A 2014-20-as időszak kohéziós politikája
dr. Szabó Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság
Miről lesz szó? • Kontextus: • A kohéziós politika vitájának kontextusa, menetrendje •Intézményi és tagállami álláspontok • A kohéziós politika jövőjére vonatkozó javaslat • Tematikus koncentráció • Új szerződéses kapcsolat, indikátorok • Kondicionalitás • A kohéziós politika felépítése (jogosultság, pénzügyi eszközök) • A végrehajtási rendszer kérdései • Előzmények, jelenlegi rendszer, a változások irányai • Kétszintű végrehajtási rendszer, ex-ante akkreditáció • Pénzügyi lebonyolítás (éves elszámolás, végleges zárás) • Elszámolhatóság • A magyar álláspont főbb elemei
A kohéziós politika vitájának kontextusa • • • •
• • •
Minden költségvetési időszak előtt vita – most nagyon erős Nettó befizetők álláspontja: brit javaslat a költségvetés csökkentésére + 5 tagállam levele Válság, nemzeti költségvetések helyzete – Görögország: felelős kormányzás kérdése Kevés felmutatható eredmény, ám magas hibaarány (Európai Számvevőszék Jelentése) – „European added value” megkérdőjelezése Bizottságon belüli politikai erőviszonyok - ágazati programok vagy Kohéziós Politika (+centralizált versus decentralizált programok) Lisszaboni Szerződés: új feladatok uniós szinten (területi kohézió), Európai Parlament megnövekedett szerepe (együttdöntés) Európa 2020 Stratégia: strukturális reformok, erősebb tematikus megközelítés. Low-carbon economy, innovation
A Kohéziós Politikát újra kell pozicionálni + a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel el kell fogadtatni
A tárgyalási folyamat 2010. június 16. – EP SURE bizottság felállítása az MFF EP-beli kidolgozására (EP) 2010. október 19. – költségvetési felülvizsgálat (COM) 2010. november 10. - 5. Kohéziós Jelentés (COM), konzultáció indulása 2011. január 31.- február 1. - Kohéziós Fórum (COM) 2011.02.21: Általános Ügyek Tanácsa, orientációs vita, tanácsi következtetések (CON – magyar elnökség!) 2011.03.31-04.01: Konferencia a kohéziós politika jövőjéről (CON – magyar elnökség!) 2011.05.19-20: Kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója (CON – magyar elnökség!) 2011.06.06. EP SURE jelentés elfogadása (EP) 2011.06.29. – következő pénzügyi perspektívára vonatkozó jogszabálytervezet megjelenése (COM) 2011.10.06 – kohéziós politikára vonatkozó jogszabály tervezetek megjelenése (COM) 2012-2013: jogalkotási folyamat 2013-2014: hatályba lépés, tagállami programdokumentumok elfogadása
Előzmények - Bizottság
Költségvetési felülvizsgálat - 2010 október • Visszafogott javaslat, nem kíván vitát generálni, kevés konkrétum 5. Kohéziós jelentés következtetései – 2010 november Stratégiai irányultság erősítése • Tematikus koncentráció az EU2020 mentén • Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett • Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégiai szerepe • Decentralizált források egyetlen stratégiai keretben Bizottság későbbi javaslatának alapja
Előzmények – Európai Parlament EP plénuma elfogadja a SURE jelentését – 2011 június • legalább akkora forrást a kohéziós politikának, mint a jelenlegi periódusban • a vidéki térségek, az ipari szerkezetváltással küzdő régiók, valamint az alacsony népsűrűségű térségek támogatására a jövőben is fontos • Felkéri COM-ot, hogy tegyen javaslatot egy átmeneti kategóriára a következő időszakban (75%-a és 90% közötti régiók) • A támogatások elosztásához továbbra is az egy főre eső GDP-t kell figyelembe venni • A tagállamoknak kevés számú, de hangsúlyos prioritást kellene meghatározniuk a pénzfelhasználás során • Megfelelő kritériumok bevezetésével erősíteni kell az eredményorientáltságot
Előzmények – EU Tanács ÁÜT-következtetések – 2011 február • a kohéziós politika fontos közös politika, az európai integráció kiemelt eszköze • a kohéziós politika hatékonyságát és eredményességét növelni kell – korlátozott számú prioritással, melyek figyelembe véve a tagállamok és régiók szükségleteit és lehetőségeit, – integrált megközelítéssel, jobb alapok közötti koordinációval – átlátható, egyszerű végrehajtási rendszerrel, mely nem hoz gyökeres reformot • további vita szükséges a tervezésről, tematikus célokról, kondicionalitásokról Informális miniszteri találkozó következtetései – 2011 május • • •
