EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.3.12. COM(2013) 115 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a Schengeni Támogatás végrehajtásáról (2004–2006)
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a Schengeni Támogatás végrehajtásáról (2004–2006) 1.
BEVEZETÉS
A Schengeni Támogatás olyan ideiglenes eszköz volt, amely arra irányult, hogy segítse a kedvezményezett tagállamokat az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában. A támogatás a 2004 és 2006 közötti időszakban 961 453 271 EUR összköltségvetéssel rendelkezett. A kedvezményezett tagállamok körét hét olyan ország alkotta, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz: Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia. A másik három csatlakozó ország nem vett részt a Schengeni Támogatásban: a Cseh Köztársaságnak nincs külső szárazföldi határa, Málta az átmeneti támogatási eszközből fedezte ugyanezeket a szakpolitikai területeket, Ciprus pedig ekkor még nem kezdte meg a schengeni térséghez való csatlakozás értékelési folyamatát. A Schengeni Támogatás segítséget nyújtott a kedvezményezetteknek ahhoz, hogy fenntartsák azokat a korábbi erőfeszítéseket és stratégiákat, amelyek határigazgatásuk korszerűsítésére irányultak a schengeni térséghez való csatlakozás érdekében. A támogatást a csatlakozási okmány 35. cikke és I. melléklete hozta létre, és az volt a végső célja, hogy támogassa az adott ország schengeni térséghez való csatlakozását. A Schengeni Támogatáson alapuló, tényleges elszámolható költségek meghaladták az 1 milliárd eurót. Az uniós társfinanszírozás a teljes összeg 85,27 %-át, a nemzeti kormányok társfinanszírozása pedig annak 14,73 %-át tette ki. Amint az országonkénti bontásból (1. ábra) kiderül, az uniós társfinanszírozás a Szlovák Köztársaságnak nyújtott 53 millió EUR és a Lengyelország számára biztosított 283 millió EUR között alakult. Az uniós hozzájárulás általános felhasználása elérte a 97,6 %-ot. Az összes intézkedést 2004. május 1. és 2007. szeptember 30. között kellett végrehajtani1. A valamennyi kifizetés végrehajtására vonatkozó határidő 2007. december 31. volt. A Schengeni Támogatás az intézkedések alábbi hat kategóriájára fókuszált: határellenőrzés, határőrizet, vízumigazgatás, IT-rendszerek, képzés és a Schengeni Támogatás igazgatása. A Schengeni Támogatás alapján társfinanszírozott intézkedések az alábbi eredményeket érték el: •
mind a hét tagállam beépült a schengeni térségbe a meghatározott határidőn belül;
•
javult az EU külső határainak biztonsága;
•
hatékonyabbá vált az illegális bevándorlás megelőzése.
1
HU
A szerződések végrehajtásának határidejét, amelyet (a(C(2004)248) bizottsági határozattal) először 2006. december 31-re tűztek ki, a C(2006)684 bizottsági határozat 2007. szeptember 30-ig meghosszabbította.
2
HU
A határigazgatás tekintetében a Schengeni Támogatás az alábbiakat tette lehetővé: •
megfelelőbb minőségű határellenőrzések, az utasoknak nyújtott szolgáltatás minőségének javítása a határátkelőhelyeken és gyorsabb információcsere;
•
a határőrizet javítása a mobilitás fokozódásának köszönhetően: új digitális rádióberendezések, új közúti járőröző gépjárművek és a személyzet bővülése, ami növelte a reagálóképességet; azonnal hozzáférhető és jobb teljesítményű közlekedési eszközök; az alábbi rendkívüli feltételek közötti beavatkozás képességének javulása: éjszaka, télen, rossz időjárási körülmények és csökkent látótávolság esetén; a határvonal őrizetének kiterjesztése: további radarállomások, videokamerás megfigyelés;
•
az okmányhamisítás felderítésének javítása az új felderítési eszközök segítségével;
•
a rádiófrekvenciás helymeghatározó hálózat lefedettségének javítása a zöld határon;
•
a vízumkiadási eljárás minőségének és gyorsaságának javulása;
•
hatékony határőrizeti együttműködés;
•
a nemzeti és nemzetközi szolgálatok által körözött személyek nagyobb számban való letartóztatása, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisában végzett hatékony ellenőrzések eredményeképpen;
•
az operatív döntéshozatal alapjául szolgáló ismeretek bővülése, valamint a szolgálatok között továbbított hírszerzési információk elemzésének javulása;
•
hatékony képzési rendszer kialakítása.
és
rendőrségi
együttműködés
és
fokozott
operatív
E jelentés a Schengeni Támogatás révén érintett hét tagállam által szolgáltatott utólagos értékelő jelentéseken és a vonatkozó háttéranyagok elemzésén alapul. 2.
A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE
A tagjelölt országokkal zajló tárgyalások során a schengeni vívmányokat2 vitatták meg legrészletesebben a „Jogérvényesülés, szabadság és biztonság” elnevezésű 24. fejezet keretében. Az említett országok 2003. április 16-án írták alá csatlakozási szerződéseiket, és a megerősítési eljárások lezárulta után, 2004. május 1-jén csatlakoztak hivatalosan az Európai Unióhoz.
2
HU
A schengeni térség és együttműködés az 1985-ös schengeni megállapodásra épül. A schengeni térség olyan terület, amelyen belül biztosítják a személyek szabad mozgását. A megállapodást aláíró államok eltörölték a belső határokat és egységes külső határt hoztak létre. E határon közös szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok, a menedékkérők és a határellenőrzés tekintetében. A schengeni térségen belüli biztonság garantálása érdekében, a rendőrségi szolgálatok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést és koordinációt hasonlóképpen megerősítették. Az 1997. évi Amszterdami Szerződés belefoglalta a schengeni együttműködést az EU jogi keretébe.
3
HU
A Schengeni Támogatást Ciprus, Észtország, Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Málta és a Szlovák Köztársaság csatlakozási okmányának3 35. cikke hozta létre. A Támogatásnak az volt az általános célja, hogy segítse a csatlakozási okmány 35. cikkének (2) bekezdésében megjelölt tagállamokat az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában. A schengeni keret alapján elfogadott legfontosabb szabályok a következőkre terjednek ki: •
a személyek ellenőrzésének megszüntetése a belső határokon;
•
az EU külső határait átlépő személyekre alkalmazandó közös szabályrendszer;
•
a belépési feltételekre és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó szabályok összehangolása;
•
fokozott rendőrségi együttműködés (beleértve a határon átnyúló megfigyelésre és üldözésre való jogot);
•
szorosabb igazságügyi együttműködés gyorsabb kiadatási eljárás és a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek végrehajtásának átadása révén;
•
a Schengeni Információs Rendszer (SIS) kialakítása és fejlesztése.
A konkrét pénzügyi eszköz arra irányul, hogy támogatást nyújtson a tagjelölt országoknak az uniós csatlakozáshoz, a belépés után pedig a schengeni térséghez való csatlakozáshoz, illetve konkrétabban a belső határellenőrzés megszüntetéséhez és a külső határigazgatás megerősítéséhez. A csatlakozási okmány 35. cikke értelmében a Schengeni Támogatás keretében a következő típusú intézkedések finanszírozhatók: – beruházás a határátkelők és a kapcsolódó épületek infrastruktúrájának kiépítésébe, felújításába vagy modernizációjába; – beruházás bármilyen, a működést szolgáló felszerelésbe (pl. laboratóriumi felszerelések, felderítő eszközök, Schengeni Információs Rendszer [SIS II] hardver és szoftver, szállítóeszközök), – határőrök képzése; – logisztikai és működési költségek támogatása.
3
HU
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL L 236., 2003.9.23., 44. o.).
4
HU
2004. február 5-én a Bizottság elfogadta a Schengeni Támogatás igazgatásáról és felügyeletéről szóló határozatot4, amely kiválasztási eljárásokat és a felmerült kiadások elszámolhatóságára vonatkozó feltételeket hozott létre. Ezt a jogszabályt egy új határozat5 módosította, amely 2007. szeptember 30-ig meghosszabbította a szerződések végrehajtásának határidejét (korábban: 2006. december 31.) A SIS II-vel kapcsolatos projektek végrehajtását késleltető rendkívüli körülmények miatt 2007. március 31-ig meghosszabbították a SIS II-vel kapcsolatos szerződések odaítélését6. A Schengeni Támogatást decentralizált irányítási rendszer szerint igazgatták. 3.
A TAGÁLLAMOK RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT UNIÓS FORRÁSOK ÉS A NEMZETI TÁRSFINANSZÍROZÁS
A Schengeni Támogatás keretében a tényleges elszámolható költségek összesen 1 067 669 235 EUR-t értek el, amelyből az uniós társfinanszírozás 910 371 476 EUR-t (85,27 %), a nemzeti társfinanszírozás pedig 157 297 780 EUR-t (14,73 %) tett ki. 1. ábra Országok szerinti bontás
Országok szerinti bontás Szlovénia
EU finanszírozás összesen: 910,3m EUR
113,9m EUR 13%
Lengyelország
283,3m EUR 31% Magyarország
153,7m EUR 17% Észtország
77m EUR 8%
Szlovákia
53,5m EUR 6% Lettország
78,9m EUR
Litvánia
9%
149,9m EUR 16%
4 5 6
HU
A Bizottság C(2004) 248 határozata. A Bizottság C(2006) 684 határozata. A Bizottság C(2007) 494 határozata.
