2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 1
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 2
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 3
Jegyzet
Localinfo Önkormányzati Havilap
Ki mit ígér?
Tartalomjegyzék X
Reflektorban az árvíz
X
Választás 2006
X
Interjú Baráth Etelével
X
Zajártalom úton-útfélen
4–6. oldal 7. oldal 8–9. oldal 10–11. oldal X
Közbeszerzési tanácsok 12. oldal
X
Európai Unió 17. oldal
X
Ket-tapasztalatok
X
Társulási akadályok
X
Kistérségi dilemmák
X
Újabb kisebbségek kopogtatnak
18. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal X
Pályázatfigyelõ 22–23. oldal
X
Visszatekintõ
X
Játszótérleltár
24–25. oldal 26. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Frappáns lenne a kérdésre kérdéssel válaszolni: hát ezek után? Ami jelentené egyrészt ezt a rendkívül szoros elsõ fordulós választási eredményt, amely nehezen kiszámíthatóvá teszi a versengés végeredményét. Másrészt utalna arra a furcsa kampányra, amelyet az elmúlt hetek-hónapok után magunk mögött hagytunk. Különösnek azért nevezem a kampányt, mert ezúttal szinte valamennyi párt elkerülte a lényeget. Vagyis az ígérgetési verseny közepette – amelynek címzettjei persze nem az önkormányzatok voltak –, alig esett szó a meglehetõsen borús és fenyegetõ valóságról. Mármint arról, hogy a költségvetés, az államháztartás rendkívüli hiánnyal küszködik, egyensúlya felborulni látszik. Hitelt már nem nagyon lehet minek a terhére felvenni, az EU egyre komorabban ráncolja a homlokát, az euró bevezetésének dátuma mind bizonytalanabbá válik, a tõzsde feszülten figyel, a pénzügyi befektetõk kivárnak... és még sorolhatnám. Vagyis, bárki kerül hatalomra, szigorú államháztartási megszorításokra kényszerül. Nos, ehhez képest meghökkentõ, hogy ennek részleteirõl, a szükséges lépésekrõl alig esett szó. S ha egyszer nem a valóságról folyt a vita, azon sincs mit csodálkozni, hogy az önkormányzati szféra sem került a figyelem középpontjába. Pedig józan ésszel gondolkodva, ezt több okból sem lehetne elkerülni. Az önkormányzatok alkotják az államháztartásnak azt az alrendszerét, ahová a büdzsé legnagyobb hányada áramlik. Vagyis a költségvetés szerkezetének bármiféle radikális átalakítása nem hagyhatja érintetlenül a helyhatóságokat. Persze nem vagyok azért ennyire naiv, hisz ki szeret ilyen kellemetlen témákról beszélni épp kampányidõben. Annyira pedig egyik párt sem akart nevetségessé válni, hogy jelentõs forrásokat ígért volna az önkormányzatoknak. Így hát maradt a hallgatás, ami még mindig becsületesebb, mint a hazugság. Mégsem vagyok pesszimista. Úgy sejtem, valamennyi politikai erõnek vannak – kell, hogy legyenek – komolyabb elképzelései az önkormányzati szférával kapcsolatban. Hiszen fogalmilag kizárt, hogy e terület érintése nélkül számottevõ államreform megvalósuljon. Van tehát kényszer, és nem is kicsi, ami esélyt ad arra, hogy az önkormányzatok finanszírozását, illetve a kötelezõ feladataik rendszerét áttekintsük, és hozzányúljunk. Csak hát mi legyen a kétharmados akadállyal? Ezzel az évtizedes átokkal, amelynek segítségével az éppen ellenzékben lévõ erõ rendre elgáncsolja bármiféle reform útját. Egyszerûen elképzelhetetlennek tartom, hogy még egy ciklus semmittevéssel, álcselekvéssel és a bénultság állapotában teljen el. Valaminek történnie kell. Persze, ezt sem ígérte meg senki… L. László János
[email protected]
2006. április
3
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 4
Reflektor – Árvízvédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap
Százéves árvízrekordok dõltek meg Soron kívül kaphatnak elõleget a védekezés költségeire az önkormányzatok Az árvíz lapzártánkkor csak a Dunán jelentett igazi problémát, a többi folyón éppen csak megindult az árhullám. A védekezési munkálatok jobb összehangolása és gyorsítása érdekében a kormány egy tizenkét pontos árvízvédelmi cselekvési programot dolgozott ki, melynek koordinálására kormánybiztost jelöltek ki. A Vásárhelyi terv védelmében a Tisza menti önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki.
Lapzártánkkor több folyón is megindult az árhullám, közvetlen veszély azonban csak a Dunán alakult ki. A legnagyobb folyónkon az apadás egyelõre lassú, a kritikus idõszak még tart, így valószínûleg egy hétbe is beletelik, amíg az árhullám végleg elhagyja az országot. A védekezés a többi folyón is megindult; a munkálatokban huszonötezer ember vesz részt két és félezer technikai eszközzel. Az áradások miatt eddig összesen 561 embert kellett kitelepíteni 66 településrõl. Lapzártánk pillanatában az ár- és belvíz 177 települést, 12 300 ingatlant és 33 500 embert érintett közvetlenül.
Árvízi készpénzalap A védekezésben érintett önkormányzatok soron kívül kaphatnak elõleget – jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter. Hozzátette: ha a helyhatóság igényli a támogatást, akkor a polgármesternek értesítenie kell a megyei közgyûlés elnökét, akinek jóvá kell hagynia az igényt. Ezt követõen a vis major alapból fizetik ki a kért támogatást. A minisztériumi vezetõ elmondása szerint ha üres lesz az alap, akkor az igényeket már a Belügyminisztérium fogja elbírálni. Az önX 4
kormányzatok számára könnyítés, hogy a kért pénzeket elõlegként kaphatják meg. Hogy további segítséget tudjon nyújtani, a kormány tizenkét pontos árvízvédelmi cselekvési programot dolgozott ki (lásd keretes írásunkat), amelyben kikötötték: a védekezésnek pénzügyi akadálya nem lehet, és biztosítottak az emberi erõforrások is. A terv végrehajtására árvízi kormánybiztost is kineveztek. Dudás Ferenc feladata az elfogadott munkálatok koordinálása és az újjáépítés elõkészítése lesz. Az elképzelések szerint magas szintû koordinációra van szükség, amely öszszefogja sok minisztérium és az egyéb szervek munkáját. A program egyik kiemelkedõ pontja, hogy a kormány háromszázmillió forintos árvízi készpénzalap létrehozásáról döntött, amibõl készpénzben biztosít gyorssegélyt azoknak a polgároknak, akiknek lakhatását, hétköznapi biztonságát teszi lehetetlenné a rendkívüli árvíz. Jó hír az önkormányzatoknak, hogy az önkormányzati utakban keletkezett árvízi károk gyors helyreállítása érdekében a kormány a vis major keret terhére a hetvenszázalékos mértékben nyújtható támogatást kilencven százalékra emelte. Erre szükség is van, mivel Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelentése szerint eddig két-hárommilliárd forintra tehetõ az árvíz miatt a közutakon keletkezett kár. Az árvíz miatt felfüggesztették az M0-ás északi Duna-hídja valamint a dunaújvárosi híd építését, így várhatóan háromhetes csúszás lesz ezeknél a beruházásoknál. Hogy a védekezést jobban össze tudják hangolni, az Útinform 24 órás ügyeletet tart, így folyamatosan érkezhetnek az érintett folyószakaszokról a jelentések. Ezzel függ össze Dudás Ferenc azon bejelentése, miszerint olyan monitoringrendszert alakítottak ki, amivel óráról órára figyelemmel tudják követni a tervek végrehajtását.
www.katasztrofavedelem.hu 2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 5
Reflektor – Árvízvédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap
Partnerek kerestetnek
"Memorandum a Tiszáról"
A kormányzat felkérte a polgármestereket, hogy azonnal jelezzék problémáikat. Ehhez a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) hívták segítségül, hogy közvetítsen az államapparátus és a helyhatóságok között. A megállapodásnak megfelelõen az érintett szervezetek (a Belügyminisztérium, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter és a TÖOSZ) arra kérték a nem veszélyeztetett önkormányzatokat, hogy önállóan vagy akár kistérségekbe tömörülve nyújtsanak segítséget egy-egy árvízzel fenyegetett településnek. A kezdeményezés célja, hogy minden egyes veszélyeztetett településnek legyen egy partnere, aki képes támogatást nyújtani a felmerült problémákban. Ez nemcsak pénzügyi segítség lehet, hanem technikai vagy élõ erõforrás is. Az elképzelés szerint az így kialakult támogatási, partneri kapcsolat az árhullám levonultával is mûködne, és az érintettek együtt dolgoznának a helyreállítási munkálatokban. Az akció keretében a TÖOSZ lehetõséget biztosít önkormányzatok, gazdasági szervezetek és magánszemélyek részére, hogy a meglévõ önkormányzati szolidaritási számlára – számlaszáma: 1020100650051867-00000000 – anyagi hozzájárulást nyújtsanak. Más esetben jelezzék segítõ szándékukat a (1) 322-7404, (1) 322-3843, (1) 322-6673 telefonszámokon, valamint a (1) 413-0482-es faxon, illetve a
[email protected] e-mailcímen.
Ezzel a címmel hozták nyilvánosságra közös állásfoglalásukat a Tisza menti önkormányzatok, a folyó mentén élõ gazdálkodók, valamint a Tiszáért dolgozó civil szervezetek, kutatók. A kezdeményezõk úgy ítélik meg, hogy az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásoknak egyforma hangsúllyal kell megjelenniük a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (VTT) címû állami fejlesztési programban. A dokumentum szerint erre azért volt szükség, mert a 2003-as bíztató kezdet után a hangsúlyok nagyon átkerültek az árvízvédelemre, míg a fenntartható gazdálkodást szolgáló fejlesztési célok szinte teljesen eltûntek. Ha ez így folytatódik, félõ, hogy a VTT inkább károkat fog okozni, mintsem hasznára lenne az ott élõknek. Éppen ezért felhívják a figyelmet, hogy VTT megvalósítása során a természetközeli módszerekkel folytatott vízmegtartó vízgazdálkodás elveit kell szem elõtt tartani, és biztosítani kell, hogy az árvizekkel érkezõ víztöbbletbõl a folyó mentén minél nagyobb területeken lehessen vízpótlást megvalósítani, szabályozott módon. A tervek szerint a VTT legalább harminc tározót hozna létre a Tisza mentén. Az alkotók reményei szerint az érintettek bevonásával az egész rendszert ki lehetne építeni tíz éven belül. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Az Árvízvédelmi Cselekvési Program 12 pontja 1. A kormány az árvízi védekezéshez szükséges pénzügyi igényeket azonnal átutalja. A szükséges költségvetési elõirányzatot felülrõl nyitottá teszi. 2. A kormány 300 millió forintos Árvízi Készpénzalapot hoz létre. Ebbõl az alapból biztosít gyorssegélyt azoknak, akiknek lakhatását, hétköznapi biztonságát teszi lehetetlenné a rendkívüli árvíz. A gyorssegélyt az érintett települések önkormányzatain keresztül folyósítják; a belügyminiszter gondoskodik a vis major-elõlegkérelmek soron kívüli elbírálásáról. 3. A gazdák gyors megsegítését szolgálja, hogy a területalapú támogatások az ár- és belvízzel borított területeken gazdálkodók számára is kifizethetõk. 4. A kormány kedvezményes hitelprogramot indít az árvíz miatt elemi kárt szenX
vedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek gyors megsegítése érdekében. Az állami Magyar Fejlesztési Bank Rt. számukra 40 milliárd forint, 25 éves lejáratú, kedvezményes kamatozású 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 százalékos 3 év türelmi idõvel igénybe vehetõ hitelt nyújt. Annak érdekében, hogy a hitel visszafizetése ne jelentsen túlzott terhet, a kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a 40 milliárd forintos hitelre árfolyamgaranciát biztosítson. 5. Az önkormányzati utakban keletkezett árvízi károk gyors helyreállítása érdekében a kormány a vis maior keret terhére a 70%-os mértékû támogatást 90%-ra emeli. 6. A kormány a meghirdetett közmunkaprogramban foglalkoztatott 25
ezer fõbõl 20 ezer fõt az ár- és belvíz-védekezési feladatokra irányít az önkormányzatokkal együttmûködve. A közhasznú munkára 11 milliárd forint forrást biztosított, amit az érintett önkormányzatok haladéktalanul igénybe vehetnek. 7. A kormány az árvíz- és belvízvédelmi közmunkaprogram keretében foglalkoztatott 3 000 fõs létszámot a védekezési feladatok ellátására 6 000 fõre növeli, ehhez 2 milliárd forint forrást biztosít a költségvetésbõl. 8. A kormány 6 000 fõ katonát, 1 000 fõt a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál, 815 fõ határvadászt 24 órás váltásos rendszerre történõ áttéréssel a kárhelyszínekre csoportosít. 5 000 fõ rendõrt rendel a védekezés helyszíneinek rendõri feladataira. 9. A honvédelmi miniszter
és a belügyminiszter biztosítják a szállítási jármûvek átcsoportosítását a nem veszélyeztetett megyékbõl az árvízzel sújtott településekre. 10. A belügyminiszter és a regionális fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter és a TÖOSZ együttmûködve felhívják az árvíz által érintett települési önkormányzatokat, hogy válasszanak partnertelepülést a közvetlen segítségnyújtás céljából. 11. A kormány az oktatási miniszteren keresztül felkéri a pedagógusokat,a nyugdíjas pedagógusokat, hogy az érintett településeken ügyeleti rendszerben is biztosítsák a gyermekek felügyeletét. 12. A kormány felhívta a Magyar Posta Rt.-t, hogy az árvíz miatt elzárt területeken a katasztrófavédelem szállítóeszközeivel biztosítsa a postai szolgáltatásokat.
