SM Fuzet :17 Page 1

SM Fuzet

8.12.2008

11:17

Page 1

SM Fuzet

8.12.2008

12:31

Page 2

A solymosi MALOMKÔ elsô számának tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Advent, Karácsonyvárás (Magyari Klára) A Karácsony szavunk eredete (Petô Imre) Megalakult a Solymos Hagyományôrzô Egyesület (Asztalos Miklós, Dr. Kovács Tamás) Szemétgyûjtések és tájszépítô akciók Éves esemény összefoglaló, mûv. ház decemberi program, a következô hónapok programjai Gyökerek és Hajtások… (R. Német Mária) Magyari Klára: ôstörténetünkrôl… (a 2008 február 15-i elôadás összefoglalója) Dr Kovács Tamás: „Kaptárkövek” a Bükk-alján és Magyarországon (a 2008 március 6-i elôadás összefoglalója). Molnár Gusztáv: Malmok! Sorsok! Emberek! (a 2008 április 24-i elôadás összefoglalója) Magyari Klára: Az Erdélyi Fejedelemség (a 2008 május 8-i elôadás összefoglalója) Kovácsné Berár Olga, Leffler Péter: Borünnepek a Népi Kalendáriumban (a 2008 szeptember 26-i elôadás összefoglalója). Különleges recept: Rakamazi kakukkfüves libasütemény Szerkesztôi Információk a Pálos Rendhez kapcsolódóan Keresztállítás a Monostornál A Solymosi Turul Nap A Pálos rend (Magyari Klára) Köszönô levelek, felhívások, javaslatok, támogatóink

Malomkôre hangoló Kedves olvasó! Idôszaki újságunkat azzal a céllal hoztuk létre, hogy Solymos lakosságát, egyesületünk tagságát tájékoztassuk a Solymos Hagyományôrzô Egyesület elvégzett, tervezett, magunk által önként, a köz érdekében vállalt munkáiról, feladatairól. A Malomkô a rendezvények összefoglalója, és a tervezett programok elôzetese. Olyan hagyományokat ápoló újság, mely teret ad a kultúrának, mûvészeteknek, történelemnek, az egyetemes értékeknek. Célunk, hogy ebben a minden szempontból atomizáló világban hagyományos értékeket közvetítsünk az olvasónak. Felkeltsük az összetartozás, együtt gondolkodás, a természettel és egymással való együtt mûködés érzését, és a közösségi élmények, tevékenységek, köz érdekében végzett munka szükségességére és örömére ráébresszük az arra fogékony embereket! Fogadják újságunkat szeretettel:

A szerkesztôség

Az újság címoldali fômotívuma a malomkô, melyet Ôri Magdolna grafikus kérésünkre a Tatárlakai Amulett mintájával kombinált. Az erdélyi Alsó-tatárlakán, Torma Zsófia régész asszony által a XIX. Század II. felében feltárt, 7500-8200 éves korúra meghatározott rovásírásos agyagtáblácskás lelet együttes (mely agyag egyébként helybôl származik) körkorongjáról van szó. A lelet együttes írásjelei a sumér ékíráshoz hasonló jelek, a „probléma csak az velük”, hogy a mezopotámiai agyagtábláknál legalább ezer évvel idôsebbek! Újságunk fô jelképét nem magyarázzuk feleslegesen, mindenki gondolja tovább mi mindent gondoltunk mi, amikor kiötlöttük a tatárlakai motívumos malomkövet. Az újságban visszatérô másik jelkép az árpádi honmegerôsítés (szándékosan nem honfoglalást írtunk) korából származó hajfonatkorong turulmadara, a Rakamazi Turul, mely egyesületünk fô motívuma, és magát a napmadarat, a sólymot, településünk névadó madarát jeleníti meg. A szerkesztô Impresszum: Lapkiadó: Solymos Hagyományôrzô Egyesület, 3231 Gyöngyössolymos, Dózsa György út 41. Szerkesztô: Dr. Kovács Tamás Nyilvántartási szám: KÖH 163/894/1/2008. Készült: 1200 példányban Sprint nyomda Kft. Budaörs. Felelôs vezetô: Ipacs Zsolt Borítóterv: Ôri Magdolna Címlapkép: Klincsek Zsuzsa akvarellje.

SM Fuzet

8.12.2008

12:31

Page 3

a Solymos Hagyományôrzô Egyesület idôszaki lapja

SOLYMOSI MALOMKÔ

Advent, karácsonyvárás

Advent, más néven Úrjöveti idôszak, a várakozás ideje. Az Adventrôl szóló elsô említések Franciaország és Spanyolország területére nyúlnak vissza. Nagy valószínûséggel Rómában a VI. század elején vezethették be az adventi liturgiát, mely 6 hétre határozta meg a várakozás idejét. Késôbb I. Gergely pápa (540-604) szertartáskönyve már csak 4 vasárnapot említett. Az Advent szimbólumai a lila szín, -mely a fegyelem és a bûnbánat jele- a díszítetlen oltárok, valamint az adventi koszorú. Az elsô vasárnap idôpontja változó, november 30-hoz (András napjához) legközelebb esô vasárnapon ünnepeljük. Minden vasárnap egy-egy gyertyával többet gyújtunk meg a koszorún, mely az ünnep közeledtét jelzi. A karácsonyi ünnepkör 17 napig tart Jézus születésétôl Vízkeresztig. A születés napját Kr. u. 350-ben I. Gyula pápa nyilvánította hivatalos ünneppé. A téli napforduló idejét különbözô európai népek már Krisztus földi eljövetele elôtt is kiváltságos idôpontnak tartották, mert megfigyelték, hogy ettôl a naptól kezdve hosszabbak a nappalok és rövidebbek az éjszakák. A perzsák vallási kultúrájában a Napisten alakja állt a középpontban. A téli napforduló idején a Nap újra erôre kap, így a fény újjászületésének szimbóluma lesz. A rómaiak december 25én ünnepelték Mithrász, a Napisten születését. Tekintsünk át néhány európai szokást a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatosan. Angliában nem terjedt el oly mértékben a karácsonyfa állítás, mint a kontinens többi országaiban. Helyette zöld-piros színbe öltöztetik a házakat, s fagyönggyel díszített fenyû koszorút tesznek az ajtó fölé. A kelta druidák aranysarlóval gyûjtötték az ünnepi szertartás részeként a fagyöngyöt. Az írek 2 hetes ünnepséggel karácsonyoznak, s már december 13-án megkezdik az ünneplést. Szentestén az esti mise elmaradhatatlan, mialatt az ablakban a gyertya világít. Az ünnepi ebéd karácsony másnapján van, ekkor bontják az ajándékokat is, melyeket a rénszarvasfogattal érkezô Mikulás hoz. Lengyelország népe mélyen vallásos, ezért a karácsony esti vacsora közös imával kezdôdik. Mielôtt a család asztalhoz ülne, ostyát törnek és egymás ostyájából fogyasztanak. Az ételek böjtösek - halleves, céklaleves, mákos- mézes tészta, aszalt gyümölcsök. Évente rendezik meg Krakkó fô terén a jászolok versenyét december elsô csütörtökén. Mára több jászolépítô generáció nevelôdött ki. Az olaszok vidékenként eltérô idôpontban karácsonyoznak, - északon december 25-én érkezik meg Babbo Natale (Karácsony-apó), másutt Luca-napon (december 13.) örülhetnek az ajándékoknak. Rómában Befana - a seprûn jövô jó boszorkány - a kéményen csempészi be az ajándékokat. Természetesen az ünnep fénypontja itt is az éjféli mise. Görögországban a karácsony december 24-én kezdôdik és január 6-ig tart. Fontos a Krisztus-kenyér sütése, mely kelt tésztából készül, s olyan alakúra formázzák, mely a család foglalkozására utal. A görögkeleti egyházban nincs éjféli mise, de az emberek éjfélig virrasztanak, mert a néphagyomány szerint Szenteste megnyílik a menny. Aki ezt észreveszi, kívánhat bármit, azonnal teljesül. Honnan ered a mi karácsony szavunk? Valószínûsíthetô, hogy a hun „kara csong” szóból származik, mely hatalmas sötétséget jelent. Kara: éj, sötétség; csong: hatalmas (erre utal a Csongor név is, melynek jelentése hatalmas). A karácsony a fényhez kötôdik, a legnagyobb sötétségbôl születik a fény, mely reményt ad a jövôre. December 24-én karácsony vigiliáján az ünnepi asztalra vagy az alá helyezett tárgyakat mágikus hatalommal ruházták fel. A karácsonyi abroszt erre az egy alkalomra hímezték, s az ünnep után vetô- vagy sütôabroszként használták, hogy bôséges legyen a termés. Az ételek elfogyasztását szigorú sorrend szabályozta, mert valamennyi a család egészségét volt hivatott megôrizni: szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma, sült tök, mézes-mákos guba, bor, pálinka. Ma hagyomány, hogy karácsony este halat eszünk. Nem csak a böjt miatt. A hal szimbolikája nagyon fontos: sötétségben él, s onnan úszik a fényre. Emellett a kereszténység jelképe, szerencsét, jólétet hoznak fényes pikkelyei. A madarak hasonló fontossággal és szimbólummal bírnak. A fény az égbôl érkezik, az ég jelképei a madarak. Már a kereszténység elôtt is áldoztak fel madarat - pl. ludat -, melyet egyben megsütöttek. Az áldozat kifejezte az éggel való kapcsolatot, kérve az ég áldását az elkövetkezendô esztendôre. A magyar ôsvallásban az egyistenhit jól kimutatható. Az Isten a következô módokon nyilvánult meg: Tengri, mely eget jelent, Kök Tengri, mely világosságot, Kard Tengri, mely sötétséget, és Bor Tengri, mely hajnalt, alkonyatot. A kara szó karácsony szavunk elôtagja. A karácsonyi asztalon sok édesség van, vannak töltött ételek (káposzta, beigli), melyek a termést szimbolizálják. A mák a sokaságot, a dió az egészséget jelképezi. Fontos szimbólum a karácsonyfa is, mely az életfa jelképe. A legendákban az életfa gyökerei az alvilágban kapaszkodnak meg, törzse a földi világ, koronája az ég. Nem is kell másra gondolnunk, mint a tudás fájára, vagy népmeséink égig érô fájára. De miért fenyôfát díszítünk? Mert a fenyô örökzöld, s az örökkévalóságot jelképezi. A díszítés szokása német eredetû, Magyarországon elôször 1824-ben díszített karácsonyfát Brunswick Teréz. A feldíszített fenyôfa díszei az alma, az aranyra festett dió és a mézeskalács voltak, melyeket mára színes üveggömbök váltottak fel. A karácsonyi szín a piros, mely a tûz és a boldogság jelképe, az arany, ezüst, fehér a fényt jelképezik, míg a zöld az örökzöld fenyôben az örök életet szimbolizálják. Kezdôdjön a csodavárás, készítsük lelkünket az ünnep méltóságára, melyen a fény gyôzedelmeskedik a sötétség felett. 3

