A chicagói tűzvész 140 éve pusztított

Kék Háromszög Magazin

I. évfolyam, 4. szám 2011. december

A chicagói tűzvész 140 éve pusztított

Az általános iskolások képzésének eredményessége

Előadás az intézmények prevenciós megbízottjainak

2. Kék Háromszög

A Tartalomból

A chicagói tűzvész

3.

Dániel Zoltán

Előadás az intézmények prevenciós megbízottainak 10. D. Csonka Ágnes

Újra szakkör a Harmat suliban! 14.

Kedves Olvasók!

Szabó Nóra

A Magyar Polgári Védelem története 16. Dr. Sztanek Endre

Történelmi eszközök Gázálarcok

18.

Dániel Zoltán

Örömmel tölt el, hogy az Alapítvány közel hét éves lakosságfelkészítési munkáját a kerületi polgári védelmi kirendeltség vezetője, Csepregi Péter pv. százados oly módon is elismerte, hogy a már hagyománnyá vált Konferencia Kőbánya Biztonságáért rendezvény délutáni előadássorozataiból egy előadás megtartására minket kért fel. Az előadásunk témája szorosan kapcsolódik a X. kerületben végzett tevékenységünkhöz, melyben célul tűztük ki nem csak a gyermekek, hanem az oktatási intézmények felnőtt dolgozóinak felkészítését is egy váratlan veszélyhelyzet túlélésére. D. Csonka Ágnes az Alapítvány elnöke

Általános Iskolások képzésének eredményessége 20. D. Csonka Ágnes

2011. december

Ajánló

22.

Dániel Zoltán

Csatlakozzon hozzánk Ön is! A Dr. Sztanek Endre Alapítvány Magazinja

140 éve pusztított három napon át... Abban a tűzvészben, amely három napon át pusztított az amerikai Chicagóban, a város egész üzleti negyede, körülbelül 4 négyzetmérföldnyi terület égett le. A körülmények ideálisak voltak, a hosszú, forró nyár után a fából készült épületek a legkisebb szikrától is belobbantak. A nagy chicagói tűzvész 1871. október 8.-án kezdte pusztítását, mely csak október 10.-én ért véget. Pusztítása 10 négyzetkilométernyi területet emésztett fel és százak vesztek oda. Habár a pusztítás az XIX. századi Amerika egyik legnagyobb katasztrófái közé tartozik, a pusztítást követő gyors újjáépítésnek köszönhetően mára Chicago az egyik legnépesebb és gazdaságilag legfejlettebb várossá vált. Chicago város zászlójának második csillaga állít emléket ennek a hatalmas tűzvésznek. A tűz forrása egy istálló volt, ami a DeKoven street 137. szám alatti házhoz tartozott. A

2

The O’Leary Legend—Chicago Museum L.L. Owens—The Great Chicago Fire

maradt városi legenda szerint az istállóban, ami Patrick és Catherine O’Leary tulajdonában volt, a család tehene felrúgta a lámpást, mely meggyújtotta az almot az istálló bokszaiban. Bár a legenda kitalálója 1893-ban beismerte, hogy csak a történet színesebbé tétele miatt kezdte terjeszteni ezt a történetet, sokak még mindig valós okként kezelik a történetet.1 A hatósági források viszont a fent említett cím kandallójából kipattanó parázst jelölnek meg a tűz keletkezési okaként. A parázs kipattanásának okaként pedig emberi mulasztást, vagy a kéménybe befújó szelet jegyeztek fel.2

2011. december

1

keletkezésének időpontját pedig 1871. október 8.-a, este 9 óra körüli időpontra teszik. A fenn-

Kék Háromszög

A chicagói tűzvész

3.

Megemlékezés

4. 2011. december

Kék Háromszög

Megemlékezés

A keletkezett tűz terjedését nagy mértékben segítette, hogy a város lakóházainak építésénél szinte kizárólagosan fát használtak, a tüzet megelőző időszakban szárazság volt a városban, mely kiszárította a fa építőanyagot, és az is, hogy a tűz keletkezésének éjszakáján rendkívül szeles volt a városban az időjárás. A tomboló szél uralkodó iránya dél-nyugati volt, és az égő szerkezeti elemeket a város szíve felé vitte. Továbbá a lakosság igen lassú reakciója a tűzre, illetve az, hogy az eluralkodó pánikhangulat miatt szinte senki sem tudott reálisan reagálni a keletkező katasztrófára, szintén a tűz malmára hajtotta a vizet. A város ezen részén uralkodó káoszban 40 percet kellett várni arra, hogy végül egy gyógyszertárban megszólaljon a tűzjelző. Ez volt a chicagói tűzoltóság

kaptak, így a tűz átterjedt a folyó túlpartjára is. Az egyre növekvő tűz egyre nagyobb szelet és hőt termelt, mely a távolabb lévő házak fa tetőszerkezetét lobbantotta lángra. A fáradt és viszonylag kis létszámú tűzoltóságnak egyre kevesebb esélye volt a tűz megfékezésére is, nemhogy annak eloltására. A város polgármestere segítséget kért a szomszédos városok tűzoltóságaitól, de mire azok a városba értek, már nem tudtak mit tenni, ugyanis addigra a tűz elérte a város víztornyát, ami szintén faszerkezetes volt. A víztorony elpusztulását követően a tűzoltóknak víz nélkül már tényleg semmi esélyük nem maradt, hogy bármit is tegyenek a tűz pusztítása ellen. A szabadon pusztító tűz végül elérte Chicago központi, üzleti negyedét, ahol szállodák, áruházak, színházak, templomok és nyomdák váltak a martalékává.

