A Cafe Frei Miskolc és a Cafe Frei Eger összehasonlítása fogyasztói szokások szempontjából

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Turizmus-vendéglátás szak

A Cafe Frei Miskolc és a Cafe Frei Eger összehasonlítása fogyasztói szokások szempontjából

Sum Vanessza Miskolc, 2015

Tartalomjegyzék

1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................................................................. 3

2.

A KÁVÉFOGYASZTÁS KIALAKULÁSA ÉS A KÜLÖNBÖZŐ KÁVÉKULTÚRÁK ..................................................... 6 2.1. A KÁVÉ TÖRTÉNETE ....................................................................................................................................................... 6 2.2. KÁVÉKULTÚRÁK............................................................................................................................................................ 7 2.3. MAGYARORSZÁG KÁVÉKULTÚRÁJA ................................................................................................................................ 9

3.

CAFE FREI ..................................................................................................................................................................10 3.1. FREI T AMÁS ...............................................................................................................................................................10 3.2. CAFE FREI BEMUTATÁSA .............................................................................................................................................10 3.3. A FRANCHISE..............................................................................................................................................................11 3.4. CAFE FREI KÁVÉHÁZAK ................................................................................................................................................13

4.

MISKOLC ÉS EGER....................................................................................................................................................17 4.1. MISKOLC....................................................................................................................................................................17 4.2. EGER .........................................................................................................................................................................19

5.

CAFE FREI, MIN T SZOLGÁL TATÁST NYÚJTÓ VÁLLALAT...................................................................................21 5.1. A SZOLGÁLTATÁS ........................................................................................................................................................21 5.2. FOGYASZTÓI SZOKÁSOK , VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSOK.....................................................................................................22

6.

PIAC SZEGMENTÁCIÓ ÉS POZÍCIONÁLÁS ...........................................................................................................25

7.

HELYZETEL EMZÉS ....................................................................................................................................................29 7.1. KÜLSŐ KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ...................................................................................................................................29 7.1.1. STEEP- elemzés..............................................................................................................................................29 7.2. SWOT- ANALÍZIS .......................................................................................................................................................34

8.

MARKETIN GKUTATÁS ............................................................................................................................................38 8.1. KUTATÁSI PROBLÉMA, A KUTATÁS CÉLJA ......................................................................................................................38 8.2. HIPOTÉZISEK ..............................................................................................................................................................38 8.3. PRIMER KUTATÁS BEMUTATÁSA ..................................................................................................................................39 8.4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA .........................................................................................................................39

9.

JAVASLATTÉTEL, ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................50 9.1. JAVASLATTÉTEL ...........................................................................................................................................................50 9.2. Ö SSZEGZÉS.................................................................................................................................................................51

10.

SUMMARY ...........................................................................................................................................................54

11.

IRODALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................................................56

12.

MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................................59

2

1. Bevezetés A világ kereskedelmében jelentős szerepet tölt be kávé kereskedelme. Jelentősége felér az alapélelmiszerekével, mint például a különböző fajta gabonákéval, pedig a kávé nem tartozik az alapélelmiszerek közé. Érdekesség, hogy: 

A magyar lakosság évente 22 ezer tonna kávét fogyaszt. Ezzel a legtöbbet fogyasztott folyadékok között a sör és a különböző szénsavas üdítők után a harmadik helyet tudhatja magáénak, megelőzve az ásványvizet és a különböző fajta gyümölcsleveket. (http://hvg.hu/kkv/20120328_Tchibo_kave)



Az 1700-as években több európai országban is tiltották a kávéfogyasztást, ami Johann Sebastian Bachot is megihlette és Kávékantáta című művével kívánt állást foglalni ebben a témában. Művének főhőse csakis kizárólag olyan férfihoz megy feleségül, aki engedi neki, hogy annyi kávét igyon, amennyit akar.



Szeptember 29: a kávé világnapja. 2005-ben nyilvánították nemzeti ünneppé ezt az eseményt Amerikában. Magyarországon azonban idén (2015) első alkalommal fogtak össze a szakma mesterei. Ezen a napon a különböző kávézók és kereskedések számos országban különleges kóstolókkal, kávéitalokkal és akciókkal várják vendégeiket. Illetve a kávé évszázados tradíciója mellett a kávé kapcsolatépítő szerepére is felhívják a figyelmet.

Kevés növényről, italról mondható el, hogy olyannyira befolyásolta világunk működését, mint a kávé. A világ italának divatba jövetele utána sorra kávéházak nyíltak meg, ekkor már nem csak, mint élvezeti cikként funkcionált, hanem a társadalmi élet színterévé is váltak a kávéházak. Dolgozatom témája a Cafe Frei Miskolc és a Cafe Frei Eger összehasonlítása fogyasztói szokások szempontjából, ezért szorosan kapcsolatban áll, mind a kávé kereskedelmével és jelentőségével, mind a vendéglátással. A vendéglátás röviden a vendégekről való gondoskodást foglalja magában. Szakmai értelemben pedig egy olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amely a turizmusban részt vevők (külföldi és belföldi vendégek egyaránt) mellett a lakosságot is ellátja étellel, itallal, szálláshellyel és ezzel összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltatást nyújt számukra. 3

De ma már nem elég „csak” szolgáltatást nyújtani, az élményszerű szolgáltatásnyújtásra kell törekednünk, arra, hogy valami pluszt kapjon a vendég és teljes megelégedéssel térjen haza.

ÉLMÉNYVENDÉGLÁTÁSRA,

ÉLMÉNYGASZTRONÓMIÁRA

kell

tehát

törekednünk. A különböző vendéglátó egységek besorolásához a TEÁOR’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) nyújt számunkra segítséget. Hiszen „a vendéglátás mind vertikálisan (tevékenységi jelleg), mind horizontálisan (szolgáltatás minősége) széles skálán mozog, ez a sokszínűség bonyolulttá teszi bemutatását (jelentősen eltérő jellegű üzlettípusok, tevékenységi jelleg, minőség széles skálája). A kereskedelmi vendéglátástól teljesen eltérő szabályok szerint működő közétkeztetés teljesen külön kezelendő (megjegyezzük, hogy az EU normák szerint is elkülönítetten kezelt a közétkeztetés).” („Morvainé Lovas Erzsébet Turisztikai szakértő-tanácsadó, Turizmusvendéglátás ágazati párbeszéd bizottság javaslatai a vendéglátás stratégiájához” című jegyzete alapján. (Budapest, 2010. április hó))

A vendéglátásra jellemző, hogy: 

alapvetően mikro-kis- és középvállalkozások,



jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerepe, hiszen rendkívül munkaerő igényes szakma,



szoros kapcsolatban van más ágazatokkal is, mivel nagy a háttér-beszállítói igénye (energia, alapanyagok, stb.),



a lakosság életminőségének javulásához is hozzájárul,



valuta és deviza bevételeket biztosít,



alacsonyabb képzettségűeket is foglalkoztat,



kiváló lehetőséget biztosít a helyi árualapok felhasználására (főleg az élelmiszer alapanyagok, élelmiszeripari termékek esetén).

Szakdolgozatomban a fogyasztói szokások, vásárlói magatartások figyelembe vételével szeretném összehasonlítani a Cafe Frei Miskolc és a Cafe Frei Eger kávézókat. A dolgozatom célja, hogy választ kapjak a hipotéziseimre. Ehhez a bevetés utáni részben bemutatom a kávéfogyasztás kialakulását majd röviden megismerkedhetünk a különböző 4

kávékultúrákkal. Ezek után a Cafe Freiről, illetve a cég szervezeti felépítéséről, a franchise rendszer működéséről olvashatunk. A negyedik fejezetben Miskolc és Eger kerül bemutatásra röviden, valamint az itt működő Cafe Frei kávéházak elhelyezkedésével ismerkedhetünk meg. Az ezt követő fejezetben, mint szolgáltató vállalatot mutatom be a Cafe Frei kávézót. Ismertetem a szolgáltatás fogalmát és sajátos jellemzőit, a vásárlói magatartásokat, illetve a fogyasztói szokásokat. A hatodik fejezet a piac szegmentációt és pozícionálást írja le. A hetedik fejezetben helyzetelemzés szerepel. Az ezt követő fejezet a marketingkutatásomat mutatja be, melyet online kérdőív segítségével végeztem valamint megvizsgálom, hogy a hipotéziseim beigazolódtak-e. A kilencedik fejezet tartalmazza a javaslattételemet a cég számára és a szakdolgozatom összefoglalását. Ezt pedig az idegen nyelvű összefoglaló fogja követni.

Hipotézisek H1: Az emberek nagy többsége inkább a délutáni, vagy az e sti órákban látogatja a Cafe Frei kávéházakat. H2: Üzleti céllal is nagy számban látogatják a Cafe Frei kávézókat mindkét városban. H3: Fél órát vagy annál több időt töltenek átlagosan a Cafe Freiben a vendégek. H4: Kevésbé elégedettek a fogyasztók a kávézó hangulatával az egri Frei kávézóban, a plázán belüli elhelyezkedés miatt. H5: A Facebook közösségi oldalon való aktivitásból ítélve elégedettebbek lehetnek a fogyasztók a miskolci Cafe Frei ismertségével, hírnevével.

5

2. A kávéfogyasztás kialakulása és a különböző kávékultúrák 2.1. A kávé története Több legenda is kötődik a kávécserje felfedezéséhez. Az egyik legenda szerint Gabriel arkangyal adta a kávét Mohamednek, egy másik történet szerint egy száműzött szúfi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. A legtöbb helyen említett legenda pedig egy kecskepásztorhoz kötődik. Abesszínia Kaffa volt a tartomány neve, ahol egy pásztor észrevette, hogy a szerzetesek által rábízott kecskék nyugtalanul ugrándoznak és éjszaka sem pihennek. Félt, hogy valami bajuk van a kecskéknek, ezért jelentette az esetet a szerzeteseknek, akik kivonultak a legelőre és megfigyelték, hogy mit esznek a kecskék. Látták, hogy piros bogyókat esznek egyfajta fényes levelű, csillag alakú, fehér virágos cserjékről. Szedtek ők is ezekből a bogyókból és levest főztek belőle, ami ízlett is nekik. Ezek után azt vették észre, hogy nem tudtak elaludni egész éjszaka. Így fedezték fel a kávé hatását. Azonban ezek közül a legendák közül egyik sem bizonyított, valószínűleg csak a kávé elterjedése folyamán jöttek létre. A kávé őshazáját Etiópiának tekintik. Az első pörkölt, őrölt kávéból készült ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel. A 15. század második felében vált jellemzővé a kávé fogyasztása a szúfi rendeknél, a virrasztó szertartások miatt fogyasztották. Valószínűleg a szertartásokon részt vevő vallásgyakorlók miatt terjedt el a hétköznapi életben is. A 17. században bevett szokás volt a kávé fogyasztása Törökországban, Egyiptomban, Szíriában és Perzsiában is. Az első kávéház 1555-ben nyitotta meg kapuit Isztambulban. Ezek után kávéházak nyíltak Medinában, Kairóban, Alexandriában és Bagdadban is. Nagy Szulejmán szultán, illetve török harcosai segítségével az új italt megismerték a Balkán, Közép- Európa, Észak- Afrika és Spanyolország lakosai is. Európán belül először Velencében bukkant fel a kávé, 1615-ben. Nagyon nagy különlegességnek számított ez akkoriban, melyet néhány utazó hozott haza Keletről és a patikusok kelléktárában is fellelhető volt. Marseille-ben 1644-re tehető a kávé megismerése, egy Alexandriából érkező hajón szállították a városba az árut, majd tíz évvel később megnyílt az első kávéház is. A párizsi felsőbb osztályok 1669 körül ismerhették meg ezt az italt. A kávé elterjedését Európában segítette az éppen zajló polgáriasodás folyamata. A megváltozott munkaidő és étkezési szokások is a terjedés segítségére voltak. 6