Sz. Magyari Klára

SM Fuzet

8.12.2008

12:32

Page 4


SOLYMOSI MALOMKÔ

A Karácsony szavunk eredete A Karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepévé a niceai zsinat határozata nyomán kezdett válni, Rómában, 325 és 335 között, mely határozat szerint Jézus isten és ember egy személyben, születése ünnepének méltó helyen kell lennie az év folyamában. Nem volt könnyû kiválasztani a napot. December 25-re azért tette Róma az ünnepet, hogy ellensúlyozza vele az egyház a „Sol Invictis-t”, azaz a „legyôzhetetlen nap” régi pogány idôkbe veszô napfordulós ünnepét. A magyar karácsony szó - egyesek szerint - szláv eredetû, ôse a korcsun szó, amely lépôt, átlépôt - téli napfordulót - jelent. Más, a nyelvünket és múltunkat alaposabban tanulmányozó magyarságkutatók szerint téves ez az elgondolás, hiszen a Téli Napforduló, a fény és tûz ünnepe a magyarság történetében sokkal távolabbi idôkre nyúlik vissza, minthogy a szláv nyelv hatással lehetett volna nyelvünkre. A magyarok, korábban eleink, a hunok a Téli napforduló ünneplésekor, tisztelegve a Fény gyôzelme elôtt, sólymot röptettek (a sólyom a közvetítô az égi világ és a földi világ között, Isten hírnöke), tüzet ugrottak, táncoltak. A régi hun-magyar decemberi ünnep, az ünneplési szokások kapcsolata alapján állítják a kutatók, hogy a karácsony, mint magyar szó, a sólyom-kerecseny-kerecsen kifejezésünkbôl ered. Szent madarunkra, a sólyomra használt régi magyar szavunk a TURUL! Ez a mi NAPMADARUNK. A Nap latin SOL neve és a magyar SOLyom név között ôsi származási kapcsolat áll fenn. Külön érdekesség, hogy Tarim-medencei, dzsungáriai testvér népünk az ujgúr (Dzsungária, Hungária a földrajzi helymegjelölésben is csöppnyi a különbség), a fény ünnepét a mai napig szintén karacsong-nak hívja. A télközép legnagyobb ünnepe minden nyelven saját nevet kapott. Ennek a névnek az eredete sokat elárul arról is, hogy a szót használó népek milyen jelentést, milyen jelentôséget tulajdonítanak az ünnepnek. Az ôsi népek, közöttük a magyar számára az új évbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Naptári eredetû lehet a román kolenda, az orosz koljáda is, ami karácsonyi éneket jelent. A rómaiaknál (nyelvük a latin volt) e szavak ôse, a calendea (Inauariae) volt a neve az újév napjának, amelyhez sok ünnepi szokás kapcsolódott. Ezeknek a nyelveknek a karácsony szava tehát az új év kezdetét rejti magában. Az angol nyelvben használt szó, a christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetû, akárcsak a holland Kerstmisse és a német Weihnacht is ami szent éjt jelent. A franciák Noelnek nevezik, az olaszok Natalénak, a spanyolok Navidadnak a walesiek pedig Nadolingnak. Mindegyik születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. A Legyôzhetetlen Nap megszemélyesítôjeként tisztelt Mithrász születésnapját jelölte, amely idôben egybeesik a karácsonnyal, s innen vették át azok a nyelvek, amelyeket latin eredetûnek tekintünk. A skandináv nyelvben Jul, és a régi angolban is Yule a neve. Sokféle szálból tevôdik össze ez a gazdag ünnep, s lám, minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne.

Petô Imre

Megalakult a SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET Néhány felhívás a köz érdekében 2007. december elején 50 taggal megalakult a Solymos Hagyományôrzô Egyesület. 2008. március közepére, a természetesen el nem maradható hiánypótlási lépésekkel megbonyolítva, a Heves Megyei Bíróság hivatalosan is bejegyezte egyesületünket. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület céljai: egyesíteni az érdeklôdô egyéneket és közösségeket településünk, Gyöngyössolymos, és annak környezete történelmi, történeti, népmûvészeti és egyéb múltjának feltárására, a hagyományok ápolására, hagyományteremtésre. Az Egyesület konkrét céljai: o Gyöngyössolymos és térsége (Mátraalja - kabar és palóc vidék) természeti, történelmi, néprajzi, népmûvészeti (népmesék, népdal ok stb.), szakrális értékeinek és hagyományainak megôrzése, hagyományteremtés (pl. Turul Nap rendezvény). o Falunk faluképének fejlesztése (szobrok, emlékmû, feszületek rendben tartása, keresztállítás stb.) o Régi hagyományok szerint épült míves öreg házak falukép javítását célzó felújítási elképzeléseiben az önkormányzat támogatása o A település környéke rendezettségének biztosítása (szemétgyûjtô és tájrendezô akciók) o Hagyományôrzô egyletek, csoportok összefogása (népdalkör, íjász klub, lovasok, turisták, természetszeretô emberek stb.) o A környezô erdôk forrásainak és pihenôhelyeinek rendezése, karbantartása, kialakítása o Helyi, térségi, országos és Európai Uniós hagyományôrzô rendezvények szervezése, koordinálása, rendezése o Kiállítások és kulturális elôadások szervezése és lebonyolítása o A település turisztikájának és vendégforgalmának bôvítése o A térség régészeti emlékeinek ápolása, sorsuk folyamatos figyelemmel kísérése o A helyi és térségi régészeti leletek bemutatásának biztosítása, Gyöngyösön a Mátra Múzeumban vagy helyben Gyöngyössolymoson o A helyi természeti, történelmi és néprajzi kincsek országos és nemzetközi megismertetése. Az „idegenforgalom”, helyesebben ven dégforgalom, fellendítése o A fenti témakörökhöz kapcsolódóan könyvek, publikációk, programfüzetek, Solymost és a környezô vidéket népszerûsítô nyomdai anyagok szerkesztése és kiadása

4

SM Fuzet

8.12.2008

12:20

Page 5


SOLYMOSI MALOMKÔ

Az Egyesület együtt kíván mûködni Solymos önkormányzatával, a térségi települések önkormányzataival, a hasonló céllal létrejött más társadalmi szervezetekkel, és hasonló célú szervezetek létrehozását kívánja ösztönözni. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület egyik fô célja településünk és annak környezetének szemétmentessége. Ennek érdekében az önkormányzatot a határozott fellépésben mindenképpen támogatjuk, és a megfelelô elrettentô szankciók meghozatalában és végrehajtatásában erkölcsileg támogatjuk (pl. figyelôszolgálat felállítása, 50-100 ezer Ft-os nagyságrendû büntetési díjtételek meghatározása és foganatosítása illegális szemétlerakás esetén stb.). A Solymos Hagyományôrzô Egyesület maga is szemétgyûjtô akciókat szervez, kötött idôpontok szerint tavasszal és ôsszel egy-egy alkalommal, és év közben konkrét helyekre koncentrálva többször is. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület céljai közé tartozik a helyi környezeti és természeti értékek fokozott védelme és megôrzése. Ilyen helyek a falu környékén a Bába-kô, Csák-kô, Csáki-tetô, Kis-hegy oldal, a Felsô-Cserkô bányája a tóval, a Dezsô-vár, a Solymosi-óvár, a Nyesett-vár, a Monostor, a Tarma-oldal a Tarma-kúttal, a Bácsi-parti feszület és a nagylevelû hársfa környéke. Ezen helyek egy része jelenleg is helyi vagy természetvédelmi oltalom alatt áll. Országosan védettek például a földvárak. A Bába-követ és a Csák-kô sziklaalakzatait (a barlangok eleve fokozottan védettek) egyedi formakincsük, kiemelt tájképi szépségük miatt, a Csáki-tetô sziklagyepét szépsége és védett növények sokaságát tartalmazó növénytársulása miatt szeretnénk országos Természetvédelmi Területté nyilváníttatni. A fentiekben említett, helyi védelem alá nem esô helyszíneket szeretnénk a képviselô testülettel a helyi védelem alá bevonatni. Ennek érdekében a szükséges dokumentációs munkákat elvégezzük, és az országos és helyi védelemre az elôterjesztéseket megtesszük. Hagyományôrzô Egyesületünk tagjai ismeretterjesztô, történelmi, földrajzi és néprajzi témájú elôadásokat tartottak a Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház Gyökerek és Hajtások Kultúránkból sorozat keretében: o Sz. Magyari Klára: Ôstörténetünk legújabb kutatásaiból (március) o Dr. Kovács Tamás: „Kaptárkövek” a Bükk-alján és Magyarországon (március) o Molnár Gusztáv: Malmok, sorsok, emberek. Vízimalmok a Mátraalján (április) o Sz. Magyari klára: Az Erdélyi Fejedelemség (május) Elôadóinknak ez úton is köszönjük színvonalas és igen tartalmas ismeretterjesztô munkájukat! Áprilisban Vitáris Ildikó tagtársunk és a Mûvelôdési ház közös szervezésében az elsô Borest is megrendezésre került, ahol községünk borászatai és borászai mutatkoztak be a falu publikumának. A borest rendkívül jó hangulatban zajlott és maradandó élményt nyújtott. A szervezô munkát köszönjük Ildikónak, Németh Marikának, és minden közremûködônek! Az egyesület május 17-én (régi elnevezése alapján Május az Áldás hava), nem hivatalos ünnepség keretében fakeresztet állított a solymosi Monostornál. A kereszt is és a felállítás is a faluközösség érdekében, hagyományos szóhasználattal élve társadalmi munkával született. A társadalmi munkát nem tartjuk szerencsés megfogalmazásnak, inkább önzetlen, közösségépítô munkáról beszélnénk, és az lenne a jó, ha ezt a gondolatiságot faluközösségünk érdekében minél több ember magáénak érezné. A Monostorban helyet kapott kereszt neve Monostori Kereszt. Egyesületünk a falu kulturális és közösségi életét felpezsdítendô novemberben hivatalosan megalapította, és évente egy-két alkalommal kiadja majd a Solymosi MALOMKÔ kulturális és tájékoztató idôszaki lapját. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület célja hosszabb távon a falu fölött a Kis-hegyen a Solymos Nagy Keresztjének felállítása. A Kereszt falun belüli összefogással születik majd, jól látható helyen állíttatik, és gondolataink szerint ki is lesz világítva. Ehhez mindenképpen várjuk majd az önzetlen erkölcsi, munka és anyagi-dologi támogatást minden közösségben gondolkodó falunk bélitôl, felekezeti és vallási hovatartozás nélkül. Az egyesület munkájával kapcsolatban a Gárdonyi Géza Mûvelôdési Házban elhelyezett egyesületi hirdetô táblán, vagy az egyesület életében aktívan részt vállaló tagjainktól kaphatnak információkat. Az egyesülettel kapcsolatos kérdésekben Asztalos Miklóst az egyesület elnökét, Somodi Editkét, az egyesület titkárát, Rédéné Németh Marikát, Szabó Kálmánt, Varga Szabolcsot, Vitáris Miklóst, Dr. Kovács Tamást egyesületi elnökségi tagokat, és természetesen egyesületünk tagjait lehet megkeresni. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület Közhasznú Egyesületként lett bejegyezve. Így a különbözô, egyesület által megjelölt jövôbeli célok megvalósítására anyagi támogatást megfelelô adómentességre feljogosító igazolás ellenében tudunk majd befogadni. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület bankszámlaszáma: 1 0 1 0 3 5 5 1 - 5 9 3 6 4 2 0 0 - 0 1 0 0 1 0 0 1 Erkölcsi, aktív munka, anyagi és dologi támogatásaikat elôre is köszönjük! Együtt, a még szebb, még tisztább és jobb Solymosért, tisztább szívû, faluközösségben gondolkodó, boldog emberekért!

