berendezett helyiségben fogadta a családokat. Az alacsony igénybevétel miatt májustól nem működött tovább a játszóház. 35

A Csoda Bölcsődében a 2014-es évben Montessori jellegű játszóház és időszakos gyermekfelügyelet kezdte meg működését. A KSZI Csoda Bölcsőde szakmai szemléletét és pedagógiai hitvallását szem előtt tartva, a családok változó igényeihez alkalmazkodva került bevezetésre a Montessori jellegű játszóház és időszakos gyermekfelügyelet. Az év-kör változásait és a gyermek-közeli ünnepeket figyelembe véve valamiféle egységes rendszerben megvalósítható tevékenykedést kínált a gyerekeknek, szülőknek (családtagoknak). Az irányított kezdeményezések hetiprogram alapján (Mesék Világa, Mintázás, Ficergő -mozgás-serkentés, Babusgatóölbéli játékok, Montessori jellegű eszközök nyújtotta lehetőségek megtapasztalása) délelőtt zajlottak, melyeknek időtartama a játszó-csoport összetételéhez, a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, türelmükhöz igazodtak. Az érdeklődés felkeltése, új anyagokkal, technikákkal, az ölbeli játékok, a vers, a mondóka, az ének megismerése, melyek a magyar néphagyományok ápolását támogatták, valamint a Montessori szellemiségű pedagógia - bölcsődei korosztályra adaptált - eszközeivel való ismerkedés. Az időszakos elhelyezés esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történt a kisgyermek beszoktatása a játszócsoportba, mely után lehetősége nyílt a szülőnek az időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a kisgyermeknevelőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényelt. A család támogatása egy-két órára vagy akár az egész délelőtt folyamára, a kisgyermeknevelő/k felügyeletére bízva a kisgyermeket. A 2014. szeptember 01-től eltelt 4 hónap alatt 0-3 éves korú gyermekeket nevelő családok igényeinek kielégítése, a családok által megfogalmazott kérések támogatása változó napi létszámot eredményezett a Montessori jellegű játszóházban. Jellemző korosztály: 14-24 hó. A szülők kétnaponta - programtól függően a hét minden napján - vették igénybe a játszóházi szolgáltatást. Az Időszakos gyermekfelügyelet kevésbé volt jellemző, de havonta 1-1 fő félnapos ellátásra igénybe vette. Időszakos gyermekfelügyelet - csoportban A szolgáltatás lényege, a bölcsődei ellátás üres férőhelyein, előzetes ismerkedést – beszoktatást – követően, előre egyeztetett időpontban fogadták a bölcsődék a kisgyermekeket. A szolgáltatást óradíj ellenében vehették igénybe a családok. A szolgáltatást nyújtó bölcsődék: Cseperedő, Fészek, Kicsi Kék, Mezőszél, Törpike, Zöldliget Bölcsőde. Baba-mama klub A baba-mama klub a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel működött, a területi védőnő közreműködésével. A heti egy alkalommal ide látogató kismamák konzultálhattak egymással, a védőnővel gyermekük gondozásával, nevelésével kapcsolatosan felmerült kérdésekben. Babamasszázs Szintén a Napsugár Bölcsődében heti rendszerességgel, a területi védőnő közreműködésével babamasszázs volt a kisgyermekes anyukák és csecsemőik részére. A babamasszázs sokkal többet jelent a csecsemőknek a testi örömnél vagy a fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülő megtanulja megérteni gyermeke jelzéseit, képes lesz annak igényeire 36

megfelelően reagálni. Erősíti önbizalmát, anyai érzéseit, az apáknak pedig lehetőséget biztosít, hogy közelebb kerüljenek csecsemőjükhöz, ezzel is mélyítve a köztük kialakuló kötődést. Himalája só szoba A Kicsikék Bölcsőde évek óta nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra. Ezért preventív tevékenységként az asztmatikus és légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek növekvő száma miatt só szobát alakított ki. A só szoba alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget ad 5-7 kisgyermek számára. 2014-től a só szoba Himalája só homokozóval és hang és fényterápiával segítve várta a kisgyermekeket, segítve a teljes regenerálódást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy minden gyerekcsoport szívesen használja főleg az őszi-téli-tavaszi időszakban. A só szoba használatára a testvéreknek is lehetőségük volt. Gyógyúszás és torna (HRG és TSMT terápia) A HRG (gyógyúszás) és TSMT (torna) terápiás szolgáltatás a Fészek Bölcsődében működött 2014-ben, az eltérő fejlődést mutató kisgyermekek számára. Mindkét terápia típusra a város bölcsődéiből jöttek gyerekek. Részben külső házakból, részben azok a gyerekek, akik a Fészek bölcsődébe jártak. A Fészek Bölcsődébe járó gyerekek szülei reggel behozták a gyerekeket, és a nap során heti rend szerint fejlesztette őket a terapeuta. A külsős gyerekeket a szülők hozzák HRG-re és a terapeuta hetente kétszer fejlesztette őket. A TSMT terápia otthon zajlott, home traning formájában, a terapeuta meghatározott időnként kontrollálta a folyamatot. Ilyenkor új javaslatokat tett, esetleg más irányt jelölt ki a fejlesztés fő vonalának. Minden részletet megbeszélt a szülőkkel. Ennek ellenére azt tapasztalta, hogy ezek a tréningek ritkán tudtak befejeződni, gyakran előfordult, hogy a szülő a befejezés előtt belefáradt. Ilyenkor abbahagyták a tornáztatást, és kimaradtak. A vízben történő fejlesztésnél - HRG - ez nem fordult még elő, hiszen itt nem kell fölvállalni a szülőnek gyereke tornáztatását. Ezért elmondható, hogy összességében e gyerekek fejlődése egyenletesebb, és sikeresebbnek mondható. Akik sírva kezdték a foglalkozásokat, azok is megszerették a vizet, elfogadták a tornát. Rendszerint szívesen vettek részt a foglalkozásokon, a szülők pedig örültek a fejlődésnek. A 2014-es évben HRG terápiában 15 gyermek részesült, TSMT terápiában 11 gyermek. Nyújtott nyitva tartás A beszámoló évében az intézményrendszerben a Mezőszél Bölcsőde vállalta, hogy nyújtott nyitva tartással segíti a kisgyermekes családokat. A szolgáltatás lényege, hogy a bölcsődék megszokott nyitva tartásán túl – reggel 6 órától este 19 óráig - tart nyitva egy csoport. A lehetőség a szülők munkarendjéhez igazítottan igényelhető. 2014-ben mindössze néhány alkalommal kérték a családok ezt a szolgáltatást. A tapasztalatok inkább azt mutatták, hogy kitolódott az a délutáni időpont, amikor elvitték gyermekeiket a bölcsődéből. Reggel később érkeztek, viszont a szülők munkahelyi elfoglaltságából adódóan délután tovább maradtak. 37

Tanácsadás 2014-ben a pszichológiai, gyógypedagógia, dietetikai tanácsadást egyrészt a bölcsődékben nevelkedő kisgyermekek szülei, másrészt közösségbe nem járó gyermekek szülei vehették igénybe. Pszichológiai tanácsadás során a bölcsőde pszichológusa személyre szabott tanácsadást és segítségnyújtást adott a kisgyermeknevelőknek és a szülőknek. A gyermekek pszichológiai vizsgálatát végezte abban az esetben, ha azt a kisgyermeknevelő vagy a szülő kérte. Ha a kisgyermeknevelő jelezte, akkor a csoportban megfigyelte a gyermeket és jelzés indult a szülő felé, hogy a nevelő milyen jellegű problémát észlelt. Ha a szülő jelezte a problémát, akkor a szülőkonzultációt követően a kisgyermeknevelő is értesült a megkeresésről. A probléma kezelésére a pszichológus, több alkalommal végzett megfigyelést a gyermekcsoportban, interjút készített a szülőkkel és kisgyermeknevelőkkel. Ha szükséges volt, sor került egyéni találkozásra is a gyermekkel a pszichológus terápiás szobában. Majd újabb konzultáció során megbeszélte a pszichológus a szülőkkel és a kisgyermeknevelőkkel a további lehetőségeket. Ezek a következők voltak: 1. elegendő volt 1-2 alkalmas tanácsadás a szülőknek és/vagy a nevelőknek, 2. a szülők hosszú távú pszichés támogatására volt szükség, rendszeres szülőkonzultációkra, szükség esetén családlátogatással összekötve, 3. a szülőkonzultációkon kívül egyes esetekben szükséges volt a gyermek delegálása más szakemberekhez, 4. a gyermeknek nem pszichológiai, hanem egyéb szakmai segítségre volt szüksége, így megtörtént az eset átadása. 2014-ben 35 fő esetében indult egyéni pszichológiai megfigyelés. 21 szülő igényelt alkalmankénti egyéni szülőkonzultációt. A pszichológus heti rendszerességgel szorongásoldó bábterápiás jellegű kiscsoportot tartott a Hétszínvirág Bölcsődében. A bölcsőde pszichológus további feladat volt még, a kisgyermeknevelők napi munkájának segítése, konzultációs lehetőség és esetmegbeszélő munkacsoportok teremtésével. Ennek keretében a nevelők segítséget kaptak a gyermek viselkedésének, reakcióinak megértésében, közösen kidolgozták azokat a gyermek személyiségére szabott munkamódszereket, amelyek hatékonyan segítették a gyermek fejlődését. A kisgyermeknevelők ha szükséges volt, pszichés támogatást is kaptak. Ennek módszerei: 1. esetmegbeszélő szakmai tanácskozások, 2. tematikus belső továbbképzések tartása egyéni bölcsődei felkérésre (Cseperedő Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Zöldliget Bölcsőde). A gyógypedagógiai tanácsadás is egyrészt a szülők, másrészt a kisgyermek számára biztosította az intézmény gyógypedagógusa lsd. Beszámoló - 1.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja. 2014-ben a dietetikai tanácsadás keretein belül a dietetikus az intézmény több bölcsődéjében konzultációs lehetőséget biztosított táplálkozással kapcsolatosan, mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában: Törpike, Kiskuckó, Napsugár, Cseperedő Bölcsőde/Óvoda.

38

2. Családi Napközi A KSZI intézményrendszerén belül 2013. december 1-vel kezdte meg működését az SNI Családi Napközi, Fészek-Családi Napközi néven a – a Fészek Bölcsődében – a Gosztonyi Gy. utcai telephelyen. A családi napközi kialakítását a TÁMOP-2.4.5-12/12012-0144 azonosító számú pályázat tette lehetővé. Családi napközibe 2014-ben 7 kisgyermek került felvételre. Egy kisgyermeknek nem sikerült beszoknia, ketten pedig lakhelyváltoztatás miatt mondták le a szolgáltatást. A rendszeresen járó 4 kisgyermek közül kettő csak délelőtt, egy délután, egy pedig egész napra igényelte a szolgáltatást. Beíratottság 116,67%, a kihasználtság 104,5% volt. A gyermekek ellátását két szakirányú – kisgyermeknevelő, gyógypedagógiai asszisztens – végzettségű kisgyermeknevelő végezte. Hetente kétszer a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai kognitív terápiával, intézményünk fejlesztőpedagógusa gyógyúszással és egy külső terapeuta Dévény tornával intenzív, komplex szemléletű korai fejlesztést biztosítottak a gyermekek számára. A kisgyermeknevelők a gyermekek egyéni igényének, fejlettségi szintjének megfelelő nevelésben, gondozásban részesítetté a gyerekeket. A gyermekek délelőttönként nevelőik kíséretében látogattak el a bölcsődei csoportokba, ahol együtt játszhattak normál fejlődési ütemű társaikkal, figyelhették mozgásukat, önkiszolgálási tevékenységüket, társkapcsolatuk fejlődhetett. Megfelelő fejlettségi szint elérése esetén lehetőséget biztosítottunk részleges integrációra a kis létszámú vagy teljes integrációra a normál bölcsődei csoportokba. A napközi élelmezést a bölcsődei konyha biztosította, a központi dietetikus által összeállított étlap és helyileg a konyhai dolgozók munkája alapján. A saját konyha lehetővé tette, hogy a gyermekek igényei szerinti konyhatechnikai eljárásokat alkalmazzunk, pl. gyakran szükséges volt pépesíteni. 3. Biztos Kezdet Gyerekház A Vadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház 2009. augusztus elseje óta működik Pécs keleti városrészében. 2013 júliusáig a Szeptember 6. téren található bérlemény adott otthont a programnak, 2013. augusztusban a gyerekház átköltözött a városrészben található közeli, Hétszínvirág Bölcsőde épületébe a Pákolicz István u. 32 sz. alá. A költözést az épületrész átalakítása, felújítása előzte meg, ami így alkalmassá vált a gyerekház befogadására. A Gyerekház szolgáltatásait 2009.08.01-től napjainkig 258 gyermek és szülő vette igénybe. Az elmúlt évben a rendszeresen járó gyerekek száma átlagosan 15 fő volt. Ez a szám igazolja, hogy a település részen élő kisgyermekes családok megismerték megszerették és magukénak érezték a házat, a programot. A gyerekház elsődleges feladata a kisgyermekek fejlődésének támogatása, nyomon követése volt a szülők aktív bevonásával. A gyerekház a területen egy olyan közösségi színtérré vált az elmúlt időszakban, ahol a kisgyermekes családok gyerekbarát környezetben találkozhatnak, megbeszélhették gyermeknevelési ill. egyéb problémáikat, szükség esetén szakember bevonásával. A közös élethelyzet és az akár napi személyes kapcsolat, tapasztalatok az előítéletesség csökkentésében is szerepet kaphattak, hiszen a program mindenki számára nyitott. Az elmúlt évben számos közösségi rendezvény, ill. szülőcsoportos foglakozás került megtartásra igény esetén külső szakemberek bevonásával.

