Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testület 2/2008. (III.31.) önkormányzati rendelete A vásárokról és a piacokról Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján valamint „A vásárokról és piacokról” szóló 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és „A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. rendelet alapján az alábbi rendeletet alkotja.
1.§. A rendelet hatálya (1)
A rendelet hatálya kiterjed a Szalkszentmárton község területén tartott: (a)
Országos állat és kirakó vásárra, a heti kirakódó vásárra, az alkalmi (ünnepi) vásárra (továbbiakban vásár)
(b)
Az élelmiszerpiacra, a használtcikk piacra (továbbiakban: piac)
(2)
Nem terjed ki az önkormányzati rendelet hatálya az üzleti kiárusításra, alkalmi árusításra akkor sem, ha az eladó azt vásár elnevezéssel szervezi, továbbá az egyedi engedély alapján közterületen folytatott árusításra, valamint a zöldség, gyümölcs, virág értékesítésre engedélyezett úgynevezett kistermelői, őstermelői elárusító helyekre.
(3)
A rendelet szabályait mindenki köteles betartani, aki a vásáron, piacon elad, vásárol, vagy ott bármilyen más tevékenységet végez.
2.§. Vásár és piac fenntartása (1)
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakosság élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel történő jobb ellátása érdekében e rendeletnek megfelelőn az vásárt rendez, piacot tart fenn, vagy vásár rendezésére, piac fenntartására külön szerződés alapján másnak kizárólagos hasznosítási jogot biztosít.
(2)
A nem önkormányzati területen tartandó, az 1.§. (1) bek-ben felsorolt vásárt és piacot a Jegyző engedélyével az tarthat, aki a 35/1995.(IV.5.) Korm. rendelet vonatkozó szabályainak eleget tesz.
(3)
Szalkszentmárton Község Önkormányzata a piacok üzemeltetését, rendjének biztosítását, a helypénzek, a helyfoglalási díjak beszedését a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási csoportja útján látja el.
2
3.§. A vásárok, piacok jellege, helye, ideje (1)
Országos állat- és kirakóvásárt a Sport úti vásártéren évente legalább 2 alkalommal lehet tartani. A 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 6. § (1) szerint „a vásárrendező köteles az általa tartandó vásárról, a vásár jellegéről, az ott árusításra kerülő termékek köréről, időpont megjelölésével, legalább 60 nappal a megrendezést megelőzően írásban tájékoztatni a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, vámhivatalt és a területileg illetékes kamarát” valamint Szalkszentmárton és környéke lakosságát. A vásárokat vasárnap kell megtartani. Nyitvatartási ideje: 6,00-órától 14,00-óráig,
(2)
A kistermelői, őstermelői napi élelmiszerpiac a hét miden napján üzemel a Szent Márton téri piacon. Heti kirakodó vásárnapok a kedd és a péntek. Állami ünnepek alkalmával a piac zárva tart. Az élelmiszerpiac nyitvatartási ideje: - május 1-től szeptember 30-ig 6,00-18,00 óráig. - október 1-től április 30-ig 7,00-17,00 óráig. A heti vásárnap nyitvatartási ideje: - május 1-től szeptember 30-ig kedden, pénteken 6,00 – 12,00 óráig - október 1-től április 30-ig kedden, pénteken 7,00 – 12,00 óráig
(3)
Heti kirakodóvásár a Szent Márton tér e célra kijelölt részén tarható. Piaci tevékenység céljára kijelölt hely a Szent Márton térnek a déli oldali parkoló és az útszegélyek közötti része.
(4)
Alkalmi (ünnepi) vásár esetenként a lakosság igényének megfelelően az ünnephez kapcsolódó jellegzetes árucikkek értékesítésére rendezhető.
(5)
Élőbaromfi, galamb, nyúl és más kistestű állat a Szent Márton téri vásártér kijelölt területén árusítható kedden, pénteken 7,00-12,00 óráig.