Asztalos Miklós elnök

Dr Kovács Tamás elnökségi tag

5

SM Fuzet

8.12.2008

12:20

Page 6

SOLYMOSI MALOMKÔ


Szemétgyûjtések és tájszépítô akciók Mint azt már említettük a Solymos Hagyományôrzô Egyesület egyik fô célja településünk és annak környezetének szemét mentessége, a környezetszennyezés megakadályozása. Ennek érdekében az önkormányzatot a szemét- és sittlerakás, mûanyagés gumiégetés szankcionálásában határozottan támogatjuk. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület maga is szemétgyûjtô akciókat szervez. Az elsô ilyen szemétszedés 2008. április 5-én a patakpart Csendôrkert környéki részén történt, ahol meg kellett állapítsuk azt, hogy nagyon szép tájképi adottságokkal rendelkezô, de a lerakott szemét és sitt miatt siralmasan kinézô patakpart környékét nagyobb léptékû munkákkal feltétlenül rendbe kell hozni. A szemetet össze kell gyûjteni, és a sitt egy részét el kell hordatni, más részét helyben elrendezni, eltakarni. A patak meder és a mellette lévô galériaerdô cserjését és fáit kipucolni, és esztétikai valamint vízvédelmi szempontból megfelelôen rendbe tenni. A hely szépsége néhány környezetét szeretô ember munkájának következtében kezd kibontakozni. Sárkány Ferenc a hajdani szemétlerakó helyén szép szôlôskertet telepített, és rendezte a környezetet is. Elmondása szerint nem olyan régen itt még kórházi veszélyes hulladék lerakása is megtörtént. Kórházi Veszélyes Hulladék: tudja a kedves olvasó, hogy mit jelent ez ?!? A hepatititis-es, AIDS-es fecskendôtôl kezdve minden megtalálható lehet benne! Elég egy karcolás a halálos betegség kialakulásához!!! Ilyen esetekben legközelebb azonnal az ÁNTSZt és a rendôrséget kell értesíteni! Ebben is kérjük a hathatós lakossági együttmûködést! A Csendôrkertnél van egy kút. Jelenleg teli szeméttel. Ezt ki lehetne tisztítani, és díszkutat készíteni belôle. A falunak ezen a részén, a Jánoska, Csendôrkert, patakpart útvonalon ki lehetne alakítani egy szép pihenô sétányt, játszóteret, ahová mi magunk, és az erre vetôdô látogatók, turisták is szívesen betérnek annak szépsége miatt. Sokan gondolkodunk hasonlóan! Kovács Krisztián önkormányzati képviselônk is kinyilvánította, hogy nemcsak szándékkal, hanem konkrét munkákkal támogatná a hely rendbe tételét. Fogjunk össze és tegyük rendbe a Csendôrkert környékét! Ezek után az önkormányzat szemétlerakást tiltó rendelkezései, a lakosság igénye a környezet rendjére, és a szép hely kialakult folyamatos látogatottsága meg fogja akadályozni a további szemétlerakást itt is!

2008. október 11-én szombaton tartottuk meg az ôszi szemétgyûjtô és tájszépítô akciót. Egyesületünk és a Nagy Gyula Álta lános Iskola (az iskola hét közben szerdán, csütörtökön) átgondoltan és összehangolva szépítette a falu környékét. Csárdás László iskolaigazgató úr és a tanári kar jóvoltából iskolánk diákjai és pedagógusai szemétmentesítették a füredi bekötô utat, bánya utat, a Haluskás környékét, a Kis-hegy túristaútját, a Kerek-gyep, a gázló és a Csepegô forrás környéket, a paskomi út elejét, és a sínpálya környékét a falu aljától a Cserkô-bányai vasúti keresztezôdésig. Tisztelt igazgató úr, kedves tanárok és kedves, szeretett diákjaink, a falu és az egyesület nevében is köszönjük a munkátokat! Az Október 11. szombatra meghirdetett szemétgyûjtésen tizenöten láttunk munkához, koncentrálva a Kerek-gyep környékére: o o

o

Elterítettük az odavitetett földkupacot, minek következtében a rét terep-egyenetlenségei kisebbek lettek Matiny János bácsi korábban született nagyszerû elképzelése szerint, a patak medre mentén, a Kerek-gyep és a gázló között túristaösvényt vágtunk a galériaerdô aljnövényzetébe, mely ösvény természetesen a késôbbiekben további alakító munkát igényel majd Az ösvény környékérôl kihordtuk a szemetet, az autógumikat

Az iskola, az egyesület, és a munkához csatlakozott jó solymosiak munkájának következtében kb. 30 db 120 literes zsák szerte szét szórt szeméttel és 5-6 autógumival kevesebb rondítja a környezetünket. És a Csepegô-forrás - Kerek-gyep - Solymos ösvény kialakítása már folyamatban van. Mindenkinek köszönjük értékes környezetszépítô munkáját, segítségét! (Az iskolások szemétgyûjtéséhez a zsákokat és a kesztyûket a Solymos Hagyományôrzô Egyesület biztosította.) Megjegyzés: a Kerek-gyeptôl nem messze, a gázló elôtt, a Lila-bánya felhajtója alá a falu központjában történt építkezésrôl 1520 teherautónyi sittes földet helyeztek el. Tégla- és cseréptöredék, betondarabok, kövek, drótkerítés, minden elôfordult benne, rajta. Kérjük a témában érintetteket, hogy a felületi sittdarabok, drótkerítés és szemét eltakarítása után egyengessék el a földet, és ezek után sem a szemet sem a lelket nem fogja bántani a jelenleg még ott álló sok-sok kupac. A falu közössége nevében köszönjük! 6

SM Fuzet

8.12.2008

12:21

Page 7


SOLYMOSI MALOMKÔ

A jövôben a Solymos Hagyományôrzô Egyesület minden évben kétszer fog elôre meghatározott idôpontban szemétgyûjtést szervezni Solymoson és környékén: Tavaszi szemétszedés:

Március 1. szombatja (esô esetén 2. szombatja)

Ôszi szemétszedés:

Október 2. szombatja (esô esetén e hét vasárnapja)

Találkozók helye, ideje: Reggel 9 h a nagy iskolánál Kérünk mindenkit, aki szeretne egy szebb, még inkább szemet gyönyörködtetô környezetben élni, és azért hajlandó tenni is, nemcsak „szájkaratézni”, jöjjön el a következô szemétgyûjtésekre. Írják be az idôpontokat a naptárba. A szemetet pedig mindenki a maga lelki megnyugvása és a szemet-lelket gyönyörködtetô tiszta környezet érdekében szedi. Ez a saját portánk körül természetes, a közterületek, utak, patak, erdô esetén egy-egy ember jó szándéka kevés. Az összefogás, együtt gondolkodás, együtt munkálkodás hoz csak látványos és maradandó eredményeket!

Példát szeretnénk állítani Gyöngyössolymos közössége elé! Matiny János bácsi az elmúlt hetekben az alapjaiban kialakított ösvényt a Kerek-gyep és a gázló között, 73 évesen, sok napi munkával véglegesre formálta. Így az ô és baráti köre által szépen megújított és rendbe tett Csepegô-forrás, híd és szalonnasütôs pihenôtôl most már a Babiczki László (erdész barátunk) és János bácsi ismerôsei által létre hívott Kerek-gyepig tart az ösvény! Járjanak ezekre a helyekre, és vigyázzanak a rendre, tisztaságra, hogy másoknak is öröme teljen a táj szépségében! Jani bácsi évrôl-évre saját erejét nem kímélve, az anyagiakról itt most szót nem ejtve, folyamatosan rengeteget tesz szülôfalujáért. Lelkesedésével természetesen sok önzetlen jó embert sikerült „megfertôznie” és bevonnia ezekbe a munkákba! Higgyék el, önzôvé vált világunkban nagy örömet és lelki megnyugvást okoz a közösség érdekében így végzett munka! Az egyesület és a falu nevében is, magánemberként is köszönetet mondunk Jani bácsinak! Konkrétan jelen esetben az ösvény készre formálásáért! A Jó Isten áldja erôben, egészségben, boldogságban, és adjon hosszú életet! A szerkesztôség Az SHE tervezi a fenti túristaút folytatását a faluig, majd a falun belül is, a Csendôr-kerten át a Jánoska felé. Közben pedig, ha elôbb nem is, a patakpart szemétmentesítése is megvalósul majd.

A Bába-kô kitisztítása, 2007 április

7


SOLYMOSI MALOMKÔ

Éves esemény összefoglaló (az elôadásokat vagy tagjaink tartották vagy a szervezômunkában vettünk részt) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18.

2007. december 4. Alakuló Közgyûlés 2008. február 7. Hiánypótlás miatt megismételt Alakuló Közgyûlés 2008. február 15. Gyökerek és hajtások kultúránkból. Magyari Klára: Ôstörténetünk legújabb kutatásai. 2008. márciusban a Heves Megyei Bíróság bejegyezte az egyesületet. 2008. március 6. Gyökerek és hajtások kultúránkból. Dr. Kovács Tamás: „Kaptárkövek” a Bükk-alján és Magyarországon. 2008. április 5. Szemétgyûjtés a Csendôrkertnél. 2008. április 19. Borest. Vitáris Ildikó és R. Német Mária szervezésében. 2008. április 24. Gyökerek és hajtások kultúránkból. Molnár Gusztáv: Malmok! Sorsok! Emberek! 2008. május eleje Tisztítási munka a Bába-kônél. 2008. május 8. Gyökerek és hajtások kultúránkból. Magyari Klára: Az Erdélyi Fejedelemség. 2008. május 17. Keresztállítás a Monostornál. 2008. augusztusban 7-8 alkalommal parlagfû mentesítés, tereprendezés, szemétszedés, fûnyírások, bozóttisztítás a Kerek-gyep körül. Kemenceépítés. 2008. augusztus 23. Solymosi Turul Nap. Elôadások: Molnár Gusztáv: A solymosi malom és a molnárok életének bemutatása. Petô Imre: A Turul, és a hagyományaikban a Turult tisztelô népek rokonsága. Virág László Gábor: A Turul Nemzetség szentjei. A Somos Zenekar koncertje: Eurázsiai és Csángó zenék elôadása hangszerbemutatóval és a csángó népzenét, népszokásokat bemutató kiselôadásokkal egybekötve. 2008. szeptember 26. Kovácsné Berár Olga, Leffler Péter: Borünnepek a népi kalendáriumban. 2008. október 10. Kühn Ildikó verses elôadóestje: „Halljátok-e a dalt…” címmel. 2008. október 8-9, 11. Közös szemétszedés az általános iskolával, túristaösvény kialakítása a Kerek-gyep és a gázló között. 2008. október 17. Filmvetítés a malomban: A Kormányzó. 2008. november A Solymosi MALOMKÔ Adventi számának megszerkesztése. A Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház decemberi programja

1. 2. 3.

