K Ö S Z Ö N T Ő
A Népművelési Intézet a J ókai-napok keretében kétszer ren dezte meg a hazai bábegyüttesek fesztiválját. A párt és az állami szervek, nemzetiségi kultúránk továbbfejlesztése érdekében önálló fesztivállá nyilvánította s tervbe vette, hogy 1976-tól évenként megrendezésre kerül a magyar bábegyüttesek és gyermek színjátszó csoportok központi fesztiválja. Pedagógusok, s nemzetiségi iskoláink tanulóinak tekintete Dunaszerdahely felé irányul, ahol nemzetiségünk legjobb bábegyüt tesei és gyermek színjátszó csoportjai, pedagógusaink, valamint Dunaszerdahely és környékének legfiatalabb nemzedéke előtt mutatják be munkájuk, igyekezetük és kulturális törekvésük eredményét. Jog gal tekintünk Dunaszerdahely felé, mert második központi fesztivál nemcsak a gyermek együttesek szakmai színvonalát tükrözi, hanem azt is megmutatja, h ogv gyermek csoportjaink működési körzetükben te szik gazdagabbá azt az évet, amikor dolgozóink a NOSZF 60. évfordu lójára emlékeznek, s a párt X V . kongresszusa határozatainak telje sítése érdekében szép és nemes munkavállalásokat tesznek. DUNAMENTI TAVASZ-nak - nemcsak az a feladata, hogy lemérje az eddigi szerény eredményeket, a színvonalat, hanem hogy utat mutasson a jövőbe, hogy megmutassa az iskoláknak, pedagógusoknak, szülőknek, az ifjú nemzedéknek, hogy a nemzetiségi kultúránkban mutatkozó hiányosságok kiküszöbölhetők a jól szervezett s rendszeresen végzett iskolai szín- és bábjátszással is. Ez a tény viszont minden pedagógust, szülőt, báb- és színját szó csoportot kötelez. A II. DUN AMENTI TAVASZ szereplőinek ezért tudásuk legjavát kell adni, fegyelmezett viselkedésükkel, pedagógiai szempontból kifogástalan és megragadó szereplésükkel példát kell mutatniuk a báb- és gyermekszínjátszó mozgalomnak. Ezzel hozzájá rulnak nemzetiségi kultúránk szerény kincsestárának bővítéséhez, s az ifjúság művészeti nevelését elősegítik. Éppen ezért a II. DUNAMENTI TAVASZ szereplőinek sok sikert, s a kedves nézőknek pedig élményben gazdag előadásokat kíván a Rendező Bizottság.
E v . č .bl.914/77.
Ady Endre
ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek szabad mellű örömök S pusztuljatok bilincses iskolák. De elcsitult a jókedv-förgeteg S helyére ült a d öbbent némaság: Köröttünk már az Élet csörtetett. Óh , ifju i, szent megjózanodás, K omoly, nagy fény, hős férfiú-szerep, Emléketek ma is milyen csodás. Hős harc az Élet és megélni szép, Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók Ifjú vitézlők lengeteg szívét. Ha élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz. S szent f r igyüket így folytatják tovább. Én iskolám, köszönöm most n e k e d , Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted. Tápláltad tovább bennem az erőt, Szeretni az embert és küzdeni S hűn állni meg Isten s ember előtt. Június van s nagyon magam vagyok S k isértenek élt éltem árnyai S az elbocsátó iskola-padok. S é n , vén d i á k , szívem fölemelem S így üdvözlöm a mindig újakat: Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem. Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember a z marad, ami volt: N e m e s , küzdő , szabadlelkű diák.
Ady Endre születésének 100. évfordulójára emlékezünk.
Ev.č .bl.915/77
-3A tavalyi győztesek:
S Z Á Z S Z 0 R S Z É P E K
A színház kitűnően bevált, sok mindent túl élt és kipróbált műfaj; a reneszánsz ál tudományait - a bűvészetet és a varázslatot- már teljesen 1evetkezte, tehát megbízható eszközként használhatjuk gyermekeink etikai- esztétikai neveléséhez. A bábszínházat fo kozottabban, hiszen a tárgyához - bábujához, hőséhez- vadul kapaszkodó emberke, kellő őszinteségével, hajlékony naivitásával a társát látja benne. Állást foglal mellette vagy ellene. Érik, nevelődik. A dunaszerdahelyi Százszorszép bábcsoport tagjai is ezt bizo nyítják, na és azt, hogy a bábozás a színművészet szintetizáló műfaja. A II. Dunamenti Tavasz megnyitása előtt a város egyik tenyérnyi játszóterén adtunk egymásnak találkát. A teret a bábuk és a dal sugározta folklór emelte népköltészeti magasságba. Az ide ki hozott bábuk, és a népmese rögtönzött előadása, a népi mókázással megtűzdelt jelenetek régi, mégis friss és érvényesülni tudó szellemeket idéztek. Az alkotó mohóság rendkívüli csodáján ámulhattam. A csoport rendezői, kellékesei, bábkészítői, egyszóval mindenesei, Martákné V,Katalin és Bulajcsikné V.Rozália pedagógusok szinte egyszerre mondják: - Nagyon megszerették a gyerekek a csodafurulyás juhászt. Csütörtökön ezzel lépünk föl a szerdahelyi szemlén... - Majd az általuk készített gyönyörű bábuk népi, folklorisztikus bábszínjátszás felé fordító hajlamáról mesélnek mind áradóbban. - Immáron ötödik éve ezekkel a gyermekekkel foglalkozunk - mondja később Martákné. - S mert észrevettük, hogy nemcsak kettőnknek, de nekik is megfelel a botbábunak és a mozgatható végtagú bábuknak a kombinációja, ennél maradtunk. Annál is inkább, mivel a vajankos botbábuval viszonylag egyszerűen fejezhető ki és fogalmazható meg vizuálisan a népjátékok három eleme, a szomorúság, a jóság és a belőlük fakadó erkölcsi tartás. A jó és rossz magatartásformák. Szembesítve ezeket a formákat, életszemléleteket, más-más előjelű megoldásokat kapunk a gyermekektől, de teljes értékű és őszinte választ közös alkotói és nem csupán alkotói gondjainkra, eszmélkedéseinkre. - A lét alapdolgaink értelmezésével küszködnek ezek a lányok és fiúk, akik nagyon jó közösséget alkotnak - mondja Bulajcsikné. - Az egy mindenkiért, mindenki egyért romantikus hitével vallják, mert ösztönössen érzik, néhányan pedig már sejtik bontakozó tudatukkal, a bábozás és színház személyiségkifejező érvényét. - Ha éjfélkor fölkeltenénk őket, hogy bábozni kell , szó nélkül jönnének - így Martákné. - S megnyugtatóan tudom, bárhová is kerülnek az életben, anyanyelvüket és a bábszínhá zat sosem hagyják el. Bármennyire is teher a velük való foglalkozás, nem fölösleges, nem csupán járulék a gyermek valamiféle önvallomásos kitárulkozásához, hanem értékterem tő munka, mert gondolatilag elmélyíti és kitágítja a gyermek "kicsike" valóságának jelentésvilágát. Valamennyien a Vajanský utcai KA diákjai, és az I. Dunamenti Tavasz bábfesztivál győztesei, akikkel nagy örömünkre találkozhatunk.
Ev.č.bl.912/77
- 4 -
VERSÖSSZEÁLLÍTÁSUNKKAL SZERETETT BARÁTAINKAT, A GYŐRI TANÁRKÉPZŐ FŐ ISKOLA VIDÁM HALLGATÓIT KÖSZÖNTJÜK
Nemes Nagy Á g n e s : BORS NÉNI KERTJE
Nemes Nagy Ágnes: H OL LAKIK BORS NÉNI?
Fent, Fent,
Ismeritek Bors nénit?
legfelül, o t t ,ahol a varju ül, ahetedik emeletenazon is túl? Igen,igen, fent, fent, magasan, Bors néninek kertje van. Benne három mályvatő kivirít a háztető Bors nénié három mályva, rózsaszínű, lila, sárga, hogyha hullik tarka hó, az a mályváról v a l ó . Hogyha pedig eső esik: fent a mályvát öntözgetik.
Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom, zegzug, folyosó kamra, kanyarog erre, kanyarog arra, végignézi,végigjárja, innen lát ki a Dunára, a Dunára,ó-Budára, és az Óperenciára, körbe körbe a világra. Ennél többet ki látott? Harminchárom ablakon lát harminchárom világot.
Sima i Mihály SZÁRNYAS LOVON HÁROM HUSZAR Szárnyas lovon három huszár minden reggel világra száll.
Szárnyas lovuk csudaráro. csákójuk is csudacsákó.
Holdvilág a kapitányuk ezüst karddal előszáguld .
Felhőt k aszál, erdőt kuszál , vihart habar három huszár. Ev.č .bl.911/77
Mentéjük a naplemente, hegynyereg a lovuk nyerge.
Szárnyas lovon mögötte száll esténként a három huszár.
Domonkos
- 5 -
István A MI UTCÁNK KÖLTŐJE
A mi utcánk költője szereti az utcánkat. Jobban, mint a képregényeket. Jobban,mint a meccseket és rajzfilmeket. A mi utcánk nem Párizsban van, sem Londonban,
sem Rómában,
költője mégis odavan érte. Egyszerűen nem tud megválni tőle. Fogalmam sincs,miért rajong költőnk annyira az utcánkért. Poros, sáros, közönséges falusi utca, libákkal, kacsákkal, pulykákkal meg ilyen és ehhez hasonló fölöttébb idegesítő jelenségekkel. Mégsem tud tőle megválni költőnk. Más a helyzet, ha besötéted ik. 01yankor jobb, ha az ember fényforrást keres, hogy meggyőződjön, megvan-e még a keze, a lába, az orra. Különben is ki, mi lehet az a sötétség? Egyszerűen megérkezik, és meglép az ember végtagjaival. Szétszedi az ut cát, mint a négyévesek mérgükben a vasútvonalukat, és köd előttem, köd utánam. Hogy ke mény háta van, az bizonyos, költőnk néhányszor fejjel ment neki, onnan tudja. És olyan közel merészkedik az emberhez. Mármint a sötétség. Nem fél az semmitől sem. Hiába gyúj tasz gyufát vagy tüzet az árokparton, egy -két lépést meghátrál, de az utcából nem lehet kiűzni. Nagyobb baj az, hogy a mi utcánk költőjének nincs görkorcsolyája. Se kerékpárja. Mégis egész nap mozog. A mi költőnk sohasem áll meg elmélázni. Mindig szalad. Hely van bőven, csak sértetlen 1ábak kellenek. A mi költőnk nem járt Ázsiában sem Afrikában, sem Belgrádban, sem Zágrábban, sem Ljubljanában. A mi utcánk költője sohasem evett még ana nászt , sem anónát, sem gránátalmát. A zsíros kenyeret eszi. Meg a krumplipaprikást. Szeret besétálni a főutcára. Mire hazaér, vérhólyag keletkezik a sarkán. A mi utcánk költője tud úszni. Nyáron félmeztelenül , térdig érő gatyában jár
úszni
a téglagyár melletti gödörbe /versében tónak nevezi, rákokkal, igazi halakkal van
tele/.