5
HU
•
Fő kedvezményezettek: Lengyelország (283,3 millió EUR), Magyarország (153,7 millió EUR) és Litvánia (149,9 millió EUR). E három tagállam összesített előirányzata tette ki az összes részt vevő tagállam teljes támogatásának 65 %-át.
•
Az alábbi tagállamok a 2004 és 2006 közötti teljes támogatás 6 % és 13 % közötti hányadából részesültek: Szlovénia (113,9 millió EUR), Lettország (78,9 millió EUR), Észtország (77 millió EUR) és a Szlovák Köztársaság (53,5 millió EUR).
A C(2004)248 bizottsági határozat 2. cikke értelmében a Támogatás által nyújtott uniós támogatás mértéke elérheti a 100 %-ot. Nem állapítottak meg egyértelmű kritériumokat annak meghatározásához, hogy a nemzeti kiadások hány százaléka írható a Schengeni Támogatás terhére7. A tagállamok ezért szabadon nyilatkozhattak a támogatáshoz történő nemzeti hozzájárulás szintjéről. A támogatásból fedezett kiadások azonban nem terhelhetők rá egyetlen más uniós pénzügyi eszközre sem. A nemzeti társfinanszírozás aránya eltérő a kedvezményezett tagállamok szerint, ugyanis Lengyelország mindössze az elszámolható költségek 1,88 %-ához járult hozzá (5 414 201,99 EUR), Szlovénia társfinanszírozása viszont 34 %-os (59 036 202,97 EUR) volt. Ez főként annak köszönhető, hogy az építőipari munkálatok során késések következtek be, ami szükségessé tette, hogy nemzeti pénzeszközökből fedezzék azokat a kiadásokat, amelyek a végrehajtási időszakon kívül merültek fel.
7
HU
A C(2004)248 bizottsági határozat 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „A támogatás által nyújtott közösségi támogatás mértéke elérheti a 100 %-ot.” Az indikatív ütemtervnek fel kell tüntetnie az egyes intézkedések finanszírozásának egyéb forrásait.
6
HU
2. ábra Nemzeti társfinanszírozás
Nemzeti társfinanszírozás 1,88%
PL
6,14%
EE
LV
13,73%
LT 14,97% SK
16,16%
20,05%
HU
SI
34,12% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
Az uniós előirányzat felhasználása kiemelkedően magas (a magyarországi 90,6 %-tól a lengyelországi8 100 %-ot meghaladóig terjed), a teljes felhasználási arány pedig 97,6 %-os.
8
HU
A C(2004)248 bizottsági határozat 7. cikke értelmében Lengyelországnak mint nem eurót használó országnak a Schengeni Támogatás keretében létrehozott PLN/EUR átváltási árfolyamot kell alkalmaznia. A programozási időszakra (valamint a Bizottság által átutalt előzetes kifizetésekre) vonatkozó átváltási árfolyam meghaladta a kedvezményezettek által, a projektvégrehajtás során teljesített kifizetéseket. Ez magyarázza a 100 %-osnál magasabb felhasználási arányt.
7
HU
1. táblázat: A felhasználás aránya
Programozott összeg
Végleges támogatható költség
A felhasználás aránya
Észtország
79 629 000 EUR
77 001 525 EUR
96,70 %
Magyarország
169 562 611 EUR
153 694 401 EUR
90,64 %
Lettország
79 701 739 EUR
78 975 718 EUR
99,09 %
Litvánia
151 657 105 EUR
149 862 483 EUR
98,82 %
Lengyelország
278 458 520 EUR
283 329 466 EUR
101,75 %
Szlovák Köztársaság
53 866 478 EUR
53 527 465 EUR
99,37 %
Szlovénia
119 800 000 EUR
113 980 418 EUR
95,4 %
ÖSSZESEN
932 675 453 EUR
910 371 475 EUR
97,61 %
4.
A VÉGREHAJTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A TAGÁLLAMOKBAN
4.1.
A kiadások szabályszerűségét és jogszerűségét szolgáló biztosíték bevezetése
A Schengeni Támogatás igazgatásáról és felügyeletéről szóló bizottsági határozat9 az eszköz összehangolt felhasználásának biztosítására és a Támogatás igazgatására vonatkozó szabályok megállapítására irányult. A szabályok meghatározzák a kiválasztási eljárásokat és a Támogatás alapján felmerült kiadások támogathatósági feltételeit. A Schengeni Támogatást a költségvetési rendelet10 53c. cikke szerinti decentralizált igazgatási módnak megfelelően igazgatták. A Támogatás keretében odaítélt uniós finanszírozás igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatos felelősség jelentős része a tagállamokra hárul, a Bizottság által elvégzendő utólagos ellenőrzés mellett. A határozat az alábbi követelményeket állapította meg: –
3. cikk (2) bekezdése: A Bizottság meggyőződik arról, hogy a közbeszerzési eljárás összhangban van az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elvével.
–
8. cikk: A Bizottság ellenőrzi a megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszerek meglétét.
–
14. cikk (1) bekezdése: A Bizottság gondoskodik az igazolási eljárás meglétéről.
9 10
HU
A Bizottság C(2004) 248 határozata. A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről.
8
HU
–
15. cikk (1) bekezdése: A Bizottság biztosítja az igazolási rendszerek meglétét.
A Bizottság személyzete rendszeres felügyeleti missziókat végzett a fenti követelmények ellenőrzése céljából. A Bizottság emellett kibocsátotta az alábbi dokumentumokat: –
A kedvezményezett tagállamok által a 2004–2006-os indikatív ütemtervekben programozott intézkedések támogathatósági szabályainak megfelelőségére vonatkozó észrevételek.
A kedvezményezett tagállamok feleltek az egyedi intézkedések programozásáért, kiválasztásáért és végrehajtásáért, valamint a támogatás igazgatásáért. A támogatás helyes felhasználását a Bizottság utólag ellenőrizte az 1605/2002/EK, Euratom költségvetési rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak megfelelően11. A tagállamok feleltek azért, hogy a Támogatást a többi uniós eszközből érkező támogatással koordináltan használják fel, továbbá biztosították a más uniós szakpolitikákkal való összeegyeztethetőséget és a költségvetési rendelet betartását. A Schengeni Támogatás keretében éves egyösszegű támogatásokra épülő kifizetési rendszert alkalmaztak Ezeket az összegeket azt követően folyósították az egyes kedvezményezett tagállamoknak, hogy a Bizottság elfogadta az érintett országokra vonatkozó éves finanszírozási határozatokat. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kellett használni. A számlák elszámolását követően a Bizottságnak vissza kellett fizettetnie a fel nem használt vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközöket. A hároméves határidő lejárta után hat hónappal a kedvezményezett tagállamoknak átfogó jelentést kellett benyújtaniuk az egyösszegű támogatások pénzügyi végrehajtásáról, amelyben nyilatkozniuk kellett a kiadások indokáról. 4.2.
Az uniós források felhasználására vonatkozó uniós stratégia kialakítása
Mind a hét érintett tagállam azt közölte, hogy a Schengeni Támogatás végrehajtására vonatkozó általános megközelítésük arra irányult, hogy fenntartsák a határigazgatási és rendészeti rendszereik korszerűsítésével kapcsolatos korábbi erőfeszítéseiket és stratégiáikat. A tagállamok elfogadtak legalább két, erre vonatkozó konkrét stratégiai dokumentumot: a schengeni cselekvési tervet, valamint a SIS II főtervet. Hangsúlyozták, hogy legfontosabb célkitűzésük a külső határ biztonságának és a migrációs áramlások igazgatásának megerősítése volt. Előbbséget élvező beruházásaik összességében véve szintén hasonló célokra irányultak: a határátkelőhelyek és egyéb kapcsolódó épületek, az adatfeldolgozásra és -cserére szolgáló üzemi berendezések, közlekedési és rádiókommunikációs eszközök létrehozására, felújítására és korszerűsítésére, nyelvi és technikai képzésekre.