2.2. Kávékultúrák Kávés vendéglátóhelyek a 17-18. században jelentek meg a nagyvárosokban. Ekkor alakultak ki nagy kávékultúrák Bécsben, Németországban és Olaszországban is. Később társadalmi intézménnyé váltak a kávéházak Európában. Ekkor az arabica kávéfaj jelentette a kávét, ám később, az 1800-as évek végén felfedezték a robusta kávéfajt, amely sokkal nagyobb tűrőképességű fajta és a koffeintartalma is magasabb, viszont az arabica nem annyira kesernyés, sokkal nagyobb íz élményt nyújt. A robusta kávéfajta az olcsósága miatt sokkal nagyobb körben elérhető volt, ezért megnövekedett a kávé keresleti piaca. Ekkor indult fejlődésnek az espresso-technológia és Olaszországban megnyíltak a legelső kávéházak. Körülbelül tíz éve kezdődött el nyugaton az a kávézási stílus, ami ma is jellemző. Ekkor kezdett kibontakozni a mai kávézók légköre, a gondosan megválogatott alapanyagok figyelemmel kísérése, új technológiák és képzett baristák megjelenése, a szakértelem, amellyel a kávékat készítik. A világ kávékultúrája folyamatosan változik. Európában vannak olyan régiók, országok, melyek kávéfogyasztási kultúrája nagyon híres, ezek közül néhány: 

Az olasz- a legismertebb: Espresso, cappuccino, macchiato, ristretto stb. Ezek az olasz kávékultúra kulcsitalai, melyek a világ minden pontján ismertek. Az olaszok kávékultúrája 1901-ben kezdett el kiemelkedni a világ kávékultúrái közül, amikor is Liuigi Bezzera szabadalmaztatta azt a kávégépet, ami a mai espresso gépek ősatyjának nevezhető. Több változtatatáson is keresztülesett, amikor aztán 1961ben megalkották a mai espresso gépet, a Faema E61 típusú karos kávégépet. Mára már az espresso egyszerre ital, fogyasztási mód, italkészítési technológia, és vendéglátási forma. Az espresso ital és kultúra az, ami a világ kávékultúrájára ma a legnagyobb hatással van. Az olaszok úgynevezett tejes kávéfajtákat inkább csak reggelire isznak, napközben kizárólag espressot. Ezért ha egy személy például valamilyenfajta macchiatót rendel napközben, azonnal tudják, hogy külföldi, hiszen ők csakis espressot isznak

7

a nap folyamán. Estére pedig jöhet a ristretto - sűrű feketekávé, fele annyi vízből, mint az espresso, szinte szirup jellegű. 

A német: Könnyű, frissítő hatású italra kell gondolnunk, ha a német kávét említik, amely inkább egy sötét teára emlékeztet az átlátszósága és a híg állaga miatt. A főzési módszerük egyszerű: a forró víz átcsepeg a kávéőrleményen, ezáltal a hatóanyagok egy része oldódik csak ki főzés közben. Tőlük származik a filteres főzési eljárás, amely egyre több helyen elterjedt a világban az otthoni kávézási szokásokat tekintve.



A bécsi: Különös, hogy ebben az esetben egy város ad egyfajta kávékultúrát a világnak. Általában egy nemzethez kötődik a kávékultúra, de ebben az esetben kivételesen nem. Valószínűleg a monarchia ideje alatt alakult ez ki, amikor is a birodalom központja és fővárosa volt Bécs. Az ő kávékultúrájukban a pörkölésen van a hangsúly. Ebben különbözik, hiszen kevésbé pörkölik meg a kávészemeket, ezáltal savanykás ízt ad a kávénak. Tejszínnel, tejszínhabbal édesítik kávéjukat. Az édes íz élmény visszakövethető a bécsi cukrászatok hatására. Bécsről, illetve a bécsi kávékultúráról azt hiszem, mindenkinek a „bécsi kapucíner” jut az eszébe.



Az amerikai- a leginkább újító: Megtaláljuk benne a német hagyományokra építő filteres módszert is, viszont az olasz espresso kultúra is elterjedt náluk. A kávét, mint alapanyagot tekintik és bátran ízesítik különböző szirupokkal és mindenféle új dolgokkal. Nem csak az ízekben, de a méretekben is újat nyújtanak, létezik minden féle- fajta kávé dupla, tripla, extra és ki tudja még milyen méretekben, minden igényhez igazodva laktóz mentes tejjel, koffeinmentes kávéból, édesítőszerrel, light sziruppal és minden, amit el tudunk képzelni.



A török- a legrégebbi: Ők tudhatják magukénak a legősibb kávékészítési módszert. A kávédarálással kezdődik minden. A megfelelő, szinte púder finomságú kávéőrleményt többszöri darálással érik el. Ezek után egy edénybe öntik a megdarált kávét és cukorral illetve vízzel együtt többször is felforralják. Ezt követően nem szűrik le, a kávé a zaccal együtt kerül felszolgálásra. A török kávé sűrű, erős és karakteres ízű.

8

2.3. Magyarország kávékultúrája A magyar - amelyre szinte minden kávékultúra hatással van. Köszönhető ez az ország központi fekvésének is. Eltérő történelmi időszakokban, eltérő hatások érték a kávékultúránkat. Történelmünk egyik meghatározó korszaka volt a török megszállás, amelynek hatásaként a török kávé terjedt el hazánkban, azonban nem a törökök terjesztették el nálunk, hanem a kereskedő népek, a görgök, a zsidók és az örmények. Az Osztrák- Magyar Monarchia ideje alatt pedig a bécsi kávékultúra hatása volt érezhető. A 20. szádal elején pedig az espresso gépek elterjedése segítette elő az olasz kávékultúra elterjedését hazánkban is. Ha egy híres kávéházat kellene megemlíteni a 100-150 évvel ezelőtti kávéházak közül, a Pilvax kávéház biztosan mindenkinek eszébe jutna. Főként az értelmiségek találkozóhelye volt ez akkoriban, írók, költők, művészek voltak azok, akik több órákat is itt töltöttek és emiatt egyre több kávézó nyitotta meg kapuit Budapesten. Azonban ezek korántsem hasonlíthatóak össze a mai kávézókkal, kávéházakkal. Inkább kulturáltabb kocsmáknak tűntek. Nem feltétlenül készítettek finom, ízletes kávékat, sőt az volt a jellemző, hogy egyenesen rossz kávékat szolgáltak fel. Ezek a helyek később a háborúknak, harcoknak köszönhetően megsemmisültek. Később nyíltak ugyan új kávézók, de még ezek sem voltak híresek a fantasztikus kávéikról, sok helyen csak kotyogós kávéfőzőt és rossz minőségű kávészemeket, őrleményt használtak. Ráadásul szinte csak két lehetőség létezett a lakosság fejében: a „jó erős fekete” vagy a tejeskávé. A rendszerváltáskor azonban egyfajta változást mutatkozott, elterjedt az olasz kávé és ezzel együtt igény jelentkezett rá, hogy vendéglátóhelyeken jobb minőségű, olasz kávét ihassanak az emberek. Pár évvel ezelőtt kezdődött el egy érzékelhetően nagyobb változás a kávézók történetében, mindez a különböző multinacionális kávézóknak köszönhetően. Ezen felül egyre divatosabbá válnak az elviteles kávék, köszönhető ez a felgyorsult életmódnak is. Ma már elmondható, hogy a kávézók valójában az ízle tes, jó kávékról szólnak, és a pezsgő társadalmi életről és nem csak a koffeintartalma miatti élénkítő hatás miatt isszák az emberek.

9

3. Cafe Frei

1. ábra: A Cafe Frei logója Forrás: http://www.cafefrei.hu/

3.1. Frei Tamás A magyar közélet meghatározó szereplője. Szerkesztő-riporterként kezdte pályafutását, számtalan helyszínen járt riporterként és rengeteg interjút készített hírességekkel. Később műsorvezető lett, valamint saját műsort is vezetett Frei Dosszié címmel, ami 13 évig volt műsoron. Jelenleg pedig könyveket ír és emellett „kávémániákusnak”, valamint kávé forradalmárként titulálják, hiszen ma már vállalkozóként éli életét, az ő nevéhez kötődik a több országban is jelen levő nemzetközi franchise kávéházlánc a Cafe Frei.

3.2. Cafe Frei bemutatása 2007-ben indult el ez a franchise vállalkozás, amit az előbb említett Frei Tamás egy barátjával, Langár Tamással együtt hozott létre, aki élelmiszeripari nagyvállalkozó, így ő üzleti és működtetési oldalról segíti a vállalkozást. Frei Tamás pedig a kávé iránti rajongása miatt a kávészemek útját követi figyelemmel, illetve újabb és újabb termőterületek kávékultúráját és íz világát csempészi bele a kávéházak kínálatába. A Cafe Frei kávéházláncot a lelkiismeretes kereskedelem jellemzi. A viszonteladókat kihagyva közvetlenül a kávéültetvényekről érkeznek a kávészemek.

A Cafe Frei 10

koncepciójába bele tartozik ez a fajta lelkiismeretes kereskedelem: „Olcsóbbak akarunk lenni, ezért nem fizettetjük ki vendégeinkkel a viszonteladók profitját. Közvetlenül a termelőktől vásároljuk az alapanyagaink nagy részét, Magyarországon éppúgy, mint külföldön. Mivel személyesen találkozunk velük, mi tisztességesen megfizetjük őket, a szentendrei

méztermelőt

éppúgy,

mint

az

afrikai

kávéfarmert!ˇ”

(http://www.kavehazak.hu/magazin/orszagok/content.php?id=5238)

3.3. A franchise A világban manapság egy népszerű üzleti forma a franchising, amely rendszerben a Cafe Frei is működik. „A franchise-átadó olyan vállalkozókkal köt franchise szerződést, akik hajlandók saját idejüket és általában ingatlanukat, eszközeiket beruházni, cserébe a szolgáltatási koncepció használati jogáért. A franchise-tulajdonos biztosítja a márkanév reklámozását, a szolgáltatási koncepció fejlesztését, a képzést, gyakran a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges eszközöket, alapanyagokat, miközben ellenőrzi a szolgáltatási színvonalat. A franchise-átvevő a bevétel/nyereség bizonyos százalékában franchise-díjat (royalty) fizet. A franchise legfontosabb elemei:  márkanév használat,  egységes megjelenés, imázs,  kidolgozott szolgáltatási folyamat, technológia,  képzés,  franchise-díj (többféle forrása lehet: licencdíj, royalty, reklámhozzájárulás, stb.), 

ellenőrzés.” (Kenesei Zsófia- Kolos Krisztina: Szolgáltatásmarketing- és menedzsment, 2007, 287-288. o.)

A Cafe Frei franchise koncepciója a következő. Magyarországi terv 40-45 Cafe Frei kávézó létesítése. A beruházó minden esetben a franchise partner és a beruházás megvalósítása után, mint üzemeltető köteles betartani a Cafe Frei franchise rendszerének előírásait, illetve elkötelezetten részt vesz a magyar kávékultúra színvonalának emelésében. 11

A Magyarországon csatlakozni szándékozó partnereknek szóló néhány fontos tudnivaló:  A 30 ezer fős lakosságnál nagyobb településeken lehetséges jelenleg Cafe Frei kávéházat nyitni.  A településen belüli elhelyezkedése nagyon fontos. Preferált helyszínek: forgalmas, városközponti, esetleg a város üzletközpontjában elhelyezkedő üzlethelyiségek. Továbbá a franchise partnernek szükséges saját tulajdonában lévő vagy legalább 5 éves határozott időtartamú bérleti szerződéses üzlethelyiséggel rendelkeznie.  A kávézók optimális alapterülete 90-150 m2 , amely világos, lehetőleg nagy üvegportállal rendelkezik.  A franchise hálózatához való csatlakozás nettó belépési díja Magyarországon 1.000.000 forint.  Az eltérő helyszíni adottságok és környezet miatt a Cafe Frei szakemberei a leendő partnerrel együtt alakítják ki a kávézó arculatát. Ezen kívül személyre szabott és tételes eszközlistát (gépek, berendezések, bútorok) ad a leendő franchise partner számára. A magyarországi kávézók eszközeit, kiegészítőit, marketing eszközeit a Cafe Frei, vagy központi beszállítója közvetlenül szállítja.  A nettó beruházási költség körülbelül 65-70.000 euro egy új Cafe Feri kávézó esetében. Ez az ár már magába foglalja a technológiai gépek, berendezések, pultrendszer árától kezdve, az induló marketing eszközökön át, egészen az egzotikus bútorokig a beruházási költségeket. (Ez az ár átlagosan a 100 m2 alapterületű üzletekre vonatkozik. Valamint nem tartalmazza az épület/helyiség esetlegesen szükséges építészeti, szakipari, gépészeti és villamos átalakítási, felújítási vagy kiépítési költségeit, az induló árukészletet és a kis értékű eszközöket.)  A kávézók engedélyeztetéséhez gasztrotechnológiai elrendezési tervet és leírást biztosít a Cafe Frei.

