9917 Jelentés az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége gazdálkodásának ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések 2. JAVASLATOK II. Részletes megállapítások 1. A Szövetség szervezeti felépítése és célja szerinti tevékenysége 2. A Szövetség szabályozottsága és működési rendje, különös tekintettel a gazdálkodásra 3. A Szövetség tevékenységéhez nyújtott költségvetési támogatással és az egyéb bevételekkel való gazdálkodás 4. A számvitel rendje, a számviteli politika kialakítása 5. Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása 6. A Belső ellenőrzési rendszer működése Melléklet Az ellenőrzött szervezet neve: Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) Cím: 1051 Bp., Október 6. u. 22. Jogállása: kiemelten közhasznú önálló jogi szervezet Bírósági nyilvántartási szám: 6PK. 60564/1989. A Szövetség az egész országra kiterjedő hatáskörrel működő, természetes és jogi személyek által létrehozott társadalmi szervezet. A legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely két évente ülésezik. Végrehajtó szerve az Országos Vezetőség. A Szövetség operatív irányítását az Ügyvivő elnökség végzi. A Szövetség testületi munkájának segítésére, az adminisztrációs és számviteli feladatok ellátására - Központi Iroda elnevezéssel - ügyintéző szervezetet tart fenn. A
Szövetségnek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei: a megyei, a városi szervezet, melyeket elnökség és a helyi csoportok, melyet vezetőség irányit. A Szövetség mintegy 16000 fős tagságra és 23 jogi személy tagszervezetére támaszkodva az értelmi fogyatékos személyek és gondozóik érdekvédelmét látja el. A Szövetség célja: ˇ az ország területén élő értelmi fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányának kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása. ˇ Elősegíteni az értelmi fogyatékos emberek öntevékenységének, önrendelkezésének lehetőségeit, az önmagukért érzett felelősség egyidejű kialakításával. ˇ Összefogni az értelmileg sérült emberek hazai szervezeteit, tevékenységüket összehangolni, érdekeiket védeni és képviselni. A Szövetség célját, feladatait részletesen az Alapszabály határozza meg. A Szövetség gazdálkodásának alapvető kereteit az Alapszabály, részletes működési rendjét pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A gazdálkodással és a gazdasági események nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Gazdálkodási Szabályzat, a Számlarend, a Házipénztári Szabályzat, a Selejtezési, Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzat határozza meg. Az ellenőrzés lefolytatása az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított - 1989. évi XXXVIII. tv. 2. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján történt. A törvény szerint a társadalmi szervezeteknél az állami támogatás felhasználását ellenőrzi az Állami Számvevőszék. A támogatást a Szövetség nem meghatározott célfeladatra kapta, hanem általános működési költségek fedezetére, ezért annak felhasználása nem volt elkülöníthetően ellenőrizhető. Az előzetes egyeztetés során a Szövetség igényelte, hogy az ÁSZ a teljes gazdálkodás ellenőrzését végezze el.
Az ÁSZ 1992 óta rendszeresen folytat ellenőrzéseket különböző területen működő jelentős összegű állami támogatásban részesülő társadalmi szervezeteknél. Így került sor több nemzeti kisebbségi szervezet, majd különböző kulturális, környezetvédelmi és egyéb szervezet vizsgálatára. Ezt követően került sor az országgyűlés költségvetési fejezetében nevesítetten szereplő fogyatékosokat képviselő szervezetek ellenőrzésére. Közülük 1998-ban a Magyar Vakok és Gyengénlátók és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségénél 1999-ben pedig az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél végeztünk ellenőrzést. A Szövetségnél most első ízben került sor Állami Számvevőszéki vizsgálat lefolytatására. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy a Szövetség gazdálkodása megfelelt-e a célszerűségi, eredményességi követelményeknek és a jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzés módszere: A Szövetség Központi Irodájában rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján végzett szúrópróbaszerű vizsgálat volt. Az ellenőrzött időszak: az 1996-1998. gazdasági évek. A helyszíni ellenőrzés: 1999. április 6-tól 1999. május 21-ig tartott.
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
1. Összegző megállapítások, következtetések A Szövetség működésének és gazdálkodásának szabályozása a jogszabályi előírások figyelembe vételével történt. Az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység mellett a Szövetség jelentős mértékben végez a tagjai tevékenységét és társadalmi beilleszkedését elősegítő tevékenységet.
A központi költségvetési támogatás mellett törekszik a Szövetség arra, hogy egyre nagyobb mértékben vonjon be egyéb forrásokat gazdálkodásába. Ennek a törekvésnek az eredményességét mutatja a növekvő adomány bevétel és a különböző pályázatokon elnyert összegek. A Szövetség forrásait a saját működésének finanszírozásán kívül egyre nagyobb összegben a céljai megvalósítása érdekében használja fel. A gazdálkodás területén pazarlásra utaló jeleket nem tapasztaltunk. A gazdálkodás tervszerűsége azonban folyamatosan romlott. A Szövetség a gazdálkodás rendjét teljes körűen szabályozta, számviteli politikáját és számlarendjét kialakította. A számviteli politikában és a számlarendben foglalt előírások egy része azonban nem felel meg a beszámolókészítési és könyvvezetési előírásokat tartalmazó jogszabályoknak. Az egyes főkönyvi számlák tartalma nincs megfelelően meghatározva. Emiatt és helytelen könyvelési gyakorlat miatt a beszámolók egyes sorai hibás adatokat tartalmaznak és a könyvelés nem a tényleges vagyoni helyzetet tükrözi. A tényleges vagyoni helyzet megállapítását nehezítette, hogy nem szabályozták teljes körűen a megyei szervezetek elszámolási rendjét, a rendelkezésre álló források elszámolási kötelezettségének módját és időpontját. A Szövetség Baranyamegyei szervezetének titkára évek óta nem számolt el maradéktalanul a szervezet pénzfelhasználásával. Az elszámolási kötelezettség teljesítése a helyszíni vizsgálat lezárása után megtörtént. A Szövetség elnökének tájékoztatása szerint a megyei szervezet titkára maradéktalanul elszámolt. A Szövetség meglévő vagyontárgyainak megőrzésére nagy gondot fordít, azokat nyilvántartja és rendszeresen leltározza. Nyilvántartásbeli hiányosság, hogy az egyedileg nyilvántartott gépek és gépi berendezések nyilvántartásának adattartalma nem elégséges az eszközök egyedi azonosításához. A szigorú számadású nyilvántartások pedig nem tartalmazták valamennyi felhasznált bizonylat adatait, és az elszámolásra kiadott pénzeszközök sem voltak teljes körűen nyilvántartva. A Szövetségnél a bizonylati fegyelem területén hiányosságok tapasztalhatók. A nyilvántartások és a bizonylati fegyelem területén tapasztalható hiányosságok kialakulásában szerepet játszott a nem megfelelő vezetői ellenőrzés.
