2017. tanév

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2016/2017. tanév

Tartalomjegyzék Előszó Módszertan A végzett hallgatók (2016, 2014, 2012) elemzése Az aktívak (2017 tavaszi félév) elemzése

2 2 5 32

Előszó A KJF 2010 óta végez DPR kutatásokat. A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. A 2017-es felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra. Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, az alap‐ és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2012-ben, 2014-ben, illetve 2016‐ban abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap‐ és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt. A kutatás menete, a hallgatói címlista kiépítése: A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca, házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma. Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján. A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal - a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A „Végzett” és „Hallgatói” kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait.

Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak.

Kiértékelés KJF DPR 2017 tavasz Végzett hallgatók Válaszadók száma = 250 fő

2017 tavaszán a következő csoportokat kerestük meg az alap- (BA, BSc), és mesterképzésben (MA, MSc) részt vevő hallgatók közül: •

Végzettek 2016, 2014, 2012-ben

•

Aktívak a 2017 tavaszi félévben

Alábbi táblázat összefoglalja a végzettek lekérdezésének fontos statisztikai jellemzőit: Elérési arány (%)

Ismert email

Összes fő

Válaszadási arány (%)

Válaszok

Megkeresések

2012-ben végzettek

98,54%

1216

1234

6,58%

80

1216

2014-ben végzettek

100,00%

915

915

10,49%

96

915

2016-ben végzettek

100,00%

470

470

15,74%

74

470

2601

2619

250

2601

DPR 2017-Online (tavasz) lekérdezés

Végzettek együtt

99,31%

9,61%

Az Evasys program segítségével az elektronikus lekérdezés ütemezése: Felhívás DPR kérdőív előtt 1 héttel Felmérés kezdete

2017. április 6.

vége

2017. május 31..

Emlékeztetők 2 hetente összesen 3 db

Végzettek hallgatók (2016, 2014, 2012-ben) válaszainak elemzése (250 fő / 10 % v.a.) Válaszadók száma = 250

Felmérés eredmények

Jelmagyarázat

Válaszok relatív gyakorisága

Átl. elt.

Átlag

25%

Kérdésszöveg

0%

Medián 50%

0%

25%

Bal pólus

n=mennyiség átl.=átlag md=Medián elt.=Átl. elt. tart.=tartózkodás

Jobb pólus

1

2

Skála

3

4

5

Hisztogram

1. AZ ELVÉGZETT KÉPZÉS KEZDETE, JELLEMZŐI 1.1. Az intézmény melyik karán végzett?

Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több karon is végzett, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) KJF

100%

n=250

1.2 Milyen szakon végzett ebben az intézményben?

Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) andragógia (BA/BSc)

11.7%

anglisztika (BA/BSc)

5.2%

előadóművészet (BA/BSc)

1.2%

emberi erőforrások (BA/BSc)

0.4%

gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

15.3%

germanisztika (BA/BSc)

0.8%

kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

9.3%

nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) nemzetközi tanulmányok (MA/MSc)

10.9% 2%

pedagógia (BA/BSc)

4.8%

szociális munka (BA/BSc)

5.6%

tanári (MA/MSc)

16.5%

történelem (BA/BSc)

0.4%

turizmus-menedzsment (MA/MSc)

0.4%

turizmus-vendéglátás (BA/BSc)

n=248

15.3%

1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? Nappali Esti

40.4% 2.8%

Levelező

40.4%

Távoktatás

16.4%

n=250

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Államilag támogatott/állami ösztöndíjas

22.4%

Költségtérítéses/önköltséges

75.6%

Részösztöndíjas

0.4%

Több finanszírozási formában is

1.6%

n=250

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Elégséges

0%

Közepes

n=249

7.6%

Jó

42.2%

Jeles, kiváló

50.2%

1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb vagy rosszabb volt? Sokkal rosszabb volt, mint a többieké

0%

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké

2%

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké

41.5%

Valamivel jobb volt, mint a többieké

47.2%

Sokkal jobb volt, mint a többieké

n=248

9.3%

1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel!

A szak megkezdése után hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? 100

Említések

80

60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

14

18

Félévek száma

1.8.Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Igen

63.2%

Nem

36.8%

1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerzete meg a diplomát? 1-3 hónap

2.2%

4-6 hónap

6.6%

7-12 hónap

13.2%

13-24 hónap

5.5%

2 évnél több idő alatt

5.5%

Még nem szereztem meg

67%

n=91

1.8.2.Mi (volt) a késedelem oka? Nyelvvizsga hiánya Egyéb ok

93.5%

n=92

6.5%

1.8.3.Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? Igen

43.5%

Nem

9.8%

Már akkor is dolgoztam

n=92

46.7%

1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben? Egyáltalán nem okozott problémát

39.6%

Kismértékben problémának éreztem

38.5%

Nagy problémát jelentett

22%

n=91

2. EGYÉB FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés

megkezdésekor?

Igen

35.2%

Nem

64.8%

BA/BSc

20.7%

n=247

2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte?

MA/MSc Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés)

1.1% 0%

Egyetemi – hagyományos képzés

5.7%

Főiskolai – hagyományos képzés

51.7%

Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés

n=87

0% 20.7%

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Igen

17.7%

Nem

82.3%

n=248

2.4. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén?