12

 A működtetés során felmerülő havi díjak (nettó): o royalty fee: 100 000 HUF/hónap, ez független a kávézó havi forgalmától. Az indulást követő 60 hónapig változatlan nagyságú. o marketing hozzájárulás: 50 000 HUF/hónap. Tartalmazza: a központi kiadványok, kávé-lapok szerkesztéséhez és a hálózat országos marketing és PR tevékenységének költségeihez való hozzájárulást. o karbantartási/szervízdíj: 25 000 HUF/hónap o szakképzési díj: 20 000 HUF/hónap. Ez a továbbképzési költség a kávézók vezető baristáinak.  A gyártástechnológiához és a folyamatos működéshez szükséges alap és járulékos anyagokat, valamint egyéb termékeket a Cafe Frei kft. saját maga, vagy meghatározott partnerei segítségével szállítja a Cafe Frei kávézókba. Ezekbe bele tartoznak a kávékon, teákon, egyéb italokon, süteményeken kívül a shopban árult ajándéktárgyak is.  A Cafe Frei saját barista iskolájában végzi a baristák kiválasztását, betanítását illetve a rendszeres továbbképzésüket is.  A külföldi terjeszkedés feltételei eltérők a magyarországitól. Speciálisak és alapvetően az adott országra kizárólagosan érvényes MASTER FRANCHISE partnerség keretében működnek.

3.4. Cafe Frei kávéházak A legelső Cafe Frei kávéház 2007 áprilisában nyílt meg Salgótarján főterén. „A CAFE FREI kávéházak színes, varázslatos hangulatot árasztanak, berendezésük, bútorzatuk számos kultúra értékeit, emlékeit ötvözi. Különleges teáink és a „KULINÁRIS GONDOLATOK” termékcsaládunk is a „Belga csokis málna truffé” cukrászsüteménytől

13

kezdve az „Avignoni paradicsomos kenyérig” is a „világutazást” közvetítik.” (http://www.cafefrei.hu/partner)

„Kávéházainkban vendégeink – Magyarországon egyedülálló módon - kézzel szedett, szemenként válogatott és frissen pörkölt ültetvénykávé ritkaságokat élvezhetnek - több, mint 40 féle recept alapján elkészítve.” (http://www.cafefrei.hu/kavehazaink/) Cafe Frei Kávéházak Magyarországon: Cafe Frei Budapest: 

Allee (Libri)



Aréna Pláza (Libri)



Árkád (Libri)



Infopark



Köki Terminál (Libri)



Liget Center (nyitás hamarosan)



Mammut (Libri)



Milennium (nyitás hamarosan)



Nyugati tér



Tesco megapark



Uniqua Székház



Váci Greens



Váci utca

Cafe Frei Debrecen: 

Fórum (Libri)



Főtér (nyitás hamarosan)

Cafe Frei Eger Cafe Frei Győr: 

Belváros



Pláza (LIbri) 14

Cafe Frei Kecskemét: 

Főtér



Malom (Libri)

Cafe Frei Miskolc Cafe Frei Nyíregyháza Cafe Frei Pécs Cafe Frei Szeged Cafe Frei Szécsény Cafe Frei Székesfehérvár Cafe Frei Szolnok Cafe Frei Szombathely Romániában: 

Cafe Frei Csíkszereda



Cafe Frei Marosvásárhely



Cafe Frei Nagyvárad

Svédországban: 

Cafe Frei Halmstad

Írországban: 

Cafe Frei Dublin

(http://www.cafefrei.hu/kavehazaink/ oldalon lévő felsorolás alapján csoportosítva)

Az egyes kávézók mögött a „Libri” megjelölés a haza könyvesbolt láncot jelöli. Ugyanis ezek a kávézók valóban a Libri könyvesboltokban találhatók. A kezdetekben alig pár személy használta csak ezt a lehetőséget a könyvesbolt vásárlói közül, mára azonban igen felkapott lett.

15

A Frei kávéházakban nem csak helyben fogyasztásra van lehetőségünk, hanem eladásra is árulnak kávé, valamint teakülönlegességeket. Így a vendégek otthon is élvezhetik a különböző országok különböző kultúráinak íz világait.

16

4. Miskolc és Eger Mivel szakdolgozatomban a miskolci és az egri Cafe Frei kávézót szeretném összehasonlítani, ezért fontos, hogy az érintett városokról pontos képet kapjunk. Így ebben a fejezetben kerül bemutatásra a két város, annak érdekében, hogy minél pontosabb legyen az összehasonlítás.

4.1. Miskolc

2.

ábra: Miskolc város logója

Forrás: http://miskolc.hu/logo-es-film-letoltes

Miskolc az észak-magyarországi régióban található, megyei jogú város. Borsod- Abaúj Zemplén megye székhelye. Magyarország negyedik legnépesebb városa. Korábban iparvárosként titulálták, illetve továbbra is hangsúlyos szerepet játszik az ipar a város életében, azonban a város idegenforgalmi és kulturális szerepe egyre nagyobb jelentőségű, amelyet tudatosan is próbálnak erősíteni. Kiemelt turisztikai célpontok például MiskolcTapolca és Lillafüred. 1. táblázat Miskolc területe

236,7 km2

Miskolc Népessége (2011.okt.1.)

167 754 fő 708 fő/ km2

Miskolc Népsűrűség (2011. okt.1.) B-A-Z megye munkanélküliségi rátája

11.3 %

(2014) Belföldi

vendégéjszakák

s záma

206 418 éjszaka 17

Miskolcon (2013) Külföldi

vendégéjszakák

s záma

53 232 éjszaka

Miskolcon

976 db

Miskolcon (2013) Vendéglátóhelyek

száma

(2014. december)

Forrás: saját szerkesztésű ábra a ksh.hu adatai alapján

A miskolci Cafe Frei a Főutcán, a belvárosban, központi helyen található meg. Különböző vendéglátóhelyek, irodák, üzletek veszik körül.

3. ábra: Cafe Frei Miskolc Forrás: http://itthon.hu/eszakmagyarorszag/vendeglatas/-/netaview/1443883/cafe-freikavezo;jsessionid=07F0F4ACD64A08026506D8557302DD2B

18

4.2. Eger

4. ábra: Eger város logója Forrás: http://www.eger.hu/

Miskolchoz hasonlóan megyei jogú város és megyeszékhely- Heves megye székhelyevalamint jelentős oktatási- és kulturális központ. Észak- Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után. Nagyon jelentős a turizmus a város életében. Rengeteg látnivaló található a városban, valamint híres a borvidékéről is. 2. táblázat 92,2km2

Eger területe Eger Népessége (2011.október 1.) Eger Népsűrűség (2011. október 1.) Heves megye munkanélküliségi rátája

56 569 fő 613 fő/ km2 8,8%

(2014) Belföldi vendégéjszakák száma Egerben

234 418 éjszaka

(2013) Külföldi vendégéjszakák száma Egerben

108 090 éjszaka

(2013) Vendéglátóhelyek száma Egerben (2014.

487 db

decembe r)

Forrás: saját szerkesztésű ábra a ksh.hu adatai alapján

Az egri Cafe Frei az Agria Park (pláza) terültén belül működik, nem pedig a sétálóutcán, ahogy a miskolci.

19

5. ábra: Cafe Frei Eger Forrás: https://www.facebook.com/162368693806753/photos/pb.162368693806753.2207520000.1445186097./162774027099553/?type=3&theater és http://www.szeporszag.hu/Cafe+Frei+-+Eger.latnivalo

20

5. Cafe Frei, mint szolgáltatást nyújtó vállalat 5.1. A szolgáltatás A szolgáltatás definiálása nem könnyű feladat, bonyolult fogalom, melynek jelentése sokrétű. Nemcsak a személyes szolgáltatói tevékenységet nevezhetjük szolgáltatásnak, hanem egy konkrét termék is jelenthet szolgáltatást. Nincs tehát egy általánosan elfogadott, egységes definíciója. Néhány,

a

szolgáltatást

megfogalmazó

definíció

Heidrich

Balázs: Szolgáltatás

menedzsment című könyve alapján: „ Szolgáltatás, minden olyan kézzel nem fogható haszon, amelyért közvetlenül vagy közvetve fizetünk, és gyakran tartalmaz kisebb vagy nagyobb tárgyi vagy technikai tényezőt is.” „ A szolgáltatás olyan tevékenység vagy teljesítés, melyet egyik fél ajánl a másiknak. Bár a tevékenység lehet fizikai termékhez kötött, a teljesítés alapvetően kézzel nem fogható és általában nem jár az előállítás semmilyen tényezőjének a birtoklásával. A szolgáltatások továbbá olyan gazdasági tevékenységek, melyek értéket teremtenek és előnyt nyújtanak a fogyasztónak adott helyen és időben azáltal, hogy bekövetkezik az általa óhajtott változás. ” ( Heidrich Balázs- Szolgáltatás menedzsment, 2006, 13-14.o.)

Egy mondás szerint: „Szolgáltatás az, amit adhatunk, vehetünk, mégsem tudjuk a lábunkra ejteni.” Viszont a szolgáltatásokat a termékektől nemcsak a megfoghatatlanság, hanem a tulajdonjog megváltozása vagy annak hiánya is megkülönbözeti. Ezek alapján egy másik meghatározása a szolgáltatásoknak a következő: „A szolgáltatás alapvetően megfoghatatlan teljesítmény, cselekvéssorozat, folyamat, amely az esetek többségében, - még ha tárgyiasult termékhez kötött is- nem okoz változást a tulajdonviszonyokban.”

(Kenesei Zsófia-

Kolos

Krisztina: Szolgáltatásmarketing-

és

menedzsment, 2007, 13. oldal)

21

5.2. Fogyasztói szokások, vásárlói magatartások Egy szolgáltatás igénybevételét vagy egy termék megvásárlását nagyban befolyásolják a fogyasztói szokások, magatartások. A szolgáltatások vásárlása folyamatokra bontható. Ez három szakaszra bontható:  a vásárlás előtti szakasz,  a vásárlás szakasza,  és a vásárlás utáni szakasz.

Inger

Probléma felismerés

Információ keresés

Alternatívák értékelése

Vásárlás előtti szakasz

Választás

A vásárlás szakasza

Vásárlást követő értékelés

A vásárlás utáni szakasz

6. ábra: A fogyasztó döntési folyamata Saját szerkesztésű ábra Kenesei Zsófia- Kolos Krisztina: Szolgáltatásmarketing- és menedzsment, 2007 könyve alapján

A vásárlás előtti szakaszban azok a folyamatok vannak jelen, amelyek a szolgáltatás megvásárlását, igénybevételét megalapozzák. A vásárlás előtti szakasz is folyamatokra bontható, ezek a folyamatok a következők: 

inger,



probléma felismerés,



információkeresés,



és az alternatívák értékelése. 22

Az inger egy hatás, amely elindítja a fogyasztót a vásárlás útján. Ha nincs inger, akkor meg sem fordul az adott személy fejében, hogy vásároljon. Beszélhetünk kereskedelmi ingerekről, mint például a reklámok, fizikai ingerekről, amelyek az alapszükségleteinket foglalják magában (szomjúság, éhség, stb.), illetve társadalmi ingerekről, amelyek egy bizonyos társadalmi csoporttól származnak, például családtagoktól, barátoktól, rokonoktól, stb. Ez után következik a probléma felismerése. Ekkor egyfajta hiányérzet keletkezik a fogyasztóban, amelyet meg akar szüntetni. Ezt követi az információkeresés szakasza, amikor a szükséges információkat szerzi be a fogyasztó, hogy a döntését meg tudja hozni. Hagyatkozhat a korábbi tapasztalataira, ezt belső keresésnek hívjuk, illetve ennek a másik fajtája a külső keresés, amikor a környeztében élők véleményét kéri ki és nem a saját, hanem az ő tapasztalataikra, véleményeikre hagyatkozik. Az alternatívák értékelése során pedig a lehetséges, szóba jöhető lehetőségeket mérlegeli és többféle kritérium alapján hasonlítja össze a fogyasztó az alternatívákat. A vásárlás szakaszában maga a választás áll. A vásárlás utáni szakaszban pedig a vásárlást követő értékelés folyamata tartozik. Ebben a szakaszban derül ki, hogy az adott szolgáltatással a fogyasztó meg volt e elégedve, vagy sem.