11
HU
A Bizottság 2342/2002/EK rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
9
HU
A Schengeni Támogatásra vonatkozó nemzeti stratégiákban meghatározott célok négy általánosabb (Lengyelország, Magyarország) és a 31 részletesebb célkitűzés (Lettország) között változnak. Magyarország, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság határozott stratégiai dimenzióval ruházta fel a Schengeni Támogatást oly módon, hogy beépítették azt az általános nemzeti stratégiai dokumentumokba (schengeni cselekvési terv, integrált határigazgatási stratégia) és egyértelműen összekapcsolták azt az egyéb forrásokból származó finanszírozással (Phare programok, átmeneti támogatási eszköz, Norvég Finanszírozási Mechanizmus, nemzeti finanszírozás). Szlovénia, Észtország, Litvánia és Lettország nagyrészt nemzeti schengeni cselekvési terveik12 alapján hajtották végre a Támogatást. Magyarország a Schengeni Támogatás létrehozását megelőzően olyan kormányhatározatokat (2001–2003) és középtávú minisztériumi stratégiákat fogadott el, amelyek előkészítették a közös határigazgatási stratégiát. E dokumentumokat beépítették a magyar integrált határigazgatási stratégiába. Magyarország – Európán belüli központi helyzetéből adódóan – a határforgalom ellenőrzését részesítette előnyben. A finanszírozási források egymást kiegészítő jellegét is körültekintően figyelembe vették. Lengyelország a Schengeni Támogatásra vonatkozó stratégiát beépítette integrált határigazgatási stratégiájába (a 2000–2002-es, majd a 2003–2005-ös időszakban) azzal a céllal, hogy határbiztonsági modellt dolgozzon ki a belső biztonság megóvása és különösen az illegális bevándorlás megelőzése céljából. E stratégiát összekapcsolta az integrált határigazgatás stratégiai dokumentumaiban leírt feladatok támogatására elkülönített Pharealapbeli támogatás egy konkrét tételével is. Világos prioritást kaptak a működést szolgáló eszközök és az IT-rendszerek. Lengyelország a Phare-alapon kívül a 2000-es, 2001-es, 2002es és 2003-as Phare-támogatást és a norvég mechanizmust is felhasználta integrált határigazgatási stratégiájának végrehajtására. A Szlovák Köztársaság továbblépett a schengeni cselekvési tervnél a Schengeni Támogatás szlovák nemzeti végrehajtási stratégiája révén. Ez a stratégia meghatározta azokat a hiányosságokat, amelyek megszüntetése kizárólag a Schengeni Támogatásból volna fedezhető. E szükségleteket annak révén pontosították, hogy megállapították a Schengeni Támogatás 16 operatív célkitűzését és azokat összekapcsolták a schengeni cselekvési tervvel, amely a többi uniós támogatási eszközt – így a Phare-t az átmeneti támogatási eszközt – is magában foglalta. Észtország a Schengeni Támogatás forrásait használta fel schengeni cselekvési terve egyes részeinek végrehajtására, miközben nem dolgozott ki kifejezetten a Schengeni Támogatásra vonatkozó stratégiát. A beruházások során elsőbbséget biztosítottak a működést szolgáló rendszereknek, a közlekedési eszközöknek és az IT-rendszereknek. Litvánia az alábbi két stratégiai cél mellett döntött: (1) az uniós külső határok biztonságának megerősítése, és ennek révén az Unióba irányuló illegális bevándorlás és illegális belépés 12
HU
A csatlakozási okmány 35. cikke előírta, hogy a Schengeni Támogatás keretében az infrastruktúrába és a működést szolgáló felszerelésekbe eszközölt beruházások, valamint a képzési és logisztikai költségek finanszírozhatók. Tehát a vívmányoknak a nemzeti jogba történő átültetésével kapcsolatos intézményfejlesztés és jogi segítségnyújtás nem képezi részét a Schengeni Támogatás célkitűzéseinek. Kizárólag Szlovénia készített részletes stratégiát a különféle finanszírozási eszközök felhasználásáról, hogy kielégítse ezeket a különböző szükségleteket (infrastruktúra, felszerelés, intézményfejlesztés, jogi segítségnyújtás).
10
HU
megelőzése, valamint (2) az utasáramlások megfelelő ellenőrzése. Az ország úgy határozott, hogy egyenlően osztja el az uniós társfinanszírozást a következő célok között: közlekedési eszközök, infrastruktúra, egyéb IT és képzés. Szlovénia olyan átfogó jellegű stratégiával rendelkezett a Schengeni Támogatás vonatkozásában, amely a schengeni vívmányok megfelelő végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására irányult. Hét célkitűzést jelöltek meg (ezeket később kilencre bővítették). Az infrastruktúra, az IT és az újonnan alkalmazott személyzet fizetése jelentették az elsőbbséget élvező beruházási területeket. A belső határok megerősítése és az információs rendszerek kiépítése mellett Lettország arra fókuszált, hogy a schengeni vívmányokba foglalt követelmények teljesítése érdekében növelje intézményi és személyzeti kapacitását. Hangsúlyt helyeztek az intézményi keret – és konkrétabban a műszaki eszközök – kiépítésére. A stratégiai célok egyike az volt, hogy a migrációs áramlás kezelésére szolgáló rendszert hozzanak létre. 5.
A SCHENGENI TÁMOGATÁS VÉGREHAJTÁSA
5.1.
A Schengeni Támogatás végrehajtása céljából létrehozott irányítási és kontrollrendszerek
A kedvezményezett tagállamok vagy a belügyminisztériumot (Észtország, Litvánia, a Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Lettország), vagy a pénzügyminisztériumot (Szlovénia, Magyarország) jelölték ki az eszköz végrehajtásáért felelős hatóságként. A felelős hatóság szervezete tekintetében különféle megoldások léteztek: csak Litvánia hozott létre külön szervezetet, Észtország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia meglévő egységet jelölt ki felelős hatóságnak, Lengyelország és Lettország pedig már meglévő minisztériumi csoportot nevezett ki. Kifizető ügynökségként általában a pénzügyminisztériumot jelölték ki. A kedvezményezett országok sokat merítettek az előcsatlakozási alapok végrehajtása és kezelése során szerzett tapasztalatokból. Nemzeti értékelő jelentéseiben az összes tagállam elismerte a Schengeni Támogatás végrehajtásának irányítása és felügyelete céljából létrehozott irányító, igazgató és felügyelő bizottságok jelentőségét. E bizottságok általában az összes érintett fontos intézményt összefogták, továbbá nagymértékben bevonták őket a projektek kiválasztásába, a támogatások elosztásába és felügyeletébe. Széles körben hangsúlyozták, hogy az irányítási és kontrollrendszer rugalmassága, valamint a tagállamokra (az irányító bizottságok révén) ruházott nagymértékű felelősség volt a Schengeni Támogatás sikerének kulcsa. Lengyelország, Észtország, Magyarország és Lettország technikai segítségnyújtásról szóló szerződéseket alkalmazott a projektmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységek egy részének elvégzésére (az ajánlattételi dokumentációs elkészítése, közbeszerzési képzés, könyvvizsgálat). 5.2.
A tagállami végrehajtás mennyiségi és minőségi vonatkozásai
Ami a Schengeni Támogatás hat kategóriáját illeti, a főbb kiadási sorokat a határőrizet és az IT-rendszerek jelentették, melyek együttvéve az összes beruházás (672,4 m EUR) 74 %-t tették ki. A vízumigazgatás és a képzés mindössze 6 %-ot ért el (57.9 m EUR).
HU
11
HU
3. ábra: EU hozzájárulás kategóriák szerinti bontásban
Kategóriák szerinti bontás A Schengeni
Jobb határellenőrzés 134.5m EUR 15%
Tá moga tás i ga zga tá s a 45.3m EUR 5%
A személyzet fokozott képzése, jobb készségei és szaktudása 30.6m EUR 3% Jobb határigazgatás 383.2m EUR 42% Jobb vízumigazgatás 27.3m EUR 3%
Jobb IT-rendszerek 289.2m EUR 32%
4. ábra Kiadások országonként és kategóriánként (EU hozzájárulás)
80,00%
70,00% Jobb határellenőrzés
60,00%
Jobb határigazgatás
50,00%
Jobb vízumigazgatás
40,00% J
Jobb IT-rendszerek
30,00%
A személyzet fokozott képzése, valamint készségeinek és szaktudásának javítása A Schengeni Támogatás igazgatása
20,00%
10,00%
0,00% SI
PL
EE
SK
LT
HU
LV
A határőrizet Lengyelország kivételével (ahol a második helyre sorolták) mindegyik kedvezményezett tagállamban a legfontosabb beruházási terület volt; a legtöbbet – 75 %-ot – a Szlovák Köztársaságban fordították erre. Az IT-rendszerek szintén mindenhol elsőbbséget kaptak, első (Lengyelország), illetve második (Szlovénia, Észtország, a Szlovák Köztársaság, Litvánia) vagy harmadik (Magyarország, Lettország) célterületként.
HU
12
HU
Az említésre méltó nemzeti sajátosságok a következők: Szlovénia (19,4 %) és Magyarország (12,8 %) a Schengeni Támogatás pénzeszközeinek több mint 10 %-át fordította igazgatásra (személyzetre). Litvánia a támogatás 11 %-át fordította képzésre és kapacitásépítésre (határőriskola és képzési központ létrehozása). Lettország a támogatás 11,35 %-át költötte vízumkezelésre (konzuli osztályok felújítása, a személyzet képzése, felszerelés). Ami az alkategóriákat illeti, a fő költségvetési sorok a következők voltak: infrastruktúra (28 %), közlekedési eszközök (16,6 %), valamint SIS (12,8 %). 2. táblázat: Az EU hozzájárulás alkategóriák szerinti bontásban
Alkategóriák
Összeg
Infrastruktúra Szállítóeszközök SIS Más IT rendszerek Berendezések Rendszer SIS&VIS VIS Személyi állomány Képzés Logisztika Működés
255 341 341 EUR 151 456 150 EUR 116 578 179 EUR 95 313 280 EUR 88 394 988 EUR 49 821 637 EUR 41 344 964 EUR 34 176 305 EUR 31 743 183 EUR 30 527 698 EUR 15 642 828 EUR 30 921 EUR
Az uniós társfinanszírozás részaránya
28,0 % 16,6 % 12,8 % 10,5 % 9.7 % 5.5 % 4,5 % 3,8 % 3,5 % 3,4 % 1,7 % < 0,1 %
Messze a legnagyobbak az infrastrukturális beruházások. Ezek 255,3 m EUR-t tesznek ki, vagyis a teljes Schengeni Támogatás 28 %-át. Ez a kiadás az alábbi három célkitűzés szerint csoportosítható: határellenőrzés (36 %), határőrizet (62 %) és vízumkezelés (2 %).