www.arviz.lap.hu 2006. április
5
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 6
Reflektor – Árvízvédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap
Gávavencsellõ: ígéretek helyett tettekre várnak A Szabolcs megyei Gávavencsellõn harmadfokú készültség van, egyelõre nem számítanak komoly árhullámra – nyilatkozta a Localinfónak Karakó László polgármester. Hozzátette: a település közelében mérõ vízügyi szakemberek szerint komolyabb árvíztõl nem kell tartani, a magas víz egyelõre apadóban van. Érdeklõdésünkre a település vezetõje elmondta, hogy Gávavencsellõ biztonságát nagymértékben növelné az évek óta épülõ árvízkapu. Ennek átadását eredetileg április végére tervezték, ám késtek a mun-
kálatokkal, így leghamarabb nyáron, legkésõbb õsszel tudják átadni a védmûvet. Ha mégis hirtelen sokat emelkedne a vízszint, akkor a hagyományos módszerekkel védekeznének, ám Karakó László elmondása szerint bármilyen szeszélyes folyó is a Tisza, idén nem kell nagyon nagy víztõl tartani. A védekezés leghatásosabb módszerének azt tartaná, ha a mindenkori kormány betartaná az ígéreteit, és végre valaki ténylegesen elkezdené építeni a gátakat. Ehhez véleménye szerint több milliárd forintra lenne szükség a központi költségvetésbõl, mivel a kistelepüléseknek nincs meg az anyagi fedezetük a védekezéshez. Karakó László elmondta: õk is csak akkor tudnak ilyen célra költeni, ha a kormány visszafizeti ezeket az összegeket, mivel minden évben jelentõs költségvetési hiánnyal indulnak.
Bodrogolaszi: négy-ö ötszázmillió kellene gátépítésre A helyzet rossz és folyamatosan romlik – foglalta össze röviden a Localinfónak az épp aktuális árvízhelyzetet a Borsod megyei Bodrogolasziban Tölgyesi István polgármester. Hozzátette: a víz jelen pillanatban a házak között van, az elsõ családot már ki is kellett költöztetni, õket egy önkormányzati épületben helyezték el ideiglenesen. A településen évek óta gondot okoz az árvíz, aminek a fõ oka, hogy bár az 1999-es és a 2000-es árvizek után a Bodrog jobb partján lévõ települések körül mindenhol megépült a védõgát, Bodrogolasziban nem. Tölgyesi István elmondása szerint az akkori tervdokumentáció szerint a falu teljes védelmét 203 millió forintból meg lehetett volna oldani, amit ráadásul az állam vállalt volna magára. Ám az akkori polgármester hibája miatt csak egy kisebb gát épült, összesen 38 millió forintért. Ez a védmû csak háromszáz méteren óvja a települést, ami nem elég, mivel a Bodrog szó szerint minden irányból
támadja a falut – mondta el a polgármester. Hozzátette: a végleges megoldást a teljes gátrendszer megépülése jelentené. A problémát az okozza, hogy ami 2000-ben 203 millió forintba került, az idén már négy-ötszázmillióba. Tölgyesi István elmondta, hogy amint levonul az ár és elvégezték az utómunkálatokat is, teljes körû dokumentációt készítenek, azzal mennek a vízügyi hatóságokhoz, hogy támogatást szerezzenek a gát építéséhez. A településen – gát hiányában – egyelõre homokzsákokkal védekeznek, ám ez teljesen hiábavaló, mivel nem tudnak minden oldalt így megvédeni. Az ár elleni harc költségeit a vis major keretbõl fedezik, mivel Bodrogolaszinak nincsen elegendõ saját forrása. Az elképzelések szerint elõlegként hét-nyolcszázezer forintot kapnának a következõ napokban, míg a hosszú távú védekezésre valamivel egymillió feletti összeggel számolnak.
Záhony: idén nem költöttek saját forrást a védekezésre A szintén Szabolcs megyei Záhonynál most már másodfokú készültség van, a nehezén túl vagyunk – közölte lapunk érdeklõdésére Háda Imre, Záhony elsõ embere. Hozzátette: a védekezés teljes mértékben megfelelõ volt, a településen semmilyen kárt nem okozott az árhullám. Az árvíz elleni legjobb védekezésnek a Vásárhelyi-tervben is szereplõ víztározók megépítését tartja. Kér-
désünkre, hogy ezek mikorra készülhetnek el, Háda Imre azt válaszolta, hogy ígéretek korábban is voltak, így ezt lehetetlen megjósolni. Ha végre befejezõdnek ezek a munkálatok, akkor a polgármester szerint a Tisza térségében élõk sokkal nagyobb biztonságban érezhetik majd magukat. Véleménye szerint jobb módszer lenne, ha a gátak építésére fordítanák a forrásokat és nem a helyhatóságoknak adnák, mivel a védekezés nem önkormányzati, hanem központi, állami feladat. Idén szerencsés helyzetben voltunk, mivel semmilyen plusz pénzt nem kellett kiadni a védekezésre – tette hozzá Háda Imre. Elmondta: ez nem így volt az elmúlt években, amikor is 1998-tól kezdve körülbelül kétévente kellett megküzdeniük az árral. Ebben az idõszakban átlagosan kétmillió forintot költöttek a település árvíz elleni védelmére. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
X 6
www.gavavencsello.hu, www.bodrogolaszi.hu, www.zahony.hu 2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 7
Választás 2006
Localinfo Önkormányzati Havilap
Plebejus kormányzást ígér a Fidesz „Ahol igénylik, lesz óvoda, és elemi, vagyis alsó tagozatos iskola.” Mivel a Fidesz hivatalos programját elõzõ lapzártánk után tették közzé, most tudjuk elemezni. A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség dokumentuma a megszokott választási programokhoz képest újszerû abban a tekintetben, hogy nem tér ki az élet minden területére, ehelyett néhány fontosnak tartott probléma köré sûríti választási ígéreteit. Talán ez magyarázza, hogy az önkormányzati szféráról nem esik külön szó a programban. Ennek ellenére számos e területet érintõ kérdés szóba kerül; az alábbiakban ezeket foglaljuk össze. A Fidesz Hajrá Magyarország! címet viselõ választási programja – szlogenjükhöz híven – három fõ fejezetre tagolódik: Munka, Otthon és Család. Az egyes fejezetek újabb alprogramokból állnak. Így például a Munka címû fejezet központi gondolata az Új Széchenyi Terv végrehajtása. A terv négy fõ pillére: a munkaadók által fizetett adó- és járulékterhek radikális csökkentése; az infrastruktúra gyorsított fejlesztése; a kis- és középvállalkozások feltõkésítése, valamint a közvetlen munkahelyteremtõ, foglalkoztatásbõvítõ programok végrehajtása. Az infrastruktúra-fejlesztés témakörét érintve a program megemlíti: esetleges kormányra kerülése esetén a Fidesz az uniós források felét erre a célra fogja fordítani. A közigazgatásról a Család fejezetben olvashatunk. Eszerint ma a magyar sikerek egyik hátráltatója a korszerûtlen állam. A párt célja a hatékony, átlátható államszervezet megteremtése. Ennek érdekében egyszerûsítenék az intézményrendszert, egyszerre csökkentve a politikusok számát illetve a kormányzás költségeit. Mint írják: „a plebejus kormányzás takarékos, és az emberek oldalán áll.” A kistelepülések helyzetének javítását szolgálja a Fidesz azon terve, hogy visszaadják a bezárt iskolákat, óvodákat a falusi embereknek. „Ahol igénylik, a kistelepüléseken is lesz óvoda és elemi, alsó tagozatos iskola” – áll a választási dokumentumban. Minderre az óvodaépítési és -bõvítési program keretében kerülhet sor. A kultúra terén sem hagynák magukra a kistelepüléseket. Könyvtári stratégiájuk kiemelt területe a regionális könyvtári ellátás, a kistelepülések ellátásának megszervezése, biztosítása. Cél, hogy a kistelepüléseken, kisvárosokban élõk számára ugyanolyan minõségû szolgáltatást biztosítsanak, mint az Országos Dokumentumellátási Rendszer könyvtárai. Azokon a településeken, ahol nincs könyvtár, állami támogatással, pályázati úton biztosítanák az iskolai könyvtár használatát az ott lakók számára. A programban megtalálható a járulékterhek harmadával történõ csökkentésének ígérete, amely a Fidesz tervei szerint ötszázezer új munkahely teremtését generálja. A párt célja ugyanis – mint írják – a teljes foglalkoztatottság. (A program Otthon címet viselõ részében pedig azt is célul tûzik, hogy Magyarországon mindenkinek legyen saját otthona.) X
A magyar társadalmi szereplõk védelme több helyen is megjelenik a programban: a Fidesz új közbeszerzési törvényt kíván alkotni, amely lehetõvé teszi, hogy 2007-tõl a közbeszerzési beruházások minél nagyobb hányada hazai vállalkozásokhoz jusson. Emellett szorgalmazzák, hogy a termõföld maradjon magyar tulajdonban, és erõteljes piacvédelemmel kívánják növelni a hazai mezõgazdaságból élõk versenyképességét. A Fidesz a gyógyszertárakat is magyar kézben szeretné tudni, és programjában leszögezi: a kórházak nem eladók. Az „agyelszívás” megfékezése érdekében külön alapot kívánnak létrehozni, amelybõl a külföldön tanuló, kutató fiatalok hazai vállalkozásokba és kutatóintézetekbe való beilleszkedését, valamint saját, innovatív vállalkozásaik alapítását támogatnák. A monopóliumok ellen is fellépne a Fidesz, ami elsõsorban a közszolgáltatások (áram, gáz, távfûtés, tömegközlekedés) árának megfékezésében, csökkentésében öltene testet. Az önkormányzatokat érinti, hogy a párt programot tervez indítani, amely 2007-tõl a jelenlegi felére csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, ezek költségeit és idõigényét. Fontos fejlesztési irány a közlekedés: a nemzeti vasútprogram, a családi gépkocsiprgram és a közúti közlekedésfejlesztési program. A magyar turizmus fejlesztési víziója és programja címû terv szerint folyamatosan növekedne a turizmus költségvetése. Ezen belül kiemelt forrásokat biztosítanának a Balaton, a Duna, a Velencei-tó, a Tisza és történelmi borvidékek turisztikai fejlesztésére. Ehhez kapcsolódik a Gyógyító Magyarország program is, amelytõl az ország lakosságának életminõség-javulását és a születéskor várható átlagos élettartam növekedését várják. A Fidesz a csatornázási program befejezését, a szelektív hulladékgyûjtés egész országra történõ kiterjesztését is ígéri. Átalakítanák a rendvédelmi szervezetrendszert is, mint a programban olvasható: a határõrséggel összevont korszerû, teljesítményorientált rendõrséget kívánnak létrehozni, valamint a megelõzést szolgáló, hatékony katasztrófavédelmet, és egységes gyakorlatot folytató Határ- és Idegenrendészeti Hivatalt. Emellett külföldi példa alapján felállítanák a vasúti rendõrséget. Munkatársunktól
www.fidesz.hu 2006. április
7
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 8
Interjú
Localinfo Önkormányzati Havilap
„A történelem legnagyobb decentralizációja” Baráth Etele régiónként egybeolvasztaná a megyei önkormányzatokat Magyarország elsõ helyen áll az EU-fforrások lehívásában, és igen nagy a sikeres pályázatok aránya is. Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel a nemzeti fejlesztési tervekrõl, az önkormányzatok részvételérõl beszélgettünk, valamint arról, hogyan lehetne a megyei önkormányzatokat „megszüntetve megõrizni...” Április elején lezárult a második Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) társadalmi vitájának elsõ szakasza. Milyen észrevételek érkeztek az önkormányzatoktól? Eddig mintegy száz javaslat érkezett, melyek gyakran harminc-negyvenoldalas elemzéseket tartalmaznak. Még nincsenek meg az összegzések; csak benyomásokról tudok beszámolni. Az elsõ ütem április harmadikai zárása után egyébként még két ütemben tovább folyik az egyeztetés. A véleményezést május végéig zárjuk véglegesen. Az önkormányzatok megítélése szerint az elmúlt tizenöt évben két jelentõs problémája volt a helyi közigazgatásnak. Az egyik, hogy nagyon elaprózott az önkormányzati rendszer, ezért sok gondot jelent a gazdaságos mûködtetése. A másik az önkormányzati feladatok alulfinanszírozottsága, amit nem elsõsorban a támogatások növelésével, hanem nagyobb saját bevétellel lehetne ellensúlyozni. Mindezekre válaszul a II. NFT jelentõsen decentralizálja a forrásokat. Nemcsak arról van szó, hogy több pályázati forrás jut az önkormányzatokhoz például településrehabilitációra, lakótelepek újraélesztésére, környezetvédelemre, közlekedésfejlesztésre, nagyberuházásokra, hanem arról is, hogy a források nagy része fölött helyben fognak dönteni. A strukturális alapok regionális fejlesztésekre szánt forrásainak ötven százalékát átadjuk a régióknak, ami a magyar történelem legnagyobb decentralizációja. Mi a fejlesztési terv legfontosabb újdonsága az önkormányzatok számára? A II. NFT legnagyobb kihívása, hogy a településeket hálózatba kell szervezni, a különbözõ közlekedési, foglalkoztatási és egyéb gondok megoldása érdekében. Komplex kistérségi szolgáltatóközpontok jönnek létre, amelyek számos szolgáltatást tudnak nyújtani a környezõ településeknek a terhesgondozástól az idõsek klubjáig. Magának a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek négy fõ prioritása van. Az egyik a tudás, a képzés, az egész életen át tartó tanulás. A másik a közlekedés fejlesztése, a városon belüli közlekedéstõl a települések közti elérhetõség javításán át a kötöttpályás közlekedés fejlesztéséig. A harmadik a kis- és középvállalkozások támogatása; azokon a területeken, ahol foglalkoztatási gondok jelentkeznek továbbra is vissza nem térítendõ támogatásokat nyújtunk számukra, a többi helyen – mintegy hetven százalékban – azonban visszatérítendõk lesznek a támogatások. A negyedik az úgynevezett pólusprogram. X 8