Ebben az esetben az elvárásaikat összehasonlítják

a ténylegesen kapott

szolgáltatásokkal, illetve azok minőségével. Ha magasabbak a kapott szolgáltatások minősége, mint a szolgáltatásokkal szembeni elvárásaik, vagy esetleg pontosan megegyeznek, akkor a fogyasztó elégedett lesz. Viszont fordított esetben csalódott lesz, nem lesz megelégedve az adott szolgáltatással. Ez a szakasz nagyon fontos eleme a vásárlásnak, hiszen ha a vendég elégedetten távozik egy helyről, elégedett az ott kapott szolgáltatások minőségével, akkor ő maga is nagy valószínűséggel visszatérő vendég lesz, illetve ami még fontosabb, ajánlani fogja másoknak is az adott helyet és a jó hírnevét fogja kelteni. A fogyasztói szokásokat, magatartásokat, illetve a vásárlói döntést több tényező is befolyásolhatja. Ezeket többféleképpen csoportosíthatjuk. A Philip Kotler szerinti vásárlói döntések csoportosítása a következő: 1) Kulturális jellemzők: 

értékek (teljesítmény, siker, egyéniség…),



szubkultúra (vallás, nemzetiség…), 23



társadalmi osztályok (elit, munkás, alsó…).

2) Társadalmi jellemzők: 

család,



referenciacsoportok,



szerep, státusz.

3) Személyes jellemzők: 

kor,



foglalkozás,



életmód,



személyiség, stb.

4) Pszichológiai jellemzők: 

motiváció,



tanulás,



gondolkodás, stb.

Ezek közül tehát minden egyes tényező hatással van a döntéseinkre, a fogyasztói magatartásunkra. Arra, hogy mikor, kivel, mit, hol, hogyan vásárolunk és fogyasztunk. Magának a vásárlásnak is vannak különböző típusai. A két fő típus az élmény- illetve a feladatorientált vásárlás. Az utóbbi esetében a vásárló feladatként éli meg a vásárlást, amin minél hamarabb túl szeretne jutni. Az élményorientált vásárlás jellemzője, hogy nem csak egy elvégzendő feladat a vásárlás, hanem a közben szerzett élmények is fontosak. A vásárlást élményként éli meg. Ezt a típust még két további altípusra is szokták bontani: a folyamat- és az eredményközpontú vásárlás típusára. A folyamatközpontú vásárlás esetében nem az a fontos, hogy mit veszünk, illetve hogy veszünk-e egyáltalán valamit, hanem maga a vásárlás folyamata az élmény. Az eredményközpontú vásárlás esetén pedig akkor jutunk igazi élményhez, ha meg is tudjuk venni a szükséges dolgokat, és/vagy jó áron vettük meg azt, amiért elindultunk. A Cafe Frei vendégeit is lehet csoportosítani e köré a típusok köré, hiszen valaki, aki például minden reggel egy Cafe Freiben vásárolt „elviteles” kávéval indítja a napot, ő feladatorientált vásárló, számára ez rutinszerűvé váló vásárlás. Aki pedig helyben fogyaszt, és mondjuk, egy órát ül a kávéja, teája, süteménye fölött, ő pedig élményorientált vásárlónak tekinthető.

24

6. Piac szegmentáció és pozícionálás A szegmentálás rendkívül fontos egy vállalkozás életében, így a Cafe Frei életében is. Meg kell ismernünk azt a szegmenst, akikhez szólni szeretnénk, hiszen fontos tudnunk, hogy a fogyasztói csoportunknak milyen igényeik vannak, és azokat hogyan tudjuk a lehető legmaximálisabban kielégíteni. Szegmensek: a hasonló jellemzőkkel rendelkező vevői csoportok. Szegmentálás: a piacot homogén részekre osztó eljárás, amely a piac megismerését célozza meg annak érdekében, hogy az egyes szegmentumok igényeinek megfelelő terméket tudjunk kínálni és szolgáltatást tudjunk nyújtani. A szegmentáció elvégzéséhez segítségünkre van Philip Kotler 7 O modellje, amely a következőkből áll: 1. Occupants- vevők- Kik a vevőink, kik alkotják a piacot? 2. Objects- termékek- Mi a szóban forgó termék, amit vásárolnánk? 3. Objectives- célok- Mi motiválja őket a vásárlásban, mik a fontosak számukra a termékben, miért vásárolnak? 4. Organisations- szervezetek- Kik a vásárlás résztvevői? 5. Operations- műveletek- Hogyan vásárolnak? 6. Occasions- alkalmak- Mikor történik a vásárlás? 7. Outlets-boltok- Hol vásárolnak?

1. Kik a vevőink, kik alkotják a piacot?

Ebben a kérdésben azt vizsgáljuk, hogy kik az adott szolgáltatás, termék tipikus vásárlói. Arra keressük a választ, hogy kik a mi vevőink, van-e valami, ami megkülönbözteti őket az átlagtól? A Cafe Frei esetében érdemes megfigyelni a következő tényezőket: 

az életkor 25



a nem



a lakóhely típusa, közelsége a Cafe Freihez



foglalkozás



az egy főre jutó jövedelem

2. Mi a szóban forgó termék, amit vásárolnak?

Ebben a kérdésben azt vizsgáljuk, hogy melyek a legkedveltebb termékeink, megfelelnek-e a piaci trendeknek, vásárlói igényeknek. Jelen esetben megvizsgálhatjuk, hogy a különböző kávé- és teakülönlegességek közül melyek a legkelendőbbek, „legtrendibbek”.

3. Mi motiválja őket a vásárlásban, mik a fontosak számukra a termékben, miért vásárolnak?

Fontos megfigyelni, hogy mi a motivációjuk. Miért vásárolják az adott terméket, mi a legfontosabb számukra: például kávé esetében az íz, a feltöltődés a koffeintartalom miatt, vagy csupán maga az élmény? Ugyan ez megfigyelhető a teák és más italok, sütemények esetében is. Kérdés, hogy milyen szükségletet elégít ki az adott termék. Szomjúság enyhítésére szolgál, vagy a szellemi élénkítő hatása miatt fontos esetleg az egészség játszik főszerepet- például a zöld teák esetében- esetleg csak egy kellemes beszélgetés kísérőjeként van jelen az adott termék?

4. Kik a vásárlás résztvevői?

Ha már tudjuk, hogy melyik „nagy piacról” érkeznek a vásárlóink, vendégeink, akkor szegmentáltabban is vizsgálhatjuk őket. Egyedül történik a fogyasztás? Kisebb vagy nagyobb csoportban? Milyen korosztály? A párkapcsolatban élők? A szinglik? Baráttal, barátnővel fogyasztanak? Esetleg családtagokkal? Rengeteg féleképpen szegmentálhatjuk 26

a vásárlóinkat és minél jobban megismerjük őket, annál telesebben fogjuk tudni kielégíteni a szükségleteiket.

5. Hogyan vásárolnak?

Azt vizsgáljuk, hogy hogyan történik a vásárlás. Tudatosan, megfontoltan, vagy éppen ellenkezőleg, hirtelen döntéstől vezérelve impulzusvásárlóként? Mennyire befolyásolják a marketing eszközök a fogyasztót? Mennyire fontos a fogyasztónak, hogy trendi legyen a hely, ahol fogyaszt? Arra is kiterjed a megfigyelés, hogy helyben fogyaszt a vásárló vagy pedig elvitelre kér.

6. Mikor történik a vásárlás?

A Cafe Frei esetében a legfőbb kérdés, hogy milyen napszakban. A reggeli órákban van-e nagyobb forgalom, az álmos, ébredező vendégek jelenléte mennyire meghatározó? Vagy esetleg egy ebéd utáni felüdülésre vágynak? Egy munka utáni levezetésként fogyasztanak?

7. Hol vásárolnak?

Fontos szempont a jó elhelyezkedés, a megfelelő helyszínválasztás. Valamint abban az esetben, ha nem helyben fogyaszt, hanem az otthoni kávégépét részesíti előnyben valaki, akkor vajon hol vásárolja meg az ahhoz szükséges kávét? A szupermarketben választ egy számára megfelelő minőségű és márkájú kávét melynek kedvezőbb az ára, vagy a Cafe Freiben, ahol egészben veheti meg a kávészemeket, de akár szükség szerint meg is darálják a vásárlónak, viszont drágább? Ezen szempontok figyelembe vételével el tudom végezni a piacszegmentálást. Ami nagyon lényeges, hiszen akkor tudom a lehető legteljesebben kielégíteni a fogyasztók 27

szükségleteit, ha pontosan ismerem azokat. Valamint szoros összefüggésben van a profitabilitással is. A vevők magatartásának megismerése tehát közvetlenül felhasználható ismereteket nyújt számunkra, amelyek elengedhetetlenek a stratégiai döntésekhez. A szegmentálás előnyei: 

a vevői igények magasabb színvonalú kielégítéséhez hozzájárul,



profit növelés,



a vevőmegtartás elősegítése,



magasabb piaci részesedés érhető el egy szegmensen belül,



kommunikáció hatékonyságának növelése,



innováció ösztönzés,



megteremti a növekedés lehetőségét.

Javaslatom során a dolgozói szegmenst szeretném majd megszólítani a déli órákbankihasználva ezzel az ebédszünet adta lehetőséget-, remélve ezzel a profit növekedést, illetve az arányosabb fogyasztást. A pozícionálás a marketingstratégia alapja. A marketingmix kialakításának első lépése a megfelelő piaci pozíció meghatározása és kialakítása, illetve a versenyelőnyünk is a piaci pozícionáláson alapszik. A rossz pozícionálás gyakran az adott termék, szolgá ltatás sikertelenségét is okozhatja. A pozícionálási stratégia azt foglalja megában, hogy milyen versenyelőnyökkel rendelkezik a szolgáltatás és azokat milyen eszközök segítségével lehet tudatosítani a fogyasztókban. Azonban fontos szempont, hogy a vevőinken felül ismerjünk magát a piacot is. Lényeges, hogy tudatában legyünk a saját iparágunk és vállalatunk által kínálható versenyelőnynek és ezek után azt kell kiválasztani, amely hosszútávon fenntartható előnyhöz vezet. Tehát a szolgáltatónak saját erőforrásainak figyelembe vételével meg kell, hogy határozza a célpiaci szegmenst és ki kell választania azt a versenyelőnyt, amely egyedi, különbözik a versenytársakétól és nehezen másolható.

28

7. Helyzetelemzés

7.1. Külső környezet vizsgálata Egy vállalkozás számára a külső környezet (makro környezet) azoknak az alapvetően ellenőrizhetetlen és befolyásolhatatlan tényezőknek az összessége, melyeket a társadalmi fejlődés nagy változásai mozgatnak. Ezen tényezők tendenciáinak alakulása marketing szempontból nagyon fontos.

7.1.1. STEEP- elemzés A STEEP elemzés sok előnnyel jár a vállalkozások számára, például a környezeti változások követése esélyt ad a hosszabb időtávban megjelenő problémák előrejelzésére, a lehetséges jövőbeni történéseket, illetve azok hatását felismerhetővé teszi, és elősegíti a változásokban rejlő lehetőségek kihasználását. „ A jövő tendenciáit már egy – a versenykörnyezetnél, mikrokörnyezetnél – szélesebb tényezőkből álló külső hatásrendszerben való tájékozódásban lelhetjük fel. Milyen elemei vannak e külső környezetnek?” ( Józsa et al.,2005, 44.o.) A STEEP analízis a makro környezet elemzésére szolgáló módszer. Ez egy mozaikszó, amely a benne lévő 5 tényező angol kezdőbetűiből áll össze: 1. Társadalmi környezet (Social) 2. Technológiai környezet (Technological) 3. Gazdasági környezet (Economic) 4. Természeti, fizikai környezet (Ecological) 5. Politikai- Jogi környezet (Political)

29

7. ábra: STEEP- elemzés Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2150119/

Ezen tényezők elemzése bővebben: Társadalmi környezet (Social) A STEEP- elemzés első eleme, amelyet fontos nyomon követni, hiszen maga a piac emberekből áll. Legfontosabb elemei: 

lakosság demográfiai összetétele: 

népességnövekedés,- csökkenés,



korstruktúra,

 háztartások szerkezete (egyszemélyes háztartások, kétkeresős családok), 

kulturális különbségek



fogyasztói aktivitás (érdekvédelem, törvényi védelem stb.) (Józsa et al., 2005, 45-45. o.)