erős kohéziós politika iránti igény a kondicionalitások fontosak, de a feltételeket a programozás előtt kell kikötni (ex-ante), és fontos a rugalmasság, a tulajdonosi szemlélet, átláthatóság, arányosság, hatáskörök tiszteletben tartása, egyszerűsítés a kohéziós politika hozzájárul az intelligens,fenntartható és befogadó növekedéshez (EU2020 célok) már a jelen periódusban is, ez továbbra is helyes, de a helyi/területi adottságokat figyelembe kell venni
Tagállami érdekcsoportok
Nettó befizetők v. nettó kedvezményezettek
Egyéb csoportok: • A „versenyképesség barátai” (DK, SE, FI, UK) • KAP fő haszonélvezői (FR, ES, PL, HU) • A „kohézió barátai”: 2011 november budapesti találkozó (13+PL)
Miről lesz szó? • Kontextus: • A kohéziós politika vitájának kontextusa, menetrendje •Intézményi és tagállami álláspontok • A kohéziós politika jövőjére vonatkozó javaslat • Tematikus koncentráció • Új szerződéses kapcsolat, indikátorok • Kondicionalitás • A kohéziós politika felépítése (jogosultság, pénzügyi eszközök) • A végrehajtási rendszer kérdései • Előzmények, jelenlegi rendszer, a változások irányai • Kétszintű végrehajtási rendszer, ex-ante akkreditáció • Pénzügyi lebonyolítás (éves elszámolás, végleges zárás) • Elszámolhatóság • A magyar álláspont főbb elemei
Az új pénzügyi perspektíva
2007 - 2013 (347,4 Mrd €) 2,44%
2,80% 4,01%
Konvergencia
3%
Kohéziós alap+ outermost regions
13%
Phaisng out
Phaisng in
57,16% 20,59%
2014 - 2020 (336 Mrd €)
Verenyképesség
Területi Együttműködés
Új átmeneti kategória
Kohéziós alap+ outermost regions
16% 12%
Konvergencia
Átmeneti régiók
48% Verenyképesség
21% Területi Együttműködés
Földrajzi jogosultság GDP/fő*
< 75 %
75-90 %
> 90 %
*EU27=100
3 régiókategória: „Less developed” „Transition” „More developed”
Canarias
Madeira
Guyane Réunion Guadeloupe/ Martinique
Açores Malta
A források elosztása Kevésbé fejlett régiók/tagállamok Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók
69.5
68.7
199.3 162.6
Átmeneti régiók
25.4
38.9
Fejlettebb régiók
43.5
53.1
8.7
11.7
Európai területi együttműködés Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen
?
0.9
347.4 336.0
Átmeneti régiók
100 90 80
15,8 % 11,6 %
500 450 400
70
350
60
300
50
250
40 30
68,7 %
307.1
200 150
20
100
10
50
0
0
Költségvetési részarány (%)
Fejlettebb régiók
72,4
119,2
Érintett népesség (millió lakos)
Bizottság MFF-javaslata Óvatos, elfogadja a realitást: 1% GNI-vel számol Kiadási oldal szerkezete alig változik, régi tartalmak új köntösben (HORIZON 2020, KSK, PSZ) Szokásos vita, alku és elfogadás várható, középponban a nettó egyenleggel – mivel a fő bevétel a GNI-alapú befizetés, alig van tagállamokól független bevétel „Magyar kérdés”: Capping: általános 2,5 % (mostani 3,4 helyett) kevesebb forrás+alacsonyabb capping rossz GDP-előrejelzés
A kohéziós „6-os jogszabálycsomag”
Általános („ernyő”) rendelet: - „KSK alapok” közös szabályai (SA+KA, EMVA, ETHA): I. (1-2), II. (3-80) és IV. (141-147) rész - SA+KA specifikus szabályai III. rész (81-140) Alap-rendeletek (ERFA, ESZA, KA) Európai Területi Együttműködés (ERFA), Európai Területi Társulások +Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap) rendelet: 10 mrd euró a KA-ból, EB kezeli, energia, közlekedés, internet
A kohéziós „6-os jogszabálycsomag”
Nincs forradalmi változás – inkább a kohéziós politika legitimálásához szükséges, elvárt szigor Átláthatóbb, de részletesebb szövegezés (fogalmak, makro-ökonómiai feltételek, pénzügyi eszközök, egyszerűsített pénzügyi irányítás, pénzügyi szabályok, addicionalitás) Európai Bizottság szerepe nő - több hatáskör, szankció Tagállami kompetencia csökken, de a felelősség és az adminisztratív teher nő A kohéziós források (és a tagállami reformok) az Európa 2020 stratégia prioritásait szolgálják, a tematikus forráskoncentráció választásra, stratégiai döntésre késztet, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér jut Negatív és pozitív ösztönzők, fókuszban a mérhető célok/eredmények a kiadások helyett (EB: „számlák helyett eredményekre fizetünk”) Területi dimenzió hangsúlyosabb megjelenése: helyi fejlesztések, városfejlesztés, ETE: több forrás, egységesítések, kivétel a teljesítménytartalék és ex ante kondicionalitások alól
