12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
97
Böcskei Elvira* A BANKI FINANSZÍROZÁS KIHÍVÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK A magyarországi piacon érdekelt bankok hitelezési stratégiájának, várható jövõbeni tendenciáinak elemzésével szeretnék átfogó képet nyújtani a forráslehetõséget keresõ vállalkozások számára. Az elemzés során elsõsorban a múltra vonatkozó aggregált adatokból indultam ki, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréseibõl. Az elemzõ munkát nagymértékben nehezítette, hogy a személyesen felkeresett tizenegy1 legnagyobb piacvezetõ bank igen szigorú banktitokként kezelte hitelezési terveit, jövõbeni elképzeléseit. A kutatómunkában az Általános Vállalkozási Fõiskola kontrolling szakirányos hallgatói vettek részt. Hipotézisem szerint a bankok hitelezési politikájának középpontjába egyre erõteljesebben a mikroés kisvállalkozásoknak nyújtandó hitelek kerülnek. A nagyvállalatok számának csökkenése, továbbá a közepes méretû vállalkozások számának stagnálása új helyzetet teremetett a hitelezés területén is. Az igazi fordulatot azonban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentette. Az elmúlt években gombamód szaporodó mikro- és kisvállalkozások komoly forráshiánnyal küzdöttek/küzdenek, és e vállalati szektor mindezidáig biztosítékok hiányában háttérbe szorult a hitelek piacán. 2004 májusától az uniós támogatások révén vissza nem térítendõ támogatáshoz juthatnak, azonban a saját önrész elõteremtése komoly gondot jelent számukra. A kockázati tényezõket mérlegelve és nem utolsósorban a piaci lehetõségek bõvítése miatt a bankok kedvezõ hitelkonstrukciók kidolgozásával nyitnak a kisebb vállalkozások irányában.
Vállalati hitelek Makrogazdasági tényezõk A makrogazdasági környezet jelentõsen befolyásolja a bankok hitelezési politikájának irányvonalát. A magyar gazdaság az elmúlt idõszakban 3-4 százalékkal bõvült, az infláció nagymértékben mérséklõdött2 . A fennálló gazdaság sérülékenységét az ország eladósodottságának csökkentésével lehetne mérsékelni. Sajnálatos tény azonban, hogy a költségvetési deficit 2005-ben meghaladta a 7,5 százalékot, így az Európai Uniós konvergenciaprogramban vállalt kötelezettséget nem tudtuk teljesíteni. Ezen túlmenõen a makrogazdaság instabilitásához hozzájárul a bizonytalan tõkebeáramlás és a befektetésekben rejlõ kockázat.
*
Fõiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási Fõiskola
1
A kutatásban résztvettek: OTP Bank Rt., Raiffeisen Bank Rt., Erste Bank Hungary Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Budapest Bank Rt., Citibank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank, HVB Bank Hungary Zrt., Inter-Európa Bank, CIB Bank, ING Bank.
2
MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2005. október
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
98
Pénzügyi közvetítõ rendszerek A makrogazdasági tényezõk mellett kiemelt fontossága van a pénzügyi közvetítõrendszerek stabilitásának. Jelenleg a pénzügyi szektor intenzívebb növekedést mutat, mint a hazai gazdaság egésze. A magyar bankrendszer mérlegfõösszegének és hitelállományának expanziója felerõsödött, a bankok adózott nyeresége 70 milliárd forinttal több volt 2005 második negyedévében, mint az elõzõ negyedévben. A pénzintézetek mérlegfõösszege 4,1 százalékkal emelkedett, így elérte a GDP 76 százalékát.
A bankpiaci részesedés megoszlása A vállalati hitelezési piacon éles verseny van kialakulóban. A piacot hét nagy hazai pénzintézet fedi le, melyek közül az egyes bankok részesedése 713 százalék között mozog. Ezen kívül 4 pénzintézet 1,22,6 százalékos részesedéssel rendelkezik. A nagyok árnyékában számos kisebb bank és takarékszövetkezet kínálja szolgáltatásait, amelyek részesedése összességében nem elhanyagolható, 24,2 százalékkal részesednek a piaci tortából.
