2013. Rácalmás almás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Rácalmás Város Önkormányzata 1
Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................................. 5 1. Jogi megalapozottság ........................................................................................................................................................ 5 2. A használt fogalmak magyarázata ..................................................................................................................................... 5 2.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP)............................................................................................................... 5 2.2. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) ................................................................................ 5 2.3. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum)................................................................... 6 2.4. Esélyegyenlőségi szakszavak ...................................................................................................................................... 6 2. Rácalmás bemutatása ....................................................................................................................................................... 7 2.1. Földrajzi elhelyezkedés .............................................................................................................................................. 7 2.2. Rácalmás népessége .................................................................................................................................................. 8 2.3. Rácalmás térségi szerepe ......................................................................................................................................... 13 3. Értékeink, küldetésünk.................................................................................................................................................... 14 4. Az esélyegyenlőségi programalkotás célja ...................................................................................................................... 15 4.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja........................................................................................................ 15 4.2. A HEP helyzetelemző részének célja ........................................................................................................................ 16 4.3. A HEP IT célja ........................................................................................................................................................... 16 4.4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai ...................................................................................................... 16 I. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................................ 16 1. Jogszabályi háttér bemutatása........................................................................................................................................ 17 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ..................................................................... 17 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. .................................................... 17 2. Stratégiai környezet bemutatása .................................................................................................................................... 18 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ........ 18 2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása .............................................................................................................................. 20 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................. 20 3.1. A mélyszegénység fogalma ...................................................................................................................................... 20 3.2. Jövedelem, vagyoni helyzet ..................................................................................................................................... 20 3.3. Foglalkoztatottság, munkaerőpiaci integráció ......................................................................................................... 21 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ........................................................................................................ 36 3.5. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ................................................................................... 36 3.6. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ....................................................................................................... 39 3.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek ...................................................................... 40 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................................................................................... 40 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői ......................................................................................................... 40 4.2. Az önkormányzat gyermekvédelmi tevékenysége ................................................................................................... 42 4.3. Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete ...................... 44 4.4. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ............................................ 50 4.5. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése.............................................................................................................................................................. 50 2
4.6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége........................................................................................................................................................ 53 4.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása............................................. 62 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................................................... 63 5.1. A nők létszáma, foglalkoztatottsága......................................................................................................................... 63 5.2. A nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban ....................................................................... 64 5.3. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei ............................................................................. 65 5.4. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén......................................................................................... 65 5.5. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások ..................................................... 65 5.6. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe .............................................................................................. 66 5.7. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak........................................................................................................... 66 5.8. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások ................................................................................................... 66 5.9. A nők szerepe a helyi közéletben ............................................................................................................................. 66 5.10. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések .. 66 5.11. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása........................................... 66 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége............................................................................................................................. 67 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői ....................................................................................................................... 67 6.2. Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága .................................................................................................................. 68 6.3. Idős korúak ellátásai ................................................................................................................................................ 68 6.4. Tevékeny időskor ...................................................................................................................................................... 70 6.5. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén......................................................................................... 70 6.6. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ........................................................................................................................................................................................ 71 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen .................................... 72 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.............................................. 73 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................................................. 73 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .................................................. 73 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ....................................................... 74 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés...................................................................................................................................... 75 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.............................................. 76 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása . 76 8.1. Aa 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése..................................................................................................................................... 76 8.2. Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása ................... 77 8.3. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség...................................................... 77 8.4. Nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége .................................. 77 8.5. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége .................................................... 77 8.6. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában ...................................................... 77 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................................................................... 77 II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................ 78 1. A HEP IT részletei............................................................................................................................................................ 78 3
1.1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................................................... 78 1.2. A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................................................. 79 1.3. Jövőképünk .............................................................................................................................................................. 79 1.4. Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................................................. 80 2. Megvalósítás ................................................................................................................................................................... 85 2.1. A megvalósítás előkészítése ..................................................................................................................................... 85 2.2. A megvalósítás folyamata ........................................................................................................................................ 85 2.3. A HEP Fórum működése........................................................................................................................................... 86 2.4. Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................................................... 87 2.5. Nyilvánosság ............................................................................................................................................................ 87 2.6. Kötelezettségek és felelősség................................................................................................................................... 87 2.7. Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................................................... 89 3. Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................................................................ 90
4
Bevezetés 1. Jogi megalapozottság Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI
rendelet) rendelkezéseivel, Rácalmás Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az Önkormányzat vállalja, hogy •
az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja az alapdokumentumait, stratégiáját és stratégiai
dokumentumait, a fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. •
az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét.
A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
2. A használt fogalmak magyarázata 2.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP)
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az Ebktv. 31. §-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. tartalmazza. A 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik.
2.2. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT)
A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. §-ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni.
5
2.3. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum)
A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 31. § (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési nemzetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. §-a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselőit.
2.4. Esélyegyenlőségi szakszavak
Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a „rideg integráció”, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet.
6
2. Rácalmás bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés
Rácalmás városa a Duna jobb partján, Budapesttől 61 kilométerre, délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre, északra található, a 6-os főút mellett. A város Fejér megyében a Dunaújvárosi kistérségben található. Területe: 40,65 km2 . Lakónépessége: 4488 fő(2012). Népsűrűsége: 110,4 fő/km2. A közigazgatási határ mentén Fejér megye területén Kulccsal, Adonnyal, Perkátával, Nagyvenyimmel, Dunaújvárossal határos, a Duna túloldalán Pest megye területén Makád, Bács-Kiskun megye területén Tass és Szalkszentmárton településekkel szomszédos. A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a város életében, ahova szívesen költöznek ki Dunaújvárosból, akik jó levegőre, csendes, nyugodt életre vágynak. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. Infrastruktúrával jól ellátott településünk a korábbi „peremvárosi" helyzetből egyre inkább a „kertváros" szerepbe kerül. Rácalmáson mindazok az intézmények és szolgáltatások jelen vannak, amelyek az itt élők kényelmét, jó közérzetét biztosítják. Rácalmás - történelméből és a város közelségéből adódóan - nem egy zárt közösségű, hanem igen heterogén összetételű, állandóan változó lakosságú nyitott település. Nemrég fejeződöttbe az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a könyvtár és művelődési ház kapott helyet, a Jankovich-kastélyt pedig korszerű konferencia- és idegenforgalmi központtá sikerült alakítani kormányzati és EU-s pályázati támogatással.
A köztársasági elnök 76/2009. (VI.30.) KE
határozata alapján 2009. július 1-étől Rácalmás város lett.
7
2.2. Rácalmás népessége
Rácalmás Dunaújváros első településgyűrűjében fekszik, Dunaújváros hatása a település életére jelentős. Magas a Dunaújvárosba ingázók száma, az utóbbi években fokozott fokozott volt a tehetősebb dunaújvárosi lakosság kiköltözése Rácalmásra. Mindenek előtt ennek köszönhet, hogy Rácalmás állandó népesége növekvő tendenciát mutat, amint azt a következő grafikon is mutatja.
Az állandó népesség létszáma (fő) 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 Az állandó népesség száma
2007 4372
2008 4436
2009 4479
2010 4462
2011 4470
2012 4491
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén,, Forrás: KSH
Az adatokból kiolvasható, hogy kis megtorpanás mellett 2007 és 2012 között összességében 2,7 százalékkal növekedett az állandó lakosság létszáma. A tendenciákat százalékosan is kifejezve az alábbi grafikon mutatja.
Az állandó népesség változása az előző évihez (%) 101,50% 101,00% 100,50% 100,00% 99,50% 99,00% 98,50% 2008
2009
2010
2011
2012
Az állandó népesség változása 101,46% 100,97% 99,62% 100,18% 100,47% az előző évihez képest (%)
2. számú táblázat: Az állandó állandó népesség változása az előző évihez képest, forrás: KSH
Mint látható, azz elmúlt öt évben a 2010-es 2010 es évet leszámítva minden évben kis mértékben növekedett a lakosságszám, 8
legnagyobb mértékben, közel egy százalékkal 2009-ben. 2009 A 2010-es kis mértékű visszaesést követően 2011-től 2011 ismét növekvő a tendencia. A vándorlások egyenlegét az alábbi grafikon is mutatja. Eszerint az odavándorlás ingadozó mértékben, de folyamatosan meghaladja az elvándorlás mértékét az elmúlt több mint egy évtizedben, évtizedben ami alátámasztja asztja , hogy Rácalmás valóban vonzó település, amelyet sokan választanak ottthonuknak. Különösen előnyös, hogy - noha a beköltöző lakosság összetételéről nincs pontos adatunk, de tudható, hogy – általában jobb módú és iskolázottabb emberek választják Rácalmást Rácal új lakhelyükül. Mint az alábbi ábra is mutatja, az elmúlt 12 évben összesn 617 fős vándorlási nyereséget realizált a város. Évente átlagosan 190 fő érkezett és 140 fő költözött el Rácalmásról.
Állandó oda oda- és elvándorlások száma (fő) 300 250 200 150
96
100
111
90 38
50
91
78 42
22
35
14
0 -50
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
-100 -150 -200 -250 Állandó odavándorlások száma
Állandó elvándorlások száma
Egyenleg
3. számú táblázat: Állandó odaoda és elvándorlások száma, forrás: KSH
Az állandó népességen belül kis mértékben felülreprezentált a férfi lakosság, ami eltér azz országos tendenciáktól, tendenciák hiszen országos viszonylatban a női lakosok magasabb létszámarányt képviselnek (2011-ben: ben: 52,12%), 52,12%) mint a férfiak.
A népesség nem szerinti összetétele, 2010. 2 197 49,15%
2 273 50,85%
férfiak nők
4. számú táblázat: Az állandó népesség nem szerinti összetétele; forrás: KSH 9
Az önkormányzat saját adatai szerint egyébként 2012. december 31-án 31 Rácalmás állandó lakossága 4535 fő volt, amelyből 2301 férfi és 2234 nő. Az állandó lakók közül 830 hajadon 1054 pedig nőtlen. Házasságban él 909 férfi és 895 nő, míg 67 férfi és 235 nő elvált. A bevándoroltak száma 13 fő. Az állandó népesség korszerinti összetétele a következőképpen alakul: A női állandó lakosság kor szerinti összetétele, 2010.
128 6%
343 16%
292 13%
91 4%
0 0-14 éves 15 15-17 éves 18 18-59 éves 60 60-64 éves 65 év feletti
1343 61%
5.. számú táblázat: A női állandó lakosság kor szerinti összetétele, forrás: for KSH
A férfi állandó lakosság kor szerinti összetétele, 2010. 147 6%
264 310 12% 14%
87 4%
0-14 0 éves 15-17 15 éves 18-59 18 éves 60-64 60 éves
1 465 64%
65 év feletti
6.. számú táblázat: A férfi állandó lakosság kor szerinti összetétele, forrás: KSH
Az adatok tanusága szerint a munkaképes korosztályon belül a férfiak vannak többségben, a 65 év felettiek között azonban már lényegesen magasabb a nők aránya: a korosztály több mint kétharmada nő, ami esélyegyenlőségi kockázatot jelent és az idős, egyedülálló nőkre történő odafigyelés fontosságára hívja fel a figyelmet.
Rácalmás öregedési indexe folyamatosan növekszik, növekszik, és míg néhány évvel ezelőtt még azt lehetett mondani, hogy fiatalos település, ahol a gyermekkorúak vannak túlsúlyban, feltehetőelg a betelepülési tendenciák kis mértékű visszaesésének is köszönhető, hogy 2010-re az index már meghaladta a százszázalékos határt; határt míg 2005-ben ben 529 65 év feletti időskorúra időskor több mint százzal több, 636 gyermekkorú jutott, 2011-ben 2011 ben már az idős korúak száma 616-ra 6 növekedett, míg a gyermekkorúaké 611-re csökkent.
10
Ennek esélyegyenlőségi jelentősége ismételten az, az hogy az önkormányzatnak fokozott figyelmet kell fordítania az idős korúak helyzetére, ami az ellátórendszer bővítését, illetve a szolgáltatási színvonal emelését egyaránt igényli természetesen nem a gyermekkorúak ellátásának rovására.
Öregedési index 120,00% 100,00%
83,18%
84,07%
86,85%
2005.
2006.
2007.
89,18%
93,06%
2008.
2009.
100,83% 100,82%
80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2010.
2011.
7.. számú táblázat: Rácalmás öregedési indexe, forrás: KSH
A negatív trendeket az alábbi grafikon is mutatja, amely az élveszületések és a halálozások számát jeleníti meg több mint tíz évre visszamenőleg. Az évről évre ingadozó mértékű élveszületések trendje (amelyet a halvány vonal mutat) sajnálatosan csökkenő egy évtized távlatában, míg a halálozásoké, ha kis mértékben is, de növekvő. Mindezek eredőjeként pedig a természetes szaporodás is csökkenő tendenciát mutat.
11
Élveszületések, halálozások száma, természetes szaporodás (fő) 60 50 40 30 20 10 0 -10
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
-20 -30 Élveszületések
Halálozások
Természetes szaporodás
8. számú táblázat: Élveszületések és halálozások; forrás: KSH
A következő ábra azt is elárulja, hogy Rácalmás természetes szaporodása ugyan - egy évet leszámítva - negatív, ám az országos átlagnál jobb mutatókkal rendelkezett az elmúlt 12 évben a város. A trend azonban Rácalmás esetében csökkenő, és 2011-re alul is múlta az országos átlagot.
Természetes szaporodás a népesség arányában 0,200% 0,100% 0,000% -0,100%
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
-0,200% -0,300% -0,400% -0,500% -0,600% -0,700% Országos
Rácalmás
9. számú táblázat: Természetes szaporodás; forrás: KSH A településen a kisebbségek aránya kb.: 3,7%, a 2011-es népszámlálás 37-en vallották magukat cigány/roma származásúnak, 70-en németnek, 23-an szerbnek, 9-en ukránnak, 7-en románnak, 6-an szlováknak, 5-en ruszinnak és négyen lengyelnek. Emellett 15-en orosz anyanyelvűnek, további 24-en pedig más egyéb anyanyelvűnek vallották magukat.