Az általános rendelet előírásai Az ERFA, ESZA és a KA 2 célkitűzése : Befektetés a Növekedésbe és a Munkahelyekbe (a költségvetés 96.52%-a); Európai Területi Együttműködés (a költségvetés 3.48%-a) A régiók 3 típusa:<75%, 75%-90% és >90% + „védőháló” a konvergenciát elhagyó régióknak: 2007-13 közti allokációjuk 2/3-a A Kohéziós költségvetés minimum aránya az ESZA részére: 25% a hátrányos helyzetű régiókban, 40% az átmeneti régiókban és 52% a fejlettebb régiókban EU-társfinanszírozás a jelenlegi 85%-ról 85%/60%/50%-ra csökken A nemzeti boríték 2%-a egy kategóriából átcsoportosítható egy másikba (kivltelként, igazolt esetben) – KMR miatt fontos, de kevés OP-átjárhatóság 5%-ra csökken (de: multifund-OP-k) Pénzügyi eszközök:Részletesebb szabályozás, növekvő szerep, minden KSK-alapnál, legalább 10 éven keresztül kell felhasználni, összhangban az OP célkitűzéseivel
Pénzügyi hatások Magyarországra nézve A hátrányos helyzetű régiók allokációja csökken: 77.3%-ról 71.3%-ra (50.13% + 21.19% a KA-ból) A tervezet alapján Magyarország számára reálértéken kb. 20,5%-kal kevesebb forrás jutna a 2014-2020-as periódusban, mint a jelenlegi időszakban. Tovább csökkenheti ezt a keretet közösségi szinten: – 5%-os EU-szintű teljesítménytartalék (2019-ben elosztva!), – KA elkülönítés CEF-be, – ERFA-források 0,2%-át kitevő innovatív városfejlesztési akciókat finanszírozó közösségi keret, – ESzA források terhére elkülönítendő leghátrányosabb helyzetűek élelmezése (Food for Deprived People) tétel 2,5 Mrd € értékben, – A Bizottság (jelenlegi időszakhoz képest 40%-kal megnövelendő) saját szakmai segítségnyújtási kerete is. +egyéb pénzügyi és tartalmi determinációk nemzeti szinten (ld. később)
Tematikus prioritások listája (KSK-alapok)
ERFA mindhez, ESzA elsődlegesen 4-hez és másodlagosan bármelyhez, KA 5höz járulhat hozzá
1. kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházás az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Stratégiai tervezés új rendszere
Közös Stratégiai Keret: – Decentralizált források egyetlen stratégiai keretben: strukturális (ERFA, ESZA, +KA)+vidékfejlesztés (EMVA)+halászat (EHA) – Európa 2020 célok „lefordítása” beruházási prioritásokra – Bizottság fogadja el, a rendelet hatálybalépése után 3 hónapon belül (de: kommunikáció már 2011 decemberében) Partnerségi szerződés: – lefordítja KSK-t nemzeti, regionális tervekké, EU 2020-hoz kötődő tematikus célok/prioritások – Feltételek és sikerfaktorok, kapacitási kérdések, elvárt eredmények (indikátorok) rögzítése – Bizottság és tagállam/régiók tárgyalásának eredménye, benyújtandó a KSK megjelenésétól 3 hónapig. Elfogadás: Bizottság által (szerződés?) a benyújtástól 6 hónapon belül. Operatív programok: – Mérhető, világos célértékek, rendszeres értékelés, kötelező és „szabadon választott” indikátorok – Egy prioritási tengely – egy alap - egy tematikus célkitűzés (kiv. ESZA) – Benyújtás, elfogadás a PSz-szel együtt
Stratégiai tervezés új rendszere
1
Common Strategic Framework (ERDF/CF, ESF, EAFRD, EFF)
2
Negotiations: Member State/region-Commission
3
Development and Investment Contract
4
5
Operational Programmes
Programme Management Project selection
Ex-ante feltételek alkalmazása
Rendelet, IV. melléklet: Tematikus (prioritásonkénti – 11db) és horizontális (7db) ex-ante kondicionalitások kifejtése Programozási dokumentumok előkészítése: Tagállamok és/vagy régiók önértékelése arról, hogy teljesülnek-e a kondicionalitások. Az eredményt a programtervezetek, a kötelezettségvállalást a partnerségi szerződés tartalmazza.