Kék Háromszög

első riasztása a tűzesettel kapcsolatban. A sors iróniája, hogy az 1871. október 8.-án keletkezett tüzet megelőző napon már volt egy tűzeset, amellyel Chicago tűzoltóinak meg kellett küzdenie, ami nagy mértékben kimerítette a tűzoltókat, és a mostani tűz jelzésekor arra gyanakodtak, hogy az a tűz gyulladt újra, így az egységeiket a város másik felébe, az előző tűz helyszínére küldték ki először. Mire rájöttek tévedésükre, már késő volt. A tűz már hatalmas méreteket öltött a pontos helyszínre érkezés időpontjára. A tűzoltók kiérkezését követően nem sokkal a tűz elérte a Chicago folyó nyugati partján elhelyezkedő templom tornyát. Ez a későbbiekben végzetesnek bizonyult. Akkoriban ugyanis az utakat, a folyó partján fekvő kikötőket, technikai épületeket, a folyón átívelő hidat is fából építették, melyek a templom égésének köszönhető hőtől szintén lángra

5.

Megemlékezés

2011. december

6. Kék Háromszög 2011. december

Megemlékezés De itt pusztult el Chicago Polgármesteri Hivatala és a híres Chicagói Opera épülete is. Majd a tűz tovább terjeszkedett a város északi része felé, ezzel lakosok ezreit kényszerítve a menekülésre. A tömegpánik egyre fokozódott, ahogy a Chicago folyón átívelő hidaknál a menekülő tömeg feltorlódott. A lángra kapó lakóházak tüze elől a lakosság a Lincoln Park és Michigan tó partja irányába menekült, ahol végül ezrek leltek menedékre a lángok és forróság elől. A város polgármestere, hogy úrrá legyen az egyre nagyobb pánikon statáriumot vezetett be, és az irányítást a polgárháborús hős, Philip Sheridan tábornok kezébe adta, aki egyből a városban állomásozó katonák mozgósításával igyekezett a ren-

det megteremteni, és lakosság menekítését megszervezni. De mivel a megnyugtatott lakosság körében nem jelentkeztek nagyobb mértéket öltő zavargások, fosztogatások a statáriumot a polgármester fel is oldotta másnapra. Végül a tűz 1871. október 10.-én saját magát oltotta ki. A tűz kialvásához hozzájárult, hogy minden éghető elemét a város ezen részének már felemésztette, de nagy mértékben segítette a várost az október 10.-én eleredő eső is, mely a maradék kis tüzeket eloltotta. A tűz háromnapos pusztításában több mint 300 ember vesztette életét, és a keletkezésének helyszínét körülvevő harmincnégy háztömbben százezrek maradtak fedél nélkül. A tűz az

O’Leary háztól a Fullerton sugárútig mindet elpusztított. Bár a tűz kialudt, a romok, amiket maga után hagyott, még napokig olyan forróak voltak, hogy nem lehetett hozzákezdeni az eltakarításukhoz, és az újjáépítéshez.

7.

Megemlékezés

Kék Háromszög Mindennek ellenére volt olyan épület is, ami túlélte a tűz pusztítását. Ilyen épület a mai napig álló Új Víztorony, mely ugyan nem semmisült meg, de a tűz alatt a vízellátást a sérült vezetékrendszer miatt nem tudta biztosítani. Ez a Víztorony a tűzeset nem hivatalos emlékműve a város szívében. A tűzet a Víztorony mellett összesen még négy középület élte túl. Ezen épületeknek szerencséjük volt, elkerülte őket a tűz. A tűzvésznek voltak pozitív következményei is. A katasztrófát elősegítő és segítő tények számbavételét követően Chicago újjáépítésénél új, a tapasztalatokra épülő tűzvédelmi előírásokat követtek. Valamint a tűzoltók elbe-

2011. december

Annak ellenére, hogy a tűz egy hozzávetőleg 7 kilométer hosszú és 1,5 kilométer széles sávban pusztított, ami nagyjából 810 hektár területet jelent, mégis 117 kilométer hosszú közútszakaszt, 190 kilométer hosszú járdaszakaszt, 2000 lámpaoszlopot, 17 és félezer lakást semmisített meg. A teljes kár elérte a 222.000 dollárt. Ez a város vagyonának harmadát tette ki. Ezek mellett a magángyűjteményekben fellelhető könyvekből hozzávetőlegesen két-három millió kötet veszett oda. Az esetet követően a The Chicago Daily Tribune úgy beszélt a katasztrófáról, hogy az a városban nagyobb pusztítást végzett, mint Napóleon serege Moszkvában 1812.-ben.