HU
13
HU
5. ábra: Az EU hozzájárulás határkategóriák szerinti bontásban
Kategóriák szerinti bontás 140.000.000,00 € 120.000.000,00 € 100.000.000,00 € 80.000.000,00 € 60.000.000,00 € 40.000.000,00 € 20.000.000,00 €
Jobb vízumigazgatás 0,00 €
Jobb határőrizet
s
5.3.
zf ra á z
d öl
ár at h i
ri ge n te
r tá ha ko
n
us át l zu
Jobb határellenőrzés
tö
le fé b b
A végrehajtás során felmerült kihívások, és azok kezelésének módja
A kedvezményezett tagállamok egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a támogathatósági szabályok alkalmazása volt a legnehezebb kérdés a számukra. A Bizottság a leggyakrabban felmerülő kérdéseket technikai tájékoztatók segítségével tisztázta, amelyek a héa, a bérek, a logisztika és a földvásárlás elszámolhatósági szabályaira vonatkoztak. A legtöbb kedvezményezett tagállam a végrehajtás első éve során bekövetkezett késésekről számolt be, amelyek főként a mechanizmus újszerűsége miatt következtek be. A tagállamok különösen az alábbi területeken szembesültek problémákkal: •
Végrehajtási szabályok. A tagállamok többek között azt kérték, hogy a Bizottság nyújtson pontos módszertani iránymutatást és gyorsabb felvilágosításokat az általuk felvetetett kérdésekről.
•
Igazgatási rendszerek. Nehézségek merültek fel a megfelelő és hatékony irányítási és kontrollrendszer létrehozása terén, és problémát jelentett a képzett személyzet alkalmazása.
Az említett kihívások legnagyobb részét a végrehajtás néhány hónapján belül leküzdötték. A legtöbb ország számára a beszerzések igazgatása is kihívást jelentett. Ez a következőkhöz vezetett: –
HU
késedelmek, különösen a nagy volumenű szerződésekkel kapcsolatos panaszok miatt;
14
HU
–
a költségvetés túllépése, amit a költségek alulbecslése, valamint a rendelkezésre álló nagy támogatási összegek által súlyosbított infláció és piaci korlátozások okoznak;
–
az intézkedések és költségek támogathatóságával kapcsolatos bizonytalanság.
Az elfogadott enyhítési intézkedések jórészt az el nem költött költségvetési előirányzatok különböző tevékenységekre történő átcsoportosítását foglalták magukba. Például Lengyelország beszerzési nehézségek (a költségvetés túllépése és az új pályázati kiírásához szükséges idő hiánya) miatt törölte a műszaki védelmi rendszerekre vonatkozó projektjét (52 m EUR), és a pénzeszközöket hasonló projektekhez csoportosította át. Szlovénia hasonló helyzetben (az építési munkák pályázati és végrehajtási késedelme) úgy döntött, hogy nemzeti forrásokból fedezi a kiadásokat, és az uniós társfinanszírozást más tevékenységekre fordítja. Lettország és Észtország költségvetési nehézségekkel küzdött, a 2004–2005-ban keletkezett magas infláció miatt. Ennek következtében túllépték a költségvetési kereteket, és pályázati eljárásokat töröltek. Ezért úgy döntöttek, hogy korlátozzák az építési munkák és a felszerelések számát, és az összegeket hasonló célokra csoportosítják át. Néhány kedvezményezett tagállam a Bizottsággal való kommunikáció terén is nehézségekről tett említést. További kihívást jelentett a kedvezményezett tagállamok számára a schengeni térségen belüli megfelelő információ-megosztási mechanizmusokra irányuló IT-rendszerek fejlesztése. Konkrétabban óriási feladatnak tekintették a Schengeni Információs Rendszer II (SIS II) szabványainak megfelelő technológiai kiigazításokat. A Bizottság 2007-ben úgy döntött13, hogy kifejleszti a SISone4all rendszert, amelynek köszönhetően a tagállamok a SIS II alkalmazása nélkül csatlakozhatnak a schengeni térséghez. Örömmel fogadták ezt a megoldást, amely lehetővé tette az IT-rendszer fejlesztésének és végrehajtásának befejezését, ami egyébként a korábbi határidővel nem lett volna lehetséges. Ami az végrehajtás határidejét illeti, az összes kedvezményezett tagállam túl szorosnak ítélte a Schengeni Támogatás eredeti záró időpontját (2006.12.31.). A tagállamok szerint a kötelezettségvállalások és a kifizetések határidejének meghosszabbítására vonatkozóan elfogadott két bizottsági határozat14 döntő szerepet játszott az uniós hozzájárulás optimális felhasználásában, és lehetővé tette a projektek fizikai megvalósítását. A kedvezményezett tagállamok becslése szerint a projektvégrehajtás közel 50 %-ára 2007-ben került sor. Meg kell jegyezni, hogy a kedvezményezettek időben át tudták szervezni a programjaikat, mivel a szerződés-teljesítési határidő 2007 végéig történő meghosszabbításáról szóló határozatot 2006 elején fogadták el. A határozat megkönnyítette a projektek eredményes végrehajtását. Másrészt a pénzügyi végrehajtás sokkal alacsonyabb szintű lett volna a meghosszabbítás nélkül. Lengyelország úgy becsülte, hogy 148 385 650 EUR-t (a teljes igényelt összeg 52,37 %-át) költötte el a 2006. december 31-jei eredeti határidőt követően. A 148 m EUR-ból több mint 25 m EUR-t (a teljes uniós hozzájárulás közel 8,6 %-át) közvetlenül hozzákapcsolták a SIS II
13 14
HU
A Bizottság C(2007) 494 határozata. A C(2006) 684 bizottsági határozat a következőképpen módosította a határidőket: a kiadási kötelezettségvállalást és a szerződés aláírását 2006. december 31-ig, a szerződés végleges teljesítését 2007. szeptember 30-ig, a végső kifizetést pedig 2007. december 31-ig. A C(2007) 494 bizottsági határozat a SIS II projektekre vonatkozó szerződések aláírásának határidejét 2007. március 31-ig, a SIS II-re vonatkozó szerződések teljesítésének határidejét 2007. december 31-ig hosszabbította meg. A kötelezettségvállalási és kifizetési határidők nem változtak.
15
HU
projektekhez, és ennek következtében ezekre az összegekre is vonatkozott a támogathatósági időszak meghosszabbítása, amit az említett projektek számára biztosítottak. Ezek az összegek rendívül fontos és stratégiai jelentőségű projektekhez15 kapcsolódtak, amelyek esetében fennállt az a veszély, hogy kicsúsznak a támogatható időszakból. Litvániában a Schengeni Támogatás programjainak 40 %-ára 2006. október 2. előtt, 96,21 %ára pedig 2006. december 31-ig kötöttek szerződést. Ha a Bizottság nem fogadta volna el a szerződések meghosszabbítását, nem lett volna lehetőség a szerződések odaítélésére vagy teljes végrehajtására. Litvánia 40 %-ra becsülte az el nem költött összeget. 2006. december 31-ig csupán 26 %-át fizették ki ténylegesen a 2004–2006-i Schengeni Támogatásnak. A SISsel kapcsolatos tevékenységek meghosszabbítása tette lehetővé két jelentős – összesen több mint 26 m EUR értékű (a Schengeni Támogatás finanszírozásának 17 %-át képviselő – SIS II projekt16 végrehajtását. Szlovéniában 2006. december 31-ig a Schengeni Támogatásból teljesített kifizetések 48,4 m EUR-t tettek ki, ami a teljes uniós hozzájárulás mindössze 40 %-ának felelt meg. A végleges végrehajtás elérte a 95,11 %-ot, vagyis a pénzügyi végrehajtás több mint 50 %-ára 2007-ben került sor. Lettországban csak a támogatás 11 %-át kötötték le 2006 júliusáig, és a legtöbb szerződést 2006 legvégén írták alá. Becslésük szerint a támogatás kétharmada elveszett volna a meghosszabbítás nélkül. A Szlovák Köztársaságban a támogatás 70 %-ára becsülték azt az összeget, amelyet nem kötöttek volna le az első meghosszabbítás hiányában, és a SIS-hez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó határozat a lekötött támogatás 7 %-át érintette. 6.
A VÉGREHAJTÁS ÉRTÉKELÉSE
A Schengeni Támogatás végrehajtásának értékelése céljából átfogó elemzést kellett végezni. Az elemzés kiterjedt a Támogatás nemzeti szintű hatásának vizsgálatára, valamint a program végrehajtásának eredményességével kapcsolatos értékelésre, amit a vonatkozó mutatók alapján végeztünk el. 6.1.