A Szövetség az adó- és társadalombiztosítási járulék bevallásával és befizetésével kapcsolatos kötelezettségeinek a vizsgált időszakban eleget tett.
2. JAVASLATOK A vizsgálat során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése érdekében az Állami Számvevőszék az alábbi intézkedések megtételét javasolja a Szövetség Országos Vezetőségének: 1. Dolgozzák át a Számviteli politikát és a Számlarendet az Szt. előírásainak megfelelően. 2. Szabályozzák részletesen a Szövetség belső szabályzatban a megyei és városi szervezetek pénzügyi elszámolási kötelezettségének gyakoriságát, határidejét. 3. Tegyenek intézkedéseket a pénzügyi gazdálkodási, pénzkezelési és nyilvántartási belső szabályzatok maradéktalan betartására. 4. Intézkedjenek a Szövetség nyilvántartási rendszerének módosításáról úgy, hogy a tárgyi eszközök egyértelműen azonosíthatók legyenek. 5. Erősítsék meg a Szövetség gazdálkodásával és annak számviteli nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet.
II. Részletes megállapítások 1. A Szövetség szervezeti felépítése és célja szerinti tevékenysége A Szövetség mint társadalmi szervezet működésének alapvető szabályait a Fővárosi Bíróság által elfogadott, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú Alapszabály tartalmazza. Az Alapszabály meghatározza a Szövetség célját és feladatait, amelyek megvalósítása érdekében a Szövetség tevékenykedik. Az Alapszabály rendelkezik továbbá a Szövetség szervezeti felépítéséről, az egyes szervezetek hatáskörébe tartozó tevékenységekről, az ügyintéző és
képviseleti szervek jogállásáról és hatásköréről, valamint a tisztségviselőkről és azok feladatáról. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttközgyűlés, amely két évente ülésezik. A Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik: ˇ az Alapszabály elfogadása és módosítása, ˇ a Szövetség feloszlatásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása, ˇ a Szövetség elnökének, két társelnökének, a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztása, ˇ a tagdíj összegének megállapítása. A Szövetség végrehajtó és képviselő testülete az Országos Vezetőség. Az Országos Vezetőség gyakorolja a főtitkár felett a munkáltatói jogokat, gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és jóváhagyja a Szövetség költségvetését és éves gazdasági beszámolóját, a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az Országos Vezetőség határozza meg a küldöttközgyűlés helyét és idejét és tesz javaslatot annak napirendjére, beszámoltatja a választott tisztségviselőket és a szakbizottságok elnökeit. Üléseit legalább félévente tartja. A Szövetség operatív irányító szerve az Ügyvivő Elnökség. Tagjai a Szövetség elnöke, a két társelnök és az Országos Vezetőség által választott 4 ügyvivő. Az Ügyvivő Elnökség az Országos Vezetőség két ülése közti időszakban ellátja annak feladatait. Sürgős esetekben döntéseket hoz az Országos Vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben. Tevékenységéről az Országos Vezetőség legközelebbi ülésén be kell számolnia. Az Ügyvivő Elnökség üléseit legalább negyedévente tartja. A Szövetséget az elnök és két társelnök képviseli és irányítják a Szövetség és annak testületei munkáját. Az elnöklés rendjét az Országos Vezetőség munkarendjében határozták meg. Az elnök felügyeli az ügyintéző szervezet munkáját (Központi Iroda). A Szövetség Központi Irodáját a főtitkár irányítja. Ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetséggel munkaviszonyban álló valamennyi személy felett. A főtitkár felelős a Szövetség pénzügyi és gazdasági rendjéért,
vagyonának megőrzéséért és gyarapításáért, a különböző szolgáltatások folyamatosságáért, a Szövetség kezelésében lévő intézmények zavartalan működéséért. Gondoskodik az Alapszabályban meghatározott célkitűzések, feladatok megvalósítása technikai, gazdasági feltételeinek megteremtéséről. A Szövetségnek a 19 megyében és a fővárosban megyei szervezete működik. Ezek a szervezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A megyei szervezetek legfőbb szerve a Megyei Küldöttközgyűlés. Végrehajtó szerve a megyei elnökség, a szervezet gazdálkodásának felelős vezetője a titkár. A megyei elnökség feladatai: ˇ kapcsolattartás a helyi állami és társadalmi szervekkel, ˇ tagszervezés, tagtoborzás, nyilvántartás, ˇ tagok szociális helyzetének figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslattétel, eljárás az illetékes hatóságoknál, ˇ tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások szervezése. A Szövetség vagyona tagdíjakból, rendszeres állami támogatásból, tagok egyéb anyagi hozzájárulásaiból, intézményektől és magánszemélyektől elfogadott adományokból, pályázatokon elnyert támogatásokból tevődik össze. A Szövetség céljai megvalósítása és a tagok tevékenységének elősegítése érdekében vállalkozásokat szervezhet. A Szövetség működése az Alapszabályban előírtaknak megfelel. A Szövetség gazdálkodó tevékenysége gyakorlatilag két csoportba sorolható: 1) A Szövetség szervezeti működésével kapcsolatos gazdálkodó tevékenység, 2) a Szövetség tagjainak tevékenységét elősegítő, oktató, információközlő szolgáltató tevékenység. A vizsgált időszakban a Szövetség olyan gazdálkodó tevékenységet nem végzett, amely tisztán jövedelemszerző vállalkozási tevékenységnek minősíthető.
A Szövetség a tagok részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta: ˇ kedvezményes üdültetés a Szövetség használatában lévő üdülőben, ˇ védőotthoni elhelyezés, ˇ jogi és érdekvédelmi tanácsadás, ˇ szakmai kiadványok megjelentetése, ˇ klubok működtetése a felnőtt korú sérültek számára, ˇ korai fejlesztő program szervezése, ˇ szakmai fórumok szervezése, ˇ ÉFOART találkozó szervezése, ˇ kulturális és sportrendezvények szervezése.
2. A Szövetség szabályozottsága és működési rendje, különös tekintettel a gazdálkodásra Az Alapszabály kimondja, hogy a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttközgyűlés. Az Országos Vezetőség hatáskörébe tartozik többek között a költségvetés és a zárszámadás elfogadása és a Szövetség vezető tisztségviselőinek a megválasztása. Az Alapszabály kimondja azt is, hogy a Szövetség végrehajtó és gazdálkodó tevékenységét a főtitkár irányításával a Központi Iroda végzi. A Központi Iroda tevékenységét, szervezetének felépítését, irányítási rendjét, az egyes szervezeti egységek, illetve munkakörök feladatait az Országos Vezetőség által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú Szervezeti és Működési Szabályzat egyebek mellett kimondja, hogy: ˇ a pénzügyi gazdálkodást a Szövetség éves költségvetési terv alapján végzi. ˇ A kiadások megtervezésénél az Országos Központ kiadásainak és a megyei szervezetek kiadásainak igényeire a korábbi tapasztalatok alapján kell figyelemmel lenni. Ezért a költségvetési terv elkészítéséhez a megyei szervezeteknek a következő évre vonatkozó igényeket november 30-ig kell a Központi Irodának megküldeni.