1. ábra A bankpiaci részesedés megoszlása a szereplõk között 2004-ben
MKB+KB: 12,6% 24,2% Egyéb bankok
takarékszövetkezetek
K&H: 12,0% 1,2% ING 1,7% Citibank 1,8% IEB
OTP: 10,3%
2,6% BB 7,0% Erste+posta
CIB: 10,0% HVB: 8,3%
8,3% Raiffeisen
Forrás: Az MKB bemutatkozik címû prezentáció, 2004. május A hitelezési piacon a bankok vállalati méret szerint eltérõ hitelezési stratégiát folytatnak. A vizsgálati körbe bevont pénzintézetek elemzése során azt tapasztaltam, hogy a vállalatok méretkategóriák szerinti szektorba sorolása jelentõs eltéréseket mutat. A Raiffeisen Bank kis- és középvállalkozásokat és nagyvállalatokat különböztet meg; hitellel történõ finanszírozási ajánlatait is e két szegmens szerint csoportosította, biztosítva a világos és áttekinthetõ hitelezési stratégiát. Az értelmezésbeli problémák elkerülése érdekében a vállalat méretkategóriájának megállapításakor a Magyar Nemzet Bank által definiált kategóriákat vettük alapul. Ezek szerint nagyvállalatnak minõsülnek a 4000 millió forintnál nagyobb nettó árbevétellel rendelkezõ, közepes méretû vállalatnak a 7004 000 millió forint közötti nettó árbevétellel rendelkezõ cégek, míg a 700 millió forint nettó árbevétel alattiak a mikro- és kisvállalati kategóriába tartoznak.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
99
2. ábra Vállalati szektoronként nyújtott hitelek alakulása (20002005)
Forrás: MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2005. október, 102. oldal A mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek 1999-ben még nem érték el az 500 milliárd forintot. Két év múlva csak a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek meghaladták ezt az értéket. Az elkövetkezõ években e tendencia további növekedése figyelhetõ meg, és 2003 decemberében már kétszer annyi hitelhez jutottak. 2005-ben a felvett hitelek mértékének részaránya módosult a kis- és közepes vállalkozások javára. A nagyvállalati kategóriában is megfigyelhetõ a növekedés, bár igaz, hogy mérsékeltebb volt a növekedés üteme. A hitelek futamidejének alakulásában is érzékelhettünk változást. Az összes belföldi bankhitel állományának több mint 62 százaléka éven túli lejáratú hitel volt. Hitelezési stratégia A vállalati hitelek piacán egyre élesebb verseny van kialakulóban. A nagyobb kockázatot hordozó kisés közepes vállalkozói kör forrásigényeinek kielégítése került elõtérbe. A kisvállalkozói szektor irányában való nyitás igen nagy kockázatot hordoz magában, hiszen nagyobb valószínûséggel válnak fizetésképtelenné, mint a tõkeerõs nagyvállalatok. Mindezen tényezõk ellenére ez az iránymódosulás megalapozott, átgondolt stratégia következménye, mivel a szektor finanszírozásából származó jövedelmezõség magasabb lehet alacsonyabb kockázati tõkemennyiség mellett, mint a nagyvállalati szegmensben. A banki kockázatkezelésben bekövetkezett változások is mérsékelhetik a fajlagosan magasabb kockázatviselést. A bankok portfoliójának ugyan nagyobb részét fogják kitenni a kis- és közepes vállalkozások hitelei, de emellett a nagyvállalati szektor is képviselteti magát, mivel jelenléte mérsékelheti a kockázatot. A vállalati hitelezési piacot elõször a kínálat, majd a kereslet, és nem utolsósorban a hitelezési hajlandóság tekintetében elemeztem. Az elemzéshez az MNB által végzett elmúlt három év felméréseinek aggregált adatait használtam fel. A bankok kínálati oldalán elkülönülnek: • a hitelnyújtási feltételek szigorítására vonatkozó tendenciák; • a hitelképességi standardokkal kapcsolatos intézkedések.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
100
A hitelnyújtási feltételek alatt árjellegû, illetve nem árjellegû feltételek különböztethetõk meg. Árjellegû feltételek: • hitelnyújtás díja; • kockázati prémium; • hitelkamat és forrás közötti spread3 .