Ez igen. A mi költőnk úgy is tud úszni, ahogy a kutyák, úgyis, ahogy a lányok, úgyis, ahogy maga
Tarzán,sőt...
A mi utcánk költője nemrég összekapott a pék fiával. Hogy min? Semmiségen.Két rágógumin. A mi utcánk költője nem a legbékésebb természetű. Szép kerek, kemény kobakja van.Vastag nyaka. Magostul nyeli le a szilvát, ha van. Szereti a madarakat parittyából / a parittya szót nem kedveli, gumipuska az, vagyis puska/ kilőtt kővel eltalálni. De erről mélyen hallgat azután,nem dicsekvő természetű a mi költőnk. A mi utcánk költőjének legjobb barátja Tóth Tibor, "aki vele néha nagyon kitol". Bélye geket cserélnek ugyanis. A mi utcánk költője egy földes konyhában írja verseit. A mi költőnknek nincsenek könyvei. A mi költőnk nem járt francia óvodába. A mi költőnk apja kőműves.
Ev.č.bl.916/77
-6A mi utcánk költője átkozottul szégyenlős. Ha megemlítik a verseit, képes a szomszé dos utcáig is elszaladni. A mi költőnk verseit ezért nem lehet megbírálni előtte. Kérésem re mégis kétszer átírta őket. Rövidített rajtuk. Ha megtudja, hogy én is javítottam a ver sein, meglehet nem látom többé. Az is megtörténhet,hogy gumipuskából megereszt egy követ az ablakom felé. Pedig nem voltak komoly javítások azok: néhány sort kihúztam,a vers hosszan kígyózó testét versszakokra vagdostam. Talán nem lett volna szabad így cselekednem? Min denesetre vállalom a kockázatot. A mi utcánk költője tizenkét éves. Ötödikbe jár. Brasnyó Lajcsinak hívják,és ha vala ki megkérdezné tőle, mért ír verseket, valószínűleg azt a választ kapná amit én:"Mit tu dom én"! A mi utcánk költőjének hat versét választottam ki közlésre. 01vassuk el őket. ELSÉTÁLTAM TEGNAP A FALUBA Elsétáltam tegnap a faluba kicsi vagyok,még nem figyelek a lányokra. Megálltam,újra indultam, cipőm vérhólyagot tört a sarkamra.
A KÉK ÉG PEREMÉN A kék ég peremén bárányfelhő haladt. A tóban estig mit fogtam? Egyetlen vacak halat.
A RÁK
A LEGJOBB BARÁTOM
Kirepült a vízből, mint az ágyugolyó , rák fogta a gatyám, egy élő harapófogó.
A legjobb barátom Tóth Tibor, velem néha nagyon kitol. Bélyegeket csereberélünk, foglaltak vagyunk, mégis sokat henyélünk.
ÓHAJ
SZELÍDEN R INGAT A HULLÁM
Szeretnék pilóta lenni!
Szelíden ringat a hul1ám, mint anya gyermekét. közel a part, tiszta a víz, látni a tó fenekét.
Ev.č.bl.913/77
A KEDDI NAP MŰSORA
14.00 órakor:
A seregszemle megnyitása; a mártírok emlékművének koszorúzása
15.00 órakor:
A Nyárasdi Kilencéves Alapiskola színjátszó csoportjának előadása /predstavenie divadelného súboru pri ZDŠ - maď. v Topoľníkoch/ Ladislav Luknár: MESEORSZÁGI KALAND /Za dobrodružstvom/ Mesejáték két részben RENDEZTE: Dosztálné Esztergályos Gabriella Szalainé Both Katalin TECHNIKA: Zimmermann Márta KOSZTÜM: Tóth Ferenc F É N Y : Ágh Sándor ÜGYELŐ: Németh Marika, Kovács Zsuzsa, Takács Ignác, SZEREPLŐK: Németh Pál, Nagy András, Varga Csaba, Dahorák Gábor, Zsoldos Imre, Balogh Lajos, Kellő János, Lőrincz István, Mészáros Ildikó, Riedelmayer Beáta, Ágh Katalin, Szalay Alica. A nyárasdi pionírek Z0JA színjátszó csoportja 1976-ban alakult. Tagjai irodalmat, sportot szerető gyermekek, akik az életre való felkészülés egyik nemes célját tűzték maguk elé, az iskolai színjátszás ápolását. Mintegy küldetésként, a színpadon is azt az elvet vallják, a szép magyar szó, az anyanyelv ápolása elengedhetetlen kelléke az emberrévál-lásnak, s játékkal szeretnék kifejezésre juttat n i tudásuk legjavát művészi szinten. Nemes munkájukhoz, mai fellépésükhöz sok sikert kívánunk.
17.30 órakor:
A Gímesi Kilencéves A1apiskola színjátszó csoportjának előadása /predstavenie divadelného súboru pri ZDŠ-ma ď . v Jelenci/ Jékely Zoltán: MÁTYÁS K IRÁLY JUHÁSZA /Pastier kráľa Matiáša/ Mesejáték RENDEZTE: Budai János Balkó Mihály SZEREPLŐK: Balkó Zoltán, Benczo Kornélia, Gál József, Sípos Mária,Gombár Kornélia, Latik Hajnalka, Gombár András, Balázs Imre,Latik Attila, Valach Lajos, Balkó Gábor, Finta Erzsébet, Fazekas Terézia, Latik Magdolna, Fazekas Éva, Sándor Mária A gímesi színjátszók az igazságról mesélnek. Mátyás király a gyermekvilág, mesevilág közismert, népszerű, igazságot tevő hőse, - hálás és aktuális téma manapság is! A csoport nemes munkájához kitartást, további jó eredményeket, a mai fel lépésükhöz sok sikert kívánunk.
Ev.č.bl.910/77
GYERMEKNAPRA Káprázatos, mit mond a jóhiszeműség a gyermekről a gyermeknek; hogv miképp alakul, s kiknek segédletével válik felnőtté. Alapul véve a minden tudó si fényderítés nélkül kimondható tényt, hogy a gyermek a legszentebb, a még romlatlan ember, azt is ki kell mondanunk, hogy a gyermek maga a szer telenség, az ördög, mert vált igazát nem mindig higgadtan viszi diadalra, az őt ért igazságtalanságot nem mindig keserűt nyelő magábafordulással nyugtáz za. A lélek dualizmusának legőszintébb megtestesítője ő. Olykor hurrákat dö rög, olykor bánatot vedel, de bármi lyen hangnemben is fejezi ki örömét, bánatát, életérzéseit, változatlanul kritikai hangnemben. Életünk legtisz tább szemű bírálója ő , s egyik legfon tosabb meghatározója. A gyermeki ész túlcsavartsága a gyermekköltészetben építheti tovább leginkább elméletét , aminek alapja mindenkor a szépség és a morál. A gyermek világkép lete sugallta esztétikai-etikai kiindulópont, már sejti a tudás nagyságát, az érzelmek mélységét. Elég bepillantanunk a tegnap nyílt bábkiállításra. A gondolat páratlan tisztasága, a színek jó indulatú burjánzása, a bánkódás és az öröm tárgyi megfogalmazása, pompás ötletekkel adagolt kacagást vagy vijjogást sej-tet. A gyermek színpadi, bábozási kísérletei mindig a költészetbe torkolnak, mindig egy olyan elvont világba, ahol a legbiztosabb választ nyerheti a realitás őrültséges furfangjaira. Amelybe már a gonoszság említése is bántalom. Ahová a seregszemle gyermekrésztvevőinek zöme immáron következetesen menekszik, hogy önmaga keresésével a gazdagító al kotást művelje, mint eleink. " Rendületlenül
E v . č .bl.891/77.
VILLÁMINTERJÚ Ör öm dolgozni a gyerekekkel
- Ne s i e s s ! V á r j , cs a k érjelek u t ol - mondja Rózsi n é n i , és k e z d ő d i k a n y á r a s d i s z í n j á t s z ó csoport M e s e o r s z á g i kaland című m e s e j á t é k á n a k b e m u t a t ó j a . D o s z t á l n é E sztergélyos Gabriella l át s z ó l a g n y u g od t , de a m o z d u l a t a i b a n , b e s z é d é b e n n y u g t a l a n s á g v i b r á l . Pedig a r e n d e z é s s e l már régóta foglalkozik, de országos s z e m l én első íz ben s z e r e p e l c s o p o r t j a . T e g y ü k h o z z á , nagy fába vágta
fejszéjét,
m e r t e l s ő o s z t á l y o s o k a t tanít, viszont a csoport tagjai 13 - 14 é vesek.
- Vagy mint irodalmi s z í n p a d , vagy mint színjátszó csoport lé p ü n k fel több é v e . Ezt a darabot háromszor mutattuk be, de ha jö vőre ismét színdarabot csi nálunk ,feltétlenül el kell intézni, hogy t öbbször m u t a t k o z h a s s u n k be nagyobb közönség előtt , mert csak így lehet f e j l ő d n i . Nehézséget okoz a darabválasztás i s , mert kevés az olyan s z í n d a r a b , amit vidéki feltételeink között megoldhatunk. És ez bizonyosan nemcsak ránk v o n a t k o z i k . Ha már lehetőségem van szól ni, ezúton is ajánlom a L I T Á - n a k , hogy a jövőben többet gondoljon a vidéki c s o p o r t o k r a , és ezzel talán hozzájárulhatna ahhoz, hogy több színjátszó csoportunk l eg y en és dolgozzék. Örülök annak, hogy e z e n a fór u m o n szerepelhetünk, és azt hiszem, hogy nem a zsűri d ö n tése a f o n t o s , lényeg a z , hogy itt vagyunk, és a gyerekekne k is ju talom a mai s z e r e p l é s . Magas fiú j ö n , kérdez valamit a tanító nénitől és távozni a k a r . -
Mi a neved ? - k é r d e z e m . Nagy András. A főszerep lőnk - teszi hozzá a tanító n é n i . Kilencedikes v a g y o k , egy éve a csoport t a g j a . Nagyon szeretem ezt c s i n á l n i , mert jó a kollektíva és a színdarab is tetszik. Jó érzés részt venni ilyen s e r e g s z e m l é n , de nagyon izgulunk. Neki jó-és rámutat az érkező fiúra - Német P a l i , akivel f e l váltva játszuk a s z e r e p e t , ma a nézőtérről figyeli játékunkat,
és majd elmondja milyen a v é l e m é n y . A tanító néni e l m o s o l y o d i k , lassan elszáll az i d e g e s s é g , mert úgy é r z i , nincs miért a g g ó d n i . Mert a gyerekei szívből csinálják ezt a szép m u n k á t . Már színpadon van a csoport, még egy t é r p r ó b a , utolsó u t a s í t á s o k , és a tanító n é n i láthatatlan simogatása érinti gyermekei arcát.