39

Közösségi rendezvények:  bábszínház látogatások,  farsangi bál,  húsvéti tojásvadászat,  anyák napi program,  gyereknapi rendezvény,  erdei kirándulások,  óvodás gyerekek búcsúzatója,  kézműves játszóházak,  Márton napi lámpás felvonulás,  fogápolási nap,  Mikulás, Karácsony,  zenés programok,  családi kalandjáték. Szülőcsoportos beszélgetések témái:  testvérek a családban,  dackorszak,  közös előkészületek az óvodába, bölcsődébe menő gyerekek búcsúztatójára,  kreatív szülőcsoport, koszorúkészítés, báb és farsangi jelmezkészítés,  adventi készülődés,  emlőrák és felismerése, önvizsgálat fontossága,  egészséges táplálkozás, fogyókúrák,  alvásproblémák gyermekkorban. Az előző évekhez hasonlóan, a beszámoló évében is folyamatos és rendszeres volt a kapcsolat a területen működő gyermekvédelmi, szociális, oktatási és egészségügyi intézményekkel. A Gyermekjóléti Központ kapcsolattartó családgondozója, valamint a területi védőnő havonta egy alkalommal részt vett a gyerekházban tartott team üléseken. A védőnő hetente, a családgondozó havonta egy alkalommal jött a gyerekházba, a szülők ilyenkor az őket érintő kérdésekben tájékoztatást kérhettek tőlük. A területi védőnők vezetésével az őszi hónapokban szülésre felkészítő és babamasszázs tanfolyamot szerveztünk a környéken élő várandós kismamák és kisgyermekes szülők részére. A védőnők és a családgondozók is komoly szerepet vállaltak az új családok programba történő bevonásában. A szomszédos bölcsődével évi 2 közös közösségi programot valósítottunk meg (Gyereknap, Márton nap). A városrészt érintő szakmai megbeszéléseken a gyerekház munkatársai részt vettek és keresték a további szélesebb körű együttműködési lehetőségeket. A Gyerekház mindenki számára nyitott volt, szívesen fogadtuk a program iránt érdeklődő szakembereket. A 2014-es évben több főiskolai hallgatónak volt lehetőségünk bemutatni a házban folyó munkát. Novemberben Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának munkatársai, Michael Ralph és Ürmös Andor tettek látogatást a Gyerekházban. A településrészen és a városban működő civil szervezetekkel és egyéb intézményekkel is több alkalommal szerveztünk közös programot a tavalyi évben. Együttműködő partnereink:  Egy Hajóban Gyermek és Ifjúságvédő Alapítvány,  Kicsikék Alapítvány, 40

 Regio Line Nonprofit KFT,  Retextil alapítvány,  Városi ÁNTSZ. A Retextil Alapítvány munkatársai november hónaptól kezdődően heti rendszerességgel tartottak a szülőknek a házban kézműves foglalkozásokat, amelyek során, a résztvevők megtanulnak olyan játékokat, eszközöket készíteni amikkel segíteni tudják a gyermekeik fejlődését, ill. a szülők elsajátították ezeknek az eszközöknek a használatát is. Fontos szempont volt az, hogy ezeknek fejlesztő játékoknak az elkészítése minimális költséggel járjon, hiszen hulladék anyagok felhasználásával készültek. II. Gyermekek átmeneti gondozása 1. Családok átmeneti otthona 2014-ben intézményrendszerben a családok átmeneti otthonának feladatait a Vadvirág Családok Átmeneti Otthona látta el, ahol gyermeküket egyedül nevelő édesanyák találnak otthonra gyermekikkel. 1.1.

A családok átmeneti otthonának igénybevétele 2014-ben gondozott családok 2014. év előtt felvett családok 2014. évben felvett családok Összesen Elutasított családok

száma 5 11+5 krízises 21 15

5.sz. táblázat – Családok átmeneti otthonában gondozott családok száma 2014-ben 2014-ben intézményünk családok átmeneti otthonában összesen 21 család ellátása történt. Ebből 5 család, már 2013-ban is gondozott volt és 16 család a 2014-es évben került felvételre. A beszámoló évében, 15 család jelentkezését kellett elutasítani helyhiány miatt. (Lsd. 5.sz. táblázat – Családok átmeneti otthonában gondozott családok száma 2014-ben) 1.2. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás lényege Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét; befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét; biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit; segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást; a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt; közreműködik - a gyermekjóléti 41

szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. 1.3. A családok átmenetei otthonában folyó gondozás tapasztalatai A családok átmeneti otthona 2001 óta 12 főhelyen tudja fogadni a segítséget kérőket. Két kisebb és három több gyermek elhelyezését is lehetővé tévő szoba áll a rendelkezésünkre. A családok egy évig plusz hat hónapig lakhatnak az otthonban. Fő célunk, hogy a családok a lehető legrövidebb idő alatt tovább tudjanak lépni. Változások az ellátások feltételeiben 2014-ben intézményrendszerünk két bölcsődéje – Mezőszél, Fészek Bölcsőde – KEOP pályázat útján energetikai felújításon esett át, mely során az épületek fűtésrendszerét korszerűsítették, kicserélték a nyílászárókat és a tetőt, valamint a külső falakat leszigetelték. Több bölcsődében is - Hétszínvirág, Mandula, Napsugár, Kicsi Kék Bölcsőde - a konyha felszereltsége bővült. A Hétszínvirág Bölcsődében felújításra került 2 gyermekfürdőszoba és 1 gyermekszoba parkettázása is megtörtént. A Kicsi Kék Bölcsődében az épület belső állagmegóvására nagy gondot fordított az intézmény, sajnos a külső állagmegóvás - javítási munkák nem voltak megfelelőek. A lépcsőfeljáró oldalrésze évek óta teljesen szét van töredezve, omlik, balesetveszélyes. A csúszásmentes műgyanta, melyet kb. 3 éve vittek fel a bejáratnál, felfagyott, darabokban válik le, teljesen tönkrement. A külső nyílászárókról a festék teljesen lekopott, mázolásra szorulnak. Ennek egy része újrafestésre került részben intézményi, részben alapítványi, részben szülői segítséggel. Az ablakok, ajtók nem zárnak rendesen, eldeformálódtak, állandóak a beázások, télen nagyon hidegek a csoportszobák. Sajnos a jelzések ellenére nem történik semmi. Az udvari gombák (játéktároló, mosdó) vakolata mállik, töredezett, balesetveszélyes. Az évben többször előfordult dugulás, valószínűleg a teljes csőhálózat felújításra szorul. Nagy esőknél folyamatosak a beázások, az Elszámolóház szakemberei a tető szigetelés egy részét ugyan helyreállították - 3 x is ebben az évben -, de minden nagyobb esőnél folyamatosak a beázások, az újraszigetelt helyeken is. Teljes tetőszigetelésre lenne szükség. Nyáron megtörténtek a javítások, festések, de ahányszor esik az eső, újra beázik ugyanazokon a helyeken. Megtörtént az ANTSZ által kifogásolt homokozók, fakerettel való ellátása. A Napsugár Bölcsődében anyagi keretek hiányában nem sikerült megvalósítani a balesetveszélyes betonos udvarrészek újra betonozását és a már szétszakadt, darabokban lógó árnyékolók cseréjét. Egész évben komoly gondot okozott az elavult villamoshálózat, ami rendszeres elektronikai problémákat okozott. A bölcsőde nyílászárói is megvetemedtek, a csoportszobák ablakain és teraszajtóin rések vannak, a hűvösebb időszakban hidegek (20-21 C szobahőmérsékletűek) a gyermekszobák, van nyílászáró, amit már nem lehet kinyitni és nincs rajta esőelvezető. A tető több helyen beázik, ami hibát az Elszámolóház szakemberei többször is igyekeztek elhárítani kisebb, nagyobb sikerrel. Az esős időszakok idején, minden bölcsőde udvarán komoly gondot okoztak a gombák. Gombaszakértőktől, ÁNTSZ-től kért tanácsra, fokozott és rendszeres odafigyeléssel – szedés, rendszeres fűnyírás, gereblyézés, föld levegőztetése -

42

igyekeztek a bölcsődei dolgozók kezelni a problémát. A Napsugár Bölcsődében kiskerítés felállításával is védekeztek. A gyermekek ellátásának tárgyi feltételeiben az év végén sikerült bővíteni a játék és mesekönyv készletet, valamint néhány bölcsődében gyermekbútor vásárlás is történt. 2014 telén a Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában megtörténtek azok az előkészületek, amelyek ahhoz voltak szükségesek, hogy az átmeneti otthon le tudjon válni a bölcsődei étkezésről. A korábbiaktól eltérően 2015 elejétől a lakók nem a bölcsőde konyhájáról kapják a kész élelmet, hanem alapanyagokat biztosít számukra az intézmény. A személyi feltételeket érintően, 2014 márciusától új igazgató vette át az intézményrendszer működésének irányítását. A felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása 2014 tavaszán a Zöldliget, a Napsugár, a Kicsi Kék, Kiskuckó és Mezőszél Bölcsődében, valamint a Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában gyámügyi ellenőrzés, 2014. második felében a KSZI minden telephelyén fenntartói ellenőrzés történt. A beszámoló évében az intézményrendszer minden telephelyén ellenőrzést végzett a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Népegészségügyi Intézete.

43

Intézkedés sorszáma

A felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása

1.

1. AZ ELLENŐRZÖT T SZERV, ILLETVE SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉS E PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága CSEPEREDŐ BÖLCSŐDE

2.

3.

4.

A KÜLSŐ ELLENŐ RZÉST VÉGZŐ MEGNEV EZÉSE

AZ ELLENŐ RZÉS TÁRGYA (CÍME)

INTÉZKEDÉST MEGÁLLAPÍTÁS

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág

élelmisze rbiztonság i ellenőrzé s; hatósági eljárás megindítá sa

5.

IGÉNYLŐ MEGTETT LEÍRÁSA

1., Nincs külön elválasztva a húselőkészítő; 2., A húselőkészítő áthelyezése miatt a hűtőgépek áthelyezése; 3., Személyzeti wc-ben rossz vízcsap, melegvizes bojler hiánya; 4., HACCP aktualizálása; 5., A szárazáru raktár polcai nem résmentesek; 6., A dolgozók élelmiszerbiztonsági ismeretei hiányosak; 7., Az ételminták hiányosan vannak jelölve; 8., Hiányos anyaghányad nyilvántartás; 9., Helyszínen talált jelöletlen lefagyasztott csirkemell, lejárt szavatosságú sonkaszalámi, lejárt szavatosságú Szívecske joghurt

6.

INTÉZKEDÉSEK

RÖVID

1., A húselőkészítő különválasztásra került 2, Hűtőgépek részére hely kialakításra került 3., A személyzeti wc-ben a vízcsap cseréje és bojler felszerelése megtörtént. 4., HACCP kézikönyv aktualizálása megtörtént. 5. Tároló polcok résmentesítése viaszosvászonnal megtörtént. 6., A dolgozók oktatása az élelmezésvezető megtartotta, tudásukat szintfelmérővel ellenőrizte. 7., A jelölések pótlását a bölcsődevezető és az intézmény dietetikusa szúrópróbaszerűen ellenőrzi. 8., Az anyaghányad lapokat a dietetikus elkészítette, valamennyi telephelynek elküldte.

MEGJEGYZÉS

Az intézkedés bevezetése megtörtént. A kiszabott hatósági bírságot a bölcsődevezető átvállalta.

44

9., Az igazgató a bölcsődevezetőt munkaltatói figyelmeztetésben részesítette (48-116/15-3/2014) 1., Az ellátási csoport vezetője a külön hűtőt beszerezte, a bölcsődébe kiszállítatta. 2., A HACCP kézikönyv aktualizálása megtörtént. 4., 5., A kopott konyhai eszközök lábának festése-mázolása, rovarháló pótlása megtörtént.