2008. december 12. 17h30 Kávéházi Est: Villon versek. Tóthné Szelezsán Gabriella (próza), Majorosné Kühn Ildikó (vers), Baffia Róbert (ének, gitár). Helyszín: Mûvelôdési ház. 2008. december 19. 16h00 Adventi játszóház. Mézeskalács és csuhédísz készítés. Helyszín: Mûvelôdési ház. 2008. december 20. 18h00 Karácsonyi koncert és gyertyagyújtás. A gyöngyösi Pátzay János Zeneiskola „Schola Musica” Fuvola Együttese és a Comme Prima Énekegyüttes. Helyszín: Szent Miklós Templom, Mûvelôdési ház elôtti tér. A következô hónapok programjai

1.

2009. január 16. 17 h, Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból: Dr Rekettyés Mária történész: A Pálos szerzetesség gyökerei. Thébai remete Szent Pál és Boldog Özséb.

2.

2009. február 6. 17 h, Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból: dr Tóth Judit és Rumi Tamás Korona kutatók: A magyar Szent Korona - elôadás. Szelényi Károly fotómûvész fényképkiállítása a Koronáról.

3.

2009. február 20. 17 h, Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból: Rostás László a Nagy Lajos Király Egyetem tanára: A Pálos Rend története.

4.

2009. március 13. 17 h, Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból: Hajagos József gimnáziumi tanár, történész: a Dicsôséges Tavaszi Hadjárat.

5.

2009. április 3. 17 h, Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból: Petô Imre: A Hun és a Szkíta nyelv. 2009. március 7. (esônap március 14) Szemétszedés. Találkozó reggel 9 h, a nagy iskolánál.

Szkíta harcos, arany Kuloba kurgán, Krím-fsz, Azovi-tenger ( Meotisz ) partja 8

SM Fuzet

8.12.2008

12:23

Page 9


SOLYMOSI MALOMKÔ

Gyökerek és hajtások… 2007-ben a Magyar Kultúra Napja alkalmából elindítottunk egy elôadás sorozatot, mellyel a gyökereinkhez kívántunk visszanyúlni. Az elôadások múltunk megismerését és szellemi hagyományunk feltárását szolgálják. Hiszen magyarságunk nemcsak nyelvet jelent és nem csupán kultúrát, hanem olyan szándékot, mely magába foglalja az érzelmet és a tudatot is. Fontos, hogy higgyünk az örök nemzeti és emberi értékekben, hogy ezáltal tovább gondolásra, a kultúra szeretetére taníthassunk meg másokat is. 2008-ban folytattuk sorozatunkat, mint egy választ adva egy olyan világ kihívására, mely széthúzza a közösségeket, elszigeteli az embereket, hogy félelembe tartva jobban uralkodhasson felettük. Az elôadók objektíven, tudományosan igyekeznek mondanivalójukat közzétenni, hiszik azt, amit Géczy Gábor is: „Nem a világegyetem porszemei vagyunk, hanem az Eget a Földdel összekötô teremtô lények. Abban hiszünk, amiben ôseink, hogy a világ közepe ott van ahol a botunkat leszúrjuk! És mi itt szúrtuk le a botjainkat…” 2009-ben a már megkezdett szellemiséget folytatva haladunk tovább, melyre minden Kedves Érdeklôdôt vár a Mûvelôdési ház és a Solymos Hagyományôrzô Egyesület. R. Német Mária Az idei év Gyökerek és hajtások… elôadásainak összefoglalói Ôstörténetünkrôl… Egyre több embert foglalkoztat napjainkban, hogy kik is vagyunk valójában. Az elferdítés, az elhallgatás, a magyarság lekicsinylése a XIX. század közepétôl egyfolytában tart, mára azonban példátlan módon felerôsödött. A XIX. század közepéig mindenki a hun-szkíta-avar közösségbe helyezte a magyarokat. A szabadságharc bukása után azonban az osztrákok a rebellis magyarok megtörése érdekében új utakra eveztek - elvenni múltjukat. Ehhez a magyar vallás - és közoktatási miniszter Trefort Ágoston is asszisztált „…külsô tekintély szempontjából elônyösebb a finn-ugor származás…” A finnugor elméletet napjainkban sok támadás éri. Hogy miért? Talán az alábbiak adnak némi magyarázatot. A Kárpát-medence ôsidôk óta lakott terület, bizonyítja a Rudabányán megtalált „Rudi” maradványa, melyet 10 millió évre datálnak. A vértesszôlôsi „Samu” 450 ezer éves, a Subalyuk környékén 200 ezer évvel ezelôtt élhettek emberek, még a Szeleta- és Istállóskôi-barlangok lakói kb. 40 ezer évvel ezelôtt éltek itt. Az eljegesedés idején (Kr. e. 30-25 ezer év) egészen a felmelegedésig (Kr. e. 10-8 ezer év) az itt élôk vadászatból éltek, s a melegvizes források pedig könnyítettek életükön. A felmelegedés életmódváltást eredményezett - voltak akik ezt vállalták, mások északra vonulva korábbi életmódjukat kívánták folytatni, megint mások keletre indultak egy esetleges új reményében. Angol, amerikai antropológusok és régészek egybehangzóan állítják, hogy a Kárpát-medence újkôkori népessége az ôskôkoriból származott. Gordon Childe szerint a Kárpát-medence - Mezopotámia - Kréta háromszög területén azonos mûveltségû nép élt. Számos kérdés, kétely vetôdik föl ilyenkor az ember agyában. A Budakalászon elôkerült kocsi modell 4000 éves. Hol is tanultunk történelembôl a kerék megjelenésérôl? - a sumeroknál. Hogyan írtak ôk? - ékírással, hangzik egy ötödikes kisdiák válasza. Erdélyben Tatárlakán az ott talált korongon az írás kísértetiesen hasonlít az ékírásra, azonban ezek az írásjelek 1000 évvel korábban készültek, az agyag pedig erdélyi. Ha a nyelvi vonatkozásokat nézzük legyen kiinduló tételünk az alábbi: „Csak azt mondhatom, hogy a magyarok nyelve mindig magyar volt…” mondta a nagy romantikus író Jókai Mór. Amerikai, francia, angol, észt, magyar tudósok, nyelvészek keresik az un. ôsnyelvet. Az 1800-as évek közepén kialakult egy új tudomány a sumerológia. Tudjuk, hogy a sumer, a magyar, a finnugor nyelvek ragozó nyelvek. A tudósok a magyart a Kárpát-medence ôsnyelvének tartják s az elvándorlás következtében átadó nyelvnek titulálják, melynek értelmében a finnugor belôle alakulhatott ki. Írásbeli forrásokat e korból nem találhatunk, viszont a földrajzi nevek, a helymegnevezések dr. Nagy Sándor szerint eltörölhetetlen bizonyítékok. A Duna neve a honfoglalás elôtt Ister, Esztergom pedig Istergom volt. A „gom” sumerül hajlat, görbület. Kerka folyó Mezopotámia északi részén található, jelentése kanyargó víz. Ez a kanyargó víz Zalában is Kerka. „Elvisz a mumus”- csintalan gyerekeket ijesztgettek ezzel. Mumu a sumer ôsregékben ördögféle ijesztô lény. Árpád népe a szkíták türk családjának nyelvét beszélte, s a Kárpát-medencében élôkkel a nyelvük teljes mértékben összeolvadt a XIII. századra. Mindezeket a gondolatokat figyelemfelkeltésre, újragondolásra, ôstörténetünk forrásainak tanulmányozására szántam. A múlt nem ismerete a jövôt kérdôjelezi meg. A nemzettudat, a közösségbe tartozás érzése rendkívül fontos - tegyünk ezért valamennyien. Sz. Magyari Klára 9

SM Fuzet

8.12.2008

12:23

Page 10


SOLYMOSI MALOMKÔ

„Kaptárkövek” a Bükk-alján és Magyarországon A „kaptárfülke” és „kaptárkô” megnevezések véleményem szerint a magyar nyelv ékesszólásának remek példái. Anyelvünk e szép kifejezései az alkalmazás célját illetôen azonban megtévesztôek: ezen ember által sziklába vájt különbözô formájú kôfülkéket egyes kutatók a méhészeti felhasználás céljára degradálják (pl. Saád Andor). A bükk-aljai (Sírok és Kál között nagyon sok helyen találhatók), boldogkôvárljai, pilisi, sóskuti kaptárkövek alapos tanulmányozása után azt kell mondanunk, hogy ezek a fülkék mindenképpen a temetkezéssel, szakralitással hozhatók kapcsolatba. Csak néhány érdekes, sokatmondó földrajzi név, ahol ezek az „emlékkövek” vagy kôfülkék elôfordulnak: Boldog-kô, Kálvária-hegy (Sóskúton, ez az ôsidôôkben is szakrális hely volt), Holdvilág-árok (=Holtvilág-árok), Kô-hegy, Sas-kô, Vén-hegy, Furgál-völgy (Cserépfalúnál, a helybeliek nem Furgál- hanem Purgál-völgynek mondják), Szent-völgy, Bába-szék (Bába=Földanya), Koldústaszító stb. A nevek magukért beszélnek. Sokszor erdôk mélyén, rejtett völgyekben (ahol virág nem nô, méh nem él meg), de mindenképpen különleges atmoszférájú helyeken vannak. Több helyen sírkápolnákkal, oltárként megfaragott sziklafalakkal együtt találhatók. Ezen sziklafalak faragása is érdekes, oldalirányú halszálka mintájú. Meg is találták azt a római birodalomban elterjedt kis kôfaragó csákányt, amivel ezeket a falakat faragták. A rómaiak pedig a kôfaragást, és a fémmûvességet a titokzatos etruszkoktól vették át, akik beolvadtak az Itáliát elárasztó egyéb népek tengerébe, és a Római Birodalom késôbbi államalakulatába. Tehát nem eltûntek, hanem összeolvadtak más népekkel. Az etruszkokról pedig az utóbbi idôben kezd kiderülni csak, hogy a kárpát-hazai magyarsággal igen szoros a kapcsolatuk. Ezt a szálat erôsíti az is, hogy Etruriában (Toscana) is vannak kaptárköves, a bükkaljaihoz megszólalásig hasonló temetôkápolnás nekropoliszok, temetôvárosok! Megdöbbentô a hasonlóság, mint ahogy a matyó motívumkincshez is hasonlítanak az etruszk motívumok. Kaptárkövek egyébként vannak a trák bulgáriai területeken, a hettiták által épített kisázsiai területeken (pl. Kappadókiában), de a Kaukázus vidékén, sôt más kontinenseken is. Tehát elterjedésüket, és nagyobb részük valószínûsíthetôen igen tisztes korát figyelembe véve, egyértelmûen ôsi civilizációk nyomairól van szó, mely civilizációk között folyamatos kapcsolat állt fenn, vagy közös gyökérrôl származtak. Bartalos Gyula, Kandra Kabos, Türk Frigyes régi nagy egri kutatóink a vakablakos sziklákat a kelta népkör urnás temetkezési helyének, vagy a „szkíta-hun-magyar hôsök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélték. Klein Gáspár bálványtartóként, ádozóhelyként jelöli meg a kaptárkövek funkcióját. Csathó Pál a kaptárkônek képtárkô jelentést tulajdonít. A vidéken megôrzött hagyományok és néphit szerint hamvasztásos temetkezés nyomai a kaptárfülkék. Az én olvasatomban ezek a helyek temetôk, temetôvárosok, helyenként sziklakápolnákkal, sírboltokkal, oltáros imádságos helyekkel. A kaptárkövek urnás temetkezési helyek (vagy párhuzamosan egy részük kegytárgyfülke), ahol az emberek a nagyjaikat helyezték végsô nyugalomba, és ezeket a helyeket emlékezésre, szertartásokra és imahelyként is használták. Ha érdekes, különleges helyekre szeretnénk eljutni sokszor nem kell messzire mennünk. Bükkalja fülkés kövei, „kaptárkövei” közel vannak. A cserépváraljai Mangó-tetô, és a szomolyai Vén-hegy „kaptárkövei” a Bükk turistatérképén is szerepelnek, autóval megközelíthetôk, és nagyon látványosak, gyönyörûek, tájképi környezetükkel egyetemben. Dr. Kovács Tamás A cserépváraljai Mangó-tetô, és a szomolyai Vén-hegy „kaptárkövei” ( fotókat lásd a hátsó borítón ) a Bükk túristatérképén is szerepelnek, autóval megközelíthetôk, és nagyon látványosak, gyönyörûek, tájképi környezetükkel egyetemben .