1. táblázat
Hitelkamatforrásköltségek közötti spread
Kockázati prémium
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév
Hitelnyújtási feltételek szigorítása14 Nagyvállalatok Középvállalatok jelentõs növekedés — csökkenés növekedés csökkenés növekedés csökkenés kismértékû növekedés csökkenés jelentõs csökkenés növekedés kismértékû növekedés jelentõs növekedés — jelentõs növekedés ugyanakkora csökkenés ugyanakkora csökkenés ugyanakkora csökkenés csökkenés növekedés kismértékû növekedés
Mikro- és kisvállalatok — növekedés jelentõs növekedés növekedés csökkenés növekedés — kismértékû növekedés kismértékû növekedés kismértékû növekedés csökkenés ugyanakkora
Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 2004-2005.
2. táblázat
Maximális hitelkeret nagysága
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév
Hitelnyújtási feltételek szigorítása Nagyvállalatok Középvállalatok ugyanakkora — növekedés kismértékû növekedés növekedés ugyanakkora csökkenés ugyanakkora csökkenés csökkenés csökkenés növekedés
Mikro- és kisvállalatok — jelentõs növekedés ugyanakkora ugyanakkora ugyanakkora növekedés
Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 20042005.
3
Különbözeti pozíció
4
A felhasznált számadatok hét piacvezetõ bank részvételével készült felmérésbõl származnak. A bankok jelentõs arányban vannak jelen a piacon, 2005. júliusi adatok szerint a teljes vállalati hitelállományból piaci részesedésük 84,7%, üzleti célú ingatlanhitelek piacán pedig 96,3%-os részesedéssel bírnak. A hét bank válasza a felmérésekben súlyozás nélkül szerepelt. A 2005. II. félévi adatok várható tervadatokat takarnak. Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 20042005.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
101
3. táblázat
Hitelnyújtási feltételek szigorítása
Kínálat
Hitelnyújtási feltételek szigorítása Nagyvállalatok
Középvállalatok
Mikro- és kisvállalatok
2002. II. félév
szigorítás
—
—
2003. I. félév
szigorítás
szigorítás
szigorítás
2003. II. félév
szigorítás csökken, megáll
szigorítás
kismértékû szigorítás
2004. I. félév
enyhítés
szigorítás
szigorítás (de egyeseknél enyhítés)
2004. II. félév
enyhítés
enyhítés
enyhítés
2005. I. félév
kismértékû szigorítás
szigorítás
kismértékû szigorítás
2005. II. félév
kismértékû enyhítés
enyhítés
enyhítés
Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 20042005. A nagyvállalatok esetében a kezdeti szigorítás utáni enyhítés figyelhetõ meg, azonban 2005-ben ismételten egy szigorúbb idõszak veszi kezdetét. A maximális hitelkeret mértékét vizsgálva a kiinduló bázisidõszakhoz képest a hitelkeret emelését, majd egyhangú csökkentését figyelhetjük meg. A maximális hitelkeret alacsony értéke természetesen az ügyfelek szempontjából nem kívánatos, a hitelintézetnek azonban kockázatcsökkentést jelent az adós nem-fizetése esetén. A hitelkamat és a forrásköltségek különbségének értéke hirtelen megemelkedett, majd az elkövetkezendõ féléves ciklusokban csökkenni kezdett. A középvállalkozásoknál a feltételek szigorítása másfél éven keresztül zajlott, a nagyvállalati szektorhoz hasonlóan azonban a szigorítást enyhítés követte. A közepes vállalkozások részére nyújtandó hitelek esetében a bankok eltérõ álláspontot képviselnek. A közepes méretû vállalatoknál a növekedõ, illetve süllyedõ tendenciák eredõjeként ha a bázisidõszak és a legvégsõ periódus végén levõ állapotot összehasonlítjuk a maximális hitelkeret összege ugyanazt az értéket mutatja. A nagyvállalatoknál tapasztaltakkal