30

A társadalom és a kávé kapcsolatát vizsgáljuk, azt, hogy hogyan is ítélik meg a kávézás szerepét Magyarországon. „ A fiatalok egynegyede naponta iszik valamilyen kávét, egyharmaduk pedig rendszeres kávéfogyasztónak nevezhető (legalább 2-3 naponta fogyaszt kávét). Az élénkítő nedűt rendszeresen választó fiatalok nagy többsége (58%) 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, a további 23 százalékuk pedig már 15 évesen vagy azelőtt kezdte – egyik legnépszerűbb élelmiszerünkről, a kávéról és az ahhoz fűződő szokásokról, véleményekről kérdezte az Ipsos a 15-25 éves korosztályt. Összesen 550 ifjú embert interjúvoltak meg országos,

reprezentatív

mintán.„(http://ipsos.hu/hu/news/mennyit-kaveznak-manapsag-a-

fiatalok) Az Ipsos felméréséből kiderül, hogy a 15-25 évesek fele egyáltalán nem szokott

kávézni (ez főleg a 15-19 évesekre igaz, 65%-uk még soha nem ivott kávét). A 20-25 év közöttiek az átlagnál nagyobb arányban fogyasztanak kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik egy nap alatt, míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik, addig a 20-25 évesekre a napi t csésze jellemzőbb.

Technológiai környezet (Technological) Legfontosabb elemei: 

a tudományos-technikai haladás fő irányai,



új találmányok, szabadalmak,



K+F ráfordítások és alakulásuk (Józsa et al., 2005, 46.o.)

Versenyelőnyhöz juthat egy cég abban az esetben, ha olyan új termelési eljárást vagy terméket vezet be a piacra, amellyel még versenytársai nem rendelkeznek. A Cafe Freinél a kávégép a lehető legfontosabb elem. Fantasztikus technikai gépezet, melyet szeretnék az alábbiakban bemutatni:

31

8. ábra: Elektra kávégép Forrás: https://www.facebook.com/204567162978948/photos/pb.204567162978948.2207520000.1445338502./254084441360553/?type=3&theater, a miskolci Cafe Frei facebook oldala

„ Ha új vendégek érkeznek a kávézókba, sokszor el sem akarják hinni, hogy azzal a „szép nagy fényes géppel” fogjuk a kávét készíteni. Miért döntöttünk az Elektra kávégépek mellett? Vállalkozásunkat már hosszú kapcsolat fűzi Olaszország egyik legjelentősebb kávégép gyártó cégéhez. Frei Tamás választása azért esett erre a trevisoi családi vállalatra, mert ők képviselik legmarkánsabban azt az irányt, amely a kávégépet belsőépítészeti elemnek tekinti. Dekorációnak, látványtárgynak. Az Elektra nem csak technikai újdonságokat, világszabadalmakat épít kávégépeibe, hanem a legendás olasz designe és stílus híres képviselőit is felkéri gépei "külső" öltöztetésére. Ennek a végeredménye az egyedi, minden mástól eltérő "Elektra-érzés", olyan kávégépek, amelyek már távolról is vonzzák a tekintetet, a figyelmet. Maga a kávégép alapanyaga réz és bronz. Az Elektra az egyetlen olyan kávégép, aminek a megmunkálása csak kézzel történik, minden apró részt kézzel raknak össze. Másik érdekesség, hogy nagyon ritka az ehhez hasonló úgynevezett "álló kazános" kávégép, az Elektra viszont a "csúcsra tört" ennek a kivitelezésében.” (https://www.facebook.com/204567162978948/photos/pb.204567162978948.2207520000.1445338502./254084441360553/?type=3&theater, a miskolci Cafe Frei facebook oldala) 32

Gazdasági környezet (Economic) Legfontosabb elemei: 

gazdasági növekedés mértéke, struktúrája, jellemzői: o ciklusok, várható összkereslet o infláció, kamatok,



munkanélküliség,



befektetésvonzó területek,



egyes térségek, országok sajátosságai.(Józsa et al., 2005, 45.o.)

Napjainkban nagy problémát okoz az elöregedő társadalom, melynek hatására a gazdaságilag aktív népesség csökken, a munkaerő kínálat zsugorodik. Ezeknek a demográfiai átalakulásoknak a következménye, hogy növekszik a nyugdíj és az egészségbiztosítás finanszírozási összege, ami az adók növekedését eredményezi. Az Európán belül magasnak számító 27%-os Áfa, az élelmiszer-alapanyagok árának emelkedése mind- mind problémaként van jelen hazánkban, amelyek nagymértékben rontják az ágazat jövedelmezőségét.

Természeti, fizikai környezet (Ecological) Legfontosabb elemei: 

környezetbarát elemek használata,



újrahasznosítható csomagolás,



ózonréteg védelme (CFC),



állatokon történő tesztelés kerülése,



és környezetszennyezés.(Józsa et al., 2005, 46.o.)

„A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek (előkészítés, főzés, mosogatás, mosás) nagy mennyiségű ivóvizet igényelnek. És mivel ezt a vizet egyszer már kiengedtük a csapból, felhasználtuk ételkészítéshez vagy egyszerűen csak összekoszoltuk, mosogatószert,

33

mosószert oldottunk fel benne, jelentős mennyiségű szennyvíz is keletkezik. A vendéglátásban a higiénia betartása mellett a tevékenységek megfelelő szervezésével, a munkafolyamatok

ésszerű egymásra építésével és energiatakarékos

megoldások

(mosogatógép, érzékelő rendszeres csapok) használatával csökkenthető a felhasznált víz mennyiség.” (http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/18_1428_007_101015.pdf)

Politikai- Jogi környezet (Political) Legfontosabb elemei: 

versenyelv,



fogyasztóvédelem,



árszabályozás,



kereskedelempolitika,



ügyleti jog,  törvényhozás, lobbi,  monopóliumok és egyesülések,  valótlan leírások tilalma a reklámozásban,  hibás

árucikkek

elleni

védelem,

fogyasztóvédelmi

törvény,

termékfelelősség,  etikai kódex. (Józsa et al., 2005, 46.o.) A vendéglátó egységekre is szigorú szabályozások vonatkoznak. Gondoljunk csak a HACCP rendszerre, amely egy élelmiszerbiztonsági rendszer. Ez egy mozaikszó, a mely a tevékenység angol szavainak kezdőbetűiből áll: Hazard Analysis and Critical Control Points = Veszélyelemzés és kritikus ellenőrző pontok Célja pedig a maximális élelmiszer-biztonság elérése.

7.2. SWOT- analízis Mikrokörnyezetnek a vállalati folyamatokkal kölcsönhatásban lévő befolyásolható tényezők körét nevezzük. 34

A helyzetelemzés során megszerzett információkat, eredményeket különböző rendszerekbe rendezve érdemes elemezni, annak érdekében, hogy használható információkat kapjunk. Ezek alapján körvonalazhatók stratégiáink irányvonalai. Az egyik legjellemzőbb stratégiai elemzési módszer a SWOT- (GYELV)- analízis, amely négy szempont mentén a különböző adottságokból leszűrhető legfontosabb tulajdonságokat.

9. ábra: SWOT (GYELV)- analízis Forrás: http://kkvuzletiterv.hu/vezetes/strategiaalkotas_es_csapatepites

A SWOT egy mozaikszó, amelynek betűi a benne szereplőangol szavak kezdőbetűi. 

Strengths (erősségek) o Azon területek, amelyek a versenytársakkal szemben biztosítják, hogy a vállalkozás sikeres legyen. Olyan belső, pozitív tényezők, amelyek fölött van irányításunk. Versenyelőnyt jelentő részletek, melyek jól működnek és fejleszthetőek is.



Weaknesses (gyengeségek) o A vállalkozás belső, negatív tényezői, gyengepontjai, melyeket fontos, hogy ismerjünk, hiszen a versenytársak igyekszenek kihasználni ezeket. Azon 35

részek, amelyek nem igazán működnek jól az adott vállalatnál, viszont van rá befolyásunk, hogy jobban működjenek. 

Opportunities (Lehetőségek) o Olyan külső pozitív piaci tényezők, amelyeket befolyásolni ugyan nem tudunk, de ezeknek köszönhetően az adott vállalat sikeresebbé tud válni, ezekre építve kihasználhatja az erősségeit.



Threats (Veszélyek) o Külső, negatív korlátok, amelyek kockázatot jelentenek és visszavetheti a vállalt

teljesítményét.

Ezekre

érdemes

időben

felkészülni,

hiszen

csökkenthetik a vállalat sikerének esélyeit.

Ha egy vállalat számára marketing tervet készítünk, akkor elengedhetetlen feltétel, hogy megvizsgáljuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyit.

A Cafe Frei SWOT- analízise

Erősségek

Gyengeségek



kiváló minőségű alapanyagok



jól ismert márka



széles kínálat



szakképzett baristák



mindig frissülő kávélapok, érdekes



magas árak

olvasmányokkal



néhány

 



sokszor

túl

nagy

tömeg

a

kávézókban, nincs szabad asztal 

aránytalan forgalom a különböző napszakokban Cafe

Frei

kávéház

lehetőség van laktóz mentes tejet

„önkiszolgáló” jelleggel működik (a

kérni

vendég a pultnál kéri ki az adott

kimérten

megvehető

teakülönlegességek

kávé

és

terméket és fizet is, majd amikor elkészült, ő maga viszi az asztalhoz)

36

Lehetőségek 

a

kávé

Veszélyek fogyasztás

jótékony

hatásainak terjedése 

élménygasztronómia térhódítása



rohanó életforma



az energia italok elterjedése



az otthoni kapszulás kávéfőző gépek térhódítása



„trendibb” amerikai versenytársak (pl.: starbucks)



instant kávék terjedése

10. ábra: A Cafe Frei SWOT analízise Forrás: saját szerkesztésű ábra

37

8. Marketingkutatás „ A hazai szaknyelvben nem alakult ki egységes vélemény arról, hogy miben különbözik a marketingkutatás a piackutatástól. Van ugyan egy olyan megközelítés, hogy a piackutatás a vállalkozások számára szükséges marketinginformációk gyűjtését, míg a marketingkutatás a marketingelmélet fejlesztését (pl. egy marketingmodell tesztelését) célzó kutatási tevékenység. „ ( Józsa et al., 2005, 143.oldal)

8.1. Kutatási probléma, a kutatás célja Kutatásom során felmérem, hogy a két eltérő piacon működő Cafe Frei között vannak-e, és ha igen, mekkora mértékű különbségek fedezhetők fel fogyasztói szokások szempontjából.

8.2. Hipotézisek H1: Az emberek nagy többsége inkább a délutáni, vagy az esti órákban látogatja a Cafe Frei kávéházakat. H2: Üzleti céllal is nagy számban látogatják a Cafe Frei kávézót mindkét városban. H3: Fél órát vagy annál több időt töltenek átlagosan a Cafe Freiben a vendégek. H4: Kevésbé elégedettek a fogyasztók a kávézó hangulatával az egri Frei kávézóban, a plázán belüli elhelyezkedés miatt. H5: A Facebook közösségi oldalon való aktivitásból ítélve elégedettebbek lehetnek a fogyasztók a miskolci Cafe Frei ismertségével, hírnevével.