Sírok, Törökasztal, ôsi oltárkô

Bükkalja, kaptárkô melletti etruszk jellegû sziklasír

10

SM Fuzet

8.12.2008

12:23

Page 11


SOLYMOSI MALOMKÔ

Malmok! Sorsok! Emberek! Az elôadás mondandóját legjobban talán az 1912-ben, a Molnárok és Gépészek Zsebnaptárában megjelent, molnároknak - s talán nem csak nekik - szóló ajánlás illusztrálja. Tanulnunk kell. A hanyag molnár boldogulásának útjában áll a nem tudás következtében elmaradhatatlan tékozlás. Kellô szakismerettel rendelkezô molnár mindent kihasznál: a gépet jól tartja rendben, s annyi munkát kíván tôle, amennyit az a gép elbír, így aztán nem is lesz a géppel baja s a termék is jó lesz; az anyagból pedig annyit vesz ki, amennyit csak lelhet s így jut sok és jó liszthez. Az ember nem tudhat mindent, elég az, ha egy mesterséghez ért, de ahhoz jól. Csak a cigány ért mindenhez, de mindenhez rosszul. Ha azt akarod, hogy rendes molnárnak hívjanak, légy rendszeretô, pontos, megbízható, tartsd be mindenkor ígéreteidet, miképpen másoktól is elvárod, hogy ígéreteiknek eleget tegyenek. Légy mindenkor pontos, igyekezzél elérni azt, hogy pontos fizetô hírében állj, igyekezzél rendszerint foglalkoztatni munkásaidat s láss hozzá, hogy munkáikat pontosan és jól végezzék. Tudni azt, hogy mit akarunk, az egy dolog; tenni azt, amit tudunk, egy másik. Minden ember tudja: mit hallgasson el, de az a baj, hogy sokan a kellô pillanatban nem emlékeznek arra, hogy mirôl ne szóljanak. Az eredményesen mûködô molnár azt tapasztalja, hogy az igazi siker csak becsületességbôl eredhet. A jó molnár ambíciójának nincsen határa. Mindig halad, tanul és igyekszik javára fordítani a mások tapasztalatait. Igazi szakember, megbecsüli a jó szaklapot. A jó molnár több üzlet után vágyik akkor, ha sok a dolga. Ha kevés a vevôje, akár lámpással is megkeresi azokat. A molnár igyekezzék mindig üzemében takarékoskodni, de sohase jusson érvényre az az elv, hogy: új fölszerelés új költséget jelent. Modern gépezet és berendezés inkább befektetés, mint kiadás. Ne vakíttasd el magad sikereidtôl, tedd önmagad folyton próbára, és ne ijesztesd el magad apró kudarczoktól. A jó molnár mindig pontosan fizet és künnlevôségeit rendszeresen hajtja be. Elôbb gondolkozzál és azután beszélj. Minden malomüzlet alapja legyen ez a gondolat: pézt akarok keresni. Tartsd vissza ezért magad attól, hogy akár munkádat, akár árudat potom áron elvesztegesd. Molnár Gusztáv

XVII - XVIII. századi metszet- Malomkôvágás

A malmok egyik elsô ábrázolása. Középkori kódexminiatúra a XV. századból, Leonardo Bruni

11

SM Fuzet

8.12.2008

12:24

Page 12


SOLYMOSI MALOMKÔ

Az Erdélyi Fejedelemség A magyar történelmet ismerôk és szeretôk tudatában az Erdélyi Fejedelemség elôkelô helyet foglal el. A közel 200 éves török uralom alatt (1521-1718) a történelmi Magyarország olyan része, mely leginkább a magyar érdekeket szolgálta. Erdély ôsidôk óta lakott terület volt - a Körös-Starcevo-i kultúra a Kr. e. 7-6. évezredre datálható, még ennek folytatásaként tudjuk a Vinca-Tordos mûveltséget (Kr.e. 4-3. évezred). Idôben kicsit közelebbre evezve a Római Birodalom Dácia provinciáját többen ismerik. Traianus császár 106-ban a Decebal által irányított dák királyságot megsemmisítve egy keleti határvédô provinciát hozott létre, mely 271-ig állt fenn. Fenntartása olyan jelentôs erôfeszítésekbe került, hogy Róma a provinciát ekkorra megszüntette. A népvándorlás idejét átugorva elérkeztünk Szent István Magyarországába. A terület korlátlan urai Gyula, - akinek a lánya Sarolt, István anyja -, s a Marosvárott székelô Ajtony voltak. Az ô hatalmuknak és hatalmaskodásuknak István vetett végett, s egyben létrehozta Gyulaferhérvárott a püspöki központot. Erdély népei a székely, magyar, szász és a román. A székelyek a mai napig a hunok leszármazottjainak tartják magukat. Feladatuk a határvédelem volt, melyért az un. székely szabadságot kapták cserébe. A szászok II. András királyunk idején telepedtek meg, s 1224-ben a királytól jelentôs kiváltságokat kaptak. A tatárjárás idején az ország keleti és középsô része jelentôsen lepusztult, melyrôl a váradi Rogerius püspök „Siralmas énekébôl” olvashatunk. Hunyadi János neve is elválaszthatatlan Erdélytôl. Birtokainak központja Vajdahunyadvár volt, s a nagy törökverô örök álmát a gyulafehérvári püspöki templomban alussza. Az önállóan létezô fejedelemség a török idôk „terméke”. Szapolyai János erdélyi vajda halála után a török Erdélyt feleségének, Izabellának, s pici fiának János Zsigmondnak adta, akinek gyámja a pálos rendi Fráter György volt. A már három részre szakadt Magyarország Habsburg ura Ferdinánd azonban mindent megtett Erdély megszerzésére, melynek következménye Fráter György megöletése is. 1570. augusztus 16. Speyer - hivatalosan új állam született János Zsigmond uralma alatt, aki fejedelem (princeps). Az erdélyi fejedelmek között említjük Somlyai Báthori Istvánt, Báthori Zsigmondot, Bocskai Istvánt, Rákóczi Zsigmondot, Báthori Gábort, Bethlen Gábort, I. és II. Rákóczi Györgyöt, valamint Apaffy Mihályt. Küzdelmes idôk voltak - a török markában, a Habsburgok, a havasalföldi, és moldvai vajdák szorításában. Erdély népe azonban mindvégig harcolt, s független maradt, fejedelmei ügyes politizálással növelték és gazdagították területüket. Nem véletlenül mondjuk, hogy Bethlen Gábor idején volt Erdély aranykora. A fejedelemasszonyok pedig szívükön viselték a szegény, de okos gyermekek sorsát, - sorra alapították az iskolákat, sôt más területeknek is jelentôs támogatást juttattak. Például a gyöngyösi református gyülekezet I. Rákóczi Györgytôl harangot kapott, Lorántffy Zsuzsannától pedig mészárszéki jövedelmet. 1690-re már a törököt kiszorították Magyarország nagy részérôl. Az új urak a Habsburgok látszólag megtartották Erdély függetlenségét, valójában viszont bekebelezték. Ajánlom jó szívvel e küzdelmes évek tanulmányozását minden magyar embernek. Példát adnak tisztességbôl, küzdelembôl, igaz hazaszeretetbôl, s azt gondolom ez most nagyon fontos mindnyájunknak. Sz. Magyari Klára

Bethlen Gábor Erdély Fejedelme portréja

Erdély címere

12

SM Fuzet

8.12.2008

12:24

Page 13


SOLYMOSI MALOMKÔ

Borünnepek a népi kalendáriumban Hajdanán, amíg a mezôgazdasági termelés a hagyományos, nem iparosított nagyüzemi gazdálkodás keretei között zajlott, és a szôlôt a parasztember, a vincellér mûvelte, a szüret ünnepszámba ment (az egész évi szôlômunkákat záró aktusként), ugyanúgy, mint az újborok születése, s az embereknek még volt hite, amikor még ünnepelni is tudtak, akkoriban a szôlô fejlôdéséhez és a bor születéséhez kapcsolódóan ôseink kalendáriumi ünnepeket tartottak, a naptári szentek napjaihoz kapcsolódóan pedig számos megfigyelést tettek, melynek sok népi bölcsesség, szólás-mondás és szokás lett az eredménye. Ezek a népszokások az egyes vidékeken gyakran egészen rendhagyóak és különlegesek voltak. Ezeket a népi kalendáriumi ünnepeket, szokásokat gyûjtöttük csokorba, hogy ne vessen rájuk oly könnyen fátylat a feledés homálya.