ˇ A megyei szervezetek pénzellátása ellátmány rendszerben történik. A pénzeszközöket az Országos Központ a megyei szervezetek számlájára havonta, illetve negyedévente utalja át. A megyei szervezetek éves beszámolójukat megküldik a Központi Irodának. ˇ A házipénztári forgalom bizonylatolására időszaki pénztárjelentést, valamint bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell használni. ˇ A Központi Iroda “Kötelezettségvállalás közérdekű célra” megnevezésű pénzforgalmi számlát és nyilvántartást vezet azokról a pénzeszközökről, amelyek anyagi segítségnyújtás révén keletkeztek. A közérdekű célra történt befizetésekről a Központi Iroda ad igazolást. ˇ A Központi Iroda a gazdasági események bizonylatolásával, számviteli rögzítésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat Számviteli politikában és Számlarendben szabályozza. A pénztári bevételezések és kiadások rendjét külön Házipénztári Szabályzat rögzíti. Ugyancsak a Házipénztári Szabályzat rendelkezik az elszámolásra felvett előlegek elszámolási rendjéről és a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának szabályairól. ˇ Külön szabályzat rendelkezik a Szövetségnél a selejtezés, valamint a leltározás végrehajtásának módjáról. Az egyes munkakört betöltő dolgozók feladatait munkaköri leírásban is meghatározták.
3. A Szövetség tevékenységéhez nyújtott költségvetési támogatással és az egyéb bevételekkel való gazdálkodás 3.1. A költségvetés készítése, jóváhagyása A Szövetség költségvetésének elkészítése a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon történik. A kiadások tervezése az előző évi tényadatok alapján a megyei szervezetek, a Központi Iroda és a Védőotthon szintjén történik. Ezeket november 30-ig eljuttatják a Központi Irodába, ahol a központi költségvetési támogatás ismeretében az egyéb tervezett bevételek figyelembe vételével készítik el a Szövetség költségvetési tervét.
A költségvetési tervet a Szövetség ügyvivő testülete megtárgyalja, majd az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval együtt elfogadásra az Országos Vezetőség elé terjeszti. A továbbiakban a gazdálkodás a jóváhagyott költségvetés keretein belül folyhat. 3.2. A Szövetség bevételeinek alakulása A vizsgált időszakban a Szövetség összes bevétele évről-évre emelkedett. Előző évhez képest 1997. évben 26,6%-kal, 1998. évben pedig 42,9%-kal növekedett a bevétel. E Ft-ban ___________________________________________________ _______________________ M e g n e v e z é s 1996 1997 1998 ___________________________________________________ _______________________ Tagdíjak 1.967 2.104 2.273 Állami támogatás 14.400 21.000 38.600 Gazdálkodó tevékenység 3.432 3.383 1.757 Pályázaton elnyert támogatás 8.255 8.531 12.757 Adomány bevétel 8.287 10.275 10.338 Egyéb bevétel 3.644 5.321 6.626 ___________________________________________________ ______________________ Bevételek összesen: 39.978 50.614 72.351 ___________________________________________________ ______________________ A bevételt összetevő tényezők közül a tagdíjak minimálisan, az állami támogatás összege viszont jelentős mértékben növekedett, 1998. évre - 1996. évhez viszonyítva - közel háromszorosára. A Szövetség gazdálkodási tevékenységéből származó bevétele - amely a Védőotthon részére befizetett havi gondozási díjakból, végleges elhelyezésért befizetett összegekből, valamint a gondozásért, ápolásért a Szövetség tulajdonába átadott ingatlanok értékesítéséből tevődik össze - az első két évben azonos szinten alakult. 1998. évben viszont közel a felére esett vissza, mivel a Védőotthon befogadóképessége ez évre már telítődött és bevételre csak a havi gondozási díjból tett szert. A pályázatokon elnyert támogatások összege - amelyek az állami támogatás mellett minden évben a második legnagyobb
bevételi forrást jelentették a Szövetségnek - évről-évre növekedett, 1996. évhez képest 1998. évben 4.500 E Ft-tal, azaz 54,5%-kal. A pályázatokon elnyert összegek olyan célok megvalósítására nyújtottak anyagi fedezetet (pl. Védőotthon férőhelyeinek bővítése, kondíció szoba kialakítása, működési feltételek javítása, gyógyúszás), amelyeket a viszonylag szűkös állami támogatás összegéből a Szövetség finanszírozni nem tudott volna. A pályázaton elnyert támogatások összege magában foglalja az állami feladatátvállalás után kapott normatív állami támogatás összegét is, amelynek részaránya évről-évre növekedett, 1998. évben elérte a 26%-os arányt. Az adományok összege is növekedett különböző forrásokból eredően. A magánszemélyek és jogi személyek adománya, Budapest egyes kerületi önkormányzatainak adománya, illetve támogatása 1997. évben közel 2.000 E Ft-tal növekedett az előző évhez képest, azaz 24%-kal. Az 1998. év adományainak összege lényegében azonos szintű volt a megelőző évi bevétellel. Az adományok nagyságrendjét tekintve a Szövetség éves bevételei között a harmadik helyen áll és 1997. évtől kezdődően magába foglalja a magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadójuk 1%-át kitevő átutalt támogatást is. Az adományok 1996. évvel szembeni növekedését tulajdonképpen az 1%-os Szja. hozzájárulás belépése okozta, amelynek összege 1997. és 1998. években 3.400 E Ft-ot, illetve 2.900 E Ft-ot jelentett. Az egyéb bevételek növekedését a Szövetség “szabad pénzeszközeinek” lekötéséért kapott kamatok eredményezték. A Központi Iroda mellett egyre több megyei szervezet is élt ezzel a lehetőséggel felismerve, hogy a lekötés nélküli bankszámla számottevően nem kamatozik. Az egyéb bevételek között egyre növekvő tétel a Szövetség által évente megrendezésre kerülő ÉFOART találkozó részvételi díjából származó bevétel is. Ezeken a találkozókon nemcsak a Szövetség tagjai, hanem más társadalmi szervezetek értelmi fogyatékos tagjai is részt vettek. A Szövetség részére a vizsgált években a költségvetési törvényben minden évben nagyobb összeg került meghatározásra, mint ami a bevételek között szerepel. Ennek oka, hogy a Szövetség nevére határozták meg az értelmi fogyatékosok valamennyi képviseleti szervezetének támogatását azzal, hogy azt a többi országos hatáskörű
