Következik a 140. oldal.
140
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 54. cikk
(1) K ülönleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felf üg geszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Szkok Iván: Új alkotmány születik (2011. április 25.) A mai törvényhozóknak a történelem példát mutat, hogy napjaink tudásával, meggyőződéssel a jövőnek üzenjenek és megfeleljenek. A festmény főmotívuma a törvényasztalon látható, Magyarország Alaptörvénye. A kompozíció főalakja Szent István, az államalapító, az alkotmány ikonikus jelképe a kardot a pengéjénél fogja, melynek jelentése kettős: figyelmeztetés a vállalkozás komolyságára, a megfontoltságra, másrészt a markolat vetett árnyéka a vörös mezőn a kettős kereszt heraldikus képi magyarázata. A szarvasmotívum a pogány eredetre és a honfoglalók mondavilágára, ősi törvényeire való utalás. A festmény centrális, szimmetrikus szerkezetével az ünnepélyességet kívántam hangsúlyozni, a portrékkal a szellemi és művészeti múltunk bőségéből ízelítőt adni, és a koronázási palást arcképcsarnokát megsejtetni. Szkok Iván
141
142
Záró rendelkezések
1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. 2. E zt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. 3. A z ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el. 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. *** Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Dr. Schmitt Pál s. k. köztársasági elnök
Kövér László s. k. az Országgyűlés elnöke
Barta Réka (14 éves): Egy család Magyarországon – ahogy én képzelem A 2011-ben kiírt, Magyarország múltja, jelene és jövője című gyermekrajzpályázat győztes alkotása.
143
144
A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával
Zárszó
A
mikor a nagyközönség kézbe veszi ezt a grandiózus és remekmívű kötetet, amellyel a kommunizmus előtti korszak nagyszabású munkáinak sorához kívánunk csatlakozni – bár méltatlan, de igyekvő utódokként –, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig vezető idők során kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit. A gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddig ismert mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében és zabolátlan vágyától hajtva, a Nyugat – s benne a mi Európánk – olyan világgazdasági rendszert épített föl, s tett általánossá a földgolyó minden pontján és a föld minden nemzete számára, amely mára – mintegy fejére visszahullva – erejét meghaladó kihívásokat intéz hozzá. A mindközönségesen globalizációnak nevezett történelmi korszakban világméretűvé hizlalt termelés, befektetés és kereskedelem a világ olyan nemzetgazdaságait, esetenként kontinensnyi mére-
tű nemzetgazdaságait szerszámozta fel a gazdasági verseny eszközeivel, amelyek belátható időn belül túlnövik a világgazdaság és világkereskedelem modern elméletének, szabályainak és intézményeinek kiötlőit és megalkotóit. Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Erő- és jellempróba egyszerre. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? Tudjuk-e, hogyan kell újjászervezni és megújítani hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket? S ha igen, mi, európai vezetők képesek leszünk-e ezt a tudást sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni? S ha igen, vajon Európa népei megértik-e? S ha igen, vajon elfogadják-e mindazt, ami ebből saját mindennapi életükre következik? Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába? A gyötrő kétségek indokoltak. Indokoltak, mert civilizációnk – de legalábbis annak európai fele – lemondani látszik korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság
145
és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról. Helyette istentelen kozmosszal, terméketlen magánnyal, a népélet kapillárisait mellőző magas kultúrával kísérletezik. Mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk oly gyakran hatalmába kerítő rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és a nemzet történelmének nagyszerű pillanatait idéző mozdulattal öntörvényeink szerint és átütő erővel cselekedve létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását. Osztály, származás, életkor, vallás és poli-
tikai hitek határait átlépve valódi nemzeti, kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe. Így és ezért született meg Magyarország alaptörvénye. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, az őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot. Azt reméljük, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki kijáró elismerést az európai nemzetek közösségében.