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág

élelmisze rbiztonság i ellenőrzé s; hatósági eljárás megindítá sa

1., Fagyasztott hús tárolásához nincs külön hűtő; 2., A tálalókonyhai folyamatok leírások hiányzik; 3., A 2.sz.épületbe az ételszállítás módja nem megfelelő; 4., Konyhai eszközök lábazata kopott; 5.,Rovarháló sérült; 6., A konyha működési engedélye hiányzik

BMK Pécsi Járási Hivatal Járási Népegész ségügyi Intézete PMJV BMK Önkormányzat Élelmisze 3. ának rláncKisgyermek biztonság Szociális i és

közegész ségügyi, kémiai biztonság i ellenőrzé s, OTH felmérés élelmisze rbiztonság i ellenőrzé

1., Az udvaron a betonlapok egyenetlenek, néhány mozog; 2., Az épület külső kazettás kialakítása miatt galambürülékveszély

1., A bölcsődék udvarainak rendbetétele jelezve a fenntartó felé, a 2015-ös költségvetés terhére; 2., Galambháló beszerzésre került

1., Nincs külön elválasztva a húselőkészítő; 2., A húsos hűtő nem megfelelő helyen van elhelyezve; 3., A nyers hús és a

1.,2.,3., Hús előkészítő kialakításre Az intézkedés megtörtént, ezzel egyidőben a húsos bevezetése hűtő áthelyezésre valamint egy plusz megtörtént. hűtő behelyezésre került. 4., 7., Konyhaszekrény valamint a

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága CSODA 2. BÖLCSŐDE

Az intézkedés bevezetése megtörtént. 3., A 3-as pontban szereplő hiányosság, a zárt ételszállító kocsi beszerzése nem történt meg, mivel a 2.sz. épületben az ételszállítás megszűnt. Az intézkedés bevezetése megtörtént, a galambproblém át a fenntartó felé is jeleztük

45

Intézmények Igazgatósága FÉSZEK BÖLCSŐDECSALÁDI NAPKÖZI

Állategés zségügyi Igazgatós ág

s; hatósági eljárás megindítá sa

húskészítmények nem elkülönítetten vannak tárolva; 4., A nyílászárókon nincs mindenhol rovarháló; 5., A helyben lefagyasztott sárgarépán, karalábén nincs jelölés; 6., Az anyaghányad nyilvántartás hiányos; 7., Konyhaszekrény kopott; 8., A dolgozók élelmiszerbiztonsági ismerete hiányos.; 9., HACCP

rovarháló javítása megtörtént; 5., A fagyasztott termékek jogszabályoknak megfelelő jelölését a bölcsődevezető és a dietetikus szúrópróbaszerűen ellenőrzi; 6., 8.,9., Anyaghányadnyilvántartás pótlása, élmiszerbiztonsági oktatás, valamint a HACCP aktualizálása megtörtént.

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág BMK Szociális és Gyámhiv atal

élelmisze A fűtéscsövek elburkolás nem Az Elszámolóház szakemberi Az intézkedés rmegfelelő. leburkolták a fűtéscsövek. bevezetése biztonság megtörtént. i ellenőrzé s

bölcsőde nem történt működés ének ellenőrzé se

46

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek Szociális Intézmények 4. Igazgatósága HÉTSZÍNVIRÁ G BÖLCSŐDE

.

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek 5. Szociális Intézmények Igazgatósága KICSI KÉK BÖLCSŐDE

BMK Pécsi Járási Hivatal Járási Népegész ségügyi Intézete

közegész ségügyi, kémiai biztonság i ellenőrzé s, OTH felmérés

1., Csoportszoba parkettája felpúposodott, egyenetlen az aljzat, a pici gyermekek ez botlásveszélyes! 2., Veszélyes anyaggal végzett tevékenység bejelentés még a Frankel Leó utcára szól.

1., Az ellátási csoportvezető az Az intézkedés Elszámolóház felé jelezte a parketta bevezetése állapotát és kérte a hiba kijavítását; megtörtént. 2., Megtörtént

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág

élelmisze rbiztonság i ellenőrzé s

1., Zöldségtisztító helyiségben szappanadagoló- és papírtörlőtartó hiányzott 2., Nyers hús tárolására nincs külön hűtő 3., Konyhában nincs leválasztva húselőkészítő hely 4., Konyha ajtók, szekrények, lábak mázolása 5., HACCP aktualizálása

1., Az ellátási csoportvezető a Az intézkedés szappanadagoló és papírtörlő-tartót bevezetése beszerelte és bölcsődébe felszerelésre megtörtént. elküldte. 2., Húsos hűtőt beszerezte. 3., Mosható-fertőtlenítő falat és a beszerelést a hús előkészítő kialakításához megrendelte. 4., Konyha lemázolása megtörtént. 5., A dietetikus az élelmezésvezetőkkel együttműködve aktualizálta a HACCP-t.

BMK Szociális és Gyámhiv atal

bölcsőde működés ének ellenőrzé se

Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy vezetnek a bölcsődében fejlődési naplót és hogy pontosan hány órában van alkalmazva a gyermekorvos ezen a telephelyen.

A kisgyermeknevelők, a gyermekek Az intézkedés egészségügyi törzslapjában, a bevezetése gyermekek életkorának megfelelő megtörtént. időközönkénti szakmai bejegyzéseket, a fejlődési napló szempontsorának megfelelően készítik el. A gyermekorvosok megbízási szerződése a 15/1998(IV.30.)N.M. rendelet szerint készült el.

47

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek Szociális Intézmények 6. Igazgatósága KISKUCKÓ BÖLCSŐDE

BMK Szociális és Gyámhiv atal

bölcsőde működés ének ellenőrzé se

Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy vezetnek a bölcsődében fejlődési naplót és hogy pontosan hány órában van alkalmazva a gyermekorvos ezen a telephelyen. Kimutás a tetvességről, a Gyvt.-ben meghatározott kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatok hiánya. A külső falburkolatok és a külső nyílászárok, valamint árnyékolók szükségszerű felújítása.

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek Szociális 7. Intézmények Igazgatósága MANDULA BÖLCSŐDE

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág

NEHIB ellenőrzé se, élelmisze rbiztonság i

PMJV Önkormányzat ának Kisgyermek 8. Szociális Intézmények Igazgatósága MEZŐSZÉL BÖLCSŐDE

BMK Élelmisze rláncbiztonság i és Állategés zségügyi Igazgatós ág

élelmisze rbiztonság i ellenőrzé s és hatósági ellenőrzé s indítása

1., A húsos hűtőben tárolt csirkemell filén csak csomagolási idő van feltüntetve; 2., A főzőtérben egy helyen lepereg a festék; 3., A HACCP tálalási lapon nincs feltüntetve a reggeli; 4., Az ételminta eltevésének szabályozása eltér a rendeleti előírástól. 1., Nincs külön elválasztva a húselőkészítő; 2., A gyorsfagyasztott hús a nem megfelelő hűtőben lett felengedve; 3., A fogyasztói edénymosogató helységben dolgozói hűtő van; 4., Berendezési tárgyak festékhiányosak;

A kisgyermeknevelők, a gyermekek egészségügyi törzslapjában, a gyermekek életkorának megfelelő időközönkénti szakmai bejegyzéseket, a fejlődési napló szempontsorának megfelelően készítik el. A gyermekorvosok megbízási szerződése a 15/1998(IV.30.)N.M. rendelet szerint készült el. A tetvességről ismételt kimutás vezetése, a Gyvt-s nyilatkozatok pótlása. Jelzés a fenntartó felé az épület relomlott állapotáról. 1., A húsok fogyaszthatósága feltűntetve, a bölcsődevezető és a dietetikus szúrópróbaszerűen ellenőrzi; 2., A fal javítása, festése megtörtént; 3., 4., A HACCP dokumentáció módosítása, vezetése megtörtént.

Az intézkedés bevezetése megtörtént.

1., 2., A hús előkészítő leválasztása, valamint plusz hűtő beszerzése megtörtént; 3, A dolgozói hűtő kihelyezésre került; 4., 5., Berendezési tárgyak festése, rovarháló javítása megtörtént; 6., Az élelmiszernyomonkövetések vezetése fokozottab, a bölcsődevezető és a dietetikus szúrópróbaszerűen

Az intézkedés bevezetése megtörtént. Bírság fizetése.

Az intézkedés bevezetése megtörtént.

48

5., Rovarháló szakadt; ellenőrzi; 7., 8., Az anyaghányad 6., Nem valósul meg az élelmiszer nyilvántartás kiegészítése és a HACCP nyomonkövetése megfelelő felülvizsgálata megtörtént. mértékben; 7., Anyaghányad nyilvántartás hiányos; 8., HACCP aktualizálása szükséges Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy vezetnek a bölcsődében fejlődési naplót. Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy pontosan hány órában van alkalmazva a gyermekorvos ezen a telephelyen. Az érdekképviseleti fórum összejöveteléről nem készült emlékeztető. Kettő csoportban a gyermekek életkorának összetétele nem megfelelő. Nyújtott nyitvatartás ellátásáról megállapodás hiánya. Az épületben a villany és vízvezeték, fürdőszoba, csempe állapota leromlott. A csoportszoba és a fürdőszoba szakszerűtlenül kapcsolódik egymáshoz. PMJV BMK élelmisze 1., Nincs külön elválasztva a Önkormányzat Élelmisze rhúselőkészítő; 2., A fogyasztói 9. ának rláncbiztonság edénymosogató helységben Kisgyermek biztonság i dolgozói hűtő van; 3., HACCP Szociális i és ellenőrzé aktualizálása hiányos BMK Szociális és Gyámhiv atal

bölcsőde működés ének ellenőrzé se

A kisgyermeknevelők, a gyermekek Az intézkedés egészségügyi törzslapjában, a bevezetése gyermekek életkorának megfelelő megtörtént. időközönkénti szakmai bejegyzéseket, a fejlődési napló szempontsorának megfelelően készítik el. A gyermekorvosok megbízási szerződése a 15/1998(IV.30.)N.M. rendelet szerint készült el. Az ellátást igénybe vevők számára készült új megállapodási szerződés kötelező használata. A két csoportban a gyermekek életkorára vonatkozó adatok pótlása. Az épület belső állapotának romlása miatt jelzés a fenntartó felé.

1., A hús előkészítő kialakítása Az intézkedés megtörtént a berendezések bevezetése áthelyezésével együtt; 2., A dolgozói megtörtént. hűtő kihelyezése megtörtént; 3., HACCP felülvizsgálata megtörtént

49

Intézmények Igazgatósága NAPSUGÁR BÖLCSŐDE

Állategés s zségügyi Igazgatós ág

Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy vezetnek a bölcsődében fejlődési naplót; Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy pontosan hány órában van alkalmazva a gyermekorvos ezen a telephelyen. A terasz burkolatát és a betonos burkolatú udvarrészt szükséges felújítani. PMJV BMK közegész nem történt Önkormányzat Pécsi ségügyi, ának Járási kémiai Kisgyermek Hivatal biztonság 10 Szociális Járási i . Intézmények Népegész ellenőrzé Igazgatósága ségügyi s, OTH TÖRPIKE Intézete felmérés BÖLCSŐDE PMJV BMK közegész 1., Az udvaron 11 Önkormányzat Pécsi ségügyi, 3 homokozó nem az előírásnak . ának Járási kémiai megfelelő; BMK Szociális és Gyámhiv atal

bölcsőde működés ének ellenőrzé se

A kisgyermeknevelők, a gyermekek Az intézkedés egészségügyi törzslapjában, a bevezetése gyermekek életkorának megfelelő megtörtént. időközönkénti szakmai bejegyzéseket, a fejlődési napló szempontsorának megfelelően készítik el. A gyermekorvosok megbízási szerződése a 15/1998(IV.30.)N.M. rendelet szerint készült el.

1., A homokozó felújítás megtörtént; Az intézkedés 2., A rovarirtás megtörtént és bevezetése negyedévente biztosítva van. megtörtént.

50

Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága ZÖLDLIGET BÖLCSŐDE

Hivatal Járási Népegész ségügyi Intézete

biztonság 2., 2014-ben i rovarirtás ellenőrzé s, OTH felmérés

nem

volt

A kisgyermeknevelők, a gyermekek egészségügyi törzslapjában, a gyermekek életkorának megfelelő időközönkénti szakmai bejegyzéseket, a fejlődési napló szempontsorának megfelelően készítik el. A gyermekorvosok megbízási szerződése a 15/1998(IV.30.)N.M. rendelet szerint készült el. Az érdekképviseleti fórum összejöveteléről az emlékeztető elkészült. PMJV BMK közegész A felnőtt ellátott és a segítői A zuhanytálca vízkőtelenítését a Önkormányzat Pécsi ségügyi, zuhanytálca vízköves, zuhanyzó takarító személyzet elvégezte, ának Járási kémiai csaptelepe rossz csaptelepet karbantartó beszerelte. Kisgyermek Hivatal biztonság Szociális Járási i 12 Intézmények Népegész ellenőrzé . Igazgatósága ségügyi s, OTH VADVIRÁG Intézete felmérés CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA BMK Szociális és Gyámhiv atal

bölcsőde működés ének ellenőrzé se

még

Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy vezetnek a bölcsődében fejlődési naplót; Szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy pontosan hány órában van alkalmazva a gyermekorvos ezen a telephelyen. Az érdekképviseleti fórum összejöveteléről nem készült emlékeztető.

Az intézkedés bevezetése megtörtént.

Az intézkedés bevezetése megtörtént.

51

BMK Szociális és Gyámhiv atal

a Családok Átmeneti Otthonán ak ellenőrzé se

Továbbképzési terv hiánya. Gruidl Zsuzsanna, Somogyiné Horváth Erika, Faludi Szandra, Horváthné Rittinger Nóra, Sibakné Csalló Margit, Pirisi Zsófia dolgozók alkalmazásával kapcsolatos dokumentumok hiánya. A jogász és a pszichológus alkalmazásának feltételét igazoló dokumentum hiánya. A játszószobán keresztül történik a csoportszobába az étel bevitele. A CSÁO és a bölcsőde udvarrésze nincs leválasztva. Az ellátás igénybevételéről szóló megállapodás hiányos. Az intézményi és a személyi térítési díjról szóló fenntartói döntést nem küldték meg a kormányhivatal felé.