(6)
A hal kivételével az összes élelmiszer csak a dinnyepiacon forgalmazható. Az élőhal árusításra kijelölt hely a Néphadsereg u. Szent Márton téri oldalán a park előtt lévő 3 m-es sáv 10 m hosszan.
(7)
A dinnyepiac a Damjanich utca és a Néphadsereg u. közti területe a szegély és járda közötti 3 m-es sávban. Ezen a területen a dinnyepiac megszűnése után alkalmilag alma,
3 burgonya, hagyma és fenyőfa is árusítható utánfutóról, vagy ládákból. Nyitvatartási ideje megegyezik az élelmiszer piac nyitvatartási idejével. (8)
A piacon külön helyet kell kijelölni (a)
Tej, tejtermék
(b)
Aszalt gyümölcs, méz
(c)
Sertéshúsból előállított füstölt hús, étkezési szalonna, olvasztott étkezési sertészsír
(d)
Tojás
(e)
Gomba
(f)
Kimért savanyúság
árusítására.
4.§. Forgalomba hozható áruk köre (1)
A vásárok és piacok típusait és az azokon forgalomba hozható árucikkek (állatfajok) körét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2)
A 35/1995. (IV.5.) Korm.rendelet 3. § (1) szerint „vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.”
(3)
A 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 3. § (4) szerint „a vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusító helyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat.”
5.§. Vásárokon és piacon nem hozható forgalomba A 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 3. § (2) szerint „vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba: (a)
nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
(b)
gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
(c)
kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;
(d)
mérgező és veszélyes anyag;
(e)
látást javító szemüveg, kontaktlencse;
(f)
fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, külön jogszabály alapján II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray;
(g)
"A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
4 (h)
kulturális javak;
(i)
védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
(j)
olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.”
6.§. Vásárokon és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba A 35/1995. (IV.5.) Korm.rendelet 3. § (3) szerint „vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: (a)
fűszerpaprika-őrlemény;
(b)
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;
(c)
növényvédő szer;
(d)
barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
(e)
gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek);
(f)
külön jogszabály alapján I. osztályba tartozó pirotechnikai termék.”
7.§. Árusításra jogosultak A 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 4. § szerint „(1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat. (2)
A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag (a)
a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,
(b)
a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,
(c)
mézet (lépes mézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt
5 árusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint. (3)
A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.
(4)
Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikkpiacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.
(5)
E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.”
8. §. Helyhasználat, helypénz (1)
Az árusok a piactereknek a Gazdálkodási Csoport által – az árusított cikkek, bérelt helyek szerint – kijelölt részén foglalhatják el árusító helyüket. A kijelölt hely önkényesen nem változtatható meg, nem cserélhető el. A bérelt helyeket a bérlők 7,00 óráig foglalhatják el. Az úgynevezett szabad területeken az érkezési sorrend érvényesül.
(2)
A Gazdálkodási Csoport munkatársa, a rendelkezésre álló területek nagyságától függően, indokolt esetben az igényeltnél kisebb területet is megállapíthat.
(3)
Kiskereskedők, kisiparosok a piac, vásár területén vállalkozásonként maximum egy-egy helyet vehetnek igénybe.
(4)
A vásárokra, piacokra árusítás céljából hozott állatok, termékek, az azok által elfoglalt terület, valamint az árut szállító járművek után e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott helypénzt kell fizetni.
(5)
A napi használati engedélyt, a helyjegyet a Gazdálkodási Csoport dolgozói a helypénz megfizetése ellenében a helyszínen adják ki. A helypénzt készpénzben kell megfizetni.
(6)
A megbízott helypénzszedő a befizetett helypénzről, annak megfelelő értékű, sorszámmal ellátott helypénzjegyet ad ki, melyet az árus a helyhasználat megszűnéséig köteles megőrizni és az ellenőrzést végző személynek felhívásra bemutatni. A helypénzjegy másra nem ruházható át. Az elveszett helypénzjegy csak újabb jegy megváltásával pótolható.