Megemlékezés széléseire alapozva új tűzoltási eszközök, stratégiák láttak napvilágot. Megerősítették a város tűzoltószolgálatát, és ezáltal a város Illinois állam legnagyobb és legjobb tűzoltóságává vált. A tüzet követő időszakban a város üzletemberei és tehetősebb polgárai igyekeztek a város elnéptelenedését megelőzni az újjáépítés és a gazdasági élet újraindításával. A katasztrófát követően az ország minden részéből érkeztek segélyszállítmányok, melyek nem csak élelmet, ruhát, de építőanyagot is tartalmaztak. Az első segélyszállítmány már aznap megérkezett a városba, amikor az

Kék Háromszög

utolsó égő rom is teljesen kialudt. A gyors és megtervezett újjáépítés nagyban hozzájárult a város talpon maradásához, és ahhoz is, hogy gazdaságilag ilyen nagy mértékben meg tudott erősödni. Erre igen jó példa a Palmer House Hotel. A hotelt pár nappal a tűz kitörése előtt adták át, de a tűzben teljes mértékben elpusztult. A hotel tulajdonosa, Potter Palmer nem tágított tervétől, és kölcsönt felvéve felépített az elpusztult hotel helyére egy újat, melyet elkészülte után a „tűzbiztos” jelzővel titulált.

9.

Megemlékezés

Híres Tűzesetek i.sz.64.—Nero felgyújtja Rómát



1666. szeptember 2.—Londoni tűzvész



1723.—Budavári tűzvész



1812. szeptember 14.—Moszkvai tűzvész



1871. október 8.—Peshtigo erdő tüze



1872. november 9.—Bostoni tűzvész



1904. április 19.—Torontói tűzvész



1906. április 18.—Földrengés és tűzvész San Franciscóban



1988 áprilisa és májusa—a Yellow Stone Nemzeti Park erdőtüze

Forrás: internet; wikipedia.com

2011. december




Az Alapítvány életéből Előadás az intézmények prevenciós megbízottjainak A Kőbányán már hagyománnyá vált, „Kőbánya Biztonságáért” tartott konferenciát idén negyedik alkalommal rendezte meg a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság X. kerületi kirendeltsége. Erre idén 2011. november 30.-án került sor. A Konferencia után a Közép-Pesti Irány öt kerületének intézményi prevenciós megbízottainak tartottak felkészítést, mely során segítséget kívántak nyújtani a prevenciós program elkészítéséhez. A hagyomány tisztelete és a téma fontossága miatt Alapítványunk örömmel tett eleget a felkérésnek, hogy előadásával segítse a prevenciós megbízottak felkészítését. 2011. november 30.-án egész napos konferencia sorozatnak adott otthont a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ Előd utcai szabadidőközpontja. Délelőtt a szakembereknek tartottak előadásokat a katasztrófavédelem legaktuálisabb témaköreit felölelve, míg a délután a civil lakosság azon rétegéhez szólt, akik a Közép-Pesti Irány bármely oktatási, szociális, nevelő vagy egészségügyi intézményében intézetvezetői, vagy az Intézményi Prevenciós Programért felelős személy posztját tölti be. A délutáni konferencia célja, hogy a már meglévő Intézmé- lelően, a törvényi szabályozásonyi Prevenciós Programokat a kat és változásokat szem előtt szakmai szempontoknak megfe- tartva, hogyan lehet a leginkább naprakészen tartani, illetve milyen szerkezeti felépítést kell alapul venni ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjenek ezek a programok, és így elérjék létrejöttüknek valódi célját. A délutáni rendezvényre az V., a VII., a VIII., a X. és a XVII. kerület intézményeinek illetékes személyei kaptak meghívást. A felkészítő konferencia házigazdája igaz a Kőbányai Kirendeltség volt, mégis a házigazdát a VII. kerületi kirendeltség-vezető, Balogh Zoltán polgári védelmi főhadnagy Fotó: SzN (www.drszea.hu)

Fotó: SzN (www.drszea.hu)

képviselte, és konferálta fel az előadókat.



helyzeti tervezésének fontosságáról, ismertette azok jogszabályi kereteit, és a januártól életbe lépő jogszabályi változásokra is kitért. Az alezredes úr a további mondandójának megértése érdekében definiálta a veszélyhelyzet fogalmát, ami értelmében a veszélyhelyzet nem más, mint a biztonság hiánya. Ezért a prevenciós programoknak fel kell készülniük ezekre a biztonság hiányát keltő eseményekre úgy, hogy át kell gondolni pontosan milyen veszélyeztető tényezők fordulhatnak elő az intézményben, és arra milyen tervezett lépéseket lehet és kell tenni. Külön téma volt előadásában a katasztrófaküszöböt el nem érő veszélyhelyzetek tárgyköre. A határvonal ezekben az esetekben az, hogy a mindennapi fogalmak szerinti rendvédelmi szervek tudják-e kezelni az adott veszélyhelyzetet, vagy sem. Ha igen, akkor nem katasztrófáról beszélünk.