értelmi fogyatékosok érdekében tevékenykedő társadalmi szervezetekkel egyetértésben kell elosztani. Az ellenőrzés kiterjedt a támogatás elosztási gyakorlatra is. A központi költségvetési támogatás 1996. és 1997. évi elosztása az előzetesen történt megállapodásnak megfelelően az érintett országos hatáskörű társadalmi szervezetek képviselőinek bevonásával - az érintett szervezetek által benyújtott pályázati igények figyelembe vételével - történt. A tanácskozásokon hozott döntést - egy kivételével valamennyi érintett fél elfogadta. Ennek megfelelően 1996-ban 26.600 E Ft, 1997-ben 23.500 E Ft került szétosztásra az egyéb, a Szövetségtől független társadalmi szervezetek között. 1998-ban a Szövetség változtatott a pénzelosztás gyakorlatán. Az Országgyűlés által a társadalmi szervezetek számára kiírt pályázat alapulvételével írt ki a Szövetség pályázatot. A pályázatok elbírálására bizottságot hoztak létre, melybe az érintett szervezetek képviselőin kívül az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának egy tagját, valamint a Népjóléti Minisztérium egy munkatársát is bevonták. A pályázaton 29.800 E Ft-ot osztottak szét. A pályázati feltételek között szerepelt a kapott támogatással történő elszámolás kötelezettsége. A Szövetség a pályázat alapján szétosztott pénzek felhasználását pénzügyi és szakmai munkatársak bevonásával ellenőrizte. Az ellenőrzések tapasztalatait a következő évi támogatás elosztásnál figyelembe vette. Megjegyzendő, hogy a Szociális Tanács titkárától 1998. január 30-i keltezéssel a Szövetség elnöke olyan tartalmú levelet kapott, hogy az 1998. évi költségvetésben jóváhagyott 68.400 E Ft támogatás célja, hogy a Szövetség általános célú működési feltételeit javítsa, biztosítsa. Ez alapján pedig a Szövetség akár a teljes támogatást saját céljaira fordíthatta volna. A Szövetség az egyes társadalmi szervezetek számára jóváhagyott támogatás összegét - a támogatottak megnevezésével együtt - a Magyar Közlönyben minden évben közzétette. 3.3. A Szövetség kiadásainak alakulása
A Szövetség kiadásait vizsgálva megállapítható, hogy azok a Szövetség működését, valamint tagjainak és a Szövetségen kívüli értelmi fogyatékosoknak az érdekét szolgálták. A Szövetség céljával és feladataival össze nem egyeztethető kiadásokkal - még jövedelemszerző célzattal sem - nem találkozott az ellenőrzés. A Szövetség tervezett és tényleges kiadásai 1996-1998. évek között az inflációt jelentősen meghaladó mértékben 59%kal, illetve 91%-kal nőttek. A Szövetség tervezett és tényleges kiadásainak vizsgált időszakbeli alakulását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A kiadások ilyen jelentős mértékű növekedésének fedezetét a bevételek közel azonos mértékű növekedése (81%) teremtette meg. A kiadások növekedésének nagyobbik része 1998-ban következett be. A növekedés alapvető oka, hogy a Szövetséget 1998. január 1-jével kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánította a Fővárosi Bíróság. Mint ilyennek a továbbiakban nem csak tagjai részére kell szolgáltatásait hozzáférhetővé tennie. A Szövetség tevékenységének kiszélesítésével a gazdálkodás tervszerűsége csökkent. 1996-ban a tervezett kiadásokat 36%-kal, 1998-ban 63%-kal lépték túl. Ennek oka mindegyik évben a fogyatékosok részére szervezett rendezvények költségeinek túllépése, ami alapvetően az éves munkaprogramban feltüntetett, de a költségvetésben nem tervezett rendezvények kiadásait tartalmazza. A Szövetség szervezetének működésével kapcsolatos költségek mindegyik évben a tervezett körül alakultak. Az egyes főbb költségnemeket vizsgálva megállapítható, hogy a Szövetség az egyes években bérekre és bérjellegű kifizetésekre az összes kiadás 36, 34, 31%-át fordította. A bérekre és bérjellegű kifizetésekre fordított összeg a vizsgált évek alatt 64%-kal nőtt, de ezzel együtt is az egy főre jutó bruttó kifizetés 35.207 Ft/hó. A foglalkoztatottak számának és foglalkoztatási csoportonkénti összetételének alakulását a 2. sz. melléklet tartalmazza. A főfoglalkozású alkalmazottak létszáma a vizsgált években gyakorlatilag nem változott (20, 21,18 fő), míg az egy
foglalkoztatottra jutó bruttó bér 30.000 Ft/hóról 37.180 Ft/hóra változott, ez elmaradt az országos átlagos bérnövekedéstől. A tiszteletdíjban részesülő társadalmi munkások létszámában sem következett be lényeges változás (14, 18, 15 fő). Az egy főre jutó havi bruttó tiszteletdíj mértéke 10.900 Ft-ról 20.000 Ft-ra nőtt. Figyelembe véve, hogy a szervezet működtetését nem maguk a képviselt személyek végzik el, a havi 20.000 Ftos bruttó tiszteletdíjat sem lehet magasnak tekinteni. A foglalkoztatottakon belül a legnagyobb létszámot a megbízási díjakban részesülők teszik ki. Számuk azonban a vizsgált időszakban 24%-kal (25 főről 19 főre) csökkent. A részükre kifizetett megbízási díj tömege közben 3,7-szeresére nőtt. Ezzel együtt az egy főre jutó havi bruttó megbízási díj 30.000 Ft. Ezek a személyek azonban többnyire valamilyen speciális szakértelmet igénylő oktató, nevelő, jogi képviseleti stb tevékenységet látnak el. Figyelembe véve, hogy ebben az időszakban a fogyatékosok nevelésével, képzésével, gondoskodásával kapcsolatos tevékenységét a Szövetség jelentősen bővítette - részben állami feladatok átvállalásával - a költségeket nem lehet magasnak tekinteni. Összességében az is megállapítható, hogy a mintegy 16000 tagot számláló közhasznú szervezet tevékenységét - az érdekeltek számához és a nyújtott szolgáltatásokhoz képest elfogadható létszámú fizetett alkalmazott és tisztségviselő személy igénybevételével látta el. Legjelentősebb növekedés az igénybe vett szolgáltatások területén következett be. Ezek összege a vizsgált 3 évben 169%-kal nőtt (9.952 E Ft-ról 26.809 E Ft-ra). Ez a növekedés mutatja a Szövetség tevékenységében beállt változást. Az érdekképviseleti tevékenységről az értelmi fogyatékosokat, illetve a velük - családi, vagy foglalkozási okok folytán foglalkozókat segítő szakmai, szolgáltató, foglalkoztató tevékenységre tértek át. A kiemelten közhasznú szervezetté történt 1998. évi átminősítés folytán pedig ezen feladatokat nemcsak saját tagságuk, hanem valamennyi kívülálló részére is hozzáférhetővé kell tenniük. 3.4. A Szövetség pénzügyi helyzete
A Szövetség pénzügyi helyzete a bevételi források növelésére való törekvés és a takarékos gazdálkodás eredményeként stabilnak tekinthető. A Szövetség forrásai mindegyik évben meghaladták kiadásaikat. A vizsgált években átmeneti jelleggel sem vált szükségessé hitel igénybevétele. Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgált években a Szövetség gazdálkodásának tervszerűsége jelentősen romlott, a jövőben a - pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében - gazdálkodási fegyelem és a tervszerűség javításra szorul. A gazdálkodási fegyelem javítása nélkül ugyanis a következő években a Szövetség pénzügyi egyensúlya fellazulhat, amit egy ilyen célú szervezet esetében mindenképpen kívánatos lenne megelőzni.