12
2.3. Rácalmás térségi szerepe
Rácalmás körzetközponti feladatokat nem lát el, a szomszédos Dunaújváros közelsége ezt nem tette szükségessé. A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, foglalkoztatási és rekreációs szempontból: - Dunai Nagy-sziget, valamint a 2008-ban felújított Jankovich-kúria fogadja a vendégeket és a turistákat. - Rácalmás egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt méltán nevezhető a Dunaújvárosi kistérség legattraktívabb településének. - A város külterületén épült fel Európa egyik legjelentősebb gumiabroncs gyára a Hankook, amely a térség legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik - A 6-os út mentén, a 200 hektáron kialakított iparterület komoly érdeklődésre tart számot azáltal, hogy igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. - (Dunaújvárosi -híd, M6-os autópálya megléte-közelsége, hajókikötő közelsége, vasút biztosítása, közművek megléte). A kistérség települései egyáltalán nem rendelkeznek ilyen nagyságú és adottságú iparterülettel, illetve annak kialakítása sem lehetséges.
A rácalmási iparterületen felépült Hankook további befektetőket vonz a területre, amely újabb beruházásokat indukál annak minden hozadékával együtt (munkahelyek számának növelése, adóbevétel növekedése) A város rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. A rácalmási városnap keretében több ezer ember fordul meg a kulturális, turisztikai, szórakoztató programokon. A Városvédő Egyesület szervezésében hagyományosan megrendezésre kerülő tökfesztivál országos hírnévre tett szert, évente mintegy 15-20.000 főt várnak Rácalmásra a szervezők. A fentiek alapján Rácalmás nem tölt be mikrotérségi szerepkört, viszont foglalkoztatás és rekreációs szerepköre sok esetben a kistérségen is túlmutató jelentőségű.
2.4. Közlekedés
Rácalmás kiemelkedően jó országos és környezeti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az M6-os számú autópálya elkészültével, ma már nemcsak Budapest, hanem Pécs irányába is megfelelőek a kapcsolatok. További előrelépést jelent az M8-as autópálya Dunaújvárostól délre található hídja, amely az alföldi területekkel teszi lehetővé a követlen közúti 13
összeköttetést. Az M8-as autópálya középtávon várható megépítése Rácalmás közlekedési potenciálját jelentősen erősítheti. A 6. sz. főút nyugati oldalán halad a Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks-i egyvágányú B kategóriás (hazai fővonal) villamosított vasútvonal, amely Rácalmáson megállóval rendelkezik. A vízi közlekedéshez személyforgalom tekintetében a kulcsi hajóállomáshoz, a teherforgalom tekintetében a dunaújvárosi nemzetközi és országos jelentőségű kikötőhöz kapcsolódhat. Rácalmás jelenleg egy kishajó és csónak kikötővel rendelkezik. Legközelebbi repülőtér Kisapostagnál található, amely jelenleg leginkább sport célokat szolgál. 1996 áprilisában adták át a Rácalmási-Duna ágra épített vasszerkezetű hidat, amely a Nagy-szigetre biztosít bejárást.
3. Értékeink, küldetésünk Rácalmás küldetése, hogy olyan vonzó kisvárossá váljon, ahol szeretnek élni az emberek; magas a település megtartó ereje, és magas szintű közszolgáltatások nyújtásával szolgálja az önkormányzat a lakosságot, nemcsak mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva, hanem a hátrányos helyzetű célcsoportok esetében az előnyben részesítés eszközével is élve annak érdekében, hogy városunkban senki szenvedjen hátrányt.
Hosszú távú célunk, hogy Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára nemre, korra, származásra való tekintet nélkül kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt a megye és az ország gazdasági életében, amely az esélyegyenlőségi célcsoportok számára is lehetőségeket, illetve erősebb szociális védőhálót jelenthet.
14
4. Az esélyegyenlőségi programalkotás célja 4.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nemcsak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden rácalmási állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására.
Rácalmás Város Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • a szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a városban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
Rácalmás Város Önkormányzat alapvető célja, hogy Rácalmás olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.1
Ennek érdekében célunk olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek •
szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára,
•
biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával,
•
1
kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét,
Illusztráció: Alexander Khokhlov Moszkvai fényképész és Valeria Kuts művész portréja; fekete-fehér body art
15
•
támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.
4.2. A HEP helyzetelemző részének célja
A HEP készítése során elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
4.3. A HEP IT célja
A HEP IT készítésével célunk a
helyzetelemzésre építve
olyan
beavatkozások részletes tervezése,
amelyek
konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
4.4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai
A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a • • • • • •
mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők.
I. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
16
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira, valamint Magyarország Alaptörvényére, amelynek XV. cikke kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: • • • • • •
EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.
1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Rácalmás Város Önkormányzata 2008-ban közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemézést és tervet készített, amelyben 17
beazonosította a közoktatást érintő esélyegyenlőségi problémákat a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint specilis nevelési igényű gyerekek vonatkozásában. Az esélyegyenlőségi program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is minőségi oktatáshoz jussanak, javuljon oktatási eredményességük. (Az esélyegyenlőségi program több beavatkozást is tervezett, azonban ezek megvalósítása az elmúlt években nem történt meg.)
Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/1995. (VII. 31.) számon alkotott rendeletet a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályairól. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy városunkban olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll.
A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A képviselőtestület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Rácalmás Város Önkormányzata .... rendelettel fogadta el a 2013-14 évekre vonatkozó gazdasági programját. A program célként határozza meg többek között a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, amely cél megvalósulása pozitívan befolyásolja az esélyegyenlőségi célcsoportok élethelyzetét is. A kisgyermekes családok, ezen belül is elsősorban a nők helyzetét fogja javítani a bölcsőde építésre és óvoda átalakításra, bővítésre vonatkozó beruházási szándék. A képviselőtestület számára emellett távlati célként megjelenik az idősek
napközi otthonos, bentlakásos ellátásának
biztosítása is, amely az településen élő idős emberek számára nyújt majd meghatározó segítséget. A gazdasági program kitér az egyes közszolgáltatások ellátási színvonalának emelésére is, amely szintén javítja
a hátrányos helyzetű
célcsoportok lehetőségeit.
Önkormányzatunk 2011-ben Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót fogadott el annak elősegítése érdekében, hogy a város intézményei által nyújtott lehetőségek közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, hangsúlyozottabb legyen a saját környezetben történő gondozás, gondoskodás, valamint erősödjön a szociális biztonság. A koncepció célja, hogy a településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan összehangoltan működő rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, amely teljes mértékben lefedi a jelentkező szociális szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatások középpontjában az egyén áll. A koncepció célcsoportjaként a többgyermekes családokat, veszélyeztetett gyermekeket, nyugdíjasokat, egyedülálló időskorúakat, egészségkárosodott személyeket, illetve marginalizálódott személyeket jelölte meg. 18
Rácalmás településfejlesztési koncepciója 2004-ben készült el. A koncepció a területfelhasználás fejlesztésére, az infrastruktúrafejlesztésre, kulturális örökség védelmére, valamint az idegenforgalom fejlesztésére fókuszál. A lefektetett célok megvalósítása az esélyegyenlőségi célcsoportok lehetőségeit is bővítheti.
Az önkormányzat 32/2005. (04.06.) számú határozatával fogadta el Rácalmás településszerkezeti tervét. A terv 61 hektárnyi terület belterületté minősítését irányozta elő rövid távon, további 98 hektárnyit pedig hosszú távon, valamint 16,5 hektrányi kertes terület átminősítését. A belterületté történő minősítések, e területek fejlesztését magukkal vonják, illetve előrevetítik, ami javíthatja az itt nem hivatalosan tartózkodó, rossz társadalmi, anyagi helyzetben lévő, adott esetben mélyszegénységben élő emberek élethelyzetét.
Rácalmás Város Önkormányzata 2010-ben Közfoglalkoztatási tervet készített azzal a céllal, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, továbbra is a rendszeres szociális segélyre jogosultak. A terv e kitűzött célokkal hozzásegíti a hátrányos helyzetű esélyegyenlőségi célcsoportokat, hogy javuljon életminőségük.
Önkormányzatunk 2011-ben Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) fogadott el, amelynek során megvizsgáltuk, hogy szükséges-e településünkön antiszegregációs terv elfogadása. A jogszabályi előírások alapján azonban erre nem volt szükség, mivel Rácalmáson rendkívül alacsony a hátrányos helyzetű célcsoport jelenléte és szegregációs folyamatok nem indultak el sehol a városban. Az IVS a város 5-7 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek célja a területi alapú területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, a városi akcióterületek kijelölése és a városfejlesztés intézményi, menedzsment rendszerének kijelölése. A stratégia Rácalmás jövőképét akként fogalmazta meg, hogy a város a kistérség turisztikai célpontjává váljon, a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődjön és a lakói számára kiváló életminőséget biztosítson, továbbá meghatározó szerepet töltsön be a megye és az ország gazdasági életében.
19
2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az esélyegyenlőségi helyzetelemzést a TEIR adatbázisa alapján, a KSH 2011-es népszámlálása alapján, az önkormányzat és intézményei adatai alapján készítettük. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1. A mélyszegénység fogalma
A mélyszegénység. azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység (a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység halmazainak van közös része, ám a kettő nem fedi le egymást. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt.
3.2. Jövedelem, vagyoni helyzet
A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és 20
kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Rácalmáson mintegy 12 szegény sorban élő roma család található, valamint egy jobb módú család. A szegény roma családok felnőtt tagjai munkanélküliek, bevételi forrásuk foglalkoztatás-helyettesítő támogatásból, aktív korúak ellátásából vagy rendszeres szociális segélyből származik, valamint van, aki csökkent munkaképessége miatt rendszeres szociális járadékra jogosult. Emellett családi pótlék, gyes, illetve ápolási díj egészíti ki egy-egy család bevételeit. Saját jogú nyugellátással nem rendelkeznek, hiszen a szükséges szolgálati időt munkaviszony hiányában nem tudták megszerezni. Van köztük aki időskorúak járadékával rendelkezik. Munkaviszonyuk csak az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásból származik. A roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Sok esetben betegek a gyerekek, mert a lakáskörülményeik nem megfelelőek. Iskolai végzettségüket tekintve problémát jelent, hogy nincs meg a 8 általános iskolai végzettségük: 2 főnek van szakmunkás bizonyítványa, egy fiatal rendelkezik érettségivel. Szociális rendeletével az önkormányzat törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, a tanulás ösztönzésére. A város vezetősége feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenloségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését.
3.3. Foglalkoztatottság, munkaerőpiaci integráció 3.3.1. A foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.3.1.1. Foglalkoztatási szerkezet
A rácalmásiak az ‘50-es évek elejétől Dunaújváros felépítésében, majd az odatelepített ipari létesítményekben találtak munkát. A mezőgazdaság szerepe napjainkra fokozatosan értékelődött le a város életében, ma már szinte elhanyagolható mértékű. A szolgáltató szektor növekedése az elmúlt évtizedekben fokozatos erősödést mutatott.
21
Működő vállalkozások száma (db)
2010.
150
1 50
249
Kft. 2006.
90
1
106
190
Szövetkezet Bt. Egyéni vállalkozó
2003.
55
0
1
106
223
100
200
300
400
500
10. sz. táblázat: Működő vállalkozások; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata, Szolgáltatástervezési koncepció
A város cégszerkezete a cégméreteket figyelembe véve, nincsen egyensúlyban, nem jellemző a közepes méretű cégek jelenléte a városban, a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások száma mindössze 10 db, míg a 20-49 főt foglalkoztatók száma 3 db volt 2011-ben. Az 50 és 500 főt foglalkoztató kategóriában egyetlen cég sem tevékenykedett, a Hankook viszont 1500 embert foglalkoztat.
Gazdasági szervezetek az alkalmazottak létszáma szerint, 2011 500 vagy több fős
1
20-49 fős
3
10-19 fős
10
1-9 fős
481
0 és ismeretlen fős
208 0
100
200
300
400
500
600
11. számú táblázat: Gazdasági szervezetek az alkalmazottak létszáma szerint; forrás: KSH
Ezzel a cégméret tekintetében nagy aránytalanságok alakultak ki. Erre még akkor is érdemes odafigyelni, ha figyelembe vesszük, hogy a gumiabroncsgyár tulajdonképpen Dunaújvárossal kooperációban készült el.
A városban ugyan a Hankook előtt is jelentős volt az iparban dolgozók aránya, de a gyár felépülésével, ágazati szerkezetét 22
tekintve, egyértelműen ipari kisvárosnak tekinthetjük Rácalmást.
A Hankook üzemben összesen 1500 ember dolgozik, 23%-a duanaújvárosi, Fejér megyéből érkezik a dolgozók 57%-a. Az üzemben 50 fő rácalmási lakos dolgozik a gyártás minden területén. A cég dolgozóinak 25-30%-a az, aki nem otthon, hanem szálláson vagy albérletben lakik, mert túl messze van a lakóhelye a napi bejáráshoz. Mintegy 10 irányból hozzák busszal a dolgozókat, műszak szerint, az útvonalak enyhén különbözhetnek. Körülbelül mintegy 300 fő az, aki szálláson lakik.
3.3.1.2. Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
Rácalmás foglalkoztatási szerkezete az országos és a megyei átlagot is meghaladóan jó. A férfiak közel fele dolgozik, öt százalékkal meghaladva az országos átlagot, míg a munkanélküliek aránya a férfi népességen belül alig 3,8 százalékos, szemben a majd' duplaannyi országos átlaggal (6,5%). Hasonlóan a nők is jóval nagyobb mértékben foglalkoztatottak Rácalmáson (38,9%), mint az országos átlag (35,3%), és szignifikánsan alacsonyabb az inaktív kereső nők aránya Rácalmáson (30,5%), mint az országos átlag.
