PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének …../2016. (………) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről
Hatályba lépés napja: 2016. október 01. napja.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve
2016……………………..
Pilis, 2016. ………
Simó Gáborné polgármester
dr. Szabó György jegyző
1
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2016. (IV……..) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye Állam cím 32 cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26.§ - ában és 92.§-ában nyert felhatalmazás alapján, az alábbi önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § (1) Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) megalkotásának célja, hogy a Képviselőtestület eleget tegyen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által előírt kötelezettségének, és ezáltal szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait, a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátások fajtáit, az ellátás igénybevételére, megszűnésére vonatkozó eljárás rendjét. (2) Pilis Város Önkormányzata, az általa biztosított és megszervezett személyes gondoskodással segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (3) Az Önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek a személyes gondoskodás biztosítása érdekében egymással együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) Az Ör. személyi hatálya Pilis város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3.§-a szerinti személyre terjed ki. (2) Az Ör. tárgyi hatálya Pilis város közigazgatási területén nyújtott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra terjed ki.
2
Eljárási rendelkezések 3. § (1) A segélyezési eljárás kérelemre indul, kivételes esetekben hivatalból is indulhat. A szociális ellátás iránti kérelmek döntésre való előkészítése a Pilisi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) feladata. (2) A döntés előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult és köteles a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni. (3) A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételére vonatkozó kérelem nyomtatványok az Ör.1-6.sz.függelékét képezik. (4) Az ügyfél szociális jövedelemigazolását.
ellátás
iránti
kéreleméhez
köteles
csatolni
a
család
(5) Az Ör hatálya alá tartozó szociális ellátások megállapítása és nyújtása során az Szt.5.§16.§-ban rögzített eljárási rendelkezések, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) 1.§-13.§-ban rögzített általános eljárási szabályai az irányadóak. (6) Az Ör. hatálya alá tartozó valamennyi ellátás tekintetében - hatósági eljárás részeként - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában és e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni - az Szt.17.§-ban rögzített általános eljárási szabályokat alkalmazva - az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell: a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b./ a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az Ör. alkalmazásában rosszhiszemű igénybevételnek minősül: a./ a valós tények valótlan feltüntetése, b./ az ügy szempontjából lényeges tény elhallgatása, c./ valótlan nyilatkozattétel. (3) Amennyiben a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve annak pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve engedélyezheti, hogy azt az arra kötelezett részletekben fizesse meg.
3
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 5. § (1) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére – jövedelme kiegészítésére, pótlására – az alábbi pénzbeli település támogatási formákat állapítja meg: a./ helyi ápolási díj, b./ pénzbeli rendkívüli települési támogatás, c./ azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás, d./ temetési segély. (2) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére, az alábbi természetbeni települési támogatási formákat állapítja meg: a./természetbeni rendkívüli települési támogatás: aa./ élelmiszer támogatás, ab./ azonnali gyógyszertámogatás , ac./ tüzelő támogatás, ad./ élelmiszercsomag b./ eseti gyógyszertámogatás, c./ köztemetés, d./ helyi lakásfenntartási támogatás.
II. RÉSZ PÉNZBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET PÉNZBELI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE Helyi ápolási díj 6. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk.8:1.§ (1) bekezdés 2. pont), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi (a továbbiakban: helyi ápolási díj). (2) Ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj. 7. § (1) Az Ör. 6. §-ában meghatározott ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy a 18. életévét betöltött személy tartósan beteg ápolt. (2) Tartósan beteg az a személy, aki betegségéből kifolyólag állandó, ápolást gondozást igényel.