összhangban, hosszú távon a közepes cégekkel szemben is a hitelnyújtási díj enyhítése figyelhetõ meg. A mikro- és kisvállalatokkal szemben támasztott feltételeknél az enyhülés jelei tapasztalhatók. Itt látszik egyértelmûen kirajzolódni a bankok álláspontja. Likviditási problémáik ellenére adott a bankok bizalma. A maximálisan igényelhetõ hitelkeret összege egyértelmûen növekvõ tendenciát mutat. A hitelkamat és a forrásköltségek spreadje hektikusan változik. A kockázatosabb hitelek prémiuma a szigorításokat követõen csökken. Értéke kisebb keretek között mozog, mint az elõbbi két szektor vállalatainál. A kockázati prémium enyhítésének hátterében feltehetõleg a kockázatok iránti egyre növekvõ tolerancia, illetve a bankok közötti verseny élezõdése áll.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
102
4. táblázat
Kínálat
Hitelképességi standard szigorítása
Hitelnyújtási feltételek szigorítása Nagyvállalatok
Középvállalatok
Mikro- és kisvállalatok
2002. II. félév
enyhítés
—
—
2003. I. félév
enyhítés megáll, változatlan
szigorítás
szigorítás
2003. II. félév
változatlan
szigorítás
szigorítás
2004. I. félév
enyhítés
szigorítás
kismértékû szigorítás
2004. II. félév
szigorítás
enyhítés
enyhítés
2005. I. félév
változatlan
szigorítás
szigorítás
2005. II. félév
enyhítés
enyhítés
enyhítés
Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 20042005. A hitelnyújtási feltételek enyhítésével nem tartott lépést a hitelképességi standardok enyhítése. A jelenlegi piaci viszonyok között egyetlen egy bank sem engedheti meg a hitelképességi standardok enyhítését. Bár az elõrejelzések ezen a területen enyhülést ígérnek, ennek ellentmondanak a személyes tapasztalatok. A bankok igen szigorú belsõ kritériumrendszerük alapján figyelembe veszik a vállalkozás méretét, pénzügyi mutatószámrendszerét. Meghatározó szerepet játszik, hogy mely iparágat képviselik. Az építõiparban tapasztalható körbetartozások miatt nem alaptalanul vizsgálják az iparág helyzetét. A hitelképességi standardok a mikro- és kisvállalkozások esetén szinte folyamatos szigorításnak vannak kitéve. A szigorodás értéke azonban lényegesen alacsonyabb a másik két szegmenshez képest.
A vállalati hitelek kereslete 5. táblázat
Kereslet
A vállalati hitelek kereslete Nagyvállalatok
Középvállalatok
Mikro- és kisvállalatok
2002. II. félév
csökkenés
—
—
2003. I. félév
kismértékû csökkenés
ugyanakkora
csökkenés
2003. II. félév
csökkenés megáll, növekedik
növekedés
csökkenés megáll, növekedik
2004. I. félév
növekedés
növekedés
növekedés
2004. II. félév
kismértékû csökkenés
kismértékû csökkenés
kismértékû növekedés
2005. I. félév
csökkenés
csökkenés
csökkenés
2005. II. félév
n.a.
jelentõs növekedés
növekedés
Forrás: Felmérés a hitelezési vezetõk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. MNB-kiadvány, 20042005.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
103
A nagyvállalatok keresletének alakulása ingadozást mutat, a kezdeti lassulást követõen 2004-ben növekedést, majd ismét csökkenést tapasztalunk. A középvállalkozásoknál a hitelek iránti kereslet hasonlít a nagyvállalatoknál tapasztaltakra. A mikro- és kisvállalatok esetében a legkiszámíthatatlanabb a kereslet. A vállalati hitelkeresletet elsõsorban a konjunkturális tényezõk, továbbá a külkereskedelem alakulása befolyásolják. 2005 elsõ felében láthattuk, hogy minden szektorban csökkenést mutatott a hitelekkel történõ finanszírozási igénye. E tendenciát igazolja a belföldi bankhitelfelvétel enyhe csökkenésének trendvonala.