Január 22. Vince napja Vince hispániai vértanú. Tiszteletére kápolnát, templomot nem szenteltek a szôlôhegyeken, mert télidôben búcsúnapját megünnepelni nem nyílott alkalom. A pécsi Gyükés szôlôhegy bosnyák eredetû gazdái a Bertalan kápolnában Vince napján bemutatott mise idején hurkát, disznógömböcöt akasztottak a szôlôkaróra, hogy majd akkora fürtök teremjenek mint a gömböc. Egerben vesszôt metszenek a szôlôben. Ez a vincevesszô. Hazaviszik, vízbe teszik, hajtásából az új termésre jósolnak. „Ha Megcsordul a Vince tele lesz a pince”,vagyis ha ezen a napon olvad, az eresz megcsordul és jégcsapok keletkeznek, akkor jó lesz a bortermés. Május 12., 13., 14. Fagyosszentek Göcsejben fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác napjait a néphagyomány. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú, aki 304-ben halt vértanúhalált. Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt. Eger szôlômûvesei fagy esetén így fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Május 25. Orbán napja Orbán, népiesen Urbán. A szôlômûvesek, kádárok, kocsmárosok patrónusa. Orbán napjára jellemzôek a könyörgô célzatú körmenetek, szôlôbe vonulások, az Orbán szobrok borral való meghintése ünnepi hangulatban. Kedvezôtlen idôjárás esetén azonban a szent megszégyenítése is bekövetkezik (a szent leköpködése, levizelése), hogy ezzel is kényszerítsék patrónusi kötelességeinek teljesítésére. Az Orbán napja körül hûvösödô idôjárás az éppen virágzó szôlônek ártalmára szokott lenni. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szôregen följegyzett adoma szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Június 8. Medárd napja Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában idôjárási regulák fûzôdnek, amelyek évszázados megfigyelések eredményei. Augusztus 7. Donát napja Donát, népünk ajkán olykor Dónát, Dónátus, a szôlôsgazdák, szôlôskertek védôszentje. Különösen villámcsapás és jégesô ellen szoktak hozzá könyörögni. Névünnepén körmenettel is megtisztelték. Augusztus 24. Bertalan napja Bertalannak a szôlôhegyek védôszentjeként való tisztelete valószínûleg a pannon táj ôsi hagyományai közé tartozik. A szlovéneknél is ekkor indul a szüretre való mágikus készülôdés. Ezen a napon kezdenek a szôlôpusztító madarak ellen kerepelni. Fogytán már a bor, mert - mint mondják - Jakab a kobakjában elvitte, most azonban Bertalan a késével, vértanúságának eszközével, a szüretre, a szôlôfürtök lemetszésére, újbor szûrésére készülôdik. Október 15. Teréz napja A szüret a Balaton-vidék számos falujában Teréz hetében kezdôdik. Az Egerben ekkor szedett szôlô neve Teréz-szedés. Október 28. Simon Júdás napja Hegyaljának legkedveltebb szôlôpatrónusa a két apostol. Ünnepükön kell a szüretet megkezdeni. Regulák: „Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várj Simon - Júdára.” „Akár haszon, akár kár, Simon -Júda a határ.”

13

SM Fuzet

8.12.2008

12:24

Page 14


SOLYMOSI MALOMKÔ

November 11. Márton napja Márton Tours-i püspök a koraközépkor egyik legnépszerûbb szentje volt. Magyarország egyik védôszentje, nem véletlenül: a pannóniai Sabariában (ma szombathely) született. A Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokásnak, illetôleg hagyománynak továbbélése. Aesculapius ünnepén liba került az asztalra. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt ôrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni. Ehhez utólagos legendai magyarázatot is költöttek: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elôl kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni. Mindezekbôl érthetô, hogy Márton napjának - fôleg Dunántúl - a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele. A szombathelyi egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek és bort ittak rá. Márton napjára általában megforr az újbor. A régi céhvilágban a jól dolgozó egri mesterlegényre mondták: „megérdemli a Márton poharát”. A város borából áldomásbor járt neki. A Somló-vidéken erre a napra várják az elsô havat. Úgy mondogatják, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz ha nem esik hó, akkor kemény tél várható. A csákváriak szerint, ha esik a hó, akkor Márton szürke lovon nyargalász. Endrôd népének nyilván kalendáriumi eredetû regulája: Márton napján, ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál. A galgamácsaiak úgy tartják, hogy a Márton napi jeges esô korai tavaszt jelent. December 27. János napja János evangélista tiszteletének egyik legsajátosabb fejleménye és megnyilatkozása a Szent János áldása, vagyis a borral való köszöntés, eláldás, áldomás, amely már a XI. században felbukkant. A XII. században már a lovagi udvarokban búcsúzkodásnál, csatába indulás elôtt isszák. Itatták halálraítéltekkel is. A szentelt bort gyógyításra is használták. Kovácsné Berár Olga - Lefler Péter

Különleges recept: Rakamazi kakukkfüves libasütény („a Turul kedvence”) Hozzávalók: o o o o o o o o

1 kg földarabolt liba 2 dl napraforgó olaj 2 evôkanál kakukkfû 2 dl tejföl 1 evôkanál méz 2 evôkanál citromlé Kevés citromhéj 3 evôkanál bodzalekvár

Elkészítés: Megsütjük a libát. A mártást az alapanyagokból elkészítjük, majd rátesszük a húsra. Bodzalekvárral tálaljuk. Uralkodó ízirány: kakukkfüves, édes-savanykás ízharmónia.

Szerkesztôi információk a Pálos Rendhez kapcsolódóan A Pálos rend Vatikán által történô hivatalos elismerése 1308. december 13-án történt. Az idén ezen esemény 700. évfordulóján a Magyarok Világszövetsége a Boldog Özséb által alapított Pálos rendet és a rendalapító munkásságát méltató protokolláris Kulturális Napokat rendez. Január 17-én, a Magyarok Világszövetsége és három társadalmi szervezet a Magyarok Házában, a decem beri rendezvény folytatásaként, mindenki számára nyitott kapukkal egész napos elôadássorozatot és Pálos rendi napot szervez. E rendezvény keretében kerülnek elbírálásra az általános iskolák számára kiírt „Boldog Özséb és a pálos remeték élete” címû rajzpályázat alkotásai is. Reméljük, hogy a pályázaton általános iskolánk hallgatói is részt vesznek majd pályamunkáikkal. Boldog Özséb szentté avatási eljárása folyamatban van. Az ô emlékének adózunk akkor, amikor a Gyökerek és Hajtások Kultúránkból elôadássorozat keretében két, a Pálos rend történetét kutató nagy tudású elôadó, Dr Rekettyés Mária és Rostás László fognak elô adást tartani remete Szent Pálról, Boldog Özsébrôl és a Pálos Rendrôl a solymosi Gárdonyi Géza Mûvelôdési Házban 2009 január 16-án és február 20-án. 14

SM Fuzet

8.12.2008

12:24

Page 15


SOLYMOSI MALOMKÔ

Keresztállítás a Monostornál Az egyesület május 17-én (régi elnevezése alapján Május az Áldás hava), nem hivatalos ünnepség keretében fakeresztet állított a solymosi Monostornál. A kereszt is és a felállítás is a faluközösség érdekében, hagyományos szóhasználattal élve társadalmi munkával született. A társadalmi munkát nem tartjuk szerencsés megfogalmazásnak, inkább önzetlen, közösségépítô munkáról beszélnénk, és az lenne a jó, ha ezt a gondolatiságot faluközösségünk érdekében minél több ember magáénak érezné. A Monostorban helyet kapott kereszt neve Monostori Kereszt. Fénykép a címlap belsô oldalán: a Monostori Kereszt felavatása, mely a régi Klastromnak állít emléket.

A Monostor alapításának története A Monostort II. András királyunk alapította a Szent Sír ôrzôi lovag- és szerzetesrend számára. Az alapítás rövid története, itt nem szó szerint idézve, Szántai Lajos A Két hollós címû könyvében olvasható. II. András király szenvedélyesen szeretett vadászni. A szeretett, szívéhez nagyon közel álló sólyommadarával a Mátra erdeiben ûzték a vadat. A király sólyma pedig elveszett. András király várta, de nem jött vissza. Mindenki a királyi sólymot keresi, de nem találják. Az uralkodót már hivatalos ügyei Budára szólítják, de nem megy, míg a madara elô nem kerül. Ekkor érkezett egy Gábor nevû szerzetes, aki II. András régi öreg vitéze volt. Gábor atya elhatározza, hogy elôkeríti a sólymot. Hat nap és hét éjszaka keresi a madarat, mire végre megtalálja, és elviszi a királyhoz. Embert próbáló feladat megtalálni egy elrepült sólyommadarat, és uralkodónk tudja, hogy mi ennek a madárnak az értéke. Gyakorlatilag felbecsülhetetlen: a szakrális király egybe forr a vadászsólymával. A Turul nemzetség (sólyom nemzetség) szent madara a turul. A király Gábornak felajánlja, hogy kívánhat bármit, most teljesíti! Gábor atya pedig a következôt kívánja: Sokan vagyunk olyan vitézek, akik már csak a szent élet útján járunk, és elmélkedô életet folytatunk. Megkérjük urunkat, hogy létesítsen számunkra kolostort és szerzetesrendet! Ha a magyar király egy megtalált sólyom ünnepére szerzetesrendet alapít, akkor ez a szerzetesrend milyen vallás útján fog járni? Ilyen a római katolikus vallás keretei között nem képzelhetô el. A Szent Sír ôrzôi Szerzetesrend az ôsi szkíta-magyar érdek nélküli szeretet vallás szerint mûködött, és a Vatikán nem fogadta be Róma által „akkreditált” szerzetesrendként, mint késôbb a Pálos rendet. A templomot és a monostort pedig azon a helyen építik fel, ahol a sólymot megtalálták, Solymos határában.

Meggyalázták a Monostori Keresztet Május 17-én állította fel a Solymos Hagyományôrzô Egyesület a Monostori Keresztet, hogy méltó emléket állítson a falu határában egykor volt Szent Sír ôrzôi lovag- és szerzetesrend klastromjának. Éppen eltelt 3 hónap, amikor barátaink a kolostornál jártak, és megdöbbentô látvány fogadta ôket: ledöntötték és félredobták a klastrom emlék keresztjét! Miért? Döbbenetes, hogy egyes emberek mire nem vetemednek! Ez az Isten és a felekezettôl független istenhívôk meggyalázása. Legalábbis aki ezt megcselekedte így gondolta! A keresztledöntô azonban egy embert alázott meg és alacsonyított porig: saját magát! Az emberek viszont járnak erre, és a Kereszt újra áll! Ez úton szeretnénk köszönetet mondani a Majoros családnak, hogy viszszaállítottátok a Monostori Keresztet! Jó solymosiak! Látogassatok el erre a helyre! Szerkesztô