2.4.1. Felsőoktatási szakképzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

4.4%

Igen, más felsőoktatási intézményben

5.9%

Nem szeretnék

n=204

89.7%

2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

4.6%


4.6%

Nem szeretnék

n=197

90.9%

2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

8.7%


14.9%

Nem szeretnék

76.4%

n=208

2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

4.1%


8.7%

Nem szeretnék

87.2%

n=196

2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri)

2.5.1. Angol nyelvből:

2.5.2. Német nyelvből:

2.5.3. Francia nyelvből:

2.5.4. Olasz nyelvből:

2.5.5. Spanyol nyelvből:

2.5.6. Orosz nyelvből:

8,1%

14,9%

20,6%

21,8%

34,7%

Nem ismeri

1

2

3

4

5

38,8%

26,3%

17,1%

10,4%

7,5%

Nem ismeri

1

2

3

4

5

83,2%

9,5%

3,4%

2,2%

1,7%

Nem ismeri

1

2

3

4

5

83%

13%

2,2%

0,4%

1,3%

Nem ismeri

1

2

3

4

5

86,7%

9,7%

0,9%

2,2%

0,4%

n=248 átl.=3,6 md=4 elt.=1,31

Nagyon jól ismeri

n=240 átl.=2,22 md=2 elt.=1,27

Nagyon jól ismeri

n=232 átl.=1,3 md=1 elt.=0,79

Nagyon jól ismeri

n=230 átl.=1,24 md=1 elt.=0,64

Nagyon jól ismeri

Nem ismeri

1

2

3

4

5

75,1%

20,1%

3,5%

0,9%

0,4% Nagyon jól ismeri

Nem ismeri

1

Alábbi grafikon még szemléletesebben veti össze a nyelvtudást:

Nagyon jól ismeri

2

3

4

5

n=226 átl.=1,2 md=1 elt.=0,6 tart.=1

n=229 átl.=1,31 md=1 elt.=0,63

Külföldi tanulmányok 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen

8.4%

Nem

91.6%

2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? (csak felsőfokú tanulmányok) 18 fő válaszolt, 7 %-os v.a.

n=249

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg!

Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!

Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj Saját/családi finanszírozás

61.9%

n=21

0% 14.3% 4.8% 28.6%

Párhuzamos külföldi munkavállalás

9.5%

Egyéb forrásból

9.5%

2.6.5. Milyen országokban folytatott felsőfokú tanulmányokat? Leggyakoribb említések: Ausztria, Belgium, Németország

Szakmai gyakorlat 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? Igen

78.4%

Nem

21.6%

Igen

41.8%

Nem

58.2%

n=250

2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? n=189

3. ÁTMENET A FELSŐOKTATÁSBÓL A MUNKA VILÁGÁBA 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Főfoglalkozású diáknak, vagy

39.1%

Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

60.9%

n=248

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? Igen

61.5%

Nem

38.5%

n=247

3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához?

Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát

20% 23.3%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

0.7%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

3.3%

Gyakorlati helyén alkalmazták

4.7%

Tanári ajánlás révén

2.7%

Korábbi munkakapcsolat révén

15.3%

Egyéb személyes ismeretség révén

25.3%

Egyéb

n=150

4.7%

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

12.5%

A saját és a kapcsolódó szakterületek

63.8%

Egy egészen más szakterület

19.7%

Bármilyen szakterület

3.9%

n=152

3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, hirdetésekre történő jelentkezés.) A válaszok száma 1 db és 250 db munkakeresés között szóródnak. (75 fő válaszolt, 30 % v.a.) Átlag: 64 db munkakeresés

3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Átlag: 5 db behívás (75 fő válaszolt, 30 % v.a.) Az átlagokat összevetve (3.3.1. és 3.3.2.), a megkereséseknek csupán 18 %-ára reagáltak a munkáltatók! (5 behívás / 64 munkakeresés)

3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Azonnal, egy hónapon belül találtam

33.3%

Keresés után találtam

58.7%

Még nem találtam

8%

n=75

3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Átlag: 5,5 hónap (43 fő válaszolt, 17%-os v.a.)

3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?

Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! Álláshirdetésre jelentkezett

40.6%

Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát

11.6%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

2.9%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

1.4%

Gyakorlati helyén alkalmazták

7.2%

Tanári ajánlás révén

0%

Korábbi munkakapcsolat révén

10.1%

Egyéb személyes ismeretség révén

20.3%

Egyéb módon

n=69

5.8%

3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

13%


49.3%


24.6%


n=69

13%

3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya ... Állandó jellegű és határozatlan idejű volt

73.9%

Határozott idejű volt

20.3%

Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) volt

5.8%

n=69

4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt?

Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! Egy sem

6.8%

1

55.4%

2

24.1%

3

9.2%

4

2.8%

5

0.8%

6

0.4%

7

0.4%

8

0%

9 vagy több

0%

n=249

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli?

Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon!

4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? A válaszok 1 és 4 munkanélküli időszak között szóródnak. Átlag: 1,4 munkanélküli időszak (54 fő válaszolt, 22 % v.a.)

4.2.2. Összesen hány hónapig volt munkanélküli? A válaszok 1 és 55 munkanélküli hónap között szóródnak. Átlag: 8,1 munkanélküli hónap (54 fő válaszolt, 22 % v.a.)