A nemzeti helyzet javítása
A kedvezményezett tagállamok szerint a Schengeni Támogatás több tekintetben is javította a helyzetüket:
15
16
HU
B.11. Adatkommunikációs rendszer; B.12. A rendőri egységek kiterjesztett hozzáférése a SIS erőforrásaihoz – alapszint; B.15. A nemzeti informatikai rendszernek a SIS II-höz és a VIS központi egységhez való kapcsolódásának kialakítása és megvalósítása (N-SIS Lengyelország); B.16. A „Pobyt” (Tartózkodási) rendszer korszerűsítése; B.18. A schengeni vívmányok végrehajtása a bíróságokon és az ügyészségi hivatalokban; B.19. A Wiza-Konsul információs rendszer működésének javítása; B.20. A SIS-en belüli biztonságos felhasználó-hitelesítési mód megszervezése; B.21. Központi információs rendszerek készítése a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása céljából (2005) ; B.25. A SIS erőforrásaihoz való hozzáférés biztosítása valamennyi szintű rendőri egység számára (2005). Az országosan üzemelő digitális mobil rádiós kommunikációs rendszer (DMRCS) tervezése és végrehajtása (amely 22 725 511 EUR-ral terhelte a Schengeni Támogatást), valamint az EU külső határain működő belügyminisztériumi telekommunikációs hálózat tervezése és végrehajtása (amely (3 419 457 EUR-ral terhelte a Schengeni Támogatást).
16
HU
•
Pénzügyek. A támogatás nagymértékben enyhítette a schengeni vívmányokban szereplő követelmények végrehajtásával kapcsolatosan a nemzeti költségvetésekre nehezedő pénzügyi terheket. Minden érintett tagállam úgy nyilatkozott, hogy a Schengeni Támogatás nélkül nem lett volna képes ugyanolyan szinten megfelelni a schengeni vívmányoknak az adott határidőn belül.
•
Stratégiák. A Schengeni Támogatás rugalmas megközelítése lehetővé tette, hogy valamennyi kedvezményezett tagállam rendkívül sokrétű stratégiákat és működési célokat alakítson ki és valósítson meg. A 2003-as csatlakozási okmány17 35. cikkének megfelelő öt „fő célkitűzés” szerinti bontás elegendő iránymutatást adott a tagállamoknak stratégiáik kialakításához. Ezt a megközelítést az összes tagállam relevánsnak tekintette, mivel az megválaszolta a schengeni cselekvési terv elkészítésekor és elfogadásakor azonosított szükségleteket/hiányosságokat18. Ebben a vonatkozásban a Schengeni Támogatás sikeresen folytatta a Bizottság által más alapokból – így a Phare-programból és az átmeneti támogatási eszközből (Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Lettország és Magyarország) nyújtott támogatást. Segítette ezeket az országokat a nemzeti stratégiáik végrehajtásában, anélkül, hogy célkitűzéseket írt volna elő számukra. Lengyelország említést tett arról, hogy némileg módosította stratégiáját, hogy hozzáigazítsa azt a schengeni követelményekhez (schengeni cselekvési terv, SIS II főterv és integrált határigazgatási stratégia).
•
Irányítás. Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó rugalmas megközelítésnek köszönhetően (többéves programozás és éves indikatív ütemtervek, amelyek lehetővé teszik a projektek közötti rugalmas forrásallokációt, a tagállamok számára biztosított széles körű felelősség mellett) a tagállamok gyorsan hozzáigazíthatták stratégiáikat a változó szükségletekhez. A szűk határidőre tekintettel csak e rugalmasság révén volt biztosítható a Schengeni Támogatás magas fokú végrehajtása.
6.2.
A program végrehajtásának eredményessége
Az eredményesség azt méri, hogy milyen mértékben valósultak meg a kitűzött célok a program végrehatása révén, és a Schengeni Támogatás milyen konkrét hatást gyakorolt az ágazatra. Az elsődleges és legfontosabb, kiemelt eredmények az alábbiak: •
17
18
HU
valamennyi kedvezményezett sikeres integrációja a schengeni térségbe;
Határőrizeti infrastruktúra (első francia bekezdés), a működést szolgáló eszközök az IT-rendszerek kivételével (második francia bekezdés), információs technológia (második francia bekezdés), képzés (harmadik francia bekezdés), logisztika és működés (negyedik francia bekezdés). Az alábbiak voltak a legfontosabb hiányosságok: a nem elegendő Schengen-kompatibilis infrastruktúra (amely bizonyos helyeken hiányzott, elavult volt, illetve nem felelt meg a minimumkövetelményeknek) a határátkelőhelyeken és a rendőrségnél, a konzulátusok és a határőrizeti szolgálatok épületeiben; az információk és adatok cseréjére (vízumok, ujjlenyomatok, jármű-átvilágítás stb.) szolgáló elavult rendszerek és hálózati infrastruktúra; elégtelen intézményi együttműködés (határőrségek, rendőrség, konzuli szolgálatok, igazságszolgáltatás); nem elegendő közlekedési eszköz (hajók, helikopterek, téli járművek) és rádiókommunikációs rendszer; a schengeni előírásokat alkalmazni képes személyzet hiánya (műszaki és nyelvi készségek).
17
HU
•
az EU külső határainak (Lengyelország, Litvánia, Lettország) jobb biztonsága;
•
az illegális bevándorlás elleni küzdelem megerősödése.
A Schengeni Támogatás végrehajtásának eredményessége az öt működési céllal kapcsolatos tagállami önértékelések révén is nyomon követhető. Ezekben a tagállamok nagymértékű elégedettségüknek adnak hangot. 3. táblázat: A tagállamok önértékelése a célok megvalósításáról
Szlovénia Lengyelország
Észtország Szlovák Köztársaság Litvánia Magyarország Lettország
Jobb határellenőrzés 5
4
5
3
5
4
4
Jobb határőrizet
5
4
4
4
5
4
4
Jobb vízumigazgatás 4
4
4
3.5
5
4
4
Jobb IT-rendszerek
4
5
4.5
4
4
5
4
5
5
4
4
A személyzet fokozott képzése, valamint készségeinek és szaktudásának javítása 5
Nincs minősítés 5
Minősítési skála: 5 – a legmagasabb elégedettségi szint, 1– a legalacsonyabb elégedettségi szint A minősítéseket óvatosan kell kezelni, mivel a tagállamok saját meglátásán alapuló önértékelésről van szó. Például úgy tűnik, hogy a Szlovák Köztársaság önértékelése a legalacsonyabb, noha az ország semmiféle nehézséget sem emel ki. Sőt, úgy ítéli meg, hogy jelentős mértékben javult a határellenőrzés eredményessége.
A pénzügyi eredményesség tekintetében említést érdemel, hogy nagyon magas – 90 %-tól (Magyarország) 100 %-ig (Lengyelország19) terjed – a tényleges kiadásoknak a tervezett kiadásokhoz viszonyított aránya. A Schengeni Támogatás eredményessége a határigazgatásra gyakorolt hatásán keresztül is mérhető. A legfontosabb becslések a következők: •
19
HU
Határellenőrzés: –
Szlovéniában és Litvániában csökkent a várakozási idő (becslések szerint maximum 30 %-kal, a várakozó utasok különválasztásának köszönhetően): a várakozó utasok és a járművek szétválasztása, valamint a járművek átvilágítására és átkutatására szolgáló korszerű eszközök;
–
a várakozási idő ugyanannyi Magyarországon és Lettországban, azonban szigorúbbak a biztonsági normák, illetve néhány esetben fokozottabbak is a biztonsági ellenőrzések megszigorítása miatt (Lettország);
Lásd a 8. lábjegyzetet.
18
HU
•
HU
–
a képzésnek (különösen a nyelvi képzésnek – Lettországban és Litvániában) köszönhetően javult az utasok kikérdezésének színvonala, és a határátkelőhelyeken az utasok számára nyújtott szolgáltatások színvonala (azonban nem közöltek adatokat vagy az elégedettségre vonatkozó felmérést);
–
gyorsabb információcsere (Lettország).
az
új
információs
rendszereken
keresztül
Javult a határőrizet a mobilitás fokozódásának köszönhetően: –
az új digitális rádióberendezések, új közúti járőröző gépjárművek és a személyzet bővülése következtében nőtt a reagálóképesség (Magyarország);
–
azonnal hozzáférhető és jobb teljesítményű közlekedési eszközök (Észtország, Lettország);
–
javult az alábbi rendkívüli feltételek közötti beavatkozási képesség: éjszaka (Magyarország, Szlovénia), télen, rossz időjárási és látási viszonyok között (Észtország, Szlovénia, Lengyelország);
–
javult a határvonal őrizete (Észtország): további radarállomások, videokamerás megfigyelés. Ennek következében nőtt a felderített hamis dokumentumok és ellopott járművek száma. Lettország kivételével az összes tagállamban csökkenés volt megfigyelhető az EU külső határainak illegális átlépése során elfogott személyek számát illetően (Lengyelországban 2003–2007 között mintegy 50 %-os mértékben), ezt a megerősített határőrizet elrettentő hatása magyarázza;
–
javult az okmányhamisítás felderítése. elsősorban és különösen a második vonalbeli ellenőrzés vált sokkal hatékonyabbá az új felderítési eszközöknek köszönhetően (Lengyelország, Litvánia);
–
javult a rádiós helymeghatározó hálózatok lefedettsége a zöld határon (Lettországban 55 % -ról100 %ra).
–
javult a vízumkiadási rendszer minősége és gyorsasága az új eszközöknek, információs rendszereknek és képzésnek köszönhetően (Szlovénia, Lettország, Litvánia), ezáltal gyorsabbá, biztonságosabbá és egységesebbé vált a vízumigazgatás (Lettország); javult a biztonsági ellenőrzési rendszer a konzulátusokon (Észtország, Litvánia);
–
hatékony határőrségi és rendőrségi együttműködés és fokozott operatív együttműködés (Litvánia).