Ezért 2012. január 1.-től új fogalom lesz az elfogadott katasztrófavédelmi törvényben ezekre az esetekre, és ez a „katasztrófa veszély” fogalma. Mely fogalom jelenti azt az időszakot, amikor a kormány még nem hirdette ki a vészhelyzetet, de már intézkedéseket vezettek be az illetékes szervek a megelőzésre. A délután záró előadása volt az, amire Alapítványunkat kérték fel. Az Alapítvány képvise-


2011. december

Fotó: OGy (www.10kerkult.hu)

Kék Háromszög

A rendezvényen megjelent, legkevesebb 140 meghívott, először Géczi Béla tűzoltó ezredes előadását hallgathatta meg az iskolák és intézmények tűzvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatairól. Géczi Béla tű. ezredes úr igen alaposan, szisztematikusan felépített szempontoknak megfelelően tárta fel a legjellemzőbb hibáktól a legkisebb szabálytalanságokig a tapasztaltakat, melyeket számadatokkal is alátámasztott, mellyel még inkább érzékelhetővé tette a problémák súlyát. Elmondta azt is, ha most épülnének az iskolák, akkor a vizsgált 489 intézményből 443ban újra kellene telepíteni a teljes tűzjelző rendszert, mivel azok teljes mértékben alulmúlják a minimális elvárásokat. Elismerően szólt a tűzeseti áramtalanításról, de megjegyezte, a szakaszos végrehajtás már 144 esetben volt hiányos. Meglehetősen sok kívánni valót hagyott maga után a biztonsági- és az irányfények állapota is. A második előadást Kocsik Pál polgári védelmi alezredes tartotta az intézmények veszély-

11.

Az Alapítvány életéből

12. Kék Háromszög



2011. december

letében Dániel Zoltán, az Alapítvány titkára beszélt az Intézményi Prevenciós Program lényeges szerkezeti elemeiről, a program olyan lényegi pontjairól, melyek megkönnyítik a készítők számára a törvényi előírásoknak való megfelelést, és azokra a részekre is kitért, melyek a program gyakorlatban való alkalmazása szempontjából elengedhetetlenek. A szerkezeti felépítésnél kiemelte, hogy a program fő szakaszai: megelőzés, felkészülés;

veszélyek elleni védekezés, helyes magatartás a veszély alatt; és a helyreállítási időszak. Kiemelte, hogy az intézmény részéről kik azok a személyek (intézmény vezetője, a megelőzésért felelős személy, elsősegélynyújtó, műszaki kérdésekben járatos személy és a gondnok), akik névvel és elérhetőséggel kell, hogy szerepeljenek a programban, a riasztási lánc és a tervben szereplő mentés pontos végrehajtása céljából.

Továbbá fontosnak tartotta kiemelni, hogy sem a település, sem az intézmény adottságait nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyen terv elkészítésekor. Ezt követően előadásunkban bemutattuk két példán keresztül, hogy egy Intézményi Prevenciós Program hogyan is néz ki a gyakorlatban. Ez a két eset a 2008 áprilisában a Kápolna Téri Általános Iskolában tartott gyakorlat, valamint a 2010 októberében a Harmat Általános Iskola és


D. Csonka Ágnes


Miért tartod fontosnak, hogy katasztrófavédelmi ismereteket tanulj?

Undrakh Roland (12) Szeretnék segíteni majd a bajbajutott embereken. Ezt már volt iskolámban, alsós koromban eldöntöttem, mert már akkor tanultam heti egy óra keretében veszélyhelyzeti ismereteket. Iskolát kellett változtatnom, de itt most lehetőségem nyílt felsősként szakkörön tovább bővíteni ismereteimet. Nagyon örülök annak is, hogy megismerhettem a Polgári Védelem régi eszközeit, felszereléseit, azok használatát, és a jelenlegi védőeszközök, gázálarcok és védőruhák szabályos fel– és levételét.

Mitiner Tamás (11) Az iskolámban osztályfőnöki órán tartott az Alapítvány foglalkozást, ahol megismertem a polgári védelem munkáját, és azt, hogy mit kell tennem ha veszélybe kerülök. A szakkör nagyon tetszik, mert megismerhetem azokat az eszközöket, amit a mentésünkre érkező emberek használnak, a védőruhájukat, amit hordanak. Azért tartom fontosnak, hogy ilyet tanuljak, mert ha nagyobb leszek segíteni szeretnék másokon. A veszélyt jelző táblákat is megismerhettem, és ha baleset történik akkor el tudom mondani a telefonba a segítőknek, hogy pontosan miket látok.