Igen

22.4%

Nem

77.6%

n=250

4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Igen

57.1%

Nem

42.9%

n=56

4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult -e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen

3.7%

Nem

96.3%

n=246

4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott -e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?

Kérjük, az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon! Igen

5.2%

igen, jelenleg is külföldön dolgozom

5.6%

Nem

4.4.1. Összesen hány alkalommal dolgozott külföldön? A válaszok 1 és 6 alkalom között szóródnak. Átlag: 2 alkalommal (27 fő válaszolt, 11 % v.a.)

4.4.2. Összesen hány hónapot dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? A válaszok 1 és 60 hónap között szóródnak. Átlag: 17 hónap (26 fő válaszolt, 10 % v.a.)

89.2%

n=250

4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Leggyakoribb említések: Egyesült Királyság, Ausztria, Németország (26 fő válaszolt, 10 % v.a.)

4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Igen, teljes mértékben

14.8%

Részben

33.3%

Nem

51.9%

n=27

4.5. Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? Igen

19.6%

Nem

52.8%

Nem tudom eldönteni

27.6%

n=250

5. JELENLEGI MUNKAERŐPIACI HELYZET 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerőpiaci státusza?

Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! Alkalmazott

82.8%

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabadfoglalkozású, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja)

4%

Vállalkozó (alkalmazott(ak)at foglalkoztat)

0.4%

Munkanélküli

3.6%

Nappali tagozaton tanuló diák

4%

GYES-en, GYED-en (GYET-en) van

4%

Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)

1.2%

n=250

5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? Felsővezető

5.4%

Középvezető

13.7%

Alsóvezető Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás

n=205

9.8% 50.2% 21%

5.1.2. Hány hónapja munkanélküli? A válaszok 1 és 30 hónap között szóródnak. Átlag: 10 hónap (9 fő válaszolt, 4 % v.a.)

5.1.3. Keres-e munkát? Igen

66.7%

Nem

33.3%

Igen

70%

Nem

30%

n=9

5.1.4. Rendelkezik főállású munkahellyel? n=10

5.2. Munkaerőpiaci részvétel Jelenleg (is) dolgozik

89.6%

Sose dolgozott

1.6%

Most nem dolgozik, de már volt munkahelye

8.8%

n=250

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 5.3. Az Ön fő munkaviszonya... Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.)

90.1%

n=222

6.3% 3.6%

5.4. Ön ... Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy Más helyen dolgozik

35.5% 8.3% 56.2%

n=217

5.11. Az Ön munkahelye... Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

43%

Részben állami, részben magántulajdonú, vagy

5.4%

Teljes mértékben magántulajdonú

51.6%

Teljes mértékben magyar tulajdonú

69.6%

n=221

5.12. Az Ön munkahelye...

Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú

n=224

6.3% 24.1%

5.13. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél?

Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! Önfoglalkoztató vagyok

2.7%

2-9 fő

6.3%

10-49 fő

23.3%

50-249 fő

28.7%

250-999 fő

15.7%

1000 fő, vagy afölött

23.3%

n=223

5.15. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? Igen

7.3%

Nem

92.7%

n=220

5.16.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) NETTÓ, Ezer Ft/hónap! A válaszok 23 és 1000 E Ft között szóródnak. Átlag: 245 E Ft (185 fő válaszolt, 74 % v.a.)

5.16.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? Ha ez nem egy "szokásos" hét volt, akkor az utolsó "szokásos" héten hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? Heti 20 óra alatt

5.1%

Heti 20-29 óra

7%

Heti 30-39 óra

13.6%

Heti 40-50 óra

69.6%

Heti 50 óra felett

n=214

4.7%

5.17. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? Igen

14.5%

Nem

85.5%

n=220

5.17.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

9.7%


54.8%


32.3%


3.2%

n=31

5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? PhD

0%

Egyéb posztgraduális képzés

0%

Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség

32.3%

Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség

38.7%

Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

n=31

29%

5.17.3. Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg! NETTÓ, Ezer Ft/hónap! A válaszok 20 és 1000 E Ft között szóródnak. Átlag mellékállásból: 110 E Ft (25 fő válaszolt, 10 % v.a.)

6.1. Főállású munkával való elégedettség

Az iménti átlagokat az alábbi grafikon segítségével még szemléletesebben hasonlíthatjuk össze. Legkevésbé a jövedelemmel, leginkább a munka tartalmi részével vannak megelégedve a válaszadók.