4. A számvitel rendje, a számviteli politika kialakítása A Szövetség a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv (továbbiakban: Szt.), valamint a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I.24.) Korm. rendelet előírásai alapján kialakította és írásba foglalta számviteli politikáját. Ennek részeként a gazdálkodásukra jellemző tartalmú szabályzatokat elkészítették. Így gazdálkodásuk sajátosságait Gazdálkodási Szabályzatban, pénzügyi forrásaikat és azok felhasználását Pénzügyi Szabályzatban rögzítették. Ezen kívül összeállították a leltározásra, leltárkészítésre és selejtezésre, valamint a pénzkezelésre vonatkozó szabályzatokat. Számviteli politikájukban azonban nem szabályozták az eszközök és források értékelésének módját, valamint nem határozták meg, hogy miként érvényesítsék az Szt. módosítása során megfogalmazott új számviteli alapelveket: a lényegesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket. Nem szabályozták továbbá teljes körűen a megyei szervezetek elszámolási rendjét, e szervezetek rendelkezésére álló források elszámolási kötelezettségének módját és idejét. Fentieken kívül elkészítették a Szövetség Számlarendjét, amely azonban nem felel meg az Szt. 79. §-ban előírt követelményeknek, mivel a számla megnevezéséből egyértelműen meg nem állapítható esetekben nem tartalmazza a számla tartalmát, és nem alkalmas arra, hogy a könyvvezetés a
8/1996. (I.24.) Korm. rendeletben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítsa. Nem tartalmazza továbbá a Számlarend, hogy mely főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan kell analitikus nyilvántartást vezetni, illetve a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. Az Szt. módosítása szigorította a bizonylati rend követelményeit. Az ennek megfelelően elkészített Bizonylati Szabályzatban kiemelten hangsúlyozzák a bizonylatok kiállításának és feldolgozásának szempontjait, a hitelességet és a bizonylatok tartalmi kellékeit, valamint a szigorú számadású bizonylatok körét és elszámolását. Ezeket az előírásokat azonban - a 4.3. és 4.4. pontokban részletezettek szerint - több esetben nem tartották be. 4.1. Az 1996-98. évi beszámolók szabályszerűsége A Szövetség a 8/1996. (I.24.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően egyszerűsített éves beszámolót készített. A beszámolók a központ és a megyei szervezetek gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A megyei szervezetek gazdasági eseményeinek rögzítése központilag történt. A szabálytalan könyvelés - a 4.2. pontban részletezett - hibái miatt az éves beszámolók túlnyomórészt nem felelnek meg az Szt. és a fenti kormányrendelet előírásainak, mert nem nyújtanak áttekinthető, valós képet a Szövetség vagyoni helyzetéről. ˇ Az Szt. 35. § (2) bek. c./ pontjában foglaltaktól eltérően 1997. és 1998. években - a vásárolt eszközök beszerzési ára az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót nem tartalmazza. Így a mérlegben szereplő eszközök értékelése nem felel meg az Szt. 31. §-ban foglaltak előírásainak. Az Szt. 46. és 47. §-ában foglaltaktól eltérően nem tartalmazzák az ÁFA-t az anyagjellegű ráfordítások és anyagjellegű szolgáltatások értékei sem, mivel a termékek és szolgáltatások után felszámított ÁFA-t a 8. számlaosztályban a Rendkívüli kiadások között mutatták ki az alábbiak szerint: ___________________________________________________ ______________________
M e g n e v e z é s 1997. 1998. ___________________________________________________ ______________________ 8891 Termékek után felszámított ÁFA 1.218.000 Ft 691.478 Ft 8892 Szolgáltatások igénybevétele után felszámított ÁFA 1.515.020 Ft 2.359.100 Ft ___________________________________________________ ______________________ Összesen: 2.733.020 Ft 3.050.578 Ft ___________________________________________________ ______________________ Fentiek miatt az 1997. és 1998. évi mérleg 3. során kimutatott tárgyi eszközök értéke, illetve a 15. soron az eredmény elszámolás miatti tőkeváltozás összege nem a tényleges értékeket mutatja. Az ÁFA rendkívüli költségként történt elszámolása miatt a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értéke kevesebb a tényleges beszerzési értéknél, és ugyanezen összeg pedig növeli a kimutatott tárgyévi negatív eredményt. ˇ Az éves beszámolókban kimutatott forgóeszközök egyik évben sem tartalmazzák teljes körűen, a valóságnak megfelelően és áttekinthető módon a Szövetség pénzeszközeit és követeléseit. Így pl. az 1997. évi beszámoló 6. során a 13. Forgóeszközök címén kimutatott 15.433 E Ft részadatai a könyvelési adatokkal sem egyeznek az alábbiak szerint: E Ft-ban ___________________________________________________ _______________________ Megnevezés 1997. évi egyszerűsített 1997. évi főkönyvi Eltérés a méréves beszámoló mérlege kivonat legadatokban ___________________________________________________ _______________________ 6. sor Forgóeszközök 15.433 15.433 (7-10. sorok) 8. sor II. Követelések 482 326 + 156 10. sor IV. Pénzeszközök 14.951 15.107 - 156 ___________________________________________________ ______________________ Az eltérés oka a könyvelés áttekinthetetlensége miatt nem állapítható meg. Hasonló okok miatt nem állapítható meg a követelések és a pénzkészlet év végi
tényleges állománya sem. A jelentés 4.2. pontjában részletezett megállapítások szerint a mérleg szerinti forgóeszközök értéke nem a tényleges adatokat tartalmazza. ˇ Nem mutatták ki aktív időbeli elhatárolásként a beszámolókban a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a következő évben számolhatók el. Így pl. az 1997. évi 175.700 Ft összegű olyan kiadást, amely a következő évet terhelte. ˇ A mérleg 20. sorában a “rövid lejáratú kötelezettségek” soron csak a munkavállalókkal, a társadalombiztosítással, a fizetendő adókkal kapcsolatos tartozásokat mutatták ki. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettségek nem itt, hanem a forgóeszközök között a követelések soron szerepelnek (jelentés 4.2. pontja). ˇ Az 1996-1998. évi beszámolók elkészítése során megsértették az alábbi számviteli alapelveket: ˇ a teljesség elvét, mert a gazdasági eseményeket elszámolási hiányosságok miatt - teljes körűen nem rögzítették a tárgyidőszak könyvelésében és a beszámolókban, ˇ a valódiság elvét, mert egyes könyvelési adatokat megfelelő bizonylattal nem támasztottak alá, illetve nem a tényleges gazdasági eseménynek megfelelően mutattak ki, ˇ a világosság elvét, mert a könyvelés és a beszámolók egyes sorai nem tartalmazzák áttekinthető módon a Szövetség vagyoni helyzetét, ˇ az egyedi értékelés elvét, mert a Szövetség az éves beszámolók összeállításakor az eszközökről és forrásokról tételes leltárt nem készített, illetve nem tartották be az Szt-ben előírt értékelési elveket, ˇ az időbeli elhatárolás elvét, mert olyan gazdasági eseményeket - melyek nem a tárgyidőszak bevételei, illetve kiadásai voltak - nem különítettek el, és a tárgyidőszakban elszámolták azokat.