3. ábra Nem pénzügyi vállalatok hitelállományának GDP-hez viszonyított aránya
Forrás: MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2005. október, 23. oldal A belföldi vállalati hitelkereslet alakulására a vállalati szektor strukturális változása is hatással van. A vállalati kategóriákon belül a beszállítással, bérmunkával továbbá piaci szolgáltatásokkal foglalkozó kisés középvállalatok jövedelmezõsége folyamatos javulást mutat. A vállalati méretbõl fakadó tõkebevonási lehetõségek szûkösségének következtében e vállalatok inkább csak hitelbõl képesek finanszírozni magukat, ami a bankok szerint növekvõ hitelkeresletet eredményezhet. Kockázatot jelent azonban a pillanatnyilag meglehetõsen sérülékeny makrogazdasági környezetben az árfolyamkockázat következményeként a devizaalapú hitelek felvétele.
4. ábra A devizaalapú, illetve forintalapú vállalati hitelek aránya méretkategóriánként
Forrás: MNB által a 10 legnagyobb bank körében készített felmérés, 2005. augusztus
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
104
A bankok hitelezési szándékai A bankok hitelezési hajlandóságának növekedését az alábbi módosult tényezõk jelzik: • a hitelbírálati kritériumok, illetve eljárások változásai; • a kockázatkezelés új alapokra történõ helyezése; • bizonyos hitelképességi standardok enyhítése; • a kevésbé szoros hitelnyújtási feltételek kialakítása; • újabb hitelezési termékek kialakítása. A legnagyobb bankokra jellemzõ, hogy klasszikus hiteltermékeiket (beruházási hitel, forgóeszközhitel) ajánlják a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az egyedi, kimondottan a kisvállalkozói kört érintõ hitelkonstrukciók csak egy-egy bank kínálatában szerepelnek. A kis- és középvállalkozások sajátosságai negatívan befolyásolják a bankok hitelezési hajlandóságát: • a hitelbírálat fix költségei magasak az elvárható üzleti haszonhoz viszonyítva; • a kis- és közepes vállalkozások többsége nem vagy nem kellõ mértékben rendelkezik a hitel felvételéhez szükséges megfelelõ minõségû és mennyiségû fedezettel; • termelékenységük, jövedelmezõségük átlag alatti; • üzleti információik hiányosak. A kutatás során megkérdeztem a tizenegy legjelentõsebb piacvezetõ bankot az elmúlt években alkalmazott hitelezési stratégiájukról, várható jövõbeni terveikrõl. Hitelezési folyamatok 2000-ben A vállalati üzletág jó teljesítményt mutatott. Erõforrásaik egy részét a kis- és közepes vállalati üzletág elõkészítése kötötte le, de nagy hangsúlyt fektettek a meglevõ ügyfélkörük magas színvonalú kiszolgálására, továbbá bõvítésére is. Átlagosan 12 százalékkal több új számlát nyitottak, mint az elõzõ idõszakban. Az év végére vállalati hitelállományuk növekedést mutatatott. A vizsgálatba vont bankok közül a legnagyobb hitelállomány-növekedést elérõ pénzintézet esetében 55 százalékos volt a növekedés üteme. A bankok egyértelmûen érzékelhetõ versenyhelyzetrõl számoltak be. A tizenegy bank közül hét változtatott a kis- és közepes vállalati szektor hitelkérelmének bírálatán. Új kockázatkezelési rendszerrel, rugalmasabb, gyorsabb hitelnyújtással, az ügyfelek igényeit kielégítõ új konstrukciókkal jelentek meg. Hitelezési folyamatok 2001-ben Ezen idõszakban már mind a tizenegy bank kiemelten kezelte a kis- és közepes vállalkozási szektort. A bankok folytatták fiókhálózatuk megerõsítését, ami elsõsorban Budapestre és környékére korlátozódott. Termékstruktúra-váltás is megfigyelhetõ volt. Az Erste Bank elsõsorban a lakásfinanszírozás arányának növelésében látta az ügyfélkör bõvítésének lehetõségét. Minden egyes bank hosszú távú stratégiájának központi eleme volt a kölcsönös elõnyökkel járó vállalati kapcsolat kialakítása. Olyan feltételeket teremtettek, amelyek mellett a cégek saját fejlõdési termékhez