7. SZEMÉLYES ADATOK 7.1. Az Ön neme? Férfi

21.6%

Nő

78.4%

Egyedülálló

29.8%

Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él

30.2%

Házas

34.7%

Elvált

4.4%

Özvegy

0.8%

n=250

7.2. Melyik évben született Ön? 228 válasz, 91 %-os válaszadási arány

7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? n=248

7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? n=249

Gimnázium – hagyományos 4 osztályos

44.6%

Gimnázium – 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel

10.4%

6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium Szakközépiskola Egyéb

8% 35.3% 1.6%

7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

6.9% 25.1%

Szakközépiskola, technikum

32%

Gimnázium

8.5%

Főiskola

11.3%

Egyetem, tudományos fokozat

13.4%

Nem tudja, nem ismerte, nem élt

n=247

2.8%

7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános

8.9%

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

16.6%


21.1%

Gimnázium

23.9%

Főiskola

19.8%

Egyetem, tudományos fokozat Nem tudja, nem ismerte, nem élt

n=247

9.7% 0%

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? Az átlagosnál sokkal jobb

7.7%

Az átlagosnál valamivel jobb

27.6%

Nagyjából átlagos

41.9%

Az átlagosnál valamivel rosszabb

17.5%

Az átlagosnál sokkal rosszabb

5.3%

n=246

8. KJF saját kérdései 2017 8.1. Részt venne-e a Kodolányi általszervezett öregdiák (Alumni) eseményeken? igen

15.7%

nem

37.3%

nem tudja

n=249

47%

8.3. Hamarosan indul a Kodolányis kedvezménykártya szolgáltatás. Igénybe venné-e? igen

24.1%

nem

18.5%

nem tudja

57.4%

8.4. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját állásajánlatok, illetve gyakorlati helyek

n=249

felkínálásával?

igen

36.8%

nem

20.6%

nem tudja

42.5%

n=247

8.5. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját személyes tanácsadással? igen

32.8%

nem

24.3%

nem tudja

42.9%

n=247

8.6. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját anyagilag? igen

5.7%

nem

53%

nem tudja

41.3%

n=247

A KJF nyitott kérdéseire kapott válaszok összegezve: 8.2. Ha részt venne Alumni eseményeken, kérem írja le, milyen rendezvényeket és szolgáltatásokat igényelne?

Jellemzően erős az igény a baráti találkozókra, életút beszélgetésre. „Szívesen megismerkednék más öregdiákokkal - (mivel távoktatásos voltam, kimaradt a "főiskolai élet")- akik itt végeztek, kapcsolatépítés, tapasztalat, információszerzés céljából.” „Közösséget építő, ahol egyrészt összejönnének a régi diákok (legalább évente egyszer), de ezt mi nem mindig tudjuk megszervezni. Legalább az első alkalommal a főiskolának kellene (lehetne) egy kör-emailt küldeni, hogy ekkor és ekkor lesz egy találkozó, lehetőleg a Főiskola épületében.” „Főleg a volt évfolyamtársakkal nosztalgiáznék szívesen, de fontosnak tartom, hogy Székesfehérváron is legyenek programok, hiszen mi itt tanultunk, az évfolyam nagy része jelenleg is itt él és dolgozik, azonban ahogy látom, sok Kodolányis programot csak Budapesten tartanak meg.” Végzett hallgatókkal, tanár-diák találkozók ötlete is felmerült. Hasonlóan fontosnak tartják a válaszadók a szakmai jellegű találkozókat, akár lazább programokkal összevontan: Előadás, kötetlen beszélgetés, kulturális műsor; szupervíziós napok szociális munkásoknak; véndiák tábor/fesztivál; minőségirányítás, minőségfejlesztés, vezetéselmélet, mérés-értékelés; gyógypedagógusok programja, minőségfejlesztést végzettek konferenciája. További két igény: „Vidéki tagintézményekben (Orosháza) nyelvi képzés. Szükség és igény is lenne rá.” „Toborzók lennének rendes állásokkal ne csak szélnek legyünk eresztve”. Összegezve: „A tavalyi jó volt!”

8.7. Mely tantárgyak ismeretanyaga hoz a legtöbb gyakorlati hasznot munkája során? Kérjük, írja le!

A tantárgyak említési gyakoriságát nyilván erősen befolyásolták a korábban elvégzett tanulmányok. Így nem meglepő, hogy a pedagógiai (pszichológiai), gazdasági, turizmus, marketig-menedzsment-média ismeretekre hivatkoztak legtöbben. Néhány említést érdemelt az angol nyelv, az informatika, az Európai Uniós ismeretek, az emberi erőforrás menedzsment, előadóművészet, projektmenedzsment, statisztika, szociális munka alapjai, szociológia, jogi ismeretek a szociális munkában, társadalmi és andragógiai kutatások módszertana. A részletesebben kifejtett vélemények szélsőségesen tág skálán mozognak. „A megszerzett diplomával semmire sem mentem.” „Sajnos egyik sem. Inkább elméleti "hasznaim" vannak, ezek is az általános műveltség bővítését szolgáló tantárgyak, pl. művelődéstörténet, neveléstörténet stb.” „A felsőfokú szakképzettségemből (OKJ) eredő tudás hozza a legtöbb gyakorlati hasznot.” „Főleg a tanárok mentalitása.” „Az intézmény képzése, amely egymásra épülő tantárgyakat foglalt magában.” „Gyakorlatias, konkrét tárgyak.” „Tulajdonképpen minden tantárgy által megszerzett tudást hasznosítani tudok.”