38

8.3. Primer kutatás bemutatása Mivel szekunder adatok nem álltak a rendelkezésemre, ezért primer kutatást kellett végeznem. Ehhez online kérdőívet készítettem, mivel ma már mindennapos az internet használata és a különböző közösségi portálok segítségével ez a módszer nem igényel annyi időt, mint a személyes kérdőív kitöltése. Kérdőívemet a kérdőívem.hu segítségével készítettem és a Facebook közösségi portálon lett megosztva, valamint e- mailben is terjesztve lett. Két kérdőívet készítettem, egyet a miskolci Cafe Freire vonatkozóan és egyet az egri Cafe Freire vonatkozóan. Mindkét kérdőív kérdései azonosak voltak, csak más városra vonatkoztatva. Összesen 36 kérdést tartalmazott a kérdőív- a demográfiai kérdéseket kivéve- és mindkét kérdőívet 100-100 személy töltötte ki. A kérdőívem első felében az általános elvárásokat vizsgáltam egy kávézó kiválasztása szempontjából, a másod ik részben pedig a konkrét, észlelt tapasztalatokra kérdeztem rá a Frei kávézókkal kapcsolatban. A költési hajlandóság, és a különböző fogyasztói szokások (mit fogyaszt legszívesebben, milyen napszakban fogyaszt, milyen gyakran, stb.) is megkérdezésre kerültek. Valamint ellenőrző kérdések is szerepelnek a kérdőívben, folyamatosan nyomon követtem a kérdőívek kitöltését, így ezen kérdések alapján ki tudtam szűrni a hibásan kitöltött kérdőíveket. A kérdőíveket az 1. számú melléklet tartalmazza.

8.4. Kutatási eredmények bemutatása A miskolci Cafe Freiről szóló kérdőívet összesen 89 nő és 11 férfi töltötte ki, az életkori átlag pedig a 100 darab kérdőív alapján 27 év volt. Az egri Cafe Freiről szóló kérdőívet kitöltők között 79 nő és 21 férfi volt, az életkori átlag pedig 27.1 év volt. Ezen adatok, valamint, saját tapasztalataim alapján is alapvetően elmondható, hogy nagyobb százalékban járnak nők a Cafe Frei kávézókba, mint férfiak. Az alábbi két diagram a szolgáltatásminőség vizsgálatát mutatja, melyben az elvárások és a konkrét tapasztalatok állnak egymással szemben.

39

A Cafe Frei Miskolc minősítése a fogyasztók véleménye alapján 6 5 A szempontok fontossága

4

3 2

Frei kávézóval való elégedettség

1

0

11. ábra: A Cafe Frei Miskolc minősítése a fogyasztók véleménye alapján Forrás: saját elemzés

A Cafe Frei Eger minősítése a fogyasztók véleménye alapján 6 5

A szemopntok fontossága

4 3 2

Frei kávézóval való elégedettség

1 0

12. ábra: A Cafe Frei Eger minősítése a fogyasztók véleménye alapján Forrás: saját elemzés 40

Alapvetően nagy különbségek nem mutatkoznak a miskolci és az egri adatok között, de azért egy két pontban találhatunk kisebb- nagyobb eltéréseket. H4: Kevésbé elégedettek a fogyasztók a kávézó hangulatával az egri Frei kávézóban, a plázán belüli elhelyezkedés miatt. Valóban kevésbé elégedettek a fogyasztók az egri Frei kávézó hangulatával, hiszen a maximálisan adható 6 pontból 4,7 pontra értékelték a hangulatot, amíg Miskolcon ez az adat 5,5 pontot kapott. Az is igaz, hogy nem értékelték olyan fontosnak a kávézó hangulatát az egri kérdőívet kitöltők, mint a miskolciak, hiszen 5,4 pontot kapott a kávézó hangulatának fontossága a miskolci kérdőívek alapján és 5,2 pontot az egri kérdőívek alapján. Az, hogy kevésbé vannak megelégedve a fogyasztók az egri Cafe Frei hangulatával, mint a miskolcival, az véleményem szerint azért lehetséges, mert amíg a Cafe Frei Miskolc a főutcán helyezkedik el, addig az egri az Agria Parkon (plázán) belül üzemel. Valószínűleg nagyobb a zsúfoltság és a hangzavar a sok vásárló ember miatt az egri Cafe Freiben, mint a hangulatos miskolci főutcai Frei kávézóban. H5: A Facebook-on való aktivitásból ítélve elégedettebbek lehetnek a fogyasztók a miskolci Cafe Frei ismertségével, hírnevével. A kérdőívet kitöltők ugyan nem tartják olyan fontosnak egy kávézó választása során, hogy mennyire ismert az adott hely (3,6 (Miskolc) és 3,5 (Eger) pontot kapott a fontossága), viszont egyértelműen látszik, hogy a miskolci Cafe Frei hírnevével elégedettebbek (5,4 pontot kapott) a fogyasztók, mint az egriével (4,9 pontot kapott). A Facebook-on nyomon követtem mind az egri és mind a miskolci Cafe Frei oldalát és tapasztalataim alapján a miskolcit üzemeltetők minden nap minimum egyszer osztanak meg érdekességeket, kávé melletti olvasmányokat, fontos híreket és eseményeket, amíg a Cafe Frei Eger Facebook oldalán ezt nem tapasztaltam, néha-néha, havonta ők is megosztanak pár információt, de korántsem olyan aktívak a közösségi életben, mint a miskolciak. Az adagok mennyiségénél tapasztalható még valamivel nagyobb különbség a két város között. Amíg a fontosság ezzel kapcsolatban hasonló pontszámot kapott (4,8 és 4,9), addig az elégedettség ezzel kapcsolatban Miskolcon 5,3 pontot kapott, Egerben pedig 5,7 pontot. Az adagok mennyiségei között nincs különbség a két városban, mégis úgy tűnik az egri Freiben fogyasztók beérik kevesebbel is, mint a miskolci Freiben fogyasztók. 41

A következő megfigyelésem arra irányult, hogy csak magán, csak üzleti vagy esetleg mindkét céllal látogatják-e - és milyen arányban- a Cafe Frei kávézókat a két városban.

H2: Üzleti céllal is nagy számban látogatják a Cafe Frei kávézót mindkét városban.

Milyen céllal látogatja a miskolci Cafe Frei kávézót? 12 % magán céllal

88 %

üzleti céllal

mindkettő

13. ábra: A látogatási cél elemzése a miskolci Cafe Frei kávézóban Forrás: saját elemzés

Milyen céllal látogatja az egri Cafe Frei kávézót? 2% 7% magán céllal

üzleti céllal

91 %

mindkettő

14. ábra: A látogatási cél elemzése az egri Cafe Frei kávézóban Forrás: saját elemzés

42

Miskolcon csak üzleti céllal egyáltalán nem látogatják a Frei kávézót. A válaszadók 88%-a jelölte meg, hogy csak magán céllal látogatja a kávézót, valamint 12 %-uk adta azt a választ, hogy mindkét céllal szokta látogatni a Frei kávézót. Ezzel szemben Egerben a válaszadók 91%-a csak magán céllal, 2%-a csak üzleti céllal és 7%-a mindkét céllal látogatja a Cafe Frei kávézót. A következő táblázatban az alcsoportokra (férfiak és nők) vonatkozó megfigyeléseket láthatjuk a fent említett kérdésben.

A két városra vonatkozóan külön-külön a nők és a férfiak válaszadásai arra a kérdésre, hogy milyen céllal látogatják a Cafe Frei kávézókat 3. táblázat

Miskolc

Eger

férfiak

nők

férfiak

nők

magán céllal

72,7%

89,9%

71,5%

96,2%

üzleti céllal

-

-

9,5%

-

mindkettő

27,3%

10,1%

19%

3,8%

Forrás: saját elemzés

Mindkét város esetében elmondható, hogy a nők csak üzleti céllal egyáltalán nem látogatják a Frei kávézót, illetve magán és üzleti céllal is csak kevesebben látogatják, mint a férfiak. A nőknél a legjellemzőbb a magán céllal való látogatás. Véleményem szerint ez az eredmény köszönhető annak is, hogy kevesebb női vezető, menedzser és vállalkozó van Magyarországon, mint férfi. A miskolci Cafe Freit kizárólag üzleti céllal sem a férfiak, sem a nők nem látogatják, amíg Egerben a férfiak 9,5%-a látogatja csak üzleti céllal a Frei kávézót. Az üzleti és magán céllal is látogatók aránya a férfiaknál és a nőknél is magasabb Miskolcon esetében, mint Egerben.

43

Ezt követően az átlagos időtöltés kérdését vizsgálta m. Az ehhez tartozó hipotézisem, mi szerint: „H3: Fél órát vagy annál több időt töltenek átlagosan a Cafe Freiben a vendégek.” beigazolódott. Azonban szemmel látható a különbség a két városban lévő kávézó fogyasztói között.

15. ábra: Az átlagos időtöltés vizsgálata a miskolci Cafe Frei kávézóban Forrás: saját elemzés

16. ábra: Az átlagos időtöltés vizsgálata az egri Cafe Frei kávézóban Forrás: saját elemzés 44

Amíg Miskolcon legjellemzőbben körülbelül egy órát töltenek el a kávézóban - 54 %-a jelölte ezt meg a válaszadóknak- addig Egerben a körülbelül fél órás tartózkodási időtartam a jellemző- a válaszadók 50%-a jelölte ezt meg, illetve kicsivel lemaradva, a válaszadók 39%-a átlagosan egy órát tölt el a kávézóban.

H1: Az emberek nagy többsége inkább a délutáni, vagy az esti órákban látogatja a Cafe Frei kávéházakat.

17. ábra: A fogyasztók válaszainak elemzése, arra vonatkozóan, hogy milyen napszakba szoktak betérni a miskolci Cafe Frei kávézóba. Forrás: saját elemzés

.

45

18. ábra: A fogyasztók válaszainak elemzése, arra vonatkozóan, hogy milyen napszakba szoktak betérni az egri Cafe Frei kávézóba. Forrás: saját elemzés

Ezen hipotézisem csak részben igaz, hiszen mind Miskolcon, mind Egerben magasan kiemelkedő eredménnyel délután szoktak betérni a fogyasztók a Cafe Frei kávézókba. Viszont Eger viszonylatában láthatóan magasabb valamivel a délelőtti betérések száma. Elemzésemből kimutatható, hogy a nők 7,6%-ban látogatják az egri Cafe Frei kávézót ebben az időszakban, míg a férfiak 28,6%-a szokott ilyenkor betérni a kávézóba. Ezzel ellentétben Miskolcon a férfiak egyáltalán nem szoktak a délelőtti órákban betérni, amíg a nők csupán 6,7%-a fogyaszt ebben az időszakban. Személyes beszélgetések és a különböző portálokon való kommentárok alapján szükségét érzem a forgalom arányosabb elosztásának, mivel sokszor adódik az a probléma, hogy nincs elegendő férőhely a kávézókban főképp a délutáni órákban. Ezen megállapítás alapján fogok javaslatot tenni a következő fejezetben a délelőtti, illetve déli órákban történő forgalomnövekedésre

46

Az alábbi kördiagram azt vizsgálja, hogy a fogyasztók szoktak-e koffeinmentes kávékat és/vagy teákat fogyasztani. Számomra meglepő módón Miskolcon a Frei kávézó fogyasztóinak 26%-a válaszolt igennel, Egerben pedig ez a szám 17%. Külön vizsgálva a nők és a férfiak válaszait, elmondható, hogy mindkét városban a nők fogyasztanak magasabb százalékban koffeinmentes kávékat- Miskolcon a nők 28,1%-a, Egerben pedig 20,3%-a. A férfiak esetében Miskolcra vonatkoztatva 9,1%-uk szokott koffeinmentes kávékat fogyasztani, Egerben pedig csupán a 4,8%- uk választja ezeket az italokat.