Ev .č. b l .892/77. - Péterfi György
Egy mondatban : MIT VÁR AZ IDEI SEREGSZEMLÉTŐL ?
Héger Károly. a jnk igazgatója : Remélem, hogy az idei bábfesztivál hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia többi vegyes lakosságú járásában is fellendül a bábozás. Jarábik Imre, a jnk osztályvezetője: Örülök, hogy helyet kaptak a gyermek irodalmi színpadok, és várom a bemutatkozásukat, a bábcso portoktól pedig magasabb színvonalat, mint tavaly. Tóth Sándor, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetője: A II. Dunam enti Tavasztól , ahol a báb -és gyermek színjátszó csopor tokon kívül helyet kaptak az ifjúsági irodalmi színpadi csoportok is, s ezzel a Jókai-napokhoz hasonlóan kisebb méretű seregszemlévé vált, az a reményünk, hogy végre az ifjúságnak is lehetőséget adunk tudásuk és képességük bebizonyítására. Bodnár Gyula, az Új Szó munkatársa : A bizonyítást várom, hogy a ma gyar tanításnyelvű iskoláink nem csak az oktatásban értek el nagy szerű eredményeket, hanem az osztályon kívüli munkában is, és hogy ezek a napok gyermekeink és anyanyelvünk szép ünnepnapjai lesznek. Hodossy Dezső. a JNB kultúrosztályának vezetője: Bízom abban, hogy tehetséges szereplőket és új csoportokat fedezünk fel, és ezzel biz tosítjuk a Jókai-napokra a jövő szereplőgárdáját.
HOGY TETSZETT AZ ELŐADÁS? Megkérdeztük a MESEORSZÁGI KALAND bemutatója után: Tetszett az előadás? Címer Ferike: Horváth Gyurika: Takács Zsuzsika: Lakatos Andrea: Kaluz Erika:
Az utolsó jelenet volt a 1egszebb. Nekem a király tetszett. Szép volt, de a vége volt a 1egjobb. Az tetszett,amikor kiderül az igazság. Igen szép volt az egész,és öcsémnek a mesélő tetszett.
Megkérdeztük a MÁTYÁS K IRÁLY JUHÁSZA bemutatója után: Tetszett az előadás? Herceg Gyuri: Nagyon. Mecsek Piroska: Megszerettem a juhászt,mert olyan igazságos,akár az apukám. Vilmos Géza: Olyan érdekesen beszéltek a szereplők,hátul alig halottam őket,de jó volt. Holcer Géza: Tetszett, de nagyon zörögtek a székek.
Ev.č.bl.894/77
- 4Domonkos István A M I UTCÁNK KÖLTŐJE II. Szeretnék beszámolni arról,hogy mi történt a mi utcánk költőjével, Brasnyó Lajcsival aztán,hogy versei tavalyelőtt megjelentek a Képes Ifjúságban. Hány éves is volt akkor? Tizenegy vagy tizenkettő? Nem is tudom, de a verseire még mindig emlékszem: Szelíden ringat a hullám, Mint anya gyermekét. Közel a part, tiszta a víz, Látni a tó fenekét. Azon a tavaszon, am ikor a verseiért járó tiszteletdíjat /80 din./ átadtam neki, kirándulásra készült a tengerre, de nem volt elég pénze. Írt hát néhány verset, s áthozta őket hozzám, vinném el és közöljem . 250 dinárra lett volna szüksége, hogy a tengerre utaz hasson. Nem utazott el. Újabb versei gyengébbek voltak, félretettem hát őket. A Lajcsi gyerekre még keményen ráparancsoltam, olvasson sokat, megpakoltam könyvekkel,f olyóiratokkal, és hazaküldtem. Sokáig nem jelentkezett azután. Ablakomon át többször láttam,amint lebarnult testtel, kócosan megtér valahonnan, a környékbeli gyümölcsösök, veteményeskertek árulkodó nyomaival nadrágján. Jókorát nőtt azon a nyáron. Nálam azonban csak az ősz beálltával jelentkezett, persze nemszemélyesen.Levelet írt. Levelét megőriztem. "Kedves Domi! Itt küldök néhány verset, nehogy azt gondold, hogy alszom. Sok új könyv kell az isko lában, kell a pénz, hát munkához 1áttam. Üdvözöl Lajos /a szomszédod/". Anyjával küldte át a levelet, ő meg kiállt az új vaskapujuk elé, és kitartóan nézte az ablakomat. Mivel rémisztettem meg ennyire ezt a gyereket,ötlött fel bennem, tán csak nem azzal, hogy olvasásra akartam kényszeríteni? Akkor este vihar kerekedett, repültek a házakról a cserepek,kialudt avillany,petróleumlámpa mellett olvastam el a verseit, s miután az olvasást befejeztem,azon kezdtem el gondolkodni, vajon meg lehetne-e jelentetni egy kis könyvet szomszédom verseiből. Mert újabb versei nagyon tetszettek. Elhatároztam, hogy erről elsősorban vele tárgyalok.Másnap megállítottam az utcán /ami nem is volt olyan egyszerű/: - Te Lajcsi, tudnál te sok verset írni nekem? - Hányat,hatot? - Nem hatot,nagyon sokat. - Tízet,tizenegyet? - " Még többet.mondjuk hatvanat. - Hatvanat? És miről? - Mindenről,ami eszedbe jut. A szélről, a hóvirágról, a tavaszról, az őszről, a szőrös békáról. Nem emlékszem,hogy miben maradtunk. Mindenesetre gyűjtögetni kezdtem verseit,melyeket továbbra is mások által küldött át hozzám. A küldemények azonban egyre ritkábbak lettek, s végül teljesen megszűntek. Újévet köszönteni mentem át hozzájuk,pálinkával és kávéval kínáltak. Miután apjával helyet foglaltunk az asztalnál, megkérdeztem, hogy hol van ő. A Lajcsi gyerek, a szomszéd. /Tudtam, hogy bent bújt el a nagyszobában, a hidegben/. Róla beszélgettünk apjával,kérdez tem /s nem első ízben/, hogy mi a szándékuk a gyerekkel, bírják-e majd tovább taníttatni. Mit válaszolhat az ilyen kérdésre egy szegény ember? Azt én is tudtam, hogy tanít t atni akarják, de hogy bírják-e majd... Nagy sokára aztán mégiscsak előbújt rejtekhelyről a szomszédom. De hogy milyen volt! Az orra lila, a füle zöld, a keze meg fehér. Zölf edelű füzetet tartott a kezében, abban volt szép nyomtatott betűkkel beleírva első drámája és az új versek.
Ev.č.bl.900/77
- 5Itt van nálam a füzet,remegő kézzel lapozgatok benne. Kačuk Štefica,ulica Novi Šlajz, broj BB, Vrbas. Ez áll első lapján. Számtanfüzet. Benne képletek, egyismeretlenű egyenl e tek, a kúp és a henger leírása. Egy számomra ismeretlen kislány számtanfüzeté be írta ver seit a mi utcánk költője. A számok után rajz következik a füzetben. /A költő lázadása Püthagorasz és Euklidész világa ellen/. Egy útjelző táblán krumplicsőrű dögkeselyű tollászkodik, a táblán felirat: Texas City - idegeneket nem fogadunk! Újabb rajzok következnek: egy dzsip,egy versenyautó, egy vörös orrú indián, feje fölött nagy nyomtatott betűkkel mindössze egy szo:KOMPRESSSZOR. A rajzok után versek következnek: A SZÉL
ALKONYAT
A HÓVIRÁG
Porfelhő kavarog Szálnak a papírok A konyhában ülök És verseket írok.
Kinyílott a hóvirág A fagy már nem goromba Előbújt a napsugár Hullik meleg porja.
Hűllik a sötét Mint a patyolat Koldus ember menj tovább Vigyed a batyudat.
SÖTÉTBEN Sötétben baktatok haza Az esőtől a föld laza Szerencsém hogy kész az új járda Nem fulladok e sötétben a sárba.
Irkafirkák következnek, áthúzott sorok, oldalak, a füzetben. A kisbetűk tengerében egy váratlan nagybetűs mondat:"SOKSZOR AZON GONDOLKODOM,MILYEN IS LESZ AZ ÉLET-SZALAGOM?" Rövid vers következik a sorsjegyről, azután ismét rajzok: vadászgép a levegőben,alatta ha talmas tank, azután még egy tank, meg még egy, ágyucsövek, majd néhány pálmafa, a szél tépázta lombok felett nagybetűs felirat: OÁZIS. A pálmafák alatt áthúzott sor: Áll az ör dög ruhában." Majd egy másik szerb nyelven "Mama, mi smo šašavi". Nagybetűs szó következik az oldal közepén:KAKAS /mérges/. Azután ismét egy vers, egysoros: TAVASZ Hős kis ibolyák! Újabb versek: ŐSZ
TAVASZRA Megjön majd a patakőrző Csőre hegyes,mint a körző Úgy is sok itt a béka Szólnak, mint táblán a kréta.