Továbbképzési terv elkészítése és Az intézkedés használata, a felsorolt dolgozók bevezetése munkaköréhez és alkalmazási megtörtént. feltételeihez kapcsolódó hiányzó dokumentumok elkészítése, valamint a jogász és a pszichológus jogszabályban előírt alkalmazásának igazolása a hatóság felé megtörtént. A tárgyi feltételekben elrendelt javasolt változások márc. 30-ig befejeződnek. Az ellátás igénybevételéről szóló megállapodás kiegészítése megtörtént. Az intézményi és a személyi térítési díjról szóló fenntartói döntés a hatóság felé meg lett küldve.

52

CIVIL SZERVEZETEK ÉS TÁMOGATÁSOK A beszámoló évében a KSZI intézményeit alapítványok, egyesületek, helyi szervezetek, cégek, magán személyek és a szülők támogatták. Több bölcsődének van alapítványa. A 2014-es évben a bölcsődéket támogató alapítványok: • Apró Léptek Alapítvány (Fészek Bölcsőde, Fészek-Családi Napközi) • Kicsi Kék Alapítvány (Kicsi Kék Bölcsőde) • Mandulavirág Alapítvány (Mandula Bölcsőde) • Vadrózsa a Gyermekegyenlőségért Alapítvány (Napsugár Bölcsőde) • Babóca Alapítvány (Mezőszél Bölcsőde) • Cseperedő Alapítvány (Cseperedő Bölcsőde) • Zöldliget Bölcsőde Gyermekeiért Alapítvány (Zöldliget Bölcsőde) • Csoda Bölcsőde Közhasznú Alapítvány (Csoda Bölcsőde) Az alapítványok a bölcsődei intézmények tárgyi feltételeinek javítását, a családi nevelést segítő programok, klubfoglalkozások, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, családi programok, gyermekneveléssel, testi-lelki egészségmegőrzéssel kapcsolatos szülői-, dolgozói tájékoztatók, előadások, szakmai továbbképzések anyagi feltételeinek megteremtésében segítséget, támogatást nyújtottak, pályázati programok és adománygyűjtő stratégiák kidolgozásával és megvalósításával. 2014-ben lezárult a Kicsi Kék Alapítvány TAMOP 6.1.2.-11/1-2012-1599 „Palánta program, hogy gyermekeinknek az egészség természetes legyen” című pályázata, mely a KSZI minden intézményében az egészségnevelést támogatta. A Vadrózsa Gyermekegyenlőségért Alapítvány, a Mandula Alapítvány és a Kicsi Kék Alapítvány nyertes „Lépj, légy Pécs jövője” pályázataival tovább gazdagították az általuk támogatott bölcsődék külső környezetét. Továbbá a Mosolybirodalom Alapítvány közreműködött több bölcsődében is a gyermeknapok megrendezésében. A Napsugár Bölcsőde szorosan együttműködött az Ökováros-Ökorégió Alapítvánnyal, aki részt vett a bölcsődei gyermeknap megrendezésében és továbbképzés formájában a kisgyermeknevelők öko tudatos szemléletének alakításában. Szintén az intézményi rendezvények támogatói voltak, a Mosolymanó Egyesület és a Pécsi Életmód Egyesület, mely utóbbi egészségügyi szűrésekkel, egészségügyi tanácsadással vett részt. A cégek, magán személyek, szülők tárgyi eszközökkel támogatták gyermekük bölcsődéjét. A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában, 2014 telén a Testvérvárosok terei iskolából érkeztek diákok és a cipős doboz akció keretében megajándékozták a lakókat. Ugyancsak cipős doboz akció keretében kaptak karácsonyi ajándékot a lakók a pellérdi családok által gyűjtöttekből. Jövőbeni célok: A tárgyi feltételek biztonságossá tétele érdekében – az ingatlanok életkorára is figyelemmel - folyamatosan szükséges ütemezni az intézmény telephelyeinek karbantartását (felújítási-tatarozási munkálatait), a személyi feltételek biztosítása érdekében pedig újabb gyógypedagógus álláshely kialakítása lenne indokolt, valamint a szakmai (és vezető) képzések is elengedhetetlenek a minőségi feladatellátás érdekében.

53

Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (7632. Pécs, Anikó u.5.)

Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ fenntartója a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás. A fenntartónak az alapítói jogokat gyakorló irányító szerve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény Pécsett és még 38 településen biztosítja a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást 3 kistérségi mikro-központjával (Görcsöny, Orfű, Kővágószőlős), és 4 pécsi szakmai egységével. A feladatellátás során az egyéni esetkezelés, pár- és család konzultáció, csoportfoglalkozás és a konfliktus kezelés módszerei kerülnek alkalmazásra. Az intézmény ellátási területe Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településeinek közigazgatási területe - 39 település. A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településszerkezete, demográfiai sajátossága. A kistérség területe: 471 km2 a megye 12,9 %-a; Településszáma: 39 A térség aprófalvas szerkezetű: 3 település 100 fő alatti, 17 település 500 fő alatti, 9 település 500-1000 fő közötti, 5 település 1000-1500 fő közötti, 2 település 15002000 fő közötti, 1 település 2000 fő feletti, 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny a térség legdinamikusabban fejlődő települése, amely 2007-ben kapott városi rangot), és 1 település Pécs városa 150 000 fő feletti lakossal rendelkezik. Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás lakosságszáma: Állandó lakos: 173.828 fő Tartózkodási hely szerint: 183.808 fő  ebből Pécs Város területén élő lakosságszám: Állandó lakos: 144.586 fő Tartózkodási hely szerint: 154 509 fő  ebből a kistérség további 38 településén élő lakosságszáma: Állandó lakos: 29.242 fő Tartózkodási hely szerint: 29.299 fő 2011 Népszámlálási adatok alapján saját ábra

54

A nyugdíjasok és kiskorúak aránya az összlakossághoz viszonyítva, közel megegyező. Természetesen településenként ez az arány más képet mutat. Pécs

2011 Népszámlálási adatok alapján saját ábra

Pécsett a családi állapot szerint a népességen belül a nőtlenek és hajadonok aránya megközelíti a házasságban élőkét. A házasságkötések számának csökkenő trendje országos jelenség napjainkban, ugyanúgy, mint a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltak arányának növekedése. Míg 8 évvel ezelőtt minden ezer lakosra 4,4 házasságkötés jutott, ma már csak 3,6.

2011 Népszámlálási adatok alapján Pécs környéke saját ábra

A Pécs környéki településeken számottevően nagyobb a házasságban élők aránya és kisebb a hajadon vagy nőtlen személyeké, mint a nagyvárosban. Pécs

38 Pécs környéki település

55

A népesség iskolai végzettségét tekintve szembetűnő, hogy a legalább középiskolát végzett, érettségizett pécsiek aránya meghaladja a lakosság felét. Az iskolai végzettség a - 7 és idősebb korcsoportokat tekintve – a Pécs Környéki 38 település területén alacsonyabb, mint Pécsett, itt az általános iskolát végzettek, a középfokú szakvégzettséggel és az érettségivel rendelkezők hasonló arányban vannak jelen. Pécs

Pécs városában a népesség gazdasági aktivitását tekintve a teljes népességből 60.060 fő volt foglalkoztatott, 44.724 fő inaktív kereső, 42.283 fő eltartott és 8.982 fő munkanélküli a népszámlálás idején.

38 Pécs környéki település

Pécs környéke (38 település) a lakosság gazdasági aktivitása nagyon hasonló a pécsihez, illetve a munkanélküliség valamelyest magasabb. Településenként azonban jelentősek az eltérések e téren. A lakosság munkaerő-piaci aktivitásának vizsgálata alapján, az ellátási terület egészét tekintve megállapítható, hogy Pécs és környéke lakosságának gazdasági aktivitása, az arányokat tekintve, közel megegyező.

56

I. Családsegítés feladatellátás keretében végzett megelőző tevékenység A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma a kistérség ellátási területén 2014-ban 313 fő, Pécs területén 3619 fő volt. A felnőttekkel folytatott munka során egyéni, csoportos (családi) életvezetési tanácsadás keretében a nem normakövető magatartás elkerülése céljából végzett egyéni segítő beszélgetések formájában valósul meg a deviáns viselkedést megelőző tevékenység. Környezettanulmányok felvétele során a család működésében tapasztalt anomáliák kezelésére megoldási javaslatok és családgondozás lehetőségének felajánlása. Rendőrségi jelzések alapján a további áldozattá válás megelőzése, valamint a fennálló problémák kezelésére vonatkozó segítő szolgáltatás felajánlása, együttműködés esetében a klienssel közös munka keretében zajlik. Jogi tanácsadás keretében: az aktuális jogi problémák kezelése, valamint a további áldozattá illetve elkövetővé válás megelőzésére irányuló tevékenység folytatása. II.Gyermekjóléti ellátás területén végzett esetkezelő és prevenciós tevékenység 1.Pécs és Kistérség területén gondozott gyermekek száma 2014 évben. Alapellátás Védelembe vétel Ideiglenes h. elhely. Nev vétel Utógond. Összesen gyermek Családok sz

Belváros Kertváros Meszes Uránváros Kistérség Összesen 1896 220 515 636 232 303 94 94 210 77 550 75 2

10

8

6

1

27

68 7 391

59 4 682

175 17 1046

56 1 372

51 3 433

409 24 2924

217

323

496

202

227

1465

Az Intézmény által gondozott családokban továbbra is a vezető probléma anyagi jellegű, ez az ügyfelek több mint 20%-át érintette, ezt követően a gyermeknevelési problémákkal kellett foglakozniuk a családgondozóknak, ez a probléma az összesen a felmerülő problémák 19,5%-át tette ki. A szülők, család életvitele a problémák 12,5%-ban mutatkozott meg, mely problémát követte a családi konfliktusok, mely a gondozott gyermekek 10,7%-át érintette. A gyermekintézménybe való beilleszkedési zavar, illetve a magatartás-, teljesítmény zavar majdnem egyenlő arányban mutatkozott meg a gyermekek több mint 8-10%-ánál. Szülői elhanyagolás 8%, családon belüli bántalmazás 4,5 % és a gyermekek 3,6%-nak családjában okozott komoly problémát a szenvedélybetegség, elsősorban az alkoholizmus.

57

Probléma típusonként ellátott gyermekek száma (vezető probléma szerint) -2014 1200 1000 151

800 600 45

400 200 0

94 249

125

35 68 67 Belváros

102

105

71

45

25 42 40

20 79 83

Uránváros

Kistérség

269

126 Kertváros

Anyagi (megélhetési, lakhatási)

Meszes

Gyermeknevelési

Gyermekintézménybe beilleszkedési Magatartás-,teljesítményzavar

1.1

Családikonfliktus

Szülők, család életvitele

Szülői elhanyagolás

Családon belüli bántalmazás

Fogyatékosság, retardáció

Szenvedélybetegség

A családgondozói tevékenység

A veszélyeztetettség felderítésének egyik feltétele a lakóterületen élő népesség életkörülményeiről, problémáiról való ismeretek birtoklása. Ezek, a lakóterületen élő gyermekek problémáit, lehetőségeit, szocializációját meghatározó tényezők, melyek ismeretében meghatározható a cselekvési terv, mely a gyermekek egészséges fejlődését biztosító beavatkozási mód meghatározását segíti elő. 1.2. Alapellátásban 1896 gyermeket gondozott az Intézmény 2014-ben. A gyermekekkel/családjaikkal havi rendszerességgel zajlott a kapcsolattartás, szükség esetén gyakrabban. 1.3. Átmeneti gondozás Amennyiben a gyermek családjában lakhatási, ellátási, gondozási krízishelyzet lép fel, mely előreláthatóan rövid ideig tart, a gyermek illetve családja ellátásáról a családok átmeneti otthona, vagy a gyermekek átmeneti otthona gondoskodik. Az elmúlt évben 103 gyermek (59 családból) került átmeneti gondozásba. A gyermekek és családjaik gondozását ez alatt az időszak alatt is a Gyermekjóléti Központ látja el. A gondozás célja, hogy a család a legrövidebb idő alatt képessé váljon lakhatását önállóan megoldani.