19. ábra: A miskolci és az egri Cafe Frei összehasonlítása, abból a szempontból, hogy szoktake a vendégek koffeinmentes italokat fogyasztani Forrás: saját elemzés

A „Körülbelül milyen gyakran fogyaszt az egri/miskolci Cafe Frei kávézókban?” kérdésre a miskolci kérdőívet kitöltők közül 53% jelölte meg a havonta pár alkalommal választ, az egri kérdőívet kitöltők közül 49% a több havonta választ jelölte meg, illetve az egyéb válaszlehetőséget is többen választották, és azt írták, hogy vásárlások alkalmával szoktak fogyasztani a Cafe Frei kávézóban. Véleményem szerint mindez annak köszönhető, hogy eltérő piacon működik a két kávézó. Egerben a plázában történő elhelyezkedés miatt valószínűleg egy-egy vásárlás alkalmával, vásárlás után térnek be kávézni a fogyasztók. A legszívesebben fogyasztandó termékek között szinte nincs eltérés, mindenhol a kávé a legjellemzőbb, az fogyasztanak leggyakrabban. A fogyasztás módjában sem jelentkezett 47

nagy különbség, csupán a miskolci válaszadók 1%-a, míg az egriek 3%-a szokott elvitelre kérni. Miskolcon a Frei kávézóban barátok társaságában legjellemzőbben körülbelül 1 órát szoktak eltölteni a fogyasztók (42%), ahogy Egerben is ez a jellemző (44%). Családdal a miskolci kávézóban a válaszadók 37%-a nem szokott, illetve 27%-uk körülbelül 1 órát tölt el. Egerben pedig a kitöltők 35%-a körülbelül 30 percet tölt el és 26%-uk pedig nem szokott időt tölteni. Mind Miskolcon, mind Egerben sem kollégákkal, sem üzleti partnerekkel, sem egyedül nem jellemző a fogyasztás. Ami pedig a költési hajlandóságot illeti, Miskolcon nagyjából megoszlik 500-1000 Ft között (46%) és 1000-2000 Ft között (44%). Egerben pedig a válaszadók 63%-a költ 5001000 Ft között és 31%- uk költ 1000-2000 Ft között. Ezen kérdés elemzését alcsoportokra (férfiak és nők) vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:

Költési hajlandóság a vizsgált két városban a nőkre és a férfiakra vonatkozóan 4. táblázat

Cafe Frei Miskolc

Cafe Frei Eger

férfi

nő

férfi

nő

kb. 500 Ft

-

-

4,8%

2,5%

500-1000 Ft között

27,3%

48,3%

42,9%

68,4%

1000-2000 Ft között

63,6%

41,6%

38,1%

29,1%

2000 Ft felett

9,1%

10,1%

14,3%

-

Forrás: saját elemzés

A miskolci kérdőívet kitöltők között senki nem jelölte meg a körülbelül 500 Ft-os költési hajlandóságot, amíg Egerben- igaz, hogy csak kis százalékkal - de mind a nők, mind a férfiak választották ezt a válaszlehetőséget. A miskolci Cafe Freiben a férfiak nagy többsége általában 1000 és 2000 Ft közötti összeget költ, míg Egerben inkább 500 és 1000 Ft közötti összeget költenek a Frei kávézóban. Viszont elmondható, hogy az egri Cafe 48

Freibe járó férfiak 14,3%-a költ 2000 Ft felett, míg Miskolcon ez az adat 9,1%. A nők esetében mind Miskolcon, mind Egerben az 500 és 1000 Ft közötti költési hajlandóság a legjellemzőbb. Viszont látható, hogy a miskolci Cafe Frei esetében az 1000 és a 2000 Ft közötti költés aránya csak csekély mértékben mutat kisebb eredmény, mint az 500 és 1000 forint közötti költés. Ezzel szemben Egerben a kérdőívet kitöltő nők csupán 29,1%-a jelölte meg az 1000 és 2000 Ft közötti költést, valamint 2000 Ft fölött egyáltalán nem költenek, amíg a miskolci Frei kávézóba járó nők 10,1%-a jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.

49

9. Javaslattétel, összegzés 9.1. Javaslattétel Az online kérdőív eredményei alapján, valamint személyes beszélgetések és a különböző portálokon való kommentárok alapján szükségét érzem a forgalom arányosabb elosztásának, mivel sokszor adódik az a probléma, hogy nincs elegendő férőhely a kávézókban főképp a délutáni órákban. A déli órákban történő forgalomnövekedésre szeretnék javaslatot tenni a Cafe Frei számára. Bár konkrét forgalmi adatok nem állnak rendelkezésemre, azonban a kérdőívem eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók a délutáni órákat részesítik előnyben a Cafe Freiben történő kávézásokra, így a délelőtt órákban kevesebb forgalmat bonyolítanak le. Annak érdekében, hogy ne legyenek kihasználatlanok a délelőtt, illetve a déli órák, a következő javaslattal élnék:

20. ábra: Promóciós minta a „Déli kávé menü” javaslatomhoz Forrás: http://hu.depositphotos.com/3716746/stock-illustration-template-for-coffeemenu.html

„Déli kávé menü”, amely azt foglalná magában, hogy fél 12 és délután 1 óra között, amennyiben valaki elvitelre kéri a kávét, abban az esetben 20% kedvezményt kap az adott 50

kávé árából. Valamint, ha valaki ebben az időszakban a helyben fogyasztást választja, akkor abban az esetben ajándékba kap a teljes árú kávéja mellé egy- a Cafe Frei általelőre meghatározott édes süteményt. Főként a dolgozói célcsoport lenne ezzel az akcióval megcélozva, hiszen pont az ebédidőt foglalja magába ez az akció. Úgy gondolom, e nnek eredményeképpen növekedhetne a forgalom ebben az időszakban, viszont nem alakulna ki zsúfoltság, hiszen aki siet vissza a munkahelyére egy ebéd után, annak pont tökéletes elvitelre kérnie egy kávét, akinek pedig van ideje még egy kicsit leülni és helyben fogyasztani, annak pedig ajándékba jár a sütemény.

9.2. Összegzés Alapvetően elmondható, hogy a Cafe Frei kávézókat jellemzi az élménygasztronómia. Amennyiben betérünk bármelyik Cafe Frei kávézóba nem csak egyszerűen egy kávét, teát, sütit, stb. kapunk, hanem annál sokkal többet. A kávék tetején művészien megrajzolt mintákon kívül a

mindig aktuális kávélapokban különböző

érdekességeket és

aktualitásokat olvashatunk, valamint Frei Tamás írásait, cikket olvashatjuk. A kávélapban szereplő kávékat nem csak szimpla felsorolásban láthatjuk, hanem képet is láthatunk róluk és elkészítési módjukkal is megismerkedhetünk. Mindezeket hangulatos környezetben és szakképzett, kedves baristák készítik el kedvenc italainkat.

21. ábra: Egy csésze kávé a Cafe Freiben Forrás: http://kultography.blog.hu/2012/11/03/a_kultography_kedvenc_kavezoi

51

Célom az volt, hogy összehasonlítsam a miskolci és az egri Cafe Frei kávézót a fogyasztói szokások szempontjából, amihez online kérdőíves megkérdezést választottam és szakdolgozatomban

megvizsgáltam,

hogy

a

bevezetésben

említett

hipotéziseim

beigazolódtak-e, vagy sem. A hipotéziseim a következők voltak: H1: Az emberek nagy többsége inkább a délutáni, vagy az esti órákban látogatja a Cafe Frei kávéházakat. H2: Üzleti céllal is nagy számban látogatják a Cafe Frei kávézót mindkét városban. H3: Fél órát vagy annál több időt töltenek átlagosan a Cafe Freiben a vendégek. H4: Kevésbé elégedettek a fogyasztók kávézó hangulatával az egri Frei kávézóban, a plázán belüli elhelyezkedés miatt. H5: A Facebook közösségi oldalon való aktivitásból ítélve elégedettebbek lehetnek a fogyasztók a miskolci Cafe Frei ismertségével, hírnevével. Az első hipotézis, miszerint az emberek nagy többsé ge inkább a délutáni, vagy az esti órákban látogatja a Cafe Frei kávézót részben beigazolódott. Kiugró többség válaszolta, hogy délután kávézik leginkább. Ebből kiindulva tettem később javaslatot a cég számára, hiszen véleményem szerint nagyon aránytalanul oszlik meg a fogyasztás a Frei kávézókban. Mint említettem, problémát okoz a délutáni órákban szabad férőhelyet találni. Javaslatom eredményeképp növekedne a forgalom a délelőtti, déli órákban és így talán arányosabb lenne a forgalom, hiszen nagy valószínűséggel, aki már dél körül ivott egy kávét, az a délutáni órákban nem biztos, hogy ismét fog. A második hipotézisem nem igazolódott be, hiszen láthattuk, hogy csak nagyon kevés százalékban látogatják a Cafe Frei kávézót üzleti céllal mind Miskolcon, mind Egerben. Ami a harmadik hipotézis illeti, beigazolódott, viszont nagy különbség mutatkozott a vizsgált két város kávézója között. Amíg Miskolcon legjellemzőbben körülbelül egy órát töltenek el a kávézóban, addig Egerben a körülbelül fél órás tartózkodási időtartam a jellemző. Mind a negyedik, mind az ötödik hipotézisem beigazolódott, talán Egerben elégedettebbek lennének a fogyasztók a kávézó hangulatával, ha a sétáló utcában lenne a Cafe Frei, hangulatosabb, kevésbé zsúfoltnak tűnne ezáltal a kávézó. Illetve ismertebb lehetne 52

Egerben a Cafe Frei kávézó abban az esetben, ha a Facebook közösségi oldalon kicsit aktívabb lenne, minden nap megoszthatnia híreket, aktualitásokat, cikkeket, Frei Tamás írásait, stb. Bár az általam vizsgált két városban lévő Cafe Frei között azért kisebb különbségek kirajzolódtak, mégsem állapíthatók meg nagy különbségek a kérdőívem alapján a fogyasztói szokások szempontjából. Köszönhető ez annak, hogy az általam vizsgált fogyasztói réteg elvárásai hasonlítanak, illetve a Frei kávézó terméktervezése sikeres volt.

53

10.

Summary

In basic terms the Café Frei is well-known for its unique gastronomy. If we suppose to visit a Café Frei coffee bar, we do not only get a coffee, tea, cake etc., but much more. Beside the artistic patterns on the top of the coffee we can find different interesting and actual things on the always updated coffee cards; moreover, we can read the reports and articles of Tamás Frei. The different coffee types are not just listed, but a picture is attached to them from where we can get to know its preparation. Above all, a pleasant surrounding is waiting for us and qualified polite barmaids and barmen are making our favorite drinks. My goal was to differentiate the two Café Frei coffee bars in Miskolc and Eger from the viewpoint of consumer habits for which I have made a questionnaire; furthermore, I was analyzing whether my hypotheses mentioned in the introduction are true or false. My hypotheses were the following: H1: The majority of people visit the Café Frei in the afternoon and evening. H2: Many people visit the Café Frei for business purposes as well in both cities. H3: The guests spend in average 30 minutes or more in the Café Frei. H4: The consumers are less satisfied with the café’s atmosphere in the coffee bar in Eger due to its location in the shopping mall. H5: After reviewing the activity rate on the Facebook the consumers are satisfied with the popularity and reputation of Café Frei in Miskolc. The first hypothesis, which states that the majority of people visit the Café Frei in the afternoon and evening, seems to be true to a certain extent. A high number of consumers admitted having a coffee rather in the afternoon. As a consequence, I made suggestions to the company since, in my opinion, the consumption is not well-proportioned in the Frei coffee bars. As I have mentioned it causes a problem to find a free table in the afternoon. Thanks to my suggestion the turnover would increase in the morning and around 12 a.m., therefore the turnover could be more proportional, so it is more likely if someone has had a coffee around 12, he or she will not have another one in the afternoon.

54

My second hypothesis was proved to be false since very few consumers visit the Café Frei for business purposes both in Miskolc and Eger. As far as the third hypothesis is concerned, although it became true, a huge difference was shown between the two cafés in question. As long as people spend usually an hour in the coffee bar in Miskolc, the rate is only half an hour by the inhabitants of Eger. Both my fourth and fifth hypotheses were proven true, though, consumers would be more satisfied with the atmosphere of the coffee bar if it was on the promenade, so the bar would be more pleasant and less crowded. In addition, the bar would be more popular if its Facebook profile were more active with news, up-to-date notes, articles, and writings of Tamás Frei etc. However, few differences were found between the two Café Frei bars, bigger differences cannot be defined based on my questionnaire from the viewpoint of consumer habits.

55

11.