23
Gazdasági aktivitás, 2011. 49,4%
Rácalmás férfi
3,8%
47,3%
Fejér megye férfi
5,9%
44,5%
Országos férfi
6,5%
38,9%
Rácalmás nő Fejér megye nő
36,4%
Országos nő
35,3% 0%
10%
20%
foglalkoztatott
5,1% 5,2% 5,1% 30%
40%
munkanélküli
50%
21,2%
25,6%
21,1%
25,7% 26,4%
22,7% 30,5%
25,5%
34,6%
23,7%
36,0%
23,6%
60%
70%
inaktív kereső
80%
90%
100%
eltartott
12.. számú táblázat: gazdasági aktivitás, forrás: KSH
A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 és 2011 között folyamatosan csökkent Rácalmáson, bár ezzel még mindig nem érte el a 2008-as as szintet. Nemek szerint látható, hogy közel másfélszer annyi az nő keres munkát, mint férfi: női álláskeresők száma 2011ben 101 volt, a férfiak közötti 70-nel 70 szemben.
Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 250
200 107 150 110
85 100
74
85
101
nők férfiak
71 105
50 48
41
51
65
2005
2006
2007
2008
65
70
2010
2011
0 2009
13.. számú táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma, forrás: KSH
Ha arányokat számolunk, az látható, hogy a nők között mintegy két százalékkal magasabb az álláskeresők aránya az aktív korú népességen belül. 2011-ben ben a férfiak 4,2 százaléka keresett munkát, míg a nők között ez az arány 6,4 százalék volt.
24
A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15-64 15 64 éves korú állandó népességen belül 8,0% 7,0%
6,9%
7,0%
6,4%
6,2% 5,7%
6,0% 5,0%
5,5% 4,7%
5,0%
3,1% 3,0%
4,2%
3,8%
3,8%
4,0%
férfiak
3,1%
nők
2,5%
2,0% 1,0% 0,0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
14.. számú táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya, aránya, forrás: KSH Ezek az arányok ugyanakkor még mindig kedvezőbbek az országos, illetve a megyei arányoknál. arányoknál Mint az alábbi grafikonról látható, a férfiak munkanélküliségi arányai a vizsgált hat éves időszakban mindvégig alatta maradtak az országos és a megyei ei átlagnak, míg a nők arányai ha időnént fölé is mentek a megyei átlagnak, összességében alatta maradtak annak, míg az országosnak egyértelműen.
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes (15-64 (15 64 éves) korosztályban 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Országos férfiak
Országos nők
Fejér megye férfiak
Fejér megye nők
Rácalmás férfiak
Rácalmás nők
15.. számú táblázat: Nyilvántartott álláskeresők arányai országos, megyei és települési szinten, forrás: KSH
2013 februárjára növekedett a munkanélküliek létszáma. A legnagyobb mértékben ráadásul két kiemelt célcsoport, a 20-24 év közöttiek – gyakorlatilag pályakezdő fiatalok – körében, valamint az idős, de még munkaképes korú lakosság, az 55-59 évesek körében. Ezen tendenciákat fontos fon lesz számításba sba venni az intézkedési terv készítése során. 25
A 2011-es népszámlálás szerint 1709 háztartás található a városban, egy háztartásban átlagosan 2,59-en élnek. Rácalmáson száz családra 114 foglalkoztatott jut. Száz családban 103 gyermek él, közülük 51 a 15 évesnél fiatalabbak aránya. 384 gyedülálló háztartás van a városban és 168 szülő neveli egyedül gyermekét.
Regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása 2013. február 5,
34,
2012. november 2, 23,
2012. augusztus 6,
14, 14,
26,
2012. május 2 19
0
20,
16, 9,
19
12
50
18,
26,
23,
21
27,
16,
24,
18,
16, 14,
18
15
100
23,
16,
30,
34,
20 éves és fiatalabb 20-24 év közötti 25-29 év közötti 30-34 év közötti 35-39 év közötti 40-44 év közötti 45-49 év közötti 50-54 év közötti 55-59 év közötti 59 év feletti
21, 6,
24,
23,
7,
26
24
7
8,
150
200
250
16. számú táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint; forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A tartós - 180 napon túli - munkanélküliek száma mintegy harmadával csökkent 2009 és 2011 között: 2011-re 79 főre. A tartós munkanélküliek között a nők lényegesen nagyobb arányban érintettek, mint a férfiak: 2011-ben a tartós munkanélküliek 72 százaléka a nők köréből került ki. Ennek is köszönhető, hogy a rácalmási férfi tartós munkanélküliség arányai messze alulmúlják a megyei, vagy az országos átlagot. Ugyanakkor a nők tartós munkanélkülisége sem haladja meg ezen átlagokat, és csökkenő tendenciát mutatnak, mint azt a következő táblázatok mutatják.
26
Tartós munkanélküliek száma (fő) 22
2011
57 37
2010
64
35
2009
76
25
2008
46
20
2007
38
18
2006
54
22
2005
45
26
2004
55
24
2003
41
14
2002
32 23
2001
21
17
2000 0
25
20
40
60
80
100
120
180 napon túli nyilvántartott álláskeresök száma, férfi (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő)
17. számú táblázat: Tartós munkanélküliek száma Rácalmáson; forrás: KSH
Tartós munkanélküliek aránya az aktív korú (15-64 (15 64 éves) népességen belül 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Országos férfiak
Országos nők
Fejér megye férfiak
Fejér megye nők
Rácalmás férfiak
Rácalmás nők
18.. számú táblázat: Tartós munkanélküliek aránya az aktív korú népességen belül; belül
forrás: KSH
2012-13-ban a munkanélküliek száma 154 és 216 fő között ingadozott, a téli hónapokban hónapokban magasabb értéket mutatva; a 16 hónap viszonylatában 178 fő volt a munkanélküliek átlagos létszáma. 27
Regisztrált munkanélküliek száma 250
164
163
154
163
November
163
Október
163
178
Szeptember
174
Augusztus
182
Június
183
Május
200
216 196
212 189
187
174
150 100 50
2012.
Április
Március
Február
Január
December
Július
Április
Március
Február
Január
0
2013.
19.. számú táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma 2012-13; 2012 13; forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Munkanélküliek ellátása 2012 2012-2013-ban 60,
6
26
29
30
30 23
26
5
5
18
15 6
7
11 5
5
49 40
56 47
49
46
33 26 19 5
2012.
7
5 Április
15 8
51
Március
21 17
50
Február
28
6
5 Május
5 Április
Január
,
5 Február
5,
Március
10,
28 22
48
Január
20,
29 23
48
December
31 29
47
November
34 26
47
Október
30,
46
47
Szeptember
37, 35,
47
Augusztus
40,
48
Július
50 44 35
49,
Június
50,
2013.
Álláskeresési segélyben részesülők száma 2012. Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma
20. számú táblázat: Regisztrált munkanélküliek ellátásai 2012-13; 2012 13; forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A fenti táblázatokból kiolvasható, lvasható, hogy a munkanélküliek igen kis része volt járadékra jogosult vagy részesült álláskeresési segélyben. Az átlagosan mindössze 16,7 százalékuk ellátásáról gondoskodott az állam ily módon. A munkanélküliek átlagosan 19 százaléka részesült rendszeres szociális segélyben. Mindez, a közfoglalkoztatási lehetőségeket is hozzávéve sem megnyugtató a rendszeres jövedelem nélkül élők megélhetése etése szempontjából és rámutat arra, hogy nem elégséges a 28
meglévő problémakezelés ezen a területen.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011
12
4
2010
6
2009
6 3
2008
14
18 nő
7
2007 2006
4
2005
4 0
2
4
férfi
10
7
12 10 6
8
10
12
14
16
18
20
21. táblázat: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma; forrás: KSH
A következő táblázatból kitűnik, hogy a pályakezdők munkanélkülisége is első sorban a nőket sújtotta a 2010-2011-es években, előtte viszont fordított volt a helyzet és a férfiak köréből került ki több pályakezdő munkanélküli. Mindebből azonban az érintettek alacsony száma miatt nem lehet releváns következtetéseket levonni, mivel 1-2 ember megjelenése a rendszerben felboríthatja a vélt trendeket az esetszám alacsony volta miatt. Ami biztonsággal megállapítható: Rácalmáson nem jelent kiemelt problémát a pályakezdők munkanélkülisége, arányuk az országos és a megyei átlagok közelében található, 2008-ban és 2011-ben alatta is maradt ezeknek.
29
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya a 18-29 évesek körében
2011.
Rácalmás
3,72%
Fejér megye
3,16%
Ország
2,46%
3,42%
Rácalmás 2010.
1,17%
3,39% 4,65%
Fejér megye
1,81%
3,08%
Ország
2,44%
3,40%
3,45%
nő 2009.
Rácalmás
1,94%
férfi
Fejér megye
2,69%
Ország
2008.
Rácalmás
5,59% 2,26%
3,19% 0,95%
Fejér megye Ország 0,00%
3,31%
2,06%
1,87%
1,29%
2,64%
1,00%
2,54%
2,00%
3,00%
4,00%
5,00%
6,00%
7,00%
8,00%
22. táblázat: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya; forrás: KSH 3.3.1.3.Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
Tíz munkanélküli közül átlagosan háromnak csak általános iskolai végzettsége van, vagy még az sem, kétharmaduk magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, ahogy azt az alábbi ábrák mutatják. Az alacsony iskolai végzettségűek munkanélkülisége területén 2012--13 folyamán nem történt lényeges változás.
30
Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 80 70 60 50 40 30 20 10 0
68
62 47
7
4
Február
Május
50
45
7
4
3 Augusztus
November
2012
Február 2013
8 álatalánosnál alacsonyabb végzettségűek száma
8 általánost végzettek száma
23. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint; forrás: KSH
Alacsony iskolai végzettségűek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 35,00%
31,63%
30,00%
31,48%
30,67%
28,83%
27,44%
25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%
3,57%
2,45%
1,83%
3,24%
2,45%
0,00% Február
Május
Augusztus
November
2012 8 álatalánosnál alacsonyabb
Február 2013
8 általános
24. táblázat: Regisztrált munkanélküliek aránya, iskolai végzettség szerint; forrás: KSH
3.3.1.4. Közfoglalkoztatás
Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási programokban 2010-ben 56-an, 2011-ben 59-en vettek részt, 2012-ben pedig már 70 főnek biztosított munkalehetőséget az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben a munkanélküliek 32, 31
2011-ben 34 százalékuk vett részt közfoglalkoztatásban. Önkormányzatunk célja, hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be roma munkavállalókat. A foglalkoztatás során számolni kell több jellemző munkaerő-piaci hátránnyal, amelyek mindenek előtt: az idősebb kor, a rossz szociális háttér, az önbecsülés hiánya, az alkoholfogyasztás, valamint igen gyakori a nem megfelelő egészségi állapot.
3.3.1.5. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői
Szerencsésnek mondható a város abban a tekintetben, hogy a világgazdasági válság ellenére - a Hankook beruházásának következtében - bevételei nem csökkentek, hanem tovább tudtak emelkedni. Rácalmás régi tervét tudta megvalósítani azzal, hogy megújult a Jankovich-kúria és a patinás épületben rendezvény-és turisztikai központot hoztak létre. Emellett átadásra került egy új partmenti csónakház is. Mindezzel jelentősen növekedett a város turisztikai vonzereje, ami a munkalehetőségeket is bővíti. A jelenlegi folyamatok és építkezések azon irányba hatnak, hogy a foglalkoztatási és rekreációs szerepkörök erősödni fognak, a Hankook és az ipari területek benépesülésével, valamint a turizmus fellendülésével.
A városnak a környező településekkel való kapcsolatát vizsgálva, kitűnik Dunaújváros fontos szerepe, a városhoz egészségügyi, kereskedelmi és foglalkoztatási szempontból kötődik a lakosság. Elmondható, hogy a lakosság túlnyomó többsége munkahely szempontjából Dunaújvároshoz kötődik. A foglalkoztatással összefüggésben Budapestet is ki kell emelnünk: a fővárosba való napi ingázás is jellemző.
3.3.4.6. A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
A település vonzáskörében sok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program segíti a fiatalokat. A Munkaügyi Központ által szervezett programok száma jelentős, amelyek megkönnyítik az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. 32
3.3.4.7. A munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások
A település vonzáskörében számos felnőttképzési program van, melyet a jelentős számban vesznek igénybe az álláskeresők. A programok széles skálája található meg, amely a munkaerőpiac számos területére nyújt lehetőséget.
3.3.4.8. A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása
Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a Munkaügyi Hivatal által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztat romákat.
3.3.4.9.
Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Az Önkormányzat törekszik a romák hátrányos megkülönböztetésének - a foglalkoztatás terén – teljes megszűntetésére. A foglalkoztatáspolitikájának alapja is az, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül folyamatosan növelni kell a roma munkavállalók számát. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetről nincs tudomosa az önkormányzatnak.
3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
Rácalmás Város Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Ilyenek többek között az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe.
33
A szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi
szervezettel
nyilvántartott
álláskeresőként
köteles együttműködni.
Január
elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra
jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra.
34
Aktív korúak ellátásaiban részesülők száma 79 80 70 54
60 42
50
38
34
40 30
10
20 10 0 2012
2011 Rendszeres szociális segély
2013
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
25.. tábla: Aktív korúak ellátásaiban részesülők száma; forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
A rendszeres szociális segélyben részesülőknek 2012-ben 2012 ben már több mint 70 százaléka 55 év feletti volt; a jogosultak köre egy nagycsaládot ot leszámítva gyermektelen, egyedülállókból tevődik össze.
A rendszeres szociális segélyre jogosultak mellett további 38 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült 2012-ben. 2013-ban ban azonban már csak 10-en 10 jogosultak erre az ellátási formára, emiatt jelentősen növekedett a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. Idős korúak járadékában mindössze 4 fő részesült 2011-ben 2011 és 2012-ben is. Rácalmás Város Önkormányzata mindazon személyeknek biztosítja a járadékot, illetve a közgyógyellátási igazolványt, akik erre jogosultak. Utóbbi ellátási formában résztvevők száma 2008 és 2011 között jelentős mértékben nőtt és összességében, 164 százalékos emelkedést mutatott.