Kondíciók teljesülnek: a programtervezetek bemutatják, hogy nincs további teendő
Részben teljesülnek: akcióterv 2 éven belül a teljesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásról
Nem teljesülnek: akcióterv 2 éven belül a teljesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásról
Tárgyalás ás megállapodás a kötelezettségvállalásokról: a kötelezettségvállalásokat a programok tartalmazzák, és a partnerségi szerződés összefoglalja őket
Innovációra vonatkozó előzetes feltételrendszer A nemzeti reformprogrammal összhangban álló intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia megléte a magánfinanszírozású kutatások és innováció kiadásainak intenzívebb hasznosítására, amely megfelel a jól teljesítő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek funkcióinak: • SWOT elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; • a magánszektor K+F beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; • tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. • A tagállam elfogad egy, a költségvetésben kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert; • A tagállam elfogad egy többéves tervet az európai uniós prioritásokhoz (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma - ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására.
Ex-post feltételek
Prioritási és al-prioritási szinten kell a célok tekintetében ún. mérföldköveket kijelölni (2016-ra: output és pénzügyi típusú indikátorok; 2018-ra: eredménytípusú indikátorok is) • ezekről 2017-ben és 2019-ben előrehaladási jelentést kell benyújtani • mérföldkő tekintetében elmaradás: COM ajánlásokat tesz a tagállam számára • mérföldkő tekintetében teljesítés: jogosultság a teljesítménytartalékból (alapok és tagállami boríték 5%-a) pótlólagos forrásra • az output indikátorok kezelhetők, kérdéses az eredményindikátorok kezelése (pl. K+F+I-ben) • ha tagállam nem teljesíti az ajánlásokat: COM részlegesen vagy teljesen felfüggesztheti a vonatkozó prioritások időközi kifizetéseit
Makrogazdasági feltételek
• •
• • •
• •
a Bizottság kérheti a PSZ és OP-k felülvizsgálatát, ha ez szükséges a tanácsi ajánlások végrehajtásához (pl. NRP, túlzott hiány) Amennyiben a tagállam nem nyújt be javaslatot egy hónapon belül, a Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket Automatikus felfüggesztés (eddig csak KA-ban, diszkrécionálisan), döntés „fordított” minősített többséggel Uniós pénzügyi segítség esetén a Bizottság saját hatáskörben módosíthatja a PSZ-t, OP-t, és részt vesz irányításukban A Bizottság évenként konzultál EU-szintű gazdasági és szociális partnerekkel a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásáról Eurózóna: kettős teher (6-os csomag+eurószabályok) Kedvezményezetteket sújtja a tagállam helyett
Integrált szemlélet Közös • • • •
cselekvési terv: Az érintett OP(-k) 20 %-a, legfeljebb 10 millió euró A kedvezményezett közjogi intézmény Egyszerűsített pénzügyi irányítás A Bizottság számára kell elküldeni, az OP-val vagy azt követően, az elfogadás 6 hónapon belül megtörténik (a kapcsolat az OP célkitűzéseivel nem világos) Integrált területi beruházás (ITB): • Ha területi stratégia, vagy megállapodás alapján integrált megközelítés kell egy vagy több OP több prioritását érintő beruházáshoz, akkor kötelező A helyi fejlesztési stratégiát egy prioritási tengely finanszírozza, de más tengelyhez tartozó műveleteket is folytathat (LEADER-minta), elkészítés 2015 végéig OP 10%-a erejéig finanszírozhat saját területén kívüli fejlesztéseket (csak EU területén, ESZA nem)