A fejlesztési pólusok valójában olyan vidéki nagyvárosok, melyek koncentrálják az innovációs tudást és technológiákat, amelyek magas szintû egyetemi oktatással, kutatásfejlesztéssel, gazdasági tevékenységgel, logisztikával szolgálják ki az adott vonzáskörzet és az egész régió dinamikus fejlõdését. A kijelölt pólusközpontok Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Gyõr, valamint Veszprém és Székesfehérvár együttesen. Nem az a cél, hogy a bürokráciát növeljük, hanem, hogy csökkentsük a fõváros-központúságot és ezen városok és tágabb környezetük a modern tudásra és iparra építve minél hatékonyabban kamatoztassák képességeiket, minél elõbb lehessen a tudásból termék, a tehetségbõl és szorgalomból pedig növekvõ életszínvonal, élhetõ környezet. Most, a választások lezárulta elõtt hogyan látja, lesznek régiók? Van realitása a régiórendszer bevezetésének? Ha eldöntöttük, hogy átadjuk a forrásokat a régióknak, elkerülhetetlen a regionális intézményrendszer megerõsítése. Ez alatt természetesen a már ma is meglévõ fejlesztési régiókat értem, de a kormány – ha a jelenlegi vezeti továbbra is az országot – a következõ négy évben megkezdi az önkormányzati régiók kialakítását is. Ugyanakkor hangsúlyoznám: nem vagyunk semmiben lemaradva, mint ahogyan azt manapság szinte hisztérikusan emlegetik: Franciaországban vagy Olaszországban jóval lassabban jöttek létre annak idején az önkormányzati régiók. Ugyanakkor Lengyelország adminisztratíve elõttünk jár, hisz kialakították a regionális önkormányzatokat. A magyar fejlesztési régiók hatékonysága mégis megelõzi a lengyelekét. Hogyan erõsítenék meg a fejlesztési régiókat? Decemberben kétszáz fõvel növeltük a fejlesztési ügynökségek létszámát, a következõ félévben pedig újabb kétszáz fõt vehetnek fel országszerte. Ez a humán erõforrás elégséges lesz a mostani feladatok ellátásához. Fontosnak tartom, hogy a megyei önkormányzatok hivatalai is bekapcsolódjanak a fejlesztési feladatokba – ahogyan ez több helyen már meg is történt. Milyen szerepet szánnak a megyei önkormányzatoknak, napirenden van a megszüntetésük? Ezen a téren nagy viták várhatók, mivel mindenkinek más az elképzelése. A következõ két évben azonban
www.barathetele.hu 2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 9
Interjú
Localinfo Önkormányzati Havilap konszenzust kell kialakítani ezen a területen. Az igazi probléma az, hogy sok a politikailag elkötelezett ember a megyéknél; ezért én a jelenlegi egyharmadára csökkenteném a megyei közgyûlések létszámát. A regionális önkormányzati testület pedig ezekbõl a harmadára csökkentett megyei képviseletekbõl állna össze. Ezzel megmaradna a megyei területi képviselet, de pártlistán kerülnének be a képviselõk a regionális önkormányzatokba, s meglenne a szükséges legitimitásuk. A megyei önkormányzat tehát úgy szûnne meg, hogy a megyei képviselet mégis megmarad. És fontosnak tartom a megyei önkormányzati hivatalok megtartását is, amelyek jelentõs részt vállalhatnak a megyei fejlesztések végrehajtásában. Ez természetesen racionalizálást is jelentene, mégis viszonylag kis konfliktusokkal bevezethetõ. Hogyan értékeli az önkormányzati szféra részvételét az elsõ Nemzeti Fejlesztési Tervben? Az önkormányzatok fõként a regionális operatív programokban vettek, vesznek részt. Kicsit meg is lep, de legnagyobb arányban a Humán Erõforrás Operatív Programból (HEFOP) részesültek: ennek a keretében mintegy százmilliárd forint kerül az önkormányzatokhoz, és huszonegy milli-
teljes keret felhasználására 2008-ig van még idõnk. A Kohéziós Alap pénzei pedig száz százalékban le vannak kötve, a kifizetések harminc-harmincöt százalékos szinten állnak. Jól haladunk tehát az EU-s pénzek felhasználásával: a konkrét kifizetésekben elsõ helyen állunk, és az egy fõre jutó támogatási összegben is csak azért elõzhetnek meg a balti államok, illetve Szlovénia, mivel jóval kisebb lakosságszámú országok lévén könnyebb helyzetben vannak. A magyarországi pályázatok vajon alátámasztják-e e azt az elképzelést, hogy a magyarok kreatívak, innovatívak? Megjelenik-e e ez a vélt vagy valós tulajdonságunk a pályázatokban? Abban nincs különbség más országokhoz képest, hogy a kerethez képes mennyi a sikeres pályázat. Abban viszont szignifikáns különbség van, hogy a benyújtott pályamunkákon belül kezdetektõl fogva igen magas a sikeres pályázatok aránya. Ebben megközelítjük a régi tagállamok mai mutatóit, például. Spanyolországét, Portugáliáét. Érdekesség, hogy az ország elmaradottabb részeibõl – KeletMagyarországról és a Dél-Dunántúlról – több és sikeresebb pályázat érkezik. Ez részben felülmúlja a várakozásokat, részben viszont érthetõ, hisz ezeken a területeken nagyobb a szükség, és akár kevesebb pénzért is hajlandóak erõfeszítéseket tenni. Látszódik-e e már, hogy vannak „bebukott” pályázatok? Olyan elõfordult, hogy egy-egy szerzõdés aláírása közben visszakozott a nyertes, mert túl szigorúnak ítélte a szabályokat. Vagy egy-egy gazdasági társaság mégsem látta kellõen jövedelmezõnek a tervezett beruházást, s ezért nem indította el a projektet. Az is elõfordul, hogy önkormányzatok átszervezik a pályázataikat, és több nyertes projekt közül elállnak valamelyik megvalósításától. Emellett egy-két esetben jött csalásról is hír; de olyanról nincs tudomásunk, hogy valaki meg akarta valósítani a projektjét, de csõdöt mondott.
árd forint kifizetése már meg is történt. Ezek fõként képzési, foglalkoztatási programok, amelyek hatékonysága ugyanakkor nagyon nehezen mérhetõ. Összesen 340 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett az önkormányzatoktól, aminek – a rendelkezésre álló források nagysága miatt – körülbelül harmadát tudjuk teljesíteni. A közszféra összességében 340 milliárd forintnyi EU-társfinanszírozott projektre nyert támogatást, ebbõl 97 milliárd forint már ki van fizetve. Az önkormányzatok kötötték le az eddig megítélt strukturális források 60,5 százalékát. Mennyire sikeres Magyarország az EU-p pályázatok terén? Az év végéig leköthetõ strukturális alapokból származó források 93 százalékát – 534 milliárd forintot – ítélték eddig oda az irányító hatóságok, év végéig tehát jó eséllyel leköthetõ a teljes, 642 milliárdos keret. Összességében a megítélt pénzek negyedét folyósították már a nyerteseknek, a X
Pedig a kifizetések csúszása, az elbírálás hosszadalmas átfutásása igencsak megnehezíti a pályázók életét. Eleinte valóban nagyon hosszú volt az ügyintézés, de mára sokkal precízebbek lettek a pályázatok. Sok könnyítést is bevezettünk: nullás igazolást például már csak a szerzõdéskötéskor kell csatolni, a pályázati munkához nem. Az ügyintézõk korábban nem tarthattak kapcsolatot a pályázókkal, nehogy a korrupció gyanúja vetüljön rájuk. Most viszont úgy gondoljuk, nem okoz gondot, ha az ügyintézõ – a pályázati határidõ lejárta elõtt – felhívja a pályázó figyelmét, hogy valami hiba van az anyagban, hiányzik egy aláírás, vagy egy dokumentum. A kezdeti 216 napos ügyintézési idõt, ami a szerzõdéskötésig eltelt, mára sikerült felére csökkenteni. A pénzkifizetéssel kapcsolatban gondot okozott, hogy gyakran rosszul töltötték ki a számlát, de az sem volt jó gyakorlat, ha az ügyintézõ kivárta az átutalással a harmincnapos határidõt. Utóbbin változtattunk. Igyekszünk minél inkább ügyfélbarát módon kezelni a pályázatokat. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.nfh.hu 2006. április
9
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 10
Környezetvédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap
Zajártalom úton-ú útfélen Minden második fõvárosi lakos erõs zajterhelés alatt él A közlekedés fejlõdése üdvös dolog, az autópálya-h hálózat bõvülése pedig tetemes közhaszonnal jár. A motorizációval párhuzamosan azonban mind nagyobb potenciális zajterhelésnek vagyunk kitéve. Éjjel-n nappal „élvezheti” a mobilitás hátrányait a repterek közelében lakó fõvárosi polgár, s ízelítõt bõven kap a decibelekbõl az agglomeráció, az aprófalvak népe is. De vajon szemet hunyhat-e e a sokakat zavaró jelenség fölött a közigazgatás?
Zajvédõ fal Budapest egyik bevezetõ útján
A fáma szerint a kutyaugatás nem hallik az égig; a légifolyosók zaja viszont rendre beszûrõdik a község- és városháza ablakán. Hatékony szankciók hiányában a helyhatóságok mégsem tudnak erélyesen fellépni a káros jelenség ellen. Így a zajártalom kárvallottjai szemében hovatovább új értelmet nyer, tudniillik a hatósági tehetetlenség szinonimájává válik az „államigazgatás hallgatása”. Ám a sorozatos kifogások nyomán az ombudsmanok szerencsére meghallották a Ferihegy környékén élõk panaszát. Az általános tanulságok, a szószóló komoly alkotmányjogi érvei miatt az eset a helyi közigazgatás jogalkalmazói számára is figyelmet érdemel. Mindenképpen jelzi: a látszat ellenére az önkormányzat sem eszköztelen.
Uniós regulák A jelenségre az EU már jóval korábban felfigyelt. Az uniós zajdirektívát végrehajtó kormány-, és miniszteri rendeletek alapján országszerte készül a stratégiai zajtérkép. Budapest és a vonzáskörzetében lévõ huszonegy település zajtérképét például 2007 közepéig, míg további nyolc városét 2012-ig kell tetõ alá hozni. A helyhatóságok pedig intézkedési tervben kötelesek megszabni a legfontosabb teendõket. X 10
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa szükségesnek tartja annak vizsgálatát, hogy miként lehetne kiváltani Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülõtér személy- és teherforgalmának egy részét, figyelemmel arra, hogy az ország számos más pontján is található repülõtér. Ez, amellett, hogy a ferihegyi repülõtér forgalomcsökkenését eredményezné, jótékony hatással lenne az adott térség infrastrukturális fejlõdésére, továbbá új munkahelyeket is teremtene – érvel a szószóló. Javaslatát az ombudsman Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek írt levelében is megfogalmazta. Az ombudsmanhoz több olyan beadvány érkezett, amelyben az indítványozók a lakóhelyük fölött elhaladó repülõgépek zaját sérelmezték. Lenkovics Barnabás a panaszok vizsgálata után leszögezte: a lakott területek fölött elhaladó alacsonyan repülõ légi jármûvek zajkibocsátása miatt meg kell vizsgálni, hogy kijelölhetõ-e olyan légifolyosó, ahol a légiközlekedés a jelenleginél kisebb mértékû zajhatással jár. Az ombudsmani jelentés megállapította, hogy míg a közúti és vasúti közlekedés zaja leginkább a közút, illetve a vasútvonal mellett élõket zavarja, addig a légi jármûvek zaja az állampolgárok szélesebb körét érinti.