4
(3) A háziorvos az Ör. 7.§-ban foglalt igazolást a./ az orvos szakértői szerv szakvéleménye, vagy b./ a megyei szakorvos igazolása, vagy c./ a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott 2 évnél nem régebbi zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (4) Az ápolt előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó ápolását, gondozását megállapító állapotfelmérést a felvett környezettanulmány során szociális hatáskört gyakorló szerv állapítja meg. (5) Az ápolási díjat kérelmező személy köteles a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozására irányuló ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni a család jövedelemigazolását is. 8§ (1) Az Ör. 7. §-ában meghatározott kérelem előterjesztése esetén, ápolási díjban részesíthető az az ápoló, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 120%-át, egyedül élő esetében a 180%-át nem éri el, feltéve, hogy a beteg ellátását más közeli hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani. (2) Az ápolási díj a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását a szociális hatáskört gyakorló szerv évente felülvizsgálja. 9.§ (1) Nem állapítható meg ápolási díjra való jogosultság annak a személynek, aki: a./ az Szt.4.§-ában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, b./szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója. (2) Nem állapítható meg ápolási díj arra az ápolt személyre nézve, aki egy hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelésben részesül, vagy nappali ellátást, házi gondozás, illetve bentlakásos szociális intézményi ellátást nyújtó szolgáltatásban részesül. (3) Az ápolási díj folyósítása alatt keresőtevékenység nem végezhető. A helyi ápolási díj mértéke 10.§ A helyi ápolási díj nettó havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
5
A helyi ápolási díjra való jogosultság megszűnésének és megszűntetésének eseteit 11.§ (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a./ az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b./ az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c./ ápolt személy meghal, d./ ápoló személy meghal, e./ az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, f./ az Ör. 9.§-ban megjelölt kizáró körülmény következik be. (2) Ha a helyi ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata eredményeként az ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) Amennyiben a helyi ápolási díjban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a szociális hatáskört gyakorló szerv teljes összegben folyósítja. A támogatás további folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (5) Ápolást végző személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a haláleset hónapját követő hónap utolsó napjáig. II. FEJEZET TEMETÉSI SEGÉLY RENDSZERE Temetési segély 12.§ (1) A Képviselő-testület – kérelemre – temetési segélyt állapít meg annak a hozzátartozó személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segélyben részesíthető, az a./ az egyedül élő személy, akinek esetében jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, b./ családban élő személy, akinek esetében családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A temetési segély mértéke: a helyben szokásos legolcsóbb koporsós, illetve hamvasztásos temetési segély 30%-a. Ennek megállapításához a temetkezési vállalkozótól kell – koporsós,
6
illetve hamvasztásos temetés szerinti bontásban (amely magába foglalja: a kegyeleti tárgyak árát, a halott hűtés költségeit, a sírásás díját, a halott szállítás költségeit), - tárgyév március 31. napjáig írásbeli, véglegesített árajánlatot kérni. (4) Az temetési segély csak abban az esetben állapítható meg a kérelmező részére, ha az önkormányzat az elhunyt eltemettetéséről köztemetés keretein belül nem gondoskodott. (5) A temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül(t). (6) A temetési segélyt a kérelmező az elhunyt személy elhalálozásának napjától számított 60 napon belül nyújthatja be, e határidő elmulasztása jogvesztő. (7) A kérelmező ügyfél a temetési segély iránti kérelméhez köteles mellékelni az alábbi iratokat: a./ halotti anyakönyvi kivonat másolata, b./ a jövedelemigazolásokat, c./ a kérelmező nevére szóló temetési számlák. III.FEJEZET PÉNZBELI RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS RENDSZERE Pénzbeli rendkívüli települési támogatás rendszerének általános szabályai 13. § (1) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ pénzbeli rendkívüli települési támogatás, b./azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás. (2) A Képviselő testület: a./ létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújt. b./létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújt.
Pénzbeli rendkívüli települési támogatás (Ör.13.§ (2) bekezdés a./ pontja) 14.§ (1) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180%-át.
7
(2) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás mértéke maximálisan: 8.000.-Ft/alkalom.
Azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás (Ör.13.(2) bekezdés b./pontja) 15. § (1) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető illetve rendkívüli élethelyzet: a./ a kérelmezőt vagy a Ptk.8:1.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó közül: a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint a kérelmező élettársát ért szervi betegség, tartós egészségkárosodás, b./ a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy víz kár, viharkár, talajvíz bekövetkezése, c./ a kérelmező vagy az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény, d./ családsegítés illetve gyermekvédelmi, gyermekjóléti ügyekben, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás, e./ az a-d./ pontokban nem megjelölt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzet. (2) Az ügyfél köteles a személye illetve a vele egy háztartásban élő, közeli hozzátartozó létfenntartását veszélyeztető élethelyzet, illetve a rendkívüli élethelyzet fennállását, az alábbi okiratokkal, az alábbi módon igazolni: a./ az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben – a szervi betegségről, tartós egészségkárosodásról kiállított orvosi szakvélemény, zárójelentés, a kezelést rögzítő kórlap, beutaló lap eredeti példányának felmutatásával, b./ az (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy vízkár, viharkár, talajvíz bekövetkezésével összefüggésben keletkezett kár bekövetkezésére vonatkozólag (a kár jellegétől függően) a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes Tűzoltóság, vagy a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője által felvett jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, c./ az (1) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező vagy az (1) bekezdés a/ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény bekövetkeztét, és a feljelentés megtörténtét igazoló rendőrségi jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, d./ az (1) bekezdése d./ pontjában meghatározott esetben a Monor és Térsége Integrált Családés Gyermekjóléti Központ és Szolgálat, Pilisi Területi Szakmai Egysége részéről eljáró családgondozó, az I. fokon eljáró gyámhatóság, oktatási-nevelési intézmény vezetője valamint más családvédelemmel foglalkozó intézmény képviselője, a természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet hivatalos feljegyzésének (írásos megkeresés, jelzés) vagy az e tárgyban hozott hatósági határozatok illetve igazolások eredeti példányának bemutatásával.
8
e./ az (1) bekezdése e./ pontjában meghatározott esetben – bármely, az ügyfél által kérelmében a létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzetre tekintettel előadott indokolás. (3) Az azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás mértéke: a./ az (1) bekezdés a./ és e./ pontjában meghatározott esetében legfeljebb 6.000.-Ft / alkalom, b./az (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott esetben, a javasolt összeg (a felmerült, indokolt utazás költsége), de legfeljebb 7.000.-Ft / alkalom, c./ az (1) bekezdés b./ és c./ pontjában meghatározott esetben (elemi kár,vagyoni bűncselekmény bekövetkezésekor) legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosa. III. RÉSZ TERMÉSZETBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET TERMÉSZETBENI RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS RENDSZERE Természetbeni rendkívüli települési támogatás rendszerének általános szabályai 16. § (1) A Képviselő-testület a természetbeni rendkívüli települési támogatás formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ természetbeni rendkívüli települési támogatás, b./ azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatás. (2) A Képviselő testület: a./a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére természetbeni rendkívüli települési támogatást nyújt. b./ a létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatást nyújt.
Természetbeni rendkívüli települési támogatás (Ör.16.§.(2) bekezdés a./ pontja) 17.§ (1) A természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180 %-át. (2) Természetben nyújtható támogatások mértéke-családonként, rászorultságtól függően: a./ élelmiszer támogatás:8.000.-Ft/alkalom, b./ tüzelőtámogatás:5 q mázsa fa/fűtési szezon, c./ élelmiszercsomag maximális mértéke: az önkormányzat által 3.000.-Ft értékben összeállított tartós élelmiszert tartalmazó csomag.