2011. december

Harasztovics Ádám (16) Azért tartom fontosnak, hogy tudjak saját magamnak és másoknak is segíteni veszélyhelyzetben. Tudjam azt, hogy miért szól a sziréna, és mit kell tennem katasztrófa esetén. Baleset esetén segítséget tudjak nyújtani embertársaimnak és tudjam tájékoztatni a segítségre szorulókat. Több alkalommal részt vettem a kőbányai Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyen, és az Alapítvány által tartott szakkörökön az eddigi tudásomat bővíthetem. A volt általános iskolámban már arra is lehetőségem nyílik a szakkörök alkalmával, hogy a mostani tanulók oktatásában segíthetek.

Kék Háromszög

a Csodapók Óvoda bevonásával megtartásra került BRFK Komplex Katasztrófavédelmi gyakorlata volt. Reméljük hasznos információkkal szolgáltunk mind a terv elkészítését illetően, mind a gyakorlati alkalmazása terén. A nagy érdeklődésre való tekintettel honlapunkról letölthető az előadásunk anyaga. (www.drszea.hu/letoltesek/IPP a gyakorlatban.pdf)

13.


14.

Az Ifjúsági Tagozat Életéből

2011. december

Kék Háromszög

Újra szakkör a Harmat suliban! A tavalyi tanévben sikeres volt a Harmat Általános Iskolában a Polgári Védelmi szakkör, ahol sikeres vizsgát is tettek a jelenlévők. Az idei tanévben is sok a jelentkező, ezért ebben az évben is van oktatás. Mivel a tavalyi tanévben sok érdeklődő volt, akit érdekelt a polgári védelem, ezért ebben a tanévben is úgy gondoltuk, hogy elindítjuk egy kezdő és egy haladó csoport oktatását is. Akik a tavalyi tanév során vizsgáztak le, azok a tanulók kerültek a haladó csoportba. Mivel a kicsi újoncok is egy kis ösztönzésre szorulnak néha, ezért a nagyobbak örömmel segítenek a kicsiknek azokban, amit nem értenek vagy nem tudnak. Mivel egy szinttel feljebb kerültek, ezért komolyabb oktatást is kapnak, ami sokkal komolyabban foglalkozik a Polgári Védelemmel, és ha ezt a pályát tekintik életcéljuknak, akkor hasznos ez az oktatás számukra. Ebben a tanévben, nagytöbbségben a távolsági védelem alapjairól, és a Polgári Védelmi szakszolgálatok munkájáról tanulhatnak. A nagyobbaknak ebben a tanévben is lehetőségük lesz egy komolyabb vizsgát tenniük, ahol a rátermett-

ségüket és ügyességüket bizonyíthatják be a kicsi újoncok segítségével. A kicsik is ugyanúgy a tanév végén vizsgáznak abból, amiből a nagyobbak is tették egy évvel korábban. A kicsik tanulnak a polgári védelem történelméről. A régi eszközöket is megismerhetik a Dr. Sztanek Endre Alapítvány által bemutatott eszközök segítségével, amiket az Interaktív Polgári Védelmi Múzeumukból hoznak el az iskolába. A gyerekek felvehetnek olyan régen használt védőöltözetet is, amellyel ma már nem is találkozhatnak. Továbbá az RBV fogalmát, alapszabályait és részeit sajátíthatják el, ami a Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyen is hasznukra válhat. Ott ugyanis, ha tudják használni a különböző eszközöket és felszereléseket értékes pontokat szerezhetnek csapatuknak. Alapvető tűzvédelmi oktatásban is részesülnek, amit a Fő-

városi Polgári Védelmi Verseny egyik állomásán kamatoztathatnak, mivel ott a feladatuk az osztott sugár szerelése. Alapvető elsősegélynyújtást is tanulhatnak, ami az életük bármely területén segíthet, legyen az egy kisebb orrvérzéstől kezdve egy törés megállapításáig.

15.

Az Ifjúsági Tagozat Életéből

Kék Háromszög

Tájékozódásukban is segíthet az, ha tudják használni a tájolót, mert elvezethet egy olyan helyre, ahol tudnak segíteni vagy segítséget kérni, akár magukról van szó, akár egy bajbajutott emberről. A nyúlgátépítés fogalmát és technikáját is megtanulhatják többféle módon is, ami segíthet, ha egy nagyobb eső következtében a pincébe befolyó víz megakadályozása az egyetlen, amit a mentés érdekében tehet az ország bármely területén is tartózkodjon. Ezen tudások birtokában a tanév végén vizsgát fognak tenni, hogy bemutassák, hogy ebben a tanévben sem csak azért ültek a teremben, hogy melegedjenek, hanem azért, hogy sok-sok tudást szívjanak magukba olyan dolgokról, ami érdekli őket és akár társaik érdekét is szolgálhatja. Szabó Nóra

2011. december

16.