58

2. Hatósági eljárások 2.1. Védelembe vétel Amennyiben alapellátásban nem kezelhető a családban fennálló probléma, a gyermekek gondozását védelembe vétel keretei között folytatják, mely során gyámhatóság kötelezte a szülőket/gyermekeket az együttműködésre, kötelezettségeik teljesítésére. A hatóság által jóváhagyott gondozási-nevelési terv teljesítésében a családgondozók nyújtottak segítséget a családoknak. A tárgyévben 550 gyermeket gondoztak védelembe vétel keretei között. 2014-ban 187 gyermek védelembe vételére került sor, 99 gyermek esetében pedig megszüntetésre került a védelembe vétel. 141 gyermek (54 család) esetében két éven túl fennálló védelembe vételről van szó. Védelembe vétel során heti rendszerességgel tartják a családgondozók a kapcsolatot a családokkal. 2.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermekek ellátását, gondozását súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén, mely megoldása a gyermek saját családjában nem kezelhető és a gyermek azonnali kiemelésére van szükség, javaslatot tesznek az ideiglenes hatályú elhelyezésre. A tárgyévben 27 gyermek elhelyezése vált szükségessé, mely 36,5 %al alacsonyabb a 2013-as évi adatoknál, gyakorlatilag alacsonyabb, mint a 2012-es évben (28). Az elhelyezett gyermekek egy részének családjában súlyos krízishelyzet lépett fel (addiktológiai probléma), mely indokolta az elhelyezést. Továbbá az elhelyezett gyermekek egy jelentős hányada újszülött, akik fogadására a szülők nem készültek fel, titkolt terhességből születtek, a szülők körülményei és a szülői magatartás indokolta az elhelyezést. 2.3. Nevelésbe vétel Amennyiben a gyermek családjában fennálló veszélyeztető körülmények alapellátásban és védelembe vétel mellett nem szüntethetők meg, a gyermek nevelésbe vételére kerül sor. A tárgyévben 88 gyermek került nevelésbe vételi ellátásba, ez a szám jelentősen meghaladta a 2013-as évi adatokat, melynek oka, hogy sokgyermekes családok kerültek olyan helyzetbe, hogy a gyermekek családon belüli nevelkedése nem volt biztosított. A nevelésbe vételi eljárás kezdeményezésének főbb indokai: védelembe vétel eredménytelensége; szülő együttműködésének hiánya; az újszülöttek érkezésének felkészületlensége, drogfüggő fiatalok esetében a szülők kérésére indított eljárások (lsd. szerhasználat statisztikai adatai emelkedés), kiskorú prostituálódása. A nevelésbe vételt követően a gyermekek hazagondozása céljából tovább folytatódik a szülőkkel a segítő kapcsolat. A gondozás célja, hogy a gyermekek vérszerinti családja alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. A családgondozók figyelemmel kísérik a szülők és a gyermek kapcsolattartását és a család életkörülményeinek változását. Nevelésben élő gyermekek száma: 392 gyermek, ebből 304 gyermek több éve szakellátásban él, ez a szám közel megegyező az előző évek adataival. 2014-ben 24 gyermek került nevelésből vissza a családjába, kiknek utógondozása jelenleg is folyamatban van.

59

3. Kiskorúak és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértés és bűncselekmény.

14 év alatti bűnelkövetők száma Szabálysértés Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem volt gondozott ( a cselekmény elkövetésekor) Bűncselekmény Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem volt gondozott ( a cselekmény elkövetésekor) 14-18 éves bűnelkövetők száma Szabálysértés Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem volt gondozott ( a cselekmény elkövetésekor) Bűncselekmény Alapellátásban gondozott Védelembe vétel mellett gondozott Nem volt gondozott ( a cselekmény elkövetésekor)

Esetszám Pécs

Esetszám Összesen Kistérség

7 7 9

0 0 3

7 7 12

0 3 2

0 0 0

0 3 2

33 10 18

1 1 4

34 11 22

9 13 6

1 0 0

10 13 6

Kiskorúak által elkövetett szabálysértés és bűncselekmény elkövetése során, amennyiben a család együttműködő, alapellátás keretei között, gondozási-nevelési terv alapján folytatnak a családgondozók gondozási tevékenységet. Alapellátás sikertelensége esetén kerül sor a gyermekek/fiatalkorúak védelembe vételére. A 14 év alatti életkorú, szabálysértést elkövetett gyermekek 46 %-a, a bűncselekményt elkövetők 40 %-a az elkövetés idejében nem állt az Intézmény gondozásában. Szabálysértés elkövetése esetében a gyermekek 26 %-a volt gondozott védelembe vétel keretében, és ugyanennyi gyermek alapellátásban. Szabálysértés - gyermekkorú elkövető 2014 0; 0%

Bűncselekménygyermekkorú elkövető 2014

1; 4%

3; 13%

0; 0% 0; 0% Belváros

1; 20%

Kertváros

Kertváros 7; 31%

Meszes

Meszes 12; 52%

Uránváros

Kistérség

Belváros

3; 60%

1; 20%

Uránváros

Kistérség

60

A 14 év feletti korosztály tekintetében, a szabálysértést elkövetők 33 %-a, bűncselekményt elkövetők 21 %- a nem volt gondozott fiatal. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az elkövetők 16 %- a védelembe vétel mellett, 50 %-a alapellátás mellett követett el szabálysértés cselekményt. Bűncselekmény elkövetése esetében, 45 % védelembe vétel mellett, 35 % alapellátás keretei között volt gondozott.

Szabálysértés- fiatalkorú 2014

Bűncselekmény- fiatalkorú 2014

1; 4% 0; 0%

5; 8% 6; 9%

Belváros Kertváros

10; 15%

13; 19%

33; 49%

3; 10 %

4; 14%

Belváros Kertváros

Meszes

Meszes

Uránváros

Uránváros

Kistérség

21; 72%

Kistérség

Elkövetett cselekmények jellege: Az elkövetett cselekmények jelentős hányada garázdaság, rongálás, majd lopás cselekmények elkövetését jelenti, továbbá könnyű testi sértés cselekmény megvalósulása következett be. Összegzés: A 14 év alatti gyermekek esetében a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás nagyobb hatékonyságú a bűnelkövetés megelőzése és kezelése tekintetében, mint a fiatalkorúak esetében. Ez tulajdonítható annak is, hogy a fiatalkorúak esetében a kortárs csoport hatása erőteljesebb, a fiatalkorúak egymást könnyen beleviszik a cselekmények elkövetésébe, figyelmen kívül hagyva a várható következményeket. 4. Kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények. Kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények terén legmagasabb számban a kiskorú veszélyeztetése cselekmény valósult meg a kliensek körében, melynek elkövetői a szülők voltak. A családon belüli veszélyeztetés, bántalmazás jelentősen magasabb számban valósul meg, mint a családon kívül.

61

Bántalmazott elhanyagolt gyermekek Megnevezés/bántalmazó Egység Családon belül

szülő

Testvér

hozzátartozó

Családon kívül

Összesen: gyermek

felnőtt

intézmény

Összesen:

Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz. Belváros Kertváros Meszes Urán Kistérség össz.

Bántalmazott Gyermekek száma fizikai lelki szexuális 11 16 2 24 44 3 39 110 1 8 13 0 10 21 2 92 204 8 1 0 0 2 1 0 5 6 0 0 0 0 2 2 1 10 9 1 0 0 0 1 1 0 4 3 0 3 2 1 0 1 0 8 7 1 110 220 10 1 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 0 0 1 9 8 1 0 0 0 0 1 0 9 2 0 0 0 1 0 0 0 9 3 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 19 11 2

Elhanyagolt fizikai 146 22 309 25 27 529 0 0 0 0 4 4 0 0 4 5 0 9 542

lelki 0 39 324 1 70 434 0 0 4 0 23 27 0 0 4 1 0 5 466

A táblázatban szereplő adatok halmozott adatok, ami azt jelenti, hogy esetenként több veszélyeztető körülmény is jelen van egy gyermek esetében. Családon belüli bántalmazás/elhanyagolás 1348 esetben került látókörbe, ennek 75 %-a elhanyagolás, 25 %-a bántalmazás. A bántalmazás területén az érintett gyermekek 32 %-a fizikai bántalmazás (verés) elszenvedője volt, 65 %-a lelkileg 62

bántalmazott (megalázó szülői magatartás, túlzott elvárás, teljesítmény kényszer stb.). Szexuális bántalmazásra a bántalmazások 3%-ban derült fény. Az elhanyagolás területén 54 %-ban fizikai elhanyagolás fordult elő, ami lakhatási, élelmezés, ruházat tanszerek biztosításának hiányában mutatkozott meg. A lelki elhanyagolás 46%-ban fordult elő, ami a gyermekkel kapcsolatos érdektelenség, gyermek elutasítása, szülőtől távol tartása, kommunikáció hiányában mutatkozott meg. A családon belüli bántalmazások esetében az Intézmény minimum a védelembe vételi eljárást alkalmazza, mely során a gondozási-nevelési terv a bántalmazás feldolgozására irányul, valamint a szülő segítése a bántalmazó magatartás megszüntetése és megelőzése céljából. Súlyos bántalmazás esetén rendőrségi feljelentésre került sor. Bántalmazás és elhanyagolás eseteiben szükség szerint a családok igénybe veszik az intézmény pszichológusaink segítségét, mely során a szülők nevelési készségeik, eszközrendszerük fejlesztése terén, a gyermekek a trauma feldolgozása terén kapnak segítséget.

5.

Gyermekjóléti Központ speciális feladatai

5.1.Utcai szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka egyik része az iskolából igazolatlanul hiányzó diákok felkutatása és az utcákon, köztereken szabadidejüket töltő fiatalok megismerése és segítése, programokba bevonása. A gyerekek számára rendszeresen szerveznek prevenciós és klub foglakozásokat, melyek feladatkörük másik meghatározó tényezője. Az utcai szociális munka keretében Pécs területén, havonta egy-két alkalommal, a Pécsi Városi Rendőrkapitányság járőreivel éjszakai felderítő tevékenységen vettek részt Pécs szórakozóhelyein. Az utcai szociális munka keretében 122 gyermek/fiatal bevonására került sor az Intézmény által szervezett programokba. 5.2

Kórházi szociális munka

2014. szeptember elsejét megelőzően heti egy alkalommal illetve igény jelentek meg a kollégák a telephelyeken, 2014. szeptember 1. után heti 20 (hétfő-szerda és pénteki napokon) biztosított a kórházi szociális munka Gyermekgyógyászati Klinika területén, hetente 2 nap a PTE Szülészeti területén.

szerint órában a PTE Klinika

A PTE Gyermekgyógyászati klinika osztályain 325 gyermek ügyében vette fel a kapcsolatot a szociális munkás, ezen jelzések jelentős része (100) a Neuropszichiátriai Osztályról érkezett, főleg pszichiátriai problémákkal küzdő gyermekek esetében vált szükségessé a segítségnyújtás. A leggyakoribb probléma a kamaszkorú fiatalok körében széles körben elterjedt dizájnerdrogok használata, illetve a szerhasználat következtében kialakult pszichotikus állapotok kezelése. További osztályos jelzések között gyakori a szülői együttműködés hiánya, ellátási problémák, gyermek, újszülött haza adásával kapcsolatos tevékenység, szülő részére támogatói hálózathoz való hozzájutás megszervezésében segítségnyújtás. 63

Szülészeti Klinikán folytatott szociális munka a veszélyeztetett várandós anyákkal való kapcsolatfelvétel, további ellátás igénylésének megszervezése, továbbá az újszülöttek haza adásával kapcsolatos ügyintézés területén végzett tevékenységet jelenti. 2014 évben a Szülészeti Klinikán ellátott kliensek száma.96 fő. 5.3. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Gyermekvédelmi közvetítő eljárás lefolytatását a Központ munkaidőben előre egyeztetett időpontban biztosítja. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás( mediáció): 2014-ban 29 (2013-ban 24) közvetítői eljárásra kapott Intézmény felkérést, amelyből 20 végződött egyezség megkötésével, ami a 2013-as eredményességhez képest rosszabb arány. Ez annak köszönhető, hogy a jogszabályi változások kötelező közvetítői eljárások lefolytatására kérték fel a Központot, ezekben az esetekben a kliensek motivációja alacsony szintű. Kapcsolattartás/Kapcsolatügyelet: 2014 évben 108 fő ellátására került sor kapcsolatügyeleten, ami 183 megvalósult kapcsolattartást jelent. Az Intézmény munkaidőben továbbra is együttműködött a kapcsolattartások helyszíneként a szakellátás intézményével (BMGYK), elősegítve a vér szerinti szülő és gyermek között megvalósuló találkozásokat. 5.4.Készenléti ügyelet Telefonon történő segítségnyújtás, munkaidőn túl és hétvégén. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával került megszervezésre. 6. Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában 11 gyermek és egy szülő számára biztosított teljes körű ellátással az átmeneti gondozás. Elsőrendű feladat a szülők nevelésigondozási képtelensége miatt válsághelyzetbe került gyermekek, serdülők rövidebbhosszabb ideig tartó gondozása, nevelése, társadalmi beilleszkedése, továbbá a lakhatási krízisbe került családokban élő gyermekek részére nyújtott ellátás. Az elmúlt évben 38 gyermek volt gondozásban, 2 anya került elhelyezésre, az otthon telítettsége 80 %-os volt. Az ellátottak közül legtöbben a kamaszkorosztályból kerültek ki, a bekerülési okként elsősorban a szülők életvezetési, lakhatási problémái, családi konfliktus szerepeltek. A gondozottak 55 %-át gondozták vissza a családjukba, 5 %-a más hozzátartozóhoz, 21 %-uk szakellátásba került, a többiek jelenleg is gondozásban vannak. Szakmai munka során alkalmazott módszerek:  Gyermekjogi nevelés: gyermekjogi ismereteket tanítanak a Kiskompasz módszertani csomag felhasználásával.  Szociális kompetenciák fejlesztése: Cool-törvényei – szociális készségfejlesztő tréning, a társas kirekesztettség csökkentése és önvédelmi stratégiák gyermekek számára- szakmai anyaga alapján.  Prevenció a szenvedélybetegségek megelőzésére. 64

  

Miért tennéd? – bűnmegelőzési program. Erkölcsi nevelés a biblia tanításai alapján. Terápiás csoport: önismereti, indulatkezelési, konfliktuskezelő stb.