Jog az egészséges környezethez Anélkül, hogy a paragrafusok részleteibe vesznénk, érdemes felidézni, hogy az Alkotmány biztosítja a tulajdonhoz és az egészséges környezethez való jogot, rögzíti a szabad mozgás, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát is. Az érintett alapjogokkal kapcsolatban a jogalkotónak és a hatóságoknak is arra kell törekedniük, hogy az egyik jog gyakorlása legfeljebb az elkerülhetetlenül szükséges mértékben korlátozza más jogok érvényesülését – int az országgyûlési biztos.
www.obh.hu 2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 11
Környezetvédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap A légifolyosók kijelölésekor tehát maximálisan törekedni kell arra, hogy a repülõgépek a lehetõ legkisebb mértékben zavarják az amúgy is „zajterhelt” fõvárosi lakosokat. Mivel a légi közlekedés szervezése, irányítása speciális szakmai ismereteket igényel, az országgyûlési biztos csak annak vizsgálatát kezdeményezhette, hogy kijelölhetõ-e az egyéb követelményeknek megfelelõ olyan irányú és magasságú légifolyosó, ahol a légiközlekedés a jelenleginél kisebb mértékû zavarással jár. A biztos szükségesnek tartja, hogy a Polgári Légiközlekedési Hatóság az éjszakai forgalom mértékére vonatkozó jogszabályi korlátozás betartását folyamatosan ellenõrizze, és szükség esetén kezdeményezze annak pontosítását. A légiközlekedési hatóság válaszát követõen az országgyûlési biztos a gazdasági és közlekedési minisztertõl kért tájékoztatást. A miniszter értesítette: két szakértõi csoport is megkezdte mûködését annak felülvizsgálatára, hogy milyen módon csökkenthetõ a fõváros egyes területeinek zajterhelése.
zat mentén lakóknak változatlanul együtt kell élniük az autópályákat megkerülõ kamionáradattal. Az utak állapota miatt tett panaszok az ország majd minden települését érintik. Figyelemre méltó: bár az országgyûlési biztos hivatalának felállítása óta érkeznek olyan panaszok, amelyekben utak kiépítését kérik, de 2005-ben érkezett az elsõ olyan beadvány, amelyben épp ez ellen tiltakoznak – mégpedig azért, mert az új út jelentõsen megnöveli az átmenõ forgalmat… Az inkriminált eset bizonyítja, hogy a lakókörnyezetünk immár olyan mértékben terhelt a motorizáció következményeivel, hogy jószerivel már út sem kell, csak nyugalom legyen... Jórészt a helyi jegyzõk kezdeményezõkészségén, találékonyságán múlik, hogy a jog szegényes helyi arzenáljában megtalálják-e a zajártalom elleni eredményes fellépés eszközeit. Ellenkezõ esetben hallgatásával a helyi államigazgatás alkalmasint maga is a birtokháborítók csendestársa lesz, amit aligha könyvel el sikeres község- vagy városfejlesztési cselekedetként a választópolgár. Bodnár Lajos
[email protected]
Zajtérképek, intézkedési tervek Maholnap digitális térképek alapján szinte házszámonként megmondható, hogy miként változna a zajterhelés, ha például elterelnék a buszt az utcából, vagy bevásárlóközpont épülne a szomszédban. Az önkormányzatoknak az adatok alapján intézkedési tervet is kell készíteniük. A kormányrendelet szerint tíz évnél nem hosszabb futamidejû intézkedés szükséges, ha üzemi létesítménynél 46 (éjjel 40), közlekedési zajforrás esetén 63 (éjjel 55) decibelt meghaladó hangerõsséget állapítottak meg. Ötévesnél nem hosszabb intézkedési terv kötelezõ, ha üzemi létesítménynél 56 (éjjel 50), közlekedési zajforrás esetében 63 (éjjel 55) decibeles értéknél magasabbat mérnek. Az önkormányzatoknak e kiadásokat a saját költségvetésükbe kell beépíteniük, ugyanakkor lehetõségük van uniós pályázatok elnyerésére is. A 2006. évi adatokra alapozó zajtérképek a környezetvédelmi tárca honlapján is elérhetõek lesznek a nyilvánosság számára. A fõváros mintegy ötszáz pontján mért adatokból máris kiderül, hogy a felüljárók, csomópontok környékén egész nap jóval határérték feletti, átlagosan 74 és 77 decibel közötti a zaj, sõt, az éjszakai értékek is alig csökkennek hetven alá. Minden második fõvárosi erõs zajban él. A tartós zaj magas vérnyomást, alvászavart, szélsõséges esetben infarktust is okozhat. De közjogi mellékhatása sem lebecsülendõ: az októberi önkormányzati választásokon akár kampánytémává is avanzsálhat a zajártalom elleni fellépés. A korábbi évekhez hasonlóan 2005-ben is nagy számban vizsgálták az egészséges környezethez, illetve a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való joggal összefüggõ beadványokat. A tágan vett környezetvédelemben való ombudsmani közremûködés elsõsorban a környezet védelmével összefüggõ hatósági tevékenységgel szembeni kifogások vizsgálatán keresztül valósul meg. A biztos jellemzõen egyedi ügyekben, kérelmek alapján jár el, amelyeket magánszemélyek mellett egyre gyakrabban nyújtanak be a környezetvédelem érdekében alakult civil szervezetek. Van még teendõ, hiszen az országos közlekedési hálóX
Mi a teendõ? A 280/2004. (X. 20.) számú kormányrendelet szerint a zajregula elsõdleges címzettje Budapest és vonzáskörzete – azaz Budapest, Dunakeszi, Fót, Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Pécel, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós; Diósd, Érd, Halásztelek, Törökbálint, Budaörs, Budakeszi, Solymár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre –, továbbá a 100 000-nél több lakosú városok. Egy további miniszteri rendelet értelmében az intézkedési a többi között, az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia: közúti közlekedés tekintetében: • a forgalomsûrûség csökkentése, • a nehézjármûvek részarányának csökkentése, • sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás, • a jármûpark felújítása, • az útburkolat cseréje; vasúti közlekedés tekintetében: • a sín és a kerék érdességének csökkentése, • sebességkorlátozás, • a kerekek árnyékolása, a felfüggesztés optimalizálása, • a pálya optimalizálása és csillapítása, • a vágányok alépítményeinek megválasztása, • a jármûvek fejlesztése, • az aerodinamikai zaj csökkentése; légi közlekedés tekintetében: • a repülési eljárások optimalizálása, • az elõírásokat nem teljesítõ repülõgépek üzemének korlátozása; • üzemi létesítmények tekintetében: • zajszegény gépek, berendezések alkalmazása; • a zajforrások épületen belüli elhelyezése vagy burkolása.
www.budapest.hu 2006. április
11
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 12
Közbeszerzés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés a szakértõ szemével A PPP: a közszféra és a magántõke együttmûködésén alapuló konstrukció, mely alapján – költségés kockázatmegosztás mellett – állami feladatok ellátását biztosítja hosszú távon a magánbefektetõ. A közszféra és a magánszféra sikeres együttmûködését az Európai Unión belüli nemzetközi és magyarországi tapasztalatok is bizonyítják. A közbeszerzési eljárások PPP-kkonstrukcióban történõ lebonyolítása komoly szakmai kihívást jelent a hivatalos közbeszerzési tanácsadók számára, hiszen a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. tv. (továbbiakban: Kbt.) nem tartalmaz külön rendelkezéseket erre a speciális beszerzésre vonatkozóan. Az alábbiakban a PPP-kkonstrukcióból adódó néhány, a Kbt. alkalmazásával kapcsolatos kérdést vetünk fel, ígérve, hogy a részletes elemzésekre rendszeresen visszatérünk, hiszen a PPP-kkonstrukció széles körû alkalmazására a jövõben kerül sor. Kezdjük az alapkérdéssel: mi a közbeszerzés tárgya? Bár a konstrukció hasonlít az építési koncesszióhoz, de még sem az. Az ajánlatkérõ létesítmény üzemeltetésére köt szolgáltatási szerzõdést a nyertes ajánlattevõvel, a közbeszerzés tárgya tehát szolgáltatás megrendelése. Az ellenszolgáltatás pedig nem – az építési koncesszióra jellemzõ – hasznosítási jog átengedése, hanem szolgáltatási díj fizetése. A konstrukció bonyolultságából eredõen a nyertes ajánlattevõ kiválasztása részvételi felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárással lehetséges. Ugyanakkor a tárgyalások során érvényesíteni kell a mûszaki elvárásokat. A létesítmény (sportcsarnok, uszoda stb.) felújítása, vagy adott esetben megépítése a nyertes ajánlattevõ kötelezettsége, de a tárgyalások során érvényesíteni kell az ajánlatkérõ létesítménynyel szembeni mûszaki elvárásait (még úgy is, hogy nincsen engedélyes szintû mûszaki dokumentáció, vagy egyéb épületterv, látványterv). Ugyanakkor a mûszaki elvárásokat nemcsak a létesítménnyel szemben kell megfogalmazni, hanem az üzemeltetéssel kapcsolatosan is. A másik érdekes kérdés: mi a becsült érték megállapításának alapja ezen konstrukció esetében? A becsült érték megállapításával kapcsolatosan két állásponttal találkozunk. Az egyik szerint a becsült értéket a Kbt. 38.§ (1) bekezdése b) pontja alapján az elõzetesen kalkulált havi ellenszolgáltatási díj negyvennyolcszoros összegében kell megállapítani, hiszen a megkötendõ szerzõdés négy évnél hosszabb idõre szól, és a Kbt. által felsorolt egyéb jogszabályhelyek alá nem sorolható ez a fajta konstrukció. A másik álláspont (amelyet e cikk írója is képvisel) az, hogy a teljes idõtartamra kifizetendõ teljes összegû ellenszolgáltatás (szolgáltatási díj) a becsült érték alapja. A Kbt. 35.§ (1) bekezdése meghatározza a becsült érték általános fogalmát. Az e paragrafust követõ 36. – 39/A paragrafusokban szabályozott esetek az általánoshoz képest speciális eseteket tartalmaznak. Ezek közül a 38.§ (1) bekezdésének b) pontja semmiképpen nem alkalmazható, hiszen ez a rendelkezés azon szerzõdések esetében irányadó, amelyek nem tartalmazzák a teljes díjat, míg a PPP-szolgáltatási szerzõdés tartalmazni fogja a teljes szolgáltatási díjat és annak teljes körû, részletes kalkulációját. A becsült érték alapja tehát mindenképpen a teljes idõtartamra számított teljes összegû ellenszolgáltatás akkor is, ha a 37. § (1) bekezdését vesszük alapul, amely szerint vételi jogot tartalmazó szolgáltatási X 12
szerzõdés esetében a vételárral együtt számított legmagasabb összegû ellenszolgáltatás a becsült érték alapja (a PPPkonstrukcióban az önkormányzatot választása szerint a futamidõ végén opció illeti meg), és akkor is, ha – speciális rendelkezés hiányában – visszatérünk a 35.§ (1) bekezdéséhez. Az eltérõ álláspontok is mutatják, hogy a Kbt. PPP-konstrukciót lekövetõ módosítására van szükség. A közbeszerzési eljárásban különös jelentõséget kap a szakértelem érvényesülése. A beruházás csak akkor minõsül magánszektorba tartozónak és a PPP-projektek nemzetközi statisztikai elszámolási szabályainak megfelelõnek, ha az építési, rendelkezésre állási, keresleti kockázatok közül legalább kettõ kockázati elemet (építési kockázatot mindenképpen) a magánbefektetõ visel. Ha erre nem figyel az eljárás során az ajánlatkérõ, elõfordulhat, hogy a közbeszerzési eljárás eredményes, de nem felel meg a PPP minõsítés feltételeinek, és az állam nem biztosítja az ellenszolgáltatás ráesõ részének finanszírozását. A tárgyalások során tehát a mûszaki követelmények érvényesülésén túl a pénzügyi, gazdasági szakértelem is kiemelkedõ jelentõséget kap, hiszen az ajánlattevõk árkalkulációit össze kell vetni a projekttervben elfogadott számításokkal, sõt, az üzemeltetési díjszámítások árszakértõi vizsgálatot is igényelhetnek. A közbeszerzési szakértelem biztosítása ezen konstrukciók esetében önmagában nem elég, hiszen ez a közbeszerzési törvény és gyakorlat biztosítását jelenti. Ennél azonban szélesebb körû jogi ismeret biztosítása szükséges a PPP-s eljárásokban. A Kbt. nem írja elõ nevesítve a jogi ismeretek biztosítását, de ezen konstrukció esetében a megkötendõ szolgáltatási szerzõdés szerkesztése, a konstrukció jogi ismerete, a szerzõdés teljesítését biztosító szankciórendszer szerzõdésbe helyezése alapos jogi felkészültséget igényel.