ˇ Az Szt-t módosító 1996. évi CXV. törvény egyes vagyont érintő tartalmi változtatásait a könyvvezetésnél és az 1997-1998. évi beszámolók elkészítésénél nem vették figyelembe, és így megsértették az egyedi értékelés számviteli alapelvet. 4.2. A könyvvezetési kötelezettség teljesítése A Szövetség könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel vezetésével tett eleget. A számlarend korábban említett hiányosságai, illetve az Szt-ben előírtak jelentős részének be nem tartása miatt a főkönyvi könyvelés nem felel meg az Szt. 77. §-ban előírt követelményeknek. Nem mutatja teljes körűen és áttekinthetően a Szövetség eszközeiben és forrásaiban, valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat. Az Szt. 21-22. §-aiban foglalt előírásoktól eltérően az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között mutatták ki a készletjellegű beszerzéseket is. A 2. Készletek számlaosztályt nem is alkalmazták a Szövetségnél. A jelentés 4.1. pontjában részletezettek szerint helytelenül a 8891, 8892 főkönyvi számlákon, rendkívüli kiadásként könyvelték el az eszközbeszerzések és szolgáltatások általános forgalmi adóját. Emiatt az 1., 5. számlaosztályok és az éves eredmény egyik évben sem a tényleges értéket tartalmazza. A 3. számlaosztályban elkönyvelt forgóeszközökön belül a követelések és a pénzeszközök állománya áttekinthetetlen és a szabálytalan könyvelések miatt a Szövetség tényleges forgóeszköz állománya nem állapítható meg. ˇ A Baranya megyei szervezet titkára súlyosan megsértette a hatáskörébe tartozó gazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos pénzügyi előírásokat. Az Szt-ben, illetve a Szövetség SZMSZ-ében foglalt előírások ellenére a megyei szervezet bankszámláján és házipénztárában elhelyezett pénzeszközökkel - többszöri felszólítás ellenére - évek óta nem számolt el teljes körűen: A Szövetség 1996. évi könyvelésében a Baranya megyei szervezet Pénztár főkönyvi számláján szereplő 1996. évi forgalom összege nem tartalmazta teljes körűen a megyei szervezet
készpénzforgalmát, mivel a főkönyvi számla év végi 159.841,10 Ft összegű követel egyenlege szerint a tárgyévi kiadások a fenti összeggel meghaladták a bevételeket. A fenti elszámolási hiányosság a korábbi évek - 1994-1995. év elszámolási problémáival is összefügg, mivel a pénzkezelő a Szövetség írásbeli felszólítása ellenére sem tett eleget a fenti időszakban fennálló elszámolási kötelezettségének. A megyei szervezet Pénztár főkönyvi számláján 1997-ben pénzforgalmat egyáltalán nem könyveltek. A számla 1997. évi Nyitó és Záró követel egyenlege változatlanul 159.841,10 Ft. E szerint a korábbi évek elszámolási hiányosságait 1997-ben sem rendezték. Emellett pénztárbizonylatok hiányában - az 1997. évi készpénzforgalom sem került könyvelésre, pedig a rendelkezésre álló bankbizonylatok tanúsága szerint a megyei szervezet OTP-nél vezetett bankszámlájáról az alábbi összegek készpénzcsekken felvételre kerültek: 1997. 05. 15. csekk kp. felvétel 200.000 Ft 1997. 07. 11. csekk kp. felvétel 40.000 Ft 1997. 11. 17. csekk kp. felvétel 100.000 Ft _____________________________________________ ____________________________ Ö s s z e s e n : 340.000 Ft ________________________________________ _________________________________ Az 1997-ben felvett 340.000 Ft-tal a pénzt felvevő a helyszíni ellenőrzés idejéig nem számolt el. Így az 1998. évi könyvelési adatok is a Pénztár főkönyvi számla 159.841,10 Ft összegű követel egyenlegét tartalmazzák. A Szövetség elnöke a helyszíni vizsgálat alatt - a vizsgálatot végzők felhívására - írásban felszólította a Baranya-megyei szervezet titkárát elszámolási kötelezettségének teljesítésére, bírósági eljárás kilátásba helyezésével. Az
elszámolási kötelezettség teljesítése a helyszíni vizsgálat lezárása után, a vizsgálati jelentés átadása előtt megtörtént. A Szövetség elnökének tájékoztatása szerint a megyei szervezet maradéktalanul elszámolt. A központ és a megyei szervezetek bank és pénztárszámláin lebonyolított pénzforgalom céljára alkalmazott “Kiegyenlítő követelések” főkönyvi számlán kimutatott követelések 1997. december 31-én 807.644 Ft - többségében olyan banki készpénzfelvételeket tartalmaznak, melyek pénztári bevételezés nélkül csak egy későbbi időpontban kerültek elszámolásra és lekönyvelésre. A készpénzt felvevő szabálytalanul elmulasztotta a csekkfelvétel pénztári befizetését, illetve a könyvelésben nem került elkönyvelésre a bankból történt készpénz felvétele. ˇ Szabálytalan és áttekinthetetlen a Szövetségnél alkalmazott “Költségvetésen kívüli függő kiadások” főkönyvi számlán történt könyvelés. Ezt a számlát alkalmazzák a különféle személyi jellegű kifizetések, pl. elszámolási előlegek, ellátmányok nyilvántartására, a szállítói kötelezettségek, deviza felvét és visszafizetés könyvelésére. Erre a számlára könyvelték a következő évet terhelő tárgyévi kifizetéseket - átmenő aktívákat - is. A főkönyvi számla 1997. évi 482.427 Ft összegű követel egyenlege - melyet a mérlegben helytelenül követelésként mutattak ki - a könyvelés áttekinthetetlensége miatt nem ellenőrizhető. ˇ A 4. számlaosztályban a források könyvelése sem felel meg az előírásoknak. A korábban részletezett könyvelési hibák miatt a kimutatott 1996. és 1998. évi eredmény nem a tényleges állapotot tükrözi, emellett a kötelezettségek sem kerültek a források között teljes körűen könyvelésre. Emiatt a 4. számlaosztályban kimutatott források nem a valós adatokat tartalmazzák. 4.3. Analitikus nyilvántartások vezetése A Szövetségnél a jogszabályokkal és saját belső szabályzatukkal összhangban a következő analitikus nyilvántartásokat vezették: ˇ Beérkező számlák nyilvántartása; ˇ Kimenő számlák nyilvántartása; ˇ Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása;