Szkíta faragott Turul Bashadar 2. kurgán, Szibéria, Ob és Irtisz forrásköze

15

SM Fuzet

8.12.2008

12:25

Page 16


SOLYMOSI MALOMKÔ

A Solymosi Turul Nap 2008 augusztus 23-án a Solymos Hagyományôrzô Egyesület megtartotta hagyományôrzô napját a Solymosi Turul Napot. Egyesületünk nem véletlenül választotta a Turul Nap megnevezést: turul, a sólyom. A Turul (Turullu) a sumér nyelvben a Nap Fia, a Fény Fia. Solymos, nevét Árpádházunk, a Turul-nemzetség szent madaráról, a sólyomról, és a solymászokról kapta. Településünk sok szálon kötôdik e nemes madárhoz, a magyarság egyik fô szimbólumához. A kötôdés II. András királyunk monostoralapítása kapcsán még erôsebb (a történetet a Keresztállítás a Monostorban címû cikkünkben találhatják). A program délután 13 h-kor Molnár Gusztáv egyesületi tagtársunk a Malmot és a molnárok életét bemutató saját tapasztalatokon és gyûjtômunkán alapuló elôadásával kezdôdött. 14 h 30-kor kezdôdtek a kerek-gyepi rendezvények. Molnár Ibolya gyermekeinket a fazekasság, a korongozás mesterségére tanította. A gyerkôcök agyagedénykéket és figurákat készítettek. A délután folyamán további két elôadás hangzott el. Petô Imre a Turulról, a Turul hagyományról beszélt, míg Virág László Gábor „Szentek szentélye, a Turul Nemzetség, az Árpád-ház szentjei” címmel tartott elôadást. Közös estebéd után a Somos Zenekar játszott eurázsiai, moldvai- valamint kárpát-medencei csángó-magyar népzenét. Benke Gráciék beszéltek a zenében megelevenített népekrôl, magáról a népzenérôl és bemutatták a hangszereket is. A nap esti máglyagyújtással zárult, ahol a résztvevôknek igazi közösségi élményben lehetett része. A nagyszerû hangulatot felidézô fényképeket a borítóoldalon láthatják. Egyesületünk a Turul Napra méltó módon rendbe tette a helyet és annak környékét, még kis kemencét is építettünk. Ez úton próbáljuk felsorolni mindazokat, akik erôs közösséggé formáltan szívet-lelket melengetô igazi hagyományôrzô rendezvényt hoztunk létre, vagy támogatták az eseményt! Aki esetleg kimaradt a sorból attól ez úton is elnézést kérünk! Köszönet az ételek, italok, a fôzés és a hadtáp biztosításáért Fülöp Pálnak, feleségének Zsuzsannának, Benkô Attilának, dr. Kovács Istvánnak és kedves felségének Antóniának, Vitáris Miklósnak, Banka Józsefnek és feleségének! Köszönet az Eger Erdônek, és Pallagi László igazgató úrnak, Babiczki László és Nagy Gábor erdészeknek a helyszín és a máglya anyagának biztosításáért! Dr Erdei Antalnak és feleségének! Külön köszönet Molnár Ibolyának, aki a délután folyamán gyermekeinket ügyesítette, Gusztinak és Petô Imre tanár úrnak önzetlen elôadásaikért! Gráciéknak az emlékezetes koncertért és Virág Lacinak elôadásáért! Köszönjük az önkormányzatnak, a polgármesternek és a közmunkásoknak, hogy a Kerek-gyepen lekaszáltatták, lekaszálták a nagy füvet! És akik a legtöbb munkát végezték: Molnár Gusztáv és felesége Györgyi, Fülöp Pál, Babiczki László, Asztalos Miklós, Csathó Antal, Vitáris Miklós, Varga Szabolcs, Tünde és a gyerekek, Kovács Tamás és a gyerekek! És természetesen kedves feleségeink, akik minden esetben a családi hátteret biztosítják! Ez a nap megérte a sok fáradozást! Aki eljött nem bánta meg, akár vendégként, akár rendezôként volt jelen! Babiczki László és Matiny János bácsi vezényletével néhány éve jó solymosiak varázsoltak a Csák-kô alatti kedélyrontó szemétdombból nagy munkával Kerek-gyepet! Jó solymosiak! Látogassatok el erre a helyre. Ha szemetet találtok kérjük, hogy vigyétek haza, mert ez a hely is csak szemét nélkül varázslatos!

A „honfoglalás” kori Turul, övdísz Karos (Bodrogköz) 16

SM Fuzet

8.12.2008

12:25

Page 17


SOLYMOSI MALOMKÔ

A Pálos rend A Pálosok életútját nem lehet teljesen és biztosan végigjárni, erre irányt csak a nagyon fontos történelmi sorsfordulók és csomópontok adnak. Az egyetlen vatikán által is elfogadott magyar alapítású szerzetesrend a Pálos, melynek története Magyarország viharos történetét is tükrözi. Nem véletlen, hogy Pázmány Péter így írt errôl: „Ha tudni akarod az ország soros állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, az országnak is rosszul áll a szénája, de ha ôket növekedni látod az ország is felemelkedôben van.” Mikor alakult meg a Pálos szerzetesrend? Remeték már Géza fejedelem idején éltek a Pilis és a Mecsek erdeiben. A rend alapítója Boldog Özséb volt, aki esztergomi kanonokként tevékenykedett, s kapcsolatba került a remetékkel, akik bejártak a városba, hogy készítményeiket eladva, elcserélve fedezzék élelmiszer-szükségleteiket. Özséb 1246-ban 6 társával a Pilisbe költözött, s elhatározta, hogy monostort épít a barlangokban élô remetéknek. Feltehetôleg a Szent Kereszt monostor Pilisszántó közelében volt, melyet Ipolyi Arnold történészünk így erôsít meg: „prope Santo”- vagyis Szántó közelében. Az építményt a mai napig keresik. A legújabb kutatások szerint a Hármasbarlangot, ahol Özséb 6 társával megtelepült berobbantották. De mellette találtak 6 ülôfülkét. A kutatások ma is folynak, s az eredmények már most is reménykeltôek.

Boldog Özséb szobra (Vastag Éva)

Özséb egyesítette a Mecsek és a Pilis remetéit, s ôt választották rendfônöknek. 1262-ben Özséb néhány szerzetessel együtt a pápához ment, s kérte a rend jóváhagyását. Nem kisebb személy, mint maga Aquinoi (késôbbi szent) Tamás, a nagy gondolkodó, volt ügyük patrónusa. Az ô személyes ajánlására és közbenjárására IV. Orbán pápa a rend mûködését jóváhagyta. 1308-ban ismerte el a Vatikán a Pálos Rendet teljes jogkörrel felruházott Római Katolikus szerzetesrendként, és Szent Ágoston regulái szerint kellett mûködniük a továbbiakban. Az alapítás és az 1308-as jóváhagyás közben a rend szerzeteseinek száma megnövekedett, sok kolostoruk mûködött. Virágkorukban 192 volt, ebbûl 131 magyar felségterületen. A rendet Özséb az Egyiptomban remetéskedô Szent Pálról nevezte el. A legenda szerint Szent Pált a sivatagban egy holló táplálta, naponta fél cipót hozott neki. Kés_bb, mikor Remete Szent Antal is hozzá költözött a pusztaságba, a holló egész cipót vitt nekik naponta. Remete Szent Pált Remete Szent Antal temette el, a legenda szerint 2 oroszlán segített megásni a sírját. Ezért a pálosok címerében szerepel a holló, az oroszlán és a pálmafa motívum is.

A Pálos rend eredeti címere A Pálos szerzetesek kolostoraik vonzáskörzetében a lakosságot mindenben segítették - megismertették a mezôgazdasági technológiákkal, természetgyógyászattal, iskolákat alapítottak stb. A kolostorok tervszerû gazdálkodásának eredményeképpen mindig több évre való termény, nagyszámú állatállomány állt rendelkezésre. A kolostorok fölös termékeinek elosztása más kolostorok között biztosította a megélhetést ínséges idôkben is. A Dózsa György vezette parasztháború után a röghöz kötés törvényét pontosan azért hozták, mert a paraszti lakosság igyekezett a pálos kolostorok közelében letelepedni. A hatalmaskodó, csak önös érdekeiket szem elôtt tartó nagyurak csak ennek a törvénynek a betartatásával tudták földjeiken tartani a parasztságot. A Pálos-rend Magyarországról kiindulva elterjedt az egész világon. Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy, Colombus, hajóin Pálos szerzetesekkel indult az Újvilág felfedezésére. A Jezsuita szerzetesek csak azután váltották ôket, miután nem voltak hajlandóak az erôszakos gyarmatosítás eszközeként fellépni, és asszisztálni a népirtáshoz. Fô kolostoruk 1301-tôl a budaszentlôrinci volt. A szerzetesek ruhája fehér színû, hogy megkülönböztessék magukat a fekete ruhás papoktól, s a szürke ruhás remetéktôl, szimbolizálja a tisztaságot, a szeretetet és a fényt, alsó fele elöl s hátul szétgombolható, hogy a lovaglásban ne zavarjon. I. (Nagy) Lajos (1342-82) királyunk idején a rend rendkívül népszerû volt. Az uralkodó több monostort is alapított, melyek közül a legnevezetesebb a márianosztrai volt. Az újabb kutatások szerint a rend névadójának az életútja több ponton kapcsolódik a magyarság történetéhez. 17