www.kozbeszerzes.hu 2006. április
Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 13
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 14
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 15
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 16
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 17
Európai Unió
Localinfo Önkormányzati Havilap
Új európai energiapolitika születõben Az orosz-u ukrán vitát követõ gázválság kijózanította az öreg kontinenst Tíz év múlva úgy fogunk visszatekinteni erre a napra, mint amelyen valami nagyon fontos történt – e szavakkal méltatta Wolfgang Schüssel, Ausztria (a soros EU-e elnök) kancellárja a március végi brüsszeli uniós csúcstalálkozó döntését egy új európai energiapolitika létrehozásáról. Az Unió vezetõ politikusai találkozójukat követõen nem gyõzték hangsúlyozni, hogy Európa jövõje szempontjából milyen nagy jelentõségû döntést hoztak Brüsszelben. Sokan ugyanis néhány hónappal ezelõtt egy lyukas fillért sem adtak volna azért, hogy a jelenleg szinte teljesen a nemzeti szuverenitás részét képezõ energiapolitika ilyen rövid idõn belül európai dimenziót kap. Aztán az orosz-ukrán vita nyomán az év elején fellépõ gázválság egycsapásra ráébresztette az Európai Unió tagállamait arra, hogy az energiaellátás kérdése Wolfgang Schüssel alapvetõen újszerû megközelítést igényel. Az egyes országok az utóbbi idõben egy sor olyan kihívással kerültek szembe az energiapolitika területén, amelyekkel egyedül képtelenek megbírkózni. Az elsõ számú problémát Európa energiafüggõsége jelenti. Miközben az uniós országok energiaforrásokban szegények, a fogyasztás – elsõsorban a közlekedés miatt – stabilan növekszik. Az európai gázipari föderáció (Eurogas) adatai szerint az Oroszországból érkezõ földgáz az európai szükségletek közel negyedét fedezi, de ha nem történik változás, 2020-ra akár az európai gázimport fele is innen származhat. Az Eurogas becslései szerint ugyanis a 2003-ban mért 456 milliárd köbméteres európai gázfogyasztás 2010-re 525 illetve 560 milliárd köbméterre nõhet. Ezzel együtt Európa részesedése a gáz elõállításából csökkenni fog (a felhasznált gáz 61 százaléka jelenleg Európából, 24 százaléka Oroszországból, 11 százaléka Algériából, 4 százaléka pedig más forrásból származik). Európa energiaellátását tehát diverzifikálni kell, ami az Európai Bizottság tagállamok által jóváhagyott javaslata szerint lényegében egy, a külvilág felé egységes energiadiplomácia létrehozását teszi szükségessé. Ez alapvetõ változást követel meg különösen néhány nagy EU-tagállam hozzáállásában. Ezek – mint például Németország – eddig javarészt a Moszkvával ápolt kétoldalú kapcsolatok keretében kerestek megoldást energiaellátási problémáikra. Az Európai Unió most stratégiai energiaszerzõdés megkötésére törekszik Oroszországgal, amely az energiaellátás hosszú távú biztosítása mellett nagy volumenû infrastrukturális beruházásokat is magában foglal majd. A „több lábon állás” azonban nemcsak az energiaimportot, hanem az energiafogyasztás összetételét, az úgynevezett energiamixet is érinti. Mivel az olaj- és a gáz világpiaci ára tartósan magas marad, ez relatíve olcsóbbá teszi X
az olyan alternatív és környezetkímélõ energiaforrásokat (víz-, szél-, napenergia-, biomassza stb.), amelyek elterjedését eddig a magas költségek és a lassú megtérülés akadályozta. Az EU-huszonötök most célként tûzték maguk elé, hogy a megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználáson belüli aránya 2015-re tizenöt százalék, a bioüzemanyagé pedig nyolc százalék legyen. Még ennél is forradalmibb döntésnek tartják azt a tervet, mely az energiahatékonyság húsz százalékkal történõ növelését irányozza elõ 2020-ig. Az új energiastratégia harmadik csapásiránya az energiaellátás és a környezetbarát energia mellett az energiaszektor versenyképességének javítása. Ebbõl a szempontból az egyik legnagyobb küszöbön álló változás, hogy 2007 közepétõl már a háztartások és a magánfogyasztók is megválaszthatják majd, hogy kitõl és mennyi pénzért veszik az energiát. Néhány országban már ma is nagyfokú a piaci liberalizáció. Tony Blair brit miniszterelnök például azt mondta, hogy hivatalában, a híres Downing Street 10-ben egy francia cég szolgáltatja a villamos áramot és egy német szolgáltató a vizet. Máshol azonban még nem ez a helyzet; Franciaországban és Németországban például a részben állami tulajdonban lévõ nagyvállalatok szinte egyeduralkodó helyzetben vannak a hazai piacon. Róma és Párizs között amiatt támadt komoly nézeteltérés, hogy a francia kormány az olasz Enel energiaipari cég terveit megneszelve összeboronálta a nyolcvan százalékig állami tulajdonban lévõ Gaz de France (GDF) és az ugyancsak energetikai óriásnak tekinthetõ francia Suez frigyét. A tranzakció, amelyet jelenleg az Európai Bizottság versenyjogi szempontból vizsgál, annak megakadályozását célozta, hogy egy külföldi cég tulajdonrészt szerezzen a nemzeti energiaszektor egyik meghatározó szereplõjének tartott Suezben. A születõben lévõ európai energiapolitika egyik kulcskérdése, hogy mennyire sikerül meggyõzni a tagállamokat arról, hogy nemzeti helyett európai léptékben gondolkodjanak; figyelembe véve egyúttal azt, hogy az energiapolitika alapvetõen továbbra is nemzeti hatáskörben marad, hiszen az Unió tagállamainak földrajzi, kulturális (gondoljunk például az atomenergiához fûzõdõ viszonyra) adottságai rendkívül eltérõek, ezért univerzális megoldások aligha érnék el a kívánt célt. Gyévai Zoltán/Brüsszel
www.europa.eu.int 2006. április
17
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 18
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Az ügyfelek nem ismerik a Ket-e et Az új jogszabály szinte megduplázta az ügyiratok számát Kis zökkenõkkel, de komolyabb problémák nélkül kezdték meg a közigazgatási eljárási törvény bevezetését a települések. A Jegyzõk Országos Szövetségének elnöke szerint legalább egy-m másfél évre van szükség, amíg teljesen át tudnak állni a települések az új rendszerre. Addig további megbeszélésekre, jogszabály-m módosításokra van szükség. Alapjában véve nem okozott nagy gondot a közigazgatási eljárási törvény novemberi bevezetése, de azért zökkenõmentes sem volt, hiszen számos újítás került be a rendszerbe – nyilatkozta a Localinfónak Mészáros Miklós, a Jegyzõk Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke. Hozzátette: éppen ezért folyamatosan értékelik az új Mészáros Miklós jogszabályt, amiben nagy segítséget nyújt a Belügyminisztériumban rendszeresen ülésezõ Ket-szakértõi bizottság. Hogy a JOSZ is jobban tudjon ebben a munkában segíteni, a közeljövõben felkérik az aljegyzõi tagozatot, hogy alakítsanak egy munkacsoportot, amely a Ket hibáit, hiányosságait gyûjti össze. Ezen kívül a honlapjukon létre kívánnak hozni egy, a közigazgatási eljárási törvénnyel foglalkozó részt, amelynek legfontosabb szerepe az lenne, hogy országos párbeszéd induljon az ügyben. A témában tartott vezetõi, illetve alsóbb szintû képzésekrõl Mészáros Miklós elmondta: nagy segítséget jelentettek, ugyanakkor nem lehetett mindenkit bevonni a programba, így maradtak hiányosságok is. Ráadásul véleménye szerint szükség lenne úgynevezett „mélyítõ- és finomító” képzésekre is, ahol mindig az éppen legújabb problémák megoldását tanítanák. Ez azért lenne jó, mert legalább egymásfél év tapasztalat kell, hogy a Ket-et teljesen zökkenõmentesen tudják használni, addig az idõpontig pedig további egyeztetésekre és jogszabály-módosításokra lesz szükség – magyarázta a Jegyzõk Országos Szövetségének elnöke. A kezdeti problémák közül Mészáros Miklós megemlítette, hogy a szakhatósági eljárásoknál megváltoztak a különbözõ fizetési módok: például hogy hol, illetve hogyan kell téríteni az eljárások díját. Az sem egyértelmû, hogy az ellenérdekû ügyfeleknél hogyan oldják meg a befizetéseket, hiszen ha igaza van az eredeti ügyfélnek, akkor a vele ellenérdekûnek kell megfizetnie az eljárást, míg ha nincs igaza, akkor neki. Ezzel az a gond, hogy a pénzt korábban kell eljutatni a hatóságnak, minthogy az eljárás lezárulna, tehát kiderülne, igazából kit is kötelezhetnek a befizetésre. A tisztesség úgy kívánja, hogy a települések kapjanak még plusztámogatást, amivel ellentételeznék a Ket bevezetése miatt keletkezett külön kiadásokat – emelte ki az elnök. X 18
Elmondta: pontos adatok még nincsenek, hogy ez pontosan mennyibe kerül a helyhatóságoknak, de már látni, hogy sokfajta elgondolás van, hogyan lehetne olcsóbbá tenni az eljárásokat. Miskolcon például, ahol Mészáros Miklós a jegyzõ, egy saját kézbesítõszolgálat elindítását is tervezik, mivel a törvényben elõ van írva, hogy az ügyfeleket öt napon belül értesíteni kell, ha eljárás indult velük kapcsolatban; ám ez túl sok pénzébe kerül az önkormányzatnak. Az e-ügyintézésrõl a JOSZ elnöke elmondta, hogy egyre több helyen érik el a második szintet, amikor már nyomtatványokat is le lehet tölteni a hivatal honlapjáról. A legnagyobb problémát az ügyfelek azonosítása jelenti, hiszen bár sok helyen adottak a technikai feltételek, van olyan terület, ahol még csak belátható idõn belül sincs erre remény. Véleménye szerint hosszú távon a papír és az elektronikusközigazgatás összevonása lehet a megoldás. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Egerben sok a többletkiadás Egerben egy VPOP pályázatnak köszönhetõen jól haladnak az e-közigazgatás felé, az elektronikus belsõ rendszer kialakítását hamarosan befejezik – nyilatkozta lapunknak Szalvóczi Ilona, a jegyzõi iroda fõtanácsosa. Hozzátetette: május 31-tõl még több honlapról indítható ügy lesz és a törvényileg elõírt határidõig be fogják tudni fejezni a teljes átállást. A legnagyobb kihívást a rendkívül megnövekedett ügyiratforgalom jelenti, hiszen ha így folytatódik a növekedés, akkor az év végére a duplájára nõhet az ügyiratszám a Ketnek köszönhetõen, ami éves szinten tíz-húszmillió forintos pluszkiadást jelent. Az ügyfelekrõl általánosságban elmondható, hogy nem ismerik a Ketet, így például gyakran elõfordul, hogy minden hivatalos papírt elhoznak a hivatalba, holott novembertõl a helyhatóságnak kötelessége ezeket beszerezni – közölte Szalvóczi Ilona. Hozzátette: sok helyen publikálták már a Ketben rejlõ lehetõségeket, például hirdettek a helyi médiában és a személyes találkozásokkor az ügyfélszolgálaton dolgozók is felvilágosítják a hozzájuk fordulókat, hogy milyen új lehetõségeik vannak. Mindezek ellenére kell még idõ, amíg az újdonságokat a nagyközönség számára is ismertté tudják tenni. A lakosság technikai ellátottságát firtató kérdésünkre a fõtanácsos elmondta, hogy nem készítettek errõl felmérést, ám az utóbbi idõben sok intézmény kapott internetelérést, így egyre több hozzáférési helyrõl lehet ügyeket intézni a városban.
www.jegyzo.hu 2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 19
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Társulnának, de nem lehet Agglomerációs gondok a többcélú kistérségek rendszerében A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény módosítását szeretné elérni több külsõ kerület és agglomerációs település. Az egymásra utalt önkormányzatok ugyanis jelenleg hivatalosan nem társulhatnak. Együttmûködések természetesen vannak, de többen szívesen szorosabbra fûznék a szálakat. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére a napokban külsõ kerületi és agglomerációs polgármesterek tanácskoztak arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a szomszédos önkormányzatok együttmûködését A fõ probléma, hogy a többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004-es törvény alapján nem alkothatnak többcélú társulást a kerületek és az agglomerációs települések: a jogszabály kizárja a fõvárost a többcélú kistérségi társulás alakítására jogosultak körébõl. A kerületek és az agglomerációs települések között korábban elindultak a területfejlesztési társulási folyamatok. Támogatást azonban csak a törvény alapján létrejött többcélú kistérségi társulások kaphatnak a közös feladatellátásra. Emiatt a korábbi kezdeményezések többnyire elsorvadtak. A kivételek között van a Csepel sziget és környéke kistérségi társulás, amelynek elõdje – a területfejlesztési önkormányzati társulás – még 1996-ban alakult meg, s 2004-ig, többcélúvá alakulásáig a XXI. kerületi önkormányzat is tagja volt. Azóta viszont csak a jó kapcsolatnak köszönhetõ, hogy Csepel polgármestere a mai napig látogatja, sõt véleményekkel, javaslatokkal is segíti a szomszédos kistérségi társulást. Csak jogilag szakadt meg a kapcsolat – nyilatkozta a Localinfónak Tóth Mihály polgármester. Ezt is igyekeznek azonban némiképp orvosolni: épp most készül együttmûködési megállapodást kötni Csepel önkormányzata a Csepel-szigeti kistérségi társulással. Ugyanakkor például közösen pályáznak a második Nemzeti Fejlesztési Tervben gerincút, vagy ahogy a fõvárosiak nevezik, elkerülõ út megépítésére. Szigetszetmiklóssal is sikerült megállapodást kötniük, hogy a szomszédos település hozzájáruljon a Csepelre bejáró diákjai oktatásához, betegei gyógyításához. Hogy milyen hátrányai vannak annak, ha hivatalosan nincsenek benne a többcélú társulásban, azzal kapcsolatban Tóth Mihály elmondta: korábban hosszú egyeztetéseket követõen elkészítették Csepel-sziget stratégiáját, a megvalósítás azonban már nem közösen történik. Ennek visszás következményei lehetnek: például a kerületben kétmilliárd forintért elkészült egy rendelõintézet, s most vannak törekvések, hogy nem sokkal távolabb újabb milliárdos beruházással másik rendelõt építsenek. Tudomásul kell venni, hogy ez egy sziget, hiába húzódik rajta át a megyehatár. Együtt kell mûködni az oktatásban, infrastruktúra-fejlesztésben, turisztikában, szociális és egészségügyben – húzta alá a polgármester – hiszen hiába építünk egy utat, ha annak nincs folytatása! X
A polgármester szerint a külsõ kerületeknek egyfajta hídszerepet kellene betölteniük a városközpont és az agglomeráció között, s ehhez mérten kellene fejleszteni is õket. Ellenkezõ esetben az agglomeráció „kiüríti” a fõvárost – tette hozzá. A polgármester ezért mindenképp szorgalmazza a társulási törvény módosítását. Vass György, a Belügyminisztérium szakmai fõtanácsadója úgy látja: a törvény módosítása csupán egy a lehetséges megoldások közül. Hozzátette: a kerületek és a szomszédos települések, kistérségek alkotmányos alapjoga, hogy szabadon társuljanak egymással. Azt azonban meg kell vizsgálni, hogy az összefogásnak köszönhetõen létrejövõ tevékenységek valóban olyan közcélokat valósítanak meg, amelyeket az államnak is támogatnia kell. A fõtanácsadó ezért azt javasolta, hogy az önkormányzatok mutassák be ezeket az együttmûködéseket, és „gyõzzék meg a költségvetést, az országgyûlést, hogy ez támogatásra méltó”. Megjegyezte: lehetséges, hogy ezt a problémát nem annyira a többcélú kistérségi törvényben, mint inkább más jogszabályban, estleg önálló „agglomerációs törvényben” kellene rendezni. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal az év elsõ felében szeretne egy konferenciát tartani a témában, annak érdekében, hogy az érintett önkormányzatok kialakíthassák álláspontjukat a kérdésben – tudtuk meg Tóth László kistérségi referenstõl. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
Amikor még közös volt a jövõkép A Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési programjában 2003-ban még közösnek képzelte el a jövõt: „A térség legnagyobb erõforrása a víz, és területi fekvése, amely más termékektõl eltérõen nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelõen kell óvni, kezelni és használni. Ez az alapja a kistérség fejlesztési elképzeléseinek, amely a fejlesztések megvalósulásával a pihenõ és szabadidõ eltöltésének egyik centrumává válhat. Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl és Csepel – mint a XXI. fõvárosi kerület – elsõdlegesen érdekeltek abban, hogy az általuk alkotott kistérség közös programmal rendelkezzék.”