Történelem

2011. december

Kék Háromszög

A Magyar Polgári Védelem története A rendszerváltozástól az új évezredig A rendszerváltást követően, mintegy 10 évvel a Polgári Védelem tovább alakult, és 2000. január elsejével létrejött a Katasztrófavédelem. Ezzel egyedül a fővárosban maradt meg a Polgári Védelem, mint szervezet. Hazánk által 1989 októberében ratifikált és kihirdetett 1949. évi genfi egyezménynek 1. és 4. Kiegészítő jegyzőkönyve kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, és azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől. Az ezekbe foglalt elvek szükségessé és indokolttá tették a polgári védelem irányítási rendszerének módosítását oly módon, hogy az jobban illeszkedjék az államigazgatás korszerűsített rendszeréhez. Ezért, illetve az új védelmi doktrína megvalósításával összhangban a Miniszterta-

nács 1989. november 30.-án határozatot hozott a polgári védelem országos irányításának a megváltoztatásáról. A Minisztertanács 3344/1989. sz. határozatában úgy rendelkezett, hogy a polgári védelem országos irányítását a továbbiakban a Belügyminisztérium látja el, ennek átadásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az érintett minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek a polgári védelem működését és szervezeti rendjét a Belügyminisztérium bevezetésével – a készülő önkormányzati tör-

vényre is figyelemmel – át kell tekinteni, törekedve a racionálisabb, gazdaságosabb megoldásokra. A Belügyminisztérium alárendeltségébe történő átmenet 1990. június 30.-ával nem történt zökkenőmentesen. A BM vezetése nem tudta megtalálni a polgári védelem helyét a tárcán belül, idegen test maradt a BM keretében. Bizonyítja ezt az is, hogy 1993-ban újabb integrációt kellett megélnie a szervezetnek. Megalakult a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság,

tak szerint felfüggesztette. Ezzel módot kívánt adni a jogalkotóknak arra, hogy a rendelkezésre álló idő alatt az alkotmányellenes helyzetet szűntessék meg a polgári védelemre, mint alkotmányos alapkötelezettségre vonatkozó joganyagnak az Alkotmánynyal és a Honvédelmi törvénnyel való összhangját teremtsék meg. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően 1996. január 1.-ével ismételten megalakult a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. Ezt követően megjelent az 1996. évi XXXVII. törvény a Polgári Védelemről, amely rendezi a polgári védelem helyét, szerepét, feladatait. Ilyen szintű és hatású jogszabály a polgári védelem (Légoltalom) 5 évtizedes történetében nem foglalkozott a szervezet tennivalóival. Azonban ez az önálló Parancsnokság sem volt hosszú életű. Újabb integrá-

ció következett be, és megint a Tűzoltósággal. Megjelent az 1999. évi LXXIV. sz. törvény, a Katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. E törvény előírásának megfelelően 2000. január 1.-ével megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Dr. Sztanek Endre

Kék Háromszög

ahol újfent nem a polgári védelem játszotta a vezető szerepet. 1995. március 21.-én a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az alábbi határozatot hozta: „az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a tűzvédelem és a polgári védelem központi irányításáról szóló 85/1993. (VI.1.) Kormányrendelet, a Polgári Védelemről szóló 15/1992. (I.27.) Kormányrendelet, az ennek védelméről szóló már hatályon kívül helyezett 1976. évi I. törvény végrehajtása tárgyában megjelent 6/1976. (IV.31.) MT. rendelet alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság az említett rendeletek megsemmisítésére irányuló eljárást 1995. december 31.-ével felfüggeszti.”. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítésére vonatkozóan az eljárást a rendelkező részben ír-

17.

Történelem

2011. december


Történelem A Polgári Védelem Történelmi Eszközei IV. A polgári védelemnél rendszeresített gázálarcok A sisakálarc-készletől, a 63M keretálarcon át, a 75M keretálarcig röviden áttekintjük a különböző álarcok főbb jellemzőit, használatát, a készítésnél felhasznált anyagok fejlődését az egyre nagyobb védelem érdekében.

A Sisak gázálarckészlet Rendeltetése a légutak, a szem és az arc, valamint a fej egy részének védelme a mérgező-, sugárzó- és a biológiai harcanyagok ellen. A sisak gázálarckészlet fő részei: álarctest, szűrőbetét, öszszekötőtömlő, hordtáska és páramentesítő. Az álarctest 4 féle méretben készült 1-4 számozással, ahol az 1-es a legkisebb méretet jelentette, míg a 4-es a legnagyobbat. A méretnagyság az álarctest jobb arcrészébe van bekarikázott számmal jelezve, alatta a gyártási év és hónap található. Az álarctest anyaga szürke vulkanizált gumi a fejrész vékonyabb az állrész vastagabb falú. Az álarctest orr része alatt helyezkedik el az alumínium membránház, amelyben tömítőgyűrűk közé fogva műanyag membrán van elhelyezve. A szűrőbetét által tisztított levegő a szelepház gumi szelepülékéről felemeli a belégző