9
(3) Tüzelő támogatás egy fűtési szezonban egy alkalommal nyújtható be, azzal a kitétellel, hogy ugyanazon ingatlan tekintetében egy fűtési szezonban csak egy kérelem terjeszthető elő. (4) Tüzelési szezon: tárgyév október 01.napjától tárgyévet követő év március 31. napjáig értendő. (5) Amennyiben szociális hatáskört gyakorló szerv megállapítja, hogy a kérelmező az általa Ör. 17.§. (2) bekezdés b./ pontjában igényelt támogatást rosszhiszeműen, a hatóságot szándékosan megtévesztve vette igénybe, úgy e támogatás megállapítása iránti kérelmet ismételten csak két év elteltével nyújthat be. Azonnali természetbeni települési támogatás (Ör. 16. § (2) bekezdés b./ pontja) 18. § Az azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatás maximális mértéke, családonként, rászorultságtól függően: a./ élelmiszer támogatás 8.000.-Ft/ alkalom, b./ gyógyszer támogatás: a benyújtott gyógyszerköltséget igazoló recept 50%-a, maximum 8.000 forint/alkalom, c./ élelmiszercsomag, maximálisan: az önkormányzat által 3.000.-Ft értékben összeállított tartós élelmiszert tartalmazó csomag. II.FEJEZET EGYÉB TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK Eseti gyógyszertámogatás 19.§ (1) Eseti gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, aki esetenként jelentkező magas gyógyszerkiadását jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni. Jogosult továbbá az a család, amelyben a családtagok eseti gyógyszerköltsége olyan mértékű, hogy azt nem képesek viselni, akkor tekinthető ez ilyen mértékűnek amennyiben a gyógyszerköltség meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 20 %-át. (2) Eseti gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg. (3) A támogatás, összege gyógyszer esetén: a./az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meg nem haladó egy főre jutó havi jövedelem esetén, a gyógyszerköltség 50 % - a, de legfeljebb 8.000-Ft. b./az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a gyógyszerköltség 30%-a, de legfeljebb 5.000-Ft. (4) Nem igényelhető eseti gyógyszertámogatás az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre.
10
(5) Az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények fogalmát illetve körét a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló, többször módosított 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet rögzíti. (6) Nem igényelhet eseti gyógyszertámogatást az a személy, akinek részére ún. alanyi, normatív jogcímen közgyógyigazolvány kiállításra került. (7) Egy családban, egyidejűleg kizárólag egy személy jogosult eseti gyógyszertámogatásra. (8) Az eseti gyógyszertámogatás évente legfeljebb 4 alkalommal adható. (9) A kérelmező ügyfél az estei gyógyszertámogatás iránti kérelemhez köteles mellékelni: a.) háziorvos által kiállított havi gyógyszerfogyasztásra vonatkozó igazolást, b.) jövedelemigazolásokat. Köztemetés 20. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdése szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni. (2) Az Önkormányzat a./ a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés b./pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól – az Szt. 17. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt általános szabályok alkalmazásával – részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
Helyi lakásfenntartási támogatás 21.§ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram, a vízfogyasztás-és csatornahasználat, a gázfogyasztás és szemétszállítás díjak költségeihez un. helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott lakásnak minősül: lakás céljára szolgáló és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel feltüntetett épület, valamint tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzátartozó föld együttes.
11
(3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (4) Az (3) bekezdésben említett háztartás és a vagyon fogalmát az Szt.4.§-a, valamint a Pr.4.§-5.§-ai határozzák meg. 22.§ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (2) Ha a háztartás a) (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (3) Ha a háztartásban kiskorú gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450.-Ft. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
23.§ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de ez nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a támogatás, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
12
(3) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) A (3) bekezdésében rögzítetteken túl külön lakásnak kell tekinteni ugyanazon lakcímen külön almérővel rendelkező lakrészt. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben kérelmező abban a lakásban vagy (4) bekezdésben meghatározott lakrészben lakik, amelyre a (al)mérőóra kialakításra került. 24.§ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az Ör.8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A támogatás megállapításához szükséges: a) háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása, b) támogatással érintett lakás tulajdoni lapja, albérlet esetén albérleti szerződés becsatolása, valamint c) természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az ügyfél által kérelemben kedvezményezettként megjelölt szolgáltató számlalevele. (3) Az un. helyi lakásfenntartási támogatás, az ügyfél részére elsősorban természetbeni formában nyújtott rendszeres támogatás. (4) Az un. helyi lakásfenntartási támogatás, az ügyfél részére kivételes esetben pénzbeli támogatás formájában is nyújtható, abban az esetben, amennyiben a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartása esetén a kérelmező szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik. 25.§ (1) A kérelemnek helyt adó döntés meghozatala esetén, a szociális hatáskört gyakorló önkormányzati szerv hivatalból intézkedik, az un. helyi lakásfenntartási támogatás havonta esedékes összegének, a kérelmező ügyfél által azon közüzemi szolgáltató részére történő átutalásáról, amelyet a kérelmében az ügyfél előzetesen megjelölt. (2) A kérelmező ügyfél által előterjesztett írásbeli jognyilatkozat tartalma írásban módosítható. Ez esetben a kérelmező ügyfél részére meghozott alaphatározat módosítandó. (3) Szociális hatáskört gyakorló szerv a szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott un. helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig- elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról. (4) A szolgáltató a támogatást első ízben a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.