Irodalomjegyzék

Bányai Edit – Novák Péter (2011): Online üzlet és marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest Heidrich Balázs- Szolgáltatás menedzsment Hoffmanné – Molnár L. (1985): Marketing, Tankönyvkiadó, Budapest Hofmeister - Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás Aula Kiadó Bp. Józsa – Piskóti – Rekettye – Veres: Döntésorientált Marketing Kenesei Zsófia – Kolos Krisztina: Szolgáltatásmarketing- és menedzsment Philip Kotler (1996): Marketing Menedzsment, Műszaki Könyvkiadó Szakály Dezső (2002): Innováció- és technológia menedzsment, Bíbor Kiadó, Miskolc Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás (Insight, trendek, vásárlók) Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás Veres Z. (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve Akadémia Kiadó, Budapest Veres Z.(2002): Szolgáltatásmarketing, Műszaki Könyvkiadó., Budapest Vörös József (2010): Termelés- és szolgáltatásmenedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest

Internetes irodalom: http://ec.europa.eu/economy_finance/structural_reforms/ageing/index_hu.htm http://epa.oszk.hu/00000/00017/00115/pdf/08folyoiratszemle.pdf http://europa.eu/pol/env/index_hu.htm http://gondola.hu/cikkek/95305-Budapesten_is_kitort_a_kaveforradalom.html http://hu.depositphotos.com/3716746/stock- illustration-template-for-coffee- menu.html http://hvg.hu/kkv/20120328_Tchibo_kave

56

http://ipsos.hu/hu/news/mennyit-kaveznak-manapsag-a-fiatalok http://ipsos.hu/hu/news/mennyit-kaveznak-manapsag-a-fiatalok http://itthon.hu/eszakmagyarorszag/vendeglatas/-/netaview/1443883/cafe- freikavezo;jsessionid=07F0F4ACD64A08026506D8557302DD2B http://kkvuzletiterv.hu/vezetes/strategiaalkotas_es_csapatepites http://kkvuzletiterv.hu/vezetes/strategiaalkotas_es_csapatepites http://konzervatorium.blog.hu/2008/02/18/nepek_kavei_avagy_a_kavekeszitesi_szokasok_ a_vilagban http://kultography.blog.hu/2012/11/03/a_kultography_kedvenc_kavezoi http://miskolc.hu/logo-es-film- letoltes http://mmfk.nyf.hu/min/mgmodul/24.htm http://slideplayer.hu/slide/2150119/ http://www.balend.hu/haccp/62- mi- is-az-a-haccp.html http://www.cafefrei.hu/ http://www.cafefrei.hu/kavehazaink http://www.cafefrei.hu/partner/ http://www.eger.hu/ http://www.franchiseportal.hu/hirek-aktualitasok/frei_tamas_kavezolancot_epit200801021617 http://www.kavehazak.hu/magazin/orszagok/content.php?id=5238 http://www.kavem.eoldal.hu/cikkek/kav.html http://www.kavetarsasag.hu/kave-abc http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/18_1428_007_101015.pdf http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/18_1428_007_101015.pdf 57

http://www.kerdoivem.hu/ http://www.ksh.hu/ http://www.kulinarisvilag.hu/hun/cikkek/kave+tortenet http://www.manta.hu/docs/2006_06_08/III_resz/Kornyezetelemzes_SWOT_analzis.pdf http://www.ponthatar.eu/magazin-2014/files/assets/pages/page0101.swf http://www.szeporszag.hu/Cafe+Frei+-+Eger.latnivalo http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/ch06.html http://www.turizmusonline.hu/friss/cikk/ma_van_a_kave_vilagnapja https://www.facebook.com/162368693806753/photos/pb.162368693806753.2207520000.1445186097./162774027099553/?type=3&theater https://www.facebook.com/204567162978948/photos/pb.204567162978948.2207520000.1445338502./254084441360553/?type=3&theate https://www.facebook.com/204567162978948/photos/pb.204567162978948.2207520000.1445338502./254084441360553/?type=3&theater

58

12.

Mellékletek

1. számú melléklet Online kérdőívek MISKOLC 1. Neme: o nő o férfi

2.

Életkora: …

3. Fogyasztott-e már bármelyik Cafe Frei kávézóban? o igen o nem

4. Az Ön számára mennyire fontos a MEGKÖZELÍTHETŐSÉG egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 5. Az Ön számára mennyire fontos a FELSZOLGÁLÓK SZAKÉRTELME egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 6. Az Ön számára mennyire fontos a FELSZOLGÁLÓK KEDVESSÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 59

1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

7. Az Ön számára mennyire fontos a KISZOLGÁLÁS GYORSASÁGA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 8. Az Ön számára mennyire fontos a KÁVÉZÓ ISMERTSÉGE, HÍRNEVE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 9. Az Ön számára mennyire fontosak az ÁRAK egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 10. Az Ön számára mennyire fontos a VÁLASZTÉK NAGYSÁGA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 11. 12. Az Ön számára mennyire fontos a VÁLASZTÉK MINŐSÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 13. 60

14. Az Ön számára mennyire fontos az ADAGOK MENNYISÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 15. Az Ön számára mennyire fontos a KÁVÉZÓ HANGULATA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 16. Az Ön számára mennyire fontos az, hogy LEGYEN ELÉRHETŐ INGYENES WIFI egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 17. Fogyasztott- e már a miskolci Cafe Frei kávézóban? o igen o nem

18. Mennyire

van

megelégedve

a

miskolci

Cafe

Frei

kávézóval

a

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 19. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a FELSZOLGÁLÓK SZAKÉRTELME szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 61

20. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a FELSZOLGÁLÓK KEDVESSÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 21. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a KISZOLGÁLÁS GYORSASÁGA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

22. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a KÁVÉZÓ ISMERTSÉGE, HÍRNEVE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

23. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval az ÁRAK szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 24. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a VÁLASZTÉK NAGYSÁGA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

62

25. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a VÁLASZTÉK MINŐSÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 26. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval az ADAGOK MENNYISÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 27. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval a KÁVÉZÓ HANGULATA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 28. Mennyire van megelégedve a miskolci Cafe Frei kávézóval az INGYENES WIFI szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 29. Milyen céllal látogatja a miskolci Cafe Frei kávézót? o Magán céllal o Üzleti céllal o Mindkettő o Egyik sem

30. Körülbelül milyen gyakran fogyaszt a miskolci Cafe Frei kávézóban? o Minden nap 63

o Hetente 1 alkalommal o Hetente 2-3 alkalommal o Havonta pár alkalommal o Több havonta o Egyéb:

31. Általában milyen napszakban szokott betérni a miskolci Cafe Frei kávézóba? o Reggel o Délelőtt o Délben o Délután o Estefelé o Nem szoktam betérni 32. Általában milyen módon fogyaszt? o Helyben fogyasztás o Elvitel

33. Jelölje meg, hogy mit fogyaszt legszívesebben! (több válasz lehetséges) o Kávé o Tea o Limonádé o Shake o Forró csokoládé o Édes sütemény o Péksütemény o Szendvics o Egyéb:

64

34. Jelölje meg, hogy milyen gyakran fogyasztja az alábbiakat! mindig

gyakran

néha

soha

kávé tea limonádé shake forró csokoádé édes sütemény péksütemény szendvics

35. Szokott-e koffeinmentes teákat/kávékat fogyasztani? o igen o nem

36. Mennyi időt tölt átlagosan a miskolci Cafe Frei kávézóban? o Elvitelre kérem o Körülbelül 15 percet o Körülbelül 30 percet o Körülbelül 1 órát o Több, mint 1 órát o Egyéb:

37. Kivel és mennyi időt tölt el általában a miskolci Cafe Frei kávézóban egy alkalommal?

65

Nem

Kb.

szoktam

percet

15 Kb. percet

30 Kb. órát

1 Több, mint

1

órát Barátokkal Családtagokkal Kollégákkal Üzleti partnerekkel Egyedül

38. Átlagosan mennyit költ egy alkalommal a miskolci Cafe Frei kávézóban? o Körülbelül 500 Ft-ot o 500-1000 Ft között o 1000-2000 Ft között o 2000 Ft felett

EGER 1. Neme: o nő o férfi

2.

Életkora: …

3. Fogyasztott-e már bármelyik Cafe Frei kávézóban? o igen o nem

66

4. Az Ön számára mennyire fontos a MEGKÖZELÍTHETŐSÉG egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 5. Az Ön számára mennyire fontos a FELSZOLGÁLÓK SZAKÉRTELME egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 6. Az Ön számára mennyire fontos a FELSZOLGÁLÓK KEDVESSÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

7. Az Ön számára mennyire fontos a KISZOLGÁLÁS GYORSASÁGA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 8. Az Ön számára mennyire fontos a KÁVÉZÓ ISMERTSÉGE, HÍRNEVE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 9. Az Ön számára mennyire fontosak az ÁRAK egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 67

6- tejes mértékben 10. Az Ön számára mennyire fontos a VÁLASZTÉK NAGYSÁGA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 11. Az Ön számára mennyire fontos a VÁLASZTÉK MINŐSÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 12. Az Ön számára mennyire fontos az ADAGOK MENNYISÉGE egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 13. Az Ön számára mennyire fontos a KÁVÉZÓ HANGULATA egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 14. Az Ön számára mennyire fontos az, hogy LEGYEN ELÉRHETŐ INGYENES WIFI egy kávézó kiválasztásánál? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 15. Fogyasztott- e már az egri Cafe Frei kávézóban? o igen 68

o nem

16. Mennyire

van

megelégedve

az

egri

Cafe

Frei

kávézóval

a

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 17. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a FELSZOLGÁLÓK SZAKÉRTELME szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 18. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a FELSZOLGÁLÓK KEDVESSÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 19. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a KISZOLGÁLÁS GYORSASÁGA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

20. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a KÁVÉZÓ ISMERTSÉGE, HÍRNEVE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

69

21. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval az ÁRAK szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 22. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a VÁLASZTÉK NAGYSÁGA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben

23. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a VÁLASZTÉK MINŐSÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 24. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval az ADAGOK MENNYISÉGE szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 25. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval a KÁVÉZÓ HANGULATA szempontjából? 1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 26. Mennyire van megelégedve az egri Cafe Frei kávézóval az INGYENES WIFI szempontjából?

70

1-egyáltalán nem 6- tejes mértékben 27. Milyen céllal látogatja az egri Cafe Frei kávézót? o Magán céllal o Üzleti céllal o Mindkettő o Egyik sem

28. Körülbelül milyen gyakran fogyaszt az egri Cafe Frei kávézóban? o Minden nap o Hetente 1 alkalommal o Hetente 2-3 alkalommal o Havonta pár alkalommal o Több havonta o Egyéb:

29. Általában milyen napszakban szokott betérni az egri Cafe Frei kávézóba? o Reggel o Délelőtt o Délben o Délután o Estefelé o Nem szoktam betérni 30. Általában milyen módon fogyaszt? o Helyben fogyasztás o Elvitel

71

31. Jelölje meg, hogy mit fogyaszt legszívesebben! (több válasz lehetséges) o Kávé o Tea o Limonádé o Shake o Forró csokoládé o Édes sütemény o Péksütemény o Szendvics o Egyéb:

32. Jelölje meg, hogy milyen gyakran fogyasztja az alábbiakat! mindig

gyakran

néha

soha

kávé tea limonádé shake forró csokoádé édes sütemény péksütemény szendvics

33. Szokott-e koffeinmentes teákat/kávékat fogyasztani? o igen o nem

34. Mennyi időt tölt átlagosan az egri Cafe Frei kávézóban?

72

o Elvitelre kérem o Körülbelül 15 percet o Körülbelül 30 percet o Körülbelül 1 órát o Több, mint 1 órát o Egyéb:

35. Kivel és mennyi időt tölt el általában az egri Cafe Frei kávézóban egy alkalommal?

Nem

Kb.

szoktam

percet

15 Kb. percet

30 Kb.

1 Több,

órát

mint

1

órát Barátokkal Családtagokkal Kollégákkal Üzleti partnerekkel Egyedül

36. Átlagosan mennyit költ egy alkalommal Az egri Cafe Fre i kávézóban? o Körülbelül 500 Ft-ot o 500-1000 Ft között o 1000-2000 Ft között o 2000 Ft felett

73