A foglalkozások kerete: egyéni segítő beszélgetések, csoportterápia, közösségi programok csoportépítésre szánt időben, tanóra előtt csoportfoglalkozás - hétvégén délutáni foglalkoztatás - keretében zajlik. A szabadidő hasznos eltöltésében a múlt évben a Gyermekjóléti Központ egységei által szervezett programokon (játszóházak, táborozások, kirándulások) vettek részt a gyermekek, illetve Pécs város adta programokkal és kirándulásokkal éltek. A GYÁO kapcsolatot tart minden gondozott gyermek érdekében, a gyermek oktatási intézményével. A mentális gondozásra szorultak érdekében- a Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Szakrendelés és Gondozó, Intézményünk gyermekjóléti egységei, a Gyermekklinika pszichológusaival és a Drogambulancia munkatársaival, továbbá a Pécsi Gyermekotthonnal, a BMGYK-val, Bölcsödével, BÁZIS, INDIT Közalapítvánnyal, Pécsi Rendőrkapitánysággal, Gyámhivatallal és a Szociális Központokkal működtek együtt. Minden bekerülő gyermek esetében esetmegbeszélő csoportot tartanak az érintett szakemberek bevonásával. Az otthon jó kapcsolatot ápol a gyermekek családgondozóival és szüleivel. Együttműködésük eredményeképpen pozitív visszajelzéseket kaptak arról, hogy a gyermekek magatartásában pozitív változás érzékelhető, életvezetési nehézségeik csökkentek. Ez a gondozási forma jól alkalmazható a gondozási-nevelési hibák korrekciójára, a gyermekek szocializációs fejlődésére. 7. Főiskolai és egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásának koordinálása A Gyermekjóléti Központ a 2014-es évben is biztosította a szakmai oktatás lehetőségét a hallgatók számára. 8. Önkéntesek munka Az Intézmény önkénteseket fogad szabadidős és tanulást segítő programok megvalósításához. Az Intézmény dolgozói önkéntes munkában (szombati napon) intézményi területen kertrendezés, kerítés festés feladatokat végeztek. III. Kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal Az Intézmény rendszeres kapcsolatot tart a jogszabályban nevesített jelzőrendszeri tagokkal, egyedi esetek vezetése kapcsán és intézmények közötti kapcsolatépítés keretei között. A munkakapcsolat javítása céljából rendszeresen szakmaközi megbeszéléseket tartanak (évente min. 6 alkalom) területi egységenkénti szervezésben. A jelzőrendszeri tagok közül a jelzések küldése tekintetében a közoktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók/védőnők és a rendőrség a legaktívabb, tőlük érkezik a legtöbb esetjelzés. A jelzőrendszer és a Központ együttműködésének értékelése minden év március 31-ig, a jelzőrendszeri tagok részvételével megtörténik, az együttműködés javítására vonatkozó javaslatok alapján folytatják a közös munkát.

65

Jelzőrendszer által küldött jelzések - 2014 169

180

161

160 140 120 100 80

95 75

81

76 53

51

60

35

40

20

92

28

18

17

9

60

53

42

5

3

1

0 Belváros

Kertváros

Meszes

Uránváros

Kistérség

Egészségügyi szolgálatató/ védőnő

Személyes gond. Szociális szolg.

Napközbeni kisgyermek ellátást nyújt

Menekülteket befogadó áll.

Átmeneti gondozást nyújtó

Közoktatási int.

Rendőrség

Ügyészség/ bíróság

Pártfogó felügyelet

Társadalmi szerv./ egyház, alapítvány

Állampolgári bejelentés

Önkormányzat/ jegyző/ gyámhivatal

Munkaügyi hatóság

IV. Prevenció 1. Felnőtt programok Nyugdíjas klub Filmklubok Álláskereső klub „Megoldás Klub” Aerobic Segítő csoport 2. Gyermekek részére szervezett szabadidős és bűnmegelőzési programok. 2.1.Gyermek film klub-Meszesi Egység Nyári időszakban filmek vetítésére került sor. A film megtekintése után annak megbeszélése, tanulságok, következtetések összegzése valósult meg. Cél: Beszélt szöveg értelmezése, kommunikációs technikák javítása. 2.2. Túrák - Kirándulások /valamennyi egységben / Nyári szünetben kéthetente A szabadidő tartalmas eltöltését kapcsolták össze az élmények, és ismeretek megszerzésével, melynek során a Mecsek túraútvonalai közül ismerhettek meg rövidebbeket a gyermekek, valamint az állatkertbe látogathattak el, továbbá az Akvárium-Terráriumban bővítették az állatvilággal kapcsolatos tudásukat. Természetesen a résztvevők számára ingyenes volt az utazás és a belépés is. Misina Állatmenhely látogatása. Zsolnay negyedben látogatás - az ott szervezett programokon részvétel.

66

2.3. Játszóház Havi rendszerességgel és ünnepek előtt minden egységben szervezésre kerültek, nyári időszakban nagyobb gyakorisággal. A jelenlévők nagyon élvezték a kreatív tevékenységeket és rengeteg tárgyat készítettek. A szabadidő aktív eltöltése nagyon jó hatással volt a gyermekekre. Rücker-aknai játszóház Rücker-aknán nyári időszakban rendszeresen tartottak foglalkozásokat a gyermekeknek. A területen lakó összes fiatal mindig részt vett a foglalkozásokon. Számos társintézményt is bevontak, akik programokkal mentek ki a területre. A programok fontosak a gyermekek szocializációs elmaradásainak fejlesztése szempontjából. 2.4. Táboroztatás Napközis táboron részvétel, mely a Budai Városkapu Ált. Iskola szervezésében valósult meg, a Központ munkatársai a megvalósításban vettek részt 2 alkalommal. Mosoly Tábor 2014-ben a nyári és őszi szünidőben az Országos Egyesület a Mosolyért finanszírozásában, 40 gyermek táboroztatására volt lehetőség. A táboroztatás megvalósítása a Központ dolgozói szervezésében történt. Vöröskeresztes tábor a Magyar Vöröskereszt által finanszírozott táboroztatás keretében 10 gyermek delegálására volt lehetőség, a Központ dolgozói szervezésében került megvalósításra. Barlangász tábor a Szegedi Karszt-és Barlangkutató Egyesület által szervezett táborban 15 gyermek programját biztosították, munkatársaik vállalták a gyermekek felügyeletét. 2.3.Mikulás ünnepség 100 gyermek részére ünnepséget tartottak az Anikó u-i Általános Iskola tornatermében. Az ünnepségen a programot (bábszínház) az ÁNK Bölcsőde munkatársai adták. Az ajándékokat civil szervezetek adományaiból és saját intézményi hozzájárulásból biztosították. 2.4.Színházi előadás A Kaméleon színjátszó csoport bemutatásában (december), a Dóm-Kőtárban megszervezett Hókirálynő előadáson 50 gyermek részvételére kapott az Intézmény lehetőséget. 2.5. Mozi látogatás (december 15.) 100 gyermek delegálására kapott lehetőséget a Központ. 2.6. Mosoly karácsony Az Országos Egyesület a Mosolyért 21 gyermeket ajándékozott meg a klienseik köréből. Az ünnepélyes átadásra az Intézmény Anikó u-i épületében került sor. Az egyesület a gyermekek álmainak megvalósítására vállalkozott, sikerrel. Előzetes felmérés alapján vásárolták meg az ajándékokat (bicikli, laptop, TV, emeletes ágy, családi hétvége finanszírozása…). 3.Kistérségi programok Húvéti, Őszi és Karácsonyi játszóházak

67

Programba bevont települések: Téseny, Bakonya, Kővágószőlős, Romonya, Kovácsszénája, Kozármisleny

Gyód,

Egerág,

Kökény,

Orfűi barlangász tábor A Szegedi Karszt - és Barlangkutató Egyesület által szervezett áprilisi orfűi barlangtúrára Kistérségi Összefogás Napja Az esemény célja, hogy a kistérségi települések jobban megismerjék egymást, kapcsolatok, barátságok alakuljanak a lakók közt. Nyári játszóházak, kézműves foglalkozások A programon 25-30 gyermek jelent meg. Részt vettek a Színes Gyöngyök Alapítvány által szervezett Roma-napon Bakonyán, ahol a lakosságnak szervezett kézműves foglalkozások megtartásában aktívan közreműködtek. Tettyei kirándulás a Mésztufa-barlangba. A kirándulásra 10 gyermek (6-14 év) jött el. A barlang megtekintése után a tettyei játszótéren töltöttek el néhány órát. Egészségnap Kővágószőlősön Színes Gyöngyök Alapítvány által szervezett Egészségnapon részvétel. 4. Utcai szociális munkások által szervezett programok Pénteki Sport Klub Kéthetente a Kertvárosi egységben a program rendszeresen megvalósul, a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Ezeken a pénteki programokon lehetőség nyílik csoportfoglalkozásokra és egyéni esetkezelésekre, segítő beszélgetésekre is. Éjszakai Járőrszolgálat Pécs területén, havonta két alkalom. A nyári időszakban rendszeresen részt vett a Központ Rendőrkapitányság járőreivel, éjszakai felderítő tevékenységen.

a

Pécsi

Városi

Jogi ismeretek -JogÉsz előadás Pécs Általános Iskoláiban osztályfőnöki órák, illetve egyeztetés alapján JogÉsz programuk a 2014-as évben több általános iskolás diáknak nyújtott információt a jog őket érinthető elemeiről. Ping-pong Heti két alkalommal Ping-pong foglalkozás rendszeresen megvalósult, szívesen vettek részt a programon az érdeklődők. A foglalkozások során a komolyabb „sport múlttal” rendelkező felnőttek a gyermekeket szívesen tanították a sport alapjaira. Utcai felkereső munka Pécs- Kertváros és Belváros területén, heti két alkalommal. Az utcai felkereső munkát március végétől, november elejéig végezték heti öt alkalommal, napközben és az esti órákban a csellengő gyermekek, fiatalok felkeresése, programokba bevonása a cél. V. Együttműködés civil szervezetekkel: Az Intézmény költségvetése nem teszi lehetővé, hogy pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítsanak klienseik részére. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy erre klienseknek szüksége van (élelmiszer, ruházat, bútor stb.). Az Intézmény munkatársai adományok közvetítésében nyújtanak segítséget, klienseket delegálnak 68

civil szervezetek által szervezett adományozási kampányhoz, valamint segítséget nyújtanak az adományok kiosztásában. 2014-ben az alábbi civil szervezetekkel folytattak közös munkát: 1. Katolikus Caritas Pécsi Csoportja 2. Magyar Vöröskereszt 3. PMJV Polgármestere 4. A Gyermekétkeztetési Alapítvány 5. HÉRA Alapítvány 6.„Ételt az Életnek” Alapítvány 7. Magán személyek 8. Intézményünk Egységei havi rendszerességgel ruha adományok kiosztására nyújt lehetőséget, továbbá ruha-és játékbörze szervezésében vett részt. Indit Közalapítvány munkatársaival rendszeres együttműködés valósul meg a szenvedélybetegségek megelőzése, kezelése céljából VI. Intézmény szakmai ellenőrzése Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2014 márciusában ellenőrizte az Intézményünk szakmai munkáját. Az ellenőrzés során felmerült adminisztratív hiányosságok pótlása, korrigálása megtörtént. Egyéb hiányosságok nem merültek fel. VII. Intézmény fejlesztése 2014 évi eredmények Szakmai, szolgáltatási terület eredményei: 1.Jelzőrendszeri tagok és civil szervezetek vezetői és az intézmény Igazgatója részéről a személyes találkozások megvalósultak a további együttműködés céljából. Szakmai egységeik vezetői rendszeres, személyes kapcsolatot alakítottak ki a jelzőrendszeri tagok és szervezetek területi képviselőivel. 2. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és az utcai szociális munkások közös éjszakai járőrözése magvalósult. 3. Prevenció területén tervezett programjaik megvalósultak. Fejlesztési terv 2015 évre Szakmai fejlesztési terv 1.Intézmény tevékenységének népszerűsítése. 2.Jelzőrendszeri tagokkal fennálló kapcsolat további fejlesztése. 3.Civil szervezetekkel a szakmai kapcsolat erősítése. 4.Családgondozás terén új szakmai módszer bevezetése 5.Megelőző tevékenység kiszélesítése egészségügyi, oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek együttműködésével. VIII. Összegzés / Javaslatok Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ a szociális munka módszereinek alkalmazásával végez esetkezeléseket, a szociális munka eszközrendszerének alkalmazásával kezeli a kliensek problémáit. A beszámolóban feltüntetett problémák komplexitása miatt a szociális munka eszközrendszere nem minden esetben elegendő a problémák megoldására, csak annak átmeneti kezelésére alkalmas. Addig, amíg az alapvető élettani szükségletek, személyes és 69

családi szinten nem biztosítottak, magasabb szintű szükségletek biztosítása nem várható el a kliensektől. A szakmai tevékenység folytatása során az alábbi problémák jelentenek kiemelt nehézséget. 1. Anyagi problémák, melyek megoldására nincs eszköze a családgondozónak. Klienseik körében jelentős a munkanélküliek száma, ami jövedelmi viszonyaikra hatással van. Az egy főre jutó jövedelem alacsony szintje miatt, saját és gyermekeik ellátása is veszélybe kerül. Hatással van a gyermekek élelmezésére, ruházkodására, továbbá a lakhatási körülményeikre. Megoldási javaslat: Foglalkoztatáspolitikai fejlesztés, munkahelyteremtés. 2. A létbizonytalanság okán, anyagi témában felmerülő nézeteltérések alapján, gyakori a családi konfliktusok megjelenése. Megoldási javaslat: Konfliktuskezelési technikák alkalmazása, kiváltó okok kezelése. 3. A családok jövőképének hiánya, érdektelenség, elkeseredettség, szociális kapcsolatok beszűkülése miatt emelkedett a pszichés zavarok megjelenése. Nehezíti a probléma kezelését az, hogy a pszichés problémák ellátására hivatott intézmények befogadó képessége, ellátó képessége, dolgozóik jelentős leterheltsége miatt véges. Megoldási javaslat: Pszichiátriai ellátórendszer (gyermek, felnőtt, alap és szakellátás terület) fejlesztése, kapacitásbővítés. 4. Addiktológiai problémával küzdők számának emelkedése. Ellátórendszer igénybevételének önkéntessége miatt, a kliensek delegálása és kezelésének sikere elsősorban a klienseken múlik. Kiskorú szerhasználók kezelésére bentlakásos intézményi férőhely alacsony száma. Megoldási javaslat: Igénybevétel önkéntességének felülbírálata (fókuszálva a bűncselekményeket elkövetőkre). Férőhelyek számának növelése. A lakosság körében felmerülő problémák kezelése gazdasági, szociálpolitikai, társadalompolitikai megoldási stratégiát kíván. Feladat-ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek tevékenysége Ifjúságért Egyesület (7621. Pécs, Ferencesek u.42.) Családok Átmeneti Otthona

Az Ifjúságért Egyesület a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött 07-7/8817/2011. számú Ellátási szerződés alapján két intézményben biztosítja az átmeneti gondozás körébe tartozó Családok Átmeneti Otthonának működtetését. A feladat ellátására az önkormányzat által e célra rendelkezésre bocsátott ingatlanokban összesen 65 fő elhelyezésére és segítésére van lehetőség.