8.8 Kérjük, írja le, milyen ismeretek hiányát érzi a munkavégzés során?

Jellemzően erős az igény a gyakorlati képzésre és a nyelvoktatásra. „A képzés ideje alatt megszervezett gyakorlati képzést hiányoltam eleinte.” „Gyakorlat! Mindent az elméletre hegyeznek ki. De gyakorlatra nem nevelik a birka népet.” „Inkább azt hiányolom, hogy kevés volt a tényleges gyakorlat. Volt ilyen típusú órám, de ezeknek például a vizsga része többnyire prezentáció készítésből állt.” „Ha a szociális munkában dolgoznék, a gyakorlati részét hiányolnám, a tényleges felkészítést erre a területre.” „Angol nyelvű órák, gyakorlati tárgyak.” „Angol nyelvoktatás, illetve második nyelv hiánya.” „Ha már anglisztika, lehet, hogy gasztronómia óra helyett angolul kellett volna tanítani a hallgatókat.” „Harmadik idegen nyelv.” „Idegen nyelv mélyebb ismerete.” „Sokat segített volna, ha lett volna kötelező idegen nyelv óra a főiskolán, ahol nemcsak az alap nyelvet tanították volna meg, hanem a szakmait is, hogy a diákok könnyebben felkészülhessenek a későbbi nyelvvizsgákra. Emellett a tanulható nyelvek köre is szélesedhetne.” Többen említették az informatikai hiányosságokat. „Mivel távoktatásban végeztem, így nehéz lett volna informatikai képzést tanulni, itt a munkahelyemen ismertem meg és használom az SAP-rendszert.” „Ezeket nem tudja egyetlen felsőoktatási intézmény sem megtanítani, a munkahelyen majd kiképzik az embert. Esetleg több MS Office képzést lehetne tartani, főleg MS Word és Excel tekintetében.” Jogi, pénzügyi, számviteli, egészségügyi ismeretek hiányát is jelezték a válaszadók. További igény lenne a folyamatosan változó törvényi háttér folyamatos nyomon követése; az emberi kapcsolatok, pszichológia, kommunikáció; csoportos beszélgetések, témamegvitatás; képességek javítása tárgyi tudás helyett. Akadnak azonban olyanok is, akik eddig nem ütköztek problémába.

8.9 Képzések fejlesztésére vonatkozóan lenne-e javaslata? Kérjük, röviden fejtse ki!

A véleményt nyilvánítók nagy többsége elsősorban a gyakorlatot, gyakorlatiasságot kéri számon. „ Gyakorlatiasabb képzés, a munkaerőpiac igényeihez igazított szakirányok.” „Több gyakorlat kellene, sokkal több! És mindenképpen olyan, ami releváns, és hosszabb távú, minimum 1 éves és nem pusztán pár hetes.” „Szakmai kirándulások, intézménylátogatások.” „Több gyakorlati lehetőség évközben is a szakterülethez kapcsolódó partnereknél.” „Sokkal több gyakorlat, életre nevelés, nem csak elmélet, amit úgyis elfelejt az ember, ha nem használja.” „A gyakorlat akár két félév is lehetne, mert mint látom, a munka világában sokkal nagyobb szerepe van a gyakorlatban, mint pl. a matematikai ismereteknek.” „A műkereskedelemnél mindenképpen. Már első évfolyamtól kezdve kellene oktatni, hogy a harmadik év végére olyan szintű tudást kapjanak a hallgatók, hogy azzal bátran jelentkezzenek galériákba például.” „Gyakorlati helyek megszervezése, ne a hallgató keressen magának gyakorlati helyet, hanem a főiskola.” „Gyakorlatiasabb képzés, kevesebb elmélettel”. Bár akadt aki szerint: „Esetleg kiegészíteni több gyakorlati ismerettel, de az eddigi elméleti oktatást, főleg szaktárgyak tekintetében mindenképpen meghagynám, jó alapot adott főként a mesterszak elvégzése