igazodva minél rugalmasabban vehették igénybe a banki szolgáltatásokat. Vállalati ügyfeleik száma átlagosan 10 százalékkal növekedtek, hitelkihelyezéseik 30 százalékkal meghaladták az elõzõ évit. A kedvezõ tendencia mögött megfigyelhetõ a jegybanki alapkamat csökkentése mellett a kormány gazdaságpolitikai hatása (Széchenyi-terv) is. A devizaliberalizáció hatásaként fejlesztették ki a vállalatok részére devizában igényelhetõ folyószámlahitelt. A forint konvertibilissá válásával megszûntek az átutalást korábban korlátozó szabályozások, lehetõvé vált, hogy a vállalatok kötöttségek nélkül utalhattak forintot külföldre. Hitelezési folyamatok 2002-ben A hitelezés területén továbbra is fõ stratégiai cél volt a piaci részesedés növelése. A vizsgálatba bevont bankok 60 százalékában erõteljes 10 százalék feletti visszaesést tapasztaltak a hitelkihelyezések területén. A forint folyamatos erõsödésének köszönhetõen az exportra termelõ vállalatok versenyképessége romlott, aminek hatása negatívan érintette a hitelek piacát. A lakásépítési hitelek piacán viszont dinami-
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
105
kus növekedés volt tapasztalható. Piacorientáltabb és hatékonyabb szolgáltatásnyújtás érdekében a bankok átfogó keretmegállapodást írtak alá a Hitelgarancia Rt.-vel, amely biztosítja a készfizetõ kezességvállalás gyorsított és egyszerûsített igénybevételét. Hitelezési folyamatok 2003-ban A vállalatok részére kihelyezett hitelállomány felülmúlta a várakozásokat. A Széchenyi-kártya, amelynek hitelkerete 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedett, népszerûsége tovább ívelt. Fokozódó hangsúly helyezõdött a kis- és közepes vállalkozási szektor ügyfélkörére. Bevezették a Midi-hitelt, az Európahitelt, a Lánchíd Faktoringot. Megújultak a faktoring szolgáltatások. A devizában folyósított hitelek nagymértékben növekedtek, aminek oka elsõsorban a magas forint-reálkamatláb. A kis- és középvállalati ügyfelek száma a kutatásba bevont bankok esetében átlagosan 30 százalékkal nõtt. Hitelközpontjaikat bõvítették, új fiókokat nyitottak. Hitelezési folyamatok 2004-ben Az élénkülõ konjunktúra és a csökkenõ hitelkamatok pozitív hatást gyakoroltak a vállalati szférára. Az Európai Unió támogatáspolitikája tovább erõsítette a gazdasági növekedést. Új lehetõségként jelentek meg az uniós források mellett a PPP-konstrukción alapuló új típusú finanszírozási formák. A bankok a megvalósuló beruházások finanszírozásában kiemelt szerepet kívánnak játszani. A pénzintézetek igyekeznek termékeiket és szolgáltatásaikat versenyképessé tenni, felmérni a vállalkozások szükségleteit, megtalálni a legmegfelelõbb pénzügyi megoldásokat. Felgyorsult a hitelezés folyamata, 2-3 napra rövidült a hitelbírálat. Egyszerûbbé tették a dokumentációs követelményeket, alacsonyabb fedezetet követeltek. Hitelezési folyamatok 2005-ben A hitellehetõségek tovább bõvülnek. A bankok kiemelt jelentõséget tulajdonítanak annak, hogy a lehetõ legtöbb segítséget nyújtsanak az EU által támogatott hitelek megpályázásához. Számos új terméket fejlesztettek ki. Alkalmazkodtak a magyar jogi és gazdasági környezethez, segítve az ügyfeleket a pályázatok során felmerülõ pénzügyi akadályok elhárításában. A kis- és közepes vállalkozási szektor több szempontból is kiemelten fontos a bankok számára: • az állami támogatások bõvültek; • az uniós csatlakozás tovább növel(het)i a kis- és közepes vállalkozások számát, új lehetõségeket teremtve mind a vállalkozások, mind a bankszektor részére; • a szektor finanszírozása magasabb jövedelmezõséget biztosíthat alacsonyabb kockázati tõkeigény mellett; • a bankverseny fokozódása várható, a dinamikusan növekvõ kisvállalkozások jelentõs szerepet tölthetnek be a gazdaságban.