ERFA-rendelet •
•
•
Tematikus koncentráció a fejlettebb és átmeneti régiók számára: – Az ERFA költségvetésének legalább 20%-át kell szánni a szénalapú gazdasági tevékenység csökkentésére, és – 60%-ot K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére A konvergenciából “kieső régiók” számára: – 20%-ot szükséges kihelyezni a szénalapú gazdaság csökkentésére, és – 40%-ot K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére A hátrányos helyzetű régiók számára: – a költségvetés minimum 6%-át kell a szénalapú gazdasági tevékenység visszaszorítására felhasználni, valamint – 44%-ot a K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére
ERFA-rendelet Minden tematikus célkitűzéshez beruházási kategóriák (nem nagyon korlátozó, összehasonlítva a jelenlegiekkel) Legalább 5%-ot kell szánni a fenntartható városi fejlesztésre 300 várossal városi fejlesztési platform (országonként legfeljebb 20-szal, a városok listáját a Bizottság fogadja el)
Közös indikátorok listája, melyekhez mérten a célok meghatározásra kerülhetnek, 2022-re
ESZA-rendelet Tematikus koncentráció: •
Az ESZA forrásainak legalább 20%-át minden régióban a “társadalmi befogadás és a szegénység elleni harc” támogatására kell fordítani.
•
Fejlettebb régiókban az egyes OP-ok elosztása 80%-ának,
•
Az átmeneti régiókban az egyes OP-ok elosztása 70%-ának,
•
A hátrányos helyzetű régiókban az egyes OP-ok elosztása 60%-ának
a 18, az ESZA rendeletben is nevesített beruházási prioritásból minimum 4-et kell finanszíroznia Ahol egy OP prioritási tengely egésze szolgálja a társadalmi megújulást vagy a nemzetek feletti együttműködést, a támogatás aránya 10 százalékponttal megemelhető. Közös, ESZA-támogatott indikátorok listájának meghatározása, melyekhez a célokat kell tűzni, 2022-re
ESZA-rendelet Egyszerűsítés •
Az indokolt személyi kiadások maximum 40%-nyi átalánya használható fel egy művelet fennmaradó költségeinek fedezésére
•
A 100.000 eurót meg nem haladó támogatások meghatározhatók átalányként, vagy egységköltségenként, az IH által előzetesen elfogadott költségvetési számítások alapján
•
Az 50.000 eurót meg nem haladó támogatásoknak kerekítve vagy egységnyi költségek meghatározott szintjén kell szerepelniük
Miről lesz szó? • Kontextus: • A kohéziós politika vitájának kontextusa, menetrendje •Intézményi és tagállami álláspontok • A kohéziós politika jövőjére vonatkozó javaslat • Tematikus koncentráció • Új szerződéses kapcsolat, indikátorok • Kondicionalitás • A kohéziós politika felépítése (jogosultság, pénzügyi eszközök) • A végrehajtási rendszer kérdései • Előzmények, jelenlegi rendszer, a változások irányai • Kétszintű végrehajtási rendszer, ex-ante akkreditáció • Pénzügyi lebonyolítás (éves elszámolás, végleges zárás) • Elszámolhatóság • A magyar álláspont főbb elemei
A végrehajtási rendszerre vonatkozó javaslatok fő irányai I.