során.” „Mivel a legtöbb tárgy gyakorlati fókuszú volt csak ezt erősíteném.” Problémás terület a nyelvoktatás is. „Több idegennyelv-tanulási lehetőség.” „Nyelvoktatás térítésmentesen.” „Nyelvvizsga felkészítő tanfolyam vidéki helyszínen (Orosháza). Nagyon szükséges lenne és belső nyelvvizsgázási lehetőség helyben.” „Tantervben lehetne nyelvi óra is, illetve több valós évközi szakmai gyakorlat (pl. pár nap szállodában, pár nap utazási irodában).” „Tantervbe épített nyelvi oktatás. Felháborítónak tartom a diploma megszerzéséhez kritériumként felállított két nyelvvizsgát, ingyenesen elérhető nyelvoktatás nélkül.” Szélsőségesen megoszlottak a vélemények a képzés tartalmáról, módjáról, személyi adottságairól. „A KJF főként bölcsész és humán beállítottságú diákok képzésével foglalkozik. Keserű tapasztalataim alapján, Magyarországon, sem a kultúra, sem az egészségügy, sem a tudományos munka nincs megbecsülve, keresletére pedig nincs igény. A folyamatos és előre tervezés nélküli bölcsészek képzésével a szakma túltelítődik, a friss diplomás pedig külföldre vagy nem a választott szakmája/ végzettségének megfelelő munkavégzésre kényszerül. Javasolnám, hogy az intézményük műszaki, ipari vagy agrár jellegű végzettséget is biztosítson hiszen ezen szakmák képviselői után óriási a kereslet és szinte azonnal el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.” „A főiskola megítélése a padló alatt van jelenleg, ezt orvosolandó nem kellene olyan képzéseket indítani, amire nincsen kereslet a piacon! A képzés gyakorlati tartalma nulla. A képzés használhatósága nulla. A kapott diploma piaci megítélése nulla. A Kodolányin oktatók szakmai elhivatottsága alacsony, tanítási módszerei elavultak.” „Tanári kar teljes cseréje.” „Arra a szakirányra irányítsák a hallgatót, ami ténylegesen segíti a jövőbeni munkájában. Ha oktatási intézményben szeretne dolgozni tanító tanárként, akkor ne a nevelési asszisztensi szakirányt testálják a hallgatóra, hanem azt ami ténylegesen szükséges lesz a munkájához. Így nem indulna hatalmas hátránnyal a munkahelyén.” „Államilag elismertetni az itt szerzett diplomát. Nem akarják elismerni az itt szerzett egyetemi végzettségeket, pl. inklúziv nevelés tanára, multikulturális nevelés tanára, stb.” „Az oktatás módja és filozófiája tökéletes, viszont a szakomon a médiaelemzések történetével és módszereivel érdemes lenne részletesebben foglalkozni; emellett nem lenne szabad diplomáig juttatni az órákon körmüket lakkozó és a hátsó padban filmet néző diákokat. Rontja a kodolányis diploma presztízsét mind a diplomást, mind a főiskolát illetően.” „Alapvetően elégedett vagyok a képzés színvonalával az általam végzett szakon. Hiányérzetem egyedül a publikációs lehetőségek kapcsán a nappali tagozatos hallgatókhoz lehetőségeihez képest voltak. Levelező tagozaton nem jutottak el hozzánk az információk sem a TDK-s, sem az egyéb lehetőségekről.” „A szakdolgozatok konzulensi munkája igen aggályos: szakmai tudás, segítőkészség.” „Igényes tanárok, akik átadják a tudásukat, és órán nem a saját történeteiket mesélik, vagy a politikát tárgyalják, hanem a szakmát tanítják, gyakorlatiasak. Olyanok tanítsanak, akik a szakmában jók és át is tudják adni a tudásukat. Követelnek, de tanítanak is.” „Legyenek magasak az elvárások és ne tudjanak a diákok nulla befektetett energiával diplomát szerezni.” „A jelenlegi megfelelő.” „A távoktatást fejleszteném, hogy a külföldön dolgozónak ne kelljen haza utaznia egy teszt kitöltéséért. On-line módon tehesse meg!” „Óraszámok emelése, illetve kisebb csoportokban történő oktatással ez javítható.” „Mesterképzés az andragógia, személyügy területén.” „Számomra a képzés minősége és mennyisége megfelelő volt, melyet kitűnő tanárok közvetítettek.” „Nagyszerű tanárok oktatnak, öröm volt oda járni, nem gondolom, hogy bármilyen fejlesztésre lenne szükség.” 8.10 Kérjük, írja le, milyen továbbképzéseken venne részt szívesen a főiskolán!

A nyelvi képzés és a mesterképzés kifejezetten vonzaná a végzetteket, de jelentős számú válaszadó nem tervez már további tanulmányokat. „Amennyiben lenne tolmácsképzés, azt szinte biztosan a főiskolán venném igénybe. Emellett létezik ugye az alapképzésen szálloda szakirányon animáció nevezetű tantárgy, amit a diákok csak elméletben tanulnak meg, pedig egy gyakorlati képzés még vonzóbbá tehetné számukra az animáció teljes világát.” „Angolul bármilyenben.” Népszerű terület a pedagógia, pszichológia. „A tanult szakommal: multikulturális nevelés tanár szakkal kapcsolatban bármilyen jellegű ismeret!(jog, etika, pedagógia, nevelés, pszichológia)”. „Az inklúziónak sokféle megvalósítási formája létezik és a fejlődés nem áll meg. Lehetne folytatása a képzésnek, a felmerülő újabb példák, gyakorlati megvalósítások, hazai jó gyakorlatok megismerésére.” „Pszichológia, mentálhigiéné, coach.” „Pszichopedagógia.” Az igények sokfélék: „Kommunikációs és sajtónyelv ismeretek, média műhely szakmai ismeretek, vágás, szerkesztés a gyakorlatban.” „Beszédtechnika.” „Kommunikáció és marketing.” „Kommunikáció- és médiatudomány MA, doktori képzés.” „Tréningek (pl. kommunikációs, önfejlesztő).” „Online marketing.” „IT képzések, programozás, adatbázis kezelés.” „Word, excel, photoshop általános szintű használat.” „Innovatív, új ötletek a szálloda ipar területén (marketinggel, értékesítéssel kapcsolatosan).” „Bármixer, barista.” „Adatbányászat, humánerőforrás menedzsment.” „Minőségtechnikák alkalmazása, stratégiai tervezés és stratégiai tervek lebontása, mérések elemzése és fejlesztési területek meghatározása.” „Mentálhigiéné, család és gyermekvédelem, andragógia.” „Rendezvényszervezés.” „Etikatanár, szabadidő-szervező tanár.” „Design, kommunikációs, menedzsment, közgyűjteményi témájú képzéseken.” „Egészségügyi szociális munka, Mentálhigiéné Msc; Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása szakvizsga.” „Nem vennék a főiskolán részt továbbképzésen, mert szociális munka területen a pszichológia, a társadalomtörténet, az egészségügy részterületet, és egy-két szaktárgyat: pl. szociális munka az iskolában leszámítva a főiskola nem tud újat mutatni, és nem tudja, vagy nem akarja kellő minőségben átadni a tudását, nem elég gyakorlatias, nem készít fel a szakma kihívásaira.” „Továbbképzéseken nem, de a történelem alapszakot mindenképpen itt szeretném/fogom elvégezni.” „Tanácsadói, vezetéselmélet.” „Intézményvezetői szakvizsga.” „Könyveléssel összefüggő.” „PhD, politológia MA, andragógia MA.” „A következő képzésemet, természetesen az egyéni céljaim és az intézményi célok összehangolásán keresztül, a munkahelyemen kialakuló/kialakult hiányterület fogja meghatározni.”