www.pestkozig.hu 2006. április
19
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 20
Jogalkotás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Kistérségi finanszírozás egy jegyzõ szemével „Nem hatékony, hiszen a normatívák elköltésére szervezõdött” Kedvezõ vagy kedvezõtlen hatással van a többcélú kistérségi társulások finanszírozása az önkormányzatok gazdálkodására? – teszi fel a kérdést dr. Letenyei Róbert, Gerjen község jegyzõje, aki alábbi cikkében foglalja össze eddigi tapasztalatait a Localinfo olvasói számára. Az eddigi gyakorlat egyértelmûen igazolta, hogy egy új szervezeti forma és egy újabb közigazgatási szint megjelenésének lehettünk a tanúi. A tapasztalatok, megmutatták a rendszer gyengeségeit. Látni lehet az adminisztratív terhek növekedését, és az ellátás hatékonyságának a csökkenését. A finanszírozás elve az eddigi társulás hagyományait követve a normatíva kiegészítésének elvén mûködik. A kistérségi társulásokról szóló törvény meghatározta azokat az elveket és társulási formákat, melyek mentén létre lehet hozni a társulást. A többcélú kistérségi társulás valójában mint egy önkormányzat (mint egy képviselõ-testület) látja el azokat a feladatokat, melyeket felvállalt, illetve a törvény elõírt a számára. Az önkormányzati társulásokra vonatkozó társulási szabályozás eredetileg egy rugalmas, önkéntesen vállalt feladat-ellátási rendszert dolgozott ki. Erre a feladat-ellátási szisztémára települt rá a többcélú kistérségi társulás finanszírozási rendszere. A kétféle mûködés együttes gyakorlata alakította ki a jelenlegi rugalmatlan rendszert. A többcélú kistérségi társulások adminisztratív ügyeinek vitelére kialakították a saját osztályukat, vagy valamilyen hivatali apparátust. Egyelõre az a jellemzõ, hogy a kistérségi központ hivatali rendszerén belül önálló, elkülönült osztályszerkezetben található a többcélú kistérségi társulásokkal foglalkozó apparátus – de mindenképpen létszámbõvüléssel járt ennek a feladatnak az ellátása. Az új közigazgatási szint létét bizonyítja a hivatali ügymenet, mely a tervezés és a normatíva megigénylése céljából tevékenykedik. A kistérségi szint „bekéri” az adatokat, összesít, egyeztet, és elküldi az igénylést az államkincstárnak. Az adminisztratív terhek ezzel sokasodtak, és bonyolultabb lett az ügyintézés. A kistérségi társulás tanácsának ülése, illetve a kistérségi apparátus többször viszszacsatolhat az egyeztetés, és a felsõbb szervek állásfoglalásának függvényében. Az állami vagy kistérségi hozzájárulást át kell gondolni. Át kell gondolni azt is, hogy ha önálló munkaszervezetté szervezõdnek, akkor az adminisztráció finanszírozása hogyan épüljön fel. Át kell gondolni a többcélú kistérségi társulás rendszerét abból a szempontból is, hogy eddig a települési önkormányzatok közösségi szolgáltatásainak egy részét, egyes hatásköröket telepítettek egy szinttel feljebb. De horizontálisan, vagy felülrõl lefelé nem voltunk tanúi hatáskör és feladat telepítésének. Az önkormányzatok döntéseit a szakminiszterek egyre jobban determinálják rendeleteikkel. Így a folyamat még inkább többszereplõssé vált a rendszerváltás óta. A képX 20
viselõ-testületi akarat egy szinttel feljebb, a polgármesteren keresztül érvényesül a többcélú kistérségi társulási ülésen. Az egymásrautaltság és a pénzügyi ösztönzõk mind az átláthatatlanság felé mutatnak. A képviselõtestületi akarat a választópolgárok akarata is egyben, de ez az úgynevezett képviseleti demokrácia a kistérségnél nincs meg. A polgármesterek képviselik a településüket a kistérségben, de nem erre kaptak a választópolgároktól felhatalmazást. Minden közszolgáltatásnál alapvetõ feladat a hatékonysági és az eredményességi mutatók használata. A mai közigazgatásban a szakminiszteri rendeletek túlsúlya miatt erre minden igazgatási szinten kicsi a hajlandóság. A kistérségi igazgatási szintbe, egyenesen be sem kerültek a hatékonysági és a szükséglet felmérési mutatók. A kistérségi igazgatási rendszer a hatékonyság ellen érdekelt, hiszen az állami normatívák elköltésére szervezõdött. A pótlólagos források bevonásának a gyakorlata egyes szempontokból rossz irányba indult el. Egyre több pályázatot ír ki a minisztériumi igazgatási szint, amikor a kistérség a kedvezményezett. De a kistérségi hivatali szervezetnek nincs saját adatbázisa, így a pályázat elkészítése jelentõs többletterhet ró a teljes adminisztrációra. A központ rászorul a települési önkormányzati hivatalokra. Az utasítási jog nélküli együttmûködés pedig problémás. A nagyobb létszámú többcélú kistérségi társulások esetén egyenesen megoldhatatlan feladat a pályázati dokumentáció elkészítése. A többcélú kistérségi társulás a magyar közigazgatási rendszer és a közösségi szolgáltatások ellátásának gyengeségeit emelte ki az önkormányzatiságból. A közigazgatási rendszer átalakítására két megoldási javaslat körvonalazódik a szakmai és a politikai törekvéseket figyelembe véve. Egyik az önkormányzatok összevonása, a másik a differenciált hatáskörtelepítés. Egyik megoldás sem orvosolja azonban a közszolgáltatások és a közigazgatási rendszer jelenlegi gondjait, az intézményközpontúság szemléletét. Az önkormányzati rendszer és a közszolgáltatások ellátásának legtöbb problémája abból ered, hogy nem feladatellátás szerint szervezõdik a közigazgatás, hanem intézményeken keresztül. Az intézményi túlsúly és az intézményi látásmód pedig drága és alacsony hatásfokú. Ameddig az intézmény elsõbbsége benne marad az önkormányzati gondolkodásban addig nem is beszélhetünk a követendõ útról: a magán- és a nonprofit szektor szerepének a növelésérõl.
www.gerjen.hu 2006. április
Dr. Letenyei Róbert, Gerjen jegyzõje
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 21
Kisebbségek
Localinfo Önkormányzati Havilap
Újabb népcsoportok válnának kisebbséggé 2010-b ben orosz és zsidó kisebbségi önkormányzatok is alakulhatnak Nemcsak a zsidók, hanem a Magyarországon élõ oroszok is aláírásgyûjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbséggé váljanak. Ha sikerrel járnak, tizenhárom helyett tizenöt kisebbség alakíthat Magyarországon helyi és országos kisebbségi önkormányzatot, illetve – ha a parlament ismét megteremti ennek feltételeit – kerülhet be a települési képviselõ-ttestületekbe. Mindebbõl azonban sikeres aláírásgyûjtés esetén is csak 2010-b ben lehet valóság; hacsak nem alkot az országgyûlés egyedi szabályokat az új kisebbségek számára. A választás évében rendkívül nehéz az aláírásgyûjtések kivitelezése – hangsúlyozta érdeklõdésünkre Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Választás elõtt – értve ezen a parlamenti és az önkormányzati választásokat egyaránt – 41 nappal fel kell függeszteni mindenfajta aláírásgyûjtést, s az csak a választások után 41 nappal folytatható. 2006-ban tehát közel kétszáz napon keresztül nem gyûjthetõk az aláírások. A zsidó kisebbség elismertetéséért folyó aláírásgyûjtési akciót mintegy félezren támogatták már, amikor fel kellett függeszteni. Az oroszok viszont még bele sem kezdhettek, hisz még nem érkezett meg a hivatalos értesítés az Országos Választási Bizottságtól az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésérõl. Az orosz kezdeményezés esetében a tavaly módosított kisebbségi törvény szerint már kötelezõ kikérni a Magyar Tudományos Akadémia véleményét arról, megfelel-e a népcsoport a kisebbséggé válás feltételeinek. Ez a kisebbségi törvény szerint a következõ: a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honosnak kell lennie a népcsoportnak; tagjai magyar állampolgárok; a lakosság többi részétõl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. Egyben olyan összetartozás-tudatról kell bizonyságot tenniük, amely mindezek megõrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Az orosz származású magyar állampolgárok Budapest mellett Pakson, Pécsett, Székesfehérváron, Szegeden, Egerben, Gyõrben és mindenek elõtt Kaposváron vannak – tudtuk meg a kaposvári illetõségû Gokieli Szvetlanától, az aláírásgyûjtés kezdeményezõjétõl. Elmondása szerint annak bizonyítása nem lesz probléma, hogy legalább száz éve jelen vannak Magyarországon: a Habsburg József nádor elsõ felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnõ és udvartartása ugyanis letelepedett Magyarországon. Hogy menynyien lehetnek, arról nem tudott adatokkal szolgálni, és az sem jelent támpontot, hogy a 2001-es népszámláláskor 183 ezren nyilatkoztak úgy, hogy beszélik az orosz nyelvet. Az Orosz Hagyományõrzõk Kaposvári Egyesületének vezetõje egyébként azt is elmondta: számítanak a szimpatizánsok, társkisebbségek aláírásaira is. A zsidó aláírásgyûjtés ennél jóval problematikusabb, hisz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egyálX
talán nem támogatja a kisebbséggé alakulást. Sõt, azt is kilátásba helyezték, hogy ellen-aláírásgyûjtési akciót kezdeményeznek. Az Alkotmánybíróság és a kisebbségi ombudsman azonban azon az állásponton van, ha az aláírások megvannak – a minimum az ezer –, akkor nincs akadálya annak, hogy a parlament tárgyalja a zsidók hivatalos nemzeti kisebbséggé válását. Más kérdés, hogy az országgyûlést nem köti semmi e tárgynál: szavazhat így is, meg úgy is. Akár politikai megfontolásokból is elvetheti a zsidó kezdeményezést. A parlamentnek arról kell ugyanis döntenie: a tizenhárom, törvényben felsorolt kisebbség mellé felvesz-e még egy tizennegyedik vagy tizenötödik kisebbséget. A kisebbségi törvény módosítása pedig kétharmados többséget igényel, amit ugyan nem lehetetlen, de ma igen nehéz megszerezni. Mindenesetre az már bizonyosan látszik, hogy az októberi kisebbségi önkormányzati választásokon még semmi esetre sem szállhatnak ringbe sem a zsidók, sem az oroszok. Ehhez ugyanis 2006. július 15-éig már kisebbségi választói névjegyzékkel kellene rendelkezniük. Egyedi szabályozások ugyanakkor elképzelhetõk – tette hozzá elméleti lehetõségként a kisebbségi hivatal elnöke –, de ezt a megoldást nem nagyon valószínûsíti. Hozzátette: amennyiben sikeresen létrejön egy új kisebbség, de nem tud önkormányzatot alakítani, a közösség civil szervezete látja el azokat a feladatokat, amelyeket egyébként az országos önkormányzatnak kellene. 2010-ben azonban akár a zsidók, akár az oroszok ott ülhetnek a települési önkormányzatokban; s még számos változást idézhet elõ a kisebbségek „megszaporodása”. Az újak is delegálhatnak tagot a Kisebbségekért Közalapítványba, önkormányzataik egyetértési jogot gyakorolhatnak a települési önkormányzatok költségvetésének elfogadásakor – bár ezt a jogukat a jó egy évtizede már mûködõ kisebbségi önkormányzatok sem tudják érvényesíteni. Az orosz kisebbségi nyelvvé válhat, módosítani szükséges a nyelvpótlékok rendszerét, stb... Innen nézve nem csodálható, hogy tavaly az adminisztratív szempontból teljesen szabályosan benyújtott hun kisebbségi kezdeményezést az országgyûlés néhány perces tárgyalás után elvetette. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.nekh.gov.hu 2006. április
21
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 22
Pályázatok
Localinfo Önkormányzati Havilap
P á l y á z a t f i g y e l õ Pályázat a helyi önkormányzatok energiagazdálkodás-ffelmérésének, javításának támogatására Támogatás formája: vissza nem térítendõ Beadási határidõ: 2006. 04. 30. Támogatás célja: A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a végfelhasználói energia-megtakarítás elõmozdítása: az önkormányzati energetikai veszteségfeltáró vizsgálatok és megvalósíthatósági tanulmányok elvégzésének a finanszírozása, energiahatékonysági beruházások megvalósításának céljából, a magyar önkormányzati szektorban Kedvezményezettek köre: a.) Helyi önkormányzatok (községi, városi, fõvárosi, fõvárosi kerületi, megyei), körjegyzõségek, valamint önkormányzati tulajdonú kizárólagos és többségi szervezetek, b.) Azon energetikai szolgáltatók és energetikai fejlesztõ vállalkozások (ESCO), amelyek szerzõdéses viszonyban az önkormányzatokkal, önkormányzati intézmények vagy intézménycsoportok energetikai veszteségfeltáró vizsgálatait vagy energetikai beruházásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányait készítik. Támogatás mértéke(%): körülbelül 20 %, áfa-visszaigénylési jogosultságtól függõen. Támogatás maximum összege: EA pályázat esetén max. 2 millió, MT pályázat esetén max. 5 millió.; Kiíró szervezet: Belügyminisztérium, 1055 BUDAPEST, József Attila utca 2–4. (01) 441-1000, Közremûködõ szervezet (információ, adatlap): Energia Központ Kht. 1092 BUDAPEST, Ráday utca 42–44. (1) 456-4300 ( 1) 456-4302 www.energiakozpont.hu