Irányítási rendszer – Kétszintű rendszer, tagállami akkreditáció – Egyébként az intézmények és feladataik nem változnak (IH, IgH, EH – IH és IgH lehet egyben) – Adminisztratív terhek intézményeken II. Pénzügyi lebonyolítás - KAP minta – éves finanszírozási rendszerre való áttérés, nettó korrekcióval – alátámasztás: éves vezetői nyilatkozat + független ellenőrző hatóság véleménye – hibaarányt EUB a maga számára minimalizálja, a tagországnál „marad” – IH-hoz telepíti az igazolást (jelen hibaarány értelmezhető: igazoló hatóságokon „átmennek” a hibák) – Felfüggesztés normál menedzsment eszközzé válik III. Adminisztratív terhek csökkentése – elszámolhatóság, n+2 szabály
Akkreditáció
A tagállamnak minisztériumi szintű akkreditáló hatóságot kell kijelölnie, mely hivatalos határozatban akkreditálja (majd felügyeli) az összes IH-t és IgH-t egy független szerv véleménye alapján, a nemzetközileg elfogadott audit standardok szerint. Az akkreditáló szerv felelős az ellenőrzésért, és visszavonhatja az akkreditációt, ha nem teljesítik a feltételeket. Munkájában más ellenőrzési feladatot ellátó szervek eredményeire támaszkodik (Audit Hatóság) Bizottsági javaslat: pénzügyminisztériumok, központi kormányhivatal, kabinet politikai döntés Akkreditációs kritériumok: nem várható nagy változás, Bizottság szerepe még formálódik 250 millió euró alatti OP esetén az ellenőrző hatóság ugyanazon szervezetnek lehet a része, mint az irányító és igazoló hatóságok, és nincs biziottsági felülvizsgálat. Akkreditált szerv (IH, IgH) felel az alapok megfelelő menedzsmentjéért és ellenőrzéséért, egyes feladatait a felelőssége megtartása mellett átruházhatja Audit Hatóság: független hatóság - éves ellenőrzési vélemény Munkáját felhasználja az Akkreditáló Hatóság az akkreditáció vizsgálatakor
Az összegek évenkénti kivezetése a számlákból •
Az összegek évenkénti kivezetése a számlákból („running closure”) - éves
előleg + elszámolás („annual clearance of accounts”), részleges zárás •
pénzügyi év alapján (július 1-től június 30-ig), a legutolsó éves időközi kifizetés alapján július 31-én benyújtva (október, január, április és július)
•
A teljes dokumentációt be kell nyújtani a következő év február 1. napja előtt, április 30-ig a Bizottság rendezi az éves számlákat
•
Csak a teljesített műveletekre felhasznált kiadások számítanak lezártnak
•
Ha egymást követő lezárások során vagy az OP zárásakor szabálytalan költségek merülnek fel, a pénzügyi korrekció csökkenteni fogja az OP számára nyújtott támogatást
•
Az igazoló hatóság minden évben meghatározhat egy maximum 5%-nyi átmeneti tartalékot az olyan kiadások tekintetében, melyek jogszerűségének és szabályosságának ellenőrző hatóság általi vizsgálata folyamatban van. Az ilyen összegeket a következő pénzügyi évnél le kell vonni vagy újból hozzá kell adni a költségvetéshez. • Dokumentumok megőrzése: adott éves zárástól 3 évig
Compulsory interim payment application
Accounting year 1 Jul N -1
Dec N-1
Clearance of accounts 30 Jun N
Dec 1 Feb N+1 N
Preparation of the annual accounts, management declaration, audit report, audit opinion
30 Apr 30 Jun N+1 N+1
Pénzügyi lebonyolítás Éves beszámoló tartalma: Adott évben teljesített támogatható kifizetések/szabálytalansággal érintett összegek/visszakövetelt összegek/támogatott műveletek listája Ellenőrzések eredményei, az esetleges rendszerszintű hiányosságok megszüntetésére tett lépések Az éves elszámolás során a zárás feltétele, hogy az első szintű ellenőrzések lezáruljanak az adott intézkedés vonatkozásában Az esetleges szabálytalansággal érintett összegek korrekciójára az intézkedés zárásáig van lehetőség A tagállami korrekció nem, a Bizottság vagy az ECA által feltárt szabálytalansággal érintett összegek nettó korrekciók lesznek Pozitívum: az adott intézkedés lezárásától számított 3 évig van lehetősége a Bizottságnak és az ECÁ-nak auditot végezni Negatívum: a zárás folyamatos, munkaigényes feladat lesz, Programzárás - csak a nyitva maradt intézkedéseket érinti