Kiértékelés KJF DPR 2017 tavasz Aktív hallgatók Válaszadók száma = 237 fő

2017 tavaszán a következő csoportokat kerestük meg az alap- (BA, BSc), és mesterképzésben (MA, MSc) részt vevő hallgatók közül: •

Végzettek 2016, 2014, 2012-ben

•

Aktívak a 2017 tavaszi félévben

Alábbi táblázat összefoglalja a lekérdezés fontos statisztikai jellemzőit: Elérési arány (%)

Ismert e-mail

99,89%

902

Összes fő Válaszadási Válaszok Megkeresések arány (%)

DPR 2016-Online (tavasz) lekérdezés Aktívak

903

26,27%

Az Evasys program segítségével az elektronikus lekérdezés ütemezése: Felhívás DPR kérdőív előtt 1 héttel Felmérés kezdete

2017. április 6.

vége

2017. május 31..

Emlékeztetők 2 hetente összesen 3 db

237

902

KJF DPR 2017 tavasz Aktív hallgatók Válaszadók száma = 237

Felmérés eredmények

Jelmagyarázat

Válaszok relatív gyakorisága

Átl. elt.

Átlag

25%

Kérdésszöveg

0%

Medián 50%

0%

25%

Bal pólus

n=mennyiség átl.=átlag md=Medián elt.=Átl. elt. tart.=tartózkodás

Jobb pólus

1

2

Skála

3

4

5

Hisztogram

1. Kapcsolódás az intézményhez 1.1. Az intézmény melyik karán tanul? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon tanul, arra gondoljon, amelyet

fontosabbnak, főszakjának tart!)

KJF

100%

n=237

1.2 Milyen szakon tanul ebben az intézményben?

Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon is tanul, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) andragógia (BA/BSc)

9.3%

anglisztika (BA/BSc)

10.1%

előadóművészet (BA/BSc) emberi erőforrások (BA/BSc) gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

5.1% 3% 24.9%

kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

7.6%

nemzetközi tanulmányok (BA/BSc)

7.6%

nemzetközi tanulmányok (MA/MSc)

n=237

3%

pedagógia (BA/BSc)

3.4%

szociális munka (BA/BSc)

2.1%

történelem (BA/BSc)

4.2%

turizmus-menedzsment (MA/MSc)

0.8%

turizmus-vendéglátás (BA/BSc)

16.9%

vállalkozásfejlesztés (MA/MSc)

2.1%

1.3 Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? Nappali Esti

33.3%

n=237

0.8%

Levelező

40.5%

Távoktatás

25.3%

1.4 Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? Államilag támogatott/állami ösztöndíjas Költségtérítéses/önköltséges Részösztöndíjas

2.1% 97.9% 0%

n=237

1.5. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon?

1.5.1. Megszakította legalább egy féléves időtartamra jelenlegi felsőfokú tanulmányait? Igen

7.1%

Nem

92.9%

n=225

1.6. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? Elégséges

1.7%

Közepes

27.6%

Jó

43.1%

Jeles, kiváló

27.6%

n=232

1.7. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? Sokkal rosszabb, mint a többieké

0%

Valamivel rosszabb, mint a többieké

7%

Kb. ugyanolyan, mint a többieké Valamivel jobb, mint a többieké Sokkal jobb, mint a többieké

n=229

59% 30.1% 3.9%

1.8. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén?

Felsőoktatási szakképzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

10.3%


6.7%

Nem szeretnék

83%

n=194

Alapképzés (BA/BSc) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben

20.9%

n=191

8.9%

Nem szeretnék

70.2%

Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

27.2%

Mesterképzés (MA/MSc) n=202


20.8%

Nem szeretnék

52%

Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

11%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék

n=173

5.2% 83.8%

Doktori (PhD, DLA) képzés Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

5.4%


8.6%

Nem szeretnék

n=185

85.9%

Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben

1.7%


2.8%

Nem szeretnék

n=177

95.5%

1.9. Jelenlegi tanulmányai alatt igénybe vesz-e diákhitelt? Igen

19.1%

Nem

80.9%

Szabad felhasználású Diákhitel1

26.7%

Kötött felhasználású (képzési költségre fordítható) Diákhitel2

53.3%

n=236

1.9.1. Milyen típusú diákhitelt vesz igénybe?

Mindkettőt

20%

n=45

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is? Igen

5.5%

Nem

94.5%

BA/BSc

69.2%

n=236

2.1.2. Milyen képzési formában?

MA/MSc Egységes és osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés)

0% 7.7%

Egyetemi - hagyományos képzés

0%

Főiskolai - hagyományos képzés

7.7%

Doktori képzés - PhD, DLA Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

0% 15.4%

Diplomás képzés

0%

Kiegészítő képzés

0%

Felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés

0%

2.2. Van felsőfokú végzettsége?

2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Leggyakoribb említések: 64 fő válaszolt, 27 %-os v.a. tanár – tanító (11 fő) idegenforgalom – turizmus (7 fő) gazdálkodási (6 fő)

n=13

Igen

27.4%

Nem

72.6%

n=234

Röviden összefoglava a fenti átlagokat:

3.2. Ön beszél egyéb idegen nyelven?