[email protected] Támogatás formája: vissza nem térítendõ
A mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése Forrás összege: 13 501 000 000.- HUF Beadási határidõ: 2006. 12. 31.-ig folyamatos Támogatás célja: Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK. és az 1783/2003/EK. Rendeletével, valamint az AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: – öntözõ és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése – a közcélú vízgazdálkodási mûvek fejlesztésével a belvízkárok megelõzése, csökkentése, elhárítása, a felesleges vizek kezelése és a vízhiányos idõszakok csökkentése – mezõgazdasági utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, javítása – mezõgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése, javítása, a megújuló energiaforrások használatának elõsegítése – helyi piacok és nagybani piacra jutási lehetõségek fejlesztése – a termõföld termõképességének
22
megõrzése, javítása (melioráció). A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kell. Kedvezményezettek köre: 1) A Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése címû intézkedés keretében azok a beruházók jogosultak támogatásra, akik a pályázati felhívás II. pontja szerint: a) 1.1 tevékenység esetén: – Mezõgazdasági termelõk mezõgazdasági vízszolgáltató tevékenységet folytató társulásai – Mezõgazdasági vízszolgáltató tevékenységet folytató BÉSZ, a TÉSZ – Mezõgazdasági vízszolgáltatási tevékenységet folytató, az 1995. évi LVII. törvény szerint mûködõ, közcélú vízgazdálkodási mûveket mûködtetõ, bejegyzett vízi társulatok. b) 1.2 tevékenység esetén: – az 1995. évi LVII. törvény szerint mûködõ közcélú vízgazdálkodási mûveket mûködtetõ, bejegyzett vízi társulatok – azon önkormányzatok, illetve fõfoglalkozású mezõgazdasági termelõk társulásai, akik külterületi vizek, illetve vízi létesítmények tulajdonosai, illetve kezelõi. c) 2.1 és 2.3 tevékenység esetén: Önkormányzatok, Magyarországon mûködõ jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, és a fentiek társulásai. d) 2.2 tevékenység esetén: Magyarországon mûködõ jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és a fentiek társulásai. Az AVOP kizárólag csak a mezõgazdasági üzemek és tevékenységek (az éves nettó árbevételében a mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevétel eléri, vagy meghaladja az 50%-ot, Vis maior esetén az igazoltan kiesett árbevétel összege hozzászámítható károsult tevékenység árbevételéhez) energiaellátását támogatja. A pályázónak, vagy a pályázó alkalmazásában álló személy legalább középfokú szakirányú mezõgazdasági végzettséggel (igazolása az országos képzési jegyzékrõl szóló 7/1993 (XII: 30.) MÜM. rendelet és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerinti OKJ, OSZJ jelzésû bizonyítvánnyal) kell rendelkeznie. e) 3. tevékenység esetén: Magyarországon mûködõ jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek társulásai. Támogatási feltételek: A támogatásban részesíthetõ tevékenységek 1. Mezõgazdasági vízkészletgazdálkodás A támogatás szempontjából a mezõgazdasági vízkészlet-gazdálkodás csak kollektív beruházásban valósítható meg. A támogatás szempontjából kollektív beruházásnak minõsülnek azok a fejlesztések, melyeknél a pályázó mezõgazdasági termelõk együttmûködései, társulásai, több termelõt magába foglaló szervezetek, illetve azon önkormányzatok és társulásaik, akik külterületi vizek illetve vízi létesítmények tulajdonosai, illetve kezelõi. Támogatás maximum összege: 80 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 BUDAPEST, Kossuth Lajos tér 11. (01) 3014000 www.fvm.hu Közremûködõ szervezet (információ, adatlap): Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1054 BUDAPEST, Alkotmány u. 29. ( 1) 374-3600 ( 1) 475-2100 www.aik.hu,
[email protected]
2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 23
Pályázatok
Localinfo Önkormányzati Havilap
P á l y á z a t f i g y e l õ Az önkormányzati szektor veszteségfeltárási vizsgálatainak, valamint energiahatékonysági témájú megvalósíthatósági tanulmányainak támogatása / UNDP-2 2005
Ipari Park / IPC-2 2006
Pályázhatnak: a.) Helyi önkormányzatok (községi, városi, fõvárosi, fõvárosi kerületi, megyei), körjegyzõségek, valamint önkormányzati tulajdonú kizárólagos és többségi szervezetek b.) Azon energetikai szolgáltatók és energetikai fejlesztõ vállalkozások (ESCO), amelyek szerzõdéses viszonyban az önkormányzatokkal, önkormányzati intézmények vagy intézménycsoportok energetikai veszteségfeltáró vizsgálatait vagy energetikai beruházásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányait készítik. Beadási határidõ: 2006. április 30. 2006/UNDP/GEF (ENSZ Fejlesztési Programja/Globális Környezetvédelmi Alap) finanszírozásában, az Energia Központ Kht. lebonyolításával az önkormányzati szektor veszteségfeltárási vizsgálatainak, valamint energiahatékonysági témájú megvalósíthatósági tanulmányainak támogatására: A támogatás célja: A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a végfelhasználói energia-megtakarítás elõmozdítása: az önkormányzati energetikai veszteségfeltáró vizsgálatok és megvalósíthatósági tanulmányok elvégzésének a finanszírozása, energiahatékonysági beruházások megvalósításának céljából, a magyar önkormányzati szektorban. Támogatásért az alábbiakban felsoroltak pályázhatnak: a.) Helyi önkormányzatok (községi, városi, fõvárosi, fõvárosi kerületi, megyei), körjegyzõségek, valamint önkormányzati tulajdonú kizárólagos és többségi szervezetek: b.) Azon energetikai szolgáltatók és energetikai fejlesztõ vállalkozások (ESCO), amelyek szerzõdéses viszonyban az önkormányzatokkal, önkormányzati intézmények vagy intézménycsoportok energetikai veszteségfeltáró vizsgálatait vagy energetikai beruházásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányait készítik. A pályázati anyagot zárt borítékban vagy csomagban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni: Energia Központ Kht., UNDP Pályázatok, 1092 Budapest, Ráday u. 42–44. A beérkezett pályázati anyagokat az Energia Központ Kht. bizalmasan kezeli. A pályázatok benyújtása 2005. április 15-tõl 2006. április 30-ig lehetséges. A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amelynek összege bruttó 6000.- Ft. A pályázati adatlap és az útmutató az Energia Központ Kht. internethonlapjáról (www.energiakozpont.hu) és az UNDP/GEF Önkormányzati Energiahatékonysági Projekt saját honlapjáról (www.undp.hu) tölthetõ le. Az adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható.
Pályázhatnak: Jogi személyiségû gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás és helyi önkormányzat. Beadási határidõ: 2006. június 30. Kódszám: IPC-2006 Az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködtetésérõl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére. A pályázat célja: A GKM célja, hogy jelen pályázattal lehetõséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek az ipari parkban, illetve annak környékén mûködõ – elsõsorban kis- és közepes – vállalkozások számára széles körû üzleti és innovációs szolgáltatásokat nyújtanak, szoros szakmai kapcsolatokat építettek/építenek ki a parkba betelepült és a park vonzáskörzetében mûködõ vállalkozásokkal, bekapcsolódtak, vagy bekapcsolódásukat elõkészítették a kistérség és a régió gazdaságának fejlesztésébe, elõsegítik a logisztikai fejlesztések megvalósítását, továbbfejlesztését, aktív részeseivé kívánnak válni az ipari parkok fejlesztési programjának.
• • • • •
A pályázók köre: Az „Ipari Park” cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségû gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás és helyi önkormányzat. A pályázatot 2 (1 eredeti és 1 másolati) példányban, valamint a pályázati adatlapokat, formanyomtatványt és az „E” melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmányt 2 példányban CD-n, kizárólag postai úton a Közremûködõ Szervezet következõ címére kell beküldeni: PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht., 1053 Budapest, Szép u. 2. A pályázatok beadási határideje: 2006. június 30. A beadási határidõ betartását kizárólag a postai bélyegzõ lenyomata igazolja. A pályázatok elkészítésével kapcsolatosan a PROMEI Kht. 06-1-327-0841-es telefonszámán, illetve a
[email protected] e-mail címen adunk információt.
• • • •
2006. április
23
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 24
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Márciusban történt – Márciusban történt Ingyenes ingatlanátadás
LEADER+: túl a második szakaszon
A kormány arról döntött, hogy mintegy négymilliárd forint értékben 87 önkormányzatnak ad át ingyenesen ingatlanokat – jelentette be Batiz András kormányszóvivõ. Mint mondta, 1997 óta van arra lehetõség, hogy állami ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba jussanak, s az azóta eltelt csaknem tíz év alatt 1 200 ingatlan került így az önkormányzatokhoz. 2004. január elseje óta 1 011 ingatlant adtak át, huszonnégymilliárd forint összértékben – idézte fel. A mostani döntés szerint 178 ingatlan, illetve tulajdoni hányad kerül 87 helyi önkormányzat birtokába. Az ingatlanok összes területe 450 hektár, az összesített bruttó nyilvántartási értékük csaknem négymilliárd forint. A kedvezményezett önkormányzatok közül ötvenöt független, hét ellenzéki és huszonegy kormánypárti vezetésû. Példaként említette Batiz, hogy Esztergom településfejlesztési és településrendezési célra, közutak fenntartására kért és kapott ingatlant, Gyulán ifjúságiközösségi helyiséget alakíthatnak ki, Kiskõrösön pedig park és játszótér épül. Batiz András tájékoztatása szerint az önkormányzatok kedvelik ezt a lehetõséget, s az állam is jól jár, amikor olyan ingatlanokat ad át az önkormányzatoknak, amelyeknek az õrzésére, állagmegóvására nem tud megfelelõ mértékben költeni. Megjegyezte: az önkormányzatok kizárólag a sport céljára átadott ingatlanokat nem értékesíthetik tizenöt évig. Minden mást eladhatnak, az eladásból származó teljes összeget pedig megtarthatják. 2006. 03. 08.
Miskolc honlapja a legjobb
2006. 03.13.
Másodszor osztották ki az e-go díjakat önkormányzati honlapok elismeréséért; idén a fõdíjat Miskolc kapta. Az elõzõ évhez képest ötven helyet elõreugrott a sorban a borsodi megyeszékhely honlapja, amely idén elvitte az abszolút gyõztesnek járó elsõ és egyben különdíjat – mondta Veres László, a miskolci önkormányzat szóvivõje. A községi és nagyközségi kategóriában Pellérd, Görcsöny, Vajszló helységek kerültek a dobogóra, utánuk Bük, Törökbálint a sorrend. A városok között Százhalombatta lett az elsõ, majd Szentendre, Gyula, Göd és Hajdúszoboszló következik – tette hozzá a szóvivõ. A nagyvárosok között – ebben a csoportban találtuk Budapestet és kerületeit is – Székesfehérvár vitte el a pálmát, a második helyre Sopront és Budapestet sorolták holtversenyben; majd Pécs, Zalaegerszeg és Szombathely következik – ismertette a rangsort Veres László. Beszámolt arról, hogy négy díjat osztottak ki az önkormányzatok között, településkategóriánként egyet-egyet – község, város, nagyváros – és egy különdíjat, amely minden kritériumban a legjobbnak bizonyult. Ez 2005-ben a borsodi megyeszékhely honlapja. 2006. 03. 09.