ˇ Elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása; ˇ Szja és Tb köteles kifizetések nyilvántartása. Az immateriális javak nyilvántartására egyedi nyilvántartást vezetnek a Szövetség használatában lévő számítógépes programokról és egyéb szerzői jogvédelem alá eső szellemi termékekről. A tárgyi eszközök nyilvántartásán belül egyedi nyilvántartást vezetnek a Szövetség tulajdonában lévő ingatlanokról. Egyedi nyilvántartást vezetnek azokról a gépekről és gépi berendezésekről, híradástechnikai eszközökről, amelyek gyártási számmal rendelkeznek és több évig használatban vannak. Az egyedi nyilvántartásból az esetek mintegy harmadában hiányzott a nyilvántartási vagy leltározási, illetve a gyártási szám feltüntetése. Így a nyilvántartás a tényleges eszközzel nem volt azonosítható, ami visszaélésre ad alkalmat. További hiányosság, hogy a megyei szervezetek által beszerzett tárgyi eszközök nem minden esetben szerepeltek az egyedi nyilvántartásban. A Szövetség Somogy-megyei szervezete által 1997. december 4-én beszerzett, de csak 1998. december 31-én “Egyéb anyagjellegű szolgáltatás”-ként könyvelt számítógépes konfiguráció és tartozékai hiányoztak a nyilvántartásból. A tárgyi eszközöket a Leltározási Szabályzatukban előírt gyakorisággal és módon leltározták. A Központi Irodában a beérkező és kimenő számlák nyilvántartása teljes körű és megfelel a követelményeknek. A megyei szervezeteknél számlanyilvántartást nem vezettek. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának és kezelésének szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A nyilvántartás vezetése a pénztáros feladata. Szigorú számadású nyilvántartást az alábbi nyomtatványokról vezetnek: ˇ nyugtatömb, ˇ készpénzcsekk füzet, ˇ kiadási pénztárbizonylat,
ˇ bevételi pénztárbizonylat ˇ pénztárjelentés A nyilvántartások megfelelnek a követelményeknek. Azok vezetése azonban nem teljes körű. A Pénzkezelési Szabályzatban leírtakkal ellentétben ugyanis az ellenőrzés olyan esetet is tapasztalt, hogy a megyei szervezet által használt bizonylatok hiányoztak a nyilvántartásból. A Somogy megyei szervezet által 1998-ban használt 494176 sz. bevételi és a 1267991 sz. kiadási pénztárbizonylatot tartalmazó tömb, valamint a 0078030 sz. lapot tartalmazó napi pénztárjelentés tömb egyaránt hiányzik a szigorú számadású nyilvántartásból. A Hajdú-Bihar megyei szervezet 1997. július 18án 8 db kiadási pénztárbizonylat tömböt vásárolt. A bizonylattömbök hiányoznak a szigorú számadású nyilvántartásból. Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartási szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A nyilvántartás vezetése a pénztáros feladata. A Központi Irodában vezetett nyilvántartás a követelményeknek megfelel. Abból a pénzfelvevő neve, a felvétel időpontja, az elszámolási határidő, a felvett összeg és az elszámolás tényleges időpontja megállapítható. Az elszámolás során az előírt határidőket betartották. A megyei szervezeteknél azonban néhány esetben előfordult, hogy a bankból felvett - esetenként több 100 E Ft-os - összeget az előlegnyilvántartásba nem vezették be és azt bevételként a pénztárban csak az elszámoláskor tüntették fel. Ezzel megsértették az Szt. azon előírását, mely szerint a pénzmozgást rögzítő bizonylatok adatait a gazdasági eseményt bekövetkeztekor azonnal könyvelni kell. A személyi jövedelemadó köteles, illetve a társadalombiztosítási járulék köteles kifizetések egyedi nyilvántartását az előírásoknak megfelelően vezették. Annak tartalma a számviteli nyilvántartásokkal megegyezett. A nyilvántartások alapján a dolgozóknak az előírt igazolást minden évben kiadták. A Szövetség feladatai ellátása érdekében - a tömegközlekedési eszközök igénybevétele mellett, és ez a jellemző - a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedik
meg. A gépkocsik használatával kapcsolatos költségtérítést és az elszámolás ügyvitelét Alapszabályban, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatban határozta meg. A kiküldetéssel, illetve munkába járással, helyi közlekedéssel összefüggő költségeket a Szövetség dolgozóinak a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint térítették meg. A magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik - betartották. Az elszámolások céljából belföldi kiküldetési rendelvényt alkalmazottak a bizonylatokra vonatkozó általános alaki és tartalmi követelményeket - a rendelvény kiállítása során betartották. A hivatalos külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos elszámolásokat a Szövetség a 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével vezeti. A Szövetségnél évente 3-4 hivatalos külföldi kiküldetésre került sor. Ezek elrendelése, nyilvántartása és elszámoltatása megfelel a jogszabályi követelményeknek. A napidíjak után fizetendő személyi jövedelemadó kiszámításánál a törvényi előírásokat betartották. Az adóelőleg összegét az érintettek a napidíj felvételével egyidőben a Szövetség pénztárába forintban befizették. 4.4. Bizonylati rend, bizonylati fegyelem kialakítása A Szövetség az Szt. alapján teljes körűen szabályozta a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának és megőrzésének eljárási rendjét. A gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit a számlarend, a pénzkezelés és utalványozás rendjét a Pénzkezelési Szabályzat szabályozza. A Szövetségnél utalványozási joggal az elnök, az alelnökök (elnöki átruházás esetén), a főtitkár, valamint a megyei és helyi szervezetek elnökei rendelkeznek. Banki átutalást az aláírás bejelentő kartonon engedélyezett személyek jogosultak aláírni. A vizsgált időszakban az utalványozással kapcsolatos belső előírásokat alapvetően betartották. A készpénz kezelésével és a készpénzforgalom bizonylatolásával kapcsolatban azonban nem minden