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 160 146
140 120 100
114 91
80 60
59
40 20 0 2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
26.. tábla: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma; forrás: KSH
35
Ápolási díjban részesítettek száma 12 11
11
11
10 8
8
6 4 2 0 2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
27. tábla: Ápolási díjban részesítettek száma; forrás: KSH
Az ápolási díj igénybe vétele szintén rászorultságtól függő támogatási forma, amelyet az önkormányzat mindazon személyek számára biztosít, akik a jogosultsági feltételeknek megfelelnek. Az igénybevevők száma nem magas: a 2010-es évet leszámítva 11 fő volt az elmúlt években. Átmeneti segélyt 34 fő számára állapított meg az önkormányzat 2012-ben, óvodáztatási támogatásban pedig 4 család, hat gyermeke részesült.
Súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában 7 fő részesül a városban, közülük 4-en 62 év felettiek.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
Rácalmás városában nem alakultak ki szegregátumok. A településen mindössze 12 szegény roma család él a városban, akik 23 gyermeket nevelnek. Ők központi belterületen élnek (Népfront utca, Madách utca, Széchenyi tér, Róth köz). Az önkormányzat nem rendelkezik sem szociális, sem piaci alapon hasznosított bérlakásállománnyal. Lakáscélú támogatásban 2010-ben 54-en, 2011-ben 8-an részesültek, lakásfenntartási támogatásban 2010-ben 16-an, 2011-ben 22-en, 2012-ben pedig már 42-en részesülnek a városban. Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyeknek átmeneti segély formájában nyújt támogatást az Önkormányzat. Rácalmás városban nem alakult ki veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság.
3.5. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Rácalmáson két háziorvos, két körzeti ápolónővel és egy gyermekovos látja el a betegeket, valamint két védőnő dolgozik a városban. 36
Rácalmás város közszolgáltatásában évényesül az egyenlő bánásmód követelménye, így a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást skodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) zsgálatokban) való részvétel jogát, amely biztosított városunkban.
Orvosi ellátásban megjelentek és az orvosok által meglátogatottak száma 30000 25000
23902
22437 23024
20000
15597
15000 10000
17424
25098
23465
26149 26258
21007 16937
12011 6791
6258
6550
7417
8111
7645
7927
8898
8956
8898
8419
8690
5000 0 2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma
28.. táblázat: Orvosi ellátáson megjelenttek és az orvosok által meglátogatottak száma; forrás: KSH
Rácalmás városban megtalálható közszolgáltatások egyenlő módon hozzáférhetők mindenki számára. Emellett közlekedési eszközökkel könnyen elérhető a szomszédos Dunaújváros, ahol a szakellátások szak is rendelkezésre állnak mindenki számára. Az egyenlő hozzáférés egyaránt megvalósul valamennyi közszolgáltatás tekintetében, így különösen az alábbi területeken: t -
az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
-
prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való
hozzáférés -
fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
-
közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
-
sportprogramokhoz való hozzáférés
-
személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közszolgáltatások
Helyben
Más településen, éspedig... (km)
Helyben, más településről ől kijáró
37
A szolgáltatás
szakember(ek). Havonta hány alkalom?
Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános oktatás 5-8.
iskolai
Alapfokú művészetoktatás
ellátatlan
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK x x
x x
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Székesfehérvár -45 km és
Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet
x Dunaújv.-10km x
4 Dunaújv.-10km
Dunaújv.-10km GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK x Dunaújv.-10km x
GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok otthona
átmeneti
Településünkön a közszolgáltatások többsége biztosított, részben helyben, részben a közeli Dunaújváros, illetve – a gyógypedagógiai tanácsadás tekintetében – a megyeszékhely közreműködésével. Jelenleg nem megoldott a korai fejlesztés, amelyet kistérségi szinten szeretnénk a későbbiek folyamán biztosítani. Szintén hiányzik a bölcsődei ellátás, a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. Ezen szolgáltatások tekintetében az igények felmérésre készülünk, s ez alapján születhet döntés a fejlesztési irányokról.
Rácalmáson hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt a szolgáltatások nyújtásakor.
Pozitív diszkrimináció jelenik meg pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során, melyben kiemelt szerepet vállal önkormányzatunka roma foglalkoztatás növelésében.
38
3.6. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
A Művelődési Ház és Könyvtár, amely a felújított kúria épület helyiségeiben kapott elhelyezést, ad teret a város kulturális életének. Itt szerveződik a sakkszakkör, az énekkar, a nagyobb termekben lehetőség nyílik kiscsoportos edzések tartására. Az intézmény ad otthont a civil szervezeteknek és egyesületeknek, ahol nemcsak évközben, de ünnepi alkalmakkor is összejöhetnek. A könyvtár az itt tanuló kisdiákok olvasási igényeit elégíti ki. Az intézmény dolgozói kiveszik részüket a városi rendezvények megszervezésében is, Majális, Almavirág-fesztivál, Városi Gyermeknap Városnap (augusztus 20) és a minden ősszel megtartott Tökfesztivál szervezésében.
A városban nagy tradícióval rendelkezik a sportolás, színvonalas a kézilabda, labdarúgás, evezés és a sakk. Ugyan a sportolási lehetőségek és az infrastruktúra nem a legmegfelelőbb, de Dunaújváros közelsége lehetővé teszi a szakosztályok ottani sportolását is (pl. a kézilabdások gyakran járnak edzésekre és rendezik a hazai versenyeket is a dunaújvárosi sportcsarnokban). Nemrégiben készült el egy öltöző a sportpálya területén, valamint a Dunaújváros irányába vezető kerékpárút is.
A civil szervezetek közül mindenképp ki kell emelni a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesületet. Az egyesület az országos Város- és Faluvédők Szövetségének tagja, a település teljes lakosságát átfogja. Az egyesület célja a település természeti és épített értékeinek védelme, a hagyományokhoz és a település szerkezetéhez illeszkedő fejlesztése és szépítése, a helyi hagyományok és kultúra feltámasztása és ápolása, új hagyományok teremtése, a fiatalok nevelése és mozgósítása a kulturális értékek védelmére és ápolására. A lakosság bevonása egykor a porták rendbetételével, értékelésével kezdődött. Nagy figyelmet és sok energiát fordítanak a virágágyások létesítésére és fenntartására, díszfák ültetésére. Elkészítették a védendő fák jegyzékét, s ez alapján kezdeményezik az értékes faegyedek helyi védetté nyilvánítását. Az Egyesület és a többi civil szervezet tagjai részt vesznek a játszóterek, a Nagy-sziget, a Duna-part és a Millenniumi Park takarításában, a parlagfű irtásában. Az önkormányzat parlagon lévő területén közösségi tökföldet alakítottak ki, ahol a töktermelést aktivisták végzik.
A településvédőkön kívül aktív a Rácalmási Sirály Horgászegyesület, amely a Duna-part takarítását és rendbetételét végzi nagy odaadással. A Rácalmási Napsugár Asszonykórus Egyesület, a Napfény Nyugdíjas Klub, a Rácalmási Polgárőr Egyesület, 39
a Cikk-cakk Foltvarró Klub és az Ágasfa Hagyományőrző Kör a városvédőkhöz csatlakozva vesznek részt a településszépítési, zöldfelület fenntartási munkákban. Rácalmáson két nemzetiségi önkormányzat működik: Szerb Nemzetiségi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat.
Településünkön a különböző nemzetiségű, illetve nyelvi, kulturális kötődésű emberek békében, konfliktusok nélkül élnek együtt.
3.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői
40
0-18 éves korú állandó népesség létszáma (fő) 880 870
875 866
870
868 856
860 850 840
839
838
2010
2011
830 820 810 2005
2006
2007
2008
2009
29. számú táblázat: 0-18 éves korú állandó népesség száma; forrás: KSH
Rácalmáson 2005 és 2011 között több mint három százalékkal csökkent a gyermek- és fiatalkorú (0-18 éves korú) állandó népesség létszámáma. A vizsgált időszak elején, 2006-ban és 2007-ben még növekedés volt tapasztalható, majd 2007 óta folyamatos a korosztály létszámának csökkenése.
A csökkenés mértéke azonban még így is kedvezőbb, mint akár az országos, akár a régiós, vagy a megyei átlag; egyedül 2010-ben volt országos átlagot meghaladó mértékű csökkenés Rácalmáson a 0-18 éves korosztály körében, a többi években végig kedvezőbbek voltak Rácalmás mutatói, mint a nagyobb területi egységek átlagai.
41
A 0-18 éves korú népesség létszámának változása az előző évihez képest 101,00% 100,00% 99,00% 98,00% 97,00% 96,00% 2006
2007
Magyarország
2008
2009
Közép-Dunántúl
2010
Fejér megye
2011 Rácalmás
30. számú táblázat: A 0-18 éves korú állandó népesség létszámának változása az előző évihez képest; forrás: KSH
2011-re a 2007-es időszakos maximumhoz képest több mint négy százalékkal alacsonyabb szinten, de stagnálás következett be: 2010-ben 839, 2011-ben 838 volt a korosztály létszáma. A gyermekek korösszetételét tekintve látható, hogy a 4-6 éves korosztályt leszámítva mindegyik szegmensben a fiúk voltak többségben 2011-ben és 2012-ben egyaránt.
Gyermekkorúak száma nő
70
170
113
2012.
57
férfi
70
62
182
114
0-3 év 4-6 év
nő
74
154
114
7-14 év
2011
64
15-18 év férfi
69
0
59
100
182
200
123
300
400
500
31. táblázat: Gyermekkorú állandó népesség száma; forrás: KSH, Rácalmás Város Önkormányzata
4.2. Az önkormányzat gyermekvédelmi tevékenysége
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Ennek eszközrendszere:
42
1. pénzbeli, természetbeni támogatási formák; •
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jegyzői hatáskör)
•
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (képviselő-testület hatásköre)
•
óvodáztatási támogatás (jegyzői hatáskör)
•
gyermektartásdíj megelőlegezése (gyámhivatal hatásköre)
•
otthonteremtési támogatás (gyámhivatal hatásköre)
•
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (jegyzői hatáskör).
2. személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások; (igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik, azonban ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli) •
gyermekjóléti szolgáltatás (gyermekjóléti szolgálat),
•
gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet),
•
gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek és családok átmeneti otthona)
3. személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások; (hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.) •
otthont nyújtó ellátás (keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe
vett gyermekek teljes körű ellátást) •
utógondozói ellátás (önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadás, a társadalomba való
beilleszkedés elősegítése érdekében biztosított segítségnyújtás – nevelőszülők, gyermekotthon, utógondozó otthon által) •
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint
az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helyének meghatározása.)
4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések; •
védelembe vétel,
•
családba fogadás,
•
ideiglenes hatályú elhelyezés,
•
tartós nevelésbe vétel,
•
nevelési felügyelet elrendelése,
•
utógondozás elrendelése,
•
utógondozói ellátás elrendelése
5. A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. (Erről külön jogszabály rendelkezik.)
Településünkön a gyermekek átmeneti gondozása nem megoldott a bölcsőde, a családi napközi, ill. a helyettes szülői 43
hálózat hiánya miatt. Ennek kiépítése nem csupán személyi, tárgyi feltételekhez kötött, anyagi, képzési vonzata is van. Megvalósítása, létrehozása és működtetése társulási formában gazdaságosabb és hatékonyabb lehetőséget biztosítana a rászoruló gyermekek elhelyezésére. A helyettes szülőket a működtető a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi és folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában. További feladatok még a gyermekvédelmi munka hatékonyabb ellátása érdekében a családgondozó szakszerű helyettesítésének megoldása, családi napközi működtetése, gyermekekkel foglalkozó személyek együttműködésének javítása, prevenciós munka előtérbe helyezése.
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőség szerint a szülő munkarendjéhez igazodik.
4.3. Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
A gyermekjóléti szolgálat munkájának nagyobb részét a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, valamint a meglévő veszélyeztetettség csökkentése és megszüntetése tette ki. A munka nagyon összetett, mivel maga a veszélyeztetettség is egy összetett fogalom. Több tényező együttesen hozza létre. Szinte nincs olyan eset, ahol csak és kizárólag egy veszélyforrás adja a veszélyeztetettség alapját. A legfontosabb és legjellemzőbb veszélyforrás a mai rendszer tekintetében: anyagi problémák, párkapcsolati gondok, munkanélküliség, idő hiánya és az előző források okozta feszültség következményeként a gyermeknevelési problémák, elhanyagolás, néha bántalmazás. Ezen okok oda-vissza kölcsönhatásban állnak, így gyakran több ok együttes megléte alakítja ki a veszélyeztetettség tényét.
44
Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma 56
60 50
49
46
Hátrányos helyzetű általános iskolás
40 30
Hátrányos helyzetű óvodás 20
18 16
20
15
15
11
Veszélyeztetett általános iskolás
10 0 2010
2011
2012
32. számú táblázat:Hátrányos és veszélyeztetett gyerekek; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
Rácalmás jegyzői nyilvántartása szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett a hátrányos helyzetű általános iskolások száma, míg a veszélyeztetetteké stagnált. Az óvodások között változó létszámban voltak jelen hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek azonban ebben a korosztályban nem voltak. Ha az iskolai illetve óvodai létszámhoz viszonyítjuk az érintett gyermekek arányát, akkor az látható, hogy a oktatási intézményekben a gyermekek 13-17 százaléka tartozott a hátrányos helyzetűek körébe, míg 5 százalékuk volt veszélyeztetett. Ezen gyermekek továbbra is különleges odafigyelést igényelnek.
Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aránya az intézményi létszámon belül 20% 18% 16% 14%
17%
16%
16%
15%
13% Hátrányos helyzetű általános iskolás
12% 10%
8%
Hátrányos helyzetű óvodás
8% 5%
6%
5%
5%
Veszélyeztetett általános iskolás
4% 2% 0% 2010
2011
2012
33. számú táblázat: Hátrányos és veszélyeztetett gyerekek aránya; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
4.3.1. Védelembe vétel 45
Gyermekvédelem 33
35 30
27
25 20
16
5
2008
13
15 10
18
5
2009
7 4
4
4
6
2010
4
2011
0 Védelembe vett kiskorú gyermekek száma (fő)
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma (fő)
A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma (fő)
34. számú táblázat: Gyermekvédelem; Forrás: KSH
Ha a szülő, vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Az alábbi táblázatban összehasonlítva látható a 2012. évben, valamint 2011. évben védelembe vett kiskorúak megoszlása. Megállapítható, hogy jelentős mértékben csökkent a 2012. évben védelembe vett veszélyeztetett kiskorúak száma.
2011. Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma 1 Tárgyévben megszűnt védelembe vett, kiskorúak száma 3 December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma összesen 4 Ebből környezeti ártalom miatt 3 Ebből szülőnek felróható magatartási ok 1 Ebből gyermeknek felróható ok 0 Ebből gyermek által elkövetett bűncselekmény miatti ok 0 Ebből gyermekkorú bántalmazása miatti ok 0 Ebből gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján védelembe vett ok 0 Ebből más szerv jelzése alapján védelembe vett 0 Családok száma, amelyekben a védelembe vett kiskorúak élnek 4 Ebből családok száma, melyet a védelembe vétel előtt a gyermekjóléti szolgálat 0 gondozott 35. számú táblázat: Védelembe vett gyerekek; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
2012. 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Önkormányzatunk 2003. novemberében együttműködési megállapodást kötött a Dunaújvárosi Rendőrség Bűnmegelőzési Alosztályával. Ennek értelmében a felek kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. Kiemelt figyelmet fordítva a családon belüli erőszak problémájára.
46
4.3.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, - a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el. Megállapítható, hogy hasonló számú adatokat tartalmaz mindkét év. 2012. évben ideiglenes hatályú elhelyezésre nem került sor.
2010. 1
2011. 1
Jegyzői gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezettek száma Ebből: Külön élő másik szülőnél 0 0 Harmadik személynél 0 0 Nevelőszülőnél 1 1 Gyermekotthonban 0 0 Más bentlakásos intézményben 0 0 36. számú táblázat: Ideiglenesen elhelyezett gyerekek; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
4.3.3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, ill. a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultságot biztosít a gyermekétkeztetés normatív
kedvezményének, az évi két alkalommal történő támogatásnak és az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, (gyermekét egyedülállóként nevelő esetén 140 %-át), feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együttesen számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik
és a
családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A következő grafikonból kitűnik, hogy a támogatást igénylők, - elsősorban egyedülállók – száma folyamatosan emelkedik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma tíz százalékkal növekedett 2011 és 2012 között Rácalmáson: 2012-ben 152-en részesültek a támogatásban. A támogatási forma 78 családot érint a városban, amelyek 45 százaléka egy gyermekes, 28 százalékuk két gyermekes. Három gyermekes család mindössze 13 van a támogatásban részesülők között (16,6%), valamint 8 támogatott családban (10%) él négy vagy több gyermek. Lakásfenntartási támogatásban 42 fő 47
részesült 2012-ben, 2013-ban pedig 46-an kaptak ilyen támogatást.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 160 ÖSSZESEN: 140 120 100 80 89 25 60 40 64 20 0
146 114 69 42 egyedülállók családik
2010
72
77
2011
2012
37. számú táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
A rendszersnél is jelentősebben nőtt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma, ami két év alatt közel megháromszorozódott.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 100
89
83
80 60 40
33
20 0 2010
2011
2012
38. számú táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
4.3.4.. A gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
a) Óvodáztatási támogatás (2009. január 1. napjától hatályos támogatási forma) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 48
Az alábbi táblázatban látható a kifizetésre kerülő óvodáztatási támogatások összege:
2010. év
2011. év
2012. év
Június hó December hó Június hó December hó Június hó December hó (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) 40.000 20.000 80.000 40.000 40.000 20.000 39. számú táblázat: Óvodáztatási támogatás; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
b) Egyéb pénzbeli, de természetben nyújtott támogatás 2007. év december közepén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok a karácsonyi ünnepek könnyebbé tétele céljából külön támogatást kaptak. 2007. évben gyermekenként 4000,- Ft értékben, ajándékcsomagban részesült minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, mely 260.000,- forint összegű támogatást jelentett összesen 65 gyermek számára. A 2008. évben ez 33 családot és 79 gyermeket érintett, 316.000,- forint összegben. A 2009. évben pedig, 38 család 91 gyermeke, 364.000,- forint összegű támogatásban részesült. 2010. évben 4000,- forint összegű hideg étkezési utalványban részesült 65 család 136 gyereke. 2011. évben 5000,- forint összegű meleg étkezési utalványban részesült 74 család 143 gyereke. 2012. évben beiskolázási támogatásban részesült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő rácalmási családok 136 gyermeke 8000,- forint/gyermek összegben szeptember hónapban. Valamint 2012. december hónapban 142 gyermek részesült 5000 Ft összeg meleg étkezési utalványban. 4.3.5. Gyermekétkeztetés
Szociális célú nyári gyermekétkeztetésben 2007. évben és 2008. évben egyaránt 20 fő gyermek, a 2009. évben 18 fő gyermek részesült. Akik részére a nyári szünet ideje alatt 30 nap időtartamban tartós élelmiszert biztosított az önkormányzat a központi költségvetésből leigényelhető keretből. 2010. évben 28 gyermek részére, 54 napon keresztül a nyári szünet szinte teljes időtartama alatt egyszeri meleg étel került biztosításra a gyermekjóléti szolgálat folyamatos felügyelete mellett. 2011. évben 35 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek juthatott meleg ebédhez a teljes nyári szünidő ideje alatt, szintén 54 napon keresztül. 2012. évben 30 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek juthatott meleg ebédhez a teljes nyári szünidő ideje alatt, szintén 54 napon keresztül. A Gyermekétkeztetés alapítvány pályázata segítségével 2010. évben július hónapban 892 (kb:10 kg súlyú/csomag) csomag került kiosztásra a rászorulók részére, ebben minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő részesült, összesen: 65 család, 136 gyermek, illetve más a szociális nyilvántartásunkban szereplő segélyezett és nyugdíjas rászoruló. 2010. december hónapban szintén minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő család ugyanezen pályázatnak köszönhetően tartós élelmiszer csomagot kapott. 2011. évben július hónapban 300 (kb:10 kg súlyú/csomag) csomag került kiosztásra a rászorulók részére, ebben minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő részesült, összesen: 72 család, illetve más a szociális 49
nyilvántartásunkban szereplő segélyezett és nyugdíjas rászoruló. 2011. év november hónapjában szintén 300 (kb:10 kg súlyú/csomag) csomag került kiosztásra a rászorulók részére a július hónapban kiosztásra kerülő feltételek szerint, szintén 74 család részére. 2012. évben nem sikerült ezen a pályázaton az önkormányzatnak nyernie.
4.4. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Településünkön nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, így nincs ilyen körülmények között élő gyermek.
4.5. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 4.5.1. Védőnői ellátás jellemzői
A 0-3 éves gyermekek száma 127 fő Rácalmáson, akiket két védőnő lát el. A védőnők igyekeznek a lehető legnagyobb körültekintéssel végezni munkájukat, annak érdekében, hogy egy gyermek se kerüljön hátrányba az ellátás során. Az egy védőnőre jutó gyermekszám ugyanakkor igen magas.
2006 2007 2008 2009 2010 2011
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
2 2 2 2 2 2
143 156 144 145 133 127
átlagos gyermekszám védőnőnként
71,5 78 72 72,5 66,5 63,5 40. számú táblázat: Védőnői ellátás; Forrás: KSH
4.5.2.A gyermekorvosi ellátás jellemzői
Rácalmáson két háziorvosi praxis működik, két körzeti ápolónővel, valamint egy gyermekorvos. Az egészségügyi dolgozók a betegek kiszolgálása során igyekeznek nagy körültekintéssel eljárni, hogy senki ne szenvedjen hátrányt az ellátás során. Az egy házi orvosra jutó esetek száma ugyanakkor igen magas a városban: egy háziorvosra egy év alatt több mint 13 ezer eset jut, a gyermekorvos 2011-ben 8690 esetet látott el.
4.5.3. A 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
A 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a 50
fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása.. A dokumentálás fontos feladat. Az óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta.
4.5.4. Gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelem
A településünkön működő gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás.
A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi,
lelki egészségének, családban történő
nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését,
a
már kialakult veszélyeztetettség
megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997. évi XXXI. tv. 39. § (1) ). Az elmúlt év során oly módon változott, hogy
a gyermekjóléti szolgálat
munkáját heti 40 órában (1 fő)
családgondozó látta el.
A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatási Esetek száma: feladatok típusa: információnyújtás 54 tanácsadás 28 segítő beszélgetés 56 családlátogatás 134 hivatalos ügyek intézése 5 Összesen: 277 41. számú táblázat: Gyermekjóléti ellátás; Forrás: KSH
4.5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Településünkön krízishelyzetben a Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése.
A gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnők, gyermekorvos, 51
gyermekjóléti szolgálat, oktatási-nevelési
intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, pátfogó
felügyelői szolgálat valamint a 2012. évben a munkaügyi hatóság / Gyvt.17.§ /(gyermekmunka), de a szolgálat feladata a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében.
4.5.6. Az egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
Rácalmás városában gazdag sportélet zajlik, amelybe egyenlő esélyekkel tud bárki bekapcsolódni, kortól, nemtől, vallási, vagy nemzeti, etniaki hovatartozástól függetlenül. Az önkormányzat támogatja, sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, sportegyesületeket, a sporttevékenységet is folyatató civil szervezeteket. Az iskolai sporttevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról gondoskodik.
4.5.7. Gyermekétkeztetés
Szociális célú nyári gyermekétkeztetésben 2007. évben és 2008. évben egyaránt 20 fő gyermek, a 2009. évben 18 fő gyermek részesült. Akik részére a nyári szünet ideje alatt 30 nap időtartamban tartós élelmiszert biztosított az önkormányzat a központi költségvetésből leigényelhető keretből. 2010. évben 28 gyermek részére, 54 napon keresztül a nyári szünet szinte teljes időtartama alatt egyszeri meleg étel került biztosításra a gyermekjóléti szolgálat folyamatos felügyelete mellett. 2011. évben 35 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek juthatott meleg ebédhez a teljes nyári szünidő ideje alatt, szintén 54 napon keresztül. 2012. évben 30 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek juthatott meleg ebédhez a teljes nyári szünidő ideje alatt, szintén 54 napon keresztül.
52
4.5.8. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei
Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, ilyesmire vonatkozó jelzés nem érkezet az önkormányzathoz.
4.5.9. A pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül
Pozitív diszkrimináció nem történt a hátránykompenzáló szolgáltatások során településünkön.
4.6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
Oktatási Intézményünk nagy hangsúly fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Az első osztályos tanulók számára az első félévben, az óvodaihoz hasonló, kevésbé kötött időkereteket biztosítanak a tanulás során. Folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat , a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az oktatási intézmény a családokkal szoros kapcsolatot tart fenn, a felmerülő közös problémák közös kezelése érdekében. Segítik a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti helyes attitűd kialakulását. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók megsegítését gyógypedagógiai tanár végzi rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben alkalmazható a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentés. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérik a szociális hátrányokkal induló gyerekek körét.
4.6.1. Óvodai ellátás
Rácalmáson egy óvoda, az Etalonsport Sportóvoda működik, egy telephellyel, összesen öt óvodai csoportal. Tagóvóda nem működik a városbaní. Az Etalonsport Sportóvodába (2459 Rácalmás, Szigetfő u.17., OM-azonosító: 029933) hitvallása szerint az intézmény célja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gazdag óvodai élet megteremtése. Mindezt a néphagyomány ápolásával, a művészetek eszközeivel, a környezet tapasztalati úton való megismertetésével kívánják elérni. A szülők különféle szolgáltatások közül választhatnak gyermekeik számára, ilyenek például: a nyelvoktatás, a zene, a gyermektorna. Az intézmény nyitott, a napi tevékenységbe bármikor betekintést nyerhetnek a szülök és az iskolai pedagógusok. Az óvoda alaptevékenysége az alapító okirat szerint: 53
1. óvodai nevelés 2. iskolai előkészítés 3. óvodai étkeztetés 4. intézményi vagyon működtetés Közbeszerzési eljárás keretében döntött az önkormányzat az óvoda bővítésére illetve a bölcsőde kialakítására kiírt tervpályázatról. Az óvoda bővítésére és a bölcsőde megépítésére egyaránt nagy igény van a rácalmási családok részről. A 2014 szeptemberében kezdődő tanévtől már a megújult, a látványterv alapján nagyon szépnek ígérkező épületegyüttesben fogadják majd a kisgyermekeket az intézmények, a beruházás új munkahelyeket is teremt városunkban. Az óvodában 125 férőhelyre 132 gyermek van beíratva, közülök három jár más településről az óvodába. A gyerkek közül 20 hátrányos helyzetű, 8 pedig halmozottan hátrányos helyzetű; előbb 15, utóbbi 6 százalékos arányt jelent a beíratott gyermekek között. Elutasítás az óvodai felvétel során az elmúlt hat évben nem történt.
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
db 1 2 125 5 5.30 – 17.00
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
1 hónap Fő
Óvodapedagógusok száma
11
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
11
Gyógypedagógusok létszáma
1
Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
5 3 42. számú táblázat: Óvodai adatok; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
3-6 éves korú gyermekek száma 2008 2009 2010 2011 2012
136 136 138 134 132
Hiányzó létszám
óvodai gyermekcsoportok száma 5 5 5 5 5
óvodai férőhelyek száma 125 125 125 125 125
óvodai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 1
óvodába beírt gyermekek száma 136 136 138 134 132
óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 0 0 0 0 0
43. számú táblázat: Óvodai létszámadatok; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
Az óvodai feladatellátási helyek, férőhelyek és csoportok száma nem változott az elmúlt években. Az óvoda 108-105 százalékos kihasználtság mellett működött az utóbbi öt évben.