13
(5) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlán teljes mértékben nem írható jóvá, azt a további számlákban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell. (6) Ha az Ör.21.§ szerinti un. helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a szociális hatáskört gyakorló szerv teljes összegben folyósítja. A támogatás további folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (7) Ha az Ör. 21.§-a szerinti helyi lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, a szolgáltató és fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti. (8)A pénzbeli támogatásként nyújtott un. helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén, a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a haláleset hónapját követő hónap utolsó napjáig. IV. RÉSZ I. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Alapvető rendelkezések 26. § (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások körében, az alábbi személyes gondoskodást érintő szociális ellátásokat nyújtja: a./ étkeztetés, b./ házi segítségnyújtás, c./ idősek nappali ellátása, d./ családsegítés, e./ nappali melegedő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat biztosító intézmények nevét és címét az Ör. 7. számú függeléke tartalmazza.
II. FEJEZET AZ EGYES SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Szociális étkeztetés 27. §
14
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a./ koruk, b./ egészségi állapotuk, c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d./ szenvedélybetegségük, vagy e./ hajléktalanságuk miatt. (2) Népkonyhai étkeztetés keretében biztosított a napi egyszeri meleg étkezés lehetősége azoknak a hajléktalan és szociális hátrányos helyzetű jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, akinek azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (3) Az étkezést az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálaton keresztül valósítja meg. (4) A Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Házi segítségnyújtás 28. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2)A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani. (3) Szociális segítés keretében biztosítani kell a./ a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, b./ a háztartási tevékenységben való közreműködést, c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, d./ szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. (4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését, c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat. (5) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. (6) A Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére.
15
Idősek nappali ellátása 29. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) A nappali ellátást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálaton keresztül valósítja meg. (3) A Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Családsegítés 30. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára a hasonló helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. (3) Az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatás jogszabályban előírt feladatait a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és működtetett Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával, finanszírozásával oldja meg. Térítési díjak
16
31.§ (1) A szociális intézmények által nyújtott egyes ellátások – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – térítési díj kötelesek. (2) Térítésmentes a nappali melegedő, családsegítés igénybevétele. (3) A feladatátadás keretében biztosított szolgáltatások esetében a térítési díjat a feladatot ellátó szervezet fenntartója állapítja meg, a szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabályban foglaltak szerint. V. RÉSZ HELYI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció és szociálpolitikai kerekasztal 32. § (1) Az Önkormányzat a szociális ellátási rendszerét, a településen élő, szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározására elfogadott, ún.szolgáltatástervezési koncepció alapján működteti. (2) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmát Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (3) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza különösen: a./ a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c./ a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d./ az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (4) Az Önkormányzat az ún. szolgáltatástervezési koncepciót – annak elfogadását megelőzően - véleményezteti a helyi intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. Az ún. szolgáltatástervezési koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az Önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.
33. § (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen az alábbi területeken: a./ az ún. szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, b./ a gyermekvédelmi koncepciók, döntések, szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése.