70

I. Intézmény: székhely – Pécs, Major u. 2., telephelyek: Mária u. 1., Lánc u. 2. II. Intézmény: Pécs, Debreceni Márton u. 22. I.

A Családok Átmeneti Otthonainak működése és számszerűsített eredményei

A Családok Átmeneti Otthonai (I.-II. Intézmény) 40 + 25 fő gyermek és felnőtt együttes lakhatását biztosítják. A törvényi hátteret az 1997.évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok, végrehajtási rendeletek, különösen a 15/1998.(IV.30.) számú, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló NM rendelet előírásai képezik. A családokat létszámtól, valamint élethelyzettől, önállóságtól és fejlesztési igénytől függően szobákban, vagy lakásokban (Lánc u, Mária u.) helyezzük el. A lakóegységek mosógéppel, televízióval, alapvető konyhai kellékekkel, igény szerint kisággyal felszereltek. A házakat lakóink takarítják napi forgásban beosztás szerint. Az intézményi jogviszony 12 hónap, ami indokolt esetben, a kliens kérelmére, a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézményben megszakítás nélküli munkarendben dolgozó szociális munkások és szociális asszisztensek állnak a kliensek rendelkezésére. Ebben az évben a „Nő az esély!” TÁMOP-5.3.1-B-1-11/1 projektjének köszönhetően szakképzett (kisgyermek gondozó és nevelő) roma nőkkel gazdagodott a stábunk. Az intézmény segítséget nyújt a szülő(k)nek a gyermeke(ik) gondozásához, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban. A Családok Átmeneti Otthona a fentiekben foglaltak mellett – közvetve pszichológiai, jogi, - közvetlenül - szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés, szociális krízis miatt bekerülő családok számára. Az intézményekben folyó segítségnyújtás célja, hogy olyan átfogó, reszocializációs folyamatot biztosítsunk, mely hosszú távon képessé teszi az ügyfeleket önfenntartásra, problémáik megoldására, gyermekeik fizikai, mentális és emocionális igényeinek kielégítése mellett. Ez elsődlegesen magába foglalja: - a rendszeres jövedelemhez (munkajövedelem) való jutás lehetőségét, - az igénybe vehető ellátásokhoz/támogatásokhoz jutás elősegítését, - a segítőkkel közösen kidolgozott stratégiák gyakorlását, - illetve az általános normák elsajátításának felajánlását, melyek lehetővé teszik a családnak a társadalomba való visszailleszkedését.

71

I.1. Az Intézmények célcsoportja A Családok Átmeneti Otthona fő célkitűzése, hogy a lakhatási krízisbe került családok – ideértve a gyermekeiket egyedül nevelő egyszülős családokat, válsághelyzetben lévő bántalmazott szülőt és gyermekét, valamint más törvényes képviselő, - gyám is -, és gyermekek részére átmeneti elhelyezést és gondozást biztosítson. További cél a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a családból történő kiemelés megelőzése azon családok esetében, akiknél az átmeneti elhelyezés hiányában a gyermekeket el kellene választani családjuktól. I.2. Bekerülési feltételek A felvételi beszélgetésre telefonon vagy személyesen lehet időpontot egyeztetni. Pécs területéről fogadunk rászoruló családokat. Az első interjúra kérjük a meglévő jövedelemigazolások és orvosi papírok(tüdőszűrő eredmény, kezelendő betegségek zárójelentései, leletek) bemutatását, továbbá a delegáló szakembertől egy támogató/összefoglaló levelet. A családoknak vállalniuk kell az együttműködést a szociális munkással, a kapcsolattartást az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, a havi térítési díj fizetését. Az ügyfeleknek kiköltözéskor megállapítható „lakhatási támogatás”, melynek számolási alapját, a befizetett térítési díj képezi. Szakmai döntés eredménye, hogy a befizetett összeg maximum 30%-át felhasználhatja a költözéskor, továbblépéskor felmerülő (kaució, szállítás…) költségek fedezésére. A várólistára került családok havonta frissítik a felvételi kérelmüket akár telefonon, akár személyesen. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az otthontalanná vált szülő, törvényes képviselő kérelmére történik (elhelyezési kérelem). A felvételi beszélgetés alapján a szociális munkásokból, szociális asszisztensekből álló team dönt a bekerülést illetően, indokolt esetben újabb beszélgetésre, ill. esetkonferenciára hívjuk be a családtagokat és az érintett szakembereket, intézményeket, melynek célja, hogy az ellátás biztosításáról való döntést megelőzően – azt elősegítendő – a családdal kapcsolatosan minél több információ álljon rendelkezésre. Családszerkezet alakulása 2014-ben a beköltöző családok tekintetében I. Intézmény II. Intézmény Egy szülős családok 10 7 Két szülős családok 8 17 Várandós egy szülős 2 1 családok Várandós két szülős 1 családok

72

2014-ben a szolgáltatást újonnan igénybevevő családok beköltözésének körülményei (delegáló intézmény neve típusa, egyéb). Jelzőrendszer Gyermekjóléti Saját egyéb Szolgálat kérésre szereplői I.

Intézmény

II.

Intézmény

4 család

2 család

5 család

7 család

2 család

3 család

Krízis (lélektani, szociális)

1 család

Problémák típusa, bekerülés oka (halmozott adatok) Lakhatás megszűnése Elégtelen lakhatási körülmények Bántalmazás Veszélyeztetés Párkapcsolati nehézségek Családi és társas kapcsolatok hiánya Krízis (lélektani, szociális)

I. Intézmény 5 család 5 család 2 család 2 család 1 család 2 család 2 család

II. Intézmény 6 család 6 család 2 család 6 család 5 család 6 család 2 család

A felvett ügyfelek többsége a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közvetítésével érkezett. Szintén nagy százalékban jöttek családból (az ottani lakhatási körülmények nem tették lehetővé a további tartózkodást) és bérleményből, de előfordult, hogy a közvetlen beköltözés előtt közterületen és sufniban laktak.

73

A szolgáltatást igénybe vevők létszáma és megoszlása 2014-ben (I.-II. Intézményekben):

Össz.: 134 fő

Gyermek 68 fő

Felnőtt 66 fő

A jövedelmi adatok a beköltözéskor:

Védelembe vett gyermekek száma (I. Intézmény)

Védelembe vett gyermekek száma (II. Intézmény)

5 fő

19 fő

A jövedelmi adatok 2014. XII. 31.:

Munkaviszonyból: 7 fő

Munkaviszonyból: 27 fő

Gyermekgondozási támogatások: 33 fő

Gyermekgondozási támogatások: 36 fő

Önk. által folyósított ell.: 6 fő Nyugdíjszerű ellátások: 4 fő Ellátás nélküli: 6 fő

Önk. által folyósított ell.: 11 fő Nyugdíjszerű ellátások: 4 fő Ellátás nélküli: 0 fő

74

II.

Az intézmények működésének alapelvei:

II.1. Prevenció Prevenció alatt a primér, szekunder, tercier megelőzést is értjük. A primér prevenciót elsődlegesen közvetlenül a gyerekekre használjuk. A CSÁO a prevenció egyéb, proaktívabb formáit is igényli. A lakhatási körülmények javítása, a tartós munkanélküliség következményeinek, ill. a munkaerőpiacra való visszalépés nehézségeinek figyelembevétele, az esélyteremtés, „helyzetbe hozás”, érdekérvényesítés elősegítése is a prevenció körébe sorolható. Tehát, a másodlagos és harmadlagos prevenciót a családokra és környezetükre értjük. II.2. Rendszerszemlélet Az emberi viselkedés rendszerszemléletű megközelítésének egyik alapvető gondolata, hogy minden család vagy közösség rá jellemző, sajátosan kialakult interakciós mintázattal rendelkezik. Ezek az interakciós minták szabályozzák hol tudatosan, hol erre vonatkozó tudás nélkül a család vagy közösség tagjainak viselkedését. Az emberi viselkedés — akár tüneti, akár nem — szerves része az interperszonális kapcsolatok működésének, amely csak a kapcsolatokon keresztül válik érthetővé. Az emberi kapcsolatok a cirkuláris oksági gondolkodással közelíthetők meg a legadekvátabban.(holisztikus szemlélet) II.3. Területiség elve A területiség elve a közösségi házak szempontjából azért lényeges, mert az ott dolgozó szakembereknek működési struktúrájukat a közösség földrajzi, kulturális és szubkulturális jellegének ismeretében kell, hogy kialakítsák. Törekedniük érdemes a települési szomszédsági kapcsolatok kialakítására, családi szálak (származás) kötődési területének elemzésére. II.4. Önkéntesség elve Az önkéntesség elve azt jelenti, hogy a szolgáltatások igénybevétele a klienseink számára nem kötelező, a programokon a részvétel saját elhatározásból történik. Ez az alapelv azért fontos számunkra, mert a napi munka kapcsán nagy erőket és sok időt kell mozgósítanunk a motivációra. Ugyanakkor ennek az elvnek köszönhetően a kliens az első pillanattól érzi, hogy felelőssége van a velünk való együttműködésben, részese és alkotója a problémák megoldásának, végső soron a saját életének. II.5. Empowerment: A képessé tétel úgy is definiálható, mint azok az eszközök (módszerek), melyek segítségével az egyének, a csoportok és/vagy a közösségek átveszik az irányítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válnak képessé önmaguk és mások életkörülményeinek javítása érdekében munkálkodni.”Adams, Robert: Social Work and Empowement. London, 2003, Palgrave Macmillan, p. 8. III. A szakmai munka alapelvei  Előítélet mentességre törekvés: bár világos, hogy előítéleteinket nem lehetséges teljesen kizárni a segítő folyamatban, törekednünk kell a munkánkban arra, hogy véleményeinket, döntéseinket tényekre és ne előítéletekre alapozzuk,  emberi méltóság tiszteletben tartása,

75

       

másság elfogadása, tolerancia, mások akaratának tiszteletben tartása fontos működési alapelv, akkor is, ha ez időnként nehezíti a segítő folyamatot, segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez, életminőség legalább szinten tartása, tisztesség, szaktudás, titoktartás, ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak (a beavatkozás felelőssége miatt fontos).

IV. Az intézményben folyó szakmai munka Elsődleges célunk, hogy a beköltöző családokat lakásproblémáik tartós rendezéséhez szükséges „önerő” (kapcsolati-, pénzügyi-, belső erőforrások és készségek) előteremtésére motiváljuk, és rendszeres tájékoztatást nyújtsunk arról, hogy milyen állami, önkormányzati támogatásokat, hiteleket, ill. más egyéb külső forrásokat vehetnek igénybe a lakásproblémájuk rendezése érdekében, továbbá folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati felhívásokat. A tájékoztatás és az információk nyújtása mellett fontos az ügyfelekkel folytatott mentálhigiénés tevékenység, mely záloga lehet a hajléktalan létből való kikerülésnek, hiszen olyan motivációs elemeket ébreszthet, amelyek az egyéneket, családokat a társadalmi és gazdasági önállóság megteremtésének irányába terelhetik: ösztönözhet a takarékosságra, az önerő vállalására anyagiakban is, előkészíti az intézményi ellátásban élőket az intézményes ellátási formákból való kikerülésre. Az Átmeneti Otthonban az egyéni esetkezelést, családokkal végzett szociális munkát, a csoportokkal végzett szociális munkát, és a közösségi szociális munkát szociális munkásokból és szociális asszisztensekből álló team végzi. Heti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tartunk, havonta csoportos szupervízión vesz részt a stáb. Mind a két találkozásnak céljaként fogalmaztuk meg a szakmai munka hatékonyabbá tételét. A kliensekkel folyó közös munkának egyik fontos és jól bevált szelete az „ értékelők”, melyet a segítő kapcsolat különböző állomásain folytatunk. Az egyesület központi irodájában a kliens lehetőséget kap, hogy a szakmai stáb előtt bemutassa családját, problémáját, a segítők is megvitathatják nézeteiket, majd közösen megfogalmazzák a további lépéseket, célokat. Ezekre a megbeszélésekre meghívjuk a családot körülvevő szakembereket is. V.