Orbán Viktor miniszterelnök
146
A magyar alkotmány előképei
A Magyar Királyság középcímere 1896
147
Honfoglalás kori tarsolylemez
148
A vérszerződés – ix. század
A
magyar történelmi emlékezet egyik is belekóstol.” Mindezek alapján a magyar törtémeghatározó eseménye a vérszerződés, neti hagyomány a vérszerződést jogosan tekinti melyet Anonymus 1200 körül keletke- az első magyar alapszerződésnek. Ez a kor az új európai rend kialakulásának kora. zett leírásából ismerünk. Azt bizonyosnak tekinthetjük, hogy az Anonymus által ismertetett eskü- A Római Birodalom felbomlása miatt keletkezett szöveg későbbi alkotás, a 12. századi társadalmi hatalmi űrben egy új óriásállam, a Frank Biroviszonyokat tükrözi. Abban azonban nincs okunk dalom emelkedett fel, miközben Bizánc keleti kételkedni, hogy a magyar vezérek körében ha- nagyhatalomként tovább őrizte a római öröksésonló eskütétel végbement, akár több ízben is. get. Európa hatalmi súlypontja ennek következHérodotosztól tudjuk, hogy az eljárás ismert volt tében megkettőződött: a nagyobb erő az Alpoktól a sztyeppei népeknél. A görög történetíró a szkí- északra, a frankok központi területein jött létre, tákról írja a következőket: „Esküt a következőkép- délkeleten pedig Bizánc dominált. E két államon pen tesznek egymásnak a szküthák. Az eskütevők kívül tartós hatalmi pozíciót egyetlen más állam megszúrják magukat árral, vagy kis sebet vágnak sem tudott kivívni, sem az orosz fejedelemségek, a testükön tőrrel, és vérüket egy nagy agyagcsészé- sem a bolgárok, sem a fokozatosan nemzetekké ben borral keverik. A csészébe ekkor kardot, nyíl- bomló szláv népek. A nyugat felé vonuló magyarvesszőt, harci bárdot és lándzsát mártanak, majd ság a vérszerződés idején a bizánci hatalmi szféra a szerződést kötő felek elmondják az esküformát és északi peremvidékén helyezkedett el, és annak a megisszák a vért, amelyben néhány tekintélyes férfi frankokkal közös határterületei felé tartott.
„Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: »A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged.« Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért – pogány szokás szerint – saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. És noha pogányok voltak, mégis azt a hitet, melyet akkor egymás közt esküjükre tettek, mindhalálukig megtartották úgy, amint ez az eskü itt következik. Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.” Anonymus: Gesta Hungarorum
149
Honfoglalás kori hajfonatkorong
150
A pusztaszeri országgyűlés ix. század
A
mit a pusztaszeri törvényhozó gyűlésről, lényegét tekintve az első magyar országgyűlésről tudunk, Anonymustól tudjuk, más forrás nem erősíti meg. A történelmi emlékezetbe azonban igen erősen beépült ez az esemény, mint a honfoglalás jogi értelemben való kiteljesítése, a magyar államszervezet véglegesítése. Meglehet, hogy amint a kor legjelesebb kutatói gondolják, Anonymus helykijelölése pusztán utólagos névmagyarázat, de az sem zárható ki, hogy valóban ezen a helyen, Árpád vezérletével végbement egy fontos gyűlés. A honfoglaló magyarság igen rövid idő alatt alkalmazkodott az új körülményekhez, ebből az eredményből pedig világosan következik, hogy vagy a Szeri pusztán vagy másutt, de a magyar vezetők valószínűleg még Árpád életében „szerét ejtették az ország dolgának”, meghatározták azokat a jogi kereteket, amelyekben az új állam működni tudott. Ha a Vérszerződés a nemzet megalapításának szimbóluma, Pusztaszer az állam megalapításáé.
A honfoglaló magyarság úgy érkezett a Kárpát-medencébe, hogy az nem állt sem a Frank Birodalom egyik örököseként felemelkedő német birodalom, sem Bizánc közvetlen ellenőrzése alatt, inkább azok közös végvidékének számított. Ugyanakkor mindkét nagyhatalom érdekszférájának tekintette a területet, és arra törekedett, hogy a Kárpát-medence bármely államszerveződését fennhatósága alá vonja. Árpád magyarjainak érkezése idején sem a Kárpát-medence egészét átfogó állam, sem etnikailag egységes nép nem létezett, nagy területek gyéren lakottak voltak. A honfoglaló magyarság kevésbé fegyverrel, inkább a körülményekhez alkalmazkodó államszervezet létrehozásával szüntette meg a hatalmi űrt, és hozott létre új államot. Ez az állam a továbbiakban sikeresen ellenállt a nagyhatalmak hódító törekvéseinek, ehelyett egyenrangú szövetségesként vett részt azok harcaiban, később pedig önálló kalandozásba kezdett.
„A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” Anonymus: Gesta Hungarorum
151