esetben tartották be a jogszabályok és a saját belső szabályzatuk előírásait. ˇ 1996-1998. években 14 olyan eset fordult elő, hogy valamelyik megyei szervezetnél a bankszámláról felvett összeget a felvétel után azonnal nem vételezték be a pénztárba, és elszámolásra sem adták ki, hanem a felvevő csak a felhasználással történő elszámolás időpontjában fizette be azt a pénzárba. A Somogy megyei szervezet bankszámlájáról 1998. 05. 27-én 320 E Ft készpénzt vettek fel. A pénzfelvétel ténye a pénztárban csak 1998. 12. 31-én lett rögzítve. A Heves megyei szervezetnél 1998. 05. 27én a bankból felvett 100 E Ft-ot 1998. 10. 01-jén lett vételezték be a pénztárba. Ugyanitt 1998. 10. 01-jén bankból felvett 100 E Ft-ot 12. 23-án, 1998. 11. 19-én felvett 179.320 Ft-ból 105.874 Ft-ot 12. 29én vételezték be a pénztárba. A pénztárbizonylatok tartalma alapján 14 esetben pedig a pénztárba korábbi dátummal lett a bankból felvett pénz bevételezve mint ahogyan azt a bankból felvették. Veszprém megyében 1998-ban 4 alkalommal (04.03-án, 05. 06-án, 05. 12én, 05. 12-én) banki készpénzfelvétellel bizonylatolt és bevételezett összesen 222 E Ft-ot a bankból 06- 30-án vették fel. ˇ Ugyancsak a készpénz-felhasználás bizonylatolásával összefüggő, megyei és helyi szervezeteknél előforduló általános hiányosság, hogy - bár a Pénzkezelési Szabályzat előírja - a pénztár befizetést a befizetővel alá kell iratni, a kifizetés esetén pedig a felvételre jogosultnak adható ki a pénz, más csak meghatalmazással veheti át, az esetek kb. 50%-ában a bizonylatokról hiányzik a befizető vagy a pénzfelvevő aláírása. Ennek az oka, hogy a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatokon ezekben az esetekben befizetőként, illetve felvételre jogosultként nem a tényleges befizetőt, illetve felvételre jogosultat tüntetik fel, hanem a bizonylat kiállítás alapjául szolgáló alapbizonylatot kiállító
szervezetet. Így a bizonylatoknál a tényleges befizető, illetve pénzfelvevő személye nem állapítható meg. A Budapesti szervezetnél 1997- évi megvizsgált 211 db bizonylatról 191 esetben hiányzott a befizető, illetve pénzt felvevő aláírása. A Csongrád megyei szervezetnél az 1997. évi megvizsgált 65 db pénztárbizonylatból 59 esetben hiányzott a befizető, illetve a pénzt felvevő aláírása. A többi esetben az aláírás helyett “melléklet szerint” megjelölés volt olvasható még olyan esetben is, amikor nem is volt melléklet csatolva.
5. Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Szövetség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben előírtaknak eleget tett. A kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből, tiszteletdíjakból és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A Szövetség - mint munkáltató - a vizsgált időszakban eleget tett társadalombiztosítási feladatainak, azaz: ˇ a Tb alapokat megillető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, ˇ Tb ellátások kifizetését teljesítette.
6. A Belső ellenőrzési rendszer működése A Szövetség gazdálkodására, illetve annak ügyvitelére kiterjedően a belső ellenőrzési rendszer - a vizsgált időszakban - egyik elemében sem működött hatékonyan és kellőképpen. Nem megfelelő a vezetői ellenőrzés gyakorlása, a folyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok pedig nem lettek teljes körűen meghatározva.
Az Országos Felügyelő Bizottságot (továbbiakban: OFB) amely elnökből és két tagból áll és a szakmai függetlenített ellenőrzést testesíti meg - az évek során olyan választott személyek képviselték, akik szakmailag nem voltak elég felkészültek, a számvitelben jártasak és gyakorlottak. A Szövetség Alapszabályában foglaltak szerint az OFB felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel a Küldöttközgyűlésnek tartozik, ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg. Ezen kívül köteles tagsági tisztségviselői és testületi bejelentésre a szükséges vizsgálatokat végrehajtani. Az OFB feladatköre az alábbi: ˇ a testületek határozatainak végrehajtását, ˇ a jogszabályok és belső szabályzatok betartását, ˇ a költségvetés végrehajtását, ˇ gazdasági beszámoló tényszerűségét, ˇ a Szövetség vagyonának kezelését ellenőrzi. Tevékenysége kiterjed a Szövetség tagszervezeteinek társadalmi és gazdasági működésének ellenőrzésére is. Az OFB - megállapításainak súlyához mérten - a vizsgált terület vezetőjét, beosztottját írásban köteles felszólítani a helyes eljárásra, a hiba kijavítására. A Szövetség tagszervezetei - megyei és városi szervezetek - az Alapszabály szerint önálló ellenőrzési szervezettel nem rendelkeznek. Az ÁSZ ellenőrzésének a Szövetség 5 db ellenőrzési jegyzőkönyvet tudott rendelkezésre bocsátani, amelyeket az OFB az 1992-1997. évi költségvetések véleményezés során készített, ellenőrzési ügyrendet és éves munkatervet azonban nem. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek tartalma szerint az OFB a Szövetség 1992-1997. évi elkészült zárómérlegét vizsgálta felül, összességében véve pozitív megállapításokat rögzítve. A Szövetség 1998. év végén megbízást adott egy külső szakember részére, aki belső ellenőrzést hajtott végre a pénzügy-számvitel területén. A vizsgálatról készített jelentés megállapította, hogy a Szövetségnél a vizsgált időszakban a
belső ellenőrzési rendszer a követelményeket nem elégítette ki, a rendszer nem volt kellőképpen kialakítva s nem működött elfogadható színvonalon. A vizsgált időszakban az OFB ügyrenddel, munkatervvel nem rendelkezett.
Melléklet A jelentés mellékletei nyomtatott formában olvashatóak.