24
Lezárult az agrártárca LEADER+ pályázatának második fordulója – tájékoztatott Pásztohy András, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Emlékeztetett rá: a mezõgazdaság fejlesztése nem képzelhetõ el a vidékfejlesztés nélkül. Ez utóbbit szolgálja az úgynevezett LEADER+ program, amely a helyi adottságok kihasználására ösztönzi a vidéki településeket. A LEADER+ program eredetileg jóváhagyott ötmilliárd forintos forrására 2 300 település, azaz 186 településcsoport pályázott. Az összes igény tizenhétmilliárd forint volt. A program második fordulójába 108 pályázat jutott. Ezek közül a legjobbnak ítélt mintegy hetvenet finanszírozzák végül is az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrásaiból. Így 67 kistérség illetve településcsoport juthat száz-százmillió forintos forráshoz a helyi célok megvalósítására. A százmillió forint felhasználásáról a településcsoportok döntenek. A LEADER+ program lényege az – húzta alá a politikus – hogy a programok kidolgozásában és megvalósításában közösen, egymással együttmûködve vegyenek részt a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók. Így például több helyen a falusi turizmusra, vagy a helytörténethez kapcsolódó események népszerûsítésére szeretnék fordítani a megszerzett forrásokat – mondta az államtitkár. Utalt rá, hogy eredetileg erre a programra mintegy ötmilliárd forint állt rendelkezésre, ám pénzügyi átcsoportosításokkal végül is több mint hatmilliárdot lehetett elosztani a pályázók között. Pásztohy András kitért rá: a programban jelenleg nyertes kistérségekben, illetve településcsoportokban csaknem ezer falu található.
Új beruházások a ROP segítségével Öt új projekt kapott támogatást Nyugat-Magyarországon a Regionális Operatív Program keretében. A beruházások értéke meghaladja a 640 millió forintot. Gyõr-Moson-Sopron megyében egy szálloda beruházással foglalkozó cég 250 milliós támogatást nyert el, amelynek segítségével többletszolgáltatásokkal rendelkezõ szállodát épít. Zalában a bagodi lovascentrum bõvítéséhez 93 milliós támogatást nyertek el, a pénzbõl 24 boxos istállót, fedeles lovardát építenek és sport, illetve pónilovakat vásárolnak. A jánosházi Batthyány Lajos Általános Iskola felújítását 163 millió forinttal segítik. A beruházás során felújítják és akadály mentesítik az épületeket, bõvítik a tornatermet, és számítástechnikai tantermet alakítanak ki. A Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 41millió forintból kistérségi foglalkoztatási paktumot készít elõ új munkahelyek teremtése érdekében. A feladatra koordinációs irodát hoznak létre. 2006.03.13.
2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 25
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Márciusban történt – Márciusban történt Kerékpárutak Sopron térségében
E-kközigazgatási portál Veszprémben Az elektronikus közigazgatási rendszer leegyszerûsíti és megkönnyíti a lakosság ügyintézését és a polgármesteri hivatal munkáját. Az országban az elsõk között valósult meg e-közigazgatási rendszer Veszprémben, amelyet Dióssy László polgármester adott át. Veszprém városa hosszú idõ óta úttörõ szerepet vállalt a közigazgatási szolgáltatások megújításában és a lakosság kiszolgálásában. A fejlesztések eredményeképpen a polgármesteri hivatal mûködése is könnyebbé és egyszerûbbé vált: a belsõ háttérrendszerek által támogatott hivatali munkában nõtt az ügyek érdemi kezelésére fordítható idõ, a belsõ folyamatok letisztultabbá váltak. A projektben alkalmazott informatikai infrastruktúra segítségével a hivatal informatikai háttere az üzleti szféra szintjére fejlõdött. A veszprémi önkormányzat közel ötszázmillió forintból hajtotta végre azt az informatikai beruházást, amelyhez 433 millió forintos támogatást nyert az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére kiírt GVOP-pályázaton. Az elnyert GVOPpályázat alapján az önkormányzat közbeszerzési tendert írt ki. A projekt végsõ célja az volt, hogy megteremtse a városban az elektronikus közigazgatás bevezetésének feltételeit. Elsõ lépés a gazdálkodási és pénzügyi informatikai rendszer kialakítása volt, amelynek eredményeképpen a különbözõ önkormányzati fenntartású intézmények adatbázisai is beépültek a polgármesteri hivatal informatikai rendszerébe, az intézmények felhasználói pedig a számukra biztosított távoli hozzáférés segítségével közvetlenül a hivatal rendszerében végezhetik el a gazdálkodási feladatok adminisztrációját. 2006. 03. 16.
Foglalkoztatási régió Pesten Közös foglalkoztatásfejlesztési stratégiát dolgoz ki öt budapesti peremkerület – közölte Mester László, a XVIII. kerület polgármestere. A XVIII., a XIX., a XX., a XXI. és a XXII. kerületi önkormányzat az Európai Unió regionális fejlesztési operatív programjának keretében ötvenmillió forintot kapott arra, hogy kidolgozza a dél-pesti régió foglalkoztatási stratégiáját – mondta el a kerületi vezetõ. Mester László tájékoztatása szerint a kétéves program során a „társadalmi hátterében hasonló adottságú kerületek” szakemberei a többi közt szociológiai kutatásokat végeznek azzal a céllal, hogy kiderítsék: miként segíthetik a térségben élõket a munkavállalásban, valamint hogy az elhelyezkedéshez milyen oktatási, szakképzési programokra lenne szükség. A polgármester elmondta: jelenleg a munkaerõpiacon a legnehezebb helyzetben a nõk, a megváltozott munkaképességûek, valamint a roma származásúak vannak 2006. 03. 22.
Megkezdõdik a Sopront nyugatról megközelítõ kerékpárút építése 139 millió forintos beruházással – közölte Kalmár István alpolgármester. A kerékpárút kivitelezése a napokban indul. Ez a szakasz a Sopron helységnévtáblától a Deák térig vezet. A beruházás önrésze tíz százalék, kilencven százalékos európai uniós támogatás járul hozzá – mondta el Horváthné Seregély Jolán, a helyi önkormányzat városüzemeltetési irodájának vezetõje. Az alpolgármester pedig tájékoztatott arról is, hogy elkészültek az Ikva-parti várost keleti irányból behálózó kerékpárút tervei is. A közel tízkilométeres kerékpárút tervének kidolgozására huszonötmillió forintot fordítottak. Az összeg kilencven százalékát az uniótól pályázat útján nyerték a 2003. évi határon átnyúló infrastrukturális hálózatok alapból. A leendõ bicikliút Balftól halad majd a soproni belvárosig, s a Fertõ menti kerékpárúthoz, illetve az ausztriai kerékpárút-hálózathoz kapcsolódik. A fejlesztés célja, hogy növelje Sopron turisztikai vonzerejét, és lendületet adjon a kerékpáros turizmusnak. A megvalósítás kapcsán Kalmár István közölte: a 2007-tõl induló uniós pénzügyi ciklusban szeretnének pályázni a kivitelezés költségére, amelynek be-csült értéke több százmillió forint. Juhász Attila, a projekt kommunikációs vezetõje elmondta: az úthoz kapcsolódóan fogadóállomást szeretnének kialakítani Sopronban kávézóval, kerékpárszervizzel és kölcsönzõvel. Pihenésre és tisztálkodásra is lehetõséget teremtenek a kerékpárosok számára. 2006. 03. 28.
Tisza-ttavi polgármesterek randevúja A szavazatok alapján Lédi Balázs, Sajószöged polgármestere nyerte az Év Tisza-tavi Polgármestere díjat, amit Kiskörén, a Tisza-tavi Polgármesterek Randevúja elnevezésû rendezvényen adtak át. Az Év Tisza-tavi Alpolgármestere Szabó István, Abádszalók önkormányzatának helyettes vezetõje lett, míg az Év Tisza-tavi Jegyzõje díjat a tiszacsegei Füzesiné Nagy Zita kapta. A Tisza-tó Turizmusáért díjat Szén József, Kisköre polgármestere vehette át. Az Országgyûlés felismerte a régió hátrányos helyzetét, illetve az ebbõl kivezetõ utat, amikor kiemelt üdülõövezetté nyilvánította a Tisza-tó térségét – hangsúlyozta a 73 települési önkormányzat képviselõinek részvételével megtartott rendezvényen Szén József, a házigazda település elsõ embere. Közlése szerint a Tisza-tó nem elválasztja, hanem összeköti a part menti településeket. A problémák mindenhol hasonlóak, ezért összefogással kell megoldani azokat. Ebben segít a közelmúltban létrehozott Tiszatavi Térségi Fejlesztési Tanács – mondta. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Sós Tamás, a Heves megyei önkormányzat elnöke arra biztatta az önkormányzati vezetõket, hogy minél hamarabb lássanak neki a tervezésnek. 2006. 03. 30.
2006. április
25
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 26
Településügy
Localinfo Önkormányzati Havilap
Játszóterek: továbbra is lesújtó állapotban Egy nemrég végzett vizsgálat szerint a játszóterek 87 százaléka még mindig nem felel meg az érvényben lévõ szabványoknak. A települések támogatást nem kapnak a felújításokhoz, holott a törvény szerint az önkormányzatoknak 2008-iig korszerûsíteniük kell a játszótereket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által megbízott hét szervezet összesen 3 276 önkormányzati és 96 egyéb tulajdonú játszóteret ellenõrzött, ami a becslések szerint az összes játszótér 70–75 százaléka – tájékoztatták a Localinfót a minisztériumban. A 3 373 játszótéren összesen 22 637 darab játszótéri eszköz – ezek közül 3 278 hinta, 1 605 csúszda, 49 kötélpálya, 243 forgóhinta, 3 492 billenõjáték, 1 345 kombinált és 12 625 egyéb eszköz (ezek fõleg mászókák) – ellenõrzését végezték el. A vizsgálat kiderítette, hogy a jelenleg érvényben lévõ szabványnak mindössze a játszóeszközök 13 százaléka felelt meg; 62 százaléka nem elõírásszerû, de még javítható, míg 25 százalék balesetveszélyes, elbontásra ítélt. A 62 százalékot kitevõ játszótéri eszközök közül sok volt, amely csak kisebb, könnyen javítható, illetve pótolható hiányosságok (pl. nem megfelelõ talaj, hiányos dokumentáció) miatt került a nem megfelelõ minõsítés alá. A gyerekek által használt eszközök közül legkisebb arányban (6,5 százalék) a csúszdák feleltek meg a követelményeknek, míg legnagyobb arányban (24 százalék) a billenõeszközök nem mutattak kifogásolnivalót. Ebbõl következõen a leginkább balesetveszélyes eszköznek a csúszdák minõsültek, hiszen az összes vizsgált közül több mint 60 százaléknál találtak hiányosságokat, míg ugyanez az arány a billenõeszközöknél 13,7 százalék. A minisztériumi tájékoztató szerint az elvégzett ellenõrzések után a játszótéri eszközök tulajdonosának vagy üzemeltetõjének kötelessége karbantartási és ellenõrzõ tervet készíteni, amiben figyelembe kell venni a vonatkozó szabvány elõírásait és a gyártó útmutatóit. A Localinfo érdeklõdésére Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivõje elmondta: õk csak az ellenõrzést végezték, a támogatásokról nem
Localinfo
õk döntenek. A céljuk a vizsgálattal az volt, hogy felmérjék a játszóterek állapotát. A Szekszárdon található 63 önkormányzati játszótér közül 19 felel meg a szabványoknak – nyilatkozta a Localinfónak Katz Zoltánné, a település mûszaki irodavezetõje. Hozzátette: a 2008-as határidõre szeretnének megfelelni a rendeletnek, ám nem minden játszóteret tudnak felújítani, ahol úgy látják, hogy már nem érdemes, vagy túl drága lenne, azt lebontják. A városban évente két-két és félmillió forintot fordítanak karbantartásra, ami Katz Zoltánné elmondása szerint is igen kevés. Ezen az összegen kívül az év végi maradványpénzbõl szokott Szekszárd a játszóterek felújítására költeni. Egyre több önkormányzat bíz meg külföldi kivitelezõket a játszóterek építésével, akiknek a jogszabályok is jobban kedveznek, mint a hazai gyártóknak – nyilatkozta a Localinfónak egy magyarországi játszótereket gyártó cég vezetõje. Hozzátette: további problémákat okoz, hogy az itthoni akkreditációt végzõ cégek sem azonos mércével mérnek, máshogy ítélik meg, mi tekinthetõ hibának. A legnagyobb problémának mégsem ezt tartotta, hanem a véleménye szerinti állandó korrupciót: a tõkeerõsebb külföldi vállalkozók le tudják fizetni az érintett szakembereket, akik végül az õ eszközeiket vásárolják meg, még ha drágább áron is. A cégvezetõ elmondása szerint a hazai vállalkozók gyakran el sem jutnak a pályáztatások utolsó fordulójáig. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy bár a korábbi évekre igaz volt, hogy a külföldi cégek jobb alapanyaggal dolgoztak, de ez a különbség mára eltûnt; ráadásul a hazai vállalkozások elõnye, hogy a játékeszközök karbantartását is könnyebben el tudják végezni. Munkatársunktól
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected]
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected]
Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
26
2006. április
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 27
2006april.qxd
2006.06.08.
15:17
Page 28
AGROLÁNC FILM