Ritka egy művész az ősz Picassónál is nagyobb /A kakukk férget keresgél S szol a fa mint a dob./ Az erdőbe berobog Mint valami állomásra. Mondhatnám két napig Mily kiválóak, könnyűek Földrehullt szobrai. Afüzetuolsóőiapjánméríd:"M,šv.hkKSPgwyöűb
Alatta nehezen olvasható kézírással: Kario Santana, Pesma vetra.Song of the wind. S aztán még egy vers , az utolso a zcld fedelű füzetben* *
Ev.c.bl.899/77
6
SZŐRÖS BÉKA Hallottam, hogy azt mesélik Szőre vol t régen a békának Borbélyhoz járt Dörzsöltetni magát téglával. A mi utcánk költője már nincs a mi utcánkban. Itt fekszik az újvidéki kórház sebésze ti osztályán. Egy hónapja, hogy egy délután a zöld réten ágyúgolyót talált. Brasnyó Lajcsi, a kis szomszédom. Azt mondják, hogy az ágyúgolyót haza akarta vinni a vitrinbe. Biztosan szépen csillogott. Azt mondják, hogy nylonzacskóban vitte az utcán, s a zacskó kiszakadt. Azt mondják, eszméleténél volt egész idő alatt a mi utcán költője a robbanás után. A földön feküdt, s homlokáról szájába folyt a vére. De eszméleténél volt. Kék szemével a kék eget nézte. A béka veszélyes rém Letelepszik a barka gyökerén. Azt mondják, nyolc napig feküdt a sokk-szobán. Azt mondják a lábai....Azt mondják, a szeme... Azt mondják a keze... De én nem hiszek senkinek, Lajcsi, Senkinek. Az orvosok bombásnak neveznek, azt mondták, hogy a szíved, az az öklömnyi kis pumpa nagyon erős. Ez a szent igazság, szomszéd. S én ezt láttam a leveledből is, amelyet szüle idnek írtál: "Anyu,vegyél néhány kiló húst, rántsd ki és küldd el, itt majd a frizsiderben áll és akkor eszek, amikor én akarok. Amikor leveledből megtudtam, hogy apa sír miattam, nagyon elszomorodtam,és egész nap semmit sem bírtam lenyelni. Mondd meg neki,hogy ne sírjon,mert ez nagyon fáj nekem:bűnösnek érzem magam.Tehát küldjetek:sztrippeket,kirántott húst meg banánt. Csókol benneteket Lajcsi".
Csoóri Sándor
gyermekversei :
HÍVOGATÓ
TAVASZI BODZA-VERS
Ide bújj,
Szoknyát varrat a bodza,
ide bújj hozzám!
így készül a tavaszra,
Zöld barlangra találtam
csipkés szélűt
bodzabokor alján. Ha szél fúj,
és puhát, éppolyat,mint nagyanyja -
ha esik, elalszunk itt reggelig leterített szalmán.
Ev.č.bl.898/77
mert ha nem varratna, hát csupasz maradna.
- 7A SZERDAI NAP MŰSORA
10.00 órakor:
A bábegyüttesek seregszemléje
.
I
Az eperjesi KA bábegyüttesek együttesének műsora /predstaveni bábkárskeho súboru pri ZDŠ-Jahodná/ KÖCSÖGKIRÁLYKISASSZONY /Princezná s krčahom/ EPERJESEN,A LANGI TÓBAN /Jazero Langi v Jahodnej/ RENDEZTE: TECHNIKA:
Vígh Katalin, Tóth Erzsébet Nyesó András,Romanovics Lívia
SZEREPLŐK:Takács Éva,Vörös Szilvia, Fodor Laura,Horsica Erzsébet, Rigó Ildikó ,Molnár Margit,Viszkocs Aranka,Morocz Gyula, Keszőcze József, Gombos Zoltán, Simon Renáta,Matus Tímea, Seszták Pál, Szalay Éva,lvankovics Éva,Simigh Éva, Polozsányi Anna, Czaj1ik Attila,Kántor Éva. Az eperjesi NYÍRFÁCSKA bábegyüttes 1968-ban alakult. Kezdetben az osz tályfőnöki órák színesítésére szolgált Vígh Katalin vezetése alatt. Később forrta ki magát iskolai bábcsoporttá. A jelenlegi csoport tagjai másodikos, harmadikos tanulók.A csoportnak két vezetője,rendezője van, s hogy milyen szeretettel foglalkoznak a gyermekekkel és a báb művészet ben milyen előrehaladást értek el arról a mai fellépésük tesz tanúbizony ságot. Sok sikert kívánunk Nekik.
II.
A Dunaszerdahelyi Gorkij utcai KA bábegyüttes műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď./ul.Gorkého/ v Dunajskej Strede/ SAPKAKALAND /Dobrodružstvo s RENDEZTE: SZEREPLŐK:
čiapkou/
Simon Izabella, Gáál Ida Alabán Zuzana,Edmár Gertrúd,Mórocz Lívia,Mayer Mónika, Tóth A1ica,Petes Brigitta,Juhos Alica,Uhrík Zuzanna, Bugár Slávka, Ginczil Katalin,Bartalos Róbert,Lengyel Lajos, Tamási György, Aranyosi Ivetta,Németh Judit.
A dunaszerdahelyi P IP ITÉR bábcsoport 1975-ben alakult.Céljuk a gyerekek játékosságát, vidámságát,jókedvét művészi szinten,színpadon a bábművészet világában gyümölcsöztetni. A bábfoglalkozások alkalmával a csoport tag jai elsajátítják a szép beszéd helyes kiejtési módját,valamint esztéti kai érzékük a zene és képzőművészet iránt helyes irányban fejlődik. Fel lépésükhöz,további munkájukhoz sok sikert kívánunk.
Ev.č.bl.902/77
- 8I I I . A Nádszegi Kilencéves Alapiskola bábegyüttes műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď. v Trsticiach/ Petőfi Sándor: RENDEZTE: SZEREPLŐK:
BUMFORDI
Takács Éva Csőz Judit,Nagy Lívia,Sárkány Edit,Varga Ilona, Varga Magdaléna,M olnár Judit
A nádszegi bábcsoport 1976-ban alakult,15 tagú; Ötödik, hatodik, hetedik osztályos tanulók a tagjai. Lelkes munkájuk eredménye, hogy eljutottak az országos seregszemlére. Fellépésükhöz sok sikert kívánunk! IV .
A Tornaljai KA bábegyüttes műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď. v Šafárikove/ VITÉZ LÁSZLÓ CSODALÁDÁJA /Zázračná skrinka Ladislava Vitéza/ CIGÁNYTÁNC /Cigánsky tanec/ GYERMEKJÁTÉKOK /Detské hry/ RENDEZTE:
Benko Pálné. Veres Zoltánné SZEREPLŐK: Bódi Péter, Hunyák Pál,Moravcsik Mária,Kováss Júlia, Kovács Vera,Kárász Lenke, Balla 0lga,Magicz Tünde, Kosztúr Ida, Kokavecz Zsuzsa, Dobi Ildikó , Csefe Enikő, Dienes Gábor, Breznanyík Róbert, Hegyi Andrea,Juhar Tibor, Máté Béla, Koreny Zoltán, Babus Ildikó,Gombos András, Sebők Imre. A tornaljai "PITYPANG" bábcsoport bemutatkozása a számunkra, mivel Közép/Szlovákiát még nem képviselték ezidáig bábcsoportok az orszá gos seregszemlén. Mai fell é pésüket kisérje a taps - további munká jukhoz sok sikert kívánunk. V.
A Tornai KA bábegyüttes műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď.v
Turnianskom Podhradí
Híves László: KÉT BORS ÖKRÖCSKE /Dva malé vôlky/ RENDEZTE: KELLÉKEK:
Madarász Mária Dienes Ferenc,Barnák Oravecz A, Oravecz I, Gunár,Majancsik Zoltán SZEREPLŐK: Spišák Magdolna,Bábás Ilona,Tamás Erika,Majancsik Katalin, Oravecz Marianna, Köteles Mária,Jenyigár Ákos,Bubenko Ildikó,Smajda Adél,Kajkó Lea,Bábás Szilvia, Lehoczky Erika Fecsó Szilárd. A tornai MÉHECSKÉK bábcsoport pár éve működik s régi ismerősként kö szönthetjük őket az országos seregszemlén Dunaszerdahelyen.Három lelkes pedagógus:Madarász Mária,Körössy Ilona, és Kajkó Teréz mun kája nyomán egyre több sikeres fellépést abszolváltak,s mai fellépé sük a közismert magyar népmese bábszínpadra dolgozott változata re méljük elnyeri a fesztivál gyermekközönsége tetszését is. Fellépé sükhöz sok sikert kívánunk. Ev.č.bl.901/77
- 914.00 órakor:
Gyermek irodalmi színpadok seregszemléje I. Az A1istáli KA irodalmi színpadának előadása /Vystúpenie divadielka poézie pri ZDŠ maď. v Hroboňove/ MEGY A KOCSI - FUT A KOCSI / Ide vozík, beží vozík/ RENDEZTE:
Szikhardt Zduzsanna Csölle Ilona SZEREPLŐK: Écsy Ivett, Écsy Judit, Écsy Erika, Écsy Katalin, Nagy Ágota, Czucz Adrianna, Sátor Hajnalka, Tárczi Anita, Szamaránszky J ., Ilka Ilona, Egyházi Márta, Kristóf Magdolna, Szikhardt Lajos, Szabó Alfréd, Bartalos Attila, Kiss András, Kosár Dezső, Földes József, Kanovits Tibor, Bíró Tamás, Kóvár József, Mrhal György, Wimmer Katalin, Szigeti Dezső, Bíró Tibor.
Az alistáli NAPSUGÁR irodalmi színpad 1973-tól működik. Tehetséges, versszerető és irodalmat kedvelő vezetők keze alatt számtalan összeállí tást produkáltak már második osztályos gyerekekkel. Eddigi összeállításaik: Laci,Te; Madárnyelv; Télország;Mit játszunk; Békében élünk; Szív dobban. További munkájukhoz sok sikert, s mai fellépésükhöz sok tapsot kívánunk. II. A Vágsellyei KA irodalmi színpadának e l őadása /Vystúpenie divadielka poézie pri ZDŠ maď. v Šali nad Váhom/ ISK0LA /Škola/ ÖSSZEÁLLÍ TOTTA ÉS RENDEZTE: Izsák Béláné SZEREPLŐK: Árendás Erzsébet, Mitlik Lívia, Vörös Anasztázia,Kocsis Gertrúd, Izsák Judit, Vedrődi Katalin, Szarka Zsolt, Steiner András, Szatmáry Attila, Svoren Pál, Tanka Emese, Szilvássy László, Tóth Ottília, Ágh Lívia, Papp Katalin, Zalezsák Kor nélia. Az irodalmi színpad tagjai a 7. és 8. osztály tanulói. 1976-ban alakult azóta három összeállítást mutatott be, Csiribiri, Kutyatár, Iskola cím mel. Az iskola c.összeállításuk az iskola megalapításának 25.évfordulójá ra készült. III. A Perbetei KA irodalmi színpadának előadása /Vystúpenie divadielka poézie pri ZDŠ maď. v Pribete/. ORSZÁGJÁRÁS /Vandrovka/ ÖSSZEÁLLÍ TOTTA ÉS RENDEZTE: Szlávik Jenőné TECHNIKA: Rövid Irén, Szendi Éva
Ev.č.bl.896/77
10 SZEREPLŐK: Harcsa Ildikó , Harcsa Gizella, Fél Mária, Kecskés Erzsé bet, Jakab Rozália, Geleta Julianna, Kuczman Miklós, Micsinai József, Markovics Márta, Szabó Csilla, Takács Csaba, Misák László, Kecskés Imre, Pinke Gábor. ZENEKAR: A perbetai KA zenekara TAGJAI: Kiss István, Garai Róbert, Sajben György, Zálezsák István, Szetei Ernő . Az együttes 1976-ban alakult az iskola irodalmat kedvelő tanulóiból. 1976-ban szerepelt először a "A jövőér küzdeni kell" című össze állítással. Az 1977 márciusában megrendezett komárnói járási X.iro dalmi színpadi fesztivál gyermekkategóriában fellépő csoportok győz tese volt. Tudásuk legjavát hozták a II. Dunamenti Tavaszra, a mű sorukhoz sok sikert kívánunk. IV.