(7)
A huzamosabb időre szóló helyhasználati engedély (bérelt hely, bérelt asztal) az állandó árusítóhely biztosítását szolgálja és a Gazdálkodási Csoport kijelölt munkatársától lehet kérni. Ha kiadható hely nincs a kérelmezőt, kérésére, nyilvántartásba kell venni és a felszabaduló helyeket az igénylés időbeni sorrendjében kell kiadni. A helyhasználat időtartama minimum egy, maximum 12 hónap. Év közben a helyhasználat maximum az év végéig váltható meg.
(8)
A (7) bekezdés szerinti helyhasználati díj a fizetendő helypénzt nem tartalmazza.
(9)
A helyhasználat során minden árus köteles az elfoglalt helyet tisztántartani. A helyhasználat megszűnésekor a helyet üresen, tisztán, sértetlenül (az esetleg átvett berendezésekkel és eszközökkel együtt) a Gazdálkodási Csoport munkatársának átadni.
6
9. §. Élelmiszer forgalmazására vonatkozó rendelkezések (1)
Élelmiszert csak kijelölt helyen és erre a célra elhelyezett asztalon lehet árusítani.
(2)
Közvetlen fogyasztásra kerülő csomagolatlan élelmiszert szennyeződés megakadályozása céljából lefedve, letakarva kell árusítani. (pl. tejterméket, savanyú káposzta stb)
(3)
Árusító helyeken csak jó minőségű, fogyasztásra alkalmas, jellegének megfelelő, romlatlan, hamisítatlan áru hozható forgalomba.
(4)
A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 18. § (1) szerint „kizárólag sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt abban az esetben árusíthat, ha a készítmény húsvizsgálaton átesett állatból származik, és ezt a lakhelye szerint illetékes állatorvosi igazolással tanúsítja.”
(5)
Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik. Az esetben, ha a szakellenőr a gombát emberi fogyasztásra alkalmasnak találja, napi gombaárusítási engedélyt ad ki, melyen a gomba fajtája, a gomba mennyisége és az árusítás időpontja van feltüntetve Gomba árusítás a szakellenőr által történt gombavizsgálatot követően a piac arra kijelölt részén végezhető.
(6)
A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 18. § (1) szerint „saját termelésű tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba.”
(7)
A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 19. § (1) szerint „Tejet, tejterméket kimérve forgalomba hozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban szabad. Tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni. Árusítás közben a szennyeződéstől való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstől, illetve felmelegedéstől.”
(8)
A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 19. § (2) szerint „Tejbe, tejtermékbe, továbbá közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edénybe kézzel belenyúlni tilos. A kimérés, adagolás csak tiszta mérőedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az árusító tartályába visszaönteni.”
(9)
A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 19. § (3) szerint „Nyers tej árusítása esetén a fogyasztást megelőző hőkezelés szükségességére "Nyers tej, fogyasztás előtt fel kell forralni!" felirattal kell felhívni a vevő figyelmét.”
(10) A piacon kizárólag gümőkór, brucella és leukózis mentes állattól származó tejet, tejterméket lehet árusítani, s e tényt az illetékes állatorvos által kiállított igazolással kell tanúsítani. (11) A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól” szóló 59/1999. (XI.26.) EüM. Rendelet 15. § (1) szerint „Forgalomba hozni csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad, amelynek növényvédő-szeres kezelésére előírt élelmezés-egészségügyi
7 várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési naplót) az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az előírt élelmezésegészségügyi várakozási időket betartotta. Az írásos nyilatkozatot az árusítás helyén kell tartani.”
10. §. Állategészségügyi rendelkezések (1)
Az állati eredetű élelmiszerek árusítását és piaci tárolásának higiéniai rendjét az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állatorvosa rendszeresen és folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén az élelmiszerekből mintát vesz és a jogszabályban előírt módon eljár.
(2)
Állatvásárra csak marhalevél birtokában, az ott szolgálatot tejesítő állatorvos által elvégzett ellenőrzést követően lehet állatokat felhajtani.