3.3.1. Milyen szintű nyelvtudása van ebből az idegen nyelvből?

Igen

13.6%

Nem

86.4%

27,6%

17,2%

27,6%

27,6%

Alapszintű

(Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy négyfokú skálán, ahol 1=Alapszintű, 4=Nagyon jól ismeri, 0= Anyanyelve!)

Nagyon jól ismeri

1

2

3

n=235

n=29 átl.=2,55 md=3 elt.=1,18 tart.=3

4

3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen

5.6%

Nem

94.4%

n=234

3.4.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert?


Nem tanultam

0%

1

76.9%

2

15.4%

3

0%

4

0%

5

0%

6

7.7%

7

0%

8

0%

9, vagy több alkalommal

0%

n=13

3.4.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert?


Nem tanultam

63.6%

1

36.4%

2

0%

3

0%

4

0%

5

0%

6

0%

7

0%

8

0%

9, vagy több alkalommal

0%

n=11

3.4.3. Összeadva hány hónapot tanult külföldön összesen? És mely országban? A válaszok 3 és 12 hónap között szóródnak, az átlag 8 hónap. Németországba 3 fő, USA-ba 2 fő utazott a leggyakrabb említések szerint.. 3.4.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Több választ is megjelölhet! Tempus/Erasmus ösztöndíj

53.8%

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

0%

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

0%

Egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj

23.1%

Saját/családi finanszírozás

15.4%

Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb forrásból

n=13

7.7% 23.1%

3.5. Végzett-e szakmai gyakorlatot külföldön?

Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! Igen

5.6%

Nem

94.4%

n=234

3.6. A végzettség megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? Igen

31.6%

Nem

43%

n=237

Nem tudom eldönteni

25.3%

4. Kapcsolódás a munka világához 4.1. Jelenleg dolgozik Ön? Igen

81.9%

Nem

18.1%

Állandó jellegű és határozatlan időtartamú

75.6%

n=237

4.1.1. Ez a munkaviszony:

Meghatározott időtartamú Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) Alkalmi, időszakos megbízás

n=193

4.7% 1% 7.3%

Diákmunka, gyakornoki munka

11.4%

Főfoglalkozású diáknak

22.7%

Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

77.3%

4.1.2. Minek tekinti magát inkább? n=194

4.1.3. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját szakterület

14.6%


56.3%


15.6%


13.5%

n=192

4.2. Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül

36.4%

Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül

47.5%

Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen

8.1%

Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen

0.8%

Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni

7.2%

4.3. Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? 1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft/hónap) A becsült szakmai átlagkeresetek átlagértéke 195 E Ft a 220 válasz alapján, melyek megoszlását a grafikon mutatja.

n=236

4.4. Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? 1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedve (nettó, ezer Ft/hónap) A kívánt átlagkereset pályakezdőként 251 E Ft a 220 válasz alapján, melyek megoszlását a grafikon mutatja.

Összehasonlítva a szakterületen kapható/becsült és elvárt havi nettó kereseteket (4.3. és 4.4. kérdések), megállapítható, hogy több fizetést szeretnének kapni a hallgatóink, mint amennyit várakozásaik szerint kapni fognak: 251 E Ft > 195 E Ft. 4.5. Sok lehetséges ok van, ami miatt valaki diplomát szeretne szerezni. Kérjük, jelölje be, hogy a felsoroltak közül melyik az a két szempont, amelyek Ön számára a legfontosabbak! 4.5.1. Munkanélküliség elkerülése 4.5.2. Magas jövedelem

12.7% 43%

4.5.3. Társadalmi megbecsülés

16.9%

4.5.4. Vezetői pozíció, karrier

30.8%

4.5.5. Kötetlenebb életmód

19.4%

4.5.6. Külföldi munkavállalás 4.5.7. Szakmai, intellektuális fejlődés

8.4% 50.2%

n=237

5.2. Melyik évben született Ön?

5.3. Középiskolai adatok, információk 5.3.1. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? Igen

5.9%

Nem

94.1%

Gimnázium - hagyományos 4 osztályos

46.4%

Gimnázium – 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel

10.3%

n=237

5.4. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit?

6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium Szakközépiskola Egyéb

n=233

6.9% 33.9% 2.6%

5.5. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános

4.3%


24.8%


30.3%

Gimnázium

7.7%

Főiskola

17.1%


12.8%


3%

n=234

5.6. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános

6.4%


14.5%


25.6%

Gimnázium

18.8%

Főiskola

23.1%


10.7%


n=234

0.9%

5.7. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? Az átlagosnál sokkal jobb

8.6%

Az átlagosnál valamivel jobb

29.3%

Nagyjából átlagos

45.3%

Az átlagosnál valamivel rosszabb

12.9%

Az átlagosnál sokkal rosszabb

n=232

3.9%

5.8. Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a

végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon! Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag

3.4%

Igen, csak a szülők között

6.4%

Igen, csak a nagyszülők között

1.3%

Nincsen

88.8%

n=233

2017. tanév

Recommend Documents