A Pelsőci KA irodalmi színpad előadása /Vystúpenie divadielka poézie pri ZDŠ maď. v Plešivci/ Weöres Sándor: JÖN A KOCSI , FUT A KOCSI ... / Ide vozík, beží vozík.../ RENDEZTE: György Béláné ZENE: Ivanics László SZEREPLŐK: Gyöngyös Éva, Tohol Erika, Sebő Márta, Kerepesi Ildikó, Szűcs Ildikó, Nagy Ildikó , Gazsi Éva, Ibos István, Mezei Zoltán. Cselényi Zoltán, Lőrincz Tibor, Molnár Iván, Varga Aladár, Kovács Géza. A pelsőci NAPSUGÁR irodalmi színpad tagsága ötödik osztályos tanulók ból áll. Weöres Sándor, mai népszerű gyermekversei sokakban visszhang zanak, közismertté válltak - éppen ezért örömmel s kíváncsian várja a fesztivál közönsége mai fellépésüket, melyhez sok sikert kívánunk.
V.
Az Illésházai Kilencéves Alapiskola irodalmi színpad előadása K IGONDOLOK,ELKÉPZELEK /Predstavím si,vymyslím/ NÉGY VÁNDOR /Štyria vandrovníci/ ÖSSZEÁLLÍ TOTTA ÉS RENDEZTE: Bors Éva SZEREPLŐK: Molnár Lívia, Rácz Valéria, Ambrus Andrea,Molnár Júlia, Mészáros Ildikó, Hajas Tibor, Kaluz Pál , Oros Tibor, Buday Sándor, Csivre Roman. Az illésházi TAPSIFÜLES irodalmi színpad tagjai 7 éves gyerekek. Mai összeállításuk magyarországi költők gyermekverseiből készült, s a gyermekek gondolkodásmódját,játékosan szárnyaló fantáziáját igyekszik visszaadni.Náluk a versmondás célja az értelmes,szép beszéd elsajátítá sa,az irodalom megkedveltetése,az anyanyelv magasabb fokú ápolása. Második összeállításuk /Négy vándor/hazai költők Tóth Elemér,Gál Sándor verseiből készült. Fellépésükhöz sok sikert kívánunk.
Ev.č.bl.895/77
17.0órako:Színjátszó együttesek seregszemléje A Farnádi KA Petőfi Sándor színjátszó csoportjának előadása / Predstaveni divadelného súbora Petőfi Sándora pri ZDŠ-maď.. vo Farnej/ Vadnay Dezső: RENDEZTE: TECHNIKA: SZEREPLŐK:
TÁNCOS CSIZMA /Tancujúca čižma/ Gunda Márta Miklós Zoltánné Vozák Ferenc,Kricsnurik Sándor,Mészáros Gyula, Gunda Melinda, Bartha Zoltán, Vrábel Péter, Czifrík Csaba, Bellus Dániel, Kutla Antal, Ipolyi Ildikó ,Drozdík László, Drozdík Dianna, Mácsadi Magdolna, Kobák Gábor, Peszeky József,Pólya Valéria, Mácsadi Lajos, Kricsmerik János, Nagy János,Kurina Ernő,Nagy János, Kurina Ernő
A farnádi színjátszó csoport a közelmúltban alakult., de hagyomá nyokkal máris rendelkezik,hiszen a 1évai járásban nagy és szép múltja van a színjátszásnak. Igaz, ebbéli állításunk a fel-nőtt színjátszókat dicséri, de hisszük, hiszen éppen a farnádiak bi zonyítják, hogy a Garan vidékén a gyermek színjátszás is meg tartó erőre tesz szert. Bemutatkozásukhoz sok sikert kívánunk!
A MESEÍRÓ VALLOMÁSA Dunaszerdahelyen élek, s amint járok-kelek e fe ldí szített "fesztivál-városban", sok minden fölmerül bennem. Ezekben a na pokban több dolog is azt juttatja eszembe, hogy van egy 10 hóna pos, szépséges kislányom: Annamária. A szakszervezet vezetői például ajándékcsomagot nyomnak a kezembe ma reggel, hogy gyermeknap lévén - adjam a kislányomnak. S én csak ámulok: Tény leg? Hát már ők is tudják létezését? Ez a kis "legszemélyesebb magánügy? ez a kis húslabdacs- áldás ilyen ellenőrizhetetlen gyorsasággal hívja fel magára a társadalom figyelmét ? Hát már nemcsak a miénk, a szűkebb körű rokonközösségé? Egy pillanatra elszomorodom: már tudnak r ó l a , számolnak vele - vége a korlátl an birtoklás felhőtlen idilljének: a gyermekből társ lett, ember-társ, önnáló pályára vonzott-lökött üstökös, állócsil lag- távlatokkal a jámbor szülői képzeletben. Annamária tehát közösségi-emberi pályára került, mert szám onkérik és ő is szá mon kér. Ez a számonkérés mulasztásomra figyelmeztet, hiszen íróemberként mesét ígértem minden gyermeknek. Azoknak is, akik azóta már kinőtték a mesék világát, azoknak is, akik jelenleg a seregszemle vendégei. Annamária tehát maga az eleven számon kérés , a mesélésre ös ztönző legörömtelibb emberi jelenség.
BERECK JÓZSEF
Ev.č .bl. 883/77
- 2 B ereck József A SÁRGA FOLYÓ ÉS A GÁT
A hatalmas folyó lomha, sárga kígyóként nyújtózkodott el medrében. Sodrát alig lehetett észrevenni, felülete tükörsima, mozdulatlan volt. Feltűnt ez a vadonatúj gátnak i s , és az egyik napon így szólt a folyóhoz: Hallod-e, folyó! Nem is igaz, hogy te folyó v a g y ! Nem tu dom ,miért félnek tőled az emberek, hiszen úgy nézel k i , mint egy jámbor t ó . Én bizony nem hiszem e l , hogy fiatalabb korodban hatal mas sziklákat sodortál le a hegyekből a völgybe. A hatalmas folyó nem válaszolt a gát kételkedő, kötekedő be szédére. Valóban, régen kinőtte már meredeken lejtő medrét. A magas, új gát gőgösen nézett le a folyóra. - Nézz csak rám, folyó! - mondta kérkedve. - Milyen hatalmas vagyok! Még a legvadabb folyó sem dacolhat na velem. Erősebb vagyok bármelyiknél! - Nem kételkedem az erődben - válaszolta csöndesen a folyó. - Addig azonban ne hencegj, amíg nem mérkőztünk egymással. Ne gon dold, hogy öregségemre elvesztettem az erőmet. N e m , n e m ! Minél öre gebb vagyok, annál több erő feszül bennem. Az emberek tudják. Té ged is azért építettek. Az új gát nem hitt a foly ónak, gúnyosan, magabiztosan kacagott Teltek, múltak a napok. Nyár felé közeledvén nap mint nap za varosabb lett a n a g y folyó vize. Az eddig csendes víztükör egyre fodrozódott, haragos, rohanó hullámok keletkeztek rajta. Néhány nap alatt elképesztően nagy, háborgó víztömeggé dagadt. A vadonatúj gát reszketve feszítette neki hátát a felkorbácsolt víztömegnek. Napokig, hetekig tartott ez az öldöklő küzdelem. Aztán a folyó las san elcsendesült. A küzdelemtől megtépett gát büszkén szólt a folyóhoz: - No u g y e , hogy én vagyok az erősebb ! - Valóban, erős vagy. Nem tudtalak legyőzni- válaszolta csende sen az ismét békés folyó.- De nem te győztél le ! - M éghogy nem én? Hát akkor ki? - Benned csak az emberek ereje, tudása és akarata diadalmaskodott felettem. Ev.č .bl.885/77.
CSOÓRI SÁNDOR
- 3 -
GYERMEKVERSEI:
FARSANGNA P I KUTYABÁL De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagol na. Nagy kutya is, kis kutya is, kit csíp még a bolha. Komondor
kényelmes
1assu táncot ropna, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva; sötét szőre, bozontja
HÉT NAP
a szemébe lógna.
Hétfőn
Csau csacsacsázna,
tökfödőt láttam
a foxi bokázna,
hét főn.
a többi vén kutya meg 1eülne a hóba.
Kedden paróka lengett kenden.
ZSÁK, MÁK, RÁK
Szerdán
Zsákban
szakállát nyeste
mák van, mákban álom. Álmodban meg rákok másznak rád egy zsákban.
egy dán. Csütörtök, péntek,szombat három kisnyulat fogtak.
Zsák, mák, rák kusza a világ Nem volna csoda, ha egy reggel zöld levélen elúszna tova.
Ev.č.bl.886/77
CSÍNYTEVŐ ÖKÖR Mondjak egy jó ökörcsínyt Az ökör lelegelte a kökörcsint.
-
BÁBKÁRSKE HNUTI E-NÁS SPÁJA
4
-
Zo zbierky Miroslava Válka- PANPULÓNI, z ktorej zostavila Monika Huťová program pre súbor ZÁHORÁČIK pri ODPM v Senici, ktorý sa predstaví na II. Podunajskej jari ako hosť. Režisérkou súboru je od roku 1962 súdružka učiteľka Lýdia Surová, ktorá po príchode do Dunajskej Stredy povedala: V súbore pracuje dvanásť detí, od 8 do 12 rokov. V roku 1967 sme sa zúčastnili bábkárskej Chrudimi. V Martine v roku 1969 sme získali cenu Maticej slovenskej za folklórne pásmo a v roku 1970 sme vystupovali na celoslovenskej prehliadke v Žiline. S radosťou sme prijali pozvanie na tento festival, i keď pravdu povediac, pocity sme mali zmiešané. Naše deti nevedia maďarsky,ale sme presvedčení, že nie jazyk, ale bábkárske hnutie spojí tieto deti. Z tohoto festivalu si iste budeme môcť odniesť veľa nových poznatkov, ktoré v budúcnosti použijeme. Našim milým hosťom prajeme veľa úspechov a umeleckých zážitkov. VRABEC
LASTOVIČKA
Lastovička vo fraku
Aj v cudzom sa dobre býva, dobre spí a dobre sníva. Aký do dnes padá dážď?