•
A Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisában végzett hatékony ellenőrzések eredményeképpen növekedett a nemzeti és nemzetközi szolgálatok által körözött személyek letartóztatásának száma (Lengyelország).
•
Bővültek az operatív döntéshozatal alapjául szolgáló ismeretek, valamint javult a szolgálatok között továbbított hírszerzési információk elemzése (Litvánia és a Szlovák Köztársaság).
19
HU
•
Hatékony képzési rendszer jött létre, amely az oktatók képzési rendszerét (a Szlovák Köztársaság) és a határőrök nyelvi képzését (Lettország) is felölelte.
1. háttérmagyarázat: Lengyelország határőrizeti rendszere
Az egyik példa a határőrizeti képesség erősödésére vonatkozik egy olyan határszakaszon, amely a Huwniki-i (Podkarpackie vajdaság) határőrségi helikopter-leszállópálya közelében található. A Schengeni Támogatásból finanszírozott helikopterbeszerzés lehetővé tette, hogy a gépekre rögzített eszközök (infravörös kamerák és nagy teljesítményű reflektorok) segítségével rendkívül pontosan és hatékonyan ellenőrizzék az Ukrajnával és Belorussziával közös határszakaszt. Ha a helikopter személyzete illegális határátlépést jelez, a szárazföldi határőregység a Schengeni Támogatásból vásárolt terepjáró járművek segítségével sikeresen megakadályozza azt. Ez a módszer – amit a Schengeni Támogatásból történő beszerzések tettek lehetővé – javította az EU külső határának biztonsági szintjét. 2. háttérmagyarázat: Szlovénia digitális rádiórendszere
A belügyminisztérium digitális rádiórendszer infrastruktúrát (TETRA) épített ki a határon átnyúló rendőrségi együttműködés hatékonyságának fokozása érdekében. A berendezések 63 bázisállomást, három központi kapcsolóállomást és 2 160 rádió végberendezéts foglalnak magukban. Ez a digitális rádiórendszer lehetővé tette a sikeres információcserét nemzeti és schengeni szinten egyaránt, és biztosította az információk biztonságos cseréjét. A Schengeni Támogatás eredményességének értékelése céljából egy sor mutatót választottak ki. A tagállamok által szolgáltatott információk azonban túlságosan eltérőek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adatok átfogó összehasonlítását.
HU
20
HU
4. táblázat: Mutatók – A schengeni térségen kívülről érkező/oda távozó utasok száma
A schengeni térségen kívülről érkező/oda távozó utasok számát az új (Schengenkompatiblis) információs rendszerek segítségével ellenőrizték a külső határokon
Észtország
2008 – 5 971 678 2009 – 6 593 361
Magyarország 2009-ben közel 33 millió utast ellenőriztek a külső határokon az új ITrendszerek segítségével. 2007 előtt senkit sem a schengeni követelményeknek megfelelően ellenőriztek. Lettország
A schengeni térségen kívülről érkező/oda távozó utasok 100 %-át az új információs technológiák segítségével ellenőrizték a nemzeti határokon.
Litvánia
A külső határt átlépő minden harmadik országbeli utast alaposan ellenőriztek az új információs rendszerek (VSATIS, SIS) alkalmazásával. 2007 – 3 181 764 2008 – 2 266 999 2009 – 2 113 326 2010. 1.–2. negyedév – 1 183 542
Lengyelország Nincs adat. A Szlovák 2005 – 1 876 421 2006 – 2 498 308 Köztársaság 2007 – 2 540 180 Szlovénia
A külső határt átlépő valamennyi utast az új információs technológiák alkalmazásával ellenőrizték, mivel az összes határátkelőhelyen üzembe helyezték a Schengeni Támogatásból beszerzett eszközöket.
A kedvezményezett tagállamok eltérő információkat szolgáltattak az új információs technológiák révén azonosított hamis vagy hamisított dokumentumok számáról.
HU
21
HU
5. táblázat: Mutatók – Az azonosított hamis vagy hamisított dokumentumok száma
Az új információs technológiák dokumentumok száma
Észtország
révén
azonosított
hamis
vagy
hamisított
Év – Felderített dokumentumok száma 2006 – 63 2007 – 36 2007 – 44
Magyarország Nincsenek elérhető adatok az új információs technológiák segítségével azonosított hamis vagy hamisított dokumentumokról. Mindazonáltal egyértelmű, hogy jelentős előrehaladás történt. 2003 és 2008 között 22 %kal növekedett az azonosított hamisítványok száma, miközben a külső határszakasz hossza megfeleződött. Lettország
A dokumentumok 100 %-át a Schengeni Támogatásból beszerzett új technológiák és eszközök alkalmazásával ellenőrizték. A felderített hamisított dokumentumok száma a 2006-os 71-ről 2010-ben 128-ra nőtt.
Litvánia
Növekedett az azonosított magas szintű útiokmány-hamisítások száma. 2007 – 292 2008 – 131 2009 – 203 2010. 1.–3. negyedév – 233
Lengyelország Nincs adat. A Szlovák Év – Ügyszám 2005 – 11 úti okmány Köztársaság 2006 – 59 = 29 úti okmány, 16 közlekedési bélyegző, 10 tartózkodási engedély, 4 vízum. 2007 – 172 = 47 úti okmány, 92 közlekedési bélyegző, 21 tartózkodási engedély, 10 vízum, 2 gépjárművezetői engedély. Szlovénia
Valamennyi hamis vagy hamisított dokumentumot a Schengeni Támogatásból beszerzett új eszközök segítségével derítették fel.
Lettország kivételével minden tagállam említést tett az elfogott illegális bevándorlók számának csökkenéséről. Ezt az új eszközök elrettentő hatása és a határigazgatás nagyobb hatékonysága magyarázza. A tagállamok kiemelték, hogy a keleti külső határ erősödése következtében az illegális bevándorlás új útvonalakra terelődött át. Lettország szintén sikernek tartja ezt, amit az új eszközök eredményességével és a javuló személyzeti kapacitással indokol.
HU
22
HU
6. táblázat: A felderített illegális belépések száma
A felderített illegális belépések száma
Észtország
Illegális határátlépések: 2003 – 168 belépés 2004 – 160 belépés 2005 – 135 belépés 2006 – 123 belépés 2007 – 113 belépés 2008 – 101 belépés
Magyarország
A zöld határon történő átkelés során elfogott személyek száma igazolja a határellenőrzés fokozott eredményességét. 2003-ban 6 455 személyt fogtak el; ez 30 %-kal, 4 502 főre csökkent, miközben a külső határ hossza megfeleződött.
Lettország
A felderített illegális belépések száma a 2006-os 23-ról 2010-ben 49-re emelkedett.
Litvánia
A megelőző intézkedések és a hatékonyabb határellenőrzés eredményeként csökkent az illegális belépések száma. A fogva tartott illegális migránsok száma: 1 311 (2007); 1 234 (2008); 1 214 (2009).
Lengyelország
Komoly csökkenés következett be a keleti határ illegális átlépése közben elfogott személyek számában (2003-ban 203, 2007-ben mindössze 93 volt a keleti határon szolgáló három határőr-zászlóalj területén) a külső határ hatékonyabb védelmének köszönhetően, ami visszafogta az illegális bevándorlást.
A Szlovák Az államhatár illegális átlépése: Köztársaság 2005 – 341 fogva tartott migráns 2006 – 352 fogva tartott migráns 2007 – 400 fogva tartott migráns Szlovénia
6.3.
HU
A Schengeni Támogatás végrehajtását megelőzően nem folytattak éjszakai és/vagy szürkületi határőrizeti tevékenységet. Az újonnan beszerzett éjszakai határőrizeti eszközök – nevezetesen a mobil és sisakra szerelhető hőkamerák és éjjellátó szemüvegek – elősegítették ennek a hiányosságnak az orvoslását. Ez a javulás az illegális migránsok számának általános csökkenéséhez vezetett.
A program végrehajtásának hatékonysága
23
HU
A program végrehajtásának hatékonysága két irányvonal mentén mérhető. Az első magát a végrehajtást érinti, a második pedig a végrehajtásnak a határigazgatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A tagállamok azonban nagyon eltérő adatokat adtak meg az igazgatási költségek és a hat célkitűzés mindegyike alapján mért hatások tekintetében. Következtetésképpen csak általános tendenciák határozhatók meg20. A legfontosabb közös következtetések az alábbiak: •
Irányítás. A Schengeni Támogatás irányítását rendkívül költséghatékonynak tartották, mivel lehetővé tette, hogy korlátozott határidőn belül és viszonylag alacsony irányítási költséggel valósítsák meg a schengeni térséghez való csatlakozás célkitűzését. Litvánia, Szlovénia, Lettország és Magyarország becslése szerint az utóbbi költség 0,4–1,7 %-át tette ki a részükre nyújtott összes támogatásnak. Lengyelország és Szlovénia szerint a Támogatás összevethető más hasonló programokkal, Litvánia viszont költséghatékonyabbak találta azt (0,4 %, szemben a Külső Határok Alap 1,7 %-ával)21. Lengyelország megítélése szerint az adminisztratív terheket a minimálisra szorították le, Litvánia viszont túlzottnak tartotta azokat (különösen a jelentéstétel tekintetében).