54
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
30 0
34 1 0
34 1 0
34 1 0
0
132 3 0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
5
5
6
4
20
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
3
3
2
8
44. számú táblázat: Óvodai létszámadatok; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
A beíratott, illetve ezen belül a hátrányos helyzetű gyerekek kor szerint egyenletesen oszlanak el. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya összességében 15 százalékos.
Mint az alábbi táblázat mutatja, a hátrányos helyzetű gyerekek a csoportok között is egyenletesen vannak elosztva; 40 százalékuk vesz részt fejlesztő foglalkozáson.
20 százalkot meghaladó hiányzás nem volt a hátrányos helyzetű gyermekek között.
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Összesen
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma
beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
3 0 0 0 0 4 0 2 3 0 2 0 1 1 0 8 0 2 2 0 3 0 3 2 0 20 0 8 8 0 45. számú táblázat: Óvodai csoportok létszámadatai; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
0 2 1 2 2 7
Az esélyegyenlőség, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében az alábbiakat biztosítjuk óvodánkban:
a) szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek: -
ingyenes kulturális programokhoz való hozzáférés biztosítása: bábszínház, könyvtárlátogatás, számítógép használatának megismertetése, játékos nyelvoktatás
-
egyéni és mikrocsoportos fejlesztő foglalkozások óvodai eszközökkel
-
fejlesztő játékok, könyvek megismertetése a szülőkkel, lehetőség arra, hogy ezek az óvodából kikölcsönözhetőek 55
b) mozgásfejlődésben elmaradt gyermekeknek: -
családi sport délután szervezése, a tornaszobánk kihasználása a hét minden napján / 160 négyzetméter /. Óvodánk testvér óvodáit sport rendezvényre hívjuk. Bővítjük azokat az eszközöket a tornaszobában, melyekkel az egyensúlyt, szem - kéz - láb koordinációt fejlesztünk.
c) beszédfejlődésben elmaradt gyermekeknek: -
logopédiai fejlesztés biztosítása egyéni fejlesztő foglalkozásokon, a logopédus által előírt feladatok gyakoroltatása fejlesztő pedagógus és beszédfejlesztő pedagógusaink segítségével.
Felmérőlapok segítségével nyomon követhető gyermekenként a fejlődés üteme, kiszűrhető a fejlesztendő terület, melyet további feladatként jelöl meg az óvónő. Fontos a fejlesztésben: a játék, a mozgás szabadsága és a báb használata. Az óvodán kívüli programok számát fontos lenne növelni a nevelő - szülő - gyermek kapcsolat fejlesztése érdekében. Cél: olyan szoros és jó együttműködés kialakítása a szülőkkel, hogy a problémákat közösen tudják megoldani a gyermek érdekében. Ennek érdekében javasolt: közös kirándulás szervezése, színházlátogatás, családi sportdélután, közös munka az óvoda csoportszobái, udvara fejlesztése érdekében.
4.6.2. Iskolai ellátás
Rácalmás egyetlen általános iskolája a Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, amely szintén egyetlen feladatellátási helyen működik, amelyet nemrégiben újított fel az önkormányzat pályázati forrásból. A Jankovich Miklós Általános Iskola és Általános Művészetoktatási Intézménybe (2459 Rácalmás, Szigetfő út 24., OM-azonosító: 030099) egy évezredek óta lakott település nagy múltú, elismert színvonalú intézménye. Jó hírét régi, legendás tanáregyéniségek alapozták meg, és egy eredményesen munkálkodó, összeszokott, jól képzett, elhivatott tantestület építi tovább.
Az alsó tagozaton évek óta 8, a felsőn 7 osztályban tanulnak a diákok, gyógypedagógiai tagozat nincs.
56
Általános iskolai tanulók létszámadatai 326
350
292 302
300 250 200
159
174 171 133 128
150
155
2010/2011 2011/2012
100
2012/2013
50 0 Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános iskolások száma évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma
46. számú táblázat: Általános iskolai tanulók létszámadatai;Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az általános iskolai tanulók száma az elmúlt három tanév viszonylatában 12 százalékos emelkedést mutatott; ezen belül főleg a felső tagozatosok létszáma nőtt. Ennél nagyobb mértékben 27 százalékkal növekedett a napközis tanulók száma 2012/2013-as tanévre a két évvel korábbihoz képest.
A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 50 43
40 30
39
31
28
20 10 0 2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/ 2012
47. táblázat: Általános iskolai végzősök száma; Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
A 8. osztályt eredményesen befejezők száma az adott időszakban csökkent, ami összefügg a felső tagozatosok létszámának csökkenésével.
57
Napközisek száma és aránya az általános iskolában 140 120
117
120 100
92
80
Napközisek száma (fő)
60 40
27
38
31
Napközisek aránya a tanulói létszám arányában (%)
20 0 2010
2011
2012
48. táblázat: Napközisek száma; Forrás: TeIR, KSH Tstar
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
411
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
49
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
85
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
70
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
23
49. táblázat: Tanulói létszámadatok; Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az általános iskolás koru gyerekek 17 százaléka hátrányos, és 5,6 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű.
A rácalmási általános iskolás koru tanulók 20 százaléka eljár a városból, míg az iskolai tanulólétszám 15 százaléka a környező településekről jár be. Az eljárók magas létszáma egy kedvezőtlen folyamat, mivel első sorban a jobbmódú, az utazás költségeit finanszírozni tudó családok döntenek úgy, hogy főlge a szomszédos Dunaújváros iskoláiba viszik inkább a gyermekeiket. Ugyanakkor sok esetben ennek olyan praktikus oka is van, hogy a szülők is Duanújvárosban dolgoznak, s így könnyebben tudják szervezni az utazási, hazaszállítási folyamatokat. Ezzel együtt a rácalmási általános iskolának mindenképpen az lenne az érdeke, hogy közülül minél többet helyben tudjon tartani, s olyan oktatási kínálatot, iskolán kívüli foglalkozásokat tudjon biztosítani, amelyek komoly, megfontolandó érvet jelenthetnek a helyben maradás mellett.
58
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító 0 Szaktanítást végző tanítók száma 12 0 Szaktanítást végző tanárok száma 15+2 2 Gyógypedagógusok létszáma 0 1 Gyermekvédelmi felelős 1 Iskolaorvos 1 Iskolapszichológus 0 1 Kisegítő személyzet 1 1 50. táblázat: Pedagógiai ellátottság; Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Felső tagozaton két szaktanár hiányzik, illetve hiány van a szakmai segítő területen is: gyógypedagógus és iskolapszichológus sincs jelenleg az iskolában, amelyet mihamarabb pótolni szükséges, különösen mivel 14 sajátos nevelési igényű tanuló jár az iskolába (az iskolai létszám 4,3 százaléka).
1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály 2. évfolyam A osztály 2. évfolyam B osztály 3. évfolyam A osztály 3. évfolyam B osztály
Létszám
Napközis
Bejáró
Hátrányos helyzetűek létszáma
Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
SNI tanulók számából a hhh tanulók száma
Évismétlők száma
Magán-ta nulók száma
Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
22 22 25 25 18 18
19 11 12 13 10 10
1 5 1 2 2 4
2 0 3 2 3 1
1 2 1 1 4 1
0 0 1 1 2 3
0 0 0 0 2 0
1 0 0 0 0 0
0 0 0 1 1 0
0 0 1 1 2 3
59
4. évfolyam A osztály 21 13 4 4 1 1 0 0 0 4. évfolyam B osztály 20 7 4 0 3 0 0 0 0 5. évfolyam A osztály 26 8 3 3 0 1 0 0 0 5. évfolyam B osztály 24 5 5 3 0 1 0 0 0 6. évfolyam A osztály 19 2 1 3 2 0 0 0 0 6. évfolyam B osztály 18 2 2 0 1 2 0 0 1 7. évfolyam A osztály 22 2 6 2 0 0 0 0 0 7. évfolyam B osztály 21 2 3 2 0 0 0 0 1 8. évfolyam A osztály 26 1 5 4 4 2 0 0 0 Összesen: 326 117 49 32 21 14 2 1 4 51. táblázat: Iskolai osztályok létszámadatai; Forrás: Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
1 0 1 1 0 2 0 0 0 12
A fenti összefoglaló táblázatból látszik, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ugyan igen alacsony számban vannak jelen az iskolában, elosztásuk mégsem egyenletes az évfolyamokon belül, amire jobban oda kell figyelni a jövőben.
Az iskolák teljesítményének egyik objektív mutatója a kompetenciaeredmények átlagából adódik: a Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény szinte minden évfolyamon és témában évek óta az országos átlag felett teljesít. A 2012-es évben, amikor a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeit is lekérdezték, kiderült, hogy bár az iskolai átlagnál némileg alacsonyabb szinten, de az országos átlagot mindenhol meghaladva végeztek a halmozottan hátrányos helyzetű diákok is a kompetenciaméréseken. Ez nagy eredmény, és siker az iskola számára, amit megtartani, megerősíteni szükséges a továbbiakban is.
2010 Országos kompetencia-mérés eredménye
2011
2012
2013
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
6. évfolyam
529
513
1475
1498
1525
1474
1465
1474
0
8. évfolyam
–
–
1627
1583
1656
1541
1577
1579
0
Szövegértés
10. évfolyam 60
Matematika 6. évfolyam
515
489
1500
1483
1532
1463
1486
1401
0
8. évfolyam
–
–
1607
1622
1651
1488
1601
1612
0
10. évfolyam 52. táblázat: Kompetenciaeredmények; Forrás: Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok Az iskola szép eredményeket mutat fel az átlagos továbbtanulási arányok terén is: a gimnáziumi továbbtanulók aránya 10 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ahogy az a következő táblázatból is látszik.
Gimnázium
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Szakközépiskola
Szakiskola
továbbt anulók aránya
továbbtan uló HH-tanuló k
továbbt anuló HHH-tan ulók
Tovább-ta nulók aránya
Tovább-t anuló HH-tanu lók
Továb-t anuló HHH-ta nulók
Továbbta nulók aránya
továbbt anuló HH-tanu lók
továbbtanuló HHH-tanulók
37% 30,2% 37%
14% 0 25%
0 0 0
37% 48,8% 37%
58% 25% 75%
0 100% 0
26% 21% 26%
28% 75% 0
0 0 100 %
2011/ 2012 44,4% 16,6% 0 29,6% 37,5% 0 25,9% 0 28,5 országos átlag 34,00% 35,00% 29,00% 2011/ 2012 53. táblázat: Továbbtanulási adatok; Forrás: Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
Az esélyegyenlőség szempontjából azonban igencsak lerontja ezeket a eredményeket az a tény, hogy a hátrányos helyzetű tanulók joval alacsonyabb szintű továbbtanulási mutatókkal rendelkeznek, a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében pedig – dacára a jó kompetenciaeredményeiknek – nincs út gimnáziumba, sőt a szakközépiskola is csak kivételesen volt számukra továbbtanulási célpont. Ezen a területen az iskola kiemelt odafigyelésére van szükség.
Lemorzsolódás az elmúlt években nem volt az iskolában: utoljára a 2008/2009-es tanévben fordult elő 250 óránál nagyobb mértékű hiányzás (ez a tanulólétszám 0,3 százalékát érintette). Magántanuló sem volt korábban, de a 2010/2011-es tanévben három diák magántanulóvá vált. Az ő előmenetelük figyelemmel kísérése fontos feladata az iskolának az esélyegyenlőségi szempontok hosszú távú érvényesülése érdekében. Évfolyamismétlés nem fordult elő az utolsó négy tanévben.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok felzárkózását, közösségi életbe történő aktív bekapcsolódásukat segítheti a tanórán kívüli programokon történő részvételük. A a Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézményben ez a terület jól működik: a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok nagy arányban vesznek részt nyári táborokban és alapfokú művészetoktatban. tanév
Nyári táborban résztvettek összlétszáma
Nyári táborban résztvett HH-tanulók létszáma
Nyári táborban résztvett HHH-tanuló k létszáma
Alapfokú művészetoktatásba n résztvettek összlétszáma
Alapfokú művészetoktatás ban résztvett HH-tanulók létszáma
61
Alapfokú művészetoktatásban résztvett HHH-tanulók létszáma
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
93 96 100 110
28 28 56 60
15 8 12 14
110 110 115 110
11 10 9 10
10 10 9 6
54. táblázat: Iskolán kívüli programok; Forrás: Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
4.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Bölcsőde, családi napközi hiánya
Pályázati források intézményfejlesztés
Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók rossz
Célzott tehetséggondozó programok
továbbtanulási mutatói
62
bevonásával
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1. A nők létszáma, foglalkoztatottsága
Rácalmáson az országos tendenciákkal szemben a férfiak vannak többségben. Így van ez a munkaképes korosztályon belül is. A 65 év felettiek között azonban már lényegesen magasabb a nők aránya: a korosztály több mint kétharmada nő, ami esélyegyenlőségi kockázatot jelent és az idős, egyedülálló nőkre történő odafigyelés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A lakosság kor és nem szerinti összetétele, 2010. 1600
1465 1343
1400 1200 1000 800
nők
600
férfiak
400
343
292 310
200
264 128 147
91 87
0 0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
55. táblázat: A lakosság kor és nem szerinti összetétele; Forrás: KSH
Mint azt a foglalkoztatási helyzet bemutatásánál ismertettük, Rácalmáson az országos átlag feletti a foglalkoztatottság, különösen a férfiak körében. Ugyanakkor a nők is jóval nagyobb mértékben foglalkoztatottak Rácalmáson (38,9%), mint az országos átlag (35,3%), és szignifikánsan alacsonyabb az inaktív kereső nők aránya Rácalmáson (30,5%), mint az országos átlag (36%).
63
Nők gazdasági aktivitása, 2011. 45,00% 40,00%
35% 36%
39% 36% 35%
35,00%
31%
30,00% 24% 24%
25,00%
26% Országos
20,00%
Fejér megye
15,00%
Rácalmás
10,00%
5% 5% 5%
5,00% 0,00% foglalkoztatott
munkanélküli
inaktív kereső
eltartott
56. táblázat: Nők gazdasági aktivitása; Forrás: KSH
Tény azonban, hogy Rácalmáson közel másfélszer annyi az nő keres munkát, mint férfi: női álláskeresők száma 2011ben 101 volt, a férfiak közötti 70-nel szemben.