ý
,
že si z b l a t a lepí
Tažké ako z kameňa
dom.
klopú zrnká jačmeňa. Každé zrnko klope zvlášť.
Zašpini si krídla, nemá kúska mydla
Zapcháva si vrabčiak uši.
v ňom.
Taký dázď by ho mal rušit?
Zato pekne v suchu
"Pár zrniek nič neznamená:
zje si svoju muchu,
až napadá po kolcná,
kecf ukoncí lov.
potom možem vstat'."
Už nezmokne v daždi,
A vonku len prší,prší,
už má ako každý
padá do záhrad
strechu
voda ako ľad.
nad hlavou.
Ev.č.bl .884/77
RENDEZŐK VÉLEMÉNYE
TÓTH ERZSÉBET, Pozsonyeperjes : Hogy milyen munkát végeztünk a múlt évben az ma mutatkozik meg. Szeretnénk jól szerepelni. A lámpalázt legyőzni a közönséget meg nyerni szeretnénk játékunka1 és saját készítésű bábú inkal. VERES ZOLTÁNNÉ, Tornal ja : Járásunkban nincs több bábegyüttes, nincs akivel kicserélhetnénk tapasztalatainkat. Nem ismerjük a Dunaszerdahelyen fellépő csoporto kat , de reméljük valamennyiüktől tanulni fogunk. Nem akarok túl szerénynek tűnni, de már azt is si kernek tartom , hogy ide eljutottunk. TAKÁCS É V A , Nádszeg : Akár a Tornal ja-i bábegyüttes vezetője, én is remélem, hogy az itt szerzett tapasztalataink elősegítik fejlődésünket. A gyerekek egy enlőre bá tortalanok ,de nagyon megszerették a bábozást, és már ezt is értékelnünk kell. GÁAL IDA, Dunaszerdahely /Pipitér/: Kesztyűsbábokkal dolgozunk, és ez jóval több munkát ad, mint a tavaly alkal mazott botbábú. Bízom a gyerekekben, hogy azt nyújt ják, amit tudnak. SZIKHARDT ZSUZSANNA, Alistál : Napsugár irodalmi színpadunk 1963ban alakult. A seregszemlén bemutatott műsorunkat már több mint féléve próbáljuk nagy örömmel és oda adással. Ez a hetedik összeállításunk. BORS É V A , Illésháza: Az irodalmi színpadot hathatós pedagógiai formának tartom. Nagyszerű lehetőség a helyes kiej tés elsajátítására és legjobb módja a vers megsze rettetésének . Hat-hét éves gyerekekkel dolgozom, a k ik n e k fantáziája szinte korlátlan. A próbákon mindig újabb és újabb elemekkel tarkítják a produk ciót. Remélem, hogy a seregszemle ösztönző ereje Szlovákia magyarlakta vidékein hatékonyabb les z az eddiginél . E v . č .bl.887/77.
A CSÜTÖRTÖKI NAP MŰSORA 10.00 ó r akor:
- 6 -
A bábegyüttesek seregszemléje I. A Dunaszerdahelyi KA /Vajanský utca/ SZÁZSZORSZÉP bábegyüttesének műso-ra /Program bábkárskeho súboru SZÁZSZORSZÉP pri ZDŠ maď. /ul.Vajanského/ v Dunajskej Strede/ CSODAFURULYÁS JUHÁSZ /Pastier so zázračnou písťaľkou/ RENDEZTE:
Marták Katalin, Bulajcsík Rozália SZEREPLŐK: Farkas László ,Szakál László, Kalina Zsuzsanna, Végh Oszkár, Érsek Tímea, Riga Judit, Csabi Erika, Szabó Dalma, Béhr László, Vésey Éva, Németh Ilona, Berczy Ingrid, Horváth Henrietta, Sipos Lubica, Gombos Márta, Vésey Katarína, Cséfalvay Ingrid. A Dunaszerdahely-i SZÁZSZORSZÉP bábegyüttes 1971-ben alakult. Sok díj, siker áll mögöttük, s a csoport jellemzője a folklór-ápolás, a szép tiszta beszéd és az éneklés,zene, magas f o k ú ápolása. Hazai közönség előtt a II. Dunamenti Tavaszon való fellépésükhöz művészi élményeket, sikert kívánunk.
II. A Virti KA Napközi Otthona bábcsoportjának műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď. a druž. vo Virte/ Kormos István:
A NYULACSKA CSENGŐJE /Zajkov zvonček/
RENDEZTE: SZEREPLŐK:
Szabó Lívia Kurucz Éva, Kurucz Katalin, Fodor Ervin,Uhrin Attila, Takács Angéla, Pavlík Ferenc, Vörös Ildikó, Cservenák Márta, Kiripolszki Rudolf, Jalsovszky Róbert, Vass Antal,Varga Emília, Vojtek Adrianna, Rózsás Attila,Fodor Sándor. A csoport az 1976-os évben alakult 10 taggal. A mai fellépésükön óvódás is szerepel. Szívesen, szeretettel szórakozásból csinálják a gyerekek, s játékukhoz sok tapsot kívánunk. III. A Gútai KA A bábegyüttesének műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď. v Kolárove/ A K ISKAKAS RÉZKRAJCÁRJA /Donyászi Magda meséje alapján írta Kürthy Katalin/ /Kohutíkov krajciarik/ RENDEZTE: SZEREPLŐK:
Kürthy Katalin Őszi Veronika, Csente Katalin, Máté István, Tóth József, Fülöp Zsófia, Horváth Edit, Németh Éva, Balázs Edit,Viola Anna, Szépe Nándor, Babicz Ferenc, Domján Róbert, Dómján Csilla, Nagy Katalin, Forró Zsuzsa.
A gútai P ITYPANG bábcsoport régi ismerőse Dunaszerdahelyen közönségének. A csoport 1974-ben alakult, rendszeresen fellépnek a környék falvaiban, óvodáiban. Mai műsorukhoz sok sikert kívánunk.
Ev.č.bl.890/77
IV.
A Komáromi KA bábegyüttesének műsora /Program bábkárskeho súboru pri ZDŠ maď. /Sídlisko II. v Komár ne/ LAKODLMAS JÁTÉK /Svadobné hry/ RENDEZTE: Szép Lajosné SZEREPLŐK: Baran Erika, Beke Piroska,Bíró Ildikó , Gunda Attila, Kékesi Zsuzsa,Koncz Ágnes, Kosztolányi Éva, Lévai Erika,Nagy Zsuzsa,Óder Szilvia, Perczel Erika, Pulai Renáta, Szabó Renáta, Vörös Imre. A komáromi bábegyüttes 2 éve alakult, harmadik osztályos ta nulókból. Az idei járási báb fesztiválon először vettek részt, s I.helyezést értek el, ennek alapján sikeresen részt vettek a kerületi fordulóban is - s ma az országos seregszemlén köszöntjük őket első ízben.
V.
A senicai ZAHORÁČIK bábegyüttes műsora /Program bábkárskeho súboru ZAHORÁČIK pri Okresnom dome pion. a mládeže v Senici/ Miroslav Válek:
PANPULÓN I
RÉŽIA: Lýdia Surová VÝBER: Monika Huťová SCEN ICKÁ HUDBA: autorský kolektív NÁVRHY SCÉNY BÁBOK:Lýdia Surová REÁLIZÁCIA SCÉNY A BÁ BOK: Lýdia Surová a kolektív Zo života súboru:Súborpracuje od roku 1962. Jeho členmi sú žia ci ZDŠ , takže sa zákonite každé 2-3 roky vymieňajú. Napriek tomu dosiahol súbor niekoľko pekných úspechov. S folklórnym pásmom zo Záhoria Lýdie Súrovej sa zúčastnil na Scénickej žatve v Martine a s Hronského-Kákošovým Budkáčikom a Dupkáčikom reprezentoval mladých slovenských bábkárov na Bábkárskom Chru dime. Členovia súboru sa zaoberajú tiež recitáciou,tancami a vystupujú na rozličných oslavách. Sú aktívni tiež ako pionie ri a plnia podmienky získania odznaku "Mladý umelec"a "Mladý bábkár".
A színjátszó együttesek seregszemléje
14.00 órakor: I.
A Rimaszécsi KA színjátszó csoport előadása /Predstavenie divadelného súboru pri ZDŠ maď. v Rimavskej Seči/ Benedek András: A CSODAKARIKÁS /Zázračný pastier/ /mesejáték 3 felvonásban,5 képben/ RENDEZTE: Sebőkné Balogh Valéria TECHNIKAI SZEMÉLYZET: Csetneki Zoltán, Fodor Tibor,Zsíros Antal
Ev.c.ni.889/77
- 8SZEREPLŐK: Radics József,Újpál Mária, Kosztúr Mária, Czókoly Lajos Dávid József, Czízi Csaba,Molnár Csaba,Hizsnyai Marica, Barát Márta, Gál Róbert, Boros György,Kovács Attila, Bodnár Enikő,Czókoly Angéla, Csernok Erika,Horváth Ilona, Kosztolányi Ágnes, Ligárt Beáta,Szitai Mária, Váradi Dóra, Boros Nándor,Orbán László,Simon András, Zsíros Pál. A rimaszécsi NAPSUGÁR gyermek színjátszó csoport mesével mutatko zik be a seregszemlén. A mese dialektikája gyermekközönségünkhöz közel áll, s ha művészi szintű tolmácsolásukkal párosul, a siker elmaradhatatlan. Fellépésükhöz sok sikert kívánunk. 17.00 órakor:
II.