Végrehajtási kérdések Elszámolhatóság: • Alapokon átívelő szabályozás kulcsköltségeknél pl. rezsi • Telek- és ingatlanvásárlás csak 10%-ig támogatható • ÁFA: nem elszámolható (kivéve a nem kormányzati, nem adóalany által fizetett, nem visszaigényelhető ÁFÁ-t - infrastruktúránál nincs kivétel, ESZA: mint eddig) Átalány: nagyobb szerep (az igazolt közvetlen költségek akár 20%-a vagy a személyi költségek 15%-a), ESZA: 50 ezer euró alatt kötelező Fenntartási kötelezettség: általánosan 5 év, csak beruházási javak és ingatlan esetén n+2 szabály: n+2 végig, 2. és elkövetkező pénzügyi évek + 2014 1/6-oda, derogációk és egyéb kivételek nélkül Ellenőrzés: egyszerűsítés • Az olyan műveleteknél, melyek teljes költsége a 100.000 eurót nem éri el, legfeljebb egy audit javasolt a befejezés előtt, vagy az ellenőrző hatóság, vagy a Bizottság részéről • Az ellenőrzési szintek az OP-ok vonatkozásában csökkenthetők • Kötelező panaszkezelési rendszer létrehozása, a Bizottság kérheti a vizsgálatok eredményét
Miről lesz szó? • Kontextus: • A kohéziós politika vitájának kontextusa, menetrendje •Intézményi és tagállami álláspontok • A költségvetési keretek • A kohéziós politika jövőjére vonatkozó javaslat • Tematikus koncentráció • Új szerződéses kapcsolat, indikátorok • Kondicionalitás • A kohéziós politika felépítése (jogosultság, pénzügyi eszközök) • A végrehajtási rendszer kérdései • Előzmények, jelenlegi rendszer, a változások irányai • Kétszintű végrehajtási rendszer, ex-ante akkreditáció • Pénzügyi lebonyolítás (éves elszámolás, végleges zárás) • Elszámolhatóság • A magyar álláspont főbb elemei
A magyar álláspont főbb elemei
• •
•
• •
Maradjon meg a kohéziós politika jelenlegi részesedése az EU költségvetéséből. A változtatások ne rójanak a hazai költségvetésre addicionális terhet, a le nem vonható ÁFA továbbra is legyen elszámolható minden esetben. Csak olyan előzetes (ex-ante) feltételeket fogadunk el, amelyek valóban szükségesek a programok eredményes megvalósításához, és nem pusztán bizonyos direktívák kikényszerítésének eszközei. Nem támogatjuk a szankciókat, mert ellentétesek a kohéziós politika logikájával, helyettük inkább az ösztönzőket, sikerfaktorokat javaslunk. A Bizottság a két programozási időszakon átívelő ún. híd-finanszírozásnál adjon megfelelő megoldást, hogy a több perióduson átívelő projekteket Eu-s támogatásból fizethessük ki.
A magyar álláspont főbb elemei
•
•
•
•
A KMR-ben legyen rugalmasabb a tematikus koncentráció (80%-nál kisebb legyen), az ESzA minimum aránya (52%-nál kisebb legyen), valamint a régiókategóriák közti átcsoportosítás lehetősége (2%-nál nagyobb legyen). Enyhítsék a tematikus koncentrációra vonatkozó szigorú kötöttségeket: a beruházási prioritásokat ne jogosultsági kategóriaként, hanem a fókuszt segítő alcélként értelmezzék. A teljesítménykövetés rendszere ne növelje az adminisztratív terheket, a teljesítmény vizsgálata olyan mutatókon – pl. mérföldköveken, output indikátorokon – alapuljon, amelyek kiszűrik a külső környezeti torzító tényezőket. Kötelező teljesítménytartalék helyett opcionális tagállami szintű teljesítménytartalék kialakítására legyen lehetőség.
A magyar álláspont főbb elemei
• •
• • •
A nagyprojektek eljárásrendi és finanszírozási feltételei a jelenlegi időszakhoz képest ne váljanak rugalmatlanabbá. A jogosultsági szempontok, egyszerűsített költségek, továbbá a pénzügyi eszközök alkalmazási feltételei legyenek egyértelműek már a programidőszak kezdete előtt, és kerüljék el a végrehajtás közbeni, jogbizonytalanságot előidéző sorozatos módosításokat. Az n+2 szabály helyett a programok reális kifizetési görbéjéhez igazodó elvárás érvényesüljön. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés terén legyen biztosított a folyamatosság a jelenlegi rendszerhez képest. Ne legyen éves ciklikusság, sem nettó korrekció az éves elszámolás során.
Köszönöm a figyelmet!
http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm
[email protected]