Az intézményből való kikerülés

Az ellátás megszűnik:  a jogszabályban meghatározott idejű elhelyezési – ill. a meghosszabbított – időtartam leltével,  a jogosultsági feltételek megszűnésével,

76

  

a törvényes képviselő(k) kezdeményezésére, a házirend szabályainak többszöri, súlyos megsértése esetén, ill., ha az ellátottak olyan életvitelt folytatnak, mely az intézmény működésével összeegyeztethetetlen, ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn.

Megszűnés oka 2014-ben Rendelkezésre álló időtartam leteltével Jogosultsági feltételek megszűnésével Házirend súlyos megsértése miatti szerződésbontás Megoldódott/ stabil élethelyzet Átgondolatlan, gyors döntés, idő előtti kiköltözés

I. Intézmény

II. Intézmény

1 család

5 család

2 család

1 család

1 család 6 család

4 család

3 család

3 család

Kiköltözés körülményei (hova) Albérlet Önkormányzati bérlakás Rokonokhoz Más intézménybe Külföldi munkalehetőség

VI.

(halmozott adatok)

I. Intézmény 5 család 3 család 4 család 3 család

II. Intézmény 2 család 1 család 4 család 4 család 2 család

Intézményi kapcsolatok

Először a klienst delegáló szervezettel, annak munkatársával vesszük fel a kapcsolatot. A lakcím szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, az intézmények (óvoda, iskola) gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint az illetékes gyámhatósággal rendszeres a kapcsolattartás. Pécs M.J. Város Polgármesteri Hivatalának Népjóléti Irodáival is állandó kapcsolatban állunk, hiszen lakóink itt intézhetik ügyeiket (pl.: segély). A területi védőnővel, gyermek – és felnőtt háziorvossal kifejezetten jó az együttműködés. A védőnő rendszeresen látogatja a kisgyermekes családokat. A jelzőrendszer más szereplőivel is kapcsolatban vagyunk. A Támasz- Alapítvány látókörébe került utcán élő, veszélyeztetett várandós nőket irányítja hozzánk. A Bázis-addiktológiai szolgálatához irányíthatjuk szenvedélybeteg ügyfeleinket, illetve

77

terápiából kikerülő, családját, életét újraépítő talpraállót fogadunk tőlük. Mindkét szervezettel aktív, hatékony szakmai kapcsolatban vagyunk. A munkaerő-piaci fejlesztés is az esetkezelés fontos része. A Munkaügyi Központ helyi kirendeltségéhez is és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft –hez is rendszeresen irányítjuk álláskereső klienseinket. Személyi és tárgyi feltételek A team tagjai: 2 fő szakmai vezető, 4 fő szociális munkás, 7 fő szociális asszisztens. Szakmai továbbképzések: Munkatársaink eleget téve továbbképzési kötelességüknek, a Támop-5.4.10-12/12012-0001 projektjének keretében különböző tanfolyamokon vettek részt. Az Egyesület ez év szeptemberében ünnepelte 25. születésnapját a Zsolnay Kulturális Negyedben. Családi programokkal, meghívott vendégekkel, más civil szervezetekkel együtt tettük emlékezetessé és széppé ezt a napot.

Pécs-Normandia LIONS Club ( Pécs, Mártírok u. 7-9.) LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége

A Pécs-Normandia LIONS Club 2010. január 4-től kezdődően üzemelteti a LIONS Suli Családi Napközijét, mely keretei között, az Önkormányzattal kötött 07-7/16813/2010. számú ellátási szerződés alapján az Egyesület vállalta, hogy gyermekjóléti alapellátási tevékenységet végezve folyamatosan 7 fő (6-14 éves) gyermek részére, gyermekjóléti alapellátási feladatként térítésmentesen családi napközi ellátást biztosít. A LIONS Suli Családi Napközi alapvetően 3 jól körülhatárolható csoportba tartozó gyermekeket fogad: - Egyrészt a magatartási-beilleszkedési zavarral küszködő gyermekeket, akiknek az iskolarendszer magas létszámába kódoltan megjelenő esetleges fegyelmezetlen magatartása a családi napköziben – kiscsoportban – kezelhetővé válik. - A másik csoportot a tanulmányi nehézségekkel küszködő gyermekek jelentik, akik személyre szabott segítségre, négyszemközti, a tananyag mélyebb értelmét megragadó korrepetálásra és felzárkóztatásra szorulnak annak érdekében, hogy az iskola által támasztott követelményeknek folyamatosan megfeleljenek. - A harmadik célcsoportunkat a szociálisan rászoruló gyermekek alkotják, akik számára az otthoni szociális környezethez képest jelenthet érdemi alternatívát az, hogy egy inspiratív, tanulásra serkentő közegben tölthetik a délutánjaikat. LIONS Suli Családi Napközi tevékenysége A LIONS Suli Családi Napközi a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának családias körülmények közötti eltöltését biztosítja. A napközi az általános iskolai tanítást követően 6-14 éves gyermekeket fogad; 2014-ben a legfiatalabb gyermek a napköziben 10, míg a legidősebb 14 éves volt.

78

A Napközi elsődleges célja, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között tölthessék a délutánokat, illetve kreatív és készségfejlesztő játékok segítségével kerüljenek fejlesztésre a kompetenciáik. Emellett a Pécs-Normandia LIONS Club kiemelt fontosságúnak tartja, hogy minden gyermek képességei és igényei szerint felkészüljön a következő iskolai napra, különös tekintettel azokra a tantárgyakra, amelyek az adott gyermek számára fokozott nehézséget jelentenek. Tekintettel arra, hogy több gyermek számára az étkezés is alapvető napi problémát jelent, a Családi napközi kiemelt figyelmet fordít a gyerekek egészséges ás változatos uzsonnáztatására. A LIONS Családi Napközik szociális háttere A Családi napközit felsőfokú végzettséggel, illetve családi napközi vezetői tanúsítvánnyal rendelkező szakember vezeti, aki munkáját 1 helyettes, 1 kisegítő továbbá minden nap legalább 1 önkéntes korrepetitor segíti, aki vagy az iskolai közösségi szolgálat középiskolásai közül vagy a PTE egyetemi gyakornokai közül kerül ki. A napközi a naptári év alatt összesen 10 gyermekkel (egy időben 7 gyermekkel) foglalkozott, mely kiegészült a hasonló létszámú LIONS Odú Családi napközi gyermekeivel, a nyári táborokkal és a pótvizsga-felkészítő diákjaival. A gyermekeknél a szociálisan hátrányos helyzet és a bizonyos mértékű tanulási nehézség szinte kart karba öltve jelentek meg. Több esetben előfordult, hogy a gyermeket az iskolája delegált a Napközibe, hogy a súlyos viselkedészavarát és magatartásbeli problémáját kiscsoportban, egy integrációs programban kezelni lehessen. Két gyermek esetén a Pécsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kereste meg a Napközit hasonló okokból kifolyólag. Az év előrehaladtával mindegyik gyermek tekintetében – a szocializációs és a tanulmányi eredmények terén is – jelentős mértékű előremozdulást tapasztalt a Napközi vezetője. Szocializációs szempontból a javuló, könnyedebb, biztonságosabb kommunikációs készség, az agresszió csökkenése, felszabadult viselkedés jellemezte a gyerekeket, míg tanulási szempontból az érdemjegyek javulása, az ebből fakadó önbecsülés növekedése és végső soron egy kiegyensúlyozottabb személyiség lett jellemző. Több gyermeket sikerült „kiszabadítani” a folyamatos kudarcok gyűrűjéből, és a kezdeti tanulmányi sikerek új lendületet adtak. Egy esetben egy április végén még 5 tantárgyból elégtelenre álló gyermek intenzív felkészítésével sikerült a Napköziben elkerülni nemcsak az évismétlést, de a nyári pótvizsgát is. A LIONS Suli Családi Napközi napirendje: -

12:00-13:30 – Érkezés 13:30-14:00 – Napi helyzetek, szituációk, esetleges problémák megbeszélése 14:00-15:30 – Házi feladatok elkészítése 15:30-16:00 – Uzsonna 16:00-17:30 – Kreatív óra, játék és sport

Nyári táborok A nyomozás a városban illetve a Magyarok Együtt Pécsett tábor

79

A 2014-es évben a Pécs-Normandia LIONS Club folytatta a Nyomozás a Városban nyári tábort, ahol 25 pécsi gyermek fedezte fel városát játékos – interaktív módon, különböző tematikus napokon keresztül. Több turnus mellett egy egyedülálló tábornak is színteret adott az Egyesület, ugyanis a július első hetében megvalósított Magyarok Együtt Pécsett Táborra 6 horvát (eszéki) magyar gyermek, 6 szerbiai (temerini) magyar gyermek és 6 pécsi gyermek részvételével került sor. A tábor különleges találkozásuk színteréül szolgált, hiszen ritkán adatik meg, hogy egy határon túli magyar gyermek egy másik ország határon túli magyar gyermek társával találkozzon. Az élményt ráadásul fokozta, hogy minderre az anyaországukban, Magyarországon került sor úgy, hogy még magyarországi (pécsi) magyar gyermekek is csatlakoztak a táborhoz, akik szintén egy teljesen újszerű élménnyel gazdagodtak. - Az egy hét Pécs játékos megismerésével zajlott, amelyben helyet kaptak Pécs történelmi és vallási emlékei éppúgy, mint a játék a Mecsextrém Parkban és a kirándulás a Mecsekben. A színes programokat a táborban végig átszőtte összekötőkapocsként a nemzeti összetartozás érzés, mely az utolsó este abban csúcsosodott ki, hogy 2 pécsi gyermek a 12 határon túli gyermek szálláshelyén, a LIONS Házban aludt a többiek szobatársként, így az egy hetes tábor nem csupán élmények összességét jelentette a résztvevők számára, hanem számos határon túli magyar és pécsi gyermek barátságának az előszobájául is szolgált! A pótvizsga-felkészítő tábor - A 2014-es évben a Pécs-Normandia LIONS Club egyik célkitűzésévé lépett elő, hogy az általános iskolákban a tanév végén végül pótvizsgára kényszerülő diákokat az évismétlés elkerülése érdekében felkészítik az augusztusi pótvizsgára. Az alapvetően széles körben meghirdetett felkészítőn végül csupán egyetlen iskola – az Anikó Utcai Általános Iskola – diákjai vettek részt; 4 diák felkészítése zajlott 7 tantárgyból, akik a felkészítést követően mind a 7 pótvizsgás tantárgyat, kivétel nélkül sikeresen teljesítették. A 2015-ös év egyik kiemelt céljává lépett elő a megkezdett program minél teljesebb mértékű kiszélesítése, melynek előkészületeit az Egyesület a Pécsi Tudományegyetemmel közös együttműködésben már meg is kezdte. Az Iskolai közösségi szolgálat - A Pécs-Normandia LIONS Club több iskolával (pl. a Leőwey Klára Gimnázium, a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium) kötött együttműködési szerződést, melynek értelmében a gimnázium diákjai segítséget nyújtanak a családi napközibe járó gyerekek mindennapi iskolai feladatainak elvégzésben, illetve az intézmény számítógépes gépparkjának felújításában. A megkötött szerződések alapján a 2014-as évben az iskolai közösségi szolgálaton keresztül mintegy 25 önkéntes folyt bele érdemben a LIONS Suli (és a LIONS Odú) mindennapi életébe. 2014. decemberében az Egyesület együttműködő partnerei közé lépett elő a Miroslav Krleza Általános Iskola és Kollégium, valamint a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolája, melyekkel együtt az Iskolai Közösségi Szolgálat keretei között az Egyesülettel együttműködő középiskolák száma az év végére elérte a 9-et.

80

A Szakmai gyakorlati program: - A Pécs-Normandia LIONS Club 2011. április 27-én együttműködési szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóság Központi Hallgatói Szolgáltató Irodával (PTE OIG KÖSZI), amelynek értelmében az Egyesület a szakmai gyakorlati programban fogadó szervezetként vesz részt. A Klub vállalta, hogy a gyakorlatszerzés időtartamára mentort jelöl ki, valamint minimum 120 órás időtartamra gyakorlatszerzési lehetőséget biztosít, illetve azt zárójelentésben értékeli. A 2013/14-es tanév II. (tavaszi) szemeszterében a LIONS Suli tevékenységébe 2 gyakornok kapcsolódott bele, hozzáállásukkal, munkájukkal – kiváltképp a reáltárgyak terén – jelentősen segítették a gyermekekkel való foglalkozások eredményességét. -

.

-

A fenti értékelő beszámoló a szervezetek, intézmények tükrében mutatja be Pécs város 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladat ellátását, érzékeltetve a felmerült nehézségeket az egyes területek tekintetében, s rámutatva a szakemberek elhívatottságára.

Pécs, 2015. …………….. Dr. Páva Zsolt polgármester

81