•
Intézményi együttműködés. Litvánia, Lettország és Magyarország dicsérte a határigazgatásért és az illegális bevándorlás elleni küzdelemért felelős szervek közötti együttműködés erősödését, ami az intézkedések, az infrastruktúra és az eszközök együttes hatásának köszönhetően következett be. A projektirányításban való közös részvétel szintén erősítette az említett szervek kapacitásait, és növelte a későbbi, hasonló programok hatékonyságát, különösen a Külső Határok Alap és a Visszatérési Alap esetében. A nemzetközi együttműködés erősödéséről nem tettek említést, eltekintve az új információs rendszerek (SIS, VIS) révén zajló információcserétől.
•
A kiadásokra gyakorolt hatás. Minden tagállam említést tett a határőrizeti költségvetésre gyakorolt komoly hatásról. Ezt a pótlólagos karbantartási költségek (új és kifinomultabb eszközök, a garanciaidő lejárta), a magasabb bérek (Szlovénia) és a költségesebb képzés (Lettország) indokolják22. Lettország kiemeli, hogy az ilyen eszközök kockázatot jelentenek a gazdasági válság idején, a csökkentett költségvetési előirányzatok miatt. Szlovénia 2008 óta a Külső Határok Alapból, az országot megillető előirányzatokból fedezi ezeket a költségeket.
•
Programhatékonyság. Szlovénia, Lettország és Magyarország a Schengeni Támogatás egyik mellékhatásáról tett említést. Mindhárom tagállam jelezte, hogy az ezen eszköz keretében keletkező költségek általában meghaladták a piaci árakat. Erre a következő magyarázatot adták: a nagy mennyiségű pénz rövid időn belüli
20
A tagállamok a legtöbb adatot – és különösen a százalékos arányokat – anélkül közölték, hogy elmagyarázták volna, milyen időszakra és pontosan milyen körű tevékenységre vonatkoznak. Az irányítási költségek alacsony százalékos arányát gondosan meg kell vizsgálni, mivel – ahogy Lettország is jelezte – a legtöbb tagállam az állami költségvetésből fedezte a költségeket, ezért azokat nem vették számításba. Litvánia érdekes módon azt jelezte, hogy 2003-ban csökkentették a határigazgatásra fordított állami költségvetést, hogy megelőlegezzék a Schengeni Támogatásból biztosított pótlólagos finanszírozást.
21
22
HU
24
HU
beáramlása fellendítette a kisméretű piacokat, a nagy volumenű szerződések (különösen Litvániában) a verseny enyhüléséhez vezettek, robbanásszerű gazdasági növekedést és inflációt idéztek elő (Lettország és Szlovénia). 3. háttérmagyarázat: A „Vízumigazgatás javítása” célkitűzés keretében végzett lettországi projekt
Lettország különféle projekteket valósított meg annak érdekében, hogy az Állampolgársági és Bevándorlásügyi Hivatal és a külügyminisztérium révén javítsa az ország vízumigazgatásának különböző vonatkozásait. –
Összesen 33 diplomáciai és konzuli képviseletet láttak el olyan számítástechnikai berendezésekkel és adattovábbítási eszközökkel, amelyek lehetővé tették, hogy azok hozzáférjenek a VIS, a SIS II és a VISION rendszerekhez. Az e rendszerekhez való hozzáférés gyorsabb döntéshozatalt és vízumkiadást tett lehetővé.
–
Korszerűsítették a nagykövetségek és a konzulátusok helyiségeit, hogy biztonságos környezetet biztosítsanak a schengeni vízumok kiadásához (külön bejáratok/kijáratok a konzulátusok személyzete számára, biztonsági üvegezéssel ellátott ügyfélszolgálati helyiségek, a váróterem és az ügyfélszolgálati helyiség elkülönítése, hordozható detektorok a látogatók ellenőrzése érdekében); e korszerűsítés összhangban volt a Közös Konzuli Utasítás és „A schengeni vívmányok és a legjobb gyakorlatok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások jegyzéke: Vízumkiadás” című dokumentum biztonsági előírásaival és követelményeivel23..
–
Az Állampolgársági és Bevándorlásügyi Hivatalt olyan új szerverekkel szerelték fel, amelyek lehetővé tették az adatok biztonságos tárolását (kizárólag az arra felhatalmazott szerveknek biztosított hozzáféréssel) és a különféle nyilvántartási rendszerek (népesség-nyilvántartás, meghívólevelek nyilvántartása, munkavállalási engedélyek nyilvántartása, tartózkodási engedélyek, vízumnyilvántartás és beutazási feketelista) folyamatos elérhetőségét; ez az új rendszer megfelelt az uniós követelményeknek és az 1,1 millió személy személyes adatainak védelmére, tárolására és feldolgozására szolgáló Nemzeti Vízuminformációs Rendszernek.
23
HU
A Főtitkárság tájékoztatója a schengeni értékelő munkacsoport számára (6183/03, 2003.2.7.).
25
HU
4. háttérmagyarázat: A „Határellenőrzés javítása” célkitűzés keretében végzett észtországi projekt
A határőr-igazgatóság létrehozta az útiokmány-vizsgálati központot, és a határellenőrzési pontokat ellátta az idegenek okmányainak vizsgálatára és megjelölésére szolgáló új technológiával: –
Az útiokmány-vizsgálati központot spektrumanalizátorral (VSC 5000) szerelték fel, ami lehetővé tette, hogy a szakértők megfelelő okmányellenőrzést hajtsanak végre, UV-fényben vizsgálják az okmányokat, tehát átfogó okmányvizsgálatot végezzenek. Az okmányok és a hamisítványok leírását felhasználták az okmányellenőrzésre vonatkozó szakmai és belső képzéseken, valamint a belföldi és nemzetközi információcsere céljára.
A határ-ellenőrzési pontokat a schengeni előírásoknak megfelelő határbélyegzőkkel látták el. 5. háttérmagyarázat: A „Határellenőrzés javítása” célkitűzés keretében végzett szlovéniai projekt
A Közigazgatási Minisztérium tervbe vette 24 határátkelőhely építését, illetve korszerűsítését, valamint hét tevékenység végrehajtását (földvásárlás, földterület-szerzés, a dokumentáció előkészítése, infrastruktúra és új létesítmények építése, eszközök vásárlása és mérnökök alkalmazása). Azonban jelentős mértéken módosítania kellett az eredeti ütemtervet, mivel felmérte, hogy a projektek némelyike a támogathatósági időszakon kívül esne, így 14 intézkedés alkalmazási körét csökkentette, egy intézkedést pedig teljes egészében kizárt. A Közigazgatási Minisztérium az alábbi két fő okból zárt ki tevékenységeket a Schengeni Támogatás köréből: –
a szerződés aláírásának késedelme, ami azt jelentette, hogy a projekt kicsúszik a támogatható időszakból;
–
a közbeszerzési projekteket nem tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, mivel a pályázatok kiírását megelőzően helytelenül becsülték meg a munkálatok költségeit.
Mindazonáltal az összes intézkedést és tevékenységet végrehajtották, mivel a kizárt tevékenységeket a nemzeti költségvetés finanszírozta. 7. táblázat: A határigazgatás összkiadására gyakorolt hatás
EE
LT
PL
SI
SK
LV
HU
+40 %
+71 %
+17 %
(2003– 2008)
(2003– 2008)
(2002– 2008)
körülbelül 30 %
+40 % (2003– 2008))
Növeked és
+20 % (becslés)
(nincs adat)
(2002–2009)
6.4.
(nem jelöltek meg időkeretet)
Kiegészítő jelleg
Mindegyik kedvezményezett tagállam nagyon eltérő nézőpontból értelmezte a kiegészítő jelleg kérdését. Míg a Szlovák Köztársaság és Litvánia csupán arról tett említést, hogy a Schengeni Támogatás keretében tett intézkedéseket koordinálták a Phare-programmal és az átmeneti támogatási eszközzel, más tagállamok nagyon részletes magyarázatot adtak a kérdés alábbi két aspektusáról:
HU
26
HU
•
Irányítás. Öt tagállamban a Schengeni Támogatás látta el a támogatás-koordinátor szerepét a Phare-program, az átmeneti támogatási eszköz, valamint a norvég és az EGT finanszírozási mechanizmus esetében is. Ez a szabályozás nagyon megkönnyítette az alapok kezelésének koordinációját.
•
Beruházási szektorok. A beruházási szektorok egymást kiegészítő jellegét a nemzeti schengeni cselekvési terv céljainak megvalósítására irányuló nemzeti stratégiák révén kell értékelni. Ebben a vonatkozásban valamennyi uniós és egyéb finanszírozási forrást az azonosított szükségletek és hiányok kielégítése érdekében használtak fel.