(3)
Az állatorvosi vizsgálat során az állat megfékezését, rögzítését a felhajtó köteles biztosítani.
(4)
Minden eladó köteles a piacon, vásárban szolgálatot teljesítő, a rendelet 11. §. (12) bekezdésben felsorolt, ellenőrzésre jogosult személyek felszólítására az eladásra szánt állatot, állati eredetű terméket és engedélyt bemutatni.
11. §. Rendészeti intézkedések (1)
A piac- és vásártéren lévő építményeket, árusító asztalokat, berendezési tárgyakat, fákat megrongálni, bepiszkítani, a helyéről eltávolítani tilos.
(2)
Az élelmiszerpiac területére kutyát és más állatot bevinni tilos.
(3)
Az árusító sátrakat, asztalokat és az árut úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést ne akadályozzák.
(4)
A szállítóeszközöket a rakodást követően haladéktalanul a piacon kívül, az erre a célra kijelölt területen kell elhelyezni.
(5)
A vásártér területére, állatpiacra járművel csak áru fuvarozása céljából lehet behajtani.
(6)
Az árusító köteles az áru származása, minősége és mennyisége, valamint az árak tekintetében a helypénzszedőnek, piacfelügyelőnek, ellenőrnek, továbbá a statisztikai adatgyűjtőnek felvilágosítást adni és kérésére bizonyító iratot felmutatni. (helypénzjegy, vállalkozó igazolvány, helyfoglalási igazoló számla).
(7)
Az árusítóhelyeken kizárólag érvényes hitelesítésű mérleget, mérőeszközt szabad használni.
(8)
A sátrakat és az árusok eszközeit, tárgyait, az el nem adott árut az árusítás befejeztével a piac területéről el kell szállítani.
(9)
A vásár és piac területén nyílt térben tüzet rakni tilos, a tűzrendészeti előírások megtartása mindenkire nézve kötelező.
8 (10) A vásártéren és a piac területén perlekedni, lármázni, botrányt okozni tilos. (11) A vásárok és piacok rendjét, a fogalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a Jegyző, az Élelmiszer-higiéniai Kirendeltség, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, a KERMI és az ellenőrzésre jogostul más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák ellenőrzik. (12) A rendező köteles a vásár, piac rendjét, valamint az árusításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni.
12.§. Szabálysértési rendelkezések (1)
A „Vásárokról és piacokról” szóló rendelet megsértése szabálysértés és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az aki: (a)
a piac területén élelmiszert földről árusit,
(b)
annak ellenére, hogy jogszabály kötelezi az áru eredetének bizonyítására vonatkozó okirat, vagy az árusításra, szolgáltató tevékenységre vonatkozó engedély felmutatására és ezt nem tudja megtenni. Azonnal köteles tevékenységét befejezni,
(c)
e rendelet 7. §.-ában foglalt „árusításra jogosult”-ak körébe nem tartozik, de árusítást folytat. Azonnal köteles az árusítást befejezni.
(d)
kistermelő, népművész, népi iparművész, képzőművész, fotóművész és egyéb magánszemély, amennyiben e rendelet 7. §. rájuk vonatkozó pontjaiban meghatározott áruféleségeken túl mást is árusít. Azonnal köteles megszűntetni azoknak az áruknak az árusítását, melyeket a rendelet tilt számára.
(e)
vásáron, piacon e rendelet 5. és 6. §-ban meghatározott, „forgalomba nem hozható” árut forgalmaz. Azonnal köteles megszűntetni azoknak az árunak az árusítását, melyeket a rendelet tilt számára.
(f)
e rendelet 9. §. –ában az „élelmiszerek forgalmazására vonatkozó” rendelkezéseket megsérti. Azonnal köteles megszűntetni a szabálysértést.
(g)
e rendelet 10. §.-ában foglalt „állategészségügyi rendelkezések”-et megsérti. Azonnal köteles megszűntetni a szabálysértést.