Nyilvántartott álláskereső nők száma (fő) 120
80
110
107
100 85 74
101
85 71
60 40 20 0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
57. táblázat: Álláskereső nők száma; Forrás: KSH
A nők között mintegy két százalékkal magasabb az álláskeresők aránya az aktív korú népességen belül. 2011-ben a férfiak 4,2 százaléka keresett munkát, míg a nők között ez az arány 6,4 százalék volt.
5.2.
A nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
64
Rácalmáson foglalkoztatást segítő képzés nincs, de a település 10 km-es körzetében széles lehetőség biztosított a foglalkozást segítő képzésekre.
5.3. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
Rácalmáson 159 fővel több nőnek van csak legfelejbb 8 általános iskolai végzettsége, mint férfinak. A népesség 29 százaléka rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel (legfeljebb 8 általános), ami összesen 1323 főt jelent. Közülük azonban 741-en a nők köréből kerülnek ki. Az alacsony végzettségű nők tehát meglehetősen magas arányt képviselnek Rácalmáson. A munkanélküliek közül minden harmadik az alacsony iskolai végzettségű.
Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek számára nyitva áll az önkormányzat közfoglalkoztatási programja, illetve a Munkaügyi Központ számára is kiemelt célcsoportot jelentenek.
A lakosság összetétele iskolai végzettség szerint, 2011. 700
661
615
600
500
495
500 365
400 300
343
301
381
217 246
férfi
200
nő
100 0 Nincs 8 általános Csak 8 általános Középfokú iskolai iskolai iskola, érettségi végzettsége végzettsége van nélkül
Érettségi
Diploma
58. táblázat: A lakosság iskolai végzettsége; Forrás: KSH
5.4. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Településünkön hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz.
5.5. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
Rácalmáson nem működik bölcsőde, sem családi napközi, ami megnehezíti a szülésből visszatérő kismamák elhelyezkedési lehetőségeit. A gyermekek óvodáskorba történő lépése után ez már nem okoz problémát a városban, mivel – bár maximális kihasználtságon van az óvoda -, egyetlen gyereket sem utasítottak el helyhiány miatt. A 0-3 éves gyermekek anyukái számára azonban megoldást kell találnia az önkormányzatnak gyermekük nappali elhelyezésére. Az iskolában napközi működik, amit 2012-ben már a tanulók 38 százaléka igénybe vett – ez szintén segítség a szülőknek az 65
elhelyezkedésben. Az új köznevelési törvény szerint 2013. szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán kívüli foglalkozásokat. Ez a lehetőség további segítséget nyújthat a dolgozó nők számára a gyermekek felügyeletének megoldására.
5.6. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői szolgálat hatékonyan végzi működését a gyermek és az anya védelmében. Biztosítva van településünkön a család- és nővédelmi gondozás.
5.7. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
Településünkön nőket ért erőszak illetve családon belüli erőszakról nem történt bejelentés.
5.8.
Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
A településünkön a krízishelyzetbe kerülő nők a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaihoz fordulhatnak. A szolgálat munkatársai segítséget, és felvilágosítást nyújtanak az igénybe vehető szolgáltatásokról.
5.9. A nők szerepe a helyi közéletben
Rácalmás képviselő-testületének munkájában országosan kiemelkedő arányban vesznek részt nők: a képviselők 42,8 százaléka nő. A héttagú testületben tudniillik három nő is bizalmat kapott a választóktól.
5.10. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések
Városunkban nőket fokozottan érintő társadalmi problémákat nem jeleztek.
5.11. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek 66
Nők szülés utáni visszatérése nehézséget jelent a Pályázati források bevonásával intézményfejlesztés munkaerőpiacra; Bölcsőde, családi napközi hiánya
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői
A város népességének összetételében az időskorúak aránya – az országos átlagnak megfelelően – emelkedő tendenciát mutat. A népesség korösszetétele az idősebb korcsoport felé tolódik: 2000 és 2011 között 34 százalékkal növekedett a 60 év felettiek aránya, ami a város örgedési indexét is olyan irányba tolta, hogy Rácalmás esetében is elöregedő településről beszélhetünk.
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 1000 900 800 700
695
727
738
755
780
779
783
816
821
850
882
931
600 500 400 300 200 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
59. táblázat: Idős korúak aránya a lakosságon belül; Forrás: KSH
Rácalmáson az öregedési indexe 2009-ig 100 alatt volt, de a tendencia évek óta abba az irányban mutatott, hogy a település gyorsuló ütemben veszíti el fiatalos korösszetételét. Négy év alatt 10 százalékpontot növekedett az öregedési index: 2005 és 2009 között 83-ról, 93 százalékra, majd a következő évben már száz százalék feletti értéket mutatott. 2011-ben 100,82 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy a 2005-2011-es hat éves időszakban közel 17 százalékkal emelkedett az index értéke. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 100 közeli érték országos viszonylatban még mindig igen kedveső korösszetételre és népesedési tendenciákra utal. 67
6.2. Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága
A regisztrált munkanélkülieknek 2012 februárjában 17,3, 2013 februárjában viszont 19,4 százaléka került ki az 55 év felettiek közül, ami arra utal, hogy ez a probléma növekvő mértékben van jelen a város életében, amivel számolnia kell.
Regisztrált munkanélküliek száma az 55 feletti korosztályban 40, 34,
35, 29,
30, 25, 20,
2012. február
15,
2013. február 8,
10,
5,
5, , 55-59 év közötti
59 év feletti
60. táblázat: Idős korú regisztrált munkanélküliek; Forrás: KSH
Az idősödés társadalmi és gazdasági probléma, kihívás a szociális ellátórendszernek is. A nyugdíjban részesülük száma például 2005 és 2011 között több mint tíz százalékkal növekedett Rácalmáson. Ugyanezen időszakban egyébként a 60 év felettiek száma 15 százalékkal növekedett, ami arra utal, hogy egyre kevesebben tudnak nyugdíjba menni, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
6.3. Idős korúak ellátásai
Időskorúak nappali ellátása nem megoldott városon belül, legközelebb Dunaújvárosban lehetséges ilyen szolgáltatás igénybevétele. Az időskorúak járadéka sem elterjedt ellátási forma a városban, mindössze 1-2-en, a 65 év felettieknek csupán 1-2 százaléka részesül ilyen ellátásban.
68
Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 700 581
600
580
455
500
470
453
605
600
580 505
635
602 514
502
511
400 férfiak
300
nők 200 100 0 2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
61. táblázat: Nyugdíjasok száma; Forrás: KSH
Időskorúak járadékában részesítettek száma 3,5 3 3 2,5 2
2
2
2
2008
2009
2010
2 1,5 1 1 0,5 0 2006
2007
2011
61. táblázat: Időskorúak járadékában részesítettek száma; Forrás: KSH
Ennél nagyobb számban veszik igénybe az idősek a szociális étkeztetés rendszerét, ám túlnyomó többségük teljes térítési díjat fizet érte.
69
Szociális étkeztetésben részeslülők száma
2010.
20
3
2009.
20
2 1
2
Teljes térítési díjas 19
2006.
01 23
2003.
100 %-nál nál kevesebb térítési díjat fizet (fő)
2 1
Térítésmentes 20
1998.
4
17
1993. 0
5
5 10
15
20
0
0 25
30
62. táblázat: Szocális étkeztetésben részesülők száma; Forrás: Rácalmás Város Önkormányzata
6.4. Tevékeny időskor
Rácalmás barátságos kisváros, ahol az emberek különböző közösségekbe szerveződnek, így mindenek előtt bárki előtt nyitva áll a városszépítő egyesület, valamint sport, egészségmegőrző, nemzetiségi, gyermekeket segítő, kulturális, művészeti, szeti, oktatási, vadász, horgász vagy polgárőr egyesület tevékenységébe is be tudnak kapcsolódni, akárcsak a gazdakörbe vagy az asszonykórusba. Az idősebbek is tevékenyen részt vesznek a Városnak, a Tökfesztivál vagy az Almavirág fesztivál színvonalas megvalósításában. valósításában. Végül, de korántsem utolsó sorban a nemrégiben megújult JankovichJankovich-kúria Rendezvény-és Turisztikai Központ is számos színes programmal várja őket.
6.5. .5. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett panasz, jelzés önkormányzatunkhoz és az idősek közötti foglalkoztatottság sem olyan alacsony mértékű, amelyből az idősek hátrányos megkülönböztetésére lehetne következtetni a foglalkoztatás terén.
70
6.6. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
6.6.1. Idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A demográfiai tényeket figyelembe véve elsődlegesen megfogalmazódik az igény, hogy ameddig csak lehet, amíg arra képes és úgy akarja, mindenki az otthonában élhessen. Ezt a célt szolgálja többek között az étkezés és a házi segítségnyújtás. Az önkormányzati szociális szolgáltatások jelentős része évek óta ezekre az ellátási formákra épült. A szociális alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint
egészségi állapotukból, mentális
állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az ellátásban részesülők száma az elmúlt éveket is figyelembe véve nem emelkedik
2-3 fő között mozog .Az igénybevétel időtartama 2-3 hétnél többet nem vesz
igénybe , átmeneti jellegű . Ez egy – egy betegség esetében , kórház műtét , kezelés utáni lábadozás időtartamára , az ápolási osztályra ill. a szociális otthonba bejutást megelőző időszakra jellemző .
A települési önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik különösen az időskorúak, fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezéséről. Ennek megvalósítása érdekében az alapellátást biztosító szociális intézmények, szolgáltatók együttműködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybevevő személy szociális ellátása érdekében – ha gondozási központ nem működik a települési önkormányzat feladata.
Az étkeztetés (működési engedéllyel)
és a házi segítségnyújtás szolgáltatását (működési engedély nélkül) biztosítja
az önkormányzat. A felmerülő igényeket kitudja elégíteni az önkormányzat . A foglalkoztatottak végzettségben rendelkezésre állnak. 71
megfelelő létszámban,
A házi beteg gondozás területén, az idősek jelzőrendszeres
létbiztonságának javítása céljából
a jelenlegi szolgáltatáson
felül a
házi segítségnyújtás kiépítése jelentené a probléma megoldását. Ennek lehetséges módjai, ha egy
szolgáltatóval az önkormányzat szerződést kötne a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítésére, vagy
többcélú
kistérségi társulás formájában biztosítja ezt a szolgáltatást.
A szociális és egészségügyi intézmények az idősebb korosztály számára hozzáférhetők, közlekedési kapcsolat révén megközelíthetők. Az épületek akadálymentesítése azonban még nem teljeskörű.
Rácalmás város lélekszámát figyelembe véve a szakosított ellátási formák közül egyik sem kötelező ellátási feladat.
A megyei önkormányzat fenntartásában működő szakellátó rendszerben lévő intézményekkel az önkormányzatnak jó a kapcsolata. Jelzésünk, megkeresésünk után igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül felvenni a kapcsolatot az érintettekkel, s ha ez indokolt intézkednek az intézményükbe való felvételről. Évente 2- 3 rácalmási kérelmező van, aki szeretne bejutni a fenti intézmények valamelyikébe.
6.6.2. Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A település egyik célja az idősebb korosztály bevonása a kulturális, közművelődési programokba, hogy csökkentésék az idősek elszigetelődését, elhagyatottságát. Programokat szervezését szorgalmazza, melyek az idősebb korosztály érdeklődését is felkeltik. Az elmúlt években egyre több program lehetőséget biztosít az Önkormányzat a lakosság részére, mely érték növekedése jelzi, hogy a város vezetése fontosnak tartja a lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az Önkormányzat minden évben megrendezi az Idősek Napja rendezvényt, Város napját, a Tökfesztivált, az Almavirágfesztivált. A rendezvények aktív résztvevői és szereplői az idősebb korosztály tagjai.
6.6.3. Az idősek informatikai jártassága
Az idősebb korosztály körében egyre többen jártasak az informatikában. Egyre többen mutatnak érdeklődést az internet világa iránt, barátságokat szerezhetnek, régi ismerősökkel vehetik fel a kapcsolatokat. Pontos adatokkal azonban jelenleg nem rendelkezünk a korosztály informatikai jártasságáról.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
72
A még aktív, agilis idős emberek jelentős számban részt vesznek a városban tevékenykedő Városvédő Egyesület, a Nagyfény Idősek Klub és a Napsugár Asszonykórus munkájában. A város szépítésében ( virágosításban, fásításban, tökföld művelésében, az Almavirág,
Tökfesztivál rendezvényeken való aktív részvételben – sütés , főzés , kiszolgálás). Az
ezekben való részvétel több helyszínen zajlik és nem egy helyiséghez kötött tevékenység,
ezért nincs is igény az idősek
nappali ellátásának biztosítására .
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Idősek elmagányosodása, egyedülléte
fejlesztési lehetőségek Programok szervezése Idősotthon létrehozása
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
Rácalmáson a fogyatékkal élő lakosságról kevés adat áll rendelkezésre, ennek oka, hogy számuk rendkívül alacsony számban vannak jelen a településen.