A Ragyolci KA színjátszó csoport előadása /Predstavenie divadelného súboru pri ZDŠ maď. v Radzovciach/ Božena Nemcová:
AZ ARANYCSILLAGOS HERCEGNŐ /mesejáték/ /Princezná so zlatou hviezdou/
RENDEZTE: Halama Mária TECHNIKAI SZEMÉLYZET: Czakó Mária, Czakó Éva,Czakó Jenő,Krisztián Elemér, Galauner Ferenc,Krcho Dezső,Barta János. SZEREPLŐK: Darabes Zsuzsa,Gáspár Miklós, Bozó Éva,Gyüre László, György Péter,Gáspár Ronald,Schneider Péter,Csaba Zsolt, Jaskó Ágnes, Nagy Erika,Herr Ottó ,Magyar Zoltán, Tóth Renáta-Kovács István,Koronczi Mária-Szpodnyik István, Fajd Judit-Bodor Róbert, Schmídt Mária-Nagy Antal,Tóth Ágnes-Kovács Tamás, Bodnár Eleonóra-Tóth Zoltán A II. Dunamenti Tavasz utolsó fellépő együttese a ragyolci gyermek színjátszó csoport. A nagy cseh ifjúsági írónő, meseíró közismert műve reméljük sokak tetszését elnyeri. Közönségünknek művészi élményeket, színjátszóinknak sok-sok sikert kívánunk.
8.00 órakor:
PEDAGÓGIA I BÁBJÁTÉK A FUCSÍK UTCAI ÓVODÁBAN I. A kiállítás megnyitása II. 8.30 órakor: 9.00 órakor:
A báb szerepe a pedagógiában-bemutató Bábkészítés a Győri tanítóképző főiskola hallgatóinak bemutatója
13.30 órakor:
A dunaszerdahelyi fučík utcai, a gombai, a csákányi és a felsőjányoki óvodai bábcso portok bemutatója
A BÁBEGYÜTTESEK DÉLELŐTTI VERSENYÉNEK ZÁRÓ MŰS0RÁVAL A SEREGSZEMLE BOLGÁR B E L i N A VENDÉGEGYÜTTESE SZOLGÁL. A ZÖMÉBEN ÓVÓNŐK ALKOTTA BÁBCSOPORT FELLÉPÉSÉRE KB. DÉLI 12.0 0 - KOR KERÜL SOR. Ev.č.bl.888/77
AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN AVAGY BÚCSÚZÁS HELYETT
Az emberi adottságok eltérőek, de az emberi örömök sok min denben megegyeznek. Például: AZ együttlétben. Tartson az egy napig, vagy akár négyig, mindenképpen egy egész évig tart, hiszen az emlékek elkísérik az embert. Gyermeket, felnőttet egyaránt. Azt is mondhatnám, az emlékezetben a magatartás szépsége ragad meg és tart fogva bennünket, mint ahogy ez a sajátosan etikai-alkotói tartás fűzött össze minket a sereg szemle megnyitásától a díjak átadásáig. Szerénységünk, szak mai méltóságunk, tárgyilagosságunk, ugyanakkor jó értelmű elfogultságunk is, szellemi értékeinket fényesítik. Ha mani fesztálható elméletet keresünk a seregszemlében, könnyen rátalálunk. Elég végignézni a bemutatott darabok lajstromán, a résztvevők és a közönség számán. Nem igaz, szinte hihetet len, mondhatná a laikus. Bodrogtól a Dunáig több mint három száz gyerek és pedagógus találkozott itt, hogy számot adjon felkészültségéről, önkereső munkájáról, s hogy: képviselje tájegységét. Képviselje Mátyusföld, Gömör, Csallóköz, Bodrog köz és többi tájegységünk fiataljainak szellemiségét, művelt ségi szintjét, színházi, nyelvi ismereteit. „Formálódnak jö v őnk arcai" — idézem a költőt, s három napi együttlét után nyugodt szívvel írom ide: szépen, bíztatóan formálódnak. Hűségesen velünk született művészi érzékünkhöz, romlatlan közvetlenségünkhöz, igazságainkhoz. Van ezekben a gyerekekben valami böhönc kritikusi nagyság, az életnek az a magva-lényege, ami elválaszthatatlan az emberi minőségtől . Ez a kritikusiönkritikusi nagyság uralta a seregszemle atmoszféráját, hatá rozta meg a három nap hangulatát. És a vendégegyüttesek jelenl éte is. Mert a II. Dunamenti tavasz immáron nemzetközi sereg szemlévé nőtte ki magát. A Bulgáriából érkezett Belina báb csoport, a Győri Tanító-képzősök és a senicai szlovák vendég együttes művészet-mozgalmi szemléletünket tágítja, lelki isme retünket nyugtatja. Mert mi a magatartás szépsége, ha nem egymás tisztelete, tudomásul vétele? És ennek a szépségnek a megteremtése tőlünk függ. Az érték bennünk van. Őrizzük meg! Ev. č. bl. 880/77.
- 2 -
A NAPVIRÁG ' ——————
t )
/Mexikói indián népmese/ Sok-sok évvel ezelőtt egy azték faluban élt egy kislány. Socsitl volt a neve, ami az aztékok nyelvén virágot jelent. S o j csitl nagyon szerette a napot. Reggeltől estig gyönyörködött ben ne. Amikor pedig a nap elrejtőzött a hegy mögött, a kislány haza ment, elaludt, arról álmodott, hogy másnap ismét felkel a nap, és ismét megláthatja. Azon a nyáron irgalmatlanul tűzött a nap. Az égen egyetlen bárányfelhő sem lengedezett, egy csep eső sem hullott a földre. A forróságtól elszáradtak a füvek és a virágok, a földeken nem termett kukorica, az emberek éheztek. Akkor a kis Socsitl rá döbbent , hogy a földnek szüksége van az esőre. Azt mondta a ked ves Tonatiunak - a napnak: - Tonatiu, tudod, hogy szeretlek, tudod, milyen boldogság számomra, hogy látlak! De az embereknek szükségük van az esőre. Nézd, hogy szenvednek! Rejtőzz el! Tonatiu teljesítette a kislány kérését. Felhők úsztak az égre, megeredt az eső. Hetekig esett. A rétek kizöldültek, a vi rágok , a füvek kivirultak, az emberek boldogan mosolyogtak. Csak Socsitl lett napról napra fehérebb, szenvedőbb, hiszen olyan ré gen látta már a napot, a napsugarak pedig az életet jelentették számára. A kislány egyre jobban gyengült. Egyszer csak végre ismét megjelent a nap, rámosolygott, és azt mondta neki: - Gyere, Socsitl az én birodalmamba, ott sosem nyugszik le a nap, ott örökké virítanak a virágok. Mostantól kezdve a neved Socsitl-Tonatiu- azaz Napvirág. A kislány csodálatos aranysárga napraforgóvá változott, csak a közepe maradt fekete, mint a kis lány szeme és haja. A napraforgó hajnalban a felkelő nap felé tartja arcát, és amint a nap halad az égen, úgy fordul utána a virág arca is. Amikor az indiánok hazájába megérkezik a tavasz, kisarjad nak a földből a ragyogó napraforgók. Angolból *)
'
i
fordította Kincses Edit
-3 MIROSLAV VÁLEK GYERMEKVERSEI A visszhang
A teve
Hegyeken t ú l ,
Púposteve lép az étterembe,
völgyeken t ú l ,
nagy szerényen hajtogatja egyre:
ahol nap süt rét selymére,
"Ó, bocsánat, egy kis víz ha volna!
ahol a nedves ví z szárad,
Mint egy teve szomjazom!"
ahol tavaszi hó l é árad, búsul a visszhang, szegényke, mert a fü le nagy, mert s z épnek őt senki se mondja, mert mindenki ő t c s ú fo lja :
A pincér azt mondja: "Pillanat,hozom! Bő ven akad i t t v íz ! Csak úgy inni óhajt uraságod, vagy magával i s v i s z ? "
mil yen csúnya vagy ! Tevénk állatkertben é l t . Egy apró Meglágyulna még a kő i s ! Kiáltsatok - k iá lt ő i s . Apró, kedves leányka,
hercegecske v o lt a tevehajtó . A porondon, mint a sivatagban, já rt a teve, egyre szomjasabban.
haja kurtára vágva. S mivel tevééknél nincsen asztal-kendő , Hanemő
csak azt gondolja,
aki k i á l t , ő t c s ú fo lja . Csúnya volna ? Szó se ró la ! Szenved? Sápadt ? Ez igaz? Dehogy az! Dehogy a z!
s nem mondják: e l é g ! hát most is z ik , i s z i k , végül így kiált tevénk: "No, megtel t a bendő ! Még púpomban legyen elegendő ! Egy hordó az e l s őben, másodikban kettő !
Hegyeken t ú l ,
Pár hordón csak össze nem veszünk!
völgyeken t ú l ,
Mi, tevék, víz nélkül elveszünk!"
ahol a nedves víz szárad, ahol tavaszi hól é árad, egy kis visszhang dalát f ú j j a . Kár, kár , nagy kár, hogy mindenki ő t csúfol ja !
Mind a két púp s z ín ü ltig t e l e . Az a jt ó t k itá r ja , s tel je s teveszépségében kilép a teve. Az egész vilá g ot rózsaszínben l á t j a .
MIROSLAV VÁLEK : TRAMTARÁRIA CÍMŰ VERSESKÖNYVE MEGVÁSÁROLHATÓ A DUNASZERDAHELYI KÖNYVESBOLTBAN!
Ev.č . b l .881/77.
„A gyerekek kívánják a bábut..."
A játék groteszk jelenetet ígér, de a hosszas expozíció után a mind újabb törvénykezési fordulatok olyan kacs karingós útra térítik a cselekmény menetét, amely a néző szá mára már alig követhető. Annál inkább követhető a résztvevő, az óvodás gyermek elméjével, lelkével.
Szívvel-lélekkel je
len van, pedig lehet, tiltakozna, ha tudná, milyen szigorú figyelem alatt áll.
Felnőttek nézik, csodáljak a tanító né
ni irányításával végzett munkáját. És nemcsak az övét, de valamennyi gyermekét, aki részt vesz a Fučík utcai óvodában, a Jarábikné Truchly Gabriella vezette pedagógiai bábjátékon. A közönség körében ül, s szemmel láthatóan élvezi a bemutató tanítást Dr. Szőke István is, aki egyik legnevesebb bábszín házi szakértőnk, s mellesleg a II. Dunamenti tavasz bíráló bizottságának elnöke.
—
Itt szerzett benyomásairól kérdeztük meg.
Amit Jarábikné Truchly Gabriella csinál, az csodá
latos, hiszen az ilyen munkának kell hogy legyen valamikor pozitív tükröződése. Nagyszerűen alkalmazza a bábut, szinte példamutatóan
csak azt a figurát alkalmazza, ami a szövegnek
legjobban megfelel. A bábu ilyetén alkalmazásával nemcsak a gyermek nyelvkészségét növeli, anyanyelvi ismereteit gazdagít ja, d e fölébreszti a gyermek fantáziáját a bábozás iránt. Le het
hogy ebből az óvodából kerülnek ki a majdani fesztiválok
legügyesebb bábozói.