Távlati stratégia Általánosságban elmondható, hogy a vállalati üzletágon belül ma a legsikeresebb terület a strukturált és a projektfinanszírozás. Ez a magyar bankrendszer hosszú lejáratú hitelezési szegmensének a vezetõ ágazata. Meghatározó a növekedési ütem a lakossági és a kisvállalkozói piacon. A mikrovállalati hitelek volumene növekszik, alig marad el a közepes méretû vállalatok hitelállományától. A devizahitelezés területén tovább dominálnak a svájci frank hitelek. A kis- és közepes vállalatok várhatóan a devizahiteleket fogják elõnyben részesíteni. A bankok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyorsan növekvõ hitelállományt a betétállományok növekedése is kövesse. A hitel/betét arányt 100 százalék körül kívánják tartani. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelõ lejárati szerkezetre, ezért a növekvõ hosszú lejáratú lakossági hitelek ellensúlyozására növelik a hosszú lejáratú források arányát. Kiélezett bankpiaci versenyben kell helytállniuk, így nem lehet más céljuk, mint az ügyfelek legmagasabb szintû igényeinek kielégítése, az elégedettség növelése. Az egyes bankok igyekeznek kihasználni sajátos elõnyeiket, mint például az országos lefedettségû
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
106
fiókhálózat meglétét, a magas kockázatvállalási korlátot, a nagy tõkeerõt, az elismerten magas szakmai színvonalat. Legfontosabb stratégiai céljuk, hogy erõsítsék pozíciójukat, javítsák jövedelmezõségüket. Középpontban a részvényesi érték maximalizálása áll.
FELHASZNÁLT IRODALOM Allayannis Brown Klapper (2005): Legal Effectiveness and External capital: the Role of Foreign Debt. World Bank Working Paper. Fischer, Klapus P. Chénard, Martin (1997): Financial Liberalization Causes Banking Systems Fragility. Centre de Recherche en Économie et Finance Appliqueés, Université Laval (Canada), Working Paper No. 97-12, June. Hegedûs Éva (2005): Validity and Enforceability under Hungarian Law of Close-out Netting. Allan&Overy LLP, Budapest. Hellmann, Thomas Murdock, Kevin Stiglitz, Joseph (2000) Liberalization, Moral Hazard in Banking, and Prudential Regulation: Are Capital Requirements Enough? American Economic Review, March, 90(1), 147165. Lown, Cara S. Donald P. Morgan Sonali Rohatgi (2000): Listening to Loan Officers: The Impact of Commercial Credit Standards on Lending and Output. FRBNY Economic Policy Review, July. Pozzolo, Alberto Franco (2003): The Role of Guarantees in Bank Lending. Banca dItalia. Quinn, Richard (2004): The Wider Application of Basel. Pricewaterhouse Coopers LLP. Weirauch, Edgar (2005): Credit derivatives: types and mode of operation. Frankfurt. Wyman, Mercer Oliver (2004): Financial Integration of European. Mortgage Markets. MNB-KIADVÁNYOK: MNB Working Paper: Competiton in the Hungarian banking market, 2004/9. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára. Az elsõ három felmérés összesített eredményének ismertetése, 2004, MNB-kiadvány. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, 2004. szeptember, MNB-kiadvány. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, 2005. március, MNB-kiadvány. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, 2005. augusztus, MNB-kiadvány. Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2004. december, MNB-kiadvány. Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2005. október, MNB-kiadvány. Jelentés az infláció alakulásáról 2005, augusztus, MNB-kiadvány. Az MKB bemutatkozik, 2004. május, www.mkb.hu MNB Háttértanulmányok: A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugói, 2005/2, 2005. április. MNB Mûhelytanulmányok, 26: Tanulmányok a bankszektor középtávú fejlõdési irányairól, 2002. október.