SM Fuzet

8.12.2008

12:25

Page 18

SOLYMOSI MALOMKÔ


Ezt a feltételezést kitûnôen alátámasztja az a tény is, hogy I.(Nagy) Lajos 1381-ben hadjáratot indított, és ultimátumban követelte a Velencei Köztársaságtól Remete Szent Pál ereklyéit (földi maradványait), melyet Budaszentlôrincen a fômonostorban külön kápolnában helyeztek el. Régészek, geológusok észrevették, hogy a Pálos kolostorok közelében mindig van barlang. Miért volt szükség arra, hogy barlang legyen a közelben? Szántai Lajos mûvelôdéstörténész szerint a barlangszentély mélyén valószínûleg egy hatalmas, az átlagosnál jóval nagyobb méretû, kôbôl készült koporsó volt. A Pálos atyák beavatását szolgálta a kôkoporsó, és itt, a beavatás során élte át a beavatott azt az érzést, amit normál halandó csak a halála pillanatában élhet át, amikor a lélek elhagyja a testet, és az égiek közé emelkedik, valóban megéli Isten és az angyalok közelségét. Ezek után a beavatott földi életét a beavatás során megtapasztalt élménynek megfelelôen élte tovább, és az evilági hívságok már nem tudták megérinteni. A Pálos atyák miután valóban befejezték földi életüket, nem hagytak hátra bomló holttestet. Ilyen módon a test megôrzôdött és olyan volt, mintha valaki évszázados álmát aludná egy kôágy mélyén. A Nagy Lajos király által alapított márianosztrai kolostort egyszer felkereste Kapisztrán Szent János. ô külföldrôl jött, Ferences rendi szerzetesként egy igen hitelt említô megállapítást tett: „…ha élô szenteket akarok látni, Nosztrára menjetek!...” Gyöngyösi Gergely, aki a Pálos rend generálisa volt 1520 és 1522 között azt írta, hogy a Pálos atyák „romlatlan testtel” várták a boldog feltámadást. Ez már a misztikus tartományokat érinti. Mátyás király (1458-90) több Pálos kolostort is alapított - a két „hollós” címer tulajdonosai (Hunyadiak, Pálosok), különös szimpátiát éreztek egymás iránt. Hunyadi Mátyás halála után néhány évtizedig észrevehetôen drámai fordulat következett be a Pálos rend mûködésében. Az atyák úgy távoztak ebbôl a világból, hogy fizikai testüket is magukkal vitték. Ezekben a vészterhes idôben azért feltûnt egy a Pálosság és a magyar történelem szempontjából is jelentôs személyiség Martinuzzi Fráter György (1482-1551) aki életének elsô harminc esztendejében messze földön híres, a török által is tisztelt és rettegett végvári vitézként élt (több mint 200 párbaj gyôztese volt), majd belépett a Pálos rendbe és elôbb a Nagy Lajos király által alapított Czestochowa-i rendház fônöke, majd sajóládi perjel lett. 1534-tôl váradi püspök és késôbb Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzója. Pálos szerzetesi tevékenysége alatt a pálos rend újra megerôsödött, gazdasági és politikai „hatalmát” a rend és a béke megteremtésére használta fel. A nagyhatalmak nem nézték jó szemmel György Barát tevékenységét ezért 1551. december 17.én az európai uralkodóházak megbízására alvinci rezidenciáján orvul meggyilkoltatják. A török hódoltság idején nagy hátrányba került a rend. A Haza és a Szentkorona védelmében elôször Visegrádnál szálltak szembe fegyveresen is az ellenséggel. A túlerôben lévô törököket a várvédôket megerôsítô százötven pálos szerzetes futamította meg. Ezért bosszút kiáltva a törökök igyekeztek a pálosokat kiirtani. Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába menekítették, ahol egy tûzvész elpusztította. A Pálos kincstár Felsôelefántra került, majd onnan Horvátországba Lepoglava várába (Fráter György korábban itt ismerkedett meg Corvin Jánossal, aki leventeképzésre az erdélyi hunyadi birtokközpontba, Vajdahunyad várába küldte). A török idô volt a rend elsô megsemmisülése. A budaszentlôrinci Pálos kolostort napokig pusztították a török hadak. Gyöngyösi Gergely munkájában olvasható, hogy azért romboltak ilyen intenzitással, mert nem találták meg, amit kerestek. Célzottan a romlatlan, a boldog feltámadásra váró testeket keresték, mert pontosan tudták, ha ezeket megtalálják, akkor a Nemzet nem tud feltámadni. Azonban ezt sem a török, sem az utána következô elnyomó hatalmak nem találták meg. 1526-ban Európában végigsöpört egy hullám, illetve ôsi kultúrák tûntek el a Föld színérôl. Ez magába foglalja a Kárpát-medencét, a maja az inka, azték kultúra pusztulását is. Buda visszafoglalása után (1686) 1725-ben felépült a pesti rendház, mely központ is lett. A rend újra virágzásnak indult, melynek II. József 1786-ban a Pálos szerzetesrendet más rendekkel együtt feloszlató rendelete vetett véget. Megsemmisítésük fô oka szellemiségükben, tudásukban, jól mûködô gazdaságukban rejlett. A rendet erôs magyar nemzettudat jellemezte, mely nagy szálka volt az un. felvilágosult II. József szemében. II. József Pálos rendet feloszlató rendelete után a Pálos központ a lengyelországi Czestochowába helyezôdött át, de ez a Pálos rend már nem az ôsi magyar Pálos rend a továbbiakban. 1934-ben a rend Magyarországon újjáalakult, s birtokba vette a Gellért-hegyi sziklakápolnát. A fellendülés azonban rövid életû volt. A 2. világháború után 1949-ben feloszlatták ôket, a szerzetesek nagy részét internálták, a sziklatemplom bejáratát 2 m magas betonfallal elzárták. A most élô idôsebb Pálosok földalatti szerzetesek. Az 1960-as évektôl titokban mûködött a közösség 1989-ig, mert II. János Pál pápa ekkor ismerte el ôket „igazi” Pálos szerzetesként. Ekkor ismét újjászületett a rend, központjuk Pécs lett. Bár nemzetközi központjuk Czestochowában van, a Pálos rend szíve a Pilisben dobog, mely mély gyökerû és kiirthatatlan a magyarság tudatából. Árva Vince pálos atya (A kommunizmus alatt életben tartotta, és a lehetôségekhez képest fejlesztette a rendet. Nevéhez fûzôdik a Márianosztrai kegytemplom ill. a Gellért-hegyi Sziklakápolna rendbehozatala, az államtól való visszavétele az egyház részére.) és Lékai László bíboros jóvoltából elindult Özséb szentté avatási eljárása az 1980-as évek elején, mely az idei évben új lendületet vett azáltal, hogy a nép által évszázadok óta Boldogként tisztelt Özséb oltárra emelése Február 08.-án a Vatikán által megtörtént, a szentté avatási eljárásban pedig lezárult az adatgyûjtési szakasz. Reménykeltô az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend újjáéledése és magára találása. Az üzenet, amit a Pálosok ránk hagytak, kiutat jelenthet a magyarságnak, egy tisztább új világot Gyermekeinknek. Megismerni önmagunkat, önmérsékletet tanulni, nem birtokolni mindent. Ne csak másoktól várjunk alázatot, mert akkor nem élhetünk békében a természettel, s egymással sem. Ha félünk a csendtôl, ha nem halljuk meg a szelek zúgását, a vizek hangját, egyre feszültebbek leszünk. A Pálos szerzetesek otthon voltak az erdôk0ben, hegyekben, tudásuk, szemlélôdésük, csendjük megteremtette lelki békéjüket. Sz. Magyari Klára 18

SM Fuzet

8.12.2008

12:26

Page 19

Egyesületünk javaslata az önkormányzat és a képviselôtestület számára Solymos faluközpontjának hosszú távú rendezési tervét illetôen 1. A falu dolgai iránt érdeklôdô, jó érzésû, szépérzékkel és kreatív gondolatokkal, tenni akarással megáldott emberekbôl, akik eddig sem vetették meg a közért végzett munkát, szakemberekbôl (kertész, építész, vízügyes stb.) össze lehetne hozni egy 10-20 fôs csapatot, akik csoportmunkával, nem pénzért, közösen át tudnák gondolni, hogy mi lenne szép is, praktikus is, egyöntetû, a lehetôségekhez képest legszebb faluképet kialakító tervezet. Kint a helyszíneken, majd bent az irodában. 2. 5-10 oldal terjedelemben a gondolatokat le lehet írni, a terveket egy ügyesebb kezû ember elôzetesen le is rajzolhatná. Az elképzelések természetesen alkalomról-alkalomra finomodnának, a végsô terv pedig sok ember átgondolt munkájának eredményeként forrná ki magát. 3. Ha lesz rá pályázati vagy települési pénz, a teljes településközpont rendezési tervet hivatalosan meg lehet terveztetni, és a tervezés közben kiegészíteni, ha szükséges. 4. Majd a bejövô saját és pályázati pénzekbôl a beruházást a végsô célnak megfelelôen lépésrôl-lépésre tudatosan megvalósítani, nem pedig a hirtelen jövô pályázati lehetôségekhez gyorsan kigondolt és megírt, az elôzetes egyeztetéseket nélkülözô munkával megvalósítani olyan terveket, melyek nem átgondoltak, érdekeket sértenek, vagy nem tisztelik elôdeink munkáját és a múltat, esetleg figyelmen kívül hagynak helyi vagy országos jogszabályokat, és alapvetôen nélkülözik az átfogó koncepciót. 5. Solymosnak így a köz szépérzéke alapján megtervezett településrendezési terve lenne, amit, ha pénzek jönnek, egy távlati célnak megfelelôen, nem kapkodva, meg lehet valósítani! A templom elôtti tér térkövezését illetôen: a félreértések és a dezinformálás elkerülése érdekében közöljük, hogy a Solymos Hagyományôrzô Egyesület a Mûemlékvédelmi Hatóságnál nem jelentette fel az önkormányzatot! Ugyanakkor örömmel értesültünk róla, hogy az eredeti, szépérzéket és hagyománytiszteletet nélkülözô, helyi védelmet és mûemlékvédelmi elôírásokat figyelmen kívül hagyó, templom elôtti részt érintô beruházási terv nem valósul meg, és a Képviselô Testület az egyesületünk által javasolt megoldást fogadta el (a templom elôtti tér eredeti füves és solymosi köves borítottsága megmarad, így kerül felújításra, és az így felszabaduló viakolor mennyiség az iskola oldalán lévô járda leburkolására lesz használva, így az nem aszfalt borítást kap, hanem a túloldallal harmonizáló színû és felületû burkolatot. Solymos Hagyományôrzô Egyesület Köszönet a Községi könyvtár megújult arculatáért a szép bútorokért, könyvespolcokért! Mindenekelôtt a könyvtárfelújítás alapját képezô sikeres pályázatért, a pályázatot megíró R. Német Máriának és Magyari Klárának. Minél többen látogassák a községi közösségi könyvtárat, mert sok szép, értékes könyvet vehetnek kezükbe az olvasók, és kultúrált körülmények között mûvelôdhetnek a mûvelôdés házában! Solymos Hagyományôrzô Egyesület Köszönet Solymos népdalkórusának, és a karvezetônek Kiss Istvánnak, hogy településünket rendszeresen képviselik az ország különbözô rendezvényein! A népdalkórus több tagja egyesületünknek is tagja, s még ha tevékenységünkben nincs is szorosabb összefonódás az egyesület nevében köszönjük az egyébként nemcsak fáradtságot, de biztosan sok örömöt okozó közösségi munkájukat! Asztalos Miklós SHE elnök Köszönet R. Német Marikának és Magyari Klárának! Immár hagyományosan, idén is lezajlott a Mûvelôdési Ház szervezésében a kisiskolások nyári napközis tábora. A két mindenre elszánt, lelkes szervezôt (Magyari Klára és R. Német Mária) évek óta ismerem, nevük garancia arra, hogy nem csupán gyerekmegôrzésrôl van szó, hanem változatos programokat biztosítanak csemetéinknek, és a kitûnôô hangulat sem marad el. Ezúttal sem csalódtunk! Remek nyári hôségben kisebb és nagyobb kirándulások (Mártafüred, Sástó, Eger, Hollókô), kézmûveskedés szerepeltek a programban. Napi háromszori étkezéssel mindez olyan kedvezô áron, ami már szinte varázslat. A gyerekek és a többi szülô nevében is, köszönöm a lehetôséget és várjuk a jövô nyarat! Molnárné Ujvári Györgyi Hagyományteremtô Karácsonyi Vásár (2008. december 20. 17 h a nagy iskolában) Az iskolai Karácsonyi ünnepség keretében iskolás és óvodás gyermekeink jó szívvel megáldott anyukái, apukái Hagyományteremtô Karácsonyi Vásárt rendeznek, melynek bevételét jótékonysági célra fordítják. Adományként köszönettel elfogadunk dísztárgyat, használati tárgyat, könyvet, játékot stb. Az adományt december 17-ig az osztályfônökök gyûjtik, illetve a rendezvény során is oda lehet adni az eseményt szervezô szülôknek. Köszönettel: a rendezô szülôk, tanárok Felhívás 2009. március 7. (esônap március 14) a Solymos Hagyományôrzô Egyesület által szervezendô szemétszedés és a falu környék szépítése. Találkozó reggel 9 h, a nagy iskolánál.

SM Fuzet

8.12.2008

12:26

Page 20

2008 augusztus : Solymosi Turul Nap

Köszönetünket fejezzük ki újságunk megjelenésének támogatásáért a következôknek: Kiss László ácsmester Gyöngyössolymos, Kokoferm Kft. Gyöngyössolymos, Pallas Antikvárium gyöngyös, Renault Gyöngyös, SIWA-TRADE Kft. ( Sidló Csaba ) Gyöngyössolymos, Sprint And Production Nyomdaipari Kft. Budaörs, Sólyom Patika Gyöngyössolymos Kérjük azokat, akikbôl munkánk és céljaink egyetértést váltanak ki, újságunk tartalma is megnyerte szimpátiájukat, és a MALOMKÔ további gondolatokat indított el, hogy támogassák egyesületünket erkölcsileg, két kezi munkával, okos gondolatokkal és természetesen, ha úgy gondolják anyagilag is, mert jó elképzeléseink vannak, s szép céljaink is, melyek megvalósításra várnak.

SM Fuzet :17 Page 1

Recommend Documents