7.1.1. A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága
A településen a fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről felmérés nem készült, foglalkoztatásukkal kapcsolatos problémáról megkeresés nem érkezett az önkormányzathoz. A fogyatékkal élők legnagyobb részének megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. Ezen ellátások azonban számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. A tartós egészségügyi problémával, valamint a 73
fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Ez a probléma azonban az ország egészére nézve megoldásra vár. 7.1.2. hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett bejelentés a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatban. A munkáltatók segítik a fogyatékos munkavállalók beilleszkedését. 7.1.3. Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
Településünkön 2003. évtől működik a mozgáskorlátozottak helyi képviselete, mint civil szervezet, mely a mozgásukban korlátozott személyek érdekeit képviseli, jogairól, lehetőségeiről felvilágosítást, tájékoztatást ad a rájuk vonatkozó önkormányzati hatósági munkával karöltve. (közlekedési támogatás, parkolási engedély, személygépkocsi szerzési támogatás, átalakítási támogatás)
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
Fogyatékkal éló és egészségkárosodott személyek ellátásai 70
60
61 59
50 47
58
57
53
53 51
49
56 54
54 51 44
43 40
Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülők száma férfiak
61
40
38
37
23
22
51 49 47 45
Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülők száma nők Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma férfiak
30
20
21
22
Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma nők
21 16
10
8
7
8
6
5
Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma férfiak
5
0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
63. számú táblázat: Fogytékkal élők ellátásai; Forrás: KSH
Mint a fenti ábrából látható a fogyatékkal, illetve egészségkárosodással élő személyek száma alacsony a városban és 74
számuk csökkentő tendenciát mutat. Ennek ellenére életkörülményeik, lehetőségeik bővítése nagyobb odafigyelést igényel.
A településen fogyatékkal élő személyek részére természetbeni ellátásairól, kedvezményeiről teljes körű felvilágosítást és segítséget nyújtanak az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai. A szociális alapszolgáltatás keretein belül az önkormányzat étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.
Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma 35 31
30
29
28
25 23 20
19 17
15 10
10
11
10
5 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
63. számú táblázat: Közlekedési támogatásban részeültek száma; Forrás: KSH
A közösségi ellátásokra (a pszichiátriai, illetve
a szenvedélybetegek
részére
nyújtott közösségi alapellátásra),
támogató szolgáltatásokra (a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátásának szolgáltatására) utcai szociális munka (hajléktalanról nincs tudomása az önkormányzatnak) Dunaújváros közelsége miatt nem merült fel ezzel kapcsolatban igény . A településen
élő ilyen
problémával küzdő
személyekről nincs adata az
önkormányzatnak, ezért a helyzet pontos felmérése, a szüksége beavatkozások megtervezése érdekében adatgyűjtés szükséges ezen a téren.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
Az integrációt segítené a közintézmények akadálymentessége, ami a városban nem lefedett. Annak érdekében, hogy ezen a területen előrelépés történjen, beavatkozás szükséges. Mindenek előtt felmérés végzése szükséges az akadálymentesítettség állapotáról az alábbi területeken, amelyet követően kell megtervezni a szükséges beavatkozásokat. 75
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)
Fogyatékkal élők pozitív diszkriminációjával kapcsolatos intézkedés településünkön nem történt.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nincs adat a fogyatékkal élők helyzetéről
fejlesztési lehetőségek Felmérés készítése a problémák beazonosítása érdekében
Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége
az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők, egyházak esélyegyenlőségi tevékenységeiről nincs információnk, így ezen terület felmérése szükséges a közös szinergiák kiaknázása érdekében. A szervezetekkel együttműködő partneri együttműködést tervezünk kialakítani az esélyegyenlőségi célok eléreése érdekében.
8.1. Aa 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése
A városban számos civilszervezet működik többek között a sport, a szabadidő, a kultúra, a hagyományőrzés és a városfejlesztés területén. Rácalmáson jelen vannak a történelmiés néhány kisegyház is. Rácalmáson széleskörű a vállalkozói szféra, számos vállalkozás működik, főleg a szolgáltatói ágazatban. Mindezeket a szervezeteket be kívánjuk vonni az esélyegyenlőségi célok és feladatok megvalósításába.
76
8.2. Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása
A településünket jól működ partnerség jellemzi a civil szektorral, az egyházzal és a nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi önkormányzattal karöltve támogatja önkormányzatunk a hagyományok őrzését. Nagy hangsúlyt fektetve a német nemzetiségi oktatás és a gyermekek támogatására. Az egyházi szektorral való kapcsolatát is jó együttműködés jellemzi. Minden évben támogatást nyújt az önkormányzat az egyházi és civil szervezeteknek, mely szervezetek aktívan részt vesznek a város életében, rendezvényein.
8.3. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség
2013. július elsejével megszűnt a Dunaújvárosi kistérség, és szerepét, a korábbinál szélesebb feladatkörrel a Dunaújvárosi járás vette át. A járásközponttal, és ajárási településekkel térségi szinten is célunk megvalósítani az esélyegyenlőségi célok, és az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében szükséges feladatokat.
8.4. Nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
Rácalmáson két nemzetiségi önkormányzat működik: Szerb Nemzetiségi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat, amelyeket szintén be kívánunk vonni az esélyegyenlőség érdekében létrehozandó együttműködésbe.
8.5. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
A Rácalmáson működő civilszervezetek nyitottan és befogadóan működnek, örömmel fogadják a munkájukba bekapcsolódni kívánó tagokat, így jelenlétük és tevékenységük támogatja az esélyegyenlőségi célok megvalósítását.
8.6. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában
A vállalkozásokat, for profit szereplőket elsősorban mint munkaadókat és különböző szolgáltatásokat nyújtó szereplőket fontos bevonni az esélyegyenlőségi együttműködésbe.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében fórumokat tartunk egészségügyi, oktatási-nevelési szakemberekkel. Ezt követően a honlapra feltéve várjuk az észrevételeket.
77
A véleményformálás lehetőségét biztosítja a HEP nyilvánosságra hozatala is, és a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása egyesületekkel.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a képviselő-testület felé. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei 1.1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése
roma munkavállalók a közfoglalkoztatásba
- Bölcsőde, családi napközi hiánya
Pályázati források bevonásával az
- Hátronyos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók rossz
számának
növelése
intézményrendszer kiépítése - Célzott tehetséggondozó programok
továbbtanulási mutatói
Idősek
Fogyatékkal élők
Az idősek elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen
- Programok, kulturális rendezvények szervezése –Források/pályázati lehetőség felkutatása egy bentlakásos idősek otthona létrehozásához
Nők szülés utáni visszatérése nehézséget jelent a munkaerőpiacra; Bölcsőde, családi napközi hiánya
Pályázati források bevonásával az intézményrendszer kiépítése
- Nincs elegendő információ a fogyatékkal élők helyzetéről -- Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége
- Felmérés készítése a probémák beazonosítása érdekében - az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a 78
1.2. A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Roma foglalkoztatás növelése
Munkaügyi Hivatal Önkormányzat – felelős: polgármester
- Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók Általános iskola, Önkormányzat - felelős: polgármester rossz továbbtanulási mutatói
Idősek
-Időskorú munkanélküliség, és elszigetelődés veszélye -Idősek otthona létrehozása
Nők
Bölcsőde, családi napközi hiánya
Fogyatékkal élők
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
- Helyzetfelmérés - Akadálymentesítés
Civil szervezetek, Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester Civil szervezetek, vállalkozók Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester Önkormányzat vezetősége - felelős: polgármester
1.3. Jövőképünk - Fontos településünknek a roma származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelése. A város önkormányzata minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. Feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését, elsősorban közmunkaprogramokkal. - Kiemelt területnek tarja Önkormányzatunk a gyermekek közoktatás-fejlesztésében az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elvét. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják sikerességüket. - Elengedhetetlen a nők esélyegyenlősége érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése. Munkalehetőségek teremtése, gyermekek nappali ellátását biztosító intézményrendszer kiépítése -Folyamatosan oda kell figyelni az idősebb korosztályra. A korosztályt érintő munkanélküliségére, elszigetelődésükre, elhagyatottságukra. Különösen fontos feladat a jövőre nézve egy bentlakásos idősek otthonának megvalósítása. Önkormányzatunk tervezi egy modern könyvtár kialakítását, mely újabb lehetőséget, programot biztosít az idősebb korosztálynak is.
79
-Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedési feltételeinek megteremtésére. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok ) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Fontos felmérnünk a fogyatékossággal élők helyzetét
1.4. Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Roma foglalkoztatás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (romák) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
1.Hosszú távú cél: A roma munkanélküliség radikális csökkenése 2.Közép távú cél: A roma foglalkoztatás 5%-os növekedése 5 éven belül 3.Rövid távú terv: A romák közfoglalkoztatásba történő bevonásának növelése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1.Foglalkoztatás politika helyes irányba történő irányítása 2.Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3.Munkaügyi Központtal közös közreműködés 4. Önkormányzati intézményekben roma munkavállalók foglalkoztatása 5. Képzés
Résztvevők és felelős
Résztvevők: roma munkanélküliek Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat vezetősége, Munkaügyi Hivatal, Munkáltatók
Határidő(k) szedve
pontokba
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015. 1.Hosszú távú cél: a kitűzött célig radikálisan csökken a roma munkanélküliek száma 2.Közép távú cél:2018-ra 5% emelkedik a roma foglalkoztatás aránya mely az életkörülményeik javulásához vezethet, mely a bűnözések számának csökkenéséhez is vezethet. 3.Rövid távú terv: 2015-ig a romák nagyobb számú közfoglalkoztatásba vonásával folyamatos ellátást biztosíthat számukra, javulhat egyes családok életkörülményei. Fontos eleme a Munkaügyi Hivatal által szervezésre kerülő közfoglalkoztatási program folytatása az elkövetkező években Munkaügyi Hivatal pályázati támogatása
80
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók továbbtanlási mutatóinak javítása Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók továbbtanulási mutatói az átlagnál lényegesen rosszabbak
1.Hosszú távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek átlagnak megfelelő továbbtanulási mutatók 2.Közép távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási mutatói legfeljebb 10 százalékban térnek el az átlagtól 3. Rövid távú terv: : hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási átlagai 5-10 százalékkal javulnak Tehetséggondozó programok Szociális munka, családgondozás Mentor Résztvevők: Á l ta l á no s i sko l a , civil szervezetek, Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, lakosság Felelős: Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Önkormányzat vezetősége, Civil szervezetek, kistérségi oktatási intézmények, lakosság 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.
1.Hosszú távú cél: továbbtanulási mutatók megfelelnek az átlagnak 2.Közép távú cél:. továbbtanulási mutatók legfelejbb 10 százalékban térnek el az átlagtól 3.Rövid távú terv: továbbtanulási mutatók legalább 10 százalékkal javulnak
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Motiváció szükséges a továbbtanuláshoz, az elutasítás pl. az elhelyezkedési esélyek garantálásával csökkenthető
Szükséges erőforrások
Mentor, szakmai humánerőforrás
81
Intézkedés címe:
Időskorúak elszigetelődésének veszélye
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az idősebb korosztály munkanélkülisége, elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
1.Hosszú távú cél: Bentlakásos idősek otthona létesítése 2.Közép távú cél: Munkahelyteremtés 3.Rövid távú terv: Programok, rendezvények szervezése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Pályázati forrás felkutatása 2. Vállalkozókkal történő együttmúködés 3. Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, rendezvények, programok szervezése
Résztvevők és felelős
Résztvevők: Önkormányzat, civil szervezetek, vállalkozói szféra Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat vezetősége, civil szervezetek,
Határidő(k) pontokba szedve
1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2014.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1.Hosszú távú cél: Időskorúak ellátása, foglalkoztatása biztosított 2.Közép távú cél:. Nappali intézmény jön létre 3.Rövid távú terv: Az idősebb korosztálynak szervezett kulturális, helyi programokkal, kiemeljük őket a korosztályukra jellemző elszigetelődésből
pályázati lehetőségek keresése
Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
82
Intézkedés címe:
Bölcsőde, családi napközi hiánya
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nők szülés utáni visszatérése nehézséget jelent a munkaerőpiacra
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1.Hosszú távú cél: a szükséges intézményrendszer kiépítése (bölcsőde, családi napközi) 2.Közép távú cél: a szükséges intézményrendszer kiépítése (bölcsőde, családi napközi) 3.Rövid távú terv: az intézményrendszer kialakításának előkészítése Bölcsődeépítés Családi napközik létrehozása, illetve szerződéses szolgáltatás biztosítása
Résztvevők és felelős
Résztvevők: Önkormányzat, civil szervezetek Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat vezetősége,
Határidő(k) pontokba szedve
1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1.Hosszú távú cél: A nők munkanélküliségének 5 %-os csökkenése 10 éven belül 2.Közép távú cél: 2-3%-os növekedés a bölcsődei szolgáltatásban 3.Rövid távú terv: Az információk áramlásával több támogatási lehetőség, juthat el a munkanélküli nők részére. 1-2%-kal csökkenhet a szülők iskolai végzettsége a támogatási rendszer kihasználásával
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
pályázati források feltárása
Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
83
Intézkedés címe:
Akadálymentesítés, fogyatékkal élők helyzetének felmérése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen az akadálymentes intézmények száma alacsony
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
1.Hosszú távú cél: Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége 2.Közép távú cél: Biztonságos közlekedés biztosítása 3.Rövid távú cél: Információ áramlás segítése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Beruházásoknál nagy figyelem az akadálymentesítésre 2. Gyalogátkelő a forgalmasabb csomópontokba 3. Fogyatékkal élők problémáinak feltárása
Résztvevők és felelős
Résztvevők: Önkormányzat Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2015. 3.Rövid távú cél: 2014.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
a 1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Akadálymentes intézmények megvalósítása csak pályázat meg. Források folyamatos feltárása szükséges hozzá.
Szükséges erőforrások
Eu-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
84
forrásból valósulhat
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013.
2. Megvalósítás 2.1. A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
2.2. A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon dokumentálása,
és
mindezekről a
követése,
település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,
- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött
85
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013. célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
2.3. A HEP Fórum működése
A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
86
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013. 2.4. Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
2.5. Nyilvánosság
Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Az érdekeltek körének meghatározásán túl a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.
A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
2.6. Kötelezettségek és felelősség
87
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013. Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:
A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: -
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az
önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. -
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely
munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o
Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető
legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o
Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói
megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o
Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a
szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o
Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, kezdeményezni,
és
a
vizsgálatot
jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása,
instruálása), -
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével
közösen -
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat,
biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. -
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi
Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a
88
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013. köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
2.7. Érvényesülés, módosítás
Fontos annak meghatározása is a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében, hogy milyen módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése.
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető – felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
89
Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja – 2013.
3. Elfogadás módja és dátuma
I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.
III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.
Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
90