szelepet. A szelepházból a levegő a páralefúvó levegőcsatornán keresztül jut az álarctest belsejébe. A kilélegzett levegő az álarctest állrészébe szerelt 2 db műanyag szelepüléken lévő kilégző szelepeken keresztül távozik. A két kilégzőszelep közötti kamratér fokozza az álarctest védőképességét azzal, hogy megakadályozza a szennyezett levegő viszszaáramlását. A kilégző szelepüléket műanyag hüvely rögzíti az álarctesthez. Az álarctest orr része alatt helyezkedik el az alumínium membránház, amelyben tömítőgyűrűk közé fogva műanyag membrán van elhelyezve. A membrán védelmét szolgálja a mechanikai hatásokkal szemben

a menettel rögzített, lyuggatott membránház fedél. A membránházat fémhuzal rögzíti az álarctesthez, amelyet szürke szigetelőszalag takar. A szemüvegek síküvegből készültek, és az e célra

19.

Történelem felszerelési tárgyak hordására szolgál. A hordtáska tábori zöld, vízlepergetős ponyva anyagból készül. Belül két kisebb és egy nagyobb rekeszre osztott, a két kis rekesz között zseb van elhelyezve. Az előlapra felvarrt két darab köpperszalag a védőharisnya rögzítésére szolgál. A hordszalag pamut heveder, amelyen két tolóka teszi lehetővé a hosszúság szabályozását. Az övszalag a hordtáska rögzítését

szolgálja csípőmagasságban test körül.

a

Kék Háromszög

kialakított leszorító karika rögzíti azokat. A páramentesítő lemezt a szemüveg leszorító karika hornyába kell elhelyezni. A szűrőbetétet és a membránházat a mindkét végén menetes összekötő tömlővel kell egymáshoz csatlakoztatni. A szűrőbetét alsó nyílását lapos hornyolt gumidugó, felső nyílását menetes fém zárókupak zárja. A szűrőbetétben vegyi anyagokkal impregnált aktív szén képezi a felső réteget, az alsó szűrőréteg hajtogatott, különleges minőségű papírból készült por– és füstszűrő. A hordtáska a gázálarc fő részeinek és tartozékainak, a fegyver-vegyimentesítő és egyéni rbv-csomag, valamint más egyéni

Forrás: A radiológiai, biológiai és vegyivédelmi anyagok és technikai eszközök műszaki kiszolgálása, karbantartása és tárolása—A PVOP kiadása, Bp. 1982.

2011. december


Az Alapítvány életéből Az általános iskolások képzésének eredményessége Felmértük a különbséget... A nyolcadikos osztályok tudásának felmérése mutatta meg az eredményeket! Kőbányán immáron negyedik éve (2008-2009. tanév) folyik a fővárosban egyedül álló kezdeményezésként az általános iskolás korú, felső tagozatos tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítése, felmenő rendszerben. Ebben az oktatásban részt vesz a kerület minden önkormányzati fenntartású iskolája (10 db), valamint a kerületben található egyetlen fővárosi fenntartású általános iskola is. A kerületi polgári védelmi ifjúsági lakosságfelkészítés keretében végrehajtott oktatás és képzés célja a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, különös tekintettel a helyes magatartási formák kialakítására, a szabályok kondicionálására, melyek a veszélyhelyzetek megelőzését teszik lehetővé. Képesek legyenek a gyerekek önmaguk és társaik mentésére, hogy megismerjék a tanulók az oktatás

és nevelés során a körülöttük lévő veszélyforrásokat, megtanulják, hogy mit tegyenek veszélyhelyzet esetén, a helyes cselekvési sorrendet ismerje, és képes legyen a mentőerők szabályos értesítésére, valamint azok utasításainak betartására.

Az oktatás célját szem előtt tartva, az idei tanévben összeállítottunk egy feladatlapot, mellyel az oktatásunk eredményességét mértük fel a nyolcadik osztályos tanulók körében. A felmérésben segítséget kértünk a Közép-Pesti Irány kerületeinek (V., VII., VIII., és XVII. kerületek) kirendeltségeitől, hogy jelöljenek ki kerületükben egyegy általános iskolát, amit a katasztrófavédelmi tudás felmérésénél kontrollcsoportként szerepeltethetünk. A feladatlapot úgy állítottuk össze, hogy szerepeljenek benne az általános katasztrófavédelmi ismeretekre kérdező feladatok, melyekre a helyes választ egy általános „katasztrófavédelmi intelligenciával” rendelkező tanuló könnyen megadhatta.

