Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 1.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében, valamint az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb felhasználása végett a következő rendeletet alkotja: Az adó alanya, az adókötelezettség 1.§ (1)
Az adó alanya, a vállalkozó.
(2)
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(3)
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(4)
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a)1 b)2 építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot3 meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c.) Bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(3)
Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése 2.§
1
A „piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 21/2010.(XII.16.) számú önkormányzati rendelet 1.§. (1) bekezdése. Hatályos 2011. január 1-től. 2 Módosította az 5/2012.(II.20.) 1.§-a. A „61”napot szövegrész helyébe „30” napot szövegrész lép. Hatályos 2012. március 1-től. 3 A „30 napot” szövegrész helyébe „61 napot” szövegrész lép. Módosította a 21/2010.(XII.16.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2011. január 1-től.
(1)
4
(2)
Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az 1.§ (4) bekezdés b) szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.
Az adó alapja 3.§ 7 (1)5 6 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével , b) az alvállalkozói teljesítések értékével, c) az anyagköltséggel, d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 89 10
e) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7.5%-a. (2)11 12 Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3)
(4)
4 5
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 13
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel - 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
Módosította a 30/2012.(XII.01.) számú rendelet 1.§-a. Hatályos 2012. december 1-től.
Módosította az 5/2010. (II. 11.) számú rendelet 1. §-a. Hatályos 2010. február 15-től. Módosította az 5/2012.(II.20.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos 2012. március 1-től. 7 Módosította a 30/2012.(XII.01.) számú rendelet 2.§. (1) bekezdése. Hatályos 2012. december 1-től. 8 Módosította az 5/2012.(II.20.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos 2012. március 1-től. 9 „Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 3.§. és 3/A. §-a szerint kell alkalmazni.” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 16/2012.(V.31.) számú rendelet 1.§-a. 2012. június 1től hatályos. 10 Módosította a 20/2014.(XI.24.) számú rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. január 1-től. 11 Módosította az 5/2010. (II. 11.) számú rendelet 2. §-a. Hatályos 2010. február 15-től. 12 Módosította az 5/2012.(II.20.) számú rendelet 3.§-a. Hatályos 2012. március 1-től. 13 Módosította a 30/2012.(XII.01.) számú rendelet 2.§. (2) bekezdése. Hatályos 2012. december 1-től. 6
(5)
- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a, - 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a vonható le. 14 A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.
(6)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 %-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.
(7)
A (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételét számol el.
(8)
Az e § szerinti számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.” Az adó mértéke 4.§
(1)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke egységesen 2 %.
(2)
Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a)
15
b) az 1.§ (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000 Ft. Adómentesség
14
Kiegészítette a 30/2012.(XII.01.) számú rendelet 2.§. (3) bekezdése. Hatályos 2012. december 1-től. Hatályon kívül helyezte a 21/2010.(XII.16.) számú önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos 2011. január 1-től. 15
5.§ (1)
16
(2)
Az adóalanyt az általános szabályok szerint - a mentesség idejére is – adóbevallás-adási kötelezettség terheli, melynek elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell megállapítani.
Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 3.§ (2)-(3) bekezdése és 3/A.§-ai szerint kell alkalmazni.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 6. §17 (1) A magánszemély és nem magánszemély vállalkozó adókötelezettségét az önkormányzat adóhatóságához köteles bejelenteni és a bevezetett helyi adó megállapításához szükséges valamennyi adatot szolgáltatni az adott évi január 1-jei állapotnak megfelelően. (2) Adózó adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (3) Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, a előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. (4) Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőlegrészlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. (5) A vállalkozó az adóköteles tevékenységének megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozóknak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adóról bejelentést kell tenni az adóhatósághoz. (6) Az iparűzési adóbevallás benyújtásának határidejét, az adóelőleg és adó megfizetésének esedékességét az adózár rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény állapítja meg. (7) Az adóhatóság a fizetendő előleg mértékét az éves adóbevallás, illetőleg a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (8) Ha jogszabályi változás miatt nem az adó alapja vagy a mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján 16 17
Módosította a 16/2012.(V.31.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos 2012. június 1-től. Módosította a 16/2010. (IX. 30.) számú rendelet 1. §-a. Hatályos 2010. június 29-től.
adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (9) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenységet a megkezdés napján kell bejelenteni az önkormányzat adóhatóságához. A végzett iparűzési tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell megfizetni az önkormányzat helyi iparűzési adó számlájára.
Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése, adómérséklés 7.§18 Helyi adó és a benyújtandó hátralék (továbbiakban adóhátralék) elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. A fizetési halasztási, részletfizetési és méltányossági kérelem elbírálása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§-134.§-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Az önkormányzati adóhatóság a megállapított mérsékelheti, vagy elengedheti.
pótlékot
kivételes méltányosságból
Záró rendelkezések 8.§ Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 26/2006.(XII.18.) rendelet 28/2005.(XII.19.) rendelet Dunapataj, 2007. december 13. Dusnoki Csaba sk. polgármester
Botykai János sk. jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetése 2007. december 17-én megtörtént. Botykai János sk. jegyző Alaprendelet: 22/2007.(XII.17.) Módosító rendelet: 5/2010.(II.11.), 16/2010.(IX.30.), 21/2010.(XII.16.), 18
Módosította a 16/2010. (IX. 30.) számú rendelet 2. §-a. Hatályos 2010. június 29-től.