17
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a./ polgármester, b./ jegyző, c./ Szociális csoport vezetője, d./ kisebbségi Önkormányzat Elnöke, e./ az önkormányzat működési területén az oktatási-nevelési intézmények képviselői, f./ Monor és Térsége Integrált Család - és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat vezetője, g./ a Szociális- és Egészségügyi Bizottság által e feladatra delegált tag, h./ a Kulturális, Oktatási, Sport- és Kommunikációs Bizottság által e feladatra delegált tag, i./ a történelmi egyházak képviselői, j./ egyéb civil szervezetek képviselői, k./ szociális alapellátások esetében feladat ellátási szerződéssel rendelkező intézmények, szervezetek képviselői.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek jegyzőkönyvezésére az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített jegyzőkönyvvezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak. VI. RÉSZ A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁT RENDEZŐ HELYI SZABÁLYOK A helyi ápolási díj 34. § (1) A helyi ápolási díj megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a helyi ápolási díjjal kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A helyi ápolási díjjal kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. A temetési segély 35. § (1) A temetési segély megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a temetési segéllyel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át, aki egyedi méltánylást igénylő ügyekben - Ör. ben meghatározott
18
jogosultsági feltételektől eltérhet – és a kérelem elbírálása során különös méltányossági jogkört gyakorolhat. (3) A temetési segéllyel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Köztemetés 36. § (1) A köztemetés megállapításával, a kérelem elutasításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A köztemetéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselőtestület jár el.
Rendkívüli települési támogatás 37. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladatés hatáskörét a polgármesterre ruházza át, aki egyedi méltánylást igénylő ügyekben - Ör. ben meghatározott jogosultsági feltételektől eltérhet – és a kérelem elbírálása során különös méltányossági jogkört gyakorolhat.
(3) A rendkívüli települési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Eseti gyógyszertámogatás 38. § (1) Az eseti gyógyszertámogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) Az eseti gyógyszertámogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
19
(3) Az eseti gyógyszertámogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.
A helyi lakásfenntartási támogatás 39. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, a folyósítással, a megszűnéssel, megszüntetéssel, a jogalap nélkül nyújtott közvetett támogatás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a jegyzőre ruházza át. (3) A helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Szociális étkeztetés 40. § Pilis Város Önkormányzata a szociális étkezés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik.
Házi segítségnyújtás 41. § Pilis Város Önkormányzata a házi segítségnyújtás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Nappali ellátás 42. § Pilis Város Önkormányzata a nappali ellátás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Családsegítés 43. §
20
Pilis Város Önkormányzata a családsegítést, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Pilisi Területi Szolgálat Szakmai Egység útján biztosítja. A nappali melegedő 44. § Pilis Város Önkormányzata nappali melegedő (hely), mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Az utcai szociális munka 45. § Pilis Város Önkormányzata az utcai szociális munka, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete külön ellátási szerződés megkötése nélkül gondoskodik.
VII. RÉSZ VEGYES - ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. § (1) E rendelet 2016. október 01. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi rendeltéről szóló 7/2015. (III.01.) sz. önkormányzati rendelete hatályát veszíti. (3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. december 31. napjáig felülvizsgálja a településen élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározása érdekében készített ún. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót. (4) Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az Ör. hatályba lépéséig gondoskodik a rendeletet mellékletét képező, új (forma) nyomtatványok www.pilis.hu honlapon történő közzétételéről. (5) A rendelet függelékét képezi 1. sz. függelék: Helyi ápolási díj iránti kérelem - formanyomtatvány. 2. sz. függelék: Temetési segély iránti kérelem - formanyomtatvány 3. sz. függelék: Helyi lakásfenntartási támogatás - formanyomtatvány. 4. sz. függelék: Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem - formanyomtatvány. 5. sz. függelék: Eseti gyógyszertámogatás iránti kérelem - formanyomtatvány. 6. sz. függelék: A köztemetés igénybevételére irányuló kérelem - formanyomtatvány. 7. sz. függelék: Pilis Város Önkormányzata által, feladat ellátási szerződés útján biztosított személyes gondoskodást nyújtó intézmények neve, címe
21
(6) Az Ör. függelékeinek módosításáról, karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője folyamatosan gondoskodik. (7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik. Pilis, 2016. …………….. Simó Gáborné polgármester
dr. Szabó György jegyző
A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2016. ……….. hó ……. napján. dr. Szabó György jegyző
22