Pesti Irányt 85 diák képviselte, míg Kőbányáról 75 diák vett részt . A tudáspróba eredményeivel kapcsolatban kijelenthetjük, hogy a kapott eredmény számunkra nem okozott meglepetést. Ezalatt azt értjük, hogy mint az látható az „Eredmény felmérés” című grafikonon is, a Kőbányai diákok túlnyomó többsége (84%-a), a 80%-100% közötti eredményt ért el, míg a többi kerület diákjainak többsége (78%-a) az általános katasztrófavédelmi műveltség szintjén áll. A felmérésben résztvevő kerületek eredményeit pedig a „Kerület eredmények” című grafikonunk tartalmazza. Mindkét grafikon oszlopait alaposan szemügyre véve észrevehetjük, hogy az Irány minden egyes kerületéből vett kontrollcsoport eredménye elérte a ka-

Kék Háromszög

Továbbá szerepeltek a feladatlapon olyan kérdések is, melyek a Kőbányán folyó oktatásunk célkitűzéseinek megfelelőek voltak, vagyis olyan plusz tudásra kérdeztek rá, melyeket az oktatásunk során sajátíthattak el a felső tagozatos tanulók. Ennek megfelelően három fő részre osztottuk az eredmények kiértékelését. A 0-50%-ig teljesítők az általános műveltség és katasztrófavédelmi tudás alatti szintnek megfelelő eredményt értek el. Míg az 50-80% közötti eredmények az általános műveltség és katasztrófavédelmi tudásnak feleltek meg. Végül a 80100% közötti eredmények az általános műveltséget és katasztrófavédelmi tudást meghaladó ismeretek birtokában lévők eredményét mutatja. A felmérésben összesen 160 gyermek vett részt. A Közép-

21.


D. Csonka Ágnes

2011. december

tasztrófavédelmi szempontból megfelelő, általános műveltséggel rendelkező szintet, de kijelenthetjük, hogy a kőbányai eredmény magasan felülmúlta azt. Mielőtt bárkiben felmerülne a gondolat, hogy ezen felmérést kizárólag saját magunk dicséretére végeztük kijelentenénk, hogy a célunk ezen eredmények birtokában az, hogy rámutassunk a katasztrófavédelmi oktatás és kultúra hiányosságaira, mely bizonyos esetekben életeket követelhet. Szeretnénk, ha minden egyes közoktatási intézmény minél hamarabb a kőbányai eredmény szintjére jutna, és minden közintézményben olyan katasztrófavédelmi oktatás valósulna meg, mely tényleges tudást biztosít a gyermekeknek a túlélésre, és nem csak bemutató jelleggel, használható tartalom és gyakorlati tudás nélkül jelenik meg az oktatási intézmények naplóiban, mint kötelezően előírt oktatási anyag.

22. Kék Háromszög

Ajánló Ajánló Lánglovagok 1991.— amerikai akcióthriller—130 perc Rendezte: Ron Howard Szereplők: Kurt Russel, William Baldwin, Robert De Niro Brian McCafferty gyerekként végignézte, ahogy tűzoltó édesapja egy tűzvész során életét veszti. Hosszú-hosszú évek múlva ő is beáll a sorba, és ugyanúgy ahogy a testvéréből, Steve-ből, belőle is tűzoltó lesz. A testvérpár amúgy is konfliktusokkal terhes életét csak tovább rontja, amikor egymás mellett kell dolgozniuk. Az egység nehéz feladattal találja szemben magát, amikor felfedezik, hogy egy rejtélyes gyújtogató tevékenysége nyomán a város legkülönbözőbb pontjain fellobbanó tüzekben valaki mindig életét veszti. Brian, aki minden szálat megmozgat, hogy kikerüljön a tűzvész elleni harc élvonalából, egyszer csak a nyomozóirodában találja magát, ahol ki kell derítenie, ki lehet az ismeretlen tettes. Forgalmazó: Universal

Dante Pokla 1997.— amerikai katasztrófa film —109 perc Rendezte: Roger Donaldson Szereplők: Pierce Brosnan, Linda Hamilton

2011. december

Harry Dalton geológus a Cascade-hegység lábainál fekvő kisvárosba, Dante's Peakbe érkezik, hogy a közelben lévő, aktivizálódott vulkánt megvizsgálja. Az eredmények nyugtalanítóak, ám a lakosság reménykedik, hogy nem lesz baj. A helyszínre érkezik Dalton főnöke is, aki az újabb mérések alapján azt állítja, hogy nem fenyeget a kitörés veszélye. Dalton azonban másként látja a helyzetet. Az egyetlen, aki hisz a megérzésének, Rachel Wando, a városka polgármestere, akivel kölcsönös vonzalom alakul ki. Amikor Dalton jóslata valóra válik, szörnyű katasztrófa fenyegeti a várost. Forgalmazó: Universal

23.

Támogatás—1%

Kék Háromszög

2011. december

Impresszum Felelős kiadó: D. Csonka Ágnes Felelős szerkesztő: Dániel Zoltán Kiadja: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

Kék Háromszög Magazin A Dr. Sztanek Endre Alapítvány negyedévente megjelenő ingyenes polgári védelmi lapja

Chicago kikötője 1871. október 8.-a éjjelén

www.drszea.hu H-1103 Budapest, Petrőczy utca 20/a [email protected]

A chicagói tűzvész 140 éve pusztított

Recommend Documents