(h)
e rendlelet 11. §.ában meghatározott „rendészeti” szabályokat megsérti vagy a tiltás ellenére árusít. Azonnal köteles megszűntetni a szabálysértést.
(2)
A szabálysértési ügyekben az Önkormányzat Jegyzője jár el mint I. fokú szabálysértési hatóság.
(3)
Szabálysértési ügyekben a Közterület felügyelők, az ÁNTSZ ellenőrök, a Fogyasztóvédelmi felügyelők, az Élelmiszerellenőrző és Állategészségügyi Állomás ellenőrei és a Rendőrök 500 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki.
(4)
Aki a rendeletet súlyosan megszegi, vagy két éven belül 2 alkalommal volt ellene szabálysértési eljárás a piacrendelet megsértése miatt, 3 hónapra határozattal kitiltható a szalkszentmártoni vásárokról és piacokról.
9
13. §. Egyéb rendelkezések (1)
A vásárok és piacok működésével kapcsolatos bejelentést, panaszt a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjénél lehet tenni.
(2)
E rendelet hatálya alá tartozó eljárásoknál nincs lehetőség az elektronikus hatósági ügyintézésre.
14. §. Záró rendelkezések Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Szalkszentmárton, 2008. március 12.
Tóth Ferenc Jegyző
Aranyi János Polgármester
A rendelet kihirdetve: 2008. március 31.
Tóth Ferenc
Jegyző
1. sz. Melléklet 2./2008. (III.31.) rendelethez. A vásárok és piacok típusai és az azokon forgalomba hozható árucikkek, állatfajok köre. Országos állat- és kirakóvásár
10 A forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával bármely áru és élőállat, tenyészés gazdasági célú háziállat, vadfajok, veszélytelen hobbi állatok a védett állatfajok és fajták kivételével.
Népművészeti vásár Népművészeti, népi iparművészeti, kézműves termékek. Heti kirakóvásár A forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával az élelmiszerek és az élőállat kivételével bármely áru. Alkalmi, ünnepi vásár A kirakóvásáron általában árusított cikkek és az alkalomhoz vagy ünnephez kapcsolódó jellegzetes árucikkek. A vásár egy vagy több árucikkre korlátozva is tartható. Napi élelmiszerpiac Élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, hal, élő és művirág, mezőgazdasági termék, karácsonyi fenyőfa, virágföld. Mezőgazdasági termékből előállított nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag.
2. sz. melléklet 2./2008. (III.31.) rendelethez Szalkszentmárton község területén alkalmazott vásári, piaci helypénzek és egyéb fizetendő díjak: (a díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák)
11
A/
B/
Állatok
Ft/db
1. Ló
400,-
2. Csikó /6 hónaptól 2 éves korig/
200,-
3. Szarvasmarha
400,-
4. Növendékborjú /6 hótól 2 évesig/
200,-
5. Tejescsikó, tejesborjú
150,-
6. Sertés
150,-
7. Juh, kecske
150,-
8. Tejesbárány, tejesgida
150,-
9. Liba
30,-
10. Pulyka
30,-
11. Kacsa
20,-
12. Tyúk, kakas
20,-
13. Pelyhes baromfi csibe, kacsa, liba, pulyka
10,-
14. Előnevelt baromfi
20,-
15. Galamb
20,-
16. Nyúl
30,-
Az élelmiszerpiacon fizetendő helypénz 17. Fedetlen részen - asztalon történő őstermelői árusítás esetén minden megkezdett méter után 0 Ft/m/nap
12 C/
Vegyes
Ft/m2/nap
18. Kisiparosok, kiskereskedők által elfoglalt terület -
vásártéren
100,-
-
piacon
100,-
19. Magánszemély által használtcikk árusítással elfoglalt terület
50,-
20. Mutatványosok, lövészek, körhintások által elfoglalt terület
75,-
21. Élelmiszerpiacon kívül történő alkalmi árusítás - zöldség, gyümölcs
75,-
- virág, koszorú
150,-
- fenyőfa
150,-