De hadd tegyem hozzá, ez a fajta pedagógiai
bábjáték megkívánja a maga pedagógusát is. Mert Jarábikné pe dagógusegyéniség . Persze, ötletei elfogadhatóak, tanácsai meg szívlelendőek
és a magunk módján alkalmazhatóak is. Sőt al
kalmazni is kell őket.
Hogy gazdagabbak lehessünk általuk. Öröm
volt látni, hogy a gyerekek kívánják a bábut, versengenek, ki nek melyik bábu jut. Ev.č.bl. 878/77.
Egy szóval: élményben volt részem.
-5 -
A
VIDÁMSÁG SZÍNTERÉN
Tegnap délután a Győri Tanítóképző Főisk ola hallgatói szolgál tak a legpompásabb
hangulattal. A járási népművelési központ
épülete mellett táncoltak, énekeltek, s olyan vidámsággal, hogy nemcsak a fesztivál fiatalabb résztvevői, de még a város lakói is meg-megálltak ámuldozni: honnan ennyi vidámság, öröm? Olyan az a társaság, mint valami felvillanyoztató elem. Él tet , lüktet, vélemény-nyilvánításra késztet. És örök: fiatal ságra . Nem is csodáljuk, hogy szeretett vezetőjük, a valamen nyiünk által ismert Mészey Irénke néni megőrizte közöttük eredendő frissességét, vitalitását. Irénke néni, akárcsak tavaly, az idén is zsűri tag volt, tehát végignézte az előadásokat. Valaki a folyosón ma délelőtt azt mondta róla:
Jobban ismeri a
szlovákiai ma
gyar bábszínjátszó mozgalmat, mint a tenyerét!"
így hát
mint az egyik legilletékesebbet kérdeztük meg, mennyit fej lődött a mozgalom a tavalyi seregszemle óta? — Sokat. Jóval több a látványos produkció, mint ta valy , épp ezért, nagyon komoly gondot okoz a díjazás. Oda fejlődtünk, hogy már a jók között is lehet válogatni.
Az
sem lebecsülendő, hogy az értékelésnél már nem a koncepció hiányosságairól beszélünk, hanem egészen apró dolgokról. Konstrukciós hibák tehát nincsenek, a darabválasztások sike resek voltak, és a legtöbb csoport a figurákat is jól oldot ta meg. Dicséretes, hogy vásárolt bábut nem láttunk, minden ki saját készítésűvel rukkolt elő.
Akik először vesznek
részt a fesztiválon, mint például a tornaljaiak , és otthon, a saját,mindennapi környezetükben nagyon el vannak zárva a többi csoporttól, ott még fölbukkantak nagyobb hiányosságok, amik azonban könnyen kiküszöbölhetőek. Összegezésként: sokat és nagyot léptünk előre. És ez olyan bíztató... Ev.č. bl.
876/77.
„CSELEKVÉSRE KELL ŐT NEVELNI "
-
6 -
A bábművészet komplex művészet, éppen ezért rendkívül fontos szerepet já tszik a gyer meknevelésben. Egy-egy j ó előadásnak olyan esztétikai hatása van, amilyen talán egyetlen más művészetnek sem. Ugyanakkor gondolkodni -a lk otni tan ít, hiszen a gyermek számára a játék tulajdonképpen az élet gyakorlása. A bábszínházi előadás rendkívüli erővel hat a gyermek érzelem-, gondolat- és képzeletvilágára, s e g í t i az ítéletalkotásban, az erkölcsi jó m elletti határozott állásfoglalásban. Aki a bábművészetben kíván elmerülni, meg kell ismerkednie a társművészetekkel. Az esztétika komplex ismerete a fogla lk ozta tott gyermek személyiségének harmonikus kialakulása szempontjából fontos. A ma gyermeke egyre igényesebb. Középszerű zenével vagy olvasmánnyal sem í z l é s é t kiművelni, sem irodalomkedvelővé nevelni nem lehet. Óvnunk kell tehát a közép szertől és a giccsel t e l í t e t t ifjú s á g i zene- és meseművektől, i l l e t v e képzőművészeti alkotásoktól . A paraván mögött olyan meséket, i l l e t v e verseket keltsünk é le tre , amely napjaink őt is érintő problémáiról szó l nak, mert csak így érhető e l , hogy fölébresszük benne a pro bléma továbbgondolásának - tehát az alkotásnak, az önművelésnek - az igényét. Sajnos, bár egyre ritkábban, még a tévében is láthatunk olyan bábjátékot, amelyet a fiúk kalandos ro mantikaigényének, és a lányok szentimentalizmus-szükségletének kielégítésére alapoznak. Ha az amatőr bábrendező ilyen darabot választ, akkor az
előadó a gyermekek le lk iv ilá g á t,
éntudatát is tönkreteheti. Rossz irányba te re lh e ti a gyermeket személyisége kialakításában, és közösségi gondolkozását olybá mételyezheti, hogy a gyermek világéletében énközpontú, önző és a s s z o c iá lis ember marad, vagy úgy adja föl önállóságát, hogy e lv e s z ti egyéniségének magvát. A bábjáték természetesen pedagógiai célokat is s z o lg á l. Sok pedagógusunk a megmondha t ó ja , hogy a báb jelzésszerű és szimbolikus volta mennyiben segítette nevelő célzatú szöve gének megértésében. Persze, a
kész játék túlságosan k iszolgá lja a gyereket, elveszi tőle
a játék lényegét: a spontán alkotás lehetőségét. Ezért ajánlatos a bábokat politechnikai órákon készíten i, így is
segítve a gyermeket alkotó képzeletének fe jlesztéséb en . Lehetőleg
t i p i z á l t bábot készítessünk a gyerekekkel, azaz olyant, amely az egyik pillanatban például bárány a másikban farkassá alakítható. És ezzel elmondatott az i s , hogy a bábjáték kiváló gyógyszer a gyermek érzelmi zavarainak gyógyítására, gátlásainak leküzdésére. A bábjáték nagy szerepet já tszik a bábot megszólaltató beszédhibás gyermek nevelésében i s . Sokkal könnyebben küzdi le g á tlá s a it , hiszen nem ra jta , hanem például a keze fe jé r e húzott kesztyű bábon van a nézők tekintete. A bábszínjátszás lényege, hogy a gyermek ismereteit - kel l ő erkölcsi és esztétikai irányítással - rendszerezi és hasznosíthatóvá t e s z i . A paraván mögül felhangzó őszinte hang és a nagy kérdésekben való közös töprengés számtalan gátat rombol l e , sokat s e g ít a nagyvilág dolgaiban való eligazodásban, a gyermekek közösséggé formálódásában. Tömérdek Ev.č . b l .879/77
- 7 fölmérés b iz o n y ítja , amiben a gyermek nyíltan gyönyörködik, azt tulajdonképpen megveti, le fity m á lja . Hogy a gyermek tudati átfogó képessége nőjjön, ahhoz elsősorban cselekvésre kell őt nevelni. Cselekvő lénnyé formálni, és természetesen, hogy elkerüljük ellen á llá sá t, nem erőszakkal, hanem játékkal, közö s alkotásban, amelyben a pedagógus egyenrangú fél a gyerekkel, akire lakható, jó l berendezett világ vár. Ha a gyermeket, mint tevékenykedő embert, meggátolják tetteinek - tehát meséinek, rajzainak, zenéjének és v ilá g lá s á n a k - ér telmezésében nem marad meg a világnak. Nem lesz nemzedékek munkájának nagyszerű f o ly t a t ó ja . Kisgyerek marad, örökre, akit a felnőttek nagyon szeretnek, csak éppen nem nézik part nernek. Ezért ör öm ez az országos gyermekbábfesztivál, ahol a c s e t lő - b o t ló , védelemre és a f e ln ő t t embertárs szeretetére szoruló kis rokonból f e l e l ő s személyiség, kö zdolgainkban pedig társ formálódik.
Ozsvald Árpád: V 0 L T
EGY
BOL T
Egyszer volt,
repceolaj, saláta,
hol nem volt,
kendermag és maláta.
volt egy bolt, abban minden
Bekukkant a fazekas,
csuda volt:
keres egy nagy fazekat.
Rézikének rézkalap
Beszalad az üveges
Fánikának fagaras,
— van-e cukor , süveges?
esőt váró angolna
Kíváncsi a szűrszabÓ
két krajcárért szalonna
— ez az olló eladó?
medvetalp és csukamáj
Huncutkodik a kovács
irhabunda, rókaháj,
— kellene egy kalapács, megpatkolni a tojást!
Ev. č. bl.
875/77
A PÉNTEKI
NAP
MŰSORA
Igen, elérkezett hát a II. Dunamenti tavasz „gyermekünnepély" utolsó napja, s a seregszemle napilapjának, a Fürge Irkának a szerkesztője kissé szomorkásán írja a lap idei utolsó számá nak utolsó lapját. Szomorkásán, mert búcsúzni kell, de lelke mélyén mégis vidáman, hiszen a rendezvény, amit napi nyolc-tíz oldalával ő is szolgált, sikeresnek minősíthető. De lássuk a rendezvény utolsó napjának műsorát: 10. 00 órakor: DÍSZÜNNEPSÉG 10.30
órakor: A POZSONYEPERJESI SZOLIDARITÁS IRODALMI SZÍNPAD BEMUTATÓ ELŐADÁSA
11.00 órakor:
EREDMÉNYHIRDETÉS ÉS A DÍJAK ÁTADÁSA
Ennyi, és nem több, aztán egy évre aláhull a függöny, hogy jövőre az új művelődési palotában újra fölhúzzák.
Lapunk
szerkesztő gárdája bízik benne, hogy jövőre ismét találko zunk, még gazdagabb, még "fürgébb" kiadásban. Viszontlátásunkat pedig néhány hazai magyar költőnk gyermekversével mondjuk el. Mert így a legszebb, a legbiztatóbb, a legösztönzőbb. Kulcsár Ferenc
Varga Imre
ARRÓL HÍRES
BŰBÁJOS
Arról híres falu Boly,
Lila szerda, zöld csütörtök
vart benne száz hangyaboly
Égbe ö l tözöt t az ördög .
s száznál eggyel több a moly.
Kék holdfény a f e j e a l j a , Szél-kacagány lötyög r a jta .
Ha az a száz hangyaboly, és száznál i s több b olyi a világon szétszéledne, abból bizony baj lenne, a mert a v ilá g Boly lenne.
moly
Kőszikla a c i p e l l ő j e , Hegyi tó a zsebkendője. Szarva ök l e l i a f ö l det, csülkén csillagok dönögnek. Szivárványt teker torkáraSál helyett ez is megjá rja.
Ev.c.bl .8 7 7 /7 7 .