Észtország, Lengyelország, Lettország és Magyarország a Phare-programokat, a határon átnyúló együttműködési alapokat (csak Lengyelország), a norvég finanszírozási mechanizmust és az átmeneti támogatási eszközt használták fel arra, hogy a schengeni cselekvési terv stratégiájának megfelelően kiegészítsék a Schengeni Támogatás tevékenységeit (a határigazgatási eszközeik, IT-rendszereik és infrastruktúrájuk beszerzése és korszerűsítése). Lengyelország a Phare-program meghatározott rendeltetésű pénzeszközeit is igénybe vette integrált határigazgatási stratégiájának támogatására. Szlovéniában az 1999–2003 közötti Phare-programokat a Schengeni Támogatás elődjének tekintették a határigazgatás, az igazságügy és a belügy területén naprakésszé tett és korszerűsített eszközök és információs rendszerek (SIS) beszerzése tekintetében. Az átmeneti támogatási eszköz forrásait intézményfejlesztésre, valamint a schengeni vívmányok átültetéséhez való adminisztratív és jogi segítségnyújtásra fordították. Továbbá Szlovénia úgy döntött, hogy nem használja fel a norvég és az EGT alapokat. 6. háttérmagyarázat: Lengyelország adatkommunikációs rendszere az „IT-rendszerek javítása” célkitűzés keretében
A határőrség főparancsnoksága nagyméretű projektet dolgozott ki a határőrség IT-hálózatának korszerűsítésére. A projekt célja a különböző adatbázis-rendszerek – így a SIS/SIS II – összekapcsolása volt egy olyan központi modul révén, amely felhasználóbarát hozzáférést kínál valamennyi szintű rendőri egység számára. E korszerűsítésnek köszönhetően a SIS II és a VIS központi rendszerei, valamint az intézményi felhasználók műholdas rendszerei és a lengyelországi SIRENE-iroda közötti információáramlást is biztosították. A határőrség IT rendszerét összehangolták a schengeni követelményekkel, ami lehetővé tette az információáramlás javítását (a SIS-t is beleértve). A projekt végrehajtása növelte az EU külső határvédelmének szintjét. Következtetésképpen Lengyelország új IT-rendszere hozzájárult a Lengyelországból kitoloncolt külföldiek és az államhatár illegális átlépésének kísérlete során elfogott személyek számának csökkenéséhez. A Schengeni Támogatás e nagyméretű projektjének egyes részei a Phare-projektek folytatását jelentették, ideértve a Phare nemzeti programokat és a határon átnyúló együttműködést, például a 2002. évi Phare nemzeti programot. A SIS-sel való együttműködésre szolgáló ITinfrastruktúra elkészítése lehetővé tette a Schengeni Támogatás projektjeinek sikeres végrehajtását a rendőrkapitányságokon. A projekt a Külső Határok Alap keretében folytatódik. Magyarország megemlített más uniós eszközöket is, így a TAIEX-et, az OLAF-támogatású Periclest és a Hercule II-t, valamint az Argo projekteket. Ennél is érdekesebb, hogy Magyarország megvizsgálta az alábbi, később megvalósuló programokkal való kiegészítő jelleget is, hogy fedezze azokat a szükségleteket is, amelyeket nem lehetett a Schengeni
HU
27
HU
Támogatásból kezelni: a „Biztonság és a szabadságjogok védelme 2007–2013” keretprogramot, a Külső Határok Alapot, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, az európai területi együttműködési programot, az ötödik (Eperjeske vasútállomás) és a hetedik (Mohács belvízi út) páneurópai folyosót. 7.
Folyamatosság a Külső Határok Alappal24
Valamennyi tagállam számára nyilvánvaló a Schengeni Támogatás és a Külső Határok Alap közötti folyamatosság az irányítás és a lefedett területek tekintetében egyaránt. Minden tagállam említést tett arról, hogy a Schengeni Támogatás keretében létrehozott irányítási, kontroll- és felügyeleti rendszereket használták a Külső Határok Alap rendszereinek kialakítására. A legtöbb ország (Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Magyarország) úgy döntött, hogy ugyanazon felelős struktúrák megtartása révén megőrzi az intézményi tudásállományt és a szervezeti kultúrát. Szlovénia25 és a Szlovák Köztársaság26 a felelős szervek megváltoztatását választotta. Észtország és Lengyelország hangsúlyozta a stratégiai tervezésre (erőforrás-allokáció, felhasználási terv) és a közbeszerzési eljárások megszervezésére és irányítására vonatkozó kapacitásának javulását, aminek következtében hatékonyabbá vált a támogatás felhasználása (Észtország). Litvánia kiemelte, hogy a Külső Határok Alap irányítása során fenntartották a Schengeni Támogatás kapcsán kialakított, jó intézményközi együttműködést. Ami az érintett tevékenységeket illeti, a folyamatosság még ennél is konkrétabb Litvánia esetében, amely messzemenően elismerte, hogy a Külső Határok Alap keretén belüli 2007. évi éves program elősegítette olyan intézkedések megvalósítását, amelyeket a Schengeni Támogatás alapján nem lehetett végrehajtani. Mivel a legtöbb kedvezményezett ország elismerte, hogy a korszerű eszközök Schengeni Támogatásból történő beszerzése miatt magas karbantartási költségek keletkeztek, a Külső Határok Alap forrásait használják fel e költségek fedezésére. Az IT-rendszerek, és különösen a SIS II olyan ágazat, ahol folyamatos az EU támogatása. Magyarország azt is megemlítette, hogy meg kell ismételnie és naprakésszé kell tennie a képzési tevékenységeket.
24
25 26
HU
A Külső Határok Alap a 2007 és 2013 közötti időszakot fedi le. Összesen 23 tagállam vesz részt az Alapban. Az Alap általános célkitűzése, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a hatékony, magas szintű és egységes külső határellenőrzés biztosításához, és hozzájáruljon a közös vízumpolitika kialakításához. A felelős hatóság a pénzügyminisztériumból átkerült a belügyminisztériumba. A pénzügyminisztérium igazoló hatósággá vált. A 2007 és 2013 közötti pénzügyi eszközök kezelésének feladata a rendőrség főparancsnokságának nemzetközi rendőrségi együttműködési hivatalától átkerült a belügyminisztérium külföldi támogatások osztályára. 2006 óta megerősítették a belügyminisztérium külföldi támogatások osztályát (emelték a személyzet létszámát és csökkentették a személyzeti fluktuációt), amely megkezdte feladata ellátását az összes minisztériumi szervnek (kedvezményezettnek) történő, az uniós támogatásokra vonatkozó módszertani iránymutatás terén (az uniós támogatásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés a minisztériumi szervek körében, a projektek vonatkozó ajánlati felhívásainak továbbítása a megfelelő kapcsolattartók számára, a támogatások programozása, a támogatásokra vonatkozó jelentéstétel stb.). Az intézményi tudásállományt megőrizték, mivel a nemzetközi rendőrségi együttműködési hivatal – amely közreműködött a Schengeni Támogatás kezelésében – részt vett az adminisztratív és szervezeti kapacitás és szaktudás átadásában.
28
HU
8.
Következtetések
A Schengeni Támogatás összességében véve sikeres volt, mivel nagy szerepet játszott abban, hogy mind a hét érintett tagállam rövid határidőn belül teljesítette a schengeni követelményeket, és 2007. december 1-jétől a schengeni térség részévé vált. Az uniós előirányzatok felhasználása jól szemlélteti, hogy hatékony irányítási szabályozást hoztak létre, amit a tagállamok is megerősítettek, elismerve, hogy a Schengeni Támogatás segítsége nélkül nem lettek volna olyan helyzetben, hogy ilyen szoros határidőn belül csatlakozzanak a schengeni térséghez. E siker fő oka a konkrét programszerkezet, ami a pénzügyileg nem kötelező jellegű, éves indikatív ütemtervekre épült. E rendszer rugalmasnak és hatékonynak bizonyult, amennyiben a támogatás kiosztása és újrakiosztása terén széles körű felelősséget biztosított a tagállamoknak. A csatlakozási okmány 35. cikkében meghatározott cél elérése érdekében a Schengeni Támogatást főként az infrastruktúrába, a közlekedési eszközökbe, és a szárazföldi és légi határokon telepített IT-rendszerekbe történő beruházások céljára mozgósították. Ez az eszköz kiegészítette a külső határok hatékony igazgatására és a schengeni térségbe történő illegális belépés elleni küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítéseket. Egyértelmű a kapcsolat a Schengeni Támogatás és a Külső Határok Alap között. A Külső Határok Alapot – amely a Schengeni Támogatás szakpolitikai és irányítási eredményeire épült – a Schengeni Támogatás kedvezményezett országai olyan eszközként ismerték el, amely a Schengeni Támogatásból végzett tevékenységek folytatására, és némely esetben befejezésére szolgál. Ebből kiindulva a legtöbb kedvezményezett tagállam hasonló irányítási szerkezetet tartott fent, mint amilyet a Schengeni Támogatás céljából hoztak létre. Az uniós előirányzatok nagy arányú felhasználása és a hatékony pénzügyi igazgatás igazolja a Schengeni Támogatás sikeres végrehajtását. Az uniós támogatás felhasználási aránya 90 és 100 % között alakult. Összességében véve helyesen használták fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, és csupán korlátozott számú pénzügyi korrekciót alkalmaztak. Végezetül a Románia és Bulgária számára nyújtott Schengeni Támogatás (2007–2009)27 az előző eszközből nyert tapasztalatokra épült, és hasonló igazgatási struktúrát mérlegelnek majd a Horvátország csatlakozási okmánya által biztosított, hasonló ideiglenes eszköz esetében is28.
27 28
HU
A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv 32. cikkének (2) bekezdése, HL 157., 2005.6.21., 39. o. A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány 31. cikke, HL L 112., 2012.4.24., 29. o..
29
HU